Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2277(IMM)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0178/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0178/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 7.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0221

Elfogadott szövegek
PDF 138kWORD 45k
2019. március 26., Kedd - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Jørn Dohrmann mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
P8_TA-PROV(2019)0221A8-0178/2019

Az Európai Parlament 2019. március 26-i határozata a Jørn Dohrmann mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2018/2277(IMM))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a dán büntető törvénykönyv 260. szakaszának 1. bekezdése, 291. szakaszának 1. bekezdése és 293. szakaszának 1. bekezdése, illetve 21. szakasza szerinti büntetőeljárással összefüggésben a Dán Királyságnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete által 2018. november 6-án továbbított és a plenáris ülésen 2018. november 28-án bejelentett, a dán igazságügyi minisztérium által kezdeményezett, Jørn Dohrmann mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Jørn Dohrmannt,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel a Dán Királyság alkotmányának 57. szakaszára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0178/2019),

A.  mivel a viborgi államügyész a dán büntető törvénykönyv 260. szakasza 1. bekezdésének 1. pontja, 291. szakaszának 1. bekezdése és 293. szakaszának 1. bekezdése, illetve 21. szakasza szerinti bűncselekményekkel összefüggésben kérelmet nyújtott be Jørn Dohrmann, az Európai Parlament Dániában megválasztott tagja mentelmi jogának felfüggesztésére; mivel az eljárás tárgya különösen állítólagos jogellenes kényszerítéshez, vagyoni károkozáshoz és másik személy tulajdonát képező tárgy önkényes elvételéhez kapcsolódik;

B.  mivel 2017. április 26-án Jørn Dohrmann a tulajdonát képező vamdrupi kertes házon kívül kitépett egy kamerát egy operatőr kezéből, aki mintegy 195 méteres távolságból filmezte házát abból a célból, hogy a felvételt egy bizonyos dán európai parlamenti képviselőkről szóló dokumentumfilmben használja fel; mivel Jørn Dohrmann azzal fenyegetőzött, hogy összetöri a kamerát; mivel megrongálta a kamerát, többek között annak mikrofonját, képernyőjét és kábelét; mivel eltulajdonított egy memóriakártyás kamerát azzal a szándékkal, hogy azt jogosulatlanul felhasználva betekintsen az arra felvett anyagokba, ami azonban végül nem sikerült, mivel a helyszínre megérkeztek a rendőrök, akik felszólítására átadta előbb a kamerát, majd később a memóriakártyát is, amelyet korábban eltávolított a készülékből;

C.  mivel az operatőrt először a dán büntető törvénykönyv 264a. szakaszának megsértésével vádolták, mert engedély nélkül készített fényképeket nem nyilvános helyen tartózkodó személyekről; mivel az államügyész a vádak ejtését indítványozta tekintettel arra, hogy nem volt bizonyítható a dán büntető törvénykönyv 264a. szakaszában előírt rendelkezések megsértésének megállapításához szükséges feltétel: a szándékosság;

D.  mivel a Délkelet-jütlandi Rendőrfőkapitányság rámutatott, hogy az újságírót foglalkoztató vállalat, amely a kamera tulajdonosa is egyben, az üggyel kapcsolatban 14 724,71 dán korona összegű kártérítési igényt nyújtott be, és hogy ha vagyoni károkozás, lopás, önkényes elvétel és más hasonló szabálysértés esetében a vád képviselője pénzbírság kiszabását kéri, és a sértett fél kártérítési követeléssel lép fel, akkor kötelező a bírósági eljárás lefolytatása;

E.  mivel kezdetben az államügyészség azt javasolta, hogy a Jørn Dohrmann elleni ügyben őrizetbe vétel helyett 20 000 dán koronás pénzbírságot szabjanak ki hivatalos vádemelés nélkül;

F.  mivel Jørn Dohrmann tagadta az ellene felhozott vádakat; mivel az államügyészség igazgatója szerint ezt követően nem lenne következetes az ügy rendezése a felek peren kívüli megegyezésével, pénzbírság kiszabásával;

G.  mivel annak érdekében, hogy Jørn Dohrmann ellen büntetőeljárást indítsanak, az illetékes hatóságok kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

H.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességeket élvezik;

I.  mivel a dán alkotmány 57. szakaszának 1. bekezdése előírja, hogy a dán parlament egyetlen képviselőjét sem szabad a beleegyezése nélkül vád alá helyezni vagy bármely módon fogva tartani, kivéve azt az esetet, ha jogsértés elkövetése közben érték tetten; mivel ez a rendelkezés csak hivatalos büntetőjogi vádemeléssel szemben nyújt védelmet, magánvádas eljárással szemben nem; mivel ha egy ügy a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondás útján, peren kívül rendezhető, akkor a dán parlament hozzájárulását nem kell kikérni;

J.  mivel a dán parlament képviselői számára biztosított mentelmi jog terjedelme ténylegesen megfelel az európai parlamenti képviselők számára az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkében biztosított mentelmi jog terjedelmének; mivel az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselő valamely véleményére vonatkozzon a mentelmi jog, a képviselőnek a feladata ellátása során kell azt kifejtenie, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között; mivel ennek a kapcsolatnak közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie;

K.  mivel a feltételezett cselekmények nem kapcsolódnak az Európai Parlament tagja által feladatai ellátása során kifejtett véleményhez vagy leadott szavazathoz az Európai Unió mentességeiről és kiváltságairól szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében, és ezért nincsenek egyértelmű és közvetlen hatással Jørn Dohrmann európai parlamenti képviselőként végzett feladatainak ellátására;

L.  mivel nincs olyan bizonyíték, és nem áll fenn olyan ok, amely alapján feltételezni lehetne a parlamenti munka akadályozásának szándékát (fumus persecutionis);

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Jørn Dohrmann mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Dán Királyság igazságügyi miniszterének és Jørn Dohrmann-nak.

(1) A Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.

Utolsó frissítés: 2019. március 27.Jogi nyilatkozat