Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2119(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0159/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0159/2019

Viták :

PV 13/03/2019 - 17
CRE 13/03/2019 - 17

Szavazatok :

PV 13/03/2019 - 19.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0201

Elfogadott szövegek
PDF 169kWORD 51k
2019. március 13., Szerda - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2019. évi éves növekedési jelentés
P8_TA-PROV(2019)0201A8-0159/2019

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2019. évi éves növekedési jelentés (2018/2119(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen 121. cikke (2) bekezdésére, 126. és 136. cikkére, valamint 12. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsítására és pontosítására vonatkozó 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7)

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a Bizottság „2019. évi éves növekedési jelentés – Egy erősebb Európáért, amely képes szembenézni a globális bizonytalansággal” című, 2017. november 22-i közleményére (COM(2018)0770), és a riasztási mechanizmus keretében készült 2019. évi jelentésre (COM(2018)0758),

–  tekintettel az Európai Költségvetési Tanács 2018. október 10-i éves jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság európai gazdasági előrejelzésére (2018. ősz és 2019. tél),

–  tekintettel a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel a Bizottság által 2018. május 25-én közzétett, az idősödésről szóló 2018. évi jelentésre,

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2018. november 26-i bizottsági ajánlásra (COM(2015)0759),

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló 2015. június 22-i jelentésére, a Bizottságnak az Európa jövőjéről szóló, 2017. március 1-jei fehér könyvére, valamint a Bizottságnak a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-i vitaanyagára,

–  tekintettel az eurócsoport 2018. december 4-i jelentésére az uniós vezetők részére a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítéséről,

–  tekintettel a 2018. december 14-i euróövezeti csúcstalálkozó nyilatkozatára,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló és a 2019. évi éves növekedési jelentésre előretekintő, 2018. október 10-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0159/2019),

A.  mivel Európa gazdasága immár a folyamatos növekedés hetedik évébe lép; mivel az euróövezet és az EU GDP-növekedési rátáit lefelé igazították ki, a növekedés így 2019-ben 1,3% és 1,5% lesz, 2020-ban pedig 1,6% és 1,8% (EU27); mivel a növekedés üteme várhatóan tovább mérséklődik, részben a globális növekedési kilátásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt; mivel a gazdasági és foglalkoztatási teljesítmény tekintetében továbbra is jelentős eltérések vannak a tagállamok között;

B.  mivel az euróövezetben és az EU-ban a munkanélküliség 2018. decemberben 7,9%, illetve 6,6% volt; mivel számos tagállamban a munkanélküliségi ráta továbbra is meghaladja a válság előtti szintet, különösen a tartós munkanélküliség esetében, továbbá az ifjúsági munkanélküliség több tagállamban továbbra is magas;

C.  mivel az EU-ban a foglalkoztatási arány növekszik, bár a tagállamok között egyenlőtlen módon; mivel a foglalkoztatottak száma az euróövezetben elérte a valaha mért legmagasabb szintet, 2018 harmadik negyedévében 146 millió főt tett ki; mivel az újonnan létrehozott munkahelyek többsége részmunkaidős;

D.  mivel a gazdasági növekedés továbbra is sérülékeny, és eltérést mutat a tagállamok között, többek közt a nem szűnő geopolitikai feszültségek miatt, amelyek kihatnak a globális kereskedelemre, valamint az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok bizonytalansága miatt;

E.  mivel Európa még mindig beruházási hiánnyal szembesül annak ellenére, hogy a kamatok évek óta rendkívül alacsonyak, és a finanszírozási feltételek továbbra is kedvezőek;

F.  mivel az Eurostat szerint az időskorú eltartottak aránya az EU-ban szakpolitikai változások nélkül az előrejelzések szerint a 2016-os 29,3 %-ról 2080-ig 52,3%-ra fog emelkedni, ami azt jelenti, hogy minden idős személyre kevesebb mint két munkaképes korú személy fog jutni; mivel ebben a tekintetben jelentős különbségek vannak a tagállamok között;

G.  mivel az elmúlt két évtizedben az euróövezet teljes tényezőtermelékenysége elmaradt a legnagyobb globális gazdaságokétól;

H.  mivel az előrejelzések szerint az euroövezetben a GDP-arányos államadósság továbbra is az elmúlt években tapasztalt csökkenő tendenciát fogja követni, és a 2018-as körülbelül 87 %-ról 2019-re körülbelül 85 %-ra fog mérséklődni; mivel azonban a Bizottság előrejelzése szerint 2019-ben tíz tagállam esetében várható, hogy a GDP-arányos államadósság meghaladja a 60%-ot, hét tagállam esetében pedig ez az arány várhatóan 90 % felett marad; mivel az adósságcsökkentő intézkedések végrehajtásának üteme több tagállamban is lassú; mivel az előrejelzések szerint 2019-ben a magas GDP-arányos államadóssággal rendelkező euróövezeti tagállamok közül öt esetében jelentős mértékű lesz a strukturális hiány;

I.  mivel az előrejelzések szerint 2019-ben egyik euróövezeti tagállam államháztartási hiánya sem fogja meghaladni a GDP 3 %-ának megfelelő küszöbértéket, és az aggregált euróövezeti államháztartási hiány 2018-ban a számítások szerint a GDP 0,6 %-ára esett vissza, 2019-ben pedig enyhe emelkedéssel a GDP 0,8 %-ának megfelelő szintet fogja elérni;

J.  mivel az uniós tagállamok államháztartásainak hosszú távú fenntarthatósága a generációk közötti méltányosság szempontjából aggodalomra ad okot;

K.  mivel a folyó fizetési mérleg többlete 2017-ben érte el a csúcspontját, és 2019-ben és 2020-ban az előrejelzések szerint az euróövezetben némileg csökkenve a GDP 3,6%-a körül fog megállapodni, az EU-ban pedig a GDP 2,3%-án, és így a világon a legmagasabbak között van;

1.  üdvözli a Bizottság 2019. évi éves növekedési jelentését, amely megerősíti a következők fontosságát:

   a) magas minőségű beruházások növelése;
   b) olyan reformok, amelyek növelik a termelékenységet, az inkluzivitást és az intézmények minőségét; és
   c) a makropénzügyi stabilitás és a rendezett államháztartás;

2.  sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott és összehangolt lépéseket annak érdekében, hogy teljesítsék az inkluzív és fenntartható növekedés célját, vállaljanak felelősséget a jövő nemzedékekért azáltal, hogy biztosítják az államháztartás és a szociális biztonsági rendszereink megfelelőségét és fenntarthatóságát, és ezáltal jóléti államaink jövőjét;

3.  megjegyzi, hogy a Bizottság az idősödésről szóló 2018-as jelentése szerint abban az esetben, ha a szakpolitikában nem történik változás, a nyugdíjakhoz, az egészségügyi ellátáshoz és a hosszú távú gondozáshoz kapcsolódó költségvetési kiadások várhatóan nőni fognak az elkövetkező évtizedekben, ahogy Európa népessége továbbra is jelentős mértékben idősödik;

4.  sürgeti a tagállamokat, hogy készüljenek fel a fenti demográfiai változásokra a következők révén:

   a) szociális szempontból kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtása e költségek csökkentése érdekében;
   b) a termelékenység növelése, ami elengedhetetlen a számottevő és fenntartható gazdasági növekedés jövőbeni biztosításához; és
   c) megfelelő költségvetési tartalékok kialakítása a növekvő költségvetési kiadások ellensúlyozására;

5.  üdvözli, hogy az EU-ban a foglalkoztatási arány növekszik, bár a tagállamok között egyenlőtlen módon; megjegyzi, hogy néhány tagállamban továbbra is magas a tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség, ami további reformokat és beruházásokat tesz szükségessé a fiatalok és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése érdekében;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy a megállapodás szerinti ütemtervnek megfelelően továbbra is mozdítsa elő a gazdasági és monetáris unió elmélyítését;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy napirendjében kiemelten foglalkozzon az egységes piaccal;

Magas színvonalú beruházások megvalósítása

8.  hangsúlyozza, hogy a generációk közötti méltányosság hosszú távú biztosítása érdekében a tagállamoknak növelniük kell termelékenységüket termelőberuházások, például a növekedést elősegítő, fentartható, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban lévő infrastrukturális projektek révén, az olyannyira szükséges potenciális gazdasági növekedés ösztönzése érdekében;

9.  üdvözli az európai beruházási terv pozitív hozzájárulását a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez; hangsúlyozza, hogy a Parlament már elfogadta tárgyalási pozícióját az InvestEU programmal kapcsolatban, és sürgeti az intézményközi politikai megállapodás mielőbbi elérését; tudomásul veszi az Európai Számvevőszék javaslatát az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott beruházások földrajzi eloszlásának javítására;

10.  megjegyzi, hogy az európai beruházási terv pozitív eredményei ellenére még mindig beruházási hiány tapasztalható az euróövezetben; rámutat arra, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a gazdasági lassulás és a külső kockázatok és kihívások növekedésének jelei mutatkoznak, az állami és magánberuházások fontos szerepet játszanak az európai szintű növekedés és konvergencia előmozdításában;

11.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok különbséget tegyenek a hosszú távú termelő közberuházások és a folyó kiadások között a költségvetési mozgástér kihasználása során;

12.  hangsúlyozza, hogy a termelékenység növeléséhez beruházásokra van szükség a készségek, az innováció, az automatizálás, a kutatás és fejlesztés, a fenntartható mobilitás és infrastruktúra terén, összhangban az Európa 2020 stratégia céljaival; hangsúlyozza, hogy mind a fizikai, mind a humán tőkébe be kell fektetni, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak egyenlő hozzáférést az egész életen át tartó tanuláshoz, a készségfejlesztéshez és az átképzéshez;

13.  úgy véli, hogy a beruházásokkal kapcsolatos aránytalan bürokráciát felszámoló reformok haszna kettős: elősegítik a gazdasági tevékenységet és megteremtik a hosszú távú növekedéshez vezető feltételeket;

14.  hangsúlyozza, hogy az Európán belüli közvetlen külföldi befektetések a befektető vállalkozás és a befogadó régiók helyi vállalkozásai számára egyaránt termelékenységnövekedést eredményeznek, valamint elősegítik a gazdasági konvergenciát Európában; úgy véli, hogy az előre kiszámítható és érvényesíthető szabályok, a tisztességes feltételek és az alacsonyabb megfelelési költségek kulcsfontosságú tényezők a befektetők vonzásához;

15.  hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a teljes körű tőkepiaci unióra, mivel a jobban integrált pénzügyi piacok további magán kockázatmegosztási és kockázatcsökkentési mechanizmusokat hozhatnak létre, valamint megkönnyítik a határon átnyúló finanszírozást a reálgazdaság számára, és előmozdítják a fenntartható magánberuházásokat;

A reformtörekvések középpontjában a termelékenység növekedése, az inkluzivitás és az intézményi minőség

16.  emlékeztet arra, hogy minden más tényező egyezése esetén az elkövetkező évtizedekben a munkaerő idősödése valószínűleg jelentős mértékben visszahúzza majd az európai termelékenység növekedését; továbbra is aggódik az EU alacsony versenyképessége és a termelékenység alacsony növekedése miatt, és ezért sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a termelékenységet fokozó és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott strukturális reformokat;

17.  hangsúlyozza, hogy sürgősen felül kell vizsgálni az állami nyugdíjrendszerek megfelelőségét és hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát egyaránt; hangsúlyozza, hogy a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében az érintett tagállamok nyugdíjrendszerének reformjára van szükség;

18.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy a termelékenység növekedésének és az inkluzivitásnak a nemzeti reformok központi célkitűzésének kell lennie;

19.  hangsúlyozza a munkaerőpiaci részvételi arány növelésének fontosságát többek között a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságának megőrzése érdekében, különösen az eltartottak növekvő arányával összefüggésében; felhívja ezért a tagállamokat, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok és a menekültek munkaerőpiaci integrációját;

20.  megjegyzi, hogy a túladóztatás akadályozza a beruházásokat és a munkahelyteremtést; szorgalmazza az adóknak a munkát terhelő magas adóteherről más adónemekre történő átcsoportosítását Európában; úgy véli továbbá, hogy az alacsony és közepes jövedelmek adóterhének csökkentése növeli a keresletet és fellendíti a növekedést; hangsúlyozza, hogy javítani kell az adóbehajtást, és jobban össze kell hangolni az adózás területén alkalmazott közigazgatási gyakorlatokat, és üdvözli az ilyen reformokat végrehajtó tagállamok erőfeszítéseit;

21.  hangsúlyozza, hogy a digitalizáció, a globalizáció, a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a technológiai változás hatalmas növekedési potenciált hordoz, gyökeresen átalakítja a munkaerőpiacokat, és kihat az európai gazdaságok növekedési dinamikájára;

22.  kiemeli, hogy a csökkenő munkaképes korú népesség mobilizálása több sokoldalú és szakképzett alkalmazottat és dinamikusabb munkaerőpiacot igényel, valamint aktív munkaerőpiaci politikákat, a munkaerő egész életen át tartó tanulását és képzését, továbbképzését és átképzését, az oktatási és képzési rendszerek szorosabb kapcsolatát a vállalkozásokkal, mindezt hozzáférhető szociális biztonsági rendszerekkel ötvözve; kitart amellett, hogy ezeket az elveket megfelelően figyelembe kell venni az inkluzív és jól működő munkaerőpiacok támogatása és a munkahelyek minőségének előmozdítása érdekében, a szociális jogok európai pillérében foglaltaknak megfelelően;

23.  kiemeli, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek a foglalkoztatás fontos motorjai, nem tudják teljes mértékben kiaknázni az európai egységes piacban rejlő lehetőségeket a jogalkotási és adminisztratív akadályok miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy csökkentse ezeket az akadályokat; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy lépjen fel a kkv-k és a multinacionális vállalatok közti tisztességtelen verseny és méltánytalanul megoszló adóterhek ellen; hangsúlyozza az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem folytatásának fontosságát;

24.  emlékeztet a vállalkozásoknak kedvező közigazgatási és szabályozási környezet fontosságára, figyelembe véve a megfelelő fogyasztóvédelmet is, amely megkönnyíti a vállalatok számára a finanszírozáshoz való határokon átnyúló hozzájutást és a források határokon átnyúló megteremtését; üdvözli, hogy az éves növekedési jelentés hangsúlyozza, hogy szükség van a közigazgatás hatékonyságának a kormányzás minden szintjére kiterjedő javítására; sürgeti, hogy a tagállamok számolják fel a helyi és regionális szinten a magán- és állami beruházások útjában álló szükségtelen akadályokat;

25.  hangsúlyozza, hogy az esetleges jövőbeli sokkhatások elhárításához előrelépés szükséges a GMU elmélyítése terén; emlékeztet, hogy a GMU kiteljesítéséhez erős politikai elkötelezettségre, hatékony kormányzásra és demokratikus elszámoltathatóságra van szükség; emlékeztet az ellenállóképes, a pénzügyi stabilitást garantáló banki ágazat, és ennek hatékony és megfelelő szabályozása fontosságára; üdvözli a bankunió fokozatos kiteljesítésére irányuló felhívásokat, egy hiteles európai betétbiztosítási rendszer és a nemteljesítő hitelek csökkentését célzó folyamatos erőfeszítések révén; tudomásul veszi az euróövezeti csúcstalálkozó által az eurócsoportnak adott megbízatást a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz kidolgozására;

A makrogazdasági stabilitás és a rendezett államháztartás biztosítása

26.  kiemeli, hogy a makropénzügyi stabilitás és a rendezett államháztartás továbbra is a fenntartható növekedés előfeltételei;

27.  megjegyzi, hogy az idősek nagyobb aránya nagyobb kiadásokat jelent az egészségügyi ellátás, az idősgondozás és a nyugdíjak terén; megjegyzi továbbá, hogy az idősödő társadalomban – minden más tényező egyezése esetén – csökken a munkaképes korú emberek aránya az idősek arányához képest, ami azt jelenti, hogy kevesebb munkaképes korú járulékfizető jut egy idős emberre; hangsúlyozza, hogy ez jelentős terhet ró azon tagállamok államháztartására, amelyek nem hajtották végre a szükséges reformokat, ami megnehezíti az államháztartás fenntarthatóságát;

28.  felszólít arra, hogy a magas költségvetési hiánnyal és államadóssággal rendelkező tagállamok tegyenek folyamatos erőfeszítéseket ezek csökkentésére; elismeri, hogy számos tagállam erőfeszítéseket tett államháztartása konszolidálása érdekében, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhányan elszalasztották a szükséges reformok megvalósításának lehetőségét; rámutat, hogy egyes, nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok további lépéseket tettek a konszolidáció terén, ezáltal hozzájárulva az euróövezet folyófizetésimérleg-többletéhez;

29.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönözze a folyófizetésimérleg-hiánnyal vagy magas külső adósságállománnyal rendelkező tagállamokat versenyképességük növelésére, továbbá a nagy folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamokat arra, hogy növeljék a keresletet a bérek – a termelékenység növekedésével összhangban lévő – emelése révén, valamint lendítsék fel a termelékenység növekedését a beruházások előmozdítása révén;

30.  sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki megfelelő költségvetési tartalékokat a jelenlegi és a jövő nemzedékek számára; felszólít a Stabilitási és Növekedési Paktum következetes végrehajtására és betartására, ideértve annak rugalmassági záradékait is, a felelősségteljes államháztartás biztosítása érdekében; emlékeztet a költségvetési szabályok következetes betartásának jelentőségére a pénzügyi piacok bizalmának visszanyerése szempontjából, ami alapvető jelentőségű a beruházások vonzásához;

31.  üdvözli az Európai Költségvetési Tanács javaslatát a költségvetési szabályok radikális egyszerűsítésére a fiskális politikák jelenlegi uniós keretrendszere továbbfejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaiba beépített rugalmasság lehetővé teszi a tagállamok számára a megfelelő egyensúlyt megteremtését a prudens költségvetési politika biztosításának célkitűzése és a termelő beruházások lehetővé tétele között; felhívja a Bizottságot, hogy az adósság fenntarthatóságára vonatkozó elemzései során vegyen figyelembe minden országspecifikus tényezőt;

Nemzeti felelősség

32.  emlékeztet arra, hogy az országspecifikus ajánlások végrehajtásának jelenlegi szintje túl alacsony; úgy véli, hogy az európai szemeszter középpontjában a nemzeti felelősségvállalásnak kell állnia; sürgeti a nemzeti és regionális parlamenteket, hogy vitassák meg az országjelentéseket és az országspecifikus ajánlásokat, és folytassanak párbeszédet az érintett szereplőkkel; kiemeli, hogy egy egyszerűbb és célzottabb európai szemeszterrel növelhető lenne a felelősségvállalás;

o
o   o

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
(2) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
(3) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
(4) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
(5) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(6) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
(7) HL L 140., 2013.5.27., 11. o.
(8) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.
(9) HL L 129., 2017.5.19., 1. o.
(10) HL C 252., 2018.7.18., 215. o.
(11) HL C 461., 2018.12.21., 1. o.

Utolsó frissítés: 2019. március 15.Jogi nyilatkozat