Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0247(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0174/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0174/2019

Viták :

PV 26/03/2019 - 20
CRE 26/03/2019 - 20

Szavazatok :

PV 27/03/2019 - 10.5
CRE 27/03/2019 - 10.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0299

Elfogadott szövegek
PDF 339kWORD 102k
2019. március 27., Szerda - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)***I
P8_TA-PROV(2019)0299A8-0174/2019

Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0465 – C8-0274/2018 – 2018/0247(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0465),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0274/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0174/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Egy előcsatlakozási eszköz célkitűzései továbbra is lényegesen eltérnek az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseitől, mivel ezen eszköz célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek felkészítése jövőbeli uniós tagságukra, valamint a csatlakozási folyamatuk támogatása. Ezért lényeges egy külön a bővítés támogatását szolgáló eszköz megléte, annak egyidejű biztosításával, hogy az kiegészíti az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseit és különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (a továbbiakban: NDICI).
(2)  Egy előcsatlakozási eszköz célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek (a továbbiakban: „kedvezményezettek”) felkészítése jövőbeli uniós tagságukra, valamint a csatlakozási folyamatuk támogatása,összhangban az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseivel, beleértve az alapvető jogok és elvek tiszteletben tartását, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében foglaltak szerint. A csatlakozási folyamat sajátos jellege egy külön a bővítés támogatását szolgáló eszközt indokol, ugyanakkor ezen eszköz célkitűzéseinek és működésének összhangban kell lennie az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseivel és különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel (a továbbiakban: NDICI) és ki kell egészítenie azokat.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított kritériumokat (a továbbiakban: koppenhágai kritériumok), illetve amennyiben a csatlakozás nem haladja meg az Uniónak az új tag integrálásával kapcsolatos kapacitását. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodást – vállalására való képességre vonatkoznak.
(3)  Az EUSZ 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden kedvezményezett értékelésére a saját érdemei alapján kerül sor. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve”15 melletti szilárd elkötelezettség. A csatlakozás irányában való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes, csatlakozni kívánó államok milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni a politikai, az intézményi, a jogi, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat.
(4)  A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden kedvezményezett értékelésére a saját érdemei alapján kerül sor. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve”15 melletti szilárd elkötelezettség. A kétoldalú viták végleges, inkluzív és kötelező erejű megoldásán alapuló jószomszédi kapcsolatok és regionális együttműködés a bővítési folyamat alapvető elemei, és döntő fontosságúak az Unió egészének biztonsága és stabilitása szempontjából. A csatlakozás irányába való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes csatlakozni kívánók milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni és végrehajtani a politikai, az intézményi, a jogi, a szociális, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat. A tárgyalási keret követelményeket határoz meg, amelyek alapján értékelésre kerül az egyes tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása.
_________________
_________________
15 Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.
15 Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy maradéktalanul teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított csatlakozási kritériumokat (a továbbiakban: „koppenhágai kritériumok”), illetve amennyiben az Unió rendelkezik az új tag integrálásához szükséges kapacitással. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek vállalására – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaira való törekvést – való képességre vonatkoznak.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Unió bővítési politikája befektetés Európa békéjébe, biztonságába és stabilitásába. Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az Unió és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére. Az uniós tagság távlata erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítja a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat.
(5)  A bővítési politika az Unió külső tevékenységének szerves részét képezi és hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a jóléthez és a stabilitáshoz az Unió határain belül és azokon kívül is. Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az Unió és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére, ugyanakkor tiszteletben tartja a fokozatos integráció elvét annak érdekében, hogy a kedvezményezetteknél biztosítani lehessen a zökkenőmentes átmenetet. Az uniós tagság kilátása erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítva a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A támogatást továbbá az Unió által az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel kötött megállapodásokkal összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg arra kell összpontosulnia, hogy segítse az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás és a megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak a szociális jogok európai pillérében17 meghatározott kulcsfontosságú elveket és jogokat is támogatnia kell. A támogatásnak továbbra is a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseik további támogatására kell irányulnia, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén. Ezenkívül elő kell segítenie gazdasági és társadalmi fejlődésüket, gazdasági kormányzásukat, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet, többek között a regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, szociális és foglalkoztatási politikák végrehajtása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése révén, többek között A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összhangban.
(7)  A támogatást továbbá az Unió által kötött nemzetközi – többek között a kedvezményezettekkel fennálló – megállapodásokkal összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg arra kell összpontosulnia, hogy segítse a kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás, a munkavállalók jogaira vonatkozó nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartása, valamint a kiszolgáltatott csoportokkal – többek között a gyermekekkel és a fogyatékossággal élő személyekkel – kapcsolatos megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak elő kell segítenie továbbá azt, hogy a kedvezményezettek betartsák a szociális jogok európai pillérében17 meghatározott kulcsfontosságú elveket és jogokat, ragaszkodjanak a szociális piacgazdasághoz és a társadalmi vívmányok irányába történő konvergenciához. A támogatásnak továbbra is elő kell segítenie a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése és a megbékélés előmozdítása érdekében. Ezenkívül elő kell mozdítania az ágazati regionális együttműködési struktúrákat és javítania kell azok gazdasági és társadalmi fejlődését és gazdasági kormányzását, ösztönöznie kell az uniós egységes piaccal való gazdasági integrációt, ideértve a vámügyi együttműködést is, és elő kell mozdítania a nyílt és tisztességes kereskedelmet, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet, többek között a regionális fejlesztési, kohéziós és befogadási, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, szociális és foglalkoztatási politikák végrehajtása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése révén, többek között A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összhangban.
_________________
_________________
17 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét (Göteborg, 2017 november 17.).
17 A szociális jogok európai pillérét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón hirdette ki ünnepélyesen (Göteborg, 2017. november 17.).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   Figyelembe véve a reformfolyamat átalakító jellegét a tagjelölt országokban zajló bővítési folyamat során, az Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit az uniós finanszírozás prioritást élvező kulcsterületeinek meghatározásakor, mint amilyen például az intézményfejlesztés és a biztonság kiépítése, és fokozottabban kell támogatnia a tagjelölt országokat a projektek végrehajtásában ezen tagjelölt országoknak a nem uniós befolyásokkal szembeni védelme céljából.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)   A tagjelölt országokban zajló reformok előrehaladásának IPA-finanszírozással történő támogatására irányuló uniós erőfeszítésekről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a tagjelölt országokban és az uniós tagállamokban. Az Uniónak e tekintetben fokoznia kell kommunikációs és kampányerőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa az IPA-finanszírozás láthatóságát, amely a bővítési térség békéjének és stabilitásának legfőbb uniós eszköze. 
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
7 c preambulumbekezdés (új)
(7c)   A költségvetés támogatása és végrehajtása elismerten fontossággal bír az intézményfejlesztés tekintetében, amely viszont elő fogja segíteni az esetleges biztonsági problémák megelőzését, és megakadályozza a tagállamok felé irányuló esetleges jövőbeni illegális migrációs áramlásokat.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az Unió és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, a biztonsággal kapcsolatos megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos abból a szempontból, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni a biztonsági és terrorizmussal kapcsolatos fenyegetéseket.
(9)  Az Unió és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, a biztonsági és védelmi ágazat reformjára irányuló megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos abból a szempontból, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni a biztonsággal, a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos fenyegetéseket.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az e rendelettel létrehozott eszköz keretében megvalósuló tevékenységeknek ezenkívül segítséget kell nyújtaniuk a kedvezményezetteknek a közös kül- és biztonságpolitikához (KKBP) való fokozatos igazodásban, valamint a korlátozó intézkedéseknek és a tágabb értelemben vett uniós külpolitikának a nemzetközi intézményeknél és multilaterális fórumokon való végrehajtásában. A Bizottságnak ösztönöznie kell a kedvezményezetteket arra, hogy tartsanak fenn egy szabály- és értékalapú globális rendet, és működjenek együtt a multilateralizmus előmozdítása és a nemzetközi kereskedelmi rendszer további megerősítése – többek között a WTO-reformok – érdekében.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Alapvető fontosságú a migrációval – ezen belül a határigazgatással – kapcsolatos együttműködés fokozása, a nemzetközi védelemhez való jog biztosítása, a releváns információk megosztása, a migráció fejlesztési előnyeinek megerősítése, a legális és a munkaerő-migráció megkönnyítése, a határellenőrzés fokozása, az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseink folytatása.
(10)  A migrációval – ezen belül a határigazgatással és -ellenőrzéssel – kapcsolatos együttműködés, a nemzetközi védelemhez való jog biztosítása, a releváns információk megosztása, a migráció fejlesztési előnyeinek megerősítése, a legális és a munkaerő-migráció megkönnyítése, a határellenőrzés fokozása, az irreguláris és kényszerű migráció megelőzésére és visszaszorítására irányuló erőfeszítések, valamint az emberkereskedelem és az embercsempészés elleni küzdelem az Unió és a kedvezményezettek közötti együttműködés fontos összetevőjét jelenti.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A jogállamiság megerősítése – ideértve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot – és a jó kormányzás – ideértve a közigazgatás reformját az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek többsége esetében továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír a kedvezményezetteknek az Unióhoz való közelítése, illetve később az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalása szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a felmutatható eredmények elérésének a szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a lehető legkorábban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel szemben támasztott teljesítésére kell irányulnia.
(11)  A jogállamiság megerősítése, ezen belül az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a jó kormányzás – ideértve a közigazgatás reformját, az emberijog-védők támogatását és az átláthatósággal, a közbeszerzésekkel, a piaci versennyel, az állami támogatásokkal, a szellemi tulajdonnal és a külföldi befektetésekkel kapcsolatos folyamatos harmonizációt – továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír a kedvezményezetteknek az Unióhoz való közeledése és az uniós tagsággal járó kötelezettségek maradéktalan teljesítésére való felkészítése szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a felmutatható eredmények szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatást oly módon kell programozni, hogy a lehető legkorábban kezelje ezeket a kérdéseket.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak az I. mellékletben felsorolt minden egyes kedvezményezett esetében ösztönöznie kell a parlamenti felügyeletet.
(12)  A parlamenti dimenzió továbbra is alapvető a csatlakozási folyamatban. Ezért a részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak minden egyes kedvezményezett esetében elő kell mozdítania a parlamenti kapacitások erősítését, a parlamenti felügyeletet, a demokratikus eljárásokat és a méltányos képviseletet.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Unió Párizsi Megállapodásnak és a fenntartható fejlesztési céloknak a végrehajtását érintő kötelezettségvállalásai is tükröznek, ez a program hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés az összkiadásainak 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az e program keretében végrehajtott műveletek várhatóan 16 %-kal járulnak hozzá a program éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A vonatkozó tevékenységek a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek beazonosításra, és a programból tett általános hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak.
(13)  A kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára a Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlesztési célok végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, ez a program hozzá fog járulni az éghajlat-politikának az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés az összkiadásainak 25%-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az e program keretében végrehajtott műveleteknél arra kell törekedni, hogy a program teljes pénzügyi keretösszege legalább 16%-a erejéig éghajlat-politikai célkitűzésekhez járuljanak hozzá azon cél megvalósítása érdekében, hogy az éghajlattal kapcsolatos kiadások 2027-re elérjék a többéves pénzügyi keret kiadásainak 30%-át. Elsőbbséget kell biztosítani a határokon átnyúló szennyezéssel foglalkozó környezetvédelmi projekteknek. A vonatkozó tevékenységek a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek azonosításra, és a programból származó teljes hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell támogatásuk szabályszerűségét, koherenciáját és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi donorral való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. Növelni kell a civil társadalom szerepét mind a kormányzati szervek segítségével végrehajtott programokban, mind pedig azokban, amelyekben az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeiként vesznek részt.
(16)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a külső finanszírozási támogatás szabályszerűségét, koherenciáját, következetességét és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi donorral való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. A folyamatban érdemi szerepet kell játszaniuk a sokféle, független társadalmi szervezetnek és a különféle típusú és szintű helyi hatóságoknak. Az inkluzív partnerség elvével összhangban a társadalmi szervezeteknek részt kell venniük a kormányzati szerveken keresztül irányított programok kialakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeinek kell lenniük.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az e rendelet keretében támogatandó megfelelő szakpolitikai területek célkitűzéseinek elérését célzó tevékenységekre vonatkozó prioritásokat a Bizottság által az Unió többéves pénzügyi keretének 2021–2027 közötti időtartamára vonatkozóan megállapított programozási keretben kell meghatározni, az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel partnerségben, a bővítési menetrend és az egyedi igényeik alapján, az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban, és kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak is. A programozási keretnek meg kell határoznia a támogatandó területeket, támogatási területekenként indikatív allokációkkal, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is.
(17)  A megfelelő szakpolitikai területeken minden kedvezményezett számára meg kell határozni konkrét és mérhető célkitűzéseket, ezt követően pedig az e célkitűzések elérésére irányuló intézkedések fontossági sorrendjét egy, a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján megállapított programozási keretben. A programozási keretet a kedvezményezettekkel partnerségben kell megállapítani, a bővítési menetrend és az egyedi igényeik alapján, az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel és az Unió külső tevékenységének elveivel összhangban, kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak és az idevágó európai parlamenti állásfoglalásoknak. Ez a partnerség – adott esetben – magában foglalja az illetékes hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is. A Bizottságnak ösztönöznie kell az érintett szereplők együttműködését és a donorok közötti koordinációt. A programozási keretet a félidős értékelést követően felül kell vizsgálni. A programozási keretnek meg kell határoznia a támogatandó területeket, támogatási területenként indikatív allokációkkal, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek uniós tagság céljából tett reform-erőfeszítéseinek támogatása az Unió érdekében áll. A támogatás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az eredményekre, és ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás eredményes végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket.
(18)  A kedvezményezettek által az uniós tagság céljából a politikai, jogi és gazdasági rendszereik reformjára tett erőfeszítések támogatása az Unió és a kedvezményezettek közös érdekében áll. A támogatás kezelése során a teljesítményalapú megközelítéssel összhangban kell eljárni, és a források hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében jelentős ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás hatékony végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket. A támogatást a „méltányos részesedés” elvével összhangban kell elosztani, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén jelentkező súlyos visszaesés, illetve az előrelépés hiánya esetén életbe lépő egyértelmű következmények alkalmazása mellett.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)   A Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a különböző kedvezményezetteket érintő célkitűzések és tevékenységek továbbra is relevánsak és megvalósíthatók legyenek, valamint az előrehaladás rendszeres mérése céljából. Ennek érdekében minden célkitűzést egy vagy több teljesítménymutatónak kell kísérnie, amelyek értékelik a kedvezményezettek által elfogadott reformokat és azok konkrét végrehajtását.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  Az előcsatlakozási alapoknak a Bizottság általi közvetlen irányításáról az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek általi közvetett irányítás felé való átmenetnek fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ezeknek a kedvezményezettek az egyedi kapacitásaihoz. A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket.
(19)  Az előcsatlakozási alapok Bizottság általi közvetlen irányításáról a kedvezményezettek általi közvetett irányításra való átállásnak fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell a kedvezményezettek saját kapacitásaihoz. Az átállást vissza kell fordítani vagy fel kell függeszteni az adott szakpolitikai vagy programterületeken, amennyiben a kedvezményezettek nem teljesítik a vonatkozó kötelezettségeket, vagy az uniós forrásokat nem a megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelik. Az ilyen határozatnak megfelelően figyelembe kell vennie az esetleges negatív gazdasági és társadalmi következményeket. A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységi eszközei közötti koherencia és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ez adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással való koherenciát és kiegészítő jelleget is magában foglalja.
(20)  Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei közötti koherencia, következetesség és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni, a már létező egyéb külső finanszírozási eszközökkel való átfedés elkerülése érdekében. Ez adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással való koherenciát és kiegészítő jelleget is magában foglalja.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)   A költségvetési eljárás és a kedvezményezettekkel kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt, a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése tekintetében történő módosítására vonatkozóan. Ezt a hatáskört akkor kell alkalmazni, ha folyamatos visszaesés fordul elő egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében, vagy egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság elveit, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében az I. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és megvalósítási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Az Uniónak továbbra is közös szabályokat kell alkalmaznia a külső tevékenységek végrehajtására. Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek végrehajtására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az (EU)… [NDICI] európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. További részletes rendelkezéseket kell meghatározni a specifikus helyzetekre, például a határokon átnyúló együttműködésre, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési szakpolitika területére.
(25)  Az Uniónak továbbra is közös szabályokat kell alkalmaznia a külső tevékenységek végrehajtására. Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az (EU)… [NDICI] európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. További részletes rendelkezéseket kell meghatározni a specifikus helyzetekre, például a határokon átnyúló együttműködésre, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési szakpolitika területére.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot és stabilitást, az éghajlatváltozást és környezetet, valamint az irreguláris migrációt és annak okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következésképpen a programok pénzügyi végrehajtásának a változásokhoz való igazításával jár. Az Unió előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a lekötött pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaihoz rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket.
(26)  A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetve az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot, a védelmet és a stabilitást, az éghajlatváltozást és a környezetet, a gazdasági protekcionizmust, valamint az irreguláris és kényszerű migrációt és annak kiváltó okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése a programok pénzügyi megvalósításának kiigazítását igényli. Az Unió előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a lekötött pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét az e rendeletben meghatározott célok és célkitűzések tiszteletben tartása mellett annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaihoz rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket. Lehetővé kell tenni a rugalmasság egyéb formáit is, például a prioritások közötti újraelosztást, a projektek szakaszolását és a túlszerződést.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
29 a preambulumbekezdés (új)
(29a)   A határokon átnyúló együttműködési programok az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz leginkább látható programjai és a polgárok körében is a legismertebbek. Ezért a határokon átnyúló együttműködési programok jelentősen növelhetik az uniós finanszírozású projektek láthatóságát a tagjelölt országokban;
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
(31a)   A pénzforrások e rendelet szerinti valamennyi elosztását átlátható, hatékony, elszámoltatható, politikától és megkülönböztetéstől mentes módon kell végrehajtani, többek között a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit tükröző méltányos elosztás révén. A Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) és különösen az uniós küldöttségek szorosan nyomon követik e kritériumok teljesülését és azt, hogy a források elosztása során tiszteletben tartják-e az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
31 b preambulumbekezdés (új)
(31b)   A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen az uniós küldöttségek és a kedvezményezettek növelik az uniós előcsatlakozási támogatás láthatóságát annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak az uniós támogatás hozzáadott értékéről. Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról. Az IPA-nak hozzá kell járulnia az uniós támogatás eredményeinek előmozdítására irányuló, a kedvezményezettek többféle közönségét célzó kommunikációs tevékenységek finanszírozásához.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)   E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni különösen az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel való közvetett irányítás specifikus feltételei és struktúrája, valamint a vidékfejlesztési támogatás végrehajtása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a [182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek25] megfelelően kell gyakorolni. Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapítása során figyelembe kell venni a korábbi előcsatlakozási támogatások irányítással és végrehajtással kapcsolatos tapasztalatait. Ezeket az egységes feltételeket az esetleges fejlemények függvényében módosítani kell.
törölve
_________________
25 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)   Az e rendelettel létrehozott bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az 1085/2006/EK rendelet26 a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások, valamint a 389/2006/EK tanácsi rendelet27 3. cikkének a végrehajtása tekintetében is.
törölve
_________________
26 A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).
27 A Tanács 389/2006/EK rendelete (2006. február 27.) a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló 2667/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2006.3.7., 5. o.).
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)   Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai és demokratikus ellenőrzése, valamint elszámoltathatósága. Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve mind a hatékonyságot, mind pedig a legitimitást.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1a.  „támogatás méltányos elosztásának elve”: a teljesítményalapú megközelítésnek egy korrekciós célú elosztási mechanizmussal történő kiegészítése azokban az esetekben, amikor a kedvezményezettnek nyújtott támogatás egyébként aránytalanul alacsony vagy magas lenne a többi kedvezményezetthez képest, figyelembe véve az érintett lakosság szükségleteit és a reformok terén a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez viszonyítva tett relatív előrelépést, illetve a csatlakozási tárgyalások során tett előrelépést;
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az IPA III általános célja, hogy támogassa az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre ezeknek a kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos igazodásuk céljából szükségük van, és ezáltal hozzájárul e kedvezményezettek stabilitásához, biztonságához és jólétéhez.
(1)  Az IPA III általános célja, hogy támogassa a kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre ezeknek a kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek és vívmányoknak való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos igazodásuk céljából szükségük van, és ezáltal hozzájárul a békéhez, a stabilitáshoz, a biztonsághoz és a jóléthez, valamint az Unió stratégiai érdekeihez.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  A jogállamiság, a demokrácia megerősítése, az emberi jogok, az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, a civil társadalomnak és a biztonságnak az erősítése, valamint a migráció szabályozásának, ezen belül pedig a határigazgatásnak a javítása;
a)  A jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok – ezen belül a kisebbségekhez tartozók és a gyermekek jogainak – tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség, az alapvető jogok és a nemzetközi jog, a civil társadalom, a tudományos élet szabadsága, a béke és a biztonság, a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség és a tolerancia erősítése;
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)   A kényszerű és irreguláris migráció kezelése annak biztosításával, hogy a migráció biztonságos, rendezett és szabályos módon történjen, és a nemzetközi védelem hozzáférhető legyen;
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  A közigazgatás hatékonyságának megerősítése, valamint a strukturális reformok és a jó kormányzás megvalósítása minden szinten;
b)  A közigazgatás hatékonyságának megerősítése és az átláthatóság, a strukturális reformok, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, valamint a minden szinten – többek között a közbeszerzés, az állami támogatások, a piaci verseny, a külföldi befektetések és a szellemi tulajdon területén megvalósuló – jó kormányzás támogatása;
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szabályainak, szabványainak, szakpolitikáinak és gyakorlatának az Unió szintjéhez való igazítása, a megbékélés és a jó szomszédi viszonyok, valamint az emberek közötti kapcsolatok és kommunikáció megerősítése;
c)  A kedvezményezettek szabályainak, normáinak, szakpolitikáinak és gyakorlatának az Unió szintjéhez való igazítása, többek között a KKBP területén, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a belső és külső megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok, valamint a békeépítés és a konfliktusmegelőzés megerősítése többek között a bizalomépítés és a közvetítés, az inkluzív és integrált oktatás, az emberek közötti kapcsolatok, a tömegtájékoztatás szabadsága és a kommunikáció révén;
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  A gazdasági és társadalmi fejlődés megerősítése a megnövekedett hálózati összekapcsoltság és regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint szociális és foglalkoztatási politikák révén, a környezetvédelem megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése;
d)  A gazdasági, társadalmi és területi fejlődés és kohézió megerősítése többek között a megnövekedett hálózati összekapcsoltság és regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint szociális és foglalkoztatási politikák, a szegénység és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális védelemnek és a befogadásnak az állami szintű regionális együttműködési struktúrák, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közösségi alapú kezdeményezések kapacitásainak erősítése révén történő előmozdítása, a vidéki térségekbe irányuló beruházások támogatása, valamint az üzleti és befektetési környezet javítása révén;
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  A környezetvédelem megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése, ezáltal pedig munkalehetőségek teremtése, különösen a fiatalok számára;
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  A területi és a határokon átnyúló együttműködés támogatása;
e)  A területi és a határokon átnyúló együttműködés támogatása, ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az IPA III 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 14 500 000 000 EUR.
(1)  Az IPA III 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 13 009 976 000 EUR (folyó áron 14 663 401 000 EUR).
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, és bármilyen, az előcsatlakozási támogatás utódprogramjához kapcsolódó tevékenységet az [NDICI-rendelet] 20. cikkével összhangban.
(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg meghatározott százaléka a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra kerül felhasználásra, ezen belül előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, az intézmények megerősítésének és az igazgatási kapacitások kiépítésének támogatására, a vállalati információtechnológiai rendszereket is ideértve, továbbá bármilyen, az előcsatlakozási támogatás utódprogramjának előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységre.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet végrehajtása során koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.
(1)  E rendelet alkalmazása során koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységekre az [NDICI rendelet] vonatkozik, amennyiben arra ebben a rendeletben utalás történik.
(2)  Az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységekre az (EU) .../... rendelet [NDICI rendelet] vonatkozik, amennyiben arra ebben a rendeletben utalás történik.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap30, az Európai Szociális Alap Plusz31 és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap32 keretében meghatározott típusú tevékenységekre lehet nyújtani.
(4)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap30, az Európai Szociális Alap Plusz31, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap32 és a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap keretében meghatározott típusú tevékenységekre lehet nyújtani nemzeti szinten, valamint határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti vagy makroregionális vonatkozásban.
__________________
__________________
30 COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
30 COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
31 COM(2018) 382 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+).
31 COM(2018) 382 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+).
32 COM(2018) 392 final Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
32 COM(2018) 392 final Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)   A Bizottság az IPA III forrásainak meghatározott százalékát az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek az európai strukturális és beruházási alapokban (esb-alapok), különösen az Európai Szociális Alapban (ESZA) való részvételre történő felkészítésére különíti el.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az [ERFA]32 hozzájárul az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Ezeket a programokat és intézkedéseket a Bizottság a 16. cikkel összhangban fogadja el. Az IPA–határokon átnyúló együttműködésből származó hozzájárulás összegének meghatározására az [ETE-rendelet] 10. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjainak irányítására az [ETE-rendelettel] összhangban kerül sor.
(5)  Az [ERFA]32 hozzájárul a kedvezményezettek és egy vagy több tagállam közötti, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Ezeket a programokat és intézkedéseket a Bizottság a 16. cikkel összhangban fogadja el. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjaiból származó hozzájárulás összegének meghatározására az [ETE-rendelet] 10. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor, és az IPA III hozzájárulás legfelső határa 85%. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjainak irányítására az [ETE-rendelettel] összhangban kerül sor.
________________________
_____________________
32 COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
32 COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 8 bekezdés
(8)  Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerinti cselekvési programokban és intézkedésekben való részvételre nem csak azok az országok, területek és régiók jogosultak, amelyek az I. mellékletben szerepelnek, amennyiben a végrehajtandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű.
(8)  Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerinti cselekvési programokban és intézkedésekben való részvételre nem csak azok az országok, területek és régiók jogosultak, amelyek az I. mellékletben szerepelnek, amennyiben az alkalmazandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az e rendelet végrehajtására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatázotott bővítéspolitikai keret, az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó megállapodások, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják. A Bizottság gondoskodik a támogatás és a bővítéspolitikai keret közötti koherenciáról.
(1)  Az e rendelet alkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatározott bővítéspolitikai keret, a kedvezményezettekkel jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó megállapodások, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják. A Bizottság gondoskodik a támogatás és az átfogó bővítéspolitikai keret közötti koherenciáról.
A főképviselő/alelnök és a Bizottság biztosítja az Unió külső tevékenysége és a bővítési politika közötti koordinációt a 3. cikkben meghatározott szakpolitikai célkitűzések keretei között.
Az e rendelet szerinti programozást a Bizottság koordinálja az EKSZ megfelelő bevonása mellett.
A támogatás nyújtásának alapját a bővítéspolitikai keret képezi.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és adott esetben kezelik a fenntartható fejlesztési célok33 közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek.
(2)  Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, az emberi jogi konfliktusok megelőzése és megoldása, a migráció és a kényszerű migráció, a biztonság, a társadalmi és regionális kohézió, a szegénység csökkentése és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és adott esetben foglalkoznak a fenntartható fejlesztési célok34 közötti összefüggésekkel, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Céljuk, hogy a teljes pénzügyi keretösszeg legalább 16%-a az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez járuljon hozzá.
__________________
____________________
33 https://ec.europa.eu/europeaid/policies/sustainable-development-goals_en
33 https://ec.europa.eu/europeaid/policies/sustainable-development-goals_en
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a koherencia biztosítása érdekében, valamint törekednek arra, hogy elkerüljék az IPA III-ból, illetve az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott egyéb támogatás közötti átfedéseket, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel, és nevezetesen a nemzetközi fejlesztéshatékonysági elvekkel35. A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat, az információk gyakori cseréjét, a támogatás koordinációjára irányuló inkluzív üléseket, és a koordináció kulcsfontosságú lépésnek számít az Unió és a tagállamok programozási eljárásaiban.
(3)  A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a koherencia biztosítása érdekében, elkerülve az IPA III-ból, illetve az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott egyéb támogatások közötti átfedéseket, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel és különösen a nemzetközi fejlesztéshatékonysági elvekkel.35 A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat, az információk gyakori cseréjét, a támogatás koordinációjára irányuló inkluzív üléseket, és e koordináció kulcsfontosságú lépésnek számít az Unió és a tagállamok programozási eljárásaiban. A támogatás célja, hogy biztosítsa az összhangot az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájával, az alapok hatékony és eredményes végrehajtásával, a partnerség elvére vonatkozó mechanizmusokkal és a területfejlesztés integrált megközelítésével.
_________________
_________________
35 https://ec.europa.eu/europeaid/policies/eu-approach-aid-effectiveness_en
35 https://ec.europa.eu/europeaid/policies/eu-approach-aid-effectiveness_en
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság a kedvezményezettekkel partnerségben jár el. A partnerségbe adott esetben be kell vonni az illetékes nemzeti és helyi hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a kialakítási, végrehajtási és nyomonkövetési szakaszban.
A Bizottság ösztönzi az érintett szereplők közötti koordinációt. Az IPA III támogatás megerősíti a társadalmi szervezetek kapacitásait, amelyek adott esetben a támogatás közvetlen kedvezményezettjei;
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – cím
VÉGREHAJTÁS
PROGRAMOZÁSI KERET ÉS VÉGREHAJTÁS
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az IPA III keretében történő támogatás a 3. cikkben említett egyedi célkitűzések elérését szolgáló IPA programozási keretén fog alapulni. Az IPA programozási keretét a Bizottság hozza létre az Unió többéves pénzügyi keretének időtartamára.
(1)  Ezt a rendeletet ki kell egészíteni egy IPA programozási kerettel, amely további rendelkezéseket állapít meg a 3. cikkben említett konkrét célkitűzések megvalósításának módjáról. Az IPA programozási keretet a Bizottság határozza meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, e cikk 3. bekezdésének megfelelően.
A Bizottság a programozási időszak kezdete előtt kellő időben benyújtja az Európai Parlamentnek a vonatkozó programozási dokumentumokat. Ezek a dokumentumok rögzítik a tematikus keretenként, illetve – amennyiben rendelkezésre áll – országonként/régiónként előirányzott indikatív támogatásokat, a várható eredményeket és a kiválasztott támogatási módozatokat.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret határain belül.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Az IPA programozási keretének kellően figyelembe vennie a vonatkozó nemzeti stratégiákat és ágazati szakpolitikákat.
Az IPA programozási kerete kellően figyelembe veszi a vonatkozó európai parlamenti állásfoglalásokat és álláspontokat, nemzeti stratégiákat és ágazati szakpolitikákat.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  A (4) bekezdés sérelme nélkül az IPA programozási keretét végrehajtási jogi aktus útján a Bizottság fogadja el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)  E cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az IPA programozási keretét – ideértve a méltányos részesedés megvalósítására irányuló rendelkezéseket – a 14. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a Bizottság fogadja el. Az IPA programozási kerete legkésőbb 2025. június 30-án lejár. A Bizottság 2025. június 30-ig új IPA programozási keretet fogad el, amely a félidős értékelésen alapul, összhangban van az egyéb külső finanszírozási eszközökkel, és figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. A Bizottság szükség esetén felülvizsgálhatja az IPA programozási keret végrehajtásának hatékonyságát is, különösen a 6. cikkben említett szakpolitikai keret jelentős változása esetén, és figyelembe véve az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az IPA programozási keretének az abban meghatározott célok elérése terén tett előrehaladás értékelését lehetővé tevő mutatókat kell tartalmaznia.
(5)  Az IPA programozási keretének a IV. mellékletben megállapított egyértelmű és ellenőrizhető teljesítménymutatókon kell alapulnia, amelyek az ott meghatározott célok elérése terén tett előrehaladást értékelik, többek között az alábbi területeken elért előrehaladást és eredményeket:
a)  demokrácia, jogállamiság, valamint független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer;
b)  emberi jogok és alapvető szabadságok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogait;
c)  nemek közötti egyenlőség és a nők jogai;
d)  a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem;
e)  megbékélés, békeépítés, jószomszédi kapcsolatok;
f)  a tömegtájékoztatás szabadsága;
g)  az éghajlatváltozás kezelése, valamint a Párizsi Megállapodásban előírt kötelezettségeknek való megfelelés.
A Bizottság belefoglalja az említett mutatók tekintetében elért előrehaladást az éves jelentéseibe.
Az e rendeletben alkalmazott teljesítményalapú megközelítésről az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
7 a cikk (új)
7a. cikk
Félidős felülvizsgálat és értékelés
(1)  A Bizottság a félidős értékelés alapján új IPA programozási keretet fogad el. Legkésőbb 2024. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról. A félidős értékelő jelentés a 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki, és az e rendelet célkitűzéseinek megvalósulásához való uniós hozzájárulást vizsgálja az elért eredmények mérésére szolgáló mutatók és a rendelet hatásával kapcsolatos bármely megállapítás és következtetés révén.
Ehhez az értékeléshez az Európai Parlament is hozzájárulhat. A Bizottság és az EKSZ konzultációt szervez a kiemelt érdekelt felekkel és kedvezményezettekkel, többek között civil társadalmi szervezetekkel; A Bizottság és az EKSZ különös figyelmet fordít a leginkább perifériára szorultak képviseletének biztosítására.
A Bizottság továbbá külső értékelések révén beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság és az EKSZ figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait és nézeteit. Az időközi értékelés értékeli az Unió teljesítményét az e rendelet által megállapított célértékek tekintetében.
(2)  A félidős értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsített és észszerűsített külső finanszírozási struktúra működésére, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek továbbra fennálló relevanciájára, a finanszírozott fellépések közötti kiegészítő jellegre és szinergiákra, az intézkedéseknek a következetes uniós külső fellépéshez való hozzájárulására, valamint arra, hogy a kedvezményezett országok lakossága adott esetben milyen mértékben tud az uniós pénzügyi támogatásról.
(3)  A félidős értékelő jelentést az uniós finanszírozás alkalmazásának javításának konkrét céljával kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz.
(4)  A félidős értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, valamint a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban. 
(5)  A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során.
(6)  A Bizottság minden érintett érdekelt felet – a társadalmi szervezeteket is beleértve – bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal közös értékelést készítsen, a kedvezményezettek szoros bevonásával.
(7)  A Bizottság benyújtja az e cikkben említett félidős értékelő jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben az e rendelet szükséges módosításait meghatározó jogalkotási javaslatokkal együtt.
(8)  E rendelet alkalmazási időszakának végén, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott időszak lejártától számított három éven belül a Bizottság végleges értékelést készít a rendeletről, ugyanolyan feltételekkel, mint az e cikkben említett félidős értékelés esetében.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
7 b cikk (új)
7b. cikk
A támogatás felfüggesztése
(1)  Amennyiben egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia elvét, a jogállamiságot, a jó kormányzást, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat vagy a nukleáris biztonsági előírásokat, vagy megszegi az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, vagy egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében folyamatosan visszaesik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése céljából történő módosítására vonatkozóan. Részleges felfüggesztés esetén fel kell tüntetni azokat a programokat, amelyekre a felfüggesztés vonatkozik. 
(2)  Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek az uniós támogatás visszaállítása érdekében történő módosítására vonatkozóan. 
(3)  Részleges felfüggesztési esetekben az uniós segítség elsősorban olyan civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők támogatására használható, amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítására, valamint a demokratizálódás és a partnerországokban zajló párbeszédfolyamatok támogatására irányuló intézkedésekkel állnak összefüggésben. 
(4)  Döntéshozatala során a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. 
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
7 c cikk (új)
7c. cikk
Irányítás
A Bizottság és az EKSZ megfelelő szervezeti egységeiből álló és az alelnök/főképviselő vagy e hivatal képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az irányítási cikluson során végig ezen eszköz irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért az Unió minden külső finanszírozása következetességének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Az alelnök/főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során az alelnöknek/főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szervezeti egységeivel a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Valamennyi határozati javaslatot a főképviselő/alelnök, az EKSZ és a Bizottság készít elő a Bizottság eljárásaival összhangban és nyújtja be azokat elfogadás céljából. 
Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni a külső finanszírozási eszközök tervezési, programozási, nyomonkövetési és értékelési szakaszába annak érdekében, hogy a külső tevékenység terén biztosítva legyen az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – cím
Végrehajtási intézkedések és módszerek
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezetében említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések útján. Erre a rendeletre – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével [részvételre jogosult személyek és jogalanyok] –az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezete alkalmazandó.
(1)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések útján.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A közvetett irányítás visszafordítható, amennyiben a kedvezményezett képtelen vagy nem hajlandó az odaítélt alapokat az e rendelet keretében megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelni. Ha a kedvezményezett elmulasztja betartani a demokrácia elveit, a jogállamiságot és tiszteletben tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, a Bizottság – meghatározott szakpolitikai területeken vagy programokban – a kedvezményezettel való közvetett irányításról visszatérhet a kedvezményezettől eltérő megbízott szervezetek általi közvetett irányításra, vagy közvetlen irányításra.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A Bizottság párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, és figyelembe veszi az Európai Parlament véleményét azokra a területekre vonatkozóan, ahol az utóbbi saját támogatási programokat valósít meg, így például a kapacitásépítés és a választási megfigyelés tekintetében.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság az e cikk szerinti intézkedések tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben – ideértve a tervezett lényeges változtatásokat vagy a források elosztását – az Európai Parlamentet teljes körűen bevonja.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  Az általános vagy ágazati költségvetési támogatás kifizetésének feltételéül kell szabni, hogy megfelelő előrelépés történjen az adott kedvezményezettel együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.
A Bizottság a költségvetés-támogatás feltételrendszerére vonatkozó, az (EU) .../... rendelet [NDICI-rendelet] 23. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat alkalmazza. Az irányítási és ellenőrzési rendszerekben észlelt rendszerszintű szabálytalanságok vagy a kedvezményezettel megállapított célkitűzések teljesítése terén tett nem kielégítő előrehaladás esetén a Bizottság lépéseket tesz költségvetési támogatás formájában nyújtott uniós finanszírozás csökkentésére vagy felfüggesztésére.
Az e cikkben említett felfüggesztést követően a támogatás Bizottság általi újbóli bevezetését a nemzeti ellenőrző hatóságok számára nyújtott célzott támogatásnak kell kísérnie.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
III a fejezet (új) – cím
IIIa. fejezet
Végrehajtás
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
8 a cikk (új)
8a. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések
(1)  A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, az alkalmazás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást.
(2)  A cselekvési tervek a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) és (4) bekezdésben hivatkozott esetekben.
Szükség esetén a tevékenységek a cselekvési tervek elfogadása előtt vagy után egyedi intézkedésként is elfogadhatók. Az egyedi intézkedések a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) bekezdésben hivatkozott és más kellően indokolt esetekben.
Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság az (EU) .../... rendelet [NDICI-rendelet] 34. cikkével összhangban olyan különleges intézkedéseket fogadhat el, amelyek nem a programozási dokumentumokon alapulnak.
(3)  A(z) ... rendelet [NDICI-rendelet] 4. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységek végrehajtására éves vagy többéves cselekvési terveket és egyedi intézkedéseket lehet alkalmazni.
(4)  A Bizottság rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el a(z) ... Rendelet [NDICI-rendelet] 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységekre vonatkozóan.
(5)  A 19. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében tett intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de az elvégzésüket hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét.
Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az e bekezdés szerinti uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
8 b cikk (új)
8b. cikk
A támogatási intézkedések
(1)  Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.
(2)  Amennyiben a működési kiadásokat nem foglalták bele a 8c. cikkben hivatkozott cselekvési tervekbe vagy intézkedésekbe, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:
a)  tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikáció, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a javadalmazott külső szakértőket is ideértve;
b)  a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése;
c)  tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
8 a cikk (új)
8c. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések elfogadása
(1)  A Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a költségvetési rendelettel összhangban bizottsági határozatban fogadja el.
(2)  Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság és az Európai Parlament az ilyen cselekvési tervek és intézkedések tervezése és alkalmazása során figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament vonatkozó szakpolitikai megközelítését. 
A Bizottság azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti cselekvési tervek és intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Egy intézkedés elfogadását vagy lényeges módosítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak és áttekintést nyújt az elfogadott intézkedés jellegéről és indokolásáról, időtartamáról, költségvetéséről és tartalmáról, beleértve azt is, hogy az intézkedés mennyiben egészít ki egyéb folyamatban lévő, illetve tervezett uniós támogatást. Rendkívüli támogatási intézkedések esetén a Bizottság azt is jelzi, hogy milyen mértékben és hogyan fogja biztosítani az e rendelet alapján a közép- és hosszú távú támogatás keretében nyújtott rendkívüli támogatással végrehajtott politika folytonosságát. 
(3)  A 8a. cikk (2) bekezdése szerinti programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések elfogadását megelőzően – a 8a. cikk (3) és (4) bekezdésében ismertetett eseteken kívül – a Bizottság a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítésére azáltal, hogy meghatározza a követendő konkrét célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a felhasználandó eszközöket, valamint e cselekvési tervek és intézkedések főbb fellépéseit és indikatív pénzügyi keretösszegeit. 
(4)  A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes emberi jogi, társadalmi és környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU1a európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a 85/337/EGK1b tanácsi irányelvvel összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát. 
Emellett előzetes emberi jogi, nemi, társadalmi és munkaügyi hatásvizsgálatokat, valamint konfliktuselemzést és kockázatértékelést kell végezni. 
Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor emberi jogi, társadalmi és stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. A Bizottság biztosítja az érdekelt feleknek a vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést. 
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
1b A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
8 d cikk (új)
8d. cikk
Együttműködési módszerek
(1)  A jelen eszközből történő finanszírozást a költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság hajtja végre, a Bizottság, az uniós küldöttségek és végrehajtó ügynökségek által közvetlenül, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában feltüntetett bármely jogalany által közvetetten.
(2)  A jelen eszközből történő finanszírozás nemzetközi, regionális vagy nemzeti alapokhoz, például az EBB, a tagállamok, a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek, illetve más donorok által létrehozott vagy igazgatott alapokhoz történő hozzájárulás útján is megvalósítható.
(3)  A költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és az (EU) .../... rendelet [NDICI-rendelet] 29. cikkének (1) bekezdésében felsorolt entitások évente eleget tesznek a költségvetési rendelet 155. cikke szerinti beszámolási kötelezettségüknek. Az említett jogalanyokra vonatkozó beszámolási kötelezettséget rögzíti a partnerségi keretmegállapodás, a hozzájárulási megállapodás, a költségvetési garanciákról szóló megállapodás vagy a finanszírozási megállapodás.
(4)  Ezen eszköz keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.
(5)  Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.
(6)  Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható.
(7)  Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:
a)  háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal összehangolja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatás finanszírozását;
b)  igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki;
c)  a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás, beleértve a széles körű részvétel támogatását egy független, harmadik félként működő társadalmi szervezeti szerv felállításával, amelynek célja köz- és magánszféra közötti partnerségek értékelése és nyomon követése;
d)  ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást;
e)  hozzájárulás az országok uniós ügynökségek és szervek, valamint az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján a közös kül- és biztonságpolitika konkrét tevékenységeinek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek által végrehajtott uniós programokban és tevékenységekben való részvételének költségeihez;
f)  kamattámogatások.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
8 e cikk (új)
8e. cikk
Az uniós finanszírozás formái és alkalmazási módszerek
(1)  Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák útján nyújtható, különös tekintettel az alábbiakra:
a)  vissza nem térítendő támogatások;
b)  szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések;
c)  költségvetési támogatás;
d)  a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban;
e)  finanszírozási eszközök;
f)  költségvetési garanciák;
g)  vegyes finanszírozás;
h)  nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében történő adósságcsökkentés;
i)  pénzügyi támogatás;
j)  javadalmazott külső szakértők.
(2)  A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. Ez az értékelés figyelembe veszi az összes érdekelt fél, különösen a helyi civil társadalom érdemi részvételének és bevonásának feltételeit. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E különböző módozatoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget és az innovációt. A helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést elősegítik annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szervezetek kapacitásai a fejlesztési programokban való teljes körű részvétel céljából megerősítésre kerüljenek.
(3)  A költségvetési rendelet 195. cikkében hivatkozott eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:
a)  az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű támogatások és a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok, adott esetben társfinanszírozás nélkül finanszírozva a sürgős védelmi intézkedéseket, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusok rendezésében, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítők és egyéb civil társadalmi szereplők számára;
b)  vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus fokozódása, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők, közvetítők és egyéb, többek között válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédekkel, egyeztetésekkel és békéltetésekkel foglalkozó civil szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely az alkalmazásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható;
c)  vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak, kutatóknak, tanároknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is.
d)  Az (EU) .../... rendelet [NDICI-rendelet] 23a. cikkében leírt kis projektek.
Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, valamint a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása, a tisztességes munkahelyteremtés, különös figyelmet fordítva a fiatalokra, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szegénység felszámolása érdekében, kellő figyelemmel a helyi gazdaságokra, a környezeti és szociális jogokra.
A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az Unió által jóváhagyott költségvetés-támogatási politika, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni. E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren.
(4)  A költségvetés-támogatást oly módon kell differenciálni, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva jobban tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.
A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a társadalmi szervezetek ellenőrzésekben való részvétele, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését, valamint olyan erős közbeszerzési rendszerek fejlődését, amelyek támogatják a helyi gazdaságfejlesztést és a helyi vállalkozásokat.
(5)  A költségvetés-támogatás kifizetése olyan mutatók alapján történik, amelyek szemléltetik, hogy megfelelő előrelépés történik az adott partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.
(6)  Az e rendelet által szabályozott pénzügyi eszközök különböző formákat ölthetnek, úgy mint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és részesedések, kockázatmegosztási eszközök, amennyiben lehetséges és a költségvetési rendelet 209. cikkének (1) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően az EBB, valamely multilaterális európai pénzügyi intézmény (például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), illetve valamely bilaterális európai pénzügyi intézmény (például bilaterális fejlesztési bankok) vezetésével, lehetőség szerint további más formákat öltő, a tagállamoktól és harmadik felektől származó pénzügyi támogatásokkal összevonva.
Az e rendelet által szabályozott uniós finanszírozási eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely jogalany.
(7)  Az említett finanszírozási eszközök alkalmazási és jelentéstételi célból csoportosíthatók
(8)  A Bizottság és az EKSZ nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat.
(9)  Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.
(10)  A partnerországok által kivetett adók, illetékek és díjak jogosultak lehetnek a jelen rendelet szerinti finanszírozásra.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
8 f cikk (új)
8f. cikk
Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések és a finanszírozási eszközök által generált bevételek
(1)  A költségvetési rendelet 12. cikkének (2) bekezdésén túlmenően az e rendelet szerinti fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átvitele automatikus, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeg használandó fel.
A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatást nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az automatikusan átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról, köztük az érintett összegekről.
(2)  A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően a jelen rendelet szerinti tevékenységek teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozások a költségvetési rendelet 15. cikkére úgy értendők, hogy e rendelet céljából a jelen bekezdésre való hivatkozást is tartalmazzák.
(3)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ilyen többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.
E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.
(4)  A költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a visszafizetéseket és a valamely finanszírozási eszköz által generált bevételeket az igazgatási költségek és díjak levonását követően belső címzett bevételként az eredeti költségvetési tételhez kell jóváírni. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő pénzügyi eszközök hatékonyságát.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben a határokon átnyúló együttműködési programok az [ETE-rendelet] 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a megszűnt program számára e rendeletből nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a rendeletből támogatható bármely más tevékenység finanszírozására felhasználhatók.
(4)  Amennyiben a határokon átnyúló együttműködési programok az [ETE-rendelet] 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a megszűnt program számára e rendeletből nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a rendeletből támogatható bármely más tevékenység finanszírozására felhasználhatók. Ilyen esetben, amennyiben a folyó évben nincsenek támogatható finanszírozandó tevékenységek, az előirányzatok a következő évre átvihetők. 
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
VI fejezet – cím
NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
NYOMON KÖVETÉS, JELENTÉSTÉTEL, ÉRTÉKELÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az IPA III végrehajtásának, valamint a 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatók a jelen rendelet IV. mellékletében találhatók.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés
(4)  A IV. mellékletben említett mutatókon kívül a bővítési jelentéseket is figyelembe kell venni az IPA III támogatás eredménykeretében.
(4)  A IV. mellékletben említett mutatókon kívül a bővítési jelentéseket és a Bizottság gazdasági reformprogramokra vonatkozó értékeléseit is figyelembe kell venni az IPA III támogatás eredménykeretében.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)   A Bizottság az (EU) .../... rendelet [NDICI-rendelet] 32. cikkében említett időközi és végleges értékelő jelentéseket nyújt be és terjeszt elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéseket a Bizottság közzéteszi.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 5 bekezdés
(5)  A költségvetési rendelet Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 129. cikkén kívül, közvetett irányítás esetén az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A jelentéstételnek elektronikus úton kell történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával.
(5)  A költségvetési rendelet Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 129. cikkén kívül, közvetett irányítás esetén a kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A jelentéstételnek elektronikus úton kell történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával. A Bizottság támogatja a parlamenti kontroll- és ellenőrzési kapacitások, valamint az átláthatóság és az információkhoz való fokozott nyilvános hozzáférés kialakítását a kedvezményezetteknél. A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei biztosítják, hogy a közvetett irányítás alá tartozó összes támogatás elosztását átlátható, politikamentes és részrehajlás nélküli módon hajtják végre, többek között a méltányos elosztás révén, így tükrözve a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7a. cikkben, 7b. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 8c. cikk (3) bekezdésében, valamint a 13. és a 15. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
14 a cikk (új)
14a. cikk
Demokratikus elszámoltathatóság
(1)   Az uniós intézmények és szervezeti egységek, különösen az Európai Parlament, a Bizottság és az EKSZ közötti párbeszéd fokozása, a külső finanszírozási eszközök átfogó koherenciájának fokozása, valamint a jogi aktusok és intézkedések Bizottság általi elfogadása során nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és célszerűség biztosítása érdekében az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jelenjen meg előtte az e rendelet szerinti programozással kapcsolatos stratégiai irányvonalak és iránymutatások megvitatása céljából. Erre a párbeszédre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az éves költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően, vagy az Európai Parlament, a Bizottság vagy az EKSZ kérésére eseti alapon, a főbb politikai fejlemények fényében kerülhet sor.
(2)   Amennyiben sor kerül az (1) bekezdésben említett párbeszédre, a Bizottság és az EKSZ benyújtja az Európai Parlamentnek az e párbeszéddel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentumot. Az éves költségvetéssel kapcsolatos párbeszéd esetében a 8c. cikkel összhangban elfogadott vagy tervezett összes cselekvési tervre és intézkedésre vonatkozó összesített információt, az országonként, régiónként és tematikus területenként folytatott együttműködésre, valamint a gyors reagálási tevékenységek használatára és a külső tevékenység-garanciára vonatkozó információkat biztosítják.
(3)   A Bizottság és az EKSZ a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament által képviselt álláspontot. Abban az esetben, ha a Bizottság vagy az EKSZ nem veszi figyelembe az Európai Parlament álláspontját, megfelelő indoklást kell adniuk.
(4)  A Bizottság és az EKSZ – különösen a 7c. cikk szerinti irányítócsoporton keresztül – felelős azért, hogy az Európai Parlament tájékoztatást kapjon e rendelet alkalmazásának mindenkori helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő intézkedésekre, fellépésekre és eredményekre.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – cím
További végrehajtási szabályok elfogadása
További szabályok elfogadása
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban az e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit meghatározó specifikus szabályokat kell elfogadni, különös tekintettel a csatlakozás előkészítése céljából létrehozandó struktúrákra és a vidékfejlesztési támogatásra.
(1)  A 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban specifikus szabályokat kell elfogadni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(2)  A Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a költségvetési rendelettel összhangban határozatban fogadja el.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk
16. cikk
törölve
Bizottság
(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság (az „előcsatlakozási támogatási eszköz bizottsága”) segíti. Ez a bizottság a [182/2011/EU rendelet] értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
(3)  Az EBB egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekre vonatkozó eljárásaiban.
(4)  Az IPA III-bizottság a Bizottság munkáját segíti és hatáskörrel rendelkezik az 1085/2006/EK rendelet, a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások tekintetében és a 389/2006/EK rendelet 3. cikkének végrehajtása tekintetében is.
(5)  Az IPA III-bizottság nem illetékes az 5. cikk (3) bekezdésében részletezett Erasmus+ hozzájárulásaiért.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – cím
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel
Tájékoztatás, kommunikáció, láthatóság és közzététel
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az [NDICI-rendelet] 36. és 37. cikkét kell alkalmazni.
(1)  Az e rendelet szerinti pénzügyi segítségnyújtás során a Bizottság, a alelnök/főképviselő, és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei minden szükséges intézkedést megtesznek az uniós pénzügyi támogatás láthatóságának biztosítása érdekében, beleértve a kedvezményezettek e követelményeknek való megfelelésének nyomon követését. Az IPA-ból finanszírozott fellépésekre az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvben meghatározott követelményeket kell alkalmazni. A Bizottság az uniós finanszírozású projektek esetében minden egyes kedvezményezett számára a láthatósági és kommunikációs intézkedésekre vonatkozó iránymutatásokat fogad el.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A Bizottság az uniós értékek megismertetése és az uniós támogatás hozzáadott értékének kiemelése érdekében a stratégiai tájékoztatást és a társadalmi diplomáciát megerősítő intézkedéseket hoz.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról a következők révén:
a)  az Uniótól kapott támogatást kiemelő nyilatkozat feltüntetése jól látható módon a források felhasználásával kapcsolatos dokumentumokon és tájékoztató anyagokon, adott esetben a hivatalos weboldalon, amennyiben ilyen létezik; valamint
b)  az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése következetes, hatékony és arányos célzott információk eljuttatásával többféle közönségnek, többek között a médiának és a nyilvánosságnak.
A Bizottság e rendelettel, valamint a rendeletben meghatározott fellépésekkel és eredményeikkel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs fellépéseket hajt végre. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben, valamint a II. és III. mellékletben említett célkitűzésekhez.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 8 bekezdés
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
Észak-Macedón Köztársaság
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – a pont
a)  A jogállamiság biztosításához szükséges intézmények létrehozása és helyes működésüknek a korai szakasztól való támogatása. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: független, elszámoltatható és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kialakítása, beleértve az átlátható, érdemelvű munkaerő-felvételt és az igazságügyi együttműködés előmozdítását, értékelési és előléptetési rendszereket, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó hatékony fegyelmi eljárásokat; szilárd rendszerek létrehozásának biztosítása a határőrizet, a migrációs áramlások kezelése és a rászorulók számára történő menedék nyújtása érdekében; hatékony eszközök kifejlesztése a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a pénzmosás/a terrorizmus finanszírozása és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem céljából; az emberi jogok és a kisebbségekhez tartozók – köztük a romák, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak, az alapvető szabadságoknak, és ennek keretében a média szabadságának az előmozdítása és védelme, valamint adatvédelem.
a)  A jogállamiság biztosításához szükséges intézmények létrehozása és helyes működésüknek a korai szakasztól való támogatása. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a hatalmi ágak szétválasztása, független, elszámoltatható és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kialakítása, beleértve az átlátható, érdemelvű munkaerő-felvételt és az igazságügyi együttműködés előmozdítását, értékelési és előléptetési rendszereket, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó hatékony fegyelmi eljárásokat; megfelelő rendszerek létrehozásának biztosítása a határőrizet, a migrációs áramlások kezelése és a rászorulók számára történő menedék nyújtása érdekében; hatékony eszközök kifejlesztése a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás/a terrorizmus finanszírozása és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem céljából; az emberi jogok – beleértve a gyermekek jogait és a nemek közötti egyenlőséget is – és a kisebbségekhez tartozók – köztük a romák, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak, az alapvető szabadságoknak, és ennek keretében a média szabadságának az előmozdítása és védelme, valamint adatvédelem.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – c pont
c)  A gazdasági kormányzás megerősítése: A beavatkozásnak a gazdasági reformprogramban való részvétel támogatására, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel a gazdaságpolitikai alapjai terén való szisztematikus együttműködés támogatására kell irányulnia. A makrogazdasági stabilitás erősítését szolgáló képesség javítása és a működőképes – az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás elviselésére képes – piacgazdaság irányába mutató fejlődés támogatása.
c)  A gazdasági kormányzás megerősítése: A beavatkozásnak a gazdasági reformprogramban való részvétel támogatására, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel a gazdaságpolitikai alapjai terén való szisztematikus együttműködés támogatására, továbbá multilaterális gazdasági intézmények erősítésére kell irányulnia. A makrogazdasági stabilitás és a társadalmi kohézió erősítését szolgáló képesség javítása, továbbá a fenntartható fejlődés és a működőképes – az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás elviselésére képes – piacgazdaság irányába mutató fejlődés támogatása.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – d pont
d)  Az Unió és partnerei kapacitásának megerősítése a konfliktusok megelőzése, a békeépítés, valamint a válságok előtti és utáni állapotok kezelése érdekében, többek között a korai előrejelzés és a konfliktusérzékeny kockázatelemzés révén; az emberek közötti hálózatépítés, a megbékélés, a béke- és bizalomépítéssel kapcsolatos intézkedések előmozdítása, a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési intézkedések támogatása.
d)  Az Unió és partnerei kapacitásának megerősítése a konfliktusok megelőzése, a békeépítés, a jószomszédi viszonyok, valamint a válságok előtti és utáni állapotok kezelése érdekében, többek között a korai előrejelzés és a konfliktusérzékeny kockázatelemzés révén; az emberek közötti hálózatépítés, a megbékélés, az elszámoltathatóság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, a béke- és bizalomépítéssel kapcsolatos intézkedések előmozdítása, többek között a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítása, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési intézkedések támogatása, továbbá a stratégiai kommunikációs képességek megerősítése a szándékos félretájékoztatás módszeres felfedésének elősegítése érdekében.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – e pont
e)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél a társadalmi szervezetek és a szociális partnerek szervezetei, köztük a szakmai szövetségek kapacitásainak erősítése, valamint az uniós székhelyű szervezetek és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szervezetei közötti hálózatépítés ösztönzése minden szinten, lehetővé téve számukra, hogy hatékony párbeszédet folytassanak az állami és magánszereplőkkel.
e)  A kedvezményezetteknél a társadalmi szervezetek és a szociális partnerek szervezetei, köztük a szakmai szövetségek kapacitásainak, függetlenségének és pluralitásának erősítése, valamint az uniós székhelyű szervezetek és a kedvezményezettek szervezetei közötti hálózatépítés ösztönzése minden szinten, lehetővé téve számukra, hogy hatékony párbeszédet folytassanak az állami és magánszereplőkkel. A támogatásnak törekednie kell arra, hogy a lehető legszélesebb körben hozzáférhető legyen a kedvezményezetteknél működő különféle szervezetek számára.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – f pont
f)  A partnerországok szabályainak az EU szabályaihoz és előírásaihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához, ezen belül az állami támogatási szabályokhoz való igazodásának előmozdítása.
f)  A partnerországok szabályainak az EU szabályaihoz és előírásaihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához – többek között a KBVP-hez –, ezen belül a közbeszerzési és az állami támogatási szabályokhoz való igazodásának előmozdítása.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – g pont
g)  Az oktatáshoz, képzéshez és élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megerősítése minden szinten, valamint ezek minőségének javítása, továbbá támogatás nyújtása a kulturális és kreatív ágazatok részére. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a színvonalas kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, az alapfokú és középfokú oktatásban való egyenlő részvétel előmozdítása; az alapkészségek tanításának javítása; az iskolázottság növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a tanárok képzésének megerősítése. A szakoktatási és szakképzési rendszerek fejlesztése, valamint a munkahelyi környezetben történő tanulás előmozdítása a munkaerőpiacra való bejutás megkönnyítése érdekében; a felsőoktatás minőségének és relevanciájának növelése; a volt diákok hálózati tevékenységének ösztönzése; az egész életen át tartó tanulásban való részvétel lehetőségének javítása, valamint az oktatási és képzési infrastruktúrába irányuló, különösen olyan beruházások támogatása, amelyek célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése és az integrált oktatás előmozdítása többek között a digitális technológiák alkalmazása révén.
g)  Az oktatáshoz, képzéshez és élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megerősítése minden szinten, valamint ezek minőségének javítása, továbbá támogatás nyújtása a kulturális és kreatív ágazatok, valamint a sport részére. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a színvonalas, inkluzív és közösségi alapú kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, az alapfokú és középfokú oktatásban való egyenlő részvétel előmozdítása; az alapkészségek tanításának javítása; az iskolázottság növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a tanárok képzésének megerősítése; a gyermekek és fiatalok érvényesülésének elősegítése és annak lehetővé tétele, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. A szakoktatási és szakképzési rendszerek fejlesztése, valamint a munkahelyi környezetben történő tanulás előmozdítása a munkaerőpiacra való bejutás megkönnyítése érdekében; a felsőoktatás minőségének és relevanciájának növelése; a volt diákok hálózati tevékenységének ösztönzése; az egész életen át tartó tanulásban és a testmozgásban való részvétel lehetőségének javítása, valamint az oktatási, képzési és sportinfrastruktúrába irányuló, különösen olyan beruházások támogatása, amelyek célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése és az integrált oktatás előmozdítása többek között a digitális technológiák alkalmazása révén.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – h pont
h)  A minőségi foglalkoztatás és a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a magas munkanélküliség és az inaktivitás kezelése a fiatalok (különösen a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok), a nők, a tartósan munkanélküli személyek és valamennyi alulreprezentált csoport fenntartható munkaerőpiaci integrációjának támogatása révén. Az intézkedéseknek ösztönözniük kell a minőségi munkahelyteremtést és támogatniuk kell a munkaügyi szabályok és előírások hatékony végrehajtását a terület egészén. A beavatkozás egyéb kulcsterületei a következők: a nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztathatóság és termelékenység előmozdítása, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a változásokhoz való alkalmazkodásának, a fenntartható szociális párbeszéd kialakításának, valamint a munkaerőpiaci intézmények, mint például az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaügyi felügyelőségek korszerűsítésének és megerősítésének támogatása.
h)  A minőségi foglalkoztatás és a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a magas munkanélküliség és az inaktivitás kezelése a fiatalok (különösen a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok), a nők, a tartósan munkanélküli személyek és valamennyi alulreprezentált csoport fenntartható munkaerőpiaci integrációjának támogatása révén. Az intézkedéseknek ösztönözniük kell a minőségi munkahelyteremtést és támogatniuk kell a munkaügyi szabályok és a nemzetközileg elfogadott előírások hatékony végrehajtását a terület egészén, többek között a szociális jogok európai pillérében meghatározott kulcsfontosságú elvek és jogok betartásának ösztönzése révén. A beavatkozás egyéb kulcsterületei a következők: a nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztathatóság és termelékenység előmozdítása, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a változásokhoz való alkalmazkodásának, a fenntartható szociális párbeszéd kialakításának, valamint a munkaerőpiaci intézmények, mint például az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaügyi felügyelőségek korszerűsítésének és megerősítésének támogatása.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – i pont
i.  A szociális védelem és a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. Az ezen a területen történő beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy korszerűsítse a szociális védelmi rendszereket annak érdekében, hogy hatékony, eredményes és megfelelő védelmet nyújtson az emberi élet valamennyi szakaszában, ösztönözze a társadalmi befogadást, mozdítsa elő az esélyegyenlőséget és keressen megoldást az egyenlőtlenség és szegénység megoldására. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre is fókuszálnia kell: a marginalizálódott közösségek, például a romák integrációja; a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem; a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatásokhoz, így például a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, többek között a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése révén.
i.  A szociális védelem és a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. Az ezen a területen történő beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy korszerűsítse a szociális védelmi rendszereket annak érdekében, hogy hatékony, eredményes és megfelelő védelmet nyújtson az emberi élet valamennyi szakaszában, ösztönözze a társadalmi befogadást, mozdítsa elő az esélyegyenlőséget, keressen megoldást az egyenlőtlenség és szegénység megoldására, valamint mozdítsa elő az intézményi gondozásról a családi és közösségi alapú gondozásra való átállást. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre is fókuszálnia kell: a marginalizálódott közösségek, például a romák integrációja; a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem; a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú családi és közösségi alapú szolgáltatásokhoz, így például az inkluzív és integrált kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, többek között a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése révén. Nem támogathatók azok a tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy társadalmi kirekesztés bármely formájához.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – j pont
j)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos közlekedés előmozdítása, valamint a fő hálózati infrastruktúrákon a szűk keresztmetszetek felszámolása a jelentős európai többletértéket képviselő projektekbe való beruházás révén. A beruházásokat fontossági sorrendbe kell állítani a TEN-T hálózat Európai Unióval való összeköttetésének jelentősége, a fenntartható mobilitáshoz, a kibocsátáscsökkentéshez, a környezeti hatásokhoz és a biztonságos mobilitáshoz való hozzájárulásuk szerint, a Közlekedési Közösségről szóló szerződés által ösztönzött reformokkal kölcsönhatásban.
j)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos közlekedés előmozdítása, valamint a fő hálózati infrastruktúrákon a szűk keresztmetszetek felszámolása a jelentős európai többletértéket képviselő projektekbe való beruházás révén. A beruházásokat fontossági sorrendbe kell állítani a TEN-T hálózat Európai Unióval való összeköttetésének jelentősége, a transznacionális összeköttetések, a munkahelyteremtés, a fenntartható mobilitáshoz, a kibocsátáscsökkentéshez, a környezeti hatásokhoz és a biztonságos mobilitáshoz való hozzájárulásuk szerint, a Közlekedési Közösségről szóló szerződés által ösztönzött reformokkal kölcsönhatásban.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – k pont
k)  A növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió fő motorjaiként a magánszektor működési környezetének és a vállalkozások versenyképességének javítása, ideértve az intelligens szakosodást is. Az üzleti környezetet javító projekteknek elsőbbséget kell biztosítani.
k)  a növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió fő motorjaiként a magánszektor működési környezetének és a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének javítása, ideértve az intelligens szakosodást is. Az üzleti környezetet javító, fenntartható projekteknek elsőbbséget kell biztosítani.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – m pont
m)  Hozzájárulás az élelmiszer-ellátás biztonságához és az élelmiszer-biztonsághoz, valamint diverzifikált és életképes gazdálkodási rendszerek fenntartása a vidéki területeken, sokszínű vidéki közösségekben.
m)  Hozzájárulás az élelmiszer- és vízellátás biztonságához és az élelmiszer- és vízbiztonsághoz, valamint diverzifikált és életképes gazdálkodási rendszerek fenntartása a vidéki területeken, sokszínű vidéki közösségekben.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – p pont
p)  Az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat azon képességének javítása, hogy meg tudjon birkózni a verseny előidézte nyomással és a piaci erőkkel, továbbá, hogy fokozatosan hozzáigazodjon az uniós szabályokhoz és előírásokhoz, ugyanakkor a vidéki és tengerparti területek kiegyensúlyozott területi fejlődése keretében gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is kövessen.
p)  Az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat azon képességének javítása, hogy meg tudjon birkózni a verseny előidézte nyomással és a piaci erőkkel, továbbá, hogy fokozatosan hozzáigazodjon az uniós szabályokhoz és előírásokhoz az uniós piacra irányuló exportkapacitás bővítése érdekében, ugyanakkor a vidéki és tengerparti területek kiegyensúlyozott területi fejlődése keretében gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is kövessen.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – p a pont (új)
pa)   tevékenységek előmozdítása, valamint hosszú távú stratégiák és politikák kidolgozása a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzése és leküzdése céljából.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – a pont
a)  a foglalkoztatás, a munkavállalói mobilitás, valamint a társadalmi és kulturális befogadás határokon átnyúló előmozdítása, többek között az alábbiak révén: a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, ideértve a határokon átlépő mobilitást is; közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések; információs és tanácsadó szolgáltatások és közös képzés; nemek közötti egyenlőség érvényesítése; esélyegyenlőség; a bevándorló csoportok és a kiszolgáltatott csoportok integrálása; az állami foglalkoztatási szolgálatokba történő beruházások; a közegészségügybe és a szociális szolgáltatásokba irányuló beruházások támogatása;
a)  a foglalkoztatás, a munkavállalói mobilitás, valamint a társadalmi és kulturális befogadás határokon átnyúló előmozdítása, többek között az alábbiak révén: a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, ideértve a határokon átlépő mobilitást is; közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések; információs és tanácsadó szolgáltatások és közös képzés; nemek közötti egyenlőség érvényesítése; esélyegyenlőség; a bevándorló csoportok és a kiszolgáltatott csoportok integrálása; az állami foglalkoztatási szolgálatokba történő beruházások; a közegészségügybe irányuló beruházások, valamint a családi és közösségi alapú szociális szolgáltatásokra való átállás támogatása;
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)   a kereskedelem előtt álló szükségtelen akadályok felszámolásának előmozdítása, beleértve a bürokratikus akadályokat, a vámokat és a nem vámjellegű akadályokat 
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – e pont
e)  a turizmus, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmének ösztönzése;
e)  a turizmus és a sport, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmének ösztönzése;
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – f pont
f)  a fiatalokat, az oktatást és a készségfejlesztést célzó beruházások, többek között közös oktatási, szakképzési és képzési programok fejlesztése és végrehajtása, valamint a közös ifjúságügyi tevékenységeket támogató infrastruktúrák fejlesztése;
f)  a fiatalokat, az oktatást és a készségfejlesztést célzó beruházások, többek között a készségek és a képesítések elismerésének biztosítása, közös oktatási, szakképzési és képzési programok fejlesztése és végrehajtása, valamint a közös ifjúságügyi tevékenységeket támogató infrastruktúrák fejlesztése;
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – g pont
g)  a helyi és regionális kormányzás előmozdítása, valamint a helyi és regionális hatóságok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése;
g)  a helyi és regionális kormányzás előmozdítása, beleértve a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, valamint a helyi és regionális hatóságok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése;
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – g a pont (új)
ga)   befektetés a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésébe;
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – g b pont (új)
gb)  a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés előmozdítása a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, beleértve a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítását;
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – i a pont (új)
ia)   a határokon átnyúló rendőrségi és igazságügyi együttműködés és információcsere javítása a határokon átnyúló szervezett bűnözésre és az azzal összefüggő gazdasági és pénzügyi bűncselekményekre, valamint korrupcióra, emberkereskedelemre és embercsempészetre vonatkozó vizsgálatok és büntetőeljárások megkönnyítése érdekében;
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész
A fő teljesítménymutatók alábbi listáját kell használni az Unió egyedi célkitűzéseinek eléréséhez való uniós hozzájárulás méréséhez:
A fő teljesítménymutatók alábbi listáját, valamint azok éves alakulását kell használni az Unió egyedi célkitűzéseinek eléréséhez és a kedvezményezettek által elért eredményekhez való uniós hozzájárulás méréséhez:
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1a.  Összetett mutató, amely a partnerek megbékéléssel, békeépítéssel, jószomszédi viszonyokkal és nemzetközi kötelezettségekkel, nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos erőfeszítéseit méri;
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
1b.  A konfliktust kiváltó okok (pl. politikai vagy gazdasági kirekesztés) csökkentésével összefüggésben értelmezett erőszakmentességi mutató, amelyet egy alapértékeléssel vetnek össze.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 1 c pont (új)
1c.  A kedvezményezett országok lakosságának azon aránya, akik úgy vélik, hogy jól tájékozottak az e rendelet szerinti uniós segítségnyújtással kapcsolatban (forrás: Európai Bizottság).
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
3a.  A KKBP-vonatkozású döntésekhez és intézkedésekhez való igazodás mértéke és éves alakulása (forrás: EKSZ).
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 5 pont
(5)  A szociális biztonsági közkiadások (a GDP százalékában) (forrás: ILO) vagy foglalkoztatási ráta (forrás: nemzeti statisztikák)
(5)  A szociális biztonsági közkiadások (a GDP százalékában) az ILO tájékoztatása szerint, egészségügyi kiadások, jövedelmi egyenlőtlenség, szegénységi arány, foglalkoztatási ráta és munkanélküliségi ráta, a hivatalos nemzeti statisztikák alapján.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
5a.  Egy kedvezményezett Gini-együtthatójának időbeli változása.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 10 pont
(10)  Az IPA-kedvezményezettek és az IPA/EU tagállamok között létrehozott, határokon átnyúló együttműködési programok száma (forrás: Európai Bizottság).
(10)  Az IPA-kedvezményezettek és az IPA/EU tagállamok között létrehozott és végrehajtott, határokon átnyúló együttműködési programok száma, az Európai Bizottság tájékoztatása szerint.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 10 a pont (új)
10a.  A tevékenységekben és programokban az időszak során részt vevő új szervezetek száma.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 bekezdés
A mutatók adott esetben nemek szerinti bontásban szerepelnek.
A mutatók adott esetben alsó korhatár és nemek szerinti bontásban szerepelnek.

(1) HL C 110., 2019.3.22., 156. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 8. o.

Utolsó frissítés: 2019. március 28.Jogi nyilatkozat