Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2612(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0176/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0176/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.14

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0216

Elfogadott szövegek
PDF 144kWORD 47k
2019. március 14., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Harmadik országok feketelistájának sürgőssége a pénzmosási irányelvvel összhangban
P8_TA-PROV(2019)0216B8-0176/2019

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a harmadik országok pénzmosási irányelvvel összhangban elkészítendő uniós feketelistája elfogadásának sürgősségéről (2019/2612(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 13-i (EU) .../... felhatalmazáson alapuló rendeletére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (negyedik pénzmosási irányelv), különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére és 64. cikke (5) bekezdésére(1), valamint annak a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv (ötödik pénzmosási irányelv) általi módosítására, különösen annak 1. cikke (5) bekezdésére(2),

–  tekintettel „A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv szerint kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok uniós értékelésének új módszertana felé” című bizottsági ütemtervre(3),

–  tekintettel a 2018. június 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra – „Az (EU) 2015/849 irányelv szerinti magas kockázatú harmadik országok azonosítására szolgáló módszertan” (SWD(2018)0362), amely többek között meghatároz 1. prioritású és 2. prioritású harmadik országokat,

–  tekintettel a Pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottsága (TAX3) elnökének Jourova biztoshoz címzett 2019. február 25-i levelére, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusról,

–  tekintettel a TAX3 különbizottság elnökének 2019. március 5-i levelére a Bizottság azon kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat tartalmazó jegyzékére vonatkozó tanácsi álláspontról, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében stratégiai hiányosságokat mutatnak,

–  tekintettel a 2019. március 6-án Jourova biztos és a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON), valamint Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) között tartott eszmecserére,

–  tekintettel a Bizottság az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 13-i (EU) .../... felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2019)1326) vonatkozó 6964/1/19 tanácsi nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló rendelet, annak melléklete és az azt módosító felhatalmazáson alapuló rendeletek célja, hogy azonosítsák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő azon harmadik országokat, amelyek az uniós pénzügyi rendszerre veszélyt jelentenek, és amelyeknél a negyedik pénzmosási irányelv szerinti kötelezett uniós szolgáltatók esetében fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések szükségesek;

B.  mivel a negyedik pénzmosási irányelv 9. cikke értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni;

C.  mivel a Parlament a felhatalmazáson alapuló rendeletek módosítására irányuló öt javaslat közül kettőt (C(2016)07495 és C(2017)01951) elutasított azon az alapon, hogy a Bizottságnak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására irányuló eljárása nem volt kellően autonóm;

D.  mivel a Parlament támogatja olyan új módszertan Bizottság általi kialakítását, amely a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben stratégiai hiányosságokkal rendelkező joghatóságok megállapításához nem kizárólag külső információforrásokra támaszkodik;

E.  mivel e jegyzék célja, hogy megvédje az Unió pénzügyi rendszerének és belső piacának integritását; mivel valamely országnak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok listájára való felvétele nem von maga után semmilyen gazdasági vagy diplomáciai szankciót, hanem arra kötelezi a kötelezett szolgáltatókat, így a bankokat, kaszinókat és ingatlanügynökségeket, hogy alkalmazzanak fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket azon ügyletekre vonatkozóan, amelyekben ezek az országok érintettek, valamint hogy gondoskodjanak arról, hogy az uniós pénzügyi rendszer felkészült legyen arra, hogy megelőzze a harmadik országokból származó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat;

F.  mivel az országokat el lehet távolítani a listáról, amennyiben orvosolják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében fennálló hiányosságait;

G.  mivel 2019. február 13-án a Bizottság elfogadta felhatalmazáson alapuló jogi aktusát, amely egy 23 országot és területet felsoroló listát tartalmaz: Afganisztán, Amerikai Szamoa, Bahama-szigetek, Botswana, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guam, Irán, Irak, Líbia, Nigéria, Panama, Pakisztán, Puerto Rico, Szamoa, Szaúd-Arábia, Srí Lanka, Szíria, Trinidad és Tobago, Tunézia, Amerikai Virgin-szigetek és Jemen;

H.  mivel a Tanács 2019. március 7-i nyilatkozatában kijelentette, hogy kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, mivel a javaslat nem olyan átlátható és támadhatatlan eljárás keretében jött létre, amely az érintett országokat úgy ösztönözte volna aktívan határozott intézkedések meghozatalára, hogy egyúttal a meghallgatáshoz való jogukat is tiszteletben tartja;

I.  mivel 2018. június 22-én közzétették egy bizottsági szolgálati munkadokumentumban az új módszertant, amely alkalmazza a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására szolgáló felülvizsgált kritériumokat;

J.  mivel a Bizottság 2019. január 23-án megkezdte a konzultációkat a felhatalmazáson alapuló jogi aktus listáján felsorolt harmadik országokkal, és találkozott az összes olyan országgal, amely további információkat kért a listára vételének okairól;

K.  mivel 2019. március 7-én a Tanács a Bel- és Igazságügyi Tanácsban elutasította a felhatalmazáson alapuló jogi aktust;

1.  üdvözli, hogy a Bizottság 2019. február 13-án elfogadta azon harmadik országok új, 23 országot tartalmazó listáját, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkeznek;

2.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács kifogást emelt a Bizottság által javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben;

3.  sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az összes kifejezett aggodalmat, és mihamarabb terjesszen elő új felhatalmazáson alapuló jogi aktust;

4.  üdvözli a Bizottság által annak érdekében végzett munkát, hogy elfogadjon egy különálló listát a társjogalkotók által elfogadott szigorú kritériumok alapján; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió rendelkezzen egy különálló listával azon kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokról, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében hiányosságokat mutatnak, és üdvözli a Bizottság új módszertanát, amely a negyedik és az ötödik pénzmosási irányelv szerint kiemelt kockázatot jelentő országok azonosítására szolgál;

5.  emlékeztet arra, hogy az ötödik pénzmosási irányelv által módosított (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése kötelezi a Bizottságot, hogy függetlenül értékelje a stratégiai hiányosságokat számos területen;

6.  úgy véli, hogy annak érdekében, hogy megőrizzük a kiemelt kockázatot jelentő országok listájának integritását, a vizsgálati és a döntéshozatali eljárást önmagában a módszertan alapján kell elvégezni, és arra nem szabad hatással lennie olyan megfontolásoknak, amelyek túlmennek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében fennálló hiányosságok területén;

7.   megjegyzi, hogy a listára felvett országok által folytatott lobbitevékenység és diplomáciai nyomásgyakorlás része volt és mindig is része lesz a kiemelt kockázatot jelentő országok azonosítási folyamatának; hangsúlyozza, hogy az ilyen nyomás nem áshatja alá az uniós intézmények arra vonatkozó képességét, hogy hatékonyan és autonóm módon kezeljék az Unióhoz kapcsolódó pénzmosás kérdését és küzdelmet folytassanak a terrorizmus finanszírozásával szemben;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a listára felvett országokról szóló értékeléseit, ezáltal biztosítva a nyilvános ellenőrzést, hogy azokkal ne lehessen visszaélni;

9.   felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson átlátható folyamatot, egyértelmű és konkrét referenciaértékekkel azon országokra vonatkozóan, amelyek vállalják, hogy reformokat hajtanak végre annak érdekében, hogy ne szerepeljenek a listán;

10.  megjegyzi, hogy az Oroszországi Föderáció értékelése továbbra is folyamatban van; elvárja a Bizottságtól, hogy értékelésébe foglalja bele a legfrissebb „Troika Laundromat”-leleplezéseket; emlékeztet arra, hogy az ECON, LIBE és a TAX3 bizottság jelen jogalkotási ciklusban végzett munkája aggodalmakat vetett fel az Oroszországi Föderáció pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerével kapcsolatban;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet a tagállamokkal annak érdekében, hogy növeljék a Tanács felelősségvállalását a Bizottság által javasolt módszertant illetően;

12.  felhívja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy ültessék át a negyedik és az ötödik pénzmosási irányelvet nemzeti jogukba;

13.  felszólít arra, hogy több emberi és pénzügyi erőforrást különítsenek el a Bizottság illetékes főigazgatósága, azaz a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (DG JUST) megfelelő osztálya számára;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy érjen el jelentős előrelépést a 2. prioritású harmadik országok értékelési szakaszát illetően;

15.  emlékeztet arra, hogy az uniós felhatalmazáson alapuló jogi aktus a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) jegyzékétől különálló folyamat, és kizárólag az Unió ügyének kell maradnia;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 141., 2015.6.5, 73. o.
(2) HL L 156., 2018.6.19., 43. o.
(3) Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11189-2017-INIT/en/pdf

Utolsó frissítés: 2019. március 15.Jogi nyilatkozat