Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2001(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0172/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0172/2019

Viták :

PV 13/03/2019 - 26
CRE 13/03/2019 - 26

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.8

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0210

Elfogadott szövegek
PDF 180kWORD 55k
2019. március 14., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A 2020. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatások – III. szakasz
P8_TA-PROV(2019)0210A8-0172/2019

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a 2020. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság (2019/2001(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: költségvetési rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) (a továbbiakban: „a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet”),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel az Európai Unió 2019-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(5) és az ehhez csatolt, a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatokra,

–  tekintettel az ENSZ-közgyűlés „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című, 2015. szeptember 25-i 70/1. sz. határozatára, amely 2016. január 1-jén lépett hatályba, valamint a Bizottság közelmúltban benyújtott „Fenntartható Európa 2030-ra” című vitaanyagára,

–  tekintettel a Tanácsnak a 2020. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2019. február 12-i következtetéseire (06323/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 86a. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0172/2019),

A.  mivel a 2020. évi uniós költségvetésről szóló tárgyalások a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokkal és a saját uniós források rendszerének reformjával párhuzamosan fognak zajlani; mivel 2019 lesz a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret hetedik éve;

B.  mivel a Tanács többször is ellentmondott önmagának az elmúlt néhány évben azzal, hogy új politikai prioritásokat jelölt ki az Unió számára, ám nem volt hajlandó új előirányzatokat biztosítani ezek finanszírozására; mivel az új politikai prioritásokat és az Unió jövőbeli kihívásait nem a meglévő programok előirányzatainak csökkentésével, hanem új előirányzatok révén kell finanszírozni;

C.  mivel a jelenlegi pénzügyi programozási időszak vége felé a többéves programok végrehajtásához elegendő pénzügyi forrásra lesz szükség, és ezért előre látni kell a 2020-ban szükségessé váló kifizetéseket annak érdekében, hogy a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret első éveiben megelőzhető legyen egy újabb kifizetési válság;

2020. évi költségvetés: híd a jövőbeli Európa felé – Befektetés az innovációba, a fenntartható fejlődésbe, a polgárok védelmébe és biztonságába

1.  hangsúlyozza, hogy az Unió 2020. évi költségvetése a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felé ível át, és hozzájárul az Unió jövőbeni politikai prioritásaival kapcsolatos közös, hosszú távú jövőkép kialakításához, és európai hozzáadott értéket teremt; elvárja, hogy a 2020. évi költségvetés elfogadásakor a Tanáccsal részt vegyen a többéves pénzügyi keretről folytatott teljes értékű tárgyalásokon, az Európai Tanács politikai megállapodását követően; úgy véli, hogy egy erős, felelősségteljes és előretekintő 2020-es költségvetés elő fogja segíteni a megállapodást és a következő többéves pénzügyi keretre való áttérést; ezért teljes mértékben élni kíván a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és a költségvetési rendeletben biztosított meglévő rugalmassággal és egyéb rendelkezésekkel annak érdekében, hogy megerősítse a kulcsfontosságú uniós programokat a 2020. évi költségvetésben, megfelelően figyelembe véve a teljesítményalapú költségvetési megközelítést az uniós költségvetésben;

2.  konkrét mezőgazdasági programokat szorgalmaz egyrészt a rövid ellátási láncok, a termelők számára biztosított tisztességes árak, valamint a mezőgazdasági termelők számára biztosított stabil és elfogadható jövedelmek támogatása, másrészt a kifizetések országok, termelési típusok és termelők közötti méltányos újraelosztása, a jelenlegi egyenlőtlenségek megszüntetése és a legnagyobb termelési hiányosságokat mutató tagállamok, valamint a kis- és közepes méretű termelők támogatása érdekében;

3.  ezért úgy véli, hogy a következő évi uniós költségvetésnek egyértelmű politikai prioritásokat kell meghatároznia, és lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy fenntartható és befogadó gazdasági növekedést és munkahelyeket teremtsen, további beruházásokat hajtson végre a jövőbeni megoldásokhoz szükséges innovációs és kutatási kapacitásokba, megerősítse a versenyképességet és a gazdasági növekedést, biztonságos és békés Európát biztosítson, megerősítse a polgárok munka- és életkörülményeit, fokozza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, megerősítse az Uniót a környezeti kihívásokkal és az éghajlatváltozással szembeni küzdelmében és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítésében, hozzájáruljon az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak teljes körű végrehajtásához, valamint a szociális jogok európai pillérének megvalósításához;

4.  rámutat arra, hogy mivel 2020 a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éve, a korábbi késedelmek ellensúlyozása és a záró szakasz elérése érdekében tovább kell gyorsítani az uniós programok, nevezetesen a kohézió, a közös agrárpolitika és a közös halászati politika terén megosztott irányítás alá tartozó programok végrehajtását; arra számít, hogy ez a kifizetési kérelmek jelentős növekedésében is tükröződni fog, és ezért előre jelzi, hogy a 2020-ra vonatkozó kifizetési előirányzatok éves szintje tetőzni fog; hangsúlyozza a Parlament szándékát, hogy 2020-ban biztosítsa a szükséges kifizetéseket, és hogy a jelenlegi időszakhoz hasonlóan a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben is újabb pénzügyi válságot akadályozzon meg; hangsúlyozza, hogy az uniós programok megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében folyamatosan javítani kell az ellenőrzési és korrekciós mechanizmusokat;

5.  rámutat arra, hogy a decentralizált ügynökségek fontos szerepet játszanak az Unió jogalkotási prioritásai végrehajtásának biztosításában és ezáltal a versenyképességgel, a fenntartható növekedéssel, foglalkoztatással, valamint a jelenlegi migrációs és menekültáramlások kezelésével kapcsolatos uniós politikai célkitűzések teljesítésében; elvárja, hogy a 2020. évi költségvetésről folyó tárgyalások az uniós ügynökségek megfelelő operatív és adminisztratív finanszírozásához vezessenek, lehetővé téve számukra, hogy eleget tudjanak tenni növekvő feladataiknak és a lehető legjobb eredményeket érjék el; megismétli álláspontját, miszerint 2018 a személyi állomány 5%-os csökkentése és az úgynevezett „újrafoglalkoztatási alap” végrehajtásának utolsó éve volt; elvárja a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy tartózkodjanak attól, hogy a 2020. évi költségvetésben tovább csökkentik az ügynökségek erőforrásait;

Innováció és kutatás a jövőbeli megoldások érdekében: a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés támogatása a változásra való felkészülés és a versenyképesség fokozása érdekében

6.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Európa vezető szerepet játsszon a kulcsfontosságú technológiák terén olyan területeken, mint a világűr, az egészségügyi ellátás, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a biztonság és a közlekedés; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek továbbra is megoldásokat kínáljanak Európa szükségleteire, az előtte álló kihívásokra és versenyképességére, és ezzel összefüggésben emlékeztet az alapkutatás fontos szerepére; hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020-ról a Horizont Európa programba való átmenetnek zökkenőmentesnek kell lennie a vállalkozások, a kutatási létesítmények és a tudományos szféra stabilitásának biztosítása érdekében; riasztónak tartja a Horizont 2020 teljes időszak alatti jelentős alulfinanszírozottságát, ami a kiváló pályázatok esetében alacsony sikerességi arányhoz vezet; ezért azt tervezi, hogy a következő évi költségvetésben a lehető legnagyobb éves allokációt biztosítja a Horizont 2020 számára, teljes mértékben kihasználva a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és a költségvetési rendeletben szereplő rugalmassági rendelkezéseket; hangsúlyozza továbbá az európai strukturális és beruházási alapokkal való szinergiák mélyítésének fontosságát;

7.  hangsúlyozza az európai technológiai átalakulásból származó gazdasági növekedés lehetőségét, és szorgalmazza, hogy az uniós költségvetés megfelelő hozzájárulást kapjon az európai ipar digitalizációjának támogatásához, valamint a digitális készségek és vállalkozások előmozdításához; kiemeli a digitális képességekbe – többek között a nagyteljesítményű uniós számítástechnikai infrastruktúrába, a mesterséges intelligenciába és a kiberbiztonságba – való további beruházások fontosságát; hangsúlyozza, hogy a Digitális Európa program a várakozások szerint a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jelentős mértékű növelését fogja biztosítani, és ezért a jövő évi költségvetésben növelni kívánja e terület finanszírozását;

8.  kiemeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) sikerét abban, hogy további beruházásokat ösztönöz az EU-ban azzal a céllal, hogy 2020-ra elérje a legalább 500 milliárd EUR-s beruházási célt, az alap meghosszabbítását követően; rámutat azonban az Európai Számvevőszék azon ajánlásaira, hogy javítsák tovább a kiválasztott projektek addicionalitását; emlékeztet arra, hogy az ESBA-garanciaalap finanszírozása részben a Horizont 2020 keretprogramból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből történő átcsoportosítások révén valósult meg, és ismét megerősíti azon régóta képviselt álláspontját, hogy az új kezdeményezéseket teljes egészében új forrásokból kell finanszírozni;

9.  teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a méltányosság javítása és az egyenlő esélyek biztosítása az európai szociális piacgazdaságon belül előfeltétele az Unió fenntartható fejlődésének; biztosítani kívánja az olyan programok megfelelő finanszírozását, mint a COSME és az olyan jövőbeni és feltörekvő technológiákét, amelyek jelentősen hozzájárulnak az európai gazdaság gerincét képező, induló vállalkozások, valamint kis- és középvállalkozások (kkv-k) sikeréhez, és amelyek a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, az innováció és a társadalmi integráció fő mozgatórugói; kiemeli e programok magas végrehajtási arányát, és rámutat arra, hogy képesek még több forrást felvenni;

Biztonság, védelem és béke az európai polgárok számára

10.  úgy véli, hogy az EU külső határainak a megerősített Európai Határ- és Parti Őrség és az Europol támogatásával biztosított védelme a belső határok nélküli Európai Unió, a megfelelően működő schengeni térség és az EU-n belüli szabad mozgás egymástól el nem választható és kölcsönösen előnyös; ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unióban erőteljes beruházásokat hajtsanak végre a belső biztonság terén, többek között az uniós bűnüldözés és a határokon átnyúló bűnügyi fenyegetettségre igazságügyi eszközökkel történő reagálás javítása, valamint az információcsere előmozdítása céljából, fokozott támogatást nyújtva az Eurojust és az Európai Ügyészség számára; úgy véli, hogy a biztonság, az igazságügy és a határellenőrzés területén működő összes ügynökség esetében köteles biztosítani a megfelelő finanszírozást, személyzetet és a személyzet képzését, tekintve a hatáskörükbe tartozó feladatok jelentős növekedését, a köztük lévő együttműködés fontosságát, a technológiai újítások és az alkalmazkodás szükségességét, valamint alapvető szerepüket a tagállamok közötti együttműködés és koordináció megerősítésében;

11.  ezzel párhuzamosan hangsúlyozza az Unió humanitárius felelősségét a migrációs politika területén, és elismeri, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Alapjogi Ügynökség kulcsfontosságú szerepet játszik a közös menekültügyi gyakorlatok tagállamokon belüli kidolgozásában és végrehajtásában; úgy véli, hogy a migráció, a menekültügy és az emberi jogok területén működő valamennyi ügynökség számára biztosítani kell a megfelelő finanszírozást, személyzetet és a személyzet képzését megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat biztosítva számukra feladatuk megfelelő ellátásához;

12.  üdvözli a tagállamok elkötelezettségét a megújított uniós védelmi menetrend mellett, valamint a további európai védelmi együttműködésre való hajlandóságukat; az Európai Védelmi Alap felé tett első lépésként kiemeli az európai védelmi ipar fejlesztési program elindításának jelentőségét; kéri, hogy az európai védelmi ipar versenyképességének és innovációjának javítása érdekében az Unió védelmi költségvetésének további növelését kizárólag új előirányzatokból finanszírozzák;

13.  határozottan támogatja az EU-nak a növekvő biztonsági fenyegetettség, például az Európán és a szomszédos országokon belüli radikalizálódás és erőszakos szélsőségesség kezelésére irányuló fokozott erőfeszítéseit, valamint azt, hogy uniós szinten jobban hangolják össze ezeket a programokat;

14.  hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonság alapvető fontosságú az Unió jóléte és biztonsága, valamint polgárai magánéletének védelme szempontjából, továbbá hogy a kibertámadások, a kiberbűnözés és a manipuláció fenyegetik a nyitott társadalmakat, és hogy a gazdasági kémkedés gátolja a digitális egységes piac működését és veszélyezteti az európai vállalkozások versenyképességét; megfelelő pénzügyi forrásokat kér az összes érintett ügynökség operatív és adminisztratív feladatainak ellátására, a hálózati és információs rendszerek biztonságának javítása, a kibertámadásokkal szembeni erős ellenálló képesség kiépítése és a kiberbűnözés elleni küzdelem érdekében; ebben az összefüggésben támogatja az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az Europol közötti stratégiai együttműködést;

15.  emlékeztet arra, hogy a béke és a stabilitás az Európai Unió költségvetése által támogatott alapértékek, és e tekintetben kiemeli, hogy az Unió jelentős mértékben hozzájárult a békéhez és a megbékéléshez Írország szigetén, különösen a nagypénteki megállapodás támogatása, valamint a PEACE és az INTERREG programok finanszírozása révén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a brexit után is fenntartsák e programok finanszírozását;

16.  a Facebook-felhasználók adatainak a Cambridge Analytica általi felhasználásáról és az adatvédelemre gyakorolt hatásokról szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására(6) hivatkozva úgy véli, hogy a félretájékoztatás – és különösen a félrevezető információk nyomon követése és felderítése és bármilyen más típusú külföldi beavatkozás – elleni küzdelem prioritást élvez a tisztességes és demokratikus választások biztosítása érdekében, különösen az európai választások évében; további pénzügyi forrásokat kér a stratégiai kommunikációs eszközök rendszeres használatának fokozására az összehangolt, határozott uniós reagálás lehetővé tétele érdekében; támogatja a Bizottság által azzal kapcsolatban kidolgozott iránymutatásokat, hogy miként kell alkalmazni a meglévő uniós szabályokat a személyi adatoknak a választások ideje alatt a polgárok közösségi médián keresztüli megszólítására való felhasználásával kapcsolatos kérdés kezelése és a tisztességes választási eljárás garantálása érdekében;

17.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy csak kevés európai polgár véli úgy, hogy az Európai Unió érte munkálkodik, és jelentős előnyöket biztosít számára; megfelelő pénzügyi források biztosítását kéri a Bizottság számára az olyan eszközökbe való beruházáshoz, mint a legutóbbi Európának köszönhetjük elnevezésű parlamenti kezdeményezés és a Citizens’ App, amelyek arra irányulnak, hogy tájékoztassák a polgárokat az Unió munkájáról, és hangsúlyozzák a béke, a demokrácia, a jogállamiság és a szólásszabadság előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket; úgy véli, hogy fokozni kellene az ilyen eszközök nemzeti szintű terjesztését;

18.  rámutat, hogy a közös agrárpolitika és a közös halászati politika az európai integráció sarokkövei, amelyek célja az európai polgárok biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerekkel való ellátása, valamint a mezőgazdasági egységes piac megfelelő működésének, a vidéki térségek sok éven keresztüli fenntarthatóságának és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása; emlékeztet arra, hogy e szakpolitikák hozzájárulnak az EU életképességéhez és stabilitásához; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson támogatást a termelőknek Európa-szerte az előre nem látható piaci ingadozások leküzdéséhez és a biztonságos és jó minőségű élelmiszer-ellátás biztosításához; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a kisüzemi mezőgazdaságra és halászatra;

A szolidaritás és a kölcsönös megértés erősítése

19.  további pénzügyi forrásokat kér az Erasmus +, az elsődleges európai oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram – többek között a szakképzés – iránti jövőbeli kereslet kielégítésére, figyelembe véve annak külső dimenzióját is; hangsúlyozza, hogy megfelelő erőforrásokra van szükség a program „demokratizálásához”, hozzáférhetővé téve finanszírozását a különböző háttérrel rendelkező emberek számára, és – a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem egyik módjaként – munkálkodva a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszere felé; emlékeztet arra, hogy a Parlament kérte, hogy a következő többéves pénzügyi keretben e programra szánt pénzügyi keretösszeget háromszorozzák meg; felszólít az oktatás, a tanulószerződéses gyakorlati képzés, a kultúra és a kutatás közötti együttműködés megerősítésére;

20.  emlékeztet arra, hogy rendkívül fontos a kultúra, a tudás, az alkotás és az innováció révén megújítani Európa melletti szilárd elkötelezettségünket akkor, amikor megkérdőjelezik az európai projektet; úgy véli ezért, hogy a Kreatív Európa és a MEDIA programot a megfelelő szinten kell támogatni;

21.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemhez további jelentős pénzügyi erőfeszítésekre van szükség az oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése érdekében; hangsúlyozza e tekintetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés pozitív hatását, amely 2017 végéig mintegy 1,7 millió fiatalt támogatott; örvendetesnek tartja, hogy a Parlament határozott kérésére a 2019. évi költségvetésről folytatott tárgyalások eredményeként az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre 2019-ben összesen 350 millió EUR-t különítettek el; arra számít, hogy a 2020-as költségvetés-tervezet ambiciózusabb lesz e programot illetően, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítsák az Európai Szociális Alap Pluszra (ESZA+) való zökkenőmentes áttérést; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani e program végrehajtását, és tovább kell javítani a program hatékonyságát annak biztosítása érdekében, hogy az nagyobb európai hozzáadott értéket teremtsen a nemzeti foglalkoztatási politikák számára;

22.  úgy véli, hogy a társadalmi kohéziónak Európában hozzá kell járulnia a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez és a fogyatékossággal élők jobb befogadásához, valamint a hosszú távú strukturális demográfiai változásokhoz kapcsolódó fenntartható megoldásokhoz; hangsúlyozza, hogy az érintett uniós programok terén pénzügyi forrásokra van szükség ahhoz, hogy Európában az idősödő népesség számára megfelelő támogatást lehessen nyújtani a mobilitáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében;

23.  emlékeztet arra, hogy a migráció és a menekültügy terén szükség van a tagállamok közötti szolidaritásra és felelősség-megosztásra, és felszólítja a tagállamokat, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot a nemzeti programokon keresztül megfelelően használják fel; megfelelő költségvetést kér ezen alap számára 2020-ra annak érdekében, hogy támogassa a menedékkérők befogadását a tagállamokban, a tisztességes visszatérési stratégiákat, az áttelepítési programokat, a jogszerű migrációs politikákat és a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának előmozdítását; úgy véli, hogy az európai menekültügyi rendszerben meg kell erősíteni a városok és az önkormányzatok támogatását;

24.  emlékeztet arra, hogy a jelenlegi migrációs jelenség tartós megoldása a migrációs áramlat kiindulási országainak politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésében rejlik; kéri, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz kapjon elegendő pénzügyi forrást e prioritás támogatására, és például az afrikai országokkal folytatott fenntartható és kölcsönösen előnyös partnerségek továbbfejlesztésének előmozdítására; ezzel összefüggésben megerősíti, hogy elegendő és folyamatos pénzügyi támogatást kell nyújtani a nemzetközi szervezetek – többek között az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) – számára; fokozott pénzügyi és szervezésbeli támogatást kér az EU és a partnerországok közötti cserékhez hozzájáruló programok számára olyan területeken, mint a szakképzés, az induló vállalkozások létrehozása, a kkv-k, az egészségügy és az oktatás támogatása, valamint a tiszta vízzel, a szennyvízkezeléssel és a hulladékártalmatlanítással kapcsolatos szakpolitikákra;

25.  úgy véli, hogy a nemi alapú megkülönböztetés elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen az EU értékeivel; rámutat, hogy a Daphne program és a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak elleni küzdelemre irányuló egyéb alapok iránti kérelmek aránya riasztóan alacsony, és a program finanszírozásának növelését tervezi; úgy véli továbbá, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése hatékony stratégia a nemek közötti egyenlőség elérésére és a megkülönböztetés elleni küzdelemre, és kéri, hogy a vonatkozó uniós szakpolitikákba és kiadási programokba építsék be a nemek közötti egyenlőség szempontját; elvárja a Bizottságtól, hogy mihamarabb hozza létre a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésen belüli érvényesítésével kapcsolatos keretet;

26.  ismét kiemeli az európai szomszédságpolitika jelentőségét, amely megerősíti a kapcsolatokat a szomszédos országokkal és támogatja a békefolyamatokat, előmozdítja a gazdasági és társadalmi növekedést és a fenntartható, határokon átnyúló együttműködést; emlékeztet arra, hogy az EU és a Nyugat-Balkán közötti szoros kapcsolatok elengedhetetlenek a térség stabilitása és az előcsatlakozási folyamat szempontjából; emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozást az országok abbéli képességének megerősítéséhez kell igazítani, hogy folytatni tudják a szükséges jogi, politikai, társadalmi és gazdasági reformokat, különös tekintettel a közigazgatás megfelelő működésének javítására, valamint a demokratikus intézmények stabilitásának és ellenálló képességének és a jogállamiság megvalósításának támogatására;

A környezeti kihívások és az éghajlatváltozás kezelése

27.  hangsúlyozza, hogy a 2020. évi költségvetésnek jelentős mértékben hozzá kell járulnia a környezeti kihívások és az éghajlatváltozás kezeléséhez annak érdekében, hogy ellensúlyozza a meglévő lemaradást és teljesítse az EU kötelezettségvállalásait; emlékeztet az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy élen jár az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos és klímasemleges gazdaságra való áttérés terén, de sajnálja, hogy az Unió nem valósítja meg éghajlat-politikai célkitűzéseit, különösen a tekintetben, hogy a 2014–2020 közötti időszakban az uniós kiadások 20%-a az éghajlathoz kapcsolódjon; ezért úgy véli, hogy az éghajlattal kapcsolatos kiadások jelentős növelése elengedhetetlen az Unió éghajlat-politikai és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez; úgy véli, hogy az éghajlati szempontok általános érvényesítését az uniós politika valamennyi ágazatában tovább kell támogatni és optimalizálni, valamint adott esetben az éghajlati- és fenntarthatósági szempontok ellenőrzését is be kell vezetni; az európai hozzáadott értékkel bíró projektek támogatására az összes releváns uniós programhoz több pénzügyi forrást kér, hozzájárulva a tiszta energiára való átálláshoz és erőforrás-hatékonysághoz, a fenntartható zöld és kék gazdasághoz, továbbá a természetvédelemhez, előtérbe helyezve a biológiai sokféleséget, az élőhelyeket és a veszélyeztetett fajokat;

28.  hangsúlyozza, hogy éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos következetes és hatékony megközelítés érdekében az EU-nak a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokat a Párizsi Megállapodás ratifikálásának és végrehajtásának feltételéhez kell kötnie; emlékeztet e tekintetben a klímadiplomáciáról szóló, 2018. július 3-i állásfoglalására(7), valamint arra, hogy felkérte a Bizottságot, hogy végezzen átfogó értékelést a meglévő szabadkereskedelmi megállapodások Párizsi Megállapodásban tett kötelezettségvállalásoknak való megfeleléséről; úgy véli, hogy ha valamely uniós partner nem tenne eleget e kötelezettségvállalásoknak, a Bizottság e partnerrel szemben ideiglenesen felfüggeszthetné a kereskedelem liberalizálására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokat;

A 2020. évi eljárás nyitott kérdései

29.  arra számít, hogy az Egyesült Királyság 2019. márciusi kilépése az Unióból várhatóan nem lesz közvetlen hatással a 2020. évi költségvetésre, mivel az Egyesült Királyság hozzá fog járulni a költségvetés végrehajtásához, illetve részt fog abban venni; sürgeti mindazonáltal a Bizottságot, hogy az Unió költségvetése hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében vizsgálja meg az összes lehetséges forgatókönyvet és készüljön fel ezekre, valamint gondoskodjon egy vészhelyzeti tervről, amelyben egyértelmű kötelezettségvállalásokat határoz meg és mechanizmusokat vázol fel, valamint védi az uniós költségvetést abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem járulna hozzá az 2020. évi uniós költségvetéshez vagy nem venne benne részt;

30.  emlékeztet arra, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott, az 1a. fejezetnek a 2019. évi költségvetésről szóló közös következtetések keretében közzétett költségvetés-módosítás révén történő megerősítéséről szóló közös nyilatkozat nyomán a Bizottság – amint 2019 tavaszán befejeződik a 2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret technikai kiigazítása – az Erasmus+ és a Horizont 2020 program számára biztosított előirányzatok mértékét megemelő költségvetés-módosítást fog benyújtani annak érdekében, hogy a Tanács és a Parlament gyorsan foglalkozhasson azzal;

31.  hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a megfelelő kutatási projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont összegeket az éves költségvetési eljárás keretében ismét a kutatási programok rendelkezésére bocsássák, és a végrehajtás terén több előfeltételt nem határoz meg; felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be konkrétan a kutatási programok visszavont összegeiről, adja meg az e cikkel kapcsolatos összes releváns információt és adatot; kéri a Tanács elnökségét, hogy tisztázza, hogy a cikket minden tagállam teljesen megértette-e; kéri, hogy a rendelkezésre és az ahhoz kapcsolódó eljárásra minden esetben a 2020. évi költségvetési eljárás keretében kerüljön sor, kezdve a rendelkezés költségvetési tervezetbe történő felvételével;

32.  úgy véli, hogy a Parlamentnek mint a költségvetési hatóság közvetlenül a polgárok által választott ágának teljesítenie kell politikai feladatát és kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat kell előterjesztenie, kifejezve a jövőre vonatkozó politikai elképzeléseit; ezzel összefüggésben kötelezettséget vállal arra, hogy az egyes bizottságaival szoros együttműködésben kidolgozott, kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket tartalmazó csomagra vonatkozó javaslatot nyújt be, hogy a Bizottság értékelésének megfelelően megtalálja a megfelelő egyensúlyt a politikai akarat és a technikai kivitelezhetőség között;

o
o   o

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(5) HL L 67., 2019. 3.7.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0433.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0280.

Utolsó frissítés: 2019. március 15.Jogi nyilatkozat