Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2208(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0123/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0123/2019

Viták :

PV 26/03/2019 - 12
CRE 26/03/2019 - 12

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 13.20

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0261

Elfogadott szövegek
PDF 182kWORD 51k
2019. március 26., Kedd - Strasbourg Ideiglenes kiadás
2017. évi mentesítés: Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)
P8_TA-PROV(2019)0261A8-0123/2019
Határozat
 Határozat
 Állásfoglalás

1. Az Európai Parlament 2019. március 26-i határozata az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (2018/2208(DEC)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0098/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 70. cikkére,

–  tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 36. cikkére,

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(6) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0123/2019),

1.  elhalasztja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatója számára a hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatát;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 116. o.
(2) HL C 434., 2018.11.30., 116. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.
(6) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


2. Az Európai Parlament 2019. március 26-i határozata az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (2018/2208(DEC)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05825/2019 – C8-0098/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 70. cikkére,

–  tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 36. cikkére,

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(6) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0123/2019),

1.  elhalasztja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról szóló határozatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL C 434., 2018.11.30., 116. o.
(2) HL C 434., 2018.11.30., 116. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.
(6) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


3. Az Európai Parlament 2019. március 26-i állásfoglalása az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (2018/2208(DEC)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0123/2019),

A.  mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása(1) szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2017. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 86 795 482 EUR volt, ami 2016-hoz képest 32,78%-os növekedést jelent; mivel ez a növekedés a hivatal megbízatásának kiterjesztésével járó, új feladatokhoz kapcsolódott; mivel a hivatal költségvetésén belül 75 376 000 EUR az uniós költségvetésből, a fennmaradó rész pedig a társult országok hozzájárulásaiból és egyéb bevételekből származik;

B.  mivel a Számvevőszék az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2017. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, továbbá elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerzett az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; mivel azonban a Számvevőszék a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről alkotott elutasító véleményt megalapozó megállapítást tett, ami azt jelenti, hogy a 2017. december 31-én lezárult évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi;

A 2016. évi mentesítés nyomon követése

1.  emlékeztet az Európai Parlament 2018. október 24-i határozatára(2), amelyben megtagadta a mentesítés megadását a hivatal ügyvezető igazgatója számára a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan; ezzel összefüggésben tudomásul veszi üdvözli a hivatal igazgatótanácsa és az új ideiglenes ügyvezető igazgató által időközben hozott korrekciós intézkedéseket; hangsúlyozza azonban, hogy a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetést a hivatal előző vezetésének felügyelete alatt hajtották végre;

2.  emlékeztet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálat eredményeire, melyről az OLAF egy 2018. november 20-án tartott zárt ülésen tájékoztatta a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát;

3.  sajnálatosnak tartja az OLAF által feltárt szabálytalanságokat, amelyek a közbeszerzési eljárások megsértésével, uniós pénzeszközök hűtlen kezelésével, visszaélésekkel, az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó ügyekben pozícióval való visszaélésekkel, az adatvédelmi szabályok megsértésével, zaklatással és az alkalmazottakkal szembeni nem megfelelő magatartással kapcsolatosak; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot az OLAF által javasolt intézkedések nyomon követéséről;

4.  elismeri a hivatal tevékenységeinek jellegéből és a 2015-ös, 2016-os és 2017-es migrációs beáramlás okozta rendkívüli operatív kihívásokból adódó jelentős kockázatokat; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy ezeket a kockázatokat nem enyhítették szilárd irányítási struktúra és eredményes kontrollmechanizmusok révén;

A 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről alkotott elutasító vélemény alapja

5.  sajnálatosnak tartja, hogy – amint a Számvevőszék jelentése megállapítja – a kifizetések jelentős mértékben és szisztematikusan ütköztek a hivatal pénzügyi szabályzatával, valamint más alkalmazandó szabályokkal és rendelkezésekkel, ami elsősorban a kifizetés alapját képező közbeszerzési és személyzeti felvételi eljárásokra vezethető vissza; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy a szabálysértések módszeres volta a belső kontrollrendszer elégtelenségére enged következtetni; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a nem megfelelő kifizetésekkel kapcsolatos hibák összesített szintje eléri a 7,7 millió EUR-t, illetve a hivatal 2017-ben teljesített összes kifizetésének 10,3%-át, de ennél magasabb is lehet;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

6.  megállapítja, hogy a 2017. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 96,88%-os volt, ami 2016-hoz képest 2,25%-os csökkenést jelent; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 92,03%-os volt, ami 2016-hoz képest 5,79%-os emelkedést jelent; megjegyzi, hogy a hivatal 29%-os arányban hajtotta végre a társult országok hozzájárulásait, és 96%-os arányban a működési kiadásokhoz nyújtott támogatásokat; felkéri a hivatalt, hogy teljes mértékben hajtsa végre ezt az összeget;

7.  aggodalommal állapítja meg, hogy a hivatal jelentős mértékben függ attól, hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges források, elsősorban a szakértők, akiket a tagállamok, főként Görögország és Olaszország bocsátanak rendelkezésre, ahogyan azt a Számvevőszék 6/2017. számú, „Az EU válasza a menekültválságra: a hotspot-rendszer” című különjelentése is említette;

Átvitelek törlése

8.  sajnálatosnak tartja, hogy a 2016-ról 2017-re való átvitelek törlése elérte a 341 190 EUR-t, ami 2016-hoz képest 0,82%-os emelkedést mutatva az átvitt teljes összeg 11,68%-ának felel meg;

Teljesítmény

9.  megjegyzi, hogy a hivatal aktív szerepet játszik a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatában, támogatva a szorosabb együttműködést és a fokozott szinergiákat a szóban forgó szakpolitikai területen tevékenykedő ügynökségek között; tudomásul veszi továbbá a közös EASO-Frontex igazgatótanács 2017–2018-ra vonatkozó megújított együttműködési stratégiáját, valamint azt, hogy a hotspotok migrációkezelést támogató csoportjaira és az adatmegosztásra helyezik a hangsúlyt;

10.  megjegyzi, hogy a hivatal minőségi fő teljesítménymutatókat alkalmaz annak bemutatására, hogy milyen hatást fejt ki a hivatal által a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása céljából nyújtott támogatás, valamint további fő teljesítménymutatókat használ költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében;

Személyzeti politika

11.  aggodalommal állapítja meg, hogy 2017. december 31-én a létszámterv végrehajtása csak 80,65 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 155-ből (szemben a 2016. évi 91 engedélyezett álláshellyel) 125 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 68 szerződéses alkalmazott és 5 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2017-ben; megjegyzi, hogy a létszámtervben nem szerepel állandó személyzet, és hogy a hivatal ideiglenes tisztviselőket és szerződéses alkalmazottakat foglalkoztat, továbbá sürgeti a költségvetési hatóságot, hogy tegye lehetővé állandó személyzet felvételét;

12.  sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2017 végétől hatványozottan romlott a hivatal humánerőforrás-helyzete: ami a hivatal irányítását illeti, a 10 egységvezetői állásból 4, a 27 részlegvezetői álláshelyből pedig 18 volt betöltetlen; sürgeti a hivatalt, hogy minden üres álláshelyet hirdessen meg; megállapítja továbbá, hogy az adminisztratív területen a 4 egységvezetői állásból 3, a 10 részlegvezetői álláshelyből pedig 5 volt betöltetlen; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ez jelentős irányítási kihívásokat jelent a hivatal számára, továbbá komoly kockázatot jelent a hivatal működésének jelenlegi szinten történő folytatására nézve; sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal az ismételt próbálkozások ellenére sem tudott elegendő személyzetet felvenni vagy megtartani 2017-ben; elismeri a hivatal válasza alapján, hogy a hivatal foglalkozik a személyzet elégedettségének fokozásával, és intézkedéseket hoz a személyzeti fluktuáció csökkentése érdekében, például rugalmas munkafeltételek bevezetése révén, többek között az alacsony máltai korrekciós együttható ellensúlyozása céljából; felhívja a hivatalt, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e kockázatok kezelésére tett lépéseiről; sürgeti a hivatalt, hogy biztosítson elsőbbséget a középvezetői posztok magasan képzett főállású alkalmazottakkal való betöltésének, a többi új munkatárs képzése érdekében;

13.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2017-ben a személyzettel kapcsolatos kifizetések összege 13,5 millió EUR volt; sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék a 14 vizsgált felvételi eljárásból 4 esetében súlyos hiányosságokat tárt fel; hangsúlyozza, hogy például bizonyos, igazgatási tisztviselők felvételére irányuló felvételi eljárások nem feleltek meg a meghirdetett besorolási fokozatnak, és hogy egy eljárás esetében a hivatal nem dokumentálta megfelelően a pályázók megfelelőségének ellenőrzését;

14.  megjegyzi, hogy 2017-ben a hivatal fokozott mértékben volt jelen Olaszországban, mivel ott további támogatásra volt szükség mobil csapatok alkalmazása formájában, illetve a római segélyszolgálatnál; megjegyzi továbbá, hogy a nicosiai menekültügyi szolgálat épületében operatív irodát nyitottak, és egy állandó kapcsolattartót neveztek ki Nicosiába, összhangban a Ciprusnak szóló speciális támogatási terv módosításával;

15.  megjegyzi, hogy a hivatal belső folyamatot kezdeményezett azzal a céllal, hogy átvegye a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló bizottsági határozatot, és fel fogja állítani a bizalmi személyek hálózatát; felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e szakpolitika végrehajtásáról;

Közbeszerzés

16.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a közbeszerzési eljárások száma jelentős mértékben nőtt, a 2015-ös 87-ről 2017-ben 140-re, és hogy a kifizetések száma 225%-kal nőtt a 2015-ös 2 578-ról 2017-ben 8 381-re; üdvözli, hogy a hivatal 2017-ben jelentős előrelépést ért el a késedelmes kifizetések arányának csökkentése terén; megjegyzi, hogy a késedelmes kifizetések teljes aránya a 2017. januári 65%-os adatról 2017 decemberére 9,5%-ra csökkent, és hogy e pozitív tendencia 2018-ban is folytatódott, hiszen továbbra is 10% alatt maradt a késedelmes kifizetések aránya;

17.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2017-ben a kölcsönzött munkaerő által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések összege 7,7 millió EUR volt; emlékeztet, hogy a Számvevőszék a 2016-os ellenőrzése során ezt a szerződést szabálytalannak ítélte; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal ennek ellenére 2017-ben 4,8 millió EUR-t fizetett ki e szabálytalan szerződés keretében; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tervezett korrekciós intézkedésekről;

18.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a Számvevőszék a 2016. évi ellenőrzése során szabálytalannak talált egy 4 millió EUR értékű, utazási szolgáltatásokra irányuló szerződést; sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal ennek ellenére 2017-ben 1,5 millió EUR-t fizetett ki e szabálytalan szerződés keretében; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tervezett korrekciós intézkedésekről;

19.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a hivatal a kölcsönzött munkaerő által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos, több millió EUR értékű szerződések megkötése előtt nem végzett megfelelő igényfelmérést és nem értékelte az alternatív megoldásokat; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy a szerződések nyomon követése nem volt megfelelő, és ez jelentős pénzügyi és az intézmény jó hírével kapcsolatos kockázatoknak tette ki a hivatalt; elismeri, hogy a hivatal belső vizsgálatot folytat ezzel kapcsolatban; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot a vizsgálat eredményéről és a kockázatok enyhítése érdekében hozott intézkedésekről;

20.  elégedetten állapítja meg, hogy a hivatal lépéseket tett a közbeszerzésekben érintett szervezeti egységeinek megerősítése érdekében azzal, hogy vezető beosztású és kiegészítő támogató személyzetet helyezett ezekbe a szervezeti egységekbe, és intézkedéseket hozott a közbeszerzési eljárások megerősítése érdekében, többek között 2018. január 1-től bevezette az összes 135 000 EUR feletti bejegyzések szisztematikus ellenőrzését;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

21.  a hivatal tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az 2018-ban megkezdte a visszaélések bejelentéséről szóló bizottsági határozat végrehajtását és gyakorlati útmutatót dolgozott ki az összeférhetetlenségek kezelésére és megelőzésére, valamint szabályokat a visszaélést bejelentő személyek védelmére; felhívja az hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen intézkedések végrehajtásáról;

22.  aggodalommal állapítja meg, hogy a hivatal a honlapján közzéteszi ugyan az igazgatótanácsi tagok érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait, de nem teszi közzé a felső vezetés érdekeltségi nyilatkozatait; kéri a hivatalt, hogy tegye közzé a hiányzó dokumentumokat, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről;

23.  aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a hivatal nem végzi el a jogi szolgáltatások megfelelő ellenőrzését sem annak biztosítására, hogy azok kizárólag a hivatal, ne pedig különféle egyéni érdekek védelmét szolgálják; sajnálatosnak tartja, hogy nem mindig eredményesek az összeférhetetlenség elleni védelmet szolgáló eljárások sem; a hivatal válasza alapján megállapítja, hogy továbbra is belső vizsgálatok zajlanak ennek kapcsán, felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot e vizsgálatok eredményeiről, és arról, hogy milyen intézkedések születtek a kockázatok csökkentése érdekében;

Belső kontrollrendszerek

24.  sajnálatosnak tartja, hogy a migrációs válság támasztotta működési kihívást 2017-ben nem enyhítette sem szilárd irányítási struktúra, sem eredményes belső kontrollrendszerek; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az igazgatótanács nem hozott létre belső ellenőrző részleget a hivatalon belül, és a görögországi és olaszországi műveletek kapcsán semmiféle belső ellenőrzést nem végeztek; sajnálatosnak tartja, hogy 2017 végéig az igazgatótanács csak korlátozott mértékben felügyelte a pénzgazdálkodást;

25.  aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a belső ellenőrzések hiánya számos esetben eredményezett jelentős szabálytalanságokat a kölcsönzött munkaerő által nyújtott szolgáltatásokkal, a személyzeti kiadásokkal, a bérlésekkel és azokhoz kapcsolódó munkákkal, valamint az utazási költségekkel kapcsolatos és egyéb kifizetések tekintetében;

26.  sajnálatosnak tartja, hogy 2017-ben a 15 belső ellenőrzési standard közül 8-at kritikus belső ellenőrzési hiányosságok jellemeztek, és hogy a többit is mérsékelt hiányosságok jellemzik; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2017 folyamán a hivatal nem ellenőrizte rendszeresen a belső ellenőrzési rendszerek végrehajtását;

27.  megjegyzi, hogy a Bizottság 2017-ben közzétette a felülvizsgált belső ellenőrzési szabványokat, és azokat az igazgatótanács a 2017. novemberi ülésén elfogadta; megjegyzi, hogy az új szabványok 2018-ban kezdték alkalmazni, és hogy a hivatal mutatókat dolgozott ki az új szabványok végrehajtásának időbeli nyomon követésére; kéri a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak belső kontrollal kapcsolatos új normák végrehajtásáról;

Egyéb megjegyzések

28.  elismeri ugyanakkor a hivatal arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hatékonyan és gyorsan orvosolja a Számvevőszék által azonosított hiányosságokat; felhívja a hivatalt, hogy rendszeresen számoljon be az Európai Parlamentnek ezen intézkedések hatékonyságáról és végrehajtásának előrehaladásáról, melyek célja a Számvevőszék által azonosított kulcsfontosságú hiányosságok kezelése; felhívja a hivatalt, hogy szolgáljon részletes magyarázattal az Európai Parlamentnek arról, hogy miért van eltérés a jelenleg rendelkezésre álló források, a tervezett de még nem elérhető források, illetve a még nem tervezett, de a hivatal küldetésének teljesítése érdekében ténylegesen szükséges források között;

29.  sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal a 2018. július 1-jei határidőig nem tett közzé a 2017-re vonatkozó éves tevékenységi jelentését, ahogyan azt a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet(3) előírja; megjegyzi, hogy a jelentést 2019. január 10-én elfogadta az igazgatótanács;

30.  megjegyzi, hogy 2016. május 4-én a Bizottság új rendeletre irányuló javaslatot terjesztett be, amely a hivatal teljes jogú ügynökséggé való átalakítását javasolta, és hogy a KEMR reformjáról szóló vitát követően a Bizottság 2018. szeptember 12-én javasolta a rendelet módosítását;

31.  emlékeztet arra, hogy a hivatal azon néhány uniós ügynökség közé tartozik, amelyek több városban is rendelkeznek székhellyel; aggodalommal állapítja meg, hogy a hivatal több helyszínen is bérleti szerződéseket kötött anélkül, hogy megfelelő helyi piaci elemzést végzett volna; kiemeli például, hogy Leszboszon a hivatal az igényeinek megfelelően átalakíttatta az irodahelyiségeit és 0,7 millió EUR értékű építési szerződést fogadott el, ami az éves bérleti díj többszörösének felel meg, és jelentős pénzügyi kockázatot jelent, hiszen bérelt helyiségekbe való jelentős befektetésről van szó; felszólítja a hivatalt, hogy vizsgálja felül a bérleti és építési szerződéseit, és tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a pénzügyi és működési kockázatok csökkentése érdekében hozott intézkedésekről;

32.  tudomásul veszi, hogy a hivatal módosította máltai bérleti szerződését, és 2016 második felében az általa jelenleg elfoglalt épület egy további blokkjára is kiterjesztette irodái területét; hangsúlyozza, hogy a felelősségi körök és feladatok növekedésének következtében 2020 végére a személyzet számát 500 fővel kell növelni, ami jelentős igényt teremt még több irodahelyiség iránt; ismét felhívja a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e növekedés várható költségvetési vonzatairól és az igények kielégítése érdekében tervezett intézkedésekről; sajnálatosnak tartja, hogy a hivatal 2017-ben nem tudott megállapodásra jutni a Transport Malta vállalattal, a hivatal székhelyének otthon adó épület tulajdonosával az épületen belüli további helyiségek bérléséről, és hogy ez közvetlen hatást gyakorolt a bérleti és egyéb kapcsolódó költségekre, például a karbantartási és biztonsági kiadásokra; megjegyzi, hogy a bérleti szerződést 2018. október 9-én aláírták;

33.  üdvözli az új ideiglenes ügyvezető igazgató kinevezését, aki 2018. június 6-án lépett hivatalba; elismeri, hogy az új vezetés elkötelezett az ambiciózus reformok mellett, és melegen üdvözli ezzel összefüggésben az igazgatótanács által támogatott irányítási cselekvési tervet, amely egy sor mérhető célkitűzést és elérendő eredményt javasol azzal a céllal, hogy meg lehessen erősíteni a hivatal belső irányítását, újjá lehessen építeni a belső kapacitásokat, és vissza lehessen szerezni a hivatalba vetett bizalmat; felkéri az új vezetést, hogy folytassa a határozott és átlátható erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a hivatal irányítási struktúrája és kapcsolódó eljárásai elszámoltathatóbbá, megbízhatóbbá és hatékonyabbá váljanak, továbbá emlékezteti a hivatalt, hogy biztosítson teljes átláthatóságot az igazgatótanácsában zajló eljárásokat és folyamatokat illetően annak érdekében, hogy helyre lehessen állítani az alkalmazottak bizalmát és biztonságérzetét; felkéri továbbá az új vezetést, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak az új irányítási cselekvési terv végrehajtásáról;

34.  aggodalommal állapítja meg, hogy éveken át senki sem ismerte fel a volt ügyvezető igazgató megdöbbentő magatartását; sajnálatosnak tartja, hogy az elfogadhatatlan magatartás ilyen sokáig maradt titokban; sajnálatosnak tartja, hogy a felelős ellenőrző szervek nem tudták felfedni a különféle szabálytalanságokat; felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon korai reagálási mechanizmust az ilyen helytelen magatartásformákra;

o
o   o

35.  a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalására(4).

(1) HL C 415/09., 2017.12.5., 36. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0406.
(3) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0254.

Utolsó frissítés: 2019. március 28.Jogi nyilatkozat