Index 
Elfogadott szövegek
2019. március 28., Csütörtök - Strasbourg 
A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása (Koszovó) ***I
 Az emberi fogyasztásra szánt víz minősége ***I
 A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelése ***I
 Az egyes online közvetítésekre, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlása ***I
 A Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozása ***I
 „Erasmus”: uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram ***I
 A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozása ***I
 A 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament
 A venezuelai szükséghelyzet
 A jogállamiság helyzete és a korrupció elleni küzdelem, különösen Máltán és Szlovákiában
 A dízelbotrány legújabb fejleményei
 Az Európai Békekeret létrehozásáról szóló határozat

A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása (Koszovó) ***I
PDF 123kWORD 44k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (Koszovó*) (COM(2016)0277 – C8-0177/2016 – 2016/0139(COD))
P8_TA(2019)0319A8-0261/2016

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Az emberi fogyasztásra szánt víz minősége ***I
PDF 389kWORD 145k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2017)0753 – C8-0019/2018 – 2017/0332(COD))
P8_TA-PROV(2019)0320A8-0288/2018

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0753),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0019/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a cseh képviselőház, az ír parlament, az osztrák szövetségi tanács és az Egyesült Királyság Alsóháza által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. május 16-i véleményére(2),

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2018. május 18-i levélre,

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0288/2018),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(4), figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 161, 187, 206 és 213
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A 98/83/EK irányelv jogi keretet hozott létre annak érdekében, hogy a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által óvja az emberi egészséget az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól. Ennek az irányelvnek ugyanezt a célt kell szolgálnia. E cél érdekében uniós szinten van szükség azoknak a minimumkövetelményeknek a meghatározására, amelyeknek az e célra szánt víznek meg kell felelnie. A tagállamoknak meg kell hozniuk az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz mentes legyen bármiféle mikroorganizmustól és parazitától, valamint olyan anyagoktól, amelyek akár veszélyt is jelenhetnek az emberi egészségre nézve, és biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz megfeleljen az említett minimumkövetelményeknek.
(2)  A 98/83/EK irányelv jogi keretet hozott létre annak érdekében, hogy a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által óvja az emberi egészséget az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól. Ennek az irányelvnek ugyanezt a célt kell szolgálnia, és mindenki számára biztosítania kell az ilyen vízhez való egyetemes hozzáférést az Unióban. E cél érdekében uniós szinten van szükség azoknak a minimumkövetelményeknek a meghatározására, amelyeknek az e célra szánt víznek meg kell felelnie. A tagállamoknak meg kell hozniuk minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz mentes legyen bármiféle mikroorganizmustól és parazitától, valamint olyan anyagoktól, amelyek akár veszélyt is jelenhetnek az emberi egészségre nézve, és biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz megfeleljen az említett minimumkövetelményeknek.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   A Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i közleményével összhangban ezen irányelvnek arra kell törekednie, hogy ösztönözze a vízi erőforrások hatékony felhasználását és a fenntarthatóságot, ezáltal teljesítve a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseket.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
(2b)   Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2010. július 28-án elismerte a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való emberi jogot, így a tiszta ivóvízhez való hozzáférés nem korlátozható amiatt, hogy a végfelhasználó nem tudja azt megfizetni.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
2 c preambulumbekezdés (új)
(2c)   Összhangot kell teremteni az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve1a és ezen irányelv között.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
2 d preambulumbekezdés (új)
(2d)   Az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek tükrözniük kell a vízszolgáltatók nemzeti helyzetét és körülményeit a tagállamokban.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A természetes ásványvizeket és a gyógyszernek minősülő vizeket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatálya alól, mivel a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv68, illetve a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv69 foglalkozik az ilyen vizekkel. Azonban a 2009/54/EK irányelv a természetes ásványvizekre és a forrásvizekre egyaránt vonatkozik, és csak az ásványvizeket kell kizárni ezen irányelv hatálya alól. A 2009/54/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a forrásvizeknek meg kell felelniük ezen irányelv előírásainak. Az emberi fogyasztásra szánt, palackozott vagy tartályokba töltött, értékesítésre, illetve valamely élelmiszer gyártásában, készítésében vagy kezelésére való felhasználásra szánt víznek meg kell felelnie ezen irányelv előírásainak a megfelelési helyen (a csapban), és onnantól a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet70 2. cikke második albekezdésének megfelelően élelmiszernek kell tekintetni.
(3)  A természetes ásványvizeket és a gyógyszernek minősülő vizeket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatálya alól, mivel a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv68, illetve a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv69 foglalkozik az ilyen vizekkel. Azonban a 2009/54/EK irányelv a természetes ásványvizekre és a forrásvizekre egyaránt vonatkozik, és csak az ásványvizeket kell kizárni ezen irányelv hatálya alól. A 2009/54/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a forrásvizeknek meg kell felelniük ezen irányelv előírásainak. Ez a kötelezettség azonban nem terjeszthető ki az ezen irányelv I. mellékletének A. részében szereplő mikrobiológiai paraméterekre. Az emberi fogyasztásra szánt, közüzemi vízellátásból vagy magánkutakból származó, palackozott vagy tartályokba töltött, értékesítésre, illetve valamely élelmiszer gyártásában, készítésében vagy kezelésére való felhasználásra szánt víznek a főszabály szerint továbbra is meg kell felelnie ezen irányelv előírásainak a megfelelési helyen, és onnantól a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet70 2. cikke második albekezdésének megfelelően élelmiszernek kell tekinteni. Az alkalmazandó élelmiszer-biztonsági követelmények tiszteletben tartása esetén a nemzeti hatóságoknak hatáskört kell kapniuk arra, hogy engedélyezzék a víz élelmiszer-feldolgozó ágazatban való újrafelhasználását.
_________________
_________________
68 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (átdolgozás) (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).
68 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (átdolgozás) (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).
69 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
69 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
70 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
70 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A vízhez való jogról szóló európai polgári kezdeményezés („Right2Water”)71 lezárását követően uniós szintű nyilvános konzultáció indult, és a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében sor került a 98/83/EK irányelv értékelésére72. Ennek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a 98/83/EK irányelv bizonyos rendelkezéseit naprakésszé kell tenni. Négy fejlesztendő területet azonosítottak, nevezetesen a minőséget meghatározó számszerű értékek listáját, a kockázatalapú megközelítésre való korlátozott hagyatkozást, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések pontatlanságát, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő anyagok jóváhagyási rendszerei közötti egyenlőtlenségeket. Ezen túlmenően a vízhez való joggal kapcsolatos európai polgári kezdeményezés külön problémaként azonosította azt a tényt, hogy a lakosság egy része – különösen a társadalom perifériáján – nem fér hozzá emberi fogyasztásra szánt vízhez, pedig ez szerepel az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljai között (6. célkitűzés). Az utolsó megoldandó kérdés pedig a vízügyi infrastruktúra karbantartására és felújítására irányuló beruházások alacsony szintjére visszavezethető vízszivárgással kapcsolatos tudatosság hiánya; amire az Európai Számvevőszék vízügyi infrastruktúráról szóló különjelentése73 is rámutatott.
(4)  A vízhez való jogról szóló európai polgári kezdeményezés („Right2Water”)71 – amely felszólította az Uniót, hogy fokozza a vízhez való egyetemes hozzáférés elérésére irányuló erőfeszítéseit – lezárását követően uniós szintű nyilvános konzultáció indult, és a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében sor került a 98/83/EK irányelv72 értékelésére. Ennek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a 98/83/EK irányelv bizonyos rendelkezéseit naprakésszé kell tenni. Négy fejlesztendő területet azonosítottak, nevezetesen a minőséget meghatározó számszerű értékek listáját, a kockázatalapú megközelítésre való korlátozott hagyatkozást, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések pontatlanságát, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő anyagok jóváhagyási rendszerei közötti egyenlőtlenségeket, valamint ennek emberi egészséget érintő következményeit. Ezen túlmenően a vízhez való joggal kapcsolatos európai polgári kezdeményezés külön problémaként azonosította azt a tényt, hogy a lakosság egy része – a kiszolgáltatott és a társadalom perifériájára szorult csoportokkorlátozottan vagy nem férnek hozzá emberi fogyasztásra szánt, megfizethető árú vízhez, pedig ez szerepel az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljai értelmében vállalt kötelezettségek között (6. célkitűzés). Ezzel összefüggésben az Európai Parlament elismerte, hogy mindenkinek joga van az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférésre az Unióban. Az utolsó megoldandó kérdés pedig a vízügyi infrastruktúra karbantartására és felújítására irányuló beruházások alacsony szintjére, valamint a vízhálózatok olykor elégtelen ismeretére visszavezethető vízszivárgással kapcsolatos tudatosság hiánya, amire az Európai Számvevőszék vízügyi infrastruktúráról szóló különjelentése73 is rámutatott.
_________________
_________________
71 COM(2014)0177.
71 COM(2014)0177.
72 SWD(2016)0428.
72 SWD(2016)0428.
73 Az Európai Számvevőszék 12/2017. sz. különjelentése: „Az ivóvíz-irányelv végrehajtása: Bulgáriában, Magyarországon és Romániában javult a víz minősége és az ivóvízhez való hozzáférés, de továbbra is jelentősek a beruházási igények”.
73 Az Európai Számvevőszék 12/2017. sz. különjelentése: „Az ivóvíz-irányelv végrehajtása: Bulgáriában, Magyarországon és Romániában javult a víz minősége és az ivóvízhez való hozzáférés, de továbbra is jelentősek a beruházási igények”.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   Az Egyesült Nemzetek 6. számú fenntartható fejlesztési célja alapján kitűzött ambiciózus célok elérése érdekében a tagállamokat kötelezni kell cselekvési tervek végrehajtására annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig mindenki egyetemes és igazságos hozzáférést kapjon a biztonságos és megfizethető ivóvízhez.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)   Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalást fogatott el a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   Az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz alapvető szerepet játszik az Unió arra irányuló folyamatos erőfeszítéseiben, hogy erősítse az emberi egészség és a környezet védelmét az endokrin károsító vegyi anyagokkal szemben. Az endokrin károsító vegyületek ezen irányelvben történő szabályozása ígéretes lépés az endokrin károsító anyagokra vonatkozó aktualizált uniós stratégiának megfelelően, amelyet a Bizottság köteles minden további késedelem nélkül végrehajtani.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Amennyiben a tudományos ismeretek nem elegendők az emberi egészségre jelentett veszély vagy annak hiányának megállapításához, vagy az emberi fogyasztásra szánt vízben található anyag megengedett értékének meghatározásához, az említett anyagot az elővigyázatosság elve alapján megfigyelési listára kell helyezni, amíg egyértelműbb tudományos adatok nem állnak rendelkezésre. A tagállamoknak ezért külön kell ellenőrizniük ezeket az újonnan megjelenő paramétereket.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)   Az indikátor paramétereknek nincs közvetlen közegészségügyi hatásuk. Ugyanakkor fontos eszközök, amelyek lehetővé teszik a víztermelő és -elosztó rendszerek működésének megállapítását és a víz minőségének értékelését. Elősegítik a vízkezelés működési zavarainak azonosítását, és fontos szerepet játszanak a vízminőségbe vetett fogyasztói bizalom növelésében és fenntartásában. Ezért a tagállamoknak nyomon kell követniük ezeket a mutatókat.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Amennyiben a területükön az emberi egészség védelme érdekében szükséges, a tagállamoknak kötelezően meg kell határozniuk az I. mellékletben nem szereplő további paraméterekre vonatkozó értékeket.
(7)  Amennyiben az elővigyázatosság elvének teljes körű érvényesítése és a területükön az emberi egészség védelme érdekében szükséges, a tagállamoknak kötelezően meg kell határozniuk az I. mellékletben nem szereplő további paraméterekre vonatkozó értékeket.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A 98/83/EK irányelv csak korlátozott mértékben foglalkozott a megelőző biztonsági tervezéssel és a kockázatalapú elemekkel. A kockázatalapú megközelítés első elemeit már 2015-ben bevezették a 2015/1787/EU irányelvvel, amely módosította a 98/83/EK irányelvet annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye az általuk létrehozott ellenőrzési programoktól való eltérést, amennyiben hiteles kockázatértékeléseket végeznek, például a WHO ivóvíz-minőségre vonatkozó iránymutatásai76 alapján. Az ivóvízbiztonsági tervet meghatározó iránymutatások és az ivóvízellátás biztonságára vonatkozó EN 15975-2 szabvány együtt alkotják azokat a nemzetközileg elismert elveket, amelyeken az ivóvíz előállítása, elosztása, paramétereinek ellenőrzése és elemzése alapul. Ezeket az irányelvben meg kell tartani. Annak érdekében, hogy ezek az elvek ne csupán az ellenőrzési szempontok esetében érvényesüljenek, valamint hogy az időt és az erőforrásokat a valódi kockázatokra és a hibaforrásoknál végrehajtott költséghatékony intézkedésekre lehessen összpontosítani, elkerülve a nem releváns kérdésekre irányuló elemzéseket és erőfeszítéseket, helyénvaló bevezetni egy átfogó kockázatalapú megközelítést az ellátási lánc egészében, a vízkivételi területtől az elosztáson át a csapig. E megközelítésnek három lábon kell állnia: az első a vízkivétel területére jellemző veszélyek tagállamok általi felmérése („veszélyértékelés”), összhangban a WHO iránymutatásaival és az ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutatóval77; a második a vízszolgáltató lehetősége arra, hogy az ellenőrzést a fő kockázatokhoz igazítsa („az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés”); a harmadik pedig a házi elosztó rendszerből eredő kockázatok (pl. Legionella vagy ólomszennyezés) tagállamok általi értékelése („a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés”). Ezek az értékeléseket rendszeresen felül kell vizsgálni, többek között az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási események, a vízkivételi területen az emberi tevékenységben bekövetkező változások, vagy a forrásokat érintő események nyomán. A kockázatalapú megközelítés biztosítja az illetékes hatóságok és a vízszolgáltatók közötti folyamatos információcserét.
(8)  A 98/83/EK irányelv csak korlátozott mértékben foglalkozott a megelőző biztonsági tervezéssel és a kockázatalapú elemekkel. A kockázatalapú megközelítés első elemeit már 2015-ben bevezették a 2015/1787/EU irányelvvel, amely módosította a 98/83/EK irányelvet annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye az általuk létrehozott ellenőrzési programoktól való eltérést, amennyiben hiteles kockázatértékeléseket végeznek, például a WHO ivóvíz-minőségre vonatkozó iránymutatásai76 alapján. Az ivóvízbiztonsági tervet meghatározó iránymutatások és az ivóvízellátás biztonságára vonatkozó EN 15975-2 szabvány együtt alkotják azokat a nemzetközileg elismert elveket, amelyeken az ivóvíz előállítása, elosztása, paramétereinek ellenőrzése és elemzése alapul. Ezeket az irányelvben meg kell tartani. Annak érdekében, hogy ezek az elvek ne csupán az ellenőrzési szempontok esetében érvényesüljenek, valamint hogy az időt és az erőforrásokat a valódi kockázatokra és a hibaforrásoknál végrehajtott költséghatékony intézkedésekre lehessen összpontosítani, elkerülve a nem releváns kérdésekre irányuló elemzéseket és erőfeszítéseket, helyénvaló bevezetni egy átfogó kockázatalapú megközelítést az ellátási lánc egészében, a vízkivételi területtől az elosztáson át a csapig. E megközelítésnek a 2000/60/EK irányelv keretében felhalmozott ismereteken és végrehajtott intézkedéseken kell alapulnia, és hatékonyabban figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás vízkészletre gyakorolt hatását. A kockázatalapú megközelítésnek három lábon kell állnia: az első a vízkivétel területére jellemző veszélyek tagállamok általi felmérése („veszélyértékelés”), összhangban a WHO iránymutatásaival és az ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutatóval77; a második a vízszolgáltató lehetősége arra, hogy az ellenőrzést a fő kockázatokhoz igazítsa („az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés”); a harmadik pedig a házi elosztó rendszerből eredő kockázatok (pl. Legionella vagy ólomszennyezés) tagállamok általi értékelése, külön középpontba állítva az elsőbbségi helyszíneket („a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés”). Ezek az értékeléseket rendszeresen felül kell vizsgálni, többek között az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási események, a vízkivételi területen az emberi tevékenységben bekövetkező változások, vagy a forrásokat érintő események nyomán. A kockázatalapú megközelítés biztosítja az illetékes hatóságok, a vízszolgáltatók és más érdekelt felek – köztük a szennyezés forrásáért vagy a szennyezés kockázatáért felelős érdekeltek – közötti folyamatos információcserét. Kivételként a kockázati megközelítés végrehajtását hozzá kell igazítani a vizet sótalanító és az utasokat szállító tengeri hajók sajátos korlátaihoz. Az európai lobogó alatt közlekedő hajók a nemzetközi vizeken történő hajózás során megfelelnek a nemzetközi szabályozási keretnek. Ezen túlmenően külön korlátozások vonatkoznak az emberi fogyasztásra szánt víz fedélzeten való szállítására és előállítására, ezért ezen irányelv rendelkezéseit ennek megfelelően ki kell igazítani.
_________________
_________________
76 Egészségügyi Világszervezet: Iránymutatások az ivóvíz minőségéről, negyedik kiadás, 2011. http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en/index.html
76 Egészségügyi Világszervezet: Iránymutatások az ivóvíz minőségéről, negyedik kiadás, 2011. http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en/index.html
77 Ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutató: Kockázatértékelés lépésről lépésre a vízszolgáltatók számára, Egészségügyi Világszervezet, 2009. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/75141/1/9789241562638_eng.pdf
77 Ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutató: Kockázatértékelés lépésről lépésre a vízszolgáltatók számára, Egészségügyi Világszervezet, 2009. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/75141/1/9789241562638_eng.pdf
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   A vízkészletek nem hatékony felhasználása, különösen a vízellátási infrastruktúrában bekövetkező szivárgás az emberi fogyasztásra szánt szűkös vízkészletek túlzott kiaknázásához vezet. Ez komolyan akadályozza a tagállamokat abban, hogy elérjék a 2000/60/EK irányelv alapján kitűzött célokat.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A veszélyértékelés során az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához szükséges kezelés mértékének csökkentését kell szem előtt tartani, például törekedni kell az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestek szennyezését okozó tényezők mérséklésére. E célból a tagállamoknak azonosítaniuk kell az e víztesteket érintő veszélyeket és lehetséges szennyezési forrásokat, és nyomon kell követniük az általuk a veszélyértékelés alapján relevánsnak ítélt szennyezőanyagokat (például mikroműanyagok, nitrátok, növényvédő szerek vagy a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv78 alapján meghatározott gyógyszerek), a területen természetesen előforduló szennyezőanyagokat (pl. arzén), vagy a vízszolgáltatók bejelentéseiben szereplő anyagokat (pl. egy adott paraméter értékeinek hirtelen növekedése a kezeletlen vízben). Ezeket a paramétereket az illetékes hatóságoknak jelzésként kell használniuk arra, hogy a vízszolgáltatókkal és az érdekelt felekkel együttműködve csökkentsék a víztestek terhelését, például megelőző vagy kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak (ideértve szükség esetén az egészségre gyakorolt hatások megismerésére irányuló kutatást), valamint biztosítsák e víztestek védelemét és a szennyezés forrásainak kezelését.
(9)  A veszélyértékelés során a kockázatértékeléssel kapcsolatban kifejezetten az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához szükséges kezelés mértékének csökkentésén alapuló holisztikus megközelítést kell követni, például törekedni kell az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestek szennyezését vagy a szennyezés kockázatát okozó tényezők mérséklésére. E célból a tagállamoknak azonosítaniuk kell az e víztesteket érintő veszélyeket és lehetséges szennyezési forrásokat, és nyomon kell követniük az általuk a veszélyértékelés alapján relevánsnak ítélt szennyezőanyagokat (például mikroműanyagok, nitrátok, növényvédő szerek vagy a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv78 alapján meghatározott gyógyszerek), a területen természetesen előforduló szennyezőanyagokat (pl. arzén), vagy a vízszolgáltatók bejelentéseiben szereplő anyagokat (pl. egy adott paraméter értékeinek hirtelen növekedése a kezeletlen vízben). A 2000/60/EK irányelvvel összhangban ezeket a paramétereket az illetékes hatóságoknak jelzésként kell használniuk arra, hogy az összes érdekelt féllel – köztük a szennyezési forrásokért vagy a potenciális szennyezési forrásokért felelős érkekeltekkel – együttműködve csökkentsék a víztestek terhelését, például megelőző vagy kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak (ideértve szükség esetén az egészségre gyakorolt hatások megismerésére irányuló kutatást), valamint biztosítsák e víztestek védelemét és a szennyezés forrásainak vagy kockázatának kezelését. Amennyiben valamely tagállam a kockázatértékelés keretében megállapítja, hogy egy paraméter nincs jelen egy adott vízkivételi területen (például mert az anyag sohasem fordul elő a talajvízben vagy a felszíni vizekben), akkor a tagállamnak tájékoztatnia kell az érintett vízszolgáltatókat, és lehetővé teheti számukra, hogy a szolgáltatás kockázatértékelésének elvégzése nélkül csökkentsék e paraméter ellenőrzési gyakoriságát, vagy levegyék a paramétert az ellenőrizendő paraméterek listájáról.
_________________
_________________
78 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
78 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének értékelésére használt számszerű értékeket azon a ponton kell betartani, ahol az emberi fogyasztásra szánt vizet a megfelelő felhasználó rendelkezésére bocsátják; azonban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét befolyásolhatják a házi elosztó rendszerek. A WHO szerint az Unióban a Legionella a legveszélyesebb vízi kórokozó. A meleg vizes rendszerekben terjed, és belégzéssel fertőz, például zuhanyozás közben. Ezért egyértelműen a házi elosztó rendszerekhez kapcsolódik. Mivel észszerűtlenül magas költségekkel járna egy egyoldalú kötelezettség előírása minden magán- és nyilvános létesítmény ellenőrzésére e kórokozó tekintetében, a házi elosztási kockázatértékelés alkalmasabb e kihívás kezelésére. A házi elosztási kockázatértékelés során figyelembe kell venni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből és anyagokból eredő lehetséges kockázatokat is. A házi elosztási kockázatértékelés során ezért többek között az elsőbbségi létesítményekre kell összpontosítani, értékelve a házi elosztó rendszerből és a kapcsolódó termékekből és anyagokból eredő kockázatokat, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek teljesítményét a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet79 szerinti teljesítménynyilatkozat alapján. A teljesítménynyilatkozattal együtt az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet80 31. és 33. cikkében említett információkat is rendelkezésre kell bocsátani. Az értékelés alapján a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük többek között annak biztosítása érdekében, hogy a WHO erre vonatkozó iránymutatásaival81 összhangban megfelelő ellenőrzési és kezelési intézkedések álljanak rendelkezésre (például megbetegedések esetén), valamint hogy az építési termékekből származó szennyeződés ne veszélyeztesse az emberi egészséget. Azonban a 305/2011/EU rendelet sérelme nélkül, amennyiben ezek az intézkedések a termékek és anyagok Unión belüli szabad mozgásának korlátozását jelentenék, a korlátozásnak kellően megalapozottnak és szigorúan arányosnak kell lennie, és nem vezethet a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetéshez vagy a kereskedelem rejtett korlátozásához.
(11)  Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének értékelésére használt számszerű értékeket azon a ponton kell betartani, ahol az emberi fogyasztásra szánt vizet a megfelelő felhasználó rendelkezésére bocsátják; azonban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét befolyásolhatják a házi elosztó rendszerek. A WHO szerint az Unióban a Legionella a legveszélyesebb vízi kórokozó, különösen a Legionella pneumophila, amely a legionárius betegség eseteinek többségét okozza az Unióban. A meleg vizes rendszerekben terjed, és belégzéssel fertőz, például zuhanyozás közben. Ezért egyértelműen a házi elosztó rendszerekhez kapcsolódik. Mivel észszerűtlenül magas költségekkel járna, és ellentétes lenne a szubszidiaritás elvével egy egyoldalú kötelezettség előírása minden magán- és nyilvános létesítmény ellenőrzésére e kórokozó tekintetében, a házi elosztási kockázatértékelés alkalmasabb e kihívás kezelésére, különös figyelmet fordítva az elsőbbségi helyszínekre. A házi elosztási kockázatértékelés során figyelembe kell venni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből és anyagokból eredő lehetséges kockázatokat is. A házi elosztási kockázatértékelés során ezért többek között az elsőbbségi létesítményekre kell összpontosítani, értékelve a házi elosztó rendszerből és a kapcsolódó termékekből, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből eredő kockázatokat. A teljesítménynyilatkozattal együtt az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet80 31. és 33. cikkében említett információkat is rendelkezésre kell bocsátani. Az értékelés alapján a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük többek között annak biztosítása érdekében, hogy a WHO erre vonatkozó iránymutatásaival81 összhangban megfelelő ellenőrzési és kezelési intézkedések álljanak rendelkezésre (például megbetegedések esetén), valamint hogy az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező anyagokból származó szennyeződés ne veszélyeztesse az emberi egészséget.
_________________
_________________
79 Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
80 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.). Egészségügyi Világszervezet:
80 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.). Egészségügyi Világszervezet:
81 Egészségügyi Világszervezet: A Legionella és a legionellosis megelőzése, 2007., http://www.who.int/water_sanitation_health/emerging/legionella.pdf
81 Egészségügyi Világszervezet: A Legionella és a legionellosis megelőzése, 2007., http://www.who.int/water_sanitation_health/emerging/legionella.pdf
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A 98/83/EK irányelvnek a kezelés, a berendezések és az anyagok minőségbiztosításával kapcsolatos rendelkezései nem jártak sikerrel az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek belső piacán jelentkező akadályok felszámolásában. Továbbra is nemzeti termékjóváhagyások vannak érvényben, a különböző tagállamokban eltérő követelményekkel. Ez megnehezíti és költségessé teszi a gyártók számára termékeik Unió-szerte történő forgalmazását. A technikai akadályok csak akkor szüntethetők meg, ha a 305/2011/EU rendelet alapján harmonizált műszaki előírások lépnek életbe az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékekre vonatkozóan. Az említett rendelet lehetővé teszi az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékekre vonatkozó értékelési módszereket harmonizáló európai szabványok kidolgozását, továbbá küszöbértékek és osztályok meghatározását az alapvető jellemzők teljesítményszintjével kapcsolatban. E célból a 2017. évi szabványosítási munkaprogramban82 szerepelt egy szabványosítási felkérés az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek és anyagok higiéniájára és biztonságára vonatkozóan a 305/2011/EU rendeletnek megfelelően, és a szabvány kiadása 2018-ra várható. Ennek a harmonizált szabványnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése racionális döntéshozatalt fog lehetővé tenni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező biztonságos építési termékek forgalomba hozatala és forgalmazása kapcsán. Ennek fényében az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező berendezésekre és anyagokra vonatkozó rendelkezéseket törölni kell, és részben ezek helyébe lépnek a házi elosztási kockázat értékelésére vonatkozó rendelkezések, melyek kiegészülnek a 305/2011/EU rendelet szerinti vonatkozó harmonizált szabványokkal.
(12)  A 98/83/EK irányelvnek a kezelés, a berendezések és az anyagok minőségbiztosításával kapcsolatos rendelkezései nem jártak sikerrel az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek belső piacán jelentkező akadályok felszámolásában, illetve az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításában. Továbbra is nemzeti termékjóváhagyások vannak érvényben, a különböző tagállamokban eltérő követelményekkel. Ez megnehezíti és költségessé teszi a gyártók számára termékeik Unió-szerte történő forgalmazását. Ez a helyzet annak tudható be, hogy nincsenek az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező összes termékre és anyagra vonatkozó uniós higiéniai minimumszabványok, ami elengedhetetlen feltétele lenne a tagállamok közötti kölcsönös elismerés teljes körű biztosításának. A technikai akadályok megszüntetése és az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező összes termék és anyag uniós szintű megfelelősége tehát csak a minőségre vonatkozó minimumkövetelmények uniós szintű megállapítása esetén valósítható meg. Ennek fényében ezeket a rendelkezéseket az ilyen termékekre és anyagokra vonatkozó harmonizációs eljárással kell megerősíteni. E munka során figyelembe kell venni azon tagállamok tapasztalatait és eredményeit, amelyek összehangolt erőfeszítés keretében több éve dolgoznak együtt a jogszabályok közelítése érdekében.
_________________
82 SWD(2016)0185 final
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Minden egyes tagállam köteles gondoskodni ellenőrző programok létrehozásáról annak ellenőrzésére, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e ezen irányelv előírásainak. Az ezen irányelv alapján végzett ellenőrzések legnagyobb része a vízszolgáltatókra hárul. E vízszolgáltatók számára bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani azon paraméterek tekintetében, amelyeket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés keretében figyelemmel kísérnek. Ha egy paramétert nem tárnak fel, akkor a vízszolgáltatók számára lehetővé kell tenni az ellenőrzési gyakoriság csökkentését vagy az adott paraméter ellenőrzésének leállítását. A legtöbb paraméter esetében az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést kell alkalmazni. A kulcsparamétereket azonban egy bizonyos minimális gyakorisággal mindenkor ellenőrizni kell. Ez az irányelv elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések céljára állapítja meg az ellenőrzési gyakoriságot, és csak korlátozott rendelkezéseket tartalmaz az operatív ellenőrzésre vonatkozóan. Azonban a vízkezelés megfelelősége érdekében további operatív ellenőrzésekre lehet szükség, aminek megítélése a vízszolgáltató felelőssége. E tekintetben a vízszolgáltatók hagyatkozhatnak a WHO iránymutatásaira és a vízgazdálkodási terv kézikönyvére.
(13)  Minden egyes tagállam köteles gondoskodni ellenőrző programok létrehozásáról annak ellenőrzésére, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e ezen irányelv előírásainak. Az ezen irányelv alapján végzett ellenőrzések legnagyobb része a vízszolgáltatókra hárul, szükség esetén azonban a tagállamoknak tisztázniuk kell, hogy az ezen irányelv átültetéséből eredő kötelezettségek mely illetékes hatóságot terhelik. E vízszolgáltatók számára bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani azon paraméterek tekintetében, amelyeket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés keretében figyelemmel kísérnek. Ha egy paramétert nem tárnak fel, akkor a vízszolgáltatók számára lehetővé kell tenni az ellenőrzési gyakoriság csökkentését vagy az adott paraméter ellenőrzésének leállítását. A legtöbb paraméter esetében az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést kell alkalmazni. A kulcsparamétereket azonban egy bizonyos minimális gyakorisággal mindenkor ellenőrizni kell. Ez az irányelv elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések céljára állapítja meg az ellenőrzési gyakoriságot, és csak korlátozott rendelkezéseket tartalmaz az operatív ellenőrzésre vonatkozóan. Azonban a vízkezelés megfelelősége érdekében további operatív ellenőrzésekre lehet szükség, aminek megítélése a vízszolgáltató felelőssége. E tekintetben a vízszolgáltatók hagyatkozhatnak a WHO iránymutatásaira és a vízgazdálkodási terv kézikönyvére.
Módosítás 188
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A vízszolgáltatóknak fokozatosan be kell vezetniük a kockázatalapú megközelítést, így a kis méretű szolgáltatóknak is, mivel a 98/83/EK irányelv értékelése hiányosságokat tárt fel az ilyen szolgáltatók általi végrehajtás terén, olykor a szükségtelen ellenőrzési műveletek költségei miatt. A kockázatalapú megközelítés alkalmazása során figyelembe kell venni a biztonsági megfontolásokat.
(14)  A vízszolgáltatóknak be kell vezetniük a kockázatalapú megközelítést, így a nagyon kis, kis és közepes méretű szolgáltatóknak is, mivel a 98/83/EK irányelv értékelése hiányosságokat tárt fel az ilyen szolgáltatók általi végrehajtás terén, olykor a szükségtelen ellenőrzési műveletek költségei miatt, ugyanakkor a nagyon kis szolgáltatók esetében lehetőséget kell biztosítani az eltérésre. A kockázatalapú megközelítés alkalmazása során figyelembe kell venni a biztonsági megfontolásokat, valamint a „szennyező fizet” elvhez fűződő megfontolásokat is. A kisebb szolgáltatók esetében az illetékes hatóságnak szakértői segítség biztosításával támogatnia kell az ellenőrzési műveleteket.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)   A közegészség legmagasabb szintű védelme érdekében a tagállamoknak a kockázatalapú megközelítés alkalmazása céljából az intézményi és jogi keretükkel összhangban biztosítaniuk kell a felelősségi körök egyértelmű és kiegyensúlyozott megosztását.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Abban az esetben, ha az irányelv által meghatározott követelmények nem teljesülnek, az érintett tagállamnak haladéktalanul meg kell vizsgálnia az okokat, és minél előbb meg kell tennie a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítása érdekében. Amennyiben a rendelkezésre álló víz potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, a vízellátást meg kell tiltani vagy a víz használatát korlátozni kell. Fontos továbbá tisztázni, hogy a mikrobiológiai és kémiai paraméterekre vonatkozó minimumkövetelmények betartásának elmulasztását a tagállamoknak automatikusan az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek kell tekinteniük. Abban az esetben, ha az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének helyreállításához javító intézkedésre van szükség, a Szerződés 191. cikkének (2) bekezdésével összhangban előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a problémát annak forrásánál orvosolják.
(15)  Abban az esetben, ha az irányelv által meghatározott követelmények nem teljesülnek, az érintett tagállamnak haladéktalanul meg kell vizsgálnia az okokat, és minél előbb meg kell tennie a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítása érdekében. Amennyiben a rendelkezésre álló víz potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, a vízellátást meg kell tiltani vagy a víz használatát korlátozni kell, továbbá megfelelő módon tájékoztatni kell a potenciálisan érintett polgárokat. Továbbá a mikrobiológiai és kémiai paraméterekre vonatkozó minimumkövetelmények betartásának elmulasztása esetén a tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy az értékek túllépése az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek minősül-e. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a minimumkövetelmények túllépésének mértékét, valamint az érintett paraméter típusát. Abban az esetben, ha az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének helyreállításához javító intézkedésre van szükség, a Szerződés 191. cikkének (2) bekezdésével összhangban előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a problémát annak forrásánál orvosolják.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)   Fontos megelőzni, hogy a szennyezett víz potenciális veszélyt jelentsen az ember egészségére. Ezért az ilyen víz szolgáltatását meg kell tiltani, vagy korlátozni kell annak használatát.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A tagállamok számára a továbbiakban nem indokolt lehetővé tenni, hogy eltérést engedjenek ezen irányelv alól. Az eltéréseket eredetileg arra használták, hogy a tagállamoknak akár kilenc év haladékot biztosítsanak a számszerű értékeknek való megfelelés elérésére. Ez a tagállamok és a Bizottság számára egyaránt nehézkesnek bizonyult. Ezenkívül néhány esetben a javító intézkedések késedelméhez vezetett, mivel az eltérés lehetőségét átmeneti időszaknak tekintették. Az eltérésekre vonatkozó rendelkezést ezért el kell hagyni. Az emberi egészség védelme érdekében a számszerű értékek túllépése esetén azonnal javító intézkedésekhez kell folyamodni, a számszerű értéktől való eltérés engedélyezésének lehetősége nélkül. Azonban a tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és ezen irányelv hatálybalépésekor még alkalmazandó eltéréseket továbbra is alkalmazni kell érvényességük végéig, megújításukra azonban nem kerülhet sor.
(16)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eltérést engedjenek ezen irányelv alól. Az eltéréseket eredetileg arra használták, hogy a tagállamoknak akár kilenc év haladékot biztosítsanak a számszerű értékeknek való megfelelés elérésére. Ez az eljárás – tekintettel az irányelv nagyra törő céljára – hasznosnak bizonyult a tagállamok számára. Megjegyzendő azonban, hogy néhány esetben a javító intézkedések késedelméhez vezetett, mivel az eltérés lehetőségét olykor átmeneti időszaknak tekintették. Mindazonáltal – tekintettel egyrészt az ebben az irányelvben foglalt minőségi paraméterek tervezett megerősítésére, másrészt arra, hogy egyre több újonnan megjelenő szennyező anyagot derítenek fel, ami fokozott értékelési, ellenőrzési és kezelési intézkedéseket tesz szükségessé – továbbra is fenn kell tartani az említett körülményekhez igazodó eltérési eljárást, feltéve, hogy az adott körülmények nem jelentenek potenciális kockázatot az emberi egészségre, és az érintett térségben az emberi fogyasztásra szánt vízzel való ellátás máskülönben semmilyen más észszerű módon nem tartható fenn. A 98/83/EK irányelv eltérésekre vonatkozó rendelkezését ezért módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok gyorsabban és hatékonyabban meg tudjanak felelni ezen irányelv követelményeinek. A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és ezen irányelv hatálybalépésekor még alkalmazandó eltéréseket az eltérés engedélyezésekor hatályban lévő rendelkezésekben meghatározott módon továbbra is alkalmazni kell.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A Bizottság a „Right2Water” európai polgári kezdeményezésre reagálva 2014-ben felkérte a tagállamokat83, hogy a WHO ajánlásainak megfelelően valamennyi polgár számára biztosítsanak hozzáférést egy minimális igényeket kielégítő vízellátáshoz. Kötelezettséget vállalt arra, hogy „környezetvédelmi politikája […] révén javítsa a teljes népesség biztonságos ivóvízhez […] való hozzáférését”84. Ez megfelel az ENSZ 6. fenntartható fejlesztési céljának és az ahhoz tartozó célkitűzésnek, amely „a biztonságos és megfizethető ivóvízhez való egyetemes és méltányos hozzáférés biztosítása mindenki számára”. A méltányos hozzáférés fogalma számos szempontot felölel, idetartozik a víz elérhetősége (amit nehezíthetnek földrajzi okok, az infrastruktúra hiánya vagy a lakosság egyes csoportjainak sajátos helyzete), a minőség, az elfogadhatóság és a megfizethetőség. A víz megfizethetőségével kapcsolatban fontos emlékeztetni arra, hogy a 2000/60/EK irányelvben előírt költségmegtérülés elve alapján a vízdíjak megállapítása során a tagállamok figyelembe vehetik a lakosság eltérő gazdasági és szociális körülményeit, és ezeknek megfelelően szociális díjakat alkalmazhatnak, vagy a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzetű csoportokat védő intézkedéseket fogadhatnak el. Ez az irányelv kifejezetten a vízhez való hozzáférés minőségi és elérhetőségi vonatkozásaival foglalkozik. Ezért e kérdés megoldására az európai polgári kezdeményezésre való reagálás keretében és a szociális jogok európai pillére85 20. alapelvének („Mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a vízellátáshoz, …”) végrehajtását támogatandó, a tagállamoktól elvárható, hogy nemzeti szinten foglalkozzanak a vízhez való hozzáférés ügyével, ugyanakkor a tagállamok élveznek némi mérlegelési jogkört az alkalmazandó intézkedések típusát illetően. Alkalmazhatnak például a vízhez való hozzáférés javítására a közterületeken szabadon hozzáférhető ivókutakat, vagy ösztönözhetik az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes rendelkezésre bocsátását a középületekben és éttermekben.
(17)  A Bizottság a „Right2Water” európai polgári kezdeményezésre reagálva 2014-ben felkérte a tagállamokat83, hogy a WHO ajánlásainak megfelelően valamennyi polgár számára biztosítsanak hozzáférést egy minimális igényeket kielégítő vízellátáshoz. Kötelezettséget vállalt arra, hogy „környezetvédelmi politikája […] révén javítsa a teljes népesség biztonságos ivóvízhez […] való hozzáférését”84. Ez összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. és 2. cikkével. Emellett megfelel az ENSZ 6. fenntartható fejlesztési céljának és az ahhoz tartozó célkitűzésnek is, amely „a biztonságos és megfizethető ivóvízhez való egyetemes és méltányos hozzáférés biztosítása mindenki számára”. A méltányos hozzáférés fogalma számos szempontot felölel, idetartozik a víz elérhetősége (amit nehezíthetnek földrajzi okok, az infrastruktúra hiánya vagy a lakosság egyes csoportjainak sajátos helyzete), a minőség, az elfogadhatóság és a megfizethetőség. A víz megfizethetőségével kapcsolatban fontos emlékeztetni arra, hogy a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az említett irányelvben előírt költségmegtérülés elve alapján a vízdíjak megállapítása során a tagállamok figyelembe vehetik a lakosság eltérő gazdasági és szociális körülményeit, és ezeknek megfelelően szociális díjakat alkalmazhatnak, vagy a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzetű csoportokat védő intézkedéseket fogadhatnak el. Ez az irányelv kifejezetten a vízhez való hozzáférés minőségi és elérhetőségi vonatkozásaival foglalkozik. Ezért e kérdés megoldására az európai polgári kezdeményezésre való reagálás keretében és a szociális jogok európai pillére85 20. alapelvének („Mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a vízellátáshoz, …”) végrehajtását támogatandó, a tagállamoktól elvárható, hogy nemzeti szinten foglalkozzanak a vízhez való megfizethető hozzáférés ügyével, ugyanakkor a tagállamok élveznek bizonyos mértékű mérlegelési jogkört az alkalmazandó intézkedések típusát illetően. Ez a cél többek között az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel érhető el, például azzal, ha elkerülik a vízminőségi követelmények közegészségügyi szempontból nem indokolt, de a fogyasztó számára a víz árát növelő szigorítását, ha a közterületeken szabadon hozzáférhető ivókutakat alakítanak ki, és ösztönzik az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes rendelkezésre bocsátását a középületekben, éttermekben, bevásárló- és szabadidőközpontokban, valamint az átmenő forgalmat bonyolító zónákban és a nagy gyalogos forgalmú területeken, például a vasútállomásokon és a repülőtereken. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy sajátos nemzeti körülményeiknek megfelelően szabadon határozzák meg az ilyen eszközök megfelelő kombinációját.
_________________
_________________
83 COM(2014)0177.
83 COM(2014)0177.
84 COM(2014)0177, 12. o.
84 COM(2014)0177, 12. o.
85 A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (2017/C 428/09), 2017. november 17., HL C 248., 2017.12.13., 10. o.
85 A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (2017/C 428/09), 2017. november 17., HL C 248., 2017.12.13., 10. o.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az Európai Parlament a Right2Water európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről szóló állásfoglalásában86 megállapította, hogy „a tagállamoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak szükségleteire.87” Egyes kisebbségi kultúrák sajátos helyzetét, és különösen az ivóvízhez való hozzáférésük hiányát – gondoljunk a roma, szintó, vándorló, kalé, stb. akár letelepedett, akár állandó lakhellyel nem rendelkező csoportokra – elismerte a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról című jelentésről szóló bizottsági közlemény88 és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás89 is. Ebben a kontextusban helyénvaló, hogy a tagállamok különös figyelmet fordítsanak a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportokra, és a megfelelő intézkedések megtételével biztosítsák számukra a vízhez való hozzáférést. Az e csoportok meghatározására vonatkozó tagállami jogok sérelme nélkül e csoportokba belefoglalandók legalább a menekültek, a nomád közösségek, a hajléktalanok és a kisebbségi kultúrák, mint a roma, szintó, vándorló, kalé, stb, akár letelepedtek, akár nem. A hozzáférés biztosítását szolgáló intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, elképzelhető alternatív ellátórendszerek (pl. egyéni vízkezelő berendezések) biztosítása, tartályos víz (tartálykocsik, csiszternák) rendelkezésre bocsátása és a táborok számára szükséges infrastruktúra biztosítása.
(18)  Az Európai Parlament a Right2Water európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről szóló állásfoglalásában86 megállapította, hogy „a tagállamoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak szükségleteire.87” Egyes kisebbségi kultúrák sajátos helyzetét, és különösen az ivóvízhez való hozzáférésük hiányát – gondoljunk a roma és vándorló, akár letelepedett, akár állandó lakhellyel nem rendelkező csoportokra – elismerte a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról című jelentésről szóló bizottsági közlemény88 és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás89 is. Ebben a kontextusban helyénvaló, hogy a tagállamok különös figyelmet fordítsanak a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportokra, és a megfelelő intézkedések megtételével biztosítsák számukra a vízhez való hozzáférést. A tagállamoknak a vízszolgáltatások költségeire vonatkozóan a 2000/60/EK irányelvben meghatározott megtérülés elvét figyelembe véve, a mindenki számára megfizethető minőségi vízellátás veszélyeztetése nélkül javítaniuk kell a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportok vízhez való hozzáférését. Az e csoportok meghatározására vonatkozó tagállami jogok sérelme nélkül e csoportokba belefoglalandók legalább a menekültek, a nomád közösségek, a hajléktalanok és a kisebbségi – például roma és vándorló – kultúrák, akár letelepedtek, akár nem. A hozzáférés biztosítását szolgáló intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, elképzelhető alternatív ellátórendszerek (pl. egyéni vízkezelő berendezések) biztosítása, tartályos víz (tartálykocsik, csiszternák) rendelkezésre bocsátása és a táborok számára szükséges infrastruktúra biztosítása. Amennyiben e kötelezettségek teljesítése a helyi hatóságok felelősségi körébe tartozik, a tagállamok biztosítják, hogy e hatóságok elegendő pénzügyi forrással, valamint megfelelő műszaki és anyagi kapacitással rendelkezzenek, és ennek megfelelően nyújtsanak számukra például szakértői támogatást. A kiszolgáltatott és marginalizált csoportoknak nyújtott vízellátás különösen nem járhat aránytalanul nagy költségekkel a helyi hatóságok számára.
_________________
_________________
86 P8_TA(2015)0294.
86 P8_TA(2015)0294.
87 P8_TA(2015)0294, 62. pont.
87 P8_TA(2015)0294, 62. pont.
88 COM(2014)0209.
88 COM(2014)0209.
89 A Tanács 2013. december 9-i ajánlása (2013/C 378/01) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről, HL C 378., 2013.12.14., 1. o.
89 A Tanács 2013. december 9-i ajánlása (2013/C 378/01) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről, HL C 378., 2013.12.14., 1. o.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló hetedik környezetvédelmi cselekvési program90 előírja, hogy a nyilvánosság számára nemzeti szinten hozzáférést kell biztosítani a környezetre vonatkozó egyértelmű információkhoz. A 98/83/EK irányelv csak az információkhoz való passzív hozzáférésről rendelkezett, vagyis a tagállamoknak csak azt kellett biztosítaniuk, hogy az információk rendelkezésre álljanak. Ezeket a rendelkezéseket most fel kell váltani annak biztosítása érdekében, hogy naprakész információk legyenek könnyen hozzáférhetők, például olyan weboldalon, amelynek elérési útvonalára kifejezetten felhívják a figyelmet. A naprakész információknak nemcsak az ellenőrzési programok eredményeit kell tartalmazniuk, hanem a nyilvánosság számára hasznos további információkat is, például az egyes vízminőségi mutatókra vonatkozó információkat (vas, keménység, ásványi anyagok stb.), amelyek gyakran befolyásolják a fogyasztókban a csapvízről kialakult képet. Ennek érdekében a 98/83/EK irányelv azon mutatóit, amelyek nem nyújtottak az egészség szempontjából releváns információkat, az e paraméterekre vonatkozó online információval kell felváltani. A nagyon nagy vízszolgáltatók esetében további, többek között az energiahatékonyságra, a gazdálkodásra, az irányításra, az árstruktúrára és az alkalmazott kezelésekre vonatkozó információkat is elérhetővé kell tenni online. Feltehető, hogy a fogyasztók javuló tájékozottsága és a nagyobb átláthatóság hozzá fog járulni a polgárok vízszolgáltatásba vetett bizalmának növeléséhez. Ez várhatóan a csapvíz nagyobb mértékű fogyasztásához vezet, ami által csökken a műanyaghulladék mennyisége és mérséklődnek az üvegházhatást okozó kibocsátások, ez pedig segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezet valamennyi elemének javát szolgálja.
(19)  A „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló hetedik környezetvédelmi cselekvési program90 előírja, hogy a nyilvánosság számára nemzeti szinten hozzáférést kell biztosítani a környezetre vonatkozó egyértelmű információkhoz. A 98/83/EK irányelv csak az információkhoz való passzív hozzáférésről rendelkezett, vagyis a tagállamoknak csak azt kellett biztosítaniuk, hogy az információk rendelkezésre álljanak. Ezeket a rendelkezéseket most fel kell váltani annak biztosítása érdekében, hogy naprakész, átfogó, a fogyasztók számára releváns információk legyenek könnyen hozzáférhetők, például egy füzetben, weboldalon vagy intelligens alkalmazásban. A naprakész információknak nemcsak az ellenőrzési programok eredményeit kell tartalmazniuk, hanem a nyilvánosság számára hasznos további információkat is, például a vízszolgáltatók vízminőségi paraméterekre vonatkozó ellenőrzésének eredményét, valamint az I. melléklet Ba. részében felsorolt indikátor paraméterekre vonatkozó információkat. A nagyon nagy vízszolgáltatók esetében további, többek között a gazdálkodásra, a díjstruktúrára és az alkalmazott kezelésekre vonatkozó információkat is elérhetővé kell tenni online. A fogyasztók lényeges információkkal kapcsolatos jobb tájékozottsága és a nagyobb átláthatóság várhatóan erősíteni fogja a polgárok vezetékes vízbe és vízszolgáltatásba vetett bizalmát, ami feltételezhetően elősegíti a csapvíz ivóvízként történő nagyobb mértékű fogyasztását, ami hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a műanyagfelhasználás és a hulladék mennyisége, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ez pedig segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezet valamennyi elemének javát szolgálja.
_________________
_________________
90 Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
90 Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Ugyanezt a gondolatmenetet követve ahhoz, hogy a fogyasztók jobban megismerjék a vízfogyasztás hatásait, információt kell kapniuk (például számlájukon vagy intelligens alkalmazások révén) az általuk fogyasztott vízmennyiségről, a vízszolgáltató által felszámított díj szerkezetéről, elkülönítve a változó és az állandó költségeket, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz literenkénti áráról, lehetővé téve a palackozott víz árával való összehasonlítását.
(20)  Ugyanezt a gondolatmenetet követve ahhoz, hogy a fogyasztók jobban megismerjék a vízfogyasztás hatásait, információt kell kapniuk (például számlájukon vagy intelligens alkalmazások révén, könnyen hozzáférhető formában) az általuk évente fogyasztott vízmennyiségről, fogyasztásuk alakulásáról, valamint az átlagos háztartási fogyasztással való összehasonlításról – amennyiben ez az információ a vízszolgáltató rendelkezésére áll –, a vízszolgáltató által felszámított díj szerkezetéről, elkülönítve annak változó és állandó részeit, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz literenkénti áráról, lehetővé téve a palackozott víz árával való összehasonlítását.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A vízdíjak megállapításakor figyelembe veendő elveket, nevezetesen a vízszolgáltatás költségeinek megtérülése és a szennyező fizet elvet a 2000/60/EK irányelv határozta meg. Ennek ellenére a vízszolgáltatás nyújtásának pénzügyi fenntarthatósága nem mindig biztosított, ami esetenként a vízügyi infrastruktúra karbantartásába való beruházások elmaradásához vezet. Az ellenőrzési technikák javulásával az elsősorban a karbantartás hiányára visszavezethető szivárgások mértéke könnyebben kimutatható, és ezzel összefüggésben uniós szinten ösztönözni kell a szivárgások visszaszorítását a vízügyi infrastruktúra hatékonyságának növelése érdekében. A szubszidiaritás elvével összhangban ezt a kérdést a szivárgási arányokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos átláthatóság és fogyasztói tájékoztatás fokozásával kell orvosolni.
(21)  A vízdíjak megállapításakor figyelembe veendő alapelveket – 2000/60/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül –, nevezetesen „a vízszolgáltatás költségeinek megtérülése” és „a szennyező fizet” elvet az említett irányelv határozta meg. Ennek ellenére a vízszolgáltatás nyújtásának pénzügyi fenntarthatósága nem mindig biztosított, ami esetenként a vízügyi infrastruktúra karbantartásába való beruházások elmaradásához vezet. Az ellenőrzési technikák javulásával az elsősorban a karbantartás hiányára visszavezethető szivárgások mértéke könnyebben kimutatható, és ezzel összefüggésben uniós szinten ösztönözni kell a szivárgások visszaszorítását a vízügyi infrastruktúra hatékonyságának növelése érdekében. A szubszidiaritás elvével összhangban és az ezzel a kérdéssel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az erre vonatkozó információkat átláthatóbb módon kell megosztani a fogyasztókkal.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében a Bizottságnak az irányelv átültetésének időpontjától számított bizonyos időszakon belül el kell végeznie az irányelv értékelését. Az értékelésnek az irányelv végrehajtása során gyűjtött tapasztalatokon és adatokon, a vonatkozó tudományos, analitikai és epidemiológiai adatokon, valamint a rendelkezésre álló WHO-ajánlásokon kell alapulnia.
(25)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében a Bizottságnak az irányelv átültetésének időpontjától számított bizonyos időszakon belül el kell végeznie az irányelv értékelését. Az értékelésnek az irányelv végrehajtása során gyűjtött tapasztalatokon és adatokon, a rendelkezésre álló WHO-ajánlásokon, valamint a vonatkozó tudományos, analitikai és epidemiológiai adatokon kell alapulnia.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Ezen irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, illetve a veszélyértékelések és a házi elosztási kockázatértékelések kapcsán alkalmazandó ellenőrzési követelményei meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv I–IV. mellékletének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Ezen túlmenően a 98/83/EK irányelv I. melléklete C. részének 10. megjegyzésében foglalt, a radioaktív anyagok ellenőrzési gyakoriságának és ellenőrzési módszereinek meghatározására vonatkozó felhatalmazás a 2013/51/Euratom tanácsi irányelv96 elfogadása miatt feleslegessé vált, ezért el kell hagyni. A 98/83/EK irányelv III. melléklete A. részének második albekezdésében foglalt, az irányelv módosításaira vonatkozó felhatalmazásra sincs már szükség, ezért azt törölni kell.
(28)  Ezen irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, illetve a veszélyértékelések és a házi elosztási kockázatértékelések kapcsán alkalmazandó ellenőrzési követelményei meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv I–IV. mellékletének módosítása, valamint a 10a. cikkben meghatározott módosítások értelmében szükséges intézkedések meghozatala céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Ezen túlmenően a 98/83/EK irányelv I. melléklete C. részének 10. megjegyzésében foglalt, a radioaktív anyagok ellenőrzési gyakoriságának és ellenőrzési módszereinek meghatározására vonatkozó felhatalmazás a 2013/51/Euratom tanácsi irányelv96 elfogadása miatt feleslegessé vált, ezért el kell hagyni. A 98/83/EK irányelv III. melléklete A. részének második albekezdésében foglalt, az irányelv módosításaira vonatkozó felhatalmazásra sincs már szükség, ezért azt törölni kell.
_________________
_________________
96 A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.).
96 A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.).
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ezen irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozik.
(1)  Ezen irányelv az Unióban mindenki számára elérhető, emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozik.
Módosítás 163, 189, 207 és 215
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ezen irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által.
(2)  Ezen irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférés biztosítása.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „emberi fogyasztásra szánt víz”: minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy élelmiszertermelésre és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül az eredetétől és attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból vagy forrásvíz esetében palackozott formában történik-e.
1.  „emberi fogyasztásra szánt víz”: minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben – az élelmiszeripari vállalkozásokat is beleértve – ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy élelmiszertermelésre vagy egyéb élelmezési célokra és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül az eredetétől és attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból, illetve palackozott vagy tartályba töltött formában történik-e.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.  „házi elosztó rendszer”: köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben található minden olyan vízvezeték, szerelvény és berendezés, amely az emberi fogyasztáshoz általában használt csap és az ellátó hálózat között van, de csak abban az esetben, ha a vonatkozó nemzeti szabályozás értelmében nem tartoznak a vízszolgáltató ilyen minőségében meglévő felelősségi körébe.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
3.  „vízszolgáltató”: napi átlagban legalább 10 m3 emberi fogyasztásra szánt vizet szolgáltató jogalany.
3.  „vízszolgáltató”: napi átlagban legalább 10 m3 emberi fogyasztásra szánt vizet szolgáltató jogi személy.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
3a.  „nagyon kis vízszolgáltató”: naponta 50 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató vagy 250 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
4.  „kis vízszolgáltató”: naponta 500 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató, vagy 5 000 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató.
4.  „kis vízszolgáltató”: naponta 500 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató, vagy 2 500 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
4a.  „közepes vízszolgáltató”: naponta legalább 500 m3 vizet szolgáltató vagy legalább 2 500 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
5.  „nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 500 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 5 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
5.  „nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 5 000 m3 vizet szolgáltató vagy legalább 25 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
6.  „nagyon nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 5 000 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 50 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
6.  „nagyon nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 20 000 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 100 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
7.  „elsőbbségi helyszín”: a tagállamok által meghatározott olyan nagy létesítmény, ahol a vízzel kapcsolatos kockázatoknak potenciálisan kitett felhasználók száma magas, például a kórházak, egészségügyi intézmények, szálláshelyek, büntetőjogi intézmények és kempingek.
7.  „elsőbbségi helyszín”: a tagállamok által meghatározott olyan nem lakáscélú nagy létesítmény, ahol a vízzel kapcsolatos kockázatoknak potenciálisan kitett emberek, különösen a kiszolgáltatott személyek száma magas, például a kórházak, egészségügyi intézmények, nyugdíjasotthonok, iskolák, egyetemek és más oktatási intézmények, bölcsődék, sport- és szabadidős létesítmények, kiállítóhelyek, szálláshelyek, büntetőjogi intézmények és kempingek.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
8a.   „élelmiszeripari vállalkozás”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott élelmiszeripari vállalkozás.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az élelmiszeripari vállalkozások által az emberi fogyasztásra szánt termékek vagy anyagok előállítására, feldolgozására, tartósítására vagy forgalomba hozatalára használt víz tekintetében ezen irányelvnek csak a 4., 5., 6. és 11. cikkét kell alkalmazni. Ezen irányelv egyetlen cikkét sem kell alkalmazni azonban, ha az élelmiszeripari vállalkozás üzemeltetője az illetékes nemzeti hatóság számára kielégítő módon igazolja, hogy az általa felhasznált víz minősége nem befolyásolja a tevékenységeiből származó termékek vagy anyagok higiénikus voltát, és hogy az említett termékek vagy anyagok megfelelnek a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a.
________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az emberi fogyasztásra szánt palackozott vagy tartályba töltött víz gyártója nem tekintendő vízszolgáltatónak.
Ezen irányelv csak annyiban alkalmazandó az emberi fogyasztásra szánt palackozott vagy tartályba töltött vízre, amennyiben az más uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozik.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  A vizet sótalanító, utasokat szállító és vízszolgáltatóként tevékenykedő tengeri hajókra csak ezen irányelv 1–7. cikke, 9–12. cikke, valamint mellékletei alkalmazandók.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a tagállamok minden további szükséges intézkedést megtettek annak érdekében, hogy az megfeleljen ezen irányelv 5–12. cikke követelményeinek.
c)  a tagállamok minden további szükséges intézkedést megtettek annak érdekében, hogy az megfeleljen a következő követelményeknek:
i.   az ezen irányelv 4–12. cikkében a hálózatról vagy tartálykocsiból a végfelhasználóknak szolgáltatott, emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan meghatározott követelmények;
ii.  az ezen irányelv 4., 5. és 6. cikkében, valamint 11. cikke (4) bekezdésében az élelmiszeripari vállalkozások által palackozott vagy tartályba töltött, emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan meghatározott követelmények;
iii.  az ezen irányelv 4., 5., 6. és 11. cikkében az élelmiszeriparban élelmiszerek előállítására, feldolgozására és forgalmazására előállított és felhasznált, emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan meghatározott követelmények.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv végrehajtásáramegvalósítására szolgáló intézkedések semmilyen körülmények között ne eredményezzék az emberi fogyasztásra szánt víz meglévő minőségének közvetett vagy közvetlen romlását, amennyiben az kihat az emberi egészség védelmére, illetve az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához használt vizek szennyezettségének bárminemű növekedését.
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv végrehajtására szolgáló intézkedések teljes mértékben megfeleljenek az elővigyázatosság elvének, és semmilyen körülmények között ne eredményezzék az emberi fogyasztásra szánt víz meglévő minőségének közvetett vagy közvetlen romlását, amennyiben az kihat az emberi egészség védelmére, illetve az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához használt vizek szennyezettségének bárminemű növekedését.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok felmérést végezzenek területükön a vízszivárgás mértékéről, valamint az ivóvízágazatban a vízszivárgás csökkentése terén elérhető lehetséges javulásról. Az értékelés figyelembe veszi a vonatkozó közegészségügyi, környezeti, műszaki és gazdasági szempontokat. A tagállamok 2022. december 31-ig a területükön működő vízszolgáltatók vízszivárgási szintjének 2030. december 31-ig történő mérséklésére irányuló nemzeti célkitűzéseket fogadnak el. A tagállamok érdemi ösztönzőket is kínálhatnak annak biztosítására, hogy a területükön működő vízszolgáltatók teljesítsék a nemzeti célkitűzéseket.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  Amennyiben egy emberi fogyasztásra szánt víz előállításáért és elosztásáért felelős illetékes hatóság részben vagy egészen átadja a vízelőállítási vagy szolgáltatási tevékenységeket egy vízszolgáltatónak, az illetékes hatóság és a vízszolgáltató között létrejövő szerződés meghatározza az egyes felek ezen irányelv szerinti felelősségi köreit.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok meghatározzák az I. mellékletben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó paraméterek értékeit, amelyek nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint az ott meghatározott értékek.
(1)  A tagállamok meghatározzák az I. mellékletben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó paraméterek értékeit.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés értelmében meghatározott értékek nem lehetnek az I. melléklet A., B. és C. részében foglalt értékeknél kevésbé szigorúak. Az I. melléklet Ba. részében szereplő paraméterek esetében az értékek rögzítése kizárólag ellenőrzési célból és a 12. cikkben előírt követelmények teljesítésének biztosítása érdekében történik.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a vízellátó rendszerekben használt kezelőszerek, anyagok és a fertőtlenítés céljából alkalmazott fertőtlenítési eljárások ne érintsék hátrányosan az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét. Az emberi fogyasztásra szánt víz ilyen szerek, anyagok és eljárások alkalmazásából eredő bármilyen szennyezését ugyanakkor a fertőtlenítés hatékonyságának veszélyeztetése nélkül kell a minimálisra csökkenteni.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az 5. cikk alapján meghatározott , az I. melléklet A. és B. részében felsorolt paraméterekhez tartozó számszerű értékeket teljesíteni kell:
Az 5. cikk alapján meghatározott, az I. melléklet A., B. és C. részében felsorolt paraméterekhez tartozó számszerű értékeket teljesíteni kell:
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  forrásvíz esetében azon a ponton, ahol a vizet a palackokba töltik.
c)  palackokba vagy tartályokba töltött, emberi fogyasztásra szánt víz esetében azon a ponton, ahol a vizet a palackokba vagy tartályokba töltik;
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az élelmiszeripari vállalkozások által használt, vízszolgáltató által szállított víz esetében az élelmiszeripari vállalkozás csatlakozási pontján.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó víz esetében a tagállamok e cikk szerinti kötelezettségei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha – az elsőbbségi helyszínek kivételével – megállapítható, hogy az 5. cikkben meghatározott paraméterek teljesülésének elmaradását privát elosztó rendszer vagy annak karbantartása okozza.
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel kapcsolatos veszélyértékelés a 8. cikknek megfelelően,
a)  az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel vagy víztestek részeivel kapcsolatos, tagállamok által végzett veszélyértékelés a 8. cikknek megfelelően,
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a vízszolgáltatók által az általuk szolgáltatott víz minőségének ellenőrzésére végzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés a 9. cikknek és a II. melléklet C. részének megfelelően,
b)  a vízszolgáltatók által minden egyes vízellátó rendszerben az általuk szolgáltatott víz minőségének védelmére és ellenőrzésére végzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés a 9. cikknek és a II. melléklet C. részének megfelelően,
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok ezen irányelvnek az emberi fogyasztásra szánt víz minőségével és a fogyasztók egészségével kapcsolatos célkitűzései veszélyeztetése nélkül kiigazíthatják a kockázatalapú megközelítés végrehajtását, amennyiben földrajzi körülmények, például a vízellátó terület távoli fekvése vagy megközelíthetősége miatt sajátos korlátok merülnek fel.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A tagállamok gondoskodnak az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestekre és a házi elosztó rendszerekre vonatkozó kockázatalapú megközelítés alkalmazásával kapcsolatos, a tagállamok által meghatározott felelősségi körök érdekelt felek közötti világos és megfelelő elosztásáról. A felelősségi körök elosztása a tagállamok intézményi és jogi keretrendszeréhez igazodik.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  A veszélyértékeléseket [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig el kell végezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
(2)  A veszélyértékeléseket ... [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig el kell végezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni – figyelembe véve a 2000/60/EK irányelv 7. cikkében a víztestek tagállamok általi azonosítására vonatkozó követelményt –, és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést a nagyon nagy és a nagy vízszolgáltatóknak [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni, a kis vízszolgáltatóknak pedig [az irányelv átültetésének határidejétől számított 6 év elteltével]-ig. Azokat nem több mint hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
(3)  Az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést a vízszolgáltatóknak ... [az irányelv átültetésének határidejétől számított 6 év elteltével]-ig kell elvégezni. Azokat nem több mint hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A tagállamok ezen irányelv 8. és 9. cikke értelmében meghozzák a 2000/60/EK irányelv 11. és 13. cikkében meghatározott intézkedési programok és vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretében szükséges korrekciós intézkedéseket.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés
(4)   A házi elosztási kockázatértékeléseket [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
(4)   A 10. cikk (1) bekezdésében említett helyiségekre vonatkozó házi elosztási kockázatértékeléseket ... [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – cím
Az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel kapcsolatos veszélyértékelés
Az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel kapcsolatos veszélyek értékelése, ellenőrzése és kezelése
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A 2000/60/EK irányelv 6. és 7. cikkének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt, napi átlagban 10 m3-nél több emberi fogyasztásra szánt vizet biztosító víztestek kapcsán veszélyértékelésre kerüljön sor. A veszélyértékelés a következő elemeket foglalja magában:
(1)  A 2000/60/EK irányelv, különösen annak 4–8. cikke sérelme nélkül a tagállamok illetékes vízügyi hatóságaikkal együttműködve biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt, napi átlagban 10 m3-nél több emberi fogyasztásra szánt vizet biztosító víztestek kapcsán veszélyértékelésre kerüljön sor. A veszélyértékelés a következő elemeket foglalja magában:
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vízkivételi pontjainak azonosítása és georeferencia-adatai;
a)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vagy azok részei vízkivételi pontjainak azonosítása és georeferencia-adatai. Mivel az e pontban említett adatok potenciálisan érzékeny adatok lehetnek, különösen közegészségvédelmi szempontból, a tagállamok biztosítják ezen adatok védelmét és azt, hogy azokat kizárólag a megfelelő hatóságokkal közöljék;
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  amennyiben a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban létrehoztak ilyeneket, a védelmi övezetek, valamint az említett irányelv 6. cikkében említett védett területek feltérképezése;
b)  amennyiben a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban létrehoztak ilyeneket, a védelmi övezetek feltérképezése;
Módosítás 216
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket érintő veszélyek és lehetséges szennyezési források azonosítása. E célra a tagállamok felhasználhatják az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálatát, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információkat;
c)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket érintő veszélyek és lehetséges szennyezési források azonosítása. Az ilyen kutatást és a szennyezési források azonosítását rendszeresen aktualizálni kell a mikroműanyagokat érintő új anyagok, különösen a PFAS kimutatása érdekében. E célra a tagállamok felhasználhatják az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálatát, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információkat;
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – d pont – bevezető rész
d)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek rendszeres ellenőrzése az alábbi jegyzékekben szereplő releváns szennyező anyagok tekintetében:
d)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vagy víztestek részei rendszeres ellenőrzése az alábbi jegyzékekben szereplő és a vízellátás szempontjából releváns szennyező anyagok tekintetében:
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – d pont – iv pont
iv.  egyéb releváns szennyező anyagok, pl. mikroműanyagok és a tagállamok által az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálata, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információk alapján azonosított vízgyűjtő-specifikus szennyezők.
iv.  az I. melléklet Ca. részében szereplő, kizárólag nyomon követésre szolgáló paraméterek, illetve egyéb releváns szennyező anyagok, pl. mikroműanyagok (feltéve, hogy a mikroműanyagok mérésére vonatkozó, a 11. cikk (5b) bekezdésében foglaltaknak megfelelő módszertan rendelkezésre áll) és a tagállamok által az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálata, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információk alapján azonosított vízgyűjtő-specifikus szennyezők.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A nagyon kis vízszolgáltatók mentességet kaphatnak az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett követelmények alól, feltéve, hogy az illetékes hatóság előzetes és naprakész dokumentált ismeretekkel rendelkezik az említett pontokban foglalt vonatkozó paraméterekről. Az illetékes hatóság legalább háromévente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja ezt a mentességet.
Módosítás 217
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A rendszeres ellenőrzés céljára a tagállamok használhatják a más uniós jogszabályokkal összhangban végzett nyomon követést.
A rendszeres ellenőrzés, valamint az új káros anyagok felderítésére irányuló új vizsgálatok céljára a tagállamok használhatják a más uniós jogszabályokkal összhangban biztosított nyomon követési és vizsgálati kapacitást.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok tájékoztatják a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket használó vízszolgáltatókat az (1) bekezdés d) pontja alapján végzett ellenőrzés eredményeiről, és azok alapján:
törölve
a)   kötelezhetik a vízszolgáltatókat további ellenőrzések és kezelések elvégzésére egyes paraméterek kapcsán,
b)   engedélyezhetik a vízszolgáltatóknak egyes paraméterek ellenőrzési gyakoriságának csökkentését az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzése nélkül, amennyiben nem a II. melléklet B. részének 1. pontja szerinti kulcsparaméterekről van szó, és nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, ami a vízminőség romlását okozhatná.
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)  Azon esetekben, amikor a vízszolgáltató csökkentheti egy paraméter ellenőrzési gyakoriságát a (2) bekezdés b) pontjával összhangban, a tagállam továbbra is rendszeresen elvégzi a paraméter ellenőrzését a veszélyértékelés tárgyát képező víztestekben.
törölve
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően gyűjtött információk alapján a tagállamok a vízszolgáltatókkal és más érdekelt felekkel együttműködésben meghozzák az alábbi intézkedéseket, vagy biztosítják, hogy a vízszolgáltatók meghozzák az alábbi intézkedéseket:
Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően gyűjtött információk alapján a tagállamok a vízszolgáltatókkal és más érdekelt felekkel együttműködésben meghozzák az alábbi intézkedéseket:
Módosítás 178
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a szükséges kezelés mértékének csökkentését és a vízminőség megóvását szolgáló megelőző intézkedések, ideértve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedéseket is;
törölve
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  biztosítják, hogy a szennyezők a vízszolgáltatókkal és más érintett érdekelt felekkel együttműködve megelőző intézkedéseket hozzanak a kezelés elkerülésére vagy a szükséges kezelés mértékének csökkentésére és a vízminőség megóvására, ideértve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedéseket, valamint az e cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében elvégzett ellenőrzés alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket is;
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  az (1) bekezdés d) pontja szerint elvégzett ellenőrzések alapján szükséges, a szennyezés forrását azonosító és kezelő kárenyhítő intézkedések.
b)  az (1) bekezdés d) pontja szerint elvégzett ellenőrzések alapján szükséges, a szennyezés forrását azonosító és kezelő és minden további kezelést megelőző kárenyhítő intézkedések, ha a megelőző intézkedések nem tekinthetők megvalósíthatónak vagy elég eredményesnek a szennyezés forrásának kellő időben történő kezeléséhez;
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba)  amennyiben az aa) és b) pontban foglalt intézkedéseket nem ítélték elégségesnek az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításához, egyes paraméterek kivételi vagy kezelési pontnál történő további ellenőrzésének előírása a vízszolgáltatók számára, ha az szigorúan szükséges az egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében.
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A tagállamok tájékoztatják a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket vagy azok egy részét használó vízszolgáltatókat az (1) bekezdés d) pontja alapján végzett ellenőrzés eredményeiről, és azok, valamint az (1) és a (2) bekezdés alapján és a 2000/60/EK irányelv keretében gyűjtött információk alapján:
a)  engedélyezik a vízszolgáltatóknak egyes paraméterek ellenőrzési gyakoriságának vagy az ellenőrzött paraméterek számának csökkentését anélkül, hogy köteleznék őket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére, feltéve, hogy nem a II. melléklet B. részének 1. pontja szerinti kulcsparaméterekről van szó, és nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, amely a vízminőség romlását okozhatná;
b)  amennyiben a vízszolgáltató az a) ponttal összhangban csökkentheti egy paraméter ellenőrzési gyakoriságát, továbbra is rendszeresen elvégezheti a paraméter ellenőrzését a veszélyértékelés tárgyát képező víztestekben.
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – cím
Az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés
Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelése, ellenőrzése és kezelése
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vízszolgáltatók kockázatértékelést végezzenek, amely alapján az I. melléklet A. és B. részében említett, a II. melléklet B. része alapján nem kulcsfontosságú paraméterek ellenőrzési gyakorisága kiigazítható a kezeletlen vízben való előfordulásuktól függően.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vízszolgáltatók a II. melléklet C. részével összhangban kockázatértékelést végezzenek, amely alapján az I. melléklet A., B. és Ba. részében említett, a II. melléklet B. része alapján nem kulcsfontosságú paraméterek ellenőrzési gyakorisága kiigazítható a kezeletlen vízben való előfordulásuktól függően.
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
E paraméterek tekintetében a tagállamok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vízszolgáltatók eltérhessenek a II. melléklet B. részében meghatározott mintavételi gyakoriságoktól a II. melléklet C. részében foglalt előírásoknak megfelelően.
E paraméterek tekintetében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vízszolgáltatók eltérhessenek a II. melléklet B. részében meghatározott mintavételi gyakoriságoktól a II. melléklet C. részében foglalt előírásoknak megfelelően, valamint a kezeletlen vízben való előfordulásuktól és a kezelési tervtől függően.
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
Ennek keretében a vízszolgáltatók kötelesek figyelembe venni az ezen irányelv 8. cikkének megfelelő veszélyértékelés és a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke alapján végzett nyomon követés eredményeit.
Ennek keretében a vízszolgáltatók figyelembe veszik az ezen irányelv 8. cikkének megfelelő veszélyértékelés és a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke alapján végzett nyomon követés eredményeit.
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok mentesíthetik a nagyon kis vízellátókat az (1) bekezdés alól, feltéve, hogy az illetékes hatóság előzetes és naprakész, dokumentált ismeretekkel rendelkezik az érintett paramétereket illetően, és úgy ítéli meg, hogy az ilyen mentesítés nem kockáztatja az emberi egészséget, és nem érinti a hatóság 4. cikk szerinti kötelezettségeit.
A mentesítést az illetékes hatóságnak háromévente, vagy ha a vízgyűjtő területen új szennyezési veszélyt észlelnek, felül kell vizsgálnia, és adott esetben naprakésszé kell tennie.
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelését az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.
(2)  Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelése a vízszolgáltatók felelőssége, akik biztosítják, hogy betartják a jelen irányelv rendelkezéseit. Ennek érdekében a vízszolgáltatók kérhetik az illetékes hatóságok támogatását.
A tagállamok előírhatják az illetékes hatóságok számára, hogy hagyják jóvá vagy ellenőrizzék a vízszolgáltatók ellátással kapcsolatos kockázatértékelését.
Módosítás 92
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok az (1) bekezdés értelmében elvégzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés eredményei alapján biztosítják, hogy a vízszolgáltatók az azonosított kockázatoknak megfelelő és a vízszolgáltató méretével arányban álló vízbiztonsági tervet vezessenek be. Ez a vízbiztonsági terv vonatkozhat például a felhasznált, vízzel érintkező anyagokra, a víz kezelésére szolgáló termékekre, a szivárgó csövekből eredő esetleges kockázatokra, vagy az olyan jelenlegi és jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedésekre, mint az éghajlatváltozás, és a tervet a tagállamoknak tovább kell pontosítaniuk.
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – cím
A házi elosztási kockázatértékelés
A házi elosztási kockázatok értékelése, ellenőrzése és kezelése
Módosítás 94
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy házi elosztási kockázatértékelésekre kerüljön sor, melyek az alábbi elemeket tartalmazzák:
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elsőbbségi létesítményekben házi elosztási kockázatértékelésekre kerüljön sor, melyek az alábbi elemeket tartalmazzák:
Módosítás 95
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a házi elosztó rendszerekkel, valamint a kapcsolódó termékekkel és anyagokkal kapcsolatos lehetséges kockázatok értékelése, és annak megítélése, hogy azok befolyásolják-e a víz minőségét azon a ponton, ahol az az általában emberi fogyasztás céljára használt csapokból használatra kerül, különösen, ha a vizet elsőbbségi helyszíneken a nyilvánosság használja;
a)  a házi elosztó rendszerekkel, valamint a kapcsolódó termékekkel és anyagokkal kapcsolatos lehetséges kockázatok értékelése, és annak megítélése, hogy azok befolyásolják-e a víz minőségét azon a ponton, ahol az az általában emberi fogyasztás céljára használt csapokból használatra kerül;
Módosítás 96
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 albekezdés
b)  az I. melléklet C. részében felsorolt paraméterek rendszeres ellenőrzése olyan létesítményekben, ahol a legnagyobb az emberi egészségre jelentett potenciális veszély. A releváns paramétereket és az ellenőrzési helyszíneket az a) pont szerint elvégzett értékelés alapján kell kiválasztani.
b)  az I. melléklet C. részében felsorolt paraméterek rendszeres ellenőrzése azokon az elsőbbségi helyszíneken, ahol az a) pont szerint elvégzett értékelés során a vízminőségre vonatkozóan különleges kockázatokat azonosítottak.
Módosítás 97
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – b pont – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett rendszeres ellenőrzéshez a tagállamok létrehozhatnak az elsőbbségi helyszínekre összpontosító ellenőrzési stratégiát;
A tagállamok a rendszeres ellenőrzéshez biztosítják az elsődleges helyszíneken található létesítményekhez mintavétel céljából való hozzáférést, és ellenőrzési stratégiát határozhatnak meg, különösen a Legionella pneumophilára vonatkozóan;
Módosítás 98
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  annak ellenőrzése, hogy az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek teljesítménye megfelelő-e a 305/2011/EU rendelet I. melléklete 3. e) pontjában az építményekre vonatkozóan előírt alapvető jellemzők tekintetében.
c)  annak ellenőrzése, hogy az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek és anyagok teljesítménye megfelelő-e az emberi egészség védelme szempontjából.
Módosítás 99
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  annak ellenőrzése, hogy a felhasznált anyagok alkalmasak-e arra, hogy emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezzenek, valamint hogy teljesülnek-e a 11. cikkben meghatározott követelmények.
Módosítás 100
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés a) pontja szerint elvégzett értékelés alapján úgy ítélik meg, hogy a házi elosztó rendszer vagy a kapcsolódó termékek és anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre nézve, illetve ha az (1) bekezdés b) pontja szerint elvégzett ellenőrzés kimutatja, hogy az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékek nem teljesülnek, a tagállamok:
(2)  Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés a) pontja szerint elvégzett értékelés alapján úgy ítélik meg, hogy az elsőbbségi helyszínek házi elosztó rendszerei vagy a kapcsolódó termékek és anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre nézve, illetve ha az (1) bekezdés b) pontja szerint elvégzett ellenőrzés kimutatja, hogy az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékek nem teljesülnek, a tagállamok biztosítják, hogy meghozzák az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékeknek való meg nem felelés kockázatának csökkentését vagy kizárását szolgáló megfelelő intézkedéseket.
a)  meghozzák az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékeknek való meg nem felelés kockázatának csökkentését vagy kizárását szolgáló megfelelő intézkedéseket;
b)  meghoznak minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához vagy elosztásához használt építési termékekből származó anyagok és vegyületek ne okozhassanak sem közvetlenül, sem közvetve emberi egészségkárosodást;
c)  egyéb intézkedéseket hoznak, például a vízszolgáltatókkal együttműködésben olyan vízkezelési technikákat alkalmaznak a víz jellegének vagy tulajdonságainak megváltoztatására, amelyekkel csökken vagy megszűnik a szolgáltatott víz számszerű értékeknek való meg nem felelésének kockázata;
d)  kellő tájékoztatással és tanácsokkal látják el a fogyasztókat a víz fogyasztásának és használatának feltételeiről, valamint a kockázat ismételt előfordulásának megakadályozására alkalmas intézkedésekről;
e)  képzéseket szerveznek a vízvezeték-szerelőknek és a házi elosztó rendszerekkel dolgozó, valamint építési termékek beszerelésével foglalkozó egyéb szakembereknek;
f)  a Legionella kapcsán biztosítják hatékony ellenőrzési és kezelési intézkedések rendelkezésre állását a betegség megelőzése és esetleges kitörésének kezelése érdekében.
Módosítás 101
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Annak érdekében, hogy a házi elosztással kapcsolatos kockázatokat valamennyi házi elosztó rendszerben csökkentsék, a tagállamok:
a)  a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére ösztönzik a köz- vagy magántulajdonban lévő létesítmények tulajdonosait;
b)  tájékoztatják a köz- vagy magántulajdonban lévő helyszínek fogyasztóit és tulajdonosait azokról az intézkedésekről, amelyek célja, hogy csökkentsék vagy kizárják annak kockázatát, hogy a házi elosztó rendszer miatt az emberi fogyasztásra szánt víz nem felel meg a minőségi előírásoknak;
c)  kellő tájékoztatással és tanácsokkal látják el a fogyasztókat a víz fogyasztásának és használatának feltételeiről, valamint a kockázat ismételt előfordulásának megakadályozására alkalmas intézkedésekről;
d)  előmozdítják a vízvezeték-szerelőknek és a házi elosztó rendszerekkel dolgozó, valamint a vízzel érintkezésbe kerülő termékek és anyagok beszerelésével foglalkozó egyéb szakembereknek szánt képzéseket; továbbá
e)  a Legionella, különösen a Legionella pneumophila kapcsán biztosítják a hatékony és a kockázattal arányban álló ellenőrzési és kezelési intézkedések rendelkezésre állását a betegség megelőzése és esetleges kitörésének kezelése érdekében.
Módosítás 102
Irányelvre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
Az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekre és anyagokra vonatkozó higiéniai minimumkövetelmények
(1)   A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott, vízkivételre, -kezelésre vagy -elosztásra használt, az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező valamennyi új termék gyártására szolgáló anyagok vagy az ilyen anyagokat kísérő szennyeződések:
a)  ne csökkentsék sem közvetlenül, sem közvetve az emberi egészség ezen irányelv szerinti védelmét;
b)  ne befolyásolják az emberi fogyasztásra szánt víz szagát és ízét;
c)  ne legyenek jelen az emberi fogyasztásra szánt vízben annál nagyobb koncentrációban, mint amekkora a használatukat indokolttá tevő cél eléréséhez szükséges; továbbá
d)  ne segítsék elő a mikroorganizmusok szaporodását.
(2)   Az (1) bekezdés harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépése után 3 évvel]-ig a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad ezen irányelv kiegészítése érdekében, meghatározva a higiéniai minimumkövetelményeket és az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező, az Unióban engedélyezett anyagok gyártásához használt anyagok jegyzékét, adott esetben konkrét kioldódási határértékekkel és különleges felhasználási feltételekkel együtt. A Bizottság a legújabb tudományos és technológiai fejleményekkel összhangban rendszeresen felülvizsgálja és frissíti e jegyzéket.
(3)  A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (2) bekezdés szerinti elfogadása és módosítása során való támogatása érdekében állandó bizottságot kell felállítani, amely a tagállamok által kijelölt képviselőkből áll, akik szakértők vagy tanácsadók támogatását is igénybe vehetik.
(4)  Azoknak az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező anyagoknak, amelyek más uniós jogszabályok, például a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a hatálya alá tartoznak, meg kell felelniük az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
Módosítás 103
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének rendszeres ellenőrzésének biztosítására, hogy meggyőződjenek arról, hogy a fogyasztók rendelkezésére álló víz megfelel-e az irányelv követelményeinek és különösen az 5. cikkel összhangban megállapított paramétereknek. A mintákat olyan módon kell venni, hogy azok az egész év során fogyasztott víz minőségét reprezentatív módon jellemezzék. Ezen túlmenően a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ahol a fertőtlenítés az emberi fogyasztásra szánt víz előállításának vagy szolgáltatásának részét képezi, ott ellenőrizzék az alkalmazott fertőtlenítő kezelés hatékonyságát és a lehető legcsekélyebb mértékre szorítsák le a fertőtlenítés melléktermékei által okozott bárminemű szennyeződést a fertőtlenítés hatásának kockáztatása nélkül.
(1)  A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének rendszeres ellenőrzésének biztosítására, hogy meggyőződjenek arról, hogy az megfelel-e az irányelv követelményeinek és különösen az 5. cikkel összhangban megállapított paramétereknek. A mintákat olyan módon kell venni, hogy azok az egész év során fogyasztott víz minőségét reprezentatív módon jellemezzék. Ezen túlmenően a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ahol a fertőtlenítés az emberi fogyasztásra szánt víz előállításának vagy szolgáltatásának részét képezi, ott ellenőrizzék az alkalmazott fertőtlenítő kezelés hatékonyságát és a lehető legcsekélyebb mértékre szorítsák le a fertőtlenítés melléktermékei által okozott bárminemű szennyeződést a fertőtlenítés hatásának kockáztatása nélkül.
Módosítás 104
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A tagállamok első alkalommal ...-án/-én [az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított három év], majd azt követően évente közlik a Bizottsággal az I. melléklet Ca. részében felsorolt paraméterek ellenőrzésével összhangban elvégzett ellenőrzés eredményeit.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az I. melléklet Ca. részében szereplő, megfigyelés alá helyezett anyagok jegyzékének frissítése révén módosítsa ezt az irányelvet. A Bizottság úgy határozhat, hogy a jegyzéket újabb anyagokkal egészíti ki, amennyiben fennáll a veszélye, hogy jelen vannak az emberi fogyasztásra szánt vízben és potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészségre nézve, de a tudományos ismeretek nem bizonyították, hogy kockázatot jelentenek az emberi egészségre. Ehhez a Bizottságnak különösen a WHO tudományos kutatásait kell felhasználnia. Bármely új anyag felvételét ezen irányelv 1. cikke alapján megfelelően indokolni kell.
Módosítás 105
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  A Bizottság ... [egy évvel ezen irányelv hatálybalépése után]-ig a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy ezen irányelvet az I. melléklet Ca. részében szereplő, megfigyelés alá helyezett anyagok jegyzékében szereplő mikroműanyagok mérésére szolgáló módszertan elfogadása révén kiegészítse.
Módosítás 106
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az 5. cikk szerinti paramétereknek való meg nem felelés esetén a tagállamok biztosítják az azonnali vizsgálatot az okok feltárása érdekében.
(1)  A tagállamok a 6. cikkben említett megfelelési helyen az 5. cikk szerinti paramétereknek való meg nem felelés esetén biztosítják a fogyasztás helyén elvégzendő azonnali vizsgálatot az okok feltárása érdekében.
Módosítás 107
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az I. melléklet C. részében foglalt számszerű értékeknek való meg nem felelés estén hozandó javító intézkedések között szerepelniük kell a 10. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjaiban említett intézkedéseknek.
Az I. melléklet C. részében foglalt számszerű értékeknek való meg nem felelés esetén hozandó javító intézkedések között szerepelniük kell a 10. cikk (2a) bekezdésében említett intézkedéseknek.
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az I. melléklet A. és B. részében a számszerű értékekre vonatkozóan előírt minimumkövetelmények betartásának elmulasztását a tagállamok automatikusan az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek tekintik.
A tagállamok az I. melléklet A. és B. részében a számszerű értékekre vonatkozóan előírt minimumkövetelmények betartásának elmulasztását az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek tekintik, kivéve, ha az illetékes hatóságok a számszerű értékeknek való meg nem felelést jelentéktelennek tekintik.
Módosítás 109
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
(4)  A (2) és a (3) bekezdésben említett esetekben a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül meghozzák az összes alábbi intézkedést:
(4)  A (2) és a (3) bekezdésben említett esetekben, amennyiben a számszerű értékeknek való meg nem felelés az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek minősül, a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül meghozzák az összes alábbi intézkedést:
Módosítás 110
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az a), b) és c) pontban említett intézkedéseket az érintett vízszolgáltatóval együttműködésben kell meghozni.
Módosítás 111
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az illetékes hatóságok vagy egyéb megfelelő szervek döntik el, hogy a (3) bekezdés értelmében milyen intézkedést kell hozni, szem előtt tartva azt, hogy milyen kockázatot jelenthet az ember egészségére nézve az emberi fogyasztásra szánt vízellátás megszakítása vagy a használat korlátozása.
(5)  Amikor a megfelelési helyen megállapítást nyer a meg nem felelés, az illetékes hatóságok vagy egyéb megfelelő szervek döntik el, hogy a (3) bekezdés értelmében milyen intézkedést kell hozni, szem előtt tartva azt, hogy milyen kockázatot jelenthet az ember egészségére nézve az emberi fogyasztásra szánt vízellátás megszakítása vagy a használat korlátozása.
Módosítás 112
Irányelvre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
Eltérések
(1)  A tagállamok engedélyezhetik az eltérést az I. melléklet B. részében foglalt vagy az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott számszerű értékektől, az általuk meghatározandó maximális mértékig, feltéve, hogy az eltérés nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségre, és hogy az adott térségben az emberi fogyasztásra szánt víz szolgáltatását egyéb, észszerű módon nem lehet fenntartani. Az eltéréseknek az alábbi esetekre kell korlátozódniuk:
a)  új vízellátási körzet;
b)  valamely vízellátási körzetben észlelt új szennyezésforrás, vagy újonnan vizsgált vagy észlelt paraméterek.
Az eltérést a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a három évet, és amely időszak végén a tagállamoknak értékelniük kell, hogy történt-e elegendő előrelépés.
A tagállamok rendkívüli körülmények között második eltérést engedélyezhetnek az első albekezdés a) és b) pontjától. Amennyiben valamely tagállam ilyen második eltérést szándékozik engedélyezni, az értékelésről és a második eltérésre vonatkozó döntést megalapozó indokokról értesítenie kell a Bizottságot. A második eltérés időtartama nem haladhatja meg a három évet.
(2)  Az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban engedélyezett bármely eltérésre vonatkozóan meg kell határozni a következőket:
a)  az eltérés indokai;
b)  az érintett számszerű érték, a vonatkozó korábbi ellenőrzési eredmények, valamint az eltérés ideje alatt megengedhető maximális érték;
c)  a földrajzi terület, a naponta szolgáltatott víz mennyisége, az érintett lakosság, illetve annak ténye, hogy az eltérés érint-e valamilyen releváns élelmiszer-ipari vállalkozást;
d)  megfelelő ellenőrzési rendszer, szükség szerint megnövelt ellenőrzési gyakorisággal;
e)  a szükséges javító intézkedések tervének rövid összefoglalása, beleértve a munkálatok ütemtervét, a becsült költségeket és a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket; továbbá
f)  az eltérés igényelt időtartama.
(3)  Ha az illetékes hatóságok megítélése szerint a számszerű érték jelentéktelen mértékben nem teljesül, és ha a 12. cikk (2) bekezdésnek megfelelő javító intézkedés elegendő a probléma 30 napon belüli orvoslására, akkor az eltérésben nem kell megjelölni az e cikk (2) bekezdésében meghatározott információkat.
Ebben az esetben az illetékes hatóságoknak vagy egyéb szerveknek csak az érintett paraméter megengedett legnagyobb értékét és a probléma orvoslására engedélyezett időt kell meghatározniuk az eltérésben.
(4)  A (3) bekezdést már nem lehet alkalmazni, ha egy adott vízellátás a megelőző 12 hónapban összesen 30 napot meghaladó ideig nem felelt meg bármelyik számszerű értéknek.
(5)  Az e cikkben foglalt eltérésekhez folyamodó tagállamnak biztosítania kell, hogy az eltérés által érintett lakosságot haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztassák az eltérésről és annak feltételeiről. Az adott tagállamnak továbbá szükség szerint biztosítania kell a tanácsadást a lakosság egyes konkrét csoportjainak, amelyeknél az eltérés különleges kockázatot jelenthet.
A (3) bekezdésben meghatározott körülmények között az első albekezdésben foglalt kötelezettségek nem alkalmazandók, kivéve, ha az illetékes hatóságok másként döntenek.
(6)  A (3) bekezdésben foglaltak szerinti eltérés kivételével a tagállamnak két hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot minden olyan eltérésről, amely átlagosan napi 1 000 m3-t meghaladó vagy több mint 5 000 főt ellátó vízszolgáltatást érint, és megadja részére a (2) bekezdésben említett információkat.
(7)  Ez a cikk nem vonatkozik a palackokban vagy tartályokban eladásra kínált emberi fogyasztásra szánt vízre.
Módosítás 113, 165, 191, 208, 166, 192, 169, 195, 170, 196, 197 és 220
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 2000/60/EK irányelv 9. cikkének sérelme nélkül a tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy javítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférést, és előmozdítsák annak használatát területükön. Ennek keretében többek között az alábbi intézkedéseket kell meghozni:
(1)  A 2000/60/EK irányelv 9. cikkének, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének sérelme nélkül, a vízelosztás helyi és regionális szempontjainak és körülményeinek figyelembevétele mellett a tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy javítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférést, és előmozdítsák annak használatát területükön.
a)  azonosítani kell az emberi fogyasztásra szánt vízhez hozzá nem férő személyeket és a hozzáférésük hiányának okát (pl. veszélyeztetett és marginalizált csoporthoz tartoznak), értékelni kell az e személyek hozzáférésének javítására kínálkozó lehetőségeket, tájékoztatva őket az elosztó hálózathoz való csatlakozás lehetőségéről vagy az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés alternatív módjairól;
a)  azonosítani kell az emberi fogyasztásra szánt vízhez hozzá nem férő vagy a hozzáférésben korlátozott személyeket – többek között a veszélyeztetett és marginalizált csoportokat – és a hozzáférés hiányára magyarázatot adó okokat, értékelni kell a lehetőségeket, továbbá intézkedéseket kell hozni az e személyek hozzáférésének javítása érdekében, tájékoztatva őket az elosztó hálózathoz való csatlakozás lehetőségéről vagy az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés alternatív módjairól;
aa)   biztosítani kell a lakosság emberi fogyasztásra szánt vízzel való ellátását;
b)   a közterületeken és nyilvános helyeken telepíteni kell és karban kell tartani az emberi fogyasztásra szánt vízhez szabad hozzáférést biztosító kültéri és beltéri létesítményeket;
b)  a közterületeken és nyilvános helyeken – különösen a nagy látogatottságú területeken – telepíteni kell és karban kell tartani az emberi fogyasztásra szánt vízhez szabad hozzáférést biztosító kültéri és beltéri létesítményeket, az újratöltő pontokat is ideértve; ezt az erre műszakilag alkalmas helyszíneken, az intézkedés iránti igényhez képest arányos módon, valamint az egyedi helyi körülményeket, például az éghajlati és földrajzi adottságokat figyelembe véve kell megvalósítani;
c)  ösztönözni kell az emberi fogyasztásra szánt víz használatát az alábbiak révén:
c)  ösztönözni kell az emberi fogyasztásra szánt víz használatát az alábbiak révén:
i.  a víz minőségével kapcsolatos lakossági tájékoztató kampányok folytatása;
i.  a csapvíz jó minőségével kapcsolatos lakossági tájékoztató, valamint a figyelmet a legközelebbi kijelölt újratöltő pontra felhívó kampányok folytatása;
ia.  a lakosságot újrafelhasználható vízpalackok használatára ösztönző kampányok indítása, valamint az újratöltő pontok helyének tudatosítását célzó kezdeményezések indítása;
ii.  a közigazgatásban és a középületekben az emberi fogyasztásra szánt víz biztosításának ösztönzése;
ii.  a közigazgatásban és a középületekben az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes biztosítása, valamint az egyszer használatos műanyag palackokba vagy tartályokba töltött víz használatának visszaszorítása e szerveknél és épületekben;
iii.  az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes biztosításának ösztönzése az éttermekben, étkezdékben és a rendezvény-vendéglátó szolgáltatások nyújtásakor.
iii.  az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes vagy alacsony szolgáltatási díj ellenében történő biztosításának ösztönzése az éttermekben, étkezdékben és a rendezvény-vendéglátó szolgáltatások nyújtásakor.
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Az (1) bekezdés a) pontja értelmében összegyűjtött információk alapján a tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára biztosítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférést.
Az (1) bekezdés a) pontja értelmében összegyűjtött információk alapján a tagállamok megtesznek minden általuk szükségesnek és megfelelőnek ítélt intézkedést, hogy a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára biztosítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférést.
Módosítás 173, 199 és 209
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Amennyiben az e cikkben meghatározott kötelezettségek a nemzeti jog értelmében a helyi hatóságokra hárulnak, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ilyen hatóságok rendelkezzenek az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés biztosításához szükséges eszközökkel és forrásokkal, valamint hogy az e tekintetben hozott bármely intézkedés arányos legyen az érintett elosztó hálózat kapacitásaival és méretével.
Módosítás 174, 200 és 210
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)   A Bizottság a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint gyűjtött adatok figyelembevételével együttműködik a tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankkal, hogy támogassa az Unióban azokat az önkormányzatokat, amelyek nem rendelkeznek a szükséges tőkével, hogy lehetővé tegye számukra a technikai segítségnyújtáshoz, a rendelkezésre álló uniós finanszírozáshoz és a kedvezményes kamatozású hosszú távú kölcsönökhöz való hozzáférést, különösen a vízügyi infrastruktúra karbantartása és felújítása céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára a jó minőségű vízellátást, és bővítsék a számukra nyújtott vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatásokat.
Módosítás 116
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy online elérhetőek legyenek a fogyasztók számára az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó megfelelő és naprakész információk a IV. melléklettel összhangban.
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy online vagy egyéb felhasználóbarát módokon elérhetők legyenek a fogyasztók számára az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó megfelelő, naprakész és hozzáférhető információk a IV. melléklettel összhangban, az alkalmazandó adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával.
Módosítás 117
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Gondoskodnak arról, hogy minden fogyasztó kérés nélkül rendszeresen, évente legalább egyszer tájékoztatást kapjon a legmegfelelőbb formában (pl. a számláján vagy intelligens alkalmazásokon keresztül) az alábbiakról:
Gondoskodnak arról, hogy minden fogyasztó rendszeresen, évente legalább egyszer tájékoztatást kapjon az illetékes hatóságok által meghatározott legmegfelelőbb és könnyen elérhető formában (pl. a számláján vagy intelligens alkalmazásokon keresztül) az alábbiakról:
Módosítás 118
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – bevezető rész
a)  az emberi fogyasztásra szánt vízért általa fizetett köbméterenkénti vízdíj árstruktúrája, részletezve az állandó és a változó költségeket, kitérve legalább az alábbi elemek költségeire:
a)  amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, az emberi fogyasztásra szánt vízért általa fizetett köbméterenkénti vízdíj, részletezve az állandó és a változó költségek megoszlását;
Módosítás 119
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – i pont
i.  vízszolgáltató által a 8. cikk (5) bekezdése szerinti veszélyértékelés céljából hozott intézkedések;
törölve
Módosítás 120
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – ii pont
ii.  az emberi fogyasztásra szánt víz kezelése és elosztása;
törölve
Módosítás 121
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – iii pont
iii.  a szennyvíz összegyűjtése és kezelése;
törölve
Módosítás 122
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – iv pont
iv.  a 13. cikk alapján hozott intézkedések, ha a vízszolgáltató alkalmazott ilyeneket;
törölve
Módosítás 123
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó információk, beleértve az indikátorparamétereket is;
Módosítás 124
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  az emberi fogyasztásra szánt víz literenkénti és köbméterenkénti ára;
b)  amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, az emberi fogyasztásra szánt vízellátás literenkénti és köbméterenkénti áram valamint a literenként kiszámlázott ár; amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, a vízhálózat által az ezen irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében viselt teljes éves költség az arra vonatkozó releváns tájékoztatással együtt, hogy az emberi fogyasztásra szánt vizet hogyan szállítják a területre;
Módosítás 125
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba)   az emberi fogyasztásra szánt víz kezelése és elosztása;
Módosítás 126
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a háztartás által fogyasztott mennyiség, legalább évente vagy számlázási időszakonként és a fogyasztás alakulása az éven belül;
c)  a háztartás által fogyasztott mennyiség, legalább évente vagy számlázási időszakonként, valamint a háztartási fogyasztás alakulása az éven belül, ha az műszakilag megvalósítható, és csak akkor, ha ez az adat a vízszolgáltató rendelkezésére áll;
Módosítás 127
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a háztartás éves vízfogyasztásának összehasonlítása az ugyanazon kategóriába tartozó háztartások átlagos fogyasztásával;
d)  a háztartás éves vízfogyasztásának összehasonlítása a háztartások átlagos fogyasztásával, amennyiben ez a c) ponttal összhangban alkalmazandó;
Módosítás 128
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdés alapján nyújtandó tájékoztatás formátumát és módját a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozhatja meg. E végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A tagállamok egyértelműen elkülönítik az az első albekezdés szerinti információszolgáltatással kapcsolatos felelősségi köröket a vízszolgáltatók, az érdekelt felek és az illetékes helyi hatóságok között. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az első albekezdés alapján nyújtandó tájékoztatás formátumát és módját.
Módosítás 129
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  összeállítják, majd évente naprakésszé teszik az ivóvízzel kapcsolatos, az emberi egészségre potenciális veszélyt jelentő olyan eseményekre vonatkozó adatokat, amelyek 10 napos egybefüggő időszaknál tovább álltak fenn és legalább 1 000 személyt érintettek, akár sor került a számszerű értékek túllépésére, akár nem, és ismertetik az események okát és a 12. cikknek megfelelően hozott javító intézkedéseket.
d)  összeállítják, majd évente naprakésszé teszik az ivóvízzel kapcsolatos, az emberi egészségre potenciális kockázatot jelentő olyan eseményekre vonatkozó adatokat, amelyek 10 napos egybefüggő időszaknál tovább álltak fenn és legalább 1 000 személyt érintettek, akár sor került a számszerű értékek túllépésére, akár nem, és ismertetik az események okát és a 12. cikknek megfelelően hozott javító intézkedéseket.
Módosítás 130
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) és (3) bekezdéssel összhangban szolgáltatandó információk formátumának és bemutatási módjainak meghatározására, beleértve a (3) bekezdésben említett mutatókra, az egész Unióra kiterjedő áttekintő térképekre és a tagállami áttekintő jelentésekre vonatkozó részletes követelményeket.
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az (1) és (3) bekezdéssel összhangban szolgáltatandó információk formátumát és bemutatási módjait, beleértve a (3) bekezdésben említett mutatókra, az egész Unióra kiterjedő áttekintő térképekre és a tagállami áttekintő jelentésekre vonatkozó részletes követelményeket.
Módosítás 131
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
törölve
Módosítás 132
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a 13. cikkben szereplő, a vízhez való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések;
b)  a 13. cikkben szereplő, a vízhez való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések, valamint a vízhez hozzáféréssel nem rendelkező népesség aránya;
Módosítás 133
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a 14. cikk és a IV. melléklet alapján a nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések.
c)  a 14. cikk és a IV. melléklet alapján a nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések, többek között a IV. melléklet 7. pontjában felsorolt információk uniós szintű, felhasználóbarát áttekintése.
Módosítás 134
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A Bizottság legkésőbb ... [ezen irányelv átültetésének legvégső határideje után 5 évvel]-ig, azt követően pedig szükség szerint jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az emberi fogyasztásra szánt víz forrásaira jelentett, mikroműanyagokból, gyógyszerekből és adott esetben egyéb, újonnan megjelenő szennyező anyagokból származó veszélyekről és az ezekkel kapcsolatos esetleges egészségügyi kockázatokról. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az emberi fogyasztásra szánt vízben található mikroműanyagok, gyógyszerek és egyéb, újonnan megjelenő szennyező anyagok maximális szintjét.
Módosítás 135
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépését követően öt évvel]-ig felülvizsgálja, hogy a 10a. cikk az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekre és anyagokra vonatkozó higiéniai előírások megfelelő szintű harmonizációjához vezetett-e, és szükség esetén további intézkedéseket hoz.
Módosítás 136
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és [ezen irányelv átültetésének határideje]-án/-én még alkalmazandó eltéréseket érvényességük végéig alkalmazni kell. További megújításukra nem kerülhet sor.
(2)  A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és ... [ezen irányelv átültetésének határideje]-án/-én még alkalmazandó eltéréseket érvényességük végéig alkalmazni kell.
Módosítás 179
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – A rész – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Clostridium perfringens spórák

0

Egyedszám/100 ml

Coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

Enterococcusok

0

Egyedszám/100 ml

Escherichia coli (E. coli)

0

Egyedszám/100 ml

Heterotróf csírák száma (HPC) 22°

Rendellenes eltérés nélkül

 

Szomatikus coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

Zavarosság

< 1

NTU

Módosítás

Paraméter

Határérték

Paraméter

Clostridium perfringens spórák

0

Egyedszám/100 ml

Enterococcusok

0

Egyedszám/100 ml

Escherichia coli (E. coli)

0

Egyedszám/100 ml

Szomatikus coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

Megjegyzés:

Az e részben meghatározott paraméterek nem alkalmazandók a 2009/54/EK irányelv szerinti forrás- és ásványvizekre.

Módosítás 138 és 180
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – B rész – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

Kémiai paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Akrilamid

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Antimon

5,0

μg/l

 

Arzén

10

μg/l

 

Benzol

1,0

μg/l

 

Benzo(a)pirén

0,010

μg/l

 

Béta-ösztradiol (50-28-2)

0,001

μg/l

 

Biszfenol-A

0,01

μg/l

 

Bór

1,0

mg/l

 

Bromát

10

μg/l

 

Kadmium

5,0

μg/l

 

Klorát

0,25

mg/l

 

Klorit

0,25

mg/l

 

Króm

25

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. A króm határértéke addig az időpontig 50 μg/l.

Réz

2,0

mg/l

 

Cianid

50

μg/l

 

1,2 – diklór-etán

3,0

μg/l

 

Epiklórhidrin

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Fluorid

1,5

mg/l

 

Haloecetsavak (HAA)

80

μg/l

Az alábbi kilenc reprezentatív anyag összege: monoklór-, diklór- és triklór-ecetsav, mono- és dibróm-ecetsav, brómklór-ecetsav, brómdiklór-ecetsav, dibrómklór-ecetsav és tribrómklór-ecetsav.

Ólom

5

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

Higany

1,0

μg/l

 

Microcystin-LR

10

μg/l

 

Nikkel

20

μg/l

 

Nitrát

50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

Nitrit

0.50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

Nonil-fenol

0,3

μg/l

 

Növényvédő szerek

0,10

μg/l

„Növényvédő szerek”:

 

 

 

szerves rovarölő szerek (inszekticidek),

 

 

 

szerves gyomirtó szerek (herbicidek),

 

 

 

szerves gombaölő szerek (fungicidek),

 

 

 

szerves féregirtó szerek (nematocidek),

 

 

 

szerves atkairtó szerek (akaricidek),

 

 

 

szerves algairtó szerek (algicidek),

 

 

 

szerves rágcsálóirtó szerek (rodenticidek),

 

 

 

szerves csigairtó szerek (szlimicidek),

 

 

 

egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók) és ezek metabolitjai, bomlási és reakciótermékei az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 32. pontjában szereplő meghatározás szerint1.

 

 

 

A határérték minden egyes növényvédő szerre külön-külön vonatkozik.

 

 

 

Az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 μg/l.

Növényvédő szerek – összesen

0,50

μg/l

„Növényvédő szerek – összesen”: az ellenőrzés során észlelt és számszerűsített egyes növényvédőszer-tartalmak összege.

PFA-k

0,10

μg/l

PFA-k alatt az egyes per- és polifluorozott alkilezett anyagok értendők (kémiai képlet: CnF2n+1−R).

PFA-k – összesen

0,50

μg/l

PFA-k – összesen alatt a per-és polifluorozott alkilezett anyagok összege értendő (kémiai képlet: CnF2n+1−R).

Policiklikus aromás szénhidrogének

0,10

μg/l

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: benzo(b)fluorantén, benzo(k)fluorantén, benzo(ghi)perilén és indeno(1,2,3-cd)pirén .

Szelén

10

μg/l

 

Tetraklór-etilén és triklór-etilén

10

μg/l

A kiválasztott összetevők koncentrációjának összege

Trihalometánok – összesen

100

μg/l

Amennyiben lehetséges a fertőtlenítés hatásának veszélyeztetése nélkül, a tagállamoknak törekedniük kell az alacsonyabb értékekre.

 

 

 

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: kloroform, bromoform, dibrómklórmetán, brómdiklórmetán.

Urán

30

μg/l

 

Vinilklorid

0,50

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

__________________

1.   Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

Módosítás

Kémiai paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Akrilamid

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Antimon

5,0

μg/l

 

Arzén

10

μg/l

 

Benzol

1,0

μg/l

 

Benzo(a)pirén

0,010

μg/l

 

Béta-ösztradiol (50-28-2)

0,001

μg/l

 

Biszfenol-A

0,1

μg/l

 

Bór

1,5

mg/l

 

Bromát

10

μg/l

 

Kadmium

5,0

μg/l

 

Klorát

0,25

mg/l

 

Klorit

0,25

mg/l

 

Króm

25

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. A króm határértéke addig az időpontig 50 μg/l.

Réz

2,0

mg/l

 

Cianid

50

μg/l

 

1,2 – diklór-etán

3,0

μg/l

 

Epiklórhidrin

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Fluorid

1,5

mg/l

 

Haloecetsavak (HAA)

80

μg/l

Az alábbi kilenc reprezentatív anyag összege: monoklór-, diklór- és triklór-ecetsav, mono- és dibróm-ecetsav, brómklór-ecetsav, brómdiklór-ecetsav, dibrómklór-ecetsav és tribrómklór-ecetsav.

Ólom

5

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

Higany

1,0

μg/l

 

Microcystin-LR

10

μg/l

 

Nikkel

20

μg/l

 

Nitrát

50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

Nitrit

0.50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

Nonil-fenol

0,3

μg/l

 

Növényvédő szerek

0,10

μg/l

„Növényvédő szerek”:

 

 

 

szerves rovarölő szerek (inszekticidek),

 

 

 

szerves gyomirtó szerek (herbicidek),

 

 

 

szerves gombaölő szerek (fungicidek),

 

 

 

szerves féregirtó szerek (nematocidek),

 

 

 

szerves atkairtó szerek (akaricidek),

 

 

 

szerves algairtó szerek (algicidek),

 

 

 

szerves rágcsálóirtó szerek (rodenticidek),

 

 

 

szerves csigairtó szerek (szlimicidek),

 

 

 

egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók) és ezek metabolitjai, bomlási és reakciótermékei az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 32. pontjában szereplő meghatározás szerint1.

 

 

 

A határérték minden egyes növényvédő szerre külön-külön vonatkozik.

 

 

 

Az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 μg/l.

Növényvédő szerek – összesen

0,50

μg/l

„Növényvédő szerek – összesen”: az ellenőrzés során észlelt és számszerűsített egyes növényvédőszer-tartalmak összege.

PFA-k

0,10

μg/l

PFA-k alatt az egyes per- és polifluorozott alkilezett anyagok értendők (kémiai képlet: CnF2n+1−R).

 

 

 

A képletnek különbséget kell tennie a „hosszú láncú” és „rövid láncú” PFA-k között. Ez az irányelv csak a „hosszú láncú” PFA-kra alkalmazandó.

Az egyes PFA-anyagokra vonatkozó határérték csak azon PFA-anyagokra alkalmazandó, amelyek jelenléte valószínű, és amelyek az ezen irányelv 8. cikke szerinti veszélyértékelés értelmében veszélyesek az emberi egészségre.

PFA-k – összesen

0,50

μg/l

PFA-k – összesen alatt a per-és polifluorozott alkilezett anyagok összege értendő (kémiai képlet: CnF2n+1−R).

 

 

 

Az összes PFA-ra vonatkozó határérték csak azon PFA-anyagokra alkalmazandó, amelyek jelenléte valószínű, és amelyek az ezen irányelv 8. cikke szerinti veszélyértékelés értelmében veszélyesek az emberi egészségre.

Policiklikus aromás szénhidrogének

0,10

μg/l

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: benzo(b)fluorantén, benzo(k)fluorantén, benzo(ghi)perilén és indeno(1,2,3-cd)pirén .

Szelén

10

μg/l

 

Tetraklór-etilén és triklór-etilén

10

μg/l

A kiválasztott összetevők koncentrációjának összege

Trihalometánok – összesen

100

μg/l

Amennyiben lehetséges a fertőtlenítés hatásának veszélyeztetése nélkül, a tagállamoknak törekedniük kell az alacsonyabb értékekre.

 

 

 

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: kloroform, bromoform, dibrómklórmetán, brómdiklórmetán.

Urán

30

μg/l

 

Vinilklorid

0,50

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

__________________

1.   Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

Módosítás 139
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – B a rész (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Indikátor paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Alumínium

200

μg/l

 

Ammónium

0,50

mg/l

 

Klorid

250

mg/l

1.  megjegyzés

Szín

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

Vezetőképesség

2 500

μS cm-1 20°C-on

1.  megjegyzés

Hidrogénion-koncentráció

≥ 6,5 és ≤ 9,5

pH egység

1.  és 3. megjegyzés

Vas

200

μg/l

 

Mangán

50

μg/l

 

Szag

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

Szulfátok

250

mg/l

1.  megjegyzés

Nátrium

200

mg/l

 

Íz

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

Telepszám 22°C-on

Rendellenes eltérés nélkül

 

 

Coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

 

Teljes szervesszén-tartalom (TOC)

Rendellenes eltérés nélkül

 

 

Zavarosság

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

1.  megjegyzés:

A víz nem lehet korróziót előidéző.

2.  megjegyzés:

Ezt a paramétert nem szükséges mérni, kivéve, ha a víz felszíni vízből származik, vagy ilyen víz befolyása alatt áll. Amennyiben ez a határérték nem teljesül, az érintett tagállamnak meg kell vizsgálnia az ellátórendszert, és meg kell győződnie arról, hogy az emberi egészséget potenciálisan nem veszélyezteti patogén mikroorganizmusok, például cryptosporidium jelenléte.

3.  megjegyzés:

A palackokba vagy tartályokba töltött szénsavmentes víz esetében a minimum érték 4,5 pH egységre csökkenthető.

A palackokba vagy tartályokba töltött természetes szénsavtartalmú vagy mesterségesen szénsavval dúsított víz esetében a minimumérték alacsonyabb is lehet.

Módosítás 140
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – C rész

A Bizottság által javasolt szöveg

A házi elosztási kockázatértékelés szempontjából releváns paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Legionella

< 1 000

Szám/l

Ha a Legionella vonatkozásában az <1 000/l határérték nem teljesül, ismételt vitavételt kell végezni a Legionella pneumophila vonatkozásában. Ha a Legionella pneumophila nincs jelen, a Legionella határértéke <10 000/l.

Ólom

5

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

Módosítás

A házi elosztási kockázatértékelés szempontjából releváns paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Legionella pneumophila

< 1 000

Szám/l

 

Legionella

< 10 000

Szám/l

A < 1 000/l határértékű Legionella pneumophila jelenlétének hiányában a Legionella határértéke < 10 000/l.

Ólom

5

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz évvel]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

Módosítás 141
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – C a rész (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Újonnan megjelenő, ellenőrzött paraméterek

Mikroműanyagok

Az ellenőrzést a 11. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, a mikroműanyagok mérésére vonatkozó módszertannal összhangban kell végezni.

Módosítás 142
Irányelvre irányuló javaslat
II melléklet – B rész – 1 pont – 1 bekezdés
Az Escherichia coli (E. coli), a Clostridium perfringens spórák és a szomatikus coliform baktériumok „alapvető paramétereknek” tekintendők, és nem tartoznak az ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés hatálya alá. Ezeket legalább a 2. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni.
Az Escherichia coli (E. coli) és az enterococcusok „alapvető paramétereknek” tekintendők, és nem tartoznak az ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés hatálya alá. Ezeket legalább a 2. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni.
Módosítás 186
Irányelvre irányuló javaslat
II melléklet – B rész – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

A mintavételek gyakorisága

Az 5. cikk szerint meghatározott összes paramétert legalább a következő táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni, kivéve, ha a 9. cikkel és ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés alapján eltérő mintavételi gyakoriság kerül meghatározásra.

1.  táblázat

Minimális mintavételi és elemzési gyakoriság a megfelelőség ellenőrzésére

A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség (m3)

A minták minimális száma

évente

≤ 100

> 100 ≤ 1 000

> 1 000 ≤ 10 000

>10 000 ≤ 100 000

>100 000

10a

10a

50b

365

365

a: a mintavételt mindig olyankor kell végezni, amikor magas a kockázata annak, hogy a vízelosztási rendszerbe enterális kórokozók juthatnak be.

b: legalább 10 mintát olyankor kell venni, amikor magas a kockázata annak, hogy a vízelosztási rendszerbe enterális kórokozók juthatnak be.

1.  megjegyzés: A vízellátási körzet az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz egy vagy több forrásból származik, és a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.

2.  megjegyzés: A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján számítják ki. A vízellátási körzetben lakók száma is használható a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/(nap*fő) vízfogyasztást feltételezve.

3.  megjegyzés: Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint eltérést engedtek meg az egyedi ellátásból származó víz esetén, ezeket a gyakoriságokat csak olyan vízellátási körzetekre kell alkalmazniuk, amelyek naponta 10 és100 m3 közötti mennyiségű vizet szolgáltatnak.

Módosítás

A mintavételek gyakorisága

Az 5. cikk szerint meghatározott összes paramétert legalább a következő táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni, kivéve, ha a 9. cikkel és ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés alapján eltérő mintavételi gyakoriság kerül meghatározásra.

1.  táblázat

Minimális mintavételi és elemzési gyakoriság a megfelelőség ellenőrzésére

A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség

(Lásd az 1. és a 2. megjegyzést) m3

A.  csoportba tartozó paraméterek (mikrobiológiai paraméterek) –

a minták száma évente

(Lásd a 3. megjegyzést)

B.  csoportba tartozó paraméterek (kémiai paraméterek) –

a minták száma évente

 

≤ 100

> 0

(Lásd a 4. megjegyzést)

> 0

(Lásd a 4. megjegyzést)

> 100

≤ 1000

4

1

> 1000

≤ 10000

4

+3

minta minden megkezdett 1 000 m3/nap mennyiségre

1

+1

minta minden megkezdett 1 000 m3/nap mennyiségre

> 10000

 

≤ 100000

3

+ 1

minta minden megkezdett

10 000 m3/nap mennyiségre

> 100000

 

12

+ 1

minta minden megkezdett 25 000 m3/nap mennyiségre

1.  megjegyzés: A vízellátási körzet az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz egy vagy több forrásból származik, és a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.

2.  megjegyzés: A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján számítják ki. A vízellátási körzetben lakók száma is használható a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/(nap*fő) vízfogyasztást feltételezve.

3.  megjegyzés: A feltüntetett gyakoriság kiszámítása az alábbi módon történik: pl. 4 300 m3/nap = 16 minta (4 minta az első 1 000 m3/nap mennyiségre + 12 további minta 3 300 m3/nap mennyiségre).

4.  megjegyzés: Azoknak a tagállamoknak, amelyek az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint eltérést engedtek meg az egyedi ellátásból származó víz esetén, ezeket a gyakoriságokat csak olyan vízellátási körzetekre kell alkalmazniuk, amelyek naponta 10 és100 m3 közötti mennyiségű vizet szolgáltatnak.

Módosítás 144
Irányelvre irányuló javaslat
II melléklet – D rész – 2 a pont (új)
2a.  A házi elosztórendszerekből azokon a pontokon kell Legionella-mintákat venni, ahol fennáll a Legionella pneumophila terjedésének és/vagy az annak való kitettség kockázata. A tagállamok megállapítják a Legionella-mintavételi módszerekre vonatkozó iránymutatásokat;
Módosítás 145
Irányelvre irányuló javaslat
II a melléklet (új)
Az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő új termékek gyártásához használt vegyi anyagokra és anyagokra vonatkozó minimális higiéniai követelmények:
a)  azon vegyi anyagok listája, amelyek használata megengedett az anyagok előállítása során, az anyagok alatt értve többek között, de nem kizárólagosan a szerves anyagokat, elasztomereket, fémeket, a cementet, az ioncserélő gyantát és a kompozit anyagokat, továbbá az ezekből készült termékeket.
b)  konkrét követelmények az anyagokban és a belőlük készült termékekben használt vegyi anyagokra vonatkozóan.
c)  egyes anyagok emberi fogyasztásra szánt vízbe való bejutására vonatkozó korlátozások.
d)  higiéniai szabályok a megfeleléshez szükséges egyéb tulajdonságokra vonatkozóan.
e)  az a)–d) pontokban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzésének alapvető szabályai.
f)  az a)–d) pontokban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését célzó mintavételre és elemzési módszerekre vonatkozó szabályok.
Módosítás 177 és 224
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – B rész – 1 pont – 1 táblázat – 28 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

PFA-k

50

 

Módosítás

PFA-k

20

 

Módosítás 146
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – cím
A NYILVÁNOSSÁG SZÁMÁRA ONLINE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTANDÓ INFORMÁCIÓK
A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA
Módosítás 147
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész
A következő információkat felhasználóbarát és igényre szabott módon elérhetővé kell tenni a fogyasztók számára:
A következő információkat az interneten vagy ugyanolyan felhasználóbarát és igényre szabott módon elérhetővé kell tenni a fogyasztók számára:
Módosítás 148
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 1 pont
1.  az illetékes vízszolgáltató megnevezése;
1.  az illetékes vízszolgáltató, a szolgáltatási terület és az ellátott személyek számának, valamint a vízelőállítás módjának megjelölése;
Módosítás 149
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – bevezető rész
2.  az I. mellékletben felsorolt paraméterekre vonatkozó legfrissebb ellenőrzési adatok, ezen belül a mintavétel gyakorisága és helyszíne a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó számára releváns terület vonatkozásában, továbbá az 5. cikkel összhangban meghatározott határérték. Az ellenőrzési eredmények nem lehetnek régiebbek:
2.  az I. melléklet A., B. és Ba. részében felsorolt paraméterekre vonatkozó legfrissebb ellenőrzési adatok összefoglalása vízszolgáltatónként, ezen belül a mintavétel gyakorisága a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó számára releváns terület vonatkozásában, továbbá az 5. cikkel összhangban meghatározott határérték. Az ellenőrzési eredmények nem lehetnek régebbiek:
Módosítás 202
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
b)  nagy vízszolgáltatók esetében hat hónapnál;
b)  közepes és nagy vízszolgáltatók esetében hat hónapnál;
Módosítás 203
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
c)  kis vízszolgáltatók esetében egy évnél;
c)  nagyon kis és kis vízszolgáltatók esetében egy évnél;
Módosítás 150
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 3 pont
3.  az 5. cikk alapján meghatározott határértékek túllépése esetén információk az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszélyről, és ezzel kapcsolatban egészségvédelmi és fogyasztási tanácsok vagy egy ezen információkat tartalmazó weboldalra mutató link;
3.  az 5. cikk alapján meghatározott határértékek túllépését követően az illetékes hatóságok által megállapított, az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszély esetén információk az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszélyről, és ezzel kapcsolatban egészségvédelmi és fogyasztási tanácsok vagy egy ezen információkat tartalmazó weboldalra mutató link;
Módosítás 151
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 4 pont
4.  a releváns ellátási kockázatelemzés összefoglalása;
törölve
Módosítás 152
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 5 pont
5.  információk a következő indikátor paraméterekről és a hozzájuk tartozó határértékekről:
5.  információk az 1. melléklet Ba. részében felsorolt indikátor paraméterekről és a hozzájuk tartozó határértékekről;
a)  Szín;
b)  pH (Hidrogénion koncentráció);
c)  Vezetőképesség;
d)  Vas;
e)  Mangán;
f)  Szag;
g)  Íz;
h)  Keménység;
i)  Vízben oldott ásványi anyagok, anionok/kationok
—  Borát BO3-
—  Karbonát CO32-
—  Klorid Cl-
—  Fluorid F-
—  Hidrogén-karbonát HCO3-
—  Nitrát NO3-
—  Nitrit NO2-
—  Foszfát PO43-
—  Szilikát SiO2
—  Szulfát SO42-
—  Szulfid S2-
—  Alumínium Al
—  Ammónium NH4+
—  Kalcium Ca
—  Magnézium Mg
—  Kálium K
—  Nátrium Na
Ezek a határértékek és más nem ionizált vegyületek és mikroelemek feltüntethetők referenciaértékkel együtt és/vagy magyarázattal kiegészítve;
Módosítás 153
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 6 pont
6.  a fogyasztóknak szóló tanácsok arról, hogy hogyan csökkenthetik a vízfogyasztást;
6.  a fogyasztóknak szóló tanácsok arról, hogy adott esetben hogyan csökkenthetik a vízfogyasztást, és a helyi feltételeknek megfelelően hogyan tehetik felelősségteljesebbé a vízhasználatot;
Módosítás 154
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont
7.  a nagyon nagy vízszolgáltatók esetében éves szintű információk a következőkről:
7.  a nagy és nagyon nagy vízszolgáltatók esetében éves szintű információk a következőkről:
Módosítás 155
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – a pont
a)  a vízellátó rendszer általános teljesítménye a hatékonyság szempontjából, ezen belül a szivárgási arányok és az energiafelhasználás a szállított víz egy köbméterére vetítve;
a)  a vízellátó rendszer általános teljesítménye a hatékonyság szempontjából, ideértve a tagállamok által meghatározott szivárgási arányokat is;
Módosítás 156
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – b pont
b)  a vízszolgáltató vállalat vezetésével és irányításával kapcsolatos információk, ezen belül az igazgatótanács összetétele;
b)  a vízszolgáltató vállalat által nyújtott, a vízellátás vezetési modelljével és tulajdonosi szerkezetével kapcsolatos információk;
Módosítás 157
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – d pont
d)  a fogyasztók számára a víz egy köbméteréért felszámított díj költségszerkezete, ezen belül az állandó és a változó költségek, bemutatva legalább az egy köbméternyi szolgáltatott vízre jutó energiafelhasználással kapcsolatos költségeket, a vízszolgáltatók által a 8. cikk (4) bekezdésében említett veszélyértékelés elvégzése céljából végrehajtott intézkedések költségeit, az emberi fogyasztásra szánt víz kezelésének és elosztásának költségeit, a szennyvíz összegyűjtésének és kezelésének költségeit, valamint a 13. cikk alkalmazásában végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, amennyiben a vízszolgáltató megvalósított ilyeneket;
d)  amennyiben a költségeket díjrendszeren belül szedik be, a víz köbméterenkénti díjának szerkezete, beleértve az állandó és a változó költségeket, valamint a vízszolgáltatók által a 8. cikk (4) bekezdésében említett veszélyértékelés elvégzése céljából végrehajtott intézkedések költségeit, az emberi fogyasztásra szánt víz kezelésének és elosztásának költségeit, valamint a 13. cikk alkalmazásában végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, amennyiben a vízszolgáltató megvalósított ilyeneket;
Módosítás 158
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – e pont
e)  a vízszolgáltató által a vízszolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságának biztosításához (ezen belül az infrastruktúra karbantartásához) szükségesnek ítélt beruházások összege és a ténylegesen kapott vagy megtérült beruházási összegek;
e)  a megvalósított, folyamatban lévő és tervezett beruházások összege, valamint a finanszírozási terv;
Módosítás 159
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – g pont
g)  a fogyasztói panaszok összefoglalása, az azokkal kapcsolatos statisztikák, és a problémákra adott válaszok gyorsasága és megfelelősége;
g)  a fogyasztói panaszok összefoglalása, az azokkal kapcsolatos statisztikák és megoldásuk módja;
Módosítás 160
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 8 pont
8.  kérésre hozzáférés biztosítása a 2. és a 3. pont szerinti információkhoz legfeljebb 10 évre visszamenőleg. V.
8.  kérésre hozzáférés biztosítása a 2. és a 3. pont szerinti információkhoz legfeljebb 10 évre visszamenőleg, de az irányelv átültetésénél nem korábbi időpontig.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 107. o.
(2) HL C 361., 2018.10.5., 46. o.
(3) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
(4) Ez az álláspont megfelel a 2018. október 23-án elfogadott módosításoknak (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0397).


A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelése ***I
PDF 430kWORD 139k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és a 2012/30/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD))
P8_TA-PROV(2019)0321A8-0269/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0723),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 53. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0475/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Dáil Éireann és a Seanad Éireann által a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 29-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 12-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0269/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról▌(Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0359


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  Ennek az irányelvnek az a célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez és megszüntesse az alapvető szabadságok, így például a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadsága gyakorlását akadályozó azon tényezőket, amelyek abból származnak, hogy eltérések vannak a megelőző szerkezetátalakításra, a fizetésképtelenségre, az adósság alóli mentesítésre és az eltiltásokra vonatkozó nemzeti jogok és eljárások között. Ezen irányelv arra irányul, hogy – anélkül, hogy sérülnének a munkavállalók alapvető jogai és szabadságai – eltávolítsa ezeket az akadályokat azáltal, hogy biztosítja: a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások és vállalkozók számára az olyan hatékony nemzeti megelőző szerkezetátalakítási keretek igénybevételének lehetőségét, amelyek lehetővé teszik, hogy folytassák működésüket; hogy a fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott, ugyanakkor becsületes vállalkozók észszerű idő elteltével teljes adósság alóli mentesítésben részesüljenek, amely egy második esélyt biztosít számukra; és hogy javuljon a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonysága, különös tekintettel azok időtartamának lerövidítésére.

(2)  A szerkezetátalakításnak elő kell segítenie, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok teljesen vagy részben folytathassák az üzleti tevékenységüket azáltal, hogy megváltoztatják az eszközeik és kötelezettségeik összetételét, feltételeit vagy szerkezetét vagy a tőkeszerkezetük bármely más részét, ideértve a vagyontárgyak vagy üzletrészek – illetve amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, a vállalkozás egészének – az értékesítését is, valamint azáltal, hogy működésbeli változtatásokat hajtanak végre. Ha a nemzeti jog erről kifejezetten másképp nem rendelkezik, a működésbeli változtatásoknak – azaz például a szerződések felmondásának vagy módosításának, illetve a vagyontárgyak értékesítésének vagy más módon való elidegenítésének – meg kell felelniük a nemzeti jogban, és különösen a polgári jogi és munkajogi szabályokban az ilyen intézkedések vonatkozásában előírt általános követelményeknek. Az adósság-tőke konverziók esetében továbbá be kell tartani a biztosítékokra vonatkozóan a nemzeti jogban előírt szabályokat is. A megelőző szerkezetátalakítási kereteknek mindenekelőtt lehetővé kell tenniük az adósok számára, hogy még a korai szakaszban hatékony szerkezetátalakítást hajtsanak végre a fizetésképtelenség elkerülése érdekében, és ezzel korlátozzák az életképes vállalkozások szükségtelen felszámolását. A cél az, hogy e keretek segítségével sikerüljön megelőzni az álláshelyek megszűnését, illetve a szakmai tudás és készségek elveszítését, és a lehető legnagyobb teljes megtérülést biztosítani mind a hitelezők számára – ahhoz képest, amihez a vállalkozás vagyontárgyainak felszámolása vagy a terv hiányában a következő legjobb alternatív forgatókönyv megvalósulása esetén jutottak volna – , mind pedig a tulajdonosok és a gazdaság egésze számára ▌.

(3)  A megelőző szerkezetátalakítási kereteknek továbbá meg kell előzniük a nemteljesítő hitelek felhalmozódását is. A hatékony megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állása biztosítaná, hogy még azelőtt sor kerüljön bizonyos intézkedésekre, hogy a vállalkozások elmulasztanák törleszteni a hiteleiket. Ennek köszönhetően csökkenne annak kockázata, hogy a gazdasági ciklusok visszaesései során a hitelek nemteljesítővé válnak, és ezáltal csökkenne a pénzügyi szektorra gyakorolt negatív hatás. A vállalkozások és az álláshelyek jelentős hányadát meg lehetne menteni, ha minden olyan tagállamban léteznének megelőző keretek, ahol a vállalkozások székhelyei és telephelyei, vagyontárgyai és hitelezői találhatók. A szerkezetátalakítási keretekben minden érintett fél jogait – így a munkavállalók jogait iskiegyensúlyozott módon védeni kell. Ugyanakkor az életképtelen vállalkozásokat, amelyeknek nincs kilátásuk a túlélésre, a lehető leghamarabb fel kell számolni. Abban az esetben, ha egy pénzügyi nehézségekkel küzdő adós gazdasági szempontból nem életképes, vagy gazdasági életképessége nem állítható könnyen helyre, a szerkezetátalakításra irányuló erőfeszítések a veszteség termelésének felgyorsulását és a veszteségek felhalmozódását eredményezhetik, ami a hitelezők, a munkavállalók és más érintettek, valamint a gazdaság egésze szempontjából egyaránt káros.

(4)  A tagállamok között különbségek vannak annak tekintetében, hogy milyen eljárások állnak rendelkezésre a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára vállalkozásuk szerkezetének átalakítására. Egyes tagállamokban korlátozott számú eljárás létezik, amelyek a vállalkozások szerkezetátalakítását csak viszonylag késői szakaszban, a fizetésképtelenségi eljárás keretében teszik lehetővé. Más tagállamokban a szerkezetátalakítás lehetséges korábbi szakaszban, ám a rendelkezésre álló eljárások nem olyan hatékonyak, mint lehetnének, vagy nagyon formálisak – különösen azért, mert korlátozzák a bíróságon kívüli eljárások igénybevételének lehetőségét. A fizetésképtelenség jogi szabályozásában egyre jellemzőbbé válnak a megelőző megoldások. A trend a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás felszámolását célzó klasszikus megközelítés helyett a vállalkozás helyreállítására vagy legalább a még gazdaságilag működőképes részei megmentésére irányuló megközelítések előnyben részesítése. Ez a megközelítés, amellett, hogy a gazdaság számára egyéb előnyökkel is jár, sokszor elősegíti az álláshelyek megtartását, illetve a megszűnő álláshelyek számának csökkentését. Nagy különbségek mutatkoznak továbbá az igazságügyi és közigazgatási hatóságok, illetve az általuk kinevezett személyek bevonása terén is: egyes tagállamokban nem vagy alig vonják be e szereplőket, míg más tagállamokban teljes körű a bevonásuk. A vállalkozók számára – különösen az üzleti tevékenységük alatt keletkezett adósságuk alóli mentesítés révén – második esélyt biztosító nemzeti szabályok is különbözőek tagállamonként az adósság alóli mentesítési időszak hossza és az adósság alóli mentesítés említett megadásának feltételei tekintetében.

(5)  Számos tagállamban több mint három évig tart, amíg a fizetésképtelen, ám becsületes vállalkozókat mentesítik az adósságaik alól és azok újrakezdhetik tevékenységüket. A nem hatékony adósság alóli mentesítési és eltiltási keretek miatt a vállalkozók arra kényszerülnek, hogy az észszerű időn belüli újrakezdés lehetősége érdekében más joghatóság alá helyezzék át a székhelyüket, ami jelentős további költséggel jár mind a hitelezőik, mind maguk a vállalkozók számára. A hosszú távra szóló eltiltás elrendelése, amire az adósság alóli mentesítéshez vezető eljárás során gyakran sor kerül, korlátozza az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésének vagy folytatásának szabadságát.

(6)  A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások több tagállamban megfigyelhető rendkívüli elhúzódása fontos szerepet játszik az alacsony követelés-megtérülési arány kialakulásában, ez pedig elrettenti a befektetőket attól, hogy olyan országokban folytassanak üzleti tevékenységet, amelyeknek jogrendszerében fennáll annak kockázata, hogy az eljárások túlzottan hosszadalmasak és indokolatlanul költségesek lesznek.

(7)  A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárásokkal kapcsolatban a tagállamok között fennálló különbségek további költségeket jelentenek a befektetők számára, amikor felmérik, hogy mekkora kockázatot jelent az adósok pénzügyi nehézséggel való szembesülése egy vagy több tagállamban, vagy a pénzügyi nehézségekkel küzdő, életképes vállalkozásokba történő befektetés, valamint annak az értékelésekor is, hogy milyen további költségekkel jár azoknak a vállalkozásoknak a szerkezetátalakítása, amelyek más tagállamokban létesítményekkel, hitelezőkkel vagy vagyontárgyakkal rendelkeznek. Ez a helyzet mindenekelőtt nemzetközi cégcsoportok szerkezetátalakítása esetében áll fenn. Annak egyik fő okaként, hogy nem fektetnek be a székhelyük szerinti tagállamon kívül, illetve nem létesítenek külföldi partnerrel üzleti kapcsolatot, a befektetők azt említik, hogy bizonytalanok a fizetésképtelenségre vonatkozó, másik tagállambeli szabályozással kapcsolatban, illetve attól tartanak, hogy adott esetben hosszadalmas és bonyolult fizetésképtelenségi eljárásokkal kellene szembenézniük. Ez a bizonytalanság ezért visszatartó tényező, amely akadályt jelent a vállalkozások letelepedési szabadsága és a vállalkozási kedv erősítése szempontjából, továbbá káros a belső piac optimális működésére nézve. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: a kkv-k) nem rendelkeznek a legtöbb esetben a határokon átnyúló tevékenységek kockázatainak értékeléséhez szükséges erőforrásokkal.

(8)  A tagállamok szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárásai közötti különbségek ahhoz vezetnek, hogy a tagállamokban nem azonosak a hitelhez jutás feltételei, és eltérések figyelhetők meg a hitelezői követelések megtérülési arányai tekintetében. A szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség, az adósság alóli mentesítés és az eltiltás területének magasabb szintű harmonizációja ezért elengedhetetlen mind általában a jól működő belső piac, mind különösen a tőkepiaci unió működőképessége szempontjából csakúgy, mint az európai gazdaságok ellenálló képességéhez és ennek részeként az álláshelyek megtartásához és létrehozásához.

(9)  Ezen túlmenően csökkenteni kell a túlzottan eladósodott vállalkozók hitelezőit terhelő kockázatértékelésből és a követelések határokon átnyúló érvényesítéséből adódó azon további költségeket is, amelyek abból származnak, hogy az eladósodott vállalkozó az adósság alóli mentesítés sokkal rövidebb időn belüli elérése céljából másik tagállamba teszi át vállalkozása székhelyét. Csökkenteni kell azokat a további költségeket is, amelyek azért terhelik a vállalkozókat, mert az adósság alóli mentesítés érdekében másik tagállamba kell áthelyezniük vállalkozásuk székhelyét. Továbbá, a vállalkozó fizetésképtelenségével vagy túlzott mértékű eladósodottságával összefüggésben elrendelt, hosszú távra szóló eltiltások olyan akadályt jelentenek, amely kedvezőtlenül hat a vállalkozói kedvre.

(10)  A szerkezetátalakítási műveleteknek, különösen a nagyobb volumenű, jelentős következményeket generáló műveleteknek az érintett szereplőkkel való párbeszédre kell épülniük. Ennek a párbeszédnek ki kell terjednie arra, hogy milyen intézkedésekkel tervezik elérni a szerkezetátalakítási műveletek célkitűzéseit és milyen alternatív megoldások lehetségesek, és biztosítaniuk kell a munkavállalók képviselőinek az uniós és nemzeti jog szerinti megfelelő bevonását.

(11)  Az alapvető szabadságok gyakorlása előtt álló akadályok nem korlátozódnak a tisztán határokon átnyúló helyzetekre. Az egyre inkább összekapcsolt belső piac – ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók szabadon mozognak – és annak egyre erősödő digitális dimenziója azt eredményezi, hogy igen kevés vállalkozás számít tisztán belföldinek, ha minden olyan releváns elemet figyelembe veszünk, mint például az ügyfélbázis, az ellátási lánc, a tevékenységi kör, a befektetők és a tőkealap. Még a tisztán belföldi fizetésképtelenség is befolyásolhatja a belső piac működését a fizetésképtelenség úgynevezett dominóhatásán keresztül: az ilyen esetekben egy adós fizetésképtelensége további fizetésképtelenséget válthat ki az ellátási láncban.

(12)  Az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások esetében felmerülő joghatósági, elismerési és végrehajtási, az alkalmazandó joggal kapcsolatos és az együttműködésre vonatkozó kérdésekkel foglalkozik, továbbá a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására is kitér. Hatálya alá tartoznak a megelőző eljárások, amelyek a gazdaságilag életképes adósok megmentését segítik elő, valamint a vállalkozókat és egyéb természetes személyeket érintő adósság alóli mentesítési eljárások. Mindazonáltal az említett rendelet nem foglalkozik az említett eljárásokat szabályozó nemzeti jogszabályokban tapasztalható eltérésekkel. Továbbá egy olyan jogi eszköz, amely kizárólag a határokon átnyúló fizetésképtelenségi esetekre korlátozódik, nem távolítana el minden akadályt a szabad mozgás útjából, és a befektetők sem tudnák előre meghatározni, hogy adósuk potenciális pénzügyi nehézségei a jövőben határokon átnyúlóak vagy belföldi természetűek lesznek-e. Ennek megfelelően túl kell lépni az igazságügyi együttműködésen és érdemi minimumszabályokat kell meghatározni a megelőző szerkezetátalakítási eljárások, valamint a vállalkozók adósság alóli mentesítéséhez vezető eljárások tekintetében.

(13)  Ez az irányelv nem érinti az (EU) 2015/848 rendelet hatályát. Ezen irányelv célja az, hogy teljes mértékben összeegyeztethető legyen az (EU) 2015/848 rendelettel és kiegészítse azt azáltal, hogy a tagállamok számára olyan megelőző szerkezetátalakítási eljárások bevezetését írja elő, amelyek hatékonyságukat tekintve megfelelnek bizonyos minimumelveknek. Ez az irányelv az (EU) 2015/848 rendeletben alkalmazott megközelítést alkalmazza, amelynek értelmében lehetővé teszi a tagállamok számára olyan eljárások további alkalmazását vagy bevezetését, amelyek nem teljesítik az említett rendelet A. melléklete szerinti bejelentés feltételéül szabott közzétételi követelményt. Annak ellenére, hogy ez az irányelv nem írja elő, hogy a hatálya alá tartozó eljárások teljesítsék az említett melléklet szerinti bejelentésre vonatkozó valamennyi követelményt, célja az említett eljárások határokon átnyúló elismerésének, valamint a határozatok elismerésének és végrehajthatóságának az elősegítése.

(14)  Az (EU) 2015/848 rendelet alkalmazásának előnye abban áll, hogy biztosítékokkal szolgál az adós fő érdekeltségi központjának a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárás ideje alatti, visszaélési célú áthelyezésével szemben. Az említett rendelet hatálya alá nem tartozó eljárások tekintetében is szükség van bizonyos korlátozások alkalmazására.

(15)  Mind az adós, mind a hitelezők számára csökkenteni kell a szerkezetátalakítás költségeit. E célból csökkenteni kell azokat a tagállamok közötti különbségeket, amelyek akadályozzák a pénzügyi nehézségekkel küzdő, gazdaságilag életképes adósok esetében a korai szerkezetátalakítást és a becsületes vállalkozók esetében az adósság alóli mentesítés lehetőségét. Az ilyen különbségek csökkentése Unió-szerte nagyobb átláthatóságot, jogbiztonságot és előre tervezhetőséget eredményezne. Minden típusú hitelező és befektető számára maximalizálná a megtérülést, és ösztönözné a határokon átnyúló befektetéseket. A szerkezetátalakítás és a fizetésképtelenségi eljárások koherenciájának erősítése emellett a cégcsoportok szerkezetátalakítását is elősegítené, függetlenül attól, hogy a csoport tagjai hol helyezkednek el az Unión belül.

(16)  A pénzügyi nehézségekkel küzdő, gazdaságilag életképes adósok hatékony megelőző szerkezetátalakítása előtt álló akadályok eltávolítása hozzájárul a megszűnő álláshelyek számának és az ellátási láncba tartozó hitelezők veszteségének minimálisra csökkentéséhez, a szakismeretek és a készségek megőrzéséhez és ilyen módon kedvezően hat a szélesebb értelemben vett gazdaságra. A vállalkozók adósság alóli mentesítésének megkönnyítése elősegítené annak elkerülését, hogy a vállalkozók kizáródjanak a munkaerő-piacról, és lehetővé tenné számukra, hogy a tanulságokat levonva újrakezdjék vállalkozói tevékenységüket. A szerkezetátalakítási eljárások hosszának csökkentése továbbá magasabb követelés-megtérülési arányt eredményezhet majd a hitelezők számára, mivel az idő múlása általában csak az adós vagy az adós vállalkozásának további értékvesztését eredményezi. Végezetül, a hatékony megelőző szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások köszönhetően jobban fel lehetne mérni a hitelezéssel és a kölcsönfelvétellel kapcsolatos döntések kockázatait, azok elősegítenék a fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott adósok zökkenőmentesebb alkalmazkodását, és ezáltal minimálisra csökkenhetnének adósságállományuk leépítésének gazdasági és társadalmi költségei. Ennek a irányelvnek rugalmasságot kell biztosítania a tagállamok számára közös elveknek a nemzeti jogrendszerek tiszteletben tartása melletti alkalmazásához. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti jogrendszerükben az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő megelőző szerkezetátalakítási kereteket is fenntarthassanak vagy bevezethessenek.

(17)  A vállalkozások – különösen az Unió összes vállalkozásának 99 %-át képviselő kkv-k – számára hasznos lenne a koherensebb, uniós szintű megközelítés. A kkv-k esetében valószínűbb, hogy szerkezetátalakítás helyett felszámolás alá kerülnek, mivel a nagyobb vállalkozásokhoz viszonyítottan aránytalanul magasabb költségeket kell viselniük. A kkv-k, különösen azok, amelyek pénzügyi nehézséggel küzdenek, gyakran nem rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy állni tudják a magas szerkezetátalakítási költségeket, és élhessenek a kizárólag egyes tagállamokban rendelkezésre álló hatékonyabb szerkezetátalakítási eljárásokból fakadó előnyökkel. Annak elősegítése érdekében, hogy az ilyen adósok képesek legyenek alacsony költségek mellett végrehajtani a szerkezetátalakítást, a szerkezetátalakítási tervekhez nemzeti szinten ki kell dolgozni és online elérhetővé kell tenni egy olyan átfogó ellenőrzőlistát, amely megfelel a kkv-k igényeinek és sajátosságainak. Ezenkívül – tekintettel arra, hogy a kkv-knak korlátozott erőforrások állnak rendelkezésére a szakértői segítség igénybevételére, korai előrejelző eszközöket kell rendelkezésre bocsátani, amelyek figyelmeztetik az adósokat a cselekvés sürgető szükségességére.

(18)  A kkv-k fogalmának meghatározása során a tagállamoknak megfelelő módon figyelembe kell venniük a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet(7) vagy a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlást(8).

(19)  Helyénvaló kizárni ezen irányelv hatálya alól azokat az adósokat, amelyek a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) 13. cikkének 1. és 4. pontjában meghatározott biztosítók és viszontbiztosítók, az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. és 7. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások és kollektív befektetési formák, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő felek, a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktárak és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében felsorolt egyéb pénzügyi vállalkozások és szervezetek. Ezekre az adósokra különös szabályozás vonatkozik, és esetükben a nemzeti felügyeleti és szanálási hatóságok széles körű beavatkozási jogkörrel rendelkeznek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kizárják ezen irányelv hatálya alól azokat az egyéb, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi szervezeteket is, amelyekre hasonló szabályozás vonatkozik és amelyek esetében hasonló beavatkozási jogkör érvényesül.

(20)  Hasonló megfontolásból helyénvaló kizárni ezen irányelv hatálya alól a nemzeti jog alapján létrehozott közjogi szerveket is. A tagállamok számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy a jogi személyekre korlátozzák a megelőző szerkezetátalakítási keretek igénybevételének lehetőségét, mivel a vállalkozók pénzügyi nehézségei nemcsak megelőző szerkezetátalakítási eljárásokkal kezelhetők hatékonyan, hanem adósság alóli mentesítéshez vezető eljárásokkal vagy szerződéses megegyezésen alapuló informális szerkezetátalakítással is. Az eltérő jogrendszerrel rendelkező tagállamok – amennyiben az ugyanolyan típusú szervezet e jogrendszerekben eltérő jogállással rendelkezik – az összes ilyen szervezettípusra egységes szabályozást alkalmazhatnak. Az ezen irányelv alapján megállapított megelőző szerkezetátalakítási keret nem lehet hatással az adóssal szembeni, foglalkoztatói nyugdíjrendszerből eredő követelésekre és jogosultságokra, amennyiben ezek a követelések és jogosultságok a szerkezetátalakítás előtti időszakban keletkeztek.

(21)  A fogyasztók túlzott eladósodása jelentős gazdasági és szociális probléma, amely szorosan kapcsolódik a túlzott eladósodottság csökkentéséhez. Továbbá, a vállalkozók esetében gyakran nem lehet világosan megkülönböztetni a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységük során, illetve az említett tevékenységek keretén kívül felmerült adósságokat. A vállalkozók nem tudnának a második esély lehetőségével hatékonyan élni, ha a vállalkozóknak eltérő hozzáférhetőségi feltételeket és adósság alóli mentesítési időszakokat alkalmazó, külön eljárásokat kellene igénybe venniük az üzleti adósságaiknak és az egyéb, az üzleti tevékenységük keretén kívül felmerült adósságok alóli mentesítés érdekében. Ezekből az okokból kifolyólag, bár ez az irányelv nem ír elő kötelező érvényű szabályokat a fogyasztók túlzott eladósodottságára vonatkozóan, ajánlatos, hogy a tagállamok minél előbb a fogyasztókra is elkezdjék alkalmazni ezen irányelv adósság alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezéseit.

(22)  Minél hamarabb tudja az adós saját pénzügyi nehézségeit felismerni és megfelelő lépéseket tenni, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elkerülhető lesz a fizetésképtelenség, vagy az olyan vállalkozás esetén, amelynek életképessége visszafordíthatatlanul károsodott, annál rendezettebben és hatékonyabban zajlik majd a felszámolási folyamat. Világos, aktualizált, tömör és felhasználóbarát tájékoztatást kell tehát adni a rendelkezésre álló megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról és egy vagy több korai előrejelző eszközről, a pénzügyi nehézségeket észlelő adósok korai szakaszban való cselekvésre ösztönzése céljából. A korai előrejelző eszközök figyelmeztető mechanizmusként működnek, amelyek jelzik, ha az adós elmulaszt bizonyos típusú befizetéseket, és azok aktiválódhatnak például az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok meg nem fizetése esetén. Ilyen eszközöket a tagállamok vagy magánszektorbeli szervezetek is kidolgozhatnak, feltéve, hogy teljesül az említett cél. A tagállamoknak online – például egy erre a célra szolgáló honlapon vagy weboldalon – hozzáférhetővé kell tenniük a korai előrejelző eszközökre vonatkozó információkat. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a vállalkozás méretének függvényében alakítsák a korai előrejelző eszközöket és a korai előrejelző eszközök tekintetében olyan külön rendelkezéseket határozzanak meg a nagyméretű vállalkozásokra és csoportokra vonatkozóan, amelyek figyelembe veszik azok sajátosságait. Ezen irányelv nem ruház semmilyen felelősséget a tagállamokra az említett korai előrejelző eszközök által aktivált szerkezetátalakítási mechanizmusok miatt esetlegesen keletkezett kár vonatkozásában.

(23)  A munkavállalók és képviselőik fokozottabb támogatása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók képviselőinek releváns és aktuális információk álljanak a rendelkezésére a korai előrejelző eszközök rendelkezésre állására vonatkozóan, és lehetővé kell tenni számukra, hogy az adós gazdasági helyzetének felméréséhez is segítséget nyújtsanak a munkavállalók képviselőinek.

(24)  Biztosítani kell, hogy az adósoknak – ideértve a jogi személyeket, és amennyiben a nemzeti jog azt előírja, a természetes személyeket és a vállalatcsoportokat is – rendelkezésére álljon egy szerkezetátalakítási keret annak érdekében, hogy olyan korai szakaszban kezelni tudják pénzügyi nehézségeiket, amikor még valószínű, hogy fizetésképtelenségük megelőzhető, és biztosítható a vállalkozásuk életképessége. Biztosítani kell, hogy az adósok még az előtt igénybe vehessék a szerkezetátalakítási keretet, hogy a nemzeti jogszabályok értelmében fizetésképtelenné váltak volna, azaz azt megelőzően, hogy teljesülnének esetükben a kollektív fizetésképtelenségi eljárás megindításának a nemzeti jog szerinti feltételei, ami általában az adós rendelkezési jogkörének teljes elvonásával és felszámoló kijelölésével jár. A szerkezetátalakítási keretekkel való visszaélések elkerülése érdekében feltételként elő kell írni azt, hogy az adós pénzügyi nehézségeinek olyan mértékűnek kell lenniük, amely valószínűsíti a fizetésképtelenség bekövetkezését, a szerkezetátalakítási tervnek pedig alkalmasnak kell lennie az adós fizetésképtelenségének megelőzésére, valamint a vállalkozás életképességének biztosítására.

(25)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy a megelőző szerkezátalakítási eljárás megindításának kezdeményezését vagy annak megindítását követően esedékessé váló vagy keletkező követelésekre alkalmazandók legyenek-e a megelőző szerkezetátalakítási intézkedések vagy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium hatással legyen-e a követelések kamatára.

(26)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelv szerinti megelőző szerkezetátalakítási eljárásban való részvétel feltételeként bevezessék az életképességi vizsgálat elvégzését. Az említett vizsgálat nem végezhető az adós vagyontárgyainak kárára, ami többek között megvalósulhat az ideiglenes moratórium elrendelésével vagy úgy, hogy a vizsgálat elvégzésére indokolatlan késedelem nélkül sor kerül. A károkozás tilalma ugyanakkor nem gátolja a tagállamokat abban, hogy előírják, hogy az adósnak saját költségén kell bizonyítania életképességét.

(27)  Az a tény, hogy a tagállamok korlátozhatják a szerkezetátalakítási keret igénybevételét olyan adósok esetében, amelyeket a számviteli vagy könyvviteli kötelezettségek súlyos megszegése miatt elítéltek, nem akadályozza, hogy a tagállamok olyan adósok számára is korlátozzák a megelőző szerkezetátalakítási keretek igénybevételét, amelyek üzleti könyvei és nyilvántartásai olyan mértékben hiányosak vagy elégtelenek, hogy nem lehet belőlük megbizonyosodni az adós üzleti és pénzügyi helyzetéről.

(28)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kiterjesszék az ezen irányelvben meghatározott megelőző szerkezetátalakítási keretek hatályát az olyan helyzetekre is, amelyekben az adósok nem pénzügyi jellegű nehézségekkel küzdenek, feltéve, hogy e nehézségek következtében ténylegesen és súlyosan veszélybe kerülhet az adós esedékessé váló adósságainak kifizetésére való aktuális vagy jövőbeli képessége. Az e veszély fennállásának mérlegelése során vizsgálandó időtartam több hónap vagy még hosszabb idő is lehet, így az olyan eseteket is figyelembe lehet venni, amikor az adós olyan nem pénzügyi jellegű nehézségekkel néz szembe, amelyek vállalkozásának folytatását, középtávon pedig likviditását veszélyeztetik. Ilyen helyzet lehet például az, ha az adós elveszít egy számára rendkívül fontos szerződést.

(29)  A hatékonyság javítása, valamint a késedelmek és a költségek csökkentése érdekében a nemzeti megelőző szerkezetátalakítási keretekben rugalmas eljárásokat kell kialakítani. Amennyiben ezt az irányelvet egy szerkezetátalakítási kereten belül egynél több eljárás révén hajtják végre, az adós számára biztosítani kell minden olyan jogot és biztosítékot, amelyet ezen irányelv a hatékony szerkezetátalakítás megvalósítása céljából előír. Azokat az eseteket kivéve, amikor ezen irányelv előírja az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok kötelező bevonását, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az említett hatóságok bevonását azokra az esetekre korlátozzák, amikor az szükséges és arányos, figyelembe véve egyúttal többek között az adósok és az érintett felek jogai és érdekei védelmének a célkitűzését, valamint az eljárások időtartama és költségei csökkentésének a célkitűzését. Azokban az esetekben, amikor a nemzeti jog értelmében a hitelezők vagy a munkavállalók képviselői kezdeményezhetik a szerkezetátalakítási eljárás megindítását és az adós kkv, a tagállamoknak az eljárás megindításának feltételeként elő kell írniuk az adós beleegyezését, és határozhatnak úgy, hogy ezt a követelményt kiterjesztik a nagyvállalat adósokra is.

(30)  Elvben meg kell hagyni az adósoknak a vagyontárgyaik feletti és a napi üzletmenet feletti rendelkezési jogát, hogy elkerülhetők legyenek a szükségtelen költségek ▌, kifejezésre jusson a megelőző szerkezetátalakítás korai jellege, és az adósok ösztönzést kapjanak arra, hogy még a pénzügyi nehézségeik korai szakaszában kezdeményezzék a megelőző szerkezetátalakítást. Nem célszerű minden esetben kötelezővé tenni szerkezetátalakítási szakértő kijelölését az adós tevékenységének felügyelete vagy az adós napi üzletmenete feletti rendelkezés részleges átvétele céljából, hanem erre eseti alapon, az ügy körülményeinek vagy az adós konkrét szükségleteinek a figyelembevételével kerülhetne sor. A tagállamok számára ugyanakkor lehetővé kell tenni annak előírását, hogy bizonyos körülmények között minden esetben szükséges szerkezetátalakítási szakértőt kijelölni, például akkor, ha: az adós esetében engedélyezték az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő általános moratóriumot; a szerkezetátalakítási tervet a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség révén jóvá kell hagyni; a szerkezetátalakítási terv a munkavállalók jogait érintő intézkedéseket tartalmaz; vagy az adós vállalkozás vagy annak vezetősége az üzleti kapcsolatokban bűncselekményt követett el, csalárd módon járt el vagy kárt okozott.

(31)  A tagállamoknak elő kell írniuk a szerkezetátalakítási szakértő kötelező kijelölését abból a célból, hogy segítséget nyújtson a feleknek a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz és a terv kidolgozásához olyan esetekben, amikor: igazságügyi vagy közigazgatási hatóság elrendeli az adós számára az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot, feltéve hogy ebben az esetben szakértőre van szükség a felek érdekeinek védelméhez; a szerkezetátalakítási tervet igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak kell jóváhagynia a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség révén; az adós ezt kéri; vagy a hitelezők többsége kéri, feltéve hogy a hitelezők fedezik a szakértő költségeit és díjait.

(32)  A szerkezetátalakítási tervről folyó tárgyalások elősegítése céljából az adós számára lehetővé kell tenni, hogy élhessen a jogszabályban előírt vagy egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által elrendelt, az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium lehetőségével annak érdekében, hogy a tárgyalások ideje alatt folytassa a tevékenységét vagy hogy legalább megőrizze vagyona értékét. Amennyiben a nemzeti jog erre lehetőséget biztosít, a moratóriumfedezetet nyújtó harmadik felek – így többek között kezesek és biztosítéknyújtók – érdekében is alkalmazható lehet. A tagállamok mindazonáltal rendelkezhetnek úgy, hogy az igazságügyi és közigazgatási hatóságok megtagadhatják az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium elrendelését, amennyiben az említett moratórium nem szükséges, vagy amennyiben az nem szolgálná a tárgyalások elősegítésének célját. Az elutasítás indokai lehetnek többek között az előírt hitelezői többség támogatásának hiánya, vagy – amennyiben a nemzeti jog ezt előírja –, ha az adós ténylegesen nem képes megfizetni az esedékessé váló tartozásait.

(33)  Az eljárás lefolytatásának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – megdönthető alapon – bizonyos előfeltételezésekkel éljenek a moratórium elutasításának indokoltságát illetően például abban az esetben, ha az adós az olyan adósokra jellemző magatartást tanúsít, akik nem tudják megfizetni az esedékessé váló tartozásaikat; ilyen lehet a munkavállalókkal, illetve az adóügyi vagy a társadalombiztosítási hatóságokkal szembeni jelentős nemteljesítés, vagy ha az adós vagy az aktuális vállalatvezetőség olyan pénzügyi bűncselekményt követett el, melynek alapján feltételezhető, hogy a hitelezők többsége nem támogatná a tárgyalások megindítását.

(34)  Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium lehet általános hatályú, azaz érinthet minden hitelezőt, vagy lehet csak egyes konkrét hitelezőkre vagy hitelezői kategóriákra alkalmazandó. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos jól körülhatárolt körülmények fennállása esetén kizárjanak a moratórium hatálya alól egyes követeléseket vagy követeléskategóriákat; ilyenek lehetnek például az olyan követelések, amelyek biztosítékát olyan vagyontárgyak képezik, melyek elvonása nem veszélyeztetné a vállalkozás szerkezetátalakítását, vagy az olyan hitelezők követelései, amelyek érdekeit a moratórium méltánytalanul sértené, például a biztosíték nem kompenzált elvesztése vagy értékvesztése miatt.

(35)  Az adós és az említett hitelezők jogai közötti méltányos egyensúly biztosítása érdekében az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot legfeljebb négy hónapos időtartamra kell alkalmazni. Az összetett szerkezetátalakításokhoz azonban több időre lehet szükség. A tagállamok számára lehetővé tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy ilyen esetekben ▌az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság meghosszabbíthatja a moratórium eredeti időtartamát ▌. Ha az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nem határoz a moratórium meghosszabbításáról annak lejárta előtt, a moratórium a lejárata napjától nem járhat további joghatással. A jogbiztonság érdekében a moratórium teljes időszakát tizenkét hónapra célszerű korlátozni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy határozatlan idejű moratóriumról rendelkezzenek, ha az adóst a nemzeti jog alapján már fizetésképtelennek minősítették. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy egy rövid időtartamú, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a megelőző szerkezetátalakítási keret igénybevételével kapcsolatos határozatának meghozataláig tartó ideiglenes moratóriumra alkalmazandók-e az ezen irányelv szerinti határidők.

(36)  Annak érdekében, hogy a hitelezők érdekei ne sérüljenek szükségtelenül, a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak módjukban áll megszüntetni az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot, amennyiben az a továbbiakban már nem alkalmas a tárgyalások elősegítésére, például ha nyilvánvalóvá válik, hogy a tárgyalások folytatása tekintetében nem áll fenn a szükséges hitelezői többségi támogatás. Amennyiben a tagállamok rendelkeznek ilyen lehetőségről, a moratóriumot abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az méltánytalanul sérti a hitelezők érdekeit. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a moratórium megszüntetésének a lehetőségét korlátozzák olyan helyzetekre, amikor a hitelezőket nem hallgatták meg annak hatálybalépése vagy meghosszabbítása előtt. A tagállamok számára lehetővé kell tenni továbbá egy olyan minimumidőszak előírását, amely alatt a moratórium nem szüntethető meg. Annak vizsgálata során, hogy a hitelezők érdekei nem sérülnek-e méltánytalanul, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok figyelembe vehetik, hogy a moratóriummal megmaradna-e a vagyon összértéke, és hogy az adós rosszhiszeműen, károkozási szándékkal vagy általánosságban a hitelezők összességének a jogos elvárásai ellenében cselekszik-e.

(37)  Ezen irányelv nem tartalmaz az olyan hitelezőknek járó kártalanításra vagy garanciákra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek esetében a nyújtott biztosíték értéke valószínűsíthetően csökken a moratórium ideje alatt. A moratórium méltánytalanul sértené egy adott hitelező vagy hitelezői kategória érdekeit, ha például a követeléseik a moratórium következtében lényegesen hátrányosabb helyzetben lennének ahhoz képest, mint ha nem kerülne sor moratóriumra, vagy ha a hitelező hátrányosabb helyzetbe kerülne, mint a hasonló helyzetben lévő többi hitelező. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy amennyiben egy vagy több hitelező vagy hitelezői kategória tekintetében megállapítást nyer, hogy méltánytalanul sérülnek az érdekeik, a moratórium megszüntethető legyen akár ezen konkrét hitelezők vagy hitelezői kategóriák, akár a hitelezők összessége tekintetében. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak meghatározását, hogy ki jogosult a moratórium megszüntetését kérni.

(38)  Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumnak helyénvaló magával vonnia az adós azon kötelezettségének felfüggesztését is, hogy kezdeményezze az esetlegesen az adós felszámolásával záruló fizetésképtelenségi eljárást, illetve helyénvaló magával vonnia a hitelezői kérelmen alapuló ilyen fizetésképtelenségi eljárás megindításának a felfüggesztését. Az ilyen fizetésképtelenségi eljárások azokon az eljárásokon felül, amelyek a jogszabályi korlátozás értelmében kizárólag az adós felszámolásával végződhetnek, olyan eljárásokat is magukban kell hogy foglaljanak, amelyek az adós szerkezetátalakításához vezethetnek. A fizetésképtelenségi eljárás hitelezői kérelmen alapuló megindításának felfüggesztése nemcsak abban az esetben alkalmazandó, ha a tagállamok az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő általános, minden hitelezőre kiterjedő moratóriumot írnak elő, hanem azokban az esetekben is, ha a tagállamok lehetővé teszik az egyedi végrehajtási intézkedéseket csak korlátozott számú hitelező tekintetében felfüggesztő moratóriumot. A tagállamok számára mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy a fizetésképtelenségi eljárás mégis megindítható valamely, nem hitelezői minőségben eljáró hatóság – például ügyész – kérésére, amennyiben ez közérdeket szolgál.

(39)  Ezen irányelv nem akadályozhatja meg az adósokat abban, hogy a rendes üzletmenet során rendezzék az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium által nem érintett hitelezők tekintetében fennálló tartozásaikat, illetve az érintett hitelezők tekintetében az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium időtartama során keletkező tartozásaikat. Annak biztosítása érdekében, hogy a szerkezetátalakítási eljárás megindítása vagy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium előtt keletkezett követelésekkel rendelkező hitelezők ne gyakoroljanak nyomást az adósra annak érdekében, hogy az megfizesse azokat a követeléseket, amelyek egyébként a szerkezetátalakítási terv végrehajtása révén csökkennének, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e követelések tekintetében az adós fizetési kötelezettségének felfüggesztéséről rendelkezzenek.

(40)  Amikor egy adós ellen fizetésképtelenségi eljárást indítanak, egyes beszállítóknak az úgynevezett ipso facto záradékok alapján szerződéses jogában állhat a beszállítói szerződésnek pusztán a fizetésképtelenség ténye miatti felmondása, még abban az esetben is, ha az adós megfelelően teljesítette kötelezettségeit. Az ipso facto záradékokat akkor is aktiválni lehet, amikor egy adós megelőző szerkezetátalakítási intézkedéseket kér. Amikor ezekre a záradékokra akkor hivatkoznak, amikor az adós csupán tárgyal a szerkezetátalakítási tervről vagy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot kér, vagy amikor a moratóriummal kapcsolatosan valamilyen esemény következik be, a szerződés idő előtti felmondása kedvezőtlenül befolyásolhatja az adós vállalkozását és a vállalkozás sikeres megmentését. Ezért ilyen esetekben szükség van annak előírására, hogy a hitelezők ▌ ne hivatkozhassanak az olyan ipso facto záradékokra, amelyek szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásra, moratóriumra vagy a moratóriumhoz kapcsolódó bármely hasonló eseményre vonatkoznak.

(41)  A szerződés idő előtti felmondása veszélyeztetheti a vállalkozás azon képességét, hogy folytassa működését a szerkezetátalakítási tárgyalások alatt is, különösen amikor olyan alapvető szolgáltatásokról szóló szerződésekről van szó, mint a gáz-, a villamosenergia- és a vízellátás, a távközlés és kártyaalapú fizetési szolgáltatások. A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium által érintett azon hitelezők, akiknek a követelése a moratórium előtt keletkezett és azt az adós nem fizette meg, a moratórium időtartama alatt ne tarthassák vissza alapvető, még nem teljesített szerződések teljesítését, ne mondhassák fel, ne gyorsíthassák fel vagy bármilyen egyéb módon ne módosíthassák az ilyen szerződéseket, feltéve hogy az adós teljesíti az ezen szerződések keretében fennálló, a moratórium időtartama alatt esedékessé váló kötelezettségeit. A még nem teljesített szerződések például a lízing- és licencmegállapodások, az árubeszerzésre irányuló hosszú távú szerződések, valamint a franchise-megállapodások.

(42)  Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg a szerkezetátalakítási tervek tartalmát illetően. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a szerkezetátalakítási tervek további magyarázatot is tartalmazzanak például azokkal a kritériumokkal kapcsolatban, amelyek alapján a hitelezőket csoportokba sorolták – mely szempont releváns lehet olyan esetekben, amikor egy tartozást csak részben fedeztek biztosítékkal. Nem helyénvaló a tagállamokat arra kötelezni, hogy szakértői véleményt írjanak elő az eszközök azon értéke tekintetében, amelyet a tervben fel kell tüntetni.

(43)  A szerkezetátalakítási terv által érintett hitelezőknek – a munkavállalókat is beleértve – és – ahol a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik – a tőketulajdonosoknak szavazati joggal kell rendelkezniük a szerkezetátalakítási terv elfogadását illetően. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott számban kivételeket határozzanak meg e szabály alól. A szerkezetátalakítási terv által nem érintett felek nem kaphatnak szavazati jogot a tervvel kapcsolatban, és a terv jóváhagyásához sem lehet szükségessé tenni a támogatásukat. Az érintett felek fogalma a munkavállalókat csak hitelezői minőségükben foglalja magában. Ezért ha a tagállamok úgy döntenek, hogy mentesítik a munkavállalók követeléseit a megelőző szerkezetátalakítási keret alól, akkor a munkavállalók nem tekintendők érintett feleknek. A szerkezetátalakítási terv elfogadására irányuló szavazás lehet formális szavazási folyamat vagy konzultáció és megállapodás az érintett felek előírt többségével. Amennyiben azonban a szavazásra a szükséges többséggel való megállapodás formájában kerül sor, azon érintett felek számára, akik a megállapodásnak nem voltak részesei, mindazonáltal fel lehetne kínálni a szerkezetátalakítási tervhez való csatlakozás lehetőségét.

(44)  Annak biztosítása érdekében, hogy az alapvetően hasonló jogok esetében egyenlő bánásmód érvényesüljön, és hogy a szerkezetátalakítási terveket az érintett felek jogainak méltánytalan sérülése nélkül lehessen elfogadni, az érintett feleket a nemzeti jog szerinti osztályba sorolási kritériumoknak megfelelő külön osztályokba kell sorolni. Osztályba sorolás alatt az érintett feleknek a terv elfogadása céljából történő olyan csoportosítása értendő, amely tükrözi a követeléseikhez és érdekeikhez kapcsolódó jogaikat és a kielégítési sorrendben betöltött helyet. Helyénvaló mindig külön osztályt képezni legalább a biztosítékkal rendelkező és a biztosítékkal nem rendelkező hitelezők számára. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy kettőnél több hitelezői osztály kialakítását is előírják; ez jelentheti például a biztosítékkal rendelkező, illetve biztosíték nélküli hitelezők több különböző osztályának, valamint az alárendelt követeléssel rendelkező hitelezők osztályainak a kialakítását is. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy külön osztályként kezeljenek olyan típusú hitelezőket is, amelyek esetében az érdekek közössége nem áll fenn kellő mértékben; ilyenek például az adóhatóságok vagy a társadalombiztosítási hatóságok. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy a biztosított követeléseket a biztosítékok értékelése alapján biztosított és biztosíték nélküli részekre lehet bontani. A tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy az osztályok kialakítását támogató különös szabályokat állapítsanak meg olyan esetekben, ahol a nem diverzifikált, vagy más szempontból különösen kiszolgáltatott hitelezők, mint például a munkavállalók vagy a kisebb beszállítók számára előnyt jelentene az ilyen osztályok kialakítása.

(45)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy az érintett felek külön osztályba sorolásának kötelezettsége alól a viszonylag egyszerű tőkeszerkezetük okán mentesség legyen biztosítható a kkv-nak minősülő adósok számára. Az olyan esetekben, amikor kkv-k úgy döntöttek, hogy csak egy szavazási osztályt képeznek, és ez az osztály a terv ellen szavaz, az adósok számára lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv általános elveivel összhangban egy másik tervet nyújtsanak be.

(46)  A tagállamoknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti jogukban megfelelő bánásmódban részesüljenek az osztályba sorolás szempontjából különös jelentőséggel bíró ügyek, mint például az egymáshoz kapcsolódó felek követelései, és hogy nemzeti joguk szabályokat tartalmazzon a függő követelésekre és a vitatott követelésekre vonatkozóan. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak szabályozását, hogy a vitatott követelések miként kezelendők a szavazati jogok kiosztása szempontjából. Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terv esetében meg kell vizsgálnia az osztályba sorolást, beleértve a terv által érintett hitelezők körét is. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy ezek a hatóságok egy korábbi szakaszban is megvizsgálhatják az osztályba sorolást, ha a tervet benyújtó fél előzetes validálást vagy útmutatást kér.

(47)  A nemzeti jogszabályoknak meg kell határozniuk a szükséges többséget, hogy biztosítsák, hogy az érintett felek kisebbsége az egyes osztályokban ne akadályozhassa olyan szerkezetátalakítási terv elfogadását, amely nem csökkenti méltánytalanul jogaikat és érdekeiket. Az egyet nem értő, biztosítékkal rendelkező hitelezőkre nézve kötelező többségi szabály nélkül a korai szerkezetátalakítás sok esetben nem lenne lehetséges, például olyankor, amikor az egyébként életképes vállalkozásnak csak pénzügyi átszervezésre van szüksége. Annak biztosítása érdekében, hogy a feleknek a vállalkozásban való érdekeltségük arányában legyen beleszólásuk a szerkezetátalakítási terv elfogadásába, a szükséges többségnek minden egyes osztályban a hitelezői követelések összegén vagy a tulajdoni részesedésből fakadó érdekeltség mértékén kell alapulnia. A tagállamok számára ezenfelül lehetővé kell tenni annak előírását is, hogy minden egyes osztályban szükséges legyen az érintett felek többsége. A tagállamok számára lehetővé kell tenni olyan, szavazati joggal rendelkező érintett felekre vonatkozó szabályok megállapítását is, akik nem megfelelően élnek az említett szavazati joggal, vagy nem képviseltetik magukat; ilyen szabály lehet például az ilyen érintett feleknek a részvételi küszöb elérése vagy a többség számítása céljából történő figyelembevételét lehetővé tevő szabály. A tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy szavazási részvételi küszöböt írjanak elő.

(48)  A szerkezetátalakítási tervnek az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság általi jóváhagyása szükséges annak biztosításához, hogy a hitelezők jogainak csökkenése és a tőketulajdonosok érdekeinek sérülése arányos legyen a szerkezetátalakítás előnyeivel, és hogy számukra hatékony jogorvoslat álljon rendelkezésre. A jóváhagyás különösen akkor szükséges, ha: egyes érintett felek nem értenek egyet; a szerkezetátalakítási terv új finanszírozási rendelkezéseket tartalmaz; vagy a terv a munkaerő több mint 25 %-os elvesztését eredményezi. A tagállamok számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy más esetekben is előírják az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság általi jóváhagyást. A munkaerő több mint 25 %-os elvesztését eredményező terv jóváhagyása csupán akkor szükséges, ha a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy a megelőző szerkezetátalakítási keret olyan intézkedéseket írjon elő, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a munkaszerződésekre.

(49)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok elutasíthassák az olyan terveket, amelyek esetében megállapításra kerül, hogy azok eredményeként az egyet nem értő hitelezők vagy tőketulajdonosok kevesebb joggal rendelkeznének vagy azon szinthez képest, amit észszerűen elvárhatnának az adós vállalkozásának felszámolása – ▌az adós sajátos körülményeitől függően akár részletekben történő felszámolás, akár működő vállalkozásként való értékesítés – esetén, vagy pedig ahhoz képest, amit észszerűen elvárhatnának a következő legjobb alternatív forgatókönyv szerint abban az esetben, ha a szerkezetátalakítási tervet nem hagyják jóvá. Abban az esetben azonban, ha a tervet a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség révén hagyták jóvá, hivatkozni kell az említett forgatókönyv esetén alkalmazott védelmi mechanizmusra. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy az adósok tekintetében a vállalkozás folytatásának feltételezésével történő értékelést végez, a vállalkozás folytatásának feltételezésével számított értéknek az adós hosszú távú üzleti tevékenységét kell figyelembe vennie, nem pedig a felszámoláskori értéket. A vállalkozás folytatásának feltételezésével számított érték főszabályként magasabb, mint a ▌felszámoláskori érték, mivel tükrözi azt a tényt, hogy a vállalkozás a lehető legkisebb zavart elszenvedve folytatja a tevékenységét, bírja pénzügyi hitelezőinek, részvényeseinek és ügyfeleinek bizalmát, továbbra is bevételt termel és korlátozza a munkavállalókra gyakorolt hatást.

(50)  Annak elkerülése érdekében, hogy minden egyes esetben értékelést kelljen végezni, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak csak akkor kell vizsgálnia a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek való megfelelést, ha a szerkezetátalakítási tervet ezen az alapon megtámadják; mindazonáltal a tagállamok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a jóváhagyáshoz szükséges egyéb feltételek is hivatalból vizsgálhatók. A tagállamok számára lehetővé kell tenni további olyan feltételek előírását, amelyeket teljesíteni kell a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásához, ilyen lehet például annak vizsgálata, hogy a tőketulajdonosok megfelelő védelemben részesülnek-e. Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megtagadják az olyan szerkezetátalakítási tervek jóváhagyását, amelyekről észszerűen nem valószínűsíthető, hogy megakadályozzák az adós fizetésképtelenségét, illetve biztosítják a vállalkozás életképességét. A tagállamoknak mindazonáltal nem kell gondoskodniuk az erre vonatkozó értékelések hivatalból történő elvégzéséről.

(51)  A szerkezetátalakítási terv jóváhagyásának egyik feltétele, hogy minden érdekelt fél értesítést kapjon a tervről. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak meghatározását, hogy milyen formában és milyen időpontban kell az értesítést megtenni, valamint a tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy rendelkezzenek az értesítésekkel összefüggésben az ismeretlen követelések kezeléséről. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a nem érintett feleket is értesíteni kell a szerkezetátalakítási tervről.

(52)  A hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt tekintetében akkor biztosított a megfelelés, ha egyetlen egyet nem értő hitelező sem jár rosszabbul a szerkezetátalakítási tervvel, mint felszámolás – ▌akár részletekben történő felszámolás, akár működő vállalkozásként történő értékesítés – esetén járt volna, vagy abban az esetben járna, ha – a következő legjobb alternatív megoldást jelentő forgatókönyvként – a szerkezetátalakítási tervet nem hagynák jóvá. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek a nemzeti jogban való végrehajtásakor az említett küszöbök valamelyikét érvényesítsék. Ezt a tesztet alkalmazni kellene minden olyan esetben, amikor a terv jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy az kötelezővé váljon az egyet nem értő hitelezők vagy adott esetben a hitelezők egyet nem értő osztályai számára. A hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt következtében az olyan esetekben, amikor a közintézményi hitelezők a nemzeti jog értelmében elsőbbséget élveznek, a tagállamok rendelkezhetnének úgy, hogy az említett hitelezők követeléseinek a terv keretében való teljes vagy részletes törlése nem lehetséges.

(53)  Míg a szerkezetátalakítási terv mindig elfogadásra kerül, ha az egyes érintett osztályokban a szükséges többség támogatja a tervet, lehetővé kell tenni, hogy azt a szerkezetátalakítási tervet, amelyet nem támogat a szükséges többség minden érintett osztályban, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság az adós javaslatára vagy az adós beleegyezésével még mindig jóváhagyhassa. Jogi személy esetében a tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy egy szerkezetátalakítási terv elfogadása vagy jóváhagyása céljából az „adós” alatt a jogi személy igazgatótanácsa vagy bizonyos részvényesi vagy tőketulajdonosi többség értendő-e. A hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség esetében ahhoz, hogy a terv jóváhagyására sor kerüljön, azt az érintett felek szavazási osztályai többségének támogatnia kell. Az említett osztályok legalább egyikének biztosított hitelezői osztálynak vagy a nem biztosított hitelezői osztálynál előrébb sorolt osztálynak kell lennie.

(54)  Lehetővé kell tenni a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását abban az esetben is, ha a szavazási osztályok többsége nem támogatja azt, feltéve hogy a tervet legalább egy olyan érintett vagy károsult hitelezői osztály támogatja, amely az adós működő vállalkozásként történő értékelésekor kifizetésben részesül vagy megtartja részesedéseit, vagy amelynek esetében – ha a nemzeti jog úgy rendelkezik – észszerűen feltételezhető, hogy kifizetésben részesül vagy megtartja részesedéseit, amennyiben a nemzeti jog szerinti szokásos kielégítési sorrendet alkalmazzák. Az ilyen esetben a tagállamok számára lehetővé kell tenni azon osztályok számának megnövelését, amelyeknek jóvá kell hagyniuk a tervet, ehhez azonban azt nem kell feltétlenül előírniuk, hogy mindezen osztályok az adós működő vállalkozásként történő értékelésekor kifizetésben részesüljenek vagy a nemzeti jog szerint megtartsák részesedésüket. Nem helyénvaló azonban, hogy a tagállamok az összes osztály beleegyezését követelményül szabják. Ennek megfelelően amennyiben csak két hitelezői osztály van, elegendőnek kellene tekinteni, ha legalább az egyik a beleegyezését adja, feltéve hogy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség alkalmazásának a többi feltétele teljesül. A hitelező akkor tekintendő károsult hitelezőnek, ha a követelésének értéke csökken.

(55)  A hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a javasolt terv keretében az érintett hitelezők egyet nem értő osztályainak az érdekei ne sérüljenek méltánytalanul, és a tagállamoknak megfelelő védelmet kell biztosítaniuk ezen egyet nem értő osztályok számára. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett hitelezők egyet nem értő osztályait annak biztosításával védjék, hogy legalább ugyanolyan kedvező elbánásban részesülnek, mint bármely más, azonos besorolású osztály, és kedvezőbb elbánásban, mint a hátrébb sorolt osztályok. Alternatív lehetőségként a tagállamok az érintett hitelezők egyet nem értő osztályainak védelmét megvalósíthatják annak biztosításával is, hogy az ilyen egyet nem értő osztály teljes körű kifizetésben részesüljön, ha egy, a kielégítési sorrendben hátrébb sorolt osztály esetében a szerkezetátalakítási terv kifizetést vagy a részesedés megtartását irányozza elő (az abszolút elsőbbségi szabály). A „teljes körű kifizetés” koncepciójának alkalmazása – a fizetés időzítését illetően is – a tagállamok mérlegelési jogkörébe kell hogy tartozzon, feltéve hogy biztosítják a tőkekövetelésnek és – biztosítékkal rendelkező hitelezők esetében – a biztosíték értékének a védelmét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését is, hogy milyen, ezzel egyenértékű módon elégíthető még ki teljes körűen az eredeti követelés.

(56)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eltérjenek az abszolút elsőbbségi szabálytól például olyankor, ha méltányosnak tekintett a terv keretében lehetővé tenni a tőketulajdonosok számára, hogy megtartsanak bizonyos részesedést annak ellenére, hogy adott esetben egy előrébb sorolt osztály köteles elfogadni követelései értékének a csökkenését, vagy hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumról szóló rendelkezés hatálya alá tartozó kulcsfontosságú beszállítók kifizetésére más, előrébb sorolt hitelezői osztályokat megelőzően kerül sor. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak megválasztását, hogy a fent említett védelmi mechanizmusok közül melyiket vezetik be.

(57)  Amellett, hogy a részvényesek vagy egyéb tőketulajdonosok jogos érdekeit meg kell védeni, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a részvényesek vagy egyéb tőketulajdonosok ne akadályozhassák meg indokolatlanul az adóst újra életképessé tevő szerkezetátalakítási tervek elfogadását. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy különböző eszközöket alkalmazzanak e cél elérése érdekében, például a tőketulajdonosoknak nem adják meg a szerkezetátalakítási tervről való szavazás jogát, ▌ és a szerkezetátalakítási terv elfogadását függetlenítik azon tőketulajdonosok beleegyezésétől, akik a vállalkozás értékelésekor nem jutnának pénzhez vagy egyéb kompenzációhoz, amennyiben a szokásos kielégítési sorrendet alkalmaznák. ▌Abban az esetben azonban, ha a tőketulajdonosoknak joguk van szavazni a szerkezetátalakítási tervről, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy – egy vagy több tulajdonosi osztály egyet nem értése ellenére – a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségre vonatkozó szabályok alkalmazásával jóváhagyja a tervet. Azoknak a tagállamoknak, amelyek kizárják a tőketulajdonosokat a szerkezetátalakítási tervről történő szavazásból, nem kell alkalmazniuk az abszolút elsőbbségi szabályt a hitelezők és a tőketulajdonosok egymással való kapcsolatában. Annak biztosításának, hogy a tőketulajdonosok ne akadályozhassák meg indokolatlanul a szerkezetátalakítási tervek elfogadását, egy másik lehetséges módja, hogy a tőketulajdonosok jogait közvetlenül érintő és a társasági jog értelmében a részvényesek közgyűlésének jóváhagyását igénylő szerkezetátalakítási intézkedések megszavazása ne igényeljen indokolatlanul nagy arányú többséget, a tőketulajdonosok jogait közvetlenül nem érintő szerkezetátalakítási intézkedések tekintetében pedig a tőketulajdonosok ne rendelkezzenek döntési jogkörrel.

(58)  Ott, ahol eltérő jogokkal rendelkező részesedések különböző osztályai léteznek, több tulajdonosi osztályra lehet szükség. Előfordulhat, hogy a kkv-k olyan tőketulajdonosai számára, akik nem csupán befektetők, hanem a vállalkozás tulajdonosai is, és egyéb módokon, például vezetői szakértelemmel is hozzájárulnak a vállalkozáshoz, nem vonzó az ilyen feltételek melletti szerkezetátalakítás. Ezért a kkv-nak minősülő adósok számára a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségnek csupán választható lehetőségnek kell lennie.

(59)  A szerkezetátalakítási terv végrehajtása céljából a tervnek lehetővé kell tennie, hogy a kkv-k tőketulajdonosai nem pénzügyi eszközökkel hozzájáruljanak a szerkezetátalakításhoz, például tapasztalatukkal, hírnevükkel vagy üzleti kapcsolataikkal.

(60)  A megelőző szerkezetátalakítási eljárások során a munkavállalóknak teljes körű munkajogi védelmet kell biztosítani. Ez az irányelv nem érinti különösen a 98/59/EK(14) és a 2001/23/EK tanácsi irányelv(15), valamint a 2002/14/EK(16) a 2008/94/EK(17) és a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) által garantált munkavállalói jogokat. Az említett irányelveket átültető nemzeti jogszabályok szerinti, a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó kötelezettségek nem változnak. Ez magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a munkavállalók képviselőit tájékoztatni kell a megelőző szerkezetátalakítási keret alkalmazására vonatkozó döntésről és erről velük egyeztetni kell, összhangban a 2002/14/EK irányelvvel.

(61)  A munkavállalókat és képviselőiket az uniós jogban meghatározottaknak megfelelően tájékoztatni kell a javasolt szerkezetátalakítási tervről annak érdekében, hogy behatóan értékelhessék a különböző alternatívákat. A munkavállalókat és képviselőiket emellett olyan mértékben kell bevonni, hogy az kielégítse az uniós jogban meghatározott konzultációs követelményeket. Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a munkavállalók megfelelő szintű védelmét, a tagállamokat arra kell kötelezni, hogy a munkavállalói követeléseket mentesítsék ▌az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő bármely moratórium hatálya alól, tekintet nélkül arra, hogy ezek a követelések a moratórium elrendelése előtt vagy után merültek fel. A munkavállalói követelések végrehajtására vonatkozó moratóriumot csak azon összegek és időszakok esetében lehet megengedni, amelyek tekintetében a nemzeti jog szerinti más eszközökkel hasonló szinten, hatékonyan biztosítják e követelések kifizetését ▌. Ha a garanciaintézmények felelőssége a nemzeti jog értelmében korlátozott, akár a garancia időtartama, akár a munkavállalóknak kifizetett összeg tekintetében, a munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy a követeléseiket érintő bármely veszteséget a moratórium időtartama alatt is érvényesíthessék a munkáltatóval szemben. Alternatív megoldásként a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a munkavállalók követeléseit kizárják a megelőző szerkezetátalakítási keretek hatálya alól, és a nemzeti jog keretében rendelkezzenek e követelések védelméről.

(62)  Ha a szerkezetátalakítási terv magában foglalja a vállalkozás egy részének átruházását, akkor a munkavállalóknak a munkaszerződésből vagy munkaviszonyból származó jogait, különösen a bérezéshez való jogot a 2001/23/EK irányelv 3. és 4. cikkével összhangban védelmezni kell, az említett irányelv 5. cikke szerinti fizetésképtelenségi eljárások esetén alkalmazandó egyedi szabályok és különösen az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott lehetőségek sérelme nélkül. Annak érdekében, hogy megállapodás szülessen az említett döntésekről, ez az irányelv nem sértheti a többek között az olyan döntésekkel kapcsolatos, a 2002/14/EK irányelv szerinti védelem alá tartozó tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogokat, amelyek valószínűsíthetően lényegi változásokhoz vezetnek a munkaszervezésben vagy a szerződéses viszonyokban. Ezen túlmenően, azoknak a munkavállalóknak, akiknek a követeléseire a szerkezetátalakítási terv hatással van, ezen irányelv alapján biztosítani kell a jogot arra, hogy szavazhassanak a szerkezetátalakítási tervről. A szerkezetátalakítási tervről történő szavazás céljából a tagállamok számára lehetővé tenni, hogy úgy döntsenek, hogy a munkavállalókat külön osztályba sorolják, elkülönítve őket az egyéb hitelezői osztályoktól.

(63)  Kizárólag abban az esetben, ha a szerkezetátalakítási tervet nem hagyták jóvá, ha valamely egyet nem értő érintett fél megtámadja a szerkezetátalakítási tervet, kell az igazságügyi, illetve közigazgatási hatóságoknak dönteniük arról, hogy a vállalkozás értékelése felszámoláskori értéken történjen vagy a következő legjobb alternatív forgatókönyv szerint. Ez nem zárja ki a tagállamok azon jogát, hogy a nemzeti jogukban más esetekben is értékelést írjanak elő. Az erre vonatkozó döntés azonban állhat abból is, hogy a hatóság jóváhagyja a szakértői értékelést vagy az eljárás korábbi szakaszában az adós vagy más fél által benyújtott értékelést. Ha egy tagállam úgy határoz, hogy értékelést ír elő, akkor a tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy az általános polgári eljárásjog keretein kívül eső különös szabályokat írjon elő a szerkezetátalakítás során történő értékelésre vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy az értékelés gyorsított eljárásban történjen. Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem érinti az értékelések esetén alkalmazandó, a bizonyítási teherre vonatkozó nemzeti jog szerinti szabályokat.

(64)  A szerkezetátalakítási terv kötelező ereje kizárólag azokra az érintett felekre vonatkozik, amelyek részt vettek a terv elfogadásában. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak meghatározását, hogy milyen következményei vannak egy hitelezőre nézve, ha részt vett a terv elfogadásában, ideértve azokat az eseteket is, amikor ismeretlen hitelezőről vagy jövőbeli követelések hitelezőiről van szó. A tagállamok számára lehetővé kell tenni például az arra vonatkozó döntést is, hogy hogyan kell kezelni azokat a hitelezőket, akik megfelelően értesítést kaptak, de nem vettek részt az eljárásokban.

(65)  Az arra érdeklődést mutató érintett felek számára lehetővé kell tenni, hogy fellebbezzenek a szerkezetátalakítási terv közigazgatási hatóság általi jóváhagyásáról szóló határozat ellen. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bevezessék annak a lehetőségét is, hogy a szerkezetátalakítási terv igazságügyi hatóság általi jóváhagyásáról szóló határozattal szemben is fellebbezéssel lehessen élni. A terv hatékonyságának biztosítása, a bizonytalanság csökkentése és az indokolatlan késedelmek elkerülése érdekében azonban a fellebbezés főszabály szerint nem lehet felfüggesztő hatályú és ezért nem akadályozhatja meg a szerkezetátalakítási terv végrehajtását. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározzák és korlátozzák a fellebbezés indokait. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megengedjék, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló határozat elleni fellebbezés esetén az igazságügyi hatóság előzetes vagy összefoglaló határozatot adjon ki, amely biztosítja a terv végrehajtását arra az esetre, ha a folyamatban lévő fellebbezésnek helyt adnak. Ha a fellebbezésnek helyt adnak, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok számára lehetővé kell tenni annak mérlegelését, hogy – amennyiben a tagállamok ilyen lehetőségről rendelkeznek – a szerkezetátalakítási terv elvetése helyett módosított formában hagyják azt jóvá, vagy a tervet módosítások nélkül hagyják jóvá. Lehetővé kell tenni, hogy a terv módosításait a felek javasolják, illetve szavazzák meg, akár saját kezdeményezésükre, akár az igazságügyi hatóság kérésére. A tagállamok előírhatnák továbbá, hogy a sikeresen fellebbező fél az általa elszenvedett pénzügyi veszteségekért kártalanításban részesüljön. A nemzeti jogban kell rendelkezni arról, hogy hogyan kezelendő egy esetleges új moratórium vagy a moratórium meghosszabbítása abban az esetben, ha az igazságügyi hatóság úgy határozott, hogy a fellebbezés felfüggesztő hatályú.

(66)  A szerkezetátalakítási terv sikeressége gyakran attól függ, hogy ▌ az adós kap-e pénzügyi támogatást egyrészről a vállalkozásnak a szerkezetátalakítási tárgyalások alatti működtetéséhez, másrészről a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását követően annak végrehajtásához. A pénzügyi támogatást tágan kell értelmezni: az magában foglalja pénzeszközök rendelkezésre bocsátását, harmadik fél általi garanciavállalást, valamint készlet, raktárkészlet, nyersanyagok és közüzemi szolgáltatások rendelkezésre bocsátását, például azáltal, hogy az adós számára hosszabb visszafizetési időszakot biztosítanak. Ezért az átmeneti és az új finanszírozást ki kell zárni az olyan megtámadási keresetek hatálya alól, amelyek ezt a finanszírozást – mint a hitelezők összességére nézve káros intézkedést – egy későbbi fizetésképtelenségi eljárás során semmisnek, megtámadhatónak vagy végrehajthatatlannak kívánják nyilvánítani.

(67)  Azok a fizetésképtelenségre vonatkozó tagállami jogszabályok, amelyek lehetővé teszik az átmeneti vagy új finanszírozásra vonatkozó megtámadási kereseteket, vagy úgy rendelkeznek, hogy az új hitelezők polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókkal szembesülhetnek a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósnak történő hitelnyújtás miatt, veszélyeztethetik a szerkezetátalakítási terv sikeres tárgyalásához és végrehajtásához szükséges finanszírozás elérhetőségét. Ez az irányelv nem érinti az olyan, nemzeti jogban meghatározott egyéb indokokat, amelyek alapján az új vagy átmeneti finanszírozás semmisnek, megtámadhatónak vagy végrehajthatatlannak nyilvánítható, illetve polgári, büntetőjogi vagy közigazgatási felelősség érvényesíthető. Ilyen egyéb indok lehet többek között a csalás, a rosszhiszeműség, bizonyos típusú kapcsolat a felek között, amely összeférhetetlenségre utalhat, mint például kapcsolt felek közötti vagy a részvényesek és a vállalkozás közötti ügyletek, illetve olyan ügyletek, amelyekben valamelyik fél úgy jutott vagyoni értékhez vagy biztosítékhoz, hogy az ügylet időpontjában vagy az adott formában nem lett volna arra jogosult.

(68)  Amikor átmeneti finanszírozás nyújtására kerül sor, a felek nem tudják, hogy a szerkezetátalakítási tervet végül jóvá fogják-e hagyni vagy sem. Ezért nem helyénvaló a tagállamokat arra kötelezni, hogy azokra az esetekre korlátozzák az átmeneti finanszírozás védelmét, amelyekben a tervet a hitelezők elfogadják vagy azt egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyja ▌. A lehetséges visszaélések elkerülése végett csak azt a finanszírozást kell védeni, amelyik a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáig észszerűen és haladéktalanul szükséges az adós vállalkozásának folyamatos működéséhez vagy fennmaradásához vagy a vállalkozás értékének megőrzéséhez vagy növeléséhez. Ez az irányelv továbbá azt sem akadályozza meg, hogy a tagállamok az átmeneti finanszírozásra vonatkozó előzetes ellenőrzési mechanizmust vezessenek be. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy új finanszírozás esetén azokra az esetekre korlátozzák a védelmet, amelyekben a szerkezetátalakítási tervet egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyja, az átmeneti finanszírozás esetén pedig azokra az esetekre, amikor az átmeneti finanszírozást előzetes ellenőrzésnek vetik alá. Az átmeneti finanszírozásra vagy egyéb ügyletekre vonatkozó előzetes ellenőrzést a szerkezetátalakítási szakértő, a hitelezői választmány, illetve az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végezheti. A megtámadási keresetek elleni és a személyes felelősségtől való védelem azok a minimális szintű biztosítékok, amelyeknek az átmeneti és új finanszírozásra is ki kell terjedniük. Azonban új hitelezők arra való bátorításához, hogy vállalják a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes adósokba való befektetés fokozott kockázatát, további ösztönzőkre lehet szükség, így például elsőbbséget lehet biztosítani az ilyen finanszírozásnak legalább a nem biztosított követelésekkel szemben a későbbi fizetésképtelenségi eljárásokban.

(69)  A megelőző szerkezetátalakítás mielőbbi igénybevétele kultúrájának előmozdítása érdekében kívánatos, hogy azok az ügyletek, amelyek észszerűek és haladéktalanul szükségesek a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz vagy a terv végrehajtásához, szintén kapjanak védelmet a megtámadási keresetek alól a későbbi fizetésképtelenségi eljárásokban. Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a költségek és díjak észszerű és haladéktalanul szükséges voltának elbírálásakor figyelembe vegyék például az érintett feleknek, a hitelezői választmánynak, a szerkezetátalakítási szakértőnek, illetve magának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak benyújtott terveket és becsléseket. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e célból előírják azt is, hogy az adósok releváns becsléseket bocsássanak rendelkezésre és azokat aktualizálják. Az említett védelemnek növelnie kell a jogbiztonságot az olyan vállalkozásokkal kötött ügyletekre vonatkozóan, amelyek ismerten pénzügyi nehézségekkel küzdenek, és meg kell szüntetnie a hitelezők és befektetők azzal kapcsolatos félelmét, hogy mindezek az ügyletek semmissé tehetők, ha a szerkezetátalakítás kudarcot vall. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározzanak egy olyan – a megelőző szerkezetátalakítási eljárás megkezdését és az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium elrendelését megelőző – időpontot, amelytől kezdődően a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokkal, valamint a terv elfogadásával, jóváhagyásával, vagy az arra vonatkozó szakmai tanácsadással kapcsolatos díjak és költségek védelmet élveznek a megtámadási keresetekkel szemben. Az egyéb kifizetések és költségtérítések esetében, valamint a munkabérek kifizetésének védelme esetében ilyen kezdő időpont lehetne a megelőző szerkezetátalakítási eljárást felfüggesztő moratórium elrendelése, vagy a megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítása is.

(70)  A megelőző szerkezetátalakítás további előmozdítása érdekében fontos biztosítani, hogy az igazgatókat ne tartsák vissza az észszerű üzleti döntésektől vagy az észszerű kereskedelmi kockázatok vállalásától, különösen akkor, ha ezek javítanák a potenciálisan életképes vállalkozás szerkezetátalakítási esélyeit. Ha egy vállalkozás pénzügyi nehézségekkel néz szembe, az igazgatóknak ▌lépéseket kell tenniük a veszteségek minimalizálása és a fizetésképtelenség elkerülése érdekében; ilyen lépések lehetnek a következők: szakmai, többek között szerkezetátalakítással és fizetésképtelenséggel kapcsolatos tanácsadás igénybevétele, például adott esetben korai előrejelző eszközök használata révén; a vállalat vagyonának védelme az értékmaximalizálás és a kulcsfontosságú vagyontárgyak elvesztésének elkerülése érdekében; a vállalkozás szerkezetének és funkcióinak áttekintése az életképesség megvizsgálása és a kiadások csökkentése érdekében; tartózkodás az olyan típusú vállalati ügyletektől, amelyek ellen megtámadási keresetet indíthatnak, kivéve, ha megfelelő üzleti indok van az ügyletre; a szakmai tevékenység folytatása, amennyiben a körülmények alapján ez indokolt a vállalkozás folytatásának feltételezésével számított érték maximalizálása érdekében; a hitelezőkkel történő tárgyalások lefolytatása és a megelőző szerkezetátalakítási eljárások megindítása.

(71)  Ha az adós fizetésképtelenséghez közeli helyzetbe kerül, az is lényeges, hogy a hitelezők jogos érdekeit megvédjék az olyan vezetőségi döntésekkel szemben, amelyek hatással lehetnek az adós vagyonának összetételére, különösen akkor, ha ezek a döntések tovább csökkenthetik a szerkezetátalakítási erőfeszítésekhez vagy a hitelezők számára történő kifizetésekhez felhasználható vagyon értékét. Szükséges ezért annak biztosítása, hogy ilyen körülmények között az igazgatók elkerüljék az olyan szándékos vagy súlyosan gondatlan lépéseket, amelyek az érdekelt felek kárára eredményeznek személyes nyereséget, valamint elkerüljék az ügyletek piaci érték alatti jóváhagyását vagy az egy vagy több érdekelt fél tisztességtelen előnyben részesítéséhez vezető intézkedések meghozatalát. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy hajtsák végre ezen irányelv megfelelő rendelkezéseit, hogy biztosítják, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok annak vizsgálatakor, hogy valamely igazgató felelősségre vonható-a gondossági kötelezettség megsértéséért, figyelembe vegyék az igazgatók feladataira vonatkozóan az ezen irányelvben megállapított szabályokat. Ez az irányelv nem kíván hierarchikus viszonyt teremteni a különböző felek között, amelyek érdekeit kellően figyelembe kell venni. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek ilyen hierarchia megállapításáról. Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak a vállalkozások döntéshozatali eljárásaira vonatkozó nemzeti szabályait.

(72)  A kereskedelmi, ipari vagy kézműipari tevékenységet, illetve önfoglalkoztatóként független szakmai tevékenységet végző vállalkozókat fenyegetheti a fizetésképtelenné válás veszélye. A tagállamok között az újrakezdés lehetőségei terén fennálló különbségek arra ösztönözhetik a túlzottan eladósodott vagy fizetésképtelen vállalkozókat, hogy a letelepedésük szerinti tagállamtól eltérő tagállamba tegyék át a székhelyüket, hogy ott rövidebb adósság alóli mentesítési időszakhoz vagy kedvezőbb adósság alóli mentesítési feltételekhez jussanak, ami további jogbizonytalansághoz és költségekhez vezet a hitelezők számára követeléseik érvényesítésekor. Ezen túlmenően a fizetésképtelenség hatásai – különösen a társadalmi megbélyegzés, a jogi következmények, úgymint a vállalkozók eltiltása a vállalkozói tevékenység megkezdésétől és folytatásától és az adósságok kiegyenlítésére való képtelenség folyamatos fennmaradása – komoly visszatartó erőt jelentenek azon vállalkozók számára, akik vállalkozást kívánnak alapítani vagy második esélyt szeretnének kapni, noha a bizonyítékok azt mutatják, hogy a fizetésképtelenné vált vállalkozók a következő alkalommal nagyobb eséllyel lesznek sikeresek.

(73)  Ezért lépéseket kell tenni a túlzott eladósodás vagy a fizetésképtelenség vállalkozókra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére, különösen annak lehetővé tételével, hogy egy bizonyos idő elteltével teljes adósság alóli mentesítésben részesüljenek, valamint korlátozva az adós túlzott mértékű eladósodottságával, illetve fizetésképtelenségével kapcsolatban elrendelt eltiltás hosszát. A „fizetésképtelenség” fogalmát a nemzeti jognak kell meghatároznia és az a túlzott eladósodás formáját is öltheti. A „vállalkozó” ezen irányelv szerinti fogalma nem befolyásolhatja a vállalkozás vezetőinek, illetve igazgatóinak a jogállását, amelyet a nemzeti jognak megfelelően kell kezelni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy maguk határozzanak arról, hogy hogyan lehet igénybe venni az adósság alóli mentesítés lehetőségét, ideértve annak előírását is, hogy az adósság alóli mentesítést az adósnak kell kérnie.

(74)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezzenek a fizetésképtelen adós visszafizetési kötelezettségeinek kiigazítására vonatkozó lehetőségről arra az esetre, ha az adós pénzügyi helyzetében jelentős változás áll be, függetlenül attól, hogy az javulás vagy romlás-e. Ezen irányelvben nem lehet követelményként kikötni, hogy a visszafizetési tervet a hitelezők többsége támogassa. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy a vállalkozóknak lehetőségük legyen arra, hogy a visszafizetési terv végrehajtásának ideje alatt hasonló vagy azonos területen új tevékenységet kezdjenek.

(75)  Az adósság alóli mentesítésnek olyan eljárások keretében kell elérhetőnek lennie, amelyek visszafizetési tervet, az eszközök értékesítését vagy e kettő kombinációját foglalják magukban. Az említett szabályok végrehajtása során a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon választhassanak ezek között az alternatívák között. Amennyiben a nemzeti jog értelmében többféle adósság alóli mentesítést eredményező eljárás is rendelkezésre áll, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett eljárások legalább egyike lehetőséget adjon a fizetésképtelen vállalkozóknak arra, hogy egy három évet meg nem haladó időtartamon belül teljes adósság alóli mentesítésben részesüljenek. A vagyontárgyak értékesítését visszafizetési tervvel kombináló eljárások esetében az adósság alóli mentesítési időszaknak legkésőbb a visszafizetési terv bíróság általi jóváhagyásától vagy végrehajtásának kezdetétől – például a visszafizetési terv szerinti első részlet fizetésének időpontjától – kell kezdődnie, de kezdődhet korábban is, például akkor, amikor az eljárás megindításáról döntés születik.

(76)  A visszafizetési terv nélküli eljárások esetében az adósság alóli mentesítési időszaknak legkésőbb az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság eljárást megindító határozatának időpontjától, illetve a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon megállapításának időpontjától kell kezdődnie. Az adósság alóli mentesítési időszak tartamának ezen irányelv szerinti kiszámítását illetően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy az „eljárás megindításának” fogalma nem foglalja magában az olyan előzetes intézkedéseket, mint például a biztosítási intézkedések vagy az előzetes fizetésképtelenségi szakértő kijelölése, kivéve ha az említett intézkedések lehetővé teszik vagyontárgyak értékesítését, beleértve azoknak a hitelezők részére való átadását, illetve a hitelezők közötti felosztását is. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon megállapításához nem szükséges valamely igazságügyi vagy közigazgatási hatóság általi hivatalos határozat, illetve jóváhagyás, ha ilyen határozatot a nemzeti jog nem ír elő, hanem az az eszközök és kötelezettségek leltárának benyújtásával is létrejöhet.

(77)  Amennyiben az adósság alóli mentesítéshez vezető eljárás a vállalkozó vagyontárgyainak értékesítésével jár, a tagállamokat nem indokolt megakadályozni abban, hogy úgy rendelkezzenek, hogy az adósság alóli mentesítés iránti kérelem a vagyontárgyak értékesítésétől elkülönülten kezelendő, amennyiben az említett kérelem ezen irányelv értelmében az adósság alóli mentesítéshez vezető eljárás szerves részét képezi. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az adósság alóli mentesítés igénybevételéhez szükséges bizonyítási teherre vonatkozó szabályokról döntsenek, ami azt jelenti, hogy a vállalkozókat jogszabály kötelezheti arra, hogy bizonyítsák, hogy eleget tettek a kötelezettségeiknek.

(78)  A teljes adósság alóli mentesítés, illetve az eltiltásnak egy legfeljebb hároméves ▌időszakot követő megszűnése nem minden esetben megfelelő, ezért szükséges lehet az e szabálytól való eltérések bevezetése a nemzeti jogban meghatározott indokok alapján, kellően indokolt esetben. Ilyen eltéréseket kell bevezetni például olyan esetekben, amikor az adós tisztességtelenül vagy rosszhiszeműen járt el. Amennyiben a vállalkozókat a nemzeti jog alapján nem illeti meg a tisztesség és a jóhiszeműség vélelme, a vállalkozók tisztességének és jóhiszeműségének bizonyítási terhe nem teheti szükségtelenül nehézkessé vagy terhessé számukra az eljárásban való részvételt.

(79)  Annak megállapítására, hogy egy vállalkozó tisztességtelenül járt-e el, az igazságügyi és közigazgatási hatóságok figyelembe vehetik az olyan körülményeket, mint: az adósságok természete és mennyisége; az az időszak, amikor az adósság keletkezett; a vállalkozónak az adóssága törlesztésére és a jogi kötelezettségek teljesítésére tett erőfeszítései, beleértve az állami engedélyezési követelményeket és a szabályos könyvelés szükségességét; a lépések, amelyeket a vállalkozó a hitelezők általi visszkereseti jog érvénytelenítésére tett; fizetésképtelenség valószínűsége esetén a vállalkozókra háruló feladatok teljesítése, akik egyben a vállalkozás igazgatói is; valamint az uniós és nemzeti verseny- és munkajognak való megfelelés. Lehetővé kell tenni eltérések bevezetését akkor is, amikor a vállalkozó nem teljesített bizonyos jogszabályi kötelezettségeket, ideértve például a megtérülésnek a hitelező számára való maximalizására vonatkozó kötelezettséget, amely általános bevétel-, illetve eszközképzési kötelezettség formáját is öltheti. Lehetővé kell tenni továbbá külön eltérések bevezetését azokban az esetekben, amikor az eltérésekre az adós jogai és egy vagy több hitelező jogai közötti egyensúly biztosításához van szükség, például amikor a hitelező olyan természetes személy, akinek nagyobb védelemre van szüksége, mint az adósnak.

(80)  Az eltérés abban az esetben is indokolt lehet, ha az adósság alóli mentesítéshez vezető eljárás költségeit – ideértve az igazságügyi és közigazgatási hatóságok által kiszabott díjakat, valamint a szakértők díjait is – nem fedezik. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy az említett, adósság alóli mentesítés visszavonható például azokban az esetekben, amikor az adós pénzügyi helyzetében jelentős javulás következik be váratlan körülmények folytán, mint például egy lottónyereménynek, vagy egy örökségnek vagy adománynak köszönhetően. A tagállamokat nem indokolt megakadályozni abban, hogy egyértelműen meghatározott körülmények fennállása esetén és kellően indokolt esetben további eltérésekről is rendelkezzenek.

(81)  A nemzeti jogban meghatározott érdemi indokok alapján helyénvaló lehet az adósság alóli mentesítés lehetőségét az adósságok bizonyos kategóriáira korlátozni. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára biztosítékkal fedezett adósságoknak kizárólag a biztosíték nemzeti joggal összhangban meghatározott értékéig történő kizárását az adósság alóli mentesítésből, míg az adósság fennmaradó részét nem biztosított adósságként kell kezelni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kellően indokolt esetben további adósságkategóriákat is kizárjanak az adósság alóli mentesítésből.

(82)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok hivatalból vagy valamely jogos érdekkel rendelkező személy kérésére ellenőrizhetik, hogy a vállalkozók teljesítették-e a teljes adósság alóli mentesítéshez szükséges feltételeket.

(83)  Ez az irányelv nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy ha egy vállalkozó eltiltás miatt nem kap engedélyt valamely kézműipari, ipari, kereskedelmi vagy szakmai tevékenység végzésére, illetve az engedélyét visszavonják, akkor a tagállamok előírják, hogy a vállalkozónak kérelmet kell benyújtania egy új engedély iránt, miután az eltiltás időtartama lejárt. Amennyiben egy tagállami hatóság egy specifikusan felügyelt tevékenységgel kapcsolatban határozatot hoz, lehetővé kell tenni, hogy az említett tagállami hatóság azt a tényt is figyelembe vehesse, hogy a fizetésképtelen vállalkozó ezen irányelvvel összhangban adósság alóli mentesítésben részesült, még akkor is, ha az eltiltási időszak már lejárt.

(84)  Az olyan szakmai tevékenységből származó és személyes adósságokat, amelyeket észszerűen nem lehet szétválasztani – például amikor ugyanazt a vagyontárgyat egy vállalkozó a szakmai tevékenysége keretében és azon kívül is használja –, egyetlen eljáráson belül kell kezelni. Ha egy tagállam úgy rendelkezik, hogy az ilyen adósságok tekintetében külön fizetésképtelenségi eljárásokat kell lefolytatni, akkor koordinációra van szükség az említett eljárások között. Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy úgy döntsenek, hogy egy vállalkozó valamennyi adósságát egyetlen eljáráson belül kezelik. Azok a tagállamok, amelyek lehetővé teszik a vállalkozók számára, hogy a fizetésképtelenségi eljárás során saját számlájukra folytassák önálló vállalkozói tevékenységüket, úgy rendelkezhetnek, hogy az ilyen vállalkozók esetében újabb fizetésképtelenségi eljárást kell lefolytatni, amennyiben a tovább működtetett vállalkozás fizetésképtelenné válik.

(85)  Meg kell őrizni és növelni kell azoknak az eljárásoknak az átláthatóságát és kiszámíthatóságát, amelyek eredményei kedvezően hatnak a vállalkozások megőrzésére és a vállalkozók második esélyben való részesítésére, vagy amelyek lehetővé teszik a nem életképes vállalkozások hatékony felszámolását. Csökkenteni kell továbbá a fizetésképtelenségi eljárások aránytalan hosszúságát számos tagállamban, ami a hitelezők és befektetők számára jogbizonytalanságot és alacsony megtérülési arányt eredményez. Végül az (EU) 2015/848 rendelet által létrehozott, a bíróságok és szakértők közötti, határokon átnyúló ügyekben folytatott megerősített együttműködési mechanizmusokat figyelembe véve, minden érintett szereplő hozzáértését hasonlóan magas szintre kell emelni az egész Unióban. Ezen célkitűzések elérése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazságügyi és közigazgatási hatóságoknak a megelőző szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárásokkal foglalkozó érdemi munkatársai megfelelően képzettek legyenek, és rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges szakértelemmel. E képzettséget és szakértelmet az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság érdemi munkatársaként végzett feladatok ellátása során, vagy az ilyen feladatok ellátására történő kinevezést megelőzően, más releváns feladatok gyakorlása során is meg lehet szerezni.

(86)  Az említett képzettségnek és szakértelemnek lehetővé kell tennie a potenciálisan jelentős gazdasági és társadalmi hatású döntések hatékony meghozatalát, és nem kell feltétlenül azt jelentenie, hogy az igazságügyi hatóságok érdemi munkatársainak kizárólag a szerkezetátalakítást, a fizetésképtelenséget és az adósság alóli mentesítést érintő ügyekkel kelljen foglalkozniuk. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárásokat hatékonyan és gyorsan folytassák le. A nemzeti jogszabályokkal összhangban szakosodott bíróságok vagy kamarák létrehozása, illetve a szakosodott bírák kinevezése, valamint a joghatóság korlátozott számú igazságügyi vagy közigazgatási hatóságra való telepítése ▌hatékonyan szolgálhatná a jogbiztonsággal és az eljárások hatékonyságával kapcsolatos cél elérését. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy előírják, hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárásoknak elsőbbséget kell élvezniük más eljárásokkal szemben.

(87)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy ▌ az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által kijelölt szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési szakértőket (a továbbiakban: a szakértők) megfelelő módon kiképezzék, kijelölésük átlátható módon történjen, kellő tekintettel a hatékony eljárások biztosításának szükségességére, a szakértőket felügyeljék feladataik ellátása során, valamint azok feladataikat feddhetetlenül végezzék. Fontos, hogy a szakértők megfeleljenek a feladataik ellátásához kapcsolódó standardoknak, például rendelkezzenek szakmai felelősségbiztosítással. A szakértők megfelelő képzettsége, képesítése és szakértelme a szakmájuk gyakorlása során is megszerezhető. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy maguk biztosítsák a szükséges képzést; azt például szakmai szövetségek vagy egyéb szervezetek is megtehetik. Ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk az (EU) 2015/848 rendeletben meghatározott fizetésképtelenségi szakértőknek is.

(88)  Ezen irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy úgy rendelkezzenek, hogy a szakértőt az adós, a hitelezők vagy egy hitelezői választmány választja ki egy listáról vagy olyan csoportból, amelyet valamely igazságügyi vagy közigazgatási hatóság előzetesen jóváhagyott. A szakértő kiválasztását illetően az adós, a hitelezők, illetve a hitelezői választmány számára mérlegelési jogkört kell biztosítani a szakértő általános szakértelmét és szakmai tapasztalatát, valamint az adott ügy által támasztott követelményeket illetően. A természetes személy adósokat teljes mértékben mentesíteni lehet ez alól a kötelezettség alól. A határokon átnyúló vetülettel bíró ügyekben a szakértő kijelölésénél többek között figyelembe kell venni azt is, hogy a szakértő eleget tud-e tenni az (EU) 2015/848 rendelet szerinti azon kötelezettségnek, hogy a potenciálisan összetett ügyekben kommunikálnia kell és együtt kell működnie a más tagállamokból származó külföldi fizetésképtelenségi szakértőkkel, igazságügyi és közigazgatási hatóságokkal, valamint azok humán és adminisztratív erőforrásaival. A tagállamokat nem indokolt megakadályozni abban, hogy a szakértők más módszerrel – például szoftver program általi véletlenszerű kiválasztással – történő kiválasztásáról rendelkezzenek, feltéve, hogy biztosított, hogy az említett módszerek alkalmazása során kellően figyelembe veszik a szakértő tapasztalatát és szakértelmét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy határozzanak arról, hogy milyen módon lehet kifogást emelni egy szakértő kiválasztása vagy kijelölése ellen, illetve milyen módon lehet kérni a szakértő helyett egy másik szakértő kijelölését; ez történhet például a hitelezői választmányon keresztül.

(89)  A szakértőkre olyan felügyeleti és szabályozási mechanizmusoknak kell vonatkozniuk, amelyek ▌hatékony intézkedéseket irányoznak elő a kötelezettségeiket nem teljesítő szakértők elszámoltathatóságára vonatkozóan, például: a szakértők díjának csökkentését; a fizetésképtelenségi esetekben kijelölhető szakértők listájáról vagy csoportjából való törlést; és adott esetben fegyelmi, közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat. Ezek a felügyeleti és szabályozási mechanizmusok nem sérthetik a szerződéses és nem szerződéses kötelezettségek megszegéséből adódó polgári felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályok rendelkezéseit. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy külön hatóságokat vagy szerveket hozzanak létre. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nyilvánosan elérhető legyen a szakértők feletti felügyeletet gyakorló hatóságokra vagy szervekre vonatkozó tájékoztatás. Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságra való egyszerű hivatkozás is például elegendő tájékoztatásnak minősül. Az említett követelmények elvben anélkül teljesíthetők, hogy új szakmákat és szakképesítéseket kellene bevezetni a nemzeti jogba. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a szakértők képzésére és felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket más, az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szakértőkre is kiterjesszék. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy előírják, hogy a szakértők díjazásával kapcsolatos jogvitáknak elsőbbséget kell élvezniük más eljárásokkal szemben.

(90)  Az eljárások időtartamának további csökkentése, a hitelezők szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárásokban való nagyobb fokú részvételének elősegítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a hitelezőkre hasonló feltételek vonatkozzanak attól függetlenül, hogy az Unióban hol találhatók, a tagállamoknak olyan rendelkezéseket kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik az adósok, a hitelezők, a szakértők, valamint az igazságügyi és közigazgatási hatóságok számára, hogy elektronikus kommunikációs eszközöket használjanak ▌. Ezért lehetővé kell tenni, hogy elektronikus kommunikációs eszközökkel végezzenek el olyan eljárási cselekményeket, mint például a követelések hitelezők általi benyújtása, a hitelezők értesítése, illetve a kifogások és fellebbezések benyújtása. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy a hitelezőnek szóló értesítéseket csak abban az esetben lehet elektronikus úton megtenni, ha az érintett hitelező előzetesen hozzájárult az elektronikus kommunikációhoz.

(91)  A tagállamok számára biztosított azon lehetőség sérelme nélkül, hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások keretében kötelezően alkalmazandó elektronikus iratbenyújtási és -kézbesítési rendszert hozzanak létre, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások feleit nem lehet elektronikus kommunikációs eszközök használatára kötelezni, amennyiben ezek használata a nemzeti jog értelmében nem kötelező. A tagállamok számára lehetővé kell tenni az elektronikus kommunikációs eszköz megválasztását. Ilyen eszköz lehet például egy kifejezetten az ilyen dokumentumok elektronikus továbbításának céljára létrehozott rendszer vagy az e-mail használata, ugyanakkor a tagállamoknak arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy az elektronikus irattovábbítás biztonságát garantáló eszközöket vezessenek be, így például az elektronikus aláírást, illetve bizalmi szolgáltatásokat, például az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatást a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(19) összhangban.

(92)  Fontos megbízható és összehasonlítható adatokat gyűjteni a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások eredményességéről ezen irányelv végrehajtásának és alkalmazásának nyomon követése céljából. Ezért a tagállamoknak kellően részletes adatokat kell gyűjteniük és összesíteniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az irányelv gyakorlati működésének pontos értékelését, és ezeket az adatokat közölniük kell a Bizottsággal. Az ezen adatoknak a Bizottság részére való továbbítására szolgáló adatközlési űrlapot a Bizottságnak kell kialakítania, amelyet egy, a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(20) értelmében vett bizottság segít. Az űrlapnak tartalmaznia kell azon eljárások főbb kimeneteleinek a jegyzékét, amelyek minden tagállamban léteznek. Például a szerkezetátalakítási eljárások esetében az eljárások főbb kimenetelei többek között a következők lehetnek: a bíróság jóváhagyta a tervet; a bíróság nem hagyta jóvá a tervet; olyan szerkezetátalakítási eljárások, amelyeket felszámolási eljárássá alakítottak át; illetve olyan szerkezetátalakítási eljárások, amelyeket felszámolási eljárás megindítása miatt lezártak azt megelőzően, hogy a bíróság a tervet jóváhagyta volna. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy kimenetel szerinti bontásban közöljék azon eljárások számát, amelyek azt megelőzően zárultak le, hogy releváns intézkedések meghozatalára került volna sor; ehelyett összesített számot adhatnak meg, amely magában foglal minden visszautasított, elutasított vagy a megindítást megelőzően visszavont eljárást.

(93)  Az adatközlési űrlapnak tartalmaznia kell azon opciók jegyzékét, amelyeket a tagállamok az adósok méretének meghatározásakor figyelembe vehetnek, és amelyek hivatkoznak a kkv-k és a nagyvállalkozások fogalommeghatározásának egy vagy több olyan elemére, amelyeket minden tagállam használ. A jegyzéknek tartalmaznia kell egy olyan opciót, mely szerint az adósok méretét kizárólag a munkavállalók száma alapján határozzák meg. Az űrlapon meg kell határozni az átlagos költségek és az átlagos megtérülési arány azon elemeit, amelyekre vonatkozóan a tagállamok önkéntesen adatokat gyűjthetnek; az űrlapnak iránymutatást kell nyújtania azzal kapcsolatban, hogy mely elemek vehetők figyelembe akkor, amikor a tagállamok mintavételi technikát alkalmaznak, így például azzal kapcsolatban, hogy milyen méretű az a minta, amely a földrajzi eloszlás, az adósok mérete és az ágazat tekintetében biztosítja a reprezentatív jelleget; az űrlapon szerepelnie kell olyan lehetőségnek is, hogy a tagállamok kiegészítő információkat adhassanak – amennyiben ilyen információk a rendelkezésre állnak – például az adósok eszközeinek és kötelezettségeinek teljes összegéről.

(94)  A pénzügyi piacok stabilitása erősen függ a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásoktól, különösen akkor, ha a kijelölt rendszerekben való részvételre tekintettel vagy a központi banki műveletekhez kapcsolódóan biztosítékot nyújtanak, valamint akkor, ha központi szerződő felek számára kerül sor biztosíték nyújtására. Mivel a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök értéke nagyon ingadozó lehet, döntő fontosságú gyorsan értékesíteni őket, mielőtt értékük csökkenne. Ezért ▌a 98/26/EK(21) és a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(22) és a 648/2012/EU rendelet rendelkezései ezen irányelv rendelkezései ellenére is alkalmazandók. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a nettósítási megállapodások – többek között a pozíciózáró nettósítási megállapodások – tekintetében mentességet biztosítsanak az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium hatásai alól, még akkor is, ha azok nem tartoznak a 98/26/EK és a 2002/47/EK irányelv vagy a 648/2012/EU rendelet hatálya alá, amennyiben az említett megállapodások az adott tagállam joga alapján végrehajthatók akkor is, ha a fizetésképtelenségi eljárást már megindították.

Ilyen helyzet állhat fenn például jelentős számú – a pénzügyi, az energia- és a nyersanyagpiacokon mind nem pénzügyi, mind pénzügyi szerződő felek által széles körben alkalmazott – keretmegállapodás esetén. Az említett megállapodások csökkentik a rendszerszintű kockázatokat, különösen a származékos piacokon. Ezért lehet indokolt ezen megállapodások mentesítése azon korlátozások alól, amelyeket a fizetésképtelenségi jogszabályok írnak elő a még nem teljesített szerződésekre vonatkozóan. Ennek megfelelően a tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor azon, jogszabályban előírt nettósítási megállapodások – többek között a pozíciózáró nettósítási megállapodások – tekintetében mentességet biztosítsanak az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium hatálya alól, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindításától kezdve működnek. A nettósítási megállapodások – többek között a pozíciózáró nettósítási megállapodások – működéséből származó összegeknek azonban a az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium hatálya alá kell tartozniuk.

(95)  Azon tagállamok számára, amelyek a 2001. november 16-án Fokvárosban aláírt, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezménynek és annak jegyzőkönyveinek részes felei, lehetővé kell tenni, hogy továbbra is eleget tegyenek a fennálló nemzetközi kötelezettségeiknek. Ezen irányelv megelőző szerkezetátalakítási keretekre vonatkozó rendelkezéseit olyan eltérésekkel kell alkalmazni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen irányelv alkalmazása ne sértse az említett egyezmény és jegyzőkönyveinek alkalmazását.

(96)  A szerkezetátalakítási terv elfogadási és végrehajtási folyamatának hatékonyságát nem veszélyeztetheti a társasági jog. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eltérjenek az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvben(23) meghatározott azon követelményektől, amelyek a közgyűlés összehívására, valamint a részvények meglévő részvényesek számára elővásárlásra történő felajánlására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatosak, olyan mértékben és olyan időtartamban, amely szükséges annak biztosításához, hogy a részvényesek az említett irányelv szerinti jogaikkal visszaélve ne akadályozzák a szerkezetátalakításra irányuló erőfeszítéseket. Szükséges lehet például, hogy a tagállamok eltérjenek a részvényesek közgyűlésének összehívására vonatkozó kötelezettségtől vagy a szokásos határidőktől azokban az esetekben, amikor a vezetőségnek sürgős intézkedéseket kell hoznia a társaság vagyonának védelmében, például úgy, hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot kérnek, amennyiben a jegyzett tőke hirtelen, jelentős csökkenése következik be és fennáll a fizetésképtelenség valószínűsége. Akkor is szükség lehet a társasági jogtól való eltérésekre, ha a szerkezetátalakítási terv vagy új részvények kibocsátását írja elő, amelyeket adósság-tőke konverzió keretében elsőbbséggel ajánlhatnak fel a hitelezőknek, vagy pedig a jegyzett tőke csökkentését írja elő a vállalkozás egyes részeinek átruházása esetén.

Az említett eltéréseket olyan időtartamra kell korlátozni, amely alatt a tagállamok megítélése szerint szükség van az ilyen eltérésekre a megelőző szerkezetátalakítási keret kialakításához. Nem indokolt kötelezni a tagállamokat a társasági jog rendelkezéseitől való teljes vagy részleges, határozatlan vagy korlátozott időtartamra szóló eltérésre, amennyiben gondoskodnak arról, hogy a társasági jogi követelményeik ne veszélyeztessék a szerkezetátalakítási folyamat hatékonyságát, vagy amennyiben rendelkeznek egyéb, ugyanannyira hatékony eszközökkel, amelyekkel biztosítható, hogy a részvényesek nem akadályozzák indokolatlanul azon szerkezetátalakítási tervek elfogadását és végrehajtását, amelyek visszaállítanák a vállalkozás életképességét. Ebben a tekintetben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriummal és a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásával kapcsolatos rendelkezések hatékonyak legyenek, és azokat ne akadályozhassa indokolatlanul a részvényesek közgyűlésének összehívása vagy a közgyűlés eredménye. ▌Az (EU) 2017/1132 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntéséhez, hogy a nemzeti társasági joggal összefüggésben milyen eltérésekre van szükség ahhoz, hogy ezt az irányelvet hatékonyan tudják végrehajtani, továbbá hasonló kivételekről rendelkezhetnek az (EU) 2017/1132 irányelv tekintetében is, az ezen irányelv által nem szabályozott, szerkezetátalakítási intézkedések meghozatalát lehetővé tevő fizetésképtelenségi eljárások esetén.

(97)  Az adatközlési űrlap kialakítása és későbbi módosításai tekintetében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(98)  A Bizottságnak tanulmányt kell készítenie a jogalkotási javaslatok előterjesztése szükségességének értékelésére az olyan személyek fizetésképtelenségének kezelése céljából, akik nem kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységet végeznek, ugyanakkor fogyasztóként ideiglenesen vagy állandó jelleggel jóhiszeműen nem képesek az esedékessé váló adósságaikat fizetni. Az említett tanulmányban meg kell vizsgálni, hogy az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést szükséges-e fenntartani az ilyen személyek számára a tisztességes életkörülményeik biztosítása érdekében.

(99)  A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(24) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(100)  Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a nemzeti szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi keretek eltérései miatt, amelyek továbbra is akadályoznák a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát, az Unió szintjén azonban az irányelv terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket ▌.

(101)  Az Európai Központi Bank 2017. június 7-én véleményt nyilvánított(25),

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez az irányelv megállapítja a következőkre vonatkozó szabályokat:

a)  fizetésképtelenség valószínűsége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok rendelkezésére álló, megelőző szerkezetátalakítási keretek a fizetésképtelenség megelőzése és az adós életképességének biztosítása érdekében;

b)  a fizetésképtelen vállalkozóknál felmerülő adósság alóli mentesítéshez vezető eljárások; és ▌

c)  a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési ▌eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedések.

(2)  Ez az irányelv nem alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében említett eljárásokra, amennyiben azok olyan adósokat érintenek, amelyek:

a)  a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 1. és 4. pontjában meghatározott biztosítók vagy viszontbiztosítók;

b)  az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek;

c)  az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. és 7. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások vagy kollektív befektetési formák;

d)  a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő felek;

e)  a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktárak;

f)  a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében felsorolt egyéb pénzügyi intézmények és szervezetek;

g)  a nemzeti jog alapján létrehozott közjogi szervek; és

h)  természetes személyek, akik nem vállalkozók.

(3)  A tagállamok kizárhatják ezen irányelv hatálya alól az (1) bekezdésben említett olyan eljárásokat is, amelyek esetében az adós pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, a (2) bekezdésben említettektől eltérő olyan szervezet, amelyre különös szabályok vonatkoznak, amelyek értelmében a nemzeti felügyeleti, illetve szanálási hatóságok a (2) bekezdésben említett pénzügyi szervezetekre vonatkozóan az uniós és nemzeti jogban előírthoz hasonló, széles körű beavatkozási jogkörrel rendelkeznek. A tagállamok közlik a Bizottsággal ezeket a különös szabályokat.

(4)  A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdés b) pontjában említett eljárások alkalmazását azon fizetésképtelen természetes személyekre, akik nem vállalkozók.

A tagállamok az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazását a jogi személyekre korlátozhatják.

(5)  A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alábbi követeléseket kizárják az (1) bekezdés a) pontjában említett megelőző szerkezetátalakítási keretek alkalmazási köréből, illetve hogy az említett keretek nem érintik az alábbi követeléseket:

a)  jelenlegi vagy korábbi munkavállalók meglévő vagy jövőbeli követelései;

b)  a családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy házassági rokonságból származó tartási követelések; vagy

c)  az adós jogellenes károkozásért való felelősségéből fakadó követelések.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a megelőző szerkezetátalakítási keretek ne legyenek hatással a felhalmozott foglalkoztatóinyugdíj-jogosultságokra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában ▌:

1.  „szerkezetátalakítás”: olyan, az adós vállalkozásának szerkezetátalakítását célzó intézkedések, amelyek magukban foglalják az adós eszközei és kötelezettségei, illetve tőkestruktúrája bármely más része összetételének, feltételeinek ▌ vagy szerkezetének megváltoztatását, így például a vállalkozás vagyontárgyainak vagy egyes részeinek értékesítését, és amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, a működő vállalkozásként történő értékesítést, valamint minden más szükséges működésbeli változtatást vagy ezen elemek kombinációját;

2.  „érintett felek”: olyan hitelezők – ideértve, amennyiben ez a nemzeti jog alapján alkalmazandó, a munkavállalókat is – vagy hitelezői osztályok, és amennyiben ez a nemzeti jog alapján alkalmazandó, tőketulajdonosok, akiknek a követeléseit, illetve érdekeit a szerkezetátalakítási terv közvetlenül érinti;

3.  „tőketulajdonos”: olyan személy, aki tulajdoni részesedéssel rendelkezik az adós szervezetben vagy az adós vállalkozásában, a részvényeseket is ideértve, amennyiben az adott személy nem hitelező;

4.  „egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium”: egy követelésnek az adóssal szembeni érvényesítésére vonatkozó hitelezői jog ideiglenes felfüggesztése, amelyet igazságügyi vagy közigazgatási hatóság rendel el vagy jogszabályi előírás alapján alkalmaznak, és amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, a hitelezői követelésnek egy biztosítékot nyújtó harmadik féllel szembeni, igazságügyi, közigazgatási vagy egyéb eljárás keretében történő érvényesítésére vonatkozó jog vagy az adós vagyontárgyainak vagy vállalkozásának lefoglalására vagy bíróságon kívüli értékesítésére vonatkozó jog ideiglenes felfüggesztése;

5.  „a még nem teljesített szerződés”: egy adós és egy vagy több hitelező közötti szerződés, amelynek értelmében az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium elrendelésének vagy alkalmazásának időpontjában a feleknek vannak még teljesítendő kötelezettségei;

6.  „a hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt”: egy olyan teszt, amely tekintetében akkor biztosított a megfelelés, ha az egyet nem értő hitelezők nem járnának rosszabbul egy szerkezetátalakítási tervvel, mint felszámolás – akár részletekben történő felszámolás, akár működő vállalkozásként történő értékesítés – esetén jártak volna abban az esetben, ha a nemzeti jog szerinti szokásos kielégítési sorrendet alkalmazták volna, vagy a következő legjobb alternatív forgatókönyv esetében jártak volna akkor, ha a szerkezetátalakítási tervet nem hagyják jóvá;

7.  „új finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához biztosított és a szerkezetátalakítási tervben szereplő bármilyen új pénzügyi támogatás ▌;

8.  „átmeneti finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzügyi támogatás, amely magában foglalja legalább az ahhoz észszerűen és haladéktalanul szükséges pénzügyi támogatást, hogy az adós vállalkozása az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium során is folytathassa működését ▌, vagy hogy megőrizze vagy növelje az említett vállalkozás értékét ▌;

9.  „▌vállalkozó”: a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységet végző természetes személy ▌;

10.  „teljes adósság alóli mentesítés”: a fennálló elengedhető adósságok vállalkozóval szembeni végrehajthatóságának kizárása, illetve magának a teljes fennálló elengedhető adósságnak a törlése egy olyan eljárás keretében, amelynek révén vagyontárgyak értékesítésére ▌vagy visszafizetési ▌terv elfogadására vagy mindkettőre sor kerülhet;

11.  „visszafizetési terv”: meghatározott összegek meghatározott időpontokban történő kifizetéseinek programja, amelyeket a fizetésképtelen vállalkozó teljesít a hitelezők javára, vagy a vállalkozó rendelkezésére álló jövedelem meghatározott részének a hitelezők részére történő rendszeres átutalása az adósság alóli mentesítési időszak alatt;

12.  „szerkezetátalakítási szakértő”: bármely olyan személy vagy szerv, akit vagy amelyet igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jelölt ki, hogy az alábbi feladatok közül különösen egyet vagy többet elvégezzen:

a)  az adós vagy a hitelezők számára segítség nyújtása szerkezetátalakítási terv elkészítéséhez vagy az arról folytatott tárgyalásokhoz;

b)  az adós tevékenységének felügyelete a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások során, és jelentéstétel az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak;

c)  részleges ellenőrzés gyakorlása az adós vagyontárgyai vagy ügyletei felett a tárgyalások folyamán.

(2)  Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalmakat a nemzeti jogban meghatározottak szerint kell értelmezni:

a)  fizetésképtelenség;

b)  fizetésképtelenség valószínűsége;

c)  mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: a kkv-k).

3. cikk

Korai előrejelzés és hozzáférés az információkhoz

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adósok ▌ hozzáférjenek egy vagy több olyan egyértelmű és átlátható korai előrejelző eszközhöz, amely ki tudja mutatni az olyan körülményeket, amelyek fizetésképtelenség valószínűségét eredményezhetik, és amelyek jelezhetik az adós felé, hogy haladéktalanul cselekednie kell.

Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok az értesítések és a kommunikáció céljára igénybe vehetnek naprakész informatikai technológiákat.

(2)  A korai előrejelző eszközök az alábbiakat foglalhatják magukban:

a)  olyan figyelmeztető mechanizmusok, amelyek abban az esetben aktiválódnak, ha az adós elmulaszt bizonyos típusú befizetéseket;

b)  közjogi vagy magánjogi szervezetek által biztosított tanácsadási szolgáltatások;

c)  nemzeti jog szerinti ösztönzők az adósról releváns információkkal rendelkező harmadik felek, például a könyvelők, valamint az adóügyi és társadalombiztosítási hatóságok számára, hogy felhívják az adós figyelmét a kedvezőtlen fejleményekre.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az adósok, valamint a munkavállalók képviselői hozzáférjenek a korai előrejelző eszközök rendelkezésre állására, valamint a szerkezetátalakítási és az adósság alóli mentesítési eljárásokra és intézkedésekre vonatkozó releváns és naprakész ▌ információkhoz.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a korai előrejelző eszközökhöz való hozzáférésre vonatkozó információk online nyilvánosan elérhetők legyenek, és hogy ezek az információk könnyen hozzáférhetők legyenek, különösen a kkv-k számára, és felhasználóbarát formában jelenjenek meg .

(5)  A tagállamok segítséget nyújthatnak a munkavállalók képviselőinek az adós gazdasági helyzetének értékeléséhez.

II. CÍM

MEGELŐZŐ SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KERETEK

1. FEJEZET

A megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állása

4. cikk

A megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy fizetésképtelenség valószínűsége esetén az adósok ▌hozzáférjenek egy olyan megelőző szerkezetátalakítási kerethez, amely a fizetésképtelenség elkerülésére vonatkozó más megoldások sérelme nélkül lehetővé teszi számukra a szerkezetátalakítást, a fizetésképtelenség elkerülése és életképességük biztosítása – és ezáltal a munkahelyek védelme és az üzleti tevékenység fenntartása – érdekében.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy azok az adósok, akiket a nemzeti jog szerinti számviteli vagy könyvelési kötelezettségek súlyos megsértéséért ítéltek el, csak azt követően vehessenek igénybe megelőző szerkezetátalakítási kereteket, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy orvosolják az elítélésükhöz vezető hiányosságokat, és biztosítsák a hitelezők számára a szerkezetátalakítási tárgyalások során való döntéshozatalhoz szükséges információkat.

(3)  A tagállamok a nemzeti jogukban fenntarthatnak vagy bevezethetnek egy életképességi vizsgálatot, feltéve hogy az ilyen vizsgálat célja az olyan adósok kizárása, amelyek várhatóan nem lesznek életképesek, és hogy a vizsgálat nem az adós vagyontárgyainak kárára történik.

(4)  A tagállamok korlátozhatják, hogy egy adós meghatározott időn belül hányszor vehet igénybe az ezen irányelvben meghatározottak szerint egy megelőző szerkezetátalakítási keretet.

(5)  Az ezen irányelvben meghatározott megelőző szerkezetátalakítási keret egy vagy több eljárásból, intézkedésből vagy rendelkezésből állhatamelyek között bíróságon kívüliek is lehetnek –, a nemzeti jog szerinti egyéb szerkezetátalakítási keretek sérelme nélkül.

A tagállamok biztosítják, hogy az említett szerkezetátalakítási keret következetesen biztosítsa az adósoknak és az érintett feleknek az e címben előírt jogokat és biztosítékokat.

(6)  A tagállamok bevezethetnek olyan rendelkezéseket, amelyek az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok valamely megelőző szerkezetátalakítási keretben való részvételét olyan esetekre korlátozzák, amikor az szükséges és arányos, biztosítva ugyanakkor az érintett felek és a releváns érdekelt felek jogainak védelmét.

(7)  Az ezen irányelvben meghatározott megelőző szerkezetátalakítási keretek igénybevételét az adósok kérelmezhetik.

(8)  A tagállamok azt is előírhatják, hogy az ezen irányelvben meghatározott megelőző szerkezetátalakítási keretek igénybevételét – az adós beleegyezésével – a hitelezők és a munkavállalók képviselői is kérelmezhessék. A tagállamok korlátozhatják az adós beleegyezésének beszerzésére vonatkozó követelményt olyan módon, hogy az csak akkor legyen alkalmazandó, ha az adós kkv.

2. FEJEZET

A megelőző szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások elősegítése

5. cikk

A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a megelőző szerkezetátalakítási eljárásokban részt vevő adósok teljesen vagy legalább részben rendelkezhessenek saját vagyonukkal és irányíthassák vállalkozásuk napi üzletmenetét.

(2)  Amennyiben szükséges, a szerkezetátalakítási szakértő igazságügyi vagy közigazgatási hatóság általi kijelöléséről eseti alapon kell dönteni, kivéve bizonyos körülmények között, amelyek esetén a tagállamok előírhatják, hogy minden esetben kötelezően ki kell jelölni egy ilyen szakértőt.

(3)  A tagállamok előírják, hogy legalább a következő esetekben kötelező szerkezetátalakítási szakértőt kijelölni, aki segíti az adóst és a hitelezőket a tervre vonatkozó tárgyalásokon és a terv kidolgozásában:

a)  ha ▌ egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság a 6. cikk (3) bekezdéssel összhangban elrendeli az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő általános moratóriumot, és az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság úgy határoz, hogy a felek érdekeinek védelmében szükség van ilyen szakértőre;

b)  ha a szerkezetátalakítási tervet a 11. cikknek megfelelően egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak kell jóváhagynia a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség révén; vagy

c)  ha azt az adós vagy a hitelezők többsége kéri, feltéve hogy az utóbbi esetben a szakértő díját a hitelezők viselik.

6. cikk

Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a megelőző szerkezetátalakítási keret részét képező szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások elősegítése érdekében az ▌ adósok élhessenek az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium ▌lehetőségével.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az igazságügyi és a közigazgatási hatóságok megtagadhassák az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium elrendelését, amennyiben az említett moratórium nem szükséges, vagy amennyiben az nem szolgálná az első albekezdésben foglalt célt.

(2)  A (4) és az (5) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium minden követeléstípus tekintetében elrendelhető legyen, ideértve a biztosított és az elsőbbségi követeléseket is.

(3)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium általános jellegű lehet, azaz minden hitelezőre kiterjedő, vagy úgy is, hogy korlátozott, azaz egy vagy több egyéni hitelezőre vagy hitelezői csoportra kiterjedő lehet.

Ha a moratórium korlátozott, akkor csak azon hitelezők tekintetében alkalmazandó, akiket a nemzeti joggal összhangban tájékoztattak a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó, (1) bekezdésben említett tárgyalásokról vagy a moratóriumról.

(4)  A tagállamok meghatározott körülmények fennállása esetén kizárhatnak bizonyos követeléseket vagy a követelések bizonyos kategóriáit az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium hatálya alól, amennyiben ez a kizárás kellően indokolt, és amennyiben:

a)  a végrehajtás valószínűsíthetően nem veszélyezteti a vállalkozás szerkezetének átalakítását; vagy

b)  a moratórium méltánytalanul sértené az említett követelések hitelezőinek érdekeit.

(5)  A (2) bekezdés nem alkalmazható a munkavállalók követeléseire.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok abban az esetben és annyiban alkalmazhatják a (2) bekezdést a munkavállalók követeléseire, ▌amennyiben biztosítják, hogy e követelések kifizetése a megelőző szerkezetátalakítási keretek igénybevétele során hasonló védelmi szinten garantált ▌.

(6)  Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium kezdeti maximális időtartama legfeljebb négy hónap.

(7)  A (6) bekezdés ellenére, a tagállamok ▌lehetővé tehetik az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok számára az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium ▌időtartamának meghosszabbítását vagy egy új, egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium elrendelését, amennyiben azt az adós, a hitelezők vagy adott esetben a szerkezetátalakítási szakértő kéri. Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium időtartamának meghosszabbítására vagy egy új moratórium elrendelésére csak olyan, meghatározott körülmények fennállása esetén van lehetőség, amikor a meghosszabbítás vagy az új moratórium kellően indokolt, mint például az alábbi esetekben:

a)  számottevő előrelépés történt a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások során; ▌

b)  az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium folytatása nem sérti méltánytalanul egyik érintett fél jogait vagy érdekeit sem; vagy

c)  az adós tekintetében még nem indítottak olyan fizetésképtelenségi eljárást, amely a nemzeti jog értelmében az adós felszámolásához vezethet.

(8)  Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium teljes időtartama – a meghosszabbításokat és megújításokat is figyelembe véve – nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

Ha egy tagállam úgy határoz, hogy egy vagy több olyan eljárás vagy intézkedés révén hajtja végre ezt az irányelvet, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2015/848 rendelet A. melléklete szerinti bejelentés feltételeinek, akkor az említett eljárásokat felfüggesztő moratórium teljes időtartama legfeljebb négy hónap lehet, amennyiben az adós a megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapos időszakon belül egy másik tagállamból helyezte át a fő érdekeltségi központját.

(9)  A tagállamok biztosítják, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok ▌ megszüntethessék az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot a következő esetekben:

a)  ha a moratórium a továbbiakban már nem alkalmas a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások támogatására, például ha nyilvánvalóvá válik, hogy a hitelezőknek egy, a szerkezetátalakítási terv elfogadását a nemzeti jog értelmében megakadályozni képes része nem támogatja a tárgyalások folytatását; ▌

b)  ha azt az adós vagy a szerkezetátalakítási szakértő kéri ▌;

c)  amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, ha az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium méltánytalanul sérti vagy sértené egy vagy több hitelező, illetve egy vagy több hitelezői osztály érdekeit; vagy

d)  amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, ha a moratórium valamely hitelező fizetésképtelenségét okozza.

A tagállamok az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium megszüntetésére vonatkozó, első albekezdés szerinti jogkört az olyan esetekre korlátozhatják, amikor a hitelezőket nem hallgatták meg a moratórium hatályba lépése előtt vagy mielőtt az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság engedélyezte a moratórium meghosszabbítását.

A tagállamok előírhatják azt a minimális, a (6) bekezdésben említett időtartamot meg nem haladó hosszúságú időtartamot, amely alatt nem lehet megszüntetni az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot.

7. cikk

Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium következményei

(1)  Amennyiben az adós az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium időtartama alatt ▌a nemzeti jog értelmében kötelessé válik olyan fizetésképtelenségi ▌eljárás megindítását kezdeményezni, amely az adós felszámolását eredményezheti, ez a kötelezettség az említett moratórium időtartama alatt felfüggesztésre kerül.

(2)  Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő, a 6. cikk szerinti moratórium időtartamára egy vagy több hitelező kérésére fel kell függeszteni az olyan fizetésképtelenségi eljárás megindítását, amely az adós felszámolását eredményezheti.

(3)  A tagállamok eltérhetnek az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaktól azokban a helyzetekben, amelyekben az adós nem tudja törleszteni az esedékessé vált tartozásait ▌. Ilyen esetekben a tagállamok biztosítják, hogy ▌ az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság határozhasson úgy, hogy ▌ az adós számára továbbra is biztosítja az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot, amennyiben az eset körülményeit figyelembe véve az olyan fizetésképtelenségi eljárás megindítása, amely az adós felszámolását eredményezheti, nem szolgálná a hitelezők általános érdekeit.

(4)  A tagállamok olyan szabályokat írnak elő, amelyek megakadályozzák a moratórium által érintett hitelezőket abban, hogy visszatartsák alapvető, még nem teljesített szerződések teljesítését, illetve felmondják, felgyorsítsák vagy bármilyen egyéb módon módosítsák az ilyen szerződéseket az adós kárára, olyan adósságok tekintetében, amelyek a moratórium előtt keletkeztek, kizárólag abból az okból, hogy azokat az adós nem fizette meg. Az alapvető, még nem teljesített szerződések alatt azok a még nem teljesített szerződések értendők, amelyek a vállalkozás napi üzletmenetének folytatásához szükségesek, ideértve az olyan szolgáltatásokról szóló szerződéseket, amelyeknek a felfüggesztése az adós tevékenységeinek leállásához vezetne.

Az első albekezdés nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az említett hitelezők számára megfelelő biztosítékokat írjanak elő annak megelőzése érdekében, hogy az említett albekezdés következtében méltánytalanul sérüljenek a szóban forgó hitelezők érdekei.

A tagállamok előírhatják, hogy ezt a bekezdést nem alapvető, még nem teljesített szerződések esetében is alkalmazni kell.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a hitelezőknek ne legyen módja arra, hogy egy arra lehetőséget biztosító szerződéses kikötés alapján visszatartsák a még nem teljesített szerződések teljesítését, illetve felmondják, felgyorsítsák vagy bármilyen egyéb módon módosítsák az ilyen szerződéseket az adós kárára, kizárólag az alábbi okokból kifolyólag ▌:

a)  megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindításának kezdeményezése;

b)  egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium kérelmezése;

c)  megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítása; vagy

d)  egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium elrendelése mint olyan.

(6)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium ne legyen alkalmazandó a pénzügyi, az energia- és az árupiacokon kötött nettósítási megállapodásokra – többek között a pozíciózáró nettósítási megállapodásokra –azokban az esetekben sem, amikor a 31. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó, ha ezen megállapodások a nemzeti fizetésképtelenségi jog értelmében végrehajthatók. A moratórium alkalmazandó azonban az olyan követeléseknek az adóssal szemben a hitelező által történő végrehajtására, amelyek egy nettósítási megállapodás működéséből erednek.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az adós üzletmenetének folytatásához szükséges áruszállítási, szolgáltatási vagy energiaszolgáltatási szerződésekre, kivéve abban az esetben, ha az említett szerződések tőzsde vagy más piacon létrehozott pozíció formáját öltik és így bármikor aktuális piaci értéken helyettesíthetők.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium ▌időtartamának lejártáig nem fogadtak el szerkezetátalakítási tervet, akkor az önmagában ne vonja maga után olyan fizetésképtelenségi eljárás megindítását, amely az adós felszámolását eredményezheti, kivéve, ha az eljárás megindítására vonatkozóan a nemzeti jogban előírt egyéb feltételek teljesülnek.

3. FEJEZET

Szerkezetátalakítási tervek

8. cikk

A szerkezetátalakítási tervek tartalma

(1)  A tagállamok előírják, hogy a 9. cikkel összhangban elfogadásra benyújtott vagy a 10. cikkel összhangban az igazságügyi vagy közigazgatási hatósághoz jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terveknek tartalmazniuk kelljen legalább az alábbi információkat:

a)  az adós megnevezése ▌;

b)  az adósnak a szerkezetátalakítási terv benyújtásakor meglévő eszközei és kötelezettségei, ideértve a vagyontárgyak értékét, az adós gazdasági helyzetének és a munkavállalók helyzetének leírását, valamint az adós nehézségeinek ▌okairól és mértékéről szóló leírást;

c)  az ▌érintett felek azonosítása név szerinti megnevezéssel vagy a nemzeti jog szerinti ▌adósságkategóriákba való sorolással, továbbá a szerkezetátalakítási terv által érintett követeléseik és részesedéseik;

d)  adott esetben azon osztályok, amelyekbe az érintett feleket a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából besorolták, valamint az egyes osztályok követeléseinek és részesedéseinek értéke;

e)  adott esetben a szerkezetátalakítási terv által nem ▌érintett felek azonosítása név szerinti megnevezéssel vagy a nemzeti jog szerinti ▌adósságkategóriákba való sorolással, azon okok feltüntetésével, amelyek alapján javasolt nem érintett félként kezelni őket;

f)  adott esetben a szerkezetátalakítási szakértő megnevezése;

g)  a szerkezetátalakítási terv feltételei, ideértve különösen az alábbiakat:

i.  a 2. cikk (1) bekezdésének 1. pontjában említettek szerinti, bármely javasolt szerkezetátalakítási intézkedés;

ii.  adott esetben a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések javasolt időtartama;

iii.  az uniós és a nemzeti joggal összhangban a munkavállalók képviselői számára nyújtandó tájékoztatásra és a velük való konzultációra vonatkozó rendelkezések;

iv.  adott esetben a munkavállalók helyzetét érintő általános következmények, például elbocsátások, csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás vagy hasonlók;

v.  az adós becsült pénzügyi mozgásai, amennyiben ezt a nemzeti jog előírja; és

vi.  bármely, a szerkezetátalakítási terv részeként előirányzott új finanszírozás, valamint annak indokolása, hogy miért van szükség a terv végrehajtásához az új finanszírozásra;

h)  indokolás arra vonatkozóan, hogy a szerkezetátalakítási terv észszerű várakozások szerint miért alkalmas arra, hogy megakadályozza az adós fizetésképtelenségét, és biztosítsa a vállalkozás életképességét, ideértve a terv sikeréhez szükséges előfeltételeket is. A tagállamok előírhatják, hogy az indokolást külső szakértőnek vagy a szerkezetátalakítási szakértőnek kell elkészítenie vagy jóváhagynia, amennyiben sor kerül ilyen szakértő kijelölésére.

(2)  A tagállamok a szerkezetátalakítási tervekre vonatkozó átfogó ellenőrzőlistát tesznek online elérhetővé, amelyet a kkv-k igényeihez igazítottak. Az ellenőrzőlistának gyakorlati iránymutatást kell adnia ahhoz, hogy a nemzeti jog értelmében miként kell kidolgozni a szerkezetátalakítási tervet.

Az ellenőrzőlistát az adott tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell elérhetővé tenni. A tagállamok mérlegelik, hogy az ellenőrzőlistát legalább egy másik – különösen a nemzetközi üzleti életben használt – nyelven is hozzáférhetővé tegyék. ▌

9. cikk

A szerkezetátalakítási tervek elfogadása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy függetlenül attól, hogy a 4. cikkel összhangban ki kérelmezi a megelőző szerkezetátalakítási eljárás alkalmazását, az adósoknak joguk legyen elfogadás céljából szerkezetátalakítási tervet terjeszteni az érintett felek elé.

A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a hitelezőknek és a szerkezetátalakítási szakértőknek is jogában álljon szerkezetátalakítási tervet előterjeszteni, és előírhatják, hogy erre milyen feltételekkel kerülhet sor.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor az érintett ▌felek szavazati joggal rendelkezzenek.

A szerkezetátalakítási terv által nem érintett hitelezők nem rendelkezhetnek szavazati joggal az említett terv elfogadásakor.

(3)  A (2) bekezdés ellenére a tagállamok kizárhatják a szavazati jogból a következőket:

a)  tőketulajdonosok;

b)  azon hitelezők, akiknek a követelései a szokásos kielégítési sorrendben a nem biztosított hitelezők követelései mögé soroltak; vagy

c)  az adóssal vagy az adós vállalkozásával kapcsolatban álló bármely olyan fél, akinek az esetében a nemzeti jog alapján összeférhetetlenség áll fenn.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett feleket olyan külön hitelezői osztályokban kezeljék, amelyek igazolható kritériumok alapján, a nemzeti joggal összhangbank kellő mértékben tükrözik a közös érdekeiket. Minimumkövetelmény, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából a biztosított és a nem biztosított követelések hitelezőit külön osztályokban kezeljék.

A tagállamok a munkavállalók követeléseinek külön osztályban kezeléséről is rendelkezhetnek.

A tagállamok előírhatják, hogy azok a kkv-nak minősülő adósok dönthessenek úgy, hogy az érintett feleket nem kezelik külön osztályokban.

A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy az osztályok kialakítása során különös figyelmet fordítsanak a kiszolgáltatott hitelezők – mint például a kisebb beszállítók – védelmére.

(5)  Amikor a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyás ▌kérése céljából benyújtják, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak ellenőriznie kell a szavazati jogokat és az osztályok kialakítását.

A tagállamok előírhatják az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok számára, hogy az első albekezdésben említetthez képest korábbi szakaszban vizsgálják meg és hagyják jóvá a szavazati jogokat és az osztályok kialakítását.

(6)  A szerkezetátalakítási tervet az érintett feleknek ▌ el kell fogadniuk, amennyiben minden egyes ▌ osztályban a követelések és részesedések összegének többségét képviselő érintett felek támogatják azt. A tagállamok ezenfelül azt is előírhatják, hogy minden egyes osztályban meg kell szerezni az érintett felek számszerű többségének támogatását is.

A tagállamok meghatározzák a ▌szerkezetátalakítási terv ▌elfogadásához szükséges többséget. Ez a többség nem ▌lehet magasabb, mint az egyes osztályokba tartozó követelések és részesedések 75 %-a, vagy adott esetben az egyes osztályokba tartozó érintett felek számának 75 %-a.

(7)  A (2)–(6) bekezdés ellenére a tagállamok előírhatják, hogy a szerkezetátalakítási tervről tartandó hivatalos szavazás helyett a szükséges többséggel elért megállapodás is elfogadható legyen.

10. cikk

A szerkezetátalakítási tervek jóváhagyása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy legalább az alábbi szerkezetátalakítási tervek csak abban az esetben legyenek kötelezőek a felekre nézve, ha azokat igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyta:

a)  egyet nem értő érintett felek követeléseit vagy részesedéseit érintő szerkezetátalakítási tervek;

b)  új finanszírozást előirányzó szerkezetátalakítási tervek;

c)  olyan szerkezetátalakítási tervek, amelyek több mint 25 %-os munkaerő-csökkentéssel járnak, amennyiben ezt a csökkentést a nemzeti jog lehetővé teszi.

(2)  A tagállamok biztosítják azon feltételek egyértelmű meghatározását, amelyek teljesülése esetén az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyhatja a szerkezetátalakítási tervet; e feltételeknek magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

a)  a szerkezetátalakítási terv elfogadása a 9. cikknek megfelelően történt ▌;

b)  az azonos osztályba tartozó, kellő mértékben közös érdekekkel rendelkező hitelezőket egyenlően, követeléseik nagyságával arányos módon kezelik;

c)  a nemzeti joggal összhangban minden ▌érintett fél értesítést kapott a szerkezetátalakítási tervről;

d)  ha vannak egyet nem értő hitelezők, a szerkezetátalakítási terv megfelel a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek;

e)  adott esetben a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához szükséges új finanszírozás, amely nem sérti méltánytalanul a hitelezői érdekeket.

Az első albekezdés d) pontjának való megfelelést csak abban az esetben kell megvizsgálnia az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak, ha a szerkezetátalakítási tervet az alapján megtámadják.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok megtagadhassák a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, ha észszerűen nem megalapozottak az arra vonatkozó kilátások, hogy a tervvel megelőzhető az adós fizetésképtelensége vagy biztosítható a vállalkozás életképessége.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak kell jóváhagynia a szerkezetátalakítási tervet ahhoz, hogy az kötelező legyen, a gyors elbírálás érdekében a döntés meghozatala hatékony módon történjen.

11. cikk

A hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a szerkezetátalakítási tervet az érintett felek nem minden szavazási osztályban hagyták jóvá a 9. cikk (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság az adós javaslatára vagy ▌ az adós egyetértésével jóváhagyhassa azt, és az az egyet nem értő szavazási osztályokra nézve ▌ kötelezővé váljon, amennyiben a szerkezetátalakítási terv ▌ ▌megfelel legalább az alábbi feltételeknek ▌:

a)  összhangban van a 10. cikk (2) és (3) bekezdésével;

b)  az alábbiak jóváhagyták:

i.  az érintett felek szavazási osztályainak többsége, amennyiben ezen osztályok legalább egyike biztosított hitelezői osztály vagy a nem biztosított hitelezői osztálynál előrébb sorolt osztály; vagy ennek hiányában

ii.  legalább az érintett felek egy szavazási osztálya, vagy – amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik – a károsult felek legalább egy olyan szavazási osztálya, amely nem tőketulajdonosokat tömörít vagy nem olyan osztály, amely az adós működő vállalkozásként történő értékelésekor nem jutna pénzhez vagy nem tarthatná meg részesedéseit, vagy amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, amelynek esetében észszerűen feltételezhető, hogy nem jutna pénzhez vagy tarthatná meg részesedéseit, amennyiben a nemzeti jog szerinti szokásos kielégítési sorrendet alkalmaznák.

c)  biztosítja, hogy az érintett hitelezők egyet nem értő szavazási osztályai legalább ugyanolyan kedvező elbánásban részesüljenek, mint bármely más azonos besorolású osztály, és kedvezőbb elbánásban, mint a hátrasorolt osztályok; és

d)  a szerkezetátalakítási terv értelmében az érintett felek egyetlen osztálya sem kaphat vagy tarthat meg a követeléseinek vagy részesedéseinek a teljes összegénél nagyobb összeget.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok az adós beleegyezésének beszerzésére vonatkozó követelményt azokra az esetekre korlátozhatják, amelyekben az adós kkv.

A tagállamok megnövelhetik az érintett felek osztályainak minimális számát, vagy amennyiben a nemzeti jog előírja, azon károsult felek minimális számát, akiknek a tervet az első albekezdés b) pontjának ii. alpontjában foglaltaknak megfelelően jóvá kell hagyniuk.

(2)  Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, a tagállamok előírhatják, hogy az egyet nem értő szavazási osztályban lévő, érintett hitelezőket teljes mértékben ki kell elégíteni ugyanolyan vagy egyenértékű módon, ha egy hátrébb sorolt osztály a szerkezetátalakítási terv alapján valamilyen pénzösszeget kap vagy részesedéseket megtart.

A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek az első albekezdéstől való eltéréseket, amennyiben azok a szerkezetátalakítási terv céljainak eléréséhez szükségesek, és amennyiben a szerkezetátalakítási terv nem érinti hátrányosan az érdekelt felek jogait vagy érdekeit.

12. cikk

Tőkeulajdonosok

(1)  Amennyiben a tagállamok a tőketulajdonosokat kizárják a 9–11. cikk alkalmazásából, más eszközökkel biztosítják, hogy az említett tőketulajdonosok észszerűtlen módon ne akadályozhassák vagy nehezíthessék meg a szerkezetátalakítási terv elfogadását vagy jóváhagyását.

(2)  A tagállamok azt is biztosítják, hogy a tőketulajdonosok észszerűtlen módon ne akadályozhassák vagy nehezíthessék meg a szerkezetátalakítási terv végrehajtását.

(3)  A tagállamok megállapíthatják, hogy mi tekinthető észszerűtlen akadályozásnak vagy nehezítésnek e cikk alkalmazásában, többek között a következők figyelembe vétele érdekében: hogy az adós kkv vagy nagyvállalat-e; a tőketulajdonosok jogait érintő, javasolt szerkezetátalakítási intézkedések; a tőketulajdonos típusa; hogy az adós jogi vagy természetes személy-e; illetve hogy adott társaság tagjai korlátozott vagy korlátlan felelősséget viselnek-e.

13. cikk

Munkavállalók

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az uniós és nemzeti munkajog szerinti egyéni és kollektív munkavállalói jogokat ne érintse a megelőző szerkezetátalakítási keret, így többek között az alábbi jogokat:

a)  a kollektív tárgyaláshoz és a szervezett fellépéshez való jog; és

b)  a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jog a 2002/14/EK irányelvvel és a 2009/38/EK irányelvvel összhangban, különösen:

i.  a munkavállalók képviselőinek tájékoztatása a vállalkozás vagy a létesítmény tevékenységeiben és gazdasági helyzetében bekövetkezett legújabb és valószínűsíthető fejleményekről, lehetővé téve számukra, hogy közöljék az adóssal a vállalkozás helyzetével és a szerkezetátalakítási mechanizmusok fontolóra vételének szükségességével kapcsolatos aggályaikat;

ii.  a munkavállalók képviselőinek tájékoztatása az olyan megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról, amelyek hatással lehetnek a foglalkoztatásra, például az, hogy a munkavállalók hozzá tudnak-e jutni a bérükhöz vagy más jövőbeli kifizetésekhez, a foglalkoztatói nyugdíjakat is ideértve;

iii.  a munkavállalók képviselőinek tájékoztatása és a velük való konzultáció a szerkezetátalakítási tervekről, mielőtt azokat a 9. cikkel összhangban elfogadás céljára vagy a 10. cikkel összhangban egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság általi jóváhagyás céljából benyújtják;

c)  a 98/59/EK, a 2001/23/EK és a 2008/94/EK irányelv által biztosított jogok.

(2)  Amennyiben a szerkezetátalakítási terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek változást eredményeznek a munkaszervezésben vagy a munkavállalókkal fennálló szerződéses viszonyban, ezen intézkedéseket e munkavállalóknak jóvá kell hagyniuk, amennyiben a nemzeti jog vagy a kollektív szerződés ilyen esetekben előírja az említett jóváhagyást.

14. cikk

A közigazgatási vagy igazságügyi hatóság által végzett értékelés

(1)  Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság csak abban az esetben köteles határozatot hozni az adós vállalkozásának értékeléséről, amennyiben valamely egyet nem értő érintett fél az alábbiak egyike alapján megtámadta a szerkezetátalakítási tervet:

a)  a 2. cikk (1) bekezdésének 6. pontja szerinti, a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek való megfelelés állítólagos elmulasztása; vagy

b)  a 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerinti, a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség feltételeinek állítólagos megsértése.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az értékelésre vonatkozóan az (1) bekezdés szerint meghozandó határozat céljából az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok megfelelő képesítéssel rendelkező szakértőket jelölhessenek ki vagy hallgathassanak meg.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy az egyet nem értő érintett fél jogorvoslati kérelmet nyújthasson be a szerkezetátalakítási terv jóváhagyására felkért igazságügyi vagy közigazgatási hatósághoz ▌.

A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati kérelmet a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló határozat elleni fellebbezés formájában lehessen benyújtani.

15. cikk

A szerkezetátalakítási tervek hatásai

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervek minden, a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint megnevezett vagy leírt érintett félre nézve kötelezőek legyenek.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásában a nemzeti jog értelmében részt nem vevő hitelezőket ne ▌ érintse a terv.

16. cikk

Fellebbezések

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról vagy elutasításáról szóló, igazságügyi hatóság által hozott határozatok elleni, a nemzeti jog szerinti fellebbezések előterjesztésére magasabb fokú igazságügyi hatóság előtt kerüljön sor ▌.

A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról vagy elutasításáról szóló, közigazgatási hatóság által hozott határozatok elleni fellebbezések előterjesztésére igazságügyi hatóság előtt kerüljön sor.

(2)  A fellebbezéseket hatékonyan, a mihamarabbi elbírálásra törekedve kell kezelni.

(3)  A szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló határozat elleni fellebbezés a terv végrehajtására nézve nem bír felfüggesztő hatállyal.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben ez valamely fél érdekeinek megóvása céljából szükséges és megfelelő, az igazságügyi hatóságok részben vagy teljes egészében felfüggeszthetik a szerkezetátalakítási terv végrehajtását.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti fellebbezésnek helyt adnak, az igazságügyi hatóság vagy

a)  hatályon kívül helyezhesse a szerkezetátalakítási tervet; vagy

b)  módosításokkal – amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi – vagy módosítások nélkül jóváhagyhassa a szerkezetátalakítási tervet.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy szerkezetátalakítási tervet az első albekezdés b) pontjának megfelelően jóváhagynak, az a fél, amely anyagi veszteséget szenvedett, és amely fellebbezésének helyt adtak, kártérítésben részesüljön.

4. FEJEZET

Az új finanszírozás, az átmeneti finanszírozás és a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó más ügyletek védelme

17. cikk

Az új finanszírozás és az átmeneti finanszírozás védelme

(1)  A tagállamok biztosítják az új és az átmeneti finanszírozás megfelelő ▌ védelmét. Biztosítaniuk kell legalább azt, hogy az adós későbbi fizetésképtelenné válása esetén:

a)  az új finanszírozás és az átmeneti finanszírozás ne legyen semmisnek, megtámadhatónak vagy végrehajthatatlannak nyilvánítható; és

b)  az ilyen finanszírozást nyújtó felekkel szemben ne kerülhessen sor polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi felelősségre vonásra, azon az alapon, hogy a szóban forgó finanszírozás a hitelezők összességére nézve káros, kivéve abban az esetben, ha a nemzeti jogban meghatározott egyéb további indokok is teljesülnek.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés csak azon esetekben legyen alkalmazandó az új finanszírozásra, amelyekben a szerkezetátalakítási tervet egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyta, átmeneti finanszírozásra pedig csak akkor, ha azt előzetes ellenőrzésnek vetették alá.

(3)  A tagállamok kizárhatják az (1) bekezdés hatálya alól az olyan átmeneti finanszírozást, amelynek nyújtására azt követően kerül sor, hogy az adós már képtelenné vált az esedékessé váló tartozásainak a megfizetésére.

(4)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az új vagy átmeneti finanszírozást nyújtókat felruházzák azzal a joggal, hogy egy későbbi fizetésképtelenségi eljárás során elsőbbséggel kifizetéshez jussanak más olyan hitelezőkkel szemben, akiknek egyébként az övéknél előbbre sorolt vagy az övékével egyenértékű követelésük lenne ▌.

18. cikk

A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó más ügyletek védelme

(1)  A 17. cikk sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az adós későbbi fizetésképtelenné válása esetén az észszerű és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó ▌ tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges ügyletek ne legyenek annak okán semmisnek, megtámadhatónak vagy végrehajthatatlannak nyilváníthatók, hogy a hitelezők összességére nézve károsak, kivéve, ha a nemzeti jogban meghatározott egyéb további indokok is teljesülnek.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés csak azon esetekben legyen alkalmazandó, amelyekben a tervet egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyta, vagy ha az ilyen ügyleteket előzetes ellenőrzésnek vetették alá.

(3)  A tagállamok kizárhatják az (1) bekezdés hatálya alól az azt követően végrehajtott ügyleteket, hogy az adós már képtelenné vált tartozásainak az esedékességük idején belüli megfizetésére.

(4)  Az (1) bekezdésben említett ▌ ügyletek közé kell tartozniuk legalább a következőknek:

a)  a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokért, a terv elfogadásáért ▌ vagy jóváhagyásáért felszámított ▌ díjak és költségek megfizetése;

b)  a szerkezetátalakítással ▌szoros összefüggésben történő szakmai tanácsadás igénybevétele miatt felmerülő ▌díjak és költségek megfizetése;

c)  a már elvégzett munkáért járó munkabérek kifizetése, az uniós vagy nemzeti jogban előírt egyéb védelem sérelme nélkül;

d)  a rendes üzletmenet során felmerülő, az a) - c) pontban említetteken kívüli egyéb ▌kifizetések és költségtérítések.

(5)  A 17. cikk sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az adós későbbi fizetésképtelenné válása esetén az észszerű és a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához haladéktalanul szükséges ügyletek, amelyek végrehajtására az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által jóváhagyott ▌szerkezetátalakítási tervvel összhangban kerül sor, ne legyenek annak okán semmisnek, megtámadhatónak vagy végrehajthatatlannak nyilváníthatók, hogy a hitelezők összességére nézve károsak, kivéve, ha a nemzeti jogban meghatározott egyéb további indokok is teljesülnek.

5. FEJEZET

Igazgatói feladatok

19. cikk

Az igazgatók feladatai valószínűsíthető fizetésképtelenné válás esetén

A tagállamok▌ biztosítják, hogy fizetésképtelenség valószínűsége esetén az igazgatók legalább az alábbiakat megfelelően figyelembe vegyék:

a)  a hitelezők▌, a tőketulajdonosok és az egyéb érdekelt felek érdekei;

b)  a fizetésképtelenség elkerülését célzó intézkedések ▌ megtételének szükségessége; és

c)  a vállalkozás életképességét veszélyeztető szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás elkerülésének szükségessége.

III. CÍM

ADÓSSÁG ALÓLI MENTESÍTÉS ÉS ELTILTÁSOK

20. cikk

Adósság alóli mentesítés igénybevételének lehetősége

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a fizetésképtelen vállalkozóknak lehetőségük legyen igénybe venni legalább egy olyan eljárást, amely ezen irányelv értelmében teljes adósság alóli mentesítéshez vezethet.

A tagállamok előírhatják azon kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenység megszüntetését, amelyhez kapcsolódóan a fizetésképtelen vállalkozó adóssága felmerült.

(2)  Azok a tagállamok, amelyekben a teljes adósság alóli mentesítés feltétele az adósság vállalkozó általi részleges visszafizetése, biztosítják, hogy a kapcsolódó visszafizetési kötelezettség a vállalkozó egyedi helyzetén alapuljon, és különösen azt, hogy ▌arányos legyen a vállalkozó adósság alóli mentesítési időszak alatt végrehajtás alá vonható, illetve ▌rendelkezésére álló jövedelmével és vagyontárgyaival, és annak megállapítására a hitelezők méltányos érdekeinek figyelembevételével kerüljön sor.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az adósságuk alóli mentesítésben részesített vállalkozók igénybe vehessék a vállalkozók üzleti tevékenységét támogató meglévő nemzeti kereteket, így többek között hozzáférhessenek az e keretekre vonatkozó releváns és naprakész információkhoz.

21. cikk

Adósság alóli mentesítési időszak

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az az időszak ▌, amelynek lejártával a fizetésképtelen vállalkozók adósságuk alóli teljes mentesítésben részesülhetnek, legfeljebb három év legyen, legkésőbb az alábbi időpontok egyikétől számítva:

a)  visszafizetési tervet magában foglaló eljárás esetében az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a terv jóváhagyására vonatkozó határozatának időpontja vagy a terv végrehajtásának kezdőidőpontja; vagy

b)  bármilyen más eljárás esetében az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak az eljárás megindítására irányuló határozatának időpontja, illetve a vállalkozó fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyona megállapításának időpontja.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a fizetésképtelen vállalkozók, akik eleget tettek a kötelezettségeiknek, ha ilyenek a nemzeti jog értelmében fennállnak, az adósság alóli mentesítési időszak ▌lejártával adósság alóli mentesítésben részesüljenek anélkül, ▌hogy kezdeményezniük kellene valamely igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnál az (1) bekezdésben említetteken kívüli más eljárás megindítását.

Az első albekezdés sérelme nélkül a tagállamok fenntarthatnak, illetve bevezethetnek olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság számára, hogy ellenőrizze, hogy a vállalkozók teljesítették-e az adósság alóli mentesítésben való részesüléshez szükséges kötelezettségeiket.

(3)  A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a teljes adósság alóli mentesítés nem akadályozhatja az olyan fizetésképtelenségi eljárások folytatását, amelyek a vállalkozó azon vagyontárgyainak értékesítésével és elosztásával járnak, amelyek az adósság alóli mentesítési időszak ▌lejártakor a vállalkozó fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonának részét képezték.

22. cikk

Eltiltási időszak

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy fizetésképtelen vállalkozó ezen irányelv értelmében adósság alóli mentesítésben részesül, a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenysége megkezdésétől vagy végzésétől való, kizárólag a vállalkozó fizetésképtelenségén alapuló esetleges eltiltás hatályát veszítse legkésőbb az adósság alóli mentesítési időszak végén.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az adósság alóli mentesítési időszak lejártával az e cikk (1) bekezdésében említett eltiltások hatályukat veszítsék, anélkül, hogy ehhez a 21. cikk (1) bekezdése szerinti eljárásokon kívül további eljárást ▌kellene indítani valamely igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnál.

23. cikk

Eltérések

(1)  A 20–22. cikktől eltérve a tagállamok fenntarthatnak, illetve bevezethetnek olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az adósság alóli mentesítés igénybevételének megtagadását vagy korlátozását, az ilyen adósság alóli mentesítés visszavonását, illetve hosszabb teljes adósság alóli mentesítési időszakot vagy hosszabb eltiltási időt írnak elő, amennyiben a fizetésképtelen vállalkozó a nemzeti jog értelmében tisztességtelenül vagy rosszhiszeműen járt el a hitelezőkkel vagy egyéb érdekelt felekkel szemben az eladósodás, a fizetésképtelenségi eljárás vagy az adósság visszafizetése során, a bizonyítási teherre vonatkozó nemzeti szabályok sérelme nélkül.

(2)  A 20–22. cikktől eltérve a tagállamok fenntarthatnak, illetve bevezethetnek olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározott körülmények fennállása esetén lehetővé teszik az adósság alóli mentesítés igénybevételének megtagadását vagy korlátozását, az adósság alóli mentesítés visszavonását, illetve amelyek meghatározott körülmények fennállása esetén hosszabb teljes adósság alóli mentesítési időszakot vagy hosszabb eltiltási időt írnak elő, feltéve hogy ezek az eltérések kellően indokoltak, például az alábbi esetekben:

a)  a fizetésképtelen vállalkozó súlyosan megszegte a visszafizetési terv szerinti kötelezettségeit vagy ▌a hitelezők érdekeinek megóvására irányuló bármely egyéb jogi kötelezettséget, beleértve a megtérülésnek a hitelezők számára való maximalizálásra vonatkozó kötelezettséget is;

b)  a fizetésképtelen vállalkozó nem teljesítette az uniós és a nemzeti jog szerinti tájékoztatási, illetve együttműködési kötelezettségeit;

c)  visszaélésszerű adósság alóli mentesítési kérelmek esetén;

d)  a fizetésképtelen vállalkozó további adósság alóli mentesítési kérelmet nyújt be egy azt követő meghatározott időszakon belül, hogy teljes adósság alóli mentesítésben részesült, illetve megtagadták tőle a teljes adósság alóli mentesítést azért, mert súlyosan megszegte tájékoztatási vagy együttműködési kötelezettséget;

e)  az adósság alóli mentesítéshez vezető eljárás költségeinek fedezete nincs biztosítva; vagy

f)  az eltérés az adós jogai és egy vagy több hitelező jogai közötti egyensúly biztosításához szükséges.

(3)  A 21. cikktől eltérve a tagállamok hosszabb adósság alóli mentesítési időszakokat is előírhatnak olyan esetekben, amikor ▌:

a)  valamely igazságügyi vagy közigazgatási hatóság biztosítási intézkedéseket hagyott jóvá vagy rendelt el a fizetésképtelen vállalkozó, illetve adott esetben a vállalkozó családja állandó lakóhelyének, illetve a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységének folytatásához szükséges alapvető vagyontárgyaknak a védelme céljából; vagy

b)  a fizetésképtelen vállalkozó, illetve adott esetben a vállalkozó családja állandó lakóhelye nem kerül értékesítésre.

(4)  A tagállamok kizárhatnak az adósság alóli mentesítésből bizonyos adósságkategóriákat ▌, valamint ezen adósságkategóriák esetében korlátozhatják az adósság alóli mentesítés igénybevételét, illetve hosszabb adósság alóli mentesítési időszakot határozhatnak meg, feltéve hogy az ilyen kizárások, korlátozások és hosszabb adósság alóli mentesítési időszakok alkalmazása kellően indokolt, mint például az alábbi esetekben:

a)  fedezett adósságok;

b)  a büntetőjogi szankciókból eredő vagy azokkal összefüggésben felmerült adósságok;

c)  a jogellenes károkozásért való felelősségből eredő adósságok;

d)  a családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy házassági rokonságból származó tartási kötelezettségekhez kapcsolódó adósságok;

e)  az adósság alóli mentesítéshez vezető eljárás kezdeményezése, illetve az eljárás megindítása után felmerült adósságok; és

f)  az adósság alóli mentesítéshez vezető eljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó kötelezettségből eredő adósságok.

(5)  A 22. cikktől eltérve a tagállamok előírhatnak hosszabb vagy határozatlan időre szóló eltiltást azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a fizetésképtelen vállalkozó olyan szakma képviselője:

a)   amelyre speciális etikai szabályok, illetve a jó hírnévvel vagy szakértelemmel kapcsolatos szabályok vonatkoznak, és a vállalkozó megszegte az említett szabályokat; vagy

b)  amely mások vagyonának kezelését foglalja magában.

Az első albekezdés abban az esetben is alkalmazandó, amikor a fizetésképtelen vállalkozó az említett albekezdés a) vagy b) pontjában említett szakma gyakorlásának megkezdéséhez jogosultságot kíván szerezni.

(6)  Ez az irányelv nem érinti azokat a nemzeti szabályokat, amelyek a valamely igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által ▌elrendelt, a 22. cikkben említetteken kívüli eltiltásokra vonatkoznak.

24. cikk

A szakmai és a személyes adósságok tekintetében folytatott eljárások összevonása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a fizetésképtelen vállalkozónak a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenysége során keletkezett adósságai mellett e tevékenységektől független olyan adósságai is keletkeztek, amelyeket észszerűen nem lehet szétválasztani, a teljes adósság alóli mentesítésben részesülés céljából minden elengedhető adósságát egyetlen eljáráson belül kezeljék.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy amennyiben a szakmai és a személyes adósságokat szét lehet választani, ezen adósságokat a teljes adósság alóli mentesítésben részesülés céljából külön, de összehangolt eljárásokban vagy egyazon eljárás keretében kezeljék.

IV. CÍM

A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI, FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ÉS ADÓSSÁG ALÓLI MENTESÍTÉSI ELJÁRÁSOK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

25. cikk

Igazságügyi és közigazgatási hatóságok

▌A bírói függetlenség, valamint az Unión belüli igazságszolgáltatási szervezetek felépítése közötti különbségek sérelme nélkül, ▌a tagállamok biztosítják, hogy ▌:

a)  az igazságügyi és közigazgatási hatóságoknak a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárásokkal foglalkozó érdemi munkatársai megfelelő képzést kapjanak és rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges szakértelemmel; és

b)  a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárásokat hatékonyan, az eljárások mihamarabbi lefolytatására törekedve kezeljék.

26. cikk

Szakértők a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárásokban

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy:

a)  az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi vagy adósság alóli mentesítési eljárásokban kijelölt szakértők (a továbbiakban: a szakértők) megfelelő képzést kapjanak, és rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges szakértelemmel;

b)  a pályázati feltételek, valamint a szakértők kijelölésére, visszahívására és lemondására irányadó eljárások világosak, átláthatók és tisztességesek legyenek;

c)  az adott ügyben – többek között a határokon átnyúló vetülettel bíró ügyekben – eljáró szakértő kijelölése során kellő figyelmet fordítsanak a szakértő tapasztalatára és szakértelmére, valamint az ügy sajátos jellemzőire; és

d)  az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében az adósoknak és a hitelezőknek lehetőségük legyen arra, hogy kifogást emeljenek a szakértő kiválasztása vagy kijelölése ellen, vagy hogy a szakértő helyett egy másik szakértő kijelölését kérjék.

(2)  A Bizottság a képzés minőségének uniós szintű javítása céljából – többek között tapasztalatcsere és kapacitásépítő eszközök révén – megkönnyíti a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.

27. cikk

A szakértők felügyelete és díjazása ▌

(1)  A tagállamok megfelelő felügyeleti és szabályozási mechanizmusokat vezetnek be annak biztosítása érdekében, hogy a szakértők munkáját eredményesen felügyeljék annak érdekében, hogy a szakértők a szolgáltatásaikat hatékonyan és hozzáértő módon biztosítsák, és az érintett felekkel szemben pártatlanul és függetlenül járjanak el. Ezeknek a mechanizmusoknak intézkedéseket kell előirányozniuk a kötelezettségeiket nem teljesítő szakértők elszámoltathatóságára vonatkozóan is.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy nyilvánosan elérhető legyen a szakértők feletti felügyeletet gyakorló hatóságokra vagy szervekre vonatkozó információ.

(3)  A tagállamok ösztönözhetik a szakértői magatartási kódexek kidolgozását és az azokhoz való csatlakozást.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a szakértők díjazására olyan szabályok vonatkozzanak, amelyek összeegyeztethetők az eljárások hatékony lefolytatására vonatkozó célkitűzéssel.

A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárásokkal rendelkezzenek a díjazással kapcsolatos jogviták rendezésére ▌.

28. cikk

Elektronikus kommunikációs eszközök használata

A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások keretében az eljárásban érintett feleknek, a szakértőnek, valamint az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak módjában álljon elektronikus kommunikációs eszközök felhasználásával elvégezni – ideértve a határon átnyúló helyzeteket is – legalább a következő cselekményeket:

a)  kérelmek benyújtása;

b)  szerkezetátalakítási vagy visszafizetési tervek benyújtása ▌;

c)  a hitelezők értesítése;

d)  kifogások és fellebbezések benyújtása.

V. CÍM

A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI, FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ÉS ADÓSSÁG ALÓLI MENTESÍTÉSI ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE

29. cikk

Adatgyűjtés

(1)  ▌A tagállamok éves alapon, tagállami szinten adatokat gyűjtenek és összesítenek a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési ▌ eljárásokra vonatkozóan, mégpedig az egyes eljárástípusok szerinti bontásban, legalább a következő elemekre kiterjedően:

a)  azon eljárások száma, amelyek iránt kérelmet nyújtottak be vagy amelyeket megindítottak, amennyiben a nemzeti jog a megindításról rendelkezik, illetve azon eljárások száma, amelyek folyamatban vannak vagy amelyeket lezártak;

b)  az eljárások átlagos időtartama a kérelem benyújtásától vagy az eljárás megindításától – amennyiben a nemzeti jog a megindításról rendelkezik – számítva az eljárás lezárulásáig;

c)  a d) pontban előírtaktól eltérő eljárások száma, az eljárások kimenetelének fajtája szerinti bontásban;

d)  a szerkezetátalakítási eljárások iránti olyan kérelmek száma, amelyeket visszautasítottak, elutasítottak vagy visszavontak a megindítást megelőzően.

(2)  A tagállamok éves alapon, tagállami szinten gyűjtik és összesítik az adatokat azon adósok számáról, amelyek szerkezetátalakítási vagy fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álltak, és amelyek a kérelem benyújtását, illetve – amennyiben a nemzeti jog a megindításról rendelkezik – az eljárás megindítását megelőző három évben egy, a II. cím szerinti korábbi szerkezetátalakítási eljárás keretében jóváhagyott szerkezetátalakítási tervvel rendelkeztek.

(3)  A tagállamok éves alapon, nemzeti szinten gyűjthetik és összesíthetik az alábbiakra vonatkozó adatokat:

a)  az egyes eljárástípusok átlagos költsége;

b)  külön-külön a biztosított és a nem biztosított hitelezők, illetve adott esetben az egyéb típusú hitelezők esetében az átlagos megtérülési arány ▌;

c)  azon vállalkozók száma, akik az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárást követően új vállalkozást indítanak;

d)  a szerkezetátalakítással vagy fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben megszűnt munkahelyek száma.

(4)  A tagállamok az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett adatokat, illetve – adott esetben és amennyiben azok rendelkezésre állnak – a (3) bekezdésben említett adatokat a következők szerint bontják:

a)  azon adósok mérete, amelyek nem természetes személyek;

b)  az a tény, hogy a szerkezetátalakítási vagy fizetésképtelenségi eljárások hatálya alá tartozó adósok természetes vagy jogi személyek-e; valamint

c)  ▌az a tény, hogy az adósság alóli mentesítéshez vezető eljárások kizárólag vállalkozókat érintenek-e vagy minden természetes személyt is.

(5)  A tagállamok olyan mintavételi módszer alkalmazásával is összegyűjthetik és összesíthetik az (1)-(4) bekezdésben említett adatokat, amely biztosítja, hogy a minták méretük és sokféleségük szempontjából reprezentatívak legyenek.

(6)  A tagállamok az (1), (2), (4) és – adott esetben – a (3) bekezdésben említett adatokat az egyes évek december 31. napján végződő teljes naptári évekre vonatkozóan gyűjtik és összesítik, …[a (7) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának időpontja] követő ▌ első teljes naptári évvel kezdődően. Az adatokat minden évben, az azon évet követő naptári év december 31-ig, amelyre vonatkozóan az adatgyűjtés történt, egy szabványos adatközlési űrlap segítségével be kell nyújtani a Bizottságnak.

(7)  A Bizottság az e cikk (6) bekezdésében említett adatközlési űrlapot végrehajtási jogi aktusok útján állapítja meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8)  A Bizottság hozzáférhető és felhasználóbarát módon közzéteszi honlapján a (6) bekezdéssel összhangban közölt adatokat.

30. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

VI. cím

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Más jogi aktusokhoz és nemzetközi jogi eszközökhöz való viszony

(1)  Az alábbi jogi aktusok ezen irányelv ellenére alkalmazandók:

a)  a 98/26/EK irányelv;

b)  a 2002/47/EK irányelv; valamint

c)  a 648/2012/EU rendelet.

(2)   Ez az irányelv nem érinti a pénzeszközök védelmére vonatkozóan az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvben(26) a pénzforgalmi intézmények számára előírt, valamint a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(27) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára előírt követelményeket.

(3)  Ez az irányelv nem érinti a 2001. november 16-án Fokvárosban aláírt, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény és az egyezményhez csatolt, a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyv alkalmazását, amelyeknek néhány tagállam …[ezen irányelv elfogadásának dátuma]-án/-én a részes fele.

32. cikk

Az (EU) 2017/1132 irányelv módosítása

Az (EU) 2017/1132 irányelv 84. cikke az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A tagállamok eltérnek az 58. cikk (1) bekezdésétől, a 68., a 72., a 73. és a 74. cikktől, a 79. cikk (1) bekezdésének b) pontjától, a 80. cikk (1) bekezdésétől és a 81. cikktől az ahhoz szükséges mértékben és időtartamban, hogy kialakítsák a(z) (EU) 2019/… európai parlamenti és a tanácsi irányelvben* előírt megelőző szerkezetátalakítási kereteket ▌.

Az első albekezdés a részvényesek közötti egyenlő bánásmód elvének sérelme nélkül alkalmazandó.

__________

* Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról▌(Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) (HL …).

"

33. cikk

Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

A Bizottság legkésőbb …-[ hét évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig, majd azt követően ötévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról és hatásairól, többek között a hitelezői osztályok kialakításával, illetve a szavazással kapcsolatos szabályoknak a kiszolgáltatott hitelezők, például a munkavállalók tekintetében történő alkalmazásáról. A Bizottság ezen értékelés alapján adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be, amelyben mérlegeli, hogy szükség van-e további intézkedésekre a szerkezetátalakításra, fizetésképtelenségre és adósság alóli mentesítésre vonatkozó jogi keret megszilárdítása és összehangolása érdekében.

34. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok …-ig [két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, azon, …[öt évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig elfogadandó és kihirdetendő rendelkezések kivételével, amelyek a 28. cikk a), b) és c) pontjának való megfeleléshez szükségesek, valamint azon, …[hét évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig elfogadandó és kihirdetendő rendelkezések kivételével, amelyek a 28. cikk d) pontjának való megfeleléshez szükségesek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik ▌ a Bizottsággal.

A tagállamok az …[két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazzák az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, azon rendelkezések kivételével, amelyek a 28. cikk a), b) és c) pontjának való megfeleléshez szükségesek, és …[öt évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandók, valamint azon rendelkezések kivételével, amelyek a 28. cikk d) pontjának való megfeleléshez szükségesek, és …[hét évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandók.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek számára különös nehézséget jelent ennek az irányelvnek a végrehajtása, legfeljebb egy évvel meg lehet hosszabbítani az (1) bekezdésben előírt végrehajtási határidőt. A tagállamok …[18 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig tájékoztatják a Bizottságot arról, ha élni kívánnak a végrehajtási határidő meghosszabbítására vonatkozó ezen lehetőséggel.

(3)  A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

35. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

36. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 209., 2017.6.30., 21. o.
(2) HL C 342., 2017.10.12., 43. o.
(3)HL C 209., 2017.6.30., 21. o.▌
(4)HL C 342., 2017.10.12., 43. o.
(5) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(6)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182, 29.6.2013, p.19).
(8) A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
(14)A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 225., 1998.8.12., 16. o.).
(15)A Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről (HL L 283., 2008.10.28., 36. o.).
(18)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (HL L 122., 2009.5.16., 28. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).
(22)Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168, 2002.6.27., 43. o.).
(23)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).
(24) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(25) HL C 236., 2017.7.21., 2. o.
(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267, 2009.10.10., 7. o).


Az egyes online közvetítésekre, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlása ***I
PDF 241kWORD 65k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0594 – C8-0384/2016 – 2016/0284(COD))
P8_TA-PROV(2019)0322A8-0378/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0594),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0384/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 25-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A8-0378/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0284


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére és 62. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A belső piac működéséhez való hozzájárulás érdekében a televízió- és rádióműsorok egyes típusainak közvetítésében szereplő szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményekszerzői jogai és szerzői joggal szomszédos jogai engedélyezésének könnyebbé tétele révén a felhasználók javára Unió-szerte biztosítani kell a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok szélesebb körű terjesztését a tagállamokban. A televízió- és rádióműsorok a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi kohézió és az információhoz való jobb hozzáférés előmozdításának fontos eszközei.

(2)  A digitális technológiák és az internet fejlődése átalakította a televízió- és rádióműsorok terjesztését és az azokhoz való hozzáférést. A felhasználók egyre inkább elvárják, hogy a televízió- és rádióműsorokhoz mind a hagyományos csatornákon, úgymint a műholdas és vezetékes szolgáltatásokon, mind az online szolgáltatásokon keresztül élőben és lehívás útján is hozzáférhessenek. A műsorszolgáltató szervezetek ezért saját televízió- és rádióműsoraik sugárzásán túl egyre inkább kínálnak a műsorszolgáltatásukat kiegészítő online szolgáltatásokat, például párhuzamos közvetítést (simulcasting) és utólagos megtekintési szolgáltatást (catch-up szolgáltatás). A továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői, amelyek a televízió- és rádióműsorok sugárzását csomagokba állítják össze és az eredeti műsorközvetítéssel egyidejűleg, változatlanul és teljes terjedelmében szolgáltatják a felhasználóknak, a továbbközvetítés olyan különböző technikáit alkalmazzák, mint a vezetékes, műholdas, digitális földfelszíni és mobil vagy zárt IP-alapú hálózatok, illetve a nyílt internet. Ezenkívül a televízió- és rádióműsorokat a felhasználók számára terjesztő szolgáltatók különböző módokon juthatnak hozzá a műsorszolgáltató szervezetek műsorhordozó jeleihez, többek között közvetlen betáplálás útján. A felhasználók részéről növekszik az igény a nem csupán a saját tagállamukból, hanem más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorokhoz való hozzáférés iránt. Ilyen felhasználók például az Európai Unió nyelvi kisebbségeinek tagjai, valamint a származási tagállamuktól eltérő tagállamban élő személyek.

(3)  ▌A műsorszolgáltató szervezetek naponta sok órányi televíziós és rádiós műsort közvetítenek. Ezek a műsorok különféle tartalmakat foglalnak magukban, mint például az uniós jog alapján szerzői és/vagy szomszédos jogi védelemben részesülő audiovizuális, zenei, irodalmi vagy grafikai alkotásokat. Ennek következménye a szerzői jogi engedélyeztetésnek a számos jogosultat és a szerzői művek, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítmények különböző kategóriáit érintő összetett folyamata. A szerzői jogi engedélyeztetést sokszor rövid időn belül kell elvégezni, különösen amikor például hírekről vagy aktuális témákról szóló műsorokat készítenek. Ahhoz, hogy online szolgáltatásaikat határokon átnyúló módon hozzáférhetővé tehessék, a műsorszolgáltató szervezeteknek valamennyi érintett területre meg kell szerezniük a szükséges jogokat a szerzői művekhez, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítményekhez, ami tovább növeli a szerzői jogi engedélyeztetés összetettségét.

(4)  A továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői rendszerint több olyan műsort kínálnak, amelyek számos szerzői művet, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményt tartalmaznak, és nagyon rövid idő áll a rendelkezésükre a szükséges engedélyek beszerzéséhez, így a szerzői jogi engedélyeztetés kapcsán jelentős terhet viselnek. Annak a kockázata is fennáll, hogy a szerzők, gyártók és egyéb jogosultak műveit, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítményeit engedély vagy megfelelő díjazás nélkül használják fel. A művek, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítmények továbbközvetítéséért történő megfelelő díjazás fontos a tartalomkínálat sokféleségének biztosítása érdekében, ami a fogyasztóknak is érdekében áll.

(5)  A szerzői művekkel, illetve az egyéb védelem alatt álló teljesítményekkel kapcsolatos jogokat többek között a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) és a 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) harmonizálja, amelyek a jogosultak magas szintű védelmét írják elő.

(6)  A 93/83/EGK tanácsi irányelv(6) elősegíti más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok határokon átnyúló műholdas sugárzását és vezetékes továbbközvetítését. Az említett irányelvnek a műsorszolgáltató szervezetek közvetítéseivel foglalkozó rendelkezései azonban a műholdas közvetítésekre korlátozódnak, és így nem alkalmazhatók a műsorszolgáltatásokat kiegészítő online szolgáltatásokra.Emellett a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok továbbközvetítésére vonatkozó rendelkezések pedig az egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű vezetékes vagy mikrohullámú rendszeren keresztüli továbbközvetítésekre korlátozódnak, és nem terjednek ki a más technológián alapuló továbbközvetítésekre.

(7)  Ennek megfelelően az e tevékenységekhez kapcsolódó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó jogi keret kiigazítása révén meg kell könnyíteni a műsorszolgáltatásokat kiegészítő online szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását és a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok továbbközvetítését. Ezt a kiigazítást a kreatív tartalmak, különösen az audiovizuális alkotások finanszírozásának és előállításának figyelembevételével kell megtenni.

(8)  Ezen irányelvnek ki kell terjednie az azon műsorszolgáltató szervezetek által kínált kiegészítő online szolgáltatásokra, amelyek kapcsolata a műsorszolgáltató szervezet műsorszolgáltatásaival egyértelmű, és azoknak alá vannak rendelve. Ide tartoznak a televízió- és rádióműsorokhoz szigorúan lineáris módon, a közvetítéssel egyidejűleg hozzáférést biztosító szolgáltatások, valamint a közvetítést követően meghatározott időtartamon belül a műsorszolgáltató szervezet által korábban sugárzott televízió- és rádióműsorokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások, az úgynevezett utólagos megtekintési szolgáltatások (catch-up szolgáltatások). Ezenkívül az ezen irányelv hatálya alá tartozó kiegészítő online szolgáltatások közé tartoznak még azok a szolgáltatások, amelyek a műsorszolgáltató szervezetek által sugárzott televízió- és rádióműsorokat gazdagító vagy más módon kiterjesztő anyaghoz biztosítanak hozzáférést, ideértve a vonatkozó műsor tartalmának előzetes megtekintését, kiterjesztését, kiegészítését és véleményezését is. Ez az irányelv azokra a kiegészítő online szolgáltatásokra alkalmazandó, amelyeket a műsorszolgáltató szervezetek a műsorszolgáltatással együtt nyújtanak a felhasználók számára. Ez az irányelv azokra a kiegészítő online szolgáltatásokra is alkalmazandó, amelyekhez – bár kapcsolatuk a műsorszolgáltatással egyértelmű, és annak alá vannak rendelve – a felhasználók a műsorszolgáltatástól elkülönítve is hozzáférhetnek anélkül az előfeltétel nélkül, hogy hozzáférést kellene szerezniük az adott műsorszolgáltatáshoz, például előfizetés útján. Ez nem érinti a műsorszolgáltató szervezetek arra vonatkozó jogát, hogy ilyen kiegészítő online szolgáltatásokat kínálhassanak ingyenesen vagy fizetés ellenében is. A televízió- vagy rádióműsor részét képező egyéni szerzői művekhez, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményekhez való hozzáférés biztosítása, vagy olyan szerzői művekhez, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményekhez való hozzáférés biztosítása, amelyek nem kapcsolódnak a műsorszolgáltató szervezet által sugárzott egyik műsorhoz sem, például az egyéni zenei vagy audiovizuális alkotásokhoz, zenei albumokhoz vagy videókhoz hozzáférést nyújtó szolgáltatások – például lekérhető videoszolgáltatások – nem tartoznak az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások közé.

(9)  A kiegészítő online szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos szerzői jogi engedélyeztetés megkönnyítése érdekében a kiegészítő online szolgáltatások nyújtása, az azokhoz való hozzáférés biztosítása, illetve az azok használata során előforduló cselekmények szempontjából releváns szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlását illetően szükséges a származási ország elvének megállapításáról rendelkezni. Ennek az elvnek ki kell terjednie minden olyan jog engedélyeztetésére, amely ahhoz szükséges, hogy a műsorszolgáltató szervezet a kiegészítő online szolgáltatások nyújtása során képes legyen a nyilvánosság részére közvetíteni vagy hozzáférhetővé tenni műsorait, ideértve a műsorokban használt szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények, például a hangfelvételek vagy előadások szerzői jogainak és szerzői joggal szomszédos jogainak engedélyeztetését is. A származási ország elvét kizárólag a jogosultak vagy a jogosultakat képviselő szervezetek, például közös jogkezelő szervezetek és a műsorszolgáltató szervezetek közötti jogviszonyra kell alkalmazni, s kizárólag a kiegészítő online szolgáltatások nyújtása, az azokhoz való hozzáférés, illetve azok használata alkalmazásában. A származási ország elve nem alkalmazandó a szerzői művek vagy egyéb védelem alatt álló teljesítmények vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő bármilyen későbbi, a nyilvánossághoz történő közvetítésére vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételére oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai az azokhoz történő hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, vagy a kiegészítő online szolgáltatás részét képező ilyen szerzői művek vagy egyéb védelem alatt álló teljesítmények bármilyen későbbi többszörözésére.

(10)  Tekintettel egyes audiovizuális alkotások finanszírozási és engedélyeztetési mechanizmusainak sajátosságaira – amelyek gyakran kizárólagos területi engedélyezésen alapulnak – a televíziós műsorok tekintetében indokolt a származási ország ezen irányelvben meghatározott elvének hatályát a műsorok bizonyos fajtáira korlátozni. E műsorfajták közé kell tartozzanak a hírműsorok és az aktuális témákról szóló műsorok, valamint a műsorszolgáltató szervezetek olyan saját produkciói, amelyeket kizárólag a műsorszolgáltató finanszíroz, beleértve azt az esetet is, amikor a műsorszolgáltató szervezet által a produkcióira felhasznált finanszírozási források állami forrásokból származnak. Ezen irányelv alkalmazásában a műsorszolgáltató szervezetek saját produkcióit úgy kell érteni, hogy azok a műsorszolgáltató szervezet által a saját forrásai felhasználásával gyártott produkciók, kivéve a műsorszolgáltató szervezet megbízásából a műsorszolgáltató szervezettől független gyártók által vagy koprodukciók által készített produkciókat. Ugyanezen okokból kifolyólag a származási ország elvét nem kell alkalmazni a sportesemények televíziós közvetítéseire ezen irányelv szerint. A származási ország elvét csak akkor kell alkalmazni, amikor a műsorszolgáltató szervezet saját kiegészítő online szolgáltatásában használ fel műsorokat. Az elvet nem szabad alkalmazni a műsorszolgáltató szervezet saját produkcióinak harmadik felek számára történő engedélyezésekor, ideértve a más műsorszolgáltató szervezetek számára történő engedélyezéseket is. A származási ország elve nem érintheti a jogosultak és a műsorszolgáltató szervezetek arra vonatkozó szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban megállapodhassanak jogaik hasznosításának korlátozásában, ideértve a területi korlátozásokat is.

(11)  Az ebben az irányelvben meghatározott származási ország elve nem eredményezhet olyan kötelezettséget a műsorszolgáltató szervezetek számára, hogy kiegészítő online szolgáltatásaikban műsorokat közvetítsenek vagy tegyenek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, vagy hogy ilyen kiegészítő online szolgáltatásokat nyújtsanak az elsődleges telephelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban.

(12)  Mivel ezen irányelv szerint a kiegészítő online szolgáltatások nyújtását, az azokhoz való hozzáférést, illetve azok használatát kizárólag abban a tagállamban kell megtörténtnek tekinteni, ahol a műsorszolgáltató szervezet elsődleges székhelye van, miközben az adott kiegészítő online szolgáltatás valójában határokon átnyúló módon, más tagállamokban is nyújtható, szükséges biztosítani azt, hogy a kérdéses, jogokért fizetendő összeg kiszámításakor a felek vegyék figyelembe a kiegészítő online szolgáltatás minden vonatkozását, ideértve a szolgáltatás jellemzőit, többek között a szolgáltatásban foglalt műsorok online hozzáférhetőségének időtartamát, a közönséget, ideértve a közönséget abban a tagállamban, ahol a műsorszolgáltató szervezet elsődleges telephelye van és más olyan tagállamokban is, ahol a kiegészítő online szolgáltatáshoz hozzáférnek és azt használják, valamint a biztosított nyelvi változatokat. Ugyanakkor továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy olyan sajátos módszereket alkalmazzanak a származási ország elvének hatálya alá tartozó jogokért fizetendő összeg kiszámításához, mint amilyen például a műsorszolgáltató szervezet online szolgáltatásból származó bevételein alapuló számítási mód, amelyet különösen a rádiós műsorszolgáltató szervezetek alkalmaznak.

(13)  A szerződési szabadság elve alapján továbbra is lehetőség nyílik az ezen irányelvben meghatározott származási ország elve által érintett jogok hasznosításának korlátozására, feltéve, hogy e korlátozások az uniós joggal összhangban történnek.

(14)  A továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői különböző technológiákat alkalmazhatnak, amikor a másik tagállamból származó, a nyilvánosság általi vételre szánt televízió- vagy rádióműsor eredeti közvetítését egyidejűleg, változatlanul és teljes terjedelmében közvetítik tovább ▌. A műsorhordozó jeleket a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői különböző módokon kaphatják meg a műsorszolgáltató szervezetektől, amelyek maguk is közvetítik azokat a nyilvánossághoz, például a műsorszolgáltató szervezetek által közvetített jelek fogásával vagy a jeleket közvetlenül a műsorszolgáltató szervezetektől véve a közvetlen betáplálás technikai folyamata révén. Ezen üzemeltetők szolgáltatásaikat műholdas, digitális földfelszíni, mobil- és zárt IP-alapú, és hasonló hálózatokon vagy az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(7) meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatásokon keresztül kínálhatják. A továbbközvetítéseikhez ezeket a technológiákat használó üzemeltetőknek ezért ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk és részesülniük kell a kötelező közös jogkezelést bevezető mechanizmusból. Annak érdekében, hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a szerzői művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények jogosulatlan felhasználásával szemben – ami különösen fontos a térítés ellenében nyújtott szolgáltatások esetében –, az internet-hozzáférési szolgáltatásokon keresztül kínált továbbközvetítési szolgáltatásoknak csak abban az esetben kell ezen irányelv hatálya alá tartozniuk, amikor az említett továbbközvetítési szolgáltatásokat olyan környezetben nyújtják, ahol csak a jogosultsággal rendelkező felhasználók férhetnek hozzá a továbbközvetítésekhez, és a nyújtott tartalombiztonság szintje összehasonlítható az olyan ellenőrzött hálózatokon közvetített tartalom biztonsági szintjével, mint például a vezetékes vagy a zárt IP-alapú hálózatok, amelyek esetében a továbbközvetített tartalom titkosítva van. E követelményeknek megvalósíthatóaknak és megfelelőeknek kell lenniük.

(15)  A televízió- és rádióműsorok eredeti közvetítésének továbbközvetítéséhez a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetőinek engedélyt kell szerezniük a szerzői művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények nyilvánossághoz való közvetítésére kizárólagos joggal rendelkező jogosultaktól. Ahhoz, hogy a ▌továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetőinek jogbiztonsága biztosított legyen, valamint a nemzeti jogban az ilyen továbbközvetítési szolgáltatásokkal kapcsolatban tapasztalható különbségek elháríthatóak legyenek, a 93/83/EGK irányelvben meghatározott, vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó szabályokhoz hasonló szabályokat kell alkalmazni. Az említett irányelv szerinti szabályok magukban foglalják azt a kötelezettséget, hogy az engedélynek a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői számára történő megadására vagy visszautasítására vonatkozó jogot közös jogkezelő szervezeten keresztül kell gyakorolni. E szabályok értelmében maga az engedély megadására vagy visszautasítására vonatkozó jog érintetlen marad, csak e jog gyakorlásának módja kerül bizonyos mértékben szabályozásra. A jogosultaknak megfelelő díjazást kell kapniuk szerzői műveik és egyéb védelem alatt álló teljesítményeik továbbközvetítéséért. A 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) szerinti továbbközvetítés észszerű engedélyezési feltételeinek, többek között a felhasználási díjnak a meghatározása során a jogok gyakorlásának gazdasági értékét, többek között a továbbközvetítés módjára meghatározott értéket is figyelembe kell venni.  Mindez nem sértheti az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók kereskedelmi hangfelvételek nyilvánossághoz közvetítéséért járó egyszeri méltányos díjazáshoz való jogának kollektív gyakorlását, amelyről a 2006/115/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése rendelkezik, továbbá nem sértheti a 2014/26/EU irányelvet, különösen az említett irányelv azon rendelkezéseit, amelyek a jogosultaknak a kollektív jogkezelő szervezet kiválasztásával kapcsolatos jogaira vonatkoznak.

(16)  Ezen irányelvnek lehetővé kell tennie a közös jogkezelő szervezetek és a továbbközvetítő szolgáltatások üzemeltetői közötti, a kötelező közös jogkezelés hatálya alá tartozó jogok tekintetében kötött megállapodások kiterjesztését a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultak jogaira is, anélkül, hogy a jogosultak kizárhatnák műveiket és egyéb védelem alatt álló teljesítményeiket e mechanizmus alkalmazásából. Azokban az esetekben, amikor egynél több közös jogkezelő szervezet kezeli az érintett jogfajtákat a területére vonatkozóan, akkor annak a tagállamnak kell meghatároznia, hogy mely közös jogkezelő szervezet vagy szervezetek jogosultak a továbbközvetítési engedély megadására vagy visszautasítására, amelyik területére vonatkozóan a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetője a továbbközvetítéshez a jog engedélyezését kéri.

(17)  A műsorszolgáltató szervezeteknek a közvetítéseikkel kapcsolatos saját jogai – ideértve a műsorok tartalmára vonatkozó jogokat is – nem képezhetik a továbbközvetítésekre alkalmazandó kötelező közös jogkezelés tárgyát. A továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői és a műsorszolgáltató szervezetek rendszerint folyamatos kereskedelmi kapcsolatban állnak, aminek következményeként a műsorszolgáltató szervezetek azonossága ismert a továbbközvetítő szolgáltatások üzemeltetői előtt. Ezért az üzemeltetők számára a szerzői jogi engedélyeztetés a műsorszolgáltató szervezetekkel aránylag egyszerű. Ennek következtében a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői számára a szükséges engedélyek beszerzése a műsorszolgáltató szervezetektől nem ugyanolyan terhet jelent, mint amivel az engedélyeknek az általuk továbbközvetített televízió- és rádióműsorokban foglalt szerzői művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények jogosultjaitól való beszerzése során szembesülnek. Így nem szükséges az engedélyezési eljárást a műsorszolgáltató szervezetek jogainak vonatkozásában egyszerűsíteni. Biztosítani kell azonban, hogy amennyiben a műsorszolgáltató szervezetek és a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői tárgyalásokat kezdenek, azokat jóhiszeműen folytassák az ezen irányelv hatálya alá tartozó továbbközvetítések jogainak engedélyezéséről. A 2014/26/EU irányelv hasonló szabályok alkalmazásáról rendelkezik a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozóan.

(18)  Az ezen irányelvben a továbbközvetítési jogok műsorszolgáltató szervezetek általi, saját közvetítéseikkel összefüggésben történő gyakorlása tekintetében előírt szabályok nem korlátozhatják a jogosultak arra vonatkozó döntését, hogy jogaikat egy műsorszolgáltató szervezetre vagy egy közös jogkezelő szervezetre ruházzák át, és ezáltal közvetlenül részesedjenek a továbbközvetítési szolgáltatás üzemeltetője által fizetett díjakból.

(19)  A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy alkalmazzák az ezen irányelvben és a 93/83/EKG irányelvben a továbbközvetítésre vonatkozóan megállapított szabályokat azokra a helyzetekre, amikor mind az eredeti közvetítésre, mind a továbbközvetítésre a területükön belül kerül sor.

(20)  A jogbiztonság biztosítása és a jogosultak magas szintű védelmének fenntartása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy amikor a műsorszolgáltató szervezetek a műsorhordozó jeleket közvetlen betáplálás révén csak a jelek elosztóihoz közvetítik, anélkül, hogy műsoraikat közvetlenül a nyilvánosság számára is közvetítenék, és a jelek elosztói továbbítják e műsorhordozó jeleket a felhasználóiknak, hogy a műsorokat nézhessék vagy hallgathassák, azt úgy kell tekinteni, hogy csak egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekmény történik, amelyben mind a műsorszolgáltató szervezetek, mind a jelek elosztói részt vesznek saját hozzájárulásuk révén. Ezért mind a műsorszolgáltató szervezeteknek, mind a jelek elosztóinak engedélyt kell szerezniük a jogosultaktól az egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekményhez való saját hozzájárulásukhoz. A műsorszolgáltató szervezeteknek és a jelek elosztóinak az egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekményben való részvétele nem eredményezheti a műsorszolgáltató szervezet és a jelek továbbítója együttes felelősségét a nyilvánossághoz közvetítési cselekmény vonatkozásában. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy nemzeti szinten előírják az ilyen egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekményhez való engedély megszerzésének szabályait, ideértve az érintett jogosultak részére történő vonatkozó kifizetéseket is, figyelembe véve a szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményeka műsorszolgáltató szervezetek és a jelek elosztói általi, egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekményhez kapcsolódó hasznosítását. A jelek elosztói a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetőihez hasonlóan jelentős teherrel néznek szembe a szerzői jogi engedélyeztetés során, a műsorszolgáltató szervezetek tulajdonában lévő jogokat kivéve.Eezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezzenek arról, hogy a jelek elosztói közvetítéseik vonatkozásában ugyanúgy és ugyanolyan mértékben részesüljenek a kötelező közös jogkezelési mechanizmus előnyeiből, mint a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői a 93/83/EGK irányelv és ezen irányelv hatálya alá tartozó továbbközvetítések esetében. Ha a jelek elosztói pusztán technikai eszközöket biztosítanak a műsorszolgáltató szervezeteknek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében a közvetítés vételének biztosítása vagy a közveztítés vételének javítása érdekében, a jelek elosztóit nem kell úgy tekinteni, hogy részt vesznek a nyilvánossághoz közvetítési cselekményben.

(21)  Ha a műsorszolgáltató szervezetek a műsorhordozó jeleket közvetlenül a nyilvánosságnak közvetítik, és ezzel egy eredeti közvetítési cselekményt hajtanak végre, és ezzel egyidejűleg a közvetlen betáplálás technikai folyamata révén a jeleket más szervezeteknek is továbbítják, például a jelek minőségének a továbbközvetítés céljából történő biztosítása érdekében, a szóban forgó egyéb szervezetek általi közvetítések a műsorszolgáltató szervezet által kivitelezett cselekménytől különálló nyilvánossághoz közvetítési cselekménynek minősülnek. Ezekben a helyzetekben az ezen irányelvben és az ezen irányelv által módosított 93/83/EGK irányelvben a továbbközvetítésekre vonatkozóan meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(22)  A hatékony közös jogkezelés és az ezen irányelv által bevezetett kötelező közös jogkezelési mechanizmus alapján beszedett bevételek pontos elosztásának biztosítása érdekében fontos, hogy a közös jogkezelő szervezetek megfelelő nyilvántartást vezessenek a tagságokról, az engedélyekről és a szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények felhasználásáról, a 2014/26/EU irányelvben meghatározott átláthatósági kötelezettségekkel összhangban.

(23)  Annak megakadályozására, hogy a származási ország elvének alkalmazását a kiegészítő online szolgáltatás nyújtása, valamint az említett szolgáltatáshoz való hozzáférés vagy annak használata szempontjából fontos szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó meglévő megállapodások időtartamának meghosszabbításával kikerüljék, a származási ország elvét a meglévő megállapodásokra is alkalmazni kell, de egy átmeneti időszak meghatározásával. Az átmeneti időszak alatt az elvet nem kell alkalmazni az említett meglévő megállapodásokra, ezáltal időt biztosítva arra, hogy azokat szükség esetén ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kiigazíthassák . Szükség van egy átmeneti időszak biztosítására annak érdekében is, hogy a műsorszolgáltatók, a jelek elosztói és a jogosultak alkalmazkodni tudjanak az ezen irányelvben a szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményekközvetlen betáplálás révén történő hasznosítására vonatkozóan – az ezen irányelvnek a műsorok közvetlen betáplálás útján történő közvetítésére vonatkozó előírásaiban – meghatározott új szabályokhoz.

(24)  A minőségi jogalkotás elveivel összhangban azt követően, hogy az irányelv már hatályban volt egy bizonyos ideig, el kell végezni annak felülvizsgálatát, így a közvetlen betáplálásra vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát is, többek között annak értékelése érdekében, hogy mennyire szolgálja az uniós fogyasztók javát, milyen hatással van az Unió kreatív iparágaira és az új tartalmakba való beruházások szintjére, azaz hogy mennyire szolgált az Unió kulturális sokszínűsége javára.

(25)   Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket. Mivel ezen irányelv a jogosultak jogainak gyakorlásába való beavatkozást eredményezheti, amennyiben kötelező közös jogkezelésre kerül sor a továbbközvetítési szolgáltatások vonatkozásában a nyilvánossághoz közvetítés jogának gyakorlásához, a kötelező közös jogkezelést ▌célzottan kell előírni és meghatározott szolgáltatásokra kell korlátozni.

(26)  Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a műsorok egyes típusai kiegészítő szolgáltatásai határokon átnyúló biztosításának ösztönzését és a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok továbbközvetítésének megkönnyítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók,, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. Ami a kiegészítő online szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását illeti, ez az irányelv nem kötelezi a műsorszolgáltató szervezeteket az ilyen szolgáltatások határokon átnyúló módon történő nyújtására. Hasonlóképpen az irányelv a továbbközvetítő szolgáltatások üzemeltetőit sem kötelezi arra, hogy más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorokat vonjanak be a szolgáltatásaikba. Ez az irányelv kizárólag egyes továbbközvetítési jogok gyakorlását érinti, az e szolgáltatásokkal kapcsolatos szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok engedélyeztetésének egyszerűsítéséhez szükséges mértékben, a más tagállamokból származó televízió- és rádióműsorok vonatkozásában.

(27)  A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(9) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv olyan szabályokat állapít meg, amelyek célja, hogy nagyobb számú televízió- és rádióműsorhoz lehessen határokon átnyúló módon hozzáférni, azáltal, hogy megkönnyíti a szükséges jogok engedélyeztetését a televízió- és rádióműsorok egyes típusainak közvetítéseit kiegészítő online szolgáltatások nyújtására, valamint a televízió- és rádióműsorok továbbközvetítésére vonatkozóan. Az irányelv ezenkívül szabályokat állapít meg a televízió- és rádióműsorok közvetlen betáplálás révén történő közvetítésére is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.  „kiegészítő online szolgáltatás”: olyan online szolgáltatás, amely a műsorszolgáltató szervezet által vagy annak ellenőrzése és felelőssége mellett a nyilvánosság számára televízió- vagy rádióműsornak a műsorszolgáltató szervezet általi közvetítéssel egyidejűleg vagy azt követően meghatározott ideig történő hozzáférhetővé tételéből, valamint ▌bármilyen, az említett közvetítést kiegészítő anyagnak a hozzáférhetővé tételéből áll;

2.  „továbbközvetítés”: a 93/83/EGK irányelvben meghatározott vezetékes továbbközvetítéstől eltérő, ▌ egy másik tagállamból származó, a nyilvánosság általi vételre szánt televízió- vagy rádióműsor vezetékes vagy vezeték nélküli, ezen belül adott esetben műholdas, de nem online eredeti közvetítésének egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű, a nyilvánosság általi vételre szánt továbbközvetítése, feltéve, hogy:

a)  a továbbközvetítést az eredeti közvetítést végző műsorszolgáltató szervezettől vagy attól a szervezettől eltérő fél végzi, amelynek az ellenőrzése és felelőssége mellett az eredeti közvetítést végezték, függetlenül attól, hogy a továbbközvetítést végző fél hogyan kapja meg a műsorhordozó jeleket a műsorszolgáltató szervezettől a továbbközvetítés céljából, és

b)  az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikke második bekezdésének 2. pontjában meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatás útján biztosított továbbközvetítést ellenőrzött környezetben végzik;

3.  „ellenőrzött környezet”: olyan környezet, amelyben a továbbközvetítési szolgáltatás üzemeltetője biztonságos továbbközvetítést biztosít az arra jogosult felhasználók számára;

4.  „közvetlen betáplálás”: olyan műszaki eljárás, amelynek során a műsorszolgáltató szervezet olyan módon közvetíti műsorhordozó jeleit a műsorszolgáltató szervezetektől eltérő szervezetek számára, hogy e közvetítés során a műsorhordozó jelek a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek.

II. FEJEZET

A MŰSORSZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK KIEGÉSZÍTŐ ONLINE SZOLGÁLTATÁSAI

3. cikk

A származási ország elvének alkalmazása a kiegészítő online szolgáltatásokra

(1)  A szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő nyilvánossághoz közvetítését és a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételét – oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai az azokhoz való hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg –, amelyekre akkor kerül sor, amikor a nyilvánosság számára olyan:

a)  rádióműsorokat és

b)  televízióműsorokat nyújtanak, amelyek:

i.  hírműsorok és aktuális témákról szóló műsorok, vagy

ii.  teljes mértékben a műsorszolgáltató szervezet saját finanszírozású produkciói,

és amelyekre a műsorszolgáltató szervezet által vagy az ellenőrzése és felelőssége mellett nyújtott kiegészítő online szolgáltatás keretében kerül sor, valamint az ugyanazon műsorokhoz kapcsolódó ilyen online szolgáltatás nyújtásához, az ahhoz való hozzáféréshez vagy annak használatához szükséges, a szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények többszörözési cselekményeit az ezen cselekmények szempontjából releváns szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlása céljából úgy kell tekinteni, hogy kizárólag abban a tagállamban kerül sor rájuk, amelyben a műsorszolgáltató szervezet elsődleges telephelye található.

Az első albekezdés b) pontja nem vonatkozik a sportesemények közvetítéseire, valamint a bennük foglalt szerzői művekre, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítményekre.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a felek az (1) bekezdésben meghatározott származási ország elvének hatálya alá tartozó jogokért fizetendő összeg megállapításakor vegyék figyelembe a kiegészítő online szolgáltatás valamennyi vonatkozását, mint például a szolgáltatás jellemzőit, ideértve a szolgáltatás keretében nyújtott műsorok online elérhetőségének időtartamát, a közönséget és valamennyi elérhető nyelvi változatot.

Az első albekezdés nem zárja ki a fizetendő összegnek a műsorszolgáltató szervezet bevételei alapján történőkiszámítását .

(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott származási ország elve nem érinti a jogosultak és a műsorszolgáltató szervezetek szerződési szabadságát arra vonatkozóan, hogy az uniós joggal összhangban megállapodhassanak e jogok, köztük a 2001/29/EK irányelv szerinti jogok hasznosításának korlátozásában.

III. FEJEZET

TELEVÍZIÓ- ÉS RÁDIÓMŰSOROK TOVÁBBKÖZVETÍTÉSE

4. cikk

A továbbközvetítési jogok gyakorlása, ha a jogosult nem műsorszolgáltató szervezet

(1)  A műsorok továbbközvetítési cselekményeit a nyilvánossághoz való közvetítésre kizárólagos joggal rendelkező jogosultak engedélyezik.

A tagállamok biztosítják, hogy a jogosultak valamely továbbközvetítési engedély kiadására vagy visszautasítására vonatkozó jogukat kizárólag közös jogkezelő szervezeten keresztül gyakorolhassák.

(2)  Amennyiben a jogosult az (1) bekezdés második albekezdésében említett jog kezelését nem ruházta át egy közös jogkezelő szervezetre, úgy kell tekinteni, hogy azon közös jogkezelő szervezet rendelkezik a jogosult nevében a továbbközvetítési engedély kiadására vagy visszautasítására vonatkozó joggal, amely az ugyanazon jogfajtákat kezeli azon tagállam területe vonatkozásában, ahol a továbbközvetítési szolgáltatás üzemeltetője a továbbközvetítéshez a jog engedélyezését kéri.

Amennyiben azonban egynél több közös jogkezelő szervezet kezeli a vonatkozó jogfajtákat valamely tagállam területére vonatkozóan,annak a tagállamnak kell meghatároznia, hogy mely közös jogkezelő szervezet vagy szervezetek jogosultak a továbbközvetítési engedély kiadására vagy visszautasítására, amelyik területére vonatkozóan a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetője a továbbközvetítéshez a jog engedélyezését kéri.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a jogosultnak ugyanazon jogai és kötelezettségei keletkezzenek a továbbközvetítési szolgáltatás üzemeltetője és a (2) bekezdés szerint eljáró közös jogkezelő szervezet vagy szervezetek között létrejött megállapodás alapján, mint azoknak a jogosultaknak, akik megbízták az érintett közös jogkezelő szervezetet vagy szervezeteket. A tagállamok biztosítják továbbá a jogosult számára ezen jogok érvényesíthetőségét az érintett tagállam által megállapítandó időszakon belül, amely nem lehet rövidebb a szerzői művet vagy egyéb védelem alatt álló teljesítményt magában foglaló továbbközvetítés napjától számított három évnél.

5. cikk

A továbbközvetítési jogok műsorszolgáltató szervezetek általi gyakorlása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikket ne alkalmazzák a műsorszolgáltató szervezet saját közvetítéseivel kapcsolatosan gyakorolt továbbközvetítési jogaira, függetlenül attól, hogy az érintett jogok a sajátjai, vagy azokat más jogosultak ruházták át rá.

(2)  A tagállamok rendelkeznek arról, hogy amennyiben a műsorszolgáltató szervezetek és a továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői tárgyalásokat kezdenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó továbbközvetítések engedélyezéséről, a tárgyalásokat jóhiszeműen folytassák le.

6. cikk

Közvetítés

A tagállamok biztosítják, hogy a 93/83/EGK irányelv 11. cikkében említett egy vagy több közvetítő segítségét akkor is igénybe lehessen venni, ha a közvetítések továbbközvetítésének engedélyezése tekintetében nem jön létre megállapodás a közös jogkezelő szervezet és a továbbközvetítési szolgáltatás üzemeltetője, illetve a továbbközvetítési szolgáltatás üzemeltetője és a műsorszolgáltató szervezet között.

7. cikk

Azonos tagállamból származó eredeti közvetítés továbbközvetítése

A tagállamok előírhatják, hogy a jelen fejezetben és a 93/83/EKG irányelv III. fejezetében megállapított szabályok alkalmazandók azokra a helyzetekre, amikor mind az eredeti közvetítésre, mind a továbbközvetítésre a területükön belül kerül sor.

IV. FEJEZET

A MŰSOROK KÖZVETLEN BETÁPLÁLÁS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ KÖZVETÍTÉSE

8. cikk

A műsorok közvetlen betáplálás útján történő közvetítése

(1)  Amennyiben egy műsorszolgáltató szervezet a műsorhordozó jeleket közvetlen betáplálás révén egy jelek elosztójához közvetíti, anélkül, hogy a műsorszolgáltató szervezet a műsorhordozó jeleket ezzel egyidejűleg közvetlenül a nyilvánosság számára is közvetítené, és a jelek elosztója továbbítja ezeket a nyilvánosságnak, azt úgy kell tekinteni, hogy csak egyetlen nyilvánossághoz közvetítési cselekmény történik, amelyben mind a műsorszolgáltató szervezet, mind a jelek elosztója részt vesz, és ehhez engedélyt kell szerezniük a jogosultaktól. A tagállamok rendelkezhetnek az engedély jogosultaktól történő megszerzésének szabályairól.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy ezen irányelv 4., 5. és 6. cikke alkalmazandó értelemszerűen azon jognak a jogosultak általi gyakorlására, hogy a jelek elosztói számára megadják vagy megtagadják az arra vonatkozó engedélyt, hogy az (1) bekezdésben említett közvetítést elvégezhessék valamely, a 93/83/EGK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében vagy az ezen irányelv 2. cikkének 2. pontjában említett technikai eszköz révén.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. cikk

A 93/83/EGK irányelv módosítása

A 93/83/EGK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Ezen irányelv alkalmazásában „vezetékes továbbközvetítés” a másik tagállamból származó, a nyilvánosság általi vételre szánt televízió- vagy rádióműsor vezetékes vagy vezeték nélküli – ideértve a műholdas közvetítést is – eredeti közvetítésének egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű, vezetékes vagy mikrohullámú rendszeren keresztüli, nyilvánosság általi vételre szánt továbbközvetítése, függetlenül attól, hogy a vezetékes továbbközvetítési szolgáltatások üzemeltetői milyen módon kapják meg a műsorhordozó jeleket a műsorszolgáltató szervezettől a továbbközvetítés céljából.”

"

10. cikk

Felülvizsgálat

(1)  … [6 évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig a Bizottság elvégzi ezen irányelv felülvizsgálatát, és a felülvizsgálat főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést közzé kell tenni és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni a Bizottság honlapján.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges lényeges információkat kellő időben a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

11. cikk

Átmeneti rendelkezés

Kiegészítő online szolgáltatás nyújtása során a szerzői művek, illetve egyéb védelem alatt álló teljesítmények vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő, nyilvánossághoz közvetítése és a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele – oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai az azokhoz való hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg – szempontjából fontos, valamint a kiegészítő online szolgáltatás nyújtásához, az ahhoz való hozzáféréshez vagy annak használatához szükséges többszörözési cselekmények szempontjából fontos szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlásáról szóló, ….. [2 évvel az irányelv hatályba lépését követően ]-én hatályban lévő megállapodásokra … [4 évvel az irányelv hatályba lépését követően]-től kezdve a 3. cikket kell alkalmazni, amennyiben az említett időpont után vesztik érvényüket.

A 8. cikk hatálya alá tartozó nyilvánossághoz közvetítési cselekményekre vonatkozóan megszerzett engedélyekre, amelyek [2 évvel az irányelv hatályba lépését követően] ...-én hatályban vannak, … [4 évvel ay irányelv hatályba lépését követően]-től a 8. cikket kell alkalmazni, amennyiben azon időpont után vesztik érvényüket.

12. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [2 évvel az irányelv hatályba lépését követően] ...-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 125., 2017.4.21., 27. o.
(2)HL C 125., 2017.4.21., 27. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28. o.).
(6)Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról (HL L 248., 1993.10.6., 15. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/26/EU irányelve (2014. február 26.) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről (Hl L 84., 2014.3. 20., 72. o.).
(9)HL C 369., 2011.12.17., 14. o.


A Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozása ***I
PDF 326kWORD 94k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0366 – C8-0237/2018 – 2018/0190(COD))
P8_TA-PROV(2019)0323A8-0156/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0366),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 167. cikkének (5) bekezdésére és 173. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0237/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2019. február 6-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0156/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A kultúra, a kulturális örökség és a kulturális sokszínűség kulturális, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős értéket képvisel, amelyet ösztönözni és támogatni kell. A 2017. március 25-i Római Nyilatkozat és a 2017. decemberi Európai Tanács kimondta, hogy az oktatás és a kultúra alapvető jelentőséggel bír a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint Európa versenyképességének megőrzése szempontjából.
(1)  A kultúra, a művészet, kulturális örökség és a kulturális sokszínűség kulturális, oktatási, demokratikus, környezeti, társadalmi, emberi jogi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős értéket képvisel, amelyet ösztönözni és támogatni kell. A 2017. március 25-i Római Nyilatkozat és a 2017. decemberi Európai Tanács kimondta, hogy az oktatás és a kultúra alapvető jelentőséggel bír a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint Európa versenyképességének megőrzése szempontjából.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartája – mely ugyanolyan jogi erővel bír, mint a szerződések (az EUSZ 6. cikke) – a benne foglalt jogok, szabadságok és alapelvek útján még inkább megerősítette és rögzítette.
(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) – mely ugyanolyan jogi erővel bír, mint a szerződések (az EUSZ 6. cikke) – a benne foglalt jogok, szabadságok és alapelvek útján még inkább megerősítette és rögzítette. Nevezetesen, a Charta 11. cikke biztosítja a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, 13. cikke pedig a művészet és a tudomány szabadságát.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az új kulturális menetrendről szóló bizottsági közlemény15 pontosabban is meghatározza az Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban követendő célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalom kohéziójának és jóllétének biztosítása érdekében, a kulturális és kreatív ágazatok határokon átnyúló dimenziójának erősítése, növekedési lehetőségeik ösztönzése, a kultúraalapú kreativitás támogatása az oktatás és az innováció terén, illetve a munkahelyteremtés és a növekedés biztosítás érdekében, továbbá a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése. Ennek az új kulturális menetrendnek a végrehajtását kell elősegítenie a Kreatív Európa programnak, a többi uniós programmal együtt. Ez összhangban áll a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005-ös UNESCO-egyezménnyel is, amely 2007. március 18-án lépett hatályba, és amelynek az Unió is részes fele.
(4)  Az új kulturális menetrendről szóló bizottsági közlemény15 pontosabban is meghatározza az Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban követendő célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalom kohéziójának és jóllétének biztosítása érdekében, a kulturális és kreatív ágazatok határokon átnyúló dimenziójának erősítése, növekedési lehetőségeik ösztönzése, a kultúraalapú kreativitás támogatása az oktatás és az innováció terén, illetve a munkahelyteremtés és a növekedés biztosítás érdekében, továbbá a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése. Ennek az új kulturális menetrendnek a végrehajtását kell elősegítenie a Kreatív Európa programnak, a többi uniós programmal együtt, figyelembe véve azt a tényt, hogy a kultúra és a művészi kifejezésmód önmagáért való értékét minden esetben meg kell óvni és elő kell mozdítani, valamint, hogy a művészi alkotás együttműködési projektek központi eleme. Az új európai kulturális menetrend végrehajtásának támogatása összhangban áll a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005-ös UNESCO-egyezménnyel is, amely 2007. március 18-án lépett hatályba, és amelynek az Unió is részes fele.
__________________
__________________
15 COM(2018)0267.
15 COM(2018)0267.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Az uniós politikák kiegészítik a kulturális és kreatív területre irányuló tagállami intézkedéseket, és növelik azok értékét. Az uniós politikák által kifejtett hatást rendszeresen kell értékelni, figyelembe véve az olyan minőségi és mennyiségi mutatókat, mint például a polgárok számára nyújtott előnyök, a polgárok aktív részvétele, az uniós gazdaság számára a növekedés és a munkahelyteremtés terén nyújtott előnyök, valamint a gazdaság egyéb ágazataira gyakorolt továbbgyűrűző hatás, illetve a kulturális és kreatív ágazatban dolgozók készségei és kompetenciái.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  A program célkitűzései közé tartozik Európa kulturális örökségének megőrzése és további gyarapítása. Ezeket a célkitűzéseket ezenkívül az Európa Tanács a kulturális örökség társadalmi vonatkozású értékéről szóló, 2011. június 1-jén hatályba lépett keretegyezménye (Faro-egyezmény) által biztosított, a kulturális örökség ismeretéhez és az abban való részvételhez való jogtól elválaszthatatlannak ismerték el. Az egyezmény hangsúlyozza a kulturális örökség szerepét a békés és demokratikus társadalom építésében, a fenntartható fejlődést célzó folyamatokban, valamint a kulturális sokféleség előmozdításában.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek szóló művek megalkotására, gyártására és terjesztésére képesek. Ez javítja üzleti lehetőségeiket, és hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Mi több, a kreativitás ösztönzése az ipari értékláncokon belül is hozzájárul a versenyképesség és az innovációs képesség fokozásához. A közelmúltban elért eredmények ellenére az európai kulturális és kreatív piac továbbra is széttagolódik a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén, ezért a kulturális és kreatív ágazatok nem képesek teljes körűen kiaknázni az európai egységes piac – és főként a digitális egységes piac – előnyeit.
(5)  Az európai kulturális sokféleség előmozdításának és a közös kulturális gyökerek ismeretének alapja a művészi kifejezés szabadsága, a művészek és a kulturális élet szereplőinek képességei és kompetenciái, valamint a virágzó és stabil, közpénzből és magánforrásokból finanszírozott kulturális és kreatív ágazatok, továbbá a széles és sokrétű európai közönségeknek szóló művek megalkotására, kitalálására, elkészítésére és terjesztésére irányuló képességük. Ez javítja üzleti lehetőségeiket, és hozzájárul a kreatív tartalmakhoz, a művészi kutatáshoz és a kreativitáshoz való hozzáféréshez és azok népszerűsítéséhez, a fenntartható gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Mi több, a kreativitás és az új ismeretek ösztönzése az ipari értékláncokon belül is hozzájárul a versenyképesség fokozásához és az innovációs képesség ösztönzéséhez. továbbá a művészet- és kultúra-oktatással és a művészeti kutatással kapcsolatos tágabb megközelítést kell kialakítani, a TTMM-ről a STEAM (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek, matematika) megközelítésére történő előrelépés révén. A közelmúltban a fordítás és a feliratozás támogatásával kapcsolatban elért eredmények ellenére az európai kulturális és kreatív piac továbbra is széttagolódik a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén. Az egyes piacok sajátosságainak tiszteletben tartása mellett többet is lehet tenni azért, hogy a kulturális és kreatív ágazatok teljes körűen ki tudják aknázni az európai egységes piac – és főként a digitális egységes piac – előnyeit, beleértve a szellemi tulajdonjogok védelmét.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A digitalizáció paradigmaváltást jelent, és az egyik legnagyobb kihívás a kulturális és kreatív ágazatok számára. A digitális innováció személyes és társadalmi szinten egyaránt megváltoztatta a szokásokat, a viszonyokat, az előállítási és a fogyasztási modelleket, és tiszteletben tartva a kulturális és kreatív ágazatok egyedi értékét a digitális környezetben ösztönöznie kell a kulturális és kreatív kifejezést és narratívát.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A programnak figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazatok kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra önmagáért való és művészi értékét, másrészt pedig ezen ágazatok gazdasági értékét, beleértve a növekedéshez, a versenyképességhez, a kreativitáshoz és az innovációhoz való, tágabb értelemben vett hozzájárulásukat. Mindez erős európai kulturális és kreatív ágazatokat és mindenekelőtt élénk audiovizuális iparágat feltételez, mivel utóbbi képes a széles közönségek megszólítására, és nagy gazdasági jelentőséggel bír a többi kreatív ágazat és a kulturális turizmus szempontjából is. A gyökeres digitális változások, például a médiatartalmak előállításában, terjesztésében és fogyasztásában végbement átalakulás, valamint a globális tartalomszolgáltató platformok egyre erősödő piaci pozíciója miatt ugyanakkor még élesebbé vált a verseny a globális audiovizuális piacokon. Ezért szükség van az európai iparágnak nyújtott támogatás fokozására.
(6)  A programnak figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazatok kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra önmagáért való és művészi értékét, másrészt pedig ezen ágazatok gazdasági értékét, beleértve a növekedéshez, a versenyképességhez, a kreativitáshoz és az innovációhoz, az interkulturális párbeszédhez, a társadalmi kohézióhoz valamint tudástermeléshez való, tágabb értelemben vett hozzájárulásukat. Mindez a kereskedelmi és a nonprofit területen egyaránt erős európai kulturális és kreatív ágazatokat és mindenekelőtt élénk audiovizuális iparágat feltételez, mivel utóbbi képes helyi, nemzeti és uniós szinten a széles közönségek megszólítására, és nagy gazdasági jelentőséggel bír a többi kreatív ágazat és a kulturális turizmus, valamint a regionális, helyi fejlesztés és a városfejlesztés szempontjából is. A gyökeres digitális változások, például a médiatartalmak előállításában, terjesztésében és fogyasztásában végbement átalakulás, valamint a globális tartalomszolgáltató platformok egyre erősödő piaci pozíciója miatt ugyanakkor még élesebbé vált a verseny a globális audiovizuális piacokon. Ezért szükség van az európai iparágnak nyújtott támogatás fokozására.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Az aktív európai polgárságnak, a közös értékeknek, kreativitásnak és innovációnak szilárd alapra van szüksége, amelyen kifejlődhet. A programnak támogatnia kell a filmekkel kapcsolatos és audiovizuális oktatást, különösen a kiskorúak és a fiatalok körében.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Ahhoz, hogy a program hatékony legyen, figyelembe kell vennie a különböző ágazatok sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit; ennek érdekében az audiovizuális ágazatra összpontosító ágon, az egyéb kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó ágon és a szektorközi ágon belül kidolgozandó egyedi megközelítésekre van szükség.
(7)  Ahhoz, hogy a program hatékony legyen, figyelembe kell vennie a különböző ágazatok sajátosságait és kihívásait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit; ennek érdekében az audiovizuális ágazatra összpontosító ágon, az egyéb kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó ágon és a szektorközi ágon belül kidolgozandó egyedi megközelítésekre van szükség. A programnak egyenlő támogatást kell nyújtania valamennyi kulturális és kreatív ágazat számára, a közös igényeket célzó horizontális keretek révén. A kísérleti projektek, előkészítő intézkedések és tanulmányok alapján a programnak az e rendelet mellékletében felsorolt ágazati fellépéseket is végre kell hajtania.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A zene – és különösen a kortárs és élő zene – annak valamennyi formájában és kifejezésmódjában az Unió kulturális, művészeti és gazdasági örökségének alapvető alkotóeleme. A zene a társadalmi kohéziónak, a multikulturális integrációnak és a fiatalok szocializációjának fontos eleme, továbbá a kulturális kínálat bővítésének kulcsfontosságú eszköze, beleértve a kulturális turizmust. Ezért az e rendelet értelmében a KULTÚRA ág keretében végrehajtani kívánt egyedi intézkedések részeként a zeneiparra a pénzügyi felosztás és a célzott fellépések tekintetében egyaránt különös figyelmet kell fordítani. Egyedi pályázati felhívásokkal és eszközökkel kell erősíteni a zeneipar versenyképességét és kezelni a zeneipart érintő sajátos kihívásokat.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)  A nemzetközi kulturális kapcsolatok terén meg kell erősíteni az uniós támogatást. A programnak törekednie kell arra, hogy a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés mozgatórugójaként szolgáló kultúra és kultúrák közötti párbeszéd támogatása révén hozzájáruljon az új európai kulturális menetrend harmadik stratégiai célkitűzéséhez. Európában és az egész világon a városok az új kulturális politikák előmozdítói. Világszerte kreatív közösségek sokasága gyűlik össze a kreatív központokban, inkubátorházakban és egyéb kreatív terekben. Az Uniónak elő kell segítenie ezen európai és harmadik országokban található közösségek közötti hálózatépítést, és támogatnia kell a multidiszciplináris együttműködést a művészi, kreatív és digitális készségek területén.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A szektorközi ág lehetőséget nyújt az egyes kulturális és kreatív ágazatok közötti együttműködési potenciál kiaknázására. A közös keresztirányú megközelítés előnyöket hoz mind a tudástranszfer, mind az igazgatási hatékonyságnövekedés tekintetében.
(8)  A szektorközi ág lehetőséget nyújt a közös kihívások megoldására és az egyes kulturális és kreatív ágazatok közötti együttműködési potenciál kiaknázására. A közös keresztirányú megközelítés előnyöket hoz mind a tudástranszfer, mind az igazgatási hatékonyságnövekedés tekintetében.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az audiovizuális ágazatban a digitális egységes piacra vonatkozó uniós szakpolitikákat kísérő uniós beavatkozásra van szükség. Ezen intézkedésekhez tartozik mindenekelőtt a szerzői jogi keret korszerűsítése, a műsorszolgáltató szervezetek online közvetítéseiről szóló rendeletre vonatkozó javaslat16 és a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására irányuló javaslat17. Az intézkedések bővíteni kívánják az európai audiovizuális ágazati szereplők lehetőségeit az olyan alkotások finanszírozása, gyártása és terjesztése terén, amelyek láthatósága a különböző kommunikációs csatornákon megfelelő mértékben biztosítható (pl. a televíziós csatornákon, filmszínházakban vagy online videotékákban), és amelyek a közönség érdeklődésére tarthatnak számot egy Európán belüli és azon túlnyúló, nyitottabbá váló versenypiacon. Annak érdekében, hogy reagálhassunk az elmúlt évek piaci fejleményeire és azon belül is arra a tényre, hogy a globális tartalomszolgáltató platformok pozíciója erősebb a hagyományosan európai alkotások gyártásába befektető nemzeti műsorszolgáltatókénál, fokozni kell a megfelelő támogatásokat.
(9)  Az audiovizuális ágazatban a digitális egységes piacra vonatkozó uniós szakpolitikákat kísérő uniós beavatkozásra van szükség. Ezen intézkedésekhez tartozik mindenekelőtt a szerzői jogi keret korszerűsítése, a műsorszolgáltató szervezetek online közvetítéseiről szóló rendeletre vonatkozó javaslat16 és a 2018/1808/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv17. Az intézkedések bővíteni kívánják az európai audiovizuális ágazati szereplők lehetőségeit a különféle formátumú alkotások létrehozása, finanszírozása, gyártása és a különböző kommunikációs csatornákon keresztül (pl. a televíziós csatornákon, filmszínházakban vagy online videotékákban) történő terjesztése terén, amelyek a közönség érdeklődésére tarthatnak számot egy Európán belüli és azon túlnyúló, nyitottabbá váló versenypiacon. Annak érdekében, hogy reagálhassunk az elmúlt évek piaci fejleményeire és azon belül is arra a tényre, hogy a globális tartalomszolgáltató platformok pozíciója erősebb a hagyományosan európai alkotások gyártásába befektető nemzeti műsorszolgáltatókénál, fokozni kell a megfelelő támogatásokat.
__________________
__________________
16 COM(2016)0594
16 COM(2016)0594
17 COM/2016/0287
17 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról, HL L 303., 2018.11.28., 69–92. o.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A Kreatív Európa keretében végrehajtott különleges intézkedések – úgymint az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok, a kortárs zene, a rock- és popzene, az irodalom, a kulturális örökség és az építészet terén kiosztott európai díjak és az Európa Kulturális Fővárosa program – európai polgárok millióit szólították meg közvetlenül, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról tettek tanúságot, ezért továbbvitelükre, és lehetőség szerint kibővítésükre van szükség.
(10)  A Kreatív Európa keretében végrehajtott különleges intézkedések – úgymint az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok, a kortárs zene, a rock- és popzene, az irodalom, a kulturális örökség és az építészet terén kiosztott európai díjak és az Európa Kulturális Fővárosa program – európai polgárok millióit szólították meg közvetlenül, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról tettek tanúságot, ezért továbbvitelükre, és lehetőség szerint kibővítésükre van szükség. A programnak támogatnia kell az Európai Örökség címet elnyert helyszínek hálózatépítési tevékenységeit.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Az (EU) 1295/2013 rendelet szerinti Kreatív Európa program olyan innovatív és sikeres projektek létrehozását segítette elő, amelyek a kreatív és a kulturális ágazatban a transznacionális európai együttműködés terén valósítottak meg bevált gyakorlatokat. A program ennek megfelelően erősítette az európai kultúra sokféleségét a közönség számára, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról is tanúságot tett. A hatékonyság fokozása érdekében e sikertörténeteket ki kell emelni, és – ha csak lehetséges – ki kell terjeszteni.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  A kulturális és kreatív ágazatok szereplőinek minden szinten aktívan részt kell venniük a program célkitűzéseinek elérésében és a program továbbfejlesztésében. Mivel az érdekelt feleknek az (EU) 2017/864 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a által létrehozott „kulturális örökség európai éve” részét képező participatív kormányzási modellben történő formális szerepvállalása hatékonynak bizonyult a kultúra érvényesítése szempontjából, célszerű lenne, hogy ezt a modellt a szóban forgó programban is alkalmazzák. Ennek a participatív kormányzási modellnek egy keresztirányú megközelítést kell magában foglalnia a kultúra és kreativitás területére irányuló különböző uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák megteremtése érdekében.
___________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2017. május 17-i (EU) 2017/864 határozata a kulturális örökség európai évéről (2018) (HL L 131., 2017.5.20., 1. o.)
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
10 c preambulumbekezdés (új)
(10c)  A program keretében végrehajtandó különleges fellépések részeként egy kiemelt, ágazatokon átívelő fellépést kell megvalósítani, amelynek célja az európai kreativitás és kulturális sokszínűség bemutatása az uniós tagállamokban és harmadik országokban. A fellépésnek hangsúlyoznia kell az európai kultúrán alapuló kreativitás kiválóságát az ágazatokon átívelő innováció ösztönzése terén a tágabb gazdaságban, és ezt egy külön díjjal kell jutalmazni.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A kultúra kulcsfontosságú tényező a befogadó és összetartó közösségek erősítésében. A migrációs nyomás kontextusában a kultúra lényeges szerepet tölt be a migránsok beilleszkedésében: segít abban, hogy ezek az emberek a befogadó társadalom részének érezzék magukat, és jó kapcsolatot alakíthassanak ki az őket körülvevő új közösséggel.
(11)  A kultúra kulcsfontosságú az inkluzív , összetartó és gondolkodó közösségek erősítéséhez, a térségek társadalmi életének felélesztéséhez és a hátrányos helyzetben lévő személyek társadalmi beilleszkedésének előmozdításához. A migrációs problémák és az integrációs kihívások kontextusában a kultúra alapvető szerepet tölt be a kultúrák közötti párbeszédet szolgáló befogadó terek létrehozásában és a migránsok és menekültek beilleszkedésében: segít abban, hogy ezek az emberek a befogadó társadalom részének érezzék magukat, és a jó kapcsolatok kialakításában a migránsok és az új közösségek között.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  A kultúra lehetővé teszi és elősegíti a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. Éppen ezért a politikai fejlesztési stratégiák középpontjába kell helyezni. Hangsúlyozni kell hozzájárulását a társadalom egésze jólétének megteremtéséhez. A 2018. január 22-én aláírt, „A kiemelkedő minőségű európai Baukultur irányába tett lépések” című davosi nyilatkozat egy új, integrált megközelítést kell jelentsen a kiemelkedő minőségű épített környezet kialakítása tekintetében, amely a kultúrában gyökerezik, a társadalmi összetartást erősíti, fenntartható környezetet biztosít és hozzájárul a egész népesség egészségéhez és jólétéhez. E megközelítés a hangsúlyt nem kizárólag a városi térségekre helyezi, hanem leginkább a peremterületek, távoli és vidéki területek összekapcsolhatóságára. A Baukultur koncepciója minden olyan tényezőt magában foglal, amely közvetlen hatással van a polgárok és a közösségek életminőségére, és így igen konkrét módon erősíti a befogadó jelleget, a kohéziót és a fenntarthatóságot.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)  Elsődleges fontosságú annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élő emberek nagyobb mértékben hozzáférjenek a kultúrához, azaz a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek elősegítik személyiségük teljes kibontakoztatását és aktív részvételüket, hozzájárulva ezzel egy valóban inkluzív és szolidáris társadalom megvalósulásához. Ennek tükrében a programnak szerte Európában népszerűsítenie és fokoznia kell a kulturális életben való részvételt, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre és a hátrányos helyzetűekre, valamint a vidéki és távoli területeken élőkre.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A művészi szabadság a pezsgő kulturális és kreatív ágazatok lényegi eleme, így a hírmédiáé is. A pluralizmuson alapuló médiakörnyezet megteremtése érdekében a programnak támogatnia kell az audiovizuális és a kiadói ágazat közötti összekapcsolódásokat és együttműködést.
(12)  A művészi szabadság és a kulturális kifejezés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiapluralizmus a pezsgő kulturális és kreatív ágazatok lényegi elemei, így a hírmédiáé is. A pluralizmuson alapuló és független médiakörnyezet megteremtése érdekében a programnak támogatnia kell az audiovizuális és a kiadói ágazat közötti összekapcsolódásokat és együttműködést, összhangban a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel1a. A programnak támogatást kell nyújtania a médiában dolgozó pályakezdő szakemberek számára és növelnie kell a kritikus gondolkodás képességét a polgárok, különösen a fiatalok körében a médiaműveltség előmozdítása révén.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  A művészek és a kultúrában dolgozók mobilitása, a készségfejlesztés, a tanulás, az interkulturális érzékenység, a műalkotások közös létrehozása, koprodukciója és terjesztése, a nemzetközi vásárokon, fesztiválokon stb. való részvétel révén kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy Európában jobban összekapcsolt, erősebb és fenntarthatóbb kulturális és kreatív ágazatok jöjjenek létre. A mobilitást gyakran gátolja a jogi státusz hiánya, a vízumok megszerzésének nehézségei és az engedélyek időtartama, a kettős adóztatás kockázata, valamint a bizonytalan és instabil társadalombiztosítási feltételek.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 10. cikkének megfelelően a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését, és adott esetben a nemek egyensúlyát biztosító megfelelő szempontokat kell meghatároznia.
(13)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 10. cikkének megfelelően a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését, és adott esetben a nemek egyensúlyát és a sokféleséget biztosító megfelelő szempontokat kell meghatároznia. A programban való részvételnek és a program projektjeinek arra kell törekedniük, hogy elérjék és tükrözzék az európai társadalom sokszínűségét, A program tevékenységeit nyomon kell követni és arról jelentést kell készíteni a program e tekintetben való teljesítményének biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon a döntéshozók számára, hogy a későbbi programok tekintetében megalapozottabb döntéseket hozzanak.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Európában a művészeti és kulturális területeken szerzőként, szakemberként, tanárként, valamint a közönség egyre növekvő részeként igen erős a nők jelenléte. Azonban amint azt különféle kutatások és tanulmányok is alátámasztották – mint például a filmrendezőket tömörítő Európai Nők Audiovizuális Hálózata és a zene területén a We Must projekt –, a nemek között különbségek mutatkoznak a jövedelmek tekintetében, a nők nehezebben kapnak lehetőséget műveik megvalósítására, valamint a kulturális, művészeti és kreatív intézményekben döntéshozói szerep betöltésére. Ezért támogatni kell a tehetséges nőket, forgalmazni kell műveiket, támogatni kell a nők művészeti karrierjét.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A kulturális örökség európai éve (2018) végén levont következtetésekkel összhangban a programnak fokoznia kell az ágazatban az együttműködést és tanácsadói kapacitást a kulturális örökség 2018-as európai évének eredményeképp folyó tevékenységek támogatása és a rájuk vonatkozó számvetés révén. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a miniszterek tanácsának 2018. novemberi nyilatkozatára és a 2018. december 7-i záró rendezvény nyilatkozataira. A programnak hozz kell járulnia az európai kulturális örökség hosszú távú és fenntartható megóvásához, a kulturális örökség védelméhez kapcsolódó hagyományos iparágakban dolgozó képzett iparművészeket és kézműveseket támogató intézkedések révén.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i bizottsági közleménnyel19 összhangban a megfelelő szakpolitikák és eszközök feladata, hogy az európai kulturális örökségből hosszú távon és fenntartható módon hozzák felszínre az értékeket, és megvalósítsák ezen örökség megóvásának, valorizációjának és támogatásának integráltabb megközelítését.
(15)  „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i bizottsági közleménnyel összhangban a megfelelő szakpolitikák és eszközök feladata, hogy a múlt és a jelen megfogható, szellemi és digitális európai kulturális örökségből hosszú távon és fenntartható módon hozzák felszínre az értékeket, és megvalósítsák ezen örökség megóvásának, adaptív újrafelhasználásának, terjesztésének, valorizációjának és támogatásának integráltabb megközelítését, egyebek mellett a szaktudás magas színvonalú és összehangolt megosztásának, és az ágazatra, valamint a benne dolgozók mobilitására vonatkozó, magas minőséget biztosító közös előírások kidolgozásának támogatása révén. A kulturális örökség az európai kohézió szerves része, amely támogatja a hagyományok és az innováció közötti kapcsolatokat. A kulturális örökség védelmét és a művészek, alkotók mesterségének támogatását a programnak prioritásként kell kezelnie.
__________________
__________________
19 COM/2014/0477
19 COM/2014/0477
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  A programnak hozzá kell járulnia a polgároknak és a civil társadalmi szervezeteknek a kultúrában és a társadalomban való szerepvállalásához és részvételéhez, a kulturális oktatás előmozdításához, valamint a kulturális ismeretek és a kulturális örökség nyilvánosan hozzáférhetővé tételéhez. A programnak ezenkívül ösztönöznie kell a minőséget és az innovációt az alkotás és a megőrzés területén, egyebek mellett a kultúra, a művészetek, a tudomány, a kutatás és a technológia közötti szinergiák megteremtése révén.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló jelentéssel 2016. december 13-i állásfoglalással összhangban a kulturális és kreatív ágazatok támogatása horizontális jelentőségűvé válik. A projekteket az egész programot átívelő módon kell integrálni, aminek célja az új üzleti modellek és kompetenciák, a hagyományos szakmai tudás támogatása, valamint a kreatív és interdiszciplináris megoldások gazdasági és társadalmi értékre váltása. Ezen kívül az uniós programok – mint például a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Erasmus+, az EaSI és az InvestEU – keretében rendelkezésre álló finanszírozás hatékony felhasználása érdekében teljes mértékben ki kell aknázni az uniós politikák között fennálló esetleges szinergiákat.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.
(18)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról. A harmadik országok által a program számára biztosított hozzájárulásokat évente jelenteni kell a költségvetési hatóságnak.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Az Európai Filmakadémia létrehozása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel, és egyedülálló pozícióval rendelkezik a filmkészítők és filmes szakemberek páneurópai közösségének létrehozásához, hozzájárulva az európai filmek nemzeti határokon túli népszerűsítéséhez és terjesztéséhez, valamint egy valóban európai közönség kialakulásához. Ezért közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni.
(22)  Az Európai Filmakadémia szakértelmével létrehozása óta hozzájárul a filmkészítők és filmes szakemberek páneurópai közösségének létrehozásához, az európai filmek nemzeti határokon túli népszerűsítéséhez és forgalmazásához, valamint a határokon átnyúló, minden korosztályra kiterjedő közönségépítés támogatásához. Ezért a Filmakadémiát az Európai Parlamenttel a LUX-díj szervezése kapcsán folytatott együttműködés keretében, kivételes jelleggel közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni. Mindazonáltal a közvetlen támogatást a felek közötti együttműködésről szóló megállapodáshoz kell kötni, amely konkrét küldetést és célokat tartalmaz, és csak annak megkötése után lehet rendelkezésre bocsátani. Ez nem zárja ki, hogy az Európai Filmakadémia más kezdeményezések és projektek finanszírozására pályázzon a program különböző ágaiban.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara megalakulása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel a kultúrák közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a kultúra általi megértés előmozdításában. Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának sajátossága abban áll, hogy egy kulturális határokon átívelő európai zenekar, amelyet olyan fiatal zenészek alkotnak, akiket szigorú, az egyes tagállamokban évente megrendezett meghallgatási eljárás keretében, komoly művészi kritériumok alapján választanak ki. Ezért közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni.
(23)  Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara megalakulása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel a gazdag európai zenei örökség, a zenéhez való hozzáférés, a kultúrák közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a kultúra általi megértés előmozdításában, valamint ifjú zenészei professzionalizmusának megerősítésében, mivel biztosítja számukra azokat a készségeket, amelyek a kulturális és kreatív ágazatban pályájukhoz szükségesek. A tagállamok és az uniós intézmények, köztük a Bizottság és az Európai Parlament egymást követő elnökei elismerték az Európai Unió Zenekara hozzájárulását. Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának sajátossága abban áll, hogy egy kulturális határokon átívelő európai zenekar, amelyet olyan fiatal zenészek alkotnak, akiket szigorú és átlátható, az egyes tagállamokban évente megrendezett meghallgatási eljárás keretében, komoly művészi kritériumok alapján választanak ki. Ezért kivételesen közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni, a Bizottság által meghatározandó és rendszeresen értékelendő egyedi feladatok és célkitűzések alapján. E támogatás biztosítása érdekében az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának növelnie kell láthatóságát, törekednie kell az összes tagállamból származó zenészeknek a zenekaron belüli kiegyensúlyozottabb képviseletére, és diverzifikálnia kell bevételeit oly módon, hogy az uniós finanszírozáson túl az egyéb forrásokból származó támogatási lehetőségeket is aktívan keresi.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.
(26)  A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük, és illeszkedniük kell az általuk támogatott konkrét projektekhez. A programnak nemcsak a projektek gazdasági értékét kell figyelembe vennie, hanem azok kulturális és kreatív dimenzióját, valamint az érintett ágazatok sajátosságait is.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  A(z) …/…[Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz1a] rendeletből és a(z) …/… [IPAIII] rendeletből1b származó finanszírozást is fel kell használni a program nemzetközi dimenziója alá tartozó intézkedések finanszírozásához. Ezeket az intézkedéseket e rendelettel összhangban kell végrehajtani.
__________________
1a 2018/0243 (COD).
1b 2018/0247 (COD).
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A kulturális és kreatív ágazatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a tevékenységük kiterjesztéséhez, fenntartásához vagy a versenyképességük növeléséhez, illetve tevékenységeik nemzetközivé tételéhez szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés. E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap szakpolitikai keretében (kereteiben) nyújtott finanszírozási eszközöknek és költségvetési garanciáknak is hozzá kell járulniuk.
(27)  A kulturális és kreatív ágazatok Európa gazdaságának innovatív, ellenálló és növekvő ágazatai, amelyek a szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból gazdasági és kulturális értéket teremtenek. Ezen ágazatok azonban széttöredezettek és eszközeik immateriálisak, ami korlátozza a magánfinanszírozáshoz való hozzáférésüket. A kulturális és kreatív ágazatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a versenyképességük nemzetközi szintű kiterjesztéséhez, fenntartásához, illetve növeléséhez alapvetően szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés fokozása. E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap szakpolitikai keretében (kereteiben), különösen a kkv-k számára nyújtott finanszírozási eszközöknek és költségvetési garanciáknak is hozzá kell járulniuk az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott „kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze” keretében kidolgozott gyakorlatokkal összhangban.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Tekintettel a program konkrét fellépéseinek keretében benyújtott javaslatok értékeléséhez szükséges technikai szakértelemre, rendelkezni kell arról, hogy adott esetben külső szakértőkből álló értékelő bizottságokat lehet felállítani.
(28)  A program megvalósítása során adott projekt kiválasztásának kulcsfontosságú értékelési kritériumaiként a hatást, a minőséget és a hatékonyságot kell használni. Tekintettel a program konkrét fellépéseinek keretében benyújtott javaslatok értékeléséhez szükséges technikai szakértelemre, rendelkezni kell arról, hogy adott esetben olyan külső szakértőkből álló értékelő bizottságokat lehet felállítani, akiknek az értékelés tárgyát képező alkalmazási területtel kapcsolatban szakmai és irányítói háttérrel kell rendelkezniük. Adott esetben figyelembe kell venni a társadalmi befogadásra és a közönség sokszínűségére vonatkozó célkitűzésekkel kialakítandó általános koherencia biztosításának szükségességét.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A programnak reálisan megvalósítható és könnyen kezelhető teljesítménymutató-rendszerrel kell rendelkeznie, amely folyamatosan nyomon követi és ellenőrzi a program teljesítményét. A program és a hozzá kapcsolódó intézkedések ellenőrzésének, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek a program három ágára kell épülniük.
(29)  A programnak reálisan megvalósítható és könnyen kezelhető mennyiségi és minőségi teljesítménymutató-rendszerrel kell rendelkeznie, amely folyamatosan nyomon követi és ellenőrzi a program teljesítményét, tekintettel a művészet, a kultúra és a kreatív ágazatok önmagukért való értékére; Az ilyen teljesítménymutatókat az érintett szereplők bevonásával kell kidolgozni. A program és a hozzá kapcsolódó intézkedések ellenőrzésének, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek a program három ágára kell épülniük. A program ágainak figyelembe kell venniük egy vagy több mennyiségi és minőségi mutatót. Ezeket a mutatókat e rendelettel összhangban kell értékelni.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
29 a preambulumbekezdés (új)
(29a)  Tekintettel arra, hogy az adatok megszerzése, elemzése és kiigazítása, a kultúrpolitikák hatásának mérése és a mutatók meghatározása összetett és nehéz feladat, a Bizottságnak a megfelelő statisztikai adatok összegyűjtése céljából meg kell erősítenie a szolgálatai, például a Közös Kutatóközpont és az Eurostat közötti együttműködést. A Bizottságnak az uniós kiválósági központokkal, az európai kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó nemzeti statisztikai intézetekkel és szervezetekkel, valamint az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az UNESCO-val együttműködve kell eljárnia.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Mérlegelni kell többek között az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás vagy az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozási formákat.
(32)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy a projekt üzemeltetője mennyiben képes elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a projekt üzemeltetőjének és a projektnek a méretét, az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Mérlegelni kell többek között az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás vagy az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozási formákat.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  Az uniós alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében meg kell könnyíteni azoknak a műveleteknek a támogatását, amelyek már megkapták a „kiválósági pecsét” tanúsítványt.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  A 2013/755/EU tanácsi határozat28 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.
(34)  A 2013/755/EU tanácsi határozat28 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való tényleges részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell.
__________________
__________________
28 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
28 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)  Az EUMSZ 349. cikkével összhangban olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek fokozzák a legkülső régiók valamennyi fellépésben való részvételét. Elő kell segíteni az e régiók, valamint a velük szomszédos és egyéb harmadik országok művészeire és műveikre vonatkozó mobilitási csereprogramokat, valamint a lakosok és szervezetek közötti együttműködést. Ily módon lehetségessé válik számukra, hogy az emberek egyenlő mértékben részesüljenek azokból a versenyelőnyökből, amelyeket a kulturális és kreatív iparágak kínálhatnak, különös tekintettel a gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra. Ezen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A program zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél – különös tekintettel a szellemitulajdon-jogokhoz kapcsolódó költségekre – támogathatónak tekinthetők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott tevékenységek végrehajtásához.
(36)  A program keretében nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása és a kedvezményezettek által a finanszírozásban tapasztalt, egyre növekvő hiányok pótlása érdekében azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél – különös tekintettel a szellemitulajdon-jogokhoz kapcsolódó költségekre – támogathatónak tekintendők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott tevékenységek végrehajtásához.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy elfogadja a munkaprogramokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. Gondoskodni kell az elődprogram megfelelő lezárásáról, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak [2021. január 1]-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogramok keretében [2020. december 31]-ig le nem zárult fellépések irányítását.
(38)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogramok kiigazítása céljából. Gondoskodni kell az elődprogram megfelelő lezárásáról, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak [2021. január 1]-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogramok keretében [2020. december 31]-ig le nem zárult fellépések irányítását.
___________________________
Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
38 a preambulumbekezdés (új)
(38a)  A program eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a kérelmezőket sem a kérelem benyújtásanak, sem a kérelmek feldolgozásának szakaszában ne sújtsák indokolatlan bürokratikus terhek.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
38 b preambulumbekezdés
(38b)  A kulturális és kreatív ágazatok sajátosságaira való tekintettel különös figyelmet kell fordítani a kisebb nagyságrendű projektekre és az általuk teremtett hozzáadott értékre.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.  „kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelyek tevékenysége kulturális értékeken vagy művészi és más egyéni vagy kollektív kifejezésmódon alapul. Ezek a tevékenységek magukban foglalhatják a kulturális, művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások megtervezését, létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó tevékenységeket, például oktatást vagy irányítást. Rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy ösztönözzék az innovációt és különösen a szellemi tulajdonnal összefüggő munkahelyteremtést. Ezek az ágazatok magukban foglalják az építészetet, az archívumokat, a könyvtárakat és múzeumokat, az iparművészetet, az audiovizuális ágazatot (ideértve a filmeket, a televíziós alkotásokat, a videojátékokat és a multimédiát), a tárgyi és a szellemi kulturális örökséget, a designt (beleértve a divattervezést), a fesztiválokat, a zenét, az irodalmat, az előadóművészetet, a kiadói tevékenységet, a rádiót és a képzőművészetet;
2.  „kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelyek tevékenysége kulturális értékeken vagy művészi és más egyéni vagy kollektív kifejezésmódon és gyakorlatokon alapul, függetlenül attól, hogy ezek a tevékenységek piacorientáltak vagy sem. Ezek a tevékenységek magukban foglalhatják a kulturális, művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások megtervezését, létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó tevékenységeket, például oktatást vagy irányítást. Közülük sok rendelkezik azzal a potenciállal, hogy ösztönözze az innovációt és különösen a szellemi tulajdonnal összefüggő munkahelyteremtést. Ezek az ágazatok magukban foglalják az építészetet, az archívumokat, a könyvtárakat és múzeumokat, az iparművészetet, az audiovizuális ágazatot (ideértve a filmeket, a televíziós alkotásokat, a videojátékokat és a multimédiát), a tárgyi és a szellemi kulturális örökséget, a zenét, az irodalmat, az előadóművészetet, a kiadói tevékenységet, a rádiót, a képzőművészetet, a fesztiválokat és a designt, beleértve a divattervezést;
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
-a)  hozzájárulás a kultúra önmagáért való értékének elismeréséhez és előmozdításához, illetve az európai kultúra és kreativitás minőségének megőrzéséhez és előmozdításához, e kultúra és kreativitás ugyanis erősíti és fokozza a demokráciát, a kritikus gondolkodást, a hovatartozás érzését és a polgári öntudatot, meghatározó a személyes fejlődés, az oktatás, a társadalmi kohézió, a kifejezés és a vélemény szabadsága és a művészetek szempontjából, valamint a sokszínű médiát és a kulturális turizmust tápláló forrás;
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a kulturális és nyelvi sokféleség és örökség terén folytatott európai együttműködés előmozdítása;
a)  a kulturális, művészeti és nyelvi sokféleség terén folytatott európai együttműködés előmozdítása, többek között a művészek és a kulturális szereplők szerepének, az európai kulturális és művészeti alkotások minőségének javítása, valamint a közös anyagi és szellemi európai kulturális örökség ápolása révén ;
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének növelése, különös tekintettel az audiovizuális ágazatra.
b)  valamennyi kulturális és kreatív ágazat versenyképességének megerősítése és gazdasági súlyának növelése, különösen az audiovizuális ágazatban, munkahelyeket teremtve és fokozva ezen ágazatokban az innovációt és a kreativitást.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az európai szintű együttműködés gazdasági, társadalmi és külső dimenziójának erősítése az európai kulturális sokszínűség és Európa kulturális örökségének fejlesztése és előmozdítása céljából, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének fokozása és a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése;
a)  az európai szintű együttműködés gazdasági, művészi, kulturális, társadalmi és külső dimenziójának erősítése az európai anyagi és szellemi kulturális sokszínűség és Európa kulturális örökségének fejlesztése és előmozdítása céljából, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatok verseny- és innovációs képességének fokozása és a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése;
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a kulturális és kreatív ágazatok előmozdítása, ideértve az audiovizuális ágazatot is, művészek, kulturális és kreatív szereplők, kézművesek támogatása, továbbá a közönség elkötelezettségének előmozdítása, különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre és az alulreprezentált csoportokra;
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az európai audiovizuális ágazat versenyképességének és méretezhetőségének javítása;
b)  az európai audiovizuális ágazat versenyképességének, innovációjának és méretezhetőségének előmozdítása, különösen a kkv-k és a kulturális és kreatív ágazatokban működő független termelővállalatok és szervezetek segítése, valamint az európai audiovizuális ágazatban végzett tevékenységek minőségének fenntartható módon történő, kiegyensúlyozott ágazati és földrajzi megközelítést követő javítása;
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a program valamennyi ágát támogató szakpolitikai együttműködés és innovatív tevékenységek előmozdítása, ideértve a sokszínűségen és pluralizmuson alapuló médiakörnyezetet, a médiaműveltséget és a társadalmi befogadást.
c)  a program valamennyi ágát, továbbá minden kulturális és kreatív ágazatot támogató szakpolitikai együttműködés és innovatív tevékenységek (új üzleti és irányítási modellek, kreatív megoldások) előmozdítása, többek között a művészi önkifejezés szabadságának megoltalmazása, valamint a sokszínű, független és plurális kulturális és médiakörnyezet, a médiaműveltség, a digitális készségek, a kulturális és művészeti oktatás, a nemek közötti egyenlőség, az aktív polgári szerepvállalás, az interkulturális párbeszéd, az ellenálló képesség és a társadalmi befogadás előmozdítása (különösen a fogyatékossággal élők személyeké), a javakhoz és szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés révén is;
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a művészek, valamint a kulturális és kreatív ágazatok szereplői mobilitásának és műveik terjesztésének előmozdítása;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – c b pont (új)
cb)  adatok, elemzések, valamint megfelelő mennyiségi és minőségi mutatók szolgáltatása a kulturális és kreatív ágazatok számára, valamint átfogó értékelési és hatásvizsgálati rendszer kidolgozása, ágazatokon átívelő dimenziót is biztosítva.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  „SZEKTORKÖZI KULTURÁLIS-KREATÍV ÁG”: az összes kulturális és kreatív szektort érintő tevékenységeket lefedi.
c)  c) „SZEKTORKÖZI KULTURÁLIS-KREATÍV ÁG”: az összes kulturális és kreatív szektort érintő tevékenységeket lefedi, a hírmédia-ágazatot is beleértve.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
3 a cikk (új)
3a. cikk
Európai hozzáadott érték
A kultúra és a kreativitás önmagáért való és gazdasági értékének elismerése, valamint az uniós értékek és politikák minőségének és pluralitásának tiszteletben tartása.
A program csak azokat az intézkedéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket teremtenek és hozzájárulnak a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósításához.
A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét például az alábbiak segítségével kell biztosítani:
a)  a regionális, nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő fellépések és tevékenységek országokon átívelő jellege, valamint e fellépések és tevékenységek hatása a polgárok kultúrához való hozzáférésére és az abban való aktív részvételükre, az oktatásra, a társadalmi befogadásra és az interkulturális párbeszédre;
b)  a kulturális és kreatív ágazatok szereplői, többek között a művészek, audiovizuális szakemberek, kulturális és kreatív szervezetek és kkv-k, illetve audiovizuális szereplők közötti, országokon átívelő és nemzetközi együttműködés fejlesztése és elősegítése, a globális kihívásokra, és különösen a digitalizációra adott átfogóbb, gyorsabb, hatékonyabb és hosszabb távú válaszokra helyezve a hangsúlyt;
c)  az uniós támogatással elérhető jelentős megtakarítások, növekedés és munkahelyek teremtése, aminek köszönhetően további pénzeszközök válnak hozzáférhetővé;
d)  egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása a kulturális és kreatív ágazatokban, figyelembe véve a különböző országok sajátosságait, ideértve a különleges földrajzi vagy nyelvi helyzetben lévő országokat vagy régiókat, például az EUMSZ 349. cikkében elismert legkülső régiókat, valamint az EUMSZ II. mellékletében felsorolt valamely tagállam fennhatósága alá tartozó tengerentúli országokat vagy területeket is;
e)  a közös európai gyökerek és sokféleség megismertetésének elősegítése.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
-a)  a művészi kifejezés és alkotás előmozdítása;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
-aa)  a tehetségek, a hozzáértés és as készségek gondozása, továbbá az együttműködés és az innováció ösztönzése a kulturális és kreatív ágazatok teljes láncán keresztül, a kulturális örökségre kiterjedően;
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az európai kulturális és kreatív szereplők és alkotások határokon átnyúló dimenziójának és terjesztésének támogatása;
a)  az európai kulturális és kreatív szereplők és alkotások határokon átnyúló dimenziójának és terjesztésének és láthatóságának megerősítése, többek között bentlakásos programok, turnék, rendezvények, műhelytalálkozók, kiállítások és fesztiválok, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése és a szakmai képességek javítása révén;
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a kulturális részvétel fokozása szerte Európában;
b)  a kultúrához való hozzáférés, a kultúrában való részvétel és a tudatosság növelése, valamint a közönség szerepvállalásának fokozása szerte Európában, különös tekintettel a fogyatékossággal élő és a hátrányos helyzetű személyekre;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a társadalmi reziliencia és a társadalmi befogadás előmozdítása a kultúra és a kulturális örökség révén;
c)  a társadalmi ellenálló képesség előmozdítása és a társadalmi befogadás, az interkulturális és demokratikus párbeszéd, valamint a művészetek, a kultúra és a kulturális örökség révén megvalósuló kulturális csere előmozdítása;
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az európai kulturális és kreatív ágazatok jólétet, munkahelyteremtést és gazdasági növekedést elősegítő kapacitásának az erősítése;
d)  az európai kulturális és kreatív ágazatok fellendülésével és innovatív fejlődésével, új műalkotások létrehozásával, a kulcskompetenciák, a tudás, a készségek gyarapításával, új művészi programokkal, fenntartható munkahelyek teremtésével és növekedésével kapcsolatos kapacitásának fokozása, valamint a helyi és regionális fejlődéshez való hozzájárulás ;
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő személyek szakmai kapacitásának növelése, megfelelő intézkedésekkel biztosítva szerepvállalásukat;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  az európai identitás és az európai értékek erősítése a kulturális tudatosság, a művészeti oktatás és az oktatásban alkalmazott kultúraalapú kreativitás révén;
e)  az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás, a közösségi érzés és a demokratikus értékek erősítése a kulturális tudatosság, a kulturális örökség, a véleménynyilvánítás, a kritikus gondolkodás, a művészi kifejezés, az alkotók láthatósága és elismerése, a művészet, az oktatás és a formális, nem formális és informális egész életen át tartó tanulásban alkalmazott kultúraalapú kreativitás révén ;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  az európai kulturális és kreatív ágazatok nemzetközi kapacitásépítésének előmozdítása a nemzetközi szintű aktív részvétel érdekében;
f)  az európai kulturális és kreatív ágazatok, ezen belül az önszerveződő és a mikroszervezetek nemzetközi kapacitásépítésének előmozdítása a nemzetközi szintű aktív részvétel érdekében;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  az Unió nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó stratégiájához való hozzájárulás a kulturális diplomácia révén.
g)  az Unió nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó globális stratégiájához való hozzájárulás, melynek célja, hogy a kulturális hálózatok, a civil társadalom és az alulról szerveződő szervezetek bevonásával emberek közötti kapcsolatokon keresztül biztosítsa a stratégia hosszú távú hatását.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
A KULTÚRA ág keretében végrehajtani kívánt egyedi intézkedések részeként a zeneiparra a pénzügyi felosztás és a célzott fellépések tekintetében egyaránt különös figyelmet kell fordítani. Egyedi pályázati felhívásokkal és eszközökkel kell erősíteni a zeneipar versenyképességét és kezelni a zeneipart érintő sajátos kihívásokat.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a tehetségek és készségek gondozása, valamint az együttműködés és az innováció ösztönzése az európai audiovizuális alkotások létrehozása és gyártása terén;
a)  a tehetségek, kompetenciák és készségek gondozása és a digitális technológiák használatának támogatása, valamint az együttműködés, a mobilitás és az innováció ösztönzése az európai audiovizuális alkotások többek között határokon átnyúló létrehozása és gyártása terén;
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a filmszínházi és online terjesztés, valamint az európai audiovizuális alkotásokhoz való szélesebb körű, határokon átnyúló hozzáférés elősegítése, többek között innovatív üzleti modellek és új technológiák felhasználása révén;
b)  az európai audiovizuális alkotások országokon átívelő és nemzetközi, online és offline, és elsősorban filmszínházi terjesztésének elősegítése az új digitális környezetben;
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  szélesebb körű hozzáférés biztosítása az uniós audiovizuális művekhez a nemzetközi közösségek számára, különösen promóciók, rendezvények, a mozgóképműveltséggel kapcsolatos tevékenységek és fesztiválok révén;
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
bb)  az audiovizuális örökség további gyarapítása az audiovizuális archívumokhoz és könyvtárakhoz mint az emlékezés, az oktatás, a újrafelhasználás és az új vállalkozások forrásaihoz való hozzáférés elősegítése, illetve ezek digitalizálásának és népszerűsítésének többek között a legújabb digitális technológiák révén történő támogatása;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az európai audiovizuális alkotások népszerűsítése és a közönségfejlesztés támogatása Európán belül és kívül.
c)  az európai audiovizuális alkotások népszerűsítése és az összes korosztályhoz tartozó, elsősorban a fiatal közönség és a fogyatékkal élők szerepvállalásának támogatása az audiovizuális művek proaktív és törvényes felhasználása érdekében Európán belül és kívül, valamint a felhasználók által létrehozott tartalmak megosztása érdekében, ideértve a film- és audiovizuális oktatás előmozdítását is.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
E prioritások érvényesítése céljából támogatni kell az Európán belül és kívül egyaránt széles közönségek megszólítására képes európai alkotások létrehozását, népszerűsítését, hozzáférhetővé tételét és terjesztését; ennek során figyelembe kell venni az új piaci fejleményeket, előmozdítva az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását is.
E prioritások érvényesítése céljából támogatni kell az Európán belül és kívül, az összes korosztályhoz tartozó közönségek megszólítására képes, az európai értékeket és a közös identitást közvetítő európai alkotások létrehozását, népszerűsítését, hozzáférhetővé tételét és terjesztését; ennek során figyelembe kell venni az új piaci fejleményeket, előmozdítva az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását is.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a határokon átnyúló, szektorközi szakpolitikai együttműködés támogatása, ideértve a kultúra társadalmi befogadást előmozdító szerepére vonatkozó együttműködést is, valamint a programmal kapcsolatos ismeretek előmozdítása és az eredmények átültethetőségének elősegítése;
a)  a határokon átnyúló, szektorközi szakpolitikai együttműködés támogatása, ideértve – különösen a fogyatékossággal élők és a demokrácia fokozása tekintetében – a kultúra társadalmi befogadást előmozdító szerepére vonatkozó együttműködést is, valamint a programmal kapcsolatos ismeretek előmozdítása és az eredmények átültethetőségének elősegítése a program láthatóságának fokozása érdekében;
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a tartalmak létrehozására, hozzáférhetővé tételére, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozó innovatív megközelítések kulturális és kreatív ágazatok közötti ösztönzése;
b)  a szerzői jogok védelmét szem előtt tartva a művészeti tartalmak létrehozására és művészeti kutatására, hozzáférhetővé tételére, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozó innovatív megközelítések kulturális és kreatív ágazatok közötti ösztönzése, a piaci és nem piaci dimenziót is beleértve;
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a médiaágazatban tapasztalt strukturális változásokhoz való alkalmazkodást célzó, több ágazatra kiterjedő horizontális tevékenységek – köztük a szabad, sokszínű és pluralizmuson alapuló médiakörnyezet – támogatása, valamint a minőségi újságírás és a médiaműveltség erősítése;
c)  a médiaágazatban tapasztalt strukturális és technológiai változásokhoz való alkalmazkodást célzó, több ágazatra kiterjedő horizontális tevékenységek – köztük a szabad, sokszínű és pluralizmuson alapuló média-, művészeti és kulturális környezet – támogatása, valamint az újságírással kapcsolatos szakmai etika, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség elsősorban a fiatalok körében történő erősítése, segítve az új médiaeszközökhöz és formátumokhoz való alkalmazkodást, valamint ellensúlyozva a félretájékoztatás terjedését;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  programirodák létrehozása és támogatása a programnak az egyes országokban történő népszerűsítése, valamint a kulturális és kreatív ágazatokon belüli, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése érdekében.
d)  programirodák létrehozása és a részt vevő országokban aktív bevonásuk támogatása, a program ezen országokban többek között helyszíni hálózati tevékenységek révén, igazságos és kiegyensúlyozott módon történő népszerűsítése, a pályázók programmal kapcsolatos támogatása és az uniós finanszírozású programok keretében rendelkezésre álló releváns támogatási lehetőségekről nyújtott alapvető tájékoztatása, valamint a kulturális és kreatív ágazatokon belüli, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése érdekében.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 1 850 000 000 EUR.
A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg változatlan árakon 2 860 000 EUR.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – 1 franciabekezdés
–  legfeljebb 609 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésre (KULTÚRA ág);
–  legalább 33% a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésre (KULTÚRA ág);
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – 2 franciabekezdés
–  legfeljebb 1 081 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre (MEDIA ág);
–  legalább 58% a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre (MEDIA ág);
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – 3 franciabekezdés
–  legfeljebb 160 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre (SZEKTORKÖZI ág);
–  legfeljebb 9% a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre (SZEKTORKÖZI ág), ami az Kreatív Európa egyes nemzeti tájékoztató irodái számára legalább az 1295/2013/EK rendeletben előírt pénzügyi kerettel azonos szintű pénzügyi keretet biztosít.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg mellett, valamint a program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében további pénzügyi hozzájárulások bocsáthatók rendelkezésre a külső finanszírozási eszközökből [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)] az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított intézkedéseknek a támogatására. Az ilyen hozzájárulást az ezeket az eszközöket létrehozó rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni.
(3)  Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg mellett, valamint a program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében további pénzügyi hozzájárulások bocsáthatók rendelkezésre a külső finanszírozási eszközökből [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)] az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított intézkedéseknek a támogatására. Az ilyen hozzájárulást az ezeket az eszközöket létrehozó rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni, és erről, valamint a harmadik országok által a programhoz adott hozzájárulásokról minden évben a költségvetési hatóságnak kell jelentést tenni.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A harmadik országok az információcsere megkönnyítése céljából részt vehetnek a programok irányítási struktúráiban és az érdekelt felek fórumain.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett országoknak a MEDIA és a SZEKTORKÖZI ágban való részvétele a 2010/13/EU irányelvben meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött.
(2)  Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett országoknak a MEDIA és a SZEKTORKÖZI ágban való részvétele a 2010/13/EU irányelvben meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A programhoz az e rendelet értelmében társult harmadik országokkal kötött megállapodásokat az 1295/2013/EU rendeletben foglaltaknál gyorsabb eljárások alkalmazása révén kell elősegíteni. Az új országokkal kötött megállapodásokat proaktív módon kell előmozdítani.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A költségvetési rendelettel összhangban a program nyitva áll a program által lefedett területeken működő nemzetközi szervezetek számára.
(1)  A program célkitűzéseinek elérését szolgáló közös hozzájárulások alapján és a költségvetési rendelettel összhangban a program nyitva áll a program által lefedett területeken működő nemzetközi szervezetek, mint például az Unesco, az Európa Tanács – a Kulturális Útvonalakkal és az Euroimages-szel folytatott strukturáltabb együttműködés révén –, az EUIPO megfigyelőközpontja, a Szellemi Tulajdon Világszervezete és az OECD számára.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Unió a program időtartama alatt az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tagja. Az Uniónak a Megfigyelő Intézetben való részvétele hozzájárul a MEDIA ág prioritásainak megvalósításához. Az Uniót a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézetben folytatott munkában. A MEDIA ág támogatást nyújt az Unió tagsági hozzájárulási díjának a kifizetéséhez, hogy előmozdítsa az audiovizuális ágazatra kiterjedő adatgyűjtést és -elemzést.
(2)  Az Unió a program időtartama alatt az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tagja. Az Uniónak a Megfigyelő Intézetben való részvétele hozzájárul a MEDIA ág prioritásainak megvalósításához. Az Uniót a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézetben folytatott munkában. A MEDIA ág támogatást nyújt az Unió tagsági hozzájárulási díjának a kifizetéséhez, valamint az audiovizuális ágazatra kiterjedő adatgyűjtéshez és -elemzéshez.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
A kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos adatgyűjtés
A Bizottságnak saját szolgálatain, például a Közös Kutatóközponton és az Eurostaton belül is meg kell erősítenie az együttműködést, amelynek célja a kultúrpolitikák hatásának mérésére és elemzésére alkalmas statisztikai adatok gyűjtése. E feladat elvégzéséhez a Bizottságnak együtt kell működnie az európai kiválósági központokkal és nemzeti statisztikai hivatalokkal, valamint az Európa Tanáccsal, valamint az OECD-vel és az UNESCO-val. Ily módon hozzá fog járulni a KULTÚRA ág célkitűzéseinek megvalósításához, és szorosan nyomon fogja követni a további kultúrpolitikai fejleményeket, azáltal is, hogy korábbi szakaszban bevonja az érdekelt feleket a gondolkodásba és a valamennyi ágazat esetében közös vagy az egyes tevékenységi területekre vonatkozó mutatók kiigazításába. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek ezekről a tevékenységekről.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
(3)  E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.
(3)  E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket a költségvetési rendelet X. címével és az [InvestEU rendeletben]meghatározott eljárásokkal összhangban kell végrehajtani. A Kreatív Európa keretében létrehozott célzott garanciaeszközt az [InvestEU rendelet] keretében kell folytatni, és amelynek figyelembe kell vennie az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott, kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze keretében kidolgozott végrehajtási gyakorlatokat.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés
(4)  A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. A XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.
(4)  A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. A XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X cikkében] megállapított rendelkezések a már kidolgozott végrehajtási gyakorlatok alapján és azok figyelembe vételével alkalmazandók.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében a …/… [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz] rendelet és a …/… [IPAIII] rendelet által létrehozott programoknak pénzügyileg hozzá kell járulniuk a jelen rendeletben megállapított intézkedésekhez. E programok felhasználására e rendelet alkalmazandó, ezzel egyidejűleg biztosítva a programokra irányadó rendeletek betartását.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.
(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett éves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok elfogadását a különféle érdekelt felekkel folytatott konzultációk előzik meg annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett fellépések a lehető legjobban támogassák a különféle érintett ágazatokat; A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget, amely nem haladhatja meg a vissza nem térítendő támogatás címén nyújtott közvetlen finanszírozást.
A program általános és egyedi célkitűzéseit, illetve az ezeknek megfelelő szakpolitikai prioritásait és intézkedéseit, valamint az egyes intézkedésekre előirányzott költségvetés részleteit az éves munkaprogramok határozzák meg. Az éves munkaprogramnak tartalmaznia kell egy indikatív végrehajtási ütemtervet is.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal.
(2)  A Bizottság a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére az éves munkaprogramok meghatározásával.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A pályázati felhívások figyelembe vehetik annak szükségességét, hogy a KULTÚRA ág keretében megfelelő támogatást biztosítsanak kisméretű projektjei számára olyan intézkedések révén, amelyek magasabb társfinanszírozási arányt írhatnak elő.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A támogatások odaítélésére az érintett projekt alábbi jellemzőinek figyelembevételével kerül sor:
a)  a projekt minősége;
b)  hatás;
c)  a végrehajtás minősége és hatékonysága.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.
(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből. A bizottság a tagok fizikai vagy távjelenlétében ülésezik.
A szakértőknek az értékelés tárgyát képező területekkel kapcsolatos szakmai háttérrel kell rendelkezniük. Az értékelő bizottság kikérheti a pályázó ország szakértőinek véleményét.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 3 bekezdés
(3)  A költségvetési rendelet [130. cikkének (2) bekezdésétől] eltérve és kellően indokolt esetekben azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél, támogathatónak tekinthetők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához.
(3)  A költségvetési rendelet [130. cikkének (2) bekezdésétől] eltérve és kellően indokolt esetekben azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél, támogathatónak tekintendők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
(5)  A következő jogalanyoknak ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás pályázati felhívás nélkül:
(5)  A következő jogalanyoknak kivételes jelleggel pályázati felhívás nélkül ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, a Bizottság által a program célkitűzéseivel összhangban meghatározandó és rendszeresen értékelendő egyedi feladatok és célkitűzések alapján:
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 5 bekezdés – a pont
a)  az Európai Filmakadémia;
a)  az Európai Filmakadémia az Európai Parlamenttel a LUX filmdíj tekintetében folytatott együttműködés keretében, a felek által megtárgyalt és aláírt együttműködési megállapodás alapján és az Europa Cinemas hálózattal együttműködésben; a megfelelő előirányzatokat mindaddig tartalékolni kell, amíg megállapodás nem születik az együttműködésről;
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 5 bekezdés – b pont
b)  az Európai Unió Ifjúsági Zenekara.
b)  az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának tevékenysége, amely az összes tagállamból érkező fiatal zenészek körében rendszeresen végez válogatást és képzést biztosít számukra olyan rezidenciaprogramok révén, amelyek mobilitást és lehetőséget kínálnak számukra, hogy az Unión belül és nemzetközi szinten fesztiválokon és turnékon vegyenek részt, és amelyek hozzájárulnak az európai kultúra határokon átnyúló terjesztéséhez és a fiatal zenészek karrierjének nemzetközivé válásához, ügyelve a résztvevők földrajzi egyensúlyára; az Európai Unió Ifjúsági Zenekara folyamatosan diverzifikálja bevételeit azáltal, hogy új forrásokból aktívan keres pénzügyi támogatást, ezáltal csökkentve az uniós finanszírozástól való függőségét; az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának tevékenységei összhangban állnak a programmal és a KULTÚRA ág célkitűzéseivel és prioritásaival, különösen a közönség bevonása tekintetében.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a programnak a vonatkozó szakpolitikákkal és programokkal való általános összhangját és kiegészítő jellegét, különös tekintettel a következő területekre: a nemek egyensúlya, oktatás, ifjúság és szolidaritás, foglalkoztatás és társadalmi befogadás, kutatás és innováció, ipar és vállalkozáspolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, környezet és éghajlat-politika, kohézió, regionális és várospolitika, állami támogatás, valamint nemzetközi együttműködés és fejlesztés.
A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a közpénzek hatékony felhasználásának elősegítése érdekében is biztosítja a programnak a vonatkozó szakpolitikákkal és programokkal való általános összhangját és kiegészítő jellegét, különös tekintettel a következő területekre: a nemek egyensúlya, oktatás – különös tekintettel a digitális oktatásra és a médiaműveltségre –, ifjúság és szolidaritás, foglalkoztatás és társadalmi befogadás – főként a marginalizálódott csoportok és a kisebbségek esetében –, kutatás és innováció – többek között a szociális innováció –, ipar és vállalkozáspolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, környezet és éghajlat-politika, kohézió, regionális és várospolitika, fenntartható turizmus, állami támogatás, mobilitás, valamint nemzetközi együttműködés és fejlesztés.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy az [InvestEU Programban] meghatározott eljárásoknak a program céljából történő alkalmazása során figyelembe veszik az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott „kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze” keretében kidolgozott gyakorlatokat.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  megfelel az adott pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek;
b)  megfelel az adott pályázati felhívás magas minőségi követelményeinek;
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A kiválósági pecsétet elnyert pályázatok közvetlenül más programokból és [a közös rendelkezésekről szóló] (COM (2018) 0375) rendelet 67. cikkének (5) bekezdésével összhangban a rendelet szerinti forrásokból származó finanszírozásban részesülhetnek, feltéve, hogy az ilyen pályázatok összhangban állnak a program célkitűzéseivel. A Bizottság biztosítja, hogy a kiválósági pecsétet elnyerő projektekre vonatkozó kiválasztási és odaítélési szempontok a potenciális kedvezményezettek számára koherensek, egyértelműek és átláthatóak legyenek.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
16 a cikk (új)
16a. cikk
A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze az InvestEU keretében
(1)  Az új InvestEU programon keresztül nyújtott pénzügyi támogatásnak a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközének célkitűzéseire és kritériumaira kell építenie, és figyelembe kell vennie az ágazat sajátosságait.
(2)  Az InvestEU program az alábbiakat biztosítja:
a)  finanszírozáshoz való hozzáférés a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára;
b)  garancia a garanciaeszközben részt vevő bármely országból származó részt vevő pénzügyi közvetítő számára;
c)  kiegészítő szakértelem a részt vevő pénzügyi közvetítők számára annak érdekében, hogy azok fel tudják mérni a kkv-kkel, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetekkel, illetve a kulturális és kreatív projektekkel összefüggő kockázatokat;
d)  a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek rendelkezésére bocsátott, idegen tőkével történő finanszírozás volumene;
e)  diverzifikált hitelportfólió kidolgozásának, és egy marketing- és promóciós tervre irányuló javaslat benyújtásának lehetővé tétele a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára a régiókon és ágazatokon átnyúlóan;
f)  az alábbi típusú kölcsönök: tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba való beruházás, a személyi biztosíték kivételével; vállalkozások átruházása; működő tőke, így például átmeneti finanszírozás, hiánycsökkentő finanszírozás, cash flow és hitelkeretek.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A program ágai közös minőségi mutatókkal rendelkeznek. Minden egyes ághoz célzott mutatókat kell meghatározni.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés
(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozása céljából, többek között a II. melléklet módosítása révén, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében.
(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozása céljából, többek között a II. melléklet módosítása révén, a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében. A Bizottság 2022. december 22-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a mutatókról.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Minden évben közlik a költségvetési hatóság két ágával, az éves költségvetési eljárás közösen elfogadott menetrendjének megfelelően, legalább 3 hónappal a következő évi uniós költségvetésre vonatkozó álláspontjuk kialakítása előtt, hogy kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján mekkora összegekre lett volna szükség ahhoz, hogy a „kiválósági pecséttel” rendelkező projekteket finanszírozni lehessen.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.
(2)  A program félidős felülvizsgálatát 2024. június 30-ig kell elvégezni.
A Bizottság 2024. december 31-ig benyújtja a félidős értékelésről szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A Bizottság szükség esetén és a félidős felülvizsgálat alapján benyújtja az e rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság benyújtja a program végső értékelését.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak a program nevének és a MEDIA ág keretében finanszírozott fellépések esetében a MEDIA logójának feltüntetésével. A Bizottság kidolgozza a KULTÚRA logót, amelyet a KULTÚRA ág keretében finanszírozott fellépések esetében kell használni.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  együttműködési projektek;
a)  transznacionális együttműködési projektek, a kis, közepes és nagy volumenű projektek egyértelmű megkülönböztetésével, valamint a mikro- és kisméretű kulturális szervezetekre fordított különös figyelemmel;
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a művészek, valamint a kulturális és kreatív szereplők mobilitása;
d)  a művészek, kézművesek, valamint a kulturális és kreatív szereplők mobilitása transznacionális tevékenységük során, ideértve a művészeti tevékenységhez és a művészeti és kulturális alkotások terjesztéséhez kapcsolódó költségek fedezését is;
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
e)  a kulturális és kreatív szervezetek számára tevékenységük nemzetközi kifejtéséhez nyújtott támogatás;
e)  a kulturális és kreatív szervezetek számára tevékenységük nemzetközi kifejtéséhez és kapacitásépítésük fejlesztéséhez nyújtott támogatás;
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a zeneipar támogatása: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció előmozdítása a zene területén, különös tekintettel a zenei kínálat forgalmazására Európában és Európán kívül, képzési tevékenységek és közönségfejlesztés az Európai zenekínálat számára, valamint az adatgyűjtés és elemzés támogatása;
a)  a zeneipar támogatása: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció hálózatépítés révén is történő előmozdítása a zene különös tekintettel az élőzenei ágazat – területén, a sokszínű európai zenei művek és kínálat forgalmazása és népszerűsítése Európában és Európán kívül, képzés, részvétel a zenélésben és a zenéhez való hozzáférés, közönségfejlesztés, az alkotók, projektgazdák és művészek, különösen a fiatal és a feltörekvő művészek ismertsége és elismerése, valamint az adatgyűjtés és -elemzés támogatása;
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  támogatás a könyvkiadási és -értékesítési ágazat számára: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció előmozdítására szolgáló célzott fellépések, különös tekintettel az európai irodalmi művek európai országokra és harmadik országokra irányuló fordítására és terjesztésére, képzés és csereprogramok az ágazatban dolgozó szakemberek, szerzők és műfordítók számára, valamint transznacionális együttműködési, innovációs és fejlesztési célú projektek az ágazatban;
b)  támogatás a könyvkiadási és -értékesítési ágazat számára: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció előmozdítására szolgáló célzott fellépések, különös tekintettel az európai irodalmi művek európai országokra és harmadik országokra irányuló fordítására, a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formára történő adaptálására, terjesztésére, képzés és csereprogramok az ágazatban dolgozó szakemberek, szerzők és műfordítók számára, valamint transznacionális együttműködési, innovációs és fejlesztési célú projektek az ágazatban;
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c)  az építészet és a kulturális örökség ágazatainak támogatása; az ágazati szereplők mobilitását elősegítő, célzott fellépések, kapacitásépítés, közönségfejlesztés, valamint a kulturális örökségi és építészeti ágazatok nemzetköziesítése, az építési kultúra („Baukultur”) ösztönzése, a kulturális örökségnek, valamint értékeinek védelme, megőrzése és fejlesztése tudatosítási, hálózatépítési intézkedések és a társaktól való tanulás révén;
c)  az építészet és a kulturális örökség ágazatának támogatása: az ágazati szereplők mobilitását elősegítő, célzott fellépések, kutatás, magas szintű minőségi normák létrehozása, kapacitásépítés, a kézművesek szakmai ismereteinek és készségeinek megosztása, a közönség bevonása, az életterek védelmének, megőrzésének, megújításának támogatása, az építési kultúra („Baukultur”) adaptív újrahasználata és ösztönzése, a kulturális örökségnek, valamint értékeinek fenntarthatósága, terjesztése, fejlesztése és nemzetköziesítése tudatosítási, hálózatépítési intézkedések és a társaktól való tanulás révén;
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
d)  más ágazatoknak nyújtott támogatások: a formatervezési és divattervezési ágazatok, valamint a kulturális turizmus kreatív vetületeinek fejlesztését és az Európai Unión kívüli bemutatását és népszerűsítését elősegítő, célzott fellépések.
d)  más ágazatoknak nyújtott támogatások: az egyéb ágazatok, köztük a formatervezési és divattervezési ágazat, valamint a fenntartható kulturális turizmus kreatív vetületeinek fejlesztését és az Európai Unión kívüli bemutatását és népszerűsítését elősegítő, célzott, promóciós fellépések.
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
Az összes kulturális és kreatív ágazatnak nyújtott támogatás a közös igényekkel rendelkező területeken, ahol adott esetben ágazati fellépés kialakítására kerülhet sor, amennyiben valamely alágazat sajátosságai célirányos megközelítést tesznek szükségessé. Horizontális megközelítést kell alkalmazni az együttműködésre, mobilitásra és a nemzetközi dimenzióra vonatkozó transznacionális projektek esetében, többek között művészeti rezidenciaprogramok, turnék, rendezvények, fellépések, kiállítások és fesztiválok révén, továbbá a sokféleség, a kreativitás és az innováció, a képzés és a csereprogramok, a kapacitásépítés, a hálózatépítés, a készségek, a közönségfejlesztés, valamint az adatgyűjtés és -elemzés előmozdítását illetően. Az ágazati fellépéseknek olyan költségvetéssel kell rendelkezniük, amely arányos a prioritásként meghatározott ágazatokkal. Az ágazati fellépéseknek a meglévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések alapján segíteniük kell az e mellékletben felsorolt, prioritást élvező különféle ágazatokat érintő egyedi kihívások kezelését.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 3 albekezdés – bevezető rész
Európa kulturális sokszínűségét és örökségét láthatóvá és kézzelfoghatóvá tevő konkrét fellépések, valamint a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása:
Európa identitását és kulturális sokszínűségét és örökségét láthatóvá és kézzelfoghatóvá tevő konkrét fellépések, valamint a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása:
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 3 albekezdés – b pont
b)  Európai Örökség cím – pénzügyi támogatás biztosítása az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően34;
b)  Európai Örökség cím – pénzügyi támogatás biztosítása az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően34, valamint az Európai Örökség címet elnyert helyszínek hálózata;
__________________
__________________
34 Az Európai Parlament és a Tanács 1194/2011/EU határozata (2011. november 16.) az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról (HL L 303., 2011.11.22., 1. o.).
34 Az Európai Parlament és a Tanács 1194/2011/EU határozata (2011. november 16.) az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról (HL L 303., 2011.11.22., 1. o.).
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 3 albekezdés – c pont
c)  Európai Uniós kulturális díjak;
c)  Európai Uniós kulturális díjak, többek között az Európai Színházi Díj;
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 3 albekezdés – d a pont (új)
da)  Európával és értékeivel kapcsolatos interdiszciplináris jellegű alkotásokat célzó fellépések;
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – bevezető rész
A program MEDIA ágának az 5. cikkben említett prioritásai – az egyes országok között az audiovizuális tartalmak gyártása, terjesztése, az azokhoz való hozzáférés, valamint azok piacának mérete és sajátosságai terén fennálló különbségek figyelembevételével – többek között a következő fellépések révén valósulnak meg:
A program MEDIA ágának az 5. cikkben említett prioritásai – a 2010/13/EU irányelvben foglalt követelmények, és az egyes országok között az audiovizuális tartalmak gyártása, terjesztése, az azokhoz való hozzáférés, valamint azok piacának mérete és sajátosságai terén fennálló különbségek figyelembevételével – többek között a következő fellépések révén valósulnak meg:
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – a pont
a)  audiovizuális alkotások létrehozása;
a)  audiovizuális alkotások, és különösen az európai független uniós produkciós vállalatok általi, határokon átnyúló, fokozott terjesztési potenciállal rendelkező olyan filmek és televíziós alkotások, mint például játékfilmek, rövidfilmek, dokumentumfilmek, gyerekfilmek és animációs filmek, valamint olyan interaktív alkotások létrehozása, mint például a minőségi és ismertető videojátékok és multimédiás alkotások;
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – b pont
b)  innovatív televíziós tartalmak és sorozatjellegű történetek megalkotása és előállítása;
b)  független európai produkciós cégek támogatásával minden korosztályhoz szóló innovatív és minőségi televíziós tartalmak és sorozatjellegű történetek megalkotása és előállítása;
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  az európai integráció történetével és az európai történetekkel kapcsolatos alkotások létrehozására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések támogatása;
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – c pont
c)  reklám- és marketingeszközök – többek között online platformokon és adatelemzés felhasználásával – történő alkalmazása az ismertségi fok, a láthatóság és a határokon átnyúló hozzáférhetőség növelése és az európai alkotások szélesebb közönséghez való eljuttatása érdekében;
c)  promóciós, reklám- és marketingeszközök – többek között online platformokon és adatelemzés felhasználásával – történő alkalmazása az ismertségi fok, a láthatóság és a határokon átnyúló hozzáférhetőség növelése és az európai alkotások szélesebb közönséghez való eljuttatása érdekében;
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – d pont
d)  a más európai országban készült alkotások nemzetközi értékesítésének és forgalmazásának a támogatása többek között a több országra kiterjedő, összehangolt forgalmazási stratégiák révén;
d)  a más európai országban készült alkotások nemzetközi értékesítésének és forgalmazásának a kis és nagy volumenű produkciókat egyaránt célzó összes platformon történő támogatása, többek között a több országra kiterjedő, összehangolt forgalmazási stratégiák, valamint feliratozás, szinkronizálás és hangos kísérőszöveg biztosítása révén;
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  az alacsony produkciós kapacitású országoknak a megállapított hiányosságaik orvosolása terén nyújtott támogatást célzó intézkedések;
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – e pont
e)  a vállalkozások közötti cserék és hálózatépítő tevékenységek támogatása az európai és nemzetközi koprodukciók létrehozásának megkönnyítése érdekében;
e)  a vállalkozások közötti cserék és hálózatépítő tevékenységek támogatása az európai és nemzetközi koprodukciók létrehozásának és az európai művek forgalmazásának megkönnyítése érdekében;
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  a különböző országokból származó audiovizuális alkotók európai hálózatainak támogatása, az audiovizuális ágazat kreatív tehetségeinek gondozása céljából;
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb)  az audiovizuális ágazatban a kreatív tehetségekkel szembeni tisztességes bánásmódhoz hozzájáruló egyedi intézkedések;
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – g pont
g)  a közönségfejlesztést és az elsősorban fiatal közönségnek szánt filmoktatást elősegítő kezdeményezések,
g)  a közönségfejlesztést és – különösen a filmszínházakban – a közönség részvételét, és az elsősorban fiatal közönségnek szánt film- és audiovizuális oktatást elősegítő kezdeményezések,
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – h pont
h)  képzési és mentorálási tevékenységek az audiovizuális szereplők kapacitásának erősítésére annak érdekében, hogy azok alkalmazkodni tudjanak az új piaci fejleményekhez és digitális technológiákhoz;
h)  képzési és mentorálási tevékenységek az audiovizuális szereplők, többek között az iparművészek és kézművesek kapacitásának erősítésére annak érdekében, hogy azok alkalmazkodni tudjanak az új piaci fejleményekhez és digitális technológiákhoz;
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – i pont
i)  olyan online videotéka-szolgáltatók (VOD) európai hálózata, amelyek jelentős arányban kínálnak nem nemzeti európai alkotásokat;
i)  olyan online videotéka-szolgáltatók (VOD) európai hálózata vagy hálózatai, amelyek jelentős arányban kínálnak nem nemzeti európai alkotásokat;
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – j pont
j)  olyan európai fesztiválhálózat(ok), amely(ek) jelentős arányban vetít(enek) nem nemzeti európai filmeket;
j)  olyan európai fesztiválok és fesztiválhálózatok, amelyek jelentős arányban vetítenek és népszerűsítenek különféle európai audiovizuális műveket és nem nemzeti európai filmeket;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – k pont
k)  olyan európai filmszínház-üzemeltetők európai hálózata, amelyek jelentős arányban vetítenek nem nemzeti európai filmeket;
k)  olyan európai filmszínház-üzemeltetők európai hálózata, amelyek jelentős arányban vetítenek nem nemzeti európai filmeket, és amelyek hozzájárulnak a filmszínházak szerepének az értékláncon belüli megerősítéséhez, és társas élményként hangsúlyozzák a nyilvános vetítéseket;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – l pont
l)  konkrét intézkedések a nemek audiovizuális ágazatban való kiegyensúlyozottabb részvételének előmozdítása érdekében;
l)  konkrét intézkedések, a mentorálási és hálózatépítési tevékenységekre kiterjedően a nemek audiovizuális ágazatban való kiegyensúlyozottabb részvételének előmozdítása érdekében;
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – n a pont (új)
na)  a kulturális televíziótartalmak online és offline terjesztésének és az ilyen tartalmakhoz való többnyelvű hozzáférés támogatása többek között feliratozás segítségével, az európai kulturális örökség, a kortárs alkotások és a nyelvek gazdagságának és sokszínűségének előmozdítása érdekében.
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  szakpolitikák kialakítása, a tapasztalatok és a szakismeret transznacionális cseréje, társaktól való tanulási tevékenységek és hálózatépítés több ágazatra kiterjedően, a kulturális és kreatív szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók között;
a)  szakpolitikák kialakítása, a tapasztalatok és a szakismeret transznacionális cseréje, társaktól való tanulási tevékenységek– ideértve a programban újonnan résztvevők társak általi mentorálását –, tájékoztatási tevékenységek és hálózatépítés több ágazatra kiterjedően, a kulturális és kreatív szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók között, egyebek mellett az érdekelt felekkel folytatott állandó strukturális párbeszéd, továbbá a párbeszéd megerősítésére és az ágazati politikák irányvonalainak kialakítására szolgáló kulturális és kreatív ágazati fórum révén;
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a különböző kulturális és kreatív ágazatok találkozási pontjait érintő új alkotási módok ösztönzése, például innovatív technológiák felhasználása révén;
a)  a különböző kulturális és kreatív ágazatok találkozási pontjait érintő és más ágazatok szereplőivel közös új alkotási módok ösztönzése, például innovatív technológiák felhasználása és a kulturális szervezeteken belüli felhasználás során történő mentorálás, valamint a digitális központokon keresztüli együttműködés révén;
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)
ba)  az Európával és értékeivel kapcsolatos interdiszciplináris jellegű alkotásokat célzó fellépések;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 3 albekezdés – a pont
a)  a program nemzeti szinten történő népszerűsítése és az uniós szakpolitika keretében rendelkezésre álló támogatások különböző formáiról való tájékoztatás;
a)  a program nemzeti szinten történő népszerűsítése és az uniós szakpolitika keretében rendelkezésre álló támogatások különböző formáiról, továbbá az értékelés kritériumairól, eljárásáról és eredményeiről való érdemi tájékoztatás;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 3 albekezdés – b pont
b)  a program által lefedett szakpolitikai területeken és ágazatokban tevékenykedő szakemberek, intézmények, platformok és hálózatok közötti, határokon átnyúló együttműködés erősítése mind az egyes ágazatokon belül, mind az ágazatok között;
b)  a potenciális kedvezményezettek támogatása a kérelmezési eljárás során, a program által lefedett szakpolitikai területeken és ágazatokban tevékenykedő szakemberek, intézmények, platformok és hálózatok közötti, határokon átnyúló együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréjének erősítése mind az egyes ágazatokon belül, mind az ágazatok között;
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 3 albekezdés – c pont
c)  segítségnyújtás a Bizottság részére abban, hogy biztosítani tudja a polgárok körében a program eredményeivel kapcsolatos megfelelő tájékoztatást és az eredmények terjesztését.
c)  segítségnyújtás a Bizottság részére abban, hogy biztosítani tudja a polgárok és a szereplők körében a program eredményeivel kapcsolatos, lentről felfelé és fentről lefelé irányuló megfelelő tájékoztatást és az eredmények terjesztését.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 4 albekezdés – a pont
a)  a médiaágazatban tapasztalt strukturális változások okozta kihívások kezelése sokszínű és pluralista médiakörnyezet előmozdítása és nyomon követése révén;
a)  a hírmédia ágazatában tapasztalt strukturális és technológiai változások okozta kihívások kezelése a független és pluralista médiakörnyezet előmozdítása, valamint a média pluralizmusát és szabadságát fenyegető kockázatok és kihívások értékelésére irányuló független nyomon követés támogatása révén;
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont
b)  a médiatartalmak magas színvonalának ösztönzése az együttműködés, a határokon átnyúló, kollaboratív újságírás és a minőségi tartalom elősegítése révén;
b)  a médiatartalmak magas színvonalának ösztönzése az együttműködés, a digitális készségek, a határokon átnyúló, kollaboratív újságírás és a minőségi tartalom, valamint a fenntartható médiagazdasági modellek elősegítése révén az újságírói szakmai etika biztosítása érdekében;
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 4 albekezdés – c pont
c)  a médiaműveltség előmozdítása annak érdekében, hogy a polgárok képesek legyenek a média kritikus értelmezésére.
c)  a médiaműveltség előmozdítása annak érdekében , hogy a polgárok, különösen a fiatalok, képesek legyenek a média kritikus értelmezésére, valamint egy uniós platform létrehozásának támogatása a médiaműveltséggel kapcsolatos gyakorlatok és politikák valamennyi tagállam közötti megosztása érdekében, többek között az Európával foglalkozó egyetemi rádiós és médiahálózatokon keresztül, valamint a hírekkel foglalkozó médiaszakemberek képzési programokkal való ellátása a félretájékoztatás felismerése és kezelése érdekében.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 4 albekezdés – c a pont (új)
ca)  az európai médiaszabadságot és médiapluralizmust érintő fenyegetésekről folytatott politikai és civil társadalmi párbeszéd biztosítása;
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – -1 bekezdés (új)
(-1)  A PROGRAM KÖZÖS MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI HATÁSMUTATÓI
1.  A polgárokra és a közösségekre gyakorolt kedvező hatás;
2.  Az európai kulturális sokféleség és kulturális örökség megerősítésére gyakorolt kedvező hatás;
3.  Az uniós gazdaságra és munkahelyekre, különösen a kulturális és kreatív ágazatokra, valamint a kkv-kra gyakorolt kedvező hatás;
4.  Az uniós politikák – többek között a nemzetközi kulturális kapcsolatok – érvényesítése;
5.  A projektek által képviselt európai hozzáadott érték;
6.  A partnerségek és kulturális projektek minősége;
7.  A program keretében támogatott európai kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma;
8.  A finanszírozott projektekkel összefüggő munkahelyek száma;
9.  A nemek egyensúlya a kulturális és kreatív ágazat szereplői között, adott esetben mobilitásuk és társadalmi szerepvállalásuk növelése.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


„Erasmus”: uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram ***I
PDF 417kWORD 117k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0367 – C8-0233/2018 – 2018/0191(COD))
P8_TA(2019)0324A8-0111/2019

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozása ***I
PDF 333kWORD 98k
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0353 – C8-0207/2018 – 2018/0178(COD))
P8_TA-PROV(2019)0325A8-0175/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0353),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0207/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0175/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét25 melyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Legfontosabb és legsürgősebb fellépésként a cselekvési terv a fenntartható tevékenységek egységes osztályozási rendszerének létrehozását jelöli meg. A cselekvési terv elismeri, hogy a tőkeáramlások fenntarthatóbb tevékenységek felé irányítását a „fenntarthatóság” fogalmának egységes értelmezésével kell megalapozni. Első lépésként egyértelmű iránymutatást kell adni ahhoz, hogy mi minősül a környezetvédelmi célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységnek, ezzel segítve a befektetőket abban, hogy tájékozódni tudjanak a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetésekről. Az egyéb fenntarthatósági célkitűzésekhez, többek között a szociális célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységekre vonatkozó további iránymutatást egy későbbi szakaszban lehet kidolgozni.
(6)  2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét25 melyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Legfontosabb és legsürgősebb fellépésként a cselekvési terv egy egységes osztályozási rendszernek és a tevékenységek fenntarthatóságának mértékére vonatkozó mutatóknak a létrehozását jelöli meg. A cselekvési terv elismeri, hogy a tőkeáramlások fenntarthatóbb tevékenységek felé irányítását a gazdasági tevékenységek és beruházások környezeti szempontú fenntarthatóságra és erőforráshatékonyságra gyakorolt hatásának egységes, holisztikus értelmezésével kell megalapozni. Első lépésként egyértelmű iránymutatást kell adni ahhoz, hogy mi minősül a környezetvédelmi célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységnek, ezzel segítve a befektetőket abban, hogy tájékozódni tudjanak a gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetésekről azok fenntarthatóságnak mértéke szerint. Az ENSZ fenntarthatósági céljainak és az Európai Tanács 2017. június 20-i következtetéseinek elismerésével az egyéb fenntarthatósági célkitűzésekhez, többek között a szociális és irányítási célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységekre vonatkozó további iránymutatást is ki kell dolgozni, ezáltal teljes egészében, egységesen, átfogó, integrált és hatékony módon végrehajtva a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet.
_________________
_________________
25 COM(2018) 97 final.
25 COM(2018)0097
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Annak elismerése mellett, hogy sürgősen kezelni kell az éghajlatváltozást, a szén-dioxid-kitettségre való összpontosítás előtérbe helyezése negatív továbbgyűrűző hatásokkal járhat a beruházások olyan célok felé történő átirányítása révén, amelyek más környezeti kockázatokat hordoznak. Ennélfogva megfelelő biztosítékokra van szükség annak biztosítására, hogy a gazdasági tevékenységek ne okozzanak kárt más környezetvédelmi célkitűzések, például a biológiai sokféleség és az energiahatékonyság terén. A befektetőknek összehasonlítható és holisztikus információkra van szükségük a környezeti kockázatokra és azok hatására vonatkozóan ahhoz, hogy a szén-dioxid-kitettségen túlmenően értékeljék portfóliójukat,
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Figyelemmel a környezetkárosítás és az erőforrások túlzott fogyasztásának számos egymáshoz kapcsolódó területén felmerült sürgető problémákra, rendszerszintű megközelítést kell kialakítani az exponenciálisan növekedő negatív tendenciákkal szemben, mint például a biológiai sokféleség csökkenése, az erőforrások túlzott globális fogyasztása, új fenyegetések megjelenése, beleértve a veszélyes vegyi anyagokat és azok koktéljait, az élelmezés szűkösségét, az éghajlatváltozást, az óceánok elsavasodását, az édesvizek kimerülését és a földhasználat-változást. Így tehát a megtett intézkedéseknek előretekintőnek és az előttünk álló kihívásokhoz mérten megfelelő nagyságrendűnek kell lenniük. A kihívások nagyságrendje holisztikus és ambiciózus megközelítést, továbbá szigorú elővigyázatossági elv alkalmazását teszi szükségessé.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A fenntartható finanszírozásról szóló 2018. május 29-i európai parlamenti saját kezdeményezésű jelentés meghatározza a fenntarthatósági mutatóknak és taxonómiának mint a fenntartható beruházások ösztönzőinek alapvető elemeit. Biztosítani kell a következetességet a vonatkozó jogszabályok között.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A kihívás mértéke maga után vonja a teljes pénzügyi rendszer abba az irányba történő fokozatos elmozdulását, hogy támogassa a gazdaságot a fenntartható módon való működésben. Ennek érdekében a fenntartható finanszírozási szükségleteknek központi szerepet kell kapniuk, és a pénzügyi termékek, illetve szolgáltatások tekintetében mérlegelni kell a fenntarthatóságra gyakorolt hatást.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A magánbefektetések fenntartható tevékenységek felé való irányításának hatékony módja az, ha környezeti szempontból fenntartható célkitűzéseket szolgáló pénzügyi termékek szerepelnek a kínálatban. A befektetői bizalom erősítését, az átláthatóság megteremtését és a „zöldrefestés” körüli problémák kezelését célozzák a pénzügyi termékek és vállalati kötvények fenntartható befektetésként történő piaci értékesítésére vonatkozó nemzeti követelmények, különösen azok, amelyek lehetővé teszik az érintett piaci szereplők számára nemzeti címke használatát. A zöldrefestés arra a gyakorlatra utal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni a piacon egy olyan termék környezetbarátként való értékesítésével, amely valójában az alapvető környezetvédelmi előírásoknak sem tesz eleget. Jelenleg kevés tagállamban működik címkerendszer, ezek is a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozásának különböző taxonómiáira épülnek. A Párizsi Megállapodásban és uniós szinten is tett politikai kötelezettségvállalásra tekintettel valószínű, hogy a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében egyre több tagállam fog meghatározni címkerendszert vagy a piaci szereplőkre vonatkozó egyéb követelményeket. Ennek során a tagállamok a saját nemzeti taxonómiájukat alkalmaznák annak meghatározásához, hogy milyen befektetéseket minősítenek fenntarthatónak. Ha a nemzeti követelmények különböző kritériumok alapján határozzák meg azt, hogy környezeti szempontból mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak, akkor a különböző befektetési lehetőségek összehasonlításában tapasztalható nehézségek visszatartják a befektetőket a határokon átnyúló befektetésektől. Ezenkívül azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek Unió-szerte szeretnének befektetésekhez jutni, az egyes tagállamokban előírt különböző kritériumoknak kellene megfelelniük ahhoz, hogy megszerezzék a befektetéseket környezeti szempontból fenntarthatónak minősítő különböző címkéket. Az egységes kritériumok hiánya ezért növelni fogja a költségeket, és komoly féket jelent majd a gazdasági szereplők számára, ami összességében akadályozni fogja őket abban, hogy hozzáférjenek a fenntartható befektetéseket kínáló, határokon átnyúló tőkepiacokra. Várhatóan további akadályok nehezítik a fenntartható projektekre irányuló tőkebevonási célból a határokon átnyúló tőkepiacokhoz való hozzáférést. Ezért a belső piac működését akadályozó tényezők megszüntetése, továbbá újbóli megjelenésük megelőzése érdekében uniós szinten össze kell hangolni azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghatározható, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Egy ilyen összehangolást követően a gazdasági szereplők könnyebben tudnak majd zöld tevékenységeikhez forrásokat szerezni a határokon túlról is, mivel egységes kritériumok alapján össze lehet hasonlítani a gazdasági tevékenységeiket annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható befektetések alapjául szolgáló eszközként válasszák őket. Ezáltal könnyebbé válik az Unión belül a befektetések határokon átnyúló bevonása.
(9)  A magánbefektetések negatív környezeti hatásokkal járó tevékenységekről a fenntarthatóbb tevékenységek felé való fokozatos átterelésének hatékony módja az, ha környezeti szempontból fenntartható célkitűzéseket szolgáló pénzügyi termékek szerepelnek a kínálatban. A befektetői bizalom erősítését és a kockázatokra vonatkozó ismeretek növelését, az átláthatóság megteremtését és a „zöldrefestés” körüli problémák kezelését célozzák az ebben a rendeletben meghatározott pénzügyi termékek, szolgáltatások és vállalati kötvények fenntartható befektetésként történő piaci értékesítésére vonatkozó nemzeti követelmények, különösen azok, amelyek lehetővé teszik az érintett piaci szereplők számára nemzeti címke használatát. A zöldrefestés arra a gyakorlatra utal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni a piacon egy olyan termék környezetbarátként való értékesítésével, amely valójában az alapvető környezetvédelmi előírásoknak sem tesz eleget. Jelenleg kevés tagállamban működik címkerendszer, ezek is a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozásának különböző taxonómiáira épülnek. A Párizsi Megállapodásban és uniós szinten is tett politikai kötelezettségvállalásra tekintettel valószínű, hogy a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében egyre több tagállam fog meghatározni címkerendszert vagy a piaci szereplőkre vonatkozó egyéb követelményeket. Ennek során a tagállamok a saját nemzeti taxonómiájukat alkalmaznák annak meghatározásához, hogy milyen befektetéseket minősítenek fenntarthatónak. Ha a nemzeti követelmények különböző kritériumok és mutatók alapján határozzák meg azt, hogy környezeti szempontból mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak, akkor a különböző befektetési lehetőségek összehasonlításában tapasztalható nehézségek visszatartják a befektetőket a határokon átnyúló befektetésektől. Ezenkívül azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek Unió-szerte szeretnének befektetésekhez jutni, az egyes tagállamokban előírt különböző kritériumoknak kellene megfelelniük ahhoz, hogy megszerezzék a befektetéseket környezeti szempontból fenntarthatónak minősítő különböző címkéket. Az egységes kritériumok és mutatók hiánya a befektetéseket egy környezeti szempontból nem hatékony, és néhány esetben kontraproduktív irányba tereli, és ez a környezeti és fenntarthatósági célkitűzések teljesítésének elmaradását eredményezi. Ez a hiány ezért növelni fogja a költségeket, és komoly féket jelent majd a gazdasági szereplők számára, ami összességében akadályozni fogja őket abban, hogy hozzáférjenek a fenntartható befektetéseket kínáló, határokon átnyúló tőkepiacokra. Várhatóan további akadályok nehezítik a fenntartható projektekre irányuló tőkebevonási célból a határokon átnyúló tőkepiacokhoz való hozzáférést. Ezért a belső piac működését akadályozó tényezők megszüntetése, továbbá újbóli megjelenésük megelőzése érdekében uniós szinten össze kell hangolni azokat a kritériumokat és mutatókat, amelyek alapján meghatározható egy gazdasági tevékenység fenntarthatóságának mértéke. Az információk, mérőszámok és kritériumok ilyen összehangolását követően a gazdasági szereplők könnyebben tudnak majd a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeikhez forrásokat szerezni a határokon túlról is, mivel egységes kritériumok és mutatók alapján össze lehet hasonlítani a gazdasági tevékenységeiket annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható befektetések alapjául szolgáló eszközként válasszák őket. Ezáltal könnyebbé válik az Unión belül a befektetések határokon átnyúló bevonása.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Annak érdekében, hogy az Unió teljesítse környezetvédelmi és éghajlatpolitikai kötelezettségvállalásait, mozgósítani kell a magánbefektetéseket. E cél eléréséhez hosszú távú tervezésre, valamint a szabályozás stabilitására és kiszámíthatóságára van szükség a befektetők számára. A fenntartható befektetések egységes politikai keretének garantálása érdekében tehát fontos, hogy e rendelet rendelkezései a meglévő uniós jogszabályokra épüljenek.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Ezenkívül, ha a piaci szereplők semmilyen magyarázatot nem adnak a befektetőknek, hogy mivel járulnak hozzá a környezetvédelmi célkitűzésekhez azok a tevékenységek, amelyekbe befektetnek, vagy eltérő módon értelmezik a „fenntartható” gazdasági tevékenység fogalmát, akkor a befektetők számára aránytalan terhet fog jelenteni ezeknek a különböző pénzügyi termékeknek az ellenőrzése és összehasonlítása. A tapasztalatok szerint ez visszatartja a befektetőket a zöld pénzügyi termékekbe való befektetéstől. Emellett a befektetői bizalom hiánya jelentős mértékű káros hatást gyakorol a fenntartható befektetések piacára. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzeti szabályok vagy a probléma megoldását célzó országhatárokon belüli piacalapú kezdeményezések a belső piac széttagoltságához vezetnek. Ha a pénzügyi piaci szereplők közzéteszik, hogy az általuk környezetbarátnak tartott pénzügyi termékek milyen módon felelnek meg a környezetvédelmi célkitűzéseknek, és ezeknél a közzétételeknél Unió-szerte egységes kritériumokat alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy mi a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység, ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző tagállamokban kínált környezetbarát befektetési lehetőségeket. A befektetők az Unió egészében nagyobb bizalommal fektetnek majd zöld pénzügyi termékekbe, ami javítja a belső piac működését.
(10)  Ezenkívül, ha a piaci szereplők nem szolgáltatnak információt arról, hogy miként járulnak hozzá negatív vagy pozitív módon a környezetvédelmi célkitűzésekhez azok a tevékenységek, amelyekbe befektetnek, vagy ha magyarázatukban eltérő mérőszámokat és kritériumokat használnak egy gazdasági tevékenység környezeti szempontú fenntarthatóságának mértékekét illetően, akkor a befektetők számára aránytalan terhet fog jelenteni ezeknek a különböző pénzügyi termékeknek az ellenőrzése és összehasonlítása. A tapasztalatok szerint ez visszatartja a befektetőket a fenntartható pénzügyi termékekbe való befektetéstől. Emellett a befektetői bizalom hiánya jelentős mértékű káros hatást gyakorol a fenntartható befektetések piacára. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzeti szabályok vagy a probléma megoldását célzó országhatárokon belüli piacalapú kezdeményezések a belső piac széttagoltságához vezetnek. Ha a pénzügyi piaci szereplők közzéteszik, hogy az általuk környezetbarátnak tartott pénzügyi termékek milyen módon felelnek meg a környezetvédelmi célkitűzéseknek, és ezeknél a közzétételeknél Unió-szerte egységes kritériumokat alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy mi a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység, ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző tagállamokban kínált befektetési lehetőségek környezeti hatását, és arra ösztönzi a befektetést fogadó vállalatokat, hogy tegyék üzleti modelljeiket fenntarthatóbbá. A befektetők az Unió egészében nagyobb bizalommal fektetnek majd zöld pénzügyi termékekbe, ami javítja a belső piac működését.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Érdemi környezeti és szélesebb körű fenntarthatósági hatás elérése, a pénzügyi piacok szereplői és más érintettek szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a fenntartható tevékenységeket finanszírozó európai pénzügyi piacok növekedésének elősegítése érdekében a taxonómiának harmonizált, összehasonlítható és egységes kritériumokon és mutatókon kell alapulnia, beleértve legalább a körforgásos gazdaság mutatóit. Ezeket a mutatókat össze kell hangolni az egységes életciklus-értékelés módszertanával, és alkalmazni kell az uniós szabályozási kezdeményezésekben. E mutatóknak kell a gazdasági tevékenységek, a befektetési kockázatok és a környezetre gyakorolt hatás vizsgálatának alapját képezniük. Kerülni kell a szabályozások közötti átfedéseket, amelyek nem lennének összhangban a minőségi jogalkotás elvével, és amelyeket nem arányosan, az egységes terminológia és az egyértelmű szabályozási keret létrehozásának céljával alkalmaznának. El kell kerülni a hatóságokra és a pénzügyi intézményekre háruló felesleges terheket is. Ugyanebben az összefüggésben a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmazási körét és használatát, valamint a más kezdeményezésekkel való kapcsolatot egyértelműen meg kell határozni a taxonómia és a vonatkozó kritériumok hatálybalépése előtt. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó harmonizált kritériumok meghatározásakor figyelembe kell venni a tagállamok és az Unió közötti hatáskörmegosztást a különböző szakpolitikai területeken. E rendelet követelményeit arányosan kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott kis méretű és nem összetett intézményekre.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  A mutatókat harmonizálni kell a meglévő kötelezettségvállalások, többek között például a Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az OECD munkája alapján, és a szén-dioxid-, illetve más kibocsátásoknak a biológiai sokféleségre, hulladéktermelésre, az energia és megújuló energia felhasználására, a nyersanyagokra, vízre, valamint a közvetlen és közvetett földhasználatra gyakorolt környezeti hatásait kell kifejezniük a körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszeréről szóló (COM(2018)0029) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló (COM(2015)0614) bizottsági közleményben, valamint „Erőforrás-hatékonyság: elmozdulás a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i európai parlamenti állásfoglalásban (2014/2208(INI)) meghatározottak szerint. Ezenkívül a mutatókat az Európai Bizottság „A körforgásos gazdaság finanszírozásának támogatása” nevű szakértői csoportjának ajánlásait is figyelembe véve kell kialakítani. A Bizottságnak értékelnie kell, hogyan integrálható e szakértői csoport munkája a technikai szakértői csoportba (TEG). A mutatóknak figyelembe kell venniük a nemzetközileg elismert fenntarthatósági normákat.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A belső piac működését jelenleg akadályozó tényezők megszüntetése és újbóli megjelenésük megelőzése érdekében a tagállamoknak a környezeti szempontból fenntartható befektetés egységes fogalmát kell használniuk, amikor a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények megjelölése céljából nemzeti szinten meghatározzák a piaci szereplőkre vonatkozó követelményeket. Hasonló okokból, ha egy alapkezelő vagy egy intézményi befektető azt állítja magáról, hogy környezetvédelmi célkitűzéseket szolgál, az erre vonatkozó magyarázat közzétételekor neki is a környezeti szempontból fenntartható befektetésnek ugyanazt a fogalmát kell használnia.
(11)  A belső piac működését jelenleg akadályozó tényezők megszüntetése és újbóli megjelenésük megelőzése érdekében a tagállamoknak és az Uniónak a befektetések környezeti fenntarthatóságának mértékét illetően egységes fogalmat kell használniuk, amikor a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények megjelölése céljából nemzeti szinten meghatározzák a piaci szereplőkre vonatkozó követelményeket. Hasonló okokból, ha egy alapkezelő vagy egy intézményi befektető azt állítja magáról, hogy környezetvédelmi célkitűzéseket szolgál, az erre vonatkozó magyarázat közzétételekor neki is a környezeti szempontból fenntartható befektetésnek ugyanazt a fogalmát, valamint a környezeti hatások számításánál ugyanazokat a mutatókat, mérőszámokat és kritériumokat kell használnia.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek kritériumainak megállapítása arra ösztönözheti a cégeket, hogy önkéntes alapon tájékoztatást tegyenek közzé a weboldalukon az általuk folytatott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről. Ez a tájékoztatás nemcsak abban segíti a pénzügyi piacokon érintett szereplőket, hogy könnyebben megállapíthassák, mely cégek folytatnak környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket, hanem azt is megkönnyíti e cégek számára, hogy forrásokat szerezzenek saját zöld tevékenységeikhez.
(12)  A tevékenységek környezeti hatására vonatkozó tájékoztatás segíti a pénzügyi piacokon érintett szereplőket, hogy könnyebben megállapíthassák és meghatározhassák a cégek által végzett gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatóságának mértékét, és megkönnyíti a cégek számára, hogy forrásokat szerezzenek.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek uniós osztályozási rendszerének ezért támogatnia kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést. Az említett befektetések lehetővé tételét célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokon alapuló egységes jogi követelményekre van szükség annak meghatározásához, hogy mi minősül környezeti szempontból fenntartható befektetésnek.
(13)  A gazdasági tevékenységek környezeti hatását meghatározása szempontjából releváns uniós mutatóknak ezért támogatniuk kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést, valamint más gazdasági, szabályozói és prudenciális intézkedések alapját kell képezniük. A negatív környezeti hatásokkal járó befektetésekről a pozitív környezeti hatásokkal járó befektetésekre való átállás előmozdítását célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként olyan egységes jogi követelményekre van szükség, amelyek a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó egységes kritériumokon és a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatókon alapulnak.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A fenntartható fejlesztési célok unióbeli elérésével összefüggésben, az olyan szakpolitikai döntések, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása, hatékonynak bizonyultak az állami kiadások mellett a magánbefektetések fenntartható befektetések felé történő irányításához. Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet27 azt tűzte ki célul, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások aránya az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végrehajtott infrastrukturális és innovációs projektek esetében 40 % legyen. A gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának egységes kritériumai erősíthetik az Unió hasonló, az éghajlatváltozással kapcsolatos vagy egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket szolgáló beruházásokat támogató jövőbeli kezdeményezéseit.
(14)  A fenntartható fejlesztési célok unióbeli elérésével összefüggésben, az olyan szakpolitikai döntések, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása, hatékonyak lehetnek az állami kiadások mellett a magánbefektetések mozgósításához és fenntartható befektetések felé történő irányításához. Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet27 azt tűzte ki célul, hogy az éghajlattal kapcsolatos horizontális beruházások aránya az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végrehajtott infrastrukturális és innovációs projektek esetében 40% legyen. A gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának egységes kritériumai és a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatók erősíthetik az Unió hasonló, az éghajlatváltozással kapcsolatos vagy egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket szolgáló beruházásokat mozgósító jövőbeli kezdeményezéseit.
__________________
__________________
27Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2396 rendelete (2017. december 13.) az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időbeli hatályának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 34. o.).
27Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2396 rendelete (2017. december 13.) az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időbeli hatályának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 34. o.).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Annak elkerülése érdekében, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység fogalmának eltérő értelmezése a piac széttagoltságát vagy a fogyasztói érdekek megsértését eredményezze, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokra kell épülniük azoknak a nemzeti követelményeknek, amelyeket a piaci szereplőknek teljesíteniük kell, ha környezeti szempontból fenntarthatóként szeretnék forgalmazni pénzügyi termékeket vagy vállalati kötvényeket. E piaci szereplők közé tartoznak azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek „zöld” pénzügyi termékeket kínálnak, illetve azok a nem pénzügyi társaságok, amelyek „zöld” vállalati kötvényeket bocsátanak ki.
(15)  Annak elkerülése érdekében, hogy a gazdasági tevékenység környezeti fenntarthatóságát illető eltérő értelmezések a piac széttagoltságát vagy a fogyasztói érdekek megsértését eredményezze, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokra kell épülniük azoknak a nemzeti követelményeknek, amelyeket a piaci szereplőknek teljesíteniük kell, ha – az e rendeletben meghatározottak szerint –környezeti szempontból fenntarthatóként szeretnék forgalmazni pénzügyi termékeket vagy vállalati kötvényeket. E piaci szereplők közé tartoznak azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek fenntartható pénzügyi termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, illetve azok a nem pénzügyi társaságok, amelyek fenntartható vállalati kötvényeket bocsátanak ki.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A tájékoztatási kötelezettség megkerülésének megelőzése érdekében az említett kötelezettségnek akkor is fenn kell állnia, ha a pénzügyi termékeket a környezeti szempontból fenntartható befektetésekhez hasonló jellemzőkkel rendelkezőként kínálják, beleértve azokat is, amelyek tágabban értelmezett környezetvédelmi céllal rendelkeznek. Nem indokolt előírni a pénzügyi piaci szereplők számára azt, hogy csak olyan, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektethetnek be, amelyek az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumok alapján minősülnek annak. A Bizottság szakmai átvilágítási kritériumok kiegészítésére vagy aktualizálására irányuló munkáját segítendő, arra kell ösztönözni őket, hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely nem tesz eleget a szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg.
(17)  A tájékoztatási kötelezettség megkerülésének megelőzése érdekében az említett kötelezettségnek akkor is fenn kell állnia minden pénzügyi termékekre nézve, amelyet a környezeti szempontból fenntartható befektetésekhez hasonló jellemzőkkel rendelkezőként kínálnak, beleértve azokat is, amelyek tágabban értelmezett környezetvédelmi céllal rendelkeznek. Nem indokolt előírni a pénzügyi piaci szereplők számára azt, hogy csak olyan, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektethetnek be, amelyek az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumok alapján minősülnek annak. A Bizottság szakmai átvilágítási kritériumok kiegészítésére vagy aktualizálására irányuló munkáját segítendő, arra kell ösztönözni a pénzügyi piaci szereplőket és más szereplőket, hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni pénzügyi termékeiket, mivel az általuk finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan még nem határozták meg a szakmai átvilágítási kritériumokat.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Annak meghatározása érdekében, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, meg kell állapítani a környezeti célkitűzések teljes körű listáját.
(18)  Annak meghatározása érdekében, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható, meg kell állapítani a környezeti célkitűzések környezeti hatásokat mérő mutatókon alapuló, teljes körű listáját, figyelembe véve annak a teljes ipari értékláncra gyakorolt hatását, és biztosítva a koherenciát a meglévő uniós jogszabályokkal, például a tiszta energiáról szóló jogszabálycsomaggal.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Minden egyes környezetvédelmi célkitűzésnél egységes kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, mikor mondható el egy gazdasági tevékenységről, hogy jelentős mértékben hozzájárul az adott célkitűzéshez. Az egységes kritériumok egyik elemének kell lennie annak, hogy a tevékenység nem sértheti súlyosan az e rendeletben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ezzel elkerülhető, hogy egy befektetés környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősüljön, miközben a befektetések előnyeit élvező gazdasági tevékenységek a környezetvédelmi célkitűzéshez való hozzájárulásuk mértékénél jóval nagyobb kárt okoznak a környezetben. A „jelentős mértékű hozzájárulás” és a „nem okoz súlyos sérelmet” feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló befektetések valóban hozzájáruljanak a környezetvédelmi célkitűzésekhez.
(20)  Minden egyes környezetvédelmi célkitűzésnél harmonizált mutatók által szolgáltatott információkon alapuló egységes kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, mikor mondható el egy gazdasági tevékenységről, hogy jelentős mértékben hozzájárul az adott célkitűzéshez. Az egységes kritériumok egyik elemének kell lennie annak, hogy a tevékenység nem sértheti súlyosan az e rendeletben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ezzel elkerülhető, hogy egy befektetés környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősüljön, miközben a befektetések előnyeit élvező gazdasági tevékenységek a környezetvédelmi célkitűzéshez való hozzájárulásuk mértékénél jóval nagyobb kárt okoznak a környezetben. A „jelentős mértékű hozzájárulás” és a „nem okoz súlyos sérelmet” feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló befektetések valóban hozzájáruljanak a környezetvédelmi célkitűzésekhez.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A gazdasági tevékenységek környezeti hatásának felméréséhez szükséges speciális technikai részletek, valamint a tudomány és a technológia gyorsan változó jellege miatt a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat a változások tükrében rendszeresen módosítani kell. Annak céljából, hogy a kritérium naprakészek legyenek, a tudományos adatok, valamint a szakértők, illetve az érdekelt felek visszajelzései alapján a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesebben kell meghatározni, és rendszeresen kell aktualizálni a jelentős mértékű hozzájárulásra és a súlyos sérelemre vonatkozó feltételeket. Ennek érdekében a Bizottságnak a különböző gazdasági tevékenységekre részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített szakmai átvilágítási kritériumokat kell megállapítania egy különböző érdekelt felekből álló, a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform szakmai hozzájárulása alapján.
(22)  A gazdasági tevékenységek környezeti hatásának felméréséhez szükséges speciális technikai részletek, valamint a tudomány és a technológia gyorsan változó jellege miatt a gazdasági tevékenységek környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó kritériumokat a változások tükrében rendszeresen módosítani kell. Annak céljából, hogy a kritériumok és mutatók naprakészek legyenek, a tudományos adatok, valamint a szakértők, illetve az érdekelt felek visszajelzései alapján a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesebben kell meghatározni, és rendszeresen kell aktualizálni a jelentős mértékű hozzájárulásra és a súlyos sérelemre vonatkozó feltételeket. Ennek érdekében a Bizottságnak a különböző gazdasági tevékenységekre részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített szakmai átvilágítási kritériumokat és egy sor harmonizált mutatót kell megállapítania egy különböző érdekelt felekből álló, a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform szakmai hozzájárulása alapján.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek negatív hatást gyakorolnak a környezetre, és e negatív hatás csökkentésével jelentős mértékben hozzá lehet járulni egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknél a gazdasági tevékenységeknél helyénvaló olyan szakmai átvilágítási kritériumokat megállapítani, amelyek egyebek mellett az ágazati átlaggal összehasonlítva követelik meg a környezeti teljesítmény jelentős javítását. Ezeknek a kritériumoknak az adott gazdasági tevékenység hosszú távú hatását is figyelembe kell venniük.
(23)  Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek negatív hatást gyakorolnak a környezetre, és e negatív hatás csökkentésével jelentős mértékben hozzá lehet járulni egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknél a gazdasági tevékenységeknél helyénvaló olyan szakmai átvilágítási kritériumokat megállapítani, amelyek egyebek mellett az ágazati átlaggal összehasonlítva követelik meg a környezeti teljesítmény jelentős javítását annak megállapítása érdekében, hogy a tevékenység jelentős mértékben hozzájárulhat-e egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknek a kritériumoknak az adott gazdasági tevékenység hosszú távú (vagyis 3 éven túli) hatását is figyelembe kell venniük, különösen a termékek és szolgáltatások környezeti előnyeit, valamint a köztes termékek hozzájárulását, és így értékelniük kell a gyártás és a felhasználás valamennyi szakaszának hatását a teljes értéklánc és életciklus során.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Nem tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak az olyan gazdasági tevékenység, amely több kárt okoz a környezetben, mint amennyi előny származik belőle. A szakmai átvilágítási kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy milyen alapvető követelmények szükségesek egyéb célkitűzések súlyos megsértésének elkerüléséhez. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál és aktualizálásánál a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett kritériumok a rendelkezésre álló tudományos adatokra épüljenek, és rendszeresen frissüljenek. Ha a tudományos értékelés nem teszi lehetővé a kockázat megfelelő bizonyossággal történő meghatározását, akkor az EUMSZ 191. cikkével összhangban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.
(24)  Nem tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak az olyan gazdasági tevékenység, amelyből nem származik tiszta környezetvédelmi haszon. A szakmai átvilágítási kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy milyen alapvető követelmények szükségesek egyéb célkitűzések súlyos megsértésének elkerüléséhez. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál és aktualizálásánál a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett kritériumok észszerűek és arányosak legyenek, valamint a rendelkezésre álló tudományos adatokra épüljenek, és figyelembe vegyék a technológiák teljes értékláncát és életciklusát. Biztosítani kell továbbá, hogy rendszeresen frissüljenek. Ha a tudományos értékelés nem teszi lehetővé a kockázat megfelelő bizonyossággal történő meghatározását, akkor az EUMSZ 191. cikkével összhangban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó uniós jogot, illetve az Unió már létező nem jogalkotási aktusait, ideértve a következőket: a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet37, az Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere38, az Unió zöld közbeszerzési kritériumai39, illetve a termékek és szervezetek környezeti lábnyomára vonatkozó szabályok40 tekintetében folyó munka. A gazdasági tevékenységek más szempontú meglévő osztályozási rendszereivel való szükségtelen összegyeztethetetlenség elkerülése érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi iparra vonatkozó statisztikai osztályozási rendszereket is, ezen belül a környezetvédelmi tevékenységek és kiadások osztályozási rendszerét (DEA), illetve az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszerét (CReMA)41.
(25)  A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó uniós jogot, illetve az Unió már létező nem jogalkotási aktusait, ideértve a következőket: a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet37, az Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere38, az Unió zöld közbeszerzési kritériumai39, a Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformja, az európai életciklus-értékelési platform, illetve a termékek és szervezetek környezeti lábnyomára vonatkozó szabályok tekintetében folyó munka40. A gazdasági tevékenységek más szempontú meglévő osztályozási rendszereivel való szükségtelen összegyeztethetetlenség elkerülése érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi iparra vonatkozó statisztikai osztályozási rendszereket is, ezen belül a környezetvédelmi tevékenységek és kiadások osztályozási rendszerét (DEA), illetve az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszerét (CReMA)41.
__________________
__________________
37Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).
37Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).
38Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1–45. o.).
38Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1–45. o.).
39A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés SEC(2008) 2124 SEC(2008) 2125 SEC(2008) 2126 /* COM/2008/0400 végleges.
39A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés SEC(2008) 2124 SEC(2008) 2125 SEC(2008) 2126 /* COM/2008/0400 végleges.
40A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1–210. o.).
40A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1–210. o.).
41Az Európai Parlament és a Tanács 538/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendeletet módosításáról, 4. és 5. melléklet (HL L 158., 2014.5.27.).
41Az Európai Parlament és a Tanács 538/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendeletet módosításáról, 4. és 5. melléklet (HL L 158., 2014.5.27.).
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie az infrastrukturális ágazat sajátosságait, illetve a költség-haszon elemzés során figyelembe kell vennie a környezeti, társadalmi és gazdasági externáliákat. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek, így például az OECD munkáját, a vonatkozó uniós jogszabályokat és előírásokat, ideértve a következőket: a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv42, a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv43 a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv44, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv45, a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv46, illetve a jelenlegi módszertant. Ilyen értelemben a szakmai átvilágítási kritériumoknak abban kell támogatniuk a megfelelő irányítási keretrendszereket, hogy a beruházás életciklusának minden szakaszában magukba foglalják az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvekben47 meghatározott környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.
(26)  A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a különféle ágazatok sajátosságait, illetve a költség-haszon elemzés során figyelembe kell vennie a környezeti, társadalmi és gazdasági externáliákat. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek, így például az OECD munkáját, a vonatkozó uniós jogszabályokat és előírásokat, ideértve a következőket: a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv42, a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv43 a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv44, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv45, a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv46, illetve a jelenlegi módszertant. Ilyen értelemben a szakmai átvilágítási kritériumoknak és mutatóknak abban kell támogatniuk a megfelelő irányítási keretrendszereket, hogy a beruházás életciklusának minden szakaszában magukba foglalják az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvekben47 meghatározott környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.
__________________
__________________
42Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
42Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
43Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról, (HL L 26., 2012.1.28. 1. o.).
43Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról, (HL L 26., 2012.1.28. 1. o.).
44Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
44Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
45Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
45Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
46Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
46Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
47 https://www.unpri.org/download?ac=1534.
47 https://www.unpri.org/download?ac=1534.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  A szakmai átvilágítási kritériumok meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az olyan tevékenységeket előmozdító átmeneti intézkedéseket is, amelyek támogatják a fenntarthatóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést. A környezeti szempontból fenntartható vagy legalábbis környezetvédelmi szempontból nem problematikus státuszra való gyors áttérés érdekében ösztönzőket kell nyújtani azon vállalkozások számára, amelyek jelenleg a környezetre rendkívül káros gazdasági tevékenységet folytatnak. A szakmai átvilágítási kritériumoknak ösztönözniük kell az ilyen áttérési folyamatot, amennyiben erre sor kerül. Amennyiben az adott káros tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része bizonyíthatóan elkötelezi magát erre az áttérésre, az átvilágítási kritériumok ezt figyelembe vehetik. Az áttérésre irányuló komoly erőfeszítések bizonyíthatók többek között tartós kutatási és fejlesztési erőfeszítésekkel, az új és környezeti szempontból fenntarthatóbb technológiákkal kapcsolatos nagyszabású beruházási projektekkel vagy legalább a végrehajtás korai szakaszában lévő konkrét áttérési tervekkel.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek forrásszerzésénél a versenytorzulás elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak biztosítaniuk kell azt, hogy egy adott ágazatban valamennyi érintett gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősülhessen – és egyenlő elbánásban is részesülhessen –, ha azonos módón járul hozzá az e rendeletben meghatározott egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ágazatonként változó lehet azonban annak mértéke, hogy egy tevékenység mennyire képes hozzájárulni a környezetvédelmi célkitűzésekhez, amit a kritériumoknak is tükrözniük kell. Az említett kritériumok azonban egy-egy ágazatban nem hozhatnak bizonyos gazdasági tevékenységeket másokkal szemben igazságtalanul hátrányos helyzetbe, ha az előbbiek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, mint az utóbbiak.
(27)  A környezeti szempontból fenntartható innováció ösztönzése és a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek forrásszerzésénél a versenytorzulás elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a makroágazatokban (például a NACE-ágazatokban, mint amilyen a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás és a légkondicionálás, az építőipari, a közlekedési és a raktározási szolgáltatások) valamennyi érintett gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősülhessen – és egyenlő elbánásban is részesülhessen –, ha azonos módon járul hozzá az e rendeletben meghatározott egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez, miközben nem sérti súlyosan a 3. és 12. cikk szerinti egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ágazatonként változó lehet azonban annak mértéke, hogy egy tevékenység mennyire képes hozzájárulni a környezetvédelmi célkitűzésekhez, amit az átvilágítási kritériumoknak is tükrözniük kell. Az említett kritériumok azonban egy-egy gazdasági makroágazatban nem hozhatnak bizonyos gazdasági tevékenységeket másokkal szemben igazságtalanul hátrányos helyzetbe, ha az előbbiek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, mint az utóbbiak, miközben nem sértik súlyosan a 3. és 12. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)  A környezeti szempontból fenntartható tevékenységek a teljes értékláncon belül kifejlesztett technológiák és termékek eredményei. Ezért a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a teljes értéklánc szerepét a nyersanyagok feldolgozásától kezdve a végtermékig és annak hulladékfázisáig a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek végső meghatározása során.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
27 b preambulumbekezdés (új)
(27b)   A jól működő értékláncok megzavarásának elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket több gazdasági szereplő által kifejlesztett technológiák és termékek teszik lehetővé.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó, említett kritériumok elfogadása vajon nem jár-e eszközök meg nem térülésével, vagy nem eredményez-e összeegyeztethetetlen ösztönzőket, illetve lehet-e valamilyen negatív hatása a pénzügyi piacok likviditására.
(28)  A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak fel kell mérnie az áttérés azon lehetséges kockázatát, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó, említett kritériumok elfogadásának üteme vajon nem jár-e eszközök meg nem térülésével, vagy nem eredményez-e összeegyeztethetetlen ösztönzőket.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetéseket a környezetvédelmi célkitűzéseket leginkább pozitív módon befolyásoló gazdasági tevékenységek felé irányítsa, a Bizottságnak elsődlegesen azon gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumait kell megállapítania, amelyek potenciálisan a legjobban hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez.
(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetéseket a környezetvédelmi célkitűzéseket leginkább pozitív módon befolyásoló gazdasági tevékenységek felé irányítsa, a Bizottságnak elsődlegesen azon gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumait kell megállapítania, amelyek potenciálisan a legjobban hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez. Az átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a projektek eredményeit, hogy megkönnyítsék az új technológiák azonosítását és kifejlesztését, valamint megfelelően figyelembe vegyék e technológiák skálázhatóságát.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  Megfelelő szakmai átvilágítási kritériumokat lehet megállapítani a közlekedési ágazat számára, beleértve a mobil eszközöket is, és ennek során figyelembe kell venni azt, hogy a közlekedési ágazat, beleértve a nemzetközi szállítmányozást, közel 26 %-kal részesedik az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában. Ahogy a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervből48 is kiderül, az uniós közlekedési ágazatban évente mintegy 30 %-os fenntartható fejlesztési beruházási többletigény mutatkozik, egyebek mellett a modális váltás és a közlekedésszervezés ösztönzésével a villamosítás növelése vagy a kevésbé szennyező közlekedési módokra történő áttérés révén.
(31)  Megfelelő szakmai átvilágítási kritériumokat lehet megállapítani a közlekedési ágazat számára, beleértve a mobil eszközöket is, és ennek során figyelembe kell venni a technológiák teljes életciklusát és azt, hogy a közlekedési ágazat, beleértve a nemzetközi szállítmányozást, közel 26%-kal részesedik az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában. Ahogy a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervből48 is kiderül, az uniós közlekedési ágazatban évente mintegy 30%-os fenntartható fejlesztési beruházási többletigény mutatkozik, egyebek mellett a modális váltás és a közlekedésszervezés ösztönzésével a villamosítás növelése vagy a kevésbé szennyező közlekedési módokra történő áttérés révén.
__________________
__________________
48 COM(2018) 97 final.
48 COM(2018) 97 final.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Különösen fontos, hogy a Bizottság a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásának előkészítésekor a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban folytassa le a megfelelő konzultációkat. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapítási és aktualizálási folyamatába be kell vonni az érdekelt feleket, és figyelembe kell venni az érintett területeken bizonyítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakértők tanácsát. Ennek érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot. A platformnak az állami és a magánszektort egyaránt képviselő szakemberekből kell állnia. Az állami szektor képviselői közé be kell vonni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az európai felügyeleti hatóságok és az Európai Beruházási Bank szakértőit. A magánszektor szakértői közé be kell vonni az érdekelt felek képviselőit, beleértve a pénzügyi piaci szereplőket, egyetemeket, kutatóintézeteket, egyesületeket és szervezeteket. A platformnak a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozására, elemzésére és felülvizsgálatára vonatkozó tanácsokat kell adnia a Bizottságnak, többek között arra vonatkozóan, hogy milyen potenciális hatást gyakorolnak azon eszközök értékelésére, amelyeket a szakmai átvilágítási kritériumok elfogadása előtt a jelenlegi piaci gyakorlat értelmében zöld eszköznek tekintettek. A platformnak tanácsot kell adnia továbbá a Bizottságnak arra vonatkozóan is, hogy vajon a szakmai átvilágítási kritériumok megfelelőek-e ahhoz, hogy a fenntartható befektetések könnyítését célzó későbbi uniós szakpolitikai kezdeményezésekben is felhasználják őket.
(32)  Különösen fontos, hogy a Bizottság a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásának előkészítésekor a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban folytassa le a megfelelő konzultációkat. A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapítási és aktualizálási folyamatába be kell vonni az érdekelt feleket, és figyelembe kell venni a tudományos bizonyítékokat, a bevált gyakorlatokat, valamint a már elvégzett munkát és a meglévő szervezeteket, nevezetesen az Európai Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformját, és az érintett területeken bizonyítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakértők tanácsát. Ennek érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot. A platformnak az állami és a magánszektort egyaránt képviselő szakemberek széles köréből kell állnia, hogy biztosított legyen valamennyi érintett szektor sajátosságainak megfelelő figyelembevétele. Az állami szektor képviselői közé be kell vonni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a nemzeti környezetvédelmi ügynökségek, az európai felügyeleti hatóságok, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport és az Európai Beruházási Bank szakértőit. A magánszektor szakértői közé be kell vonni az érdekelt felek képviselőit, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi piaci szereplőket, a reálgazdaság képviselőit, akik az ágazatok széles körét képviselik, egyetemeket, kutatóintézeteket, egyesületeket és szervezeteket. Szükség esetén a platform számára lehetővé kell tenni azt, hogy nem tagoktól tanácsot kérjen. A platformnak a szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók kidolgozására, elemzésére és felülvizsgálatára vonatkozó tanácsokat kell adnia a Bizottságnak, többek között arra vonatkozóan, hogy milyen potenciális hatást gyakorolnak azon eszközök értékelésére, amelyeket a szakmai átvilágítási kritériumok elfogadása előtt a jelenlegi piaci gyakorlat értelmében fenntarthatónak tekintettek. A platformnak tanácsot kell adnia továbbá a Bizottságnak arra vonatkozóan is, hogy vajon a szakmai átvilágítási kritériumok és mutatók megfelelőek-e ahhoz, hogy a fenntartható befektetések könnyítését célzó későbbi uniós szakpolitikai kezdeményezésekben is felhasználják őket. A platformnak tanácsot kell adnia a Bizottságnak a vállalatok és pénzügyi piaci szereplők fenntarthatósági beszámolási standardjainak és integrált jelentéstételi standardjainak kidolgozásával kapcsolatosan, többek között a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálata révén.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Az e rendeletben meghatározott követelmények részletezése, különösen pedig a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített arra vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása érdekében, hogy a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából mit jelent a jelentős mértékű hozzájárulás és a súlyos sérelem, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel kell felruházni a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében említett szakmai átvilágítási kritériumok vonatkozásában. Kül