Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0180(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0483/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0483/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 7.17
CRE 26/03/2019 - 7.17

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0237

Elfogadott szövegek
PDF 222kWORD 61k
2019. március 26., Kedd - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók ***I
P8_TA-PROV(2019)0237A8-0483/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2016/1011 rendeletnek a karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0355 – C8-0209/2018 – 2018/0180(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0355),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0209/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0483/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 103. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 24. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(1)
P8_TC1-COD(2018)0180

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én új globális fejlesztési keretrendszert fogadott el: ez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, amelynek középpontjában a fenntartható fejlesztési célok állnak. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című 2016. évi bizottsági közlemény a fenntartható fejlesztési célokat az uniós szakpolitikai kerethez köti annak érdekében, hogy hogy e célok uniós és globális szinten egyaránt kezdettől fogva valamennyi uniós intézkedésben és szakpolitikai kezdeményezésben érvényesüljenek. Az Európai Tanács 2017. június 20-i következtetéseiben az Unió és a tagállamok elkötelezettségét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend teljes körű, koherens, átfogó, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben történő végrehajtása iránt.

(2)  2015-ben az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást(5). A megállapodás 2. cikkének c) pontja célként határozza meg, hogy meg kell erősíteni az éghajlatváltozásra adott választ, többek között arra törekedve, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

(3)   Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018-ban közzétette az „1,5 °C-os globális felmelegedés” című különjelentését, amelyben kijelentette, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozása a társadalom minden területén gyors, messzire ható és példa nélküli változásokat tesz szükségessé, valamint hogy a globális felmelegedés 2 °C helyett 1,5 °C-ra történő korlátozása együtt járhatna a fenntarthatóbb és méltányosabb társadalom biztosításával.

(4)  A fenntarthatóság, valamint a karbonszegény, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, erőforrás-hatékonyabb és körforgásos gazdaságra való átállás döntő fontosságú az uniós gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából. A fenntarthatóság régóta az uniós projekt középpontjában áll, és társadalmi és környezeti vonatkozásait a Szerződések is elismerik. Korlátozott lehetőség van a pénzügyi ágazat kultúrájának fenntarthatóság felé történő elmozdítására annak érdekében, hogy biztosítsák a globális hőmérsékletemelkedés 2 ºC alatt maradását. Ezért elengedhetetlen, hogy az új infrastrukturális beruházások hosszú távon fenntarthatóak legyenek.

(5)  2018 márciusában a Bizottság közzétette a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervét(6), amelyben bevezette a fenntartható finanszírozás ambiciózus és átfogó stratégiáját. A cselekvési terv egyik célkitűzése, hogy a befektetéseket a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében a fenntartható befektetések felé irányítsa. Az éghajlatváltozás hatásának korlátozására fordított nagyobb figyelem döntő jelentőségű, mivel az időjárási viszonyok kiszámíthatatlansága okozta katasztrófák száma drámai mértékben növekedett.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata(7) a környezeti és éghajlatváltozási kiadások magánszektor általi finanszírozásának növelésére szólított fel, elsősorban olyan ösztönzők és módszerek létrehozásával, amelyek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy mérjék fel vállalkozásuk környezeti költségeit és a környezeti szolgáltatások felhasználásából származó hasznukat.

(7)  A fenntartható fejlesztési célok Unióban történő megvalósításához a forrásokat a fenntartható befektetések irányába kell terelni. E célok eléréséhez fontos a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Ezzel összefüggésben létfontosságú a belső piacon a tőke fenntartható befektetések irányába történő hatékony mozgása előtt álló akadályok felszámolása és az ilyen várható akadályok felmerülésének megelőzése.

(8)  A Párizsi Megállapodás felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú céljainak elérése, valamint az éghajlatváltozás kockázatainak és hatásainak jelentős csökkentése érdekében azt kellene globális célnak kitűzni, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt maradjon, és erőfeszítések történjenek annak érdekében, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra korlátozódjon.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete(8) egységes szabályokat állapít meg a referenciamutatókra vonatkozóan az Unióban és kitér a referenciamutatók különböző típusaira. Egyre több befektető alkalmaz karbonszegénységi befektetési stratégiát és veszi igénybe karbonszegénységi referenciamutatók segítségét a befektetési portfóliók teljesítményének összehasonlítására vagy mérésére. Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók létrehozása – a Párizsi Megállapodás szén-dioxid-kibocsátási kötelezettségvállalásaihoz kapcsolt módszertannal alátámasztva – hozzájárulna az átláthatóság fokozásához és a „zöldrefestés” megelőzéséhez.

(10)  Jelenleg sokféle indexet sorolnak egy csoportba karbonszegénységi indexként. Ezeket a karbonszegénységi indexeket referenciamutatóként használják a határokon átnyúlóan értékesített befektetési portfóliók és termékek esetében. A karbonszegénységi referenciamutatók minősége és integritása hatással van a belső piac hatékony működésére számtalan egyéni és kollektív befektetési portfólió esetében. A befektetési portfóliók esetében teljesítménymérésre használt sok karbonszegénységi indexet az egyik tagállamban bocsátják rendelkezésre, de más tagállamokban használják a portfólió- és vagyonkezelők, különösen az elkülönített befektetési számláknál és a kollektív befektetési rendszereknél. A portfólió- és vagyonkezelők ráadásul gyakran fedezik szén-dioxid-kitettségi kockázataikat más tagállamokban kidolgozott referenciamutatók használatával.

(11)  Különböző kategóriájú, sokféle célt szolgáló karbonszegénységi indexek jelentek meg a piacon. Míg egyes referenciamutatók célja egy szokványos befektetési portfólió szénlábnyomának csökkentése, más referenciamutatókhoz csak olyan komponenseket választanak, amelyek a Párizsi Megállapodásban megállapított 2 °C-os célkitűzés teljesülését hivatottak elősegíteni. A célkitűzések és stratégiák különbségei ellenére számos ilyen referenciamutatóra általában karbonszegénységi referenciamutatóként utalnak. Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumkövetelmények bevezetése és közös módszertan kidolgozása segítene a „zöldrefestés” elkerülésében.

(12)  A referenciamutatók módszertanának eltérő megközelítései a belső piac széttagoltságához vezetnek, mert a referenciamutatók felhasználói előtt nem világos, hogy egy adott karbonszegénységi index a 2 °C-os célkitűzéshez igazodó referenciamutató-e vagy csupán egy olyan referenciamutató, amely egy szokványos befektetési portfólió szénlábnyomát kívánja csökkenteni. A kezelők által a referenciamutatóik karbonszegénységi jellegére vonatkozóan tett potenciálisan megalapozatlan állításokkal összefüggésben a tagállamok valószínűleg eltérő szabályokkal próbálják elkerülni , hogy zavar keletkezzen a befektetők körében, és csorbát szenvedjen a karbonszegény befektetési portfóliók esetében referenciamutatóként használt úgynevezett karbonszegénységi indexek különböző kategóriái mögött meghúzódó célok és ambíciók egyértelműsége a befektetők számára.

(13)  Az egyéni vagy kollektív befektetési portfólióknál használt karbonszegénységi referenciamutatók fő kategóriáinak pontosságát és integritását biztosító harmonizált keret hiányában valószínű, hogy a tagállami megközelítések különbségei akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését.

(14)  A belső piac megfelelő működésének a végső befektető javát szolgáló fenntartása, működése feltételeinek további javítása, valamint a fogyasztók és befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében ezért helyénvaló az (EU) 2016/1011 rendelet oly módon történő módosítása, hogy az bevezessen egy, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumkövetelményeket lefektető, uniós szintű szabályozási keretet. E tekintetben különösen fontos, hogy az ilyen referenciamutatók ne sértsenek jelentős mértékben más környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket.

(15)  Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók közötti világos különbségtétel, valamint az ezekre vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozása hozzájárulna a köztük lévő következetesség biztosításához. A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóknak az indexek szintjén összhangban kell lenniük a Párizsi Megállapodás hosszú távú, globális felmelegedés elleni céljával.

(16)  Annak biztosítása érdekében, hogy az „uniós éghajlatváltozási referenciamutató” és a” Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató” megjelölések megbízhatóak és könnyen felismerhetőek legyenek az uniós befektetők számára, kizárólag az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő kezelők számára kell jogosultságot biztosítani e címkék használatára e referenciamutatók Unióban történő forgalmazása során.

(17)  E rendelet kizárólag az „uniós éghajlatváltozási referenciamutató” és a” Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató” megjelölést alkalmazó referenciamutatókra alkalmazandó.

(18)  A vállalatok arra való ösztönzése érdekében, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan hiteles célkitűzéseket hozzanak nyilvánosságra, az uniós éghajlatváltozási referenciamutató kezelőjének az alapul szolgáló eszközök kiválasztásakor vagy súlyozásakor azokat a vállalatokat kell figyelembe vennie, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzése általánosan igazodik a Párizsi Megállapodás globális felmelegedésre vonatkozó hosszú távú célkitűzéseihez. Az ilyen célkitűzéseknek nyilvánosaknak és hiteleseknek kell lenniük abban az értelemben, hogy tükrözniük kell a dekarbonizáció melletti tényleges elkötelezettséget, és kellően részletesnek és technikailag megvalósíthatónak kell lenniük.

(19)  A referenciamutatók felhasználói azonban nem mindig rendelkeznek az arra vonatkozó szükséges információval, hogy a ▌referenciamutató-kezelők által alkalmazott módszertan milyen mértékben veszi figyelembe ▌a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. A meglévő információk emellett gyakran elszórtan elérhetők, ha egyáltalán léteznek, és nem teszik lehetővé a határokon átívelő befektetési célú hatékony összehasonlítást. Ahhoz, hogy a piaci szereplők megalapozott döntéseket hozhassanak, a referencia-kamatlábak és referencia-árfolyamok kezelői kivételével valamennyi referenciamutató-kezelő számára elő kell írni annak közzétételét a referenciamutató-nyilatkozatban, hogy referenciamutatóik vagy referenciamutató-családjaik törekednek-e környezeti, társadalmi és irányítási célokra, és hogy a referenciamutató-kezelők kínálnak-e ilyen referenciamutatókat.

(20)  Annak érdekében, hogy a befektetőket tájékoztassa a Párizsi Megállapodásnak való megfelelés mértékéről, a jelentős tőke- és kötvény-referenciamutatók, valamint az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók esetében a referenciamutató-kezelőnek részletes információkat kell közzétennie arról, hogy biztosított-e, és ha igen, milyen mértékben biztosított a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vagy a Párizsi Megállapodás globális felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú céljainak elérésére vonatkozó célkitűzéseknek való megfelelés.

(21)  Ugyanezen okokból az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelőinek a számításokhoz használt módszertanukat közzé kell tenniük. E tájékoztatás részeként be kell mutatni, hogy az alapul szolgáló eszközöket hogyan választották ki és súlyozták, és hogy mely eszközöket zárták ki és miért. ▌Annak értékeléséhez, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez, a referenciamutató-kezelőnek közzé kell tennie, hogy az alapul szolgáló eszközök szén-dioxid-kibocsátásait hogyan számították ki, továbbá azok értékét, ideértve a referenciamutató teljes szénlábnyomát, valamint a felhasznált adatok típusát és forrását. Ahhoz, hogy a vagyonkezelők befektetési stratégiájukhoz a legmegfelelőbb referenciamutatót választhassák ki, a referenciamutató-kezelőknek meg kell magyarázniuk, hogy mi alapján határozták meg a módszertan paramétereit, továbbá azt, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez ▌. A közzétett információnak ki kell terjednie a felülvizsgálatok gyakoriságával és az alkalmazott eljárással kapcsolatos részletekre is.

(22)  Az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók tekintetében használt módszertanoknak tudományosan megalapozott dekarbonizációs pályákon kell alapulniuk, vagy általánosan igazodniuk kell a Párizsi Megállapodás globális felmelegedésre vonatkozó hosszú távú célkitűzéseihez.

(23)  Annak biztosítása érdekében, hogy a kiválasztott éghajlatváltozás-mérséklési célkitűzés továbbra is teljesüljön, az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelőinek rendszeresen felül kell vizsgálniuk módszertanaikat és tájékoztatniuk kell a felhasználókat minden jelentős változás esetén alkalmazott eljárásról. Jelentős változás bevezetésekor a referenciamutató-kezelőknek közzé kell tenniük a változás okait, és meg kell magyarázniuk, hogy a változás hogyan áll összhangban a referenciamutatók eredeti célkitűzéseivel.

(24)  Az olyan referenciamutatók, például a referencia-kamatlábak vagy a referencia-árfolyamok esetében, amelyek nem rendelkeznek az éghajlatváltozást befolyásoló, alapul szolgáló eszközzel, mentesítést kell adni azon kötelezettség alól, hogy a referenciamutató-nyilatkozatban közöljék, hogy biztosított-e, és ha igen, milyen mértékben biztosított a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vagy a Párizsi Megállapodás globális felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú céljainak elérésére vonatkozó célkitűzéseknek való megfelelés. Ezenfelül a szén-dioxid-kibocsátási célokat megvalósítani nem kívánó referenciamutatók vagy referenciamutató-családok esetében elegendő a referenciamutató-nyilatkozatban egyértelműen kijelenteni, hogy nem kívánnak ilyen célokat megvalósítani.

(25)  Az átláthatóság növelése és a harmonizáció megfelelő szintjének biztosítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazást kell adni a Bizottságnak arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelőire vonatkozó közzétételi kötelezettség minimálisan szükséges tartalmának ▌meghatározására és az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók módszertanának harmonizációjára vonatkozó minimumkövetelmények meghatározására, ideértve az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátások ▌ kiszámításának módszerét, figyelemmel a 2013/179/EU bizottsági ajánlás(9) 2. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott, a termék és a szervezet környezeti lábnyomára vonatkozó módszerre és a fenntartható finanszírozással foglalkozó szakértői csoport munkájára. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő nyílt és nyilvános konzultációkat folytasson e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mindegyikéről, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein, és megkapják a fenntartható finanszírozással foglalkozó bizottsági szakértői csoport valamennyi ülésének jegyzőkönyvét.

(26)  Az (EU) 2016/1011 rendeletet 51 cikkének (1) bekezdése átmeneti időszakot vezetett be, amelynek értelmében a 2016. június 30-án referenciamutatót előállító indexszolgáltatóknak 2020. január 1-ig kell kérelmezniük engedélyezésüket. Amennyiben megszakadna valamelyik kritikus referenciamutató alkalmazása, az hatással lenne a piac integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra, vagy a háztartások és a tagállami vállalkozások finanszírozására. Amennyiben valamely referenciamutató-kezelő megszakítaná egy adott kritikus referenciamutató alkalmazását, az hátrányosan befolyásolhatná a pénzügyi szerződések vagy pénzügyi eszközök érvényességét. Egy ilyen kritikus referenciamutató alkalmazásának megszakítása zavarokat okozhat mind a beruházók, mind a fogyasztók számára, és súlyos következményekkel járhat a pénzügyi stabilitásra nézve. Amennyiben a kritikus referenciamutatók tekintetében megszűnne a bemeneti adatok szolgáltatása, az aláásná a mutatók reprezentatív jellegét és hátrányosan befolyásolná azon képességüket, hogy képet adjanak a mögöttes piaci vagy gazdasági realitásról. Ezért biztosítani kell, hogy egy összesen öt éven át tartó időszakban kötelezővé lehessen tenni a referenciamutató-kezelést és az ilyen mutatókhoz szükséges bemeneti adatok szolgáltatását. A kritikus referenciamutatók reformfolyamat tárgyát képezik. A jelenlegi kritikus referenciamutatókról egy azok utódjának alkalmas mértékre való áttéréshez átmeneti időszakra van szükség, hogy az átmenethez szükséges összes jogi és technikai intézkedést zavarok nélkül véghez lehessen vinni. Az említett átmeneti időszak során a meglévő kritikus referenciamutatókat az őket felváltó végleges mértékkel együtt kell közzétenni. Ezért meg kell hosszabbítani azt az időtartamot, amely alatt egy meglévő kritikus referenciamutatót közzé lehet tenni és alkalmazni lehet anélkül, hogy kezelője engedélyért folyamodott volna.

(27)  Az (EU) 2016/1011 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1011 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/1011 rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 3. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:"

„23a. „uniós éghajlatváltozási referenciamutató”: olyan, uniós éghajlatváltozási referenciamutatóként megjelölt referenciamutató, amelyhez az alapul szolgáló eszközöket e bekezdés 1. pontja b) alpontjának ii. alpontja alkalmazásában úgy választják ki, súlyozzák vagy zárják ki, hogy az így kapott referenciamutató-portfólió dekarbonizációs pályát kövessen, és amelyet a 19a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően állítottak össze.

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók szolgáltatóinak legkésőbb 2022. december 31-ig ki kell választaniuk, súlyozniuk kell vagy ki kell zárniuk a dekarbonizációs pályát követő vállalatok által kibocsátott, alapul szolgáló eszközöket, az alábbi követelményekkel összhangban:

   i. a vállalatok mérhető és időalapú célkitűzéseket hoznak nyilvánosságra a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése tekintetében;
   ii. a vállalatok az egyes operatív leányvállalatok szintjéig lebontott információkat tesznek közzé a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban;
   iii. a vállalatok éves tájékoztatást adnak az e célkitűzések megvalósítása terén elért eredményekről;
   iv. az alapul szolgáló eszközök tevékenységei nem lehetnek jelentős mértékben károsak más környezeti, társadalmi és irányítási célokra nézve.
   23b. „a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató: olyan, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként megjelölt referenciamutató, amelyhez az alapul szolgáló eszközöket e bekezdés 1. pontja b) alpontjának ii. alpontja alkalmazásában úgy választják ki, hogy az így kapott referenciamutató-portfólió szén-dioxid-kibocsátása összhangban legyen a Párizsi Megállapodás globális felmelegedésre vonatkozó hosszú távú célkitűzésével, és amelyet emellett a 19a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően állítottak össze.

Az alapul szolgáló eszközök tevékenységei nem lehetnek jelentős mértékben károsak más környezeti, társadalmi és irányítási célokra nézve.

A Bizottság 2021. január 1-jéig a 19a. cikk (2) bekezdésével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 3. cikk (1) bekezdésének 23b. pontjában említett minimumkövetelmények tekintetében, azonosítva azokat az ágazatokat, amelyeket ki kell zárni, mert nem rendelkeznek a Párizsi Megállapodás globális felmelegedésre vonatkozó hosszú távú célkitűzésével összhangban álló, mérhető és időalapú kibocsátáscsökkentési célkitűzésekkel.

A Bizottság az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása során figyelembe veszi a fenntartható finanszírozással foglalkozó szakértői csoport munkáját.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust ezt követően háromévente frissíteni kell.

   23c. „dekarbonizációs pálya”: mérhető, tudományos alapú és időhöz kötött pálya az 1., 2. és 3. körbe tartozó szén-dioxid-kibocsátások csökkentésére a Párizsi Megállapodás globális felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú célkitűzésének való megfelelés érdekében.”

"

2.  A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következő ▌ponttal egészül ki:"

„d) annak magyarázatát, hogy az a) pontban meghatározott módszertan fő elemei hogyan jelenítik meg az egyes ▌referenciamutatók vagy referenciamutató-családok esetében a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, a referencia-árfolyamok és a referencia-kamatlábak kivételével.”;

"

b)  a szöveg a következő ▌bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett magyarázat minimálisan szükséges tartalmának és az alkalmazandó standard formátumnak a közelebbi meghatározása céljából.”

"

3.  A III. cím a következő ▌fejezettel egészül ki:"

„3a. FEJEZET

Az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók

19a. cikk

Az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók

(1)  A III. mellékletben megállapított követelmények uniós éghajlatváltozási vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként megjelölt referenciamutatók biztosítására, illetve az azokhoz való hozzájárulásra alkalmazandók a II., III. és IV. címben foglalt követelmények mellett vagy azok helyett.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós éghajlatváltozási vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként megjelölt referenciamutatók alábbiakat meghatározó minimumkövetelményeinek közelebbi meghatározására:

   a) az alapul szolgáló eszközök kiválasztásának kritériumai, adott esetben az eszközök kizárására vonatkozó bármely kritériumot is beleértve;
   b) a referenciamutató alapjául szolgáló eszközök súlyozásának kritériumai és módszere;
   c) az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók dekarbonizációs pályájának meghatározása.

(3)  Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatót vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatót biztosító referenciamutató-kezelőnek legkésőbb 2020. április 30-áig meg kell felelnie az (1) bekezdésben említett követelményeknek.

19b. cikk

Az egy vagy több alapul szolgáló eszköz értéke vagy az árak alapján jelentősként meghatározott referenciamutatókat biztosító, Unióban található kezelőknek törekedniük kell arra, hogy 2022. január 1-jéig forgalomba hozzanak egy vagy több uniós éghajlatváltozási referenciamutatót.”

"

4.  A 21. cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdése a következőképpen módosul:"

„Ezen időszak végén az illetékes hatóság felülvizsgálja arra vonatkozó döntését, hogy kötelezi a referenciamutató-kezelőt a referenciamutató közzétételére, és szükség esetén az időszakot egy megfelelő, további 12 hónapot nem meghaladó időszakkal meghosszabbíthatja. A kötelező referenciamutató-kezelés maximális teljes időtartama nem haladhatja meg az 5 évet.”

"

5.  A 23. cikk (6) bekezdésének utolsó albekezdése a következőképpen módosul:"

„Az első albekezdés a) és b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettség maximális teljes időtartama nem haladhatja meg az 5 évet.”

"

6.  A 27. cikk a következő ▌bekezdésekkel egészül ki:"

„(2a) A (2) bekezdésben megállapított minden egyes követelmény tekintetében a referenciamutató-nyilatkozatban meg kell magyarázni, hogy az egyes ▌rendelkezésre bocsátott és közzétett referenciamutatók vagy referenciamutató-család esetében hogyan jelennek meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők. A környezeti, társadalmi és irányítási célokat megvalósítani nem kívánó referenciamutatók vagy referenciamutató-családok esetében a referenciamutató-kezelőknek elegendő a referenciamutató-nyilatkozatban egyértelműen kijelenteniük, hogy nem kívánnak ilyen célokat megvalósítani.

Amennyiben az adott referenciamutató-kezelő portfóliójában nem áll rendelkezésre a 3. cikk (1) bekezdésének 23a. vagy 23b. pontjának megfelelő referenciamutató, vagy nem rendelkezik környezeti, társadalmi és irányítási célokat megvalósítani kívánó vagy azokat figyelembe vevő referenciamutatókkal, ezt fel kell tüntetni a kezelő által biztosított valamennyi referenciamutató referenciamutató-nyilatkozatában. Jelentős tőke- és kötvény-referenciamutatói esetében a referenciamutató-kezelő az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt, a pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételi szabályoknak megfelelően [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre mutató hivatkozást] részletes referenciamutató-nyilatkozatot tesz közzé arról, hogy biztosított-e, és ha igen, milyen mértékben biztosított a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vagy a Párizsi Megállapodás globális felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú céljainak elérésére vonatkozó célkitűzéseknek való megfelelés.

A referencia-árfolyamok és a referencia-kamatlábak kivételével 2021. december 31-ig valamennyi referenciamutatónak vagy referenciamutató-családnak magyarázatot kell beillesztenie referenciamutató-nyilatkozatába arra vonatkozóan, hogy módszertanuk hogyan illeszkedik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokhoz vagy hogyan éri el a Párizsi Megállapodás globális felmelegedésre vonatkozó hosszú távú célkitűzését.

(2b)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2a) bekezdésében említett információk közelebbi meghatározására, hogy lehetővé tegye a piaci szereplők számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, valamint biztosítsa az említett bekezdésnek való megfelelés technikai megvalósíthatóságát.

"

7.  A 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság a 3. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2a) bekezdésében, a 19. cikk (2a) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésében és az 54. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól ...-tól/től [Kiadóhivatal: a módosító jogi aktus hatálybalépésének időpontja] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2a) bekezdésében, a 19. cikk (2a) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésében és az 54. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (2a) bekezdése, a 19. cikk (2a) bekezdése, a 20. cikk (6) bekezdése, a 24. cikk (2) bekezdése, a 27. cikk (2) bekezdése, a 33. cikk (7) bekezdése, az 51. cikk (6) bekezdése és az 54. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

"

8.  A 51. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(4a) Az indexszolgáltatók 2021. december 31-ig továbbra is rendelkezésre bocsáthatják a Bizottság által a 20. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus révén kritikusként megjelölt meglévő referenciamutatókat.

(4b)  A Bizottság által e rendelet 20. cikkével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus révén kritikusként megjelölt meglévő referenciamutatók 2021. december 31-ig felhasználhatók meglévő vagy új pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek, vagy befektetési alapok teljesítményének mérése vonatkozásában.

(4c)  Kivéve ha a Bizottság a 30. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett egyenértékűségi határozatot fogadott el, vagy egy referenciamutató-kezelőt a 32. cikk szerint elismertek, vagy egy referenciamutatót a 33. cikk szerinti jóváhagytak, az uniós felügyelt szervezetek a harmadik országban található referenciamutató-kezelők az Unióban már pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vagy befektetési alapok teljesítményének mérésére referenciaként szolgáló referenciamutatóit csak olyan pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vagy befektetési alapok teljesítményének mérése vonatkozásában használhatják fel, amelyek 2021. december 31-én az Unióban már hivatkoznak e referenciamutatóra.

(3a)  A Bizottság 2022. december 31-ig felülvizsgálja a 23a. és 23b. cikkben említett referenciamutatókra vonatkozó minimumkövetelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az alapul szolgáló eszközök kiválasztása összhangban álljon az uniós szintű keretben meghatározott környezeti szempontból fenntartható befektetésekkel.

(4)  A Bizottság még 2022. december 31-ét megelőzően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet hatásáról és a „környezeti, társadalmi és irányítási referenciamutató” megvalósíthatóságáról, figyelembe véve a fenntarthatósági mutatók és az azok mérésére használt módszerek változó jellegét. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni.”

"

9.  Az 54. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A Bizottság 2020. április 1-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egyrészt a harmadik országbeli referenciamutatók Unión belüli működésével kapcsolatos rendelkezések gyakorlati végrehajtásának módjára gyakorolt hatásról, beleértve azt is, hogy a harmadik országbeli referenciamutató-kezelők milyen mértékben vették igénybe a jóváhagyást, az elismerést vagy az egyenértékűséget, másrészt a jelenlegi keret esetleges hiányosságairól. A jelentés elemzi továbbá a 51. cikk (4a)–(4c) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazásának következményeit az uniós referenciamutató-kezelők vonatkozásában, többek között az egyenlő versenyfeltételek tekintetében. Ez a jelentés különösen azt értékeli, hogy szükséges-e e rendelet módosítása, és adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.”

"

10.  A mellékletek az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően módosulnak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 19a. cikknek megfelelően uniós éghajlatváltozási referenciamutatót vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatót biztosító referenciamutató-kezelőknek legkésőbb 2020. április 30-áig meg kell felelniük az e rendeletben foglalt követelményeknek. A referenciamutató-kezelőknek 2020. április 30-áig meg kell felelniük a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a 27. cikk (1a), (1b) és (2a) bekezdésében foglalt követelményeknek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

„III. MELLÉKLET

Az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra vonatkozó módszertan

(1)  Az uniós éghajlatváltozási referenciamutató kezelője formalizálja, dokumentálja és nyilvánosságra hozza a referenciamutató kiszámítására használt módszertanokat, az (EU) 2016/943 irányelvben meghatározott nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) titkosságának és védelmének biztosítása mellett leírva a következőket:

a)  a ▌ referenciamutató legfőbb összetevőinek listája;

b)  valamennyi kritérium és módszer, beleértve a referenciamutató módszertana szerint használt kiválasztási és súlyozó tényezőket, mérőszámokat és helyettesítőket;

c)  az olyan eszközök vagy vállalatok kizárására alkalmazott kritériumok, amelyekhez olyan szintű szénlábnyom vagy fosszilis tüzelőanyag-tartalékok kapcsolódnak, amelyek miatt nem vehetők figyelembe a ▌referenciamutató részeként;

d)  a dekarbonizációs pálya meghatározására szolgáló kritériumok ▌;

e)  a dekarbonizációs pálya meghatározásához használt ▌ adatok típusa és forrása, beleértve a következőket:

i.  az „1. körbe tartozó”, alapul szolgáló eszközöket kibocsátó vállalat által ellenőrzött forrásokból származó kibocsátások;

ii.  a vásárolt villamos energia, gőz vagy a termelési láncnak a „2. körbe tartozó”, alapul szolgáló eszközöket kibocsátó vállalat előtti fázisában előállított egyéb energiaforrások fogyasztásából származó kibocsátások;

iii.  a jelentést benyújtó vállalat értékláncában előforduló valamennyi, a h) pont ii. alpontjában nem szereplő közvetett kibocsátás, beleértve a „3. körbe tartozó”, a termelési láncban feljebb és lejjebb bekövetkező kibocsátásokat is, különösen az éghajlatváltozásra és annak mérséklésére jelentős hatást gyakorló ágazatok esetében;

iv.  az adatok használják-e a termék és szervezet környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló módszereket, amelyeket a 2013/179/EU bizottsági ajánlás 2. pontjának a) és b) alpontja határoz meg, vagy a globális standardokat, a Pénzügyi Stabilitási Tanács éghajlattal kapcsolatos pénzügyi tájékoztatással foglalkozó munkacsoportjáét;

f)  az indexportfólió teljes szén-dioxid-kibocsátása;

Amennyiben egy uniós éghajlatváltozási referenciamutató létrehozásához fölérendelt indexet használnak, az uniós éghajlatváltozási referenciamutató és a fölérendelt index közötti indexkövetési hibát közzé kell tenni.

Amennyiben egy uniós éghajlatváltozási referenciamutató létrehozásához fölérendelt indexet használnak, az uniós éghajlatváltozási referenciamutató részét képező értékpapírok piaci értéke és a fölérendelt indexben szereplő értékpapírok piaci értéke közötti arányt közzé kell tenni.

A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóra vonatkozó módszertan

(2)   Az (1) bekezdés a), b) és c) pontján túlmenően a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelője megadja azt a képletet vagy számítást, amelyet annak meghatározására használnak fel, hogy a kibocsátások összhangban állnak-e a Párizsi Megállapodás globális felmelegedésre vonatkozó hosszú távú célkitűzésével, az (EU) 2016/943 irányelvben meghatározott nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) titkosságának és védelmének biztosítása mellett.

A módszertan módosítása

(3)  Az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői elfogadják és a felhasználók előtt nyilvánosságra hozzák a módszertanukkal kapcsolatban javasolt minden lényeges változás eljárásait és indokait. Ezeknek az eljárásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük azzal az elsőrendű célkitűzéssel, hogy a referenciamutató számításai folyamatosan igazodnak az éghajlatváltozással vagy a Párizsi Megállapodással való összehangolással kapcsolatos célkitűzésekhez. Ezek az eljárások:

a)  előírják a felhasználók egyértelműen meghatározott időpontokhoz kötött, előzetes értesítését, amely lehetővé teszi számukra a javasolt módosítások elemzését és észrevételezését, figyelembe véve a referenciamutató-kezelő általános körülményekre vonatkozó értékelését is;

b)  lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy észrevételeket fűzzenek ezekhez a módosításokhoz, a kezelők számára pedig azt, hogy válaszoljanak ezekre az észrevételekre, amennyiben ezek az észrevételek egy adott konzultációs időszakot követően valamennyi piaci felhasználó számára elérhetőek, kivéve, ha az észrevételező fél bizalmas adatkezelést kért.

(4)  Az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői rendszeresen, legalább évente megvizsgálják módszertanaikat annak biztosítása érdekében, hogy azok megbízhatóan tükrözzék a megfogalmazott célkitűzéseket, továbbá eljárásaik vannak arra, hogy figyelembe vegyék az összes releváns felhasználó véleményét.”

(1)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(2) HL C 62., 2019.2.15., 103. o.
(3) HL C 86., 2019.3.7., 24. o.
(4)Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja.
(5) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
(6) COM(2018)0097.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről és a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).
(9) A Bizottság 2013. április 9-i 2013/179/EU ajánlása a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2019. március 27.Jogi nyilatkozat