Index 
Elfogadott szövegek
2019. március 27., Szerda - Strasbourg 
Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források ***I
 A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések (átdolgozás) *
 Az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek *
 A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz***I
 Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)***I
 A központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó keretrendszer ***I
 Európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók ***I
 A pénzügyi eszközök piacai: a közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók ***I
 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap ***I
 Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelmények ***I
 Egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése ***I
 Uniós termésnövelő termékek ***I
 A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme ***I
 A tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok ***I
 A társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele ***I
 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések és pénzügyi szabályok ***I
 Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
 A külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz
 A géntechnológiával módosított MON 87751 (MON-87751-7) szójabab
 A géntechnológiával módosított 1507 × NK603 (DASØ15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukorica
 A bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) egyes felhasználási módjai (DEZA a.s.)
 A bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) egyes felhasználási módjai (Grupa Azoty Zakłady Azotowe Kędzierzyn S.A.)
 A króm-trioxid egyes felhasználási módjai
 Az arab tavasz után: a Közel-Kelet és Észak-Afrika jövője

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források ***I
PDF 152kWORD 50k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az 1303/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0055 – C8-0041/2019 – 2019/0027(COD))
P8_TA-PROV(2019)0295A8-0085/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0055),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0041/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. március 22-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0085/2019),

A.  mivel sürgősségi okokból indokolt, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 6. cikkében meghatározott nyolchetes határidő lejárta előtt kerüljön sor;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az 1303/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített források tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2019)0027


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megállapítja(4) az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös és általános szabályokat.

(2)  Az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése(5) módosította az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásainak teljes összegét azáltal, hogy az e kezdeményezésre elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatokat folyó árakon 116,7 millió EUR-val megnövelte, és azáltal, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2019-re elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatainak teljes összegét folyó árakon 4 527 882 072 EUR-ra emelte.

(3)  2019-re a 2011. évi árakon számított 99 573 877 EUR összegű kiegészítő forrást a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék fedezi a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret keretösszegén belül.

(4)  Mivel a 2014–2020 közötti programozási időszak operatív programjainak végrehajtása előrehaladott szakaszban van, helyénvaló különleges intézkedéseket megállapítani az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásának megkönnyítésére.

(5)  Mivel sürgősen módosítani kell az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést támogató programokat, hogy azok még 2019 vége előtt tartalmazzák az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített kiegészítő forrásokat, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(6)  Az 1303/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1303/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 91. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában a költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célú források összege 2011-es árakon 330 081 919 243 EUR a VI. mellékletben feltüntetett éves bontásban; ebből 325 938 694 233 EUR az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap részére elkülönített globális forrás, 4 143 225 010 EUR pedig az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített egyedi forrás. A programozás és az Unió költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor.”

"

2.  A 92. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásai 4 143 225 010 EUR-t tesznek ki az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített egyedi forrásból, amelyből 99 573 877 EUR a 2019. évre vonatkozó kiegészítő forrás. E forrásokat az ESZA-rendelet 22. cikkével összhangban célzott ESZA-beruházással kell kiegészíteni.

Azok a tagállamok, amelyek az első albekezdésben említett, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített egyedi forrás 2019. évre vonatkozó kiegészítő forrásaiból részesülnek, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kiegészítő forrásai legfeljebb 50 %-ának az ESZA-hoz való átcsoportosítását kérelmezhetik annak érdekében, hogy létrehozzák az ESZA-rendelet 22. cikkében előírt kapcsolódó célzott ESZA-beruházást. Ezt az átcsoportosítást az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített egyedi forrás megemelésére jogosult régiók osztályozásának megfelelő, vonatkozó régiókategóriák számára kell teljesíteni. A tagállamok az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerinti program-módosítási kérelmekben kérhetik az átcsoportosítást. A korábbi évekre elkülönített források nem csoportosíthatók át.

E bekezdés második albekezdését az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített egyedi források minden olyan kiegészítő forrására alkalmazni kell, amely a forrásokat 4 043 651 133 EUR fölé emeli.”

"

3.  A VI. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

„VI. MELLÉKLET

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK ÉVES BONTÁSA A 2014–2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

Kiigazított éves megoszlás (az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kiegészítő forrásait beleértve)

 

2014

2015

2016

2017

EUR, 2011-es árakon

34 108 069 924

55 725 174 682

46 044 910 736

48 027 317 164

 

2018

2019

2020

Összesen

EUR, 2011-es árakon

48 341 984 652

48 811 933 191

49 022 528 894

330 081 919 243

(1) 2019. március 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(3)Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(5)HL L 67., 2019.3.7., 1. o.


A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések (átdolgozás) *
PDF 128kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2018)0346 – C8-0381/2018 – 2018/0176(CNS))
P8_TA-PROV(2019)0296A8-0117/2019

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0346),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0381/2018),

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Gazdasági és Monetáris Bizottsághoz intézett, 2019. február 22-i levélre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. és 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0117/2019),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  jóváhagyja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított javaslatát;

2.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


Az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek *
PDF 136kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a 940/2014/EU határozatnak az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0825 – C8-0034/2019 – 2018/0417(CNS))
P8_TA-PROV(2019)0297A8-0112/2019

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0825),

—  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0034/2019),

—  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0112/2019),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz***I
PDF 767kWORD 223k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0460 – C8-0275/2018 – 2018/0243(COD))
P8_TA-PROV(2019)0298A8-0173/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0460),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 209. és 212. cikkére, valamint 322. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0275/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 2018. december 13-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(2),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 6-i véleményére(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0173/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A „Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz” program (a továbbiakban: az eszköz) általános célkitűzésének az uniós értékek és érdekek világszintű védelmének és érvényre juttatásának kell lennie az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében megfogalmazott célkitűzések és elvek követése céljából.
1.   A „Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz” program (a továbbiakban: az eszköz) általános célkitűzése az kell, hogy legyen, hogy pénzügyi keretet biztosítson az uniós értékek, elvek és alapvető érdekek világszintű védelmének és érvényre juttatásának támogatására az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében megfogalmazott célkitűzésekkel és elvekkel összhangban.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének megfelelően e rendelet alkalmazása az Unió külső tevékenységére vonatkozó elvekre épül, nevezetesen a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltára, az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egyenlőség és a szolidaritás valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartására. E rendelet célja, hogy hozzájáruljon az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzések eléréséhez, beleértve az Unió emberi jogokkal kapcsolatos politikáit és az EU emberi jogi és demokráciaügyi stratégiai keretében és cselekvési tervében vázolt célkitűzéseket. Az uniós fellépésnek támogatnia kell az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betartását.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkével összhangban az Unió és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. E rendeletnek hozzá kell járulnia az említett cikkben meghatározott célkitűzésekhez.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az Unió fejlesztési együttműködési politikájának elsődleges célja – amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikke kimondja – a szegénység mérséklése, idővel pedig annak felszámolása. Az Unió fejlesztési együttműködési politikája emellett az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzésekhez is hozzájárul, különösen ahhoz, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából.
(4)  Az Unió fejlesztési együttműködési politikájának elsődleges célja – amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikke kimondja – a szegénység mérséklése, idővel pedig annak felszámolása. Az Unió fejlesztési együttműködési politikája emellett az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzésekhez is hozzájárul, különösen ahhoz, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi, kulturális, oktatási és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából, valamint hogy az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint megőrizze a tartós békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Unió fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát biztosít az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkének követelményei szerint. Az Uniónak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit azon szakpolitikák esetében, amelyek valószínűsíthetően érintik a fejlődő országokat, ami kulcsfontosságú eleme lesz az ENSZ által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) meghatározott fenntartható fejlesztési célok elérésére szolgáló stratégiának45. A fenntartható fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben foglaltak szerinti biztosításához figyelembe kell venni azt a hatást, amelyet az összes szakpolitika az összes szinten – nemzeti és uniós szinten, más országokban és globális szinten – a fenntartható fejlődésre gyakorol.
(5)  Az Unió fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát biztosít az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkének követelményei szerint. Az Uniónak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit azon szakpolitikák esetében, amelyek valószínűsíthetően érintik a fejlődő országokat, ami kulcsfontosságú eleme lesz az ENSZ által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) meghatározott fenntartható fejlesztési célok elérésére szolgáló stratégiának45. A fenntartható fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben foglaltak szerinti biztosításához figyelembe kell venni azt a hatást, amelyet az összes szakpolitika az összes szinten – nemzeti és uniós szinten, más országokban és globális szinten – a fenntartható fejlődésre gyakorol. Az uniós és a tagállami fejlesztési együttműködési szakpolitikáknak ki kell egészíteniük és erősíteniük kell egymást.
__________________
__________________
45 „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend”, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján fogadtak el 2015. szeptember 25-én (A/RES/70/1).
45 „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend”, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján fogadtak el 2015. szeptember 25-én (A/RES/70/1).
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A fellépés globális környezetét a szabályalapú globális rendre törekvés határozza meg, amelynek a multilateralizmus a fő elve és az Egyesült Nemzetek Szervezete a gerince. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, valamint a Párizsi Megállapodás57 és az addisz-abebai cselekvési program58 a nemzetközi közösség válasza a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívásokra és tendenciákra. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, amelynek gerincét a fenntartható fejlesztési célok adják, átalakító hatású politikai keretet kínál a szegénység felszámolásához és a fenntartható fejlődés globális szinten való eléréséhez. Hatályát tekintve egyetemes, és olyan átfogó közös keretet biztosít a fellépésre, amely az Unióra, tagállamaira és partnereire egyaránt alkalmazandó. Egyensúlyt teremt a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziói között, miközben elismeri a céljai és célszámai közötti alapvető összefüggéseket. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend célja az, hogy senki ne maradjon ki a fejlődés folyamatából. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása szorosan össze lesz hangolva az Unió más releváns nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az e rendelet keretében vállalt tevékenységeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a fenntartható fejlesztési célok közötti összefüggésekre és azokra az integrált tevékenységekre, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek.
(7)  A fellépés globális környezetét a szabály- és értékalapú globális rendre törekvés határozza meg, amelynek a multilateralizmus a fő elve és az Egyesült Nemzetek Szervezete a gerince. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, valamint a Párizsi Megállapodás57 és az addisz-abebai cselekvési program58 a nemzetközi közösség válasza a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívásokra és tendenciákra. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, amelynek gerincét a fenntartható fejlesztési célok adják, átalakító hatású politikai keretet kínál a szegénység felszámolásához, a fenntartható fejlődés globális szinten való eléréséhez, valamint a békés, igazságos és mindenkit befogadó társadalmak előmozdításához, ugyanakkor fellép az éghajlatváltozással szemben, valamint az óceánok és erdők védelme érdekében dolgozik. Hatályát tekintve egyetemes, és olyan átfogó közös keretet biztosít a fellépésre, amely az Unióra, tagállamaira és partnereire egyaránt alkalmazandó. Egyensúlyt teremt a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, kulturális, oktatási és környezetvédelmi dimenziói között, miközben elismeri a céljai és célszámai közötti alapvető összefüggéseket. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend célja az, hogy senki ne maradjon ki a fejlődés folyamatából, és hogy a leginkább lemaradtakat érje el elsőként. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása szorosan össze lesz hangolva az Unió más releváns nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az e rendelet keretében vállalt tevékenységeknek a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben, a Párizsi Megállapodásban és az addisz-abebai cselekvési programban foglalt elveken és célkitűzéseken kell alapulniuk, továbbá hozzá kell járulniuk a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, különös figyelmet fordítva a közöttük levő összefüggésekre és azokra az integrált tevékenységekre, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek anélkül, hogy más célkitűzéseket veszélyeztetnének.
__________________
__________________
57 Aláírása 2016. április 22-én New Yorkban történt.
57 Aláírása 2016. április 22-én New Yorkban történt.
58 „A harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia addisz-abebai cselekvési programja”, amelyet 2015. június 16-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. július 27-én hagyott jóvá (A/RES/69/313).
58 „A harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia addisz-abebai cselekvési programja”, amelyet 2015. június 16-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. július 27-én hagyott jóvá (A/RES/69/313).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  E rendelet végrehajtását az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, 2016. június 19-én előterjesztett azon globális stratégiájában (a továbbiakban: a globális stratégia) megállapított öt prioritásnak kell vezérelnie, amely az Unió jövőképét tartalmazza, és egyben keretet ad az egységes és felelős, másokkal partnerségben történő külső szerepvállaláshoz, amelynek révén az EU érvényt tud szerezni értékeinek és érdekeinek. Az Uniónak tartalommal kell megtöltenie a partnerségeket, elő kell mozdítania a szakpolitikai párbeszédet és a globális mértékben aggályos kihívások közös kezelését. Tevékenységének minden szempontból támogatnia kell az uniós érdekeket és értékeket, beleértve a béke megőrzését, a konfliktusok kialakulásának megelőzését, a nemzetközi biztonság erősítését, az irreguláris migráció okainak kezelését és a természeti vagy ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak nyújtott segítséget, a kereskedelempolitika támogatását, a gazdasági diplomáciát és a gazdasági együttműködést, a digitális megoldások és technológiák előmozdítását, valamint az uniós szakpolitikák nemzetközi dimenzióinak megerősítését. Érdekei előmozdítása során az Uniónak be kell tartania és elő kell mozdítania a magas színvonalú szociális és környezetvédelmi normák, a jogállamiság, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartásának elveit.
(8)  E rendelet alkalmazásának az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, 2016. június 19-én előterjesztett azon globális stratégiájában (a továbbiakban: a globális stratégia)59 megállapított öt prioritáson kell alapulnia, amely az Unió jövőképét tartalmazza, és egyben keretet ad az egységes és felelős, másokkal partnerségben történő külső szerepvállaláshoz, amelynek révén az EU érvényt tud szerezni értékeinek és érdekeinek. Az Uniónak tartalommal kell megtöltenie a partnerségeket, elő kell mozdítania a szakpolitikai párbeszédet és a globális mértékben aggályos kihívások közös kezelését. Tevékenységének minden szempontból támogatnia kell az alapvető uniós érdekeket, elveket és értékeket, beleértve a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a szegénység felszámolásához való hozzájárulást, a béke megőrzését, a konfliktusmegelőzést, a közvetítést és a konfliktus utáni újjáépítést, minden szakaszban ebbe bevonva a nőket is, a nukleáris biztonságot, a nemzetközi biztonság megerősítését, az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelését, a természeti vagy az ember által okozott katasztrófákkal szembesülő lakosság, országok és régiók támogatását, az éghajlatváltozás miatt lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek védelmét szolgáló nemzetközi jogi keret feltételeinek megteremtését, jó minőségű inkluzív oktatás előmozdítását, egy tisztességes, fenntartható, szabály- és értékalapú kereskedelempolitika támogatását mint fejlesztési eszközt és mint a jogállamiság és az emberi jogok fejlesztésének eszközét, a gazdasági és kulturális diplomácia támogatását, a gazdasági együttműködés, az innováció, a digitális megoldások és technológiák előmozdítását, a kulturális örökség megóvását, különösen a konfliktusokkal terhelt területeken, a globális közegészségügyi fenyegetések kezelését és az uniós politikák nemzetközi dimenziójának előmozdítását. Alapvető érdekei, elvei és értékei előmozdítása során az Uniónak be kell tartania és elő kell mozdítania a magas szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normák tiszteletben tartásának elveit, beleértve az éghajlatváltozás, a jogállamiság, a nemzetközi jog, többek között a humanitárius és a nemzetközi az emberi jogok tiszteletben tartásának elveit.
__________________
__________________
59 Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa Erősebb Európa – Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája” 2016. június.
59 Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa Erősebb Európa – Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája” 2016. június.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A 2017. június 7-én aláírt új európai konszenzus60 a fejlesztéspolitikáról (a továbbiakban: konszenzus) keretet ad egy közös megközelítéshez az Unió és a tagállamai általi fejlesztési együttműködés számára a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az addisz-abebai cselekvési program végrehajtásához. A szegénység felszámolása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek kiküszöbölése, az az alapelv, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából”, valamint a reziliencia megerősítése képezik a fejlesztési együttműködési politika gerincét.
(9)  A rendelet alkalmazásának többek között a 2017. június 7-én a fejlesztéspolitikáról aláírt európai konszenzuson (a továbbiakban: konszenzus)60 kell alapulnia, amely keretet ad egy közös megközelítéshez az Unió és a tagállamai általi fejlesztési együttműködés számára a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az addisz-abebai cselekvési program végrehajtásához. A szegénység felszámolása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek kiküszöbölése, a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az az alapelv, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából”, valamint a reziliencia megerősítése e rendelet alkalmazásának megerősítését kell hogy szolgálja.
__________________
__________________
60 „Az új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról »A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk«” – a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2017. június 8-i együttes nyilatkozata.
60 „Az új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról »A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk«” – a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2017. június 8-i együttes nyilatkozata.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az e rendelet végrehajtására vonatkozó elsődleges szakpolitikai keretet az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje, a Párizsi Megállapodás és az addisz-abebai cselekvési program mellett az EU globális stratégiája, a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus és az európai szomszédságpolitika adják, továbbá az alábbi dokumentumok és azok jövőbeli felülvizsgálatai is:
–  az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós stratégiai keret és cselekvési terv;
–  az EU emberi jogi iránymutatásai;
–  a konfliktusok és válságok integrált uniós megközelítése, valamint az EU 2013-ra vonatkozó külső konfliktusok és válságok iránti átfogó megközelítése;
–  az ENSZ Biztonsági Tanácsa nőkről, békéről és biztonságról szóló, 1325. és 1820. sz. határozatainak az EU általi végrehajtására vonatkozó átfogó megközelítés;
–  az Unió erőszakos cselekmények megelőzésére vonatkozó programja;
–  a Tanács konfliktusmegelőzésről szóló 2011. június 20-i következtetései;
–  az EU közvetítéssel és párbeszéddel kapcsolatos kapacitásának megerősítésére vonatkozó koncepció;
–  a biztonsági ágazat reformjának támogatását célzó uniós szintű stratégiai keret;
–  a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia;
–  az EU koncepciója a lefegyverzés, leszerelés és reintegráció (DDR) támogatására;
–  a biztonság és a fejlődés témájáról szóló, 2007. november 19-én kelt, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, szintén 2007. november 19-én kelt, a bizonytalan helyzetekre adott uniós válaszról szóló tanácsi következtetések;
–  a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2004. március 25-i európai tanácsi nyilatkozat, az Európai Unió 2005. november 30-i terrorizmusellenes stratégiája, valamint a terrorizmus elleni küzdelem belső és külső aspektusai közötti kapcsolatok erősítéséről szóló, 2011. május 23-i tanácsi következtetések;
–  az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei;
–  az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek;
–  az ENSZ új városfejlesztési menetrendje;
–  a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény;
–  a menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény;
–  a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény;
–  a Pekingi Cselekvési Platform és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának eredményei;
–  az UNCTAD fenntartható államadósság-rendezésre irányuló menetrendje (2015. április);
–  az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által a külső adósságra és az emberi jogokra vonatkozóan létrehozott irányelvek;
–  a menekültekről szóló globális megállapodás;
–  a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodás, amelyet 2018. december 10-én Marrákesben fogadtak el;
–  a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A globális stratégiával és a 2015. március 18-án elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel61 összhangban el kell ismerni annak szükségességét, hogy a válságelhárítástól és az elszigeteléstől egy olyan strukturáltabb, hosszú távú megközelítés fel kell elmozdulni, amely eredményesebben kezeli az instabil helyzeteket, a természeti és az ember okozta katasztrófákat és az elhúzódó válságokat. Nagyobb hangsúlyt kell kapniuk és kollektív megközelítésekre van szükség a kockázatcsökkentés, a megelőzés, az enyhítés és a felkészültség terén; és további erőfeszítések szükségesek a gyors reagálás és a tartós helyreállítás előmozdítására. E rendeletnek ezért hozzá kell járulnia a reziliencia megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység gyorsreagálási tevékenységeken keresztül történő összekapcsolásához.
(11)  A globális stratégiával és a 2015. március 18-án elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel61 összhangban el kell ismerni annak szükségességét, hogy a válságelhárítástól és az elszigeteléstől egy olyan strukturáltabb, preventív, hosszú távú megközelítés fel kell elmozdulni, amely eredményesebben kezeli az instabil helyzeteket, a természeti és az ember okozta katasztrófákat és az elhúzódó válságokat. Nagyobb hangsúlyt kell kapniuk és kollektív megközelítésekre van szükség a kockázatcsökkentés, a megelőzés, az enyhítés és a felkészültség terén; és további erőfeszítések szükségesek a gyors reagálás és a tartós helyreállítás előmozdítására. E rendeletnek ezért hozzá kell járulnia a reziliencia megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység különösen gyorsreagálási tevékenységeken, valamint a releváns földrajzi és tematikus programokon keresztül történő összekapcsolásához, biztosítva a megfelelő kiszámíthatóságot, átláthatóságot és elszámoltathatóságot, továbbá koherenciát, összhangot és komplementaritást kell biztosítania a humanitárius segítségnyújtással és a nemzetközi humanitárius jog teljes körű betartásával anélkül, hogy akadályozná az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elve alapján történő humanitárius segítségnyújtást a sürgősségi helyzetekben és azokat követően.
__________________
__________________
61 „A sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret”, amelyet 2015. március 18-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. június 3-án hagyott jóvá (A/RES/69/283).
61 „A sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret”, amelyet 2015. március 18-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. június 3-án hagyott jóvá (A/RES/69/283).
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az Unió a 2011-ben Puszanban elfogadott majd a 2016-os nairobi magas szintű fórumon megújított és a konszenzus által újra megerősített, fejlesztéshatékonysággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az Unió fejlesztési együttműködésére a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket kell alkalmazni: a fejlődő országok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, átláthatóság és elszámoltathatóság.
(12)  Az Unió a 2011-ben Puszanban elfogadott majd a 2016-os nairobi magas szintű fórumon megújított és a konszenzus által újra megerősített, fejlesztéshatékonysággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az Uniónak a hivatalos fejlesztési támogatásával összefüggésben és minden támogatási módozatban a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket kell alkalmazni: a fejlődő országok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, kölcsönös átláthatóság és elszámoltathatóság, az összehangolásra és a harmonizációra vonatkozó elveken felül.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A fenntartható fejlesztési céloknak megfelelően e rendeletnek hozzá kell járulnia az eredményekre összpontosító megerősített nyomon követéshez és jelentéstételhez, amely kiterjed az Unió külső pénzügyi támogatásában részesülő partnerországokban megvalósuló eredményekre, hozadékokra és hatásokra. Különösen – amint arról a konszenzusban megállapodás született – az e rendelet szerinti tevékenységeknek a rendelet keretében finanszírozott hivatalos fejlesztési támogatás 20 %-át társadalmi befogadásra és humán fejlődésre, többek között nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére kell fordítaniuk.
(13)  A fenntartható fejlesztési céloknak megfelelően e rendeletnek hozzá kell járulnia az eredményekre összpontosító megerősített nyomon követéshez és jelentéstételhez, amely kiterjed az Unió külső pénzügyi támogatásában részesülő partnerországokban megvalósuló eredményekre, hozadékokra és hatásokra. Különösen – amint arról a konszenzusban megállapodás született – az e rendelet szerinti tevékenységeknek a rendelet keretében finanszírozott hivatalos fejlesztési támogatás legalább 20%-át társadalmi befogadásra és humán fejlődésre kell fordítaniuk, hangsúlyt helyezve az alapvető szociális szolgáltatásokra, mint az egészségügyre, az oktatásra, a táplálkozásra, a vízellátásra, a megfelelő higiénés körülményekre és – különösen a legmarginalizáltabbak tekintetében – a szociális védelemre, figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre, a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére és a gyermekek jogaira mint horizontális kérdésekre.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Valahányszor lehetséges és helyénvaló, az Unió külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg a partnerország eredménykeretén alapulnak.
(14)  Az uniós költségvetés hatékony elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítása érdekében a Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia az e rendelet célkitűzései terén elért előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében. Az Unió külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és a partnerország eredménykeretén alapulnak. A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie a tevékenységeit, és felül kell vizsgálnia az elért eredményeket, amelyeket nyilvánosságra kell hoznia, különösen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentés formájában.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  E rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív uniós célkitűzéshez, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében a bruttó nemzeti jövedelem 0,7 %-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák. E tekintetben a rendelet keretében biztosított finanszírozás legalább 92 %-ának olyan tevékenységekhez kell hozzájárulnia, amelyek teljesítik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan meghatározott kritériumokat.
(15)  E rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív uniós célkitűzéshez, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében a bruttó nemzeti jövedelem 0,7%-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák. Ennek a kötelezettségvállalásnak egyértelmű ütemterven kell alapulnia, amely a megvalósítására határidőket és módozatokat ír elő az EU és a tagállamok számára. E tekintetben a rendelet keretében biztosított finanszírozás legalább 95%-ának olyan tevékenységekhez kell hozzájárulnia, amelyek teljesítik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan meghatározott kritériumokat.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Annak biztosítására, hogy a forrásokat oda irányítsák, ahol azokra a legnagyobb szükség van – így különösen a legkevésbé fejlett országokba, valamint az instabil helyzetű és konfliktus sújtotta országokba –, ennek a rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív célhoz, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében az Unió bruttó nemzeti jövedelemének 0,20 %-át a legkevésbé fejlett országoknak juttassák.
(16)  Annak biztosítására, hogy a forrásokat oda irányítsák, ahol azokra a legnagyobb szükség van – így különösen a legkevésbé fejlett országokba, valamint az instabil helyzetű és konfliktus sújtotta országokba –, ennek a rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív célhoz, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében az Unió bruttó nemzeti jövedelemének 0,20%-át a legkevésbé fejlett országoknak juttassák. Ennek a kötelezettségvállalásnak egyértelmű ütemterven kell alapulnia, amely a megvalósítására határidőket és módozatokat ír elő az EU és a tagállamok számára.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A EU nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. cselekvési tervében szereplő kötelezettségvállalásokkal összhangban a hivatalos fejlesztési támogatás keretében finanszírozott földrajzi és tematikus programok legalább 85%-ának fő vagy jelentős célként tartalmaznia kell a nemek közötti egyenlőséget, az OECD-DAC által meghatározottaknak megfelelően. A kiadások kötelező felülvizsgálatának biztosítania kell, hogy e programok jelentős részében fő célként szerepeljen a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítése.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)  E rendeletnek különös figyelmet kell fordítania a gyermekekre és a fiatalokra, mivel ők hozzájárulnak a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósításához. Az Unió e rendelet keretében végzett külső tevékenységének különös figyelmet kell fordítania szükségleteikre és társadalmi szerepvállalásuk növelésére, és hozzá kell járulnia a változás eszközeiként bennük rejlő potenciál kibontakoztatásához a humán fejlesztésbe és a társadalmi befogadásba való beruházás révén.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
16 c preambulumbekezdés (új)
(16c)   A szubszaharai-afrikai országokat többnyire kamaszok és fiatalok alkotják. Mindegyik ország saját maga dönt népesedéspolitikájáról. A népesedés dinamikáját azonban átfogóan kell megközelíteni annak érdekében, hogy a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára eszközöket biztosítsunk ahhoz, hogy lehetőségeiket teljes mértékben kiaknázzák.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  E rendeletnek mind földrajzi – európai szomszédság és Afrika, valamint az instabil és a leginkább rászoruló országok –, mind tematikus szempontból – biztonság, migráció, éghajlatváltozás és emberi jogok – tükröznie kell a stratégiai prioritásokra való összpontosítás szükségességét.
(17)  E rendeletnek mind földrajzi – európai szomszédság és Afrika, valamint az instabil és a leginkább rászoruló országok, különösen a legkevésbé fejlett országok –, mind tematikus szempontból – fenntartható fejlődés, a szegénység felszámolása, demokrácia és emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás, biztonság, biztonságos, rendezett és szabályos migráció, az egyenlőtlenségek csökkentése, nemek közötti egyenlőség, a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás, valamint a globális közegészségügyi fenyegetések kezelése – tükröznie kell a stratégiai prioritásokra való összpontosítás szükségességét.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  E rendeletnek hozzá kell járulnia a globális közegészségügy területén az állami és társadalmi ellenállóképesség megteremtéséhez a globális közegészségügyi fenyegetések, az egészségügyi rendszerek megerősítése, az egyetemes egészségügyi lefedettség elérése, a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése, valamint a mindenki számára megfizethető gyógyszerek és vakcinák biztosítása érdekében.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  E rendeletnek támogatnia kell a 2015-ben felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtását, valamint a regionális együttműködési keretek végrehajtását, például a határon átnyúló együttműködést, és a vonatkozó makroregionális és tengermedencéket érintő stratégiák és szakpolitikák külső vonatkozásait. Ezek a kezdeményezések politikai keretet biztosítanak a partnerországokkal kialakított, illetve a partnerországok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a megosztott szerep- illetve felelősségvállalás elve alapján.
(18)  Az EU szomszédos országaival kialakított különleges kapcsolatot az EUSZ. 8. cikkével összhangban e rendelet alkalmazásával meg kell őrizni és tovább kell erősíteni. E rendeletnek hozzá kell járulnia az államok és a társadalmak ellenállóképességének megerősítéséhez az Unió szomszédságában, a globális stratégiában tett kötelezettségvállalást követve. Támogatni kell a 2015-ben felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtását, valamint a regionális együttműködési keretek végrehajtását, például a határon átnyúló együttműködést, és a vonatkozó makroregionális és tengermedencéket érintő stratégiák és szakpolitikák külső vonatkozásait a keleti és déli szomszédságban, ideértve az Északi Dimenzió és a fekete-tengeri regionális együttműködést. Ezek a kezdeményezések kiegészítő politikai keretet biztosítanak a partnerországokkal kialakított, illetve a partnerországok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a megosztott szerep- illetve felelősségvállalás elve alapján.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A 2015-ben felülvizsgált európai szomszédságpolitika62 az Unió fő politikai prioritásai szerint a szomszédos országok stabilizációjára és a reziliencia megerősítésére irányul, különösen a gazdasági fejlődés élénkítése révén. Célkitűzésének teljesítéséhez a felülvizsgált európai szomszédságpolitika a következő négy prioritási területre összpontosított: jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok, kiemelt figyelemmel a civil társadalommal történő fokozottabb együttműködésre; gazdaságfejlesztés; biztonság; migráció és mobilitás, beleértve az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelését. A differenciálás és a fokozott kölcsönös felelősségvállalás az európai szomszédságpolitika ismertetőjegyei, amelyek elismerik az elkötelezettség különböző szintjeit, és tükrözik az egyes országok érdekeit az Unióval folytatott partnerségük természete és fókusza szerint.
(19)  Az európai szomszédságpolitika62 a demokrácia elmélyítésére, az emberi jogok előmozdítására és a jogállamiság fenntartására törekszik, és az Unió fő politikai prioritásai szerint a szomszédos országok stabilizációjára és a reziliencia megerősítésére irányul, különösen a politikai, a gazdasági és a társadalmi reformok előmozdítása révén. Célkitűzésének teljesítéséhez a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtásának e rendelet keretében a következő prioritási területekre kell összpontosítania: jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok, kiemelt figyelemmel a civil társadalommal történő fokozottabb együttműködésre; társadalmi-gazdasági fejlődés , beleértve az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet, valamint oktatás és környezeti fenntarthatóság ; biztonság; migráció és mobilitás, beleértve az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelését és a széles körű migrációs nyomás által sújtott embercsoportok, országok és régiók számára nyújtott támogatását. E rendeletnek támogatnia kell az Unió társulási megállapodásainak, valamint a szomszédos országokkal kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásoknak a végrehajtását. A differenciálás és a fokozott kölcsönös felelősségvállalás az európai szomszédságpolitika ismertetőjegyei, amelyek elismerik az elkötelezettség különböző szintjeit, és tükrözik az egyes országok érdekeit az Unióval folytatott partnerségük természete és fókusza szerint. A teljesítményalapú megközelítés az európai szomszédságpolitika egyik fő tétele. Amennyiben egyik partnerországban a demokrácia súlyos vagy tartós romlása következik be, a támogatást fel kell függeszteni. A szomszédsági finanszírozás kulcsfontosságú szerepet játszik a közös kihívások, például az irreguláris migráció és az éghajlatváltozás kezelésében, valamint a gazdasági fejlődés és a jobb kormányzás révén a jólét, a biztonság és a stabilitás terjedésében. A szomszédságpolitika által lefedett területen javítani kell az uniós segítségnyújtás láthatóságát.
__________________
__________________
62 Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata, 2015.11.18.
62 Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata, 2015.11.18.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  E rendeletnek támogatnia kell az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával (AKCS-csoporttal) kialakított korszerűsített társulási megállapodás végrehajtását, illetve lehetővé kell tennie az EU és AKCS-partnerei számára, hogy további erős szövetségeket hozzanak létre a főbb globális kihívásokkal kapcsolatban. Konkrétabban, e rendeletnek támogatnia kell az Unió és az Afrikai Unió között létrehozott együttműködés folytatását az EU–Afrika közös stratégiának megfelelően, és a 2020 utáni jövőbeni EU–AKCS megállapodásra kell építenie, egyebek mellett az Afrikára irányuló kontinentális megközelítés révén.
(20)  E rendeletnek támogatnia kell az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával (AKCS-csoporttal) kialakított korszerűsített társulási megállapodás végrehajtását, illetve lehetővé kell tennie az EU és AKCS-partnerei számára, hogy további erős szövetségeket hozzanak létre a főbb közös globális kihívásokkal kapcsolatban. Konkrétabban, e rendeletnek támogatnia kell az Unió és az Afrikai Unió között létrehozott együttműködés folytatását az EU–Afrika közös stratégiának megfelelően, beleértve Afrika és az EU elköteleződését a gyermekek jogainak és az európai és afrikai ifjúság társadalmi szerepvállalásának támogatása mellett, és a 2020 utáni jövőbeni EU–AKCS megállapodásra kell építenie, egyebek mellett az Afrikára irányuló kontinentális megközelítés, valamint az EU és Afrika mint egyenlő felek közötti kölcsönösen előnyös partnerség révén.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)   E rendeletnek hozzá kell járulnia továbbá az Unió külkapcsolatainak kereskedelmi vonatkozású aspektusaihoz, amilyenek például az ón, a tantál és az arany tekintetében az ellátási lánc kellő gondossága terén harmadik országokkal folytatott együttműködés, a kimberley-i folyamat, a fenntarthatósági paktum, valamint a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a (GSP-rendelet) értelmében vállalat kötelezettségek végrehajtása, az erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) és a kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó együttműködés annak érdekében, hogy biztosítsa az EU kereskedelempolitikájának és fejlesztési céljainak és intézkedéseinek következetességét és egymást kölcsönösen támogató jellegét.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az Uniónak a külső tevékenység hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei – különösen a III. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz63, a Humanitárius Segítségnyújtási Eszköz64, a tengerentúli országokról és területekről szóló határozat, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés66 alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz67, a közös kül- és biztonságpolitika és az újonnan javasolt, az uniós költségvetésen kívül finanszírozott Európai Békekeret – közötti koherencia és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ez magában foglalja az adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással kialakított koherenciát és komplementaritást is. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek lehetővé kell tennie a finanszírozás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.
(21)  Az Uniónak a külső tevékenység hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei – különösen a III. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz63, a Humanitárius Segítségnyújtási Eszköz64, a tengerentúli országokról és területekről szóló határozat, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés66 alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz67, a közös kül- és biztonságpolitika és az újonnan javasolt, az uniós költségvetésen kívül finanszírozott Európai Békekeret – közötti koherencia, következetesség és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és programok, többek között vagyonkezelői alapok, továbbá az uniós tagállamok szakpolitikái és programjai közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ez magában foglalja az adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással kialakított koherenciát és komplementaritást is. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek lehetővé kell tennie a finanszírozás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.
__________________
__________________
63 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról, COM(2018) 465 final.
63 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról, COM(2018)0465.
64 A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).
64 A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).
65 Javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (tengerentúli társulási határozat), COM(2018) 461 final.
65 Javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (tengerentúli társulási határozat), COM(2018)0461.
66 Javaslat – A Tanács rendelete a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról, COM(2018) 462 final.
66 Javaslat – A Tanács rendelete a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról, COM(2018)0462.
67 Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata a Tanácsnak – A Tanács határozata az Európai Békekeret létrehozásáról, C(2018) 3800 final.
67 Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata a Tanácsnak – A Tanács határozata az Európai Békekeret létrehozásáról, C(2018)3800.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Az e rendelet által biztosított pénzeszközöket az Erasmus nemzetközi dimenziója keretében megvalósuló tevékenységek finanszírozására is igénybe kell venni oly módon, hogy annak végrehajtása összhangban álljon az Erasmusról szóló rendelettel68.
(22)  Az e rendelet által biztosított pénzeszközöket az Erasmus és a Kreatív Európa nemzetközi dimenziója keretében megvalósuló tevékenységek finanszírozására is igénybe kell venni oly módon, hogy annak végrehajtása összhangban álljon az Erasmusról szóló rendelettel68 és a Kreatív Európáról szóló rendelettel68a.
_________________
_________________
68 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM (2018) 367 final;
68 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2018)0367;
68a Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2018)0366.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)   Meg kell erősíteni az Erasmus+ program nemzetközi dimenzióját, amelynek célja, hogy több lehetőséget biztosítson a kevésbé fejlett országokból származó egyének és szervezetek számára a mobilitáshoz és az együttműködéshez, a harmadik országok kapacitásépítéséhez nyújtott támogatással, készségfejlesztéssel, az emberek közötti kapcsolatokkal, egyúttal több lehetőséget kínálva a fejlett és a feltörekvő országokkal való együttműködésre és a mobilitásra.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
22 b preambulumbekezdés (új)
(22b)  Figyelembe véve annak a jelentőségét, hogy az oktatást és a kultúrát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiával összhangban kezeljék, e rendeletnek hozzá kell járulnia az inkluzív és méltányos, minőségi oktatás biztosításához, elő kell mozdítania az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit mindenki számára, ösztönöznie kell a nemzetközi kulturális kapcsolatokat, és el kell ismernie a kultúra jelentőségét az európai értékek népszerűsítésében, és e célból egyedi és célirányos, az Unió globális szinten gyakorolt hatását egyértelműen érvényesítő intézkedéseket kell bevezetnie.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek esetében fő megközelítésként a földrajzi programokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az uniós támogatás hatását, és az uniós fellépést közelebb lehessen vinni a partnerországokhoz és azok lakosságához. Ezt az általános megközelítést adott esetben tematikus programokkal és gyorsreagálási tevékenységekkel kell kiegészíteni.
(23)  Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek földrajzi esetében fő megközelítésként a földrajzi programokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az uniós támogatás hatását, és az uniós fellépést közelebb lehessen vinni a partnerországokhoz és azok lakosságához, és eközben támogatni lehessen a tematikus prioritásokat, például az emberi jogokat, a civil társadalmat és a fenntarthatóságot. A földrajzi és tematikus programok szerinti célkitűzéseknek következetesnek és koherensnek kell lenniük egymással, és azokat adott esetben tematikus programokkal és gyorsreagálási tevékenységekkel kell kiegészíteni. Biztosítani kell a földrajzi, tematikus és gyorsreagálási programok és tevékenységek hatékony, egymást kiegészítő jellegét. Az egyes programok sajátosságainak figyelembevétele érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell ruházni a Bizottságra, hogy kiegészítse e rendelet rendelkezéseit, meghatározva a kiemelt területeket, a részletes célkitűzéseket, a várt eredményeket, a konkrét teljesítménymutatókat és az egyes programok egyedi pénzügyi elosztását. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
________________
1a HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A konszenzusnak megfelelően az Uniónak és tagállamainak a kollektív hatás növelése érdekében forrásaik és kapacitásaik összevonása révén javítaniuk kell a közös programozást. A közös programozásnak a partnerországok részvételére, valamint felelősség- és szerepvállalására kell építenie. Az Uniónak és tagállamainak arra kell törekedniük, hogy – minden lehetséges esetben – közös végrehajtás útján nyújtsanak támogatást a partnerországoknak.
(24)  A konszenzusnak megfelelően az Uniónak és tagállamainak a kollektív hatás növelése érdekében forrásaik és kapacitásaik összevonása révén javítaniuk kell a közös programozást. A közös programozásnak a partnerországok részvételére, valamint felelősség- és szerepvállalására kell építenie. Az Uniónak és tagállamainak arra kell törekedniük, hogy – minden lehetséges esetben – közös alkalmazás útján nyújtsanak támogatást a partnerországoknak. A közös alkalmazásnak inkluzív módon kell nyitva állnia minden olyan uniós partner előtt – ideértve a tagállami ügynökségeket és a fejlesztésfinanszírozási intézményeket, a helyi hatóságokat, a magánszektort, a civil társadalmat és a tudományos köröket is – amely egyetért a közös jövőképpel és hozzá tud járulni ahhoz.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
(24a)  Amennyiben az egyik partnerországban a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság súlyos vagy tartós romlása következik be, a támogatást részlegesen vagy teljes egészében, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fel kell függeszteni. A Bizottságnak döntéshozatala során megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
24 b preambulumbekezdés (új)
(24b)  Ennek a rendeletnek az EU külső fellépése fontos részeként újból meg kell erősítenie a nukleáris biztonságot, és elő kell segítenie az ENBE-rendeletben meghatározott együttműködés célkitűzéseit. Ezért ha egy partnerország tartósan nem tartja tiszteletben az alapvető nukleáris biztonsági előírásokat, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében megkötött idevágó nemzetközi egyezmények rendelkezéseit, az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezményt és az Aarhusi Egyezményt, valamint azok későbbi módosításait, az atomsorompó-szerződést és annak kiegészítő jegyzőkönyveit, a stressztesztek és az azokhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtására tett kötelezettségvállalásokat, valamint az ENBE-rendeletben meghatározott együttműködés célkitűzéseit, az érintett országnak az e rendelet alapján nyújtott támogatást felül lehet vizsgálni, és teljesen vagy részben fel lehet függeszteni.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Míg a demokráciának és az emberi jogoknak, többek között a nemek közötti egyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának mindenütt meg kell jelennie e rendelet végrehajtásában, az Emberi jogok és demokrácia és a Társadalmi szervezetek tematikus programok keretében nyújtott uniós támogatásnak – globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egyedi kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie.
(25)  Míg a demokráciának, az emberi jogoknak, és az alapvető szabadságjogoknak – ideértve a gyermekek, a kisebbségek, a fogyatékkal élők és az LMBTI-személyek védelmét és a nemek közötti egyenlőséget – a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának mindenütt egységesen meg kell jelennie és érvényre kell jutnia e rendelet alkalmazásában, az Emberi jogok és demokrácia és a Társadalmi szervezetek tematikus programok keretében nyújtott uniós támogatásnak – globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egyedi kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie. Ebben a tevékenységében az Uniónak különös figyelmet kell szentelnie azon országoknak és sürgősségi helyzeteknek, ahol az emberi jogokat és alapvető szabadságokat fokozott veszély fenyegeti, és ahol e jogok és szabadságok semmibe vétele különösen hangsúlyos és szisztematikus, valamint azon helyzetekre, amelyekben a civil társadalom mozgástere veszélybe kerül. Az e rendelet szerinti uniós támogatást oly módon kell megtervezni, hogy lehetővé tegye a civil társadalom támogatását és a vele való együttműködést és partnerséget az érzékeny és az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben, és megadja azt a rugalmasságot és reakciókészséget, amellyel válaszolni lehet a változó körülményekre, a kedvezményezettek szükségleteire, vagy válságidőszakokra, és amely szükség esetén hozzájárul a civil társadalom kapacitásépítéséhez. Ilyen esetekben a nemzetközi jog tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a helyi civil társadalom és más érintett emberi jogi szereplők számára a cselekvés eszközeinek biztosítása kell legyen a prioritás, hogy hozzájáruljanak a nagyon nehéz körülmények között végzett munkához. Ez a rendelet lehetőséget ad a civil társadalmi szervezetek számára is, hogy adott esetben gyorsan és hatékony módon kis összegű támogatásokhoz jussanak, különösen a legnehezebb helyzetekben, így az instabil helyzetekben, továbbá válságok és közösségek közötti feszültségek esetén.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az EUSZ 2., 3. és 21. cikkével és az EUMSZ 8. cikkével összhangban e rendelet végrehajtásának a nemek közötti egyenlőség, a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának elveit kell követnie, és törekednie kell a nők jogainak védelmére és előmozdítására a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. uniós cselekvési tervnek, a Tanács nőkről és a biztonságról szóló, 2018. december 10-i következtetéseinek, az Európa Tanács isztambuli egyezményének és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend 5. céljának megfelelően.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
25 b preambulumbekezdés (új)
(25b)  E rendeletnek foglalkoznia kell a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség globális szinten történő előmozdításával és érvényesítenie kell azt, többek között a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdításával foglalkozó szervezetek támogatásával (hozzáférés minőségi és hozzáférhető információkhoz, oktatáshoz és szolgáltatásokhoz), továbbá a nemi alapú erőszak és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemmel, valamint a béke, a biztonság, a fejlesztés és a nemek közötti egyenlőség kérdései közötti szoros kapcsolatok elismerésével és kezelésével. Ennek a munkának összhangban kell lennie a vonatkozó nemzetközi és európai elvekkel és egyezményekkel, és elő kell mozdítania azok végrehajtását.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A társadalmi szervezetek fogalmának különböző feladatkörökkel és megbízatással rendelkező szereplők széles körét magába kell foglalnia, és minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet fel kell ölelnie, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy gazdasági jellegűek. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban.
(26)  A társadalmi szervezetek fogalmának számos feladatkörrel és megbízatással rendelkező szereplők széles körét magába kell foglalnia, és minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet fel kell ölelnie, amelyek erőszakmentesek, és amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális, vallási, környezeti, gazdasági jellegűek, vagy a hatóságokat számoltatják el. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban. Az e rendelet által nem kifejezetten kizárt szervek vagy szereplők finanszírozásban részesülhetnek, ha ez a rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  A fejlesztéspolitikáról szóló konszenzusnak megfelelően az Uniónak és tagállamainak elő kell segíteniük a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok részvételét a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulásban és azok megvalósításában, többek között a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok, a társadalmi igazságosság terén, valamint a leginkább rászoruló lakosok számára biztosított alapvető szociális szolgáltatások nyújtóiként. Fel kell ismerniük a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok sokrétű szerepét, ez utóbbiakat a fejlesztés területi megközelítésének előmozdítóiként, beleértve a decentralizációs folyamatokat, a részvételt, a felügyeletet és az elszámoltathatóságot. Az Uniónak és tagállamainak támogatniuk kell a civil társadalmi szervezetek mozgásterét és kedvező környezetet kell kialakítaniuk számukra, és fokozniuk kell a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok kapacitásépítésének támogatását annak érdekében, hogy felerősítsék hangjukat a fenntartható fejlődés folyamatában, és előmozdítsák a politikai, társadalmi és gazdasági párbeszédet, többek között a civil társadalmi programokon keresztül.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
26 b preambulumbekezdés (új)
(26b)   Az Unió – a Tanács 2012. október 15-i, „A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban” című következtetéseivel összhangban – támogatja a társadalmi szervezeteket és azok nagyobb mértékű stratégiai részvételét valamennyi külső eszközben és programban, ideértve a földrajzi programokat és az e rendeletben foglalt gyorsreagálási tevékenységeket is.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Figyelemmel az éghajlatváltozás okozta problémáknak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások szerinti kezelésének fontosságára, e rendeletnek hozzá kell járulnia az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a rendelet átfogó pénzügyi keretösszegének 25 %-a éghajlat-politikai célkitűzésekre irányuljon. A vonatkozó tevékenységek e rendelet végrehajtása során kerülnek beazonosításra, és a rendeletből tett általános hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak.
(28)  Figyelemmel az éghajlatváltozás okozta problémáknak, valamint a környezetvédelemnek és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemnek a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások szerinti kezelésének fontosságára, e rendeletnek hozzá kell járulnia az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseket támogató uniós költségvetési kiadások átfogó célkitűzésének a teljesítéséhez, továbbá olyan tevékenységeket támogasson, amelyek egyértelmű és azonosítható járulékos előnyökkel járnak a különböző ágazatokban. Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a rendelet átfogó pénzügyi keretösszegének 45%-a éghajlat-politikai célkitűzésekre, környezetgazdálkodásra és -védelemre, a biológiai sokféleségre és az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuljon, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani. A vonatkozó tevékenységek e rendelet alkalmazása során kerülnek beazonosításra, és a rendeletből tett általános hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak. Az e területtel kapcsolatos uniós fellépésnek támogatnia kell a Párizsi Megállapodásban, valamint a riói egyezményekben foglaltak betartását, nem járulhat hozzá a környezet pusztulásához és nem károsíthatja a környezetet vagy az éghajlatot. Az éghajlati és környezeti célok teljesítéséhez hozzájáruló tevékenységeknek és intézkedéseknek különös hangsúlyt kell helyezniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására a szegény, rendkívül sérülékeny országokban, és figyelembe kell venniük az éghajlat, a béke és biztonság, a nők társadalmi szerepvállalása és a szegénység elleni küzdelem közötti kapcsolatot. E rendeletnek hozzá kell járulnia a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és a fenntartható és biztonságos bányászat, erdőgazdálkodás és mezőgazdaság előmozdításához.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Alapvető fontosságú a partnerországokkal a migrációval kapcsolatosan folytatott együttműködés megerősítése, kihasználva a jól kezelt és reguláris migráció előnyeit, illetve eredményesen kezelve az irreguláris migrációt. Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a nemzetközi védelemhez való jog biztosításához, az irreguláris migráció okainak kezeléséhez, a határigazgatás fokozásához, valamint az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítésekhez, továbbá esettől függően a visszaküldéssel, visszafogadással vagy reintegrációval kapcsolatos munkához, mindezt kölcsönös elszámoltathatóság alapján, valamint a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ezért a harmadik országok e területre irányuló, Unióval folytatott eredményes együttműködésének szerves részét kell képeznie e rendelet általános elveinek. Fontos a migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia növelése annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a migráció eredményesebb kezelésében. E rendeletnek hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos koordinált, holisztikus és strukturált megközelítéshez, amely maximalizálja a szinergiákat, és alkalmazza a szükséges áttételi hatásokat.
(29)  A partnerországokkal a migrációval kapcsolatosan folytatott együttműködés a szabályos, biztonságos és felelős migráció kölcsönös előnyét, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás eredményes kezelését is eredményezheti. Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a biztonságos és jogszerű migrációs és menekültútvonalak megkönnyítéséhez, a nemzetközi védelemhez való jog biztosításához, az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezeléséhez, a diaszpóra bevonásához, a határigazgatás fokozásához, valamint az irreguláris migráció az emberkereskedelem és a migránscsempészés kezelése terén tett erőfeszítésekhez, továbbá esettől függően és az érzékenységet szem előtt tartó módon a biztonságos, méltóságteljes és fenntartható visszaküldéssel, visszafogadással vagy reintegrációval kapcsolatos munkához, mindezt kölcsönös elszámoltathatóság alapján, valamint az uniós és a nemzetközi jog szerinti humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett. A migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia fontos annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemben, előmozdítsa a jogokat és szabadságokat, valamint hozzájáruljon a rendezett, biztonságos és felelősségteljes migrációkezeléshez. E rendeletnek hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos koordinált, holisztikus és strukturált megközelítéshez, amely maximalizálja a szinergiákat és a migráció és a mobilitás által a fejlődésre gyakorolt pozitív hatást.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  E rendeletnek lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy az uniós migrációs politikát kiegészítve reagáljon a migrációhoz kapcsolódó kihívásokra, szükségletekre és lehetőségekre. E célból – és az előre nem látható körülmények sérelme nélkül – pénzügyi keretösszegének 10 %-át az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelésére, valamint a migrációkezelésre és -irányításra, többek között a menekültek és migránsok jogainak védelmére kell fordítani a rendelet célkitűzésein belül.
(30)  E rendeletnek lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy az uniós migrációs és fejlesztési politikát kiegészítve reagáljon a migrációhoz kapcsolódó kihívásokra, szükségletekre és lehetőségekre. E célból, valamint a migráció fejlődéshez való hozzájárulásának maximalizálása érdekében – és az újonnan felmerülő kihívások vagy új szükségletek sérelme nélkül – pénzügyi keretösszegének legfeljebb 10%-át az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelésére, és azon megerősített elkötelezettség támogatására kell fordítani, hogy a migrációt biztonságos, rendezett, rendszeres és felelős módon elősegítsék, valamint arra, hogy megvalósítsák a tervezett és jól irányított migrációs politikákat és irányítást, többek között a menekülteknek és a migránsoknak az uniós és a nemzetközi jogon alapuló jogainak védelmét e rendelet célkitűzésein belül. E rendeletnek hozzá kell járulnia az „agyelszívás” jelenségének kezeléséhez is, és segítenie kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a befogadó közösségek szükségleteinek támogatásához, különösen az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a megélhetési lehetőségek biztosítása révén.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)   Az információs és kommunikációs technológiák (ikt) és szolgáltatások bizonyítottan előmozdítják a fenntartható fejlődést és az inkluzív növekedést. Kulcsszerepet játszhatnak a polgárok életének javításában még a legszegényebb országokban is, különösen a nők és lányok társadalmi szerepvállalásán, a demokratikus kormányzás és az átláthatóság javításán, valamint a termelékenység és a munkahelyteremtés fellendítésén keresztül. Mindazonáltal az összekapcsoltság és a megfizethetőség továbbra is problémát jelent mind a régiók között, mind pedig a régiókon belül, mivel nagy eltérések vannak a magas és alacsonyabb jövedelmű országok, valamint a városok és a vidéki térségek között. Ezért e rendeletnek segítenie kell az Uniót abban, hogy a digitalizációt jobban beépítse az uniós fejlesztési szakpolitikákba.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
30 b preambulumbekezdés (új)
(30b)  Az ENSZ-közgyűlés 2015. szeptember 25-i határozatával elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend rámutatott, hogy fontos előmozdítani a békés és inkluzív társadalmak létrejöttét, egyrészt a 16. fenntartható fejlesztési cél megvalósítása, másrészt más fejlesztéspolitikai eredmények elérése érdekében. A 16. fenntartható fejlesztési célban kifejezetten szerepel „Az érintett nemzeti intézmények megerősítése – többek között nemzetközi együttműködés révén – a minden szinten történő, az erőszak megakadályozását, valamint a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet célzó kapacitásépítés érdekében, mindenekelőtt a fejlődő országokban”.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
30 c preambulumbekezdés (új)
(30c)  A 2016. február 19-i magas szintű találkozó zárónyilatkozatában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága módosította a béke és a biztonság terén nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozó beszámolási iránymutatásokat . Az e rendelettel összhangban végzett tevékenységek finanszírozása hivatalos fejlesztési támogatásnak minősül, amennyiben teljesíti az említett beszámolási iránymutatásokban, vagy bármely további, a Fejlesztési Támogatási Bizottság által elfogadható egyéb beszámolási iránymutatásokban foglalt feltételeket.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
30 d preambulumbekezdés (új)
(30d)  A fejlesztés és a fejlesztés biztonságának támogatására irányuló kapacitásfejlesztés csak kivételes esetekben alkalmazható, amennyiben a rendelet célkitűzéseit más fejlesztési együttműködési tevékenységek révén nem lehet megvalósítani. A konfliktusmegelőzés, a válságkezelés vagy a stabilizáció összefüggésében a harmadik országok biztonsági szereplőinek – ideértve a rendkívüli körülmények esetén a katonaságnak – nyújtott támogatás alapvető fontosságú a szegénység felszámolása és a fejlesztés megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében. A jó kormányzás, a tényleges demokratikus ellenőrzés és a biztonsági rendszer – ezen belül a katonaság – polgári felügyelete, valamint az emberi jogok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása bármilyen összefüggésben alapvető jellemzői a jól működő államnak, és ezeket a harmadik országok biztonsági ágazatának reformjához nyújtott szélesebb körű támogatás révén elő kell mozdítani.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
30 e preambulumbekezdés (új)
(30e)  E rendeletnek a 2020 júniusra kért bizottsági értékelés következtetésein kell alapulnia, beleértve a széles körű, több érdekelt féllel folytatott nyilvános konzultációt is, amely az Unió és tagállamai által finanszírozott, a globális stratégiával és az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseivel a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolaton belül a fejlesztés és a fejlesztés biztonságának támogatása érdekében értékeli a kapacitásépítés koherenciáját.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
30 f preambulumbekezdés (új)
(30f)  Az Uniónak az e rendelet alapján folytatott összes tevékenység és program során konfliktusérzékeny és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítést kell szorgalmaznia a negatív hatások elkerülése és a pozitív hatások maximalizálása érdekében.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
(32)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és alkalmazási módokat a partner igényeinek, preferenciáinak és sajátos összefüggéseinek, relevanciájának, fenntarthatóságának és a fejlesztési hatékonysági elveknek való megfelelés képességének alapján, valamint annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046 (EU, Euratom) rendelete1a („költségvetési rendelet”) 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. E rendelet keretében meg kell erősíteni és növelni kell a Demokráciáért Európai Alapítvány (EED) mint olyan alapítvány szerepét, amelyet az európai intézmények azzal bíztak meg, hogy világszerte támogassa a demokráciát, a civil társadalmat és az emberi jogokat. Az EED számára biztosítani kell az ahhoz szükséges adminisztratív rugalmasságot és pénzügyi lehetőségeket, hogy célzott támogatásokat fizessen ki az európai szomszédságban az európai szomszédságpolitika végrehajtásáért kiálló civil társadalmi szereplők számára, különösen ha az a demokrácia, az emberi jogok, a szabad választások és a jogállamiság fejlesztését érinti.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) sikeres elődjére, az EFFA-ra70 építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít. Az EFFA+-nak támogatnia kell a külső beruházási tervet, és ötvöznie kell a külső tevékenységi garancia által lefedett vegyesfinanszírozási és költségvetésigarancia-műveleteket, beleértve azokat is, amelyek hitelezési műveletekhez kapcsolódó államadósság-kockázatokra vonatkoznak, és amelyekre korábban az Európai Beruházási Bank külső hitelezési megbízatásának keretében került sor. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére és az uniós szakpolitikák támogatása terén az elmúlt évtizedekben szerzett tapasztalatára, az Európai Beruházási Banknak továbbra is a Bizottság természetes partnereként kell eljárnia a külső tevékenységi garancia keretében megvalósuló műveletek végrehajtása során.
(33)  Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) elődjére, az EFFA-ra70 építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít. Az EFFA+-nak támogatnia kell a külső beruházási tervet, és ötvöznie kell a külső tevékenységi garancia által lefedett vegyesfinanszírozási és költségvetésigarancia-műveleteket, beleértve azokat is, amelyek hitelezési műveletekhez kapcsolódó államadósság-kockázatokra vonatkoznak, és amelyekre korábban az Európai Beruházási Bank külső hitelezési megbízatásának keretében került sor. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére és az uniós szakpolitikák támogatása terén az elmúlt évtizedekben szerzett tapasztalatára, az Európai Beruházási Banknak továbbra is a Bizottság természetes partnereként kell eljárnia a külső tevékenységi garancia keretében megvalósuló műveletek alkalmazása során. Az egyéb multilaterális fejlesztési bankok vagy az uniós nemzeti fejlesztési bankok szintén rendelkeznek olyan készségekkel és tőkével, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselhetnek az uniós fejlesztési politika hatásában, és ezért e rendelet révén az EFFA + keretében való részvételüket határozottan támogatni kell.
__________________
__________________
70 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.
70 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Az EFFA+-nak a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez való hozzájárulásként a beruházások támogatására kell irányulnia a fenntartható és inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődés fokozása és a partnerországok társadalmi-gazdasági ellenálló képességének előmozdítása révén, különösen a szegénység felszámolására, a fenntartható és inkluzív növekedésre, a tisztességes munka létrehozására, a gazdasági lehetőségekre, a készségekre és a vállalkozói készségre, a társadalmi-gazdasági ágazatokra, a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint az irreguláris migráció egyedi társadalmi-gazdasági okaira összpontosítva a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok alapján. Különös figyelmet kell fordítani azokra az országokra, amelyek instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak és súlyosan eladósodott szegény országnak minősülnek.
(34)  Az EFFA+-nak a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez való hozzájárulásként a beruházások támogatására kell irányulnia a fenntartható és inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődés fokozása és a partnerországok társadalmi-gazdasági ellenálló képességének előmozdítása révén, különösen a szegénység felszámolására, a békés, igazságos és befogadó társadalmak előmozdítására, a fenntartható és inkluzív gazdasági haladásra, a hatáscsökkentésen és az alkalmazkodáson keresztül az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, a környezetkárosodásra, a vonatkozó ILO-szabványoknak és gazdasági lehetőségeknek megfelelő tisztességes munkahelyek létrehozására, elsősorban a nők, a fiatalok és a kiszolgáltatott személyek számára. Hangsúlyt kell fektetni az inkluzív és méltányos, minőségi oktatás biztosítására, valamint a készségek és a vállalkozói készség fejlesztésére az oktatási és kulturális struktúrák – többek között a humanitárius vészhelyzetben és a kényszerű lakóhelyelhagyás helyzetében lévő gyermekek számára történő – megerősítése révén. Célja továbbá a stabil beruházási környezet, az iparosítás, a társadalmi-gazdasági ágazatok, a szövetkezetek, a szociális vállalkozások , a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése – amelyek hiánya gyakran az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás egyedi társadalmi-gazdasági kiváltó oka – a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok alapján. Különös figyelmet kell fordítani azokra az országokra, amelyek instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak és súlyosan eladósodott szegény országnak minősülnek. Külön figyelmet kell fordítani az alapvető közszolgáltatások nyújtásának javítására, az élelmezésbiztonságra, valamint a gyorsan növekvő városi lakosság életminőségének többek között megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatás révén történő javítására. Az EFFA+-nak elő kell segítenie a profit/nonprofit közötti partnerségeket, amelyek arra szolgálnak, hogy a magánszektor beruházásait a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolásának szolgálatába lehessen állítani. A civil társadalmi szervezetek és a partnerországokban működő uniós küldöttségek stratégiai bevonását a projektciklus minden szakaszában elő kell mozdítani, hogy a közösségek társadalmi-gazdasági fejlődésének, a munkahelyteremtés és az új üzleti lehetőségek támogatása érdekében testreszabott megoldásokat lehessen találni. A befektetéseknek konfliktuselemzésen kell alapulniuk, a konfliktus, a sérülékenység és az instabilitás kiváltó okaira kell összpontosítaniuk, maximálisan kihasználva a béke megszilárdítása terén meglévő lehetőségeket, és minimalizálva a konfliktusok elmélyítésének kockázatait.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Az EFFA+-nak maximalizálnia kell a finanszírozás addicionalitását, kezelnie kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, innovatív termékeket kell nyújtania, valamint magánszektorbeli forrásokat kell bevonnia. A magánszektornak az EFFA+ révén történő bevonása az Unió partnerországokkal folytatott együttműködésébe mérhető és további fejlesztési hatással kell, hogy járjon a piac torzítása nélkül, és a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a kockázat és a költségek megosztása alapján költséghatékonynak kell lennie. Az EFFA+-nak egyablakos rendszerként kell működnie, amely fogadja a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és széles körű pénzügyi támogatást biztosít a támogatható beruházások számára.
(35)  Az EFFA+-nak maximalizálnia kell a finanszírozás addicionalitását, kezelnie kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, innovatív termékeket kell nyújtania, valamint magánszektorbeli forrásokat kell bevonnia annak érdekében, hogy optimalizálja a magánfinanszírozásnak a helyi fenntartható fejlődéshez való hozzájárulását. A magánszektornak az EFFA+ révén történő bevonása az Unió partnerországokkal folytatott együttműködésébe a környezet, a helyi közösségek jogai és megélhetésének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mérhető és további fejlesztési hatással kell, hogy járjon, anélkül, hogy torzítaná a helyi piacot és a helyi gazdasági szereplőkkel szemben tisztességtelen versenyt eredményezne. Ezenkívül a kockázat és a költségek megosztása alapján költséghatékonynak kell lennie. Az EFFA+-nak megfelelő elszámoltathatósági és átláthatósági kritériumok alapján, egyablakos rendszerként kell működnie, amely fogadja a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és széles körű pénzügyi támogatást biztosít a támogatható beruházások számára.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
35 a preambulumbekezdés (új)
(35a)  Az EFFA+-nak része az állami szektorban végzett állami beruházási műveletekhez nyújtott uniós garancia. Ez az uniós garancia nem terjedhet ki az olyan állami befektetésekkel kapcsolatos műveletekre, amelyek továbbhitelezést foglalnak magukban a magán szektor számára vagy hitelezést olyan alsóbb államszervezeti szintű szervezetek számára vagy a javukra, amelyek állami garanciák nélkül hozzáférnek alsóbb államszervezeti szintű finanszírozáshoz. Az EBB kapacitástervezésének támogatása érdekében az ilyen állami beruházási műveletek minimális garantált volumenét az EBB-nek kell juttatni.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A jelenlegi EFFA-garanciára és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapra építve létre kell hozni egy külső tevékenységi garanciát. A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell a költségvetési garanciákkal lefedett EFFA+-műveleteket, a makroszintű pénzügyi támogatást és a 77/270/Euratom tanácsi határozat alapján harmadik országok számára nyújtott kölcsönöket71. Ezeket a műveleteket a jelen rendelet, valamint az (EU) .../... rendelet (IPA III) és az (EU) .../... rendelet (ENBE) által biztosított előirányzatok révén kell támogatni, és az előirányzatoknak fedezniük kell a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek és az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönök tartalékfeltöltését és a kapcsolódó kötelezettségeket. Az EFFA+-műveletek finanszírozása során prioritást kell biztosítani azon műveletek számára, amelyek nagy hatást gyakorolnak a munkahelyteremtésre, és amelyek költség-haszon aránya fokozza a beruházás fenntarthatóságát. A külső tevékenységi garancia által támogatott műveleteket környezeti, pénzügyi és társadalmi szempontokat vizsgáló alapos előzetes értékelésnek kell kísérnie szükség szerint és a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatos követelményeknek megfelelően. A külső tevékenységi garanciát nem lehet alapvető közszolgáltatások nyújtására felhasználni, az ilyen szolgáltatások nyújtása továbbra is kormányzati felelősségi körbe tartozik.
(36)  A jelenlegi EFFA-garanciára és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapra építve létre kell hozni egy külső tevékenységi garanciát. A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell a költségvetési garanciákkal lefedett EFFA+-műveleteket, a makroszintű pénzügyi támogatást és a 77/270/Euratom tanácsi határozat71 alapján harmadik országok számára nyújtott kölcsönöket. Ezeket a műveleteket a jelen rendelet, valamint az (EU) .../... rendelet (IPA III) és az (EU) .../... rendelet (ENBE) által biztosított előirányzatok révén kell támogatni, és az előirányzatoknak fedezniük kell a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek és az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönök tartalékfeltöltését és a kapcsolódó kötelezettségeket. Az EFFA+-műveletek finanszírozása során prioritást kell biztosítani azon műveletek számára, amelyek nagy hatást gyakorolnak a tisztességes munkahelyteremtésre és megélhetésre, és amelyek költség-haszon aránya fokozza a beruházás fenntarthatóságát és amelyek a fenntarthatóság és a hosszú távú fejlesztés legmagasabb garanciáit biztosítják a helyi szerepvállalásban. A külső tevékenységi garancia által támogatott műveleteket környezeti, pénzügyi és társadalmi szempontokat vizsgáló alapos előzetes és utólagos értékelésnek kell kísérnie, beleértve az érintett közösségek jogaira és megélhetésére gyakorolt hatást, valamint az egyenlőtlenségekre és az egyenlőtlenségek leküzdési módjainak azonosítására gyakorolt hatást, a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatos követelményeknek megfelelően, és megfelelően figyelembe véve az érintett közösségek önkéntes és előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulására vonatkozó elvet a földhöz kapcsolódó beruházásokban. A külső tevékenységi garanciát nem lehet alapvető közszolgáltatások nyújtására felhasználni, az ilyen szolgáltatások nyújtása továbbra is kormányzati felelősségi körbe tartozik. Az utólagos hatásvizsgálatoknak az EFFA+ műveleteinek fejlesztési hatását is mérniük kell.
__________________
__________________
71 A Tanács 77/270/Euratom határozata (1977. március 29.) az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről (HL L 88., 1977.4.6., 9. o.).
71 A Tanács 77/270/Euratom határozata (1977. március 29.) az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről (HL L 88., 1977.4.6., 9. o.).
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Annak érdekében, hogy az eszköz rugalmas és a magánszektor számára vonzóbb legyen, valamint a beruházások maximális hatást fejtsenek ki, a részvételre jogosult partnereket illetően eltérést kell biztosítani az uniós költségvetés végrehajtásának módjaira vonatkozó, a költségvetési rendeletben meghatározott szabályoktól. Ezek a részvételre jogosult partnerek lehetnek olyan szervek is, amelyek nincsenek megbízva köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával, illetve amelyek valamely partnerország magánjoga szerint működnek.
(37)  Annak érdekében, hogy az eszköz rugalmas és a magánszektor számára vonzóbb legyen, támogassa a tisztességes versenyt, valamint a beruházások maximális hatást fejtsenek ki, a részvételre jogosult partnereket illetően eltérést kell biztosítani az uniós költségvetés végrehajtásának módjaira vonatkozó, a költségvetési rendeletben meghatározott szabályoktól. Ezek a részvételre jogosult partnerek lehetnek olyan szervek is, amelyek nincsenek megbízva köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával, illetve amelyek valamely partnerország magánjoga szerint működnek.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot és stabilitást, az éghajlatváltozást és környezetet, az óceánokat, valamint a migrációs válságot és annak okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következtében a programok pénzügyi végrehajtásának kiigazítása szükséges. Az EU előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – az Európai Fejlesztési Alap (EFA) sikeres tapasztalataira építve – kiosztatlanul kell hagyni egy összeget az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékként. A tartalék mozgósítására az e rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban kerülhet sor.
(39)  A külső tevékenységek alkalmazása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot és stabilitást, az éghajlatváltozást és környezetet, az óceánokat, valamint a migrációt – ideértve annak kiváltó okait, például a szegénységet és az egyenlőtlenséget –, továbbá különösen a fejlődő országokban a lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek növekvő száma által kiváltott hatást érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következtében a programok pénzügyi alkalmazásának kiigazítása szükséges. Az EU-nak a programok és a programozási dokumentumok által le nem fedett szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – az Európai Fejlesztési Alap (EFA) sikeres tapasztalataira építve – kiosztatlanul kell hagyni egy előre meghatározott összeget az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékként. A tartalék mozgósítására megfelelően indokolt esetekben az e rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban kerülhet sor.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  Annak érdekében, hogy a partnerországok fokozott felelősséget vállaljanak a saját fejlesztési folyamataik és a külső segély fenntarthatósága iránt, az Uniónak – adott esetben – előnyben kell részesítenie a partnerországok saját intézményeinek és rendszereinek igénybevételét és eljárásainak alkalmazását az együttműködési projektciklus minden aspektusát illetően.
(42)  Annak érdekében, hogy a partnerországok fokozott demokratikus felelősséget vállaljanak a saját fejlesztési folyamataik és a külső segély fenntarthatósága iránt, az Uniónak – adott esetben – előnyben kell részesítenie a partnerországok saját intézményeinek, erőforrásainak, szakértelmének és rendszereinek igénybevételét és eljárásainak alkalmazását az együttműködési projektciklus minden aspektusát illetően, mindeközben biztosítva a helyi erőforrásokat és szakértelmet, valamint az önkormányzatok és a civil társadalom teljes bevonását. Az Uniónak a helyi hatóságok köztisztviselői és a civil társadalmi szervezetek számára képzési programokat is kell biztosítania azzal kapcsolatosan, hogy hogyan kell az uniós finanszírozás iránti pályázatokat benyújtani, segítve nekik a projektjeik támogathatóságának és hatékonyságának javításában. Ezeket a programokat az érintett országokban az adott ország nyelvén kell megtartani, kiegészítve a már létrehozott távtanulási programokat, hogy az adott ország szükségleteire reagáló, célzott képzést nyújtsanak.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
44 a preambulumbekezdés (új)
(44a)  Az adócsalás, az adókijátszás, a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemhez való hozzájárulás érdekében az e rendelet keretében nyújtott minden finanszírozást teljesen átlátható módon kell biztosítani. Ezenfelül a támogatásra jogosult partnerek nem támogathatnak semmilyen jogellenes célból végzett tevékenységet, és nem vehetnek részt a nem együttműködő joghatóságokban vagy adóparadicsomokban található gazdasági egységeken keresztül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekben sem. A partnereknek tartózkodniuk kell továbbá attól is, hogy bármilyen módon igénybe vegyék az adókikerülési vagy agresszív adótervezési rendszereket.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  E rendelet vonatkozó rendelkezéseinek egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek77 megfelelően kell gyakorolni.
törölve
__________________
77 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  E rendelet nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 26. cikk (3) bekezdésében meghatározott tartalékfeltöltési rátát, a II., III. és a IV. mellékletben meghatározott együttműködési és beavatkozási területeket, az EFFA+-műveletek V. mellékletben szereplő kiemelt területeit, az EFFA+ VI. melléklet szerinti irányítását, a VII. mellékletben felsorolt mutatók szükség esetén történő felülvizsgálatát és kiegészítését, valamint e rendelet nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítését illetően.
(46)  E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése érdekében a Bizottságot az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel kell felruházni az Unió stratégiájának, a kiemelt területek, a részletes célkitűzések, a várt eredmények, az egyes teljesítménymutatók és az egyes földrajzi és tematikus programokra vonatkozó egyedi finanszírozási és együttműködési szabályok, valamint az emberi jogi működési kereteket létrehozó programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések meghatározása érdekében, így kockázatkezelési keretet hozva létre, döntéseket hozva a programok vagy programozási dokumentumok által le nem fedett szükségletekről, döntéseket hozva a támogatás felfüggesztéséről, a teljesítményalapú megközelítési keret megállapításáról, a tartalékfeltöltési ráta megállapításáról, a nyomon követési és értékelési keret létrehozásáról és az intézkedéseknek az e rendelet hatálya alá nem tartozó országokra és területekre történő kiterjesztéséről. E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II., III. és IV. mellékletben felsorolt együttműködési és beavatkozási területek, az EFFA+ műveletek prioritási területeit és az V. mellékletben felsorolt beruházási kereteket, valamint a VII. mellékletben felsorolt mutatókat illetően.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás78 (22) és (23) bekezdése értelmében a programot egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információk alapján értékelni kell, kerülve a túlszabályozást és – főként a tagállamokra nehezedő – adminisztratív terheket. Ezek a követelmények – adott esetben – a program tényleges hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(47)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás78 (22) és (23) bekezdése értelmében a programot egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információk alapján értékelni kell, kerülve a túlszabályozást és – főként a tagállamokra nehezedő – adminisztratív terheket. Ezeknek a követelményeknek a program tényleges hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között az érintett érdekelt felekkel, például a civil társadalommal és szakértőkkel, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
__________________
__________________
78 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.).
78 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  A 2010/427/EU tanácsi határozat79 9. cikkében szereplő, e rendelettel felváltott uniós eszközökre tett hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy e rendelet végrehajtása az EKSZ említett határozatban meghatározott szerepével összhangban történjen.
(48)  E rendelet tág jellege és hatálya miatt, valamint az e rendelet és az egyéb külső finanszírozási eszközök – mint például az (EU).../... rendelet (ENBE-rendelet), vagy a külső politikákhoz kapcsolódó eszközök, például az (EU) .../... rendelet (IPA III) – szerinti elvek, célkitűzések és kiadások közötti összhang biztosítása miatt, a Bizottság és az EKSZ megfelelő szolgálataiból álló és a Bizottság alelnöke/az Unió főképviselő külügyi és biztonságpolitikai képviselőjének vagy e hivatal egy képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az e rendelet szerinti politikák, programok, célkitűzések és fellépések irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért, hogy biztosítsák az uniós külső finanszírozás következetességét, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Az alelnöknek/főképviselőnek biztosítania kell az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Minden fellépés esetében, beleértve a gyorsreagálási tevékenységeket és a rendkívüli segítségnyújtási intézkedéseket, valamint az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során a főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szolgálataival, a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Minden határozati javaslatot a bizottsági eljárásokat követve kell előkészíteni és elfogadás céljából a Bizottságnak benyújtani.
__________________
79 A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
48 a preambulumbekezdés (új)
(48a)  E rendelet alkalmazásának adott esetben ki kell egészítenie és összhangban kell állnia azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Unió a közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUSZ. V. címe 2. fejezetének keretében, valamint azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az EUMSZ 5. részének keretében fogadott el.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  Az alábbiakban előirányzott tevékenységeknek szigorúan követniük kell az Unió korlátozó intézkedései által meghatározott feltételeket és eljárásokat,
törölve
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
49 a preambulumbekezdés (új)
(49a)  Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve a hatékonyságot és a legitimitást.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)
(6a)  „civil társadalmi szervezetek”: olyan nem állami, nonprofit és erőszakmentes szervezetek, amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális, vallási, környezeti, gazdasági jellegűek, vagy a hatóságokat számoltatják el, és amelyek helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten működnek, és amelyek városi és vidéki, valamint formális és informális szervezeteket is magukban foglalhatnak; az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó tematikus program keretében a civil társadalom az államtól független valamennyi olyan személyt vagy csoportot magában foglalja, amelynek tevékenysége előmozdítja az emberi jogokat és a demokráciát, ideértve az emberijog-védőket, ahogyan azt az ENSZ egyének jogairól és felelősségéről szóló nyilatkozata meghatározza;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 b pont (új)
(6b)  „helyi hatóságok”: olyan kormányzati ágak vagy hatóságok, amelyek szubnacionális (pl. települési, közösségi, kerületi, megyei, tartományi vagy regionális) szinten működnek.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
(8)  „hozzájáruló”: olyan tagállam, nemzetközi pénzügyi intézmény vagy egy tagállam állami intézménye, állami ügynökség vagy más szervezet, amely készpénzzel vagy garanciával járul hozzá a közös tartalékfeltöltési alaphoz.
(8)  „hozzájáruló”: olyan tagállam, nemzetközi pénzügyi intézmény vagy egy tagállam állami intézménye, állami ügynökség vagy más közjogi vagy magánjogi szervezet, amely készpénzzel vagy garanciával járul hozzá a közös tartalékfeltöltési alaphoz.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
(8a)  „addicionalitás”: az az elv, amely biztosítja, hogy a külső tevékenységi garancia olyan műveletek révén járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, amelyeket nélküle nem lehetett volna végrehajtani, vagy amelyek a garancia nélkül elérhető eredményen felül és azon túl kedvező eredményt hoznak, továbbá a magánfinanszírozás bevonását, a piaci hiányosságok vagy az optimálisnál kedvezőtlenebb beruházási helyzetek kezelését, valamint a beruházások minőségének, fenntarthatóságának, hatásának és léptékének javítását is jelenti. Az elv biztosítja továbbá, hogy a külső tevékenységi garanciából fedezett beruházási és finanszírozási műveletek ne a tagállami támogatás, a magánszektorból származó finanszírozás vagy más uniós vagy nemzetközi pénzügyi beavatkozás helyébe lépjenek, és ne szorítsanak ki más állami- vagy magánberuházásokat. A külső tevékenységi garanciából támogatott projektek kockázati profilja általában magasabb, mint a támogatható partnerek által a rendes beruházási politikájuk keretében, külső tevékenységi garancia nélkül támogatott befektetések portfóliójáé.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 b pont (új)
(8b)  „iparosodott országok”: az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottságának a hivatalos fejlesztési segély kedvezményezettjeinek listáján szereplő fejlődő országoktól eltérő harmadik országok.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 c pont (új)
(8c)  „szegénység”: minden olyan körülmény, amelynek során az emberek hátrányos helyzetbe kerülnek, és amelyben az embereket a különböző társadalmakban és helyi körülmények között korlátozottan cselekvőképesnek tekintik; a szegénység legfontosabb dimenziói a gazdasági, emberi, politikai, szociokulturális és önvédelmi képességeket érintik.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 d pont (új)
(8d)   „a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő érzékenység”: fellépés azzal a céllal, hogy megértsék és figyelembe vegyék a nemi alapú kirekesztéssel és megkülönböztetéssel járó társadalmi és kulturális tényezőket a köz- és a magánélet minden területén;
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 e pont (új)
(8e)   „konfliktusérzékenység”: azzal a céllal történő cselekvés, hogy egy konfliktus által sújtott környezetben végrehajtott kezdeményezés kölcsönhatásba kerül majd ezzel a konfliktussal, és hogy ennek a kölcsönhatásnak következményei lesznek, amelyeknek pozitív és negatív hatásai is lehetnek; a konfliktusérzékenység annak biztosítását jelenti, hogy az uniós (politikai, szakpolitikai, külső támogatási) fellépések a lehető legjobban elkerüljék a negatív hatást, és maximalizálják a konfliktus dinamikájára kifejtett pozitív hatást, és ezzel hozzájáruljanak a konfliktusmegelőzéshez, a strukturális stabilitáshoz és a béketeremtéshez.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 a bekezdés (új)
Ha hivatkozás történik az emberi jogokra, akkor ez úgy értendő, hogy azok az alapvető szabadságjogokat is magukban foglalják;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 b bekezdés (új)
A 15. cikk összefüggésében a „leginkább rászoruló” országok az I. mellékletben felsorolt országokat is magukban foglalhatják.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet általános célkitűzése az Unió értékeinek és érdekeinek világszintű védelme és érvényre juttatása az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében megfogalmazott célkitűzések és elvek követése céljából.
(1)  E rendelet általános célkitűzése egy olyan pénzügyi keret létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az Unió világszinten védelmezze és érvényre juttassa értékeit, elveit és alapvető érdekeit az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében, valamint az EUMSZ 11. és 208. cikkében megfogalmazott célkitűzéseknek és elveknek megfelelően.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  hozzájárulás az Unió által elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalások és célkitűzések eléréséhez, különösen a 2030-as menetrend, a fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodás tekintetében;
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a b pont (új)
ab)  az Unió keleti és déli szomszédságában lévő országokkal folytatott szorosabb együttműködés kialakítása, amelynek alapját a béke és a biztonság, a kölcsönös elszámoltathatóság és a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának egyetemes értékei, valamint a társadalmi-gazdasági integráció, a környezetvédelem és az éghajlatvédelmi fellépés jelentik;
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a c pont (új)
ac)  a szegénység csökkentése és hosszú távon annak felszámolása, különösen a legkevésbé fejlett országokban (LDC-országok); a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés lehetővé tétele;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  globális szinten a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megszilárdítása és támogatása, a társadalmi szervezetek támogatása, a stabilitás és béke előmozdítása, valamint más globális kihívások kezelése, beleértve a migrációt és a mobilitást is;
b)  globális szinten a társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok támogatása, a stabilitás és béke előmozdítása, a konfliktusok megakadályozása és az igazságos és befogadó társadalmak ösztönzése, a multilateralizmus, a nemzetközi igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság előmozdítása és más globális és regionális kihívások – így az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás – kezelése, valamint a külpolitikai szükségletek és prioritások előmozdítása a III. mellékletben leírtak szerint, beleértve a bizalomépítést és a jószomszédi kapcsolatokat;
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba)  az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, valamint a nemek közötti és a társadalmi egyenlőség többek között a legnehezebb körülmények közötti és sürgősségi helyzetekben történő védelme, ösztönzése és előmozdítása, partnerségben a civil társadalommal, köztük az emberi jogok védelmezőivel világszerte;
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  gyors reagálás válság-, instabil és konfliktushelyzetekre; a válság-, instabil és konfliktushelyzetekre; rezilienciával kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása; továbbá külpolitikai szükségletek és prioritások figyelembevétele.
c)  gyors reagálás válság-, instabil és konfliktushelyzetekre; a válság-, instabil és konfliktushelyzetekre; rezilienciával kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az e rendelet szerinti kiadások legalább 92 %-ának teljesítenie kell a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan létrehozott kritériumokat.
(3)  Az e rendelet szerinti kiadások legalább 95%-ának teljesítenie kell a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan létrehozott kritériumokat. Ez a rendelet hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében azon kollektív uniós célkitűzés eléréséhez, hogy az uniós bruttó nemzeti jövedelem 0,2%-át a legkevésbé fejlett országok támogatására, 0,7%-át pedig hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Legalább a jelen rendelet keretében finanszírozott hivatalos fejlesztési támogatás 20%-át el kell különíteni valamennyi földrajzi és tematikus program keretében, évente és a tevékenységek időtartama alatt a társadalmi befogadás és a humán fejlődés érdekében, az alapvető szociális szolgáltatások – többek között a táplálkozás, az oktatás és a szociális védelem – támogatása és megerősítése céljából, hangsúlyt helyezve a leginkább marginalizált csoportokra, valamint a nőkre és a gyermekekre.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  E rendelet keretében a hivatalos fejlesztési támogatásból finanszírozott földrajzi és tematikus programok legalább 85%-ának fő vagy jelentős célként a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, illetve a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítésére kell irányulnia, az OECD-DAC által meghatározottaknak megfelelően. E programok jelentős részének fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítése kell hogy legyen.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az e rendelet alapján nyújtott uniós finanszírozás megvalósítása a következőkön keresztül történik:
(1)  Az e rendelet alapján nyújtott uniós finanszírozás alkalmazása a következőkön keresztül történik:
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A földrajzi programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek az (EU) .../... rendeletben80 (IPA) meghatározott tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országok és területek kivételével.
A földrajzi programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek az (EU) .../... rendeletben80 (IPA) meghatározott tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országok és területek kivételével. A kontinentális vagy transzregionális hatókörű földrajzi programokat is létre lehethozni, különösen az a) és b) pont szerinti afrikai országokat lefedő pán-afrikai programot, valamint a b), c) és d) pont szerinti afrikai, karibi és csendes-óceáni országokat lefedő programot.
__________________
__________________
80 Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L...).
80 Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L...).
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  Társadalmi szervezetek;
b)  Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok;
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új)
da)  Külpolitikai szükségletek és prioritások
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A tematikus programok az összes harmadik országra, valamint az (EU) .../... tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országokra és területekre is kiterjedhetnek.
A tematikus programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek. Az (EU) .../... tanácsi határozatnak megfelelően a tengerentúli országok és területek teljes hozzáféréssel rendelkeznek a tematikus programokhoz. Tényleges részvételüket a sajátosságaik és az előttük álló különleges kihívások figyelembevételével kell biztosítani.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  hozzájárulás a stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben;
a)  hozzájárulás a békéhez, a stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben;
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  hozzájárulás államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása;
b)  hozzájárulás államok, többek között helyi hatóságok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása;
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  külpolitikai szükségletek és prioritások kezelése.
törölve
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani.
Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell alkalmazni.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A tematikus programokon keresztül végrehajtott tevékenységeknek ki kell egészíteniük a földrajzi programok keretében finanszírozott tevékenységeket, és támogatniuk kell a nemzetközileg elfogadott célok, különösen a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére, a globális közjavak védelmére és a globális kihívások kezelésére irányuló globális és térségeken átnyúló kezdeményezéseket. Akkor is lehet tematikus programokon keresztül tevékenységeket végrehajtani, ha nem létezik földrajzi program, vagy ha azt felfüggesztették, vagy ha a tevékenységről nincs megállapodás az érintett partnerországgal, vagy ha a tevékenységet nem lehet megfelelően kezelni földrajzi programokkal.
A tematikus programokon keresztül alkalmazott tevékenységeknek ki kell egészíteniük a földrajzi programok keretében finanszírozott tevékenységeket, és támogatniuk kell a 3. cikk (2) bekezdésének aa) pontjában említett nemzetközileg elfogadott célok teljesítésére, a globális közjavak védelmére és a globális kihívások kezelésére irányuló globális és térségeken átnyúló kezdeményezéseket. Akkor is lehet tematikus programokon keresztül tevékenységeket függetlenül végrehajtani, ha többek között nem létezik földrajzi program, vagy ha azt felfüggesztették, vagy ha a tevékenységről nincs megállapodás az érintett partnerországgal, vagy ha a tevékenységet nem lehet megfelelően kezelni földrajzi programokkal.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A gyorsreagálási tevékenységek kiegészítik a földrajzi és a tematikus programokat. Ezeket a tevékenységeket úgy kell kialakítani és végrehajtani, hogy lehetővé váljon – adott esetben – a földrajzi vagy a tematikus programokon keresztüli folytonosságuk.
A gyorsreagálási tevékenységek kiegészítik a földrajzi és tematikus programokat, valamint az 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet [a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet] keretében finanszírozott intézkedéseket is. Ezeket a tevékenységeket úgy kell kialakítani és alkalmazni, hogy lehetővé váljon – adott esetben – a földrajzi vagy a tematikus programokon keresztüli folytonosságuk.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet végrehajtása során összhangot, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.
(1)  E rendelet alkalmazása során összhangot, koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének valamennyi területével, beleértve az egyéb külső finanszírozási eszközöket is, különösen az (EU).../... rendelettel [IPA III rendelet], valamint az EUSZ V. címének 2. fejezetében és az EUMSZ 5. részében elfogadott intézkedésekkel, és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról. Az Uniónak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit azon politikáinak alkalmazásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az Unió és a tagállamok koordinálják megfelelő támogatási programjaikat azzal a céllal, hogy növeljék a teljesítés hatékonyságát és eredményességét, és megakadályozzák az egymást átfedő finanszírozást.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  E rendelet alkalmazása során a Bizottságnak és az EKSZ-nek kellően figyelembe kell vennie az Európai Parlament véleményét.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendeletnek a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 89 200 millió EUR.
(1)  E rendeletnek a 2021–2027 közötti időszakban történő alkalmazására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon számítva 82 451 millió EUR (folyó áron 93 154 millió EUR) [100%].
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)  68 000 millió EUR földrajzi programokra:
a)  2018. évi árakon 63 687 millió EUR (folyó áron 71 954 millió EUR) [77,24%] földrajzi programokra:
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1 franciabekezdés
–  Szomszédság: legalább 22 000 millió EUR,
–  Szomszédság: legalább 20 572 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 23 243 millió EUR) [24,95%],
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a pont – 2 franciabekezdés
–  Szubszaharai-Afrika: legalább 32 000 millió EUR,
–  Szubszaharai-Afrika: legalább 30 723 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 34 711 millió EUR) [37,26%],
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 franciabekezdés
–  Ázsia és a csendes-óceáni térség: 10 000 millió EUR,
–  Ázsia és a csendes-óceáni térség: 8 851 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 10 000 millió EUR) [10,73%], azon belül a csendes-óceáni térségre legalább 620 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 700 millió EUR),
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a pont – 4 franciabekezdés
–  Amerika és a karib-tengeri térség: 4 000 millió EUR,
–  Amerika és a karib-tengeri térség: 3 540 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 4 000 millió EUR), [4,29 %], azon belül a karibi térségre legalább 1062 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 1200 millió EUR),
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont – bevezető rész
b)  7 000 millió EUR tematikus programokra:
b)  9 471 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 10 700 millió EUR) [11,49 %] tematikus programokra:
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont – 1 franciabekezdés
–  Emberi jogok és demokrácia: 1 500 millió EUR,
–  Emberi jogok és demokrácia: legalább 770 millió EUR 2018. évi árakon (2 000 millió EUR folyó áron) [2,15%], a program legfeljebb 25%-át az EU választási megfigyelő misszióinak finanszírozására kell fordítani,
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont – 2 franciabekezdés
–  Társadalmi szervezetek: 1 500 millió EUR,
–  Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok: 2 390 millió EUR 2018. évi árakon (2 700 millió EUR folyó áron) [2,90%], amelyből 1 947 millió EUR 2018. évi árakon (2 200 millió EUR folyó áron) [2,36%] a társadalmi szervezetek számára és 443 millió EUR 2018. évi árakon (500 millió EUR folyó áron) [0,54%] a helyi hatóságok számára,
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont – 3 franciabekezdés
–  Stabilitás és béke: 1 000 millió EUR,
–  Stabilitás és béke: 886 millió EUR 2018. évi árakon (1 000 millió EUR folyó áron) [1,07%],
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont – 4 franciabekezdés
–  Globális kihívások: 3 000 millió EUR,
–  Globális kihívások: 2018. évi árakon 2 656 millió EUR (4 500 millió EUR folyó áron) [4,83%],
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont – 4 a francia bekezdés (új)
–  Külpolitikai szükségletek és prioritások: 443 millió EUR 2018. évi árakon (500 millió EUR folyó áron) [0,54%],
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  4 000 millió EUR gyorsreagálási tevékenységekre.
c)  3 098 millió EUR 2018. évi árakon (3 500 millió EUR folyó áron) [3,76%] gyorsreagálási tevékenységekre:
–  Stabilitás és konfliktusmegelőzés sürgős helyzetekben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben: 1 770 millió EUR 2018. évi árakon (2 000 millió EUR folyó áron) [2,15%],
–  Az államok, társadalmak, közösségek és egyének ellenállóképességének megerősítése, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési fellépés összekapcsolása: 1 328 millió EUR (2018. évi árakon 1 500 millió EUR folyó áron) [1,61%],
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 10 200 millió EUR összegű, újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék a 15. cikkel összhangban növeli a (2) bekezdésben említett összegeket.
(3)  A 2018. évi árakon 6 196 millió EUR (folyó áron 7 000 millió EUR) összegű [7,51%], újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék a 15. cikkel összhangban növeli a (2) bekezdésben említett összegeket.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A 9. cikk szerinti fellépéseket 270 millió EUR összegig finanszírozzák.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  Az éves előirányzatokat a költségvetési eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret határain belül, miután létrejön az intézmények közötti megegyezés a prioritásokról.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
Az e rendelet végrehajtására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, a multilaterális megállapodások és a partnerországokkal jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó egyéb megállapodások, valamint az Európai Tanács következtetései és a Tanács következtetései, a csúcstalálkozókon tett nyilatkozatok, illetve a partnerországokkal folytatott magas szintű találkozók következetései, az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, továbbá a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják.
Az e rendelet alkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, a partnerországokkal jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó egyéb kereskedelmi megállapodások, az ezen megállapodások révén létrejött testületek által elfogadott ajánlások és aktusok, valamint a vonatkozó multilaterális megállapodások, uniós jogalkotási aktusok, az Európai Tanács következtetései és a Tanács következtetései, a csúcstalálkozókon tett nyilatkozatok, és más nemzetközi nyilatkozatok, illetve a partnerországokkal folytatott magas szintű találkozók következetései, az Európai Parlament állásfoglalásai és álláspontjai, a Bizottság közleményei, továbbá a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei és az ENSZ egyezményei és állásfoglalásai adják.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására.
(1)  Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon végrehajtott fellépések, valamint a civil társadalmi szervezetekkel, a helyi hatóságokkal és a magánszereplőkkel folytatott együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességének és oszthatatlanságának, az emberi méltóság tiszteletben tartásának, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására. Az e rendelet szerinti finanszírozásnak meg kell felelnie ezeknek az elveknek, valamint az Unió nemzetközi jog szerinti kötelezettségvállalásainak.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az EUSZ 2. és 21. cikkével összhangban, az Uniónak a demokráciához és a jogállamisághoz, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdításához és védelméhez való következetes hozzájárulása az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az emberi jogok nemzetközi jogában és a nemzetközi humanitárius jogban gyökerezik.
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Olyan, jogokon alapuló megközelítést kell alkalmazni, amely minden – polgári, politikai vagy gazdasági, társadalmi és kulturális – emberi jogra kiterjed annak érdekében, hogy integrálja az emberi jogi elveket, a szegényebb és kiszolgáltatottabb csoportokra összpontosítva támogassa a jogaik megszerzésében azokat, akiket a jogok megilletnek, és segítséget nyújtson a partnerországoknak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeik teljesítéséhez. E rendeletnek elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalásának növelését.
(2)  Olyan, jogokon alapuló megközelítést kell alkalmazni, amely minden – polgári, politikai vagy gazdasági, társadalmi és kulturális – emberi jogra kiterjed annak érdekében, hogy integrálja az emberi jogi elveket, a marginalizált és kiszolgáltatott csoportokra – például a kisebbségekre, a nőkre, a gyermekekre és a fiatalokra, , az idősekre, az őslakos népekre, az LMBTI-személyekre és a fogyatékossággal élő személyekre – összpontosítva támogassa a jogaik megszerzésében azokat, akiket a jogok megilletnek, és segítséget nyújtson a partnerországoknak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeik teljesítéséhez. E rendeletnek elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget és a nők, a gyermekek és a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelését, beleértve a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítását is.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az Unió multilaterális és szabályalapú megközelítést mozdít elő a globális javakra és kihívásokra vonatkozóan, és e tekintetben együttműködést folytat a tagállamokkal, partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel és más donorokkal.
Az Unió multilaterális és szabály- és értékalapú megközelítést mozdít elő a globális közjavakra és kihívásokra vonatkozóan, és e tekintetben együttműködést folytat a tagállamokkal, partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel, beleértve a nemzetközi pénzintézeteket, ENSZ-ügynökségeket, alapokat és programokat is, és más donorokkal.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
Az Unió ösztönzi az együttműködést a nemzetközi szervezetekkel és más donorokkal.
Az Unió ösztönzi az együttműködést a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel és más donorokkal.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 4 albekezdés
A partnerországokkal fennálló kapcsolatokban figyelembe kell venni ezen országoknak a kötelezettségvállalások, a nemzetközi megállapodások és az Unióval meglévő szerződéses kapcsolatok teljesítése terén elért eredményeit.
A partnerországokkal fennálló kapcsolatokban figyelembe kell venni ezen országoknak a kötelezettségvállalások, a nemzetközi megállapodások, különösen a Párizsi Megállapodás, és az Unióval meglévő szerződéses kapcsolatok, különösen a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, valamint a kereskedelmi megállapodások teljesítése terén elért eredményeit.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről a partnerországok közötti együttműködés – adott esetben – a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket veszi alapul és mozdítja elő: a partnerországok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, átláthatóság és kölcsönös elszámoltathatóság. Az Unió előmozdítja a források eredményes és hatékony mozgósítását és felhasználását.
Az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről a partnerországok közötti együttműködés minden módozatban a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket veszi alapul és mozdítja elő: a partnerországok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, átláthatóság és kölcsönös elszámoltathatóság és a partnerországok prioritásaival való összhang. Az Unió előmozdítja a források eredményes és hatékony mozgósítását és felhasználását.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Az inkluzív partnerség elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – gondoskodik arról, hogy megfelelő konzultációra kerüljön sor a partnerországokból származó érintett érdekelt felekkel, beleértve a társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is, valamint gondoskodik arról, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek a vonatkozó információkhoz, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a programok kialakítására, végrehajtására és kapcsolódó nyomon követésére vonatkozó eljárásokban.
Az inkluzív partnerség elvével összhangban a Bizottság gondoskodik arról, hogy megfelelő konzultációra kerüljön sor a partnerországokból származó érintett érdekelt felekkel, beleértve a társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is, valamint gondoskodik arról, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek a vonatkozó információkhoz, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a programok kialakítására, alkalmazására és kapcsolódó nyomon követésére vonatkozó eljárásokban.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A felelősségvállalás elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – a partnerországok rendszereinek igénybevételét részesíti előnyben a programok végrehajtásához.
A felelősségvállalás elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – a partnerországok rendszereinek igénybevételét részesíti előnyben a programok alkalmazásához.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és kezelik a fenntartható fejlesztési célok közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Ezeknek a programoknak és tevékenységeknek kockázati és sebezhetőségi elemzésen kell alapulniuk, rezilienciára vonatkozó megközelítést kell magukba foglalniuk, továbbá konfliktusérzékenynek kell lenniük. Azt az alapelvet kell követniük, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából”.
(6)  Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek az EUMSZ 11. cikkével összhangban érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a katasztrófakockázat-csökkentés és katasztrófavédelem, a humán fejlődés, a konfliktusmegelőzés és a béketeremtés, a nemek közötti egyenlőség, a nők, gyermekek és fiatalok társadalmi szerepvállalása, a megkülönböztetésmentesség, az oktatás és a kultúra, valamint a digitalizáció szempontjait, és kezelik a fenntartható fejlesztési célok közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Ezeknek a programoknak és tevékenységeknek a kapacitások elemzésén, valamint kockázati és sebezhetőségi elemzésen kell alapulniuk, ember- és közösségközpontú rezilienciára vonatkozó megközelítést kell magukba foglalniuk, továbbá konfliktusérzékenynek kell lenniük. Azt az alapelvet kell követniük, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából” és „ne ártsunk”.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 7 bekezdés
(7)  A partnerekkel koordináltabb, holisztikusabb és strukturáltabb megközelítést kell követni a migrációval kapcsolatban, és annak eredményességét rendszeres értékelésnek kell alávetni.
(7)  Az uniós külső fellépés egyéb célkitűzéseinek sérelme nélkül, a partnerekkel koordináltabb, holisztikusabb és strukturáltabb megközelítést kell követni a migrációval kapcsolatban, és annak eredményességét rendszeres értékelésnek kell alávetni anélkül, hogy a fejlesztési segélyek harmadik országok számára történő elosztását a migráció kezelését célzó együttműködés feltételéhez kötnék, valamint teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi jogokat, beleértve minden egyén jogát ahhoz, hogy elhagyja származási országát.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7 a)  A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján a biztonságra, stabilitásra és békére vonatkozóan – különösen a fejlesztés és a fejlesztés biztonságának, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a számítógépes biztonság támogatása tekintetében a katonai szereplők kapacitásépítésével kapcsolatban – elfogadott fellépéseket a nemzetközi jognak – többek között a nemzetközi emberi jogoknak és a humanitárius jognak – megfelelően hajtsák végre. A Bizottság a kedvezményezett partnerekkel közösen ütemterveket dolgozhat ki a katonai szereplők intézményi és operatív megfelelésének az átláthatósági és emberi jogi normákkal történő javítására. A Bizottság az egyes vonatkozó célkitűzések tekintetében gondosan figyelemmel kíséri és értékeli az ilyen intézkedések 31. cikk szerinti alkalmazását és jelentést tesz arról az emberi jogi kötelezettségek betartásának biztosítása érdekében. Ilyen fellépések esetén a Bizottság a 8. cikk (8) bekezdésének b) pontja szerinti kockázatkezelésre vonatkozó rendelkezéseken túl konfliktusérzékeny megközelítést alkalmaz, beleértve a teljes körű nemi szempontú elemzést is tartalmazó, szigorú és szisztematikus előzetes konfliktuselemzést is. A Bizottság az e rendeletet kiegészítő 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el azzal, hogy az érvényes útmutatáson alapuló működési keretet hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogokat az e cikkben említett intézkedések megtervezése és alkalmazása során tiszteletben tartsák, különösen a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzése, valamint a jogszerű eljárás – többek között az ártatlanság vélelmének, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog – tiszteletben tartása tekintetében.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 8 bekezdés
(8)  A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, és rendszeresen véleménycserét folytat vele.
(8)  A Bizottság saját kezdeményezésére és az Európai Parlament kérésére rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és érdemi politikai párbeszédet folytat vele.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8 a)  (8b)
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 8 b bekezdés (új)
8b.  A Bizottság az e rendeletet kiegészítő 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el egy megfelelő kockázatkezelési keret létrehozásával, beleértve a rendelet egyes vonatkozó célkitűzésének értékelését és a mérséklési intézkedéseket is.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 8 c bekezdés (új)
(8c)  Az egész eszköz alapjául az átláthatóság és az elszámoltathatóság szolgál, nagy hangsúlyt helyezve a jelentéstételre és az ellenőrzésre. Ez magában foglal egy átlátható ellenőrzési rendszert, amely tartalmazza a pénzeszközök címzettjeire vonatkozó információk bejelentését és azt, hogy a kifizetést időben teljesítették-e.
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikke (2) bekezdésének megfelelően az e rendelet keretében nyújtott uniós finanszírozás nem használható fel fegyverek vagy lőszerek beszerzésére, sem pedig katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekre.
(1)  Az e rendelet keretében nyújtott uniós finanszírozás nem használható fel fegyverek vagy lőszerek beszerzésére, sem pedig katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekre. Az e rendelet alapján szállított berendezést, szolgáltatást vagy technológiát a 944/2008/KKBP közös álláspontnak, a kettős felhasználású termékekről szóló rendeletnek és minden más hatályos uniós korlátozó intézkedésnek megfelelően szigorú transzferellenőrzésnek kell alávetni. Az (EU) .../... [a halálbüntetéshez és kínzáshoz használt termékekről szóló uniós rendelet] rendelettel összhangban ezt a rendeletet nem szabad olyan típusú berendezés biztosításának finanszírozására használni, amelyet kínzásra, rossz bánásmódra vagy az emberi jogok egyéb megsértésére lehet felhasználni.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében, amelyhez stabil, békés és befogadó társadalmakra van szükség, az e rendelet szerinti uniós támogatást a (4) bekezdésben foglalt rendkívüli körülmények esetén fel lehet használni egy szélesebb körű biztonsági ágazati reformmal összefüggésben, vagy a partnerországokban a katonai szereplők kapacitásépítéséhez fejlesztést és fejlesztésbiztonságot célzó tevékenységek végrehajtása érdekében.
(2)  A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében, amelyhez stabil, békés és befogadó társadalmakra van szükség, az e rendelet szerinti uniós támogatást a (4) bekezdésben foglalt rendkívüli körülmények esetén fel lehet használni egy szélesebb körű biztonsági ágazati reformmal összefüggésben, vagy a partnerországokban a katonai szereplők kapacitásépítéséhez fejlesztést és fejlesztésbiztonságot célzó tevékenységek végrehajtása érdekében, összhangban a fenntartható fejlődés elérésének átfogó célkitűzésével.
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  amennyiben az érintett partnerország és az Unió között konszenzus alakult ki azt illetően, hogy a katonai szereplők kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen feltételek megőrzése, megteremtése vagy helyreállítása szempontjából, többek között válsághelyzetekben és bizonytalan vagy destabilizált helyzetekben és körülmények között.
b)  amennyiben az érintett partnerország és az Unió között konszenzus alakult ki azt illetően, hogy a katonai szereplők kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen feltételek megőrzése, megteremtése vagy helyreállítása szempontjából, és ezek a katonai szereplők nem érintettek az emberi jogok megsértésében, illetve nem jelentenek fenyegetést az állami intézmények működésére, többek között válsághelyzetekben és bizonytalan vagy destabilizált helyzetekben és körülmények között.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottság a partnerország felelősségvállalását állítja előtérbe. A Bizottság kidolgozza azokat az elemeket és bevált gyakorlatokat is, amelyek a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükségesek, valamint előmozdítja a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi jogelvek betartását.
(6)  Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és alkalmazása során a Bizottság a partnerország felelősségvállalását állítja előtérbe. A Bizottság kidolgozza azokat az elemeket és bevált gyakorlatokat is, amelyek a közép- és hosszú távú fenntarthatóság és elszámoltathatóság biztosításához szükségesek, valamint előmozdítja a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi jogelvek betartását. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezek az intézkedések az emberek biztonsága tekintetében közvetlen előnyökkel járjanak a lakosság számára, integrálva legyenek a szélesebb körű biztonsági ágazat reformpolitikájába, erős demokratikus és parlamenti felügyeleti és elszámoltathatósági elemeket foglaljanak magukban, többek között a biztonsági szolgáltatások javítása tekintetében, és illeszkedjenek a konfliktusok kiváltó okainak kezelésére irányuló hosszú távú béke- és fejlesztési stratégiákba. A Bizottság gondoskodik arról is, hogy a katonai erők reformját célzó tevékenységek hozzájáruljanak ahhoz, hogy a katonai erők átláthatóbbak és elszámoltathatóbbak legyenek, és nagyobb tiszteletben tartsák a joghatóságuk alá tartozók emberi jogait. Az olyan intézkedések esetében, amelyek célja, hogy berendezésekkel lássák el a partnerországok katonai erőit, a Bizottságnak meg kell határoznia az egyes intézkedések keretében szállítandó berendezések típusát. A Bizottság a 8. cikk (8b) (új) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazza annak biztosítása érdekében, hogy ezt a berendezést kizárólag a megcélzott kedvezményezettek használhassák.
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 7 bekezdés
(7)  A Bizottság megfelelő kockázatértékelési, nyomonkövetési és értékelési eljárásokat dolgoz ki az e cikk szerinti intézkedések tekintetében.
(7)  A Bizottság a 32. cikk szerinti értékelés keretében és különösen a félidős értékelés tekintetében közös értékelést készít a tagállamokkal. Az eredményeket figyelembe veszik a programtervezés és az erőforrás-elosztás során, és azoknak tovább kell erősíteniük az Unió külső tevékenységeinek összhangját és egymást kiegészítő jellegét.
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
II cím
E RENDELET VÉGREHAJTÁSA
E RENDELET ALKALMAZÁSA
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
A földrajzi programok alkalmazási köre
(1)  Az Unió e cikk szerinti együttműködési tevékenységei helyi, nemzeti, regionális, régiókon átívelő és kontinentális jellegű tevékenységekre vonatkoznak.
(2)  A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a földrajzi programokat a következő együttműködési területeken kell kidolgozni:
a)  jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, alapvető szabadságok és civil társadalom;
b)  a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és humán fejlődés;
c)  migráció és mobilitás;
d)  környezetvédelem és éghajlatváltozás;
e)  inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és tisztességes foglalkoztatás;
f)  biztonság, stabilitás és béke;
g)  partnerség;
(3)  A (2) bekezdésben említett együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a II. melléklet határozza meg.
(Ezt az új cikket a II. cím I. fejezetének 10. cikk elé kell beilleszteni)
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
9 b cikk (új)
9b. cikk
A tematikus programok alkalmazási köre
(1)  A tematikus programok a következő beavatkozási területekre terjednek ki:
a)  Emberi jogok, alapvető szabadságok és demokrácia:
–  az emberi jogok, illetve az emberijog-védők védelme és támogatása olyan országokban és sürgősségi helyzetekben, ahol az emberi jogok és az alapvető szabadságok a leginkább veszélyeztetettek, ideértve az emberijog-védők sürgős védelmi igényeinek rugalmas és átfogó módon történő kezelését;
–  az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, a társadalmi igazságosság és az elszámoltathatóság érvényesül.
–  a demokrácia megerősítése és támogatása, a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusának kezelése, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének – többek között világszerte a polgárok választásmegfigyelő szervezeteinek és regionális hálózatainak támogatásán keresztüli– fokozását, a civil társadalom támogató környezetének megteremtését, valamint a hiteles, inkluzív és átlátható választási eljárások támogatását a teljes választási ciklus során, különösen az EU választási megfigyelő missziói segítségével.
–  a hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, amely hozzájárul a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitásnöveléséhez és erősíti a helyi szereplők szerepvállalását az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén.
–  régiókon átívelő új szinergiák és hálózatépítés előmozdítása a helyi civil társadalmak, valamint a civil társadalom és más vonatkozó emberi jogi szervek és mechanizmusok között annak érdekében, hogy maximalizálják az emberi jogok és a demokrácia legjobb gyakorlatainak megosztását, és pozitív dinamikát teremtsenek.
b)  Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok:
–  inkluzív, részvételi, megerősített és független civil társadalom támogatása a partnerországokban;
–  a civil társadalmi szervezetekkel és a közöttük folytatott párbeszéd ösztönzése;
–  a helyi hatóságok kapacitásépítésének támogatása és szakértelmük mozgósítása a fejlesztés területi megközelítésének előmozdítása érdekében;
–  az uniós polgárok tudatosságának, ismereteinek és bevonásának növelése az e rendelet 3. cikkében meghatározott célok tekintetében;
–  a civil társadalom támogatása, hogy a kormányok és nemzetközi intézmények mellett részt vegyen a közpolitikai képviseletben és párbeszédben;
–  a civil társadalom támogatása, hogy érzékennyé tegye a fogyasztókat és polgárokat a környezetbarát és tisztességes kereskedelemre, termelésre és fogyasztásra, és felhívja erre a figyelmüket, valamint fenntarthatóbb magatartás elsajátítására ösztönözze őket;
c)  Stabilitás és béke
–  konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és a válságokra való felkészüléshez nyújtott támogatás;
–  a globális és a régiókon átnyúló, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatás;
d)  Globális kihívások
–  egészségügy,
–  oktatás,
–  nemek közötti egyenlőség,
–  a gyermekek és fiatalok helyzete,
–  migráció és kényszerű lakóhelyelhagyás,
–  tisztességes munka, szociális védelem és egyenlőtlenség,
–  kultúra,
–  egészséges környezet biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése,
–  fenntartható energia,
–  fenntartható és inkluzív növekedés, tisztességes munkahelyek és a magánszektor szerepvállalása,
–  élelmezés és táplálkozás,
–  befogadó társadalmak, jó gazdasági kormányzás és átlátható államháztartási gazdálkodás előmozdítása,
–  a biztonságos vízhez, csatornázáshoz és higiéniás körülményekhez való hozzáférés,
e)  Külpolitikai szükségletek és prioritások
–  az Unió bilaterális, regionális és régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, valamint a globális kihívásokkal kapcsolatos közös megközelítések és azok kezelésének kidolgozása;
–  az uniós kereskedelempolitika támogatása;
–  hozzájárulás az Unió belső politikái nemzetközi dimenziójának megvalósításához, valamint az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és ismertségének előmozdítása;
(2)  A (3) bekezdésben említett együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a III. melléklet határozza meg.
(Ezt az új cikket a II. cím I. fejezetének 10. cikk elé kell beilleszteni)
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a programozási dokumentumok összefüggő keretet biztosítanak az Unió és a partnerország vagy -régió közötti együttműködéshez az e rendeletben rögzített átfogó célokkal és alkalmazási körrel, célkitűzésekkel és alapelvekkel összhangban;
a)  a programozási dokumentumok összefüggő keretet biztosítanak az Unió és a partnerország vagy -régió közötti együttműködéshez az e rendeletben rögzített átfogó célokkal és alkalmazási körrel, célkitűzésekkel és alapelvekkel összhangban, és egy partnerországra vagy -régióra irányuló uniós stratégia, vagy az uniós tematikus stratégiák alapján;
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  az Unió konzultál továbbá a többi donorral és szereplővel, beleértve a civil társadalom és a helyi hatóságok képviselőit is;
c)  az Unió korai szakaszban és az egész programozási folyamat során ösztönzi a többi uniós és nem uniós donorral és szereplővel, beleértve a civil társadalom és a helyi hatóságok képviselőit is, valamint a magán- és politikai alapítványokkal folytatott, több érdekelt felet bevonó, rendszeres és inkluzív párbeszédet. Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell e konzultációk eredményeiről.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  a 4. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett Emberi jogok és demokrácia, valamint Társadalmi szervezetek tematikus programok az érintett harmadik országok kormányainak vagy más állami hatóságainak jóváhagyásától függetlenül nyújtanak támogatást. Ezek a tematikus programok elsősorban társadalmi szervezeteket támogatnak.
d)  a 4. cikk (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett Emberi jogok és demokrácia, Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok, valamint Stabilitás és béke tematikus programok az érintett harmadik országok kormányainak vagy más állami hatóságainak jóváhagyásától függetlenül nyújtanak támogatást. Az Emberi jogok és a demokrácia, valamint a Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok tematikus programok elsősorban a civil társadalmat, köztük az emberijog-védőket és a nyomás alatt álló újságírókat támogatják.
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – cím
A földrajzi programokra vonatkozó programozási elvek
Programozási elvek
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – -1 bekezdés (új)
-1.  Az e rendelet keretében végzett programozáskor megfelelően tekintettel kell lenni az emberi jogokra, az alapvető szabadságokra, a jó kormányzásra és a demokráciára a partnerországokban.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – -1 a bekezdés (új)
(-1 a) Az e cikk szerinti összes programozási dokumentum előkészítésének, alkalmazásának és felülvizsgálatának meg kell felelnie a politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó és a segélyhatékonysági alapelveknek.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – -1 b bekezdés (új)
(-1 b) A földrajzi és tematikus programoknak ki kell egészíteniük egymást, egymással koherensnek kell lenniük és hozzáadott értéket kell teremteniük.
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a (4) bekezdés sérelme nélkül a tevékenységek a lehető legnagyobb mértékben az Unió, a tagállamok és az érintett partnerországok – ideértve a nemzeti és helyi hatóságokat – közötti párbeszéden alapulnak a civil társadalom, a nemzeti és helyi parlamentek és más érdekelt felek bevonásával annak érdekében, hogy az érintettek minél jobban felelősséget vállaljanak a folyamatért, valamint a nemzeti és regionális stratégiák támogatásának bátorítása céljából;
a)  a (4) bekezdés sérelme nélkül a tevékenységek az Unió intézményei, a tagállamok és az érintett partnerországok – ideértve a nemzeti és helyi hatóságokat – közötti inkluzív párbeszéden alapulnak a civil társadalmi szervezetek, regionális, nemzeti és helyi parlamentek, közösségek és más érdekelt felek bevonásával annak érdekében, hogy az érintettek minél jobban demokratikus felelősséget vállaljanak a folyamatért, valamint a nemzeti és regionális stratégiák támogatásának bátorítása céljából;
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a programozási időszakot adott esetben a partnerországok stratégiájának ciklusához kell igazítani;
b)  a programozási időszakot – amennyiben lehetséges – a partnerországok stratégiájának ciklusához kell igazítani;
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A földrajzi programok programozása konkrét, testreszabott együttműködési keretet biztosít, a következőket figyelembe véve:
(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül a földrajzi programok programozása konkrét, testreszabott együttműködési keretet biztosít, a következőket figyelembe véve:
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a partnerek egyedi kritériumok alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a lakosságot, a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a humán fejlődést, a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, valamint az állam és a társadalom rezilienciáját;
a)  a partnerek egyedi kritériumok és részletes elemzés alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a lakosságot, a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a humán fejlődést, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia és a nemek közötti egyenlőség helyzetét, a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, valamint az állam és a társadalom rezilienciáját;
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a partnerek pénzügyi források előteremtrésére és forráshoz jutásra, továbbá forrásfelvevésre irányuló képessége;
b)  a nemzeti fejlesztési prioritások támogatása érdekében a partnerek hazai források mobilizálására és hatékony felhasználására irányuló képessége, továbbá forrásfelvevésre irányuló képessége;
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a partnerek kötelezettségvállalásai és olyan kritériumok alapján meghatározott teljesítménye, mint például a politikai reform, vagy a gazdasági és társadalmi fejlődés;
c)  a partnerek kötelezettségvállalásai, beleértve az Unióval közösen elfogadottakat is, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket olyan kritériumok alapján határoztak meg, mint például a politikai reform, a jogállamiság terén elért előrehaladás, a jó kormányzás, az emberi jogok, a korrupció elleni küzdelem, a gazdasági és társadalmi fejlődés, a környezeti fenntarthatóság, valamint a támogatások hatékony felhasználása;
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a partnerek kapacitása és elkötelezettsége a közös érdekek és értékek előmozdítását, valamint a közös célkitűzések és a multilaterális szövetségek támogatását, továbbá az Unió prioritásainak megvalósítását illetően.
e)  a partnerek kapacitása és elkötelezettsége a közös értékek, elvek és alapvető érdekek előmozdítását, valamint a közös célkitűzések és a multilaterális szövetségek támogatását, továbbá az Unió prioritásainak megvalósítását illetően.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az iparosodott országokkal folytatott együttműködés az uniós és a kölcsönös érdekek előmozdítására koncentrál.
(4)  Az iparosodott országokkal folytatott együttműködés az uniós és a kölcsönös érdekek, továbbá a közös alapvető érdekek és értékek, valamint a közösen megállapított célok és a multilateralizmus előmozdítására koncentrál. Ez az együttműködés adott esetben az Unió – beleértve az Európai Parlamentet is – és a tagállamok, beleértve a civil társadalmat is, közötti párbeszéden alapul.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 5 bekezdés
(5)  A földrajzi programok programozási dokumentumai eredményalapúak, és adott esetben figyelembe veszik a nemzetközi szinten megállapított célokat és mutatókat, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célok számára meghatározottakra, továbbá az országszintű erdeménykereteket, hogy az eredmények, a hozadékok és a hatás szintjén lehessen értékelni és kommunikálni az Unió által az elért eredményekhez tett hozzájárulást.
(5)  A programozási dokumentumoknak eredményorientáltnak kell lenniük, és lehetőség szerint világos célokat és mutatókat kell tartalmazniuk az uniós támogatás előrehaladásának és hatásának méréséhez. A mutatók adott esetben a nemzetközi szinten megállapított szabványokon, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célok számára meghatározottakra, továbbá az országszintű eredménykereteken alapulhatnak.
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 6 bekezdés
(6)  A válság sújtotta, illetve válságot követő, instabil vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő országokra és régiókra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett országok vagy régiók sajátos szükségleteit és körülményeit.
(6)  A válság sújtotta, illetve válságot követő, instabil vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő országokra és régiókra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett országok vagy régiók sajátos szükségleteit és körülményeit, valamint a reziliencia növelése érdekében a sebezhetőségeket, a kockázatokat és a kapacitásokat. Figyelmet kell fordítani a konfliktusmegelőzésre is, az állam- és békeépítésre, a konfliktust követő megbékélési folyamatra és az újjáépítési intézkedésekre, a katasztrófavédelmi felkészültségre valamint e folyamatokban a nők által betöltött szerepre és a gyermekek jogainak érvényesítésére. Emberi jogokon alapuló és emberközpontú megközelítést kell alkalmazni.
Amennyiben a partnerországokat vagy -régiókat válság sújtja, illetve válság utáni vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy ilyen helyzet közvetlenül érinti őket, a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése érdekében külön hangsúlyt kell helyezni a koordináció fokozására az összes érintett szereplő körében.
Amennyiben a partnerországokat vagy -régiókat válság sújtja, illetve válság utáni vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy ilyen helyzet közvetlenül érinti őket, az erőszak megelőzése és a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése érdekében külön hangsúlyt kell helyezni a koordináció fokozására az összes érintett szereplő körében.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 7 bekezdés
(7)  Ez a rendelet hozzájárul az (EU) .../... (Erasmus) rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. E rendelet alapján egységes programozási dokumentum készül hét évre, amely kiterjed az (EU) .../... (IPA III) rendelet alapján elkülönített pénzeszközökre is. E pénzeszközök felhasználására az (EU) .../... (Erasmus) rendelet alkalmazandó.
(7)  Ez a rendelet hozzájárul az e rendelet4. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott programokból az az (EU) .../... (Erasmus) rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. A földrajzi programokból 2 000 000 000 EUR indikatív összeget kell elkülöníteni a mobilitásra, valamint a partnerországok hatóságaival, intézményeivel és szervezeteivel folytatott együttműködésre és politikai párbeszédre irányuló intézkedésekre. E rendelet alapján egységes programozási dokumentum készül hét évre, amely kiterjed az (EU) .../... (IPA III) rendelet alapján elkülönített pénzeszközökre is. E pénzeszközök felhasználására az (EU) .../... (Erasmus) rendelet alkalmazandó, biztosítva az (EU) ... / ... / (IPA III) rendeletnek való megfelelést.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7 a)   Ez a rendelet hozzájárul az (EU) .../... (Kreatív Európa) rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. E rendelet alapján egységes programozási dokumentum készül hét évre, amely kiterjed az (EU) .../... (IPA III) rendelet alapján elkülönített pénzeszközökre is. E pénzeszközök felhasználására az (EU) .../... (Kreatív Európa) rendelet alkalmazandó.
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – -1 bekezdés (új)
-1.  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, az egyes országokra és több országra kiterjedő többéves programra vonatkozó keretrendelkezések meghatározásával. E keretrendelkezések:
a)  meghatározzák a prioritási területeket a 9a. és a 15b. cikkben meghatározott területek közül;
b)  meghatározzák az egyes programok konkrét részletes és mérhető célkitűzéseit;
c)  meghatározzák az elvárt eredményeket, a célkitűzésekhez kapcsolódó mérhető célokkal, egyértelmű és specifikus teljesítménymutatókkal;
d)  meghatározzák az indikatív pénzügyi keretet az összes területre és prioritási területenként egyaránt;
e)  megállapítják az együttműködés módozatait, ideértve a külső tevékenységi garanciához való hozzájárulást is.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet végrehajtása a földrajzi programok tekintetében egy és több országra vonatkozó többéves indikatív programokon keresztül történik.
törölve
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)  A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, valamint az indikatív pénzügyi támogatást is, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt.
törölve
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  A többéves indikatív programok a következőkre épülnek:
(3)  A többéves programok a következőkre épülnek:
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés – -a pont (új)
-a)  egy jelentés, amely a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban elemzést tartalmaz az érintett partnerországok vagy érintett országok szükségleteiről, kapacitásairól, kötelezettségvállalásairól és teljesítményéről, valamint az uniós finanszírozás lehetséges hatásairól, valamint az alábbiak közül egyről vagy többről:
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  nemzeti vagy regionális stratégia akár fejlesztési terv, akár egy ahhoz hasonló, a Bizottság által a többéves indikatív program elfogadása időpontjában a program alapjául elfogadott dokumentum formájában;
a)  nemzeti vagy regionális stratégia akár fejlesztési terv, akár egy ahhoz hasonló, a Bizottság által a többéves program elfogadása időpontjában a program alapjául elfogadott, a helyi lakossággal és a civil társadalommal folytatott érdemi konzultáción alapuló dokumentum formájában;
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  az érintett partnerre vagy partnerekre vonatkozó uniós szakpolitikát lefektető keretdokumentum, ideértve az Unió és a tagállamok közötti közös dokumentumot is;
b)  az érintett partnerre vagy partnerekre vonatkozó uniós szakpolitikát lefektető dokumentum, ideértve az Unió és a tagállamok közötti közös dokumentumot is;
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés
(4)  A kollektív uniós együttműködés hatásának fokozása érdekében az Unió és a tagállamok programozási dokumentumainak helyébe egy közös programozási dokumentum lép. Az Unió többéves indikatív programja helyébe közös programozási dokumentum léphet, amennyiben az megfelel a 10. és 11. cikknek, tartalmazza a jelen cikk (2) bekezdésében felsorolt elemeket, továbbá meghatározza az Unió és a tagállamok közötti munkamegosztást.
(4)  A kollektív uniós együttműködés hatásának fokozása érdekében az Unió és a tagállamok programozási dokumentumainak helyébe egy közös programozási dokumentum lép. Az Unió többéves programja helyébe közös programozási dokumentum léphet, amennyiben azt a 14. cikkel összhangban elfogadott jogi aktusban hagyják jóvá, és megfelel a 10. és 11. cikknek, tartalmazza a jelen cikk (2) bekezdésében felsorolt elemeket, továbbá meghatározza az Unió és a tagállamok közötti munkamegosztást.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4 a)  A többéves programokban a teljes összeg 5%-át meg nem haladó mértékig elő lehet irányozni olyan pénzösszegeket, amelyeket nem rendelnek prioritási területhez, partnerországhoz vagy partnerország-csoporthoz. Ezeket az összegeket a 21. cikknek megfelelően kell lekötni.
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – -1 bekezdés (új)
-1.  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, az egyes tematikus többéves programra vonatkozó keretrendelkezések meghatározásával. E keretrendelkezések:
a)  meghatározzák a prioritási területeket a 9b. cikkben meghatározott területek közül;
b)  meghatározzák az egyes programok konkrét részletes és mérhető célkitűzéseit;
c)  meghatározzák az elvárt eredményeket, a célkitűzésekhez kapcsolódó mérhető célokkal, egyértelmű és specifikus teljesítménymutatókkal;
d)  meghatározzák az indikatív pénzügyi keretet az összes területre és prioritási területenként egyaránt;
e)  megállapítják az együttműködés módozatait.
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet végrehajtása a tematikus programok tekintetében többéves indikatív programokon keresztül történik.
törölve
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A tematikus programokhoz fűződő többéves indikatív programok rögzítik az uniós stratégiát, az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek érintett témához kapcsolódó tevékenységeit.
törölve
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A tematikus programokra vonatkozó többéves indikatív programok átfogó módon, együttműködési területenként és prioritásonként határozzák meg az indikatív pénzügyi támogatást. Ez az indikatív pénzügyi támogatás összegsáv formájában is megadható.
törölve
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
A 12. és 13. cikkben említett keretrendelkezéseknek a nemzetközi helyzet és a főbb partnerek érintett témához kapcsolódó tevékenységeinek elemzését és a programtól várt eredményeket tartalmazó jelentésen kell alapulniuk.
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A többéves programokban a teljes összeg 5%-át meg nem haladó mértékig elő lehet irányozni olyan pénzösszegeket, amelyeket nem rendelnek prioritási területhez, partnerországhoz vagy partnerország-csoporthoz. Ezeket az összegeket a 21. cikknek megfelelően kell lekötni.
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – cím
A többéves indikatív programok elfogadása és módosítása
A többéves programok elfogadása és módosítása
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el a 12. és 13. cikkben említett többéves indikatív programokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez az eljárás alkalmazandó a jelen cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett azon felülvizsgálatokra is, amelyek jelentősen módosítják a többéves indikatív program tartalmát.
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, a 12. és 13. cikkben említett többéves programokhoz, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 34. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni. Ez az eljárás alkalmazandó a jelen cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett felülvizsgálatokra is.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 12. cikkben hivatkozott közös többéves programozási dokumentumok elfogadása esetén a bizottsági határozat csak a közös többéves programozási dokumentumhoz tett uniós hozzájárulásra vonatkozik.
(2)  A 12. cikkben hivatkozott közös többéves programozási dokumentumok elfogadása esetén a felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak a közös többéves programozási dokumentumhoz tett uniós hozzájárulásra vonatkozik.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés
(3)  A földrajzi programokra vonatkozó többéves indikatív programok felülvizsgálhatók, amennyiben ez a hatékony végrehajtás érdekében szükséges, különösen, amennyiben jelentős változások következnek be a 7. cikk szerinti szakpolitikai keretben, vagy válság után, illetve válságot követő helyzetben.
(3)  A többéves földrajzi és tematikus programok legkésőbb 2025. június 30-án járnak le. A Bizottság az új többéves programokat 2025. június 30-ig elfogadja a 32. cikk szerinti félidős értékelés eredményei, megállapításai és következtetései alapján.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tematikus programokra vonatkozó többéves indikatív programok felülvizsgálhatók, amennyiben ez a hatékony végrehajtás érdekében szükséges, különösen, amennyiben jelentős változások következnek be a 7. cikk szerinti szakpolitikai keretben.
(4)  A többéves programok módosíthatók, amennyiben ez a hatékony alkalmazás érdekében szükséges, különösen, amennyiben jelentős változások következnek be a 7. cikk szerinti szakpolitikai keretben. A többéves programokat azokban az esetekben kell módosítani, amikor az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék mozgósítása szükségessé teszi a vonatkozó program keretrendelkezéseinek módosítását.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 5 bekezdés
(5)  Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok esetén vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 35. cikk (4) bekezdésében szereplő sürgősségi eljárás szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján módosíthatja a jelen rendelet 12. és 13. cikkében említett többéves indikatív programokat.
(5)  Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok esetén vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 34a. cikkben szereplő sürgősségi eljárás szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatja a 12. és 13. cikkben említett többéves programokat.
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A 6. cikk (3) bekezdésében hivatkozott összeg többek között a következőkre használható fel:
(1)  A 6. cikk (3) bekezdésében hivatkozott összeg kellően indokolt esetekben, teljes mértékben kiegészítő jelleggel, és az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokkal összhangban a következőkre használható fel, elsőbbséget adva a leginkább rászoruló országoknak:
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az Unió megfelelő reagálásának biztosítása előre nem látható körülmények bekövetkezésekor;
a)  az Unió megfelelő reagálásának biztosítása előre nem látható, a programok és a programozási dokumentumok által le nem fedett szükségletek felmerülésekor;
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  új szükségletek vagy újonnan felmerülő kihívások kezelése, mint például az Unió vagy szomszédainak határain felmerülő válságokkal vagy válság utáni helyzetekkel, illetve migrációs nyomással kapcsolatos kihívásoké;
b)  új szükségletek vagy újonnan felmerülő kihívások kezelése, mint például az Unió vagy szomszédainak határain vagy harmadik országokban felmerülő, természeti vagy ember által okozott válságokkal vagy válság utáni helyzetekkel, illetve a migráció jelenségével, különösen a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos kihívásoké;
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  új, uniós vezetésű vagy nemzetközi kezdeményezések vagy prioritások.
c)  új nemzetközi kezdeményezések vagy prioritások előmozdítása vagy az azokra adott válasz.
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
15 a cikk (új)
15a. cikk
A támogatás felfüggesztése
(1)  A partnerországokkal és -régiókkal kötött megállapodásokban a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, amennyiben a partnerország folyamatosan nem tartja tiszteletben a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elvét, valamint a nukleáris biztonsági normákat, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIIa. melléklet módosításáról, egy partnerország felvételével azon partnerországok listájára, amelyekre nézve az uniós támogatás felfüggesztésre vagy részleges felfüggesztésre került. Részleges felfüggesztés esetén fel kell tüntetni azokat a programokat, amelyekre a felfüggesztés vonatkozik.
(2)  Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, a 34. cikkel összhangban felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében a VIIa. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
(3)  Részleges felfüggesztési esetekben az uniós segítség elsősorban olyan civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők támogatására használható, amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítására, valamint a demokratizálódás és a partnerországokban zajló párbeszédfolyamatok támogatására irányuló intézkedésekkel állnak összefüggésben.
(4)  Döntéshozatala során a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait.
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
15 b cikk (új)
15b. cikk
Egyedi célkitűzések a szomszédságpolitikai területre
(1)  A 3. és 4. cikkel összhangban az e rendelet szerinti uniós támogatás a szomszédságban a következő célokat szolgálja:
a)  a politikai együttműködés és az európai szomszédságpolitika felelősségvállalásának javítása az Unió és partnerországai által;
b)  társulási megállapodások vagy más, meglévő vagy jövőbeli megállapodások, valamint közösen megállapított társulási menetrendek és partnerségi prioritások, vagy ezeknek megfelelő dokumentumok végrehajtásának támogatása;
c)  a demokrácia, az államépítés, a jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése és megszilárdítása, valamint a kölcsönösen elfogadott reformok végrehajtásának hatékonyabb támogatása;
d)  a szomszédság stabilizálása politikai, gazdasági és biztonsági szempontból;
e)  a regionális együttműködés fokozása, mindenekelőtt a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért, az egész európai szomszédságpolitikai térségre kiterjedő együttműködés, valamint a határokon átnyúló együttműködés keretében;
f)  a bizalomépítés, a jószomszédi kapcsolatok és a biztonság minden formájához hozzájáruló egyéb intézkedések előmozdítása, valamint a konfliktusok – köztük az elhúzódó konfliktusok – megelőzése és rendezése, az érintett lakosság és az újjáépítése támogatása, a multilateralizmus és a nemzetközi jog tiszteletben tartása;
g)  megerősített partnerség előmozdítása az Unió és a partnerországok társadalmai között, többek között a nagyobb mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok révén, különösen a kulturális, oktatási, szakmai és sporttevékenységekkel kapcsolatban;
h)  az együttműködés fokozása mind a rendszeres, mind az irreguláris migráció terén;
i.  az Unió belső piacába való fokozatos integráció és megerősített ágazati és ágazatközi együttműködés megvalósítása, többek között a jogszabályok közelítése és az uniós és más vonatkozó nemzetközi előírások felé történő szabályozási konvergencia megvalósítása révén, a piacra jutás javítása, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozásával, továbbá kapcsolódó intézményfejlesztés és beruházások megvalósítása;
j)  a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása a munkahelyteremtés és a foglalkoztathatóság előmozdításával, különösen a fiatalok esetében;
k)  hozzájárulás a Párizsi Megállapodás végrehajtásához az energiabiztonság terén folytatott együttműködés fokozásával és a megújuló energiaforrások, a fenntartható energia és az energiahatékonysági célok előmozdításával;
l)  tematikus keretek bevezetésének ösztönzése a szomszédságban lévő partnerországokkal szomszédos országokkal a közös kihívások, például a migráció, az energiaügy, a biztonság és az egészségügy kezelése érdekében.
(Ezt az új cikket a II. cím II. fejezetében a 16. cikk elé kell beilleszteni.)
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a politikai, gazdasági és társadalmi reformmal kapcsolatban együttesen elfogadott célkitűzések iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését;
b)  a politikai, gazdasági, környezeti és társadalmi reformmal kapcsolatban együttesen elfogadott célkitűzések iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését;
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a valódi és tartós demokrácia iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését;
c)  a valódi és tartós demokrácia iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését, beleértve az emberi jogok előmozdítását, a jó kormányzást, a jogállamiság fenntartását és a korrupció elleni küzdelmet;
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  elkötelezettség a multilateralizmus mellett;
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az I. mellékletben felsorolt partnerországoknak nyújtott uniós támogatást a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozás elvével összhangban kell alkalmazni.
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 12. cikkben hivatkozott, országokra vonatkozó pénzügyi allokációk kiegészítését célzó, a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott pénzügyi keretösszeg 10 %-át az I. mellékletben szereplő partnerországok számára indikatív jelleggel el kell különíteni a teljesítményalapú megközelítés végrehajtása céljából. A teljesítményalapú allokációkról az országoknak a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a migráció területén folytatott együttműködés, a gazdasági kormányzás és a reformok irányába tett előrelépése alapján határoznak. A partnerországok előrelépését évente értékelni kell.
(1)  A 12. cikkben hivatkozott, országokra vonatkozó pénzügyi allokációk kiegészítését célzó, a 6. cikk (2) bekezdése a) pontjának első albekezdésében meghatározott pénzügyi keretösszeg legalább 10%-át az I. mellékletben szereplő partnerországok számára kell elkülöníteni a teljesítményalapú megközelítés alkalmazása céljából. A teljesítményalapú allokációkról az országoknak a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a jó kormányzás, a biztonságos, rendezett és szabályos migráció területén folytatott együttműködés, a gazdasági kormányzás és az elfogadott reformok megvalósításának irányába tett előrelépése alapján határoznak. A partnerországok előrelépését évente értékelni kell a civil társadalom aktív bevonásával, különösen az elért eredményekről szóló országos előrehaladási jelentésekkel, amelyek az előző évekhez viszonyítva vázolják fel a trendeket.
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1 a)  Az e rendelet szerinti teljesítményalapú megközelítés alkalmazásáról az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani.
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés
(2)  A teljesítményalapú megközelítés nem alkalmazandó a civil társadalom, illetve az emberek közötti kapcsolatok támogatására – ideértve a helyi hatóságok közötti együttműködést –, az emberi jogok előmozdítását célzó támogatásokra és a válságokhoz kapcsolódó kísérő intézkedésekre. A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság helyzetének tartós romlása esetén növelhető az ilyen tevékenységek támogatása.
(2)  A teljesítményalapú megközelítés nem alkalmazandó a civil társadalom, illetve az emberek közötti kapcsolatok támogatására – ideértve a helyi hatóságok közötti együttműködést –, az emberi jogok előmozdítását célzó támogatásokra és a válságokhoz kapcsolódó kísérő intézkedésekre. A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság helyzetének tartós romlása esetén – szükség szerint – növelni kell az ilyen tevékenységek támogatását.
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság súlyos vagy tartós romlása esetén a Bizottság és az EKSZ felülvizsgálja a teljesítményalapú támogatást.
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A Bizottság a 34. cikknek megfelelően a teljesítményalapú megközelítés módszertani keretét meghatározó rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott határon átnyúló együttműködés kiterjed a szomszédos szárazföldi határok mentén folyó együttműködésre, a nagyobb, több országot átfogó területek közötti transznacionális együttműködésre, a tengermedencék körül megvalósuló tengeri együttműködésre, valamint az interregionális együttműködésre.
(1)  A 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott határon átnyúló együttműködés kiterjed a szomszédos szárazföldi és tengeri határok mentén folyó együttműködésre, a nagyobb, több országot átfogó területek közötti transznacionális együttműködésre, a tengermedencék körül megvalósuló tengeri együttműködésre, valamint az interregionális együttműködésre. A határokon átnyúló együttműködés célja a meglévő és jövőbeli makroregionális stratégiák és regionális integrációs folyamatok célkitűzéseivel való koherencia.
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
II cím – 1 fejezet – cím
Cselekvési tervek, intézkedések és végrehajtási módszerek
Végrehajtás
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, a végrehajtás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást.
(1)  A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, az alkalmazás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság a programozási dokumentumokban nem szereplő különleges intézkedéseket fogadhat el.
Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság a 34. cikkel összhangban olyan különleges intézkedéseket fogadhat el, amelyek nem a programozási dokumentumokon alapulnak.
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az éves vagy többéves cselekvési tervek és az egyedi intézkedések használhatók a 4. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek végrehajtására.
(3)  Az éves vagy többéves cselekvési tervek és az egyedi intézkedések használhatók a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek elvégzésére.
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A rendkívüli támogatási intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét.
törölve
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható.
törölve
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4 a)  A 19. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében hozott intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi keretét.
Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az e bekezdés szerinti uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható.
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.
(1)  Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés
(1)  A cselekvési tervek és intézkedések a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján kerülnek elfogadásra.
(1)  A cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendeletnek megfelelően egy bizottsági határozattal kerülnek elfogadásra.
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett eljárást nem kell alkalmazni:
törölve
a)  az olyan cselekvési tervekre, egyedi intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 millió EUR-t;
b)  az olyan különleges intézkedésekre, valamint a gyorsreagálási tevékenységek végrehajtása céljából elfogadott olyan cselekvési tervekre és intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 20 millió EUR-t;
c)  a technikai módosításokra, feltéve, hogy az ilyen módosítások érdemben nem érintik az adott cselekvési terv vagy intézkedés célkitűzéseit, mint például:
i.  a végrehajtási módszer változása;
ii.  a forrásoknak az adott cselekvési tervben szereplő tevékenységek közötti átcsoportosítása;
iii.  a cselekvési tervek és intézkedések költségvetésének az eredeti költségvetés legfeljebb 20 %-át érintő és 10 millió EUR-t meg nem haladó növelése vagy csökkentése.
Többéves cselekvési tervek és intézkedések esetében a (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint c) pontjának iii. alpontjában hivatkozott küszöbértékek éves alapon alkalmazandók.
Az e bekezdés szerinti elfogadás esetén a cselekvési tervekről és intézkedésekről – a rendkívüli támogatási intézkedések kivételével –, valamint a technikai módosításokról az elfogadásukat követő egy hónapon belül a 35. cikkben említett megfelelő bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat.
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A legfeljebb 20 millió EUR költségű rendkívüli támogatási intézkedések elfogadása vagy meghosszabbítása előtt a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot ezek jellegéről és célkitűzéseiről, valamint a tervezett pénzügyi összegekről. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot azt megelőzően is, hogy a már elfogadott rendkívüli támogatási intézkedéseken jelentős tartalmi módosításokat hajtana végre. Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság az ilyen intézkedések tervezése és végrehajtása során figyelembe veszi a Tanács vonatkozó szakpolitikai megközelítését.
Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság és az Európai Parlament az ilyen intézkedések tervezése és alkalmazása során figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament vonatkozó szakpolitikai megközelítését.
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság megfelelő módon, kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti rendkívüli támogatási intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről és végrehajtásáról, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet.
A Bizottság azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Egy intézkedés elfogadását vagy lényeges módosítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak és áttekintést nyújt az elfogadott intézkedés jellegéről és indokolásáról, időtartamáról, költségvetéséről és tartalmáról, beleértve azt is, hogy az intézkedés mennyiben egészít ki egyéb folyamatban lévő, illetve tervezett uniós támogatást. Rendkívüli támogatási intézkedések esetén a Bizottság azt is jelzi, hogy milyen mértékben és hogyan fogja biztosítani az e rendelet alapján a közép- és hosszú távú támogatás keretében nyújtott rendkívüli támogatással végrehajtott politika folytonosságát.
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A 19. cikk (2) bekezdése szerinti programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések elfogadását megelőzően – kivéve a 19. cikk (3) és (4) bekezdésében ismertetett eseteket – a Bizottság a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítésére azáltal, hogy meghatározza a követendő konkrét célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a felhasználandó eszközöket, valamint e cselekvési tervek és intézkedések főbb fellépéseit és indikatív pénzügyi keretösszegeit.
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 4 bekezdés
(4)  Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok, köztük természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 35. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok formájában cselekvési terveket és intézkedéseket, illetve a meglévő cselekvési tervek és intézkedések vonatkozásában módosításokat fogadhat el.
törölve
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel82 és a 85/337/EGK tanácsi irányelvvel83 összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát.
A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes emberi jogi, társadalmi és környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU82 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a 85/337/EGK83 tanácsi irányelvvel összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát.
__________________
__________________
82 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
82 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
83 A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
83 A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Emellett előzetes emberi jogi, nemi, társadalmi és munkaügyi hatásvizsgálatokat, valamint konfliktuselemzést és kockázatértékelést kell végezni.
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. Biztosítani kell az érdekelt felek környezeti vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést.
Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor emberi jogi, társadalmi és stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. Biztosítani kell az érdekelt felek e vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést.
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
21 a cikk (új)
21 a.  cikk
Az Európai Parlament támogatási programjai
A Bizottság párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, és figyelembe veszi az Európai Parlament álláspontját azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyeken ez utóbbi saját támogatási programjait – például a kapacitásépítés és a választási megfigyelés terén – működteti.
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 7 bekezdés – c pont
c)  a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás;
c)  a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás, beleértve a széles körű részvétel támogatását egy független, harmadik félként működő társadalmi szervezeti szerv felállításával, amelynek célja a köz- és magánszféra közötti partnerségek értékelése és nyomon követése;
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – cím
Az EU-finanszírozás formái és végrehajtási módszerek
Az uniós finanszírozás formái és alkalmazási módszerek
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés
(2)  A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően.
(2)  A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. Ez az értékelés figyelembe veszi az összes érdekelt fél, különösen a helyi civil társadalom érdemi részvételének és bevonásának feltételeit. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E különböző módozatoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget és az innovációt. A helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést elő kell segíteni annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szervezetek kapacitásai a fejlesztési programokban való teljes körű részvétel céljából megerősítésre kerüljenek.
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű, vissza nem térítendő támogatások sürgős védelmi tevékenységek finanszírozására, adott esetben társfinanszírozás szükségessége nélkül;
a)  az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű támogatások és a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok, adott esetben társfinanszírozás nélkül finanszírozva a sürgős védelmi intézkedéseket, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusok rendezésében, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítők és egyéb civil társadalmi szereplők számára;
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható;
b)  vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus fokozódása, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők, közvetítők és egyéb, többek között válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédekkel, egyeztetésekkel és békéltetésekkel foglalkozó civil szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely az alkalmazásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható;
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is.
c)  vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak, kutatóknak, tanároknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is.
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
ca)   Kis projektek az (új) 23a. cikkben leírtak szerint
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés és a munkahelyek támogatása, valamint a szegénység felszámolása érdekében.
Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, valamint a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása, a tisztességes munkahelyteremtés, különös figyelmet fordítva a fiatalokra, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szegénység felszámolása érdekében, kellő figyelemmel a helyi gazdaságokra, a környezeti és szociális jogokra.
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az EU által jóváhagyott költségvetés-támogatási politikák, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni.
A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az EU által jóváhagyott költségvetés-támogatási politikák, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni. E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren.
Módosítás 223
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését.
A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a társadalmi szervezetek ellenőrzésekben való részvétele, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését, valamint olyan erős közbeszerzési rendszerek fejlődését, amelyek támogatják a helyi gazdaságfejlesztést és a helyi vállalkozásokat.
Módosítás 224
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az említett finanszírozási eszközök végrehajtási és a jelentéstételi célból csoportosíthatók.
(7)  Az említett finanszírozási eszközök alkalmazási és jelentéstételi célból csoportosíthatók.
Módosítás 225
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7 a)   A Bizottság és az EKSZ nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat.
Módosítás 226
Rendeletre irányuló javaslat
23 a cikk (új)
23a. cikk
Kisprojekt-alapok
(1)  A jelen rendelet keretében történő finanszírozás olyan kisprojekt-alapok számára is megvalósítható, amelyek korlátozott pénzügyi volumenű projektek kiválasztására és végrehajtására irányulnak;
(2)  A kisprojekt-alapok kedvezményezettjei társadalmi szervezetek.
(3)  A kisprojekt-alapok végső címzettjei támogatást kapnak e rendelet értelmében a kedvezményezetten keresztül, és végrehajtják a kisprojekteket a kisprojekt-alap felhasználásával („kisprojekt”).
(4)  Ha a közpénzből nyújtott hozzájárulás egy kisprojekthez nem haladja meg az 50 000 EUR összeget, akkor az egységköltségek vagy egyösszegű támogatás formájában történik, illetve százalékos átalányokat tartalmaz.
Módosítás 227
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő legkevésbé fejlett országok vagy súlyosan eladósodott szegény országok egyikében végrehajtott szerződések esetében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai.
f)  a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő legkevésbé fejlett országok vagy súlyosan eladósodott szegény országok egyikében alkalmazott szerződések esetében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai.
Módosítás 228
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 5 bekezdés
(5)  Egy jogalannyal együtt társfinanszírozott, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii.–viii. alpontjában említett jogalanyokkal közvetlen vagy közvetett irányítás útján végrehajtott tevékenység esetében az említett jogalanyok részvételi jogosultságára vonatkozó szabályok is alkalmazandók.
(5)  Egy jogalannyal együtt társfinanszírozott, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii.–viii. alpontjában említett jogalanyokkal közvetlen vagy közvetett irányítás útján alkalmazott tevékenység esetében az említett jogalanyok részvételi jogosultságára vonatkozó szabályok is alkalmazandók.
Módosítás 229
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 9 bekezdés
(9)  Az e cikk szerinti részvételi jogosultsági szabályok korlátozhatók a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege alapján, ha a korlátozást a tevékenység sajátos jellege és célkitűzései indokolják, és amennyiben ez a tevékenység hatékony végrehajtása érdekében szükséges.
(9)  Az e cikk szerinti részvételi jogosultsági szabályok korlátozhatók a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege alapján, ha a korlátozást a tevékenység sajátos jellege és célkitűzései indokolják, és amennyiben ez a tevékenység hatékony alkalmazása érdekében szükséges. Az állampolgárságra vonatkozó korlátozások nem vonatkoznak a nemzetközi szervezetekre.
Módosítás 230
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 11 bekezdés
(11)  A helyi kapacitások, piacok és beszerzések támogatása érdekében előnyben kell részesíteni a helyi és a regionális vállalkozókat, ha a költségvetési rendelet biztosítja, hogy a szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető. Minden más esetben a helyi és a regionális vállalkozók részvétele az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatandó.
(11)  A helyi kapacitások, piacok és beszerzések támogatása érdekében előnyben kell részesíteni a helyi és a regionális vállalkozókat, ügyelve a környezeti fenntarthatóság vagy a méltányos kereskedelem terén elért eredményeikre, ha a költségvetési rendelet biztosítja, hogy a szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető. Minden más esetben a helyi és a regionális vállalkozók részvétele az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatandó. Minden esetben alkalmazni kell a fenntarthatósági és a kellő gondosságra vonatkozó kritériumokat.
Módosítás 231
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 12 a bekezdés (új)
(12 a)   A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz nem támogat olyan intézkedéseket, amelyek a 21. cikkben említett környezeti vizsgálat szerint károsítják a környezetet vagy az éghajlatot. Az előirányzatoknak teljes összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással, összességében pedig a külső tevékenységre vonatkozó uniós finanszírozásnak is hozzá kell járulnia a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaihoz; Az eszköz különösen nem támogathatja az alábbiakat:
a)  a kedvezményezett országoknak a Párizsi Megállapodás keretében rögzített nemzetileg meghatározott hozzájárulásaival nem összeegyeztethető intézkedéseit;
b)  a fosszilis tüzelőanyagokhoz előzetesen, közvetlenül vagy utólagosan kapcsolódó befektetéseket.
Módosítás 232
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról.
A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatást nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az automatikusan átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról, köztük az érintett összegekről.
Módosítás 233
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott pénzügyi keretösszeg finanszírozza az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+) és a külső tevékenységi garanciát.
Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+) és a külső tevékenységi garanciát a 6. cikk (2) bekezdés a) pontjában említett földrajzi programok pénzügyi keretéből kell finanszírozni, biztosítva, hogy e finanszírozás ne történjen a földrajzi programok által támogatott egyéb intézkedések kárára.
Módosítás 234
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az EFFA+ egy integrált pénzügyi csomag, amely a 23. cikk (1) bekezdésének a), e), f) és g) pontjával létrehozott végrehajtási módszerekre építve finanszírozási kapacitást biztosít, és célja a beruházások támogatása és a finanszírozáshoz jutás növelése a fenntartható és inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében, valamint a társadalmi-gazdasági reziliencia előmozdítása a partnerországokban, különös tekintettel a szegénység felszámolására, a fenntartható és inkluzív növekedésre, a tisztességes munkahelyek megteremtésére, a készségekre és a vállalkozói készségekre, a társadalmi-gazdasági ágazatokra, a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, továbbá az irreguláris migráció konkrét társadalmi-gazdasági kiváltó okainak a kezelése, a vonatkozó indikatív programozási dokumentumoknak megfelelően. Különös figyelem fordítandó az instabilként azonosított vagy konfliktus sújtotta országokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országokra.
Az EFFA+ egy integrált pénzügyi csomag, amely a 23. cikk (1) bekezdésével létrehozott támogatások, garanciák és egyéb finanszírozási eszközök formájában finanszírozási kapacitást biztosít, és célja a beruházások támogatása és a finanszírozáshoz jutás növelése a fenntartható és inkluzív gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődés, az iparosítás és a stabil beruházási környezet előmozdítása érdekében, miközben maximalizálja az addicionalitást, innovatív termékeket szállít és magánszektorból származó finanszírozást von be, valamint a társadalmi-gazdasági és környezeti reziliencia előmozdítása a partnerországokban, különös tekintettel a szegénység felszámolására, a fenntartható és inkluzív növekedésre, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, a környezetvédelemre és -gazdálkodásra, a vonatkozó ILO-szabványoknak megfelelő tisztességes munkahelyek megteremtésére – különösen a kiszolgáltatott csoportok, többek között a nők és fiatalok részére–, a gazdasági lehetőségekre, a készségekre és a vállalkozói készségekre, illetve a társadalmi-gazdasági ágazatokra, valamint tekintettel a szociális vállalkozásokra és szövetkezetekre – a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az emberi jogok előmozdítására és a megélhetésre gyakorolt potenciáljuk miatt – a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, továbbá az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás konkrét társadalmi-gazdasági kiváltó okainak kezelése, illetve a visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás a származi országukban, a vonatkozó indikatív programozási dokumentumoknak megfelelően. A finanszírozás 45%-át olyan beruházásokra kell fordítani, amelyek hozzájárulnak az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, a környezetgazdálkodáshoz és -védelemhez, a biológiai sokféleséghez és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani. Különös figyelmet és az intézményi kapacitásépítéssel, a gazdasági kormányzással és technikai támogatással kapcsolatos további támogatást kívánnak az instabilként azonosított vagy konfliktus sújtotta országok, a legkevésbé fejlett országok és a súlyosan eladósodott szegény országok. A külső tevékenységi garancia felhasználandó a továbbra is a kormányok hatáskörébe tartozó alapvető közszolgáltatásokba való kormányzati beruházásra.
Módosítás 235
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 3 bekezdés
(3)  A külső tevékenységi garancia keretében az Unió 2021. január 1. és 2027 december 31. között aláírt műveletekhez biztosíthat garanciát, legfeljebb 60 000 000 000 EUR értékben.
(3)  A külső tevékenységi garancia keretében az Unió 2021. január 1. és 2027 december 31. között aláírt műveletekhez biztosíthat garanciát, legfeljebb 60 000 000 000 EUR értékben. Ezt a felső határértéket a 32. cikk szerinti félidős értékelő jelentés összefüggésében felül kell vizsgálni.
Módosítás 236
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
(4)  A tartalékfeltöltési ráta 9 % és 50 % között mozog, a műveletek típusától függően.
(4)  A tartalékfeltöltési ráta 9 % és 50 % között mozog, a műveletek típusától függően. Az uniós költségvetésből az éves költségvetési eljárás keretében külön költségvetési sor létrehozásával vagy költségvetési átcsoportosítás révén legfeljebb 10 milliárd EUR összegű tartalékot kell képezni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, ha szükségessé válik az említett maximális összeg módosítása.
Módosítás 237
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A tartalékfeltöltési rátákat a rendelet alkalmazásának a 40. cikkben rögzített kezdőnapjától kezdve háromévenként felül kell vizsgálni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e ráták kiegészítése vagy módosítása céljából.
A tartalékfeltöltési rátákat a rendelet alkalmazásának a 40. cikkben rögzített kezdőnapjától kezdve kétévenként felül kell vizsgálni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e ráták és az érintett pénzösszegek kiegészítése vagy módosítása céljából.
Módosítás 238
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia finanszírozási és beruházási műveleteket támogathat a 4. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi térségekben található partnerországokban. A külső tevékenységi garancia tartalékát a vonatkozó földrajzi program 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja által létrehozott költségvetéséből finanszírozzák, és a közös tartalékalapba utalják át. Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia az IPA III-rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek területén folytatott műveleteket is támogathat. E műveletek EFFA+ keretében történő finanszírozását és a külső tevékenységi garancia tartalékát az IPA-rendeletből fedezik. Az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket fedező külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltését az ENBE-rendeletből kell finanszírozni.
(6)  Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia finanszírozási és beruházási műveleteket támogathat a 4. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi térségekben található partnerországokban. A külső tevékenységi garancia tartalékát a vonatkozó földrajzi program 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja által létrehozott költségvetéséből finanszírozzák, és a közös tartalékalapba utalják át. Az EFFA+ műveletek földrajzi megoszlása a lehető legnagyobb mértékben tükrözi a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában körvonalazott különböző régiókra vonatkozó pénzügyi elszámolások relatív súlyát is. Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia az IPA III-rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek területén folytatott műveleteket is támogathat. E műveletek EFFA+ keretében történő finanszírozását és a külső tevékenységi garancia tartalékát az IPA-rendeletből fedezik. Az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket fedező külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltését az ENBE-rendeletből kell finanszírozni.
Módosítás 239
Rendeletre irányuló javaslat
26 a cikk (új)
26 a.  cikk
Az EFFA+ célkitűzései
(1)  A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek a következő prioritási területekhez járulnak hozzá:
a)  finanszírozás és támogatás a magán-, szövetkezeti és szociális vállalkozási szektor fejlesztéséhez, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez annak gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióiban, különös tekintettel a szegénység felszámolására, és adott esetben az európai szomszédsági politikához és az (EU) .../... [IPA III] rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekhez;
b)  a magánbefektetéseket akadályozó szűk keresztmetszetek kezelése, különösen a befektetések jogbiztonságának biztosítása révén;
c)  a magánforrásokból való finanszírozás ösztönzése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokra összpontosítva;
d)  a társadalmi-gazdasági szektorok és területek, valamint a kapcsolódó köz- és magán infrastruktúra és a fenntartható összekapcsoltság és a fenntartható termelés megerősítése olyan inkluzív és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítése érdekében, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a környezetet;
e)  hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz;
f)  hozzájárulás a fenntartható fejlődés előmozdításához a migráció – többek között az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás – sajátos okainak kezelése érdekében, és hozzájárulás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációhoz és mobilitáshoz.
Módosítás 240
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
(1)  A külső tevékenységi garanciából támogatható finanszírozási és beruházási műveleteknek illeszkedniük kell az uniós szakpolitikákhoz, valamint a partnerországok stratégiáihoz és szakpolitikáihoz. Különösen támogatniuk kell e rendelet és a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok célkitűzéseit, általános elveit és szakpolitikai keretét, megfelelően figyelembe véve az V. mellékletben rögzített prioritási területeket.
(1)  A külső tevékenységi garanciából támogatható finanszírozási és beruházási műveleteknek illeszkedniük kell az uniós szakpolitikákhoz, különösen annak fejlesztési politikájához és az európai szomszédsági politikához, valamint a partnerországok stratégiáihoz és szakpolitikáihoz és kezelniük kell a helyi piaci kudarcokat vagy a nem optimális befektetési műveleteket a helyi gazdasági szereplőkkel való tisztességtelen versengés nélkül. Különösen támogatniuk kell e rendelet és a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok célkitűzéseit, általános elveit és szakpolitikai keretét, megfelelően figyelembe véve a 26a. cikkben rögzített és az V. mellékletben részletezett prioritási területeket.
Módosítás 241
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1 a)  A külső tevékenységi garancia nyújtásának előfeltétele, hogy az Unió nevében a Bizottság, valamint a támogatható partner EFFA-garanciamegállapodásokat kössenek.
Módosítás 242
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A külső tevékenységi garancia támogatja a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő finanszírozási és beruházási műveleteket, valamint amelyek:
(2)  A külső tevékenységi garancia támogatja az olyan finanszírozási és beruházási műveleteket, amelyek a piac nem megfelelő működését vagy az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket kezelik. A műveleteknek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott feltételeknek is meg kell felelniük, valamint azoknak, amelyek:
Módosítás 243
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – -a a pont (új)
(-aa)   biztosítják a pénzügyi és fejlesztési addicionalitást;
Módosítás 244
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a b pont (új)
(-ab)   nyilvánosan hozzáférhető, előzetes emberi jogi, társadalmi, munkaügyi és környezeti hatásvizsgálaton esnek át, amely azonosítja és kezeli az említett területeken felmerülő kockázatokat, és a földterületekkel kapcsolatos beruházások terén kellő mértékben figyelembe veszi az érintett közösségekre vonatkozó, szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulás (FPIC) elvét;
Módosítás 245
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  technikai szempontból életképesek, illetve környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók.
c)  technikai szempontból életképesek, illetve környezeti és társadalmi-gazdasági szempontból fenntarthatók.
Módosítás 246
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  olyan szektorokat és problémákat céloznak, amelyek esetében egyértelmű piaci vagy intézményi kudarcok gátolják a magánszektorból származó finanszírozást;
Módosítás 247
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c b pont (új)
cb)  olyan módon strukturáltak, amely hozzájárul a piac fejlődéséhez és a magánszektorbeli források beruházást igénylő területekhez történő mozgósításához;
Módosítás 248
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c c pont (új)
cc)  azokra a projektekre összpontosítanak, amelyek magasabb kockázattal járnak annál, mint amit kizárólag kereskedelmi alapon a magánhitelezők hajlandók lennének vállalni;
Módosítás 249
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c d pont (új)
cd)  nem torzítják a partnerországok és -régiók piacait;
Módosítás 250
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c e pont (új)
ce)  amennyiben lehetséges, maximalizálják a helyi magántőke mozgósítását;
Módosítás 251
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c f pont (új)
cf)  tiszteletben tartják a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló puszani partnerségben meghatározott, és 2016-ban Nairobiban megerősített fejlesztési hatékonysági elveket, többek között a felelősségvállalást, az igazodást, az eredményekre való összpontosítást, az átláthatóságot és a kölcsönös elszámoltathatóságot, valamint a segélyek szabad felhasználásúvá tételének célkitűzését;
Módosítás 252
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c g pont (új)
cg)  olyan módon tervezettek, hogy teljesítsék az OECD-DAC által a hivatalos fejlesztési segélyre megállapított kritériumokat, figyelembe véve a magánszektorban megvalósuló fejlesztések sajátosságait, kivéve a hivatalos fejlesztési segélyre nem jogosult iparosodott országokban végzett műveleteket;
Módosítás 253
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c h pont (új)
ch)  alkalmazásuk során teljeskörűen betartják az emberi jogok nemzetközi jogát, valamint a nemzetközileg elfogadott iránymutatásokat, elveket és egyezményeket, többek között a felelős beruházásokra vonatkozó elveket, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerekbe történő felelős befektetésre vonatkozó elveit, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeit és normáit, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt, az államoknak a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatos, területen kívüli kötelezettségeire vonatkozó maastrichti elveket, valamint a nemzeti élelmezésbiztonság keretében a földhasználat, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatásokat;
Módosítás 254
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 4 bekezdés
(4)  A külső tevékenységi garancia céljából részvételre jogosult partnerek a költségvetési rendelet 208. cikkének (4) bekezdésében szereplők, ideértve az e rendelet 28. cikkének megfelelően a Bizottság jóváhagyása esetén a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik országokból származókat is. Ezenkívül és a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjától eltérve, a tagállamok vagy egy a 28. cikknek megfelelően a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga által szabályozott szervei, amelyek megfelelő biztosítékkal szolgálnak finanszírozási képességeikről, részvételre jogosultak a garancia céljából.
(4)  A külső tevékenységi garancia céljából részvételre jogosult partnerek a költségvetési rendelet 208. cikkének (4) bekezdésében szereplők, ideértve az e rendelet 28. cikkének és a stratégiai testület véleményének megfelelően a Bizottság jóváhagyása esetén a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik országokból származókat is. Ezenkívül és a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjától eltérve, a tagállamok vagy egy a 28. cikknek megfelelően a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga által szabályozott szervei, amelyek megfelelő biztosítékkal szolgálnak finanszírozási képességeikről, részvételre jogosultak a garancia céljából.
Módosítás 255
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4 a)  Az Európai Beruházási Bank Csoport többek között:
a)  a többi európai pénzügyi intézménnyel együtt részt vesz az EFFA+ kockázatkezelésében, figyelembe véve, hogy el kell kerülni az esetleges összeférhetetlenséget;
b)  kizárólag egy olyan beruházási keret egy részét hajtja végre, amely – az e cím 1. és 3. fejezetében megállapított eljárásokkal összhangban – a földrajzi programok pénzügyi keretösszegeiből legalább 1 000 000 000 EUR összegű állami hitelezést fedez;
c)  a más beruházási keretek alá tartozó tevékenységek végrehajtásának támogatható partnere.
Módosítás 256
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A részvételre jogosult partnereknek be kell tartaniuk a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt szabályokat és feltételeket. A valamely tagállam vagy egy a jelen rendelet 28. cikke szerint a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga alapján működő szervezetek esetében az olyan szervezetek élveznek elsőbbséget, amelyek információkat közölnek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kritériumokkal kapcsolatban.
A részvételre jogosult partnereknek be kell tartaniuk a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt szabályokat és feltételeket. A valamely tagállam vagy egy, a jelen rendelet 28. cikke szerint a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga alapján működő szervezetek esetében az olyan szervezetek élveznek elsőbbséget, amelyek információkat közölnek a környezeti, társadalmi, adóügyi és vállalatirányítási kritériumokkal kapcsolatban.
Módosítás 257
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság biztosítja minden részvételre jogosult partner számára a méltányos bánásmódot, valamint biztosítja, hogy az EFFA+ végrehajtási szakasza során elkerüljék az összeférhetetlenséget. A komplementaritás biztosítása érdekében a Bizottság kérheti a részvételre jogosult partnerektől, hogy adjanak meg minden releváns információt az EFFA+ által finanszírozottól eltérő műveleteikről.
A Bizottság biztosítja minden részvételre jogosult partner számára a méltányos bánásmódot és a finanszírozáshoz való egyenlő hozzáférést, valamint biztosítja, hogy az EFFA+ alkalmazási szakasza során elkerüljék az összeférhetetlenséget. A komplementaritás biztosítása érdekében a Bizottság kérheti a részvételre jogosult partnerektől, hogy adjanak meg minden releváns információt az EFFA+ által finanszírozottól eltérő műveleteikről.
Módosítás 258
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti a részvételre jogosult partnereket, a társadalmi szervezeteket és a helyi közösségeket az e rendelet hatálya alá eső finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos eszmecserére.
Módosítás 259
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 6 bekezdés – d a pont (új)
da)   a méltányos és nyílt pályázati eljárások alapelvei.
Módosítás 260
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 7 bekezdés
(7)  A Bizottság e rendelet alapján, a külső tevékenységi garancia keretében egy meghatározott összegig finanszírozható beruházási kereteket alakít ki a régiók, az egyes partnerországok vagy mindkettő számára, konkrét ágazatok számára, illetve konkrét projektek, a végső kedvezményezettek konkrét kategóriái vagy mindkettő számára. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a beruházási keretek milyen módon felelnek meg ennek a cikknek, valamint a beruházási keretek részletes finanszírozási prioritásairól. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.
törölve
A választott beruházási kereteket a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan részvételre jogosult partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.
A (3) bekezdésben említett eszközöket a részvételre jogosult partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy részvételre jogosult partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – közöttük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei – közöttük az állami nemzeti bankok és a helyi magánbankok és pénzügyi intézmények – javára, valamint e partnerországok magánszektorbeli szervezetei javára.
Módosítás 261
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 8 bekezdés
(8)  A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben megállapított jogosultsági kritériumok szerint értékeli a külső tevékenységi garanciából támogatott műveleteket, amennyiben lehetséges, a részvételre jogosult partnerek meglévő eredménymérési rendszereire támaszkodva. A Bizottság az egyes beruházási keretekre vonatkozó értékelésének eredményét évente közzéteszi.
(8)  A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben megállapított jogosultsági kritériumok szerint értékeli a külső tevékenységi garanciából támogatott műveleteket. A Bizottság létrehoz egy mutatókra vonatkozó eredménytáblát, amely segíti a projektek kiválasztását. A végrehajtó partnerek az EFFA+ keretében folytatott valamennyi műveletre vonatkozóan kitöltik az eredménytáblát. A Bizottság a 27. cikkben foglalt jogosultsági kritériumok alapján megvizsgálja a külső tevékenységi garancia által támogatott valamennyi műveletet, és az eredménytábla használatával független minőség-ellenőrzést végez a végrehajtó partnerek által projektszinten megvalósított kellő gondosságról és értékelésről. A Bizottság szükség esetén pontosítást és módosításokat kér a végrehajtó partnerektől. A Bizottság évente közzéteszi valamennyi projekt eredménytábláját, miután a Bizottság és a végrehajtó partnerek jóváhagyják a garancia felhasználását, valamint az egyes beruházási keretekre vonatkozó értékelése alá tartozó valamennyi garanciaeszköz és egyedi projekt eredményét.
Módosítás 262
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 9 bekezdés
(9)  A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 34. cikknek megfelelően az V. mellékletben szereplő prioritási területek, valamint az EFFA+ VI. mellékletben szereplő irányításának kiegészítése vagy módosítása céljából.
(9)  A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 34. cikknek megfelelően az V. mellékletben szereplő prioritási területek és beruházási keretek kiegészítése vagy módosítása céljából. A Bizottság megfelelően figyelembe veszi a stratégiai testület tanácsait és konzultál az irányítótestületekkel, amikor konkrét régiók, konkrét partnerországok vagy mindkettő számára, konkrét ágazatok számára, illetve konkrét projektek, a végső kedvezményezettek konkrét kategóriái vagy mindkettő számára kiegészíti vagy módosítja az e rendelet alapján a külső tevékenységi garancia keretében egy meghatározott összegig finanszírozható beruházási kereteket.
A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a beruházási keretek milyen módon felelnek meg a 26a. cikkben és az e cikkben meghatározott követelményeknek, valamint részletes finanszírozási prioritásaiknak. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.
A választott beruházási kereteket a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan részvételre jogosult partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.
A (3) bekezdésben említett eszközöket a részvételre jogosult partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy részvételre jogosult partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – közöttük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei – közöttük az állami nemzeti bankok és a helyi magánbankok és pénzügyi intézmények – javára, valamint e partnerországok magánszektorbeli szervezetei javára. Az instabil vagy konfliktus sújtotta országokban és indokolt esetben más országokban is támogathatók olyan állami beruházások, amelyek jelentős hatással vannak a magánszektor fejlődésére.
Módosítás 263
Rendeletre irányuló javaslat
27 a cikk (új)
27a. cikk
Az EFFA+ irányítása és felépítése
(1)  Az EFFA+ regionális beruházási platformokból áll, amelyeket az Unió fennálló külső vegyesfinanszírozási mechanizmusainak munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyek az EFFA+ keretében összekapcsolják saját vegyesfinanszírozási műveleteiket és a külső tevékenységi garancia műveleteit.
(2)  A Bizottság felel az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia átfogó irányításáért. Ezen túlmenően a Bizottság nem törekszik általános banki műveletek végrehajtására. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a legmagasabb szintű átláthatóság és pénzügyi elszámoltathatóság biztosítása érdekében.
(3)  Az EFFA+ irányításához a Bizottság egy stratégiai testülettől kap tanácsot, kivéve az Unió bővítési politikája alá tartozó és az [IPA III]-ból finanszírozott műveletek esetében, ahol a Bizottság számára a tanácsadást a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) stratégiai testülete biztosítja. A Bizottság szorosan együttműködik minden részvételre jogosult partnerrel a külső tevékenységi garancia operatív irányítását illetően. E célból a Bizottság és a részvételre jogosult partnerek szakértőiből álló technikai munkacsoport jön létre a kockázat és a kapcsolódó árképzés értékelése céljából.
(4)  A stratégiai testület tanácsot ad a Bizottságnak a külső tevékenységi garancia EFFA+ alá tartozó beruházásainak stratégiai irányáról és prioritásairól, és elősegíti e beruházások hozzáigazítását az Unió külső tevékenysége, illetve a fejlesztéspolitika, az európai szomszédságpolitika irányadó elveihez és célkitűzéseihez, valamint a 3. cikkben rögzített célkitűzésekhez, továbbá az EFFA+ 26. cikkben meghatározott céljához. A stratégiai testület támogatja továbbá a Bizottságot az átfogó beruházási célok kitűzésében a külső tevékenységi garancia EFFA+-műveletek támogatásához történő felhasználását tekintve, és ellenőrzi a beruházási keretek földrajzi és tematikus lefedettségének megfelelőségét és diverzifikáltságát, külön figyelmet fordítva az instabil vagy konfliktus sújtotta országokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országokra.
(5)  A stratégiai testület emellett támogatja az általános koordinációt, komplementaritást és koherenciát a regionális beruházási platformok között, az európai beruházási terv három pillére között, az európai beruházási terv és az Unió migrációval és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásával kapcsolatos egyéb erőfeszítései, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb programok, más uniós finanszírozási eszközök és vagyonkezelői alapok között.
(6)  A stratégiai testület a Bizottság, a főképviselő, az összes tagállam és az Európai Beruházási Bank képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a részvételre jogosult partnerek, partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státuszt kaphatnak. Új megfigyelő felvétele előtt konzultálni kell a stratégiai testülettel. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el.
(7)  A stratégiai testület évente legalább kétszer ülésezik, és véleményeit lehetőleg konszenzussal fogadja el. További ülések bármikor összehívhatók az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának kérésére. Ha nem érhető el konszenzus, a stratégiai testület első ülésén elfogadott és az eljárási szabályzatában lefektetett szavazati jogokat kell alkalmazni. A szavazati jogok megállapításakor kellően figyelembe kell venni a finanszírozás forrását. Az eljárási szabályzat meghatározza a megfigyelők szerepére vonatkozó kereteket. A stratégiai testület üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét elfogadásukat követően nyilvánosságra kell hozni.
(8)  A Bizottság évente jelentést tesz a stratégiai testületnek az EFFA+ alkalmazása tekintetében elért eredményekről. A WBIF stratégiai testülete a fenti jelentés kiegészítéseként beszámol a bővítési térség garanciaeszközének alkalmazása terén elért eredményekről. A stratégiai testület az érintett felekkel az EFFA+ stratégiai irányvonaláról és alkalmazásáról rendszeres konzultációkat szervez.
(9)  E két stratégiai testület létezése nem befolyásolja azt, hogy szükség van egy egységes, egyesített EFFA+ kockázatkezelési keretre.
(10)  A stratégiai testület az EFFA+ alkalmazási időszaka alatt minél előbb elfogadja és nyilvánosságra hozza azokat az iránymutatásokat, amelyek meghatározzák, hogy miként biztosítható, hogy az EFFA+-műveletek megfeleljenek a 26a. és 27. cikkben megállapított célkitűzéseknek és támogathatósági kritériumoknak.
(11)  Stratégiai iránymutatása során a stratégiai testület figyelembe veszi az irányadó európai parlamenti állásfoglalásokat, illetve tanácsi határozatokat és következtetéseket.
(12)  A regionális beruházási platformok irányítótestületei az alkalmazás szintjén támogatják a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározásában és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakításában, valamint véleményt nyilvánítanak a vegyesfinanszírozási műveletekről és az EFFA+-műveleteket lefedő külső tevékenységi garancia felhasználásáról.
Módosítás 264
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleitől eltérő harmadik országok és egyéb harmadik felek készpénz formájában teszik hozzájárulásaikat, melyeket jóvá kell hagynia a Bizottságnak.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleitől eltérő harmadik országok és egyéb harmadik felek készpénz formájában teszik hozzájárulásaikat, melyeket a stratégiai testületnek véleményeznie kell és a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
Módosítás 265
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés
A tagállamok kérésére az általuk tett hozzájárulások konkrét régiókra, országokra, ágazatokra vagy meglévő beruházási keretekre irányuló tevékenységekhez rendelhetők hozzá.
törölve
Módosítás 266
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A garancialehívások fedezésére a hozzárendeléstől függetlenül bármely hozzájárulás felhasználható.
A garancialehívások fedezésére bármely hozzájárulás felhasználható.
Módosítás 267
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – cím
A külső tevékenységi garanciamegállapodások végrehajtása
A külső tevékenységi garanciamegállapodások alkalmazása
Módosítás 268
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Unió nevében a Bizottság külső tevékenységi garanciamegállapodásokat köt a 27. cikk szerint kiválasztott, részvételre jogosult partnerekkel. Két vagy több részvételre jogosult partnerből álló konzorciummal is köthető megállapodás.
(1)  Az Unió nevében a Bizottság külső tevékenységi garanciamegállapodásokat köt a 27. cikk szerint kiválasztott, részvételre jogosult partnerekkel. Ezek a megállapodások feltétel nélküliek, visszavonhatatlanok, azonnal lehívhatók és a kiválasztott partnerek javára szólnak. Két vagy több részvételre jogosult partnerből álló konzorciummal is köthető megállapodás.
Módosítás 269
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Kérésre minden külső tevékenységi garanciamegállapodást az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a bizalmas és az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.
Minden külső tevékenységi garanciamegállapodást az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a bizalmas és az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.
Módosítás 270
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  e rendelet célkitűzésinek és céljának említése, szükségletfelmérés és az elvárt eredmények feltüntetése, figyelembe véve a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős üzleti magatartás ösztönzését;
c)  e rendelet célkitűzéseinek említése, a szükségletfelmérés és az elvárt eredmények feltüntetése, figyelembe véve a vállalati társadalmi felelősségvállalás ösztönzését és a felelős üzleti magatartás biztosításának szükségességét, többek között különösen a 27. cikk (2) bekezdésének ch) pontjában említett, nemzetközileg elfogadott iránymutatások, elvek és jogi eszközök tiszteletben tartása révén;
Módosítás 271
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  a garancia ellentételezése, amelynek tükröznie kell a kockázat szintjét, valamint az a lehetőség, hogy az ellentételezés a kedvezményes feltételek biztosítása érdekében részben állami támogathatásban részesíthető legyen kellően indokolt esetekben;
d)  a garancia ellentételezése, amelynek tükröznie kell a kockázat szintjét, valamint az a lehetőség, hogy az ellentételezés a kedvezményes feltételek biztosítása érdekében részben állami támogatásban részesíthető legyen kellően indokolt esetekben, és különösen az instabil vagy konfliktushelyzetben lévő országok, a legkevésbé fejlett országok és a súlyosan eladósodott országok esetében;
Módosítás 272
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 bekezdés – g pont
g)  nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek;
g)  átlátható nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek;
Módosítás 273
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 bekezdés – h pont
h)  világos és hozzáférhető panasztételi eljárások olyan harmadik felek számára, amelyeket hátrányosan érinthet a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek végrehajtása.
h)  világos és hozzáférhető panasztételi eljárások olyan harmadik felek számára, amelyeket hátrányosan érinthet a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek alkalmazása.
Módosítás 274
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A Bizottságnak a külső tevékenységi garanciára vonatkozó megállapodások részvételre jogosult partnerekkel való megkötésekor kellően figyelembe kell vennie az alábbiakat:
a)  a stratégiai testületek és a regionális irányítótestületek által adott tanács és iránymutatás;
b)  a beruházási keret célkitűzései;
c)  a részvételre jogosult partner tapasztalatai és operatív, finanszírozási és kockázatkezelési képessége;
d)  a részvételre jogosult partner olyan saját, illetve a magánszektor által társfinanszírozott forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira.
Módosítás 275
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 7 bekezdés
(7)  A részvételre jogosult partnerek kérésre minden olyan további információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(7)  A részvételre jogosult partnerek kérésre minden olyan további információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, különös tekintettel az előzetes emberi jogi, szociális, munkaügyi és környezeti hatásvizsgálat ajánlásainak végrehajtására, valamint a 27. cikkben felsorolt egyéb kiválasztási kritériumokra.
Módosítás 276
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 8 bekezdés
(8)  A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkének megfelelően jelentést tesz a finanszírozási eszközökről, a költségvetési garanciákról és a pénzügyi támogatásról. E célból a részvételre jogosult partnerek évente benyújtják az ahhoz szükséges információkat, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni jelentéstételi kötelezettségének.
(8)  A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkének megfelelően jelentést tesz a finanszírozási eszközökről, a költségvetési garanciákról és a pénzügyi támogatásról. E célból a részvételre jogosult partnerek évente benyújtják az ahhoz szükséges információkat, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni jelentéstételi kötelezettségének. Továbbá a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 31. cikk (6a) bekezdésében foglaltak szerint.
Módosítás 277
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A Bizottság vagy a részvételre jogosult partnerek haladéktalanul értesítik az OLAF-ot, ha az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezhető, hogy csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység folyik. A Bizottság vagy a részvételre jogosult partnerek az OLAF rendelkezésére bocsátják a teljeskörű és alapos vizsgálat lefolytatásához szükséges valamennyi információt.
Módosítás 278
Rendeletre irányuló javaslat
29 a cikk (új)
29a. cikk
Panasztételi és jogorvoslati mechanizmus
A partnerországokból származó harmadik felek – többek között az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek tekintetében érintett közösségek és egyének – esetleges sérelmeire tekintettel a Bizottságnak és az európai uniós küldöttségeknek weboldalaikon azon érintett partnerek panasztételi mechanizmusaira vonatkozó közvetlen hivatkozásokat kell közzétenniük, amelyek megállapodást kötöttek a Bizottsággal. A Bizottság központi uniós panasztételi mechanizmust hoz létre az e rendelet IV. fejezete szerinti valamennyi projektre vonatkozóan, hogy lehetséges legyen a részvételre jogosult partnerek panaszkezelésével kapcsolatos panaszok közvetlen fogadása. A Bizottságnak ezeket az információkat figyelembe kell vennie az e partnerekkel való jövőbeli együttműködés során.
Módosítás 279
Rendeletre irányuló javaslat
29 b cikk (új)
29b. cikk
Kizárt tevékenységek és nem együttműködő országok és területek
(1)  A külső tevékenységi garancia nem támogat olyan finanszírozási és beruházási műveleteket, amelyek:
a)  katonai vagy állambiztonsági ágazathoz kapcsolódnak.
b)  támogatják az atomenergia fejlesztését, kivéve az ENBE-rendelettel összhangban nyújtott kölcsönöket, a fosszilis tüzelőanyagokat vagy elősegítik a gazdaságok és társadalmak szén-dioxid-kibocsátásának további rögzülését.
c)  jelentős környezeti külső költségekkel járnak, mint például azok, amelyek a védett területek, a kritikus élőhelyek és örökségi helyszínének romlását vonják maguk után, amelyekre nincs fenntartható fejlesztési és gazdálkodási terv.
d)  az emberi jogok megsértését eredményezik a partnerországokban, például megfosztják a közösségeket a természeti erőforrásokhoz – például a földterülethez – való hozzáférés és a természeti erőforrások fölötti ellenőrzés jogától, hozzájárulnak a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítéséhez, vagy kényszermunkát, illetve gyermekmunkát alkalmaznak.
(2)  A részvételre jogosult partnereknek finanszírozási és beruházási műveleteik során meg kell felelniük az alkalmazandó uniós jognak, valamint az elfogadott nemzetközi és uniós standardoknak, és ezért e rendelet keretében nem támogathatnak olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz és az adókijátszáshoz. Ezenkívül a részvételre jogosult partnerek nem kezdenek új műveleteket, illetve nem újítják meg műveleteiket olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezetekkel, amelyek szerepelnek az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó megfelelő uniós szakpolitikai jegyzékben, vagy amelyek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősülnek, vagy amelyek nem tartják be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat. A részvételre jogosult partnerek csak akkor térhetnek el ettől az elvtől, ha a projektet ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi sem utal arra, hogy a szóban forgó művelet az e bekezdés első albekezdésében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik. Pénzügyi közvetítőkkel való megállapodások megkötése esetén a részvételre jogosult partnereknek át kell ültetniük az ebben a cikkben említett követelményeket a vonatkozó megállapodásokba, és a pénzügyi közvetítőktől e követelmények betartásáról szóló jelentést kell kérniük.
(3)  A részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteik során kötelesek alkalmazni a pénzügyi rendszernek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban – különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az (EU) 2015/849 irányelvben – előírt elveket és standardokat. A részvételre jogosult partnerek az e rendelet alapján történő közvetlen finanszírozást és közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozást egyaránt a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak az (EU) 2015/849 irányelv szerinti nyilvánosságra hozatalától teszik függővé, és országonkénti bontásban közzé kell tenniük a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 89. cikkének (1) bekezdésében említett adatokat.
Módosítás 280
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – -1 bekezdés (új)
(-1)  E rendelet célkitűzéseinek megvalósulását megfelelő, átlátható és elszámoltatható nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési rendszerrel kell mérni, biztosítva az Európai Parlament és a Tanács megfelelő részvételét, valamint fokozva valamennyi uniós partner – többek között a civil társadalom – részvételét a programok alkalmazásában.
Módosítás 281
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén e rendelet keretében tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VII. melléklet tartalmazza, melyek összhangban állnak a fenntartható fejlesztési célok mutatóival. A mutatók 2021. január 1-jei értékeit kell alapul venni annak értékelésekor, hogy milyen mértékben valósultak meg a célkitűzések.
(1)  A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén e rendelet keretében tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VII. melléklet tartalmazza, melyek összhangban állnak a fenntartható fejlesztési célok mutatóival. A mutatók 2021. január 1-jei értékeit kell alapul venni annak értékelésekor, hogy milyen mértékben valósultak meg a célkitűzések.
Módosítás 282
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság rendszeresen nyomon követi a rendelet alapján végrehajtott tevékenységeket és áttekinti, hogy milyen mértékben sikerült elérni az elvárt eredményeket, a közvetlen eredményeket és azok hozadékait is ideértve.
A Bizottság rendszeresen nyomon követi a rendelet alapján végrehajtott tevékenységeket és áttekinti, hogy milyen mértékben sikerült elérni a 3. cikkben foglalt célokat, valamint az elvárt eredményeket, a közvetlen eredményeket és azok hozadékait is ideértve.
Módosítás 283
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az elvárt eredmények tekintetében tett előrehaladást világos, átlátható, és adott esetben mérhető mutatók alapján kell nyomon követni. Korlátozott számú mutatót kell alkalmazni az időben történő jelentéstétel megkönnyítése érdekében.
Az elvárt eredmények tekintetében tett előrehaladást a VII. mellékletben, valamint a (9) bekezdés alapján elfogadott monitoring- és értékelési keretben, valamint az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően meghatározott, egyértelmű, átlátható és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni . Korlátozott számú mutatót kell alkalmazni az időben történő jelentéstétel megkönnyítése érdekében, és legalább nemek és életkor szerint kell bontani.
Módosítás 284
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A 12. cikk (4) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő közös programozási dokumentumokban foglalt közös eredménykeretek biztosítják az alapot egy adott partnerország számára az Unió és a tagállamok által közösen biztosított támogatás végrehajtásának közös nyomon követéséhez.
A 12. cikk (4) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő közös programozási dokumentumokban foglalt közös eredménykeretek biztosítják az alapot egy adott partnerország számára az Unió és a tagállamok által közösen biztosított támogatás alkalmazásának közös nyomon követéséhez.
Módosítás 285
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program alkalmazásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
Módosítás 286
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság vizsgálja az e rendelet végrehajtása terén elért eredményeket. 2022-től kezdve a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet célkitűzéseinek teljesítése terén elért eredményekről, az elért eredményeket és a rendelet hatékonyságát mérő mutatók alapján. Az említett jelentést megküldi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is.
(4)  A Bizottság vizsgálja az e rendelet alkalmazása terén elért eredményeket. 2022-től kezdve a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet célkitűzéseinek teljesítése terén elért eredményekről, az elért eredményeket és a rendelet hatékonyságát mérő mutatók alapján, beleértve többek között a VII. mellékletben meghatározottakat, valamint az uniós költségvetés végrehajtását. Az említett jelentést megküldi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is.
Módosítás 287
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az éves jelentésben a kiadását megelőző év vonatkozásában országokra, régiókra és együttműködési ágazatokra lebontva ismertetni kell a finanszírozott intézkedéseket, a nyomon követés és értékelés eredményeit, az érintett partnerek közreműködését, valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetési előirányzatok végrehajtását. Az éves jelentés értékeli az uniós finanszírozás eredményeit, és – amennyire csak lehetséges – az e rendelet célkitűzéseinek elérésében betöltött szerepét jelző egyedi és mérhető mutatókat használ fel erre. A fejlesztési együttműködés esetében a jelentésben értékelni kell – amennyiben lehetséges és indokolt – a fejlesztéshatékonysági elvek betartását, az innovatív finanszírozási eszközök tekintetében is.
(5)  Az éves jelentésben a kiadását megelőző év vonatkozásában országokra, régiókra és együttműködési ágazatokra lebontva ismertetni kell a finanszírozott intézkedéseket, a nyomon követés és értékelés eredményeit, az érintett partnerek közreműködését és együttműködésük mértékét, valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetési előirányzatok alkalmazását. Az éves jelentés felmérést tartalmaz az elvárt eredmények megvalósulása irányában tett előrelépésről, valamint a 8. cikk (6) bekezdésében említett horizontális célkitűzések beépítéséről. Az éves jelentés értékeli az uniós finanszírozás eredményeit, és az e rendelet célkitűzéseinek elérésében betöltött szerepét jelző egyedi és mérhető mutatókat használ fel erre. A fejlesztési együttműködés esetében a jelentésben értékelni kell a fejlesztéshatékonysági elvek betartását, az innovatív finanszírozási eszközök tekintetében is.
Módosítás 288
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 6 bekezdés
(6)  A 2021-ben készítendő éves jelentésnek tartalmaznia kell a 2014–2020-as időszakra vonatkozó éves jelentésekben szereplő, a 40. cikk (2) bekezdésében hivatkozott rendeletek hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését az ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban feltüntetve. A jelentés összegzi a főbb tapasztalatokat és a korábbi években végzett külső értékelésekben megfogalmazott ajánlások nyomon követését.
(6)  A 2021-ben készítendő éves jelentésnek tartalmaznia kell a 2014–2020-as időszakra vonatkozó éves jelentésekben szereplő, a 39. cikk (2) bekezdésében hivatkozott rendeletek hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését az ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban feltüntetve. A jelentés összegzi a főbb tapasztalatokat és a korábbi években végzett külső értékelésekben megfogalmazott ajánlások nyomon követését. Tartalmazza a központban lévő személyzeti kapacitás szintjének felmérését, valamint az uniós küldöttségek kapacitásának szintjét az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi célkitűzés teljesítéséhez.
Módosítás 289
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  A Bizottság az éves jelentés részeként részletes jelentést nyújt be a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről, valamint az EFFA+ működéséről, kezeléséről és célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulásáról. Az éves jelentés említett részéhez csatolni kell a Számvevőszék véleményét. A jelentés a következő elemeket tartalmazza:
a)  az EFFA+-nak az e rendeletben meghatározott céljaihoz hozzájáruló eredmények értékelése;
b)  a külső tevékenységi garanciával fedezett, jelenlegi finanszírozási és beruházási műveletek valamint az e rendeletnek való megfelelésük értékelése ágazati, országos és regionális szinten, ideértve a kockázatkezelési intézkedéseket és azoknak a partnerek pénzügyi és gazdasági stabilitására gyakorolt hatását;
c)  a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek addicionalitására és hozzáadott értékére, a magánforrások mozgósítására, a becsült és a tényleges teljesítményre, valamint az eredményekre és hatásokra vonatkozó összesített értékelés, amely kitér a tisztességes munkahelyek teremtésére, a megélhetést biztosító jövedelem nyújtásának képességére, a szegénység felszámolására és az egyenlőtlenségek megszüntetésére is; ez az értékelés tartalmazza a fedezett műveletek nemi szempontú, tényeken és nemek szerint bontott adatokon alapuló elemzését, amennyiben lehetséges, valamint a támogatott magánszektor típusának elemzését, beleértve a szövetkezeteket és a szociális vállalkozásokat;
d)  a külső tevékenységi garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek való megfelelés és az egyes benyújtott javaslatokra meghatározott fő teljesítménymutatók megvalósulásának értékelése;
e)  a külső tevékenységi garanciával és az EFFA+-szal fedezett műveletek tőkeáttételi hatásának értékelése;
f)  a kedvezményezetteknek juttatott pénzösszegek és az egyes részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek összevont alapon végzett értékelése;
g)  a részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveletei által képviselt addicionalitás és hozzáadott érték, illetve az ilyen műveletekhez kapcsolódó összesített kockázat értékelése;
h)  a külső tevékenységi garancia lehívására, a veszteségre, a megtérülésre, a behajtott összegre és minden egyéb befolyt kifizetésre, valamint a teljes kockázati kitettségre vonatkozó részletes információk;
i)  a részvételre jogosult partnerek által az e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentések;
j)  a külső tevékenységi garancia által fedezett műveletek, valamint a külső beruházási terv második és harmadik pillére keretében kialakított műveletek közötti szinergiák és kiegészítő jelleg meglévő releváns jelentéseken alapuló értékelése, különös tekintettel a jó kormányzás terén elért haladásra, többek között a korrupció és az illegális pénzmozgások elleni küzdelemre, az emberi jogok tiszteletben tartására és a jogállamiságra, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szakpolitikákra, továbbá a vállalkozói készség, a helyi üzleti környezet és a helyi pénzügyi piacok fellendítésére;
k)  annak értékelése, hogy a külső tevékenységi garancia műveletei megfelelnek-e a nemzetközileg elfogadott fejlesztéshatékonysági elveknek;
l)  a garanciák ellentételezésének értékelése;
m)  a kizárt tevékenységekkel és a nem együttműködő országokkal és területekkel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának értékelése .
Módosítás 290
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az elfogadott indikatív programozási dokumentumok alapján az éghajlat-politikához és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó összes kiadásra vonatkozóan éves becslést kell készíteni. Az e rendelet keretében odaítélt finanszírozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet módszertanán (a riói mutatókon) alapuló éves rendszerrel kell nyomon követni – nem zárva ki az adott esetben azt, hogy a rendelkezésre álló pontosabb módszertanokat alkalmazzák az uniós programok teljesítménymenedzsmentjének meglévő módszertanába integrálva – annak érdekében, hogy számszerűsíteni lehessen az éghajlat-politikával és a biológiai sokféleséggel összefüggésben a 19. cikkben említett cselekvési tervek és intézkedések szintjén végrehajtott, az értékelésekben és az éves jelentésekben rögzített kiadásokat.
(7)  Az elfogadott indikatív programozási dokumentumok alapján az e rendeletben kitűzött célokhoz kapcsolódó összes kiadásra vonatkozóan éves becslést kell készíteni. Az e rendelet keretében odaítélt finanszírozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet módszertanán, többek között a riói mutatókon alapuló éves rendszerrel kell nyomon követni – nem zárva ki az adott esetben azt, hogy a rendelkezésre álló pontosabb módszertanokat alkalmazzák az uniós programok teljesítménymenedzsmentjének meglévő módszertanába integrálva – annak érdekében, hogy számszerűsíteni lehessen az éghajlat-politikával, a biológiai sokféleséggel és a környezettel, a humán fejlesztéssel és a társadalmi befogadással, a nemek közötti egyenlőséggel és a hivatalos fejlesztési támogatással összefüggésben a 19. cikkben említett cselekvési tervek és intézkedések szintjén végrehajtott, az értékelésekben és az éves jelentésekben rögzített kiadásokat. A Bizottság a becslést az éves jelentés részeként továbbítja az Európai Parlamentnek.
Módosítás 291
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 8 bekezdés
(8)  A Bizottság elismert nemzetközi szabványoknak megfelelően bocsátja rendelkezésre a fejlesztési együttműködésre vonatkozó információkat.
(8)  A Bizottság elismert nemzetközi szabványoknak megfelelően bocsátja rendelkezésre a fejlesztési együttműködésre vonatkozó információkat, köztük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet információit, és alkalmazza a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés által kidolgozott közös szabványkeret.
Módosítás 292
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 9 bekezdés
(9)  Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony értékelés készüljön az e rendelet által a célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrehaladásról, a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 34. cikknek megfelelően a VII. melléklet módosítása céljából a szükségesnek tartott esetekben a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében, továbbá e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében.
(9)  Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony értékelés készüljön az e rendelet által a célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrehaladásról, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 34. cikknek megfelelően a VII. melléklet módosítása céljából a szükségesnek tartott esetekben a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében, többek között a 32. cikk szerinti félidős felülvizsgálattal összefüggésben, továbbá e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében, amelyek e rendelet egyes konkrét céljaira alkalmazandó további teljesítménymutatókat tartalmazhatnak.
Módosítás 293
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – cím
Értékelés
Félidős felülvizsgálat és értékelés
Módosítás 294
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A rendelet időközi értékelését a végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az eszköz végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.
Legkésőbb 2024. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról. A félidős értékelő jelentés a 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki, és megvizsgálja az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez való uniós hozzájárulást az elért eredmények mérésére szolgáló mutatók és az e rendelet – ideértve az EFFA+-t és a külső tevékenységi garanciát – hatásával kapcsolatos megállapítások és következtetések révén.
Módosítás 295
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Ehhez az értékeléshez az Európai Parlament is hozzájárulhat. A Bizottság és az EKSZ konzultációt szervez a kiemelt érdekelt felekkel és kedvezményezettekkel, többek között civil társadalmi szervezetekkel; A Bizottság és az EKSZ különös figyelmet fordít a leginkább perifériára szorultak képviseletének biztosítására.
Módosítás 296
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az értékelés adott esetben felhasználja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának bevált gyakorlatra vonatkozó elveit, és arról igyekszik bizonyosságot szerezni, hogy teljesültek-e a célkitűzések, valamint ajánlások megfogalmazására törekszik a jövőbeni intézkedések javítása céljából.
A Bizottság továbbá külső értékelések révén beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság és az EKSZ figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait és nézeteit. Az értékelés adott esetben felhasználja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának bevált gyakorlatra vonatkozó elveit, és arról igyekszik bizonyosságot szerezni, hogy teljesültek-e a célkitűzések, valamint ajánlások megfogalmazására törekszik a jövőbeni intézkedések javítása céljából. Az időközi értékelés értékeli az Unió teljesítményét az e rendelet által megállapított célértékek tekintetében.
Módosítás 297
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A rendelet végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a rendelet végső értékelését. Ez az értékelés áttekinti az Unió e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához tett hozzájárulását, figyelembe véve az elért eredményeket mérő mutatókat és a rendelet hatásával kapcsolatos bármilyen megállapítást és következtetést.
A félidős értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsített és észszerűsített külső finanszírozási struktúra működésére, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek továbbra fennálló relevanciájára, a finanszírozott fellépések közötti kiegészítő jellegre és szinergiákra, az intézkedéseknek a következetes uniós külső fellépéshez való hozzájárulására, valamint arra, hogy a kedvezményezett országok lakossága adott esetben milyen mértékben tud az uniós pénzügyi támogatásról, és a jelentés tartalmazza a 31. cikk (4) bekezdésében említett jelentések megállapításait .
Módosítás 298
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A végső értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsítési lehetőségekre, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek további relevanciájára.
törölve
Módosítás 299
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A végső értékelő jelentést az uniós finanszírozás végrehajtásának javítása céljából kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál a rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz.
A félidős értékelő jelentést az uniós finanszírozás alkalmazásának javítása céljából kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál a rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz.
Módosítás 300
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés
A végső értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban feltüntetve.
A félidős értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések, továbbá a földrajzi és tematikus program és a gyorsreagálási tevékenység, többek között az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékból igénybe vett források szerinti bontásban feltüntetve.
Módosítás 301
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit a 35. cikkben említett megfelelő bizottságon keresztül megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. A tagállamok kérésére a konkrét értékelések az érintett bizottságon belül megvitathatók. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során.
A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során.
Módosítás 302
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés – 6 albekezdés
A Bizottság megfelelő mértékig minden érintett érdekelt felet bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal és a fejlesztési partnerekkel közös értékelést készítsen, a partnerországok szoros bevonásával.
A Bizottság minden érintett érdekelt felet és kedvezményezettet, a társadalmi szervezeteket is beleértve bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal és a fejlesztési partnerekkel közös értékelést készítsen, a partnerországok szoros bevonásával.
Módosítás 303
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett félidős értékelő jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez adott esetben az e rendelet szükséges módosítására irányuló jogalkotási javaslatot mellékelnek.
Módosítás 304
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  E rendelet alkalmazási időszakának végén, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott határidő lejártától számított három éven belül a Bizottság végleges értékelést készít a rendeletről az e cikk (2) bekezdésében említett ugyanazon szempontok szerint, mint félidős értékelés esetében.
Módosítás 305
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés
(1)  Kellően indokolt esetekben, és amennyiben a végrehajtandó tevékenység globális, térségeken átnyúló vagy regionális jellegű, a Bizottság határozhat úgy, hogy a vonatkozó többéves indikatív programokon vagy a vonatkozó cselekvési terveken és intézkedéseken belül kiterjeszti a tevékenységek hatókörét a 4. cikk szerint e rendelet hatálya alá nem tartozó országokra és területekre az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása, vagy a regionális vagy térségeken átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében.
(1)  Kellően indokolt esetekben, és amennyiben az alkalmazandó tevékenység globális, térségeken átnyúló vagy regionális jellegű, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 34. cikknek megfelelően annak érdekében, hogy kiegészítse a rendeletet, e tevékenységek céljára országokat és területeket hozzáadva a 4. cikk szerint e rendelet hatálya alá tartozó országokhoz és területekhez.
Módosítás 306
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság külön pénzügyi allokációt hozhat létre azzal a céllal, hogy segítse a partnerországokat és -régiókat a velük szomszédos uniós legkülső régiókkal és a TOT-határozat tanácsi határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésük megerősítésében. E célból adott esetben – és a TOT-határozatból és/vagy az ETE-rendeletből eredő finanszírozási szint kölcsönössége és arányossága alapján – e rendelet hozzájárulhat olyan tevékenységekhez, amelyeket egy partnerország vagy -régió, vagy bármely egyéb jogalany a jelen rendelet alapján valósít meg; amelyeket egy ország, terület vagy bármely más jogalany a TOT-határozat alapján valósít meg; vagy amelyeket az Unió valamely legkülső régiója közös operatív programok keretében valósít meg; illetve hozzájárulhat olyan interregionális együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyek meghatározása és végrehajtása az ETE-rendelet alapján történik.
törölve
Módosítás 307
Rendeletre irányuló javaslat
33 a cikk (új)
33a. cikk
A partnerországok vagy -régiók által a szomszédos uniós legkülső régiókkal és tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködés
(1)  A Bizottság külön pénzügyi allokációt hozhat létre azzal a céllal, hogy segítse a partnerországokat és -régiókat a velük szomszédos uniós legkülső régiókkal és a tanácsi TOT-határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésük megerősítésében. E célból e rendelet adott esetben és a TOT-határozatból és/vagy az európai területi együttműködési rendeletből származó finanszírozás szintjével összefüggő kölcsönösség és arányosság alapján hozzájárulhat valamely partnerország vagy régió, vagy e rendelet szerinti bármely más jogalany által, egy ország, térség vagy a TOT-határozat szerinti bármely más jogalany által, vagy közös operatív programok keretén belül egy legkülső régió által folytatott tevékenységekhez, vagy az európai területi együttműködési rendelet szerint létrehozott és alkalmazott interregionális együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez.
(2)  Az uniós társfinanszírozási arány nem lehet magasabb valamely program vagy intézkedés elszámolható kiadásainak 90%-ánál. Technikai segítségnyújtás esetében a társfinanszírozás aránya 100 %.
Módosítás 308
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (6) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a jelen rendelet érvényességi idejére szól.
(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (3a) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (9) bekezdésében és a 33. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a jelen rendelet érvényességi idejére szól. A bizottság a lehető leghamarabb elfogadja az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Azonban a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 17. cikk (4) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]...ig fogadja el.
Módosítás 309
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (6) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (3a) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (9) bekezdésében és a 33. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 310
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 6 bekezdés
(6)  A 4. cikk (6) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (9) bekezdése és a 31. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6)  A 4. cikk (6) bekezdése, a 8. cikk (7a) bekezdése, a 8. cikk (8b) bekezdése, a 14. cikk (1) bekezdése, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdése, a 21. cikk (3a) bekezdése, a 26. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (9) bekezdése, a 31. cikk (9) bekezdése és a 33. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 311
Rendeletre irányuló javaslat
34 a cikk (új)
34a. cikk
Sürgősségi eljárás
(1)  Ha természeti vagy ember által okozott katasztrófák, vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén rendkívül sürgős okból szükségessé válik, a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására és az e cikk (2) és (3) bekezdéseit kell alkalmazni.
(2)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (3) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 34. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
Módosítás 312
Rendeletre irányuló javaslat
34 b cikk (új)
34b. cikk
Demokratikus elszámoltathatóság
(1)  Annak érdekében, hogy javítsa a párbeszédet az Európai Unió intézményei, különösen az Európai Parlament, a Bizottság és az EKSZ között, valamint, hogy nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítson és gyorsítsa a jogi aktusok és intézkedések Bizottság általi elfogadását, az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jelenjenek meg előtte az e rendelet szerinti programozással kapcsolatos stratégiai irányvonalak és iránymutatások megvitatása céljából. Ez a párbeszéd az 5. cikkel összhangban minden külső finanszírozási eszköz átfogó koherenciáját is elősegíti. Erre a párbeszédre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az éves költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kerülhet sor. A párbeszédre az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az EKSZ kérésére a főbb politikai fejleményekre való tekintettel eseti jelleggel is sor kerülhet.
(2)  A Bizottság és az EKSZ legalább egy hónappal a párbeszédet megelőzően előterjeszt az Európai Parlament számára minden e tekintetben vonatkozó dokumentumot. Az éves költségvetéssel kapcsolatos párbeszéd esetében a Bizottságnak és az EKSZ-nek kell biztosítania a 21. cikkel összhangban elfogadott vagy tervezett összes cselekvési tervre és intézkedésre vonatkozó összesített információt, továbbá az országonként, régiónként és tematikus területenként folytatott együttműködésre, valamint a gyors reagálási tevékenységek alkalmazására, a felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékra és a külső tevékenységi garanciára vonatkozó információkat.
(3)  A Bizottság és az EKSZ a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament álláspontját. Abban az esetben, ha a Bizottság vagy az EKSZ nem veszi figyelembe az Európai Parlament álláspontját, megfelelő indokolást kell adnia.
(4)  A Bizottság és az EKSZ – különösen a 38. cikk szerinti irányítócsoporton keresztül – felelős azért, hogy az Európai Parlament tájékoztatást kapjon e rendelet alkalmazásának mindenkori helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő intézkedésekre, fellépésekre és eredményekre.
Módosítás 313
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk
35 cikk
törölve
Bizottság
(1)  A Bizottság munkáját a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(3)  Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül kell lezárni, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
(4)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.
(5)  Az elfogadott határozat az elfogadott vagy módosított dokumentum, cselekvési program vagy intézkedés időtartamára marad hatályban.
(6)  Az Európai Beruházási Bank egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az Európai Beruházási Bankot érintő kérdésekkel kapcsolatos eljárásában.
Módosítás 314
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – cím
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel
Átláthatóság, kommunikáció és az információk nyilvánosságra hozatala
Módosítás 315
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A Bizottság felel annak ellenőrzéséért, hogy a kedvezményezettek az említett követelményeket teljesítik-e.
Módosítás 316
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a rendelethez, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.
(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket alkalmaz a rendelethez, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.
Módosítás 317
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság intézkedéseket hoz a stratégiai kommunikáció és a nyilvános diplomácia megerősítése érdekében az Unió értékeinek és az Unió hozzáadott értékének közléséhez.
Módosítás 318
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A Bizottság – azon fellépések kivételével, amelyekről úgy ítéli meg, hogy a 37. cikkben foglaltak szerint biztonsági problémákat okoznának vagy érzékeny helyi politikai kérdéseket érintenek – létrehozza az e rendelet alapján finanszírozott valamennyi fellépés egységes, átfogó, nyilvános, központi elektronikus nyilvántartását, amely magába foglalja a forráselosztási folyamatban a partnerek igényeinek meghatározására felhasznált kritériumokat, továbbá a Bizottság biztosítja a nyilvántartás rendszeres frissítését.
Módosítás 319
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 2 c bekezdés (új)
(2c)  A nyilvántartás a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét szem előtt tartva magában foglalja a valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos – többek között egyedi szintű és projektszintű – információkat, valamint az összes EFFA+ garanciamegállapodás lényeges elemeit, köztük a részvételre jogosult partnerek jogi személyazonosságára, a várható fejlesztési előnyökre és a panasztételi eljárásokra vonatkozó információkat.
Módosítás 320
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 2 d bekezdés (új)
(2d)  Az EFFA+ szerint jogosult partnerek – az átláthatóságra irányadó politikáikkal és az adatvédelemre, valamint a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal összhangban – weboldalaikon proaktív módon és rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a külső tevékenységi garanciával fedezett valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos információt, különösen azt illetően, hogy e műveletek miként járulnak hozzá e rendelet céljainak és követelményeinek teljesítéséhez. Ezeket az információkat projektszintre lebontva kell megadni. Ezeknek az információknak mindig figyelembe kell venniük a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. A részvételre jogosult partnerek kötelesek az e rendelettel összhangban a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről általuk nyilvánosságra hozott valamennyi tájékoztatóban közzétenni az uniós támogatást.
Módosítás 321
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk
38 cikk
törölve
EKSZ-záradék
Ezt a rendeletet a 2010/427/EU határozattal összhangban kell alkalmazni.
Módosítás 322
Rendeletre irányuló javaslat
38 a cikk (új)
38a. cikk
Irányítás
A Bizottság és az EKSZ megfelelő szervezeti egységeiből álló és az alelnök/főképviselő vagy e hivatal képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az irányítási cikluson során végig ezen eszköz irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért az Unió minden külső finanszírozása következetességének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Az alelnök/főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Minden fellépés esetében, beleértve a gyorsreagálási tevékenységeket és a rendkívüli segítségnyújtási intézkedéseket, valamint az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során a főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szervezeti egységeivel a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Minden határozati javaslatot a Bizottság eljárásait követve kell előkészíteni és elfogadás céljából a Bizottságnak be kell nyújtani.
Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezési, programozási, nyomonkövetési és értékelési szakaszába, annak érdekében, hogy a külső tevékenységek terén biztosítva legyen az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága.
Módosítás 323
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 2 bekezdés
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni.
Módosítás 324
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 17 bekezdés
Az e területre irányuló uniós támogatás annak lehetővé tétele érdekében is felhasználható, hogy az Oroszországi Föderáció részt vehessen a határon átnyúló együttműködési programokban és más releváns, több országra irányuló programokban.
Az e területre irányuló uniós támogatás annak lehetővé tétele érdekében is felhasználható, hogy az Oroszországi Föderáció részt vehessen a határon átnyúló együttműködési programokban és más releváns, több országra irányuló programokban, beleértve az oktatási együttműködést, különösen a diákcsere-programokat.
Módosítás 325
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 1 pont – a pont
a)  A demokrácia és a demokratikus folyamatok, a kormányzás és a felügyelet megerősítése, ideértve az átlátható és hiteles választói folyamatokat;
a)  A demokrácia és a befogadó demokratikus folyamatok, a kormányzás és a felügyelet megerősítése, ideértve a független igazságszolgáltatást, a jogállamiságot, valamint az átlátható, békés és hiteles választási folyamatokat;
Módosítás 326
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 1 pont – b pont
b)  Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmének megerősítése;
b)  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt emberi jogok előmozdításának és védelmének, valamint a kapcsolódó nemzetközi eszközök végrehajtásának megerősítése, az emberijog-védők támogatása és védelme, a globális és regionális paktumok és keretek megvalósításához való hozzájárulás, ezek végrehajtása és nyomon követése során a civil társadalom kapacitásainak növelése és az éghajlatváltozás miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek védelmére vonatkozó jogi keret létrehozásának megalapozása;
Módosítás 327
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 1 pont – c pont
c)  A megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, valamint az egyenlőség elvének előmozdítása, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre és a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira;
c)  A megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, valamint az egyenlőség elvének előmozdítása, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre, a nők és a lányok jogaira és társadalmi szerepvállalásuk növelésére, valamint a gyermekek, a fiatalok, a fogyatékossággal élő személyek, a kisebbségekhez tartozó személyek, az LMBTI-személyek és az őslakos népek jogaira;
Módosítás 328
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 1 pont – d pont
d)  A civil társadalom megerősödésének, valamint a reformfolyamatokban és a demokratikus átalakulásban játszott szerepének a támogatása, továbbá a civil társadalom és a polgárok politikai döntéshozatalban való részvétele számára kedvező környezet előmozdítása;
d)  A civil társadalom megerősödésének támogatása, a politikai változásokban, a reformfolyamatokban és a demokratikus átalakulásban játszott szerepének megerősítése, továbbá a civil társadalom és a polgárok politikai életben és a döntéshozatal ellenőrzésében való részvétele számára kedvező környezet előmozdítása;
Módosítás 329
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 1 pont – f pont
f)  Az államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának kialakítása a politikai, gazdasági, környezeti, élelmezési, demográfiai és társadalmi nyomásokkal és sokkhatásokkal szemben;
f)  Az államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának kialakítása annak érdekében, hogy felkészüljenek a környezeti és gazdasági sokkhatásoknak, a természeti és az ember által okozott katasztrófáknak, konfliktusoknak, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági válságoknak való ellenállásra, az azokhoz való alkalmazkodásra és az azokból való gyors kilábalásra;
Módosítás 330
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 1 pont – g pont
g)  A demokratikus állami intézmények fejlesztésének erősítése országos és helyi szinteken egyaránt, ideértve a független, eredményes, hatékony és elszámoltatható igazságszolgáltatási rendszert, a jogállamiság előmozdítását, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jogot mindenki számára;
g)  A demokratikus állami intézmények fejlesztésének erősítése nemzetközi, országos és helyi szinteken egyaránt, ideértve a független, eredményes, hatékony és elszámoltatható igazságszolgáltatási rendszert, a jogállamiság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, az elszámoltathatóság, valamint a mindenkit megillető igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előmozdítását;
Módosítás 331
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 1 pont – h pont
h)  A közigazgatásireform-folyamatok támogatása, többek között polgárközpontú e-kormányzati megközelítések alkalmazásával, a jogi keret és az intézményi szerkezet, a nemzeti statisztikai rendszerek, kapacitások megerősítésével, az államháztartási gazdálkodás megszilárdításával, valamint a korrupció elleni küzdelemhez való hozzájárulással;
h)  A közigazgatásireform-folyamatok támogatása, többek között polgárközpontú e-kormányzati megközelítések alkalmazásával, a jogi keret és az intézményi szerkezet, a nemzeti statisztikai rendszerek, kapacitások megerősítésével, az államháztartási gazdálkodás megszilárdításával, valamint a korrupció, az adóelkerülés, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemhez való hozzájárulással;
Módosítás 332
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 1 pont – j pont
j)  Az állami intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése, a közbeszerzés és az államháztartási gazdálkodás megerősítése, az e-kormányzat kialakítása, valamint a szolgáltatásnyújtás javítása;
j)  Az állami intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése, a közbeszerzés megerősítése – többek között fenntarthatósági (környezeti, szociális és gazdasági) kritériumok és célkitűzések kidolgozásának támogatásával –, az államháztartási gazdálkodás megerősítése, az e-kormányzat kialakítása, valamint a szolgáltatásnyújtás javítása;
Módosítás 333
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 1 pont – k a pont (új)
ka)   A parlamenti demokrácia előmozdítása
Módosítás 334
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – a pont
a)  A szegénység valamennyi dimenziójának felszámolása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek kezelése, valamint annak biztosítása, hogy senki sem marad ki a fejlődésből;
a)  A szegénység valamennyi dimenziójának felszámolása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek kezelése, annak biztosítása, hogy senki se maradjon ki a fejlődésből; és a leghátrányosabb helyzetűek elsőként való megsegítése, elsőbbséget biztosítva az egészségügyet, az élelmezést, az oktatást és a szociális védelmet érintő közszolgáltatásokba való beruházások számára;
Módosítás 335
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – b pont
b)  A szakpolitikák elfogadására és megfelelő beruházások eszközölésére irányuló erőfeszítések fokozása a nők és fiatalok jogainak előmozdítása, valamint a társadalmi, polgári és gazdasági életben való szerepvállalásuk elősegítése, továbbá az inkluzív növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez való teljes mértékű hozzájárulásuk biztosítása érdekében;
b)  A szakpolitikák elfogadására és megfelelő beruházások eszközölésére irányuló erőfeszítések fokozása a nők, a fiatalok és a gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása, védelme és érvényesítése, valamint a társadalmi, polgári és gazdasági életben való szerepvállalásuk és érdemi részvételük elősegítése, továbbá az inkluzív növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez való teljes mértékű hozzájárulásuk biztosítása érdekében;
Módosítás 336
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – c pont
c)  A nők és lányok jogai védelmének és megvalósításának előmozdítása, ideértve a gazdasági, munkajogi és szociális jogokat, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és a kapcsolódó jogokat, továbbá a szexuális és nemi alapú erőszak valamennyi formájának megelőzését;
c)  A nők és lányok jogai, valamint társadalmi szerepvállalásuk védelmének és megvalósításának előmozdítása, ideértve a gazdasági, munkajogi és szociális jogokat, a földhöz fűződő jogokat, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és a kapcsolódó jogokat, továbbá a szexuális és nemi alapú erőszak valamennyi formájának megelőzését, és a nők és a lányok ezektől való védelmét; ez magában foglalja annak előmozdítását, hogy az átfogó szexuális és reproduktív egészségügyi tájékoztatás és átfogó szexuális nevelés mindenki számára biztosított legyen; az együttműködés előmozdítása a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátás, többek között a családtervezés – különösen alacsony jövedelmű csoportok körében történő – biztosítására szolgáló új vagy továbbfejlesztett eszközökre irányuló kutatás és innováció terén;
Módosítás 337
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – d pont
d)  Különös figyelem fordítása a hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott helyzetben lévő és marginalizált személyekre, többek között a gyerekekre, az idősekre, a fogyatékos személyekre, az LMBTI-személyekre és az őslakos népekre. Idetartozik a gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének az ösztönzése;
d)  Különös figyelem fordítása a hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott helyzetben lévő és marginalizált személyekre, többek között a gyerekekre, az idősekre, a fogyatékos személyekre, az LMBTI-személyekre és az őslakos népekre. Idetartozik a fogyatékossággal és fogyatékosság nélkül élő gyermekek gondozásának intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének az ösztönzése is;
Módosítás 338
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – e pont
e)  Integrált megközelítés előmozdítása a közösségek – különösen a legszegényebbek – támogatásában az alapvető szükségletekhez és szolgáltatásokhoz való hozzájutás javításához;
e)  Integrált megközelítés előmozdítása a közösségek – különösen a legszegényebbek és a legnehezebben elérhetők – támogatásában az alapvető szükségletekhez és szolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyi, többek között a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz, a tájékoztatáshoz és eszközökhöz, az oktatáshoz, az élelmezéshez és a szociális védelemhez való általános hozzáférés javításával;
Módosítás 339
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – f pont
f)  Biztonságos és gondoskodó környezet megteremtésének támogatása a gyermekek számára, ami fontos eleme a lehetőségeit teljes mértékben kihasználni képes, egészséges fiatal népesség elősegítésének;
f)  A gyermekek, különösen a leginkább a peremre szorultak számára a lehető legjobb életkezdés biztosítása a kisgyermekkori fejlesztésekbe való beruházásokkal, valamint annak garantálásával, hogy a szegénységet vagy egyenlőtlenséget megtapasztaló gyermekek hozzáférjenek olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügy, az élelmezés, az oktatás és a szociális védelem; biztonságos és gondoskodó környezet megteremtésének támogatása a gyermekek számára, ami fontos eleme a lehetőségeit teljes mértékben kihasználni képes, egészséges fiatal népesség elősegítésének, különös figyelmet fordítva a lányok szükségleteire;
Módosítás 340
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – g pont
g)  Az elegendő, megfizethető, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való egyetemes hozzájutás támogatása különösen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévők számára, továbbá az élelmezés- és táplálkozásbiztonság erősítése, különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok sújtotta országokban
g)  Az elegendő, megfizethető, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való egyetemes hozzájutás támogatása különösen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévők – többek között az öt év alatti gyermekek, a kamaszok, a lányok és fiúk, a nők, különösen a terhes és a szoptató nők – számára, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság erősítése, különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok sújtotta országokban; a több ágazatra kiterjedően alkalmazott tápanyag-orientált megközelítések előmozdítása a mezőgazdaságban;
Módosítás 341
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – h pont
h)  A biztonságos és elegendő ivóvízhez, csatornázáshoz és higiéniás körülményekhez való általános hozzáférés, továbbá fenntartható és integrált vízgazdálkodás biztosítása;
h)  A biztonságos és elegendő ivóvízhez, csatornázáshoz és higiéniás körülményekhez való általános hozzáférés, továbbá fenntartható és integrált vízgazdálkodás biztosítása, mivel ezek kulcsfontosságú tényezők az egészségügy, az oktatás, az élelmezés, az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség és a nemek egyenlősége területén;
Módosítás 342
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – i pont
i)  Az egyetemes egészségügyi ellátás megvalósítása, a minőségi és megfizethető egészségügyi szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés biztosításával, többek között erős, minőségi és reziliens egészségügyi rendszerek kiépítésének támogatásával, valamint a korai előrejelzési, kockázatcsökkentési, kockázatkezelési és helyreállítási kapacitások javításával;
i)  Az egyetemes egészségügyi ellátás megvalósítása, a minőségi és megfizethető egészségügyi szolgáltatásokhoz, köztük a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés biztosításával, és mindenki számára hozzáférhető inkluzív, erős, minőségi és reziliens egészségügyi rendszerek kiépítésének támogatása révén, valamint a korai előrejelzési, kockázatcsökkentési, kockázatkezelési és helyreállítási kapacitások javításával; kiegészítő fellépés az uniós kutatási és innovációs keretprogramon keresztül a globális egészségügyi fenyegetések kezeléséhez, a biztonságos, hatékony és megfizethető vakcinák és kezelések kifejlesztéséhez a szegénységgel kapcsolatos és elhanyagolt betegségekkel szemben, valamint az egészségügyi kihívásokra, többek között a fertőző betegségekre, az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciára, az új betegségekre és járványokra adott válaszok javításához;
Módosítás 343
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – j a pont (új)
ja)  Az emberek és a közösségek rezilienciájának erősítése, többek között a közösség szintjén irányított katasztrófakockázat-csökkentésre és a felkészültségre irányuló projektekbe történő fokozott beruházások révén;
Módosítás 344
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – j b pont (új)
jb)  Nemzeti, regionális és helyi kormányzatok és hatóságok támogatása a szükséges infrastruktúra – többek között a fizikai, technológiai és humánerőforrások – létrehozása érdekében, a legkorszerűbb technológiai és adminisztratív fejlesztéseket alkalmazva, ami lehetővé teszi minden a polgári nyilvántartás (a születéstől a halálig) pontos vezetését, valamint a hivatalosan elismert másodlatok szükség szerinti kiadását annak érdekében, hogy minden polgár hivatalosan is létezzen, és gyakorolhassa alapjogait.
Módosítás 345
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – k pont
k)  Inkluzív fenntartható városfejlesztés előmozdítása a városi egyenlőtlenségek kezelése érdekében, a leginkább rászorulókra összpontosítva.
k)  Inkluzív fenntartható városfejlesztés előmozdítása a városi egyenlőtlenségek kezelése érdekében, a leginkább rászorulókra összpontosítva és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítéssel.
Módosítás 346
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – l pont
l)  A helyi hatóságok támogatása annak érdekében, hogy városi szinten javítsák az alapvető szolgáltatások nyújtását és a biztonságos élelmezéshez, az elérhető, tisztességes és megfizethető lakhatáshoz, valamint életminőséghez való méltányos hozzájutást, különösen az illegális településeken és nyomornegyedekben élők számára.
törölve
Módosítás 347
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – m pont
m)  Az inkluzív és méltányos, minőségi formális, informális és iskolarendszeren kívüli oktatás ösztönzése mindenki számára, minden szinten, ideértve a műszaki és szakképzést is, szükség- és válsághelyzetekben is, és többek között a digitális technológiák alkalmazásával, az oktatás, a tanítás és a tanulás javítása céljából;
m)  A nemzetközileg elfogadott oktatási célok elérésének ösztönzése, különös tekintettel az ingyenes közoktatási rendszerekre, az inkluzív és méltányos, minőségi formális, informális és iskolarendszeren kívüli oktatás ösztönzése révén és az élethosszig tartó tanulás mindenki számára történő támogatása révén minden szinten, ideértve a kisgyermekkori nevelést, a műszaki és szakképzést is, szükség- és válsághelyzetekben is, és többek között a digitális technológiák alkalmazásával, az oktatás, a tanítás és a tanulás javítása céljából;
Módosítás 348
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – m a pont (új)
ma)  Az oktatási folyosók támogatása, hogy a háborús országokból érkező hallgatók uniós egyetemeken tanulhassanak;
Módosítás 349
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – n pont
n)  A partnerországokba irányuló, a tőlük induló vagy a közöttük zajló kapacitásépítési és tanulási célú mobilitási tevékenységek, valamint ezen országok intézményeivel, szervezeteivel, helyi végrehajtó szerveivel és hatóságaival folytatott együttműködés és szakpolitikai párbeszéd támogatása;
n)  A partnerországokba irányuló, a tőlük induló vagy a közöttük zajló tanulási célú mobilitási, kapacitásépítési és kulturális együttműködési tevékenységek, valamint ezen országok intézményeivel, szervezeteivel, helyi végrehajtó szerveivel és hatóságaival folytatott együttműködés és szakpolitikai párbeszéd támogatása;
Módosítás 350
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – n a pont (új)
na)   A kapacitásbővítés és az együttműködés elősegítése a tudomány, a technológia és a kutatás területein, különösképpen a partnerországokat aránytalanul érintő, szegénységgel kapcsolatos társadalmi kihívások kezelése érdekében, valamint a korlátozott magánberuházással rendelkező elhanyagolt kutatási és innovációs területek és a nyílt hozzáférésű adatok támogatása, és a szociális innováció elősegítése;
Módosítás 351
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – o pont
o)  Az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia, a kutatás, valamint a nyílt hozzáférésű adatok és az innováció területén;
o)  A kapacitásépítés és az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia, a kutatás, valamint a nyílt hozzáférésű adatok, az óriási méretű adathalmazok, a mesterséges intelligencia és az innováció területén az uniós kutatási és innovációs keretprogrammal összhangban az agyelszívás elleni küzdelem érdekében;
Módosítás 352
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – q pont
q)  Az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség minden formájának előmozdítása, valamint a kulturális örökség megőrzése és promóciója, továbbá a kreatív ágazatok fenntartható, társadalmi és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos potenciáljának felszabadítása;
q)  Az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség minden formájának előmozdítása, valamint a kulturális örökség megőrzése és promóciója, továbbá a kulturális és kreatív ágazatok fenntartható, társadalmi és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos potenciáljának felszabadítása;
Módosítás 353
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 2 pont – q a pont (új)
qa)  Fellépések támogatása és az együttműködés előmozdítása a sport területén a nők és a fiatalok, egyének és közösségek nagyobb szerepvállalása, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási céljaihoz való hozzájárulás érdekében;
Módosítás 354
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – bevezető rész
(3)  Migráció és mobilitás
(3)  Migráció, mobilitás és kényszerű lakóhelyelhagyás
Módosítás 355
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – -a pont (új)
-a)  Hatékony és emberi jogi alapú migrációs politikák támogatása minden szinten, beleértve a védelmi programokat, a biztonságos, rendezett és szabályos migráció megkönnyítése érdekében;
Módosítás 356
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – a pont
a)  A migrációs és mobilitási partnerségek megerősítése integrált és kiegyensúlyozott megközelítés alapján, a migráció valamennyi vetületét lefedve, ideértve a bilaterális vagy regionális uniós megállapodások és intézkedések, többek között a mobilitási partnerségek végrehajtásának támogatását is;
a)  Hozzájárulás a migrációs és mobilitási kétoldalú, regionális, többek között Dél-Dél és nemzetközi partnerségek megerősítéséhez integrált és kiegyensúlyozott megközelítés alapján, a migráció valamennyi vetületét lefedve, összhangban a nemzetközi és uniós joggal és az emberi jogi kötelezettségekkel;
Módosítás 357
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – a a pont (új)
aa)  Segítségnyújtás az uniós, kétoldalú vagy regionális megállapodások és a harmadik országokkal kötött megállapodások végrehajtásában, beleértve a mobilitási partnerségeket, valamint biztonságos és legális útvonala kialakításában többek között vízumkönnyítéssel és áttelepítési megállapodásokkal és a kölcsönös elszámoltathatóság és a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljes tiszteletben tartása alapján;
Módosítás 358
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – b pont
b)  A visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedésének támogatása;
b)  A visszatérő migránsok fenntartható és sikeres társadalmi-gazdasági visszailleszkedésének támogatása;
Módosítás 359
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – d pont
d)  Az irreguláris migráció, az emberkereskedelem, a migránscsempészés kezelése, az integrált határigazgatással kapcsolatos együttműködés fokozása;
d)  A migráció gyenge pontjainak csökkentése, többek között az irreguláris migráció kezelése, valamint az emberkereskedelemre és a migránscsempészésre adott transznacionális válasz nemzetközi és uniós joggal összhangban történő megerősítése révén;
Módosítás 360
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – e pont
e)  A tudományos, technikai, humán és intézményi kapacitások erősítése a migrációkezelés érdekében;
e)  A tudományos, technikai, humán és intézményi kapacitások erősítése a migrációkezelés érdekében, többek között pontos és bontott adatok gyűjtése és felhasználása a bizonyítékokon alapuló politikák megalapozásaként a biztonságos, rendezett és felelősségteljes migráció érdekében;
Módosítás 361
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – f pont
f)  Hatékony és emberi jogokon alapuló migrációs politikák támogatása, a védelmi programokat is ideértve;
törölve
Módosítás 362
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – g pont
g)  A legális migráció megkönnyítéséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint a jól irányított mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása, a migráció fejlesztési hatásának maximalizálása;
g)  A legális migráció megkönnyítéséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint a jól irányított mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása, beleértve a pontos és időbeni információkat a migráció minden szakaszáról;
Módosítás 363
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – g a pont (új)
ga)  A migráció fejlesztési hatásainak maximalizálása, valamint a migráció és a fejlesztés közötti összefüggések közös értelmezésének javítása;
Módosítás 364
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – h pont
h)  A migránsok és a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek védelmének biztosítása;
h)  A migránsok és a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek védelmének biztosítása, külön figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra, és az emberi jogokon alapuló megközelítést alkalmazva, valamint biztosítva a vegyes migrációs áramlások között a nemzetközi védelemre szoruló személyek azonosítását és jogállásuk meghatározását;
Módosítás 365
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – i pont
i)  Fejlesztésalapú megoldások támogatása a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek és befogadó közösségeik számára;
i)  Fejlesztésalapú megoldások támogatása a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek és befogadó közösségeik számára, beleértve az oktatáshoz és a tisztességes munkához való hozzáférést, a lakóhelyük elhagyására kényszerített személyek méltóságát, rezilienciáját és önállóságát, valamint beillesztkedésüket a befogadó országok gazdasági és társadalmi életébe;
Módosítás 366
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – j pont
j)  A diaszpóra részvállalásának támogatása a származási országokban;
j)  A diaszpóra részvállalásának támogatása a származási országokban, hogy teljes mértékben hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez;
Módosítás 367
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – k a pont (új)
ka)  Hozzájárulás a migránsok és a társadalmak szerepvállalásához a teljes befogadás és a társadalmi kohézió megvalósítása érdekében.
Módosítás 368
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 3 pont – 1 a albekezdés (új)
Az e területen folytatott együttműködést a Menekültügyi és Migrációs Alappal összhangban kell kezelni, tiszteletben tartva a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét.
Módosítás 369
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – b pont
b)  Hozzájárulás a partnerek azzal kapcsolatos erőfeszítéseihez, hogy eleget tegyenek az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás alapján tett, éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaiknak, ideértve a nemzeti vállalások, valamint az enyhítési és alkalmazkodási cselekvési tervek végrehajtását, kitérve az alkalmazkodás és a hatások enyhítése közötti szinergiákra is;
b)  Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása, különös tekintettel a szükséges intézkedések meghozatalához szükséges forrásokat nélkülöző, különösen veszélyeztetett államokra és népességekre. Hozzájárulás a partnerek azzal kapcsolatos erőfeszítéseihez, hogy eleget tegyenek az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás alapján tett, éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaiknak, ideértve a nemzeti vállalások, valamint az enyhítési és alkalmazkodási cselekvési tervek végrehajtását, kitérve az alkalmazkodás és a hatások enyhítése közötti szinergiákra is, illetve az azzal kapcsolatos erőfeszítéseikhez, hogy eleget tegyenek az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások alapján tett kötelezettségvállalásaiknak, mint például a Biológiai Sokféleség Egyezmény és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény;
Módosítás 370
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – d pont
d)  A fenntartható energiával kapcsolatos együttműködés erősítése. Az energiahatékonysággal kapcsolatos együttműködés és a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése és növelése;
d)  A fejlődő országokban a fenntartható energiához való hozzáférés előmozdítása annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák az Unió 2012-es ígéretét, amely szerint 2030-ig további 500 millió ember számára biztosítják az ehhez való hozzáférést, kiemelten kezelve a magas környezeti és fejlesztési értékű, kis léptékű, minihálózati és hálózaton kívüli megoldásokat. A fenntartható energiával kapcsolatos együttműködés erősítése. Az energiahatékonysággal kapcsolatos együttműködés és a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése és növelése; a megbízható, biztonságos, megfizethető, tiszta és fenntartható energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, különösen helyi és decentralizált megoldások révén, amelyek biztosítják az energiaellátást a szegénységben és a távoli régiókban élő emberek számára;
Módosítás 371
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – d a pont (új)
da)  A környezeti fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítésére irányuló kapacitásépítés, valamint a zöld növekedés megvalósítása a nemzeti és helyi fejlesztési stratégiákban, többek között a fenntarthatósági kritériumok közbeszerzésekben való támogatása;
Módosítás 372
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – d b pont (új)
db)  A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának és az ellátási láncok kellő gondosságának előmozdítása, valamint az „elővigyázatos megközelítés” és a „szennyező fizet” elvek következetes alkalmazása;
Módosítás 373
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – d c pont (új)
dc)   A környezetvédelmi szempontból fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása – beleértve az agroökológiát – amelyek bizonyítottan hozzájárulnak az ökoszisztéma és a biodiverzitás megóvásához, és hosszútávon fokozzák az éghajlatváltozással szembeni környezeti és társadalmi rezilienciát;
Módosítás 374
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – f pont
f)  A helyi közösségek intenzívebb bevonása az éghajlatváltozás hatásainak kezelésébe, az ökoszisztémák megőrzésébe és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásba. A fenntartható városfejlesztés és a városi térségek rezilienciájának előmozdítása;
f)  A helyi közösségek és az őslakos népek intenzívebb bevonása az éghajlatváltozás hatásainak kezelésébe, a biológiai sokféleség csökkenése és a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények elleni küzdelembe, az ökoszisztémák megőrzésébe és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásba, többek között a birtokjogi viszonyok és a vízkészlet-gazdálkodás javításával. A fenntartható városfejlesztés és a városi térségek rezilienciájának előmozdítása;
Módosítás 375
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – f a pont (új)
fa)  A konfliktusövezetből származó ásványok kereskedelmének és a bányászok kizsákmányolásának megállítása, valamint a helyi közösségek fejlődésének támogatása az ellátási láncra vonatkozó „kellő gondosság” kötelezettségekről és az ehhez kapcsolódó intézkedésekről szóló (EU) 2017/821 rendelettel összhangban, valamint ilyen megközelítés kidolgozása a jelenleg a rendelet hatálya alá nem tartozó ásványokra.
Módosítás 376
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – f b pont (új)
fb)   A fenntartható fejlődést elősegítő oktatás ösztönzése az emberek társadalom átalakításában és fenntartható jövő megteremtésében vállalt szerepének növelése érdekében;
Módosítás 377
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – g pont
g)  A természeti erőforrások, egészséges ökoszisztémák megőrzésének, a velük való fenntartható gazdálkodásnak és helyreállításuknak az előmozdítása, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, valamint a vadon élő állatok és növények védelme;
g)  A természeti erőforrások, egészséges ökoszisztémák megőrzésének, a velük való fenntartható gazdálkodásnak és helyreállításuknak az előmozdítása, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, valamint a vadon élő állatok és növények védelme, beleértve az orvvadászat és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelmet;
Módosítás 378
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – g a pont (új)
ga)  A biológiai sokféleség csökkenésének kezelése nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtásával, különösen a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák és az azokhoz kapcsolódó biológiai sokféleség megőrzésének, valamint fenntartható használatának és kezelésének elősegítésével.
Módosítás 379
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – h pont
h)  Az integrált és fenntartható vízkészlet-gazdálkodás és a határon átnyúló vízügyi együttműködés előmozdítása;
h)  Az integrált és fenntartható vízkészlet-gazdálkodás és a határon átnyúló vízügyi együttműködés előmozdítása a nemzetközi joggal összhangban;
Módosítás 380
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – i pont
i)  A szénkészletek megőrzésének és növelésének előmozdítása a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és az erdőgazdálkodás fenntartható igazgatása, valamint a környezetkárosodás, az elsivatagosodás és a talajdegradáció elleni küzdelem útján;
i)  A szénkészletek megőrzésének és növelésének előmozdítása a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és az erdőgazdálkodás fenntartható igazgatása, valamint a környezetkárosodás, az elsivatagosodás, a talaj- és erdőpusztulás, valamint a szárazság elleni küzdelem útján;
Módosítás 381
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – j pont
j)  Az erdőirtás korlátozása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának, az erdészeti irányításnak és az erdészeti termékek kereskedelmének (FLEGT) ösztönzése, az illegális fakitermelés, az illegális faanyag- és fatermék-keresekedelem elleni küzdelem;
j)  Az erdőirtás korlátozása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának, az erdészeti irányításnak és az erdészeti termékek kereskedelmének (FLEGT) ösztönzése, az illegális fakitermelés, az illegális faanyag- és fatermék-keresekedelem elleni küzdelem. A jobb kormányzás és a kapacitásépítés támogatása a természeti erőforrások fenntartható kezelése érdekében; az önkéntes partnerségi megállapodások tárgyalásának és végrehajtásának támogatása;
Módosítás 382
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – k pont
k)  Az óceánokkal kapcsolatos irányítás támogatása, ideértve a part menti és tengeri területek valamennyi formájának, köztük az ökoszisztémáknak a védelmét, helyreállítását és megőrzését, a tengeri hulladék elleni küzdelmet, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet, valamint a tengeri biológiai sokféleség védelmét;
k)  Az óceánokkal kapcsolatos irányítás támogatása, ideértve a part menti és tengeri területek valamennyi formájának, köztük az ökoszisztémáknak a védelmét, helyreállítását és megőrzését, a tengeri hulladék elleni küzdelmet, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet, valamint a tengeri biológiai sokféleség védelmét az ENSZ Tengerjogi Egyezményével (UNCLOS) összhangban;
Módosítás 383
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – l pont
l)  A regionális katasztrófakockázat-csökkentés és a reziliencia megerősítése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikákkal és tevékenységekkel szinergiában;
l)  A regionális katasztrófakockázat-csökkentés, a felkészültség és a reziliencia megerősítése közösségi alapú és emberközpontú megközelítés révén, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikákkal és tevékenységekkel szinergiában;
Módosítás 384
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – m pont
m)  Az erőforrás-hatékonyság, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása, ideértve a szennyezés kezelését, valamint a vegyszerek és a hulladék megfelelő kezelését;
m)  Az erőforrás-hatékonyság, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása (egyebek mellett az egész ellátási láncban), többek között a természeti erőforrások konfliktusok finanszírozására való felhasználásának csökkentése és az olyan kezdeményezések érdekelt felek általi betartásának támogatása révén, mint például a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere; a szennyezés kezelése, valamint a vegyszerek és a hulladék megfelelő kezelése;
Módosítás 385
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – n pont
n)  A fenntartható gazdasági diverzifikáció, a versenyképesség és a kereskedelem javítására, a magánszektor fejlesztésére – különös tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes zöld növekedésre, a mikrovállalkozásokra, a kkv-kra és a szövetkezetekre – irányuló erőfeszítések támogatása, az EU-val kötött, meglévő kereskedelmi megállapodásokat kihasználva.
n)  A fenntartható gazdasági diverzifikáció, a versenyképesség, az értékmegosztó ellátási láncok és a méltányos kereskedelem javítására, a magánszektor fejlesztésére – különös tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes zöld növekedésre, a mikrovállalkozásokra, a szociális vállalkozásokra, a kkv-kra és a szövetkezetekre – irányuló erőfeszítések támogatása, az EU-val kötött, meglévő kereskedelmi megállapodások fejlesztési előnyeit kihasználva.
Módosítás 386
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – n a pont (új)
na)  A biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó, többek között olyan szerződésekben rögzített nemzetközi kötelezettségvállalások megvalósítása, mint a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD), az Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES), az Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről (CMS) és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó egyéb egyezmények.
Módosítás 387
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – n b pont (új)
nb)   Az éghajlatváltozási és környezetvédelmi célok integrációjának növelése és érvényre juttatása az Unió fejlesztési együttműködésében a fejlődő országokkal kapcsolatos, ott folyó és általuk végzett módszertani és kutatómunka támogatásával, beleértve a nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési mechanizmusokat, az ökoszisztémák feltérképezését és értékelését, a környezetvédelmi szakértelem növelését, valamint az innovatív intézkedések és a szakpolitikai koherencia előmozdítását;
Módosítás 388
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 4 pont – n c pont (új)
nc)   Az éghajlatváltozás fejlődést, békét és biztonságot esetlegesen destabilizáló, globális és több régióra kiterjedő hatásainak kezelése.
Módosítás 389
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – a pont
a)  A vállalkozói lét, a tisztességes foglalkoztatás és foglalkoztathatóság támogatása a készségek és kompetenciák fejlesztése útján, többek közt az oktatás segítségével, a munkaügyi normák és a munkakörülmények javítása, valamint lehetőségek megteremtése különösen az ifjúság számára;
a)  A vállalkozói lét – beleértve a mikrofinanszírozáson keresztüli támogatást is – a tisztességes foglalkoztatás és foglalkoztathatóság támogatása a készségek és kompetenciák fejlesztése útján, többek közt az oktatás segítségével, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkaügyi normái – beleértve a szociális párbeszédet és a gyermekmunka elleni küzdelmet – teljes körű alkalmazásának javítása, az egészséges munkakörülmények, a megélhetést biztosító bérek, valamint a lehetőségek megteremtése különösen az ifjúság számára;
Módosítás 390
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – b pont
b)  Nemzeti fejlesztési stratégiák támogatása, amelyek maximalizálják a tanulás pozitív társadalmi hatásait, valamint a progresszív adóztatás és az újraelosztó állami szakpolitikák ösztönzése;
b)  Nemzeti fejlesztési stratégiák támogatása, amelyek maximalizálják a tanulás pozitív társadalmi hatásait, a hatékony és fenntartható adóztatás és az újraelosztó állami szakpolitikák ösztönzése, valamint a fenntartható szociális védelmi rendszerek és a társadalombiztosítási rendszerek létrehozása és megerősítése; az adókijátszás és az adóparadicsomok elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések támogatása nemzeti és nemzetközi szinteken;
Módosítás 391
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – c pont
c)  Az üzleti és a befektetési környezet javítása, a gazdasági fejlődést elősegítő és a vállalkozásokat, különösen az mkkv-kat vállalkozásuk bővítésében és a munkahelyteremtésben támogató szabályozási környezet kialakítása;
c)  A felelős üzleti és a befektetési környezet javítása, a gazdasági fejlődést elősegítő és a vállalkozásokat, különösen az mkkv-kat, szövetkezeteket és szociális vállalkozásokat vállalkozásuk bővítésében és a munkahelyteremtésében támogató szabályozási környezet kialakítása, a szolidáris gazdaság fejlesztésének támogatása és a magánszektor elszámoltathatóságának fokozása;
Módosítás 392
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – c a pont (új)
ca)  Az emberi jogok magánszektorbeli tevékenységekhez kapcsolódó megsértésére vonatkozó vállalati elszámoltathatóság és a jogorvoslati mechanizmusok támogatása; az emberi jogi normáknak és a szabályozásban bekövetkező változásoknak való vállalati megfelelés biztosításáért helyi, regionális és globális szinten tett erőfeszítések támogatása többek között a kötelezően alkalmazott kellő gondosság és az üzleti és emberi jogokkal kapcsolatos kötelező erejű nemzetközi eszköz vonatkozásában;
Módosítás 393
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – d pont
d)  A társadalmi és környezeti fenntarthatóság, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős üzleti magatartás megerősítése a teljes értékláncban;
d)  A társadalmi és környezeti fenntarthatóság, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős üzleti magatartás megerősítése a teljes értékláncban, az értékmegosztás, méltányos árak és tisztességes keresekedelmi feltételek biztosítása;
Módosítás 394
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – e pont
e)  A közkiadások hatékonyságának javítása és az államháztartás stratégiaibb felhasználásának ösztönzése, többek között vegyesfinanszírozási eszközök útján, további állami és magánberuházások bevonása érdekében;
e)  A közkiadások hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása többek között fenntartható közbeszerzések előmozdítása útján; és az államháztartás stratégiaibb felhasználásának ösztönzése, többek között vegyesfinanszírozási eszközök útján, további állami és magánberuházások bevonása érdekében;
Módosítás 395
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – g pont
g)  A belső gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása, erősebb kapcsolatok kialakítása a városi és vidéki területek között, valamint az idegenforgalmi ágazat fejlődésének, mint a fenntartható fejlődés eszközének, az elősegítése;
g)  A belső gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása, erősebb kapcsolatok kialakítása a városi és vidéki területek között, valamint a kreatív iparágak és a kulturális turizmus ágazata fejlődésének mint a fenntartható fejlődés eszközének az elősegítése;
Módosítás 396
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – h pont
h)  A mezőgazdasági és az élelmiszeripari értékláncok kiaknázása és diverzifikációja, a gazdasági diverzifikáció előmozdítása, a hozzáadott érték növelése, a regionális integráció, a versenyképesség és a kereskedelem előmozdítása, valamint a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens innovációk megerősítése;
h)  A fenntartható és inkluzív mezőgazdasági és élelmiszeripari értékláncok kiaknázása és diverzifikációja, az élelmezésbiztonsági és gazdasági diverzifikáció előmozdítása, a hozzáadott érték növelése, a regionális integráció, a versenyképesség és a tisztességes kereskedelem előmozdítása, valamint a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens innovációk megerősítése;
Módosítás 397
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – h a pont (új)
ha)   Összpontosítás az ökológiailag hatékony mezőgazdaság intenzívebbé tételére a kisbirtokos gazdák és legfőképpen a női gazdálkodók esetében az eredményes és fenntartható nemzeti szakpolitikák, stratégiák és jogi keretek, valamint az erőforrásokhoz, köztük a földhöz, vízhez, (mikro)hitelhez és más mezőgazdasági inputokhoz való igazságos és fenntartható hozzáférés támogatása révén;
Módosítás 398
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – h b pont (új)
hb)   A civil társadalom és a gazdaszervezetek szakpolitikák és kutatási programok kialakításába történő bevonásának aktív támogatása, és a kormányprogramok végrehajtásában és értékelésében játszott szerepük növelése;
Módosítás 399
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – j pont
j)  A fenntartható energiához való egyetemes hozzáférés előmozdítása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság ösztönzése, az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodással összhangban;
j)  A biztonságos, megfizethető és fenntartható energiához való egyetemes hozzáférés előmozdítása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság ösztönzése, az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodással összhangban;
Módosítás 400
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – l pont
l)  Megfizethető, inkluzív és megbízható digitális összekapcsoltság előmozdítása és a digitális gazdaság megerősítése;
l)  Megfizethető, inkluzív, megbízható és biztonságos digitális összekapcsoltság előmozdítása és a digitális gazdaság megerősítése; a digitális jártasság és készségek támogatása; a digitális vállalkozások és munkahelyteremtés elősegítése; a fenntartható fejlődést segítő tényezőként a digitális technológiák alkalmazásának támogatása; a kiberbiztonság, adatvédelem és egyéb, digitalizációhoz kapcsolódó szabályozási kérdések kezelése;
Módosítás 401
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – m pont
m)  A piacok és ágazatok olyan módon történő fejlesztése és megerősítése, amely beindítaná az inkluzív és fenntartható növekedést;
m)  A piacok és ágazatok olyan módon történő fejlesztése és megerősítése, amely beindítaná az inkluzív és fenntartható növekedést és a tisztességes kereskedelmet;
Módosítás 402
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – n pont
n)  A regionális integrációs menetrend és az optimális kereskedelempolitikák támogatása, valamint az EU és a partnerei közötti kereskedelmi megállapodások megerősítésének és végrehajtásának támogatása;
n)  A regionális integrációs menetrend és az optimális kereskedelempolitikák támogatása, segítve az inkluzív és fenntartható fejlődést, valamint az Unió és a partnerei közötti kereskedelmi megállapodások megerősítésének és végrehajtásának támogatása, beleértve a holisztikus és aszimmetrikus megállapodásokat a fejlődő országbeli partnerekkel; a multilateralizmus, a fenntartható gazdasági együttműködés, valamint a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak előmozdítása és erősítése;
Módosítás 403
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – o pont
o)  Az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia, a kutatás, valamint a nyílt hozzáférésű adatok és az innováció területén;
o)  Az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia, a kutatás, a digitalizáció, valamint a nyílt hozzáférésű adatok, az óriási adathalmazok és a mesterséges intelligencia, továbbá az innováció területén, beleértve a tudománydiplomácia fejlődését;
Módosítás 404
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – p pont
p)  Az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség valamennyi formájának előmozdítása, valamint a kulturális örökség megőrzése és promóciója;
p)  Az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség valamennyi formájának előmozdítása, valamint a helyi kézművesség, a kortárs művészet és a kulturális kifejezések fejlesztése és a kulturális örökség megőrzése és promóciója;
Módosítás 405
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – r pont
r)  A tisztességes munkához való hozzáférés javítása, valamint inkluzívabb és jobban működő munkaerőpiacok és foglalkoztatáspolitikák kialakítása, melyek a mindenki, de különösen a fiatalok számára elérhető tisztességes munka megteremtését célozzák;
r)  A mindenkit megillető, egészséges környezetben történő, tisztességes munkához való hozzáférés javítása, valamint inkluzívabb és jobban működő munkaerőpiacok és foglalkoztatáspolitikák kialakítása, melyek a mindenki, de különösen a nők és a fiatalok számára elérhető tisztességes munka megteremtését célozzák, beleértve a megélhetést biztosító béreket, az emberi jogok és a munkajog betartása mellett;
Módosítás 406
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – r a pont (új)
ra)   Méltányos és fenntartható hozzáférés biztosítása a kitermelő ágazatokhoz konfliktusok és korrupció előidézése nélkül;
Módosítás 407
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 5 pont – s pont
s)  A kitermelő ágazatokhoz való méltányos, fenntartható és torzító hatásoktól mentes hozzáférés előmozdítása.
s)  A kitermelő ágazatokhoz való méltányos, fenntartható és torzító hatásoktól mentes hozzáférés előmozdítása; a nagyobb átláthatóság, a kellő gondosság és a befektetői felelősség biztosítása a magánszektor elszámoltathatóságának előmozdítása mellett. a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos intézkedések alkalmazása.
Módosítás 408
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – bevezető rész
6.  Biztonság, stabilitás és béke
6.  Béke, biztonság és stabilitás
Módosítás 409
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – a pont
a)  A békéhez és stabilitáshoz való hozzájárulás az államok, társadalmak, közösségek és egyének politikai, gazdasági, környezeti, demográfiai és társadalmi nyomásokkal és sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának a kiépítése útján;
a)  A békéhez, a konfliktusmegelőzéshez és így a stabilitáshoz való hozzájárulás az államok, társadalmak, közösségek és egyének politikai, gazdasági, környezeti, demográfiai és társadalmi nyomásokkal és sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának a kiépítése útján, többek között rezilienciaértékelések támogatásával, amelyek célja a saját kapacitások azonosítása azokban a társadalmakban, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeknek a nyomásoknak és sokkhatásoknak ellenálljanak, alkalmazkodjanak hozzájuk, és gyorsan helyreálljanak;
Módosítás 410
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – a a pont (új)
aa)  Az erőszakmentesség kultúrájának előmozdítása, többek között a békével kapcsolatos, formális és informális oktatás támogatásával;
Módosítás 411
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – b pont
b)  A konfliktusmegelőzés, a korai előrejelzés és a békeépítés támogatása békeközvetítés, válságkezelés és stabilizáció útján;
b)  A konfliktusmegelőzés, a korai figyelmeztetés és a béketeremtés támogatása a közvetítés, a válságkezelés és a stabilizáció és a konfliktus utáni újjáépítés révén, beleértve a nők fokozottabb szerepét e szakaszok mindegyikében; a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok és a konfliktusok megelőzéséhez és rendezéséhez hozzájáruló egyéb intézkedések előmozdítása és megkönnyítése, valamint az ezekhez kapcsolódó kapacitásépítés, különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre, valamint a társadalom szegmensei közötti, valamint az elhúzódó konfliktusokban és válsághelyzetekben történő megbékélést célzó intézkedések előmozdítása;
Módosítás 412
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – b a pont (új)
ba)  A fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és reintegrációjának, valamint a volt katonák leszerelésének, demobilizációjának és családjukkal együtt a civil társadalomba történő visszailleszkedésének, többek között a nők egyedi szükségleteinek támogatása;
Módosítás 413
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – b b pont (új)
bb)  A nők és a fiatalok számára nagyobb szerep juttatása a békeépítésben és a konfliktusmegelőzésben, továbbá a befogadásuk, valamint a civil társadalomban és a politikai életben való érdemi részvételük és a társadalmi elismerésük fokozása; az 1325. sz. ENSZ-BT határozat végrehajtásának támogatása különösen az instabil, konfliktushelyzetben vagy konfliktus utáni helyzetben lévő országokban;
Módosítás 414
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – c pont
c)  A biztonsági ágazat reformjának támogatása, amely fokozatosan a fenntartható fejlődéshez szükséges hatékonyabb és elszámoltatható biztonságot kínál az egyének és az állam számára;
c)  A konfliktusra érzékeny biztonsági ágazat reformjának támogatása, amely fokozatosan a fenntartható fejlődéshez és békéhez szükséges hatékonyabb, demokratikus és elszámoltatható biztonságot kínál az egyének és az állam számára;
Módosítás 415
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – d pont
d)  Katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítésének támogatása (a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés);
d)  Katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítésének támogatása;
Módosítás 416
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – d a pont (új)
da)   regionális és nemzetközi leszerelési kezdeményezések és fegyverkiviteli ellenőrzési rendszerek és mechanizmusok támogatása;
Módosítás 417
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – e pont
e)  A biztonsághoz, stabilitáshoz és békéhez hozzájáruló regionális és nemzetközi kezdeményezések támogatása;
e)  A biztonsághoz, stabilitáshoz és békéhez hozzájáruló helyi, regionális és nemzetközi kezdeményezések támogatása, valamint e különböző kezdeményezések összekapcsolása;
Módosítás 418
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – f pont
f)  Az erőszakos szélsőségességhez és terrorizmushoz vezető radikalizálódás megelőzése és leküzdése;
f)  Az erőszakos szélsőségességhez és terrorizmushoz vezető radikalizálódás megelőzése és leküzdése kontextusfüggő, konfliktus- és nemi szempontból érzékeny és emberközpontú programok és fellépések révén;
Módosítás 419
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – f a pont (új)
fa)  A háborúból visszamaradt robbanószerkezetek, fel nem robbant hadianyagok vagy robbanóanyag-maradványok polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelése, beleértve a nők szükségleteit is;
Módosítás 420
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – f b pont (új)
fb)  A fegyveres erők társadalmi hatásainak vagy átalakításának kezelése, ideértve a nők szükségleteit is;
Módosítás 421
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – f c pont (új)
fc)  Ad hoc helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi büntetőbíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok és mechanizmusok támogatása;
Módosítás 422
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – h pont
h)  A közös természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást célzó határon átnyúló együttműködés előmozdítása;
h)  A közös természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást célzó határon átnyúló együttműködés előmozdítása a nemzetközi és uniós joggal összhangban;
Módosítás 423
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – i pont
i)  Együttműködés harmadik országokkal a nukleáris energia békés felhasználása terén, nevezetesen harmadik országok kapacitásépítése és infrastruktúrafejlesztése útján az egészségügy, a mezőgazdaság és az élelmiszer-biztonság terén; továbbá a radiológiai balesetnek kitett, leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosságra gyakorolt hatások kezelését szolgáló, valamint e lakosság életkörülményeinek javítását célzó szociális tevékenységek támogatása; a nukleáris területtel kapcsolatos tudásmenedzsment, képzés és oktatás ösztönzése;
i)  Együttműködés harmadik országokkal a nukleáris energia békés felhasználása terén, nevezetesen harmadik országok kapacitásépítése és infrastruktúrafejlesztése útján az egészségügy, a mezőgazdaság és az élelmiszer-biztonság terén; továbbá a radiológiai balesetnek kitett, leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosságra gyakorolt hatások kezelését szolgáló, valamint e lakosság életkörülményeinek javítását célzó szociális tevékenységek támogatása; a nukleáris területtel kapcsolatos tudásmenedzsment, képzés és oktatás ösztönzése. Ezeket a tevékenységeket az (EU) .../... rendelet által létrehozott, a nukleáris biztonságról szóló európai eszközzel összefüggésben kell kidolgozni;
Módosítás 424
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 6 pont – j pont
j)  A tengeri védelem javítása a biztonságos, tiszta és fenntartható módon kiaknázott óceánok érdekében;
j)  A tengeri védelem és biztonság javítása a biztonságos, tiszta és fenntartható módon kiaknázott óceánok érdekében;
Módosítás 425
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 7 pont – c a pont (új)
ca)  A partnerországok vagy -régiók által a szomszédos uniós legkülső régiókkal és Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, ...-i [...] tanácsi határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködés támogatása és fokozása;
Módosítás 426
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 7 pont – d pont
d)  A társadalmi szervezetek, köztük az alapítványok számára kedvező környezet kialakítása, érdemi és szervezett részvételük fokozása a hazai szakpolitikákban, valamint arra irányuló kapacitásaik javítása, hogy betölthessék független fejlesztési és irányítási résztvevőként játszott szerepüket; a társadalmi szervezetekkel való partnerségek új módjainak megerősítése, az Unióval való tartalmi és strukturált párbeszéd előmozdítása, valamint a civil társadalommal való együttműködés uniós ütemtervének hatékony alkalmazása;
d)  A társadalmi szervezetek, köztük az alapítványok számára kedvező környezet kialakítása, részvételük fokozása a hazai szakpolitikákban, valamint arra irányuló kapacitásaik javítása, hogy betölthessék független fejlesztési és irányítási résztvevőként játszott szerepüket; a társadalmi szervezetekkel való partnerségek új módjainak megerősítése, az Unióval való tartalmi és strukturált párbeszéd előmozdítása, valamint az Uniónak a civil társadalommal való együttműködése ütemtervének hatékony alkalmazása és megvalósítása;
Módosítás 427
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A rész – 7 pont – f pont
f)  A harmadik országok polgárainak hatékonyabb bevonása, többek között a gazdasági, kulturális és közdiplomácia teljes mértékű kihasználásával;
f)  A harmadik országok polgárai és az emberijog-védők hatékonyabb bevonása, többek között a gazdasági, kulturális, sport- és közdiplomácia teljes mértékű kihasználásával;
Módosítás 428
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – B rész
B.  Külön a szomszédságpolitikai térség vonatkozásában
törölve
a)  A politikai együttműködés fokozásának ösztönzése;
b)  A társulási megállapodások vagy más, meglévő vagy jövőbeli megállapodások, valamint közösen megállapított társulási menetrendek és partnerségi prioritások, vagy ezeknek megfelelő dokumentumok végrehajtásának támogatása;
c)  Megerősített partnerségek előmozdítása az Unió és a partnerországok társadalmai között, többek között emberek közötti kapcsolatok útján;
d)  A regionális együttműködés fokozása, mindenekelőtt a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért, az egész európai szomszédságpolitikai térségre kiterjedő együttműködés, valamint a határon átnyúló együttműködés keretében;
e)  Az Unió belső piacába való fokozatos integráció és megerősített ágazati és ágazatközi együttműködés megvalósítása, többek között a jogszabályok közelítése és az uniós és más vonatkozó nemzetközi előírások felé történő szabályozási konvergencia megvalósítása útján, a piacra jutás javítása, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozásával, továbbá kapcsolódó intézményfejlesztés és beruházások megvalósítása.
Módosítás 429
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 pont – 1 franciabekezdés
–  Az olyan alapvető értékek, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok egyetemessége és oszthatatlansága, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség, az egyelőség és szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elvek tiszteletben tartásának előmozdításához való hozzájárulás.
törölve
Módosítás 430
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 pont – 2 franciabekezdés
–  A civil társadalommal való együttműködés és partnerség lehetővé tétele az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben, többek között érzékeny és sürgős helyzetekben. Minden szinten koherens és holisztikus stratégiát kell kidolgozni a lenti célkitűzések megvalósítása érdekében.
törölve
Módosítás 431
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 pont – 3 franciabekezdés
–  Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság és elszámoltathatóság, a szolidaritás és az egyenlőség érvényesül. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mindenki számára történő tiszteletben tartását és betartását nyomon kell követni, elő kell mozdítani és meg kell erősíteni az emberi jogok egyetemességének, oszthatatlanságának és kölcsönös függőségének elveivel összhangban. A program hatókörébe tartoznak a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok. Kezelni kell az emberi jogokkal kapcsolatos kihívásokat a civil társadalom élénkítése, valamint az emberijog-védők védelme és lehetőségeik javítása mellett, a tevékenységeik szűkülő mozgástérével kapcsolatban is.
törölve
Módosítás 432
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 pont – 4 franciabekezdés
–  A demokrácia fejlesztése, megerősítése és védelme, a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusának átfogó kezelése, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének fokozását, valamint a hiteles, inkluzív és átlátható választási eljárások támogatását. A demokrácia megerősítésének a demokratikus rendszerek legfontosabb pilléreinek fenntartásával kell megvalósulnia, ideértve a jogállamiságot, a demokratikus normákat és értékeket, a független médiát, az elszámoltatható és inkluzív intézményeket – köztük a politikai pártokat és parlamenteket –, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A választási megfigyelés nagy szerepet játszik a demokratikus folyamatok szélesebb támogatásában. Ebben az összefüggésben az uniós választási megfigyelés továbbra is a program fontos eleme kell, hogy maradjon, ahogy az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követése is.
törölve
Módosítás 433
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 pont – 5 franciabekezdés
–  A hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitáserősítéséhez való hozzájárulás az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén. Élénkíteni kell a stratégiai partnerségeket, különös tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalára (OHCHR), a Nemzetközi Büntetőbíróságra (NBB) és a vonatkozó regionális és nemzeti emberi jogi mechanizmusokra. Ezenkívül a programnak ösztönöznie kell az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos oktatást és kutatást, többek között az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó Global Campus útján.
törölve
Módosítás 434
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 pont – 1 a bekezdés (új)
E program keretében az Unió a következő, stratégiai beavatkozási területeken belül nyújt segítséget a globális, regionális, nemzeti és helyi emberi jogi és demokratizálódási kérdések kezeléséhez a civil társadalommal partnerségben:
1a.  Az emberi jogok, illetve az emberijog-védők védelme és támogatása olyan országokban és sürgősségi helyzetekben, ahol az emberi jogok és az alapvető szabadságok a leginkább veszélyeztetettek, ideértve emberijog-védők sürgős védelmi igényeinek rugalmas és átfogó módon történő kezelését.
A hangsúly az emberi jogokon és a demokrácia problémáin van, amelyeket földrajzi vagy más tematikus programok nem kezelhetnek érzékeny vagy sürgősségi jellegük miatt. Ilyen esetekben a prioritás a vonatkozó nemzetközi jog tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a helyi civil társadalom számára rendkívül nehéz körülmények között megvalósuló kézzelfogható támogatás és cselekvési eszközök biztosítása. Külön figyelmet kell fordítani a konkrét emberijog-védő védelmi mechanizmus megerősítésére.
1b.  Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, a társadalmi igazságosság, a nemzetközi igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság érvényesül.
Az Unió támogatása képes kezelni a legérzékenyebb politikai kérdéseket, mint például a halálbüntetés, a kínzás, a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozó környezetekben, vagy a hátrányos helyzetű csoportok megkülönböztetése, továbbá a gyermekjogok védelme és előmozdítása (pl. gyermekmunka, gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekkatonák), valamint reagál a felmerülő és összetett kihívásokra, például a lakóhelyüket az éghajlatváltozás miatt elhagyni kényszerült személyek védelmére, a cselekvés függetlenségének és az együttműködési módok rugalmasságának köszönhetően.
1c.  A demokrácia megszilárdítása és támogatása a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusát illetően, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének fokozását, a civil társadalmat segítő környezet megteremtését, valamint hiteles, inkluzív és átlátható választási folyamatok támogatása az uniós választási megfigyelő missziókon keresztül.
A demokrácia megerősítésének a demokratikus rendszerek legfontosabb pilléreinek fenntartásával kell megvalósulnia, ideértve a jogállamiságot, a demokratikus normákat és értékeket, a független médiát, az elszámoltatható és inkluzív intézményeket – köztük a politikai pártokat és parlamenteket –, emellett az elszámoltatható biztonsági ágazatot, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A prioritás az, hogy kézzelfogható támogatást és eszközöket biztosítson a tevékenységüket nagyon nehéz körülmények között végző politikai szereplők számára. A választási megfigyelés nagy szerepet játszik a demokratikus folyamatok szélesebb támogatásában. Ebben az összefüggésben az uniós választási megfigyelés továbbra is a program fontos eleme kell hogy maradjon, ahogy az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követése is. További figyelem irányul a polgárok választási megfigyelő szervezeteinek és regionális hálózatainak támogatására világszerte.
Európa keleti és déli szomszédságában lévő polgári választási megfigyelési szervezetek és a megfelelő regionális platformszervezetek kapacitását és láthatóságát meg kell erősíteni különösen a független, pártsemleges polgári választási megfigyelési szervezetek számára nyújtott csoportos tanulási programok támogatása révén. Az Unió törekszik a belföldi polgári választási megfigyelési szervezetek kapacitásának javítására, a szavazói tudatosság, a médiaműveltség előmozdítására, programokat biztosít a belföldi és nemzetközi választási megfigyelési missziók javaslatai végrehajtásának nyomon követésére, megóvja a választások intézményének és a választási megfigyeléseknek a hitelességét és a beléjük vetett bizalmat.
1d.  A hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitásnöveléséhez való hozzájárulás, a helyi szereplők szerepvállalásának erősítése, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén.
Az emberi jogokkal kapcsolatos partnerségek, amelyek középpontjában a nemzeti és nemzetközi emberi jogi architektúra megerősítése áll, beleértve a multilateralizmus támogatását, mivel az Emberi Jogok Főbiztosa Hivatalának, a Nemzetközi Büntetőbíróság valamint a releváns regionális emberi jogi mechanizmusoknak a függetlensége és hatékonysága nélkülözhetetlen. Az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos oktatás és kutatás, valamint a tudományos élet szabadságának támogatását folytatni kell, többek között az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó globális egyetem útján.
1e.  Új régiók közötti szinergiák és a hálózatépítés előmozdítása a helyi civil társadalmak, valamint a civil társadalom és más fontos emberi jogi szervek és mechanizmusok között annak érdekében, hogy maximalizálják az emberi jogok és a demokrácia legjobb gyakorlatainak megosztását, és pozitív dinamikát teremtsenek.
A hangsúly az univerzalizmus elvének védelmén és támogatásán, az összes emberi joggal – akár polgári vagy politikai, akár gazdasági, társadalmi vagy kulturális vagy alapvető szabadságjog – kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosításán és megosztásán lesz, többek között a főbb kihívások – mint a fenntartható biztonság, a terrorizmus elleni harc, az irreguláris migráció és a nem kormányzati szervezetek mozgásterének csökkentés – kezelésekor. Ennek érdekében fokozott erőfeszítésre lesz szükség, hogy összefogják a különböző országokból és kontinensekről származó emberi jogokkal kapcsolatos érintettek (pl. helyi társadalmi szervezetek és emberi jogi aktivisták, jogászok, tudományos körök, nemzeti emberi jogi és nőjogi intézmények és testületek) széles körét, akik együtt pozitív, multiplikátor-hatással rendelkező narratívát alakíthatnak ki az emberi jogokról.
1f.  Az Unió az eszköz keretén belül, a harmadik országokkal folytatott kapcsolatai révén tovább ösztönzi a kínzás és a halálbüntetés céljára használt áruk kereskedelmének tiltására vonatkozó multilaterális megállapodásokat.
Módosítás 435
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – bevezető rész
(2)  BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK A TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÁMÁRA
(2)  BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK A CIVIL TÁRSADALOM ÉS HELYI HATÓSÁGOK SZÁMÁRA
Módosítás 436
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 1 pont – bevezető rész
(1)  Inkluzív, résztvevő, lehetőségekkel rendelkező és független civil társadalom, polgári mozgástér a partnerországokban
(1)  Inkluzív, résztvevő, lehetőségekkel rendelkező és független civil társadalom és helyi hatóságok a partnerországokban
Módosítás 437
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 1 pont – a pont
a)  A polgári részvételt és a civil társadalmi tevékenységeket kibontakoztató környezet megteremtése, többek között alapítványok útján;
a)  A polgári részvételt és a civil társadalmi tevékenységeket kibontakoztató környezet megteremtése, többek között a politikai párbeszédben történő aktív civil társadalmi részvétel támogatása révén, alapítványok útján;
Módosítás 438
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 1 pont – b pont
b)  A társadalmi szervezetek kapacitásainak építése, többek között alapítványok útján, hogy egyszerre a fejlesztés és a kormányzás szereplőjeként is tevékenykedhessenek;
b)  A társadalmi szervezetek kapacitásépítésének támogatása, többek között alapítványok útján, hogy egyszerre a fejlesztés és a kormányzás szereplőjeként is tevékenykedhessenek;
Módosítás 439
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 1 pont – c a pont (új)
ca)  Kapacitásépítés, koordináció és az intézmények megerősítése a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok – többek között a civil szervezetek déli hálózatai, a helyi hatóságok és ernyőszervezetek – számára annak érdekében, hogy együttműködjenek a szervezeteiken belül és a fejlesztésről szóló nyilvános vitában részt vevő különböző érdekelt felekkel, valamint hogy párbeszédet folytassanak a kormányokkal a közpolitikáról, és hatékonyan részt vegyenek a fejlesztési folyamatban.
Módosítás 440
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 2 pont – bevezető rész
2.  A társadalmi szervezetekkel és a közöttük folytatott fejlesztéspolitikai párbeszéd
2.  A társadalmi szervezetekkel és a közöttük folytatott párbeszéd
Módosítás 441
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 2 pont – a pont
a)  Más inkluzív többszereplős párbeszédfórumok előmozdítása, ideértve a polgárok, a társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok, a tagállamok, a partnerországok és más kulcsfontosságú fejlesztési szereplők közötti interakciót;
a)  Inkluzív többszereplős párbeszédfórumok és a civil társadalom és a helyi hatósági hálózatok intézményi megerősítésének előmozdítása, ideértve a polgárok, a társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok, a tagállamok, a partnerországok és más kulcsfontosságú fejlesztési szereplők közötti interakciót és koordinációt;
Módosítás 442
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 3 pont – b pont
b)  A nyilvánosság támogatásának mozgósítása az Unióban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél a partnerországok fenntartható és inkluzív fejlesztési stratégiái érdekében.
b)  A nyilvánosság támogatásának mozgósítása az Unióban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél a szegénység csökkentése és a partnerországok fenntartható és inkluzív fejlesztési stratégiái érdekében.
Módosítás 443
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 3 pont – b a pont (új)
ba)   A fenntartható fogyasztással és termeléssel, az ellátási láncokkal és az uniós polgárok vásárlóerejének hatásaival kapcsolatos tudatosságnövelés a fenntartható fejlődés lehetővé tételének tekintetében.
Módosítás 444
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 3 a pont (új)
3a.  Alapvető szociális szolgáltatások biztosítása a rászoruló lakosság számára
Olyan beavatkozások a partnerországokban, amelyek a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokat támogatják azáltal, hogy olyan alapvető szociális szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az egészségügy – beleértve a táplálkozást, az oktatást, a szociális védelmet, a biztonságos ivóvízhez, csatornázottsághoz és higiéniához való hozzáférést – a civil társadalmi szervezeteken és a helyi hatóságokon keresztül.
Módosítás 445
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 3 b pont (új)
3b.  A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:
a)  az Unió és a fejlődő országok helyi hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén érdemi és folyamatos szakpolitikai párbeszéd és hatékony részvétel biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében, nevezetesen ország fejlesztés területi megközelítése útján;
b)  a fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos interakciók növelése az uniós polgárokkal (tudatosságnövelés, az ismeretek megosztása, szerepvállalás, többek között fenntarthatósági feltételek elfogadása révén a közbeszerzések területén), nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban, az Unióban, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban egyaránt;
c)  a támogatással kapcsolatos felelősségvállalás és a támogatás felhasználásának növelése a helyi hatóságok köztisztviselőinek azzal kapcsolatban nyújtott országok képzési programokon keresztül, hogy miként kell pályázni az uniós támogatásra;
Módosítás 446
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – bevezető rész
(3)  A STABILITÁSSAL ÉS BÉKÉVEL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK
(3)  A BÉKEÉPÍTÉSSEL, A KONFLIKTUSMEGELŐZÉSSEL ÉS A STABILITÁSSAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK
Módosítás 447
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – bevezető rész
Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt olyan intézkedésekhez, melyek célja a partnerek konfliktusmegelőzésre, békeépítésre, valamint a válságok előtt és után felmerülő szükségletek kezelésére irányuló kapacitásainak kiépítése és megerősítése, szoros koordinációt folytatva az ENSZ-szel és más nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetekkel, az állami és civil társadalmi szereplőkkel, az elsősorban a következő területeken tett erőfeszítéseikkel kapcsolatban, külön figyelmet fordítva a nők szerepvállalására:
Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt olyan intézkedésekhez, melyek célja az Unió és partnerei konfliktusmegelőzésre, békeépítésre, valamint a válságok előtt és után felmerülő szükségletek kezelésére irányuló kapacitásainak kiépítése és megerősítése, szoros koordinációt folytatva az ENSZ-szel és más nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetekkel, az állami és civil társadalmi szereplőkkel, az elsősorban a következő területeken tett erőfeszítéseikkel kapcsolatban, külön figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre, a nők szerepvállalására és a fiatalok részvételére:
Módosítás 448
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – a pont
a)  korai előrejelzés és konfliktusérzékeny kockázatelemzés; bizalomépítési, békeközvetítési, párbeszédre irányuló és megbékélési intézkedések;
a)  korai előrejelzés és konfliktusérzékeny kockázatelemzés a szakpolitikai döntéshozatalban és végrehajtásban;
Módosítás 449
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  bizalomépítés, békeközvetítés, párbeszéd és megbékélési intézkedések, különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre, valamint a népirtás és az emberiség elleni bűncselekmények megakadályozására;
Módosítás 450
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  a polgári stabilizációs missziókban való részvételi és telepítési kapacitások megerősítése; az Unió, a civil társadalom és az Unió partnerországai polgári békefenntartó vagy békeépítő missziókban való részvételi és telepítési kapacitásainak a megerősítése; a békeépítéssel kapcsolatos információcsere és legjobb gyakorlatok megosztása, konfliktuselemzés, korai előrejelzés, képzés és szolgáltatásnyújtás;
Módosítás 451
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – b pont
b)  konfliktus utáni helyreállítás és katasztrófák utáni helyreállítás;
b)  konfliktus utáni helyreállítás támogatása, beleértve a konfliktus utáni helyzetekben az eltűnt személyek kérdését és a taposóaknák és a háborús robbanóanyag-maradványok kezeléséről szóló vonatkozó multilaterális egyezmények végrehajtásának támogatását, valamint katasztrófák utáni helyreállítás a politikai és biztonsági helyzet szempontjából;
Módosítás 452
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – c pont
c)  békeépítési és államépítési támogató intézkedések;
c)  békeépítési és államépítési támogató intézkedések támogatása, beleértve a helyi és nemzetközi civil társadalmi szervezeteket, az államokat és a nemzetközi szervezeteket ; valamint strukturális párbeszéd kialakítása közöttük különböző szinteken, a helyi civil társadalom és a partnerországok között, valamint az Unióval;
Módosítás 453
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a természeti erőforrások konfliktusok finanszírozására való felhasználásának visszaszorítása, valamint az érdekelt felek támogatása akkor, ha megfelelnek olyan kezdeményezéseknek, mint például a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere, beleértve a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletet1a, különösen a természeti erőforrások termelése és kereskedelme hatékony belföldi ellenőrzésének végrehajtásához kapcsolódó intézkedéseket;
__________________
1a HL L 130., 2017.5.19., 1. o.
Módosítás 454
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – e pont
e)  a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (CBSD).
e)  katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítése.
Módosítás 455
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepvállalását előmozdító intézkedések támogatása elsősorban az 1325. sz. és a 2250. sz. ENSZ-BT határozat végrehajtása révén, valamint a nők és fiatalok részvétele és képviselete a hivatalos és a nem hivatalos békefolyamatokban.
Módosítás 456
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb)  az erőszakmentesség kultúráját előmozdító tevékenységek támogatása, ideértve a békével kapcsolatos, formális, informális és nem-formális oktatást;
Módosítás 457
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – e c pont (új)
ec)  az államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciáját megerősítő intézkedések támogatása, beleértve a rezilienciaértékeléseket, amelyek célja a saját kapacitások azonosítása azokban a társadalmakban, amelyek lehetővé teszik, hogy a nyomásoknak és sokkhatásoknak ellenálljanak, alkalmazkodjanak hozzájuk, és gyorsan helyreálljanak;
Módosítás 458
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – e d pont (új)
ed)   nemzetközi büntetőbíróságok és ad hoc nemzeti bíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, átmeneti igazságszolgáltatás és egyéb, az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos olyan mechanizmusok támogatása, amelyeket az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi normáival összhangban hoztak létre;
Módosítás 459
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 bekezdés – e e pont (új)
ee)   a tűzfegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek tiltott felhasználása és az ezekhez való tiltott hozzáférés elleni küzdelemre irányuló intézkedések támogatása;
Módosítás 460
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 1 pont – 1 a bekezdés (új)
Intézkedések ezen a területen:
a)  kiterjednek a know-how átadására, az információcserére és a legjobb gyakorlatok megosztására, a kockázat- vagy fenyegetettségértékelésre, a kutatásra és az elemzésre, a korai előrejelző rendszerekre, a képzésekre és a szolgáltatásnyújtásra;
b)  hozzájárulnak a békeépítéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott strukturális párbeszéd javításához;
c)  kiterjedhetnek a békeépítést és az államépítést támogató tevékenységek alkalmazásához nyújtott technikai és pénzügyi támogatásra.
Módosítás 461
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 2 pont – 1 bekezdés – bevezető rész
Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt a globális és a régiókon átnyúló fenyegetések, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezelésére irányuló, partnerek által végrehajtott erőfeszítésekhez és uniós tevékenységekhez, elsősorban a következő területeken:
Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt a globális és a régiókon átnyúló fenyegetések, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezelésére irányuló, partnerek által végrehajtott erőfeszítésekhez és uniós tevékenységekhez, a következő területeken:
Módosítás 462
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 2 pont – 1 bekezdés – a pont
a)  a jogot és rendet, valamint a személyek biztonságát és védelmét fenyegető veszélyek, köztük a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, a hibrid fenyegetések, az illegális csempészet, kereskedelem és tranzit;
a)  a jogot és rendet, valamint a személyek biztonságát és védelmét fenyegető veszélyek, köztük a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, a hibrid fenyegetések, az illegális csempészet, kereskedelem és tranzit, különösen a terrorizmus, szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, mindenfajta illegális csempészet, illegális kereskedelem és tranzit elleni küzdelemben részt vevő bűnüldözési, igazságügyi és polgári hatóságok kapacitásának megerősítése.
elsőbbséget kell biztosítani a két vagy több olyan harmadik ország részvételével folytatott, régiókon átnyúló együttműködésnek, amelyek egyértelmű politikai hajlandóságot mutatnak a felmerülő problémák kezelésére.
Az intézkedések külön hangsúlyt helyeznek a jó kormányzásra, és összhangban állnak a nemzetközi joggal. A terrorizmus elleni küzdelem terén történő együttműködés megvalósítható egy-egy országgal, régióval, illetve nemzetközi, regionális vagy szubregionális szervezettel is.
A terrorizmus elleni küzdelemben érintett hatóságok támogatását illetően előnyben kell részesíteni a terrorizmus elleni törvények továbbfejlesztésére és megszilárdítására, a pénzügyi, a vámügyi és a bevándorlási jogszabályok végrehajtására és az azokkal kapcsolatos gyakorlatra, a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összehangolt és a nemzetközi jognak megfelelő bűnüldözési eljárások kialakítására, a demokratikus ellenőrzés és az intézményi felügyeleti mechanizmusok megerősítésére, valamint az erőszakos radikalizálódás megelőzésére vonatkozó támogatási intézkedéseket.
A kábítószerrel kapcsolatos problémák kezeléséhez nyújtott támogatást illetően kellő figyelmet kell fordítani arra a nemzetközi együttműködésre, amelynek célja a kereslet, az előállítás és az ártalmak csökkentése érdekében alkalmazott legjobb gyakorlatok előmozdítása.
Módosítás 463
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 2 pont – 1 bekezdés – b pont
b)  a nyilvános helyeket, a kritikus infrastruktúrát, a kiberbiztonságot, a közegészséget vagy a környezeti stabilitást, illetve a tengeri védelmet fenyegető veszélyek, az éghajlatváltozás hatásaiból eredő fenyegetések;
b)  a nyilvános helyeket, a kritikus infrastruktúrát – beleértve a nemzetközi közlekedést, az utas- és áruforgalmat, az energiaszektort és az energiaelosztást –a kiberbiztonságot, a közegészséget – beleértve a határokon átnyúló hatású, hirtelen kialakuló járványokat – vagy a környezeti stabilitást, illetve a tengeri védelmet fenyegető veszélyek, az éghajlatváltozás hatásaiból eredő globális és transzregionális fenyegetések, amelyek destabilizálhatják a békét és a biztonságot;
Módosítás 464
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 2 pont – 1 bekezdés – c pont
c)  a szándékos, véletlen vagy természeti eredetű vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal vagy szerekkel kapcsolatos veszélyek, valamint a kapcsolódó létesítményekkel vagy telephelyekkel kapcsolatos kockázatok enyhítése;
c)  a szándékos, véletlen vagy természeti eredetű vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal vagy szerekkel kapcsolatos veszélyek, valamint a kapcsolódó létesítményekkel vagy telephelyekkel kapcsolatos kockázatok enyhítése, különösen a következő területeken:
1.  A védelmi célú kutatás alternatívájaként polgári kutatási tevékenységek támogatása és előmozdítása;
2.  A polgári kutatási programok keretében érzékeny vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy szerek tárolására vagy kezelésére szolgáló polgári létesítményekkel kapcsolatos biztonsági gyakorlatok javítása;
3.  A fegyverkezéshez kapcsolódó, de védelmi programhoz már nem tartozó létesítmények és helyszínek leszereléséhez, helyreállításához vagy átalakításához szükséges polgári infrastruktúrák létrehozásának és a vonatkozó polgári tanulmányok készítésének támogatása az uniós együttműködési politikák és azok céljai keretében;
4.  A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy hatóanyagok (többek között az előállításukhoz és szállításukhoz szükséges eszközök) tiltott kereskedelmének tényleges ellenőrzését kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő illetékes polgári hatóságok kapacitásának megerősítése;
5.  A kivitel hatékony ellenőrzésének bevezetésére és végrehajtására szolgáló jogi keret és intézményi kapacitások kialakítása különösen kettős felhasználású termékek esetén, többek között regionális együttműködési intézkedések, továbbá a Fegyverkereskedelmi Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása és az ehhez való csatlakozás támogatás tekintetében.
6.  a hatékony polgári katasztrófavédelem, a vészhelyzeti tervezés és a válságreagálás, valamint a helyreállító intézkedésekhez szükséges kapacitás kialakítása.
Ezeket a tevékenységeket az (EU) .../... rendelet által létrehozott, a nukleáris biztonságról szóló európai eszközzel összefüggésben kell kidolgozni [ENBE-rendelet].
Módosítás 465
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – 2 pont – 1 bekezdés – d pont
d)  a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (CBSD).
d)  katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítése.
Módosítás 466
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 1 pont – a pont
a)  Leginkább szupranacionális szinten biztosítható, hatékony és átfogó egészségügyi rendszer alapvető elemeinek kialakítása az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való méltányos hozzáférés biztosítása céljából;
a)  Leginkább szupranacionális szinten biztosítható, hatékony és átfogó egészségügyi rendszer alapvető elemeinek kialakítása a nyilvános egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való méltányos, megfizethető, inkluzív és egyetemes hozzáférés biztosítása céljából;
Módosítás 467
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 1 pont – a a pont (új)
aa)  Az erőszak áldozatait, különösen a gyermekeket és a nemi erőszak áldozatául esett nőket és gyermekeket célzó alapvető szolgáltatások és pszichológiai támogató szolgáltatások elősegítése, nyújtása és kiterjesztése;
Módosítás 468
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 1 pont – c pont
c)  A globális közegészség védelme a fertőző betegségekkel kapcsolatos kutatás és ellenőrzés útján, a tudás olyan termékekké és szakpolitikákká alakítása, amelyek kezelik a betegségek jelentette terhek változását (nem fertőző betegségek, a hiányos táplálkozás és a környezeti kockázati tényezők valamennyi formája), valamint a globális piacok alakítása annak érdekében, hogy javuljon az alapvető egészségügyi árucikkekhez és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségre.
c)  A globális közegészség védelme a fertőző betegségekkel kapcsolatos kutatás – ideértve a szegénységgel kapcsolatos és elhanyagolt betegségeket – és ellenőrzés útján, küzdve az ilyen betegségek és a hamis gyógyszerek ellen, a tudás olyan biztonságos, elérhető és megfizethető termékekké és szakpolitikákká alakítása, amelyek kezelik az immunizációt, a fertőzések, az újonnan és újra megjelenő betegségek és járványok és az antimikrobiális rezisztencia jelentette állandó terhek széles spektrumát, a nem fertőző betegségeket, a hiányos táplálkozás és a környezeti kockázati tényezők valamennyi formáját, valamint a globális piacok alakítása annak érdekében, hogy javuljon az alapvető egészségügyi árucikkekhez és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségre.
Módosítás 469
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 1 pont – c a pont (új)
ca)  A biztonságos, hatékony és megfizethető gyógyszerekhez – beleértve a generikus gyógyszereket – diagnosztikához és a kapcsolódó egészségügyi technológiákhoz való hozzáférés javítását célzó kezdeményezések támogatása, az összes rendelkezésre álló eszköz felhasználása az életmentő gyógyszerek és diagnosztika árának csökkentésére.
Módosítás 470
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 1 pont – c b pont (új)
cb)  A jó egészség megőrzése és a fertőző betegségek elleni küzdelem az egészségügyi rendszerek megerősítése és a fenntartható fejlődés céljainak elérése révén, többek között azáltal, hogy fokozzák a megelőzésre és az oltóanyag által megelőzhető betegségek kezelésére való összpontosítást;
Módosítás 471
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 2 pont – a pont
a)  Az inkluzív és méltányos, valamennyi szinten minőségi oktatásra és képzésre irányuló közös globális erőfeszítések előmozdítása, szükség- és válsághelyzetekben is;
a)  A nemzetközileg elfogadott célok elérésének előmozdítása az oktatásban, az oktatási szegénység elleni küzdelem a globális szintű erőfeszítések révén, a minden korosztályt megillető befogadó és igazságos minőségi oktatás és képzés minden szintjén, beleértve kisgyermekkori nevelést, a sürgősségi és válsághelyzeteket, valamint külön elsőbbséget biztosítva az ingyenes közoktatási rendszerek megerősítésének;
Módosítás 472
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 2 pont – b pont
b)  A tudás, a készségek és az értékek megerősítése partnerségek és szövetségek útján, az aktív polgári szerepvállalás, valamint a produktív, inkluzív és reziliens társadalmak érdekében;
b)  A tudás, a kutatás és az innováció, a készségek és az értékek megerősítése partnerségek és szövetségek útján, az aktív polgári szerepvállalás, valamint a produktív, művelt, demokratikus, inkluzív és reziliens társadalmak érdekében;
Módosítás 473
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 2 pont – c pont
c)  A globális fellépés támogatása az egyenlőtlenségek valamennyi dimenziójának – például a lányok/nők és fiúk/férfiak közötti szakadék – csökkentése érdekében, annak biztosítása céljából, hogy mindenki egyenlő esélyekkel vehessen részt a gazdasági és társadalmi életben.
c)  A globális fellépés támogatása a diszkrimináció és egyenlőtlenségek valamennyi dimenziójának – például a lányok/nők és fiúk/férfiak közötti szakadék – csökkentése érdekében, annak biztosítása céljából, hogy mindenki egyenlő esélyekkel vehessen részt a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális életben.
Módosítás 474
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 2 pont – c a pont (új)
ca)   A társadalmi szervezetek szereplői által az inkluzív és minőségi oktatás biztosítása érdekében tett erőfeszítések támogatása és a bevált gyakorlatok javítása azokon a sérülékeny területeken, ahol a kormányzati struktúrák gyengének bizonyulnak.
Módosítás 475
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 2 pont – c b pont (új)
cb)  Intézkedések támogatása és az együttműködés előmozdítása a sport területén a nők és a fiatalok, egyének és közösségek nagyobb szerepvállalásához, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási céljaihoz való hozzájárulás érdekében;
Módosítás 476
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 3 pont – bevezető rész
3.  Nők és gyerekek
3.  Nők
Módosítás 477
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 3 pont – a pont
a)  A nők és lányok ellen elkövetett erőszak valamennyi formájának felszámolását célzó globális erőfeszítések, partnerségek és szövetségek vezetése és támogatása; ez magában foglalja az erőszak és a megkülönböztetés fizikai, pszichológiai, szexuális, gazdasági és egyéb típusait, ideértve a nők által a magánélet és a közélet különböző területein tapasztalt kirekesztést is;
a)  A nőket megillető, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyvében meghatározott jogok érvényesítését célzó helyi, nemzeti, regionális kezdeményezések és globális erőfeszítések, partnerségek és szövetségek irányítása és támogatása a nők és lányok ellen elkövetett erőszak, az ellenük alkalmazott káros gyakorlatok és megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolása érdekében; ez magában foglalja az erőszak és a megkülönböztetés fizikai, pszichológiai, szexuális, gazdasági, politikai és egyéb típusait, ideértve a nők által a magánélet és a közélet különböző területein tapasztalt kirekesztést is;
Módosítás 478
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 3 pont – a a pont (új)
aa)  A nemek közötti egyenlőtlenségek alapvető okainak kezelése a konfliktusmegelőzés és a békeépítés támogatásának részeként; a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása, ideértve a fejlesztésben és a békeépítésben való részvételüket is; a nők és lányok képviseletének, hangjának és részvételének erősítése a társadalmi, gazdasági, politikai és civil életben.
Módosítás 479
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 3 pont – a b pont (új)
ab)  A nők és lányok jogai védelmének és érvényesítésének előmozdítása, ideértve a gazdasági, munkajogi, szociális és politikai jogokat, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és a kapcsolódó jogokat, többek között átfogó szexuális nevelés és ellátások révén.
Módosítás 480
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 3 pont – b pont
b)  Új kezdeményezések támogatása erősebb gyermekvédelmi rendszerek kiépítése érdekében harmadik országokban, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek minden területen védelemben részesülnek az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ideértve a gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének előmozdítását is.
törölve
Módosítás 481
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 3 a pont (új)
3a.  Gyermekek és fiatalok
a)  Új kezdeményezések támogatása erősebb gyermekvédelmi rendszerek kiépítése érdekében harmadik országokban, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek minden területen védelemben részesülnek az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ideértve a gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének előmozdítását is.
b)  A gyermekek és a fiatalok – köztük a leginkább a peremre szorultak – alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének előmozdítása, különös tekintettel az egészségügyre, a táplálkozásra, az oktatásra, a kisgyermekkori fejlődésre és a szociális védelemre, beleértve a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat, a tájékoztatást és ellátást, a célzott, ifjúságbarát szolgáltatásokat és az átfogó szexuális oktatást, a táplálkozást, az oktatást és a szociális védelmet;
c)  A fiatalok hozzáférése a készségekhez, a tisztességes és minőségi munkahelyekhez az oktatás, a szakképzés és a műszaki képzés, valamint a digitális technológiákhoz való hozzáférés révén; A fiatalok vállalkozói tevékenységének, valamint a méltányos munkafeltételeket biztosító, fenntartható munkahelyek létrehozásának a támogatása,
d)  A fiatalok és a gyermekek társadalmi szerepvállalását elősegítő és a befogadásukat, a civil társadalomban és a politikai életben való érdemi részvételüket és társadalmi elismerésüket garantáló szakpolitikákat és tevékenységeket támogató kezdeményezések előmozdítása, elismerve, hogy a fiatalok és a gyermekek a pozitív változások előmozdítói lehetnek többek között a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a szegénység csökkentése terén.
Módosítás 482
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 4 pont – bevezető rész
4.  Migráció és kényszerű lakóhelyelhagyás
4.  Migráció, mobilitás és kényszerű lakóhelyelhagyás
Módosítás 483
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 4 pont – a pont
a)  Az uniós vezető szerep folytonosságának biztosítása a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás valamennyi dimenziójának irányítására vonatkozó globális menetrend alakításában;
a)  Az uniós vezető szerep folytonosságának biztosítása a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás valamennyi dimenziójának irányítására vonatkozó globális menetrend alakításában a biztonságos, rendezett és szabályos migráció megkönnyítése érdekében;
Módosítás 484
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 4 pont – b pont
b)  Globális és régiók közötti párbeszédek irányítása és támogatása, ideértve a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos párbeszédet és együttműködést;
b)  Globális és régiók közötti párbeszédek irányítása és támogatása, ideértve a dél-dél migrációval, valamint a migrációval és kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos párbeszédet és együttműködést;
Módosítás 485
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 4 pont – d a pont (új)
da)  Az e területen folytatott együttműködésnek emberi jogi alapú megközelítést kell alkalmaznia, és az együttműködést a Menekültügyi és Migrációs Alappal összhangban kell irányítani, teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi méltóságot és a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét.
Módosítás 486
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 5 pont – b pont
b)  Hozzájárulás a tisztességes munkával kapcsolatos globális menetrendhez, különösen a globális értékláncok területén, valamint az olyan hatékony foglalkoztatási politikákkal kapcsolatos ismeretek gazdagítása, amelyek a munkaerőpiac igényeire reagálnak, ideértve a szakképzést és az egész életen át tartó tanulást;
b)  Hozzájárulás a mindenki számára elérhető, egészséges környezetben, az alapvető ILO munkaügyi normák alapján végzett tisztességes munkával kapcsolatos globális menetrendhez, beleértve a szociális párbeszédet, a megélhetést biztosító béreket, és a gyermek- és kényszermunka elleni küzdelmet is, különösen a globális értékláncok fenntarthatóvá és felelősségteljessé tétele területén, ami kellő gondossággal kapcsolatos horizontális kötelezettségeken alapul, valamint az olyan hatékony foglalkoztatási politikákkal kapcsolatos ismeretek gazdagítása, amelyek a munkaerőpiac, ezen belül a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás igényeire reagálnak;
Módosítás 487
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 5 pont – b a pont (új)
ba)   az üzleti és emberi jogokra vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, beleértve a jogok megsértésével kapcsolatos vállalati elszámoltathatóságot és a jogorvoslathoz való hozzáférést;
Módosítás 488
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 5 pont – c pont
c)  Az egyetemes szociális védelemre vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, amelyek a hatékonyság, a fenntarthatóság és a méltányosság elveit követik; ideértve az egyenlőtlenségek kezelésére és a társadalmi kohézió biztosítására irányuló támogatást is;
c)  Az egyetemes szociális védelemre vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, amelyek a hatékonyság, a fenntarthatóság és a méltányosság elveit követik, ideértve az egyenlőtlenségek kezelésére és a társadalmi kohézió biztosítására irányuló támogatást is, különösen a fenntartható szociális védelmi rendszerek, a társadalombiztosítási rendszerek létrehozásával és erősítésével, valamint a költségvetési reformmal az adórendszerek kapacitásának megerősítésével, valamint a csalás, az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemmel;
Módosítás 489
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 6 pont – a pont
a)  A kulturális sokszínűségre és a kultúrák közötti párbeszédre irányuló kezdeményezések előmozdítása;
a)  A kulturális sokszínűségre, a kultúrák és a vallások közötti párbeszédre irányuló kezdeményezések előmozdítása;
Módosítás 490
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 6 pont – b pont
b)  A kultúra mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjának támogatása, valamint a kulturális örökséggel kapcsolatos együttműködés erősítése.
b)  A kultúra, valamint a kreatív és művészi kifejezés mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjának támogatása, valamint a kulturális örökség megőrzésével, kortárs művészettel és egyéb művészi kifejezéssel kapcsolatos együttműködés erősítése;
Módosítás 491
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 6 pont – b a pont (új)
ba)  A helyi kézművesség fejlesztése a helyi kulturális örökség megőrzésének eszközeként.
Módosítás 492
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 6 pont – b b pont (új)
bb)  A kulturális örökség védelmére, megőrzésére és fejlesztésére irányuló együttműködés megerősítése, beleértve az elsősorban a kisebbségek, az elszigetelt közösségek és az őslakos népek nagymértékben veszélyeztetett kulturális örökségégének megőrzését;
Módosítás 493
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 6 pont – b c pont (új)
bc)   A kulturális javak származási országokba való visszajuttatására, vagy illegális birtoklás esetén visszaszolgáltatásukra vonatkozó kezdeményezések támogatása.
Módosítás 494
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 6 pont – b d pont (új)
bd)  Az Unióval folytatott kulturális együttműködés támogatása, többek között csereprogramok, partnerségek és egyéb kezdeményezések révén, valamint a szerzők, a művészek, valamint a kulturális és kreatív szereplők szakértelmének elismerése révén;
Módosítás 495
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – A rész – 6 pont – b e pont (új)
be)  A sportszervezetek közötti együttműködés és partnerségek támogatása;
Módosítás 496
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – B rész – 1 pont – b pont
b)  Hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikájának külső kivetítéséhez;
b)  Hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlatváltozási politikájának külső vetületéhez, teljes mértékben a tiszteletben tartva a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét;
Módosítás 497
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – B rész – 1 pont – c pont
c)  A környezeti, éghajlatváltozással kapcsolatos és katasztrófakockázat-csökkentési célkitűzések integrálása a szakpolitikákba, tervekbe és beruházásokba, többek között az ismeretek és az információk javítása útján;
c)  A környezeti, éghajlatváltozással kapcsolatos és katasztrófakockázat-csökkentési célkitűzések integrálása a szakpolitikákba, tervekbe és beruházásokba, többek között az ismeretek és az információk javítása útján, köztük az egyrészt a partnerországok és -régiók, másrészt a szomszédos legkülső régiók és a TOT-határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek között létrejött régióközi együttműködési programokba vagy intézkedésekbe;
Módosítás 498
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 rész – B rész – 1 pont – d pont
d)  Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásai enyhítésének, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fejlesztésnek az ösztönzésére irányuló nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, többek között a nemzeti vállalások és alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens stratégiák végrehajtása révén, a katasztrófakockázatok csökkentésének ösztönzése, a környezetkárosodás kezelése és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák, valamint a megújuló természeti erőforrások, köztük a talaj, a víz, az óceánok, a halállományok és az erdők megőrzésének és fenntartható hasznosításának, valamint az azokkal kapcsolatos fenntartható gazdálkodás előmozdítása, az erdőirtás, a talajromlás, az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelése, a környezetszennyezés kezelése és az egészséges környezet biztosítása, a felmerülő éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kérdések kezelése, az erőforrás-hatékonyság, a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása, a vegyszerek és hulladékok megfelelő kezelése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása.
d)  Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásai enyhítésének, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fejlesztésnek az ösztönzésére irányuló nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, többek között a nemzeti vállalások és alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens stratégiák végrehajtása révén, a katasztrófakockázatok csökkentésének ösztönzése, a környezetkárosodás kezelése és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák, valamint a megújuló természeti erőforrások, köztük a talaj, a víz, az óceánok, a halállományok és az erdők megőrzésének és fenntartható hasznosításának, valamint az azokkal kapcsolatos fenntartható gazdálkodás, az erdőirtás, az elsivatagosodás, a talajromlás, az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelése, a környezetszennyezés kezelése és az egészséges környezet biztosítása, a felmerülő éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kérdések kezelése, az erőforrás-hatékonyság, a fenntartható fogyasztás és termelés, az integrált vízkészlet-gazdálkodás előmozdítása, a vegyszerek és hulladékok megfelelő kezelése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása;
Módosítás 499
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – B rész – 1 pont – d a pont (új)
da)  A környezetvédelmi szempontból fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, köztük az agroökológia előmozdítása az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az éghajlatváltozással szembeni környezeti és társadalmi rugalmasságának fokozása érdekében, különös tekintettel a kisbirtokos gazdák, munkavállalók és kézművesek támogatása.
Módosítás 500
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – B rész – 1 pont – d b pont (új)
db)  A biológiai sokféleség csökkenésének kezelésére vonatkozó nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák és biológiai sokféleségük megőrzésének, fenntartható használatának és kezelésének támogatása.
Módosítás 501
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 rész – B rész – 2 pont – a pont
a)  A globális erőfeszítések, kötelezettségvállalások, partnerségek és szövetségek támogatása, ideértve a fenntartható energiára való áttérést is;
a)  A globális erőfeszítések, kötelezettségvállalások, partnerségek és szövetségek támogatása, különösen a fenntartható energiára való áttérés;
Módosítás 502
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – B rész – 2 pont – a a pont (új)
aa)  A partnerországok és helyi közösségek energiabiztonságának előmozdítása, például a források és útvonalak diverzifikációja, az árak volatilitásának figyelembevétele, a kibocsátás-csökkentési potenciál, a piacok fejlesztése és az energia-összekapcsolódás, különösen a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása és a villamosenergia-kereskedelem támogatása révén;
Módosítás 503
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – B rész – 2 pont – b pont
b)  A partnerkormányok bátorítása az energiaszektorral kapcsolatos szakpolitikák és piaci reformok végrehajtására, hogy kedvező környezetet teremtsenek a megfizethető, modern, megbízható és fenntartható energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférést növelő beruházások számára, nagy hangsúlyt helyezve a megújuló energiákra és az energiahatékonyságra;
b)  A partnerkormányok bátorítása az energiaszektorral kapcsolatos szakpolitikák és piaci reformok végrehajtására, hogy kedvező környezetet teremtsenek az inkluzív növekedést és az éghajlatbarát, megfizethető, modern, megbízható és fenntartható energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférést növelő beruházások számára, prioritásként kezelve a megújuló energiákat és az energiahatékonyságot;
Módosítás 504
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 1 pont – a pont
a)  A fenntartható magánfinanszírozás elősegítése innovatív finanszírozási mechanizmusok és kockázatmegosztás útján;
a)  A fenntartható magánfinanszírozás elősegítése innovatív finanszírozási mechanizmusok útján többek között a legkevésbé fejlett országok és az instabil államok számára, amelyek egyébként nem vonzanának ilyen beruházásokat és ahol az addicionalitás bizonyítható;
Módosítás 505
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 1 pont – b pont
b)  Az üzleti környezet és a beruházási környezet javítása, a köz- és a magánszféra közötti fokozott párbeszéd támogatása, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásépítése;
b)  A társadalmilag és ökológiailag felelős helyi magánszféra fejlesztése, az üzleti környezet és a beruházási környezet javítása, a köz- és magánszféra közötti fokozott párbeszéd támogatása, valamint a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a szövetkezetek és szociális vállalkozások kapacitásépítése, versenyképességük és rugalmasságuk erősítése, valamint integrálásuk a helyi, regionális és globális gazdaságba,
Módosítás 506
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 1 pont – b a pont (új)
ba)  A pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb rétegek számára történő biztosításának előmozdítása azáltal, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások és a háztartások – különösen a hátrányos helyzetű és a kiszolgáltatott csoportok – számára megkönnyítik a pénzügyi szolgáltatások, így például a mikrohitelek és megtakarítások, a mikrobiztosítások és fizetési tranzakciók igénybe vételét és az ilyen szolgáltatások tényleges használatát;
Módosítás 507
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 1 pont – c pont
c)  Az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások, valamint ezek végrehajtásának támogatása; továbbá az uniós gazdasági társaságok partnerországbeli piacra jutásának elősegítése, valamint e vállalkozások számára a kereskedelmi, a beruházási és az üzleti lehetőségek fokozása, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával együtt.
c)  A fenntartható fejlődést célul kitűző uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások végrehajtásának támogatása; továbbá az uniós gazdasági társaságok partnerországbeli piacra jutásának elősegítése, valamint e vállalkozások számára a méltányos kereskedelmi, a felelős és elszámoltatható beruházási és az üzleti lehetőségek fokozása, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával együtt, valamint törekedve a környezetbarát technológiákhoz és a szellemi tulajdonhoz való hozzáférés elősegítésére, értékmegosztást és emberi jogokkal kapcsolatos átvilágítást biztosítva az ellátó láncok tekintetében, a politikák fejlesztési célú koherenciájának teljes tiszteletben tartása mellett, abban az esetben, ha fejlődő országok is érintettek.
Módosítás 508
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 2 pont – a pont
a)  Az élelmezés- és táplálkozásbiztonsággal kapcsolatos legfontosabb globális szakpolitikai kérdéseket kezelő és kereteket megteremtő nemzetközi stratégiák, szervezetek, mechanizmusok és szereplők támogatása és befolyásolása;
a)  A fenntartható élelmezés- és táplálkozásbiztonsággal kapcsolatos legfontosabb globális szakpolitikai kérdéseket kezelő és kereteket megteremtő nemzetközi stratégiák, szervezetek, mechanizmusok és szereplők támogatása és befolyásolása, az élelmiszerbiztonságra, táplálkozásra és a fenntartható mezőgazdaságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek – a fenntartható fejlesztési célokat és a Párizsi Megállapodást beleértve – elszámoltathatóságának elősegítése;
Módosítás 509
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 2 pont – b pont
b)  Az éhezés és a hiányos táplálkozás megszüntetését célzó globális közjavak javítása; az élelmezési válságokkal foglalkozó globális hálózathoz hasonló eszközök javítják az élelmezési válságokra és táplálkozási problémákra adandó megfelelő válaszokhoz szükséges kapacitásokat a humanitárius segítségnyújtás–fejlesztés–béke kapcsolat kontextusában (így segítenek a 3. pillér erőforrásainak mozgósításában);
b)  Az élelemhez való méltányos hozzáférés biztosítása, beleértve a táplálkozást érintő finanszírozási hiány kezelésének segítését; az éhezés és a hiányos táplálkozás megszüntetését célzó globális közjavak javítása az élelmezési válságokkal foglalkozó globális hálózathoz hasonló eszközök javítják az élelmezési válságokra és táplálkozási problémákra adandó megfelelő válaszokhoz szükséges kapacitásokat a humanitárius segítségnyújtás–fejlesztés–béke kapcsolat kontextusában (így segítenek a 3. pillér erőforrásainak mozgósításában);
Módosítás 510
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 2 pont – b a pont (új)
ba)   A koordinált, gyorsított ütemű, ágazatokon átívelő fellépés javítása az éhezés megszüntetése, a diverzifikált helyi és regionális élelmiszer-előállítást szolgáló kapacitások növelése, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint az ivóvízhez való hozzáférés megteremtése, továbbá a leginkább veszélyeztetettek – különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok által sújtott országokban élők esetében – ellenállóképességének növelése érdekében;
Módosítás 511
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 2 pont – c pont
c)  A fenntartható mezőgazdaság, halászat és akvakultúra központi szerepének globális szinten való megerősítése a nagyobb élelmezésbiztonság, a szegénység felszámolása, a munkahelyteremtés, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, az ellenálló képesség és az egészséges ökoszisztémák érdekében;
c)  Globális szinten megerősítve a fenntartható mezőgazdaság, a halászat és az akvakultúra központi szerepének globális szinten való megerősítése, ideértve a kisüzemi mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet, valamint a legeltető állattartást is, a nagyobb élelmezésbiztonság, a szegénység felszámolása, a munkahelyteremtés, az erőforrásokhoz való igazságos és fenntartható hozzáférés és azok kezelése, beleértve a földet és a földjogokat, a vizet, a (mikro)hiteleket, a szabad hozzáférésű vetőmagokat és egyéb mezőgazdasági inputanyagokat, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, az ellenálló képesség és az egészséges ökoszisztémák érdekében;
Módosítás 512
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 2 pont – d pont
d)  Innováció biztosítása nemzetközi kutatás útján, valamint a globális ismeretek és szakértelem megerősítése, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével, a mezőgazdasági biológiai sokféleséggel, a globális és inkluzív értékláncokkal, az élelmiszer-biztonsággal, a felelős beruházásokkal, a termőföld és a természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatban.
d)  Innováció biztosítása nemzetközi kutatás útján, valamint a globális ismeretek és szakértelem megerősítése, a helyi és autonóm alkalmazkodási stratégiák előmozdítása és megerősítése, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével, a mezőgazdasági biológiai sokféleséggel, a globális és inkluzív értékláncokkal, a tisztességes kereskedelemmel, az élelmiszer-biztonsággal, a felelős beruházásokkal, a termőföld és a természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatban.
Módosítás 513
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – C rész – 2 pont – d a pont (új)
da)   A civil társadalom és a gazdaszervezetek szakpolitikák és kutatási programok kialakításába történő bevonásának aktív támogatása, és a kormányprogramok végrehajtásában és értékelésében játszott szerepük növelése;
Módosítás 514
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – D rész – 2 pont
2.  Befogadó társadalmak, jó gazdasági kormányzás, többek között a hazai jövedelem tisztességes és inkluzív mozgósítása, átlátható államháztartási gazdálkodás, valamint hatékony és inkluzív közkiadások előmozdítása.
2.  Befogadó társadalmak, jó gazdasági kormányzás, többek között a hazai jövedelem tisztességes és inkluzív mozgósítása, az adóelkerülés elleni közdelem, az átlátható államháztartási gazdálkodás, valamint a hatékony és inkluzív közkiadások előmozdítása.
Módosítás 515
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 a pont (új)
4a.  A KÜLPOLITIKAI SZÜKSÉGLETEKKEL ÉS PRIORITÁSOKKAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK
A 4. cikk (3) bekezdésének d) pontjában szereplő célokat támogató tevékenységeknek támogatniuk kell az uniós külpolitikát minden politikai, fejlesztési, gazdasági és biztonsági kérdésben. E tevékenységeknek lehetővé kell tenniük az Unió számára a fellépést akkor, ha külpolitikai érdek áll fenn, illetve lehetőség adódik célkitűzéseinek elérésére, amelyeket nehéz lenne más eszközökkel kezelni. Ilyen tevékenységek lehetnek:
a)  az Unió kétoldalú, regionális vagy régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, kollektív megközelítések és válaszok kidolgozása a globális kihívások kezelésére, mint például a migráció, a fejlődés, az éghajlatváltozás és a biztonsági kérdések, különösen az alábbi területeken:
–  a partnerségi és együttműködési megállapodások, a cselekvési tervek és hasonló kétoldalú eszközök végrehajtásának a támogatása;
–  a nemzetközi ügyekben, többek között a külpolitikában kiemelt szerepet játszó harmadik országokkal folytatott politikai és gazdasági párbeszéd elmélyítése;
–  az érintett harmadik országokkal való aktív kapcsolatépítés támogatása a közös érdekű kétoldalú és globális kérdések terén;
–  az érintett nemzetközi fórumokon elért következtetések és kötelezettségvállalások megfelelő nyomon követésének vagy összehangolt végrehajtásának előmozdítása;
b)  az uniós kereskedelempolitika támogatása:
–  az uniós kereskedelempolitika támogatása, valamint a kereskedelmi megállapodások tárgyalása, végrehajtása és érvényre juttatása, a fejlesztési politika koherenciájának teljes tiszteletben tartása mellett, a fejlődő országokat illetően, valamint a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek teljes körű összehangolása;
–  támogatás a partnerországok piacához való hozzáférés javításához, valamint az uniós vállalatok – különösen a kkv-k – számára a kereskedelem, a befektetések és az üzleti lehetőségek előmozdítása, valamint a piacgazdagság és a befektetések akadályainak felszámolása, a szellemi tulajdonjogok védelme a gazdasági diplomácia, az üzleti és szabályozási együttműködés révén, a fejlődő országok partnereivel kapcsolatos szükséges kiigazításokkal;
c)  hozzájárulás a belső uniós politikák nemzetközi dimenziójának végrehajtásához:
–  hozzájárulás az uniós belső szakpolitikák, mint például a környezet-, az éghajlat-, az energiapolitika, tudomány és oktatás valamint az óceánok kezelésével és irányításával kapcsolatos együttműködés nemzetközi dimenziójának végrehajtásához;
–  az Unió belső szakpolitikáinak a legfontosabb partnerországok körében való előmozdítása, és e tekintetben a szabályozás közelítésének a támogatása;
d)  az Unió széles körű megértésének és láthatóságának és a világban betöltött szerepének előmozdítása:
–  az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és láthatóságának előmozdítása stratégiai kommunikáción, a nyilvános diplomácián, az emberek közötti kapcsolatokon és kulturális diplomácián keresztül, valamint az oktatási és tudományos kérdésekben való együttműködés, továbbá tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek és érdekek ;
–  a hallgatói és oktatói mobilitás fokozása, aminek révén partnerségek jöhetnek létre a felsőoktatás színvonalának javítása és a képesítések elismerését lehetővé tevő közös felsőfokú végzettségek kialakítása céljából (Erasmus+ program).
Ezek a tevékenységek innovatív szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket alkalmaznak, jelenlegi vagy kialakulóban lévő, rövidtől középtávig terjedő szükségleteknek, lehetőségeknek és prioritásoknak megfelelően, melyek adott esetben inputként szolgálhatnak a földrajzi vagy tematikus programok jövőbeli tevékenységeihez. Ezeknek az Unió kapcsolatainak és párbeszédeinek elmélyítésére kell koncentrálniuk, továbbá a stratégiai érdekű kulcsfontosságú országokkal való partnerségek és szövetségek kiépítésére, különös tekintettel a feltörekvő gazdaságokra és a közepes jövedelmű országokra, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a világban, a globális kormányzásban, a külpolitikában, a nemzetközi gazdaságban és a multilaterális fórumokon.
Módosítás 516
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 pont – bevezető rész
1.  A stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben hozzájáruló tevékenységek
1.  A békéhez, stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben hozzájáruló tevékenységek
Módosítás 517
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – a pont
a)  sürgős helyzet, válság, kialakulóban lévő válság vagy természeti katasztrófa;
a)  sürgősségi helyzet, válság, kialakulóban lévő válság vagy természeti katasztrófák, ahol ez fontos a stabilitás, a béke és a biztonság szempontjából ;
Módosítás 518
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – b pont
b)  a demokráciát, a közrendet, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét vagy az egyének – és különösen az instabil helyzetekben elkövetett nemi alapú erőszaknak kitett egyének – védelmét és biztonságát fenyegető helyzet;
b)  a békét, a demokráciát, a közrendet, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét vagy az egyének – és különösen az instabil helyzetekben elkövetett nemi alapú erőszaknak kitett egyének – védelmét és biztonságát fenyegető helyzet;
Módosítás 519
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 a pont (új)
1a.  Az (1) bekezdésben említett technikai és pénzügyi segítségnyújtás a következőkre terjedhet ki:
a)  a nemzetközi, regionális és helyi szervezetek, valamint állami vagy civil társadalmi szereplők által a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és a megbékélés, átmeneti igazságszolgáltatás, a nők és fiatalok szerepvállalása érdekében kifejtett erőfeszítések támogatása technikai és logisztikai segítségnyújtással, különösen a közösségi feszültségek és az elhúzódó konfliktusok tekintetében;
b)  az ENSZ Biztonsági Tanácsának elsősorban a nőkről, a békéről, biztonságról és a fiatalokról, a békéről és a biztonságról szóló határozatai végrehajtásának a támogatása, különösen az instabil, konfliktushelyzetben vagy konfliktust követő helyzetben lévő országokban;
c)  a nemzetközi joggal összhangban felhatalmazott átmeneti kormányzat létrehozásának és működésének a támogatása;
d)  demokratikus, plurális állami intézmények kialakításának a támogatása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja a nők szerepének növelése az ilyen intézményekben, valamint a hatékony polgári közigazgatás és a biztonsági rendszer polgári ellenőrzésének megteremtése, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek megerősítik a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelemben részt vevő bűnüldöző és igazságügyi hatóságok kapacitását;
e)  nemzetközi büntetőbíróságok és ad hoc nemzeti bíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, átmeneti igazságszolgáltatás és egyéb, az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos olyan mechanizmusok támogatása, amelyeket az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi normáival összhangban hoztak létre;
f)  az állami kapacitás megerősítésének támogatása - az alapvető funkciók, valamint az alapvető társadalmi és politikai kohézió gyors felépítéséhez, fenntartásához vagy helyreállításához kapcsolódó jelentős nyomás ellenére;
g)  az alapvető infrastruktúra, a lakhatás, a középületek, a gazdasági javak és az alapvető termelő kapacitás helyreállításának és újjáépítésének a megkezdéséhez szükséges intézkedések, valamint a gazdasági tevékenység újraindításához, a munkahelyteremtéshez és a fenntartható társadalmi fejlődéshez szükséges minimumfeltételek kialakításához szükséges egyéb intézkedések támogatása;
h)  a volt katonák leszerelését és családjukkal együtt a civil társadalomba történő visszailleszkedését, valamint – adott esetben – hazatelepülésüket segítő polgári intézkedések, továbbá a gyermek- és a női katonák helyzetének megoldását célzó intézkedések támogatása;
i)  a fegyveres erők átszervezésének társadalmi hatásait mérséklő intézkedések támogatása;
j)  a gyalogsági aknák, fel nem robbant hadianyag- vagy háborús robbanóanyag-maradványok polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelésére irányuló intézkedések támogatása, az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében. Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek magukban foglalhatják többek között a veszélyekkel kapcsolatos képzést, az aknakeresést és aknamentesítést, valamint ezzel összefüggésben a készletek megsemmisítését;
k)  a lőfegyverek, kézifegyverek és könnyűfegyverek jogellenes használata és megszerzése elleni küzdelmet ösztönző intézkedések támogatása az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzéseinek keretében;
l)  a nők és a gyermekek válság- és konfliktushelyzetekben fennálló sajátos szükségleteinek biztosítását célzó intézkedések támogatása, beleértve a nemi alapú erőszakkal szembeni kiszolgáltatottságuk megakadályozását is;
m)  a fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és visszailleszkedésének a támogatása, beleértve a nők és gyermekek sajátos szükségleteit biztosító intézkedéseket is;
n)  az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság és az ezekhez kapcsolódó nemzetközi jogi okmányok tiszteletben tartását elősegítő és védelmét szolgáló intézkedések támogatása;
o)  válsághelyzetekben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a természeti erőforrásokhoz való méltányos hozzáférést és ezen erőforrások átlátható kezelését elősegítő társadalmi-gazdasági intézkedések támogatása;
p)  a hirtelen népességmozgások által a politikai és biztonsági helyzetre gyakorolt potenciális hatások kezelését célzó intézkedések támogatása, beleértve a válsághelyzetben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a befogadó közösségek szükségleteinek biztosítását támogató intézkedéseket is;
q)  a civil társadalom fejlődését és szerveződését, valamint a politikai folyamatban való részvételét elősegítő intézkedések támogatása, beleértve a nők ezen folyamatokban betöltött szerepének fokozását, valamint a független, sokszínű és professzionális média ösztönzését célzó intézkedéseket is;
r)  katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítése.
Módosítás 520
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 pont – 1 bekezdés
A 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy azok hatékonyan erősítsék a rezilienciát, valamint hogy kapcsolatot teremtsenek a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenységek között, amit földrajzi és tematikus programok útján nem lehet gyorsan megvalósítani.
A 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy azok hatékonyan erősítsék a rezilienciát, valamint hogy kapcsolatot teremtsenek a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenységek között, amelyeket földrajzi és tematikus programok útján nem lehet gyorsan megvalósítani, biztosítva a koherenciát, az összhangot és a komplementaritást a humanitárius segítségnyújtással az 5. cikkben meghatározottak szerint.
Módosítás 521
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 pont – 2 bekezdés – a pont
a)  a reziliencia erősítése egyének, közösségek, intézmények és országok abban való támogatásával, hogy jobban felkészüljenek, ellenálljanak, alkalmazkodjanak és gyorsan helyreálljanak politikai, gazdasági és társadalmi nyomások és sokkok, természeti vagy emberek által előidézett katasztrófák, konfliktusok és globális fenyegetések esetén; idetartozik az államok arra vonatkozó kapacitásainak erősítése is, hogy jelentős nyomás esetén gyorsan kiépítsék, fenntartsák vagy helyreállítsák alapvető feladataik ellátását, valamint az alapvető társadalmi és politikai kohéziót, továbbá a társadalmak, közösségek és egyének arra vonatkozó kapacitásainak erősítése, hogy a lehetőségeket és kockázatokat békés és stabil módon kezeljék, valamint hogy jelentős nyomás közepette is kiépítsék, fenntartsák vagy helyreállítsák megélhetésüket;
a)  a reziliencia erősítése egyének, közösségek, intézmények és országok abban való támogatásával, hogy jobban felkészüljenek, ellenálljanak, alkalmazkodjanak és gyorsan helyreálljanak politikai, gazdasági és társadalmi nyomások és sokkok, természeti vagy emberek által előidézett katasztrófák, konfliktusok és globális fenyegetések esetén; idetartozik a társadalmak, közösségek és egyének arra vonatkozó kapacitásainak erősítése, hogy a lehetőségeket és kockázatokat békés és konfliktusra érzékeny stabil módon kezeljék, valamint hogy jelentős nyomás közepette is kiépítsék, fenntartsák vagy helyreállítsák megélhetésüket, valamint az egyének, közösségek és társadalmak támogatása révén abban, hogy azonosítsák és megerősítsék fennálló saját kapacitásaikat, hogy ellenálljanak, alkalmazkodjanak és gyorsan helyreálljanak ilyen nyomások és sokkok esetén, beleértve azokat, amelyek erőszak fokozódásához vezethetnek;
Módosítás 522
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 pont – 2 bekezdés – c pont
c)  rövid távú rehabilitáció és újjáépítés végrehajtása annak érdekében, hogy a természeti vagy ember által előidézett katasztrófák, konfliktusok és globális fenyegetések áldozatai számára lehetővé váljon a minimális társadalmi-gazdasági integráció, valamint hogy a lehető leghamarabb létrejöjjenek a fejlesztési tevékenységek újrakezdéséhez szükséges körülmények, az érintett országok és régiók által meghatározott hosszú távú célkitűzések mentén; idetartozik a természeti vagy emberek által előidézett katasztrófák miatti lakóhelyelhagyásból (menekültek, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek és visszatelepülők) fakadó sürgős és azonnali szükségletek kezelése; és
c)  rövid távú rehabilitáció és újjáépítés végrehajtása annak érdekében, hogy a természeti vagy ember által előidézett katasztrófák, konfliktusok és globális fenyegetések áldozatai számára lehetővé váljon a minimális társadalmi-gazdasági integráció, valamint hogy a lehető leghamarabb létrejöjjenek a fejlesztési tevékenységek újrakezdéséhez szükséges körülmények, az érintett országok és régiók által meghatározott hosszú távú célkitűzések mentén; idetartozik a természeti vagy emberek által előidézett katasztrófák miatti kényszerű lakóhelyelhagyásból fakadó sürgős és azonnali szükségletek kezelése; és
Módosítás 523
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 pont – 2 bekezdés – d pont
d)  segítségnyújtás az állam vagy régió számára rövid távú katasztrófamegelőzési és -készültségi mechanizmusok létrehozásában, beleértve az előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából.
d)  segítségnyújtás az állam, a régió, a helyi hatóságok vagy a megfelelő nem kormányzati szervezetek számára rövid távú katasztrófamegelőzési és -készültségi mechanizmusok létrehozásában, beleértve az előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából.
Módosítás 524
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 3 pont
3.  A külpolitikai szükségletekre és prioritásokra választ adó tevékenységek
törölve
A 4. cikk (4) bekezdésének c) pontjában szereplő célokat támogató gyorsreagálási tevékenységeknek támogatniuk kell az uniós külpolitikát a politikai, gazdasági és biztonsági kérdések mentén. Lehetővé kell tenniük az Unió számára a fellépést olyan sürgős vagy kényszerítő külpolitikai érdek, illetve a célkitűzéseinek elérésére megnyíló olyan lehetőség felmerülése esetén, amely gyors reagálást kíván, és amelyet nehéz lenne más eszközökkel kezelni.
Ezek a tevékenységek a következőkre terjedhetnek ki:
a)  az Unió kétoldalú, regionális vagy régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, kollektív megközelítések és válaszok kidolgozása a globális kihívások kezelésére, mint például a migráció és a biztonsági kérdések, valamint az e tekintetben felmerülő lehetőségek kiaknázása;
b)  az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások, valamint ezek végrehajtásának támogatása; továbbá gazdaságdiplomácia, üzleti és szabályozási együttműködés révén az uniós gazdasági társaságok, különösen a kkv-k partnerországbeli piacra jutásának elősegítése, valamint e vállalkozások számára a kereskedelmi, a beruházási és az üzleti lehetőségek fokozása, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával együtt;
c)  az uniós belső szakpolitikák, mint például a környezet-, az éghajlat-, az energiapolitika, valamint az óceánok kezelésével és irányításával kapcsolatos együttműködés nemzetközi dimenziójának végrehajtásához való hozzájárulás;
d)  az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és láthatóságának előmozdítása stratégiai kommunikáción, a nyilvános diplomácián, az emberek közötti kapcsolatokon és kulturális diplomácián keresztül, valamint az oktatási és tudományos kérdésekben való együttműködés, továbbá tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek és érdekek előmozdítása.
Ezek a tevékenységek innovatív szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket hajtanak végre, jelenlegi vagy kialakulóban lévő, rövidtől középtávig terjedő szükségleteknek, lehetőségeknek és prioritásoknak megfelelően, melyek adott esetben inputként szolgálhatnak a földrajzi vagy tematikus programok jövőbeli tevékenységeihez. Ezeknek az Unió kapcsolatainak és párbeszédeinek elmélyítésére kell koncentrálniuk, továbbá a stratégiai érdekű kulcsfontosságú országokkal való partnerségek és szövetségek kiépítésére, különös tekintettel a feltörekvő gazdaságokra és a közepes jövedelmű országokra, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a világban, a globális kormányzásban, a külpolitikában, a nemzetközi gazdaságban és a multilaterális fórumokon.
Módosítás 525
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész
A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek különösen a következő prioritási területeket célozzák:
A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek a következő prioritási területekhez járulnak hozzá:
Módosítás 526
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 1 bekezdés – a pont
a)  finanszírozás és támogatás biztosítása a magánszektor és a szövetkezeti ágazat fejlesztéséhez a [költségvetési rendelet] 209. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelés esetén, különös hangsúlyt helyezve a helyi vállalkozásokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, a tisztességes munkahelyteremtésre és az európai vállalkozások EFFA+-célokhoz való hozzájárulásának támogatására;
a)  finanszírozás és támogatás biztosítása a magánszektor, a szociális vállalkozások és a szövetkezeti ágazat fejlesztéséhez a [költségvetési rendelet] 209. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelés esetén, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióihoz, valamint a 2030-as menetrend végrehajtásához, a Párizsi Megállapodáshoz és adott esetben az európai szomszédságpolitikához, és az (EU) .../... rendelet [IPA III] 3. cikkében foglalt célokhoz, a szegénység felszámolásához, a készségek és a vállalkozói szellem előmozdításához, a nemek közötti egyenlőséghez és a nők és a fiatalok szerepének erősítéséhez miközben továbbra is fenntartja és erősíti a jogállamiságot, a felelősségteljes kormányzást és az emberi jogokat, különös hangsúlyt helyezve a helyi és szociális vállalkozásokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, a vonatkozó ILO-normáknak megfelelő tisztességes munkahelyteremtésre, megélhetést biztosító bérekre, gazdasági lehetőségekre és az európai vállalkozások EFFA+-célokhoz való hozzájárulásának támogatására;
Módosítás 527
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 1 bekezdés – e pont
e)  hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz;
e)  hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz, ezáltal járulékos éghajlati és környezeti előnyöket teremtve a finanszírozás 45%-ának olyan beruházások számára való előirányzásával, amelyek hozzájárulnak az éghajlati célokhoz, a környezetvédelemhez, a környezetirányításhoz, a biológiai sokféleséghez és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30%-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani.
Módosítás 528
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 1 bekezdés – f pont
f)  a fenntartható fejlődés előmozdításával az irreguláris migráció konkrét kiváltó okainak kezeléséhez való hozzájárulás, valamint a tranzit- és befogadó közösségek ellenálló képességének elősegítése és a származási országukba visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás, kellő tekintettel a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok megerősítésére.
f)  a fenntartható fejlődés előmozdításával hozzájárulás a szegénység és egyenlőtlenség mint a migráció – többek között az irreguláris migráció – és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okai kezeléséhez, továbbá a biztonságos, rendezett és szabályos migrációhoz és mobilitáshoz a tranzit- és befogadó közösségek rezilienciájának elősegítésével, valamint a származási országukba visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás, kellő tekintettel a jogállamiság, a jó kormányzás, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok megerősítésére.
Módosítás 529
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 1 a bekezdés (új)
A következő beruházási kereteket kell létrehozni:
–  Fenntartható energia és fenntartható hálózati összekapcsoltság
–  A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása
–  Fenntartható mezőgazdaság, vidéki vállalkozók, beleértve a mezőgazdasági kistermelőket, állattenyésztőket és a környezetbarát agráripart.
–  Fenntartható városok
–  A fenntartható fejlődést szolgáló digitalizáció
–  Humán fejlődés
Módosítás 530
Rendeletre irányuló javaslat
VI melléklet
[...]
törölve
Módosítás 531
Rendeletre irányuló javaslat
VII melléklet – 5 pont
5.  Az uniós támogatással alapfokú és/vagy középfokú oktatásban és képzésben részt vevő diákok száma
5.  Az uniós támogatással alapfokú és/vagy középfokú tanulmányokat elvégző és ennek eredményeként olvasásban és matematikában a minimális készségeket megszerző, továbbá valamely képzést elvégző diákok száma
Módosítás 532
Rendeletre irányuló javaslat
VII melléklet – 9 pont
9.  A politikai stabilitás és az erőszakmentesség mutatója
9.  A politikai stabilitás és az erőszakmentesség kiinduló értékelésen alapuló mutatója
Módosítás 533
Rendeletre irányuló javaslat
VII melléklet – 2 bekezdés
Minden mutatót adott esetben nemek szerinti bontásban kell megadni.
A (4) mutató nemek szerinti bontásban szerepel, a (2), (3) és (5) mutató pedig nemek és életkor szerinti bontásban.
Módosítás 534
Rendeletre irányuló javaslat
VII a melléklet (új)
VIIa. melléklet
Azon partnerországok, amelyek vonatkozásában az uniós támogatást felfüggesztik.
[A Bizottság állítja össze 15a. cikk alapján]

(1) HL C 45., 2019.2.4., 1. o.
(2) HL C 110., 2019.3.2., 163. o.
(3) HL C 86., 2019.3.7., 295. o.


Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)***I
PDF 339kWORD 102k
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0465 – C8-0274/2018 – 2018/0247(COD))
P8_TA-PROV(2019)0299A8-0174/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0465),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0274/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0174/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Egy előcsatlakozási eszköz célkitűzései továbbra is lényegesen eltérnek az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseitől, mivel ezen eszköz célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek felkészítése jövőbeli uniós tagságukra, valamint a csatlakozási folyamatuk támogatása. Ezért lényeges egy külön a bővítés támogatását szolgáló eszköz megléte, annak egyidejű biztosításával, hogy az kiegészíti az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseit és különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (a továbbiakban: NDICI).
(2)  Egy előcsatlakozási eszköz célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek (a továbbiakban: „kedvezményezettek”) felkészítése jövőbeli uniós tagságukra, valamint a csatlakozási folyamatuk támogatása,összhangban az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseivel, beleértve az alapvető jogok és elvek tiszteletben tartását, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében foglaltak szerint. A csatlakozási folyamat sajátos jellege egy külön a bővítés támogatását szolgáló eszközt indokol, ugyanakkor ezen eszköz célkitűzéseinek és működésének összhangban kell lennie az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseivel és különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel (a továbbiakban: NDICI) és ki kell egészítenie azokat.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított kritériumokat (a továbbiakban: koppenhágai kritériumok), illetve amennyiben a csatlakozás nem haladja meg az Uniónak az új tag integrálásával kapcsolatos kapacitását. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodást – vállalására való képességre vonatkoznak.
(3)  Az EUSZ 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden kedvezményezett értékelésére a saját érdemei alapján kerül sor. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve”15 melletti szilárd elkötelezettség. A csatlakozás irányában való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes, csatlakozni kívánó államok milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni a politikai, az intézményi, a jogi, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat.
(4)  A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden kedvezményezett értékelésére a saját érdemei alapján kerül sor. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve”15 melletti szilárd elkötelezettség. A kétoldalú viták végleges, inkluzív és kötelező erejű megoldásán alapuló jószomszédi kapcsolatok és regionális együttműködés a bővítési folyamat alapvető elemei, és döntő fontosságúak az Unió egészének biztonsága és stabilitása szempontjából. A csatlakozás irányába való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes csatlakozni kívánók milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni és végrehajtani a politikai, az intézményi, a jogi, a szociális, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat. A tárgyalási keret követelményeket határoz meg, amelyek alapján értékelésre kerül az egyes tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása.
_________________
_________________
15 Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.
15 Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy maradéktalanul teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított csatlakozási kritériumokat (a továbbiakban: „koppenhágai kritériumok”), illetve amennyiben az Unió rendelkezik az új tag integrálásához szükséges kapacitással. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek vállalására – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaira való törekvést – való képességre vonatkoznak.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Unió bővítési politikája befektetés Európa békéjébe, biztonságába és stabilitásába. Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az Unió és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére. Az uniós tagság távlata erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítja a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat.
(5)  A bővítési politika az Unió külső tevékenységének szerves részét képezi és hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a jóléthez és a stabilitáshoz az Unió határain belül és azokon kívül is. Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az Unió és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére, ugyanakkor tiszteletben tartja a fokozatos integráció elvét annak érdekében, hogy a kedvezményezetteknél biztosítani lehessen a zökkenőmentes átmenetet. Az uniós tagság kilátása erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítva a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A támogatást továbbá az Unió által az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel kötött megállapodásokkal összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg arra kell összpontosulnia, hogy segítse az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás és a megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak a szociális jogok európai pillérében17 meghatározott kulcsfontosságú elveket és jogokat is támogatnia kell. A támogatásnak továbbra is a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseik további támogatására kell irányulnia, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén. Ezenkívül elő kell segítenie gazdasági és társadalmi fejlődésüket, gazdasági kormányzásukat, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet, többek között a regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, szociális és foglalkoztatási politikák végrehajtása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése révén, többek között A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összhangban.
(7)  A támogatást továbbá az Unió által kötött nemzetközi – többek között a kedvezményezettekkel fennálló – megállapodásokkal összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg arra kell összpontosulnia, hogy segítse a kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás, a munkavállalók jogaira vonatkozó nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartása, valamint a kiszolgáltatott csoportokkal – többek között a gyermekekkel és a fogyatékossággal élő személyekkel – kapcsolatos megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak elő kell segítenie továbbá azt, hogy a kedvezményezettek betartsák a szociális jogok európai pillérében17 meghatározott kulcsfontosságú elveket és jogokat, ragaszkodjanak a szociális piacgazdasághoz és a társadalmi vívmányok irányába történő konvergenciához. A támogatásnak továbbra is elő kell segítenie a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése és a megbékélés előmozdítása érdekében. Ezenkívül elő kell mozdítania az ágazati regionális együttműködési struktúrákat és javítania kell azok gazdasági és társadalmi fejlődését és gazdasági kormányzását, ösztönöznie kell az uniós egységes piaccal való gazdasági integrációt, ideértve a vámügyi együttműködést is, és elő kell mozdítania a nyílt és tisztességes kereskedelmet, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet, többek között a regionális fejlesztési, kohéziós és befogadási, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, szociális és foglalkoztatási politikák végrehajtása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése révén, többek között A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összhangban.
_________________
_________________
17 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét (Göteborg, 2017 november 17.).
17 A szociális jogok európai pillérét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón hirdette ki ünnepélyesen (Göteborg, 2017. november 17.).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   Figyelembe véve a reformfolyamat átalakító jellegét a tagjelölt országokban zajló bővítési folyamat során, az Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit az uniós finanszírozás prioritást élvező kulcsterületeinek meghatározásakor, mint amilyen például az intézményfejlesztés és a biztonság kiépítése, és fokozottabban kell támogatnia a tagjelölt országokat a projektek végrehajtásában ezen tagjelölt országoknak a nem uniós befolyásokkal szembeni védelme céljából.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)   A tagjelölt országokban zajló reformok előrehaladásának IPA-finanszírozással történő támogatására irányuló uniós erőfeszítésekről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a tagjelölt országokban és az uniós tagállamokban. Az Uniónak e tekintetben fokoznia kell kommunikációs és kampányerőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa az IPA-finanszírozás láthatóságát, amely a bővítési térség békéjének és stabilitásának legfőbb uniós eszköze. 
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
7 c preambulumbekezdés (új)
(7c)   A költségvetés támogatása és végrehajtása elismerten fontossággal bír az intézményfejlesztés tekintetében, amely viszont elő fogja segíteni az esetleges biztonsági problémák megelőzését, és megakadályozza a tagállamok felé irányuló esetleges jövőbeni illegális migrációs áramlásokat.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az Unió és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, a biztonsággal kapcsolatos megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos abból a szempontból, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni a biztonsági és terrorizmussal kapcsolatos fenyegetéseket.
(9)  Az Unió és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, a biztonsági és védelmi ágazat reformjára irányuló megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos abból a szempontból, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni a biztonsággal, a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos fenyegetéseket.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az e rendelettel létrehozott eszköz keretében megvalósuló tevékenységeknek ezenkívül segítséget kell nyújtaniuk a kedvezményezetteknek a közös kül- és biztonságpolitikához (KKBP) való fokozatos igazodásban, valamint a korlátozó intézkedéseknek és a tágabb értelemben vett uniós külpolitikának a nemzetközi intézményeknél és multilaterális fórumokon való végrehajtásában. A Bizottságnak ösztönöznie kell a kedvezményezetteket arra, hogy tartsanak fenn egy szabály- és értékalapú globális rendet, és működjenek együtt a multilateralizmus előmozdítása és a nemzetközi kereskedelmi rendszer további megerősítése – többek között a WTO-reformok – érdekében.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Alapvető fontosságú a migrációval – ezen belül a határigazgatással – kapcsolatos együttműködés fokozása, a nemzetközi védelemhez való jog biztosítása, a releváns információk megosztása, a migráció fejlesztési előnyeinek megerősítése, a legális és a munkaerő-migráció megkönnyítése, a határellenőrzés fokozása, az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseink folytatása.
(10)  A migrációval – ezen belül a határigazgatással és -ellenőrzéssel – kapcsolatos együttműködés, a nemzetközi védelemhez való jog biztosítása, a releváns információk megosztása, a migráció fejlesztési előnyeinek megerősítése, a legális és a munkaerő-migráció megkönnyítése, a határellenőrzés fokozása, az irreguláris és kényszerű migráció megelőzésére és visszaszorítására irányuló erőfeszítések, valamint az emberkereskedelem és az embercsempészés elleni küzdelem az Unió és a kedvezményezettek közötti együttműködés fontos összetevőjét jelenti.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A jogállamiság megerősítése – ideértve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot – és a jó kormányzás – ideértve a közigazgatás reformját az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek többsége esetében továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír a kedvezményezetteknek az Unióhoz való közelítése, illetve később az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalása szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a felmutatható eredmények elérésének a szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a lehető legkorábban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel szemben támasztott teljesítésére kell irányulnia.
(11)  A jogállamiság megerősítése, ezen belül az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a jó kormányzás – ideértve a közigazgatás reformját, az emberijog-védők támogatását és az átláthatósággal, a közbeszerzésekkel, a piaci versennyel, az állami támogatásokkal, a szellemi tulajdonnal és a külföldi befektetésekkel kapcsolatos folyamatos harmonizációt – továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír a kedvezményezetteknek az Unióhoz való közeledése és az uniós tagsággal járó kötelezettségek maradéktalan teljesítésére való felkészítése szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a felmutatható eredmények szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatást oly módon kell programozni, hogy a lehető legkorábban kezelje ezeket a kérdéseket.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak az I. mellékletben felsorolt minden egyes kedvezményezett esetében ösztönöznie kell a parlamenti felügyeletet.
(12)  A parlamenti dimenzió továbbra is alapvető a csatlakozási folyamatban. Ezért a részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak minden egyes kedvezményezett esetében elő kell mozdítania a parlamenti kapacitások erősítését, a parlamenti felügyeletet, a demokratikus eljárásokat és a méltányos képviseletet.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Unió Párizsi Megállapodásnak és a fenntartható fejlesztési céloknak a végrehajtását érintő kötelezettségvállalásai is tükröznek, ez a program hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés az összkiadásainak 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az e program keretében végrehajtott műveletek várhatóan 16 %-kal járulnak hozzá a program éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A vonatkozó tevékenységek a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek beazonosításra, és a programból tett általános hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak.
(13)  A kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára a Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlesztési célok végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, ez a program hozzá fog járulni az éghajlat-politikának az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés az összkiadásainak 25%-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az e program keretében végrehajtott műveleteknél arra kell törekedni, hogy a program teljes pénzügyi keretösszege legalább 16%-a erejéig éghajlat-politikai célkitűzésekhez járuljanak hozzá azon cél megvalósítása érdekében, hogy az éghajlattal kapcsolatos kiadások 2027-re elérjék a többéves pénzügyi keret kiadásainak 30%-át. Elsőbbséget kell biztosítani a határokon átnyúló szennyezéssel foglalkozó környezetvédelmi projekteknek. A vonatkozó tevékenységek a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek azonosításra, és a programból származó teljes hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell támogatásuk szabályszerűségét, koherenciáját és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi donorral való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. Növelni kell a civil társadalom szerepét mind a kormányzati szervek segítségével végrehajtott programokban, mind pedig azokban, amelyekben az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeiként vesznek részt.
(16)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a külső finanszírozási támogatás szabályszerűségét, koherenciáját, következetességét és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi donorral való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. A folyamatban érdemi szerepet kell játszaniuk a sokféle, független társadalmi szervezetnek és a különféle típusú és szintű helyi hatóságoknak. Az inkluzív partnerség elvével összhangban a társadalmi szervezeteknek részt kell venniük a kormányzati szerveken keresztül irányított programok kialakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeinek kell lenniük.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az e rendelet keretében támogatandó megfelelő szakpolitikai területek célkitűzéseinek elérését célzó tevékenységekre vonatkozó prioritásokat a Bizottság által az Unió többéves pénzügyi keretének 2021–2027 közötti időtartamára vonatkozóan megállapított programozási keretben kell meghatározni, az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel partnerségben, a bővítési menetrend és az egyedi igényeik alapján, az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban, és kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak is. A programozási keretnek meg kell határoznia a támogatandó területeket, támogatási területekenként indikatív allokációkkal, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is.
(17)  A megfelelő szakpolitikai területeken minden kedvezményezett számára meg kell határozni konkrét és mérhető célkitűzéseket, ezt követően pedig az e célkitűzések elérésére irányuló intézkedések fontossági sorrendjét egy, a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján megállapított programozási keretben. A programozási keretet a kedvezményezettekkel partnerségben kell megállapítani, a bővítési menetrend és az egyedi igényeik alapján, az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel és az Unió külső tevékenységének elveivel összhangban, kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak és az idevágó európai parlamenti állásfoglalásoknak. Ez a partnerség – adott esetben – magában foglalja az illetékes hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is. A Bizottságnak ösztönöznie kell az érintett szereplők együttműködését és a donorok közötti koordinációt. A programozási keretet a félidős értékelést követően felül kell vizsgálni. A programozási keretnek meg kell határoznia a támogatandó területeket, támogatási területenként indikatív allokációkkal, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek uniós tagság céljából tett reform-erőfeszítéseinek támogatása az Unió érdekében áll. A támogatás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az eredményekre, és ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás eredményes végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket.
(18)  A kedvezményezettek által az uniós tagság céljából a politikai, jogi és gazdasági rendszereik reformjára tett erőfeszítések támogatása az Unió és a kedvezményezettek közös érdekében áll. A támogatás kezelése során a teljesítményalapú megközelítéssel összhangban kell eljárni, és a források hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében jelentős ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás hatékony végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket. A támogatást a „méltányos részesedés” elvével összhangban kell elosztani, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén jelentkező súlyos visszaesés, illetve az előrelépés hiánya esetén életbe lépő egyértelmű következmények alkalmazása mellett.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)   A Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a különböző kedvezményezetteket érintő célkitűzések és tevékenységek továbbra is relevánsak és megvalósíthatók legyenek, valamint az előrehaladás rendszeres mérése céljából. Ennek érdekében minden célkitűzést egy vagy több teljesítménymutatónak kell kísérnie, amelyek értékelik a kedvezményezettek által elfogadott reformokat és azok konkrét végrehajtását.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  Az előcsatlakozási alapoknak a Bizottság általi közvetlen irányításáról az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek általi közvetett irányítás felé való átmenetnek fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ezeknek a kedvezményezettek az egyedi kapacitásaihoz. A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket.
(19)  Az előcsatlakozási alapok Bizottság általi közvetlen irányításáról a kedvezményezettek általi közvetett irányításra való átállásnak fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell a kedvezményezettek saját kapacitásaihoz. Az átállást vissza kell fordítani vagy fel kell függeszteni az adott szakpolitikai vagy programterületeken, amennyiben a kedvezményezettek nem teljesítik a vonatkozó kötelezettségeket, vagy az uniós forrásokat nem a megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelik. Az ilyen határozatnak megfelelően figyelembe kell vennie az esetleges negatív gazdasági és társadalmi következményeket. A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységi eszközei közötti koherencia és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ez adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással való koherenciát és kiegészítő jelleget is magában foglalja.
(20)  Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei közötti koherencia, következetesség és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni, a már létező egyéb külső finanszírozási eszközökkel való átfedés elkerülése érdekében. Ez adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással való koherenciát és kiegészítő jelleget is magában foglalja.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)   A költségvetési eljárás és a kedvezményezettekkel kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt, a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése tekintetében történő módosítására vonatkozóan. Ezt a hatáskört akkor kell alkalmazni, ha folyamatos visszaesés fordul elő egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében, vagy egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság elveit, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében az I. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és megvalósítási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Az Uniónak továbbra is közös szabályokat kell alkalmaznia a külső tevékenységek végrehajtására. Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek végrehajtására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az (EU)… [NDICI] európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. További részletes rendelkezéseket kell meghatározni a specifikus helyzetekre, például a határokon átnyúló együttműködésre, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési szakpolitika területére.
(25)  Az Uniónak továbbra is közös szabályokat kell alkalmaznia a külső tevékenységek végrehajtására. Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az (EU)… [NDICI] európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. További részletes rendelkezéseket kell meghatározni a specifikus helyzetekre, például a határokon átnyúló együttműködésre, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési szakpolitika területére.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot és stabilitást, az éghajlatváltozást és környezetet, valamint az irreguláris migrációt és annak okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következésképpen a programok pénzügyi végrehajtásának a változásokhoz való igazításával jár. Az Unió előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a lekötött pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaihoz rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket.
(26)  A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetve az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot, a védelmet és a stabilitást, az éghajlatváltozást és a környezetet, a gazdasági protekcionizmust, valamint az irreguláris és kényszerű migrációt és annak kiváltó okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése a programok pénzügyi megvalósításának kiigazítását igényli. Az Unió előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a lekötött pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét az e rendeletben meghatározott célok és célkitűzések tiszteletben tartása mellett annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaihoz rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket. Lehetővé kell tenni a rugalmasság egyéb formáit is, például a prioritások közötti újraelosztást, a projektek szakaszolását és a túlszerződést.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
29 a preambulumbekezdés (új)
(29a)   A határokon átnyúló együttműködési programok az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz leginkább látható programjai és a polgárok körében is a legismertebbek. Ezért a határokon átnyúló együttműködési programok jelentősen növelhetik az uniós finanszírozású projektek láthatóságát a tagjelölt országokban;
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
(31a)   A pénzforrások e rendelet szerinti valamennyi elosztását átlátható, hatékony, elszámoltatható, politikától és megkülönböztetéstől mentes módon kell végrehajtani, többek között a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit tükröző méltányos elosztás révén. A Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) és különösen az uniós küldöttségek szorosan nyomon követik e kritériumok teljesülését és azt, hogy a források elosztása során tiszteletben tartják-e az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
31 b preambulumbekezdés (új)
(31b)   A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen az uniós küldöttségek és a kedvezményezettek növelik az uniós előcsatlakozási támogatás láthatóságát annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak az uniós támogatás hozzáadott értékéről. Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról. Az IPA-nak hozzá kell járulnia az uniós támogatás eredményeinek előmozdítására irányuló, a kedvezményezettek többféle közönségét célzó kommunikációs tevékenységek finanszírozásához.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)   E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni különösen az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel való közvetett irányítás specifikus feltételei és struktúrája, valamint a vidékfejlesztési támogatás végrehajtása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a [182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek25] megfelelően kell gyakorolni. Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapítása során figyelembe kell venni a korábbi előcsatlakozási támogatások irányítással és végrehajtással kapcsolatos tapasztalatait. Ezeket az egységes feltételeket az esetleges fejlemények függvényében módosítani kell.
törölve
_________________
25 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)   Az e rendelettel létrehozott bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az 1085/2006/EK rendelet26 a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások, valamint a 389/2006/EK tanácsi rendelet27 3. cikkének a végrehajtása tekintetében is.
törölve
_________________
26 A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).
27 A Tanács 389/2006/EK rendelete (2006. február 27.) a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló 2667/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2006.3.7., 5. o.).
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)   Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai és demokratikus ellenőrzése, valamint elszámoltathatósága. Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve mind a hatékonyságot, mind pedig a legitimitást.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1a.  „támogatás méltányos elosztásának elve”: a teljesítményalapú megközelítésnek egy korrekciós célú elosztási mechanizmussal történő kiegészítése azokban az esetekben, amikor a kedvezményezettnek nyújtott támogatás egyébként aránytalanul alacsony vagy magas lenne a többi kedvezményezetthez képest, figyelembe véve az érintett lakosság szükségleteit és a reformok terén a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez viszonyítva tett relatív előrelépést, illetve a csatlakozási tárgyalások során tett előrelépést;
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az IPA III általános célja, hogy támogassa az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre ezeknek a kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos igazodásuk céljából szükségük van, és ezáltal hozzájárul e kedvezményezettek stabilitásához, biztonságához és jólétéhez.
(1)  Az IPA III általános célja, hogy támogassa a kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre ezeknek a kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek és vívmányoknak való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos igazodásuk céljából szükségük van, és ezáltal hozzájárul a békéhez, a stabilitáshoz, a biztonsághoz és a jóléthez, valamint az Unió stratégiai érdekeihez.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  A jogállamiság, a demokrácia megerősítése, az emberi jogok, az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, a civil társadalomnak és a biztonságnak az erősítése, valamint a migráció szabályozásának, ezen belül pedig a határigazgatásnak a javítása;
a)  A jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok – ezen belül a kisebbségekhez tartozók és a gyermekek jogainak – tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség, az alapvető jogok és a nemzetközi jog, a civil társadalom, a tudományos élet szabadsága, a béke és a biztonság, a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség és a tolerancia erősítése;
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)   A kényszerű és irreguláris migráció kezelése annak biztosításával, hogy a migráció biztonságos, rendezett és szabályos módon történjen, és a nemzetközi védelem hozzáférhető legyen;
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  A közigazgatás hatékonyságának megerősítése, valamint a strukturális reformok és a jó kormányzás megvalósítása minden szinten;
b)  A közigazgatás hatékonyságának megerősítése és az átláthatóság, a strukturális reformok, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, valamint a minden szinten – többek között a közbeszerzés, az állami támogatások, a piaci verseny, a külföldi befektetések és a szellemi tulajdon területén megvalósuló – jó kormányzás támogatása;
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szabályainak, szabványainak, szakpolitikáinak és gyakorlatának az Unió szintjéhez való igazítása, a megbékélés és a jó szomszédi viszonyok, valamint az emberek közötti kapcsolatok és kommunikáció megerősítése;
c)  A kedvezményezettek szabályainak, normáinak, szakpolitikáinak és gyakorlatának az Unió szintjéhez való igazítása, többek között a KKBP területén, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a belső és külső megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok, valamint a békeépítés és a konfliktusmegelőzés megerősítése többek között a bizalomépítés és a közvetítés, az inkluzív és integrált oktatás, az emberek közötti kapcsolatok, a tömegtájékoztatás szabadsága és a kommunikáció révén;
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  A gazdasági és társadalmi fejlődés megerősítése a megnövekedett hálózati összekapcsoltság és regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint szociális és foglalkoztatási politikák révén, a környezetvédelem megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése;
d)  A gazdasági, társadalmi és területi fejlődés és kohézió megerősítése többek között a megnövekedett hálózati összekapcsoltság és regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint szociális és foglalkoztatási politikák, a szegénység és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális védelemnek és a befogadásnak az állami szintű regionális együttműködési struktúrák, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közösségi alapú kezdeményezések kapacitásainak erősítése révén történő előmozdítása, a vidéki térségekbe irányuló beruházások támogatása, valamint az üzleti és befektetési környezet javítása révén;
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  A környezetvédelem megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése, ezáltal pedig munkalehetőségek teremtése, különösen a fiatalok számára;
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  A területi és a határokon átnyúló együttműködés támogatása;
e)  A területi és a határokon átnyúló együttműködés támogatása, ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az IPA III 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 14 500 000 000 EUR.
(1)  Az IPA III 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 13 009 976 000 EUR (folyó áron 14 663 401 000 EUR).
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, és bármilyen, az előcsatlakozási támogatás utódprogramjához kapcsolódó tevékenységet az [NDICI-rendelet] 20. cikkével összhangban.
(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg meghatározott százaléka a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra kerül felhasználásra, ezen belül előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, az intézmények megerősítésének és az igazgatási kapacitások kiépítésének támogatására, a vállalati információtechnológiai rendszereket is ideértve, továbbá bármilyen, az előcsatlakozási támogatás utódprogramjának előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységre.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet végrehajtása során koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.
(1)  E rendelet alkalmazása során koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységekre az [NDICI rendelet] vonatkozik, amennyiben arra ebben a rendeletben utalás történik.
(2)  Az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységekre az (EU) .../... rendelet [NDICI rendelet] vonatkozik, amennyiben arra ebben a rendeletben utalás történik.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap30, az Európai Szociális Alap Plusz31 és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap32 keretében meghatározott típusú tevékenységekre lehet nyújtani.
(4)  Az IPA III keretében nyújtandó támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap30, az Európai Szociális Alap Plusz31, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap32 és a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap keretében meghatározott típusú tevékenységekre lehet nyújtani nemzeti szinten, valamint határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti vagy makroregionális vonatkozásban.
__________________
__________________
30 COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
30 COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
31 COM(2018) 382 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+).
31 COM(2018) 382 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+).
32 COM(2018) 392 final Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
32 COM(2018) 392 final Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)   A Bizottság az IPA III forrásainak meghatározott százalékát az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek az európai strukturális és beruházási alapokban (esb-alapok), különösen az Európai Szociális Alapban (ESZA) való részvételre történő felkészítésére különíti el.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az [ERFA]32 hozzájárul az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Ezeket a programokat és intézkedéseket a Bizottság a 16. cikkel összhangban fogadja el. Az IPA–határokon átnyúló együttműködésből származó hozzájárulás összegének meghatározására az [ETE-rendelet] 10. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjainak irányítására az [ETE-rendelettel] összhangban kerül sor.
(5)  Az [ERFA]32 hozzájárul a kedvezményezettek és egy vagy több tagállam közötti, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Ezeket a programokat és intézkedéseket a Bizottság a 16. cikkel összhangban fogadja el. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjaiból származó hozzájárulás összegének meghatározására az [ETE-rendelet] 10. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor, és az IPA III hozzájárulás legfelső határa 85%. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjainak irányítására az [ETE-rendelettel] összhangban kerül sor.
________________________
_____________________
32 COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
32 COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 8 bekezdés
(8)  Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerinti cselekvési programokban és intézkedésekben való részvételre nem csak azok az országok, területek és régiók jogosultak, amelyek az I. mellékletben szerepelnek, amennyiben a végrehajtandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű.
(8)  Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerinti cselekvési programokban és intézkedésekben való részvételre nem csak azok az országok, területek és régiók jogosultak, amelyek az I. mellékletben szerepelnek, amennyiben az alkalmazandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az e rendelet végrehajtására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatázotott bővítéspolitikai keret, az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó megállapodások, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják. A Bizottság gondoskodik a támogatás és a bővítéspolitikai keret közötti koherenciáról.
(1)  Az e rendelet alkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatározott bővítéspolitikai keret, a kedvezményezettekkel jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó megállapodások, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják. A Bizottság gondoskodik a támogatás és az átfogó bővítéspolitikai keret közötti koherenciáról.
A főképviselő/alelnök és a Bizottság biztosítja az Unió külső tevékenysége és a bővítési politika közötti koordinációt a 3. cikkben meghatározott szakpolitikai célkitűzések keretei között.
Az e rendelet szerinti programozást a Bizottság koordinálja az EKSZ megfelelő bevonása mellett.
A támogatás nyújtásának alapját a bővítéspolitikai keret képezi.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és adott esetben kezelik a fenntartható fejlesztési célok33 közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek.
(2)  Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, az emberi jogi konfliktusok megelőzése és megoldása, a migráció és a kényszerű migráció, a biztonság, a társadalmi és regionális kohézió, a szegénység csökkentése és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és adott esetben foglalkoznak a fenntartható fejlesztési célok34 közötti összefüggésekkel, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Céljuk, hogy a teljes pénzügyi keretösszeg legalább 16%-a az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez járuljon hozzá.
__________________
____________________
33 https://ec.europa.eu/europeaid/policies/sustainable-development-goals_en
33 https://ec.europa.eu/europeaid/policies/sustainable-development-goals_en
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a koherencia biztosítása érdekében, valamint törekednek arra, hogy elkerüljék az IPA III-ból, illetve az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott egyéb támogatás közötti átfedéseket, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel, és nevezetesen a nemzetközi fejlesztéshatékonysági elvekkel35. A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat, az információk gyakori cseréjét, a támogatás koordinációjára irányuló inkluzív üléseket, és a koordináció kulcsfontosságú lépésnek számít az Unió és a tagállamok programozási eljárásaiban.
(3)  A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a koherencia biztosítása érdekében, elkerülve az IPA III-ból, illetve az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott egyéb támogatások közötti átfedéseket, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel és különösen a nemzetközi fejlesztéshatékonysági elvekkel.35 A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat, az információk gyakori cseréjét, a támogatás koordinációjára irányuló inkluzív üléseket, és e koordináció kulcsfontosságú lépésnek számít az Unió és a tagállamok programozási eljárásaiban. A támogatás célja, hogy biztosítsa az összhangot az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájával, az alapok hatékony és eredményes végrehajtásával, a partnerség elvére vonatkozó mechanizmusokkal és a területfejlesztés integrált megközelítésével.
_________________
_________________
35 https://ec.europa.eu/europeaid/policies/eu-approach-aid-effectiveness_en
35 https://ec.europa.eu/europeaid/policies/eu-approach-aid-effectiveness_en
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság a kedvezményezettekkel partnerségben jár el. A partnerségbe adott esetben be kell vonni az illetékes nemzeti és helyi hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a kialakítási, végrehajtási és nyomonkövetési szakaszban.
A Bizottság ösztönzi az érintett szereplők közötti koordinációt. Az IPA III támogatás megerősíti a társadalmi szervezetek kapacitásait, amelyek adott esetben a támogatás közvetlen kedvezményezettjei;
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – cím
VÉGREHAJTÁS
PROGRAMOZÁSI KERET ÉS VÉGREHAJTÁS
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az IPA III keretében történő támogatás a 3. cikkben említett egyedi célkitűzések elérését szolgáló IPA programozási keretén fog alapulni. Az IPA programozási keretét a Bizottság hozza létre az Unió többéves pénzügyi keretének időtartamára.
(1)  Ezt a rendeletet ki kell egészíteni egy IPA programozási kerettel, amely további rendelkezéseket állapít meg a 3. cikkben említett konkrét célkitűzések megvalósításának módjáról. Az IPA programozási keretet a Bizottság határozza meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, e cikk 3. bekezdésének megfelelően.
A Bizottság a programozási időszak kezdete előtt kellő időben benyújtja az Európai Parlamentnek a vonatkozó programozási dokumentumokat. Ezek a dokumentumok rögzítik a tematikus keretenként, illetve – amennyiben rendelkezésre áll – országonként/régiónként előirányzott indikatív támogatásokat, a várható eredményeket és a kiválasztott támogatási módozatokat.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret határain belül.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Az IPA programozási keretének kellően figyelembe vennie a vonatkozó nemzeti stratégiákat és ágazati szakpolitikákat.
Az IPA programozási kerete kellően figyelembe veszi a vonatkozó európai parlamenti állásfoglalásokat és álláspontokat, nemzeti stratégiákat és ágazati szakpolitikákat.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  A (4) bekezdés sérelme nélkül az IPA programozási keretét végrehajtási jogi aktus útján a Bizottság fogadja el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)  E cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az IPA programozási keretét – ideértve a méltányos részesedés megvalósítására irányuló rendelkezéseket – a 14. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a Bizottság fogadja el. Az IPA programozási kerete legkésőbb 2025. június 30-án lejár. A Bizottság 2025. június 30-ig új IPA programozási keretet fogad el, amely a félidős értékelésen alapul, összhangban van az egyéb külső finanszírozási eszközökkel, és figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. A Bizottság szükség esetén felülvizsgálhatja az IPA programozási keret végrehajtásának hatékonyságát is, különösen a 6. cikkben említett szakpolitikai keret jelentős változása esetén, és figyelembe véve az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az IPA programozási keretének az abban meghatározott célok elérése terén tett előrehaladás értékelését lehetővé tevő mutatókat kell tartalmaznia.
(5)  Az IPA programozási keretének a IV. mellékletben megállapított egyértelmű és ellenőrizhető teljesítménymutatókon kell alapulnia, amelyek az ott meghatározott célok elérése terén tett előrehaladást értékelik, többek között az alábbi területeken elért előrehaladást és eredményeket:
a)  demokrácia, jogállamiság, valamint független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer;
b)  emberi jogok és alapvető szabadságok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogait;
c)  nemek közötti egyenlőség és a nők jogai;
d)  a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem;
e)  megbékélés, békeépítés, jószomszédi kapcsolatok;
f)  a tömegtájékoztatás szabadsága;
g)  az éghajlatváltozás kezelése, valamint a Párizsi Megállapodásban előírt kötelezettségeknek való megfelelés.
A Bizottság belefoglalja az említett mutatók tekintetében elért előrehaladást az éves jelentéseibe.
Az e rendeletben alkalmazott teljesítményalapú megközelítésről az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani.
Módosítás 124