Index 
Elfogadott szövegek
2019. március 13., Szerda - Strasbourg 
Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége
 A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzése(az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése)
 Az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély ***I
 A szeszes italok meghatározása, kiszerelése és címkézése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
 Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatása ***I
 Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben a légi közlekedés biztonsága ***I
 Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között ***
 Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között (állásfoglalás)
 Norvégiának, Izlandnak, Svájcnak és Liechtensteinnek az eu-LISA-ban való részvétele***
 Az EU különleges képviselőinek hatásköre és megbízatása
 A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények ***I
 Vízuminformációs Rendszer ***I
 Menekültügyi és Migrációs Alap ***I
 A határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz***I
 Belső Biztonsági Alap ***I
 A szeszes italok meghatározása, megjelenítése és jelölése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
 Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv javasolt módosításai ***I
 A szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetése ***I
 Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti árufuvarozási összeköttetést biztosító közös szabályok ***I
 Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályok ***I
 Az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében történő módosítása ***I
 Az uniós halászhajókra vonatkozó halászati engedélyek és az Egyesült Királyság halászhajói által az uniós vizeken végzett halászati műveletek ***I
 A vasútbiztonság és a vasúti összeköttetés egyes, az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásai ***I
 Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!
 A harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló parlamenti jelentést követően két évvel az EKSZ által végzett nyomon követés
 Az EU és Monaco, Andorra, valamint San Marino közötti társulási megállapodás
 Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzetikoordinációs központok hálózata ***I
 A 391/2009/EK rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosítása ***I
 Az 1316/2013/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosítása ***I
 A hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői fogadólétesítmények ***I
 Az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása ***I
 A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelem ***I
 Végrehajtási jogi aktussal szembeni kifogás: Megengedett szermaradékanyag-határértékek, többek között a klotianidin tekintetében
 Géntechnológiával módosított 4114 (DP-ØØ4114-3) kukorica
 Géntechnológiával módosított MON 87411 (MON-87411-9) kukorica
 Géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica, valamint Bt11 × MIR162 × 1507, MIR162 × 1507 × GA21 és MIR162 × 1507 alkombináció
 Hatóanyagok, többek között a tiakloprid
 ATörökországról szóló, 2018. évi jelentés
 A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2019. évi éves növekedési jelentés
 A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2019. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége
PDF 131kWORD 42k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00793 – 2019/2546(DEA))
P8_TA-PROV(2019)0159B8-0143/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00793),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 1. cikke (9) bekezdésére és 50. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló módosító jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a Bank of England az Egyesült Királyság jogállásának harmadik országra való minősítését követően továbbra is részesüljön a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdése szerinti mentességből;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása
PDF 130kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00794 – 2019/2547(DEA))
P8_TA-PROV(2019)0160B8-0144/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00794),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 2. cikke (4) bekezdésére és 30. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek mentesüljenek az (EU) 2015/2365 rendelet 4. cikke szerinti bejelentési kötelezettség és 15. cikke szerinti, az újrafelhasználásra vonatkozó átláthatósági követelmények alól;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 337., 2015.12.23, 1. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása
PDF 131kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00791 – 2019/2549(DEA))
P8_TA-PROV(2019)0161B8-0145/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00791),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 1. cikke (6) bekezdésére és 82. cikke (6) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek mentesüljenek a 648/2012/EU rendeletben megállapított elszámolási és jelentéstételi követelmények, valamint a nem elszámolt ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák alkalmazásának kötelezettsége alól;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése
PDF 132kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (United Kingdom Debt Management Office) az (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00792 – 2019/2550(DEA))
P8_TA-PROV(2019)0162B8-0146/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00792),

–  tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére és 35. cikke (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja továbbra is élvezzék a jelenlegi mentességet az (EU) 596/2014 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően azt követően, hogy az Egyesült Királyság tagállamból harmadik országgá válik;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét arra az esetre, ha az Egyesült Királyság kilépési megállapodás nélkül lép ki az Unióból;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 173, 2014.6.12., 1. o.


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége
PDF 133kWORD 44k
Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló rendeletet egy az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége tekintetében módosító, 2019. február 13-i (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00904 – 2019/2579(DEA))
P8_TA-PROV(2019)0163B8-0149/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00904),

–  tekintettel a Bizottság 2019. február 21-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. március 4-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) és különösen annak 49. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 10. cikkének (1) bekezdésére, és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által 2018. november 8-án, a 65/2012/EU rendelet 49. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott, az (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (RTS 11) módosításáról szóló szabályozástechnikai standardtervezetre,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz azon uniós kereskedési helyszínek versenyképességének megőrzése érdekében, amelyek lehetővé teszik az Unióban és harmadik országban egyidejűleg forgalmazható vagy forgalmazott részvényekkel való kereskedést, és ahol az adott részvényekkel legnagyobb forgalmat lebonyolító kereskedési helyszín az Unión kívül található;

B.  mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét arra az esetre, ha az Egyesült Királyság kilépési megállapodás nélkül lép ki az Unióból;

C.  mivel a Parlament úgy véli, hogy az elfogadott szabályozástechnikai standardok „nem azonosak” az Európai Értékpapírpiaci hatóság által benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekkel, hiszen a Bizottság módosításokat eszközölt a tervezetben, és úgy véli, hogy három hónap (a felülvizsgálati időszak) áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kifogást emeljen a szabályozástechnikai standardokkal szemben; mivel a Parlament arra ösztönzi a Bizottságot, hogy csak azokban az esetekben adjon meg egy hónapos felülvizsgálati időszakot, amikor a Bizottság módosítások nélkül fogadta el az európai felügyeleti hatóságok tervezetét, vagyis ha a szabályozástechnikai standardok tervezete és elfogadott változata „azonos”;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.
(2) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.


A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzése(az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése)
PDF 123kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i határozata a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzéséről (az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése) (2019/2011(REG))
P8_TA-PROV(2019)0164

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Alkotmányügyi Bizottsága elnökének 2019. március 7-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjához az alábbi értelmezést csatolja"„Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló, akár módosított, akár nem módosított javaslat nem szerzi meg a bizottságban leadott szavazatok többségét, a bizottság a jogalkotási aktus elutasítását javasolja a Parlamentnek.”"

2.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.


Az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély ***I
PDF 151kWORD 46k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0891 – C8-0513/2018 – 2018/0435(COD))
P8_TA-PROV(2019)0165A8-0071/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0891),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0513/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. március 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0071/2019),

1.  elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból az Egyesült Királyságba kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0435


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(1)  2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a kilépés bejelentéstől számított két év elteltével, azaz 2019. március 30-tól a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.

(2)  A 428/2009/EK tanácsi rendelet(2) – annak érdekében, hogy előmozdítsa az Unió biztonságát és a nemzetközi biztonságot, valamint hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az uniós exportőrök számára – közös rendszert hoz létre a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzésére.

(3)  A 428/2009/EK rendelet rendelkezik egy „uniós általános exportengedélyről”, amely megkönnyíti a kettős felhasználású termékek egyes harmadik országokba irányuló alacsony kockázatú kivitelének ellenőrzését. Jelenleg a 428/2009/EK rendelet IIa. mellékletetében meghatározott, az „EU001” jelű uniós általános exportengedély az Amerikai Egyesült Államokra, Ausztráliára, Japánra, Kanadára, Norvégiára, Svájcra (ideértve Liechtensteint) és Új-Zélandra terjed ki.

(4)  Az Egyesült Királyság részes fele a vonatkozó nemzetközi szerződéseknek, tagja a nemzetközi nonproliferációs rendszereknek, és továbbra is maradéktalanul eleget tesz a kapcsolódó kötelezettségeknek és vállalásoknak. Az Egyesült Királyság a 428/2009/EK rendelet rendelkezéseivel és célkitűzéseivel összhangban arányos és megfelelő ellenőrzéseket végez a meghatározott célú végfelhasználásokkal és az eltérítés kockázatával kapcsolatos szempontok hatékony figyelembevétele érdekében.

(5)  Figyelemmel arra, hogy az Egyesült Királyság fontos rendeltetési országa az Unióban gyártott kettős felhasználású termékeknek, helyénvaló az Egyesült Királyságot felvenni az „EU001” jelű uniós általános exportengedély hatálya alá tartozó rendeltetési országok jegyzékére, az ellenőrzések Unió-szerte történő egységes és következetes alkalmazásának biztosítása, az uniós exportőrök egyenlő versenyfeltételek melletti működésének elősegítése, valamint a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében, mindeközben pedig megvédeni az Unió biztonságát és a nemzetközi biztonságot.

(6)  Tekintettel az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének körülményeiből fakadó sürgető helyzetre, indokolt annak lehetővé tétele, hogy e rendelet alkalmazása azonnal megkezdődjék az Egyesült Királyságnak az „EU001” jelű uniós általános exportengedély hatálya alá vonása tekintetében. Ezért e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(7)  Az Egyesült Királyságot csak abban az esetben kell felvenni az „EU001” uniós általános exportengedély hatálya alá tartozó rendeltetési országok jegyzékére, ha addig a napig, amikor a Szerződéseknek az Egyesült Királyságra történő alkalmazása az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében megszűnik, nem lép hatályba az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban megkötött, a kilépésről rendelkező megállapodás,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 428/2009/EK tanácsi rendelet IIa. melléklete a következőképpen módosul:

a)  „Az Ausztráliába, Kanadába, Japánba, Új-Zélandra, Norvégiába, Svájcba, ideértve Liechtensteint, valamint az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kivitel” cím helyébe a következő szöveg lép:"

„Az Ausztráliába, Kanadába, Japánba, Új-Zélandra, Norvégiába, Svájcba, ideértve Liechtensteint, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába, valamint az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kivitel”.

"

b)  A 2. rész a „Svájc, ideértve Liechtensteint” franciabekezdés után a következő franciabekezdéssel egészül ki:"

„– Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”.

"

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A rendeletet az azutáni naptól kell alkalmazni, amelytől fogva az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a Szerződések Egyesült Királyságra többé nem alkalmazhatók.

E rendeletet nem kell alkalmazni akkor, ha az e cikk második bekezdésében említett napig hatályba lép az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Egyesült Királysággal megkötött, a kilépésről rendelkező megállapodás.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.
(2)A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).


A szeszes italok meghatározása, kiszerelése és címkézése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
PDF 155kWORD 49k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0892 – C8-0512/2018 – 2018/0432(COD))
P8_TA-PROV(2019)0166A8-0021/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0892),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 178. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0512/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0021/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0432


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 178. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével, azaz 2019. március 30-tól az EUSZ és az EUMSZ (a továbbiakban együttesen: a Szerződések) az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz..

(2)  A kilépésre a 2014–2020 közötti programozási időszakban kerül sor, amelyben az Egyesült Királyság az európai területi együttműködés célkitűzés keretében tizenöt együttműködési programban vesz részt. E programok közül kettő – nevezetesen a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) (a továbbiakban együttesen: együttműködési programok) – Észak-Írországot is érinti és támogatja a békét és megbékélést, illetve az Észak-Írországi Békemegállapodás (nagypénteki megállapodás) szerinti észak-déli együttműködést, és ezeket a programokat az Unió akkor is folytatni szándékozik, ha az Egyesült Királyság anélkül lép ki az Unióból, hogy egy, a kilépésről rendelkező megállapodás hatályba lépett volna addig az időpontig, amelytől kezdve a Szerződések az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében többé már nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra. Ezért ezt a rendeletet az említett együttműködési programokra kell korlátozni.

(3)  Ezt a két együttműködési programot különösen az 1299/2013/EU(4), az 1303/2013/EU(5) és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) szabályozza. E rendeletnek olyan rendelkezéseket kell megállapítania, amelyek az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően lehetővé teszik az együttműködési programoknak az említett rendeletekkel összhangban történő folytatását.

(4)  Az együttműködési programok tekintetében az irányító hatóság az Írország kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya között létrejött, végrehajtó szervek létrehozásáról szóló, 1999. március 8-án aláírt megállapodás alapján létrehozott, különleges uniós programok irányításáért felelős szerv (Special EU Programmes Body, SEUPB) része. Mivel az említett együttműködési programok érintik Észak-Írországot, folytatni kell a szükséges kiegészítő rendelkezések alkalmazását.

(5)  Az együttműködési programok folytatása céljából egyértelművé kell tenni, hogy – az 1299/2013/EU rendelet 20. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül – azok az Egyesült Királyság azon, részt vevő régióira is kiterjedhetnek, amelyek egyenértékűek a NUTS 3. szintű régiókkal.

(6)  Annak érdekében, hogy az együttműködési programok az Unió általános költségvetéséből finanszírozva folytathatók legyenek, és lehetővé váljon azok szükséges kontrollja és auditja, a Bizottságnak és az Egyesült Királyság hatóságainak igazgatási megállapodást kell kötnie attól a naptól kezdődő hatállyal, amelytől kezdve a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók. Amennyiben e kontrollok és auditok nem végezhetők el, a Bizottság számára lehetővé kell tenni a fizetési határidők megszakítását, a kifizetések felfüggesztését és pénzügyi korrekciókat végrehajtását az 1303/2013/EU rendelet 83., 142., 144. és 145. cikkében foglaltak szerint.

(7)  Az 1303/2013/EU rendelet 76. cikkének megfelelően a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) program jóváhagyásáról szóló, 2015. november 30-i , valamint az Interreg V–A program jóváhagyásáról szóló, 2015. február 12-i bizottsági végrehajtási határozat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet értelmében továbbra is finanszírozási határozatnak és így az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalásnak is minősül. Az Egyesült Királyság továbbra is felelős azon pénzügyi kötelezettségeiért, amelyeket tagállamként az Unió e jogi kötelezettségvállalásaihoz kapcsolódóan vállalt.

(8)  Attól az időponttól kezdve, amelytől a Szerződések többé már nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, az 1299/2013/EU rendelet 20. cikkének (1) bekezdése értelmében az Egyesült Királyság nem tekinthető a programterület uniós részének. Ezért az említett rendeletnek a műveletek helyszíntől függő támogathatóságára vonatkozó rendelkezéseit ki kell igazítani.

(9)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen az együttműködési programok folyamatosságának az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően történő lehetővé tételét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)  Az e rendeletben meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie. E rendelet csak abban az esetben alkalmazandó, ha nem lép hatályba az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően megkötött, kilépésről rendelkező megállapodás addig az időpontig, amelytől kezdve az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a Szerződések többé már nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet rendelkezéseket állapít meg egyrészt az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következményeinek kezelésére arra az esetre, ha nem lép hatályba az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően megkötött, kilépésről rendelkező megállapodás addig az időpontig, amelytől kezdve az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a Szerződések többé már nem akalmazhatók az Egyesült Királyságra, másrészt az 1299/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó alábbi két együttműködési program (a továbbiakban együttesen: együttműködési programok) az Egyesült Királyság részvételével történő folytatásának tekintetében:

1.  PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság);

2.  Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia).

(2)  Az 1299/2013/EU rendelet továbbra is alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó együttműködési programokra.

2. cikk

Földrajzi lefedettség

Az 1299/2013/EU rendelet 20. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül az érintett együttműködési programok az Egyesült Királyság azon részt vevő régióira is kiterjedhetnek, amelyek egyenértékűek a NUTS 3. szintű régiókkal.

3. cikk

A programért felelős hatóságok

Az 1299/2013/EU rendelet 21. cikkének (1) bekezdésétől eltérve:

–  az együttműködési programok irányító hatóságát és igazoló hatóságát magában foglaló, a különleges uniós programok irányításáért felelős szerv (Special EU Programmes Body, SEUPB) továbbra is ellátja feladatait;

–  az együttműködési programok ellenőrző hatósága Észak-Írország pénzügyminisztériuma marad.

4. cikk

A Bizottság hatásköre az ellenőrzések vonatkozásában

Az együttműködési programok ellenőrzésére és auditálásra vonatkozó szabályok alkalmazásáról a Bizottság és az Egyesült Királyság hatóságaiállapodnak meg. A kontrolloknak és auditoknak az együttműködési programok teljes időtartamát le kell fedniük.

Amennyiben az együttműködési programok szükséges auditálását és ellenőrzését nem lehet végrehajtani minden érintett régióban, ez az 1303/2013/EU rendelet 83., 142., 144. és 145. cikkében meghatározott intézkedések alkalmazása szempontjából súlyos hiányosságnak minősül az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésében.

5. cikk

A műveletek helyszíntől függő támogathatósága

Az 1299/2013/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott felső határ nem alkalmazandó az érintett együttműködési programokra.

6. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az azt követő naptól kell alkalmazni, amelytől kezdve az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a Szerződések többé már nem alkalmazhatók Egyesült Királyságra .

Ez a rendelet azonban nem alkalmazandó, ha az e cikk második bekezdésében említett időpontig hatályba lép egy, az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően megkötött, kilépésről rendelkező megállapodás.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2)2019. február 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 259. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatása ***I
PDF 175kWORD 48k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (Egyesült Királyság) az Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0065 – C8-0040/2019 – 2019/0030(COD))
P8_TA-PROV(2019)0167A8-0082/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0065),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0040/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal 2019. február 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 21-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0082/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel az 1288/2013/EU rendelettel létrehozott Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2019)0030


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a kilépés bejelentésétől számított két év elteltével, azaz 2019. március 30-tól a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.

(2)  A kilépésre az Erasmus+ program 2014–2020-as programozási időszaka alatt kerül sor, amely programban az Egyesült Királyság részt vesz.

(3)  Az Erasmus+ programot az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) hozza létre és szabályozza. E rendeletnek az 1288/2013/EU rendelettel összhangban szabályokat kell megállapítania annak érdekében, hogy az Egyesült Királyságot érintő, folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek tekintetében tett jogi kötelezettségvállalások folytatódhassanak az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően.

(4)  Attól a naptól, amelytől a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók, az Egyesült Királyság többé nem tekinthető programban részt vevő országnak az 1288/2013/EU rendelet 24. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ahhoz, hogy az Erasmus+ program jelenlegi résztvevőinek ne kelljen félbeszakítaniuk folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységeiket, ki kell igazítani az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek támogathatóságának szabályait.

(5)  A folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek uniós költségvetésből való finanszírozásának folytatása céljából a Bizottságnak és az Egyesült Királyságnak meg kell állapodniuk az említett tevékenységekre vonatkozó ellenőrzések és auditok elvégzésének lehetővé tételéről. Ha a szükséges ellenőrzések és auditok nem végezhetők el, az az irányítási és ellenőrző rendszer súlyos hiányosságának tekintendő.

(6)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen azon, az Egyesült Királyságot érintő, folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatásának lehetővé tételét, amelyek legkésőbb azon a napon kezdődtek, amelytől a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(7)  Tekintettel arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás vagy a kilépés Egyesült Királyság általi bejelentésétől számított kétéves időszak meghosszabbítása hiányában 2019. március 30-tól a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók, valamint tekintettel annak szükségességére, hogy az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatását az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének napját megelőzően biztosítsák, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(8)  E rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, és azt az azon napot követő naptól kell alkalmazni, amelytől fogva a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók, kivéve, ha addig az időpontig hatályba lép az Egyesült Királysággal megkötött kilépésről rendelkező megállapodás,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet rendelkezéseket állapít meg az 1288/2013/EU rendelet 7. és 13. cikkében említett olyan tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozóan, amelyeket az Egyesült Királyságban végeznek, vagy amelyek az Egyesült Királyságból származó jogalanyokat vagy résztvevőket érintenek, és amelyek legkésőbb azon a napon kezdődtek, amelytől fogva a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók.

2. cikk

Támogathatóság

(1)  Az 1. cikkben említett tanulási célú mobilitási tevékenységek továbbra is támogathatók.

(2)  Az 1288/2013/EU rendelet bármely olyan rendelkezésének és az említett rendeletet végrehajtó olyan jogi aktusoknak az alkalmazásában, amelyek szükségesek az (1) bekezdés érvényesüléséhez, az Egyesült Királyság e rendeletre figyelemmel tagállamnak tekintendő.

Az Egyesült Királyság képviselői ugyanakkor nem vehetnek részt az 1288/2013/EU rendelet 36. cikkében említett bizottságban.

3. cikk

Ellenőrzések és auditok

Az 1. cikkben említett tanulási célú mobilitási tevékenységek ellenőrzésére és auditjára vonatkozó szabályok alkalmazásáról a Bizottságnak és az Egyesült Királyság hatóságainak kell megállapodniuk. Az ellenőrzéseknek és az auditoknak ki kell terjedniük a tanulási célú mobilitási tevékenységek teljes időtartamára és a kapcsolódó nyomon követésre.

A Bizottság és az Egyesült Királyság nemzeti irodája közötti jogi kötelezettségvállalás végrehajtása során a főbb kötelezettségek teljesítését illetően súlyos hiányosságnak tekintendő, ha az Egyesült Királyságban nem lehet végrehajtani az Erasmus+ program szükséges ellenőrzéseit és auditjait.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az azon napot követő naptól kell alkalmazni, amelytől fogva az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók.

E rendeletet ugyanakkor nem kell alkalmazni akkor, ha az e cikk második bekezdésében említett napig hatályba lép az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Egyesült Királysággal megkötött, kilépésről rendelkező megállapodás.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2)2019. február 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3)Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).


Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben a légi közlekedés biztonsága ***I
PDF 189kWORD 51k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a légi közlekedés biztonságának egyes, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0894 – C8-0514/2018 – 2018/0434(COD))
P8_TA-PROV(2019)0168A8-0061/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0894),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0514/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 22-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0061/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a légi közlekedés biztonságának egyes, az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0434


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. A kilépési megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a kilépés bejelentéstől számított két év elteltével, azaz 2019. március 30-tól a Szerződések az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.

(2)  Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) elsődleges célja a légi közlekedés biztonsága magas és egységes szintjének az Unióban történő kialakítása és fenntartása. Ebből a célból az előírtbiztonsági szintek elérése, valamint a kiállított bizonyítványok szükséges ellenőrzéseinek és kölcsönös elfogadásának lehetővé tétele érdekében bizonyítványok rendszerét alakították ki különböző légi közlekedési tevékenységek vonatkozásában.

(3)  A légi közlekedés biztonsága területén az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének a bizonyítványokra, és a jóváhagyásokra gyakorolt hatását számos érdekelt fél képes különböző intézkedésekkel orvosolni. Ezen intézkedések közé tartozik az Unióban maradó 27 tagállam valamelyikének egy polgári légi közlekedési hatóságához történő átállása, vagy az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) által kiállított bizonyítványok kilépés időpontját megelőzően történő kérelmezése, amely esetben a bizonyítvány, illetve tanúsítvány csak az említett időponttól és feltételtől függően – az Egyesült Királyság harmadik országgá válása esetén – lép hatályba.

(4)  Ugyanakkor az uniós jog más területeivel ellentétben a légi közlekedés biztonsága esetében van néhány olyan konkrét eset, amikor nincs lehetőség egy másik tagállam vagy az Ügynökség által kiállított bizonyítvány megszerzésére, mivel az Egyesült Királyság a saját joghatóságán belül a kilépés időpontjától kezdődően ismét átveszi a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény értelmében vett „tervező államˮ szerepét. Az Egyesült Királyság pedig kizárólag akkor állíthat ki bizonyítványokat ebben az új szerepben, ha ténylegesen átvette azt, nevezetesen attól kezdődően, hogy az Egyesült Királyságra – annak az Unióból való kilépését követően – már nem alkalmazandó az uniós jog.

(5)  Ezért egy ideiglenes, bizonyos légiközlekedés-biztonsági bizonyítványok érvényességének meghosszabbítására irányuló mechanizmust kell létrehozni annak érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplőknek és az Ügynökségnek elegendő idő álljon rendelkezésükre az (EU) 2018/1139 rendelet 68. cikke szerinti szükséges tanúsítványok kiállításához, figyelembe veendő az Egyesült Királyság harmadik országgá válását.

(6)  A bizonyítványok érvényessége e meghosszabbításának időtartamát az Egyesült Királyság uniós légiközlekedés-biztonsági rendszerből való kilépésének kezeléséhez feltétlenül szükséges időre kell korlátozni.

(7)  Annak érdekében, hogy szükség esetén több idő álljon rendelkezésre az (EU) 2018/1139 rendelet 68. cikke szerinti tanúsítványoknak az érintett gazdasági szereplők részére történő kiállításához, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletének 1. szakaszában említett bizonyítványok érvényességének további meghosszabbítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(5) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(8)  Ezenkívül az árukra vonatkozó uniós jog legtöbb területével ellentétben a bizonyítványok és tanúsítványok érvénytelensége a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések esetében nem azok Unión belüli forgalomba hozatalát, hanem azok Unión belüli tényleges használatát érinti, például az alkatrészeknek és berendezéseknek az Unió területén üzemeltetett uniós légi járművekbe történő beépítése esetében. A repüléstechnikai termékek ilyen jellegű, Unión belüli használatát az Egyesült Királyság kilépésének nem szabad befolyásolnia.

(9)  Az uniós légiközlekedés-biztonsági rendszerben a pilóták és a szerelők képzése szigorúan szabályozott módon, harmonizált képzési modulok keretében történik. Azok a személyek, akik valamely tagállamban részt vesznek egy képzési modulban, nem minden esetben válthatnak a képzés folyamán egy másik tagállambeli képzésre. Ezt a sajátos helyzetet figyelembe kell venni az uniós rendkívüli intézkedések kapcsán.

(10)  E rendelet rendelkezéseinek sürgősen hatályba kell lépnie, és azokat elvileg az azon időpontot követő naptól kell alkalmazni, amelytől fogva a Szerződések többé nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra, kivéve, ha addig az időpontig hatályba lép az Egyesült Királysággal megkötött, a kilépésről rendelkező megállapodás. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb lefolytathatók legyenek a szükséges adminisztratív eljárások, bizonyos rendelkezéseket már e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: az Egyesült Királyság) az Európai Unióból való kilépésére tekintettel különös rendelkezéseket állapít meg bizonyos, a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) vagy az (EU) 2018/1139 rendelet alapján olyan természetes és jogi személyek részére kiállított légiközlekedés-biztonsági bizonyítványok tekintetében, akik vagy amelyek székhelye az Egyesült Királyságban található, továbbá bizonyos, a légi közlekedési képzéssel kapcsolatos helyzetek vonatkozásában.

(2)  Ezt a rendeletet az annak mellékletében felsorolt, az e rendelet hatálybalépésének időpontját megelőző napon érvényes bizonyítványokra kell alkalmazni:

a)  az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) által azon természetes vagy jogi személyek részére kiállított bizonyítványok, akik vagy amelyek székhelye az Egyesült Királyságban található, a melléklet 1. szakaszának megfelelően; vagy

b)  az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által tanúsított természetes vagy jogi személyek által kiállított bizonyítványok, a melléklet 2. szakaszának megfelelően.

(3)  Ez a rendelet a (2) bekezdésben felsorolt bizonyítványokon kívül az 5. cikkben említett ▌képzési modulokra is alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 2018/1139/EK rendelet, valamint az említett rendelet és a 216/2008/EK rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok megfelelő fogalommeghatározásai alkalmazandók.

3. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett bizonyítványok

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett bizonyítványok az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított kilenc hónapig érvényesek maradnak.

Amennyiben az (EU) 2018/1139 rendelet 68. cikkében említett bizonyítványok érintett gazdasági szereplők részére történő kiállításához több időre van szükség, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghosszabbíthatja az e cikk első bekezdésében említett érvényességi időt.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

4. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett bizonyítványok

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, termékek, alkatrészek és berendezések használatára vonatkozó bizonyítványok érvényesek maradnak ▌.

5. cikk

▌Képzési modulok átvitele

Az 1178/2011/EU(7) és az 1321/2014/EU bizottsági rendelettől(8) eltérve az illetékes tagállami hatóságok vagy adott esetben az Ügynökség úgy veszik figyelembe az Egyesült Királyság illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó képzési szervezetek előtt az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett hatálybalépési időpontot megelőzően tett, az engedély kiadását azonban még nem eredményező vizsgákat, mintha azokat egy valamely tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó képzési szervezet előtt tették volna.

6. cikk

A 3. és a 4. cikk hatálya alá tartozó bizonyítványokkal kapcsolatos szabályok és kötelezettségek

(1)  Az e rendelet 3. vagy 4. cikkének hatálya alá tartozó bizonyítványokra az azokra az (EU) 2018/1139 rendelettel, valamint az említett rendelet és a 216/2008/EK rendelet alapján elfogadott végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban alkalmazandó szabályok vonatkoznak. Az Ügynökség azon jogalanyok tekintetében, akik vagy amelyek székhelye harmadik országban található, az (EU) 2018/1139 rendeletben, valamint az említett rendelet és a 216/2008/EK rendelet alapján elfogadott végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított hatáskörökkel rendelkezik.

(2)  Az Ügynökség kérésére a 3. cikkben említett bizonyítványok birtokosai és a bizonyítványok 4. cikkben említett kibocsátói másolatot készítenek a bizonyítványok szempontjából releváns összes, a kérést megelőző három év során kiadott ellenőrzési jelentésről, megállapításról és korrekciós intézkedési tervről. Amennyiben e dokumentumokat az Ügynökség kérésében meghatározott határidőn belül nem nyújtják be, az Ügynökség adott esetben visszavonhatja a 3. vagy a 4. cikk alapján biztosított előnyt.

(3)  Az e rendelet 3. ▌cikkében említett bizonyítványok birtokosai, valamint a bizonyítványok 4. cikkben említett kibocsátói haladéktalanul tájékoztatják az Ügynökséget az Egyesült Királyság hatóságai által végrehajtott bármely olyan intézkedésről, amely ellentétes lehet az e rendelet vagy az (EU) 2018/1139 rendelet szerinti kötelezettségeikkel.

7. cikk

Illetékes hatóság

E rendelet alkalmazásában, valamint az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett bizonyítványok birtokosainak és kibocsátóinak felügyelete céljából az Ügynökség az (EU) 2018/1139 rendelet értelmében, valamint az említett rendelet és a 216/2008/EK rendelet alapján elfogadott végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében vett illetékes hatóságként jár el a harmadik országbeli jogalanyok tekintetében.

8. cikk

A 319/2014/EU bizottsági rendelet alkalmazása

A 319/2014/EU bizottsági rendelet(9) ugyanazon feltételek mellett alkalmazandó az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett bizonyítványokkal, rendelkező, valamint a bizonyítványokat kibocsátó jogi és természetes személyekre, mint a harmadik országbeli jogi vagy természetes személyek részére kiállított megfelelő bizonyítványok, birtokosaira.

9. cikk

A megfelelés elfogadható módjai és útmutató dokumentumok

Az Ügynökség az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghatározhatja a megfelelés elfogadható módjait, továbbá útmutató dokumentumokat adhat ki e rendelet alkalmazására vonatkozóan.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)  Ezt a rendeletet az azon dátumot követő naptól kell alkalmazni, amelytől fogva a Szerződések az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének (3) bekezdése alapján többé nem alkalmazhatókaz Egyesült Királyságra.

Az 5. cikket azonban a rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(3)  Ez a rendelet nem alkalmazandó, ha az Egyesült Királysággal az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően megkötött, a kilépésről rendelkező megállapodás a (2) bekezdés első albekezdésében említett időpontig hatályba lép.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett bizonyítványok felsorolása

1.  szakasz: Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által légi járművek tekintetében, valamint azon természetes vagy jogi személyek részére kiállított bizonyítványok, akik vagy amelyek székhelye az Egyesült Királyságban található, a következőkben említettek szerint:

1.1.  748/2012/EU bizottsági rendelet(10), I. melléklet, 21. rész, A. szakasz, B. alrész (típusalkalmassági bizonyítványok és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok)

1.2.  748/2012/EU rendelet, I. melléklet, 21. rész, A. szakasz, D. alrész (típusalkalmassági bizonyítványok és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok módosításai)

1.3.  748/2012/EU rendelet, I. melléklet, 21. rész, A. szakasz, E. alrész (kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok)

1.4.  748/2012/EU rendelet, I. melléklet, 21. rész, A. szakasz, M. alrész (javítások)

1.5.  748/2012/EU rendelet, I. melléklet, 21. rész, A. szakasz, O. alrész (az európai műszaki szabványrendelet szerinti engedélyek)

1.6.  748/2012/EU rendelet, I. melléklet, 21. rész, A. szakasz, J. alrész (a tervező szervezet jóváhagyása)

2.  szakasz: Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által tanúsított jogi vagy természetes személyek által termékek, alkatrészek és berendezések tekintetében kiállított bizonyítványok a következőkben említettek szerint:

2.1.  748/2012/EU rendelet, I. melléklet, A. rész, G. alrész, 21.A.163. c) pont (termékek, alkatrészek és berendezések tekintetében kibocsátott forgalombahozatali bizonyítványok);

2.2.  1321/2014/EU rendelet, II. melléklet, 145. rész, 145.A.75. e) pont (a karbantartás befejezése után kibocsátott üzembehelyezési bizonyítványok);

2.3.  1321/2014/EU rendelet, II. melléklet, 145. rész, 145.A.75. f) pont (ELA1 légi járművek tekintetében kibocsátott légialkalmasság-felülvizsgálati bizonyítványok);

2.4.  1321/2014/EU rendelet, I. melléklet, M. rész, A. szakasz, F. alrész, M.A.615. d) pont (a karbantartás befejeztével kibocsátott üzembehelyezési bizonyítványok);

2.5.  1321/2014/EU rendelet, I. melléklet, M. rész, A. szakasz, F. alrész, M.A.615. e) pont (ELA1 légi járművek tekintetében kibocsátott légialkalmasság-felülvizsgálati bizonyítványok);

2.6.  1321/2014/EU rendelet, I. melléklet, M. rész, A. szakasz, G. alrész, M.A.711. a) 4. vagy b) 1. pont (légialkalmasság-felülvizsgálati bizonyítványok, valamint azok érvényességének meghosszabbítása).

2.7.  1321/2014/EU rendelet, I. melléklet, M. rész, A. szakasz, H. alrész, M.A.801. b) 2. és 3. és c) pont (a karbantartás befejezése után kibocsátott üzembehelyezési bizonyítványok).

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2)2019. február 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).
(5) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.).
(7)A Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1. o.).
(8)A Bizottság 1321/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról (HL L 362., 2014.12.17., 1. o.).
(9)A Bizottság 319/2014/EU rendelete (2014. március 27.) az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról, és az 593/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 93., 2014.3.28., 58. o.).
(10) A Bizottság 748/2012/EU rendelete (2012. augusztus 3.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).


Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között ***
PDF 131kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0169A8-0026/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15093/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás tervezetére (05385/2015),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkével, 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0107/2018),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0026/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Afgán Iszlám Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0170.


Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között (állásfoglalás)
PDF 215kWORD 62k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302M(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0170A8-0058/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15093/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről(1) az Afgán Iszlám Köztársaság közötti, a partnerségről és a fejlesztésről szóló, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2017. február 18-én aláírt együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 37. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. és 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának második albekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban 2018. február 6-án előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0107/2018),

–  tekintettel a tanácsi határozatra vonatkozó javaslatról szóló, 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalására(2),

–  tekintettel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) egyes részeinek az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó, 2017. december 1-jei ideiglenes alkalmazására,

–  tekintettel az Európai Unió és Afganisztán között megkötendő partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Afganisztánnal kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, különösen az új afganisztáni stratégiáról szóló 2010. december 16-i állásfoglalására(4), az EU Afganisztánnak nyújtott pénzügyi támogatásának költségvetési ellenőrzéséről szóló 2011. december 15-i állásfoglalására(5), a Pakisztánnak a régióban betöltött szerepére és az Unióhoz fűződő politikai kapcsolatairól szóló 2014. március 12-i(6), a halálbüntetésről szóló 2015. október 8-i állásfoglalására(7), az Afganisztánról, elsősorban a Zábul tartományban elkövetett gyilkosságokról szóló 2015. november 26-i állásfoglalására(8), a kórházak és iskolák elleni, a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülő támadásokról szóló 2016. április 28-i állásfoglalására(9), a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről: az EU külső tevékenységének szerepéről szóló 2017. április 5-i állásfoglalására(10), az EU Indiával fennálló politikai kapcsolatairól szóló 2017. szeptember 13-i állásfoglalására(11), az afganisztáni helyzetről szóló, 2017. december 14-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a Tanács Afganisztánról szóló, 2018. november 19-i és 2017. október 16-i következtetéseire,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő és a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az Afganisztánra vonatkozó uniós stratégia elemeiről szóló, 2017. július 24-i közös közleményére (JOIN(2017)0031),

–  tekintettel az Unió fejlesztési együttműködési eszközének keretében megvalósítandó, az EU Afganisztánra vonatkozó, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív programjára,

–  tekintettel az afganisztáni civil társadalommal való együttműködésnek a 2018 és 2020 közötti időszakra szóló uniós ütemtervére,

—  tekintettel az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL Afganisztán) 2016. évi lezárására,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának az afganisztáni helyzetről és ennek a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos vonatkozásairól szóló, 2018. szeptember 10-i jelentésére,

—  tekintettel a 2016. október 2-i EU–Afganisztán közös migrációügyi koncepcióra,

—  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2210(2015) és 2344(2017) sz. határozatára és az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziójára (UNAMA) vonatkozó megbízatásra,

–  tekintettel az ENSZ belső menekültek emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának afganisztáni kiküldetéséről szóló, 2017. április 12-i jelentésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Fatou Bensouda 2017. november 3-i azon kérésére, hogy indítsanak vizsgálatot az Afganisztánban 2003. május 1-je óta állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. november 27–28-i genfi miniszteri konferenciára,

—  tekintettel az Afganisztánnal foglalkozó, 2016. október 5-i, az Európai Unió társelnökletével megtartott brüsszeli nemzetközi konferencia eredményeire, valamint az Afganisztánról 2011. december 5-én Bonnban, 2012. július 8-án Tokióban és 2014. december 4-én Londonban tartott nemzetközi konferenciákon tett kölcsönös kötelezettségvállalásokra,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. március 26–27-i taskenti konferenciára,

—  tekintettel a 2011. november 2-án Isztambulban elindított „Ázsia szíve” folyamatra,

—  tekintettel a jószomszédi viszonyról szóló, 2002. december 22-i kabuli nyilatkozatra,

–  tekintettel a NATO által vezetett, az ENSZ által megbízott Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőre (ISAF) (2003–2014) és a 2017. május 25–24-én Brüsszelben tartott NATO-csúcstalálkozó következtetéseire, tekintettel a „Határozott támogatás” elnevezésű (2014-től napjainkig tartó) képzési, tanácsadói és segítségnyújtási missziójára,

–  tekintettel az Afganisztán 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó humanitárius reagálási tervére,

–  tekintettel az Afganisztánról szóló, 2016. október 4–5-i brüsszeli konferencián elfogadott, a kölcsönös elszámoltathatóságon keresztül megvalósítandó önállóságra vonatkozó keretszerződésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Külügyi Bizottság véleményére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0058/2019),

A.  mivel 2011. november 10-én a Tanács határozatot fogadott el, melyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Unió és az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásról (CAPD) (13); mivel CAPD ideiglenes és részleges alkalmazása 2017. december 1-jén megkezdődött, mielőtt az Európai Parlament ahhoz egyetértését adta volna;

B.  mivel 2016. január 13-án az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság az Európai Unió és Afganisztán közötti („kizárólag uniós”) megállapodás formájában a Tanács elé terjesztette a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatokra irányuló együttes javaslatot;

C.  mivel a tagállamok, bár a megállapodás lényegével egyetértettek, jelezték, hogy inkább egy ideiglenes alkalmazású „vegyes” megállapodást részesítenének előnyben, és ezért felkérték a Bizottságot és a főképviselőt/alelnököt, hogy a javaslatokat a vegyes jelleg és az ideiglenes alkalmazás figyelembevétele érdekében vizsgálják felül;

D.  mivel a megállapodást 2017. február 18-án írták alá;

E.  mivel a következő tíz évben az EU és Afganisztán közötti kapcsolatok alapját a CAPD fogja jelenteni, amelyet ötéves időszakokra automatikusan meg lehet hosszabbítani;

F.  mivel a Parlamentet a tárgyalások során nem tájékoztatták teljes körűen, csak részlegesen; mivel a Parlament az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) számára kidolgozott tanácsi tárgyalási irányelveket 2011 novembere helyett csak 2018. március 16-án kapta meg, amikor a Parlamentet tájékoztatták a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatról;

G.  mivel e jogi keret az Afganisztánra vonatkozó jelenlegi uniós stratégiára és az EU kiterjedt külső pénzügyi támogatására épül;

H.  mivel a CAPD lesz az első olyan szerződéses viszony az EU és Afganisztán között, amely megerősíti az EU elkötelezettségét Afganisztán jövőbeli fejlődése iránt az „átalakulás évtizede” (2014–2024) során, szorosabbá fonva a két fél közötti történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

I.  mivel a CAPD (annak I. és II. címe) az EU és Afganisztán közötti jövőbeli kapcsolatok alapját képező elveket és feltételeket tükrözi, beleértve az emberi jogokra és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a megállapodás lényeges elemeit jelentik; mivel a CAPD számos területen biztosítja az együttműködés lehetőségét, például a fejlesztés (III. cím), a kereskedelem és beruházás (IV. cím) és az igazságügy és a jogállamiság (V. cím) területén – beleértve a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a kábítószerek elleni küzdelmet, a migráció kérdésében való együttműködést és egy esetleges jövőbeli visszafogadási megállapodást –, továbbá az ágazati együttműködés területén (VI. cím);

J.  mivel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak köszönhetően az EU és Afganisztán közösen tud fellépni az olyan globális kihívásokkal szemben, mint a nukleáris védettség, a nonproliferáció és az éghajlatváltozás;

K.  mivel Afganisztán fordulóponthoz ért, azaz amennyiben nem tesznek további erőfeszítéseket, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az Afganisztán fejlődése érdekében tett eddigi összes erőfeszítés, előrelépés és áldozat kárba vész;

L.  mivel a Dáishoz kapcsolódó, Iszlám Állam–Koraszán tartományként (IS-KP) ismert csoport általi terrorfenyegetés megjelenése nagymértékben hozzájárult a biztonsági helyzet további romlásához; mivel 2018 májusában az afgán kormány ellenőrzése az ország körzeteinek 56%-ára, területének 56%-ára és lakosságának 65%-ára terjedt ki, a körzetek 32%-ának ellenőrzése vitatott volt, 12%-a pedig a felkelők kezében volt(14) (15);

M.  mivel 2002 óta az Afganisztán és polgárai számára nyújtott adományok legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai együttesen biztosítják, több mint 3,66 milliárd EUR összegű, a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás terére irányuló összeggel; mivel az Afganisztánra vonatkozó, 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív program szerint a 2014–2020 közötti időszakra 1,4 milliárd EUR-s új fejlesztési alapot különítettek el; mivel Afganisztán GDP-je jelenleg 20 milliárd USD, és 2014 óta a növekedés üteme csökkent; és mivel az afgán gazdaság még mindig számos kihívással küzd, úgymint a korrupció, az állami jövedelmek behajtásának sikertelensége, a gyenge infrastruktúra és az alacsony hatásfokú munkahelyteremtés;

N.  mivel 2001 óta sok uniós tagállam, NATO-partner és szövetséges ország járult hozzá katonai és polgári erőforrásaival Afganisztán stabilizációjához és fejlődéséhez, és ennek során emberéletben és anyagiakban is veszteségeket szenvedtek el; mivel a NATO-nak, az EU-nak és a tagállamoknak még mindig alapvető biztonsági érdeke egy olyan stabil és független Afganisztán megteremtése, amely képes magát fenntartani, és meg tudja óvni magát attól, hogy terrorista csoportok fészkévé váljon; mivel az uniós tagállamok haderejéből még mindig több mint 3 000 fő állomásozik Afganisztánban a NATO „Határozott támogatás” művelete keretében;

O.  mivel 2,5 millió nyilvántartott menekült és 2–3 millió nem nyilvántartott afgán él Iránban és Pakisztánban; mivel több mint 2 millió belső menekült van Afganisztánban, akik közül 300 000 ember 2018-ban kényszerült elhagyni otthonát; mivel e személyek közül sokan szenvednek az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a nem megfelelő szállás, a megfelelő higiénés körülményekhez és az egészségügyi létesítményekhez való elégtelen hozzáférés, valamint a védelem hiánya miatt, és mivel sokan közülük a gyermekmunka, a szexuális erőszak vagy a bűnözői csoportok esetleges toborzása szempontjából különösen veszélyeztetett gyermekek; mivel 2018 eleje óta több mint 450 000 afgán tért vissza Afganisztánba vagy Iránból való kitoloncolása miatt kénytelen volt oda visszatérni; mivel a pakisztáni kormány bejelentette, hogy a Pakisztánban nyilvántartott 1,7 millió afgán menekültnek kötelező visszatérnie Afganisztánba;

P.  mivel az ENSZ szerint az afganisztáni korrupció aláássa az állam legitimitását, mert súlyos fenyegetést jelent a jó kormányzásra és a fenntartható fejlődésre azáltal, hogy megakadályozza „a valódi gazdaság létrejöttét”;

Q.  mivel Afganisztán alacsony jövedelmű, a konfliktus utóhatásaitól szenvedő és tengeri kijárattal nem rendelkező ország, amely különleges kihívást jelent a nemzetközi közösség és intézményei számára;

R.  mivel a globális alkalmazkodási index szerint Afganisztán egyike a világ azon országainak, amelyek a legjobban ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozásnak;

S.  mivel az új fenyegetések és nemzetközi válságok elterelik az emberek figyelmét az afganisztáni helyzetről, így támogatásuk és aggodalmuk más irányba fordul;

T.  mivel becslések szerint az afgán nők 87%-a szenved el nemi alapú erőszakot; mivel az ENSZ által létrehozott, a nemek közötti egyenlőtlenségeket jelző 2017. évi index szerint Afganisztán 160 ország között a 153. helyen áll;

U.  mivel Afganisztánban az ópiumtermesztés 2017-ben 2016-hoz képest 63%-kal nőtt, és ezzel rekordszintre emelkedett; mivel az opiátok illegális kereskedelme tovább növeli az instabilitást, táptalajul szolgál a fegyveres felkelésnek, és finanszírozási forrást jelent a terrorista csoportoknak Afganisztánban;

V.  mivel az afgán költségvetés 2018-ban első ízben követi az előrejelzések és az elszámolás tekintetében a nemzetközi standardokat;

W.  mivel az EU afganisztáni rendőrségi missziója 2016-ban kilenc évnyi, előrelépést hozó működés után lezárult;

Politikai és stratégiai szempontok

1.  továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa az afgán kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztonságos és stabil jövőt építsen ki Afganisztán lakossága számára azáltal, hogy kulcsfontosságú reformokat hajt végre a kormányzás és a jogállamiság javítása, a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem, a tartós béke és a fenntartható fejlődés elérése, a legitim, demokratikus intézmények kiépítése, a nemzeti és regionális biztonsági kihívásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, az emberi jogok – köztük a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogai – iránti tisztelet előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem, a kábítószer elleni küzdelem, a költségvetési fenntarthatóság javítása, valamint az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a szociális fejlesztés és a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében, jobb jövőt kínálva a fiataloknak, akik a lakosság kétharmadát teszik ki; hangsúlyozza, hogy szükség van az afganisztáni konfliktus békés úton történő rendezésére, és hogy mindent meg kell tenni e rendkívül sürgető cél érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán hosszú távú fejlődése az elszámoltathatóságtól, a jó kormányzástól, az emberi biztonság fenntartható biztosításától függ, beleértve a szegénység csökkentését és a munkahelyteremtést, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az oktatást, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok, köztük a nők és a kisebbségek jogainak védelmét; hangsúlyozza, hogy az inkluzív gazdasági növekedést és az afganisztáni nép javát szolgáló, fenntartható külföldi befektetések kedvező feltételeinek biztosítására kell törekedni, a szociális, környezetvédelmi és munkaügyi normák teljes körű tiszteletben tartása mellett;

3.  aggodalmát fejezi ki az instabil központi kormányzat, illetve amiatt, hogy az ország nagy részére nem terjed ki az ellenőrzése, ami súlyosbítja a konfliktus polgári lakosságra gyakorolt hatását; felszólítja az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy segítse elő a közvetítést többek között a választást követően kialakult megoldatlan kérdésekben;

4.  felszólítja az EU-t, hogy támogassa a hosszú múltra visszatekintő és a központi hatalmat gyengítő etnikai feszültségek felszámolására irányuló törekvéseket, valamint támogassa az afgán társadalom etnikai sokszínűségének fennmaradását;

5.  hangsúlyozza, hogy hosszú távon támogatja a nemzetközi normáknak megfelelő, hiteles, szabad, tisztességes és átlátható választásokat, továbbá támogatja az országban folytatott uniós választási megfigyelő missziókat, beleértve a 2019. évi elnökválasztás megfigyelését is; hangsúlyozza, hogy az állandó politikai viszályok miatt e választások eredménye rendkívül nagy hatással lesz az afgán kormány jövőbeli stabilitására;

6.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán földrajzi fekvéséből, valamint emberi és természeti erőforrásaiból fakadóan hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik;

7.  hangsúlyozza, hogy az EU jelentős pénzügyi és politikai támogatást nyújt Afganisztán társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, humanitárius segélyezéséhez és régiós kapcsolatainak fejlesztéséhez; további erőfeszítéseket sürget az EU és a tagállamok közötti közös programozás érdekében;

8.  hangsúlyozza e tekintetben az Unió és az USA közötti fokozott szakpolitikai koordináció és párbeszéd szükségességét Afganisztán és a régió kérdésében;

9.  üdvözli az ENSZ által 2018. november 27–28-án Genfben rendezett, Afganisztánról szóló miniszteri konferencián elfogadott közös közleményt, amelyet az Afganisztánról szóló 2016. évi brüsszeli konferencián tett kötelezettségvállalásokra figyelemmel fogadtak el;

A regionális szereplők feladata és felelőssége

10.  emlékeztet arra, hogy Afganisztán tenger nélküli ország, amely Ázsia és a Közel-Kelet találkozásánál fekszik, és elismeri, hogy a szomszédos országok és a regionális hatalmak – különösen Kína, Irán, India, Oroszország és Pakisztán – támogatása és pozitív együttműködése elengedhetetlen Afganisztán stabilizálásához, fejlődéséhez és ahhoz, hogy gazdaságilag életképes legyen; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a stabil és sikeres Afganisztán nem minden esetben a végső cél e regionális szereplők számára, és hangsúlyozza, hogy ezek az országok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a stabilizációs és békefolyamatban; kéri a szomszédos országokat, hogy a jövőben tartózkodjanak az afgán export akadályozásától, amint az a múltban előfordult;

11.  hangsúlyozza, hogy az Afganisztánban és Pakisztánban működő terrorista hálózatok mobilitása és nem szűnő aktivitása hozzájárul az egész régió helyzetének instabilitásához;

12.  hangsúlyozza, hogy Afganisztán gyakran ki van téve a regionális hatalmak egymással összebékíthetetlen törekvéseinek; sürgeti a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben támogassák az afganisztáni béketörekvéseket; támogatja a regionális együttműködési fórumokat, ugyanakkor aggodalommal tölti el Afganisztán egyes szomszédjainak a konfliktusba való ezzel egyidejű közvetett beavatkozása, ami aláássa a békére irányuló erőfeszítéseket; felszólítja ezeket a szomszédos országokat, hogy tartózkodjanak a konfliktusba való közvetett beavatkozástól, és sürgeti mind a szomszédos országokat, mind pedig a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a tartós és fenntartható afganisztáni béke elérése érdekében;

13.  sürgeti az EU-t, hogy törekedjen jobban a párbeszédre és az együttműködésre a regionális partnerekkel a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az embercsempészet elleni küzdelem érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy a Közép-Ázsia és Dél-Ázsia közötti kereskedelem és összeköttetések fejlesztéséhez, illetve a régió stabilitásához alapvető fontosságú az infrastruktúra és a regionális fejlesztés Afganisztánban;

15.  felszólítja az EU-t, hogy az EU és Afganisztán közötti együttműködéssel kapcsolatos szempontokat vegye fel a Közép- és Dél-Ázsiára vonatkozó stratégiáiba;

Biztonság és békeépítés

16.  továbbra is komoly aggodalommal tölti el az afganisztáni biztonsági helyzet folyamatos romlása, valamint a tálibok és különböző terrorista csoportok, például az IS-KP térnyerése, amelyet a jelek szerint a külföldi harcosok jelenléte erősít; határozottan elítéli az afgán polgári személyek, biztonsági erők, intézmények és a civil társadalom ellen elkövetett támadásokat; megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus minden formája elleni küzdelem mellett, és tisztelettel adózik minden olyan koalíció, afgán erő és civil előtt, akik életükkel fizettek egy demokratikus, inkluzív, virágzó, biztonságos és stabil Afganisztán megteremtéséért; megállapítja, hogy a 2018-ban elkövetett kormányellenes támadások több mint felét az IS-KP-nak tulajdonítják, amely a megbékélés és a békefolyamat megzavarására és zátonyra futtatására törekszik; aggodalommal állapítja meg, hogy a jelenlegi dzsihádista szervezetek, mint például az IS-KP, az al-Kaida és különböző alcsoportjaik sikeresen alkalmazkodtak és gyökeret eresztettek, és súlyos biztonsági kihívást jelentenek Afganisztán, a régió és Európa számára;

17.  hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is támogatja az inkluzív afgán vezetéssel és szerepvállalással zajló béke- és megbékélési folyamatot, beleértve a Hezb-e-Islami-val (Iszlám Párt) kötött békemegállapodás végrehajtását; kész az összes megfelelő uniós eszköz segítségével támogatni ezt, amint elindul egy érdemi békefolyamat; felszólítja a tálibokat, hogy ítéljék el az erőszakot, csatlakozzanak a békefolyamathoz és fogadják el az afgán alkotmányt; hangsúlyozza, hogy támogatja azt az átfogó békejavaslatot, amelyet a kormány több ízben is felajánlott a táliboknak; felszólítja a civil társadalmat, hogy teljes mértékben vegyen részt ezekben a tárgyalásokban; elismeri, hogy mérlegelni kell a hosszú távú, egyesített nemzetközi biztonsági jelenlét kérdését annak érdekében, hogy támogassák az afgán biztonsági erőket az ország stabilizációjában és annak megakadályozásában, hogy újból terrorista csoportok fészkévé és a régió stabilitását veszélyeztető tényezővé váljon; felszólítja a konfliktusban szemben álló összes felet a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására;

18.  üdvözli a tűzszüneti időszakot, amely az első a 2001. évi Eid al-Fitr ünnep óta, és amely megmutatta az afgán nép széles tömegeinek békevágyát; felszólítja a tálibokat, hogy tegyenek eleget az afgán elnök új tűzszüneti időszakra vonatkozó felhívásainak;

19.  hangsúlyozza, hogy a négy évtizednyi háború és konfliktus – amely Afganisztán 1979-es szovjet inváziójával kezdődött – tehető felelőssé számos olyan megoldatlan problémáért, amellyel ma Afganisztánnak szembesülnie kell; ezzel kapcsolatban elismeri a fiatalok és az afgán diaszpóra szerepét az ország biztonságosabb és jobb jövőjének építésében; felszólítja az EU-t, hogy támogassa az erőszak áldozatainak átmeneti igazságszolgáltatásban való részesülését;

20.  megállapítja, hogy miután 2016 decemberében lezárult az EUPOL Afganisztán közös biztonság- és védelempolitikai misszió, amely speciális képzést és szaktanácsadást nyújtott az afgán nemzeti rendőrségnek és az afgán belügyminisztériumnak, az Unió az Európai Unió külső finanszírozási eszközein – például a megbékélést elősegítő tevékenységeket is magában foglaló, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön (IcSP) – keresztül továbbra is együttműködik az afgán rendőrséggel;

21.  megállapítja, hogy a Nemzetközi Biztonsági Támogató Erő missziója (ISAF-misszió) a semmiből hozta létre az ütőképes, 352 000 fős katonákból és rendőrökből álló Afgán Nemzeti Biztonsági Erőket, amely rendelkezik gyalogsággal, katonai rendőrséggel, hírszerzéssel, útfelderítési, harctámogatási, orvosi és logisztikai képességgel, valamint légierővel, melyek révén fel tudja venni a küzdelmet a felkelőkkel az országban;

22.  megállapítja, hogy az ISAF biztonságos környezetet teremtett a kormányzás javításához és a gazdasági fejlődéshez, amelyeknek köszönhetően az alapvető egészségügyi és egyéb fejlődési mutatók terén Afganisztán produkálta a legnagyobb arányú fejlődést; megállapítja, hogy az ISAF sikeres tevékenységének köszönhetően életerős média alakult ki, és ma már afgánok milliói élnek szavazati jogukkal;

23.  továbbra is arra ösztönzi a NATO „Határozott támogatás” misszióját, hogy folytassa az afgán hadsereg képzését és felügyeletét; ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak polgári válságkezelésre irányuló képzést Afganisztán nemzeti és helyi önkormányzatai számára;

24.  arra ösztönzi a NATO-t és az EU-t, hogy működjenek együtt az Afganisztánt fenyegető felkelő csoportokra irányuló hírszerzésben, és közösen hangolják össze az afgán biztonsági erőknek szóló szakpolitikai ajánlásokat;

25.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a tálibok és más felkelő csoportok az európai uniós és nemzetközi jelenlétet propagandacélokra használják fel, azt terjesztve, hogy idegen megszállók beavatkoznak Afganisztán működésébe és az afgánok életmódjába; arra ösztönzi az EU-t és Afganisztán kormányát, hogy lépjen fel az ilyen propagandával szemben;

26.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés kulcsfontosságú egy olyan környezet létrehozásához, amely elősegíti a biztonság megteremtését Afganisztánban; minden érintett partnert sürget, hogy fokozzák a terrorizmusfinanszírozási hálózatok felszámolására irányuló erőfeszítéseiket, így többek között vessenek véget a hawala-hálózatokkal és a nemzetközi adományokkal való visszaélésnek, a radikalizmus, a szélsőségesség és a toborzáshoz használt azon eszközök elleni fellépés érdekében, amelyekre folyamatosan támaszkodnak az afgán terrorista csoportok;

27.  sürgeti az afgán kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szélsőséges ideológiák terjedésének megelőzése és az ellenük való küzdelem a legfontosabb prioritásai között szerepeljen;

28.  támogatja az afgán béke- és újrabeilleszkedési programot, amely reintegrálja a társadalomba azokat a tálibokat, akik megadják magukat és lemondanak az erőszakról; dicséretesnek tartja, hogy az Egyesült Királyság már 9 millió GBP összeggel járult hozzá e programhoz;

29.  felszólítja Afganisztán kormányát, hogy teljes körűen hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatait, és biztosítsa a nők részvételét, védelmét és jogait a konfliktus valamennyi szakaszában, a konfliktusmegelőzéstől kezdve a konfliktus utáni újjáépítésig;

30.  arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy alakítson ki hatékony ellenintézkedéseket a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetéssel szemben; sürgeti az EU-t, hogy nyújtson műveleti, műszaki és pénzügyi támogatást a CBRN-kapacitásépítéshez;

31.  arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy fokozza a kézi- és könnyűfegyverek kiterjedt forgalmának – az érvényes nemzetközi normákkal összhangban történő – felszámolását célzó belföldi ellenőrzési rendszerek hatékonyságát;

Államépítés

32.  hangsúlyozza, hogy az afgán kormánynak és a nemzetközi közösségnek fokozniuk kell erőfeszítéseiket az országban tapasztalható korrupció felszámolása érdekében, valamint meg kell erősíteniük az igényekre reagáló és inkluzív intézményeket, és javítaniuk kell a helyi kormányzás hatékonyságát, mert ezek kulcsfontosságú lépések egy stabil és legitim, a konfliktusokat és a felkelést megakadályozni képes állam kiépítésében; felhívja az afgán kormányt, hogy növelje nemzeti kapacitását annak érdekében, hogy visszaszerezze az ellopott javakat, például olyan programok révén, mint a Világbank-csoport és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala által működtetett, az ellopott javak visszaszerzésére irányuló kezdeményezés;

33.  felszólítja Afganisztán kormányát a politikai inkluzivitás és az elszámoltathatóság növelésére, valamint a korrupció elleni aktív küzdelemre;

34.  hangsúlyozza, hogy át kell hidalni az Afganisztánban működő nemzeti, illetve helyi kormányok közötti szakadékot; elismeri, hogy ezt a problémát enyhítheti, ha az afgán kormány gondoskodik a regionális kormányzók saját képviselt területükön való jelenlétéről szóló törvény betartásáról;

35.  felhívja az EU-t annak biztosítására, hogy az uniós forrásokat olyan projektekbe fektessék be, amelyek segítik az afgán lakosságot, illetve hogy a települések megfelelő támogatásban részesüljenek az alapvető szolgáltatások nyújtása és a helyi kormányzás kialakítása során, a lakosság alapvető életkörülményeinek biztosítása, a központi hatóságok és a helyi önkormányzatok közötti koordináció biztosítása érdekében, a civil társadalom, nevezetesen az emberi jogi jogvédők támogatása és különösen az olyan projektek finanszírozásának előtérbe helyezése érdekében, amelyek támogatják az elszámoltathatóságot, az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket előmozdító szereplőket, és amelyek elősegítik a helyi beágyazottságú párbeszéd- és konfliktusrendezési mechanizmusokat;

36.  felszólítja az EU-t, hogy az EUPOL-misszió lezárását követően folytassa a fokozatos megszüntetésre irányuló tervét, amely magában foglalja a tevékenységeknek az EUPOL helyi és nemzetközi partnereire való fenntartható átruházásának biztosítását; sürgeti a feleket, hogy folytassák az afgán nemzeti rendőrség professzionális rendvédelmi szervvé válását, illetve a bűnüldöző intézmények megerősítését célzó erőfeszítéseiket, különös tekintettel az igazságügyi rendszer függetlenségére, a rendőrségre és az afgán börtönök állapotának javítására, valamint a fogvatartottak jogainak tiszteletben tartására;

37.  sajnálatosnak tartja, hogy az Afganisztánban indított kábítószer-ellenes kampányok rendre kudarcba fulladnak, és nem történtek hathatós lépések a tálib kábítószer-laboratóriumok és a nemzetközi szervezett bűnözői hálózatok felszámolására, amelyek a kábítószer-kereskedelem középpontjában állnak, és finanszírozást biztosítanak a táliboknak, illetve a terrorista akciókhoz; támogatja és jóváhagyja az afgán kormánynak az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) által támogatott új, kábítószer-ellenes stratégiáját; aggodalmának ad hangot az afganisztáni ópiumtermesztés növekedése miatt(16), és felszólítja Afganisztán kormányát, hogy alakítson ki célzott politikákat ennek a tendenciának a megfordítására; megállapítja, hogy kulcsfontosságú feladat valódi és fenntartható alternatívákat teremteni a máktermesztéssel szemben, és ezeket hozzáférhetővé tenni a termelők számára;

38.  kiemeli, hogy a tálibok fő bevételi forrása az illegális bányászat és az ópiumtermesztés; megállapítja, hogy jelenlegi becslések szerint a tálibok évente 200–300 millió euró bevételre tesznek szert illegális bányászati tevékenységekből;

39.  felszólít a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszerének bevezetésére, valamint az átláthatóság növelésére a közigazgatás hatékonyságának biztosítása érdekében, beleértve a pénzgazdálkodást is, valamint a külföldi vagy fejlesztési segélyekkel való visszaélés megelőzését, a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozattal összhangban;

40.  üdvözli, hogy az EU 2016-ban aláírt egy államépítési szerződést Afganisztánnal, amelynek alapján két év során 200 millió EÚR-s költségvetési támogatást különít el a kormányzati intézmények megerősítésére és olyan fejlesztési prioritásokra szánt források növelése céljából, mint például a gazdasági növekedés serkentése, a szegénység csökkentése és a korrupció elleni küzdelem; hangsúlyozza, hogy a forrásokat hatékonyan kell felhasználni;

41.  megjegyzi, hogy a szerződés az Afganisztán által a kulcsfontosságú reformterületeken elért eredmények általában véve pozitív értékelésére támaszkodik; elismeri az államépítési szerződésben megfogalmazott célok és a finanszírozási feltételek körvonalazásának fontosságát; hangsúlyozza továbbá a felügyelet és a rendszeres ellenőrzés fontosságát a visszaélések megelőzése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az afgán kormány a fejlődésre és a stabilitásra összpontosítson; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az államépítési szerződés végrehajtásáról, és hangsúlyozza, hogy az arra vonatkozó megállapításait fel kell használni a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó költségvetés-támogatási művelet folytatásának előkészítésére.

Civil társadalom és emberi jogok

42.  üdvözli, hogy az EU és Afganisztán közti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) kiemeli az emberi jogi kérdésekről – különösen a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogairól – folytatott párbeszéd fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsák az erőforrásokhoz való hozzáférést, és támogassák alapvető jogaik teljes körű gyakorlását, többek között azáltal, hogy több nőt foglalkoztatnak Afganisztán kormányzati struktúráiban, illetve a biztonsági és igazságszolgáltatási rendszerekben; felszólítja Afganisztánt, hogy törekedjen a nők és lányok elleni erőszak és megkülönböztetés minden formájának felszámolására; hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az I. és a II. címben megállapított CAPD rendelkezések végrehajtása terén;

43.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EU továbbra is határozott álláspontot képviseljen az emberi jogok érvényesítése vonatkozásában, valamint hangsúlyozza, hogy a demokratikus elvek, az emberi jogok, a nők és kisebbségek jogainak, illetve a jogállamiság tiszteletben tartása a megállapodás lényeges elemeit képezik; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU hozzon konkrét intézkedéseket, amennyiben az afganisztáni kormány megsérti a megállapodás alapvető elemeit;

44.  emlékeztet arra, hogy az EU külön hangsúlyt helyez a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élők és a szegénységben élők körülményeinek javítására, valamint hogy ezek a csoportok különösen segítségre szorulnak, többek között az egészségügy és az oktatás területén;

45.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőség és a kapcsolódó szakpolitikák rendkívül kiemelkedő helyet kaptak a megállapodásban, üdvözli továbbá, hogy a megállapodás komoly hangsúlyt helyez a civil társadalom fejlesztésére; felszólítja az EU-t, hogy fejlesztési tevékenységei révén továbbra is mozdítsa elő a nők és férfiak közötti egyenlőséget, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának megerősödését, szem előtt tartva, hogy a nők társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos társadalmi attitűdök megváltoztatásához megfelelő tájékoztatásra, oktatásra és a szabályozási keret reformjára van szükség;

46.  kiemeli a fenyegetésnek vagy támadásnak kitett etnikai és vallási kisebbségek védelmének szükségességét; megállapítja, hogy a síita hazara etnikai csoport gyakrabban lesz a támadások célpontja, mint a többi csoport, ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel;

47.  felszólít az afganisztáni nemzeti és szubnacionális emberi jogi intézmények, társadalmi szervezetek és tudományos körök megerősítésére és támogatására; sürgeti a nemzetközi partnerintézményeket és -szervezeteket, hogy ösztönözzék a szorosabb együttműködést ezen afgán intézményekkel és szervezetekkel;

48.  támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság azon törekvéseit, hogy a 2003 májusa óta elkövetett háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői felelősségre vonhatóak legyenek;

49.  aggodalommal tölti el, hogy egyre több és egyre erőszakosabb, szándékos támadást követnek el az egészségügyi létesítmények és egészségügyi dolgozók ellen, és a polgári infrastruktúrát is célba veszik; sürgeti az összes részt vevő felet, hogy a nemzetközi emberi jogi előírások és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiknek eleget téve akadályozzák meg a polgári személyek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat;

50.  felszólítja az afgán kormányt, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására;

Fejlesztés és kereskedelem

51.  elismeri, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás végső célja, hogy a belső fejlesztés, a regionális együttműködés, valamint a külkereskedelem és beruházások révén segítse az ország kormányát és gazdaságát a szegénység eltörlése, a függetlenség és a növekedés elérésében, annak érdekében, hogy Afganisztán társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésének elősegítése révén csökkenjen a külföldi segélyektől való túlzott függőség;

52.  megjegyzi, hogy Afganisztán a fejlesztési támogatások egyik legfőbb kedvezményezettje, és hogy az uniós intézmények 2002 és 2016 között 3,6 milliárd EUR-t különítettek el az ország megsegítésére; sajnálatosnak tartja, hogy a szegénységben élő afgánok aránya 38%-ról (2012) 55%-ra nőtt (2017), és rávilágít arra, hogy az ország 2014 óta lassú növekedést mutat a nemzetközi biztonsági erők kivonása, ebből következően a nemzetközi támogatások csökkentése, valamint a romló biztonsági helyzet miatt;

53.  hangsúlyozza, hogy az ország békéje és stabilitása érdekében kezelni kell a nagyarányú munkanélküliséget, és küzdeni kell a szegénység ellen;

54.  hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelésen és a közigazgatáson kívül más munkalehetőségekre is szükség van annak megelőzése érdekében, hogy a fiatal férfiak a tálibok vagy más felkelők soraihoz csatlakozzanak;

55.  üdvözli a 2016-os afgán nemzeti béke- és fejlesztési keretet és a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló keretszerződést, amelyeket az afgán kormány elfogadott; felszólítja az Uniót és a tagállamait, hogy CAPD-on keresztül továbbra is támogassák az afgán felelősségvállalással megvalósítandó fejlesztési prioritásokat a fejlesztéshatékonysági alapelvekkel összhangban;

56.  felszólítja a főképviselőt/alelnököt és az Európai Bizottságot, hogy pontos mennyiségi és minőség mutatók alapján rendszeresen értékelje az Afganisztánban végrehajtott összes uniós intézkedést, különösen a fejlesztési segély, a jó kormányzás – az igazságügyet is beleértve –, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonság tekintetében; ezzel összefüggésben felszólít az uniós intézkedések által az ország általános helyzetére gyakorolt relatív hatások értékelésére, valamint az uniós szereplők és egyéb nemzetközi missziók és intézkedések közötti koordináció szintjének értékelésére, és kéri, hogy az értékelések eredményét és az esetleges ajánlásokat tegyék közzé, és számoljanak be mindezekről a Parlamentnek;

57.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentős külföldi segélyek ellenére a hatás elenyésző maradt; felkéri az Európai Számvevőszéket, hogy dolgozzon ki különjelentést az elmúlt évtizedben Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás hatékonyságáról;

58.  arra ösztönzi az EU-t és az Afganisztán fejlesztésében részt vevő többi nemzetközi szervezetet, hogy működjön együtt az afgán médiával annak érdekében, hogy biztosítsa a fejlesztési erőfeszítések, forrásaik, céljuk és hatásuk stratégiai kommunikációját az afgán emberek felé;

59.  emlékeztet arra, hogy jelenleg hiány van polgári szakértőkből Afganisztánban; arra ösztönzi az EU-t és a tagállamait, hogy alkalmazzanak és megfelelően képezzenek ki olyan polgári szakértőket, akik a gazdasági fejlődés és a kábítószerellenes küzdelem szempontjából kulcsfontosságú területeken segítenék az afgán tisztviselőket és a helyieket, és képzést nyújtanának számukra;

60.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell az afgán oktatási rendszert, hogy az iskolába járó gyermekek száma minden szinten növekedjen;

61.  üdvözli, hogy az iskolai beiratkozás 2001 óta megtízszereződött, és a tanulók 39%-a lány;

62.  sürgeti, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalokra, és az Erasmus+, a Horizont 2020 és a hasonló programok teljes körű kiaknázására szólít fel annak érdekében, hogy kapcsolatokat építsenek ki az oktatási intézmények, a tudományos körök, a kutatási ágazatok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) között;

63.  támogatja azokat az uniós és tagállami intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az Afganisztán újjáépítésére létrehozott, a Világbank és az afgán pénzügyminisztérium közös irányítása alatt álló vagyonkezelői alaphoz, amelynek célja az alapvető szolgáltatások biztosítása, különösen az egészségügy és az oktatás terén;

64.  üdvözli, hogy 2016-ban Afganisztán csatlakozott a WTO-hoz, és elismeri, hogy a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések hozzáadott értéket biztosítanak majd Afganisztán számára; elismeri, hogy a WTO-tagság pozitív szerepet játszhat Afganisztán világgazdaságba történő integrálása tekintetében;

65.  megjegyzi, hogy az ország 2016-os WTO-csatlakozását követően, amelynek köszönhetően Afganisztán jobban bekapcsolódott a globális gazdaság vérkeringésébe, az EU vám- és kvótamentes piaci hozzáférést biztosított Afganisztánnak az uniós piachoz, ugyanakkor elismeri, hogy további konkrét intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a magánszektor ki tudja használni e rendszer előnyeit, és felgyorsítsa belső fejlődését;

66.  hangsúlyozza, hogy az afgán hatóságoknak olyan fenntartható gazdasági modellt kell kialakítaniuk, amelynek középpontjában az újraelosztás elve áll; felszólítja az EU-t, hogy támogassa Afganisztánt a környezeti fejlődésben és az energetikai átállásban, mivel a tiszta és fenntartható energiára vonatkozó rendelkezések kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának felgyorsításához;

67.  hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a kormányzati intézmények nagyobb kapacitással rendelkezzenek kereskedelmi stratégiák és politikák kidolgozására és végrehajtására, az áruk határon átnyúló forgalmának javítására, valamint a termékek minőségének javítására, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi normáknak;

68.  szorgalmazza az uniós székhelyű vállalkozások és az afgán magánszektorban működő vállalkozások közötti kapcsolatok erősítését; a kkv-k fejlesztése szempontjából kedvező feltételek bevezetésére ösztönöz;

69.  támogat és üdvözöl egy olyan, az EU, a tagállamok vagy a nemzetközi közösség bármely tagja által indítandó fejlesztési programot, amely segít a kisvállalkozások tulajdonosainak és az vállalkozóknak eligazodni a jogi költségekkel, a szabályozással és a termelés egyéb olyan akadályaival kapcsolatban, amelyek elriaszthatják a vállalkozásokat a piacra lépéstől és/vagy a piaci növekedéstől;

70.  elismeri, hogy Afganisztán ásványkincsei olyan gazdasági lehetőséget jelentenek, amely bevételt és munkahelyeket teremthet az ország számára; megjegyzi, hogy Kína érdeklődést mutat ezen ásványkincsek, különösen a ritkaföldfémek iránt;

Migráció

71.  elismeri, hogy a migráció folyamatos kihívást jelent Afganisztán számára, ami a szomszédos országok és az uniós tagállamok számára problémákat okoz; aggodalmának ad hangot az elsősorban Pakisztánból és Iránból, és kisebb mértékben Európából visszatérő migránsok minden eddiginél nagyobb száma miatt; elismeri, hogy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel és a menekültekkel kapcsolatos problémák az afganisztáni lázadó csoportok erőszakos fenyegetésének, valamint gazdasági és környezeti tényezőknek tudhatók be; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a nemzetközi közösségnek a tömeges migráció kiváltó okainak megelőzésére kell törekednie; üdvözli a visszatérések kezelésére irányuló afgán nemzeti stratégiát; aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy az afgán hatóságok nem rendelkeznek a jelenlegi visszatérőket segítő állandó integrációs politikákkal; meggyőződése, hogy a visszatérők – különösen a gyermekek, akik számára garantálni kell az alap- és középfokú oktatáshoz való hozzáférést – megfelelő reintegrációja alapvető fontosságú az ország stabilitása érdekében, csakúgy, mint annak biztosítása, hogy a visszatérésre kötelezett személyeket a visszatérési eljárások során ne érje erőszak vagy kényszer;

72.  hangsúlyozza, hogy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint 5,5 millió embernek van szüksége humanitárius segélye Afganisztánban, beleértve a konfliktus vagy aszály következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, és hangsúlyozza, hogy az aszály következtében több mint 250 000 ember kényszerült lakóhelye elhagyására az ország északi és nyugati részén; megjegyzi, hogy a humanitárius reagálási terv csak 33,5%-os finanszírozásban részesül, és ezért sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a legfontosabb humanitárius kihívások és emberi szükségletek kezelése érdekében, és fordítsanak különös figyelmet a kiszolgáltatott emberekre, köztük a nehezen elérhető területeken élőkre;

73.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás 28. cikkének (4) bekezdése ellenére, amely megállapítja, hogy a feleknek visszafogadási megállapodást kell kötniük, nem sikerült hivatalos megállapodást kötni, csupán egy nem hivatalos megállapodás, a közös migrációügyi koncepció született; fontosnak tartja, hogy a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében minden visszafogadási megállapodást hivatalossá kell tenni; sajnálja, hogy hiányzik a parlamenti felügyelet és a demokratikus ellenőrzés a közös migrációügyi koncepció megkötése tekintetében, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytassanak folyamatos párbeszédet az érintett szereplőkkel annak érdekében, hogy fenntartható megoldást találjanak az afgán menekültek regionális dimenziójú problémájára;

74.  sajnálatosnak tartja az Afganisztánból Nyugatra irányuló migrációs hullámot, különösen a képzettek és a fiatalok elvándorlását az országban uralkodó kilátástalanság elől; felhívja a figyelmet az EU által az afgán emigránsok részére Pakisztánban és Iránban folyósított támogatásra; felszólítja ezeket az országokat, hogy ne toloncolják ki ezeket a személyeket, mert az súlyos következményekkel járna Afganisztán stabilitására és gazdaságára nézve; felszólít arra, hogy a menekültek otthonukba való visszatérése biztonságosan, rendezetten és önkéntes alapon történjen;

75.  elismeréssel adózik az Európai Bizottságnak azért a 2016-ban létrehozott jelentős projektért, amelynek célja az Afganisztánba, Bangladesbe és Pakisztánba visszatérő migránsok újbóli beilleszkedésének elősegítése, és amelynek keretében 72 millió eurót különítettek el Afganisztán számára a 2016 és 2020 közötti időszakra;

76.  hangsúlyozza, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós fejlesztési támogatást nem szabad kizárólag a migrációs és határigazgatási célok szempontjából nézni, és úgy véli, hogy a fejlesztési támogatásnak hatékonyan kell kezelnie a migráció kiváltó okait;

Ágazati együttműködés

77.  sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be átfogó stratégiákat minden egyes ágazatra vonatkozóan, hogy az Afganisztánnal folytatott együttműködés valamennyi területén biztosítsa a széles körű fejlődést;

78.  kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket a kapacitásépítés, a közigazgatás és a közszolgálat reformja terén szerzett uniós tapasztalatok felhasználása érdekében; hangsúlyozza, hogy az adózás területén sürgősen javítani kell az irányítást; felszólít a civil társadalmi szervezetek támogatására, különböző etnikai, vallási, társadalmi vagy politikai hátterük teljes körű tiszteletben tartása mellett;

79.  hangsúlyozza, hogy az afgán népesség bevételének 50%-át és a GDP negyedét a mezőgazdaság adja; megállapítja, hogy az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2014 és 2020 között 1,4 milliárd EUR összeget költ a vidéki területeken végrehajtandó fejlesztési projektekre; megállapítja továbbá, hogy ezeknek a projekteknek kulcsszerepük van abban, hogy a mezőgazdasági termelők ne térjenek vissza a feketegazdaságba;

80.  megállapítja, hogy az afgán népesség 80%-a önellátó mezőgazdasági termelést folytat a mezőgazdaságnak nem kedvező környezetben, és fejletlen öntözési módszereket alkalmaz; támogatja az élelmiszerbiztonság garantálására irányuló erőfeszítések fokozását;

81.  aggodalommal veszi tudomásul az Afganisztánt jelenleg sújtó aszályt, amely évtizedek óta a legsúlyosabb, és az embereket, az állatállományt és a mezőgazdaságot egyaránt fenyegeti; aggodalmának ad hangot továbbá a gyakori természeti katasztrófák, például a villámárvizek, földrengések, földcsuszamlások és a kemény telek miatt;

82.  aggodalommal állapítja meg, hogy a mezőgazdasági termékek, például a búza károsodása a lakóhely elhagyásához, szegénységhez, éhezéshez és egyes esetekben a feketepiac igénybe vételéhez vezethet, valamint hogy hárommillió embert nagyon súlyosan fenyeget az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának és a megélhetésük elvesztésének veszélye;

83.  elismeri, hogy ha az élelmiszergyártási értékláncnak a jelenleginél több fázisa kerülne vissza Afganisztánba, akkor növekedne a családok jövedelme és az élelmezésbiztonság, csökkenne az élelmiszerek költsége, és további munkahelyek jönnének létre;

84.  arra ösztönzi az EU-t, hogy folytassa az afganisztáni egészségügyi ellátás javítására irányuló erőfeszítéseit, és kiemeli annak fontosságát, hogy mindenki hozzájusson a védőoltásokhoz, különösen a betegségekre fogékonyabb csoportok, például a gyermekek;

85.  üdvözli, hogy az elsődleges egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés 9%-ról több mint 57%-ra emelkedett, és a várható élettartam 44 évről 60 évre nőtt, valamint hogy ezeket az eredményeket az EU-tól, a tagállamoktól és a nemzetközi közösségtől származó hozzájárulások tették lehetővé; elismeri, hogy mindezen eredmények dacára még többet kell tenni a várható élettartam növelése, illetve a szülő nők és az újszülöttek halálozási arányának csökkentése érdekében;

86.  határozottan elítéli az afgán egészségügyi rendszer korrupt gyakorlatait, például az illegális gyógyszerek behozatalát, és sürgeti az EU-t, hogy továbbra is gyakoroljon nyomást az afgán kormányra abból a célból, hogy lépjen fel határozottabban az ilyen korrupt gyakorlatok megakadályozása érdekében;

87.  ismételten leszögezi, hogy szakképzett egészségügyi dolgozókra van szükség Afganisztánban, és arra ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is küldjenek egészségügyi szakembereket Afganisztánba a helyi orvosok és egészségügyi dolgozók kiképzésére;

88.  megállapítja, hogy az emberkereskedelem és a migránsok csempészése mindkét fél számára, de különösen az afgán társadalom számára káros; felszólít a már meglévő megállapodások gyors végrehajtására, többek között az információcsere tekintetében, az instabilitást és az intézmények gyengeségét kihasználó transznacionális bűnözői hálózatok felszámolása érdekében;

A partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás végrehajtása

89.  üdvözli a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodást mint az EU és Afganisztán közötti első szerződéses kapcsolatot;

90.  megállapítja, hogy CAPD számos területen megteremti az alapot a kapcsolatok fejlesztéséhez, úgymint a jogállamiság, az egészségügy, a vidékfejlesztés, az oktatás, a tudomány és a technológia, a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés és a kábítószerek, a migráció, a nukleáris biztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és az éghajlatváltozás terén;

91.  üdvözli a közös együttműködési szervek végrehajtási szinten történő létrehozását, kiemelve a politikai kérdésekről, többek között az emberi jogokról, különösen a nők és gyermekek jogairól folytatott rendszeres párbeszéd fontosságát, amelyek e megállapodás lényeges elemeit képezik, és amely párbeszéd a kihívások kezelésére és a szorosabb partneri viszony kialakítására is lehetőséget ad;

92.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás nem rendelkezik a végrehajtás közös parlamenti ellenőrzéséről; támogatja az Európai Parlament, a tagállamok parlamentjei és az afgán parlament partnerségi és fejlesztési együttműködési program végrehajtásának nyomon követésében betöltött szerepét;

93.  tudomásul veszi, hogy 2017 szeptemberétől az EU afganisztáni különleges képviselőjét különmegbízott váltotta fel, az EKSZ struktúrájába illeszkedve;

94.  sajnálja, hogy a Tanács úgy határozott, hogy a Parlament jóváhagyását igénylő területeken ideiglenes alkalmazásról szóló határozatot hoz, nevezetesen a kereskedelmi és beruházási ügyekben való együttműködésről szóló fejezetet, amely az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahelyett, hogy még a folyamat korai szakaszában, e lépés meghozatala előtt kérte volna a ratifikációt; úgy ítéli meg, hogy ez a határozat ellentmond az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvének, és aláássa a Parlament jogait és felelősségeit;

o
o   o

95.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU afganisztáni különmegbízottjának, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 67., 2017.3.14., 3. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0169.
(3) HL C 65., 2016.2.19., 133. o.
(4) HL C 169. E, 2012.6.15., 108. o.
(5) HL C 168. E, 2013.6.14., 55. o..
(6) HL C 378., 2017.11.9., 73. o.
(7) HL C 349., 2017.10.17., 41. o.
(8) HL C 366., 2017.10.27., 129. o.
(9) HL C 66., 2018.2.21., 17. o.
(10) HL C 298., 2018.8.23., 39. o.
(11) HL C 337., 2018.9.20., 48. o.
(12) HL C 369., 2018.10.11., 85. o.
(13) A 2011. november 10-i tanácsi határozatok (16146/11 és 16147/11).
(14) Az afganisztáni biztonsági helyzettel kapcsolatos, származási országokról szóló EASO-jelentés – Frissítés, 2018. május, https://coi.easo.europa.eu/administration/easo/PLib/Afghanistan-security_situation_2018.pdf
(15) Az USA Afganisztán újjáépítéséért felelős különleges főfelügyelőjének (SIGAR) az Egyesült Államok Kongresszusához intézett negyedéves jelentése, 2018. október 30., https://www.sigar.mil/pdf/quarterlyreports/2018-10-30qr.pdf
(16) https://www.unodc.org/unodc/en/frontpage/2018/May/last-years-record-opium-production-in-afghanistan-threatens-sustainable-development--latest-survey-reveals.html


Norvégiának, Izlandnak, Svájcnak és Liechtensteinnek az eu-LISA-ban való részvétele***
PDF 132kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (15832/2018 – C8-0035/2019 – 2018/0316(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0171A8-0081/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15832/2018),

–  tekintettel az Európai Unió, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti megállapodás tervezetére (12367/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 85. cikkének (1) bekezdése, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 88. cikkének (2) bekezdése, valamint 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjának v. alpontja értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0035/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A8-0081/2019),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség kormányainak és parlamentjeinek.


Az EU különleges képviselőinek hatásköre és megbízatása
PDF 169kWORD 49k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i ajánlása az Európai Parlament a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU különleges képviselőinek hatásköréről és megbízatásáról szóló ajánlásáról (2018/2116(INI))
P8_TA-PROV(2019)0172A8-0171/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3., 6., 21., 33. és 36. cikkére,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által a politikai elszámoltathatóságról tett nyilatkozatra(2),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez címzett, a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló 2009. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az EU éves jelentéseire az emberi jogokról és a demokrácia helyzetéről a világban,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a biztonság- és védelempolitika területével kapcsolatos minősített tanácsi információkhoz való hozzáféréséről 2002. november 20-án, az Európai Parlament és a Tanács között létrejött intézményközi megállapodásra,

–  tekintettel az EU különleges képviselőinek kinevezésére, megbízatására és finanszírozására vonatkozó, 2007. július 9-i iránymutatásokra, valamint a Tanács 2014. március 11-i 7510/14 sz. feljegyzésére;

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének meghatározásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2010. július 8-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az alelnök/főképviselő által 2016. június 28-án előterjesztett, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiára és az azt követő végrehajtási jelentésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2013-ban elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1975. évi Helsinki Záróokmányára ‒ mint az európai és a tágabb regionális biztonsági rend sarkalatos dokumentumára ‒ és annak valamennyi elvére,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez címzett, a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentéseiről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről szóló éves uniós jelentésekről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására(4),

–  tekintettel az emberi jogoknak a háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények, többek között népirtás során elkövetett megsértése elleni fellépésről szóló, 2017. július 4-i állásfoglalására(5);

–  tekintettel az Ukrajnáról szóló állásfoglalásaira, amelyek a Krímmel és a Donyec-medencével foglalkozó uniós különleges képviselő kinevezésére szólítanak fel,

–  tekintettel az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjével kapcsolatban a Tanácsnak tett, 2012. június 13-i ajánlására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. és 113. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0171/2019),

A.  mivel az EU törekszik arra, hogy erősebb globális szereplővé váljon nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is, arra törekedve, hogy fellépései és politikái hozzájáruljanak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, valamint a szabályokon alapuló világrend fenntartásához;

B.  mivel az EU különleges képviselőit (EUKK-k) a Tanács nevezi ki az alelnök/főképviselő javaslata alapján, és megbízatásuk egyes tematikus vagy földrajzilag meghatározott politikai vagy biztonsági jellegű célok előmozdítására vonatkozik; mivel bizonyították, hogy az uniós diplomáciában értékes és rugalmas eszközként szolgálnak azáltal, hogy kulcsfontosságú helyzetekben az EU-t minden tagállam támogatásával megszemélyesítik és képviselik; mivel az Európai Unió különleges képviselői megbízatásuk rugalmassága révén olyan operatív eszközt jelentenek, amely gyorsan bevethető, ha bizonyos országokban vagy bizonyos témákban aggályok merülnek fel;

C.  mivel a gyakori helyszíni jelenlétüknek köszönhetően az EUKK-k kiváltságos helyzetben vannak a tekintetben, hogy párbeszédet alakítsanak ki a civil társadalommal és a helyi szereplőkkel, valamint hogy kutatásokat végezzenek a helyszínen; mivel ez a közvetlen tapasztalat lehetővé teszi számukra, hogy konstruktívan hozzájáruljanak a szakpolitikák és a stratégiák kialakításához;

D.  mivel jelenleg öt regionális uniós különleges képviselő (az Afrika szarváért felelős, a Száhel-övezetért felelős, a Közép-Ázsiáért felelős, a közel-keleti békefolyamathoz rendelt és a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselők), két országspecifikus uniós különleges képviselő (a koszovói és a bosznia-hercegovinai különleges képviselő), valamint egy, az emberi jogokért felelős tematikus uniós különleges képviselő létezik;

E.  mivel jelenleg a különleges képviselők közül csak kettő nő;

F.  mivel a meghatározott országokra vonatkozó megbízatásokkal rendelkező különleges képviselők esetében az, hogy ők az ottani uniós küldöttségek vezetői is egyben, hozzájárult az EU külföldi jelenlétének koherenciájához és hatékonyságához; mivel további országspecifikus különleges képviselők alkalmazásának összhangban kell állnia a külső fellépésre vonatkozó uniós stratégiákkal, mivel a Lisszaboni Szerződés megerősítette az uniós küldöttségeket, amely révén az ő felelősségükké vált az összes helyszíni uniós fellépés – köztük a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos politikák – összehangolása;

G.  mivel vannak más olyan prioritást képező területek és konfliktusok – többek között az EU közvetlen szomszédságában –, amelyekre különleges figyelmet kell fordítani, és amelyek tekintetében nagyobb mértékű részvételre és az EU jobb láthatóságára van szükség, mint például az ukrajnai orosz agresszió és a Krím illegális elfoglalása esetében;

H.  mivel a különleges képviselők hasznosnak bizonyultak, különösen a magas szintű politikai párbeszédek folytatása és a magas szintű partnerek nagyon érzékeny politikai környezetben való elérése terén;

I.  mivel az EU különleges képviselőit a Parlament által közösen meghatározott KKBP-költségvetésből finanszírozzák, és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban elszámoltathatók a Bizottsággal szemben;

J.  mivel az alelnök/főképviselő elkötelezte magát amellett, hogy pozitív választ ad az Európai Parlament arra irányuló kéréseire, hogy az újonnan kinevezett különleges képviselőket a hivatalba lépésüket megelőzően meghallgathassa, és hogy a különleges képviselők által a Parlamenthez intézett rendszeres tájékoztatásokat megkönnyítse;

K.  mivel a különleges képviselőket az országukban vagy nemzetközi szervezetekben korábban vezető beosztású diplomáciai vagy politikai tisztséget betöltő személyek közül választják ki; mivel jelentős mértékű rugalmassággal és mérlegelési jogkörrel rendelkeznek megbízatásuk végrehajtásával kapcsolatban, ami elősegítheti a kitűzött célok elérését és a stratégiák végrehajtását, továbbá hozzáadott értéket biztosít az EU számára;

L.  mivel az EUKK-k kulcsfontosságú szerepe az, hogy hozzájáruljanak az EU külső tevékenységének és képviseletének egységességéhez, összhangjához, koherenciájához és hatékonyságához; mivel kifejezésre juttatják az EU érdeklődését egy adott ország, régió vagy tematikus terület iránt, és erősítik ennek láthatóságát, valamint hozzájárulnak egy adott uniós stratégia vagy politika végrehajtásához a megbízatásuk szerinti ország, régió vagy tematikus kérdés tekintetében;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

A mandátumról

Az eszközökről

A személyi profilról

Az érintett területekről

A kapcsolatokról és az együttműködésről

   a) mutassanak be stratégiai elképzeléseket a különleges képviselők alkalmazásáról, szerepéről, megbízatásáról és hozzájárulásáról az uniós globális stratégia végrehajtása szempontjából;
   b) biztosítsák, hogy uniós különleges képviselő csak akkor kerüljön kinevezésre, ha ez az eszköz egyértelműen hozzáadott értéket képvisel, azaz ha feladataik az EKSZ már meglévő struktúráin, így például az uniós küldöttségeken vagy a Bizottságon belül hatékonyan nem láthatók el;
   c) biztosítsák, hogy az uniós különleges képviselőket elsősorban az EU konfliktusmegelőzéssel és -rendezéssel, továbbá az uniós stratégiák végrehajtásával kapcsolatos, különösen közvetítésre vagy a párbeszéd elősegítésére irányuló erőfeszítéseinek fokozására vagy a külkapcsolatok területéhez tartozó konkrét tematikus területekre vonatkozó uniós szakpolitikai célkitűzések előmozdítására és a nemzetközi jog betartatására használják fel;
   d) kerüljék el továbbá az uniós különleges képviselők számának túlzott növekedését és megbízatásaik elaprózódását, ami a többi uniós intézménnyel való átfedéseket és a koordinációs költségek növekedését eredményezné;
   e) biztosítsák, hogy az uniós különleges képviselők megbízatása és az általuk a regionális biztonság, illetve a konfliktusok megelőzése, a közvetítés és konfliktusok rendezése kapcsán tett lépések kövessék a nemzetközi jognak az 1975. évi Helsinki Záróokmány és más alapvető nemzetközi jogi normák szerinti elveit, valamint az európai biztonsági rend kulcsfontosságú elemét jelentő és az EU globális stratégiájában hangsúlyozott békés vitarendezés elvét; biztosítsák továbbá, hogy az uniós különleges képviselők megfeleljenek a megbízatásuk szerinti régió vagy konfliktus tekintetében elfogadott valamennyi uniós szabálynak és politikának;
   f) fontolják meg minden lehetséges módját annak, hogy megerősítsék a hatékony külpolitikai eszközt jelentő uniós különleges képviselők szerepét, akik képesek az uniós külpolitikai kezdeményezések fejlesztésére és előmozdítására, valamint a szinergiák elősegítésére, többek között annak biztosítása révén, hogy a különleges képviselők a feladataik hatékony ellátása érdekében szabadon utazhatnak a megbízatásuk körébe tartozó területen, akár a konfliktusövezetekben is;
   g) biztosítsák az EUKK-k munkájának átláthatóbbá és láthatóbbá tételét, többek között az országlátogatásokról, a munkaprogramokról és a prioritásokról szóló nyilvános jelentéstétel, valamint egyedi weboldalak létrehozása útján, hogy lehetővé váljon tevékenységük nyilvános ellenőrzése;
   h) erősítsék meg azokat az előnyös tulajdonságokat, amelyekben az uniós különleges képviselők hozzáadott értéke rejlik – az alelnök/főképviselő és a tagállamok támogatásán alapuló legitimitást, a valamely országgal/régióval/témával kapcsolatos feladatokat, a politikai súlyt, a rugalmasságot és azt, hogy arcot adnak az uniós diplomáciai fellépéseknek, valamint hogy fokozzák az EU jelenlétét és láthatóságát a partnerországokban, ezáltal erősítve az EU mint hatékony nemzetközi szereplő profilját;
   i) engedjenek meg egy olyan perspektívát kínáló, megfelelő hosszúságú megbízatást, amely lehetővé teszi képzett vezető személyzet felvételét és a megbízatás végrehajtását, valamint a partnerek közötti bizalomépítést, hálózatok kiépítését és a folyamatok befolyásolását; biztosítsanak rendszeres felülvizsgálatot az érintett ország/régió vagy téma fejleményeinek megfelelően, lehetővé téve a megbízás meghosszabbítását is, amennyiben azt a körülmények megkövetelik;
   j) járuljanak hozzá az uniós szakpolitika vagy stratégia végrehajtásához a megbízatás szerinti területen, továbbá a stratégiák és politikák kialakításához vagy felülvizsgálatához;
   k) biztosítsák, hogy a konfliktusmegelőzés és -megoldás, a közvetítés és a párbeszéd megkönnyítése, valamint az alapvető jogok, az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a nemek közötti egyenlőség kérdése horizontális prioritást jelentsenek, és ezért a különleges képviselők megbízatásának központi elemeit képezzék, valamint biztosítsák az e területeken tett lépésekről szóló megfelelő jelentéstételt;
   l) írjanak elő értékelési és nyomon követési eljárásokat az elért eredmények, a felmerült akadályok, a legfontosabb kihívások jelzése, a szakpolitikák kialakításához való hozzájárulás, valamint a különleges képviselő és a más uniós szereplők tevékenysége közötti összhang értékelése, a bevált gyakorlatok különleges képviselők közötti megosztása, továbbá a különleges képviselő teljesítményének értékelése, illetve megbízatásának megújítása és felülvizsgálata tekintetében;
   m) biztosítsák a közép-ázsiai megbízatás összhangját a a Közép-Ázsiára vonatkozó 2007. évi uniós stratégiával, amelyet 2015-ben felülvizsgáltak annak érdekében, hogy növeljék az Unió hatékonyságát és láthatóságát a régióban;
   n) vezessenek be az Európai Unió különleges képviselőire vonatkozóan egy hosszabb „gondolkodási időt”, hogy az összeférhetetlenség eseteit illetően a lehető legmagasabb szintű etikai normák érvényesülését lehessen biztosítani;
   o) biztosítsák, hogy az Európai Parlament Külügyi Bizottsága részt vegyen a különleges képviselők új és kibővített megbízatásának kidolgozásában;
   p) tartsák fenn azt a rugalmasságot és autonómiát, amelyet a különleges képviselők jelenleg külön finanszírozási forrással rendelkező és a Tanáccsal kiváltságos kapcsolatot fenntartó KKBP-eszközként élveznek; ugyanakkor azonban erősítsék meg a koordinációs és jelentéstételi kapcsolatokat az EKSZ kapcsolódó (regionális, tematikus, KBVP- és válságreagálási) igazgatóságaival és a Bizottság kapcsolódó főigazgatóságaival; biztosítsák a jelölési és megerősítési eljárás gyorsaságát és átláthatóságát;
   q) foglalkozzanak azokkal a hiányosságokkal, amelyek az intézményi tudásállomány fenntartása és a távozó és az érkező EUKK-k közötti folytonosság terén jelentkeznek, azáltal, hogy megerősítik az EKSZ-től kapott logisztikai és adminisztratív támogatást, beleértve az archiválást, továbbá azáltal, hogy elsősorban az EKSZ-től és más uniós intézményektől rendelnek ki megfelelő szakpolitikai tanácsadókat a különleges képviselők alá tartozó csoportokba;
   r) különleges képviselővé olyan személyek kerüljenek kinevezésre, akik kiterjedt diplomáciai és politikai szakértelemmel és megfelelő profillal rendelkeznek, biztosítva különösen azt, hogy rendelkezzenek az ahhoz szükséges politikai erővel, hogy kapcsolatokat és kölcsönös bizalmat alakítsanak ki a magas szintű partnerekkel; e tekintetben használják ki a politikai és diplomáciai tapasztalattal rendelkező személyek meglévő állományát az Unió egészében; tartsák tiszteletben a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyt; biztosítsák, hogy a valamely adott személy kijelölésére vonatkozó döntést átlátható módon hozzák meg, és csak azt követően, hogy megerősítették a jelölt alkalmasságát, különös tekintettel az esetleges összeférhetetlenségekre, továbbá hogy a jelölt megfelel az etikai normáknak;
   s) biztosítsák, hogy bármely EUKK kinevezését csak az Európai Parlament Külügyi Bizottságának pozitív értékelését követően erősítsék meg;
   t) biztosítsanak szabadabban hozzáférhető információkat és indokolást a kiválasztott jelöltekkel kapcsolatban;
   u) az EU különleges képviselőinek megbízatását összpontosítsák a regionális biztonság megerősítésére, valamint a konfliktusmegelőzésre és -megoldásra, különösen a párbeszéd elősegítése és közvetítés révén, amelyek tekintetében az uniós szerepvállalás hozzáadott értéket teremthet; biztosítsák, hogy tematikus fókusz esetében az EUKK kinevezése ne kettőzze meg vagy ássa alá a Bizottság és az EKSZ szerepét;
   v) az EU külső fellépésének sajátos diplomáciai eszközeiként az uniós különleges képviselők által betöltött szerepet figyelembe véve, továbbá felismerve az európai szomszédságpolitika stabilitásának fontosságát, ösztönözzék az uniós különleges képviselőket szorosabb kapcsolatos kialakítására az elhúzódó konfliktusok által érintett országokkal, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az uniós különleges képviselők hozzájáruljanak a konfliktusok békés rendezéséhez az EU szomszédságában;
   w) üdvözöljék új emberi jogi uniós különleges képviselő kinevezését, és ismerjék el a korábbi különleges képviselő munkáját, aki sikeresen betöltötte azon szerepét, hogy növelje az EU emberi jogi politikájának hatékonyságát és láthatóságát; megjegyzi, hogy a kiterjesztették a feladatkört, amely immár magában foglalja a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás támogatásának előmozdítását is;
   x) erősítsék meg az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője kapacitását és szerepét, szem előtt tartva, hogy ez a szerep az egész világra kiterjedő megbízatással jár, amely ezért a harmadik országokkal, az érintett partnerekkel, a vállalkozásokkal, a civil társadalommal, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott politikai párbeszédet, valamint a vonatkozó nemzetközi fórumokon való fellépést követel meg és foglal magában;
   y) ügyelve arra, hogy ne növekedjen jelentősen az EU különleges képviselőinek száma, hogy ne sérüljön e tisztség különleges jellege, fokozatosan szüntessék meg a meglévő országspecifikus különleges képviselők megbízatását, és a következő Bizottság és az EKSZ közötti felelősségmegosztás függvényében fontolják meg regionális különleges képviselők kinevezését; fontolják meg az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi koordinációjáért, a nemzetközi humanitárius jogért és a nemzetközi igazságszolgáltatásért, továbbá a leszerelésért és a nonproliferációért felelős tematikus különleges képviselők kinevezését, az utóbbi esetében a kérdéskörrel foglalkozó jelenlegi uniós különmegbízott feladatainak átvételével;
   z) nevezzenek ki egy új ukrajnai EUKK-t, aki elsősorban a Krímre és a Donyec-medencére összpontosítana, és a megszállt területeken fennálló emberi jogi helyzet nyomon követéséért, a minszki megállapodások végrehajtásáért, az Azovi-tengeren a helyzet enyhítésért és a belső menekültek jogaiért lenne felelős, amint azt az Európai Parlament már korábban is kérte állásfoglalásaiban;
   aa) erősítsék meg a különleges képviselők kapcsolatait és együttműködését a különböző intézményekkel, civil szervezetekkel és a tagállamokkal a lehető legnagyobb mértékű szinergia és minden szereplő koherens elköteleződésének biztosítása érdekében; fokozottabban vonják be az Európai Unió különleges képviselőit az EU korai konfliktus-előrejelző rendszerébe; biztosítsák, hogy ne legyenek átfedések más magas szintű diplomáciai szereplőkkel, például az uniós különmegbízottakkal; biztosítsák az együttműködést más hasonlóan gondolkodó partnerekkel és követekkel, köztük az ENSZ, a NATO és az USA által kinevezett szereplőkkel;
   ab) mivel az Európai Parlament a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI) által kezelt KKBP-költségvetés civil részét érintően társjogalkotóként jár el, erősítsék meg az Európai Parlament által az EUKK-k tevékenysége felett gyakorolt felügyeletet, valamint fokozzák elszámoltathatóságuk mértékét és munkájuk átláthatóságát, emlékeztetve arra, hogy ez a cél azáltal érhető el, hogy rendszeresen megosztják az információkat a különleges képviselők megbízatásának végrehajtásáról, munkájukról, eredményeikről és az előttük álló kihívásokról, az EUKK-k és az Európai Parlament szervei – különösen a Külügyi Bizottság és annak Emberi Jogi Albizottsága és Biztonság- és Védelempolitikai Albizottsága – közötti rendszeres, legalább évenkénti gyakoriságú találkozók és eszmecserék, valamint az Európai Unió különleges képviselői által a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) és az EKSZ-nek küldött jelentések és országstratégiák EP-vel való szisztematikus megosztása révén; ennek érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a dokumentumok szerepeljenek a KKBP területére vonatkozó intézményközi megállapodásban;
   ac) a preventív diplomácia és a közvetítési folyamatok részeként, valamint az EU láthatóságának érdekében is ösztönözzék az interakciót, illetve segítsék elő a párbeszédet a civil társadalommal és a polgárokkal az EUKK által lefedett régióban; biztosítsák különösen azt, hogy az EU különleges képviselői proaktív módon elkötelezzék magukat a helyi hatóságok által esetlegesen fenyegetett vagy célba vett civil társadalmi szereplők, emberi jogi jogvédők vagy eltérő véleményeknek hangot adó személyek mellett;

2.  javasolja, hogy a következő Európai Parlament kérjen az új alelnök/főképviselőtől kötelezettségvállalást arra, hogy megbízatásának első hat hónapjában kidolgoz egy stratégiai elgondolást az Európai Unió különleges képviselőinek alkalmazásáról a globális stratégia végrehajtásával összefüggésben és a fent említett elvek és ajánlások mentén;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EU különleges képviselőinek.

(1) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.
(2) HL C 210., 2010.8.3., 1. o.
(3) HL C 351. E, 2011.12.2., 454. o.
(4) HL C 356., 2018.10.4., 130. o.
(5) HL C 334., 2018.9.19., 69. o.
(6) HL C 332. E, 2013.11.15., 114. o.


A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények ***I
PDF 425kWORD 135k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0615 – C8-0387/2015 – 2015/0278(COD))
P8_TA-PROV(2019)0173A8-0188/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0615),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0387/2015),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. május 25-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A8-0188/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2015)0278


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Ezen irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások esetében közelíti az akadálymentességi követelményekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, különösen azon tényezők felszámolása és megelőzése révén, amelyek az akadálymentességre vonatkozó eltérő tagállami követelményekből eredően akadályozzák bizonyos akadálymentes termékek és szolgáltatások szabad mozgását. Ez fokozná az akadálymentes termékek és szolgáltatások elérhetőségét a belső piacon, valamint javítaná a releváns információk hozzáférhetőségét.

(2)  Az akadálymentes termékek és szolgáltatások iránti kereslet magas, és a fogyatékossággal élő személyek száma az előrejelzések szerint jelentősen emelkedni fog ▌. Egy olyan környezet, ahol a termékek és a szolgáltatások jobban hozzáférhetők, befogadóbbá teszi a társadalmat, és elősegíti a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét. Ebben az összefüggésben szem előtt kell tartani, hogy a fogyatékosság előfordulása az Unióban gyakoribb a nők körében, mint a férfiak körében.

(3)  Ez az irányelv a fogyatékossággal élő személyek fogalmát az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2006. december 13-i egyezményével (a továbbiakban: az ENSZ-egyezmény) összhangban határozza meg, amelyben az Unió 2011. január 21. óta részes fél, és amelyet minden tagállam megerősített. Az ENSZ-egyezmény megállapítja, hogy fogyatékossággal élő személy „minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”. Ez az irányelv előmozdítja, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljeskörűen és ténylegesen egyenlő módon részt vehessenek a társadalom életében az olyan széles körben használt termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása révén, amelyek az eredeti kialakításuknak vagy a későbbi módosításuknak köszönhetően megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeinek.

(4)  Ezen irányelv segítséget nyújtana továbbá egyéb olyan személyek számára is, akik funkcióképességükben korlátozottak, mint például az időskorúak, a terhes nők vagy a csomaggal utazó személyek. A „funkcióképességükben korlátozott személyek” ezen irányelv szerinti fogalma olyan személyeket foglal magában, akik – állandó vagy ideiglenes jelleggel – fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással, életkorral összefüggő, vagy egyéb, az emberi test teljesítőképességével kapcsolatos fogyatékossággal élnek, amely különféle akadályokkal kölcsönhatásban a termékekhez és a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférésüket eredményezi, ami olyan helyzethez vezet, amelyben az említett termékeket és szolgáltatásokat hozzá kell igazítani a sajátos szükségleteikhez.

(5)  A ▌ fogyatékossággal élő személyeket célzó termékek és szolgáltatások akadálymentességére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közötti eltérések akadályozzák ▌ a termékek és szolgáltatások szabad mozgását és torzítják a tényleges versenyt a belső piacon. Az ENSZ-egyezmény hatálybalépését követően egyes termékek és szolgáltatások esetében feletehetőleg növekedni fognak az említett eltérések az Unióban. Az ilyen akadályok érzékenyen érintik a gazdasági szereplőket, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k).

(6)  A nemzeti akadálymentességi követelmények közötti különbségek különösen az önfoglalkoztatókat, a kkv-ket és ▌ a mikrovállalkozásokat tarthatják vissza attól, hogy saját belföldi piacukon kívül üzleti vállalkozásba fogjanak. Jelenleg az akadálymentességre vonatkozóan a tagállamok által életbe léptetett nemzeti, de még a regionális vagy helyi követelmények is különböznek mind hatályukat, mind részletességüket illetően. E különbségek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a versenyképességre és a növekedésre, mivel az akadálymentes termékeknek és szolgáltatásoknak az egyes nemzeti piacokra történő fejlesztése és piaci értékesítése többletköltségekkel jár.

(7)  Az akadálymentes termékek és ▌ szolgáltatások, valamint a támogató-segítő technológiák fogyasztói, illetve igénybevevői a szállítók, illetve a szolgáltatók közötti korlátozott verseny miatt magas árakkal szembesülnek. A széttagolt nemzeti szabályozások csökkentik a társadalmi és technológiai fejlődéssel kapcsolatos válaszokra vonatkozó, a nemzeti és nemzetközi szakmai partnerek közötti tapasztalatcsere potenciális előnyeit.

(8)  Az akadálymentes termékek és szolgáltatások piaca széttagoltságának megszüntetése, a méretgazdaságosság megteremtése, a határokon átnyúló kereskedelem és mobilitás elősegítése, valamint annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők erőforrásaikat az innovációra összpontosíthassák ahelyett, hogy azokat az Unió-szerte széttagolt jogszabályokból eredő költségek fedezésére ▌használnák fel, a belső piac megfelelő működéséhez a nemzeti intézkedések uniós szintű közelítésére van szükség.

(9)  A felvonókról szóló 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) és a közlekedés területére vonatkozó 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok rámutattak az akadálymentességi követelmények harmonizálásának előnyeire a belső piacon.

(10)  Az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a fogyatékos személyekről szóló 22. nyilatkozatban a tagállamok képviselőinek Konferenciája megállapodott abban, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke alapján meghozandó intézkedések kidolgozásakor az Unió intézményei figyelembe veszik a fogyatékos személyek szükségleteit.

(11)  „Az európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közlemény átfogó célja, hogy az összekapcsolt digitális egységes piac létrehozásával fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket nyújtson, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmet és előmozdítva a foglalkoztatást az Unión belül. Az uniós fogyasztók még mindig nem élhetnek maradéktalanul az egységes piac által kínált árak és választék előnyeivel, mivel a határokon átnyúló online ügyletek továbbra is nagyon korlátozottak. A széttagoltság miatt a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmi ügyletek iránti igény is mérsékeltebb. Összehangolt cselekvésre lesz szükség továbbá annak biztosítására, hogy az ▌ elektronikus tartalmak, az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés ▌ teljes egészében biztosítottak legyenek a fogyatékossággal élők számára. Ezért a digitális egységes piacon harmonizálni kell az akadálymentességi követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy – képességeitől függetlenül – valamennyi uniós polgár élvezhesse annak előnyeit.

(12)  Amióta az Unió az ENSZ-egyezmény részes felévé vált, annak rendelkezései az uniós jogrend szerves részévé váltak és azok kötelező erővel bírnak az Unió intézményeire és tagállamaira nézve.

(13)  Az ENSZ-egyezmény előírja, hogy a részes felek megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken. A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság megállapította, hogy konkrét, megvalósítható és időhöz kötött, az akadálymentesség fokozatos végrehajtásának nyomon követését lehetővé tevő referenciaértékeken alapuló jogszabályi keretek létrehozására van szükség.

(14)  Az ENSZ-egyezmény felszólítja a részes feleket, hogy valósítsanak meg vagy segítsenek elő a fogyatékossággal élő személyek számára alkalmas új technológiák – beleértve az információs és kommunikációs technológiákat –, a közlekedést/mozgást segítő eszközök, készülékek és támogató-segítő technológiák elérhetőségének és használatának előmozdítására irányuló kutatásokat és fejlesztéseket. Az ENSZ-egyezmény arra is felszólít, hogy a részes felek biztosítsanak elsőbbséget az elérhető költséggel járó technológiáknak.

(15)  Az ENSZ-egyezmény hatálybalépése a tagállamok jogrendjében a termékek és a szolgáltatások akadálymentességével kapcsolatban további nemzeti rendelkezések elfogadását teszi szükségessé. Uniós fellépés hiányában ezek a rendelkezések tovább növelnék a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közötti eltéréseket.

(16)  Ezért az ENSZ-egyezmény Unió-beli végrehajtását közös uniós szabályok meghatározásával szükséges elősegíteni. Ez az irányelv támogatja a tagállamokat arra irányuló erőfeszítéseik tekintetében is, hogy harmonizált módon tudják teljesíteni nemzeti vállalásaikat, valamint az ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségeiket az akadálymentességgel kapcsolatban.

(17)  Az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt című, 2010. november 15-i bizottsági közlemény az akadálymentességet az ENSZ-egyezménnyel összhangban a nyolc cselekvési terület egyikeként határozza meg, kimondja, hogy az a társadalmi részvétel előfeltétele, és célja a termékek és a szolgáltatások akadálymentességének biztosítása.

(18)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat egy olyan szűrési folyamat alapján választották ki, amelyet a ▌ fogyatékossággal élő személyek számára ▌ jelentőséggel bíró azon termékek és szolgáltatások meghatározására irányuló hatásvizsgálat előkészítése során végeztek el, amelyeket ▌ illetően a tagállamok az akadálymentesség tekintetében eltérő nemzeti követelményeket fogadtak el vagy fognak várhatóan elfogadni, amely torzítja a belső piac működését.

(19)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások akadálymentességének biztosítása érdekében az ilyen szolgáltatások nyújtásához használt olyan termékek tekintetében, amelyekkel a fogyasztó kapcsolatba kerül, szintén meg kell követelni, hogy megfeleljenek ezen irányelv ▌ alkalmazandó akadálymentességi követelményeinek.

(20)  A szolgáltatások akadálymentessége abban az esetben sem sérülhet, ha a szolgáltatást vagy annak egy részét harmadik fél alvállalkozóként nyújtja, és a szolgáltatóknak ez esetben is eleget kell tenniük az ezen irányelv szerinti kötelezettségeknek. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell személyzetük megfelelő és folyamatos képzését is annak érdekében, hogy a személyzet tagjai megfelelő tudással rendelkezzenek ahhoz, hogy miként kell használni az akadálymentes termékeket és szolgáltatásokat. Az említett képzésnek ki kell terjednie olyan területekre, mint például a tájékoztatás, a tanácsadás és a reklámozás.

(21)  Az akadálymentességi követelményeket oly módon kell bevezetni, hogy az a gazdasági szereplők és a tagállamok számára ▌ a lehető legkevesebb teherrel járjon ▌.

(22)  ▌ Az irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások forgalomba hozatala tekintetében akadálymentességi követelményeket kell meghatározni a belső piacon belüli szabad mozgásuk biztosítása érdekében.

(23)  Ennek az irányelvnek kötelezővé kell tennie a funkcionális akadálymentességi követelményeket, és azokat általános célkitűzések formájában kell meghatározni. Ezeket a követelményeket kellő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy jogilag kötelező erejű kötelezettségeket keletkeztessenek, és kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a megfelelőség értékelését az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítása céljából, valamint hogy bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítsanak az innováció lehetővé tétele érdekében.

(24)  Ez az irányelv magában foglal több, a termékek és a szolgáltatások működési módjához kapcsolódó funkcionálisteljesítmény-kritériumot. Ezeknek a kritériumoknak nem célja, hogy általános alternatívát kínáljanak ezen irányelv akadálymentességi követelményeivel szemben, mivel e kritériumok alkalmazása csak nagyon pontosan meghatározott körülmények fennállása esetén lehetséges. Ezek a kritériumok ezen termékek vagy szolgáltatások meghatározott funkciói vagy jellemzői tekintetében azok akadálymentessé tétele érdekében alkalmazandók, abban az esetben, ha ezen irányelv akadálymentességi követelményei nem vonatkoznak egy vagy több ilyen meghatározott funkcióra vagy jellemzőre. Továbbá abban az esetben, ha valamely akadálymentességi követelmény konkrét műszaki követelményeket tartalmaz, és a termékben vagy a szolgáltatásban alternatív műszaki megoldást biztosít az adott műszaki követelményeket illetően, ennek az alternatív műszaki megoldásnak ugyancsak meg kell felelnie a kapcsolódó akadálymentességi követelményeknek, és egyenértékű vagy még nagyobb mértékű akadálymentességet kell eredményeznie a vonatkozó funkcionálisteljesítmény-kritériumok alkalmazása révén.

(25)  Ezen irányelv hatályának ki kell terjednie az általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszerekre. Ahhoz, hogy ezek a rendszerek akadálymentes módon működhessenek, operációs rendszereiknek is akadálymentesnek kell lenniük. E számítógépes hardverrendszereket a fogyasztók általi használatra szánták, jellemzőik pedig a sokoldalú alkalmazhatóság és az, hogy a megfelelő szoftverrel képesek végrehajtani a fogyasztók által végzett leggyakoribb számítástechnikai feladatokat. Ilyen számítógépes hardverrendszerek például a személyi számítógépek – ideértve az asztali számítógépeket – a notebookok, az okostelefonok és a táblagépek is. A fogyasztói elektronikai termékekbe ágyazott speciális számítógépek nem minősülnek általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszereknek. Önmagukban nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá az ilyen rendszerben használt vagy használható, meghatározott funkciót betöltő olyan önálló alkotóelemek, mint például az alaplap vagy a memóriachip.

(26)  Ezen irányelv hatályának továbbá ki kell terjednie a fizetési terminálokra – ideértve ezek hardverét és szoftverét is –, valamint az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtására használt bizonyos interaktív önkiszolgáló terminálokra – ideértve ezek hardverét és szoftverét is –, például a következőkre: a bankjegykiadó automaták; a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges fizikai jegyeket kiadó jegykiadó automaták, például a menetjegy-árusító automaták; a banki sorszámkiadó automaták; az utasfelvételi automaták, valamint az interaktív önkiszolgáló információs terminálok, ideértve az interaktív információs képernyőket is.

(27)  Ki kell azonban zárni ezen irányelv hatálya alól bizonyos, a járművek, a repülőgépek, a hajók vagy a vasúti járművek szerves részeként beépített, interaktív önkiszolgáló információs terminálokat, mivel ezek olyan járművek, repülőgépek, hajók vagy vasúti járművek részét képezik, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(28)  Ennek az irányelvnek továbbá ki kell terjednie az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvben(7) meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, beleértve a segélyhívásokat is. Jelenleg azok az intézkedések, amelyeket a tagállamok hoztak annak érdekében, hogy akadálymentes hozzáférést biztosítsanak a fogyatékossággal élő személyek számára, eltérőek és nem harmonizáltak a teljes belső piacon. Biztosítva, hogy az egész Unióban egységes akadálymentességi követelmények legyenek alkalmazandók, az egynél több tagállamban működő gazdasági szereplők méretgazdaságossági megtakarításokra fognak szert tenni, és könnyebbé válik a fogyatékossággal élő személyek tényleges hozzáférése a termékekhez és a szolgáltatásokhoz a saját tagállamukban, és a tagállamok közötti utazásaik során egyaránt. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások, köztük a segélyhívások akadálymentessége érdekében a szolgáltatóknak a hanghívások mellett valós idejű szövegküldést, valamint videókapcsolat biztosítása esetén teljes körű beszélgetési szolgáltatást is biztosítaniuk kell, és gondoskodniuk kell mindezen említett kommunikációs eszközök szinkronizálásáról. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – az ezen irányelv szerinti követelményeken túl, valamint az (EU) 2018/1972 irányelvvel összhangban – meghatározzanak egy, a fogyatékossággal élő személyek által igénybe vehető közvetítő szolgáltatót.

(29)  Ez az irányelv harmonizálja az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és a kapcsolódó termékekre vonatkozó akadálymentességi követelményeket, és kiegészíti az (EU) 2018/1972 irányelvet, amely követelményeket határoz meg a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére biztosítandó egyenértékű hozzáférésre és választékra vonatkozóan. Az (EU) 2018/1972 irányelv továbbá követelményeket határoz meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek keretében a hangkommunikáció és az internet-hozzáférés megfizethetőségére, valamint arra vonatkozóan, hogy a kapcsolódó végberendezések, különleges berendezések és szolgáltatások a fogyatékossággal élő fogyasztók számára megfizethetők legyenek és rendelkezésre álljanak.

(30)  Ezen irányelvnek ki kell terjednie az interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező, előreláthatólag elsődlegesen az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételéhez használt fogyasztói végberendezésekre is. Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy ezen berendezés magában foglalja az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételére szolgáló konfiguráció részeként használt berendezéseket is, például az útvonalválasztók és a modemek.

(31)  Ezen irányelv alkalmazásában az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés azt jelenti, hogy az audiovizuális tartalmaknak akadálymentesen hozzáférhetőknek kell lenniük, és rendelkezniük kell olyan mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő felhasználók számára támogató-segítő technológiák használatát. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások magukban foglalhatnak honlapokat, online alkalmazásokat, beltéri egységen alapuló alkalmazásokat, letölthető alkalmazásokat, mobileszköz-alapú szolgáltatásokat, köztük mobilalkalmazásokat és kapcsolódó médialejátszókat, valamint csatlakoztatott televíziószolgáltatásokat. Az audiovizuális médiaszolgáltatások akadálymentességét a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) szabályozza az elektronikus műsorkalauzokhoz (EPG-k) való hozzáférés kivételével, amelyre kiterjed az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások fogalommeghatározása, amelyre ezen irányelv alkalmazandó.

(32)  A légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások tekintetében ezen irányelvnek ki kell terjednie többek között a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásnyújtásra – – ideértve a valós idejű utazási információkról honlapokon keresztül történő tájékoztatást is – a mobileszköz-alapú szolgáltatásokon, az interaktív információs képernyőkön, valamint az interaktív önkiszolgáló terminálokon keresztül, amelyre a fogyatékossággal élő utasoknak szükségük van az utazáshoz. Ez magában foglalhatja a szolgáltató személyszállítási termékeiről és szolgáltatásairól való tájékoztatást, az utazást megelőző tájékoztatást, az utazás közben történő tájékoztatást, valamint a szolgáltatások törléséről vagy a késéssel történő indulásról való tájékoztatást. A tájékoztatás részét képezhetik emellett az árakra és a promóciókra vonatkozó információk is.

(33)  Ezen irányelvnek ki kell terjednie az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyszállítási szolgáltatások üzemeltetői által vagy az ő nevükben fejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott a honlapokra és mobileszköz-alapú szolgáltatásokra – ideértve a mobilalkalmazásokat is –, az elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatásokra, az elektronikus menetjegyekre, valamint az interaktív önkiszolgáló terminálokra.

(34)  A légi, a buszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások tekintetében ezen irányelv hatályát az utasok jogaira vonatkozó meglévő ágazati jogszabályok alapján kell meghatározni. Amennyiben ez az irányelv nem vonatkozik bizonyos fajta közlekedési szolgáltatásokra, a tagállamoknak ösztönözniük kell az érintett szolgáltatókat, hogy alkalmazzák az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket.

(35)  Az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) már jelenleg is kötelezettségként írja elő a közlekedési – köztük városi és elővárosi közlekedési – szolgáltatásokat és a regionális közlekedési szolgáltatásokat nyújtó közszférabeli szervezetek számára a honlapjaik akadálymentesítését. Ez az irányelv mentességeket biztosít a szolgáltatásokat – többek között városi és elővárosi közlekedési szolgáltatásokat, valamint a regionális közlekedési szolgáltatásokat – nyújtó mikrovállalkozások részére. Emellett ez az irányelv kötelezettségeket tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az e-kereskedelmi honlapok akadálymentesek legyenek. Mivel ez az irányelv a magán közlekedési szolgáltatók nagy többsége számára kötelezettséget tartalmaz arra vonatkozóan, hogy online jegyértékesítés esetén akadálymentesítsék honlapjaikat, nem szükséges további követelményeket bevezetni a városi és az elővárosi közlekedési szolgáltatók, valamint a regionális közlekedési szolgáltatók honlapjait illetően.

(36)  Az akadálymentességi követelmények egyes – különösen az ezen irányelv szerinti, a tájékoztatás nyújtását érintő – elemeit a személyszállítás területén hatályos uniós jogszabályok már szabályozzák. Ezek közé tartoznak az alábbi rendeletek egyes elemei: a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10), az 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11), az 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12), az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(13), valamint a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(14). Ide tartoznak még azok a releváns jogi aktusok, amelyeket a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) alapján fogadtak el. A szabályozás egységességének biztosítása érdekében a fenti rendeletekben meghatározott akadálymentességi követelményeket és az említett jogi aktusokat továbbra is alkalmazni kell. A hatályos követelményeket azonban ezen irányelv további követelményei fogják kiegészíteni, amelyek javítják a belső piac működését a közlekedés területén és megkönnyítik a fogyatékossággal élő személyek helyzetét.

(37)  Helyénvaló, hogy ezen irányelv hatálya ne terjedjen ki a közlekedési szolgáltatások bizonyos olyan elemeire, amelyek nyújtására a tagállamok területén kívül kerül sor, még abban az esetben sem, ha azok az uniós piacot célozzák. Ezen elemek tekintetében a személyszállítási szolgáltatókat csak annak biztosítására kell kötelezni, hogy ezen irányelv követelményei teljesüljenek a szolgáltatás azon része tekintetében, amelyet az Unió területén belül nyújtanak. A légi közlekedés esetében azonban az uniós légi fuvarozók kötelesek biztosítani, hogy ezen irányelv alkalmazandó követelményei az olyan légi járatok esetében is teljesülnek, amelyek valamely harmadik országban található repülőtérről indulnak valamely tagállam területén lévő repülőtérre. Ezen túlmenően minden légi fuvarozó – beleértve az Unióban engedéllyel nem rendelkezőket is – köteles biztosítani, hogy az ezen irányelv szerinti követelmények teljesüljenek azon légi járatok esetében, amelyek az Unió területéről indulnak egy harmadik ország területére.

(38)  Ösztönözni kell a városi hatóságokat, hogy a városi közlekedési szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést tegyék a fenntartható városi mobilitási terveik részévé, és hogy rendszeresen tegyék közzé a városi tömegközlekedéshez való akadálymentes hozzáféréssel és a városi mobilitással kapcsolatos bevált gyakorlatok listáját.

(39)  A banki és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog célja az említett szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók védelme és tájékoztatása az egész Unióban, azonban e jogszabályok nem tartalmaznak akadálymentességi követelményeket. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek Unió-szerte igénybe tudják venni ezeket a szolgáltatásokat – beleértve azt is, ha azokat honlapokon és mobileszköz-alapú szolgáltatásokon, köztük mobilalkalmazásokon keresztül nyújtják –, megalapozott döntéseket hozzanak, és bízzanak abban, hogy egyéb fogyasztókkal egyenlő, megfelelő védelmet élveznek, továbbá a szolgáltatók számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében ezen irányelvben közös akadálymentességi követelményeket kell megállapítani a fogyasztóknak nyújtott egyes banki és pénzügyi szolgáltatások tekintetében.

(40)  A megfelelő akadálymentességi követelményeknek a személyazonosítási módszerekre, az elektronikus aláírásra és a fizetési szolgáltatásokra is vonatkozniuk kell, mivel ezekre szükség van a lakossági banki ügyletek lebonyolításához.

(41)  Az elektronikus könyvfájlok egy olyan elektronikus számítógépes kódoláson alapulnak, amelyek lehetővé teszik a többnyire szöveges és grafikus szellemi alkotások terjesztését és megtekintését. E kódolás precizitásának mértéke meghatározza az elektronikus könyvfájlok akadálymentességét; különösen ami az alkotás különböző alkotóelemeinek osztályozását, valamint a szerkezetének szabványos leírását illeti. Az interoperabilitásnak az akadálymentesség vonatkozásában várhatóan optimálissá kell tennie e fájlok kompatibilitását a közvetítő eszközökkel, valamint a jelenlegi és jövőbeli támogató-segítő technológiákkal. Minden alkalmazandó akadálymentességi követelmény tekintetében figyelembe kell venni az olyan sajátos kiadványok különös jellemzőit, mint a képregények, a gyermekkönyvek és a művészeti könyvek. Amennyiben a tagállamonként eltérő akadálymentességi követelmények megnehezítené a kiadók és egyéb gazdasági szereplők számára, hogy kihasználják a belső piac előnyeit, az e-könyv-olvasók esetében interoperabilitási problémákat okozhatna, valamint korlátozná az elektronikus könyvek hozzáférhetőségét a fogyatékossággal élő fogyasztók számára. Az elektronikus könyvekkel összefüggésben a szolgáltató fogalma magában foglalhat kiadókat és a forgalmazásban részt vevő egyéb gazdasági szereplőket. Elismert tény, hogy a fogyatékossággal élő személyek továbbra is akadályokkal szembesülnek az olyan tartalmakhoz való hozzáférést illetően, amelyek szerzői és szomszédos jogi védelem alatt állnak, mint ahogy az is, hogy az (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) és az (EU) 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendelet(17) elfogadása révén bizonyos intézkedések születtek e helyzet kezelése érdekében, és a jövőben e tekintetben további uniós intézkedések hozhatók.

(42)  Ez az irányelv az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat távolról, honlapokon és mobileszköz-alapú szolgáltatásokon keresztül, elektronikus úton és a fogyasztó egyéni kérelme alapján, fogyasztói szerződés megkötése céljából nyújtott szolgáltatásként határozza meg. E fogalommeghatározás alkalmazásában a „távolról” azt jelenti, hogy a szolgáltatást a felek egyidejű jelenléte nélkül nyújtják; az „elektronikus úton” azt jelenti, hogy a szolgáltatás elsődleges elküldése és a célállomásán való fogadása adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést is) és tárolására szolgáló elektronikus berendezés útján történik, valamint annak közvetítése, továbbítása és vétele teljes egészében vezetéken, rádión, optikai vagy egyéb elektromágneses eszköz útján történik; „a fogyasztó egyéni kérelme alapján” azt jelenti, hogy a szolgáltatás nyújtása egyéni kérelemre történik. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások megnövekedett jelentőségére és magas technológiai színvonalukra tekintettel fontos, hogy az akadálymentességükre harmonizált követelmények vonatkozzanak.

(43)  Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó, ezen irányelv szerinti akadálymentességi kötelezettségeket minden termék és szolgáltatás online értékesítésére alkalmazni kell, következésképpen azokat alkalmazni kell valamennyi olyan termék és szolgáltatás értékesítésére is, amelyek önmagukban ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

(44)  A segélyhívások megválaszolásának akadálymentességére vonatkozó intézkedéseket úgy kell elfogadni, hogy azok ne sértsék és ne befolyásolják a készenléti segélyszolgálatoknak a szervezését, amely továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörben marad.

(45)  Az (EU) 2018/1972 irányelvvel összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, a fogyatékossággal élő végfelhasználók segélyhívási célú kommunikáción keresztül hozzáférjenek a segélyhívó szolgáltatásokhoz, és e hozzáférés a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen, a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények harmonizálását szolgáló uniós jogszabályokkal összhangban. A Bizottságnak és a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során lehetőség szerint más végfelhasználókkal azonos módon férhessenek hozzá a készenléti segélyszolgálatokhoz, bármilyen előzetes regisztráció nélkül. Ezen intézkedések célja a tagállamok közötti interoperabilitás biztosítása, és azoknak a lehető legnagyobb mértékben az (EU) 2018/1972 irányelv 39. cikkével összhangban megállapított európai szabványokon vagy előírásokon kell alapulniuk. Az ilyen intézkedések nem gátolják a tagállamokat abban, hogy az említett irányelvben meghatározott célok megvalósítása érdekében további követelményeket fogadjanak el. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élő felhasználók segélyhívásainak megválaszolására vonatkozó, az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelés alternatívájaként meghatározzanak egy olyan harmadik fél közvetítő szolgáltatót, amelyet a fogyatékossággal élő személyek igénybe vehetnek a segélyszolgálati állomással való kommunikációhoz addig, amíg a segélyszolgálati állomások nem tudják a segélyhívások megválaszolására vonatkozó akadálymentességet biztosítani az elektronikus hírközlési szolgáltatások internetprotokollokon keresztüli használata útján. Az ezen irányelv szerinti kötelezettségek semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy azok korlátozzák vagy enyhítik a fogyatékossággal élő végfelhasználók érdekeit szolgáló bármilyen – beleértve az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz és a segélyhívó szolgáltatásokhoz való egyenértékű hozzáférésre és az akadálymentességre vonatkozóan az (EU) 2018/1972 irányelvben meghatározott – kötelezettséget.

(46)  Az (EU) 2016/2102 irányelv akadálymentességi követelményeket határoz meg a közszférabeli szervezetek honlapjaira, mobilalkalmazásaira és egyéb kapcsolódó aspektusaira vonatkozóan, különösen az érintett honlapok és mobilalkalmazások megfelelőségére vonatkozó követelményeket. Ugyanakkor az említett irányelv tartalmaz egy, a konkrét kivételeket tartalmazó listát is. Hasonló kivételek ezen irányelv szempontjából is relevánsak. Néhány olyan, ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységnek – a személyszállítási szolgáltatások vagy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások –, amelyet közszférabeli szervezetek honlapjain és mobilalkalmazásain keresztül folytatnak, az ezen irányelv szerinti alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek is meg kell felelniük annak biztosítása érdekében, hogy a termékek és a szolgáltatások online értékesítése akadálymentesen hozzáférhető legyen a fogyatékossággal élő személyek számára, függetlenül attól, hogy az eladó a köz- vagy a magánszférához tartozó gazdasági szereplő-e. Az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket hozzá kell igazítani az (EU) 2016/2102 irányelv követelményeihez, a például a nyomon követés, a jelentéstétel és a végrehajtás tekintetében fennálló különbségek ellenére.

(47)  A honlapok és mobilalkalmazások akadálymentességének az (EU) 2016/2102 irányelv szerinti négy alapelve a következő: érzékelhetőség – az információkat és a felhasználói felület elemeit a felhasználók számára érzékelhető módon kell megjeleníteni; kezelhetőség – felhasználói felület elemeinek és a navigálási funkcióknak jól kezelhetőknek kell lenniük; érthetőség – a megjelenített információknak és a felhasználói felület kezelésének érthetőknek kell lenniük; és a stabilitás – tartalmaknak kellően stabilnak kell lenniük ahhoz, hogy a közvetítő eszközök széles körével – többek között támogató-segítő technológiákkal – megbízhatóan értelmezhetők legyenek. Ezek az alapelvek irányelv szempontjából is relevánsak.

(48)  A tagállamoknak minden megfelelő intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó és az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek megfelelő termékek és szolgáltatások Unión belüli szabad mozgását ne akadályozzák az akadálymentességi követelményekkel kapcsolatos okokból.

(49)  Bizonyos helyzetekben az épített környezetre vonatkozó közös akadálymentességi követelmények megkönnyítenék a kapcsolódó szolgáltatások és a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgását. A tagállamok számára ezért ez az irányelv lehetővé teszi, hogy előírják a hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásakor használt épített környezet megfelelését a III. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeknek.

(50)  Az akadálymentességet az akadályok szisztematikus felszámolásával és megelőzésével kell elérni, lehetőleg az egyetemes tervezés vagy a „mindenki számára történő tervezés” megközelítéssel, amely hozzájárul annak biztosításához, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal egyenlő mértékben férjenek hozzá a termékekhez és a szolgáltatásokhoz. Az ENSZ-egyezmény szerint e megközelítés „a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését” jelenti, „hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az ENSZ-egyezménnyel összhangban „az »egyetemes tervezés« nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát”. Továbbá az akadálymentesség nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek szükségletei szerinti észszerű alkalmazkodást, amennyiben azt az uniós vagy a nemzeti jog előírja. Az akadálymentességet és az egyetemes tervezést a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottság által kiadott, a „2(2014) sz., a 9. cikk: Az akadálymentesség” című általános észrevételnek megfelelően kell értelmezni.

(51)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások nem tartoznak automatikusan a 93/42/EGK tanácsi irányelv(18) hatálya alá. Néhány olyan támogató-segítő technológia azonban, amely orvostechnikai eszköznek minősül, az említett irányelv hatálya alá tartozhat.

(52)  Az Unióban a legtöbb munkahelyet a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Alapvető fontossággal bírnak a jövőbeli növekedés szempontjából, azonban gyakran gátakba és akadályokba ütköznek a termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésekor, különösen határokon átnyúló helyzetekben. Ezért a mikro-, kis- és középvállalkozások működését az akadálymentességre vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek a szükséges biztosítékok fenntartása mellett történő harmonizálásával kell segíteni.

(53)  Ahhoz, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások élvezzék ezen irányelv előnyeit, ténylegesen teljesíteniük kell a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(19) és a vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerinti azon követelményeket, amelyek célja az ajánlásban foglalt szabályok kijátszásának megakadályozása.

(54)  Az uniós jogszabályok egységességének biztosítása érdekében, az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelmények sajátos jellemzőinek elismerése mellett ezen irányelvnek a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(20) kell épülnie, mivel olyan termékekre vonatkozik, amelyek már más uniós jogi aktusok hatálya alá tartoznak.

(55)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó és az ellátási és az értékesítési láncba bekapcsolódó minden gazdasági szereplőnek biztosítania kell, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek.▌. Ugyanennek kell vonatkoznia a szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőkre is. A kötelezettségeket egyértelműen és arányosan, az egyes gazdasági szereplők által az ellátási és az értékesítési folyamatban betöltött szerepkörnek megfelelően kell meghatározni.

(56)  A gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a termékek és a szolgáltatások megfelelőségéért az akadálymentes hozzáférés magas szintű védelmének elősegítése és az uniós piacon a tisztességes verseny garantálása érdekében.

(57)  Az ezen irányelv szerinti kötelezettségeket egyenlő mértékben kell alkalmazni a köz-, illetve a magánszektor gazdasági szereplőire.

(58)  Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelést. Bár a termékek megfelelőségéért a gyártó felel, a piacfelügyeleti hatóságoknak kulcsfontosságú szerepet kell betölteniük annak ellenőrzésében, hogy az Unióban forgalmazott termékek gyártása az uniós jogszabályokkal összhangban történik-e.

(59)  Az importőröket és a forgalmazókat be kell vonni a nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, azokban aktívan részt kell venniük, és az érintett termékre vonatkozó valamennyi szükséges információt az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(60)  Az importőröknek gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő termékek megfeleljenek ennek az irányelvnek ▌, és meg kell bizonyosodniuk különösen arról, hogy a gyártók lefolytatták e termékek tekintetében a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat.

(61)  Amikor egy terméket forgalomba hoznak, az importőröknek fel kell tüntetniük a terméken a nevüket, a bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy a bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük.

(62)  A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy a termék általuk történő kezelése ne befolyásolja hátrányosan a terméknek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelését.

(63)  Amennyiben bármely gazdasági szereplő a saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott terméket, amely befolyásolhatja a terméknek az alkalmazandó követelményeknek való megfelelését, gyártónak kell tekinteni, és így vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(64)  Az arányosság érdekében az akadálymentességi követelményeket csak olyan mértékben kell alkalmazni, hogy ne rójanak aránytalan terheket az érintett gazdasági szereplőre, vagy csak olyan mértékben, hogy ne legyen szükséges a termékek és a szolgáltatások olyan mértékű jelentős módosítása, amely ezen irányelv fényében alapvető módosulásnak minősül. Ugyanakkor rendelkezésre kell állniuk olyan ellenőrzési mechanizmusoknak, amelyek alapján meg lehet vizsgálni az akadálymentességi követelmények alkalmazása alóli kivételek jogosultságát.

(65)  Ennek az irányelvnek a „gondolkozz először kicsiben” elvét kell követnie és figyelembe kell vennie az adminisztratív terheket, amelyekkel a kkv-k szembesülnek. Könnyen teljesíthető szabályokat kell megállapítania a megfelelőségértékelés tekintetében, és általános kivételek és eltérések helyett védzáradékokról kell rendelkeznie ezen vállalkozások esetében. Következésképpen a legmegfelelőbb megfelelőségértékelési eljárások kiválasztási és végrehajtási szabályainak megállapításakor figyelembe kell venni a kkv-k helyzetét, és az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés értékelésének kötelezettségét olyan mértékűre kell korlátozni, hogy az ne rójon aránytalan terheket a kkv-kra. Ezen túlmenően a piacfelügyeleti hatóságoknak a vállalkozások méretével és a kis sorozatban vagy nem sorozatban történő termeléssel arányos módon kell eljárniuk, anélkül, hogy szükségtelen akadályokat teremtenének a kkv-j számára, illetve veszélyeztetnék a közérdek védelmét.

(66)  Rendkívüli esetekben, ha az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelés a gazdasági szereplőkre aránytalan terhet róna, a gazdasági szereplőket csak olyan mértékben kell ezen követelmények teljesítésére kötelezni, hogy azok ne jelentsenek aránytalan terhet számukra. Az ilyen kellően indokolt esetekben a gazdasági szereplők számára észszerű módon nem lenne lehetséges az ezen irányelvben meghatározott egy vagy több akadálymentességi követelmény teljes körű alkalmazása. A gazdasági szereplőnek azonban gondoskodnia kell arról, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatás vagy termék a lehető legnagyobb mértékben akadálymentesen hozzáférhető legyen az említett akadálymentességi követelmények olyan mértékű alkalmazásával, amely nem jelent aránytalan terhet. Azon akadálymentességi követelmények, amelyekről a gazdasági szereplő nem vélte úgy, hogy azok aránytalan terhet jelentenek, teljes mértékben alkalmazandóak. Az egy vagy több akadálymentességi követelmény teljesítése alól az általuk támasztott aránytalan teher miatti mentesítés nem haladhatja meg az ahhoz szigorúan szükséges mértéket, hogy az egyes esetekben az adott termék vagy szolgáltatás tekintetében korlátozzák e terhet. Az aránytalan terhet jelentő intézkedések alatt olyan intézkedések értendők, amelyek további túlzott szervezési vagy pénzügyi terhet rónának a gazdasági szereplőre, figyelembe véve azt is, hogy az ezen irányelv szerinti kritériumok alapján az intézkedések várhatóan milyen haszonnal járnának a fogyatékossággal élő személyek számára. E megfontolások alapján kritériumokat kell meghatározni annak lehetővé tétele érdekében, hogy mind a gazdasági szereplők, mind az illetékes hatóságok képesek legyenek különböző helyzeteket összehasonlítani, és szisztematikusan felmérjék az aránytalan teher fennállását. Kizárólag jogos indokok vehetők figyelembe annak értékelése során, hogy az akadálymentességi követelményeket milyen mértékben nem lehet teljesíteni amiatt, hogy azok aránytalan terhet jelentenének. A prioritás, az idő és az ismeretek hiányát nem lehet jogos indoknak tekinteni.

(67)  Az aránytalan teher átfogó értékelését a VI. mellékletben meghatározott kritériumok alkalmazásával kell elvégezni. Az aránytalan teher értékelését a gazdasági szereplőnek a releváns kritériumok figyelembevételével dokumentálnia kell. A szolgáltatóknak legalább ötévente meg kell újítaniuk az aránytalan teherre vonatkozó értékelésüket.

(68)  A gazdasági szereplőnek tájékoztatnia kell az érintett hatóságokat arról, hogy ezen irányelv alapvető módosulásra és/vagy az aránytalan teherre vonatkozó rendelkezéseire támaszkodott. A gazdasági szereplőknek csak az érintett hatóságok kérelmére kell benyújtaniuk az értékelés egy példányát, amelyben ismertetik, hogy a termékük vagy szolgáltatásuk miért nem maradéktalanul akadálymentes, és amelyben bizonyítékkal szolgálnak az aránytalan teherre vagy az alapvető módosulásra vagy mindkettőre.

(69)  Amennyiben az előírt értékelés alapján a szolgáltató azt állapítja meg, hogy aránytalan terhet jelentene, ha az adott szolgáltatások nyújtására használt minden önkiszolgáló terminálnak meg kellene felelnie az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, a szolgáltatónak az említett követelményeket mégis alkalmaznia kell olyan mértékben, amely követelmények nem rónak ilyen aránytalan terhet számára. Következésképpen a szolgáltatóknak fel kell mérniük, hogy vajon az, ha minden önkiszolgáló terminál esetében korlátozott szintű akadálymentes hozzáférést biztosítanak, vagy ha rendelkezésre bocsátanak néhány teljes mértékben akadálymentesen hozzáférhető önkiszolgáló terminált, milyen mértékben tenné lehetővé számukra, hogy elkerüljék az amúgy egyébként őket terhelő aránytalan terhet, és a szolgáltatóknak csak ebben a mértékben kell megfelelniük az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek.

(70)  A mikrovállalkozásokat korlátozott emberi erőforrásaik, csekély éves árbevételük vagy behatárolt éves mérlegük megkülönböztetik minden egyéb vállalkozástól. Az akadálymentességi követelmények teljesítése miatt a mikrovállalkozásokra háruló teher ezért általánosságban pénzügyi és emberi erőforrásaik nagyobb részét emészti fel, mint más vállalkozások esetében, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy a költségek aránytalan hányadát teszi ki. A mikrovállalkozások esetében a költségek jelentős hányadát teszi ki az ahhoz szükséges dokumentáció és nyilvántartás elkészítése és megőrzése, hogy bizonyítani tudják az uniós jogszabályokban meghatározott különböző követelmények teljesítését. Noha az ezen irányelv hatálya alá tartozó minden gazdasági szereplőnek képesnek kell lennie értékelni az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelés arányosságát, és csak annyiban megfelelnie e követelményeknek, amennyiben azok nem aránytalanok, ilyen értékelés előírása a szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokra önmagában aránytalan terhet róna rájuk. Ezért helyénvaló, hogy az ezen irányelv szerinti követelmények és kötelezettségek ne legyenek alkalmazandók az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokra.

(71)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekkel foglalkozó mikrovállalkozásokra vonatkozóan az aránytalan adminisztratív terhek csökkentése érdekében az ezen irányelv szerinti követelményeknek és kötelezettségeknek enyhébbnek kell lenniük.

(72)  Noha egyes mikrovállalkozások mentesülnek az ezen irányelv szerinti követelmények alól, valamennyi mikrovállalkozást ösztönözni kell olyan termékek gyártására, behozatalára vagy forgalmazására, valamint olyan szolgáltatások nyújtására, amelyek megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, annak érdekében, hogy javuljon versenyképességük és növekedési potenciáljuk a belső piacon. A tagállamoknak ezért iránymutatással kell szolgálniuk és eszközöket kell biztosítaniuk a mikrovállalkozások számára, hogy elősegítsék az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását.

(73)  Minden gazdasági szereplőnek a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor, illetve a szolgáltatások nyújtásakor a piacon felelősen, és az alkalmazandó jogi követelményekkel teljes összhangban kell eljárnia.

(74)  Az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés értékelésének megkönnyítése érdekében indokolt előírni a megfelelés vélelmét azon termékek és szolgáltatások esetében, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(21) összhangban az e követelmények részletes műszaki előírásai kidolgozásának céljából elfogadott önkéntes harmonizált szabványoknak. A Bizottság már több olyan megbízást is (így például az M/376, az M/473 és az M/420 sz. szabványosítási megbízást) adott az európai szabványügyi szerveknek akadálymentességi szabványok kidolgozására, amelyek relevánsak lehetnek harmonizált szabványok kidolgozása szempontjából.

(75)  Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, amikor harmonizált szabványok ellen hivatalos kifogást emelnek amiatt, hogy azok nem tesznek eleget az ezen irányelv szerinti követelményeknek.

(76)  Az európai szabványoknak piacorientáltnak kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és a Bizottság egy vagy több európai szabványügyi szervezethez intézett, a harmonizált szabványok készítésére irányuló kérésében világosan megfogalmazott szakpolitikai célokat, továbbá konszenzuson kell alapulniuk. Harmonizált szabványok hiányában és amennyiben a belső piaci harmonizáció céljából szükséges, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos esetekben végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelmények ▌műszaki előírásainak megállapítására vonatkozóan. A műszaki előírások alkalmazását az ilyen esetekre kell korlátozni. A Bizottság számára különösen abban az esetben kell lehetővé tenni műszaki előírások elfogadását, ha a szabványosítási folyamat az érdekelt felek közötti konszenzus hiányában megakad, vagy ha indokolatlan késedelem alakul ki a harmonizált szabvány kidolgozásában például azért, mert a megkívánt minőségi szintet nem érték el. A Bizottságnak elegendő időt kell hagynia az egy vagy több európai szabványügyi szervezethez intézett, harmonizált szabványok készítésére irányuló kérés elfogadása és az ugyanarra az akadálymentességi követelményre vonatkozó műszaki előírás elfogadása között. A Bizottság nem fogadhat el műszaki előírásokat, ha korábban nem próbálta meg az európai szabványügyi rendszeren keresztül lefedni az akadálymentességi követelményeket, kivéve ha bizonyítani tudja, hogy a műszaki előírás tiszteletben tartja az 1025/2012/EU rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket.

(77)  Az ezen irányelv szerinti, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek eleget tevő harmonizált szabványok és műszaki előírások leghatékonyabb módon történő megállapítása céljából a Bizottságnak – amennyiben megvalósítható – be kell vonnia a folyamatba a fogyatékossággal élő személyek európai ernyőszervezeteit és minden egyéb érintett érdekelt felet.

(78)  Az információkhoz való, piacfelügyeleti célú tényleges hozzáférés biztosítása érdekében az összes alkalmazandó uniós jogi aktusnak való megfelelés igazolásához szükséges információkat egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell rendelkezésre bocsátani. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat tartalmazza valamennyi vonatkozó egyedi megfelelőségi nyilatkozatot.

(79)  A termékek megfelelőségértékelése tekintetében ennek az irányelvnek belső gyártásellenőrzés „A. moduljátˮ kell használnia, amelyet a 768/2008/EK határozat II. melléklete határoz meg. mivel az lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a forgalmazott termékek megfelelnek az akadálymentességi követelményeknek, miközben nem jár indokolatlan terhekkel.

(80)  A termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenység végzése és a szolgáltatások megfelelésének ellenőrzése során a hatóságoknak ellenőrizniük kell a megfelelőségértékeléseket, ideértve azt is, hogy az alapvető módosulás vagy aránytalan teher vonatkozó értékelését megfelelően végezték-e el. A hatóságoknak feladataik elvégzése során a fogyatékossággal élő személyekkel és az őket, illetve érdekeiket képviselő szervezetekkel is együtt kell működniük.

(81)  A szolgáltatások esetében az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelés értékeléséhez szükséges információkat ▌ az általános feltételeknek vagy egy azzal egyenértékű dokumentumnak kell tartalmaznia, a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(22) sérelme nélkül.

(82)  A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a CE-jelölés, amely jelzi, hogy a termék megfelel az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek. Ennek az irányelvnek a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(23) a CE-jelölésre vonatkozóan megállapított általános elveket kell követnie. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiadásán kívül a gyártónak költséghatékony módon tájékoztatnia kell a fogyasztókat a termék akadálymentességéről.

(83)  A 765/2008/EK rendeletnek megfelelően a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó akadálymentességi követelménynek, és ezért a gyártó teljes felelősséget vállal.

(84)  A 768/2008/EK határozatnak megfelelően saját területükön a tagállamok felelősek a termékek szigorú és hatékony piacfelügyeletének a biztosításáért, és piacfelügyeleti hatóságaik számára megfelelő hatásköröket és erőforrásokat kell biztosítaniuk.

(85)  A tagállamoknak ellenőrizniük kell a szolgáltatásoknak az ezen irányelv szerinti kötelezettségeknek való megfelelését, és nyomon kell követniük a meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokat vagy bejelentéseket a korrekciós intézkedések meghozatalának biztosítása érdekében.

(86)  A Bizottság adott esetben az érintett felekkel konzultálva nem kötelező erejű iránymutatásokat fogadhat el, amelyek támogatják a piacfelügyeleti hatóságok és a szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságok közötti koordinációt. A Bizottság és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kezdeményezéseket dolgozzanak ki az erőforrásoknak és a szakértelemnek a hatóságok közötti megosztása céljából.

(87)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a piacfelügyeleti hatóságok és a szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságok a VIII. és IX. fejezet szerint ellenőrizzék a gazdasági szereplőknek a VI. mellékletben foglalt kritériumoknak való megfelelését. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kijelöljenek egy szakosodott szervet a piacfelügyeleti hatóságok és a szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságok ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek végrehajtására. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, hogy az ilyen szakosodott szerv hatásköre csupán ezen irányelv vagy annak egyes részei hatályára korlátozódjon, a tagállamok 765/2008/EK rendelet szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül.

(88)  Védintézkedési eljárást kell kidolgozni, amely az egyik tagállam által hozott intézkedések miatt a tagállamok között kialakult vita esetén lenne alkalmazandó, amely lehetővé teszi az érdekelt felek tájékoztatását az olyan termékek tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek nem felelnek meg az az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek. A védintézkedési eljárásnak lehetővé kell tennie, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(89)  Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek abban, hogy a valamely tagállam által hozott intézkedés indokolt, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány vagy a műszaki előírás hiányosságainak tulajdonítható.

(90)  A közbeszerzésről szóló 2014/24/EU(24) és 2014/25/EU(25) európai parlamenti és tanácsi irányelvek, amelyek meghatározzák a közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra vonatkozó eljárásokat bizonyos áruk (termékek), szolgáltatások és építési beruházások tekintetében, arról rendelkeznek, hogy minden olyan beszerzés esetében, amelyet természetes személyek – akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő alkalmazottai – általi felhasználásra szánnak, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás szempontjait. Ezek az irányelvek előírják továbbá, hogy amennyiben uniós jogi aktusban kötelező akadálymentességi követelményeket fogadnak el, a műszaki leírást – amennyiben a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás szempontjait érinti – e jogi aktusra való hivatkozással kell megállapítani. Ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében kötelező akadálymentességi követelményeket kell meghatároznia. Az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelmények nem kötelezőek azokra a termékekre és szolgáltatásokra, amelyek nem tartoznak az irányelv hatálya alá. Az akadálymentességi követelményeknek az ezen irányelvtől eltérő uniós jogi aktusokban foglalt vonatkozó kötelezettségek teljesítése céljából való alkalmazása azonban megkönnyítené az akadálymentesség megvalósítását és hozzájárulna a jogbiztonsághoz, valamint az akadálymentességi követelmények közelítéséhez az Unióban. Ezen irányelv nem akadályozhatja a hatóságokat abban, hogy olyan akadálymentességi követelményeket határozzanak meg, amelyek túlmutatnak az ezen irányelv I. mellékletében foglalt akadálymentességi követelményeken.

(91)  Ez az irányelv nem változtathatja meg az egyéb uniós jogi aktusokban foglalt, az akadálymentességre vonatkozó rendelkezések kötelező vagy önkéntes jellegét.

(92)  Ez az irányelv csak olyan közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó, amelyekre vonatkozóan ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja után küldték el az eljárást megindító felhívást, vagy – azokban az esetekben, amikor ilyen felhívásra nem kerül sor – amelyekre vonatkozóan ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja után indította meg az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást.

(93)  Ezen irányelv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: azon akadálymentességi követelmények pontosabb meghatározása, amelyek jellegüknél fogva csak akkor érhetik el a kívánt céljukat, ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus részletesebben meghatározza őket; azon időszak módosítása, amely során a gazdasági szereplőknek képesnek kell lenniük azonosítani azokat az egyéb gazdasági szereplőket, amelyek részükre terméket szállítottak, vagy amelyek részére ők szállítottak terméket; valamint azon vonatkozó kritériumok részletes meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek figyelembe kell venniük annak értékelésekor, hogy az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés aránytalan terhet jelent-e. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(26) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(94)  Ezen irányelv ▌végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a műszaki előírásokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(27) megfelelően kell gyakorolni.

(95)   A tagállamoknak gondoskodniuk kell az irányelv betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről, és ezért megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat – mint például a piacfelügyeleti hatóságok általi utólagos ellenőrzés – kell létrehozniuk annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni az akadálymentességi követelmények alkalmazása alóli mentesülés jogosultságát. Az akadálymentességgel kapcsolatos panaszok kezelése során a tagállamoknak meg kell felelniük a megfelelő ügyintézés általános elvének, és különösen a tisztviselők azon kötelezettségének, hogy minden egyes panasz esetében biztosítsák az észszerű határidőn belüli határozathozatalt.

(96)  Ezen irányelv egységes végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése, valamint tanácsadás céljából az érintett hatóságokból és érdekelt felekből álló munkacsoportot kell létrehoznia. Ösztönözni kell a hatóságok és az érintett felek, köztük a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek közötti együttműködést, többek között ezen irányelv akadálymentességi követelményekre vonatkozó rendelkezéseinek egységes alkalmazásának javítása, valamint az alapvető módosulásra és az aránytalan teherre vonatkozó rendelkezései végrehajtásának nyomon követése érdekében.

(97)  Tekintettel a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó területeken meglévő jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó jogi keretre, ennek az irányelvnek a végrehajtásra és a szankciókra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók azokra a közbeszerzési eljárásokra, amelyekre az ezen irányelv szerinti kötelezettségek vonatkoznak. E kizárás nem sérti a tagállamok Szerződések szerinti, arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek az uniós jogszabályok alkalmazásának és eredményességének biztosítása érdekében.

(98)  A szankcióknak megfelelőnek kell lenniük a jogsértések jellege és a körülmények szempontjából, hogy ne jelentsenek alternatívát a gazdasági szereplők számára a tekintetben, hogy teljesíteniük kell a termékek vagy a szolgáltatások akadálymentesítésével kapcsolatos kötelezettségeiket.

(99)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban olyan alternatív vitarendezési mechanizmusok álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az ezen irányelvnek való megfelelés feltételezett nem teljesülésének rendezését, a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtti eljárásindítás előtt.

(100)  A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának(28) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok megküldése indokolt.

(101)  Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a szolgáltatók rendelkezésére az ezen irányelv szerinti követelményekhez való alkalmazkodáshoz, az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított ötéves átmeneti időszakot kell előírni, amely alatt egy szolgáltatás nyújtásához használt, ezen időpont előtt forgalomba hozott termékeknek nem kell megfelelniük az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, kivéve akkor, ha azokat a szolgáltatók az átmeneti időszak alatt lecserélik. Tekintettel az önkiszolgáló terminálok költségeire és hosszú élettartamára, helyénvaló előírni, hogy a szolgáltatások nyújtására használt ilyen terminálokat tovább lehessen használni a gazdasági élettartamuk végéig, hacsak le nem cserélik őket ezen időszak alatt, de legfeljebb 20 évig.

(102)  Az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának kezdőnapját követően forgalomba hozott termékekre és nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni, ideértve az ezen időpontot követően forgalomba hozott, harmadik országokból behozott használt termékeket is.

(103)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert alapelveket. Ez az irányelv különösen a fogyatékossággal élő személyek ahhoz való jogosultságának maradéktalan tiszteletben tartását célozza, hogy élhessenek az önállóságuk, társadalmi és foglalkoztatási integrációjuk, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedések előnyeivel, és ösztönzi a Charta 21., 25. és 26. cikkének alkalmazását.

(104)  Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a belső piac megfelelő működéséhez való hozzájárulás érdekében egyes akadálymentesen hozzáférhető termékek és szolgáltatások szabad mozgását gátló akadályok elhárítását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel ez a jogrendszereikben jelenleg létező különböző szabályok harmonizációját igényli, ▌ az Unió szintjén azonban közös akadálymentességi követelmények és a belső piac működésére vonatkozó szabályok meghatározása révén e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások esetében közelíti az akadálymentességi követelményekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, különösen az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások szabad mozgását akadályozó olyan tényezők felszámolása és megelőzése révén, amelyek az akadálymentes hozzáférésre vonatkozó eltérő tagállami követelményekből fakadnak.

2. cikk

Hatály

(1)  Ez az irányelv a [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja után 6 évvel] után forgalomba hozott következő termékekre alkalmazandó:

a)  általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszerek és az ezekhez a hardverrendszerekhez szánt operációs rendszerek;

b)  a következő önkiszolgáló terminálok:

i.  fizetési terminálok;

ii.  az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtására szolgáló, következő önkiszolgáló terminálok:

–  bankjegykiadó automaták;

–  jegykiadó automaták;

–  utasfelvételi automaták;

–  interaktív önkiszolgáló információs terminálok, kivéve a járművek, a repülőgépek, a hajók és a vasúti járművek szerves részeként beépített terminálokat;

c)  interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező, elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz használt fogyasztói végberendezések;

d)  interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező, audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez használt fogyasztói végberendezések; és

e)  e-könyv-olvasók.

(2)  A 32. cikk sérelme nélkül, ez az irányelv a … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja után 6 évvel] után fogyasztóknak nyújtott, következő szolgáltatásokra alkalmazandó:

a)  elektronikus hírközlési szolgáltatások, kivéve a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásokat;

b)  audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások ▌;

c)  a légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások következő elemei – a városi, az elővárosi és a regionális közlekedési szolgáltatások kivételével, amelyekkel kapcsolatban csak az v. alpont szerinti elemek alkalmazandók:

i.  honlapok;

ii.  mobileszköz-alapú szolgáltatások, ideértve a mobilalkalmazásokat is;

iii.  elektronikus menetjegyek és elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatások;

iv.  a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásnyújtás, a valós idejű utazási információkat is beleértve; ez az információs képernyők tekintetében az Unió területén található interaktív képernyőkre korlátozódik; és

v.  az Unió területén található interaktív önkiszolgáló terminálok, kivéve a járművek, a repülőgépek, a hajók és a vasúti járművek szerves részeként beépített, az említett személyszállítási szolgáltatások bármely részének nyújtásához használt ilyen terminálokat;

d)  lakossági banki szolgáltatások;

e)  elektronikus könyvek és dedikált szoftver; és

f)  e-kereskedelmi szolgáltatások.

(3)  Ezt az irányelvet alkalmazni kell a „112-esˮ egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívások megválaszolására.

(4)  Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a honlapok és a mobilalkalmazások következő tartalmaira:

a)  a ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja után 6 évvel] előtt közzétett, előzetesen rögzített időalapú média;

b)  a ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja után 6 évvel] előtt rodai fájlformátumban közzétett tartalmak;

c)  online térképek és térképszolgáltatások, feltéve hogy a navigációs célra szánt térképek esetében az alapvető információkat akadálymentes digitális formában bocsátják rendelkezésre;

d)  harmadik fél tulajdonát képező olyan tartalmak, amelyeket nem az érintett gazdasági szereplő finanszírozott vagy fejlesztett ki, és nem tartoznak annak ellenőrzése alá;

e)  olyan honlapok és mobilalkalmazások tartalmai, amelyek archívnak minősülnek, azaz csak olyan tartalmakat foglalnak magukban, amelyeket ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja után 6 évvel] után nem frissítenek vagy nem szerkesztenek.

(5)  Ez az irányelv nem sérti az (EU) 2017/1564 irányelvet és az (EU) 2017/1563 rendeletet.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.  „fogyatékossággal élő személyek”: minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi, vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását;

2.  „termék”: egy gyártási folyamat révén előállított olyan anyag, készítmény vagy áru, amely nem tartozik az alábbi kategóriák egyikébe sem: élelmiszer, takarmány, élő növény vagy állat, emberi eredetű termék vagy a közvetlenül a növények vagy állatok jövőbeli reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű termék;

3.  „szolgáltatás”: a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv▌(29) 4. cikkének 1. pontjában meghatározott szolgáltatás;

4.  „szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az uniós piacon szolgáltatást nyújt vagy ajánlatokat tesz egy ilyen szolgáltatás fogyasztók részére való nyújtására az Unióban;

5.  „audiovizuális médiaszolgáltatások”: a 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szolgáltatások;

6.  „audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások”: az elektronikus hírközlési hálózatok által közvetített olyan szolgáltatások, amelyek rendeltetése audiovizuális médiaszolgáltatások azonosítása, kiválasztása, megtekintése és az azokra vonatkozó információk szerzése, valamint bármely olyan biztosított jellemző – például feliratok a siket és a nagyothalló személyek számára, hangos leírás, hangos feliratozás és jelnyelvi tolmácsolás –, amely olyan intézkedések végrehajtásából ered, amelyek célja, hogy a 2010/13/EU irányelv 7. cikkében említetteknek megfelelően a szolgáltatásokat akadálymentessé tegyék; ez magában foglalja továbbá az elektronikus műsorújságokat is;

7.  „audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésre használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezések”: olyan berendezések, amelyek fő rendeltetése az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása;

8.  „elektronikus hírközlési szolgáltatás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatás;

9.  „teljeskörű beszélgetési szolgáltatás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott teljeskörű beszélgetési szolgáltatás;

10.  „segélyszolgálati állomás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 36. pontjában meghatározott segélyszolgálati állomás;

11.  „illetékes segélyszolgálati állomás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 37. pontjában meghatározott illetékes segélyszolgálati állomás;

12.  „készenléti segélyszolgálat”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 39. pontjában meghatározott készenléti segélyszolgálat;

13.  „segélyhívás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 38. pontjában meghatározott segélyhívás;

14.  „valós idejű szöveg”: kétpontos kapcsolaton vagy többpontos konferenciaalkalmazáson keresztül használt olyan szöveges kommunikációs forma, ahol a beírt szöveg oly módon kerül továbbításra, hogy a felhasználó a kommunikációt karakteralapú formátumban folyamatosnak érzékeli;

15.  forgalmazás: valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

16.  forgalomba hozatal: valamely termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

17.  gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy terméket gyárt, vagy aki vagy amely saját neve vagy védjegye alatt egy terméket terveztet vagy gyártat, és forgalmaz;

18.  meghatalmazott képviselő: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;

19.  importőr: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

20.  forgalmazó: az a gyártótól vagy az importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely terméket forgalmaz;

21.  gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó vagy a szolgáltató;

22.  fogyasztó: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból az adott terméket megvásárolja vagy az adott szolgáltatást igénybe veszi;

23.  „mikrovállalkozás”: olyan10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozás, amely éves árbevétele nem haladja meg a 2 millió EUR-t vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t;

24.  „kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: olyan, 250-nél főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t; ez a fogalom nem foglalja magában a mikrovállalkozásokat;

25.  „harmonizált szabvány: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

26.  „ ▌műszaki előírások”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott műszaki előírások, amelyek eszközül szolgálnak a valamely termékre vagy szolgáltatásra alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfeleléshez;

27.  forgalomból történő kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja az értékesítési láncban lévő valamely termék forgalmazásának a megakadályozása;

28.  „lakossági banki szolgáltatások”: a következő banki és pénzügyi szolgáltatások nyújtása fogyasztók részére:

a)  a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(30) vagy a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(31) hatálya alá tartozó hitelmegállapodások;

b)  a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(32) I. melléklete A. szakaszának 1., 2., 4. és 5. pontjában, valamint B. szakaszának 1., 2., 4. és 5. pontjában meghatározott szolgáltatások;

c)  az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv(33) 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások;

d)  a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(34) 2. cikkének 6. pontjában meghatározott fizetési számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások; és

e)  a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(35) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz;

29.  „fizetési terminál”: egy olyan berendezés, amelynek fő rendeltetése, hogy fizikai értékesítési pontokon – de virtuális környezetben nem – lehetővé tegye az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 14. pontjában meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést;

30.  „e-kereskedelmi szolgáltatások”: távolról, honlapokon és mobileszköz-alapú szolgáltatásokon keresztül, elektronikus úton, valamint a fogyasztó egyéni kérelmére, a fogyasztói szerződés megkötése céljából nyújtott szolgáltatások ;

31.  „légi személyszállítási szolgáltatások”: az 1107/2006/EK rendelet 2. cikkének l) pontjában meghatározott kereskedelmi célú légi utasszállítás, valamely repülőtérről való indulás, repülőtéren való átszállás vagy repülőtérre való érkezés esetén, amennyiben a repülőtér valamely tagállam területén található, ideértve az olyan légi járatokat is, amelyek valamely harmadik országban található repülőtérről indulnak egy valamely tagállam területén lévő olyan repülőtérre, ahol a szolgáltatásokat uniós légi fuvarozók nyújtják;

32.  „autóbuszos személyszállítási szolgáltatások”: a 181/2011/EU rendelet 2. cikke (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó szolgáltatások;

33.  „vasúti személyszállítási szolgáltatások”: az 1371/2007/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi vasúti személyszállítási szolgáltatás, a rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett szolgáltatások kivételével;

34.  „vízi személyszállítási szolgáltatások”: az 1177/2010/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személyszállítási szolgáltatások, a rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett szolgáltatások kivételével;

35.  „városi és elővárosi közlekedési szolgáltatások”: a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(36) 3. cikkének 6. pontjában meghatározott városi és elővárosi közlekedési szolgáltatások; ezen irányelv alkalmazásában azonban e fogalom kizárólag a következő közlekedési módokra terjed ki: vasút, autóbusz, metró, villamos és trolibusz;

36.  „regionális közlekedési szolgáltatások”: a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 7. pontjában meghatározott regionális közlekedési szolgáltatások; ezen irányelv alkalmazásában azonban e fogalom kizárólag a következő közlekedési módokra terjed ki: vasút, autóbusz, metró, villamos és trolibusz;

37.  „támogató-segítő technológia”: olyan áru, berendezés, szolgáltatás vagy termékrendszer, a szoftvert is beleértve, amelynek rendeltetése a fogyatékossággal élő személyek funkcionális képességeinek fokozása, fenntartása, helyettesítése vagy javítása, illetve a károsodások, a tevékenységi korlátozottságok és a részvételi akadályok enyhítése és kompenzálása;

38.  „operációs rendszer”: olyan szoftver, amely többek között kezeli a periféria-hardvert összekapcsoló interfészt, ütemezi a feladatokat, elosztja a tárolóhelyet, és a felhasználó számára alapértelmezett interfészt – ezen belül grafikus felhasználói interfészt– biztosít azokban az esetekben, amikor nem fut alkalmazás, függetlenül attól, hogy az ilyen szoftver az általános lakossági felhasználású számítógépes hardver szerves része-e vagy különálló szoftver, amelynek rendeltetése, hogy általános lakossági felhasználású számítógépes hardveren fusson; nem tartozik ide az operációs rendszer betöltésekor vagy telepítésekor szükséges operációsrendszer-betöltő program, az input/output alaprendszer vagy egyéb firmware;

39.  „általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszer”: lakossági használatra szánt olyan hardverkombináció, amely komplett számítógépet alkot, jellemzője pedig a sokoldalú alkalmazhatóság és az a tulajdonság, hogy a megfelelő szoftverrel végrehajthatók vele a fogyasztók által végzett leggyakoribb számítástechnikai feladatok; ide tartoznak a személyi számítógépek, különösen az asztali számítógépek, a laptopok, az okostelefonok és a táblagépek;

40.  „interaktív számítástechnikai kapacitás”: ember és eszköz közötti interakciót támogató, adat-, hang- vagy videofeldolgozást és -továbbítást lehetővé tevő funkció, vagy ezek bármilyen kombinációja;

41.  „elektronikus könyv és dedikált szoftver”: valamely könyv elektronikus – hozzáférhető, navigálható, olvasható és használható – változatát megjelenítő digitális fájlok nyújtásából álló szolgáltatás, valamint az említett digitális fájlokhoz való hozzáférésre, az azokban való navigálásra, olvasásra és azok használatára szolgáló szoftver, ideértve a mobileszköz-alapú szolgáltatásokat, köztük mobilalkalmazásokat is, ez azonban nem foglalja magában a 42. pont szerinti fogalommeghatározás hatálya alá tartozó szoftvereket;

42.  „e-könyv-olvasó”: elektronikuskönyv-fájlokhoz való hozzáférésre, az azokban való navigálásra, olvasásra és azok használatára szolgáló dedikált eszköz, ideértve a hardvert és a szoftvert is;

43.  „elektronikus menetjegyek”: olyan rendszer, amelyben az utazásra jogosító dokumentumok – egyszeri vagy többszöri utazásra jogosító jegyek, bérletek vagy utazási kreditek – tárolása elektronikus módon történik egy fizikai utazási bérleten vagy más eszközön, azok papíralapú nyomtatott jegyként való használata helyett;

44.  „elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatások”: olyan rendszer, amelyben a személyszállítás igénybevételére jogosító menetjegyek megvásárlása többek között az interneten történik interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező eszköz használatával, és azt a vásárló elektronikus formátumban kapja kézhez, amely lehetővé teszi, hogy azt papír formátumban kinyomtassa vagy utazása során interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező mobil eszköz felhasználásával bemutassa.

II. FEJEZET

AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK ÉS SZABAD MOZGÁS

4. cikk

Akadálymentességi követelmények

(1)  A tagállamok – e cikk (2), (3) és (6) bekezdésével összhangban, valamint ezen irányelv 14. cikkére is figyelemmel – biztosítják, hogy a gazdasági szereplők kizárólag olyan termékeket hozzanak forgalomba és kizárólag olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek megfelelnek az I. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeknek.

(2)  Minden terméknek meg kell felelnie az I. melléklet I. szakaszában foglalt akadálymentességi követelményeknek.

Minden terméknek – az önkiszolgáló terminálok kivételével – meg kell felelnie az I. melléklet II. szakaszában foglalt akadálymentességi követelményeknek.

(3)  E cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül minden szolgáltatásnaka városi, az elővárosi és a regionális közlekedési szolgáltatások kivételével – meg kell felelnie az I. melléklet III. szakaszában foglalt akadálymentességi követelményeknek.

E cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül minden szolgáltatásnak meg kell felelnie az I. melléklet IV. szakaszában foglalt akadálymentességi követelményeknek.

(4)  A tagállamok – a nemzeti feltételektől függően – dönthetnek úgy, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek által használt épített környezetnek meg kell felelnie a III. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeknek, annak érdekében, hogy ▌a fogyatékossággal élő személyek a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat.

(5)  A szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokat mentesíteni kell az e cikk (3) bekezdésében említett akadálymentességi követelményeknek való megfelelés kötelezettsége alól, illetve az említett követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos minden kötelezettség alól.

(6)  A tagállamok iránymutatást adnak és eszközöket biztosítanak a mikrovállalkozások számára, hogy elősegítsék az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását. A tagállamok ezeket az eszközöket az érintett érdekelt felekkel egyeztetve dolgozzák ki.

(7)  A tagállamok tájékoztathatják a gazdasági szereplőket azokról a lehetséges megoldásokról, amelyek indikatív példái a a II. mellékletben szerepelnek, és amelyek hozzájárulnak az I. melléklet szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfeleléshez.

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy a „112-esˮ egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolása megfeleljen az I. melléklet ▌V. szakaszában meghatározott egyedi akadálymentességi követelményeknek, mégpedig a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva.

(9)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet oly módon történő kiegészítésére vonatkozóan, hogy pontosabban meghatározza azon akadálymentességi követelményeket, amelyek jellegüknél fogva csak akkor érhetik el a kívánt céljukat – ilyenek például az interoperabilitással kapcsolatos követelmények –, ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus részletesebben meghatározza őket.

5. cikk

A személyszállítás területén hatályos uniós jogszabályok

Az akadálymentesen hozzáférhető információk nyújtására és az akadálymentes hozzáféréssel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó, a 261/2004/EK, az 1107/2006/EK, az 1371/2007/EK, az 1177/2010/EU és a 181/2011/EU rendeletben, valamint a 2008/57/EK irányelv alapján elfogadott releváns jogi aktusokban meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltatásokat az ezen irányelv követelményeinek megfelelő szolgálatásnak kell tekinteni. Ha ez az irányelv az említett rendeletekben és az említett jogi aktusokban foglaltakon felül további követelményekről rendelkezik, ezeket a további követelményeket teljes mértékben alkalmazni kell.

6. cikk

Szabad mozgás

A tagállamok az akadálymentességi követelményekkel összefüggő okokból nem akadályozhatják meg területükön olyan termékek forgalmazását, illetve olyan szolgáltatások nyújtását, amelyek megfelelnek ezen irányelvnek.

III. FEJEZET

A TERMÉKEKKEL FOGLALKOZÓ GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

7. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)  Termékeik forgalomba hozatalakor a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek tervezése és gyártása az ezen irányelv szerinti, alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek megfelelően történt.

(2)  A gyártóknak a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően el kell készíteniük a műszaki dokumentációt, és el kell végezniük vagy el kell végeztetniük az említett melléklet szerinti megfelelőségértékelési eljárást.

Ha az említett eljárás keretében igazolták, hogy a termék megfelel az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a gyártóknak el kell készíteniük az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és el kell helyezniük a CE-jelölést.

(3)  A gyártóknak a termék forgalomba hozatalát követően öt évig meg kell őrizniük a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

(4)  A gyártóknak gondoskodniuk kell olyan eljárások alkalmazásáról, amelyek biztosítják a sorozatgyártás ezen irányelvnek való megfelelőségének fenntartását. Megfelelően figyelembe kell venniük a termék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy ▌ műszaki előírások ▌változásait, amelyek alapján a termék megfelelőségét megállapították.

(5)  A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy más ilyen elemet helyezzenek el, illetve ha a termék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, akkor azt, hogy a szükséges információ a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján szerepeljen.

(6)  A gyártóknak fel kell tüntetniük a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(7)  A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a termékhez használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek a fogyasztók és egyéb végfelhasználók által könnyen érthető nyelven, az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően. Az ilyen használati utasításnak és tájékoztatónak, illetve bármilyen címkézésnek egyértelműnek, érthetőnek és világosnak kell lennie.

(8)  Ha a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, köteles haladéktalanul meghozni azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek e termék megfelelőségének biztosítása, ▌vagy ▌adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében. Továbbá, ha a termék nem felel meg az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, a gyártók erről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket. Ilyen esetekben a gyártóknak nyilvántartást kell vezetniük azokról a termékekről, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, valamint az ilyen termékekhez kapcsolódó panaszokról.

(9)  A gyártónak valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére meg kell adnia e hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. A gyártónak a hatóság kérésére együtt kell működnie az említett hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön az általa forgalomba hozott termékek meg nem felelése az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, és különösen a amely révén biztosítható, hogy termékek újra megfeleljenek az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek ▌.

8. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)  A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 7. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(2)  A meghatalmazott képviselőnek a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat kell ellátnia. A megbízásban legalább a következők elvégzését kell lehetővé tenni a meghatalmazott képviselő számára:

a)  az EU-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció rendelkezésre tartása öt évig a piacfelügyeleti hatóságok részére;

b)  valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentáció átadása az említett hatóságnak;

c)  az illetékes nemzeti hatóságok kérelmére együttműködés velük minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön a megbízása körébe tartozó termékek meg nem felelése az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

9. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)  Az importőr kizárólag megfelelő termékeket hozhat forgalomba.

(2)  A termék forgalomba hozatala előtt az importőröknek meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elvégezte a IV. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárást. Meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a gyártó elkészítette az említett mellékletben előírt műszaki dokumentációt, a terméken fel van tüntetve a CE-jelölés, és hogy mellékelték hozzá az előírt dokumentációt, továbbá meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a gyártó teljesítette a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3)  Ha az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy valamely termék nem felel meg az ezen irányelv szerint alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek ▌, az importőr addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, az importőrnek erről tájékoztatnia kell mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4)  Az importőröknek a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján fel kell tüntetniük a nevüket, a bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy a bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(5)  Az importőröknek gondoskodniuk kell arról, hogy a termékhez használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven, az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően.

(6)  Az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a termék megfelelését az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

(7)  Az importőröknek a piacfelügyeleti hatóságok részére öt évig rendelkezésre kell tartaniuk az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítaniuk kell, hogy a műszaki dokumentációt kérésre az említett hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.

(8)  Ha az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, köteles haladéktalanul meghozni azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek a termék megfelelőségének biztosítása, vagy adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében ▌. Továbbá, ha a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, az importőrök erről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket. Ilyen esetekben az importőröknek nyilvántartást kell vezetniük azokról a termékekről, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, valamint az ilyen termékekhez kapcsolódó panaszokról.

(9)  Az importőröknek valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére át kell adniuk az említett hatóság részére a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven. Kérésre együtt kell működniük az említett hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön az általuk forgalomba hozott termékek meg nem felelése az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

10. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)  A termék forgalmazásakor a forgalmazóknak kellő gondossággal kell eljárniuk az ezen irányelv szerinti követelményekkel kapcsolatban.

(2)  A termék forgalmazása előtt a forgalmazóknak ellenőrizniük kell, hogy a terméken elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá az előírt dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót olyan nyelven, amely a fogyasztók és más végfelhasználók számára könnyen érthető abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazzák, valamint hogy a gyártók és az importőrök betartották-e a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3)  Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy egy termék nem felel meg az ezen irányelv szerinti alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, akkor addig nem forgalmazhatja a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a forgalmazónak erről tájékoztatnia kell a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4)  A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a termék megfelelését az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek ▌.

(5)  Ha valamely forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalmazott termék nem felel meg ezen irányelvnek, köteles gondoskodni arról, hogy meghozzák azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek az említett termék megfelelőségének biztosítása, ▌vagy ▌adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében. Továbbá, ha a termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a forgalmazók erről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

(6)  A forgalmazóknak valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére át kell adniuk a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Kérésre együtt kell működniük az említett hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedés tekintetében, hogy megszűnjön az általuk forgalmazott termékek meg nem felelése az ezen irányelv szerint alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.

11. cikk

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Egy importőrt vagy forgalmazót ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és rá a 7. cikk szerinti gyártói kötelezettségek vonatkoznak, amennyiben a saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott terméket, amely befolyásolhatja a termék ezen irányelv szerinti követelményeknek való megfelelését.

12. cikk

A termékekkel foglalkozó gazdasági szereplők azonosítása

(1)  A 7–10. cikkben említett gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk kell ▌a piacfelügyeleti hatóságok részére a következőket:

a)  bármilyen olyan egyéb gazdasági szereplőt, amely a részükre terméket szállított;

b)  bármilyen olyan egyéb gazdasági szereplőt, amely részére terméket szállítottak.

(2)  A 7–10. cikkben említett gazdasági szereplőknek a termék részükre történő leszállítását követően öt évig, illetve a termék általuk történő leszállítását követően öt évig képesnek kell lenniük az e cikk (1) bekezdésében említett információk bemutatására.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv annak céljából történő módosítására vonatkozóan, hogy meghatározott termékek esetében megváltoztassa az e cikk (2) bekezdésében említett időtartamot. Ezen módosított időtartamnak hosszabbnak kell lennie öt évnél, és arányosnak kell lennie az érintett termék gazdaságilag hasznos élettartamával.

IV. FEJEZET

A SZOLGÁLTATÓK KÖTELEZETTSÉGEI

13. cikk

A szolgáltatók kötelezettségei

(1)  A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek megfelelően tervezzenek és nyújtsanak szolgáltatásokat.

(2)  A szolgáltatóknak az V. mellékletnek megfelelően össze kell állítaniuk a szükséges információkat, és ismertetniük kell, hogy szolgáltatásaik hogyan felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek ▌. Ezeket az információkat írásos és szóbeli formában, a fogyatékossággal élő személyek számára is ▌ akadálymentesen hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni. A szolgáltatóknak az információkat mindaddig meg kell őrizniük, amíg a szolgáltatás működik.

(3)  A 32. cikk sérelme nélkül, a szolgáltatóknak gondoskodniuk kell olyan eljárások meglétéről, amelyekkel elérhető, hogy a ▌szolgáltatások nyújtása folyamatosan megfeleljen az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek ▌. A szolgáltatóknak megfelelően figyelembe kell venniük a szolgáltatás nyújtására vonatkozó jellemzők megváltozását, az alkalmazandó akadálymentességi követelmények megváltozását, valamint azoknak a harmonizált szabványoknak vagy műszaki előírásoknak a megváltozását, amelyekre való hivatkozással alapján megállapították, hogy egy szolgáltatás megfelel az akadálymentességi követelményeknek ▌.

(4)  Meg nem felelés esetén a szolgáltatóknak meg kell hozniuk azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szolgáltatás megfeleljen az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek ▌. Továbbá ha a szolgáltatás nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a szolgáltatóknak erről haladéktalanul tájékoztatniuk kell azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, ahol a szolgáltatást nyújtják, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

(5)  A szolgáltatóknak valamely illetékes hatóság indokolt kérelmére meg kell adniuk minden olyan információt, amely annak igazolásához szükséges, hogy a szolgáltatás megfelel az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek ▌. A szolgáltatók az említett hatóság kérelmére kötelesek együttműködni a hatósággal minden annak érdekében hozott intézkedésben, hogy a szolgáltatás megfeleljen az említett követelményeknek.

V. FEJEZET

A TERMÉKEK VAGY A SZOLGÁLTATÁSOK ALAPVETŐ MÓDOSULÁSA ÉS A GAZDASÁGI SZEREPLŐKRE HÁRULÓ ARÁNYTALAN TERHEK

14. cikk

Alapvető módosulás és aránytalan teher

(1)  A 4. cikkben említett akadálymentességi követelmények kizárólag olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben a megfelelés ▌:

a)  nem tesz szükségessé a termékben vagy a szolgáltatásban olyan jelentős módosítást, amely a termék vagy szolgáltatás lényegi tulajdonságainak alapvető módosulását eredményezi; és

b)  nem ró aránytalan terhet az érintett gazdasági szereplőkre.

(2)  A gazdasági szereplőknek értékelést kell végezniük arról, hogy a 4. cikkben említett akadálymentességi követelményeknek való megfelelés alapvető módosulást vezetne-e be vagy – a VI. mellékletben meghatározott vonatkozó kritériumok alapján – aránytalan terhet jelentene-e e cikk (1) bekezdése szerint.

(3)  A gazdasági szereplőknek dokumentálniuk kell a (2) bekezdésben említett értékelést. A gazdasági szereplőknek meg kell őrizniük minden releváns eredményt az adott termék utolsó forgalmazásától számított ötéves időszakon, illetve az adott szolgáltatás utolsó nyújtásától számított ötéves időszakon keresztül. A piacfelügyeleti hatóságok vagy adott esetben szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságok kérelmére a gazdasági szereplőknek e hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a (2) bekezdésben említett értékelés egy példányát.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérve, a termékekkel foglalkozó mikrovállalkozások mentesülnek az általuk végzett értékelés dokumentálásának kötelezettsége alól. Ha azonban valamely piacfelügyeleti hatóság ezt kéri, a termékekkel foglalkozó mikrovállalkozások, valamint azok. amelyek az (1) bekezdés alkalmazása mellett döntöttek, kötelesek a hatósággal közölni a(2) bekezdésben említett értékelés szempontjából releváns adatokat.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontját alkalmazó szolgáltatóknak a következő esetekben minden egyes szolgáltatáskategória vagy -típus tekintetében meg kell újítaniuk az arra vonatkozó értékelésüket, hogy a teher aránytalannak tekinthető-e:

a)  a nyújtott szolgáltatás módosításakor; vagy

b)  a szolgáltatások megfelelőségéért felelős hatóságok kérelmére; és

c)  minden esetben legalább ötévente.

(6)  Ha a gazdasági szereplők saját forrásaikon kívül más, akár magán-, akár állami forrásokból származó, az akadálymentes hozzáférés javításának céljából nyújtott finanszírozásban is részesülnek, nem jogosultak az (1) bekezdés b) pontjának az alkalmazására.

(7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet kiegészítése céljából, tovább pontosítva azokat a vonatkozó kritériumokat, amelyeket a gazdasági szereplőknek figyelembe kell venniük az e cikk (2) bekezdésében említett értékelés elkészítésekor. Az említett kritériumok további pontosításakor a Bizottság nem csupán a fogyatékossággal élő személyek számára jelentett potenciális előnyöket veszi figyelembe, hanem a funkcióképességükben korlátozott személyek számára jelentett potenciális előnyöket is.

Ha szükséges, a Bizottság a felhatalmazáson alapuló első ilyen jogi aktust … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja után egy évvel]-ig elfogadja. Az ilyen jogi aktus alkalmazása nem kezdődhet korábban, mint … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja után 6 évvel].

(8)  Ha ▌a gazdasági szereplők egy adott termék vagy szolgáltatás esetében az (1) bekezdést alkalmazzák, erről tájékoztatniuk kell azon tagállam érintett piacfelügyeleti hatóságait vagy szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért felelős hatóságait ▌, amelyben az adott terméket forgalomba hozzák vagy az adott szolgáltatást nyújtják.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a mikrovállalkozásokra.

VI. FEJEZET

HARMONIZÁLT SZABVÁNYOK, VALAMINT A TERMÉKEKRE ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

15. cikk

A megfelelőség vélelme

(1)  Azokról a termékekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak, illetve azok egy részének, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, amennyiben az említett szabványok vagy azok részei lefedik ezeket a követelményeket.

(2)  A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének megfelelően felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet arra, hogy dolgozzon ki harmonizált szabványokat a termékek I. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeire vonatkozóan. A Bizottság a harmonizált szabvány kidolgozására irányuló első ilyen kérelem tervezetét ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja után két évvel]-ig benyújtja az érintett bizottságnak.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el olyan műszaki előírások meghatározására vonatkozóan, amelyek megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)  az Európai Unió Hivatalos Lapjában az 1025/2012/EU rendeletnek megfelelően nem tették közzé a harmonizált szabványokra való hivatkozást; és

b)  vagy:

i.  a Bizottság felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet harmonizált szabvány kidolgozására, a szabványosítási eljárás azonban indokolatlan késedelmet szenved vagy pedig egyetlen európai szabványügyi szervezet sem fogadta el a kérelmet;

vagy pedig

ii.  a Bizottság bizonyítani tudja, hogy a műszaki előírás megfelel az 1025/2012/EU rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek, azon követelmény kivételével, hogy a műszaki előírásokat nonprofit szervezetnek kellett volna kidolgoznia.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni ▌.

(4)  A műszaki előírásoknak vagy azok részeinek megfelelő termékekről és szolgáltatásokról vélelmezni kell, hogy megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, amennyiben az említett műszaki előírások vagy azok részei lefedik ezeket a követelményeket.

VII. FEJEZET

A TERMÉKEK MEGFELELŐSÉGE ÉS A CE-JELÖLÉS

16. cikk

Termékekre vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)  Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kinyilvánítja, hogy az alkalmazandó akadálymentességi követelmények teljesítését bizonyították. A 14. cikk kivételes alkalmazása esetén az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy mely akadálymentességi követelményekre vonatkozik az adott kivétel.

(2)  Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak a 768/2008/EK határozat III. mellékletében foglalt minta struktúráját kell követnie. Tartalmaznia kell az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálni kell. A műszaki dokumentációra vonatkozó követelmények nem róhatnak indokolatlan terhet a mikrovállalkozásokra és a kkv-kre. A dokumentációt le kell fordítani az azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelyben a terméket forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3)  Ha a termék több olyan uniós jogi aktus hatálya alá tartozik, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani az összes ilyen uniós jogi aktus tekintetében. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az érintett jogi aktusok azonosítását, ideértve a kihirdetésükre vonatkozó hivatkozásokat is.

(4)  Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a termék az ezen irányelv szerinti követelményeknek való megfeleléséért.

17. cikk

A termékek CE-jelölésére vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

18. cikk

A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)  A CE-jelölést a terméken vagy annak adattábláján jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Ha a termék jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokban kell elhelyezni.

(2)  A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni.

(3)  A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából, és a jelölés nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

VIII. FEJEZET

A TERMÉKEK PIACFELÜGYELETE ÉS AZ UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

19. cikk

A termékek piacfelügyelete

(1)  A termékekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdését, 16–19., 21., 23–28. cikkét, valamint 29. cikkének (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(2)  Ha a gazdasági szereplő ezen irányelv 14. cikkét alkalmazta, az érintett piacfelügyeleti hatóságoknak a termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységük keretében:

a)  ellenőrizniük kell, hogy a gazdasági szereplő elvégezte-e a 14. cikkben említett értékelés;

b)  meg kell vizsgálniuk az értékelést és annak eredményeit, ideértve a VI. mellékletben meghatározott kritériumok megfelelő alkalmazását is; és

c)  ellenőrizniük kell az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfelelést.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a piacfelügyeleti hatóságok birtokában lévő, a gazdasági szereplőknek az alkalmazandó, ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való megfelelésére, valamint a 14. cikkben említett értékelésre vonatkozó információkat kérésre és hozzáférhető formában a fogyasztók rendelkezésére bocsássák, kivéve ha az ilyen információ a 765/2008/EK rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerint titoktartási okokból nem adható ki.

20. cikk

Az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek meg nem felelő termékek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárás

(1)  Ha az egyik tagállam ▌ piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamely termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, akkor elvégzik az érintett termék értékelését, amely kiterjed az ebben az irányelvben meghatározott összes követelményre. Az érintett gazdasági szereplőknek ebből a célból teljes mértékben együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Ha az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek, akkor haladéktalanul fel kell szólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy tegyen meg minden megfelelő korrekciós intézkedést annak érdekében, hogy a termék a meg nem felelés jellegével arányos, általuk meghatározott észszerű határidőn belül megfeleljen az említett követelményeknek ▌.

A piacfelügyeleti hatóságoknak csak abban az esetben kell felszólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy további észszerű határidőn belül vonja ki a terméket a forgalomból, ha az érintett gazdasági szereplő a második albekezdésben említett határidőn belül nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

Az e bekezdés második és a harmadik albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)  Ha a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti felségterületére, akkor tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3)  A gazdasági szereplőnek gondoskodnia kell arról, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedés meghozatalra kerüljön az Unióban általa forgalmazott összes érintett termék tekintetében.

(4)  Ha az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságoknak meg kell hozniuk az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, vagy az adott piacon a forgalomból történő kivonása érdekében ▌.

A piacfelügyeleti hatóságoknak ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)  A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a meg nem felelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés jellegét és azokat az akadálymentességi követelményeket, amelyeknek a termék nem felel meg, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságoknak külön jelezniük kell, hogy a megfelelés hiánya a következők miatt következett-e be:

a)  a termék nem teljesíti az alkalmazandó akadálymentességi követelményeket; vagy

b)  a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 15. cikkben említett harmonizált szabványok vagy műszaki előírások hiányosságai.

(6)  Az e cikk alapján eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a termék megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)  Ha a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást a valamely tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett termék tekintetében haladéktalanul sor kerüljön a megfelelő korlátozó intézkedések meghozatalára, így például a terméknek a piacukról való kivonására.

21. cikk

Az uniós védintézkedési eljárás

(1)  Ha a 20. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság észszerű bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós joggal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határoz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság a határozatáról – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.

(2)  Ha az (1) bekezdésben említett nemzeti intézkedés indokoltnak bizonyul, minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a meg nem felelő terméket saját piacán kivonja a forgalomból, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedés indokolatlannak bizonyul, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3)  Ha az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti intézkedés indokoltnak bizonyul, és a termék megfelelésének hiánya a 20. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak tulajdonítható, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében meghatározott eljárást alkalmazza.

(4)  Ha az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti intézkedés indokoltnak bizonyul, és a termék megfelelésének hiánya a 20. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett műszaki előírások hiányosságainak tulajdonítható, akkor a Bizottság haladéktalanul végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek módosítják vagy hatályon kívül helyezik az érintett műszaki előírást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

22. cikk

Az alaki megfelelés hiánya

(1)  A 20. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget az adott meg nem felelésnek:

a)  a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy ezen irányelv 18. cikkét megsértve tüntették fel;

b)  a CE-jelölést nem tüntették fel;

c)  az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

d)  az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;

e)  a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

f)  a 7. cikk (6) bekezdésében, illetve a 9. cikk (4) bekezdésében említett információkat egyáltalán nem, hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

g)  a 7. vagy a 9. cikkben meghatározott bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2)  Ha a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a termék forgalmazásának korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik a forgalomból történő kivonásáról.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLTATÁSOK MEGFELELŐSÉGE

23. cikk

A szolgáltatások megfelelősége

(1)  A tagállamok megfelelő eljárásokat hoznak létre, amelyeket végrehajtanak és rendszeres időközönként naprakésszé tesznek, annak érdekében, hogy:

a)  ellenőrizzék a szolgáltatások ezen irányelv szerinti követelményeknek való megfelelését, ideértve a 14. cikkben említett értékelést is, amelyek tekintetében a 19. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó;

b)  nyomon kövessék a szolgáltatások ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek való meg nem felelésével kapcsolatos panaszokat vagy bejelentéseket;

c)  ellenőrizzék, hogy a gazdasági szereplő végrehajtotta-e a szükséges korrekciós intézkedést.

(2)  A tagállamok a szolgáltatások megfelelését illetően kijelölik az (1) bekezdésben említett eljárások végrehajtásáért felelős hatóságokat.

A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság tudomást szerezzen az első albekezdésben említett hatóságok létezéséről, feladatairól, kilétéről, munkájáról és határozatairól. Az említett hatóságoknak ezen információkat kérésre hozzáférhető formátumban kell rendelkezésre bocsátaniuk.

X. FEJEZET

AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK EGYÉB UNIÓS JOGI AKTUSOKBAN

24. cikk

Az egyéb uniós jogi aktusok szerinti akadálymentesség

(1)  Az ezen irányelv 2. cikkében említett termékek és szolgáltatások tekintetében az I. mellékletben foglalt akadálymentességi követelmények kötelező akadálymentességi követelményeknek minősülnek a 2014/24/EU irányelv 42. cikkének (1) bekezdése és a 2014/25/EU irányelv 60. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(2)  Bármilyen olyan termékről vagy szolgáltatásról, amelynek jellemzői, elemei vagy funkciói megfelelnek az ezen irányelv I. mellékletében foglalt akadálymentességi követelményeknek annak VI. szakaszával összhangban, vélelmezni kell, hogy az teljesíti az ezen irányelvtől eltérő uniós jogi aktusokban meghatározott vonatkozó kötelezettségeket az adott jellemzők, elemek vagy funkciók akadálymentessége vonatkozásában, kivéve ha ezen egyéb jogi aktusok másképp rendelkeznek.

25. cikk

Harmonizált szabványok és műszaki előírások egyéb uniós jogi aktusokhoz kapcsolódóan esetén

A 15. cikkel összhangban elfogadott harmonizált szabványoknak és műszaki előírásoknak, illetve azok részeinek való megfelelés alapján vélelmezni kell a 24. cikknek való megfelelést, amennyiben az említett szabványok és műszaki előírások, illetve azok részei teljesítik az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket.

XI. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

A Bizottságnak a 12. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (9) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4. cikk (9) bekezdése, a 12. cikk (3) bekezdése és a 14. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

27. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

28. cikk

A munkacsoport

A Bizottság a piacfelügyeleti hatóságok, a szolgáltatások megfelelőségéért felelős hatóságok, valamint az érdekelt felek – köztük a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek – képviselőiből álló munkacsoportot hoz létre.

A munkacsoport:

a)  megkönnyíti az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a hatóságok és az érdekelt felek között;

b)  elősegíti az együttműködést a hatóságok és az érdekelt felek között az ezen irányelv végrehajtását érintő kérdésekben, annak érdekében, hogy javuljon az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelmények alkalmazásának következetessége, valamint hogy szorosan figyelemmel lehessen kísérni a 14. cikk végrehajtását; és

c)  tanácsot ad elsősorban a Bizottságnak, mindenekelőtt a 4. és a 14. cikk végrehajtására vonatkozóan.

29. cikk

Végrehajtás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvnek való megfelelés biztosításához megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre.

(2)  Az (1) bekezdésben említett eszközöknek az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

a)  olyan rendelkezések, amelyek révén a fogyasztó a nemzeti jog alapján a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulhat annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák;

b)  olyan rendelkezések, amelyek révén az olyan közjogi szervek vagy magánegyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek jogos érdeke fűződik az ezen irányelvben foglalt rendelkezések betartásának biztosításához, a nemzeti jog alapján a panaszos nevében vagy őt támogatva – annak jóváhagyása mellett – a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtt bírósági vagy közigazgatási eljárást kezdeményezhetnek az ezen irányelv szerinti kötelezettségek betartatása érdekében.

(3)  E cikk nem alkalmazandó a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra.

30. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására.

(2)  Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Ezeket a szankciókat továbbá hatékony korrekciós intézkedéseknek kell kísérniük abban az esetben, ha a gazdasági szereplő nem felel meg az előírásoknak.

(3)  A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.

(4)  A szankcióknak figyelembe kell venniük a megfelelés hiányának mértékét, ideértve annak súlyosságát is, valamint az érintett, meg nem felelő termékek vagy szolgáltatások egységeinek számát, illetve az érintett személyek számát.

(5)  E cikk nem alkalmazandó a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra.

31. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok legkésőbb … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően három évvel]-ig ▌ elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik ▌a Bizottsággal.

(2)  A tagállamok ezeket a rendelkezéseket … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően hat évvel]-tól/-től alkalmazzák.

(3)  E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 4. cikk (8) bekezdésében foglalt kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket legkésőbb … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően nyolc évvel]-tól/-től alkalmazzák.

(4)  Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(5)  A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(6)  A 4. cikk (4) bekezdésében szereplő lehetőséggel élő tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket ebből a célból fogadnak el, és jelentést tesznek a Bizottságnak a végrehajtásukban elért előrelépésről.

32. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)  E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően 11 évvel]-ig tartó átmeneti időszakot biztosítanak, amelynek során a szolgáltatók továbbra is nyújthatnak szolgáltatásokat olyan termékek felhasználásával, amelyeket ezen időpont előtt jogszerűen használtak hasonló szolgáltatások nyújtására.

A … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően hat évvel] előtt kötött szolgáltatási szerződések lejáratuk időpontjáig, de legfeljebb az említett időponttól számított öt évig változatlanul érvényben maradhatnak.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy a szolgáltatók által a szolgáltatások nyújtásához ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően hat év] előtt jogszerűen használt önkiszolgáló terminálok továbbra is használatban maradhatnak a hasonló szolgáltatások nyújtásához, gazdaságilag hasznos élettartamuk végéig, de legfeljebb a használatba vételüket követő 20 évig.

33. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1)  A Bizottság legkésőbb … [ ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően 11 évvel]-ig, és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ennek az irányelvnek az alkalmazásáról.

(2)   A jelentésekben a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlemények fényében többek között a termékekhez és a szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés alakulását, az esetleges technológiai bezáródást vagy az innovációt akadályozó tényezőket, valamint a gazdasági szereplőkre és a fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt hatást kell vizsgálni ▌. A jelentésekben továbbá lehetőleg értékelni kell, hogy a 4. cikk (4) bekezdésének alkalmazása hozzájárult-e ahhoz, hogy az eltérő akadálymentességi követelményeket közelítse egymáshoz a személyszállítási szolgáltatások épített környezete, a lakossági banki szolgáltatások épített környezete, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók üzleteinek ügyfélszolgálati központjainak épített környezete tekintetében, annak érdekében, hogy azokat a III. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményekkel fokozatosan össze lehessen hangolni.

A jelentésekben értékelni kell továbbá, hogy ezen irányelv alkalmazása, különös tekintettel az abban foglalt önkéntes jellegű rendelkezésekre, hozzájárult-e ahhoz, hogy közelítse egymáshoz a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(37), a 2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó építési beruházásokat képező épített környezetre vonatkozó akadálymentességi követelményeket.

A jelentéseknek ki kell térniük arra is, hogy milyen hatással van a belső piac működésére ezen irányelv 14. cikkének alkalmazása – többek között, ha rendelkezésre állnak, a 14. cikk (8) bekezdésének megfelelően kapott információk alapján –, illetve a mikrovállalkozások mentessége. A jelentéseknek meg kell állapítaniuk, hogy az irányelv elérte-e a célját, és célszerű lenne-e annak hatálya alá vonni új termékeket és szolgáltatásokat, vagy kizárni annak hatálya alól bizonyos termékeket, illetve szolgáltatásokat, és lehetőség szerint meg kell határozniuk, hogy – az irányelv esetleges felülvizsgálatát szem előtt tartva ▌– mely területeken csökkentendők a terhek.

A Bizottság szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek jogalkotási intézkedéseket is magukban foglalhatnak.

(3)  A tagállamok kellő időben közölnek a Bizottsággal minden olyan információt, amelyre e jelentések elkészítéséhez a Bizottságnak szüksége lehet.

(4)  A Bizottság a jelentésekben figyelembe veszi az érdekelt gazdasági szereplők és az érintett nem kormányzati szervezetek, köztük a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek véleményét ▌.

34. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

35. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

_____________________

I. MELLÉKLET

A TERMÉKEKRE ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

I.   SZAKASZ: A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN EZEN IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VALAMENNYI TERMÉKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

A termékeket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat, továbbá lehetőség szerint a terméken belül vagy a terméken akadálymentesen hozzáférhető információkat kell mellékelni a működésükről és az akadálymentességi jellemzőikről.

1.  A tájékoztatás nyújtására vonatkozó követelmények

a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információknak (címkézés, használati utasítás és figyelmeztetés) a következőknek kell eleget tenniük:

i.  egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon kell megjeleníteni;

ii.  közérthető módon kell megjeleníteni;

iii.  a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

iv.  megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolsággal, sortávolsággal és bekezdéstávolsággal kell megjeleníteni;

b)  a termék használatára – többek között a termék akadálymentességi funkcióira, azok aktiválására és a támogató-segítő megoldásokkal való interoperabilitásukra – vonatkozó használati utasításokat, amelyek nem szerepelnek magán a terméken, hanem amelyeket a termék használata során vagy egyéb módokon, így például honlapon bocsátanak rendelkezésre, a termék forgalomba hozatala során nyilvánosságra kell hozni, az alábbiak szerint:

i.  egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon kell megjeleníteni;

ii.  közérthető módon kell megjeleníteni;

iii.  a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

iv.  megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolsággal, sortávolsággal és bekezdéstávolsággal kell megjeleníteni;

v.  ami a tartalmukat illeti, olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon, illetve egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módokon meg lehessen őket jeleníteni;

vi.  a nem szöveges tartalom alternatív megjelenítésének kell kísérnie;

vii.  a termék felhasználói felületének leírásával (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) kell kiegészíteni a 2. ponttal összhangban; a leírásnak meg kell jelölnie a 2. pont minden egyes pontjával kapcsolatban azt, hogy a termék rendelkezik-e az ott említett jellemzőkkel;

viii.  a termék azon funkcióinak leírásával kell kiegészíteni a 2. ponttal összhangban, amelyek a fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célozzák; a leírásnak leírásnak meg kell jelölnie a 2. pont minden egyes pontjával kapcsolatban azt, hogy a termék rendelkezik-e az ott említett jellemzőkkel;

ix.  a termék és a támogató-segítő eszközök közötti interfészként működő szoftver és hardver leírásával kell kiegészíteni; a leírásnak tartalmaznia kell egy olyan listát, amely felsorolja azokat a támogató-segítő eszközöket, amelyeket a termékkel együtt teszteltek.

2.  A felhasználói felület és a funkciók kialakítása:

A terméknek – ideértve a felhasználói felületet is– olyan jellemzőkkel, elemekkel és funkciókkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő személyek számára a termékhez való hozzáférést, a termék érzékelését, működtetését, megértését és vezérlését, mégpedig a következők biztosítása révén:

a)  amennyiben a termék – többek között személyek közötti – kommunikációt, működtetést, tájékoztatást, vezérlést és tájékozódást – tesz lehetővé, akkor azt egynél több érzékszervi csatornán keresztül kell tennie; ennek ki kell terjednie a vizuális, akusztikus, szóbeli és taktilis kommunikációs elemek alternatíváinak biztosítására is;

b)  amennyiben a termék beszéd alkalmazásával működik, akkor a kommunikációhoz, a működtetés vezérléséhez és a tájékozódáshoz a beszéd és a hangbevitel mellett alternatív módokat is biztosítani kell;

c)  amennyiben a termék vizuális elemeket alkalmaz, akkor a kommunikációhoz, a tájékoztatáshoz és a működtetéshez rugalmas nagyítási, fényerőbeállítási és kontrasztbeállítási lehetőségeket kell biztosítani, továbbá gondoskodni kell az interfészen való navigálást segítő programokkal és támogató-segítő eszközökkel való interoperabilitásról;

d)  amennyiben a termék színek felhasználásával közöl információt, jelez egy tevékenységet, kér választ vagy azonosít elemeket, akkor a színek mellett alternatívát kell biztosítani;

e)  amennyiben a termék hangjelzések felhasználásával közöl információt, jelez tevékenységet, kér választ vagy azonosít elemeket, akkor a hangjelzések mellett alternatívát kell biztosítani;

f)  amennyiben a termék vizuális elemeket használ, akkor rugalmas lehetőségeket kell biztosítania a kép tisztaságának javítására;

g)  amennyiben a termék audiorendszerrel rendelkezik, akkor biztosítania kell a hangerő és a sebesség felhasználó általi szabályozását, és kiterjedt audiotulajdonságokkal kell rendelkeznie, ideértve a környező termékekből eredő hangjelzésekkel való interferencia csökkentésének lehetőségét és a hang tisztaságát;

h)  amennyiben a termék manuális műveleteket és vezérlést igényel, akkor biztosítani kell a szekvenciális irányítást és a finommotorikus irányítás alternatíváit, elkerülve azt, hogy a használathoz egyidejűleg több vezérlési tevékenységet kelljen végezni, továbbá érintéssel felismerhető alkotórészeket kell tartalmaznia;

i)  el kell kerülni, hogy a termékhez kiterjedt mozgástartománnyal és jelentős erőkifejtéssel működtethető üzemmódokra legyen szükség;

j)  el kell kerülni, hogy a termék használata fényérzékenység által okozott rohamokat okozzon;

k)  a terméknek védenie kell a felhasználó magánéletét az akadálymentességi jellemzők használata közben;

l)  a terméknek alternatívát kell biztosítania a biometrikus azonosítás és vezérlés mellett;

m)  a terméknek biztosítania kell a funkcionalitás következetességét, valamint elegendő és rugalmas időkeretet kell biztosítania az interakcióhoz;

n)  a terméknek a támogató-segítő technológiákkal interfészként működő szoftverrel és hardverrel kell rendelkeznie;

o)  a terméknek meg kell felelnie a következő ágazatspecifikus követelményeknek:

i.  az önkiszolgáló termináloknak:

–  a szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkezniük;

–  lehetővé kell tenniük saját fülhallgató használatát;

–  ha meghatározott időn belüli reagálásra van szükség, több érzékszervi csatornán keresztül kell figyelmeztetniük a felhasználót;

–  lehetőséget kell biztosítaniuk a rendelkezésre álló idő meghosszabbítására;

–  amennyiben nyomógombok és kapcsolók állnak rendelkezésre, megfelelő kontraszttal, valamint érintéssel felismerhető nyomógombokkal és kapcsolókkal kell rendelkezniük;

–  nem tehetik szükségessé valamely akadálymentességi jellemző aktiválását ahhoz, hogy az ilyen jellemzőt igénylő felhasználó be tudja őket kapcsolni;

–  ha a termék audiorendszerrel rendelkezik, illetve hangjelzéseket használ, meg kell felelnie az uniós szinten elérhető támogató-segítő eszközöknek és technológiáknak, ideértve az olyan, hallást segítő technológiákat is, mint például a hallókészülékek, a telefonorsók, a cochleáris implantátumok és a hallássegítő eszközök;

ii.  az e-könyv-olvasóknak szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkezniük;

iii.  az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezéseknek:

–  amennyiben e termékek a hang mellett szövegképességgel is rendelkeznek, biztosítaniuk kell a valós idejű szöveg kezelését, és támogatniuk kell a hifi hangminőséget;

–  amennyiben e termékek a szövegképesség és a hang mellett vagy azokkal kombináltan videoképességekkel is rendelkeznek, lehetővé kell tenniük olyan teljeskörű beszélgetés bonyolítását, amely magában foglalja a szinkronizált hangot, a valós idejű szöveget és a jelnyelvi kommunikációt lehetővé tevő képfelbontással rendelkező videót is;

–  biztosítaniuk kell a hallást segítő technológiákkal való, vezeték nélküli kapcsolatot;

–  kerülniük kell a támogató-segítő eszközök működésének zavarását;

iv.  az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésre használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezéseknek a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesen hozzáférhetővé kell tenniük az audiovizuálismédia-szolgáltató által a támogató-segítő eszközök tekintetében az akadálymentes felhasználói hozzáférés, a kiválasztás, a vezérlés, a személyre szabás és az átvitel céljából nyújtott elemeket.

3.  Támogató szolgáltatások:

Amennyiben rendelkezésre állnak, a támogató szolgálatatásoknak (ügyfélszolgálatoknak, telefonos ügyfélszolgálatoknak, műszaki segítségnyújtó szolgálatoknak, közvetítő szolgáltatásoknak és képzési szolgáltatásoknak) akadálymentesen hozzáférhető kommunikációs módokon tájékoztatást kell adniuk a termék akadálymentességéről és annak a támogató-segítő technológiákkal való kompatibilitásáról.

II.  SZAKASZ: A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN SZEREPLŐ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK, A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT ÖNKISZOLGÁLÓ TERMINÁLOK KIVÉTELÉVEL

Az I. szakaszban foglalt követelményeken túlmenően, az e szakaszban szabályozott termékek csomagolását és használati utasítását akadálymentessé kell tenni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat. Ennek értelmében:

a)  a termék csomagolását akadálymentessé kell tenni, beleértve az abban található (pl. a kibontásra, a lezárásra, a használatra, az ártalmatlanításra vonatkozó) információkat, ideértve – amennyiben azt rendelkezésre bocsátották – a termék akadálymentességi jellemzőiről szóló információt; továbbá amennyiben az kivitelezhető, ezt az akadálymentes információt a csomagoláson is fel kell tüntetni;

b)  a termék telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítások, amelyek nem magán a terméken szerepelnek, hanem más módokon, például honlapon bocsátják őket rendelkezésre, a termék forgalomba hozatalakor nyilvánosságra kell hozni, és meg kell felelniük a következő követelményeknek:

i.   egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon kell őket megjeleníteni;

ii.  közérthető módon kell megjeleníteni;

iii.  a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

iv.  megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolsággal, sortávolsággal és bekezdéstávolsággal kell őket megjeleníteni;

v.  a használati utasítások tartalmát olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon, illetve több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon meg lehessen őket jeleníteni; és

vi.  a nem szöveges tartalmat tartalmazó használati utasításokat e tartalom alternatív megjelenítésének kell kísérnie.

III.  SZAKASZ: A 2. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN EZEN IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VALAMENNYI SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS AKADÁLYMENTESTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

▌Annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag ▌a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni:

a)  biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek akadálymentességét az e melléklet I. és adott esetben II. szakaszában meghatározott szabályok szerint;

b)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működéséről – illetve ha a szolgáltatások nyújtása során termékeket is felhasználnak, akkor a szolgáltatás és e termékek kapcsolatáról –, valamint az akadálymentességi jellemzőikről és a támogató-segítő eszközökkel, illetve támogató funkciókkal való interoperabilitásukról:

i.  az információkat egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon rendelkezésre kell bocsátani;

ii.  az információkat közérthető módon kell megjeleníteni;

iii.  az információkat a felhasználók számára érzékelhető módokon kell megjeleníteni;

iv.  az információtartalmat ▌olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy az a felhasználók által különböző módokon megjeleníthető és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;

v.  megfelelő betűméreteket és betűtípusokat alkalmazva, az előrelátható használati körülmények figyelembevételével és elegendő kontraszttal, továbbá állítható betűtávolság, sortávolság- és bekezdéstávolsággal kell őket megjeleníteni;

vi.  nem szöveges tartalom esetében a tartalmat egy alternatív megjelenítésnek kell kísérnie; és

vii.  a szolgáltatás nyújtása során a szükséges ▌elektronikus információkat következetes és megfelelő módon kell rendelkezésre bocsátani, mégpedig úgy, hogy azokat érzékelhetően, kezelhetően, érthetően és stabilan kell megjeleníteni;

c)  a honlapokat (többek között a kapcsolódó online alkalmazásokat) és a mobileszköz-alapú szolgáltatásokat (többek között a mobilalkalmazásokat) következetes és megfelelő módon kell akadálymentessé tenni, mégpedig érzékelhetővé, kezelhetővé, érthetővé és stabillá tételük révén;

d)  amennyiben rendelkezésre állnak, a támogató szolgálatatásoknak (ügyfélszolgálatoknak, telefonos ügyfélszolgálatoknak, műszaki segítségnyújtó szolgálatoknak, közvetítő szolgáltatásoknak és képzési szolgáltatásoknak) akadálymentesen hozzáférhető kommunikációs módokon tájékoztatással kell szolgálniuk a szolgáltatás akadálymentességéről és annak a támogató-segítő technológiákkal való kompatibilitásáról.

IV.  SZAKASZ: MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

Annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, a szolgáltatások nyújtása során a fogyatékossággal élő személyek igényeinek figyelembevételét célzó következő funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat, eljárásokat és változtatásokat kell bevezetni, és biztosítani kell a támogató-segítő technológiákkal való interoperabilitást:

a)  az elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében, beleértve az (EU) 2018/1972 irányelv 109. cikkének (2) bekezdésében említett segélyhívásokat is:

i.  valós idejű szöveg biztosítása a szóbeli kommunikáció mellett;

ii.  videó esetén a hangkommunikáción túlmenően a teljeskörű beszélgetés biztosítása;

iii.  annak biztosítása, hogy a hangot és a szöveget – többek között valós idejű szöveget – alkalmazó segélyhívásokat az elektronikus hírközlési szolgáltató szinkronizálja, illetve az adott esetben videót is felhasználó segélyhívást teljeskörű beszélgetésként szinkronizálja, és továbbítsa az illetékes segélyszolgálati állomáshoz;

b)  az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést biztosító szolgáltatások esetében:

i.  érzékelhetően, kezelhetően és érthetően megjelenített, stabil elektronikus műsorkalauzok biztosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak az akadálymentes hozzáférés lehetőségeiről;

ii.  annak biztosítása, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások akadálymentességi elemeit (akadálymentes hozzáférést lehetővé tevő szolgáltatások) – mint például a feliratokat a siket és a nagyothalló személyek számára, a hangos leírást, a hangos feliratozást és a jelnyelvi tolmácsolást – teljeskörűen, a pontos megjelenítést lehetővé tévő megfelelő minőségben, a hanggal és a videóval szinkronban továbbítsák, ugyanakkor lehetővé tegyék a megjelenítés és a használat felhasználói vezérlését;

c)  a légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások esetében, a városi és az elővárosi közlekedési szolgáltatások, valamint a regionális közlekedési szolgáltatások kivételével:

i.  tájékoztatás nyújtása a járművek és az azokat körülvevő infrastruktúra, valamint az épített környezet akadálymentességéről és a fogyatékossággal élő személyek által igénybe vehető segítségről;

ii.  tájékoztatás nyújtása az alábbiakról: intelligens jegyértékesítés (elektronikus foglalás, jegyelővétel stb.), valós idejű utastájékoztatás (menetrendek, közlekedési fennakadásokkal kapcsolatos tájékoztatás, csatlakozások, továbbutazás egyéb közlekedési módok igénybevételével stb.), és további szolgáltatási információk biztosítása (pl. állomások személyzete, nem működő liftek vagy olyan szolgáltatások, amelyek ideiglenesen szünetelnek);

d)  a városi és az elővárosi közlekedési szolgáltatások, valamint a regionális közlekedési szolgáltatások esetében:

biztosítani kell a szolgáltatások nyújtása során használt önkiszolgáló terminálok akadálymentességét az e melléklet I. szakaszában meghatározott szabályok szerint;

e)  a lakossági banki szolgáltatások esetében:

i.  érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil személyazonosítási módszerek, elektronikus aláírások, biztonság és fizetési szolgáltatások biztosítása;

ii.  annak biztosítása, hogy az információ érthető legyen, anélkül, hogy meghaladná az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakerete B2 szintjének (középszint) komplexitását;

f)  az elektronikus könyvek esetében:

i.  annak biztosítása, hogy ha az elektronikus könyv a szöveg mellett hangot is tartalmaz, a szöveg és a hang szinkronban legyen egymással;

ii.  annak biztosítása, hogy az elektronikus könyvek digitális fájljai ne akadályozzák a támogató-segítő technológiák megfelelő működését;

iii.  a tartalomhoz való akadálymentes hozzáférésnek, a fájlok tartalmában való navigálásnak, a megjelenítésnek – a dinamikus megjelenítésnek is –, illetve a tartalom megjelenítése vonatkozásában a struktúrának, a rugalmasságnak és a választási lehetőségnek a biztosítása;

iv.  a tartalom alternatív közvetítésének és számos támogató-segítő technológiával való interoperabilitásának oly módon való lehetővé tétele, amely észlelhető, érthető, működtethető és stabil;

v.  felfedezhetővé tételükről úgy kell gondoskodni, hogy az akadálymentességi jellemzőikre vonatkozó információk metaadatok révén álljanak rendelkezésre;

vi.  annak biztosítása, hogy a digitális jogkezeléssel kapcsolatos intézkedések ne akadályozzák az akadálymentességi jellemzők működését;

g)  az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások esetében:

i.  az értékesített termékek és szolgáltatások akadálymentességéről való információszolgáltatás, amennyiben ezt az információt a felelős gazdasági szereplő nyújtja;

ii.  a személyazonosítási, biztonsági és fizetési funkciók akadálymentességének biztosítása azokban az esetekben, ha ezek termék helyett valamely szolgáltatás részét képezik, mégpedig úgy, hogy azokat érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil módon jelenítik meg;

iii.  érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil személyazonosítási módszerek, elektronikus aláírások és fizetési szolgáltatások biztosítása;

V.  SZAKASZ: A „112-ESˮ EGYSÉGES EURÓPAI SEGÉLYHÍVÓ SZÁMRA BEÉRKEZETT SEGÉLYHÍVÁSOKNAK AZ ILLETÉKES SEGÉLYSZOLGÁLATI ÁLLOMÁS ÁLTALI MEGVÁLASZOLÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

Annak biztosítása érdekében, hogy azokat a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, a „112-esˮ egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolása tekintetében a fogyatékossággal élő személyek igényeinek figyelembevételét célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat, eljárásokat és változtatásokat ▌kell bevezetni.

A „112-esˮ egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásokat az illetékes segélyszolgálati állomásnak a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva, a beérkező segélyhíváshoz használtakkal megegyező kommunikációs eszközök alkalmazásával megfelelőképpen meg kell válaszolnia, nevezetesen szinkronizált hang és szöveg (beleértve a valós idejű szöveget is) alkalmazásával, illetve ha a videókapcsolat is biztosított, akkor a hang, a szöveg (beleérve a valós idejű szöveget is) és a videó teljeskörű beszélgetésként, szinkronizáltan való alkalmazásával.

VI.  SZAKASZ: A TERMÉKEK ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK JELLEMZŐIRE, ELEMEIRE VAGY FUNKCIÓIRA VONATKOZÓ, A 24. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK

Ahhoz, hogy vélelmezni lehessen a termékek és a szolgáltatások jellemzőire, elemeire vagy funkcióira vonatkozóan más uniós jogi aktusokban foglalt vonatkozó kötelezettségek teljesülését, az alábbiak szükségesek:

1.  Termékek:

a)  a termékek működésére és akadálymentességi jellemzőire vonatkozó tájékoztatás akadálymentessége megfelel az ezen melléklet I. szakaszának 1. pontjában foglalt vonatkozó elemeknek, nevezetesen ami a termék használatára vonatkozó, magán a terméken szereplő információkat, valamint a termék használatára vonatkozó, nem magán a terméken szereplő, hanem a termék használata során vagy egyéb módon, például honlapon rendelkezésre bocsátott használati utasításokat illeti;

b)  a termékek felhasználói felülete jellemzőinek, elemeinek és funkcióinak, illetve a termékek funkciói kialakításának akadálymentessége megfelel az e melléklet I. szakaszának 2. pontjában foglalt, az ilyen felhasználói felület vagy funkció kialakítására vonatkozó akadálymentességi követelményeknek;

c)  a csomagolás akadálymentessége, ideértve – az önkiszolgáló terminálok kivételével – a terméken feltüntetett információkat is, valamint a termék telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó azon használati utasításokat, amelyek nem magán a terméken szerepelnek, hanem más módon, például honlapon bocsátják őket rendelkezésre, megfelel az ezen . melléklet II. szakaszában foglalt, vonatkozó akadálymentességi követelményeknek.

2.  Szolgáltatások:

A szolgáltatások jellemzőinek, elemeinek és funkcióinak akadálymentessége megfelel az ezen mellékletnek a szolgáltatásokra vonatkozó szakaszaiban foglalt, e jellemzőkre, elemekre és funkciókra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek.

VII.  SZAKASZ: A FUNKCIONÁLIS TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, ha az e melléklet I-VI. szakaszában foglalt akadálymentességi követelmények nem rendelkeznek a termékek kialakításának és előállításának, vagy a szolgáltatások nyújtásának egy vagy több funkciójáról, akkor ezeknek a funkcióknak vagy módoknak – a funkcionális teljesítményre vonatkozó, releváns követelmények teljesítése révén – akadálymentesen hozzáférhetőnek kell lenniük.

Ezek a funkcionális teljesítményre vonatkozó követelmények kizárólag akkor és annyiban alkalmazhatók egy vagy több konkrét műszaki követelmény alternatívájaként – amikor ezeket az akadálymentességi követelményekben megemlítik –, ha a funkcionális teljesítményre vonatkozó, adott követelmény alkalmazása megfelel az akadálymentességi követelményeknek, és meghatározza azt, hogy a termék kialakításának vagy előállításának, illetve a szolgáltatások nyújtásának az azokban meghatározottakkal egyenértékű vagy még nagyobb mértékű akadálymentességet kell eredményeznie a fogyatékossággal élő személyek általi, előrelátható igénybevételt tekintve.

a)  Használat látás nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem teszi szükségessé a látást.

b)  Használat korlátozott látással

Ha a termék vagy szolgáltatás vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a termék korlátozott látás melletti működtetését.

c)  Használat színérzékelés nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem követeli meg a színek felhasználók általi észlelését.

d)  Használat hallás nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás auditív üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem teszi szükségessé a hallást.

e)  Használat korlátozott hallással

Ha a termék vagy szolgáltatás auditív üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan, jobb audiotulajdonságokkal rendelkező üzemmódot is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a termék korlátozott hallás melletti működtetését.

f)  Használat hangképzési képesség nélkül

Ha a termék vagy szolgáltatás hangbevitelt követel meg a felhasználóktól, rendelkeznie kell legalább egy olyan üzemmóddal is, amely nem tesz szükségessé hangbevitelt. A hangbevitelbe beletartozik minden olyan, orálisan képzett hang, mint a beszéd, a fütty vagy a csettintés.

g)  Használat korlátozott kézi beavatkozással vagy erőkifejtéssel

Ha a termék vagy szolgáltatás használata manuális műveleteket igényel, a terméknek biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a termék olyan alternatív módokon történő használatát, amelyek nem igényelnek finommotorikus irányítást és kézi beavatkozást, kézi erőkifejtést vagy egynél több kezelőfunkció egyidejű működtetését.

h)  Használat korlátozott mozgástartománnyal

A termékek működtetési egységeinek valamennyi felhasználó mozgástartományán belül kell elhelyezkedniük. Amennyiben a termék vagy szolgáltatás kézi manuális üzemmóddal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely korlátozott mozgástartománnyal és korlátozott erőkifejtéssel működtethető.

i)  A fényérzékenység által okozott rohamok kockázatának minimálisra csökkentése

Ha a termék vizuális üzemmódokkal rendelkezik, kerülnie kell az olyan üzemmódokat, amelyek fényérzékenység által okozott rohamokat okoznak.

j)  Használat korlátozott kognitív képességgel

A terméknek vagy szolgáltatásnak rendelkeznie kell legalább egy, olyan elemeket magában foglaló üzemmóddal, amelyek a használatát egyszerűbbé teszik és megkönnyítik.

k)  Adatvédelem

Ha a termék vagy szolgáltatás akadálymentességet biztosító jellemzőket tartalmaz, rendelkeznie kell legalább egy olyan üzemmóddal, amely az akadálymentességet biztosító jellemzők használata során biztosítja az adatvédelmet.

___________________

II. MELLÉKLET

TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ, NEM KÖTELEZŐ PÉLDÁK AZ I. MELLÉKLETBEN FOGLALT AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉT ELŐSEGÍTŐ LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKRA

I.  SZAKASZ:

PÉLDÁK A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN EZEN IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ MINDEN TERMÉKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN

AZ I. MELLÉKLET I. SZAKASZÁBAN FOGLALT KÖVETELMÉNYEK

PÉLDÁK

1.  A tájékoztatás nyújtása

a)  

i.

Olyan vizuális és tapintható, illetve vizuális és hallható információk nyújtása, amelyek jelzik, hogy hol kell behelyezni a kártyát az önkiszolgáló terminálba, hogy vak személyek és siket személyek is tudják használni a terminált.

ii.  

Ugyanazon szavak következetes módon, vagy világos és logikus szerkezet alkalmazásával történő használata, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek jobban meg tudják érteni a tájékoztatást.

iii.  

A szöveges figyelmeztetés mellett tapintható domború felület vagy hangos tájékoztatás alkalmazása, hogy azt a vak személyek is érzékelni tudják.

iv.  

Annak lehetővé tétele, hogy a szöveget látássérült személyek is el tudják olvasni.

b)

i.  

Képernyő-leolvasók használatával számítógéppel olvasható elektronikus fájlok biztosítása, hogy vak személyek is fel tudják használni az információkat.

ii.  

Ugyanazon szavak következetes módon, vagy világos és logikus szerkezet alkalmazásával történő használata, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek jobban meg tudják érteni a tájékoztatást.

iii.

Videofelvételen megjelenített utasítások esetében feliratozás alkalmazása.

iv.  

Annak lehetővé tétele, hogy a szöveget látássérült személyek is el tudják olvasni.

v.

Nyomtatás Braille-írással, hogy vak személyek is használni tudják.

vi.  

Az ábrák olyan szöveges leírással való kiegészítése, amely meghatározza a fő elemeket vagy leírja a legfontosabb cselekvéseket.

vii.

Nincs példa

viii.  

Nincs példa

ix.  

Olyan foglalat és szoftver telepítése a bankjegykiadó automatákba, amely lehetővé teszi fejhallgató csatlakoztatását, amelynek segítségével a képernyőn megjelenő szöveg hallható formában válik érzékelhetővé.

2.  A felhasználói felület és a funkciók kialakítása

a)  

Az utasítások hangos és szöveges formában való biztosítása vagy tapintható jeleknek a billentyűzeten való elhelyezése, hogy vak vagy nagyothalló személyek is használni tudják a terméket.

b)  

Az önkiszolgáló terminálokban az utasítások beszéd formájában való közlésén kívül például az utasítások szöveges vagy képes formában való megadása, hogy siket személyek is el tuják végezni a szükséges cselekvést.

c)  

A szöveg felnagyításának, adott piktogramra való ráközelítésnek, illetve a kontraszt növelésének lehetővé tétele a felhasználók számára, hogy látássérült személyek is érzékelni tudják az információkat.

d)  

Amellett, hogy egy adott opció kiválasztásakor dönteni lehet a zöld vagy a piros gomb megnyomása között, a lehetséges opciók ráírása a gombokra, hogy színvak személyek is képesek legyenek a választásra.

e)  

Ha egy számítógép hangjelzéssel ad hibaüzenetet, akkor a hibát jelző szöveg vagy kép megjelenítése, hogy siket személyek is észlelni tudják, hogy hiba történt.

f)  

Az előtérben megjelenő képek kontrasztja erősítésének lehetővé tétele, hogy gyengénlátó személyek is tudják látni azokat.

g)  

Annak lehetővé tétele, hogy a telefonhasználók ki tudják választani a hangerőt és csökkenteni tudják a hallókészülékkel való interferenciát, hogy nagyothalló személyek is használni tudják a telefont.

h)  

Az érintőképernyőn lévő gombok megnagyobbítása és jobb elkülönítése, hogy azok a személyek is meg tudják nyomni őket, akiknek remeg a keze.

i)

Annak biztosítása, hogy a gombok megnyomásához ne legyen szükség jelentős erőkifejtésre, hogy mozgáskorlátozott személyek is használni tudják őket.

j)  

Villogó képek alkalmazásának kerülése, hogy ne veszélyeztesse azokat a személyeket, akiknél előfordulhatnak rohamok.

k)  

Fejhallgatók használatának lehetővé tétele, ha a bankjegykiadó automata beszédalapú tájékoztatást nyújt.

l)  

Az ujjnyomat-felismerés helyetti alternatív megoldásként a telefonok jelszóval való lezárásának és feloldásának lehetővé tétele olyan felhasználók számára, akik nem képesek használni a kezüket.

m)  

Annak biztosítása, hogy a szoftver kiszámítható módon reagáljon egy adott cselekvés elvégzésekor, és kellő idő álljon rendelkezésre a jelszó bevitelére, hogy értelmi fogyatékossággal élő személyek könnyen használni tudják azt.

n)  

Braille-írást használó, frissíthető képernyőhöz való csatlakoztatás lehetővé tétele, hogy vak személyek is tudják használni a számítógépet.

o)  

Példák az ágazatspecifikus követelményekre

i.  

Nincs példa

ii.

Nincs példa

iii.  Első franciabekezdés

Annak biztosítása, hogy a mobiltelefonok képesek legyenek valós idejű szöveges beszélgetés kezelésére, hogy nagyothalló személyek is képesek legyenek interaktív információcserére.

iii.  Negyedik franciabekezdés

A videó segítségével történő jelbeszéd-megjelenítés és a szöveges üzenetírás lehetőségének egyidejű biztosítása, hogy két siket személy képes legyen egymással vagy egy jól halló személlyel kommunikálni.

iv.

Annak biztosítása, hogy a feliratokat a beltéri egységeken keresztül továbbítják a siket személyek általi használat céljából.

3.  Támogató szolgáltatások Nincs példa

II.  SZAKASZ:

PÉLDÁK A 2. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN EZEN IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN, A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT ÖNKISZOLGÁLÓ TERMINÁLOK KIVÉTELÉVEL

AZ I. MELLÉKLET II. SZAKASZÁBAN FOGLALT KÖVETELMÉNYEK

PÉLDÁK

A termékek csomagolása és használati utasítása

a)  

Annak feltüntetése a csomagoláson, hogy a telefon a fogyatékossággal élő személyeket célzó akadálymentességi tulajdonságokkal rendelkezik.

b)

i.  

Képernyő-leolvasók használatával számítógéppel olvasható elektronikus fájlok biztosítása, hogy vak személyek is fel tudják használni az információkat.

ii.

Ugyanazon szavak következetes módon, vagy világos és logikus szerkezet alkalmazásával történő használata, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek jobban meg tudják érteni a tájékoztatást.

iii.

A szöveges figyelmeztetés esetén tapintható domború felület vagy hangos tájékoztatás alkalmazása, hogy vak személyek is érzékelni tudják a figyelmeztetést.

iv.

Annak lehetővé tétele, hogy a szöveget látássérült személyek is el tudják olvasni.

v.

Nyomtatás Braille-írással, hogy vak személyek is el tudják olvasni.

vi.  

Az ábrák olyan szöveges leírással való kiegészítése, amely meghatározza a fő elemeket vagy leírja a legfontosabb cselekvéseket.

III.  SZAKASZ:

PÉLDÁK A 2. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN EZEN IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ MINDEN SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN

AZ I. MELLÉKLET III. SZAKASZÁBAN FOGLALT KÖVETELMÉNYEK

PÉLDÁK

A szolgáltatások nyújtása

a)  

Nincs példa

b)  

i.  

Képernyő-leolvasók használatával számítógéppel olvasható elektronikus fájlok biztosítása, hogy vak személyek is fel tudják használni az információkat.

ii.

Ugyanazon szavak következetes módon, vagy világos és logikus szerkezet alkalmazásával történő használata, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek jobban meg tudják érteni a tájékoztatást.

iii.

Videofelvételen megjelenített utasítások esetében feliratozás alkalmazása.

iv.

Annak lehetővé tétele, hogy Braille-írással nyomtatva vak személyek is használni tudják a fájlt.

v.

Annak lehetővé tétele, hogy a szöveget látássérült személyek is el tudják olvasni.

vi.

Az ábrák olyan szöveges leírással való kiegészítése, amely meghatározza a fő elemeket vagy leírja a legfontosabb cselekvéseket.

vii.

Amikor valamely szolgáltató a szolgáltatással kapcsolatos információkat tartalmazó USB adattárolót bocsát rendelkezésre, az azon tárolt információk akadálymentes hozzáférhetőségének biztosítása.

c)

Az alábbiak lehetővé tétele: képek szöveges leírása, minden funkciónak a billentyűzetről való elérhetővé tétele, a felhasználók számára elegendő idő biztosítása a szöveg elolvasására, a tartalom kiszámítható módon való megjelenésének és működésének biztosítása, valamint a támogató-segítő technológiákkal való kompatibilitás biztosítása, hogy különféle fogyatékossággal élő személyek is el tudják olvasni és interaktív módon tudják használni az adott honlapot.

d)  

Nincs példa

IV.  SZAKASZ:

PÉLDÁK A MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN

AZ I. MELLÉKLET IV. SZAKASZÁBAN FOGLALT KÖVETELMÉNYEK

PÉLDÁK

Meghatározott szolgáltatások

a)  

i.  

Annak lehetővé tétele, hogy a nagyothalló személyek interaktív módon és valós időben írhassanak és kaphassanak szöveges üzenetet.

ii.

Annak lehetővé tétele, hogy a siketek jelbeszédet használva tudjanak kommunikálni egymással.

iii.

Annak lehetővé tétele, hogy ha beszédzavarral élő vagy hallássérült személyek szöveg, hang és videó kombinált használatát választják, tudják, hogy a kommunikáció eljut a hálózaton keresztül a készenléti segélyszolgálathoz.

b)

i.  

Annak lehetővé tétele, hogy vak személyek is tudjanak televíziós műsort választani.

ii.

Olyan akadálymentes hozzáférést lehetővé tevő szolgáltatások kiválasztásának, személyre szabásának és megjelenítésének lehetősége, mint például feliratok a siketek és a nagyothalló személyek számára, hangos leírás, hangos feliratozás és jelnyelvi tolmácsolás; a hallást segítő technológiákhoz való tényleges vezeték nélküli kapcsolódáshoz szükséges eszközök biztosítása, továbbá annak biztosítása, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz történő akadálymentes hozzáférést lehetővé tevő szolgáltatásokat aktiváló felhasználói funkciók ugyanolyan egyértelmű módon álljanak a felhasználók rendelkezésére, mint az elsődleges médiairányító funkciók.

c)  

i.

Nincs példa

ii.  

Nincs példa

d)

Nincs példa

e)

i.  

A személyazonosítási párbeszédeknek a képernyőn képernyő-leolvasók használatával való olvashatóvá tétele, hogy vak személyek is tudják használni azokat.

ii.  

Nincs példa

f)

 

i.  

Annak biztosítása, hogy a diszlexiában szenvedők egyidejűleg tudják olvasni és hallani a szöveget.

ii

Szinkronizált szöveges és hangalapú funkciók vagy Braille-írással írt, frissíthető átirat elérhetővé tétele.

iii.

Annak biztosítása, hogy a vak személyek hozzá tudjanak férni a tartalomjegyzékhez vagy fejezetet válthassanak.

iv.

Nincs példa

v.  

Annak biztosítása, hogy az akadálymentességi jellemzőikre vonatkozó információk megtalálhatók legyenek az elektronikus fájlban, hogy azokról a fogyatékossággal élő személyek is értesülni tudjanak.

vi.

Annak biztosítása, nincs letiltva a szöveg kihangosítása, például hogy a technikai védintézkedések, a jogkezelési adatok vagy az interoperabilitási kérdések nem gátolják a szöveg támogató-segítő eszközök általi hangos felolvasását annak érdekében, hogy a vak felhasználók is olvasni tudják a könyvet.

g)

i.  

Annak biztosítása, hogy a termék akadálymentességi jellemzőiről rendelkezésre álló információkat ne töröljék.

ii.

Annak biztosítása, hogy a fizetési szolgáltatás felhasználói interfésze hangalapú formában is rendelkezésre álljon, hogy vakok is képesek legyenek önállóan vásárlásokat lebonyolítani az interneten.

iii.

A személyazonosítási párbeszédeknek a képernyőn képernyő-leolvasók használatával való olvashatóvá tétele, hogy vakok is használni tudják azokat.

_______________________

III. MELLÉKLET

AZ EZEN IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEK A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINT

Annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő ▌személyek azt önálló módon előreláthatóan a lehető legnagyobb mértékben használják, a szolgáltatás nyújtásának helyéül szolgáló és a szolgáltató felelőssége alá tartozó, épített környezetet a 4. cikk (4) bekezdésében említettek szerint, a nyilvános hozzáférésére szánt területek akadálymentességének az alábbi szempontokat kell magukban foglalniuk:

a)  a kapcsolódó kültéri területek és a létesítmények használata ▌;

b)  az épületek megközelítése ▌;

c)  a bejáratok használata;

d)  a vízszintes irányú ▌közlekedés;

e)  a függőleges irányú közlekedés;

f)  a közös terek használata;

g)  a szolgáltatások nyújtásakor használt felszerelések és berendezések;

h)  a WC-k és a szaniterhelyiségek használata;

i)  a kijáratok, a menekülési útvonalak használata és a vészhelyzeti tervek kidolgozása;

j)  több érzékszervi csatornán keresztül megvalósuló kommunikáció és tájékozódás;

k)  a létesítmények és épületek előrelátható célú használata;

l)  a beltéri és kültéri környezeti veszélyektől való védelem.

_____________________

IV. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁS – TERMÉKEK

1.   Belső gyártásellenőrzés

▌A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz az ezen melléklet 2., 3. és 4. pontjában megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy az érintett termékek ▌megfelelnek az ezen irányelv szerinti követelményeknek.

2.  Műszaki dokumentáció

A gyártónak ki kell dolgoznia a műszaki dokumentációt. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak ellenőrzését, hogy a termék megfelel-e a 4. cikkben említett akadálymentességi követelményeknek, és amennyiben a gyártó a 14. cikket alkalmazta, annak bizonyítását, hogy az érintett akadálymentességi követelmények a termék alapvető módosulását vezetnék be, vagy aránytalan terhet jelentenének. A műszaki dokumentációban csak az alkalmazandó követelményeket kell meghatározni és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismertetni kell a termék tervét, gyártását és működését.

A műszaki dokumentációnak – értelemszerűen – legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)  a termék általános leírása;

b)  a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok és műszaki előírások felsorolása, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azokban az esetekben, amikor ezeket a harmonizált szabványokat vagy műszaki előírásokat nem alkalmazzák, azon megoldások leírása, amelyeket a 4. cikkben említett akadálymentességi követelmények teljesítése érdekében alkalmaztak; részlegesen alkalmazott harmonizált szabványok vagy műszaki előírások esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták.

3.  Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási folyamat és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy a termékek megfeleljenek az ezen melléklet 2. pontjában említett műszaki dokumentációnak és az az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek.

4.  A CE-jelölés és az EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.1.  A gyártónak fel kell tüntetnie az ebben az irányelvben említett CE-jelölést minden olyan terméken, amely eleget tesz az ezen irányelv szerinti alkalmazandó követelményeknek.

4.2.  A gyártónak a termék mindegyik modelljére vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készítenie. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban azonosítani kell azt a terméket, amelyre vonatkozóan azt elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérelmére hozzáférhetővé kell tenni.

5.  Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4. pontban meghatározott kötelezettségeit a gyártó nevében és felelősségére a gyártó meghatalmazott képviselője is teljesítheti, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

____________________

V. MELLÉKLET

AZ AKADÁLYMENTESSÉGI KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐ SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1.  A szolgáltatónak az általános feltételekben vagy egy azzal egyenértékű dokumentumban ismertetnie kell az annak értékelésére vonatkozó információkat, hogy a szolgáltatás miként teljesíti a 4. cikkben említett akadálymentességi követelményeket. Az információknak ki kell terjedniük az alkalmazandó követelmények leírására, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – a szolgáltatás kialakításának és működésének értékelésére. A 2011/83/EU irányelv szerinti, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelmények mellett az információ – értelemszerűen – legalább a következőket tartalmazza:

a)  a szolgáltatás általános leírása akadálymentesen hozzáférhető formátumban;

b)  a szolgáltatás működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

c)  annak ismertetése, hogy a szolgáltatás hogyan teljesíti az I. mellékletben meghatározott akadálymentességi követelményeket.

2.  Az e melléklet 1. pontjának való megfelelés érdekében a szolgáltató részben vagy egészben alkalmazhat olyan harmonizált szabványokat és műszaki leírásokat, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették.

3.  A szolgáltatónak rendelkezésre kell bocsátania azokat az információkat, amelyek bizonyítják, hogy a szolgáltatások nyújtásának folyamata és annak ellenőrzése biztosítja azt, hogy a szolgáltatások megfelelnek e melléklet 1. pontjának és az ezen irányelv szerinti alkalmazandó követelményeknek.

_________________________

VI. MELLÉKLET

AZ ARÁNYTALAN TEHER MEGÁLLAPÍTÁSA CÉLJÁBÓL VÉGZENDŐ ÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI

Az értékelés elvégzésének és dokumentálásának kritériumai:

1.  Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségeknek és a termék gyártásával, forgalmazásával vagy behozatalával, vagy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a gazdasági szereplőket terhelő összköltségnek (a működési és a tőkekiadásoknak) az aránya.

Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségek értékelésére felhasználandó elemek:

a)  az értékelés keretében figyelembe veendő egyszeri szervezeti költségekhez kapcsolódó kritériumok:

i.   az akadálymentesség terén szakértelemmel rendelkező emberi erőforrások bővítésével kapcsolatos költségek;

ii.   az emberi erőforrások képzésével és az akadálymentességet érintő kompetenciák elsajátításával kapcsolatos költségek;

iii.   az akadálymentességi szempontoknak a termékfejlesztésbe vagy a szolgáltatások nyújtásába való beépítésére szolgáló új eljárások kidolgozásával kapcsolatos költségek;

iv.   az akadálymentességre vonatkozó útmutató anyagok kidolgozásával kapcsolatos költségek;

v.   az akadálymentességre vonatkozó joganyag megértésével kapcsolatos egyszeri költségek;

b)  az értékelés keretében figyelembe veendő folyamatos gyártási és fejlesztési költségekhez kapcsolódó kritériumok:

i.   a termék vagy a szolgáltatás akadálymentességi jellemzőinek kialakításával kapcsolatos költségek;

ii.   a gyártási folyamat során felmerülő költségek;

iii.   a terméknek vagy a szolgáltatásnak az akadálymentesség szempontjából való tesztelésével kapcsolatos költségek;

iv.   a dokumentáció elkészítéséhez kapcsolódó költségek.

2.  A gazdasági szereplők becsült költségei és haszna – a gyártási folyamatokat és beruházásokat is beleértve – a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtandó becsült előnyökhöz viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használata eseteinek számát és gyakoriságát.

3.  Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költségeknek és a gazdasági szereplő nettó árbevételének az aránya.

Az akadálymentességi követelmények teljesítésével járó nettó költség értékelésére felhasználandó elemek:

a)  az értékelés keretében figyelembe veendő egyszeri szervezeti költségekhez kapcsolódó kritériumok:

i.   az akadálymentesség terén szakértelemmel rendelkező emberi erőforrások bővítésével kapcsolatos költségek;

ii.   az emberi erőforrások képzésével és az akadálymentességet érintő kompetenciák elsajátításával kapcsolatos költségek;

iii.   az akadálymentességi szempontoknak a termékfejlesztésbe vagy a szolgáltatások nyújtásába való beépítésére szolgáló új eljárások kidolgozásával kapcsolatos költségek;

iv.   az akadálymentességre vonatkozó útmutató anyagok kidolgozásával kapcsolatos költségek;

v.   az akadálymentességre vonatkozó joganyag megértésével kapcsolatos egyszeri költségek.

b)  az értékelés keretében figyelembe veendő folyamatos gyártási és fejlesztési költségekhez kapcsolódó kritériumok:

i.   a termék vagy a szolgáltatás akadálymentességi jellemzőinek kialakításával kapcsolatos költségek;

ii.   a gyártási folyamat során felmerülő költségek;

iii.   a terméknek vagy a szolgáltatásnak az akadálymentesség szempontjából való tesztelésével kapcsolatos költségek;

iv.   dokumentáció elkészítéséhez kapcsolódó költségek.

__________________

(1) HL C 303., 2016.8.19., 103. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2017. szeptember 14-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0347).
(3)HL C 303., 2016.8.19., 103. o.
(4)Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/33/EU irányelve (2014. február 26.) a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 46., 2004.2.17., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól (HL L 204., 2006.7.26., 1. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1564 irányelve (2017. szeptember 13.) a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 242., 2017.9.20., 6. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1563 rendelete (2017. szeptember 13.) a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről (HL L 242., 2017.9.20., 1. o.).
(18)A Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).
(19)A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(20)Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13. 82. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
(22)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).
(23)Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
(24)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(25)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(26)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(27)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(28)HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(29)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).
(30)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).
(31)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).
(32)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(33)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).
(34)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.).
(35)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).
(37)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).


Vízuminformációs Rendszer ***I
PDF 498kWORD 149k
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0302 – C8-0185/2018 – 2018/0152(COD))
P8_TA-PROV(2019)0174A8-0078/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0302),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0185/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0078/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
Cím
Javaslat
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről
a Vízuminformációs Rendszernek a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet] módosításával történő megreformálásáról, valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A 2004/512/EK tanácsi határozat41 a Vízuminformációs Rendszert (VIS) a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló technológiai megoldásként hozta létre. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet42 meghatározta a VIS célját, működőképességét és feladatait, továbbá megállapította a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat. A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet43 meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A 2008/633/IB tanácsi határozat44 pedig lefektette azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében.
(1)  A 2004/512/EK tanácsi határozat41 a Vízuminformációs Rendszert (VIS) a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló technológiai megoldásként hozta létre. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet42 meghatározta a VIS célját, működőképességét és feladatait, továbbá megállapította a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat. A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet43 meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A 2008/633/IB tanácsi határozat44 pedig lefektette azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében. A VIS 2011. október 11-én44a kezdte meg működését, és 2011 októbere és 2016 februárja között fokozatosan vezették be világszerte minden tagállam konzulátusain.
__________________
__________________
41 A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).
41 A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).
42 Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
42 Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
43 Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
43 Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
44 A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).
44 A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).
44a A Bizottság 2011/636/EU végrehajtási határozata (2011. szeptember 21.) a vízuminformációs rendszer (VIS) működésének az első régióban történő megkezdése tekintetében az időpont meghatározásáról (HL L 249., 2011.9.27., 18. o.).
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című, 2016. április 6-i közleménye46 kiemelte, hogy az Uniónak meg kell erősítenie és javítania kell IT-rendszereit, adatstruktúráját és az információcserét a határigazgatás, a bűnüldözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén, és hangsúlyozta az IT-rendszerek interoperabilitása javításának szükségességét. A közlemény emellett rávilágított a többek között hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információs hiányosságok kezelésének szükségességére is.
(3)  A Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című, 2016. április 6-i közleménye46 kiemelte, hogy az Uniónak meg kell erősítenie és javítania kell IT-rendszereit, adatstruktúráját és az információcserét a határigazgatás, a bűnüldözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén, és hangsúlyozta az IT-rendszerek interoperabilitása javításának szükségességét. A közlemény emellett rávilágított a többek között hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információs hiányosságok kezelésének szükségességére is, mivel a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. A Bizottság ezért két tanulmányt készített: az első megvalósíthatósági tanulmány46a megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány46b a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos.
__________________
__________________
46 COM(2016)0205
46 COM(2016)0205.
46a „Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017).
46b „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018).
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  2016. június 10-én a Tanács az információcsere és információkezelés javítására szolgáló ütemtervet47 fogadott el. A harmadik országbeli állampolgárok számára kiállított okmányokkal kapcsolatban fennálló információs hiányosságok kezelése érdekében a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyekre és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó, az ezen okmányokra – többek között azok lejárati dátumára és esetleges visszavonására – vonatkozó információk tárolására szolgáló központi adattár létrehozásának lehetőségét. A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz.
törölve
__________________
47 Ütemterv a bel- és igazságügyi területen alkalmazott információcsere és információkezelés javítására, beleértve az interoperabilitást biztosító megoldásokat is (9368/1/16 REV 1).
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről szóló, 2017. június 9-i következtetéseiben48 a Tanács elismerte, hogy új intézkedésekre lehet szükség a határigazgatással és bűnüldözéssel kapcsolatos jelenlegi információs hiányosságok megszüntetése érdekében a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek birtokosainak határátlépésével összefüggésben. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási engedélyekre és a tartózkodási kártyákra vonatkozó információkat tartalmazó központi uniós adattárra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elvégzését. Ez alapján a Bizottság két tanulmányt végzett: az első megvalósíthatósági tanulmány49 megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány50 a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos.
törölve
__________________
48 A Tanács következtetései az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről (10151/17).
49 „Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017).
50 „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018).
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A 810/2009/EK rendelet elfogadásakor felismerésre került annak kérdése is, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá – a Bizottság égisze alatt végzett tanulmány eredményei alapján – különösen annak kérdése, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral, amivel egy későbbi időpontban kell foglalkozni. Egy 2013-ban a Közös Kutatóközpont által végzett tanulmány53 megállapította, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek ujjnyomat-felismerése bizonyos feltételek mellett megfelelő szintű pontossággal elvégezhető. A második tanulmány54 2017 decemberében megerősítette ezeket az eredményeket, és további információkat szolgáltatott az öregedés ujjlenyomat-minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan. Ezek alapján a Bizottság 2017-ben további tanulmányt végzett, amely a vízumeljárásokban a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára 6 évre csökkentésének szükségességét és arányosságát vizsgálta. E tanulmány55 eredményei szerint az ujjlenyomat-vételi korhatár csökkentése hozzájárulna a VIS célkitűzéséinek hatékonyabb megvalósításához, különösen a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések elősegítése terén, és a gyermekek jogainak megsértése elleni küzdelem és a jogsértések megelőzésének megerősítése által további előnyökkel is jár, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a schengeni térségben olyan helyzetben megtalált harmadik országbeli állampolgár gyermekek személyazonosságának megállapítását / ellenőrzését, amelyben a jogaik sérülhetnek vagy már megsérültek (pl. az emberkereskedelem gyermek áldozatai, eltűnt gyermekek és a menedékjogot kérelmező kísérő nélküli kiskorúak).
(8)  A 810/2009/EK rendelet elfogadásakor felismerésre került annak kérdése is, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá – a Bizottság égisze alatt végzett tanulmány eredményei alapján – különösen annak kérdése, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral, amivel egy későbbi időpontban kell foglalkozni. Egy 2013-ban a Közös Kutatóközpont által végzett tanulmány53 megállapította, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek ujjlenyomat-felismerése bizonyos feltételek mellett megfelelő szintű pontossággal elvégezhető. A második tanulmány54 2017 decemberében megerősítette ezeket az eredményeket, és további információkat szolgáltatott az öregedés ujjlenyomat-minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan. Ezek alapján a Bizottság 2017-ben további tanulmányt végzett, amely a vízumeljárásokban a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára 6 évre csökkentésének szükségességét és arányosságát vizsgálta. E tanulmány55 eredményei szerint az ujjlenyomat-vételi korhatár csökkentése hozzájárulna a VIS célkitűzéséinek hatékonyabb megvalósításához, különösen a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések elősegítése terén, és a gyermekek jogainak megsértése elleni küzdelem és a jogsértések megelőzésének megerősítése által további előnyökkel is jár, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a schengeni térségben olyan helyzetben megtalált harmadik országbeli állampolgár gyermekek személyazonosságának megállapítását / ellenőrzését, amelyben a jogaik sérülhetnek vagy már megsérültek (pl. az emberkereskedelem gyermek áldozatai, eltűnt gyermekek és a menedékjogot kérelmező kísérő nélküli kiskorúak). Ugyanakkor a gyermekek különösen kiszolgáltatott csoportot alkotnak, és a különleges adatkategóriák, például az ujjlenyomatok tőlük való begyűjtésére szigorúbb biztosítékokat kell alkalmazni, valamint azokra a helyzetekere kell korlátozni ezen adatok felhasználását, amelyekben az a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja, többek között az adatok megőrzési idejének korlátozása révén. A második tanulmány rámutatott a 70 év feletti személyek ujjlenyomatainak alacsony minőségére és közepes pontosságára is. A Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük a bevált gyakorlatok megosztásában és a hiányosságok orvoslásában.
__________________
__________________
53 Ujjnyomat-felismerés gyermekek esetében (2013 – EUR 26193).
53 Ujjlenyomat-felismerés gyermekek esetében (2013 – EUR 26193).
54 „Automatizált ujjnyomat-felismerés: a gyermekkortól az időskorig” (2018 – JRC).
54 „Automatizált ujjlenyomat-felismerés: a gyermekkortól az időskorig” (2018 – JRC).
55 „A gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének megvalósíthatóságáról és hatásairól, valamint a vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának Vízuminformációs Rendszerben (VIS) való tárolásáról” (2018).
55 „A gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének megvalósíthatóságáról és hatásairól, valamint a vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának Vízuminformációs Rendszerben (VIS) való tárolásáról” (2018).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személy által szolgáltatott személyes adatokat a VIS-nek kell kezelnie annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a kérelmező Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban, illetve hogy megvizsgálja a kérelmező irreguláris migrációjának kockázatát. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében ezen ellenőrzéseknek kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének megállapítására, valamint az ahhoz való hozzájárulásra kell kiterjednie, hogy a harmadik országbeli állampolgár Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban. Ez nem lehet hatással a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó döntésekre.
(10)  A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személy által szolgáltatott személyes adatokat a VIS-nek kell kezelnie annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a kérelmező Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra az Unióban, illetve hogy megvizsgálja a kérelmező irreguláris migrációjának kockázatát. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében ezen ellenőrzéseknek kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének megállapítására, valamint az ahhoz való hozzájárulásra kell kiterjednie, hogy a harmadik országbeli állampolgár Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra az Unióban. Ez nem lehet hatással a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó döntésekre.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az ilyen kockázatok értékelésére nem kerülhet sor a személy személyazonosságára, úti okmányára, illetve adott esetben költségviselőjére vagy, ha a kérelmező kiskorú, az érte felelős személy személyazonosságára vonatkozó személyes adatok kezelése nélkül. A kérelmekben foglalt személyes adatok minden egyes elemét össze kell hasonlítani az információs rendszerekben (a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az Europol adatai, az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD), a határregisztrációs rendszer (EES), az Eurodac, a terrorista bűncselekmények vagy az egyéb súlyos bűncselekmények tekintetében az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) harmadik ország állampolgáraira vonatkozó adatbázisa, illetve az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (Interpol TDAWN) rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal, vagy a figyelőlistával, illetve az egyedi kockázati mutatókkal. Az összehasonlításhoz használt személyes adatok kategóriáit a lekérdezett információs rendszerekben, a figyelőlistában, illetve az egyedi kockázati mutatókban szereplő adatkategóriákra kell korlátozni.
(11)  Az ilyen kockázatok értékelésére nem kerülhet sor a személy személyazonosságára, úti okmányára, illetve adott esetben költségviselőjére vagy, ha a kérelmező kiskorú, az érte felelős személy személyazonosságára vonatkozó személyes adatok kezelése nélkül. A kérelmekben foglalt személyes adatok minden egyes elemét össze kell hasonlítani az információs rendszerekben (a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a Vízuminformációs Rendszerben (VIS), az Europol adataiban, az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisában (SLTD), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Eurodacban) rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal, vagy az ETIAS figyelőlistával, illetve az egyedi kockázati mutatókkal. Az összehasonlításhoz használt személyes adatok kategóriáit a lekérdezett információs rendszerekben, a figyelőlistában, illetve az egyedi kockázati mutatókban szereplő adatkategóriákra kell korlátozni.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást [az interoperabilitásról szóló (EU) XX rendelet] hozta létre, ennek megfelelően az uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítik egymást tekintettel a külső határok igazgatásának javítására, hozzájárulnak az illegális migráció megelőzéséhez és az az elleni küzdelemhez, valamint magas biztonsági szintet biztosítanak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének uniós térségén belül, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén.
(12)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) XX rendelet] hozta létre a külső határok igazgatásának javítása, az illegális migráció megelőzéséhez és az az elleni küzdelemhez való hozzájárulás, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének uniós térségén belül magas biztonsági szint biztosítása érdekében, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén.
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás lehetővé teszi a rendszerek számára, hogy kiegészítsék egymást a személyek személyazonosságának megállapítása, a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem elősegítése, a megfelelő uniós információs rendszerekre vonatkozó adatminőséggel kapcsolatos előírások javítása és harmonizálása, a hatályos és jövőbeli uniós információs rendszerek technikai és működési végrehajtásának elősegítése, a megfelelő uniós információs rendszereket vezérlő adatbiztonsági és adatvédelmi biztosítékok megerősítése és egyszerűsítése, a bűnüldözésnek az EES, a VIS, az [ETIAS] és az Eurodac rendszerekhez való hozzáférésének egyszerűsítése, valamint az EES, a VIS, az [ETIAS], az Eurodac, a SIS és az [ECRIS-TCN rendszerek] támogatása terén.
(13)  Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás lehetővé teszi a rendszerek számára, hogy elősegítsék a személyek személyazonosságának megállapítását, hozzájáruljanak a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelemhez, javítsák és harmonizálják a megfelelő uniós információs rendszerekre vonatkozó adatminőséggel kapcsolatos előírásokat, elősegítsék a hatályos uniós információs rendszerek technikai és működési végrehajtását, megerősítsék, harmonizálják és egyszerűsítsék a megfelelő uniós információs rendszereket vezérlő adatbiztonsági és adatvédelmi biztosítékokat, egyszerűsítsék a bűnüldözésnek az EES, a VIS, az ETIAS és az Eurodac rendszerekhez való ellenőrzött hozzáférését, valamint támogassák az EES-t, a VIS-t, az ETIAS-t, az Eurodacot, a SIS-t és az ECRIS-TCN rendszereket.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az interoperabilitási elemek jellemzik az EES, a VIS, az [ETIAS], az Eurodac, a SIS, valamint az [ECRIS-TCN rendszereket] és az Europol-adatokat annak érdekében, hogy abban ezekkel az uniós információs rendszerekkel párhuzamosan lehessen kereséseket lefolytatni, ezért indokolt ezen elemek alkalmazása az automatizált ellenőrzések lefolytatása, illetve a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés érdekében. Az európai keresőportált (EKP) kell erre a célra alkalmazni az uniós információs rendszerekhez, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges Europol-adatokhoz és Interpol-adatbázishoz való gyors, pontos, hatékony, szisztematikus és kontrollált hozzáférés érdekében, a hozzáférési jogosultságoknak megfelelően, a VIS célkitűzéseinek támogatása céljából.
(14)  Az interoperabilitási elemek jellemzik az EES, a VIS, az ETIAS, az Eurodac, a SIS, valamint az ECRIS-TCN rendszereket és az Europol-adatokat annak érdekében, hogy abban ezekkel az uniós információs rendszerekkel párhuzamosan lehessen kereséseket lefolytatni, ezért indokolt ezen elemek alkalmazása az automatizált ellenőrzések lefolytatása, illetve a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés érdekében. Az európai keresőportált (EKP) kell erre a célra alkalmazni az uniós információs rendszerekhez, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges Europol-adatokhoz és Interpol-adatbázishoz való gyors, pontos, hatékony, szisztematikus és kontrollált hozzáférés érdekében, a hozzáférési jogosultságoknak megfelelően, a VIS célkitűzéseinek támogatása céljából.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A többi adatbázissal való összehasonlításnak automatikusnak kell lennie. Amennyiben az összehasonlítás szerint a kérelemben szereplő személyes adatok vagy azok kombinációja és a fenti információs rendszerekben szereplő nyilvántartás, fájl vagy figyelmeztető jelzés, illetve a figyelőlistán szereplő személyes adatok között van kapcsolat („találat”), a kérelmet az illetékes hatóság tisztviselőjének manuálisan kell feldolgoznia. A felelős hatóság által végzett értékelésnek kell megalapoznia a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kérelem elutasítására vonatkozó határozatot.
(15)  A többi adatbázissal való összehasonlításnak automatikusnak kell lennie. Amennyiben az összehasonlítás szerint a kérelemben szereplő személyes adatok vagy azok kombinációja és a fenti információs rendszerekben szereplő nyilvántartás, fájl vagy figyelmeztető jelzés, illetve a figyelőlistán szereplő személyes adatok között van kapcsolat („találat”), és a találatot a VIS nem tudja automatikusan megerősíteni, a kérelmet az illetékes hatóság tisztviselőjének manuálisan kell feldolgoznia. A találatot eredményező adat típusától függően a találatot vagy konzulátusnak vagy valamely nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak kell értékelnie, az utóbbi pedig különösen a bűnüldöző hatóságok adatbázisaiban vagy rendszereiben megjelenő találatokért felel. A felelős hatóság által végzett értékelésnek kell megalapoznia a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kérelem elutasítására vonatkozó határozatot.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A korábban azonosított biztonsági, irreguláris migrációs vagy közegészségügyi kockázatokhoz kapcsolódó egyedi kockázati mutatókat kell alkalmazni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem vizsgálata során. Az egyedi kockázati mutatók meghatározása során alkalmazott kritériumok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán.
(18)  A korábban azonosított biztonsági, irreguláris migrációs vagy magas járványügyi kockázatokhoz kapcsolódó egyedi kockázati mutatókat kell alkalmazni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem vizsgálata során. Az egyedi kockázati mutatók meghatározása során alkalmazott kritériumok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A biztonsági fenyegetések új formáinak, valamint az irreguláris migráció és a közegészségügyi veszélyek új mintáinak folyamatos megjelenése hatékony válaszokat igényel, és ezek ellen modern eszközök segítségével kell felvenni a harcot. Mivel ezek az eszközök jelentős mennyiségű személyes adat feldolgozásával járnak, megfelelő biztosítékokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatokhoz való jogba történő beavatkozás olyan mértékűre korlátozódjon, ami egy demokratikus társadalomban szükséges.
(19)  A biztonsági kockázatok új formáinak, valamint az irreguláris migráció és a magas járványügyi kockázatok új mintáinak folyamatos megjelenése hatékony válaszokat igényel, és ezek ellen modern eszközök segítségével kell felvenni a harcot. Mivel ezek az eszközök jelentős mennyiségű személyes adat feldolgozásával járnak, megfelelő biztosítékokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatokhoz való jogba történő beavatkozás olyan mértékűre korlátozódjon, ami egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeiket, a nemzetközi fuvarozóknak képesnek kell lenniük annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e a szükséges érvényes úti okmányokkal. Az ellenőrzést a VIS-adatok külön csak megtekintésre jogosító adatbázisba való napi lehívásával kell lehetővé tenni, amelynek segítségével lehívhatóak az ok/not ok válaszhoz vezető keresést lehetővé tevő minimálisan szükséges adatok.
(21)  Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeiket, a nemzetközi fuvarozóknak a VIS-nek küldött lekérdezés útján ellenőrizniük kell, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e a szükséges érvényes úti okmányokkal. Az ellenőrzést a VIS-adatok külön csak megtekintésre jogosító adatbázisba való napi lehívásával kell lehetővé tenni, amelynek segítségével lehívhatóak az ok/not ok válaszhoz vezető keresést lehetővé tevő minimálisan szükséges adatok. Maga a kérelemfájl nem lehet hozzáférhető a fuvarozók számára. A VIS-hez a fuvarozói portálon keresztül való hozzáférésre vonatkozó műszaki előírásoknak a lehető legkisebbre kell korlátozniuk az utasforgalomra és a fuvarozókra gyakorolt hatást. Ennek érdekében fontolóra kell venni az EES és az ETIAS integrálását.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  Annak érdekében, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozókra minél kisebb hatást gyakoroljanak, felhasználóbarát mobil megoldásokat kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
21 b preambulumbekezdés (új)
(21b)  Az e rendelet alkalmazásának megkezdését követő két éven belül a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében említett rendelkezések megfelelnek-e a VIS keretében a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra alkalmazandó rendelkezések céljaira, illetve összeegyeztethetők és összhangban állnak-e velük. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a legutóbbi időkben hogyan alakult a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállítás. Fontolóra kell majd venni, hogy szükséges-e módosítani a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra vonatkozó, említett egyezmény 26. cikkében, illetve az e rendeletben említett rendelkezéseket.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  A biometrikus adatok – amelyek e rendelet összefüggésében magukban foglalják az ujjlenyomatokat és az arcképmásokat – egyedülállóak és ezért sokkal megbízhatóbbak egy személy azonosítására, mint az alfanumerikus adatok. A biometrikus adatok azonban különleges adatoknak minősülnek. E rendelet ezért meghatározza az ilyen adatok – kizárólag az érintett személyek azonosítása céljából megengedett – kezelésének alapjait és az arra vonatkozó biztosítékokat.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  [Az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet] lehetővé teszi az erre nemzeti jogi rendelkezésekkel feljogosított tagállami rendőrségek számára, hogy a személyeket a személyazonosság-ellenőrzés során vett biometrikus adatok alapján azonosítsák. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek esetén a személy azonosítása a személy saját érdekében szükséges. Ilyen eset például, ha a személyt az eltűnését, elrablását követően megtalálják, vagy a személyt emberkereskedelem áldozataként azonosítják. Ilyen esetekben a bűnüldöző hatóságok számára biztosítani kell a VIS-adatokhoz való gyors hozzáférést annak érdekében, hogy lehetséges legyen a személyek gyors és megbízható azonosítása anélkül, hogy a bűnüldözési hozzáféréshez bármilyen előfeltételnek vagy további biztosítéknak meg kellene felelni.
(28)  [Az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] lehetővé teszi az erre nemzeti jogi rendelkezésekkel feljogosított tagállami rendőrségek számára, hogy a személyeket a személyazonosság-ellenőrzés során vett biometrikus adatok alapján azonosítsák. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek esetén a személy azonosítása a személy saját érdekében szükséges. Ilyen eset például, ha a személyt az eltűnését, elrablását követően megtalálják, vagy a személyt emberkereskedelem áldozataként azonosítják. Kizárólag ilyen esetekben a bűnüldöző hatóságok számára biztosítani kell a VIS-adatokhoz való gyors hozzáférést annak érdekében, hogy lehetséges legyen a személyek gyors és megbízható azonosítása anélkül, hogy a bűnüldözési hozzáféréshez bármilyen előfeltételnek vagy további biztosítéknak meg kellene felelni.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A rendőrségi együttműködés terén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén talált daktiloszkópiai nyom, azaz látens ujjnyomat alapján történő adat-összehasonlítás. Az olyan esetekben, amikor indokoltan feltételezhető, hogy az elkövetőt vagy az áldozatot nyilvántartják a VIS-ben, a látens ujjnyomatok és a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközként szolgálhat a tagállami bűnüldöző hatóságok számára például akkor, ha a bűncselekmény helyszínén a látens ujjnyomatokon kívül nem található más bizonyíték.
(29)  A rendőrségi együttműködés terén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén talált daktiloszkópiai nyom, azaz látens ujjlenyomat alapján történő adat-összehasonlítás. Az olyan esetekben, amikor indokoltan feltételezhető, hogy az elkövetőt vagy az áldozatot nyilvántartják a VIS-ben, a látens ujjlenyomatok és a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközként szolgálhat a 2008/615/IB tanácsi határozat1a szerinti előzetes keresés után a tagállami bűnüldöző hatóságok számára például akkor, ha a bűncselekmény helyszínén a látens ujjlenyomatokon kívül nem található más bizonyíték.
__________________
1a A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  A személyes adatok védelme és a bűnüldözés általi szisztematikus keresések kizárása érdekében a VIS adatait csak egyedi esetekben és kizárólag akkor lehet kezelni, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést a VIS-hez, ha alapos okkal feltételezik, hogy ennek révén olyan információkhoz fognak jutni, amelyek érdemben segítik majd őket egy terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában.
(32)  A személyes adatok védelme és a bűnüldözés általi szisztematikus keresések kizárása érdekében a VIS adatait csak egyedi esetekben és kizárólag akkor lehet kezelni, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést a VIS-hez, ha alapos okkal feltételezik, hogy ennek révén olyan információkhoz fognak jutni, amelyek érdemben segítik majd őket egy terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában és a 2008/615/IB tanácsi határozat szerinti előzetes keresés után.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
32 a preambulumbekezdés (új)
(32a)  A tagállamok végfelhasználóinak főszabály szerint az európai adatbázisokból való lekérdezés előtt vagy azzal párhuzamosan keresést kell végezniük a megfelelő nemzeti adatbázisokban.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító dokumentumok birtokosaira vonatkozó, VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a VIS céljai érdekében szükséges. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat öt évig indokolt megőrizni annak érdekében, hogy az adatok figyelembe vehetők legyenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelem elbírálásához, illetve hogy felderíthető legyen a tartózkodás túllépése az érvényességi időt követően, valamint annak érdekében, hogy az azokat megszerző harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó biztonsági ellenőrzéseket le lehessen folytatni. A dokumentum korábbi alkalmazására vonatkozó adatok elősegíthetik a jövőbeli rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátását. Ennél rövidebb tárolási időszak nem elegendő ezen célok elérésének biztosításához. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt.
(33)  A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosaira vonatkozó, VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a VIS céljai érdekében szükséges. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat öt évig indokolt megőrizni annak érdekében, hogy az adatok figyelembe vehetők legyenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelem elbírálásához, illetve hogy felderíthető legyen a tartózkodás túllépése az érvényességi időt követően, valamint annak érdekében, hogy az azokat megszerző harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó biztonsági ellenőrzéseket le lehessen folytatni. A dokumentum korábbi alkalmazására vonatkozó adatok elősegíthetik a jövőbeli rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátását. Ennél rövidebb tárolási időszak nem elegendő ezen célok elérésének biztosításához. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Az európai határ- és partvédelmi (Frontex) csapatok tagjai, valamint a visszaküldéssel kapcsolatos feladatokat ellátó csapatok tagjai az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a fogadó tagállam hatóságának felügyelete alatt jogosultak hozzáférni az európai adatbázisokhoz, ha arra a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti feladatok teljesítése érdekében szükség van. A konzultáció megkönnyítése és a csapatoknak a VIS-ben szereplő adatokhoz való hatékony hozzáférés érdekében a Frontexnek hozzáférést kell kapni a VIS-hez. Ezt a hozzáférést a VIS-hez való hozzáférésre meghatározott illetékes tagállami hatóságokra vonatkozó hozzáférési feltételek és korlátok szerint lehet megadni.
(35)  Az európai határ- és partvédelmi (Frontex) csapatok tagjai az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a fogadó tagállam hatóságának felügyelete alatt jogosultak hozzáférni az európai adatbázisokhoz, ha arra a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti feladatok teljesítése érdekében szükség van. Ezt a hozzáférést a VIS-hez való hozzáférésre meghatározott illetékes tagállami hatóságokra vonatkozó hozzáférési feltételek és korlátok szerint lehet megadni.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  A visszatérőket fogadó harmadik országokra gyakran nem vonatkoznak a Bizottság által az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke szerint vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkének átültetése érdekében elfogadott nemzeti jogszabályok szerint meghozott megfelelőségi határozatok. Emellett az Unió széles körű erőfeszítései a visszatérési kötelezettséggel terhelt jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár származási országával való együttműködés terén nem tudták biztosítani a harmadik országok saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó, nemzetközi jog által bevezetett kötelezettségeinek szisztematikus teljesítését. Az Unió vagy a tagállamok által megkötött vagy megkötés alatt álló, a harmadik országok számára az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke vagy az (EU) 2016/680 irányelv 37. cikkét átültető nemzeti jogszabály szerinti adatátadás megfelelő biztosítékait szabályozó visszafogadási megállapodások csak korlátozott számú harmadik országra alkalmazhatók, és az új megállapodások megkötése továbbra is bizonytalan. Ezekben a helyzetekben a személyes adatokat a harmadik országok hatóságai e rendelet alapján is kezelhetik az Unió visszatérési politikájának végrehajtása céljából, feltéve, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontjában vagy az (EU) 2016/680 irányelv 38. vagy 39. cikkét átültető nemzeti jogszabályban támasztott feltételek teljesülnek.
(37)  Az e rendelet alapján a tagállam által megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók, illetve nem tehetők hozzáférhetővé semmilyen harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett, magánjog hatálya alá tartozó szervezet részére. E szabálytól eltérően ugyanakkor, az ilyen személyes adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását lehetővé kell tenni, ha az ilyen adatok továbbítása szigorú feltételekhez van kötve és egyedi esetekben szükséges, annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár visszaküldése kapcsán személyazonosítását elősegítse. Az (EU) 2016/679 rendelet szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott megfelelőségi határozat vagy az adattovábbításra vonatkozó ugyanazon rendelet szerinti megfelelő garanciák hiányában visszaküldés céljából a VIS adatait egy harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére kivételesen csak akkor lehet továbbítani, ha ez az ugyanazon rendeletben említett fontos közérdek miatt szükséges.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  A tagállamoknak a VIS-ben kezelt megfelelő személyes adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályok szerint – és amennyiben a konkrét esetben az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben60 [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] szereplő feladatok ellátásához szükséges, ez egyedi esetekben – az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], valamint a nemzetközi szervezetek – például az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának menekültügyi és letelepedési osztálya – számára elérhetővé kell tennie az általuk az (EU) …/… rendelet [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] végrehajtása során a tagállamokba küldött harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek vonatkozásában.
törölve
__________________
60 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete a [...] (HL L [...]…,…, [...] o.).
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  A VIS üzemeltetési igazgatásáért felelős félként eljáró uniós intézmények és szervek tevékenységére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet61 alkalmazandó.
(39)  A VIS üzemeltetési igazgatásáért felelős félként eljáró uniós intézmények és szervek tevékenységére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet61 alkalmazandó.
__________________
__________________
61 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
61 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos […]-án/-én nyilvánított véleményt.
(40)  Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2018. december 12-én véleményt nyilvánított.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  A VIS-ben rögzített adatok pontosságáért viselt tagállami felelősség sérelme nélkül, az eu-LISA felel az adatminőség új adatminőség-ellenőrzési eszköz bevezetésével történő javításáért, valamint a tagállamoknak történő rendszeres időközönkénti jelentéstételért.
(43)  A VIS-ben rögzített adatok pontosságáért viselt tagállami felelősség sérelme nélkül, az eu-LISA felel az adatminőség új adatminőség-ellenőrzési eszköz bevezetésével, karbantartásával és folyamatos frissítésével történő javításáért, valamint a tagállamoknak történő rendszeres időközönkénti jelentéstételért.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  Az eu-LISA-nak képesnek kell lennie arra, hogy az adatok sértetlenségének veszélyeztetése nélkül kapacitást dolgozzon ki a tagállamoknak, a Bizottságnak és a Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szóló statisztikai jelentéstétel tekintetében, hogy lehetővé tegye a VIS használatának megfelelőbb figyelemmel kísérését a migrációs nyomással és a határigazgatással kapcsolatos tendenciák elemzése céljából. Ezért központi statisztikai adatbázist kell létrehozni. Az elkészített statisztikák egyike sem tartalmazhat személyes adatot.
(44)  Az eu-LISA-nak képesnek kell lennie arra, hogy az adatok sértetlenségének veszélyeztetése nélkül kapacitást dolgozzon ki a tagállamoknak, a Bizottságnak és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szóló statisztikai jelentéstétel tekintetében, hogy lehetővé tegye a VIS használatának megfelelőbb figyelemmel kísérését a migrációs nyomással és a határigazgatással kapcsolatos tendenciák elemzése céljából. Ezért az eu-LISA-nak bizonyos statisztikai adatokat kell tárolnia a központi adatbázisban [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) 2018/XX rendelet]-nek megfelelő jelentéstétel és statisztikák céljából. Az elkészített statisztikák egyike sem tartalmazhat személyes adatot.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
47 a preambulumbekezdés (új)
(47a)  Ez a rendelet nem érinti az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i Genfi Egyezményből fakadó kötelezettségeket és az Unió és annak tagállamai által vállalt nemzetközi kötelezettségek egészét.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
767/2008/EK rendelet
Title
-1.  A cím helyébe a következő szöveg lép:
„Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)”
„Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)”
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
767/2008/EK rendelet
2 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében:
(1)  A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében:
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
767/2008/EK rendelet
2 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése;
a)  a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése és felgyorsítása;
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
767/2008/EK rendelet
2 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  segítségnyújtás az eltűnt személyek azonosításában;
f)  segítségnyújtás a 22o. cikkben említett eltűnt személyek azonosításában;
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
767/2008/EK rendelet
2 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  hozzájárulás a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához;
h)  hozzájárulás bármelyik tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez, nevezetesen a terrorista bűncselekmények vagy – megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között – egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésén, felderítésén és nyomozásán keresztül;
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
767/2008/EK rendelet
2 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez;
törölve
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
767/2008/EK rendelet
2 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a biztonság magas szintjének támogatása a kérelmező külső határátkelőhelyre történő megérkezését megelőző azon értékeléséhez való hozzájárulás révén, hogy a kérelmező veszélyt jelent-e a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségre;
a)  a biztonság magas szintjének támogatása valamennyi tagállamban az annak értékeléséhez való hozzájárulás révén, hogy a kérelmező vagy a dokumentum birtokosa veszélyt jelent-e a közrendre vagy a belső biztonságra;
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
767/2008/EK rendelet
2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a határforgalom-ellenőrzések és a tagállamok területén végrehajtott ellenőrzések hatékonyságának növelése;
b)  a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végrehajtott ellenőrzések megkönnyítése és hatékonyságuk növelése;
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
767/2008/EK rendelet
2 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  hozzájárulás a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához;
c)  hozzájárulás bármelyik tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez, nevezetesen a terrorista bűncselekmények vagy – megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között – egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésén, felderítésén és nyomozásán keresztül;
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
767/2008/EK rendelet
2 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  segítségnyújtás a 22o. cikkben említett eltűnt személyek azonosításában;
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
2 a cikk (új)
2a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„2a. cikk
Felépítés
(1)  A VIS egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:
a)  [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontja] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár;
b)  központi információs rendszer („a VIS központi rendszere”);
c)  a tagállamok megfelelő illetékes központi nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami interfészek (a továbbiakban: nemzeti interfész vagy NI-VIS), vagy minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a VIS központi rendszerének a tagállamok nemzeti infrastruktúráival való összekapcsolását;
d)  a VIS központi rendszere és a nemzeti egységes interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra;
e)  a VIS központi rendszere és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;
f)  a VIS központi rendszere és [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 6. cikke] által létrehozott európai keresőportál központi infrastruktúrái, [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 12. cikke] által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 17. cikke] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár, valamint [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 25. cikke] által létrehozott, a többszörös személyazonosságot felismerő rendszer;
g)  a központi vízumhatóságok közötti, a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus (»VISMail«);
h)  egy fuvarozói portál;
i)  egy biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a VIS központi rendszere és a fuvarozói portál, valamint a nemzetközi rendszerek közötti kommunikációt;
j)  egy jelentéstételi és statisztikai célokat szolgáló adattár;
k)  egy olyan eszköz, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja vagy visszavonhatja hozzájárulását a kérelemfájl megőrzési időszakának meghosszabbításához.
A VIS központi rendszere, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver- és szoftverelemeit).
(2)  A NI-VIS a következőkből áll:
a)  tagállamonként egy helyi nemzeti interfész (LNI), amely fizikailag összeköti a tagállamot a biztonságos kommunikációs hálózattal, és tartalmazza a VIS számára fenntartott titkosítási eszközöket. Az LNI a tagállamok telephelyén helyezkedik el;
b)  egy tartalék helyi nemzeti interfész (BLNI), amely ugyanazon tartalommal és funkciókkal rendelkezik, mint az LNI.
(3)  Az LNI és a BLNI kizárólag a VIS-re alkalmazandó uniós jogszabályokban meghatározott célokra használható.
(4)  A központosított szolgáltatásokat két különböző helyszínen kell párhuzamosan elhelyezni, nevezetesen a franciaországi Strasbourgban, ahol az elsődleges VIS központi rendszert és központi egységet (CU) helyezik el, valamint az ausztriai St. Johann im Pongauban, ahol a tartalék VIS központi rendszert és a tartalék központi egységet (BCU) helyezik el. Az elsődleges VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatnak lehetővé kell tennie a CU és a BCU közötti folyamatos szinkronizálást. A kommunikációs infrastruktúrának támogatnia kell a VIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosítását és ahhoz hozzá kell járulnia. Redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia a VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára, továbbá redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia az egyes nemzeti interfészek és a VIS központi rendszer és tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára is. A kommunikációs infrastruktúra titkosított, virtuális magánhálózatot biztosít kizárólag a VIS-adatok, valamint a tagállamok közötti és a tagállamok és a VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásáért felelős hatóság közötti kommunikáció számára.”
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
767/2008/EK rendelet
4 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
3a.  „központi hatóság”: a tagállamok által a 810/2009/EK rendelet alkalmazásában létrehozott hatóság;
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
767/2008/EK rendelet
4 cikk – 1 bekezdés – 15 pont
15.  »arcképmás«: az arcról készült digitális felvétel;
15.  „arcképmás”: az arcról készített, az automatizált biometrikus megfeleltetés céljára kielégítő felbontású és minőségű digitális felvétel;
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
767/2008/EK rendelet
4 cikk – 1 bekezdés – 19 pont
19.  »nemzeti felügyeleti hatóság«: a bűnüldözési célok tekintetében az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv*** 41. cikkével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság;
19.  „felügyeleti hatóságok”: az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóságok, valamint az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv*** 41. cikkében említett felügyeleti hatóságok;
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
767/2008/EK rendelet
4 cikk – 1 bekezdés – 19 a pont (új)
19a.  „találat”: olyan egyezőség fennállása, amely egy, a VIS-ben tárolt kérelemfájlban rögzített vonatkozó adatok és a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben, az EES-ben, az ETIAS-ban, az Eurodacban, az Europol adataiban vagy az Interpol SLTD adatbázisában nyilvántartásba vett adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben lévő vonatkozó adatok összehasonlítása eredményeként került megállapításra;
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
767/2008/EK rendelet
4 cikk – 1 bekezdés – 20 pont
20 »bűnüldözés«: terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása;
20.  „bűnüldözés”: terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása egy szigorúan meghatározott keretben;
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
767/2008/EK rendelet
4 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
21.  »terrorista bűncselekmények«: azok a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben**** említett bűncselekményekkel;
21.  „terrorista bűncselekmények”: az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv**** 3–14. cikkében említett, a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, vagy azon tagállamok esetében, amelyekre nézve ez az irányelv nem kötelező, az említett bűncselekmények egyikével egyenértékű bűncselekmények;
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
767/2008/EK rendelet
4 cikk – 2 lábjegyzet (új)
** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
767/2008/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a 9. cikk (6) bekezdésében és a 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett ujjlenyomatadatok;
c)  a 9. cikk (6) bekezdésében, a 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjában és 22d. cikkének g) pontjában említett ujjlenyomatadatok;
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
767/2008/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a 9. cikk (7) bekezdésében említett úti okmány személyazonosító adatokat tartalmazó oldalának szkennelt másolata;
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
767/2008/EK rendelet
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A CIR a 9. cikk (4) bekezdésének a)–cc) pontjában, a 9. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 22c. cikk (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint a 22d. cikk a)–cc), f) és g) pontjában említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó VIS-adatokat a VIS központi rendszerében kell tárolni.
(3)  A CIR a 9. cikk (4) bekezdésének a)–cc) pontjában, a 9. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 22c. cikk (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint a 22d. cikk a)–c), f) és g) pontjában említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó VIS-adatokat a VIS központi rendszerében kell tárolni.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
767/2008/EK rendelet
5a cikk – 1 bekezdés
(1)  A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat* által létrehozott listáját integrálni kell a VIS-be.
(1)  A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat* által létrehozott listáját integrálni kell a VIS-be.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
767/2008/EK rendelet
5a cikk – 2 bekezdés
(2)  A VIS-nek ellátja az elismert úti okmányok listájának központi igazgatására és az 1105/2011/EU határozat 4. cikke szerinti, a listán szereplő úti okmányok elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló értesítésre vonatkozó funkciót.
(2)  A VIS-nek ellátja az elismert úti okmányok listájának központi igazgatására és az 1105/2011/EU határozat 4. cikke szerinti, a listán szereplő úti okmányok elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló értesítésre vonatkozó funkciót.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
767/2008/EK rendelet
5a cikk – 3 bekezdés
(3)  A (2) bekezdésben említett funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)  A (2) bekezdésben említett funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – -a pont (új)
767/2008/EK rendelet
6 cikk – 1 bekezdés
-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(1)  A 5. cikk (1) bekezdésében említett, a VIS-hez az adatok bevitele, módosítása vagy törlése céljából való hozzáférés ezen rendelettel összhangban kizárólag a vízumhatóságok hivatalosan meghatalmazott alkalmazottjai számára van fenntartva.
(1) A 22a. cikk sérelme nélkül az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a VIS-hez az adatok bevitele, módosítása vagy törlése céljából való hozzáférés ezen rendelettel összhangban kizárólag a vízumhatóságok hivatalosan meghatalmazott alkalmazottjai számára van fenntartva. A hivatalosan meghatalmazott alkalmazottak számát szigorúan korlátozni kell szolgáltatásaik tényleges szükségességének fényében.”
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont
767/2008/EK rendelet
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférés kizárólag a tagállamok azon nemzeti hatóságainak és azon uniós szervek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára van fenntartva, amelyek a 15–22. cikkben, a 22c–22f. cikkben, a 22g–22j. cikkben, valamint [az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet] 20. és 21. cikkében meghatározott feladatokra hatáskörrel rendelkeznek.
(2)  A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférés kizárólag a tagállamok azon nemzeti hatóságainak és azon uniós szervek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára van fenntartva, amelyek a 15–22. cikkben, a 22g–22l. cikkben, valamint [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet] 20. és 21. cikkében meghatározott feladatokra hatáskörrel rendelkeznek.
Az VIS-ből való lekérdezésre és az ahhoz való hozzáférésre a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosult hatóságokat a IIIb. fejezet rendelkezéseivel összhangban kell kijelölni.
A hozzáférésnek olyan mértékűnek kell lennie, amit az említett hatóságok, illetve szervek felhasználási céllal összhangban lévő feladatainak ellátása megkövetel, és ami a kitűzött célokkal arányos.
A hozzáférésnek olyan mértékűnek kell lennie, amit az említett hatóságok, illetve szervek felhasználási céllal összhangban lévő feladatainak ellátása megkövetel, és ami a kitűzött célokkal arányos.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a a pont (új)
767/2008/EK rendelet
6 cikk – 3 bekezdés
aa)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(3)  Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatok lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkeznek. A hatóságok – beleértve a 41. cikk (4) bekezdésében említett hatóságokat – listáját és annak módosításait minden tagállam haladéktalanul közli a Bizottsággal. A lista meghatározza, hogy az egyes hatóságok milyen célból dolgozhatják fel a VIS-ben levő adatokat.
(3) Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatok lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkeznek. A hatóságok – többek között a 29. cikk (3a) bekezdésében említett hatóságok – listáját és annak módosításait minden tagállam haladéktalanul közli az eu-LISA-val. Ez a lista az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le.
Azt követően három hónapon belül, hogy a VIS a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően működőképessé vált, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az összesített listát. Amennyiben a lista módosul, a Bizottság évente egyszer közzéteszi a naprakésszé tett összesített listát.
Az eu-LISA gondoskodik a lista és a kijelölt hatóságok 22k. cikk (2) bekezdésében említett listájának, valamint a központi hozzáférési pontok 22k. cikk (4) bekezdésében említett listájának évenkénti, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről. Az eu-LISA weboldalán folyamatosan frissíti a listát, amely tartalmazza az éves közzétételek között a tagállamok által küldött változásokat.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – c pont
767/2008/EK rendelet
6 cikk – 5 bekezdés
(5)  A (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(5)  A Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
7 cikk – 2 bekezdés
7a.  A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Minden illetékes hatóság biztosítja, hogy a VIS használata során a kérelmezőket vagy a vízumbirtokosokat nem különböztetik meg nemi hovatartozás, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján, továbbá teljes mértékben tiszteletben tartják emberi méltóságukat és sérthetetlenségüket.
(2) A személyes adatoknak a VIS-ben történő, bármely illetékes hatóság által végzett kezelése nem eredményezhet a kérelmezőkkel, a vízum birtokosaival, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek kérelmezőivel és birtokosaival szembeni, nemi hovatartozás, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetést. A személyes adatok kezelése során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és sérthetetlenséget, valamint az alapvető jogokat, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, többek között a magánélet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogot. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékkal élő és a nemzetközi védelemre szoruló személyekre. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.”
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
767/2008/EK rendelet
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát –különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik –, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni.
(3)  Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak a gyermek mindenek felett álló érdekét minden egyéb megfontolásnál előbbre kell sorolniuk, teljes körűen tiszteletben tartva a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt. A gyermek jólétét, biztonságát – különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik –, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának megfelelő súllyal figyelembe kell venni.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
7 cikk – 3 a bekezdés (új)
8a.  A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A tagállamok az Európai Unió Alapjogi Chartájával teljes összhangban hajtják végre a rendeletet, különös tekintettel az emberi méltósághoz való jogra, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogra, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelmére, a menedékjogra és a visszaküldés tilalmának elvének védelmére, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelemre, a megkülönböztetésmentességhez való jogra, a gyermekek jogaira, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogra.”
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 b pont (új)
767/2008/EK rendelet
7 a cikk (új)
8b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„7a. cikk
Gyermekek ujjlenyomatadatai
(1)  A 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjából eltérve a 6. életévüket be nem töltött gyermekek ujjlenyomatát nem kell bevinni a VIS-be.
(2)  A hatodik életévüket betöltött kiskorúak biometrikus adatainak felvételét a kifejezetten a kiskorúak biometrikus adatainak gyermekbarát és gyermekek szempontjából érzékeny módon történő rögzítésére kiképzett tisztviselőknek kell végezniük, teljes mértékben tiszteletben tartva a gyermek mindenek felett álló érdekét és az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékokat.
A kiskorút biometrikus adatainak felvételekor valamely felnőtt családjának el kell kísérnie, amennyiben jelen van. A kísérő nélküli kiskorút biometrikus adatainak felvételekor gyámnak, képviselőnek vagy – amennyiben nem jelöltek ki képviselőt – olyan személynek kell kísérnie, aki a kiskorú mindenek felett álló érdekének és általános jólétének biztosítására képesítéssel rendelkezik. E képesítéssel rendelkező személy nem lehet a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselő, függetlenül kell eljárnia, és nem fogadhat el utasítást sem a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselőtől, sem az azért felelős szolgálattól. A biometrikus adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítésére semmilyen erőszak nem alkalmazható a kiskorúakkal szemben.
(3)  A 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a konzulátusok nem kérhetik, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek személyesen megjelenjenek a konzulátuson a biometrikus azonosítók felvétele céljából, amennyiben ez túlzott terhet és költségeket jelentene a családok számára. Ilyen esetekben a biometrikus azonosítókat a külső határokon kell felvenni, és különös figyelmet kell fordítani a gyermekkereskedelem elkerülésére.
(4)  A II., III., IIIa. és IIIb. fejezetekben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve a gyermekek ujjlenyomatadataihoz kizárólag az alábbi célokból lehet hozzáférni:
a)  a gyermek személyazonosságának ellenőrzése a 15. cikkel összhangban a vízumkérelmezési eljárás során, illetve a 18. cikkel és a 22g. cikkel összhangban a külső határokon; valamint
b)  a IIIb. fejezet értelmében a gyermekek jogaival való visszaélések megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez való hozzájárulás, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
i.  a hozzáférés szükséges a gyermekkereskedelem megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából;
ii.  a hozzáférés egyedi esetben szükséges;
iii.  az azonosítás a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.”
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
767/2008/EK rendelet
II fejezet – cím
A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOK VÍZUMHATÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVITELE ÉS HASZNÁLATA
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – b pont
767/2008/EK rendelet
9 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
5.  a kérelmező arcképmása, a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően;
5.  a kérelmező arcképmása, a 810/2009/EK rendelet 13. cikkének megfelelően;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – b a pont (új)
767/2008/EK rendelet
9 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
ba)  a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:
6.  a kérelmező ujjlenyomata a Közös Konzuli Utasítások vonatkozó rendelkezései szerint.
6. a kérelmező ujjlenyomata a 810/2009/EK rendelet 13. cikke szerint.”;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – d pont
767/2008/EK rendelet
9 cikk – 1 a bekezdés
8.  A harmadik országbeli állampolgár első bekezdés 5. pontjában említett arcképmásának az automatizált biometrikus összehasonlítás céljára kielégítő képfelbontásúnak és minőségűnek kell lennie.
A harmadik országbeli állampolgár első bekezdés 5. pontjában említett arcképmásának az automatizált biometrikus összehasonlítás céljára kielégítő képfelbontásúnak és minőségűnek kell lennie. Amennyiben az arcképmás nem kielégítő minőségű, az nem használható automatikus megfeleltetésre.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – d pont
767/2008/EK rendelet
9 cikk – 1 b bekezdés
A második bekezdéstől eltérve, kivételes esetekben, amikor a helyben rögzített arcképmások VIS-be történő regisztrálására meghatározott, a minőségre és a felbontásra vonatkozó előírásokat nem lehet teljesíteni, az arcképmást elektronikusan le lehet hívni a géppel olvasható, elektronikus úti okmány (a továbbiakban: eMRTD) chipjéről. Ilyen esetekben az arcképmást csak annak az elektronikus ellenőrzését követően kell bevinni az egyéni aktába, hogy a géppel olvasható, elektronikus úti okmány chipjén rögzített arcképmás megegyezik-e az érintett harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmásával.
Az első bekezdéstől eltérve, kivételes esetekben, amikor a helyben rögzített arcképmások VIS-be történő regisztrálására meghatározott, a minőségre és a felbontásra vonatkozó előírásokat nem lehet teljesíteni, az arcképmást elektronikusan le lehet hívni a géppel olvasható, elektronikus úti okmány (a továbbiakban: eMRTD) chipjéről. Ilyen esetekben az arcképmást csak annak az elektronikus ellenőrzését követően kell bevinni az egyéni aktába, hogy a géppel olvasható, elektronikus úti okmány chipjén rögzített arcképmás megegyezik-e az érintett harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmásával.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 2 bekezdés
(2)  A kérelem létrehozásakor vagy a vízum kiállításakor a VIS az elismert úti okmányok 5a. cikkben említett listájával való automatikus összevetés révén ellenőrzi, hogy a kérelemhez kapcsolódó úti okmányt elismerik-e az 1105/2011/EU határozat értelmében, és közli az eredményt.
(2)  A kérelem létrehozásakor a VIS az elismert úti okmányok 5a. cikkben említett listájával való automatikus összevetés révén ellenőrzi, hogy a kérelemhez kapcsolódó úti okmányt elismerik-e az 1105/2011/EU határozat értelmében, és közli az eredményt.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 3 bekezdés
(3)  A 810/2009/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében, valamint 21. cikke (3) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett ellenőrzések céljából a VIS [az interoperabilitásról szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 9. cikkének 4. pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, az Eurodac-ot, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal.
(3)  A 810/2009/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében, valamint 21. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában említett ellenőrzések céljából a VIS [az interoperabilitásról szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 9. cikke (4), (5) és (6) bekezdésében említett megfelelő adatokat. A VIS ellenőrzi, hogy:
a)  a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet a SIS-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
b)  a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet az SLTD adatbázisban elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
c)  a kérelmezőre vonatkozik-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés a SIS-ben;
d)  a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;
e)  a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, illetve visszavont vagy megsemmisített utazási engedélyben;
f)  a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 34. cikkében említett figyelőlistán;
g)  a kérelmezőre vonatkozóan rögzítettek-e már adatokat a VIS-ben;
h)  a kérelemben az úti okmány kapcsán megadott adatok egyeznek-e egy másik vízumkérelemmel, amelyhez eltérő személyi azonosító adatok társulnak;
i)  a kérelmező a határregisztrációs rendszerben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;
j)  a kérelmezőt a határregisztrációs rendszerben nyilvántartják-e olyan személyként, akinek belépését korábban megtagadták;
k)  született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
l)  született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
m)  szerepelnek-e az Europol nyilvántartásában a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok;
n)  a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum kérelmezőjét nyilvántartják-e az Eurodac-ban;
o)  ha a kérelmező kiskorú, azt, hogy a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy tekintetében fennállnak-e a következők:
i.  európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;
ii.  bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be.
iii.  olyan úti okmánnyal rendelkezik, amely szerepel az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán.
________________________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 4 bekezdés
(4)  A VIS hozzáad a kérelemfájlhoz egy hivatkozást a (3) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi a kérelemfájlban.
(4)  A VIS hozzáad a kérelemfájlhoz egy hivatkozást a (3) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi a kérelemfájlban. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 5 bekezdés – d pont
d)  személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés.
d)  személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés, célzott ellenőrzés vagy információkérő ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A 9a. cikk (3) bekezdésének a), b), c), e), g), h), i), j), k), l) és n) pontja szerinti lekérdezések találatait az a konzulátus értékeli, amelyhez a vízumkérelmet benyújtották, szükség esetén a központi hatóság általi, a 9c. cikk szerinti ellenőrzést követően.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  A 9a. cikk (3) bekezdésének d), f), m) és o) pontja szerinti lekérdezések találatait azon tagállamok egységes kapcsolattartó pontjainak kell szükség esetén ellenőrizniük, illetve azokhoz hozzáférniük, amelyek a 9ca. cikkel összhangban bevitték vagy szolgáltatták a találatokat eredményező adatokat.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 5 c bekezdés (új)
(5c)  A SIS-ben jelzett találatokat is automatikusan közölni kell annak a tagállamnak a SIRENE-irodájával, amely létrehozta a találatot eredményező figyelmeztető jelzést.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 5 d bekezdés (új)
(5d)  A tagállam SIRENE-irodájának vagy a figyelmeztető jelzést rögzítő egységes kapcsolattartó pontnak továbbított közlésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)  vezetéknév (vagy vezetéknevek), utónév (vagy utónevek) és adott esetben álnév (vagy álnevek);
b)  születési hely és idő;
c)  nem;
d)  állampolgárság és adott esetben egyéb állampolgárságok;
e)  az első tervezett tartózkodás helye szerinti tagállam, és ha ismert, az első tervezett tartózkodás alatti cím;
f)  a kérelmező lakóhelye, vagy ha ez nem ismert, akkor a tartózkodási helye szerinti város és ország;
g)  a kapott találat(ok)ra való hivatkozás, a találat dátumát és időpontját is feltüntetve.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9a cikk – 5 e bekezdés (új)
(5e)  E cikk nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozatok további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9b cikk – 1 bekezdés
(1)  A 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében és az olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez, a 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált ellenőrzéseket kizárólag annak ellenőrzése céljából lehet elvégezni, hogy nem léteznek olyan tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló megalapozott indokok, melyek alapján megállapítható, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén a 2004/38/EK irányelv értelmében biztonsági vagy magas járványügyi kockázatot jelentene.
(1)  A 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében és az olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez, a 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált ellenőrzéseket kizárólag annak ellenőrzése céljából lehet elvégezni, hogy nem léteznek olyan tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló megalapozott indokok, melyek alapján megállapítható, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén a 2004/38/EK irányelv értelmében biztonsági kockázatot jelentene.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9b cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a kérelem 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált feldolgozása az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkében említett, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésre vonatkozó találattal járt, a vízumhatóság ellenőrzi az e figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelének alapjául szolgáló határozat indokát. Amennyiben ezen indok az illegális bevándorlás kockázatához kapcsolódik, a figyelmeztető jelzés nem vehető figyelembe a kérelem elbírálása során. A vízumhatóság a SIS II rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerint jár el.
(3)  Amennyiben a kérelem 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált feldolgozása az (EU) 2018/1861 rendelet 24. cikkében említett, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésre vonatkozó találattal járt, a vízumhatóság ellenőrzi az e figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelének alapjául szolgáló határozat indokát. Amennyiben ezen indok az illegális bevándorlás kockázatához kapcsolódik, a figyelmeztető jelzés nem vehető figyelembe a kérelem elbírálása során. A vízumhatóság az (EU) 2018/1861 rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerint jár el.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9c cikk – cím
A központi hatóságok általi ellenőrzés
A központi hatóságok és a nemzeti egységes kapcsolattartó pont általi ellenőrzés
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9c cikk – 1 bekezdés
(1)  A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezések találatait a kérelmet feldolgozó tagállam központi hatósága manuálisan ellenőrzi.
(1)  A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait, amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a kérelmet feldolgozó nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak manuálisan kell ellenőriznie. A kérelmet feldolgozó tagállam központi hatóságát értesíteni kell.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9c cikk – 2 bekezdés
(2)  A találatok manuális ellenőrzése során, a központi hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 9a. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során előforduló összes találathoz.
(2)  A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait, amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a központi hatóságnak manuálisan kell ellenőriznie. A találatok manuális ellenőrzése során, a központi hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 9a. cikk (5a) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során előforduló összes találathoz.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9c cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a kérelmet feldolgozó központi vízumhatóság értesíti a találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként azonosított másik tagállam(ok) központi hatóságát. Amennyiben egy vagy több tagállam került azonosításra a találatot kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként, a központi hatóság a 16. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban egyeztet a másik tagállam(ok) központi hatóságaival.
(5)  Amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a kérelmet feldolgozó központi vízumhatóság indokolt esetekben értesíti a találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként azonosított másik tagállam(ok) központi hatóságát. Amennyiben egy vagy több tagállam került azonosításra a találatot kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként, a központi hatóság a 16. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban egyeztet a másik tagállam(ok) központi hatóságaival. Kétség esetén a kétely a kérelmezőnek kedvez.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9c cikk – 7 bekezdés
(7)  Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a 9a. cikk (5) bekezdése szerinti összehasonlítás találatot vagy találatokat hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának, hogy az meghozhassa a megfelelő további intézkedéseket.
törölve
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9c cikk – 8 bekezdés
(8)  Amennyiben egy találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adat szolgáltatójaként az Europol kerül azonosításra, a felelős tagállam központi hatósága egyeztet az Europol nemzeti egységével az (EU) 2016/794 rendelet és különösen annak IV. fejezete szerinti további intézkedések meghozatala érdekében.
törölve
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9c a cikk (új)
9ca.  cikk
Az egységes kapcsolattartó pont által végzett ellenőrzés és értékelés
(1)  Minden tagállam kijelöl egy, a hét minden napján, a nap 24 órájában működő nemzeti hatóságot (a továbbiakban: egységes kapcsolattartó pont), amely e rendelet alkalmazásában biztosítja a találatok manuális ellenőrzését és értékelését. Az egységes kapcsolattartó pontnak a SIRENE-irodának, az Interpol nemzeti központi irodáinak, az Europol nemzeti központi szervének, az ETIAS nemzeti egységének és minden érintett nemzeti bűnüldöző hatóság összekötő tisztviselőiből kell állnia. A tagállamok gondoskodnak az elégséges személyzetről, hogy az egységes kapcsolattartó pont a 810/2009/EK rendelet 23. cikkében előírt határidőket figyelembe véve ellenőrizni tudja az e rendelet értelmében közölt találatokat.
(2)  Az egységes kapcsolattartó pont manuálisan ellenőrzi a neki küldött találatokat. A 9c. cikk (2)–(6) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazandó.
(3)  Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzés után az adatok egyeznek, és megerősítik a találatot, az egységes kapcsolattartó pont szükség esetén felveszi a kapcsolatot azokkal a felelős hatóságokkal, köztük az Europollal, amelyek továbbították a találatot eredményező adatot. Ezt követően értékeli a találatot. Az egységes kapcsolattartó pont indokolással ellátott véleményt nyilvánít a 810/2009/EK rendelet 23. cikke értelmében a kérelemmel kapcsolatban hozandó határozat céljából. Ezt az indokolással ellátott véleményt csatolni kell a kérelemfájlhoz.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
767/2008/EK rendelet
9c b cikk (új)
9cb.  cikk
Kézikönyv
A Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy meghatározza a 9a. cikk (3) bekezdésével összhangban a többi rendszerből való lekérdezések során összehasonlítandó adatokat és a 9a–9ca. cikkben előírt lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges szabályok és eljárások kézikönyvét. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus magában foglalja azon adatkategóriák kombinációját, amelyek alapján a 9a. cikkel összhangban az egyes rendszerekből való lekérdezés történik.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
767/2008/EK rendelet
13 cikk – 4 bekezdés
(4)  A kérelemfájl (1) és (2) bekezdésnek megfelelő frissülése esetén a VIS értesíti a vízumot kiállító tagállamot a vízum törlésére vagy visszavonására vonatkozó határozatról. Ezen értesítést a központi rendszer automatikusan hozza létre, és azt a 16. cikk szerinti mechanizmus útján kell továbbítani.;
(4)  A kérelemfájl (1) és (2) bekezdésnek megfelelő frissülése esetén a VIS értesíti a vízumot kiállító tagállamot a vízum törlésére vagy visszavonására vonatkozó, indokolással ellátott határozatról. Ezen értesítést a központi rendszer automatikusan hozza létre, és azt a 16. cikk szerinti mechanizmus útján kell továbbítani.;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont
767/2008/EK rendelet
16 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
Kizárólag az egyeztetési eljárás lefolytatása céljából azon tagállamok listáját, amelyek a 810/2009/EK rendelet 22. cikke alapján megkövetelik, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaikkal egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott, egységes vízumokra irányuló vízumkérelmek vizsgálatakor, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgárok listáját integrálni kell a VIS-be.
Kizárólag az egyeztetési eljárás lefolytatása céljából azon tagállamok listáját, amelyek a 810/2009/EK rendelet 22. cikke alapján megkövetelik, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaikkal egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott, egységes vízumokra irányuló vízumkérelmek vizsgálatakor, integrálni kell a VIS-be.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont
767/2008/EK rendelet
16 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  a 810/2009/EK rendelet 25. cikkének (4) bekezdése szerinti korlátozott területi érvényességű vízumok kiadására, 24. cikkének (2) bekezdése szerinti adatmódosításokra és 31. cikke szerinti utólagos értesítésekre vonatkozó információ továbbítására;
a)  e rendelet 25. cikkének (4) bekezdése szerinti korlátozott területi érvényességű vízumok kiadására, 24. cikkének (2) bekezdése szerinti adatmódosításokra és a 810/2009/EK rendelet 31. cikke szerinti utólagos értesítésekre vonatkozó információ továbbítására;
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont
767/2008/EK rendelet
16 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  a VIS-ben rögzített vagy azokhoz kapcsolódó személyes adatok továbbításával járó konzuli együttműködéssel összefüggő minden egyéb üzenetre, az illetékes vízumhatóságokhoz érkező, a 9. cikk 7. pontja szerinti úti okmányok és más, a kérelmet alátámasztó okmányok másolatainak továbbítására vonatkozó megkeresések továbbítására és e dokumentumok elektronikus másolatainak továbbítására, valamint a 9c. cikk és a 38. cikk (3) bekezdése szerinti megkeresésekre. Az illetékes vízumhatóságok két munkanapon belül válaszolnak az ilyen megkeresésekre.
b)  a VIS-ben rögzített vagy azokhoz kapcsolódó személyes adatok továbbításával járó konzuli együttműködéssel összefüggő minden egyéb üzenetre, az illetékes vízumhatóságokhoz érkező, a kérelmet alátámasztó okmányok másolatainak továbbítására vonatkozó megkeresések továbbítására és e dokumentumok elektronikus másolatainak továbbítására, valamint a 9c. cikk és a 38. cikk (3) bekezdése szerinti megkeresésekre. Az illetékes vízumhatóságok két munkanapon belül válaszolnak az ilyen megkeresésekre.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 18 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
18a cikk
18a.  A 18a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
18a. cikk
18a. cikk
A VIS-adatok lekérése a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő létrehozása vagy frissítése céljából
A VIS-adatok lekérése a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő létrehozása vagy frissítése céljából
Kizárólag a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő, az (EU) 2017/2226 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, valamint 16. és 18. cikkének megfelelő létrehozásakor vagy frissítésekor az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy a VIS-ben tárolt, az említett rendelet 16. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontjában felsorolt adatokat lekérje és azokat az EES-be importálja.
Kizárólag a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő, az (EU) 2017/2226 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, valamint 16. és 18. cikkének megfelelő létrehozásakor vagy frissítésekor az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy a VIS-ben tárolt, az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 16. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontjában felsorolt adatokat lekérje és azokat az EES-be importálja.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont
767/2008/EK rendelet
20a cikk – cím
A VIS-adatok alkalmazása az eltűnt személyekre vonatkozó SIS figyelmeztető jelzések bevitele és az ezen adatokhoz való későbbi hozzáférés érdekében
A VIS-adatok alkalmazása az eltűnt személyekre vagy az olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó SIS figyelmeztető jelzések bevitele, akiknek utazását meg kell akadályozni, és az ezen adatokhoz való későbbi hozzáférés
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont
767/2008/EK rendelet
20a cikk – 1 bekezdés
(1)  A VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok felhasználhatók az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelére az (EU) … európai parlamenti és tanácsi rendelet* [a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) rendelet] 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Ezekben az esetekben az ujjlenyomatadatok cseréjére az adatokkal rendelkező tagállam SIRENE-irodája biztonságos eszközeinek segítségével kell sort keríteni.
(1)  A VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználhatók az eltűnt személyekre, a gyermekrablás kockázatának kitett gyermekekre vagy olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelére az (EU) … európai parlamenti és tanácsi rendelet* [a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) rendelet] 32. cikkével összhangban, akiknek utazását meg kell akadályozni.Ezekben az esetekben az ujjlenyomatadatok és arcképmások cseréjére az adatokkal rendelkező tagállam SIRENE-irodája biztonságos eszközeinek segítségével kell sort keríteni.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont
767/2008/EK rendelet
20a cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a SIS figyelmeztetés az (1) bekezdés szerinti találatot jelez, a gyermekvédelmi hatóságok és az (EU) … rendelet [COM(2016) 883 final – SIS LE] 43. cikkében említett, többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok, valamint koordinációs hatóságaik kérhetik a VIS-ben rögzített adatokhoz feladataik gyakorlása során való hozzáférést. Erre az uniós és nemzeti jogban rögzített feltételek alkalmazandók.”;
(2)  Amennyiben a SIS figyelmeztetés a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználása alapján az (1) bekezdés szerinti találatot jelez, a gyermekvédelmi hatóságok és az (EU) … rendelet [COM(2016) 883 final – SIS (rendőrségi együttműködés)] 44. cikkében említett, többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok, valamint koordinációs hatóságaik valamely, a VIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságtól kérhetik a VIS-ben rögzített adatokhoz feladataik gyakorlása során való hozzáférést. Erre az uniós és nemzeti jogban rögzített feltételek alkalmazandók. A tagállamok biztosítják az adatok továbbításának biztonságosságát.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
22 cikk – 1 bekezdés
19a.  A 22. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)   A 343/2003/EK rendelet 21. cikkével összhangban, kizárólag a menedékjog iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal.
(1) A 343/2003/EK rendelet 21. cikkével összhangban, kizárólag a menedékjog iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal. Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és/vagy b)–cc) pontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk (4) bekezdésének aa) pontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető.
Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és/vagy c) pontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont
767/2008/EK rendelet
22 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  fényképek;
c)  arcképmások;
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont
767/2008/EK rendelet
22 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a 8. cikk (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájlok 9. cikk (4) és (5) bekezdésében említett adatai.
e)  a 8. cikk (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájlok 9. cikk (4) bekezdésében említett adatai.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
767/2008/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Minden fájlt legfeljebb öt évig kell megőrizni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül.
Minden kérelemfájlt legfeljebb öt évig kell megőrizni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
767/2008/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  az új vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha a vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt meghosszabbították;
b)  az új vízum vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum lejáratának dátuma, ha a vízumot vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot meghosszabbították;
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
767/2008/EK rendelet
23 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a fájlt, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (3) és (5) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó fájlokat.
(2)  Az (1) bekezdésben említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a fájlt, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó fájlokat.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
767/2008/EK rendelet
23 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az (1) bekezdéstől eltérően:
a)   a tartózkodási engedélyhez kapcsolódó kérelemfájlokat legfeljebb 10 éves időszak után törölni kell;
b)   a 12. életévét be nem töltött gyermekre vonatkozó kérelemfájlokat a gyermek schengeni térségből való kilépésekor törölni kell.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
767/2008/EK rendelet
23 cikk – 2 bekezdés (új)
(2b)  Az (1) bekezdéstől eltérve az új kérelem benyújtásának megkönnyítése érdekében az említett kérelemfájlt a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély érvényességének lejártától számított legfeljebb további három évig meg lehet őrizni, de csak abban az esetben, ha ahhoz a kérelmező a hozzájárulás iránti kérelem nyomán egy nyilatkozat aláírásával önként és kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás iránti kérelmeket az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének megfelelően az egyéb kérdésektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, valamint világos és egyszerű nyelvezettel. Az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kérelmező a hozzájárulását bármikor visszavonhatja. Amennyiben a kérelmező visszavonja a hozzájárulását, a kérelemfájlt automatikusan törölni kell a VIS-ből.
Az eu-LISA-nak létre kell hoznia egy olyan eszközt, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja és visszavonhatja.
A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy részletesen meghatározza a kérelmezők által hozzájárulásuk megadásához és visszavonásához használandó eszközt.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
24 cikk – 3 bekezdés
22a.  A 24. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3)  A felelős tagállam ellenőrzi az érintett adatot, és ha szükséges, azonnal javítja vagy törli azt.
(3) A felelős tagállam a lehető leghamarabb ellenőrzi az érintett adatot, és ha szükséges, azonnal javítja vagy törli azt.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont – a pont
767/2008/EK rendelet
25 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelemfájlokat, a fájlokat, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése, illetve a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó és a kérelmezőre vonatkozó fájlokat az érintett kérelemfájlt és a kapcsolódó fájlokat létrehozó tagállam haladéktalanul törli a VIS-ből.
(1)  Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelemfájlokat, a fájlokat, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó és a kérelmezőre vonatkozó fájlokat az érintett kérelemfájlt és a kapcsolódó fájlokat létrehozó tagállam haladéktalanul törli a VIS-ből.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
26 cikk – 1 bekezdés
23a.  A 26. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)  Egy átmeneti időszakot követően a központi VIS és a nemzeti interfészek üzemeltetésének igazgatásáért egy igazgató hatóság (a továbbiakban: igazgató hatóság) felel, amelyet az Európai Unió általános költségvetéséből finanszíroznak. Az igazgató hatóság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a központi VIS és a nemzeti interfészek tekintetében a költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.
„(1) Az eu-LISA felel a VIS és annak a 2a. cikkben meghatározott elemeinek az üzemeltetési igazgatásáért. A tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy – költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák ezekre az elemekre.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 23 b pont (új)
767/2008/EK rendelet
26 cikk – 2 bekezdés
23b.  A 26. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Az igazgató hatóság felel a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó következő feladatokért is:
„(2) A VIS üzemeltetési igazgatása magában foglalja a VIS-nek a hét minden napján, napi 24 órában történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek a VIS kielégítő minőségű, a műszaki előírásoknak megfelelő működéséhez szükségesek, mindenekelőtt a VIS központi adatbázisban történő, a konzuli képviseletek és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok által elvégzett lekérdezések válaszideje tekintetében. A reagálási időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie.”
a)  felügyelet;
b)  biztonság;
c)  a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 23 c pont (új)
767/2008/EK rendelet
26 cikk – 3-8 bekezdés
23c.  A 26. cikk (3)–(8) bekezdését el kell hagyni.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 24 pont
767/2008/EK rendelet
26 cikk – 8a bekezdés
24.  A 26. cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
törölve
„(8a) Az eu-LISA számára engedélyezni kell, hogy a VIS-rendszerből származó, anonimizált valódi személyes adatokat használjon fel tesztelés céljából a következő esetekben:
a)  diagnózis és javítás, amennyiben a központi rendszerben hibát fedeznek fel;
b)  a központi rendszer teljesítményének javításához vagy az adatok abba való átviteléhez szükséges új technológiák és technikák tesztelése.
Ezekben az esetekben a tesztelési környezet biztonsági intézkedéseinek, belépési ellenőrzésének és a tevékenységek nyilvántartásának azonosnak kell lenniük a VIS-rendszer jellemzőivel. A tesztelés céljából alkalmazott valódi személyes adatokat olyan módon kell anonimizálni, aminek eredményeképpen az érintett a továbbiakban nem azonosítható.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 24 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
26 cikk – 9a és 9b bekezdés (új)
24a.  A 26. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(9a) Amennyiben az eu-LISA a VIS-feladatokat külső vállalkozókkal együttműködésben látja el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy biztosítsa az e rendeletnek való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi területen.
(9b)  A VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek.”
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont
767/2008/EK rendelet
27 cikk – 2 bekezdés
A VIS aktív működésének biztosítása érdekében mindkét helyszínt párhuzamosan is lehet használni, feltéve, hogy a másodlagos helyszín képes marad a működés biztosítására a rendszer meghibásodása esetén.
Az eu-LISA technikai megoldásokat vezet be a VIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, mégpedig vagy a VIS központi rendszerének folyamatos üzemeltetésén keresztül, feltéve, hogy a tartalék VIS központi rendszer képes marad a működés biztosítására a VIS központi rendszer meghibásodása esetén, vagy pedig a rendszer vagy annak elemeinek megkettőzésén keresztül.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 pont – b a pont (új)
767/2008/EK rendelet
29 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a konzulátusok személyzete vagy annak a külső szolgáltatónak a személyzete, amelyekkel a 810/2009/EK rendelet 43. cikkében említettek szerint együttműködnek, rendszeres adatminőségi képzésben részesüljön.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 pont – d pont
767/2008/EK rendelet
29 cikk – 2 a bekezdés – 1 albekezdés
(2a)   Az igazgató hatóság a Bizottsággal közösen az adatminőség ellenőrzésére irányuló automatizált mechanizmusokat és eljárásokat dolgoz ki és tart fenn a VIS-ben rögzített adatok minőségének ellenőrzése érdekében, és rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak. Az igazgató hatóság rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak és a Bizottságnak az adatminőségre vonatkozó ellenőrzések tekintetében.
(2a)  Az eu-LISA a Bizottsággal közösen az adatminőség ellenőrzésére irányuló automatizált mechanizmusokat és eljárásokat dolgoz ki, tart fenn és frissít folyamatosan a VIS-ben rögzített adatok minőségének ellenőrzése érdekében, és rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak. Az eu-LISA biztosítja a szakmailag képzett személyzet megfelelő szintű munkáját az adatminőség-ellenőrzési mechanizmusok működtetéséhez szükséges műszaki innovációk és fejlesztések végrehajtásához. Az eu-LISA rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak és a Bizottságnak az adatminőségre vonatkozó ellenőrzések tekintetében. A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a feltárt adatminőségi problémákról és azok kezelésének módjáról.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 pont – d a pont (új)
767/2008/EK rendelet
29 cikk – 2 b bekezdés (új)
da)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról.”;
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 pont – d b pont (új)
767/2008/EK rendelet
29 cikk – 3 a bekezdés (új)
db)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A személyes adatoknak az VIS-ben történő kezelése tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely ennek a tagállamnak az adatkezeléséért központilag felelős. Minden tagállam értesíti a Bizottságot a kijelölésről.”;
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 27 pont
767/2008/EK rendelet
29a cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok csak a felelős nemzeti hatóságok által elvégzett minőségellenőrzést követően küldhetők meg a a VIS-nek;
a)  a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok csak a felelős nemzeti hatóságok által elvégzett minőség-ellenőrzést követően vihetők be a VIS-be;
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 27 pont
767/2008/EK rendelet
29a cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a 9a. cikk (3) bekezdése és a 22b. cikk (2) bekezdése szerinti automatizált eljárásokat a VIS kizárólag az e cikk szerinti, általa lefolytatott minőségellenőrzést követően indíthatja meg; amennyiben ezen ellenőrzések eredményeként megállapításra kerül, hogy az adatok nem felelnek meg a minőségi feltételeknek, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságo(ka)t;
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 27 pont
767/2008/EK rendelet
29a cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  arcképmások és daktiloszkópiai adatok minőségellenőrzését a harmadik országbeli állampolgárok kérelemfájljainak VIS-ben való létrehozásakor kell elvégezni a biometrikus megfeleltetést lehetővé tevő minimális adatminőségi előírások teljesülésének biztosítása érdekében;
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 27 pont
767/2008/EK rendelet
29a cikk – 3 bekezdés
(3)  Meg kell határozni az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok tárolására vonatkozó minőségi előírásokat. Ezen előírások leírását végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.;
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont
767/2008/EK rendelet
31 cikk – 1 és 2 bekezdés
28.  A 31. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
törölve
„(1) Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül a 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában; a 9. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (7) bekezdésében említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára csak akkor továbbíthatók vagy számukra csak akkor bocsáthatók rendelkezésre, ha arra egyedi esetekben harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához szükség van, és kizárólag a 2008/115/EK irányelv szerinti visszatérés vagy a … rendelet [az áttelepítési keretről szóló rendelet] szerinti áttelepítés céljából, feltéve, hogy az adatot a VIS-be bevivő tagállam ezt jóváhagyta.”;
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
31 cikk – 2 bekezdés
28a.  A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára továbbíthatók vagy számukra rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben arra egyedi esetekben harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához szükség van, többek között a visszatérés céljából, de kizárólag akkor, ha a következő feltételek teljesülnek:
„(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok vagy a bevándorlási hatóságok az e rendelet 9. cikk (4) bekezdésének a), aa), b), c), cc), k) és m) pontjában, valamint (6) és (7) bekezdésében említett adatokat továbbíthatják az e rendelet mellékletében felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére, amennyiben arra egyedi esetekben, a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának bizonyításához van szükség, kizárólag e személyek visszaküldése céljából, és csak a következő feltételek valamelyikének teljesülése esetén:
a)  a Bizottság a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el az adott harmadik országban a személyes adatok megfelelő védelméről, vagy a Közösség és az adott harmadik ország között visszafogadási megállapodás van hatályban, vagy a 95/46/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdése d) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni;
a)  a Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el arról, hogy az adott harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelő;
b)  a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalja, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat számára átadták;
b)  az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke szerinti megfelelő garanciákról rendelkeztek például az Unió vagy egy tagállam és az adott harmadik ország közötti, hatályos visszafogadási megállapodás útján; vagy
c)  az adatok továbbítása vagy rendelkezésre bocsátása a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseivel – különösen a visszafogadási megállapodásokkal –, valamint az adatokat továbbító vagy rendelkezésre bocsátó tagállam nemzeti jogával összhangban történik, beleértve az adatbiztonságra és az adatvédelemre vonatkozó jogi rendelkezéseket; valamint
c)  az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazandó.”
d)   az(ok) a tagállam(ok), amely(ek) az adatokat a VIS-be bevitte (bevitték), hozzájárulását (hozzájárulásukat) adta (adták).
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 b pont (új)
767/2008/EK rendelet
31 cikk – 3 bekezdés
28b.  A 31. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  A személyes adatok harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő ilyen továbbítása nem sérti a menekültek és a nemzetközi védelmet kérő személyek jogait, különösen a visszaküldés tilalma tekintetében.
(3) A 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában, valamint (6) és (7) bekezdésében említett adatok e cikk (2) bekezdésének megfelelően csak akkor továbbíthatók, ha a következő feltételek közül valamennyi teljesül:
a)   az adatok továbbítása az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek, különösen az adatvédelmi rendelkezéseknek – az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetét is ideértve – valamint a visszafogadási megállapodásokban foglaltaknak, és az adatok továbbítását végző tagállam nemzeti jogának megfelelően történik;
b)   az a tagállam, amely az adatokat a VIS-be bevitte, hozzájárulását adta;
c)   a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalta, hogy az adatokat kizárólag olyan célokból kezeli, amelyekre azokat a rendelkezésére bocsátották; valamint
d)   az érintett harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a 2008/115/EK irányelv alapján elfogadott kiutasítási határozatot adtak ki, feltéve, hogy annak végrehajtását nem függesztették fel és ellene nem nyújtottak be olyan fellebbezést, amely a kiutasítási határozat végrehajtásának felfüggesztését eredményezheti.”
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 c pont (új)
767/2008/EK rendelet
31 cikk – 3 a és 3 b bekezdés (új)
28c.  A 31. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(3a) A személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére történő, a (2) bekezdés szerinti továbbítása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.
(3b)  A VIS-ből valamely tagállam vagy az Europol által bűnüldözési célból megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára. A tilalmat akkor is alkalmazni kell, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között az (EU) 2016/680 irányelv alapján további adatkezelés tárgyát képezik.”
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 e pont – a pont (új)
767/2008/EK rendelet
32 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
28e.  A 32. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
a)   a bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„ea) megakadályozza az automatizált adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát;”
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 e pont – b pont (új)
767/2008/EK rendelet
32 cikk – 2 bekezdés – j a és j b pont (új)
b)  a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:
„ja) biztosítsa, hogy üzemzavar esetén helyreállítható legyen a telepített rendszerek normál működése;
jb)   garantálja a megbízhatóságot annak biztosításával, hogy a VIS működése során fellépő hibákat minden esetben megfelelően bejelentsék, és életbe léptessék az annak biztosításához szükséges technikai intézkedéseket, hogy a VIS meghibásodása miatti adatsérülés esetén a személyes adatokat helyre lehessen állítani;”;
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 f pont (új)
767/2008/EK rendelet
32 a cikk (új)
28f.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„32a. cikk
Biztonsági incidensek
(1)   Biztonsági incidensnek tekintendő minden olyan esemény, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a VIS biztonságát, vagy kárt vagy veszteséget okozhat a VIS-adatokban, különösen akkor, ha jogszerűtlen hozzáférés történhetett az adatokhoz, vagy az adatok rendelkezésre állása, sértetlensége és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.
(2)   A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálást biztosító módon kell kezelni.
(3)   Az adatvédelmi incidenseknek az (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, illetve az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az eu-LISA-t, az illetékes felügyeleti hatóságot és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről. Az eu-LISA haladéktalanul értesíti a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost a VIS központi rendszerét érintő minden biztonsági incidensről.
(4)   A tagállamok számára haladéktalanul információkat kell adni, és az eu-LISA által biztosított incidens-kezelési tervnek megfelelően be kell számolni azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással voltak vagy lehettek a VIS egy tagállambeli vagy az eu-LISA-n belüli működésére, vagy a többi tagállam által rögzített vagy küldött adatok elérhetőségére, sértetlenségére és bizalmas jellegére.
(5)   A tagállamok és az eu-LISA a biztonsági események bekövetkezte esetén együttműködnek.
(6)   A Bizottság a súlyos incidenseket haladéktalanul jelenti az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezeket a jelentéseket az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően EU RESTRICTED/RESTREINT UE minősítéssel kell ellátni.
(7)   Amennyiben egy biztonsági incidens oka adatokkal való visszaélés, a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gondoskodnak arról, hogy az 36. cikkel összhangban szankciók kiszabására kerüljön sor.”
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 g pont (új)
767/2008/EK rendelet
33 cikk
28g.  A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:
33. cikk
33. cikk
Felelősség
Felelősség
(1)  Minden olyan személynek, akit, vagy tagállamnak, amelyet kár ért abból adódóan, hogy a feldolgozási jogszerűtlen volt, vagy e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésre került sor, kártérítésre van joga azzal a tagállammal szemben, amely az elszenvedett kárért felelős. Az a tagállam, amely igazolja, hogy nem felelős azért az eseményért, amely a kárt okozta, részben vagy egészben mentesül ez alól a felelősség alól.
(1)  Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által nyújtandókártérítéshez való jog, valamint az adatkezelő vagy adatfeldolgozó az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1726 rendelet értelmében fennálló felelősségének sérelme nélkül:
a)   minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely jogszerűtlen személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adott tagállamtól kártérítésre jogosult;
b)   minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vagy az eu-LISA e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedéséből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az adott ügynökségtől.
Az érintett tagállam, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vagy az eu-LISA részben vagy egészben mentesül az első albekezdés szerinti felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy nem felelős azért az eseményért, amely a kárt okozta.
(2)  Ha egy tagállam bármely kötelezettsége nem teljesítésével kárt okoz a VIS-ben, annak a tagállamnak viselnie kell a felelősséget az okozott kárért, hacsak és amennyiben az igazgató hatóság vagy a másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó szükséges intézkedéseket.
(2)  Ha egy tagállam bármely kötelezettsége nem teljesítésével kárt okoz a VIS központi rendszerében, annak a tagállamnak viselnie kell a felelősséget az okozott kárért, hacsak és amennyiben az eu-LISA vagy egy másik, a VIS központi rendszerében részt vevő tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó szükséges intézkedéseket.
(3)  A tagállammal szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti jogának rendelkezései az irányadók.
(3)  A tagállammal szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az adott tagállam nemzeti joga az irányadó. Az adatkezelővel, az Europollal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel vagy az eu-LISA-val szemben az (1) és (2) bekezdésben említett károk tekintetében fennálló kártérítési igényekre a Szerződésekben előírt feltételek alkalmazandók.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 29 pont
767/2008/EK rendelet
34 cikk – 1 bekezdés
(1)  Minden tagállam, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az igazgató hatóság a VIS-ben végzett összes adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezek a naplók mutatják a 6. cikk (1) bekezdésében, a 20a. cikk (1) bekezdésében, a 22k. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben és a 22g–22j. cikkben említett hozzáférési célokat, a művelet dátumát és az időpontját, a továbbított adatok típusait a 9–14. cikkben említettek szerint, a lekérdezéshez használt adatok típusát a 15. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 22g. cikkben, a 22h. cikkben, a 22i cikkben, a 22j. cikkben, a 45a. cikkben, valamint a 45d. cikkben említettek szerint, továbbá az adatbevitelt vagy adatlekérdezést végző hatóság megnevezését. Emellett minden tagállam naplót vezet az adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról.
(1)  Minden tagállam, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA a VIS-ben végzett összes adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezek a naplók mutatják a 6. cikk (1) bekezdésében, a 20a. cikk (1) bekezdésében, a 22k. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben és a 22g–22j. cikkben említett hozzáférési célokat, a művelet dátumát és az időpontját, a továbbított adatok típusait a 9–14. cikkben és a 22c–22f. cikkben említettek szerint, a lekérdezéshez használt adatok típusát a 15. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 22g. cikkben, a 22h. cikkben, a 22i cikkben, a 22j. cikkben, a 45a. cikkben, valamint a 45d. cikkben említettek szerint, továbbá az adatbevitelt vagy adatlekérdezést végző hatóság megnevezését. Emellett minden tagállam naplót vezet az adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 29 pont
767/2008/EK rendelet
34 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 45b. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni e cikkel és a határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról szóló (EU) 2017/2226 rendelet 41. cikkével összhangban.
(2)  A 45b. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni az említett cikkel és a határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról szóló (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban. A 17a. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről nyilvántartást kell vezetni e cikkel és az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 29 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
35 cikk
29a.  A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:
35. cikk
35. cikk
Önellenőrzés
Önellenőrzés
A tagállamok biztosítják, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés érdekében, valamint hogy szükség esetén együttműködjön a nemzeti felügyeleti hatósággal.
A tagállamok biztosítják, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés érdekében, valamint hogy együttműködjön a nemzeti felügyeleti hatósággal.
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 29 b pont (új)
767/2008/EK rendelet
36 cikk
29b.  A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:
36. cikk
36. cikk
Szankciók
Szankciók
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a VIS-be bevitt adatokkal való visszaélés szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a VIS-be bevitt adatokkal való visszaélés vagy ezen adatok e rendelettel ellentétes kezelése szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 30 pont – a pont
767/2008/EK rendelet
37 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A kérelmezőket és a 9. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett személyeket a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:
(1)  Az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikkében, az (EU) 2016/679 rendelet 13. és 14. cikkében és az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikkében említett, információhoz való jog sérelme nélkül a harmadik országbeli állampolgárokat és a 9. cikk (4) bekezdésének f) pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésének e) pontjában vagy a 22d. cikk e) pontjában említett személyeket a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 30 pont – a apont (új)
767/2008/EK rendelet
37 cikk – 1 bekezdés – f pont
aa)   az (1) bekezdés f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
f)  a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint a 41. cikk (1) bekezdésében említett, a személyes adatok védelmével kapcsolatos igények meghallgatásáért felelős nemzeti felügyeleti hatóságok elérhetőségét.
„f) a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint az európai adatvédelmi biztos és a 41. cikk (1) bekezdésében említett adatok összegyűjtéséért felelős tagállam azon nemzeti felügyeleti hatóságainak elérhetőségét, amelyek fogadják a személyes adatok védelmével kapcsolatos bejelentéseket.”;
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 30 pont – a b pont (új)
767/2008/EK rendelet
37 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
ab)   az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„fa) az a tény, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célból hozzáférhetnek a VIS-hez.”;
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 30 pont – b pont
767/2008/EK rendelet
37 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 9. cikk 4., 5. és 6. pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésében, valamint a 22d. cikk a)–g) pontjában említett adatok, fényképek és ujjlenyomatadatok felvétele során írásban, és szükség esetén szóban kell megadni a harmadik országbeli állampolgárnak olyan nyelven és módon, hogy az érintett azt megértse, vagy észszerűen feltételezhető, hogy megérti. A gyermekeket az életkoruknak megfelelő módon kell tájékoztatni tájékoztató füzetek és/vagy infografikák és/vagy az ujjnyomatvételi eljárást ismertető bemutatók segítségével.;
(2)  Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 9. cikk 4., 5. és 6. pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésében, valamint a 22d. cikk a)–g) pontjában említett adatok, arcképmások és ujjlenyomatadatok felvétele során egyértelműen, tömören és pontosan, írásban kell megadni a harmadik országbeli állampolgárnak. A gyermekeket az életkoruknak megfelelő módon kell tájékoztatni tájékoztató füzetek és/vagy infografikák és/vagy az ujjnyomatvételi eljárást ismertető bemutatók segítségével.
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 pont
767/2008/EK rendelet
38 cikk – 3 bekezdés
31.  A 38. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
törölve
„(3) Ha egy tagállamhoz, amely nem a felelős tagállam, a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hét napos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapos határidőn belül ellenőrzi az adatok pontosságát és annak a VIS-ben való jogszerű feldolgozását.”;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
38 cikk
31a.  A 38. cikk helyébe a következő szöveg lép:
38. cikk
38. cikk
Hozzáférési, kijavítási és törlési jog
A személyes adatokhoz való hozzáférés joga, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez, törléséhez, és a kezelésük korlátozásához való jog
(1)  A 95/46/EK irányelv 12. cikk a) pontjának megfelelően az egyéb információk nyújtására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül minden személynek jogában áll tudomást szerezni a VIS-ben rögzített, hozzá kapcsolódó adatokról, és hogy mely tagállam továbbította azt az adatot a VIS-be. Az adatokhoz való ilyen hozzáférést csak tagállam engedélyezheti. Minden egyes tagállam rögzíti az ilyen hozzáférés iránti kérelmeket.
(1)  A tájékoztatáshoz való, az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikke szerinti jog sérelme nélkül, azokat a kérelmezőket, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek birtokosait, akiknek az adatait a VIS-ben tárolják, az adataik felvételekor tájékoztatni kell az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogaik gyakorlására vonatkozó eljárásokról. Ezzel egyidejűleg ezeknek a személyeknek meg kell adni az európai adatvédelmi biztos elérhetőségét.
(2)   Bármely személy kérheti, hogy a vele kapcsolatos pontatlan adat kijavításra kerüljön, és hogy a jogellenesen rögzített adatot töröljék. A kijavítást vagy a törlést a felelős tagállam a saját törvényei, rendelkezései és eljárásai szerint haladéktalanul elvégzi.
(2)   Az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke és az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogok gyakorlása érdekében az (1) bekezdésben említett személyeknek jogukban áll ahhoz a tagállamhoz fordulni, amely bevitte az adataikat a VIS-be. Az ilyen kérelmet kapó tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 napon belül megvizsgálja és megválaszolja azt. Amennyiben valamely kérelem nyomán kiderül, hogy a VIS-ben tárolt adatok ténylegesen pontatlanok vagy azokat jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam haladéktalanul – és az (EU) 2016/679 rendelet 12. cikkének (3) és (4) pontjával összhangban legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül – helyesbíti vagy törli ezeket az adatokat a VIS-ben. Ha a kérelmet a felelős tagállamtól eltérő tagállamhoz nyújtják be, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hétnapos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok pontosságát, valamint a VIS-ben való feldolgozásuk jogszerűségét. Az a tagállam, amely kapcsolatba lépett a felelős tagállam hatóságával, tájékoztatja az érintett személyeket kérelmük továbbításáról, valamint a további eljárásról.
(3)   Ha egy tagállamhoz, amely nem a felelős tagállam, a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, 14 napos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapos határidőn belül ellenőrzi az adatok pontosságát és annak a VIS-ben való jogszerű feldolgozását.
(3)   Ha a felelős tagállam nem ért egyet azzal az állítással, hogy a VIS-ben rögzített adat ténylegesen pontatlan vagy jogellenesen került rögzítésre, haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, írásban megmagyarázva az érintett személynek, hogy miért nem kívánja helyesbíteni vagy törölni a rá vonatkozó adatot.
(4)   Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a VIS-ben rögzített adat nem pontos vagy a rögzítésére jogellenesen került sor, a felelős tagállam a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően kijavítja vagy törli az adatot. A felelős tagállam írásban haladéktalanul megerősíti az érintett személy felé, hogy intézkedett a rá vonatkozó adat kijavítása vagy törlése iránt.
(4)   E határozatban tájékoztatni kell az érintett személyt arról is, hogy a (2) bekezdésben említett kérelem tárgyában hozott határozattal szemben lehetősége van kifogással élni, valamint adott esetben arról, hogyan nyújthat be keresetet vagy panaszt az illetékes hatóságokhoz vagy bíróságokhoz, és hogy ehhez – többek között az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságoktól – az adott személy hogyan vehet igénybe segítséget.
(5)  Ha a felelős tagállam nem ért egyet azzal, hogy a VIS-ben rögzített adat pontatlan vagy jogellenesen került rögzítésre, haladéktalanul írásban kell magyarázatot küldenie az érintett személynek, hogy miért nem kívánja kijavítani vagy törölni a rá vonatkozó adatot.
(5)   A (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett személy személyazonosságának megállapításához szükséges információkat. Ezek az információk kizárólag a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tételére használhatók fel.
(6)  A felelős tagállam az érintett személynek azokról a lépésekről is magyarázó tájékoztatást küld, amelyeket az adott személy tehet, ha nem fogadja el az adott magyarázatot. Ez magában foglalja az azzal kapcsolatos tájékoztatást is, hogy hogyan kell keresetet benyújtani vagy panaszt tenni az adott tagállam illetékes hatósága vagy bírósága előtt, valamint hogy milyen egyéb – többek között a 41. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti felügyeleti hatóságok részéről adott – segítségnyújtásra van lehetőség az adott tagország törvényei, rendeletei és eljárásai szerint.
(6)  A felelős tagállam írásos dokumentum formájában feljegyzést készít a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásáról és kezelésének módjáról. Ezt a dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a (2) bekezdés második albekezdésében említett, az adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó határozat, illetve a (3) bekezdésben említett határozat időpontjától számított hét napon belül az nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 b pont (új)
767/2008/EK rendelet
39 cikk
31b.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:
39. cikk
39. cikk
Együttműködés az adatvédelemi jogok biztosítására
Együttműködés az adatvédelemi jogok biztosítására
(1)  A tagállamok aktívan együttműködnek a 38. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott jogok betartásában.
(1)  A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek az 38. cikkben meghatározott jogok betartásában.
(2)  Minden tagállamban a nemzeti felügyeleti hatóság kérésre segítséget nyújt és tanácsot ad az érintett személynek annak a jogának a gyakorlásában, hogy kijavításra vagy törlésre kerüljön a rá vonatkozó adat a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (4) bekezdésének megfelelően.
(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikke (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság kérésre minden tagállamban segítséget és tanácsot nyújt az érintett számára azon jogának a gyakorlásában, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban helyesbítsék, kiegészítsék vagy töröljék, illetve kezelésüket korlátozzák.
(3)  Az adatokat továbbító felelős tagállam nemzeti felügyeleti hatósága és a kérelmet átvevő tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai együttműködnek ebből a célból.
Az első albekezdésben említett célok elérése érdekében az adatokat továbbító felelős tagállam felügyeleti hatósága és annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága, amelyhez a kérelmet intézték, együttműködnek egymással.
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 c pont (új)
767/2008/EK rendelet
40 cikk
31c.  A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:
40. cikk
40. cikk
Szankciók
Szankciók
(1)  Minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállam illetékes hatóságai vagy bírósága előtt, amely visszautasította a 38. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogot vagy az ilyen adatra vonatkozó kijavítási, illetve törlési jogot.
(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 77. és 79. cikkének sérelme nélkül minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállam illetékes hatóságai vagy bírósága előtt, amely visszautasította az e rendelet 38. cikkében meghatározott, a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogot vagy az ilyen adatra vonatkozó helyesbítési, kiegészítési, illetve törlési jogot. A keresetindítás vagy panasztétel joga azokban az esetekben is fennáll, amikor a hozzáférés, helyesbítés, kiegészítés vagy törlés iránti kérelemre a 38. cikkben előírt határidőkön belül nem érkezett válasz, illetve amikor az adatkezelő egyáltalán nem foglalkozott a kérelemmel.
(2)  A 39. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felügyeleti hatóságok által nyújtott segítség a teljes eljárás folyamán igénybe vehető.
(2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság által nyújtott segítség a teljes eljárás folyamán igénybe vehető.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 d pont (új)
767/2008/EK rendelet
41 cikk
31d.  A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:
41. cikk
41. cikk
A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet
A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet
(1)  Az egyes tagállamokban kijelölt és a 95/46/EK irányelv 28. cikkében említett hatáskörökkel rendelkező hatóság vagy hatóságok (a továbbiakban: nemzeti felügyeleti hatóság) függetlenül ellenőrzik az 5. cikk (1) bekezdésében említett személyes adatok adott tagállam általi feldolgozásának törvényességét, beleértve azoknak a VIS-be és a VIS-ből történő továbbítását.
(1)  Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság független módon figyelemmel kísérje a személyes adatok adott tagállam általi, e rendelet szerinti kezelésének jogszerűségét.
(2)  A nemzeti felügyeleti hatóság biztosítja a nemzeti rendszer keretében folytatott adatfeldolgozási műveletek legalább négyévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését.
(2)   Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság vagy hatóságok biztosítják a felelős nemzeti hatóságok által végzett adatkezelési műveleteknek a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő, legalább háromévente történő ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét figyelembe lehet venni az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel létrehozott mechanizmus keretében végzett értékelések során. Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság évente közzéteszi az adatok helyesbítésére, kiegészítésére vagy törlésére, vagy az adatkezelés korlátozására irányuló kérelmek számát, a kérelmek nyomán hozott intézkedéseket, valamint az érintettek kérelme nyomán végzett helyesbítések, kiegészítések, törlések és az adatkezelés korlátozásainak számát.
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján rá ruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal.
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóság rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.
(4)   A személyes adatok VIS-ben történő feldolgozása tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely az e tagállam általi adatfeldolgozásért központilag felelős. Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot e hatóság adatairól.
(5)   Valamennyi tagállam megadja a nemzeti felügyeleti hatóságok által kért tájékoztatást és különösen tájékoztatja azokat a 28. cikkel és a 29. cikk (1) bekezdésével összhangban végzett tevékenységekről, biztosítja számukra a 28. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett listához és a 34. cikkben említett nyilvántartási bejegyzésekhez való hozzáférést, továbbá a valamennyi létesítménybe történő mindenkori bejutást.
(5)  A tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják a kért információkat, különösen az e rendeletben meghatározott felelősségi körének megfelelően folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. A tagállamok biztosítják az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság számára a naplóikhoz való hozzáférést, valamint mindenkor lehetővé teszik számára az interoperabilitással összefüggésbe hozható létesítményeikbe történő bejutást.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 e pont (új)
767/2008/EK rendelet
42 cikk
31e.  A 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:
42. cikk
42. cikk
Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet
Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet
(1)  Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi, hogy az igazgató hatóság e rendelettel összhangban végzi-e a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit. A 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.
(1)  Az európai adatvédelmi biztos felelős az eu-LISA, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az e rendelet alapján végzett személyesadat-kezelési tevékenységek felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy az ilyen tevékenységeket az (EU) 2018/1725 rendelettel és e rendelettel összhangban végezzék.
(2)  Az európai adatvédelmi biztos biztosítja az igazgató hatóság által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább négyévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését. Az ilyen ellenőrzésről szóló jelentést el kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az igazgató hatóságnak, a Bizottságnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az igazgató hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye az észrevételeit.
(2)  Az európai adatvédelmi biztos biztosítja az eu-LISA által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább háromévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését. Az ellenőrzésről készült jelentést meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, az eu-LISA, a Bizottság és a tagállamok számára. Az eu-LISA a jelentések elfogadása előtt lehetőséget kap észrevételeinek megtételére.
(3)   Az igazgató hatóság megadja az európai adatvédelmi biztos által kért információt, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és azoknak a 34. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásához, valamint megengedi számára, hogy bármely időben, valamennyi létesítményébe bejusson.
(3)   Az eu-LISA megadja az európai adatvédelmi biztos által kért információt, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és azoknak a 22r., 34. és 45b. cikkben említett naplóihoz, valamint megengedi az európai adatvédelmi biztos számára, hogy bármely időben, valamennyi létesítményébe bejusson.”
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 pont
767/2008/EK rendelet
43 cikk – 1 és 2 bekezdés
32.  A 43. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
törölve
(1)  Az európai adatvédelmi biztos nemzeti részvételt igénylő sajátos kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti ellenőrző szervekkel, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy egy nemzeti ellenőrző szerv súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy az interoperabilitási elemek kommunikációs csatornáin zajló, potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel, illetőleg az egy vagy több nemzeti ellenőrző szerv által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben.
(2)  Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) XXXX/2018 rendelet [a felülvizsgált 45/2001 rendelet] 62. cikkével összhangban összehangolt felügyeletet kell biztosítani.;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
43 cikk
32a.  A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:
43. cikk
43. cikk
A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés
A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés
(1)  A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a VIS és a nemzeti rendszerek összehangolt felügyeletét.
(1)   A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással, hogy biztosítsák az interoperabilitási elemek és az e rendelet egyéb rendelkezéseinek összehangolt felügyeletét.
(2)  Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.
(2)   Az európai adatvédelmi biztos és a felügyeleti hatóságok egymással megosztják a releváns információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására, és szükség szerint terjesztik az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismereteket.
(3)  A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségei és lebonyolítása az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozniuk.
(3)   A (2) bekezdés céljából a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer üléseznek az Európai Adatvédelmi Testület keretében. E találkozók költségei és azok megszervezése az Európai Adatvédelmi Testületet terheli. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozniuk.
(4)  A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az igazgató hatóságnak. A jelentés valamennyi tagállamra vonatkozóan tartalmaz egy, az érintett tagállam nemzeti felügyeleti hatósága által készített fejezetet.
(4)   A tevékenységekről készített együttes jelentést az Európai Adatvédelmi Testületnek kétévente meg kell küldenie az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA számára. A jelentésben valamennyi tagállamra vonatkozóan szerepelnie kell egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetnek.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 b pont (új)
767/2008/EK rendelet
44 cikk
32b.  A 44. cikket el kell hagyni.
44. cikk
Adatvédelem az átmeneti időszakban
Amennyiben a Bizottság az átmeneti időszakban e rendelet 26. cikke (4) bekezdésének megfelelően átruházza feladatait egy másik szervre vagy szervekre, biztosítania kell, hogy az európai adatvédelmi biztos jogosult és képes legyen feladatainak teljes körű elvégzésére – beleértve a helyszíni ellenőrzések végrehajtását –, valamint a 45/2001/EK rendelet 47. cikke alapján rá ruházott bármely más hatáskör gyakorlására.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 c pont (új)
767/2008/EK rendelet
45 cikk – 2 a bekezdés (új)
32c.  A 45. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A VIS központi rendszere, a tagállamokban megtalálható nemzeti interfészek, valamint a VIS központi rendszere és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges, a következő kérdéseket érintő intézkedéseket az 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni:
a)   a rendszer fizikai architektúrájának megtervezése, ideértve a kommunikációs hálózatot is;
b)   azok a technikai szempontok, amelyek a személyes adatok védelmével kapcsolatos vonatkozással bírnak;
c)   azok a technikai szempontok, amelyek komoly pénzügyi hatással bírnak a tagállamok költségvetésére, vagy komoly technikai hatással bírnak a tagállamok nemzeti rendszereire;
d)   a biztonsági követelmények kidolgozása, beleértve a biometriai szempontokat is.”
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 34 pont
767/2008/EK rendelet
45a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, az eu-LISA és az (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül hozzáférést kapnak a következő adatokhoz:
A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, az eu-LISA és az (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az adatok teljes mértékben anonimizált jellege következtében az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül hozzáférést kapnak a következő adatokhoz:
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 34 pont
767/2008/EK rendelet
45a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a kérelmező neme, születési ideje és jelenlegi állampolgársága;
c)  a kérelmező neme, születési éve és jelenlegi állampolgársága;
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 34 pont
767/2008/EK rendelet
45a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – h pont
h)  a dokumentummal vagy a kérelemmel kapcsolatos határozatok megjelölt indokai, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében; a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelemre vonatkozó határozat (a kérelem elfogadása vagy elutasítása és annak indokai);
h)  a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot elutasító határozat megjelölt indokai, beleértve a lekérdezett uniós információs rendszerekben, az Europol és Interpol adataiban, az (EU) 2018/1240 rendelet 29. cikkében említett figyelőlistán vagy az egyedi kockázati mutatókban megjelent találatok megemlítését is;
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 34 pont
767/2008/EK rendelet
45a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – h a pont (új)
ha)  egy dokumentumot elutasító határozat megjelölt indokai, beleértve a lekérdezett uniós információs rendszerekben, az Europol és Interpol adataiban, az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán vagy az egyedi kockázati mutatókban megjelent találatok megemlítését is;
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 34 pont
767/2008/EK rendelet
45a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – k pont
k)  a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az utazás fő célja(i); a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelem célja;
k)  a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az utazás fő célja(i);
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 34 pont
767/2008/EK rendelet
45a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – l pont
l)  a visszavont, törölt vagy meghosszabbított érvényességű tartózkodással kapcsolatosan bevitt adatok, az esettől függően;
l)  a visszavont, törölt vagy meghosszabbított érvényességű vízumdokumentummal kapcsolatosan bevitt adatok, az esettől függően;
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 34 pont
767/2008/EK rendelet
45a cikk – 6 bekezdés
(6)  A statisztikai adatokból minden év végén összeállítják az adott évre vonatkozó negyedéves statisztikákat. A statisztikáknak tagállamok szerinti bontásban kell tartalmazniuk az adatokat.
(6)  A statisztikai adatokból minden év végén összeállítják az adott évre vonatkozó éves jelentést. A statisztikáknak tagállamok szerinti bontásban kell tartalmazniuk az adatokat. A jelentést közzé kell tenni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45b cikk – 1 bekezdés
(1)  A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a légi fuvarozók, a tengeri fuvarozók és a menetrend szerinti távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozók lekérdezést küldenek a VIS-nek annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel. Ennek érdekében a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében a fuvarozóknak – az esettől függően – meg kell adniuk az e rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 22c. cikkben felsorolt adatokat.
(1)  A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a légi fuvarozók, a tengeri fuvarozók és a menetrend szerinti távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozók lekérdezést küldenek a VIS-nek annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, a fuvarozónak tájékoztatnia kell erről az utasokat, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45b cikk – 3 bekezdés
(3)  Az e rendelettel módosított 2004/512/EK határozat 1. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett, a fuvarozók által használatos internetes átjáróhoz való biztonságos hozzáférés lehetővé teszi a fuvarozók számára, hogy az utas felszállását megelőzően elvégezzék az (1) bekezdés szerinti lekérdezést. E célból a fuvarozók az úti okmány géppel olvasható területén szereplő adatok segítségével lekérdezést hajthatnak végre az VIS-ben.
(3)  A 2a. cikk h) pontjában említett – mobil műszaki megoldások használatát is lehetővé tevő – fuvarozói portálhoz való biztonságos hozzáférés lehetővé teszi a fuvarozók számára, hogy az utas felszállását megelőzően elvégezzék az (1) bekezdés szerinti lekérdezést. A fuvarozóknak meg kell adniuk az úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónájában található adatokat, és meg kell jelölniük a beutazás helye szerinti tagállamot. Ettől eltérve repülőtéri tranzit esetében a fuvarozó nem köteles ellenőrizni, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e érvényes, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel.
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45b cikk – 4 bekezdés
(4)  A VIS annak megjelölésével válaszol, hogy a személy rendelkezik-e érvényes vízummal, és OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak.
(4)  A VIS annak jelzésével válaszol, hogy a személy rendelkezik-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel, és OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. Abban az esetben, ha a 810/2009/EK rendelet 25. cikkének megfelelően korlátozott területi érvényességű, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum került kiadásra, a VIS által küldött válasznak egyrészt figyelemmel kell lennie arra, hogy a vízum mely tagállam(ok)ra érvényes, másrészt a fuvarozó által megjelölt, a beutazás helye szerinti tagállamra. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el a fuvarozói portál üzemeltetési feltételeire, valamint az alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45b cikk – 5 bekezdés
(5)  Létre kell hozni egy kizárólag fuvarozók számára elérhető hitelesítési rendszert annak érdekében, hogy a (2) bekezdés alkalmazásában a fuvarozók kellően felhatalmazott alkalmazottai hozzáférjenek a fuvarozók számára fenntartott internetes átjáróhoz. A hitelesítési rendszer elfogadását a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén végzi, összhangban a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással.
(5)  Létre kell hozni egy kizárólag fuvarozók számára elérhető hitelesítési rendszert annak érdekében, hogy a (2) bekezdés alkalmazásában a fuvarozók kellően felhatalmazott alkalmazottai hozzáférjenek a fuvarozók számára fenntartott internetes átjáróhoz. A hitelesítési rendszer kialakításakor figyelemmel kell lenni az információbiztonsági kockázatkezelésre, valamint a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveire. A hitelesítési rendszer elfogadását a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén végzi, összhangban a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45b cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A fuvarozói portálnak egy olyan különálló, csak olvasható adatbázist kell használnia, amelyet a VIS-ben tárolt adatok minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissítenek. Az eu-LISA felel a fuvarozói portál és az abban található személyes adatok biztonságáért, továbbá azért a folyamatért, amelynek során a személyes adatokat a különálló, csak olvasható adatbázisba lekérik.
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45b cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  Az e cikk (1) bekezdésében említett fuvarozókra alkalmazni kell a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény) 26. cikkének (2) bekezdésével és a 2001/51/EK tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban megállapított szankciókat abban az esetben, amikor olyan harmadik országbeli állampolgárokat fuvaroznak, akik annak ellenére, hogy kötelesek vízumot beszerezni, nem rendelkeznek érvényes vízummal.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45b cikk – 5 c bekezdés (új)
(5c)  Abban az esetben, ha harmadik országbeli állampolgárok beléptetését megtagadják, az őket légi, tengeri vagy szárazföldi úton a külső határokhoz szállító fuvarozók haladéktalanul kötelesek ismét felelősséget vállalni értük. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok felszólítására a fuvarozók kötelesek visszaszállítani a harmadik országbeli állampolgárokat vagy abba a harmadik országba, amelyből odaszállították őket, vagy abba a harmadik országba, amely kiállította az utazáshoz használt úti okmányukat vagy bármely más olyan harmadik országba, amelybe biztosan beengedik őket.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45b cikk – 5 d bekezdés (új)
(5d)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító fuvarozók számára az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított első három évben az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés opcionális, az (5b) bekezdésben említett rendelkezések pedig ebben az időszakban nem alkalmazandók rájuk.
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45c cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása technikailag lehetetlen a VIS bármely részének meghibásodása vagy egyéb, a fuvarozókon kívül álló okok miatt, a fuvarozók mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a fuvarozók számára fenntartott internetes átjárón keresztül ellenőrizniük kelljen az érvényes vízum vagy úti okmányok rendelkezésre állását. Amennyiben az igazgató hatóság ilyen hibát észlel, értesíti a fuvarozókat. Emellett a hiba elhárításáról is értesíti a fuvarozókat. Amennyiben az ilyen hibát a fuvarozók észlelik, értesíthetik az igazgató hatóságot.
(1)  Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása technikailag lehetetlen a VIS bármely részének meghibásodása miatt, a fuvarozók mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a fuvarozói portálon keresztül ellenőrizniük kelljen az érvényes vízum vagy úti okmányok rendelkezésre állását. Amennyiben az eu-LISA ilyen hibát észlel, értesíti a fuvarozókat. Emellett a hiba elhárításáról is értesíti a fuvarozókat. Amennyiben az ilyen hibát a fuvarozók észlelik, értesíthetik az eu-LISA-t.
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45c cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben a 45b. cikk (5b) bekezdésében említett szankciók nem szabhatók ki a fuvarozókra.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45c cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása a VIS bármely részének meghibásodásától eltérő okok miatt hosszabb időn keresztül technikailag lehetetlen a fuvarozó számára, a fuvarozó tájékoztatja az eu-LISA-t.
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45d cikk – 1 bekezdés
(1)  Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 40. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása érdekében és az ugyanezen rendelet 40. cikkének (8) bekezdésében biztosított hozzáférésen túl az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai megbízatásuk keretei között jogosultak hozzáférni a VIS-ben rögzített adatokhoz és lekérdezni azokat.
(1)  Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 40. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása érdekében az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai megbízatásuk keretei között jogosultak hozzáférni a VIS-ben rögzített adatokhoz és lekérdezni azokat.
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45e cikk – 1 bekezdés
(1)  A 45d. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférésre tekintettel az európai határ- és partvédelmi csapatok a 45d. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési ponttól kérelmezhetik a VIS-ben tárolt összes adathoz vagy adatok egy konkrét csoportjához való hozzáférést. A kérelemben hivatkozni kell a kérelem alapjául szolgáló tagállam határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és/vagy visszaküldésre vonatkozó műveleti tervére. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Európai Határ- és Parti Őrség központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a csapatnak.
(1)  A 45d. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférésre tekintettel az európai határ- és partvédelmi csapatok a 45d. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési ponttól kérelmezhetik a VIS-ben tárolt összes adathoz vagy adatok egy konkrét csoportjához való hozzáférést. A kérelemben hivatkozni kell a kérelem alapjául szolgáló tagállam határforgalom-ellenőrzésre és határőrizetre vonatkozó műveleti tervére. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Európai Határ- és Parti Őrség központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a csapatnak.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45e cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a fogadó tagállam engedélyezi a csapat tagjai számára a VIS-be való betekintést annak érdekében, hogy teljesíthessék a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti célokat, és
a)  a fogadó tagállam engedélyezi a csapat tagjai számára a VIS-be való betekintést annak érdekében, hogy teljesíthessék a határforgalom-ellenőrzésre és határőrizetre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti célokat, és
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45e cikk – 3 bekezdés
(3)  Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének (3) bekezdése szerint a csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a VIS-ből származó információra reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.
(3)  Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének (3) bekezdése szerint a csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a VIS-ből származó információra reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45e cikk – 7 bekezdés
(7)  Az európai határ- és partvédelmi csapatok vagy a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok valamely tagja által a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekre vonatkozó minden naplót az igazgató hatóság vezet a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően.
(7)  Az európai határ- és partvédelmi csapatok valamely tagja által a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekre vonatkozó minden naplót az igazgató hatóság vezet a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45e cikk – 8 bekezdés
(8)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által végzett minden egyes hozzáférést és minden lekérdezést naplózni kell a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint rögzíteni kell minden alkalmat, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfért.
(8)  Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatai által végzett minden egyes hozzáférést és minden lekérdezést naplózni kell a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint rögzíteni kell minden alkalmat, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfért.
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
767/2008/EK rendelet
45e cikk – 9 bekezdés
(9)  Tilos a VIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a VIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér, kivéve ha az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet alkalmazásában erre a feladatok ellátása céljából van szükség. Tilos a VIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősülhet a VIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának.
(9)  Tilos a VIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a VIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér. Tilos a VIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősülhet a VIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának.
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 a pont (új)
767/2008/EK rendelet
46 cikk
35a.  A 46. cikket el kell hagyni,
46. cikk
A schengeni konzultációs hálózat technikai funkcióinak átvétele
A 49. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott időponttól kezdve a 16. cikkben említett konzultációs mechanizmus lép a schengeni konzultációs hálózat helyébe, miután az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a schengeni konzultációs hálózatot alkalmazó valamennyi tagállam értesítést küldött a VIS-nek a Schengeni Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdése szerint a központi vízumhatóságok által a vízumkérelmekről folytatott konzultáció érdekében történő felhasználására vonatkozó jogi és technikai intézkedések meghozataláról.
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 b pont (új)
767/2008/EK rendelet
47 cikk
35b.  A 47. cikket el kell hagyni.
47. cikk
Az adatátvitel indítása
Minden tagállam értesíti a Bizottságot arról, hogy felállította az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatoknak a nemzeti interfészen keresztül a központi VIS-be történő adatátviteléhez szükséges műszaki és jogi rendszert.
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 c pont (új)
767/2008/EK rendelet
48 cikk
35c.  A 48. cikket el kell hagyni.
48. cikk
A működés megkezdése
(1)  A Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikor a VIS elkezdi működését, azt követően, hogy:
a)  elfogadták a 45. cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket;
b)  a Bizottság bejelentette, hogy sikeresen lezárult a VIS átfogó vizsgálata, amit a Bizottság a tagállamokkal együtt hajt végre;
c)  a technikai intézkedések érvényesítését követően a tagállamok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott első régió valamennyi kérelme tekintetében meghozták az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket, beleértve a valamely másik tagállam nevében történő adatgyűjtésre és/vagy -továbbításra vonatkozó intézkedéseket.
(2)  A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet az (1) bekezdés b) pontja szerint elvégzett vizsgálat eredményeiről.
(3)  Valamennyi egyéb régióban a Bizottság meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok továbbítása kötelezővé válik, azt követően, hogy a tagállamok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy az érintett régió valamennyi kérelme tekintetében meghozták az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket, beleértve a valamely másik tagállam nevében történő adatgyűjtésre és/vagy -továbbításra vonatkozó intézkedéseket. Ezen időpontot megelőzően bármely tagállam bármely régióban megkezdheti a működést, amint tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy meghozta legalább az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket.
(4)  Az (1) és (3) bekezdésben említett régiókat a 49. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni; a régiók meghatározására vonatkozó kritériumok a következők: az illegális bevándorlás kockázata, a tagállamok belső biztonságát fenyegető veszélyek, valamint a biometrikus adatok felvételének kivitelezhetősége az adott régió minden pontján.
(5)  A Bizottság valamennyi régió tekintetében közzéteszi a működés kezdeti időpontját az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(6)  Egyik tagállam sem tekinthet be egy másik tagállam által a VIS-be továbbított adatokba azt megelőzően, hogy ez utóbbi tagállam vagy a képviseletében eljáró más tagállam az (1) és (3) bekezdéssel összhangban megkezdi az adatok bevitelét.
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 d pont (új)
767/2008/EK rendelet
48 a cikk (új)
35d.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„48a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)   A Bizottságnak a 9cb. cikk és a 23. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9cb. és a 23. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)   A 9cb. cikk és a 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – cím
Nyomon követés és értékelés
Az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követése és értékelése
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az igazgató hatóság gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek a VIS működését a teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében ellenőrzik.
(1)  Az eu-LISA gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek ellenőrzik a VIS működését a teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében, és amelyek ellenőrzik az alapvető jogoknak, többek között a személyes adatok védelme jogának, a megkülönböztetésmentességhez való jognak, a gyermek jogának és a hatékony jogorvoslathoz való jognak a biztosítását.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – 2 bekezdés
(2)  A műszaki karbantartás céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-ben végzett feldolgozási műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.
(2)  A műszaki karbantartás céljából az eu-LISA hozzáférést kap a VIS-ben végzett kezelési műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az eu-LISA kétévente jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.
(3)  Az eu-LISA kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát és költségeit is. E jelentés magában foglalja a projekt és a kapcsolódó költségek jelenlegi alakulásának és előrehaladásának áttekintését, a pénzügyi hatások értékelését, valamint a rendszer általános költségeit befolyásoló esetleges technikai problémákkal és kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatást.
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A fejlesztési folyamat késedelme esetén eu-LISA a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a késedelem okairól, valamint időbeli és pénzügyi következményeiről.
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a lekérdezés pontos célja, beleértve a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát;
a)  a lekérdezés pontos célja, beleértve a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát, valamint a 12 év alatti gyermekek adataihoz való hozzáféréseket;
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
ca)  azoknak az eseteknek a száma és típusa, amelyekben az 22m. cikk (2) bekezdésében említett sürgősségi eljárás alkalmazására került sor, beleértve azokat az eseteket is, amikor a központi hozzáférési pont az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a sürgős eljárást;
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új)
da)  a gyermekkereskedelemre vonatkozó statisztikák, beleértve a sikeres személyazonosítások eseteit is.
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.
A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz. A Bizottság egy átfogó jelentésben foglalja össze az éves jelentéseket, amelyet ugyanezen év december 30-ig kell közzétenni.
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont
767/2008/EK rendelet
50 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság négyévente átfogó értékelést készít a VIS-ről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, e rendelet VIS-re való alkalmazásának és a VIS biztonságának vizsgálatát, a 31. cikkben említett rendelkezések felhasználását, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(5)  A Bizottság kétévente átfogó értékelést készít a VIS-ről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések és a viselt költségek fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, valamint azoknak az alapvető jogokra gyakorolt hatását, e rendelet VIS-re való alkalmazásának és a VIS biztonságának vizsgálatát, a 31. cikkben említett rendelkezések felhasználását, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 39 pont
767/2008/EK rendelet
1 melléklet – cím
39.  Az 1. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:
törölve
A 31. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek listája.
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
IIIa fejezet – 22a cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A határozat kiadására hatáskörrel rendelkező hatóság a határozat kibocsátása előtt egyéni aktát hoz létre.
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
IIIa fejezet – 22a cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a jogosult egy csoport tagjaként vagy családtagjával együtt nyújtotta be kérelmét, a hatóság a csoportba tartozó minden személy tekintetében külön egyéni aktát hoz létre, és összekapcsolja a kérelmet közösen benyújtó, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt szerző személyek aktáit.
(3)  Amennyiben a jogosult egy csoport tagjaként vagy családtagjával együtt nyújtotta be kérelmét, a hatóság a csoportba tartozó minden személy tekintetében külön egyéni aktát hoz létre, és összekapcsolja a kérelmet közösen benyújtó, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt szerző személyek aktáit. A szülők vagy a törvényes gondviselők kérelmeit nem szabd különválasztani gyermekeikétől.
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22b cikk – 1 bekezdés
(1)  Kizárólag annak vizsgálata céljából, hogy az adott személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében veszélyt jelenthet-e a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a VIS automatikusan feldolgozza az aktákat egy vagy több esetleges találat azonosítása érdekében. A VIS minden egyes aktát egyedileg vizsgál meg.
(1)  Kizárólag annak vizsgálata céljából, hogy az adott személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében veszélyt jelenthet-e a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára, a VIS automatikusan feldolgozza az aktákat egy vagy több esetleges találat azonosítása érdekében. A VIS minden egyes aktát egyedileg vizsgál meg.
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22b cikk – 2 bekezdés
(2)  Minden alkalommal, amikor a 22d. cikk alapján hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vagy elutasítására vonatkozó egyéni akta létrehozására kerül sor, a VIS [az interoperabilitásról szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő megfelelő adatokkal.
(2)  Minden alkalommal, amikor a 22c. cikk alapján hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedéllyel kapcsolatos egyéni akta létrehozására kerül sor, a VIS [az interoperabilitásról szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjában említett megfelelő adatokat. A VIS ellenőrzi, hogy:
a)   a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet a SIS-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
b)   a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet az SLTD adatbázisban elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;
c)   a kérelmező vonatkozásában bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be;
d)   a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;
e)   a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, visszavont vagy megsemmisített utazási engedélyben;
f)   a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán;
g)   a kérelmező adatait ugyanazon személy vonatkozásában már rögzítették-e a VIS-ben;
h)   a kérelemben az úti okmány kapcsán megadott adatok egyeznek-e egy másik hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemmel, amelyhez eltérő személyi azonosító adatok társulnak;
i)   a kérelmező a határregisztrációs rendszerben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;
j)   a kérelmezőt a határregisztrációs rendszerben nyilvántartják-e olyan személyként, akinek belépését korábban megtagadták;
k)   született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
l)   született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;
m)   szerepelnek-e az Europol nyilvántartásában a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok;
n)   ha a kérelmező kiskorú, azt, hogy a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy tekintetében fennállnak-e a következők:
i.   európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;
ii: beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;
iii.   olyan úti okmánnyal rendelkezik amely szerepel az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán.
E bekezdés nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozat további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától.
A hibás találatok kockázatának elkerülése érdekében egy biometrikus adatokkal foglalkozó szakértőnek manuálisan ellenőriznie kell minden olyan, 14 évnél fiatalabb gyermekre vagy 75 évnél idősebb személyre vonatkozó lekérést, amely az egyezést megelőzően több mint öt évvel rögzített biometrikus azonosítókon alapul, illetve amely nem erősíti meg a harmadik ország állampolgárának személyazonosságát.
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22b cikk – 3 bekezdés
(3)  A VIS hozzáad az egyéni aktához egy hivatkozást a (2) és (5) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi az egyéni aktában.
(3)  A VIS hozzáad az egyéni aktához egy hivatkozást a (2) és (5) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi az egyéni aktában. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni.
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22b cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival.
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22b cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(4)  A 2. cikk (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a hosszú távú tartózkodásra jogosító kiállított vagy meghosszabbított vízumok tekintetében a 22b. cikk (2) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 22c. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a birtokos nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt:
(4)  A 2. cikk (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a hosszú távú tartózkodásra jogosító kiállított vagy meghosszabbított vízumok tekintetében az e cikk (2) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 22c. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a birtokos nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt:
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22b cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés.
d)  személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés, célzott ellenőrzés vagy információkérő ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés.
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22b cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben az e bekezdés szerinti összehasonlítás egy vagy több találatot hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának és meghozza a megfelelő további intézkedéseket.
A 9a. cikk (5a), (5b), (5c) és (5d) bekezdését, valamint a 9c., 9ca. és 9cb. cikkeket értelemszerűen kell alkalmazni, az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően.
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22b cikk – 6 bekezdés
(6)  Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy a tartózkodási engedélyt egy tagállam konzuli hatósága bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, a 9a. cikket kell alkalmazni.
törölve
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22b cikk – 7 bekezdés
(7)  Amennyiben a tartózkodási engedélyt a tagállam területén lévő hatóság bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot a tagállam területén lévő hatóság hosszabbította meg, a következőket kell alkalmazni:
törölve
a)  e hatóság ellenőrzi, hogy az egyéni aktában szereplő adatok megegyeznek-e a VIS-ben vagy az igénybe vett (2) bekezdés szerinti más uniós információs rendszerben/adatbázisban, az Europol-adatokban vagy az Interpol-adatbázisban található adatokkal;
b)  amennyiben a (2) bekezdés szerinti találat az Europol-adathoz kapcsolódik, további intézkedések céljából értesíteni kell az Europol nemzeti egységét;
c)  amennyiben az adatok nem egyeznek, és a (2) és (3) bekezdés szerinti automatikus feldolgozás nem hozott egyéb találatokat, a hatóságnak törölnie kell a valótlan találatot a kérelemfájlból;
d)  amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a hatóság a (4) bekezdés szerint az uniós és a nemzeti jogszabályokban meghatározott eljárásoknak, feltételeknek és kritériumoknak megfelelően intézkedik a találatot hozó adatra vonatkozóan.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22c cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont
a)  vezetéknév (családnév); utónevek; születési idő; jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; születési idő, hely és ország;
a)  vezetéknév (családnév); utónevek; születési év; jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; születési hely és ország;
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22c cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f pont
f)  a jogosult arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve;
(f)  a jogosult arcképmása, helyben elkészítve;
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22d cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására irányuló határozat meghozatalára azért került sor, mert a kérelmező a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak, a kérelmet elutasító hatóság késedelem nélkül köteles elkészíteni a következő adatokat tartalmazó egyéni aktát:
Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására irányuló határozat meghozatalára azért került sor, mert a kérelmező a közrendre vagy a belső biztonságra veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak, a kérelmet elutasító hatóság késedelem nélkül köteles elkészíteni a következő adatokat tartalmazó egyéni aktát:
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22d cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a kérelem alapjául szolgáló természetes személy vezetékneve, utóneve és címe;
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22d cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  a kérelmező arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve;
f)  a kérelmező arcképmása, helyben elkészítve;
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22d cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  arra vonatkozó információ, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására azért került sor, mert a kérelmező a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak;
h)  arra vonatkozó információ, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására azért került sor, mert a kérelmező a közrendre vagy a belső biztonságra veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak;
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22g cikk – 1 bekezdés
(1)  A dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének, valamint annak ellenőrzésének kizárólagos céljából, hogy a személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a külső határátkelőhelyeken lefolytatott ellenőrzések tekintetében a rendelet szerint illetékes hatóság a dokumentum számának segítségével kereséseket folytathat le az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok között.
(1)  A dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének, valamint annak ellenőrzésének kizárólagos céljából, hogy a személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára, a külső határátkelőhelyeken lefolytatott ellenőrzések tekintetében a rendelet szerint illetékes hatóság a dokumentum számának segítségével kereséseket folytathat le az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok között.
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22g cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek.
e)  a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett arcképmások.
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22h cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok és –adott esetben – a rendőrség kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének, valamint annak ellenőrzésének céljából, hogy a személy nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma alapján az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt történő kereséshez férnek hozzá.
(1)  A tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából hozzáférnek a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma alapján az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt történő kereséshez.
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22h cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek.
e)  a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett arcképmások.
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22k cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából hozzáférhetnek a VIS-ben tárolt adatokhoz.
(1)  A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából a 22n. cikkben említett megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között hozzáférhetnek a VIS-ben tárolt adatokhoz. Az említett hatóságoknak kizárólag az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmények áldozatául esett gyermekek védelme céljából szabad betekintenie a 12 év alatti gyermekek adataiba.
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22k cikk – 2 bekezdés
(2)  Minden tagállam listát vezet a kijelölt hatóságokról. Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a kijelölt hatóságairól, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja.
(2)  Minden tagállam szigorúan korlátozott listát vezet a kijelölt hatóságokról. Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a kijelölt hatóságairól, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja.
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22l cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai teljesítése során függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogad el utasításokat az (1) bekezdésben említett kijelölt Europol-hatóságtól.
A központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai teljesítése során teljesen függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogad el utasításokat az (1) bekezdésben említett kijelölt Europol-hatóságtól.
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22m cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért ezekhez az adatokhoz, törli a VIS-ből származó információkat, és értesíti a törlés tényéről a központi hozzáférési pontokat.
(3)  Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért ezekhez az adatokhoz, haladéktalanul törli a VIS-ből származó információkat, és értesíti a törlés tényéről a központi hozzáférési pontokat.
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22n cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A kijelölt hatóságok a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhetnek hozzá lekérdezés céljából a VIS-hez:
(1)  Az [interoperabilitásról szóló] 2018/XX rendelet 22. cikkének sérelme nélkül a kijelölt hatóságok a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhetnek hozzá lekérdezés céljából a VIS-hez:
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22n cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
(ca)  az ujjlenyomatok alapján végzett keresés esetében – amennyiben az ujjlenyomatok összehasonlítása technikailag lehetséges – a 2008/615/IB határozat szerint előzetes keresést indítottak a többi tagállam automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszerében, és a keresést vagy teljes egészében elvégezték, vagy az indításától számított 24 órán belül nem végezték el teljes egészében.
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22n cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, a rendelet 22. cikkének (5) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik.
d)  amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, [az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet 22. cikkének] (5) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik.
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22n cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  A VIS-be való betekintésre kizárólag az egyéni aktában szereplő következő adatok valamelyikével végzett keresés útján kerülhet sor:
(3)  A VIS-be való betekintésre kizárólag a kérelemben vagy az egyéni aktában szereplő következő adatok valamelyikével végzett keresés útján kerülhet sor:
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22n cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  vezetéknév vagy vezetéknevek (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok és/vagy nem;
a)  vezetéknév vagy vezetéknevek (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési év; állampolgárság vagy állampolgárságok és/vagy nem;
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22n cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról.
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22n cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  A (3) bekezdés e) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium.
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22n cikk – 4 bekezdés
(4)  Eredményes keresés esetén a VIS-ben végzett lekérdezés nyomán az e bekezdésben felsorolt összes adat, valamint az egyéni aktában rögzített bármely más adat is hozzáférhetővé válik, beleértve bármely dokumentum kiállítására, elutasítására, törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó adatokat. A 9. cikk 4. pontjának l) alpontjában említett, kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés kizárólag akkor adható meg, ha az adatba való betekintés indokolt, azt kifejezett kérelemben kérték és az független ellenőrzéssel jóváhagyásra került.
(4)  Eredményes keresés esetén a VIS-ben végzett lekérdezés nyomán az e cikk (3) bekezdésében felsorolt összes adat, valamint a kérelemben vagy az egyéni aktában rögzített bármely más adat is hozzáférhetővé válik, beleértve bármely dokumentum kiállítására, elutasítására, törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó adatokat. A 9. cikk 4. pontjának l) alpontjában említett, kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés kizárólag akkor adható meg, ha az adatba való betekintés indokolt, azt kifejezett kérelemben kérték és az független ellenőrzéssel jóváhagyásra került.
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22o cikk – 1 bekezdés
A 22n. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóságoknak nem kell az abban a bekezdésben szereplő feltételeket teljesíteniük ahhoz, hogy hozzáférhessenek a VIS-hez az olyan személyek személyazonosságának megállapítása céljából, akik eltűntek, akiket elraboltak, vagy akiket emberkereskedelem áldozataként azonosítottak, illetve az olyan személyek tekintetében, akikre vonatkozóan alapos okok állnak fenn a tekintetben, hogy a VIS adatok megismerése elősegíti a személyazonosságuk megállapítását és/vagy hozzájárul az emberkereskedelem konkrét eseteire vonatkozó nyomozáshoz. Ilyen esetekben a kijelölt hatóságok e személyek ujjlenyomatai segítségével végezhetnek kereséseket a VIS-ben.
A 22n. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóságoknak nem kell az abban a bekezdésben szereplő feltételeket teljesíteniük ahhoz, hogy hozzáférhessenek a VIS-hez az olyan személyek, különösen gyermekek személyazonosságának megállapítása céljából, akik eltűntek, akiket elraboltak, vagy akiket emberkereskedelem áldozataként azonosítottak, illetve az olyan személyek tekintetében, akik kapcsán alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS adatok megismerése elősegíti a személyazonosságuk megállapítását és hozzájárul az emberkereskedelem konkrét eseteire vonatkozó nyomozáshoz. Ilyen esetekben a kijelölt hatóságok e személyek ujjlenyomatai segítségével végezhetnek kereséseket a VIS-ben.
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22o cikk – 2 bekezdés
Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk a) és b) pontjában említett adatok alapján végzik el.
Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában vagy a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok alapján végzik el.
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22o cikk – 3 bekezdés
Találat esetén a VIS hozzáférést biztosít valamennyi, a 9. cikkben felsorolt adathoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében említett adatokhoz.
Találat esetén a VIS hozzáférést biztosít valamennyi, a 9. cikkben, a 22c. cikkben vagy a 22d. cikkben felsorolt adathoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében vagy a 22a. cikk (3) bekezdésében említett adatokhoz.
Módosítás 223
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22p cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Europol kijelölt hatósága a VIS-ben tárolt valamennyi adat vagy egy konkrét adathalmaz lekérdezése céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújt be az Europol 22k. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) és (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22l. cikk (1) bekezdésében említett operatív egységeknek.
(3)  Az Europol kijelölt hatósága a VIS-ben tárolt valamennyi adat vagy egy konkrét adathalmaz lekérdezése céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújt be az Europol 22l. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) és (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22l. cikk (1) bekezdésében említett operatív egységeknek.
Módosítás 224
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22q cikk – 1 bekezdés
(1)  Minden tagállam és az Europol biztosítja, hogy a IIIc. fejezettel összhangban a VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelmekből származó összes adatkezelési műveletet naplózzák vagy dokumentálják a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követése, valamint önellenőrzés céljaiból.
(1)  Minden tagállam és az Europol biztosítja, hogy a IIIb. fejezettel összhangban a VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelmekből származó összes adatkezelési műveletet nyilvántartásba vegyék vagy dokumentálják a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának, valamint az alapvető jogokra gyakorolt esetleges hatásainak nyomon követése, valamint önellenőrzés céljaiból.
A nyilvántartásokat vagy dokumentációkat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől, és azokat a létrehozataluk után két évvel törölni kell, kivéve, ha egy már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz szükség van rájuk.
Módosítás 225
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22q cikk – 2 bekezdés – g pont
g)  a nemzeti szabályoknak vagy az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést elrendelő tisztviselő egyedi felhasználó-azonosítóját.
g)  a nemzeti szabályoknak vagy az (EU) 2016/794 rendeletnek vagy – adott esetben – az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést elrendelő tisztviselő egyedi felhasználó-azonosítóját.
Módosítás 226
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22q cikk – 3 bekezdés
(3)  A napló és a dokumentáció csak az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követésére használható. Az e rendelet 50. cikkében említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak. Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott, a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatkezelés jogszerűségének és az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóság számára feladatai ellátása céljából, saját kérésére ezekhez az naplókhoz hozzáférést kell biztosítani.
(3)  A napló és a dokumentáció csak az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére, az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követésére, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítására használható. Az e rendelet 50. cikkében említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak. Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott, az adatkezelés jogszerűségének és az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóság számára feladatai ellátása céljából, saját kérésére ezekhez az naplókhoz hozzáférést kell biztosítani.
Módosítás 227
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 40 pont
767/2008/EK rendelet
22r a cikk (új)
22ra.  cikk
Azon személyes adatok védelme, amelyekhez a IIIb. fejezettel összhangban fértek hozzá
(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/680 irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok, rendeletek és közigazgatási rendelkezések alkalmazása kiterjedjen nemzeti hatóságaik VIS-hez való, e fejezet szerinti hozzáférésére is, az olyan személyek jogaival összefüggésben is, akiknek az adataihoz ilyen módon fértek hozzá.
(2)   Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság nyomon követi a személyes adatokhoz való, az e fejezettel összhangban történő, tagállamok általi hozzáférés jogszerűségét, ideértve a VIS-be és a VIS-ből való adattovábbítást is. E rendelet 41. cikkének (3) és (4) bekezdése ennek megfelelően alkalmazandó.
(3)   Az Europol a személyes adatoknak az e rendelet alapján végzett kezelését az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően, az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett végzi.
(4)   Azon személyes adatok, amelyekhez a VIS-ben e fejezettel összhangban fértek hozzá, kizárólag olyan konkrét eset megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából kezelhetők, amelyek tekintetében valamely tagállam vagy az Europol az adatokat kikérte.
(5)   Az eu-LISA, a kijelölt hatóságok, a központi hozzáférési pontok és az Europol a 22q. cikkben említettek szerint naplót vezetnek a keresésekről, abból a célból, hogy az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé tegyék annak nyomon követését, hogy az adatkezelés az uniós és a nemzeti adatvédelmi szabályoknak megfelelően történt-e. Az e célból tárolt adatok kivételével a személyes adatokat és a keresésre vonatkozó bejegyzést 30 nap elteltével valamennyi nemzeti aktából és Europol-aktából törölni kell, kivéve, ha az adatokra és a nyilvántartásra azon konkrét, folyamatban lévő bűnügyi nyomozás kapcsán van szükség, amelynek céljából egy tagállam vagy az Europol a hozzáférést kérelmezte.
Módosítás 228
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – cím
A 2004/512/EK határozat módosítása
A 2004/512/EK határozat hatályon kívül helyezése
Módosítás 229
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
2004/512/EK határozat
1 cikk – 2 bekezdés
A 2004/512/EK határozat 1. cikkének 2. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A 2004/512/EK határozat hatályát veszti. Az erre a határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.
(2)  A Vízuminformációs Rendszer egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:
a)  [az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontjában] említett közös személyazonosítóadat-tár;
b)  egy központi információs rendszer (a továbbiakban: központi vízuminformációs rendszer – VIS);
c)  a tagállamok megfelelő illetékes központi nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami interfészek (a továbbiakban: nemzeti interfész – NI-VIS), vagy minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a központi rendszernek a tagállamok nemzeti infrastruktúráival való összekapcsolását;
d)  a VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra;
e)  a VIS és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;
f)  a VIS központi rendszere és [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 6. cikke] által létrehozott európai keresőportál központi infrastruktúrái, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 12. cikke] által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 17. cikke] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár, valamint [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 25. cikke] által létrehozott, többszörös személyazonosságot felismerő rendszer (MID);
g)  a központi vízumhatóságok közötti, a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus (»VISMail«);
h)  egy fuvarozói portál);
i)  egy biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a VIS és a fuvarozói portál, valamint a nemzetközi rendszerek (Interpol-rendszerek/adatbázisok) közötti kommunikációt;
j)  a jelentésekre és statisztikákra vonatkozó adattár.
A központi rendszer, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver és szoftver elemeit).
Módosítás 230
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
810/2009/EK rendelet
10 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő vagy az első kérelem benyújtásakor és azt követően 59 havonta az e rendelet 13. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelő fényképet nyújt be.;
c)  az első kérelem benyújtásakor és azt követően 59 havonta lehetővé teszi az e rendelet 13. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelő arcképmás elkészítését.
Módosítás 231
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
13 cikk – 2 bekezdés – 1 franciabekezdés
–  helyben készített és a kérelem benyújtásakor digitálisan begyűjtött fénykép;
–  a kérelem benyújtásakor helyben készített arcképmás.
Módosítás 232
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
13 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok és megfelelő minőségű helyben készített fénykép első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban kerültek be a VIS-be, ezen [adatokat] át lehet másolni a későbbi kérelembe.;
Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok és megfelelő minőségű helyben készített fénykép első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban kerültek be a VIS-be, ezeket át kell másolni a későbbi kérelembe.
Módosítás 253
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
810/2009/EK rendelet
13 cikk – 7 bekezdés – a pont
a)  a 6 év alatti gyermekek;;
a)  a 6 év alatti gyermekek és a 70 év feletti személyek;
Módosítás 233
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
21 cikk – 3a bekezdés – a pont
a)  a SIS és az SLTD annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e egy bejelentett elvesztett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmánnyal, illetve hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e az Interpol TDAWN rendszerében található fájlban rögzített úti okmánnyal;
a)  a SIS és az SLTD annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e egy bejelentett elvesztett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmánnyal;
Módosítás 234
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
21 cikk – 3a bekezdés – g pont
g)  az ECRIS-TCN rendszer annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező megegyezik-e egy olyan személlyel, akinek az adatait a terrorista bűncselekményekre vagy más súlyos bűncselekményekre vonatkozó adatbázisban tárolják;
törölve
Módosítás 235
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
810/2009/EK rendelet
21a cikk – -1 bekezdés
(-1)  Az egyedi kockázati mutató olyan algoritmus, amely lehetővé teszi az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotást a valamely kérelemben rögzített adatok és a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas járványügyi kockázatokra utaló egyedi kockázati mutatók összehasonlításával. Az egyedi kockázati mutatókat nyilvántartásba kell venni a VIS-ben.
Módosítás 236
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
810/2009/EK rendelet
21a cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A biztonsági, illegális bevándorlási és magas járványügyi kockázatok értékelésére az alábbiak alapján kerül sor:
(1)  A Bizottság az 51a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas járványügyi kockázatok részletesebb meghatározása érdekében az alábbiak alapján:
Módosítás 237
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
810/2009/EK rendelet
21a cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák, melyek az utazók egy meghatározott csoportjához fűződő irreguláris migrációval kapcsolatos, biztonsági vagy közegészségügyi kockázat miatt elutasított vízumkérelmek rendellenes arányát jelzik;
b)  a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák, melyek az egy adott kérelmezőhöz fűződő irreguláris migrációval kapcsolatos vagy biztonsági kockázat miatt elutasított vízumkérelmek rendellenes arányát jelzik;
Módosítás 238
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
810/2009/EK rendelet
21a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az (1) bekezdésben említett kockázatokat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
törölve
Módosítás 239
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
810/2009/EK rendelet
21a cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  A (2) bekezdéssel összhangban meghatározott kockázatok alapján egyedi kockázati mutatókat kell létrehozni, amelyek a következő vagy következők valamelyikét magába foglaló adatkombinációból állnak:
(3)  Az ezzel a rendelettel és az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott kockázatok alapján egyedi kockázati mutatókat kell létrehozni, amelyek a következő vagy következők valamelyikét magába foglaló adatkombinációból állnak:
Módosítás 240
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
810/2009/EK rendelet
21a cikk – 6 bekezdés
(6)  Az egyedi kockázati mutatókat a vízumhatóságok annak értékelése során alkalmazzák, hogy a kérelmező jelent-e a 21. cikk (1) bekezdése értelmében illegális bevándorlási kockázatot, a tagállamok biztonságával kapcsolatos kockázatot vagy magas járványügyi kockázatot.
(6)  Az egyedi kockázati mutatókat a vízumhatóságok annak értékelése során alkalmazzák, hogy a kérelmező jelent-e a 21. cikk (1) bekezdése értelmében illegális bevándorlással vagy a tagállamok biztonságával kapcsolatos kockázatot.
Módosítás 241
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
810/2009/EK rendelet
21a cikk – 7 bekezdés
(7)  A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az egyedi kockázatokat és az egyedi kockázati mutatókat.;
(7)  A Bizottság és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége rendszeresen felülvizsgálja az egyedi kockázatokat és az egyedi kockázati mutatókat.
Módosítás 242
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
39 cikk
4a.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:
39. cikk
39. cikk
A személyzet magatartása
A személyzet magatartása és az alapvető jogok tiszteletben tartása
(1)  A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek.
(1)  A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek. Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot.
(2)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot. Valamennyi intézkedés arányos az ilyen intézkedések által elérni kívánt célkitűzésekkel.
(2)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Valamennyi intézkedés arányos az ilyen intézkedések által elérni kívánt célkitűzésekkel.
(3)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet senkivel szemben nem alkalmazhat megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján.
(3)  Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet senkivel szemben nem alkalmazhat semmilyen megkülönböztetést, például neme, faji vagy etnikai származása, bőrszíne, társadalmi származása, genetikai tulajdonságai, nyelve, politikai vagy más véleménye, nemzeti kisebbséghez való tartozása, tulajdona, születése, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.”
Módosítás 243
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 b pont (új)
810/2009/EK rendelet
39 a cikk (új)
4b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„39a. cikk
Alapvető jogok
E rendelet alkalmazásakor a tagállamok a vonatkozó uniós jog, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája, a vonatkozó nemzetközi jog, többek között a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény, a nemzetközi védelem biztosításával kapcsolatos kötelezettségek, különösen a visszaküldés tilalmának elve, valamint az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával járnak el. Az uniós jog általános elveivel összhangban az e rendelet alapján meghozott határozatokat eseti alapon kell meghozni. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.”
Módosítás 244
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
51 a cikk (új)
5a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„51a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)   A Bizottságnak a 21a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)   A 21a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
Módosítás 245
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
(EU)2017/2226 rendelet
13 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a fuvarozóknak igénybe kell venniük a webes szolgáltatást annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum érvényes-e, ideértve azt is, ha a megengedett beutazások száma már felhasználásra került, vagy ha a jogosult elérte az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, vagy – adott esetben – ha a vízum az utazás célországának kikötőjére érvényes. A fuvarozóknak meg kell adniuk az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. A fuvarozók hitelesítési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a webes szolgáltatáshoz csak az erre felhatalmazott személyzet férhessen hozzá. A OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek.
(3)  A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a fuvarozóknak igénybe kell venniük a webes szolgáltatást annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum érvényes-e, ideértve azt is, ha a megengedett beutazások száma már felhasználásra került, vagy ha a jogosult elérte az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, vagy – adott esetben – ha a vízum az utazás célországának kikötőjére érvényes. A fuvarozóknak meg kell adniuk az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. A fuvarozók hitelesítési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a webes szolgáltatáshoz csak az erre felhatalmazott személyzet férhessen hozzá. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, a fuvarozónak tájékoztatnia kell őket erről, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket.”
Módosítás 246
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
(EU)2017/2226 rendelet
14 cikk – 3 bekezdés
2a.  A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  Amennyiben egy vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjába adatokat kell bevinni vagy az abban szereplő adatokat frissíteni kell, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok – e rendelet 8. cikkével és a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban – közvetlenül a VIS-ből kérhetik le és az EES-be importálhatják az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének c–f) pontjában meghatározott adatokat.
(3) Amennyiben egy vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjába adatokat kell bevinni vagy az abban szereplő adatokat frissíteni kell, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok – e rendelet 8. cikkével és a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban – közvetlenül a VIS-ből kérhetik le és az EES-be importálhatják az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 16. cikke (2) bekezdésének c–f) pontjában meghatározott adatokat.
Módosítás 247
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 b pont (új)
(EU)2017/2226 rendelet
15 cikk – 1 bekezdés
2b.  Az 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(1)  Amennyiben egyéni aktát kell létrehozni vagy frissíteni kell a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmást, az arcképmást helyben kell rögzíteni.
(1) Amennyiben egyéni aktát kell létrehozni vagy frissíteni kell a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmást, az arcképmást helyben kell rögzíteni.
Módosítás 248
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)
(EU)2017/2226 rendelet
15 cikk – 1 a bekezdés (új)
2c.  A 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett arcképmás lekérhető a VIS-ből, és az EES-be importálható.”
Módosítás 249
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 d pont (új)
(EU)2017/2226 rendelet
15 cikk – 5 bekezdés
2d.  A 15. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.
(5)   Az EES működésének megkezdését követő két éven belül a Bizottság jelentést készít a VIS-ben tárolt arcképmások minőségére vonatkozó előírásokról, valamint arról, hogy a VIS-ben tárolt arcképmások minősége lehetővé teszi-e a biometrikus összehasonlítást és ezáltal azt, hogy a VIS-ben tárolt arcképmásokat a határokon és a tagállamok területén a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának ellenőrzésére használják fel anélkül, hogy ilyen arcképmásokat tárolnának az EES-ben. A Bizottság ezt a jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez – amennyiben a Bizottság helyénvalónak ítéli – jogalkotási javaslatokat kell csatolni – beleértve az e rendelet, a 767/2008/EK rendelet vagy mindkettő módosítására irányuló javaslatokat is – a harmadik országbeli állampolgárok VIS-ben tárolt arcképmásainak az e bekezdésben említett célokra való felhasználásáról.
Módosítás 250
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
Az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet
18 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában, 9. cikkének (5) és (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének a), b), c), f) és g) pontjában szereplő adatok;”;
b)  a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a)–cc) pontjában, 9. cikkének (5) és (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének a), b), c), f) és g) pontjában szereplő adatok;”;
Módosítás 251
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet … [a hatálybalépés időpontja után két évvel]-tól/-től kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk 6., 7., 26., 27., 33. és 35. pontjában, a 3. cikk 4. pontjában és a 4. cikk 1. pontjában említett végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.
A Bizottság … [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet teljes körű végrehajtása előkészítésének állásáról. Ennek a jelentésnek ezenkívül részletes információkat kell tartalmaznia a felmerült költségekről, valamint minden olyan kockázatról, amely hatással lehet az összköltségre.