Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/0333R(APP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0087/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0087/2019

Viták :

PV 13/03/2019 - 24
CRE 13/03/2019 - 24

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.17

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0218

Elfogadott szövegek
PDF 143kWORD 49k
2019. március 14., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Az Európai Valutaalap létrehozása
P8_TA-PROV(2019)0218A8-0087/2019

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása az Európai Valutaalap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)08272017/0333R(APP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Valutaalap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0827),

–  tekintettel az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló 2017. február 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló 2017. február 16-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a gazdasági és monetáris unió (GMU) reformjára irányuló javaslatokról szóló 2018. július 6-i véleményére,

–  tekintettel az eurócsoport elnökének az Európai Tanács elnökéhez írt, a GMU további elmélyítéséről szóló 2018. június 25-i levelére, valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus reformjáról szóló, a 2018. június 29-i euróövezeti csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatra,

–  tekintettel az eurócsoport által az uniós vezetők számára készített, a GMU elmélyítéséről szóló 2018. december 4-i jelentésre,

–  tekintettel a 2018. december 14-i euróövezeti csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Bizottság és az ESM közötti jövőbeli együttműködésről szóló 2018. november 14-i közös álláspontra,

–  tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) 2018. április 11-i véleményére az Európai Valutaalap létrehozására irányuló rendeletjavaslatról(3),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 2018. szeptember 18-i 2/2018 sz. véleményére az Európai Valutaalap uniós jogi kereten belüli létrehozására irányuló, 2017. december 6-i javaslattal kapcsolatos ellenőrzési és elszámoltathatósági megfontolásokról,

–  tekintettel az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló 2015. június 22-i jelentésére, a Bizottságnak az Európa jövőjéről szóló 2017. március 1-i fehér könyvére, valamint a Bizottságnak a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-i vitaanyagára,

–  tekintettel „Az európai demokráciának a jövőbeli GMU keretében történő megerősítése” című, 2013. június 12-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a trojkának (EKB, Bizottság és IMF) az euróövezet programországaival kapcsolatos szerepével és műveleteivel összefüggő vizsgálatáról szóló 2014. március 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az euróövezet költségvetési kapacitásáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretről és saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság időközi jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0087/2019),

A.  mivel az euró bevezetése az európai projekt egyik legjelentősebb politikai vívmánya és a GMU egyik sarokköve;

B.  mivel a pénzügyi és gazdasági válság feltárta az euróövezet struktúrájának gyenge pontjait, rávilágítva a GMU mielőbbi befejezésének, valamint a demokratikus elszámoltathatósága és átláthatósága megerősítésének szükségességére;

C.  mivel az euró védelmet és lehetőségeket egyaránt biztosít az uniós polgárok számára; mivel egy erős és stabil euróövezet elengedhetetlen az EU egésze és tagországai számára;

D.  mivel a közös valutaövezethez való csatlakozás – például a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt – közös szabályokat és kötelezettségeket, illetve közös eszközöket igényel a súlyos gazdasági és pénzügyi sokkok kezeléséhez, valamint a felelősségvállalás, a szolidaritás és a felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergencia előmozdításához; mivel az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés (ESM-szerződés) egyértelmű kapcsolatot biztosít az európai makrogazdasági felügyeleti mechanizmusokkal, különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak betartásával – ideértve annak rugalmassági záradékait is –, valamint a fenntartható és inkluzív strukturális reformok végrehajtásával; mivel a GMU elmélyítésének kockázatcsökkentéssel és kockázatmegosztással kell együtt járnia;

E.  mivel az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) létrehozása és annak az Európai Stabilitási Mechanizmussá való későbbi átalakítása fontos lépés egy európai válságkezelési mechanizmus létrehozása felé, amely segít megerősíteni a GMU-t, és pénzügyi támogatást nyújt a válság által érintett számos európai országnak;

F.  mivel az ESM kormányközi jellege hatással van a döntéshozatali folyamatra, és különösen az ESM ama képességére, hogy gyorsan reagáljon a gazdasági és pénzügyi sokkokra;

G.  mivel az ESM-nek az uniós jogi keretbe való jövőbeli beépítését továbbra is a GMU kiteljesítésére irányuló projekt keretében kell értelmezni;

H.  mivel az Európa és a GMU jövőjéről jelenleg folyó vita rávilágított a tagállamok eltérő politikai nézeteire az európai stabilitási mechanizmus hosszú távú jövőjét illetően, ugyanakkor jó kiindulópontot biztosít a szerepének megerősítését, pénzügyi eszközeinek fejlesztését, valamint hatékonyságának és demokratikus elszámoltathatóságának az ESM reformja keretében történő javítását jelentő első fontos lépés megtételéhez; mivel a GMU elmélyítéséről szóló vitának politikai megoldást kell kínálnia az ESM reformjára;

I.  mivel az ESM reformjának rövid távon hozzá kell járulnia a bankunióhoz, megfelelő közös pénzügyi védőhálót biztosítva az Egységes Szanálási Alap (SRF) számára;

1.  üdvözli az Európai Valutaalap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2017. december 6-i bizottsági javaslatot, és úgy véli, hogy ez hasznos hozzájárulást jelent az Európa jövőjéről, a GMU elmélyítéséről és az ESM reformjáról folyó vitához; üdvözli különösen az ESM uniós jogrendbe való beillesztésére irányuló bizottsági javaslatot;

2.  megjegyzi, hogy a megreformált ESM által ellátandó funkciók a gazdaságpolitika területéhez fognak tartozni, és hogy félrevezető lehet az „Európai Valutaalap” megnevezés; megjegyzi, hogy az Európai Központi Bank (EKB) 2018. április 11-i véleményében azt javasolta, hogy az ESM jogutódjaként tartsák meg az „ESM” elnevezést; a fentiek fényében kéri, hogy megfelelően és alaposan értékeljék a megreformált ESM nevének megválasztását, hogy az a lehető legkisebb mértékben hasson ki a megreformált ESM zökkenőmentes működére; javasolja, hogy az ESM tartsa meg a tőkepiacon jól ismert jelenlegi megnevezését, egyértelművé téve, hogy az euróövezet monetáris politikája továbbra is az EKB hatáskörébe tartozik;

3.  kiemeli, hogy a GMU megfelelő működését egy olyan intézmény megléte támogatja, amely „végső hitelezőként” működik; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy az ESM pozitívan járul hozzá a GMU intézményi felépítésével kapcsolatos hiányosságok kezeléséhez, nevezetesen a pénzügyi világválság és az államadósság-válság által érintett több tagállam számára nyújtott pénzügyi támogatás révén;

4.  emlékeztet korábbi álláspontjára, amely támogatja az ESM uniós jogi keretbe való beépítését, teljes jogú uniós szervvé téve azt; ragaszkodik ahhoz, hogy e beépítésnek a nemzeti parlamentek szerepét is figyelembe kell vennie és azt továbbra is a GMU kiteljesítésére irányuló projekt részeként kell értelmezni; úgy véli, hogy ez a beemelés lehetővé tenné a közösségi módszer szerinti irányítást, biztosítaná a költségvetési szabályok és kötelezettségek teljes összhangját, megkönnyítené a gazdasági és fiskális szakpolitikai koordinációt, és erősítené a demokratikus legitimitást és az Európai Parlamenten keresztüli elszámoltathatóságot;

5.  hangsúlyozza, hogy amennyiben a jövőben uniós költségvetési forrásokat vonnak be, a Parlamentnek politikai erővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a mentesítési eljárás keretében az összes alkalmazandó költségvetési ellenőrzési jogot gyakorolhassa az EMS felett; megjegyzi, hogy ennek bekövetkeztekor az Európai Számvevőszéket független külső ellenőrnek kell tekinteni, valamint egyértelmű és formális szerepet kell kapnia a mentesítési eljárásban;

6.  emlékeztet a nemzeti parlamentek költségvetési és demokratikus felügyeleti előjogaira; véleménye szerint tovább kell javítani a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament ellenőrzését a megreformált ESM felett; úgy véli, hogy a nemzeti parlamentek számára jogot kell biztosítani arra, hogy információkat szerezzenek a megreformált ESM tevékenységeiről, valamint párbeszédet kezdjenek a megreformált ESM ügyvezető igazgatójával;

7.  megjegyzi, hogy a Bizottság javaslata élénk vitát váltott ki annak politikai, pénzügyi és jogi következményeiről; hangsúlyozza azonban, hogy az ESM intézményi felépítésének hosszú távú jövőképéről szóló vita nem késleltetheti a GMU demokratikus elszámoltathatóságának megerősítéséhez sürgősen szükséges lépéseket, valamint a pénzügyi stabilitás és konvergencia előmozdítására és a gazdasági sokkhatásokra való reagálása képességét; ezért szorgalmazza rövid távon az ESM érdemi reformját, az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés felülvizsgálatán keresztül, anélkül, hogy az veszélyeztetné az ambiciózusabb fejleményeket a jövőben;

8.  hangsúlyozza, hogy a megreformált ESM elsődleges feladata továbbra is az, hogy átmeneti pénzügyi támogatást nyújtson a rászoruló tagállamoknak a kiigazító programokban megállapított konkrét feltételek alapján és figyelembe véve a Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EKB által kezelt korábbi pénzügyi támogatási programokból levont tanulságokat; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében a megreformált ESM-nek megfelelő mozgástérrel kell rendelkeznie; ezért elutasít minden arra irányuló kísérletet, hogy a megreformált ESM-et csak bankok számára kínált eszközzé alakítsák, vagy hogy csökkentsék a tagállamok támogatására szolgáló pénzügyi kapacitását;

9.  emlékeztet arra, hogy az ESM rendelkezésére álló különféle pénzügyi eszközöket a megreformált ESM számára is rendelkezésre kell bocsátani és javítani kell, ideértve annak lehetőségét is, hogy elegendő elővigyázatossági pénzügyi támogatást nyújtson, lehetőséget biztosítva a tagállamok számára, hogy még azelőtt támogatást kapjanak, hogy a tőkepiacokon komolyabb nehézségekbe ütköznének a források előteremtése tekintetében; kiáll amellett, hogy a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkerethez (PCCL) való hozzáférést szándéknyilatkozat alapján és az alkalmazandó kritériumok szerint kell biztosítani; megjegyzi, hogy ezeket a pénzügyi eszközöket arra kell felhasználni, hogy súlyos gazdasági és pénzügyi sokkhatások esetén segítséget nyújtsanak a tagállamoknak; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatást az euróövezet gazdasági és pénzügyi stabilizációjának, beruházásainak, valamint a felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergencia előmozdítása érdekében egy, a konvergenciát és versenyképességet szolgáló jövőbeli költségvetési eszközzel lehet kiegészíteni;

10.  hangsúlyozza, hogy a GMU az EU minden tagállamát magában foglalja, valamint Dánia és az Egyesült Királyság kivételével mindegyik tagállam köteles bevezetni az eurót és csatlakozni az euróövezethez, és így az ESM-nek minden uniós tagállam előtt nyitva kell állnia a részvételre;

11.  úgy véli, hogy a megreformált ESM-nek – a Bizottság mellett és az EKB-val szoros együttműködésben – kiemelkedőbb szerepet kell játszania a pénzügyi támogatási programok irányításában, biztosítva, hogy szükség esetén az EU intézményi kerete nagyobb önállósággal rendelkezzen, a többi intézménnyel, nevezetesen az IMF-fel való megfelelő partnerségek sérelme nélkül;

12.  hangsúlyozza, hogy a megreformált ESM-nek saját szakértelemmel kell rendelkeznie az alapokmánya által előírt elemek elkészítéséhez és értékeléséhez; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ESM által nyújtott pénzügyi támogatás iránti kérelmek értékelése, valamint a kiigazítási programok kialakítására vonatkozó döntéshozatal – más intézményekkel együttműködve – semmilyen módon nem helyettesítheti, ismételheti az EU pénzügyi szabályzatában és rendelkezéseiben előírt szokásos makrogazdasági és költségvetési felügyeletet, illetve nem lehet azokkal átfedésben, amelynek továbbra is a Bizottság kizárólagos hatáskörébe kell tartoznia;

13.  úgy véli, hogy a lehetséges jövőbeli kiigazítási programoknak figyelembe kell venniük a javasolt intézkedések társadalmi hatását, egy korábban végzett alapos társadalmi hatásvizsgálat fényében összevetve azt a változatlan szakpolitika hosszú távú hatásaival is;

14.  kiemeli, hogy – különösen sürgős helyzetekben – hatékony döntéshozatali eljárásra van szükség a megreformált ESM keretében; ezzel összefüggésben szorgalmazza a jelenlegi irányítási rendszer értékelését;

15.  felszólít az ESM gyors reformjára, amely egyúttal újradefiniálja szerepét, funkcióit és pénzügyi eszközeit, hogy a megreformált ESM szanálás esetén likviditási támogatást nyújthasson, és pénzügyi védőhálót biztosítson az SRF számára; kéri, hogy a közös védőháló a lehető leghamarabb – 2020-ig, de mindenképp 2024 előtt – működőképes legyen;

16.  hangsúlyozza a bankunió elmélyítésének késedelmeiben rejlő kockázatokat; üdvözli a GMU elmélyítéséről szóló, az uniós vezetőknek szánt eurócsoport-jelentés 2018. december 4-i következtetéseit, amelyek valamennyi elemét a 2018. december 14-i euróövezeti csúcstalálkozón jóváhagyták; üdvözli különösen az Egységes Szanálási Alap közös védőhálója bevezetésének előbbre hozását – amennyiben elegendő előrelépés történt a kockázatcsökkentés területén, amelyet 2020-ben kell értékelni –, valamint az ESM reformjáról szóló záradék jóváhagyását; emlékeztet korábbi álláspontjára, miszerint be kell fejezni az európai betétbiztosítási rendszert (EDIS), elismerve, hogy a kockázatcsökkentésnek és a kockázatmegosztásnak együtt kell járnia; megjegyzi, hogy a jövőbeli euróövezeti költségvetést és a stabilizációs funkciót illetően nem született azonnali eredmény, de nyugtázza a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközzel kapcsolatos munkára vonatkozó megbízatást; hangsúlyozza, hogy jelentős előrelépés történt a kockázatcsökkentés terén; emlékeztet arra, hogy a Parlament jelentős mértékben hozzájárult ennek lehetővé tételéhez, különösen a banki csomag és a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos prudenciális óvintézkedések révén;

17.  javasolja egy, az ESM és a Parlament közötti együttműködési megállapodásra irányuló átmeneti jegyzőkönyv azonnali hatállyal történő létrehozását az intézményközi párbeszéd javítása és az ESM átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása érdekében, amely meghatározza a Parlament és a képviselők jogait a megreformált ESM-sel kapcsolatos kérdések tekintetében, valamint a rendszeres meghallgatásokat, a kinevezési jogokat és a megfelelő költségvetési ellenőrzési jogokat; emlékeztet egy, a gazdasági kormányzásra vonatkozó intézményközi megállapodás iránti kérelmére; hangsúlyozza, hogy a megreformált ESM ügyvezető igazgatóját a Tanács javaslatára az Európai Parlamentnek kell választania, aki az Európai Parlamentnek tartozik jelentéstétellel; sürgeti a nemek közötti egyensúly biztosítását az ESM megreformált irányító szerveinek összetételében;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács, a Bizottság, a Tanács, az eurócsoport és az Európai Központi bank elnökének, az Európai Stabilitási Mechanizmus ügyvezető igazgatójának, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 252., 2018.7.18., 201. o.
(2) HL C 252., 2018.7.18., 215. o.
(3) HL C 220., 2018.6.25., 2. o.
(4) HL C 65., 2016.2.19., 96. o.
(5) HL C 378., 2017.11.9., 182. o.
(6) HL C 252., 2018.7.18., 235. o.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0226.

Utolsó frissítés: 2019. március 15.Jogi nyilatkozat