Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/0332(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0288/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0288/2018

Viták :

PV 22/10/2018 - 16
CRE 22/10/2018 - 16
PV 27/03/2019 - 23
CRE 27/03/2019 - 23

Szavazatok :

PV 23/10/2018 - 7.13
CRE 23/10/2018 - 7.13
A szavazatok indokolása
PV 28/03/2019 - 8.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0397
P8_TA(2019)0320

Elfogadott szövegek
PDF 389kWORD 145k
2019. március 28., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Az emberi fogyasztásra szánt víz minősége ***I
P8_TA-PROV(2019)0320A8-0288/2018

Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2017)0753 – C8-0019/2018 – 2017/0332(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0753),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0019/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a cseh képviselőház, az ír parlament, az osztrák szövetségi tanács és az Egyesült Királyság Alsóháza által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 12-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. május 16-i véleményére(2),

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2018. május 18-i levélre,

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0288/2018),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(4), figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 161, 187, 206 és 213
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A 98/83/EK irányelv jogi keretet hozott létre annak érdekében, hogy a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által óvja az emberi egészséget az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól. Ennek az irányelvnek ugyanezt a célt kell szolgálnia. E cél érdekében uniós szinten van szükség azoknak a minimumkövetelményeknek a meghatározására, amelyeknek az e célra szánt víznek meg kell felelnie. A tagállamoknak meg kell hozniuk az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz mentes legyen bármiféle mikroorganizmustól és parazitától, valamint olyan anyagoktól, amelyek akár veszélyt is jelenhetnek az emberi egészségre nézve, és biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz megfeleljen az említett minimumkövetelményeknek.
(2)  A 98/83/EK irányelv jogi keretet hozott létre annak érdekében, hogy a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által óvja az emberi egészséget az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól. Ennek az irányelvnek ugyanezt a célt kell szolgálnia, és mindenki számára biztosítania kell az ilyen vízhez való egyetemes hozzáférést az Unióban. E cél érdekében uniós szinten van szükség azoknak a minimumkövetelményeknek a meghatározására, amelyeknek az e célra szánt víznek meg kell felelnie. A tagállamoknak meg kell hozniuk minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz mentes legyen bármiféle mikroorganizmustól és parazitától, valamint olyan anyagoktól, amelyek akár veszélyt is jelenhetnek az emberi egészségre nézve, és biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz megfeleljen az említett minimumkövetelményeknek.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   A Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i közleményével összhangban ezen irányelvnek arra kell törekednie, hogy ösztönözze a vízi erőforrások hatékony felhasználását és a fenntarthatóságot, ezáltal teljesítve a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseket.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
(2b)   Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2010. július 28-án elismerte a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való emberi jogot, így a tiszta ivóvízhez való hozzáférés nem korlátozható amiatt, hogy a végfelhasználó nem tudja azt megfizetni.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
2 c preambulumbekezdés (új)
(2c)   Összhangot kell teremteni az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve1a és ezen irányelv között.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
2 d preambulumbekezdés (új)
(2d)   Az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek tükrözniük kell a vízszolgáltatók nemzeti helyzetét és körülményeit a tagállamokban.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A természetes ásványvizeket és a gyógyszernek minősülő vizeket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatálya alól, mivel a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv68, illetve a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv69 foglalkozik az ilyen vizekkel. Azonban a 2009/54/EK irányelv a természetes ásványvizekre és a forrásvizekre egyaránt vonatkozik, és csak az ásványvizeket kell kizárni ezen irányelv hatálya alól. A 2009/54/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a forrásvizeknek meg kell felelniük ezen irányelv előírásainak. Az emberi fogyasztásra szánt, palackozott vagy tartályokba töltött, értékesítésre, illetve valamely élelmiszer gyártásában, készítésében vagy kezelésére való felhasználásra szánt víznek meg kell felelnie ezen irányelv előírásainak a megfelelési helyen (a csapban), és onnantól a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet70 2. cikke második albekezdésének megfelelően élelmiszernek kell tekintetni.
(3)  A természetes ásványvizeket és a gyógyszernek minősülő vizeket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatálya alól, mivel a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv68, illetve a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv69 foglalkozik az ilyen vizekkel. Azonban a 2009/54/EK irányelv a természetes ásványvizekre és a forrásvizekre egyaránt vonatkozik, és csak az ásványvizeket kell kizárni ezen irányelv hatálya alól. A 2009/54/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a forrásvizeknek meg kell felelniük ezen irányelv előírásainak. Ez a kötelezettség azonban nem terjeszthető ki az ezen irányelv I. mellékletének A. részében szereplő mikrobiológiai paraméterekre. Az emberi fogyasztásra szánt, közüzemi vízellátásból vagy magánkutakból származó, palackozott vagy tartályokba töltött, értékesítésre, illetve valamely élelmiszer gyártásában, készítésében vagy kezelésére való felhasználásra szánt víznek a főszabály szerint továbbra is meg kell felelnie ezen irányelv előírásainak a megfelelési helyen, és onnantól a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet70 2. cikke második albekezdésének megfelelően élelmiszernek kell tekinteni. Az alkalmazandó élelmiszer-biztonsági követelmények tiszteletben tartása esetén a nemzeti hatóságoknak hatáskört kell kapniuk arra, hogy engedélyezzék a víz élelmiszer-feldolgozó ágazatban való újrafelhasználását.
_________________
_________________
68 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (átdolgozás) (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).
68 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (átdolgozás) (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).
69 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
69 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
70 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
70 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A vízhez való jogról szóló európai polgári kezdeményezés („Right2Water”)71 lezárását követően uniós szintű nyilvános konzultáció indult, és a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében sor került a 98/83/EK irányelv értékelésére72. Ennek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a 98/83/EK irányelv bizonyos rendelkezéseit naprakésszé kell tenni. Négy fejlesztendő területet azonosítottak, nevezetesen a minőséget meghatározó számszerű értékek listáját, a kockázatalapú megközelítésre való korlátozott hagyatkozást, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések pontatlanságát, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő anyagok jóváhagyási rendszerei közötti egyenlőtlenségeket. Ezen túlmenően a vízhez való joggal kapcsolatos európai polgári kezdeményezés külön problémaként azonosította azt a tényt, hogy a lakosság egy része – különösen a társadalom perifériáján – nem fér hozzá emberi fogyasztásra szánt vízhez, pedig ez szerepel az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljai között (6. célkitűzés). Az utolsó megoldandó kérdés pedig a vízügyi infrastruktúra karbantartására és felújítására irányuló beruházások alacsony szintjére visszavezethető vízszivárgással kapcsolatos tudatosság hiánya; amire az Európai Számvevőszék vízügyi infrastruktúráról szóló különjelentése73 is rámutatott.
(4)  A vízhez való jogról szóló európai polgári kezdeményezés („Right2Water”)71 – amely felszólította az Uniót, hogy fokozza a vízhez való egyetemes hozzáférés elérésére irányuló erőfeszítéseit – lezárását követően uniós szintű nyilvános konzultáció indult, és a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében sor került a 98/83/EK irányelv72 értékelésére. Ennek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a 98/83/EK irányelv bizonyos rendelkezéseit naprakésszé kell tenni. Négy fejlesztendő területet azonosítottak, nevezetesen a minőséget meghatározó számszerű értékek listáját, a kockázatalapú megközelítésre való korlátozott hagyatkozást, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések pontatlanságát, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő anyagok jóváhagyási rendszerei közötti egyenlőtlenségeket, valamint ennek emberi egészséget érintő következményeit. Ezen túlmenően a vízhez való joggal kapcsolatos európai polgári kezdeményezés külön problémaként azonosította azt a tényt, hogy a lakosság egy része – a kiszolgáltatott és a társadalom perifériájára szorult csoportokkorlátozottan vagy nem férnek hozzá emberi fogyasztásra szánt, megfizethető árú vízhez, pedig ez szerepel az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljai értelmében vállalt kötelezettségek között (6. célkitűzés). Ezzel összefüggésben az Európai Parlament elismerte, hogy mindenkinek joga van az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférésre az Unióban. Az utolsó megoldandó kérdés pedig a vízügyi infrastruktúra karbantartására és felújítására irányuló beruházások alacsony szintjére, valamint a vízhálózatok olykor elégtelen ismeretére visszavezethető vízszivárgással kapcsolatos tudatosság hiánya, amire az Európai Számvevőszék vízügyi infrastruktúráról szóló különjelentése73 is rámutatott.
_________________
_________________
71 COM(2014)0177.
71 COM(2014)0177.
72 SWD(2016)0428.
72 SWD(2016)0428.
73 Az Európai Számvevőszék 12/2017. sz. különjelentése: „Az ivóvíz-irányelv végrehajtása: Bulgáriában, Magyarországon és Romániában javult a víz minősége és az ivóvízhez való hozzáférés, de továbbra is jelentősek a beruházási igények”.
73 Az Európai Számvevőszék 12/2017. sz. különjelentése: „Az ivóvíz-irányelv végrehajtása: Bulgáriában, Magyarországon és Romániában javult a víz minősége és az ivóvízhez való hozzáférés, de továbbra is jelentősek a beruházási igények”.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   Az Egyesült Nemzetek 6. számú fenntartható fejlesztési célja alapján kitűzött ambiciózus célok elérése érdekében a tagállamokat kötelezni kell cselekvési tervek végrehajtására annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig mindenki egyetemes és igazságos hozzáférést kapjon a biztonságos és megfizethető ivóvízhez.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)   Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalást fogatott el a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   Az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz alapvető szerepet játszik az Unió arra irányuló folyamatos erőfeszítéseiben, hogy erősítse az emberi egészség és a környezet védelmét az endokrin károsító vegyi anyagokkal szemben. Az endokrin károsító vegyületek ezen irányelvben történő szabályozása ígéretes lépés az endokrin károsító anyagokra vonatkozó aktualizált uniós stratégiának megfelelően, amelyet a Bizottság köteles minden további késedelem nélkül végrehajtani.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Amennyiben a tudományos ismeretek nem elegendők az emberi egészségre jelentett veszély vagy annak hiányának megállapításához, vagy az emberi fogyasztásra szánt vízben található anyag megengedett értékének meghatározásához, az említett anyagot az elővigyázatosság elve alapján megfigyelési listára kell helyezni, amíg egyértelműbb tudományos adatok nem állnak rendelkezésre. A tagállamoknak ezért külön kell ellenőrizniük ezeket az újonnan megjelenő paramétereket.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)   Az indikátor paramétereknek nincs közvetlen közegészségügyi hatásuk. Ugyanakkor fontos eszközök, amelyek lehetővé teszik a víztermelő és -elosztó rendszerek működésének megállapítását és a víz minőségének értékelését. Elősegítik a vízkezelés működési zavarainak azonosítását, és fontos szerepet játszanak a vízminőségbe vetett fogyasztói bizalom növelésében és fenntartásában. Ezért a tagállamoknak nyomon kell követniük ezeket a mutatókat.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Amennyiben a területükön az emberi egészség védelme érdekében szükséges, a tagállamoknak kötelezően meg kell határozniuk az I. mellékletben nem szereplő további paraméterekre vonatkozó értékeket.
(7)  Amennyiben az elővigyázatosság elvének teljes körű érvényesítése és a területükön az emberi egészség védelme érdekében szükséges, a tagállamoknak kötelezően meg kell határozniuk az I. mellékletben nem szereplő további paraméterekre vonatkozó értékeket.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A 98/83/EK irányelv csak korlátozott mértékben foglalkozott a megelőző biztonsági tervezéssel és a kockázatalapú elemekkel. A kockázatalapú megközelítés első elemeit már 2015-ben bevezették a 2015/1787/EU irányelvvel, amely módosította a 98/83/EK irányelvet annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye az általuk létrehozott ellenőrzési programoktól való eltérést, amennyiben hiteles kockázatértékeléseket végeznek, például a WHO ivóvíz-minőségre vonatkozó iránymutatásai76 alapján. Az ivóvízbiztonsági tervet meghatározó iránymutatások és az ivóvízellátás biztonságára vonatkozó EN 15975-2 szabvány együtt alkotják azokat a nemzetközileg elismert elveket, amelyeken az ivóvíz előállítása, elosztása, paramétereinek ellenőrzése és elemzése alapul. Ezeket az irányelvben meg kell tartani. Annak érdekében, hogy ezek az elvek ne csupán az ellenőrzési szempontok esetében érvényesüljenek, valamint hogy az időt és az erőforrásokat a valódi kockázatokra és a hibaforrásoknál végrehajtott költséghatékony intézkedésekre lehessen összpontosítani, elkerülve a nem releváns kérdésekre irányuló elemzéseket és erőfeszítéseket, helyénvaló bevezetni egy átfogó kockázatalapú megközelítést az ellátási lánc egészében, a vízkivételi területtől az elosztáson át a csapig. E megközelítésnek három lábon kell állnia: az első a vízkivétel területére jellemző veszélyek tagállamok általi felmérése („veszélyértékelés”), összhangban a WHO iránymutatásaival és az ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutatóval77; a második a vízszolgáltató lehetősége arra, hogy az ellenőrzést a fő kockázatokhoz igazítsa („az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés”); a harmadik pedig a házi elosztó rendszerből eredő kockázatok (pl. Legionella vagy ólomszennyezés) tagállamok általi értékelése („a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés”). Ezek az értékeléseket rendszeresen felül kell vizsgálni, többek között az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási események, a vízkivételi területen az emberi tevékenységben bekövetkező változások, vagy a forrásokat érintő események nyomán. A kockázatalapú megközelítés biztosítja az illetékes hatóságok és a vízszolgáltatók közötti folyamatos információcserét.
(8)  A 98/83/EK irányelv csak korlátozott mértékben foglalkozott a megelőző biztonsági tervezéssel és a kockázatalapú elemekkel. A kockázatalapú megközelítés első elemeit már 2015-ben bevezették a 2015/1787/EU irányelvvel, amely módosította a 98/83/EK irányelvet annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye az általuk létrehozott ellenőrzési programoktól való eltérést, amennyiben hiteles kockázatértékeléseket végeznek, például a WHO ivóvíz-minőségre vonatkozó iránymutatásai76 alapján. Az ivóvízbiztonsági tervet meghatározó iránymutatások és az ivóvízellátás biztonságára vonatkozó EN 15975-2 szabvány együtt alkotják azokat a nemzetközileg elismert elveket, amelyeken az ivóvíz előállítása, elosztása, paramétereinek ellenőrzése és elemzése alapul. Ezeket az irányelvben meg kell tartani. Annak érdekében, hogy ezek az elvek ne csupán az ellenőrzési szempontok esetében érvényesüljenek, valamint hogy az időt és az erőforrásokat a valódi kockázatokra és a hibaforrásoknál végrehajtott költséghatékony intézkedésekre lehessen összpontosítani, elkerülve a nem releváns kérdésekre irányuló elemzéseket és erőfeszítéseket, helyénvaló bevezetni egy átfogó kockázatalapú megközelítést az ellátási lánc egészében, a vízkivételi területtől az elosztáson át a csapig. E megközelítésnek a 2000/60/EK irányelv keretében felhalmozott ismereteken és végrehajtott intézkedéseken kell alapulnia, és hatékonyabban figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás vízkészletre gyakorolt hatását. A kockázatalapú megközelítésnek három lábon kell állnia: az első a vízkivétel területére jellemző veszélyek tagállamok általi felmérése („veszélyértékelés”), összhangban a WHO iránymutatásaival és az ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutatóval77; a második a vízszolgáltató lehetősége arra, hogy az ellenőrzést a fő kockázatokhoz igazítsa („az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés”); a harmadik pedig a házi elosztó rendszerből eredő kockázatok (pl. Legionella vagy ólomszennyezés) tagállamok általi értékelése, külön középpontba állítva az elsőbbségi helyszíneket („a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés”). Ezek az értékeléseket rendszeresen felül kell vizsgálni, többek között az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási események, a vízkivételi területen az emberi tevékenységben bekövetkező változások, vagy a forrásokat érintő események nyomán. A kockázatalapú megközelítés biztosítja az illetékes hatóságok, a vízszolgáltatók és más érdekelt felek – köztük a szennyezés forrásáért vagy a szennyezés kockázatáért felelős érdekeltek – közötti folyamatos információcserét. Kivételként a kockázati megközelítés végrehajtását hozzá kell igazítani a vizet sótalanító és az utasokat szállító tengeri hajók sajátos korlátaihoz. Az európai lobogó alatt közlekedő hajók a nemzetközi vizeken történő hajózás során megfelelnek a nemzetközi szabályozási keretnek. Ezen túlmenően külön korlátozások vonatkoznak az emberi fogyasztásra szánt víz fedélzeten való szállítására és előállítására, ezért ezen irányelv rendelkezéseit ennek megfelelően ki kell igazítani.
_________________
_________________
76 Egészségügyi Világszervezet: Iránymutatások az ivóvíz minőségéről, negyedik kiadás, 2011. http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en/index.html
76 Egészségügyi Világszervezet: Iránymutatások az ivóvíz minőségéről, negyedik kiadás, 2011. http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en/index.html
77 Ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutató: Kockázatértékelés lépésről lépésre a vízszolgáltatók számára, Egészségügyi Világszervezet, 2009. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/75141/1/9789241562638_eng.pdf
77 Ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutató: Kockázatértékelés lépésről lépésre a vízszolgáltatók számára, Egészségügyi Világszervezet, 2009. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/75141/1/9789241562638_eng.pdf
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   A vízkészletek nem hatékony felhasználása, különösen a vízellátási infrastruktúrában bekövetkező szivárgás az emberi fogyasztásra szánt szűkös vízkészletek túlzott kiaknázásához vezet. Ez komolyan akadályozza a tagállamokat abban, hogy elérjék a 2000/60/EK irányelv alapján kitűzött célokat.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A veszélyértékelés során az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához szükséges kezelés mértékének csökkentését kell szem előtt tartani, például törekedni kell az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestek szennyezését okozó tényezők mérséklésére. E célból a tagállamoknak azonosítaniuk kell az e víztesteket érintő veszélyeket és lehetséges szennyezési forrásokat, és nyomon kell követniük az általuk a veszélyértékelés alapján relevánsnak ítélt szennyezőanyagokat (például mikroműanyagok, nitrátok, növényvédő szerek vagy a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv78 alapján meghatározott gyógyszerek), a területen természetesen előforduló szennyezőanyagokat (pl. arzén), vagy a vízszolgáltatók bejelentéseiben szereplő anyagokat (pl. egy adott paraméter értékeinek hirtelen növekedése a kezeletlen vízben). Ezeket a paramétereket az illetékes hatóságoknak jelzésként kell használniuk arra, hogy a vízszolgáltatókkal és az érdekelt felekkel együttműködve csökkentsék a víztestek terhelését, például megelőző vagy kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak (ideértve szükség esetén az egészségre gyakorolt hatások megismerésére irányuló kutatást), valamint biztosítsák e víztestek védelemét és a szennyezés forrásainak kezelését.
(9)  A veszélyértékelés során a kockázatértékeléssel kapcsolatban kifejezetten az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához szükséges kezelés mértékének csökkentésén alapuló holisztikus megközelítést kell követni, például törekedni kell az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestek szennyezését vagy a szennyezés kockázatát okozó tényezők mérséklésére. E célból a tagállamoknak azonosítaniuk kell az e víztesteket érintő veszélyeket és lehetséges szennyezési forrásokat, és nyomon kell követniük az általuk a veszélyértékelés alapján relevánsnak ítélt szennyezőanyagokat (például mikroműanyagok, nitrátok, növényvédő szerek vagy a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv78 alapján meghatározott gyógyszerek), a területen természetesen előforduló szennyezőanyagokat (pl. arzén), vagy a vízszolgáltatók bejelentéseiben szereplő anyagokat (pl. egy adott paraméter értékeinek hirtelen növekedése a kezeletlen vízben). A 2000/60/EK irányelvvel összhangban ezeket a paramétereket az illetékes hatóságoknak jelzésként kell használniuk arra, hogy az összes érdekelt féllel – köztük a szennyezési forrásokért vagy a potenciális szennyezési forrásokért felelős érkekeltekkel – együttműködve csökkentsék a víztestek terhelését, például megelőző vagy kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak (ideértve szükség esetén az egészségre gyakorolt hatások megismerésére irányuló kutatást), valamint biztosítsák e víztestek védelemét és a szennyezés forrásainak vagy kockázatának kezelését. Amennyiben valamely tagállam a kockázatértékelés keretében megállapítja, hogy egy paraméter nincs jelen egy adott vízkivételi területen (például mert az anyag sohasem fordul elő a talajvízben vagy a felszíni vizekben), akkor a tagállamnak tájékoztatnia kell az érintett vízszolgáltatókat, és lehetővé teheti számukra, hogy a szolgáltatás kockázatértékelésének elvégzése nélkül csökkentsék e paraméter ellenőrzési gyakoriságát, vagy levegyék a paramétert az ellenőrizendő paraméterek listájáról.
_________________
_________________
78 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
78 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének értékelésére használt számszerű értékeket azon a ponton kell betartani, ahol az emberi fogyasztásra szánt vizet a megfelelő felhasználó rendelkezésére bocsátják; azonban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét befolyásolhatják a házi elosztó rendszerek. A WHO szerint az Unióban a Legionella a legveszélyesebb vízi kórokozó. A meleg vizes rendszerekben terjed, és belégzéssel fertőz, például zuhanyozás közben. Ezért egyértelműen a házi elosztó rendszerekhez kapcsolódik. Mivel észszerűtlenül magas költségekkel járna egy egyoldalú kötelezettség előírása minden magán- és nyilvános létesítmény ellenőrzésére e kórokozó tekintetében, a házi elosztási kockázatértékelés alkalmasabb e kihívás kezelésére. A házi elosztási kockázatértékelés során figyelembe kell venni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből és anyagokból eredő lehetséges kockázatokat is. A házi elosztási kockázatértékelés során ezért többek között az elsőbbségi létesítményekre kell összpontosítani, értékelve a házi elosztó rendszerből és a kapcsolódó termékekből és anyagokból eredő kockázatokat, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek teljesítményét a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet79 szerinti teljesítménynyilatkozat alapján. A teljesítménynyilatkozattal együtt az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet80 31. és 33. cikkében említett információkat is rendelkezésre kell bocsátani. Az értékelés alapján a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük többek között annak biztosítása érdekében, hogy a WHO erre vonatkozó iránymutatásaival81 összhangban megfelelő ellenőrzési és kezelési intézkedések álljanak rendelkezésre (például megbetegedések esetén), valamint hogy az építési termékekből származó szennyeződés ne veszélyeztesse az emberi egészséget. Azonban a 305/2011/EU rendelet sérelme nélkül, amennyiben ezek az intézkedések a termékek és anyagok Unión belüli szabad mozgásának korlátozását jelentenék, a korlátozásnak kellően megalapozottnak és szigorúan arányosnak kell lennie, és nem vezethet a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetéshez vagy a kereskedelem rejtett korlátozásához.
(11)  Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének értékelésére használt számszerű értékeket azon a ponton kell betartani, ahol az emberi fogyasztásra szánt vizet a megfelelő felhasználó rendelkezésére bocsátják; azonban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét befolyásolhatják a házi elosztó rendszerek. A WHO szerint az Unióban a Legionella a legveszélyesebb vízi kórokozó, különösen a Legionella pneumophila, amely a legionárius betegség eseteinek többségét okozza az Unióban. A meleg vizes rendszerekben terjed, és belégzéssel fertőz, például zuhanyozás közben. Ezért egyértelműen a házi elosztó rendszerekhez kapcsolódik. Mivel észszerűtlenül magas költségekkel járna, és ellentétes lenne a szubszidiaritás elvével egy egyoldalú kötelezettség előírása minden magán- és nyilvános létesítmény ellenőrzésére e kórokozó tekintetében, a házi elosztási kockázatértékelés alkalmasabb e kihívás kezelésére, különös figyelmet fordítva az elsőbbségi helyszínekre. A házi elosztási kockázatértékelés során figyelembe kell venni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből és anyagokból eredő lehetséges kockázatokat is. A házi elosztási kockázatértékelés során ezért többek között az elsőbbségi létesítményekre kell összpontosítani, értékelve a házi elosztó rendszerből és a kapcsolódó termékekből, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből eredő kockázatokat. A teljesítménynyilatkozattal együtt az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet80 31. és 33. cikkében említett információkat is rendelkezésre kell bocsátani. Az értékelés alapján a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük többek között annak biztosítása érdekében, hogy a WHO erre vonatkozó iránymutatásaival81 összhangban megfelelő ellenőrzési és kezelési intézkedések álljanak rendelkezésre (például megbetegedések esetén), valamint hogy az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező anyagokból származó szennyeződés ne veszélyeztesse az emberi egészséget.
_________________
_________________
79 Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
80 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.). Egészségügyi Világszervezet:
80 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.). Egészségügyi Világszervezet:
81 Egészségügyi Világszervezet: A Legionella és a legionellosis megelőzése, 2007., http://www.who.int/water_sanitation_health/emerging/legionella.pdf
81 Egészségügyi Világszervezet: A Legionella és a legionellosis megelőzése, 2007., http://www.who.int/water_sanitation_health/emerging/legionella.pdf
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A 98/83/EK irányelvnek a kezelés, a berendezések és az anyagok minőségbiztosításával kapcsolatos rendelkezései nem jártak sikerrel az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek belső piacán jelentkező akadályok felszámolásában. Továbbra is nemzeti termékjóváhagyások vannak érvényben, a különböző tagállamokban eltérő követelményekkel. Ez megnehezíti és költségessé teszi a gyártók számára termékeik Unió-szerte történő forgalmazását. A technikai akadályok csak akkor szüntethetők meg, ha a 305/2011/EU rendelet alapján harmonizált műszaki előírások lépnek életbe az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékekre vonatkozóan. Az említett rendelet lehetővé teszi az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékekre vonatkozó értékelési módszereket harmonizáló európai szabványok kidolgozását, továbbá küszöbértékek és osztályok meghatározását az alapvető jellemzők teljesítményszintjével kapcsolatban. E célból a 2017. évi szabványosítási munkaprogramban82 szerepelt egy szabványosítási felkérés az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek és anyagok higiéniájára és biztonságára vonatkozóan a 305/2011/EU rendeletnek megfelelően, és a szabvány kiadása 2018-ra várható. Ennek a harmonizált szabványnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése racionális döntéshozatalt fog lehetővé tenni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező biztonságos építési termékek forgalomba hozatala és forgalmazása kapcsán. Ennek fényében az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező berendezésekre és anyagokra vonatkozó rendelkezéseket törölni kell, és részben ezek helyébe lépnek a házi elosztási kockázat értékelésére vonatkozó rendelkezések, melyek kiegészülnek a 305/2011/EU rendelet szerinti vonatkozó harmonizált szabványokkal.
(12)  A 98/83/EK irányelvnek a kezelés, a berendezések és az anyagok minőségbiztosításával kapcsolatos rendelkezései nem jártak sikerrel az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek belső piacán jelentkező akadályok felszámolásában, illetve az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításában. Továbbra is nemzeti termékjóváhagyások vannak érvényben, a különböző tagállamokban eltérő követelményekkel. Ez megnehezíti és költségessé teszi a gyártók számára termékeik Unió-szerte történő forgalmazását. Ez a helyzet annak tudható be, hogy nincsenek az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező összes termékre és anyagra vonatkozó uniós higiéniai minimumszabványok, ami elengedhetetlen feltétele lenne a tagállamok közötti kölcsönös elismerés teljes körű biztosításának. A technikai akadályok megszüntetése és az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező összes termék és anyag uniós szintű megfelelősége tehát csak a minőségre vonatkozó minimumkövetelmények uniós szintű megállapítása esetén valósítható meg. Ennek fényében ezeket a rendelkezéseket az ilyen termékekre és anyagokra vonatkozó harmonizációs eljárással kell megerősíteni. E munka során figyelembe kell venni azon tagállamok tapasztalatait és eredményeit, amelyek összehangolt erőfeszítés keretében több éve dolgoznak együtt a jogszabályok közelítése érdekében.
_________________
82 SWD(2016)0185 final
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Minden egyes tagállam köteles gondoskodni ellenőrző programok létrehozásáról annak ellenőrzésére, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e ezen irányelv előírásainak. Az ezen irányelv alapján végzett ellenőrzések legnagyobb része a vízszolgáltatókra hárul. E vízszolgáltatók számára bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani azon paraméterek tekintetében, amelyeket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés keretében figyelemmel kísérnek. Ha egy paramétert nem tárnak fel, akkor a vízszolgáltatók számára lehetővé kell tenni az ellenőrzési gyakoriság csökkentését vagy az adott paraméter ellenőrzésének leállítását. A legtöbb paraméter esetében az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést kell alkalmazni. A kulcsparamétereket azonban egy bizonyos minimális gyakorisággal mindenkor ellenőrizni kell. Ez az irányelv elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések céljára állapítja meg az ellenőrzési gyakoriságot, és csak korlátozott rendelkezéseket tartalmaz az operatív ellenőrzésre vonatkozóan. Azonban a vízkezelés megfelelősége érdekében további operatív ellenőrzésekre lehet szükség, aminek megítélése a vízszolgáltató felelőssége. E tekintetben a vízszolgáltatók hagyatkozhatnak a WHO iránymutatásaira és a vízgazdálkodási terv kézikönyvére.
(13)  Minden egyes tagállam köteles gondoskodni ellenőrző programok létrehozásáról annak ellenőrzésére, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e ezen irányelv előírásainak. Az ezen irányelv alapján végzett ellenőrzések legnagyobb része a vízszolgáltatókra hárul, szükség esetén azonban a tagállamoknak tisztázniuk kell, hogy az ezen irányelv átültetéséből eredő kötelezettségek mely illetékes hatóságot terhelik. E vízszolgáltatók számára bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani azon paraméterek tekintetében, amelyeket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés keretében figyelemmel kísérnek. Ha egy paramétert nem tárnak fel, akkor a vízszolgáltatók számára lehetővé kell tenni az ellenőrzési gyakoriság csökkentését vagy az adott paraméter ellenőrzésének leállítását. A legtöbb paraméter esetében az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést kell alkalmazni. A kulcsparamétereket azonban egy bizonyos minimális gyakorisággal mindenkor ellenőrizni kell. Ez az irányelv elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések céljára állapítja meg az ellenőrzési gyakoriságot, és csak korlátozott rendelkezéseket tartalmaz az operatív ellenőrzésre vonatkozóan. Azonban a vízkezelés megfelelősége érdekében további operatív ellenőrzésekre lehet szükség, aminek megítélése a vízszolgáltató felelőssége. E tekintetben a vízszolgáltatók hagyatkozhatnak a WHO iránymutatásaira és a vízgazdálkodási terv kézikönyvére.
Módosítás 188
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A vízszolgáltatóknak fokozatosan be kell vezetniük a kockázatalapú megközelítést, így a kis méretű szolgáltatóknak is, mivel a 98/83/EK irányelv értékelése hiányosságokat tárt fel az ilyen szolgáltatók általi végrehajtás terén, olykor a szükségtelen ellenőrzési műveletek költségei miatt. A kockázatalapú megközelítés alkalmazása során figyelembe kell venni a biztonsági megfontolásokat.
(14)  A vízszolgáltatóknak be kell vezetniük a kockázatalapú megközelítést, így a nagyon kis, kis és közepes méretű szolgáltatóknak is, mivel a 98/83/EK irányelv értékelése hiányosságokat tárt fel az ilyen szolgáltatók általi végrehajtás terén, olykor a szükségtelen ellenőrzési műveletek költségei miatt, ugyanakkor a nagyon kis szolgáltatók esetében lehetőséget kell biztosítani az eltérésre. A kockázatalapú megközelítés alkalmazása során figyelembe kell venni a biztonsági megfontolásokat, valamint a „szennyező fizet” elvhez fűződő megfontolásokat is. A kisebb szolgáltatók esetében az illetékes hatóságnak szakértői segítség biztosításával támogatnia kell az ellenőrzési műveleteket.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)   A közegészség legmagasabb szintű védelme érdekében a tagállamoknak a kockázatalapú megközelítés alkalmazása céljából az intézményi és jogi keretükkel összhangban biztosítaniuk kell a felelősségi körök egyértelmű és kiegyensúlyozott megosztását.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Abban az esetben, ha az irányelv által meghatározott követelmények nem teljesülnek, az érintett tagállamnak haladéktalanul meg kell vizsgálnia az okokat, és minél előbb meg kell tennie a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítása érdekében. Amennyiben a rendelkezésre álló víz potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, a vízellátást meg kell tiltani vagy a víz használatát korlátozni kell. Fontos továbbá tisztázni, hogy a mikrobiológiai és kémiai paraméterekre vonatkozó minimumkövetelmények betartásának elmulasztását a tagállamoknak automatikusan az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek kell tekinteniük. Abban az esetben, ha az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének helyreállításához javító intézkedésre van szükség, a Szerződés 191. cikkének (2) bekezdésével összhangban előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a problémát annak forrásánál orvosolják.
(15)  Abban az esetben, ha az irányelv által meghatározott követelmények nem teljesülnek, az érintett tagállamnak haladéktalanul meg kell vizsgálnia az okokat, és minél előbb meg kell tennie a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítása érdekében. Amennyiben a rendelkezésre álló víz potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, a vízellátást meg kell tiltani vagy a víz használatát korlátozni kell, továbbá megfelelő módon tájékoztatni kell a potenciálisan érintett polgárokat. Továbbá a mikrobiológiai és kémiai paraméterekre vonatkozó minimumkövetelmények betartásának elmulasztása esetén a tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy az értékek túllépése az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek minősül-e. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a minimumkövetelmények túllépésének mértékét, valamint az érintett paraméter típusát. Abban az esetben, ha az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének helyreállításához javító intézkedésre van szükség, a Szerződés 191. cikkének (2) bekezdésével összhangban előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a problémát annak forrásánál orvosolják.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)   Fontos megelőzni, hogy a szennyezett víz potenciális veszélyt jelentsen az ember egészségére. Ezért az ilyen víz szolgáltatását meg kell tiltani, vagy korlátozni kell annak használatát.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A tagállamok számára a továbbiakban nem indokolt lehetővé tenni, hogy eltérést engedjenek ezen irányelv alól. Az eltéréseket eredetileg arra használták, hogy a tagállamoknak akár kilenc év haladékot biztosítsanak a számszerű értékeknek való megfelelés elérésére. Ez a tagállamok és a Bizottság számára egyaránt nehézkesnek bizonyult. Ezenkívül néhány esetben a javító intézkedések késedelméhez vezetett, mivel az eltérés lehetőségét átmeneti időszaknak tekintették. Az eltérésekre vonatkozó rendelkezést ezért el kell hagyni. Az emberi egészség védelme érdekében a számszerű értékek túllépése esetén azonnal javító intézkedésekhez kell folyamodni, a számszerű értéktől való eltérés engedélyezésének lehetősége nélkül. Azonban a tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és ezen irányelv hatálybalépésekor még alkalmazandó eltéréseket továbbra is alkalmazni kell érvényességük végéig, megújításukra azonban nem kerülhet sor.
(16)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eltérést engedjenek ezen irányelv alól. Az eltéréseket eredetileg arra használták, hogy a tagállamoknak akár kilenc év haladékot biztosítsanak a számszerű értékeknek való megfelelés elérésére. Ez az eljárás – tekintettel az irányelv nagyra törő céljára – hasznosnak bizonyult a tagállamok számára. Megjegyzendő azonban, hogy néhány esetben a javító intézkedések késedelméhez vezetett, mivel az eltérés lehetőségét olykor átmeneti időszaknak tekintették. Mindazonáltal – tekintettel egyrészt az ebben az irányelvben foglalt minőségi paraméterek tervezett megerősítésére, másrészt arra, hogy egyre több újonnan megjelenő szennyező anyagot derítenek fel, ami fokozott értékelési, ellenőrzési és kezelési intézkedéseket tesz szükségessé – továbbra is fenn kell tartani az említett körülményekhez igazodó eltérési eljárást, feltéve, hogy az adott körülmények nem jelentenek potenciális kockázatot az emberi egészségre, és az érintett térségben az emberi fogyasztásra szánt vízzel való ellátás máskülönben semmilyen más észszerű módon nem tartható fenn. A 98/83/EK irányelv eltérésekre vonatkozó rendelkezését ezért módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok gyorsabban és hatékonyabban meg tudjanak felelni ezen irányelv követelményeinek. A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és ezen irányelv hatálybalépésekor még alkalmazandó eltéréseket az eltérés engedélyezésekor hatályban lévő rendelkezésekben meghatározott módon továbbra is alkalmazni kell.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A Bizottság a „Right2Water” európai polgári kezdeményezésre reagálva 2014-ben felkérte a tagállamokat83, hogy a WHO ajánlásainak megfelelően valamennyi polgár számára biztosítsanak hozzáférést egy minimális igényeket kielégítő vízellátáshoz. Kötelezettséget vállalt arra, hogy „környezetvédelmi politikája […] révén javítsa a teljes népesség biztonságos ivóvízhez […] való hozzáférését”84. Ez megfelel az ENSZ 6. fenntartható fejlesztési céljának és az ahhoz tartozó célkitűzésnek, amely „a biztonságos és megfizethető ivóvízhez való egyetemes és méltányos hozzáférés biztosítása mindenki számára”. A méltányos hozzáférés fogalma számos szempontot felölel, idetartozik a víz elérhetősége (amit nehezíthetnek földrajzi okok, az infrastruktúra hiánya vagy a lakosság egyes csoportjainak sajátos helyzete), a minőség, az elfogadhatóság és a megfizethetőség. A víz megfizethetőségével kapcsolatban fontos emlékeztetni arra, hogy a 2000/60/EK irányelvben előírt költségmegtérülés elve alapján a vízdíjak megállapítása során a tagállamok figyelembe vehetik a lakosság eltérő gazdasági és szociális körülményeit, és ezeknek megfelelően szociális díjakat alkalmazhatnak, vagy a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzetű csoportokat védő intézkedéseket fogadhatnak el. Ez az irányelv kifejezetten a vízhez való hozzáférés minőségi és elérhetőségi vonatkozásaival foglalkozik. Ezért e kérdés megoldására az európai polgári kezdeményezésre való reagálás keretében és a szociális jogok európai pillére85 20. alapelvének („Mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a vízellátáshoz, …”) végrehajtását támogatandó, a tagállamoktól elvárható, hogy nemzeti szinten foglalkozzanak a vízhez való hozzáférés ügyével, ugyanakkor a tagállamok élveznek némi mérlegelési jogkört az alkalmazandó intézkedések típusát illetően. Alkalmazhatnak például a vízhez való hozzáférés javítására a közterületeken szabadon hozzáférhető ivókutakat, vagy ösztönözhetik az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes rendelkezésre bocsátását a középületekben és éttermekben.
(17)  A Bizottság a „Right2Water” európai polgári kezdeményezésre reagálva 2014-ben felkérte a tagállamokat83, hogy a WHO ajánlásainak megfelelően valamennyi polgár számára biztosítsanak hozzáférést egy minimális igényeket kielégítő vízellátáshoz. Kötelezettséget vállalt arra, hogy „környezetvédelmi politikája […] révén javítsa a teljes népesség biztonságos ivóvízhez […] való hozzáférését”84. Ez összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. és 2. cikkével. Emellett megfelel az ENSZ 6. fenntartható fejlesztési céljának és az ahhoz tartozó célkitűzésnek is, amely „a biztonságos és megfizethető ivóvízhez való egyetemes és méltányos hozzáférés biztosítása mindenki számára”. A méltányos hozzáférés fogalma számos szempontot felölel, idetartozik a víz elérhetősége (amit nehezíthetnek földrajzi okok, az infrastruktúra hiánya vagy a lakosság egyes csoportjainak sajátos helyzete), a minőség, az elfogadhatóság és a megfizethetőség. A víz megfizethetőségével kapcsolatban fontos emlékeztetni arra, hogy a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az említett irányelvben előírt költségmegtérülés elve alapján a vízdíjak megállapítása során a tagállamok figyelembe vehetik a lakosság eltérő gazdasági és szociális körülményeit, és ezeknek megfelelően szociális díjakat alkalmazhatnak, vagy a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzetű csoportokat védő intézkedéseket fogadhatnak el. Ez az irányelv kifejezetten a vízhez való hozzáférés minőségi és elérhetőségi vonatkozásaival foglalkozik. Ezért e kérdés megoldására az európai polgári kezdeményezésre való reagálás keretében és a szociális jogok európai pillére85 20. alapelvének („Mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a vízellátáshoz, …”) végrehajtását támogatandó, a tagállamoktól elvárható, hogy nemzeti szinten foglalkozzanak a vízhez való megfizethető hozzáférés ügyével, ugyanakkor a tagállamok élveznek bizonyos mértékű mérlegelési jogkört az alkalmazandó intézkedések típusát illetően. Ez a cél többek között az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel érhető el, például azzal, ha elkerülik a vízminőségi követelmények közegészségügyi szempontból nem indokolt, de a fogyasztó számára a víz árát növelő szigorítását, ha a közterületeken szabadon hozzáférhető ivókutakat alakítanak ki, és ösztönzik az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes rendelkezésre bocsátását a középületekben, éttermekben, bevásárló- és szabadidőközpontokban, valamint az átmenő forgalmat bonyolító zónákban és a nagy gyalogos forgalmú területeken, például a vasútállomásokon és a repülőtereken. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy sajátos nemzeti körülményeiknek megfelelően szabadon határozzák meg az ilyen eszközök megfelelő kombinációját.
_________________
_________________
83 COM(2014)0177.
83 COM(2014)0177.
84 COM(2014)0177, 12. o.
84 COM(2014)0177, 12. o.
85 A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (2017/C 428/09), 2017. november 17., HL C 248., 2017.12.13., 10. o.
85 A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (2017/C 428/09), 2017. november 17., HL C 248., 2017.12.13., 10. o.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az Európai Parlament a Right2Water európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről szóló állásfoglalásában86 megállapította, hogy „a tagállamoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak szükségleteire.87” Egyes kisebbségi kultúrák sajátos helyzetét, és különösen az ivóvízhez való hozzáférésük hiányát – gondoljunk a roma, szintó, vándorló, kalé, stb. akár letelepedett, akár állandó lakhellyel nem rendelkező csoportokra – elismerte a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról című jelentésről szóló bizottsági közlemény88 és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás89 is. Ebben a kontextusban helyénvaló, hogy a tagállamok különös figyelmet fordítsanak a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportokra, és a megfelelő intézkedések megtételével biztosítsák számukra a vízhez való hozzáférést. Az e csoportok meghatározására vonatkozó tagállami jogok sérelme nélkül e csoportokba belefoglalandók legalább a menekültek, a nomád közösségek, a hajléktalanok és a kisebbségi kultúrák, mint a roma, szintó, vándorló, kalé, stb, akár letelepedtek, akár nem. A hozzáférés biztosítását szolgáló intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, elképzelhető alternatív ellátórendszerek (pl. egyéni vízkezelő berendezések) biztosítása, tartályos víz (tartálykocsik, csiszternák) rendelkezésre bocsátása és a táborok számára szükséges infrastruktúra biztosítása.
(18)  Az Európai Parlament a Right2Water európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről szóló állásfoglalásában86 megállapította, hogy „a tagállamoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak szükségleteire.87” Egyes kisebbségi kultúrák sajátos helyzetét, és különösen az ivóvízhez való hozzáférésük hiányát – gondoljunk a roma és vándorló, akár letelepedett, akár állandó lakhellyel nem rendelkező csoportokra – elismerte a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról című jelentésről szóló bizottsági közlemény88 és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás89 is. Ebben a kontextusban helyénvaló, hogy a tagállamok különös figyelmet fordítsanak a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportokra, és a megfelelő intézkedések megtételével biztosítsák számukra a vízhez való hozzáférést. A tagállamoknak a vízszolgáltatások költségeire vonatkozóan a 2000/60/EK irányelvben meghatározott megtérülés elvét figyelembe véve, a mindenki számára megfizethető minőségi vízellátás veszélyeztetése nélkül javítaniuk kell a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportok vízhez való hozzáférését. Az e csoportok meghatározására vonatkozó tagállami jogok sérelme nélkül e csoportokba belefoglalandók legalább a menekültek, a nomád közösségek, a hajléktalanok és a kisebbségi – például roma és vándorló – kultúrák, akár letelepedtek, akár nem. A hozzáférés biztosítását szolgáló intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, elképzelhető alternatív ellátórendszerek (pl. egyéni vízkezelő berendezések) biztosítása, tartályos víz (tartálykocsik, csiszternák) rendelkezésre bocsátása és a táborok számára szükséges infrastruktúra biztosítása. Amennyiben e kötelezettségek teljesítése a helyi hatóságok felelősségi körébe tartozik, a tagállamok biztosítják, hogy e hatóságok elegendő pénzügyi forrással, valamint megfelelő műszaki és anyagi kapacitással rendelkezzenek, és ennek megfelelően nyújtsanak számukra például szakértői támogatást. A kiszolgáltatott és marginalizált csoportoknak nyújtott vízellátás különösen nem járhat aránytalanul nagy költségekkel a helyi hatóságok számára.
_________________
_________________
86 P8_TA(2015)0294.
86 P8_TA(2015)0294.
87 P8_TA(2015)0294, 62. pont.
87 P8_TA(2015)0294, 62. pont.
88 COM(2014)0209.
88 COM(2014)0209.
89 A Tanács 2013. december 9-i ajánlása (2013/C 378/01) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről, HL C 378., 2013.12.14., 1. o.
89 A Tanács 2013. december 9-i ajánlása (2013/C 378/01) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről, HL C 378., 2013.12.14., 1. o.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló hetedik környezetvédelmi cselekvési program90 előírja, hogy a nyilvánosság számára nemzeti szinten hozzáférést kell biztosítani a környezetre vonatkozó egyértelmű információkhoz. A 98/83/EK irányelv csak az információkhoz való passzív hozzáférésről rendelkezett, vagyis a tagállamoknak csak azt kellett biztosítaniuk, hogy az információk rendelkezésre álljanak. Ezeket a rendelkezéseket most fel kell váltani annak biztosítása érdekében, hogy naprakész információk legyenek könnyen hozzáférhetők, például olyan weboldalon, amelynek elérési útvonalára kifejezetten felhívják a figyelmet. A naprakész információknak nemcsak az ellenőrzési programok eredményeit kell tartalmazniuk, hanem a nyilvánosság számára hasznos további információkat is, például az egyes vízminőségi mutatókra vonatkozó információkat (vas, keménység, ásványi anyagok stb.), amelyek gyakran befolyásolják a fogyasztókban a csapvízről kialakult képet. Ennek érdekében a 98/83/EK irányelv azon mutatóit, amelyek nem nyújtottak az egészség szempontjából releváns információkat, az e paraméterekre vonatkozó online információval kell felváltani. A nagyon nagy vízszolgáltatók esetében további, többek között az energiahatékonyságra, a gazdálkodásra, az irányításra, az árstruktúrára és az alkalmazott kezelésekre vonatkozó információkat is elérhetővé kell tenni online. Feltehető, hogy a fogyasztók javuló tájékozottsága és a nagyobb átláthatóság hozzá fog járulni a polgárok vízszolgáltatásba vetett bizalmának növeléséhez. Ez várhatóan a csapvíz nagyobb mértékű fogyasztásához vezet, ami által csökken a műanyaghulladék mennyisége és mérséklődnek az üvegházhatást okozó kibocsátások, ez pedig segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezet valamennyi elemének javát szolgálja.
(19)  A „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló hetedik környezetvédelmi cselekvési program90 előírja, hogy a nyilvánosság számára nemzeti szinten hozzáférést kell biztosítani a környezetre vonatkozó egyértelmű információkhoz. A 98/83/EK irányelv csak az információkhoz való passzív hozzáférésről rendelkezett, vagyis a tagállamoknak csak azt kellett biztosítaniuk, hogy az információk rendelkezésre álljanak. Ezeket a rendelkezéseket most fel kell váltani annak biztosítása érdekében, hogy naprakész, átfogó, a fogyasztók számára releváns információk legyenek könnyen hozzáférhetők, például egy füzetben, weboldalon vagy intelligens alkalmazásban. A naprakész információknak nemcsak az ellenőrzési programok eredményeit kell tartalmazniuk, hanem a nyilvánosság számára hasznos további információkat is, például a vízszolgáltatók vízminőségi paraméterekre vonatkozó ellenőrzésének eredményét, valamint az I. melléklet Ba. részében felsorolt indikátor paraméterekre vonatkozó információkat. A nagyon nagy vízszolgáltatók esetében további, többek között a gazdálkodásra, a díjstruktúrára és az alkalmazott kezelésekre vonatkozó információkat is elérhetővé kell tenni online. A fogyasztók lényeges információkkal kapcsolatos jobb tájékozottsága és a nagyobb átláthatóság várhatóan erősíteni fogja a polgárok vezetékes vízbe és vízszolgáltatásba vetett bizalmát, ami feltételezhetően elősegíti a csapvíz ivóvízként történő nagyobb mértékű fogyasztását, ami hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a műanyagfelhasználás és a hulladék mennyisége, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ez pedig segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezet valamennyi elemének javát szolgálja.
_________________
_________________
90 Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
90 Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Ugyanezt a gondolatmenetet követve ahhoz, hogy a fogyasztók jobban megismerjék a vízfogyasztás hatásait, információt kell kapniuk (például számlájukon vagy intelligens alkalmazások révén) az általuk fogyasztott vízmennyiségről, a vízszolgáltató által felszámított díj szerkezetéről, elkülönítve a változó és az állandó költségeket, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz literenkénti áráról, lehetővé téve a palackozott víz árával való összehasonlítását.
(20)  Ugyanezt a gondolatmenetet követve ahhoz, hogy a fogyasztók jobban megismerjék a vízfogyasztás hatásait, információt kell kapniuk (például számlájukon vagy intelligens alkalmazások révén, könnyen hozzáférhető formában) az általuk évente fogyasztott vízmennyiségről, fogyasztásuk alakulásáról, valamint az átlagos háztartási fogyasztással való összehasonlításról – amennyiben ez az információ a vízszolgáltató rendelkezésére áll –, a vízszolgáltató által felszámított díj szerkezetéről, elkülönítve annak változó és állandó részeit, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz literenkénti áráról, lehetővé téve a palackozott víz árával való összehasonlítását.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A vízdíjak megállapításakor figyelembe veendő elveket, nevezetesen a vízszolgáltatás költségeinek megtérülése és a szennyező fizet elvet a 2000/60/EK irányelv határozta meg. Ennek ellenére a vízszolgáltatás nyújtásának pénzügyi fenntarthatósága nem mindig biztosított, ami esetenként a vízügyi infrastruktúra karbantartásába való beruházások elmaradásához vezet. Az ellenőrzési technikák javulásával az elsősorban a karbantartás hiányára visszavezethető szivárgások mértéke könnyebben kimutatható, és ezzel összefüggésben uniós szinten ösztönözni kell a szivárgások visszaszorítását a vízügyi infrastruktúra hatékonyságának növelése érdekében. A szubszidiaritás elvével összhangban ezt a kérdést a szivárgási arányokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos átláthatóság és fogyasztói tájékoztatás fokozásával kell orvosolni.
(21)  A vízdíjak megállapításakor figyelembe veendő alapelveket – 2000/60/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül –, nevezetesen „a vízszolgáltatás költségeinek megtérülése” és „a szennyező fizet” elvet az említett irányelv határozta meg. Ennek ellenére a vízszolgáltatás nyújtásának pénzügyi fenntarthatósága nem mindig biztosított, ami esetenként a vízügyi infrastruktúra karbantartásába való beruházások elmaradásához vezet. Az ellenőrzési technikák javulásával az elsősorban a karbantartás hiányára visszavezethető szivárgások mértéke könnyebben kimutatható, és ezzel összefüggésben uniós szinten ösztönözni kell a szivárgások visszaszorítását a vízügyi infrastruktúra hatékonyságának növelése érdekében. A szubszidiaritás elvével összhangban és az ezzel a kérdéssel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az erre vonatkozó információkat átláthatóbb módon kell megosztani a fogyasztókkal.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében a Bizottságnak az irányelv átültetésének időpontjától számított bizonyos időszakon belül el kell végeznie az irányelv értékelését. Az értékelésnek az irányelv végrehajtása során gyűjtött tapasztalatokon és adatokon, a vonatkozó tudományos, analitikai és epidemiológiai adatokon, valamint a rendelkezésre álló WHO-ajánlásokon kell alapulnia.
(25)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében a Bizottságnak az irányelv átültetésének időpontjától számított bizonyos időszakon belül el kell végeznie az irányelv értékelését. Az értékelésnek az irányelv végrehajtása során gyűjtött tapasztalatokon és adatokon, a rendelkezésre álló WHO-ajánlásokon, valamint a vonatkozó tudományos, analitikai és epidemiológiai adatokon kell alapulnia.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Ezen irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, illetve a veszélyértékelések és a házi elosztási kockázatértékelések kapcsán alkalmazandó ellenőrzési követelményei meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv I–IV. mellékletének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Ezen túlmenően a 98/83/EK irányelv I. melléklete C. részének 10. megjegyzésében foglalt, a radioaktív anyagok ellenőrzési gyakoriságának és ellenőrzési módszereinek meghatározására vonatkozó felhatalmazás a 2013/51/Euratom tanácsi irányelv96 elfogadása miatt feleslegessé vált, ezért el kell hagyni. A 98/83/EK irányelv III. melléklete A. részének második albekezdésében foglalt, az irányelv módosításaira vonatkozó felhatalmazásra sincs már szükség, ezért azt törölni kell.
(28)  Ezen irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, illetve a veszélyértékelések és a házi elosztási kockázatértékelések kapcsán alkalmazandó ellenőrzési követelményei meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv I–IV. mellékletének módosítása, valamint a 10a. cikkben meghatározott módosítások értelmében szükséges intézkedések meghozatala céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Ezen túlmenően a 98/83/EK irányelv I. melléklete C. részének 10. megjegyzésében foglalt, a radioaktív anyagok ellenőrzési gyakoriságának és ellenőrzési módszereinek meghatározására vonatkozó felhatalmazás a 2013/51/Euratom tanácsi irányelv96 elfogadása miatt feleslegessé vált, ezért el kell hagyni. A 98/83/EK irányelv III. melléklete A. részének második albekezdésében foglalt, az irányelv módosításaira vonatkozó felhatalmazásra sincs már szükség, ezért azt törölni kell.
_________________
_________________
96 A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.).
96 A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.).
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ezen irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozik.
(1)  Ezen irányelv az Unióban mindenki számára elérhető, emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozik.
Módosítás 163, 189, 207 és 215
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ezen irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által.
(2)  Ezen irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférés biztosítása.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „emberi fogyasztásra szánt víz”: minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy élelmiszertermelésre és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül az eredetétől és attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból vagy forrásvíz esetében palackozott formában történik-e.
1.  „emberi fogyasztásra szánt víz”: minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben – az élelmiszeripari vállalkozásokat is beleértve – ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy élelmiszertermelésre vagy egyéb élelmezési célokra és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül az eredetétől és attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból, illetve palackozott vagy tartályba töltött formában történik-e.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.  „házi elosztó rendszer”: köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben található minden olyan vízvezeték, szerelvény és berendezés, amely az emberi fogyasztáshoz általában használt csap és az ellátó hálózat között van, de csak abban az esetben, ha a vonatkozó nemzeti szabályozás értelmében nem tartoznak a vízszolgáltató ilyen minőségében meglévő felelősségi körébe.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
3.  „vízszolgáltató”: napi átlagban legalább 10 m3 emberi fogyasztásra szánt vizet szolgáltató jogalany.
3.  „vízszolgáltató”: napi átlagban legalább 10 m3 emberi fogyasztásra szánt vizet szolgáltató jogi személy.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
3a.  „nagyon kis vízszolgáltató”: naponta 50 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató vagy 250 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
4.  „kis vízszolgáltató”: naponta 500 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató, vagy 5 000 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató.
4.  „kis vízszolgáltató”: naponta 500 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató, vagy 2 500 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
4a.  „közepes vízszolgáltató”: naponta legalább 500 m3 vizet szolgáltató vagy legalább 2 500 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
5.  „nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 500 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 5 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
5.  „nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 5 000 m3 vizet szolgáltató vagy legalább 25 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
6.  „nagyon nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 5 000 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 50 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
6.  „nagyon nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 20 000 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 100 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
7.  „elsőbbségi helyszín”: a tagállamok által meghatározott olyan nagy létesítmény, ahol a vízzel kapcsolatos kockázatoknak potenciálisan kitett felhasználók száma magas, például a kórházak, egészségügyi intézmények, szálláshelyek, büntetőjogi intézmények és kempingek.
7.  „elsőbbségi helyszín”: a tagállamok által meghatározott olyan nem lakáscélú nagy létesítmény, ahol a vízzel kapcsolatos kockázatoknak potenciálisan kitett emberek, különösen a kiszolgáltatott személyek száma magas, például a kórházak, egészségügyi intézmények, nyugdíjasotthonok, iskolák, egyetemek és más oktatási intézmények, bölcsődék, sport- és szabadidős létesítmények, kiállítóhelyek, szálláshelyek, büntetőjogi intézmények és kempingek.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
8a.   „élelmiszeripari vállalkozás”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott élelmiszeripari vállalkozás.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az élelmiszeripari vállalkozások által az emberi fogyasztásra szánt termékek vagy anyagok előállítására, feldolgozására, tartósítására vagy forgalomba hozatalára használt víz tekintetében ezen irányelvnek csak a 4., 5., 6. és 11. cikkét kell alkalmazni. Ezen irányelv egyetlen cikkét sem kell alkalmazni azonban, ha az élelmiszeripari vállalkozás üzemeltetője az illetékes nemzeti hatóság számára kielégítő módon igazolja, hogy az általa felhasznált víz minősége nem befolyásolja a tevékenységeiből származó termékek vagy anyagok higiénikus voltát, és hogy az említett termékek vagy anyagok megfelelnek a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a.
________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az emberi fogyasztásra szánt palackozott vagy tartályba töltött víz gyártója nem tekintendő vízszolgáltatónak.
Ezen irányelv csak annyiban alkalmazandó az emberi fogyasztásra szánt palackozott vagy tartályba töltött vízre, amennyiben az más uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozik.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  A vizet sótalanító, utasokat szállító és vízszolgáltatóként tevékenykedő tengeri hajókra csak ezen irányelv 1–7. cikke, 9–12. cikke, valamint mellékletei alkalmazandók.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a tagállamok minden további szükséges intézkedést megtettek annak érdekében, hogy az megfeleljen ezen irányelv 5–12. cikke követelményeinek.
c)  a tagállamok minden további szükséges intézkedést megtettek annak érdekében, hogy az megfeleljen a következő követelményeknek:
i.   az ezen irányelv 4–12. cikkében a hálózatról vagy tartálykocsiból a végfelhasználóknak szolgáltatott, emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan meghatározott követelmények;
ii.  az ezen irányelv 4., 5. és 6. cikkében, valamint 11. cikke (4) bekezdésében az élelmiszeripari vállalkozások által palackozott vagy tartályba töltött, emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan meghatározott követelmények;
iii.  az ezen irányelv 4., 5., 6. és 11. cikkében az élelmiszeriparban élelmiszerek előállítására, feldolgozására és forgalmazására előállított és felhasznált, emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan meghatározott követelmények.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv végrehajtásáramegvalósítására szolgáló intézkedések semmilyen körülmények között ne eredményezzék az emberi fogyasztásra szánt víz meglévő minőségének közvetett vagy közvetlen romlását, amennyiben az kihat az emberi egészség védelmére, illetve az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához használt vizek szennyezettségének bárminemű növekedését.
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv végrehajtására szolgáló intézkedések teljes mértékben megfeleljenek az elővigyázatosság elvének, és semmilyen körülmények között ne eredményezzék az emberi fogyasztásra szánt víz meglévő minőségének közvetett vagy közvetlen romlását, amennyiben az kihat az emberi egészség védelmére, illetve az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához használt vizek szennyezettségének bárminemű növekedését.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok felmérést végezzenek területükön a vízszivárgás mértékéről, valamint az ivóvízágazatban a vízszivárgás csökkentése terén elérhető lehetséges javulásról. Az értékelés figyelembe veszi a vonatkozó közegészségügyi, környezeti, műszaki és gazdasági szempontokat. A tagállamok 2022. december 31-ig a területükön működő vízszolgáltatók vízszivárgási szintjének 2030. december 31-ig történő mérséklésére irányuló nemzeti célkitűzéseket fogadnak el. A tagállamok érdemi ösztönzőket is kínálhatnak annak biztosítására, hogy a területükön működő vízszolgáltatók teljesítsék a nemzeti célkitűzéseket.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  Amennyiben egy emberi fogyasztásra szánt víz előállításáért és elosztásáért felelős illetékes hatóság részben vagy egészen átadja a vízelőállítási vagy szolgáltatási tevékenységeket egy vízszolgáltatónak, az illetékes hatóság és a vízszolgáltató között létrejövő szerződés meghatározza az egyes felek ezen irányelv szerinti felelősségi köreit.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok meghatározzák az I. mellékletben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó paraméterek értékeit, amelyek nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint az ott meghatározott értékek.
(1)  A tagállamok meghatározzák az I. mellékletben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó paraméterek értékeit.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés értelmében meghatározott értékek nem lehetnek az I. melléklet A., B. és C. részében foglalt értékeknél kevésbé szigorúak. Az I. melléklet Ba. részében szereplő paraméterek esetében az értékek rögzítése kizárólag ellenőrzési célból és a 12. cikkben előírt követelmények teljesítésének biztosítása érdekében történik.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a vízellátó rendszerekben használt kezelőszerek, anyagok és a fertőtlenítés céljából alkalmazott fertőtlenítési eljárások ne érintsék hátrányosan az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét. Az emberi fogyasztásra szánt víz ilyen szerek, anyagok és eljárások alkalmazásából eredő bármilyen szennyezését ugyanakkor a fertőtlenítés hatékonyságának veszélyeztetése nélkül kell a minimálisra csökkenteni.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az 5. cikk alapján meghatározott , az I. melléklet A. és B. részében felsorolt paraméterekhez tartozó számszerű értékeket teljesíteni kell:
Az 5. cikk alapján meghatározott, az I. melléklet A., B. és C. részében felsorolt paraméterekhez tartozó számszerű értékeket teljesíteni kell:
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  forrásvíz esetében azon a ponton, ahol a vizet a palackokba töltik.
c)  palackokba vagy tartályokba töltött, emberi fogyasztásra szánt víz esetében azon a ponton, ahol a vizet a palackokba vagy tartályokba töltik;
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az élelmiszeripari vállalkozások által használt, vízszolgáltató által szállított víz esetében az élelmiszeripari vállalkozás csatlakozási pontján.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó víz esetében a tagállamok e cikk szerinti kötelezettségei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha – az elsőbbségi helyszínek kivételével – megállapítható, hogy az 5. cikkben meghatározott paraméterek teljesülésének elmaradását privát elosztó rendszer vagy annak karbantartása okozza.
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel kapcsolatos veszélyértékelés a 8. cikknek megfelelően,
a)  az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel vagy víztestek részeivel kapcsolatos, tagállamok által végzett veszélyértékelés a 8. cikknek megfelelően,
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a vízszolgáltatók által az általuk szolgáltatott víz minőségének ellenőrzésére végzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés a 9. cikknek és a II. melléklet C. részének megfelelően,
b)  a vízszolgáltatók által minden egyes vízellátó rendszerben az általuk szolgáltatott víz minőségének védelmére és ellenőrzésére végzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés a 9. cikknek és a II. melléklet C. részének megfelelően,
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok ezen irányelvnek az emberi fogyasztásra szánt víz minőségével és a fogyasztók egészségével kapcsolatos célkitűzései veszélyeztetése nélkül kiigazíthatják a kockázatalapú megközelítés végrehajtását, amennyiben földrajzi körülmények, például a vízellátó terület távoli fekvése vagy megközelíthetősége miatt sajátos korlátok merülnek fel.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A tagállamok gondoskodnak az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestekre és a házi elosztó rendszerekre vonatkozó kockázatalapú megközelítés alkalmazásával kapcsolatos, a tagállamok által meghatározott felelősségi körök érdekelt felek közötti világos és megfelelő elosztásáról. A felelősségi körök elosztása a tagállamok intézményi és jogi keretrendszeréhez igazodik.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  A veszélyértékeléseket [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig el kell végezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
(2)  A veszélyértékeléseket ... [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig el kell végezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni – figyelembe véve a 2000/60/EK irányelv 7. cikkében a víztestek tagállamok általi azonosítására vonatkozó követelményt –, és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést a nagyon nagy és a nagy vízszolgáltatóknak [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni, a kis vízszolgáltatóknak pedig [az irányelv átültetésének határidejétől számított 6 év elteltével]-ig. Azokat nem több mint hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
(3)  Az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést a vízszolgáltatóknak ... [az irányelv átültetésének határidejétől számított 6 év elteltével]-ig kell elvégezni. Azokat nem több mint hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A tagállamok ezen irányelv 8. és 9. cikke értelmében meghozzák a 2000/60/EK irányelv 11. és 13. cikkében meghatározott intézkedési programok és vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretében szükséges korrekciós intézkedéseket.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés
(4)   A házi elosztási kockázatértékeléseket [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
(4)   A 10. cikk (1) bekezdésében említett helyiségekre vonatkozó házi elosztási kockázatértékeléseket ... [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – cím
Az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel kapcsolatos veszélyértékelés
Az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel kapcsolatos veszélyek értékelése, ellenőrzése és kezelése
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A 2000/60/EK irányelv 6. és 7. cikkének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt, napi átlagban 10 m3-nél több emberi fogyasztásra szánt vizet biztosító víztestek kapcsán veszélyértékelésre kerüljön sor. A veszélyértékelés a következő elemeket foglalja magában:
(1)  A 2000/60/EK irányelv, különösen annak 4–8. cikke sérelme nélkül a tagállamok illetékes vízügyi hatóságaikkal együttműködve biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt, napi átlagban 10 m3-nél több emberi fogyasztásra szánt vizet biztosító víztestek kapcsán veszélyértékelésre kerüljön sor. A veszélyértékelés a következő elemeket foglalja magában:
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vízkivételi pontjainak azonosítása és georeferencia-adatai;
a)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vagy azok részei vízkivételi pontjainak azonosítása és georeferencia-adatai. Mivel az e pontban említett adatok potenciálisan érzékeny adatok lehetnek, különösen közegészségvédelmi szempontból, a tagállamok biztosítják ezen adatok védelmét és azt, hogy azokat kizárólag a megfelelő hatóságokkal közöljék;
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  amennyiben a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban létrehoztak ilyeneket, a védelmi övezetek, valamint az említett irányelv 6. cikkében említett védett területek feltérképezése;
b)  amennyiben a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban létrehoztak ilyeneket, a védelmi övezetek feltérképezése;
Módosítás 216
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket érintő veszélyek és lehetséges szennyezési források azonosítása. E célra a tagállamok felhasználhatják az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálatát, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információkat;
c)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket érintő veszélyek és lehetséges szennyezési források azonosítása. Az ilyen kutatást és a szennyezési források azonosítását rendszeresen aktualizálni kell a mikroműanyagokat érintő új anyagok, különösen a PFAS kimutatása érdekében. E célra a tagállamok felhasználhatják az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálatát, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információkat;
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – d pont – bevezető rész
d)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek rendszeres ellenőrzése az alábbi jegyzékekben szereplő releváns szennyező anyagok tekintetében:
d)  a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vagy víztestek részei rendszeres ellenőrzése az alábbi jegyzékekben szereplő és a vízellátás szempontjából releváns szennyező anyagok tekintetében:
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – d pont – iv pont
iv.  egyéb releváns szennyező anyagok, pl. mikroműanyagok és a tagállamok által az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálata, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információk alapján azonosított vízgyűjtő-specifikus szennyezők.
iv.  az I. melléklet Ca. részében szereplő, kizárólag nyomon követésre szolgáló paraméterek, illetve egyéb releváns szennyező anyagok, pl. mikroműanyagok (feltéve, hogy a mikroműanyagok mérésére vonatkozó, a 11. cikk (5b) bekezdésében foglaltaknak megfelelő módszertan rendelkezésre áll) és a tagállamok által az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálata, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információk alapján azonosított vízgyűjtő-specifikus szennyezők.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A nagyon kis vízszolgáltatók mentességet kaphatnak az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett követelmények alól, feltéve, hogy az illetékes hatóság előzetes és naprakész dokumentált ismeretekkel rendelkezik az említett pontokban foglalt vonatkozó paraméterekről. Az illetékes hatóság legalább háromévente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja ezt a mentességet.
Módosítás 217
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A rendszeres ellenőrzés céljára a tagállamok használhatják a más uniós jogszabályokkal összhangban végzett nyomon követést.
A rendszeres ellenőrzés, valamint az új káros anyagok felderítésére irányuló új vizsgálatok céljára a tagállamok használhatják a más uniós jogszabályokkal összhangban biztosított nyomon követési és vizsgálati kapacitást.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok tájékoztatják a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket használó vízszolgáltatókat az (1) bekezdés d) pontja alapján végzett ellenőrzés eredményeiről, és azok alapján:
törölve
a)   kötelezhetik a vízszolgáltatókat további ellenőrzések és kezelések elvégzésére egyes paraméterek kapcsán,
b)   engedélyezhetik a vízszolgáltatóknak egyes paraméterek ellenőrzési gyakoriságának csökkentését az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzése nélkül, amennyiben nem a II. melléklet B. részének 1. pontja szerinti kulcsparaméterekről van szó, és nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, ami a vízminőség romlását okozhatná.
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)  Azon esetekben, amikor a vízszolgáltató csökkentheti egy paraméter ellenőrzési gyakoriságát a (2) bekezdés b) pontjával összhangban, a tagállam továbbra is rendszeresen elvégzi a paraméter ellenőrzését a veszélyértékelés tárgyát képező víztestekben.
törölve
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően gyűjtött információk alapján a tagállamok a vízszolgáltatókkal és más érdekelt felekkel együttműködésben meghozzák az alábbi intézkedéseket, vagy biztosítják, hogy a vízszolgáltatók meghozzák az alábbi intézkedéseket:
Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően gyűjtött információk alapján a tagállamok a vízszolgáltatókkal és más érdekelt felekkel együttműködésben meghozzák az alábbi intézkedéseket:
Módosítás 178
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a szükséges kezelés mértékének csökkentését és a vízminőség megóvását szolgáló megelőző intézkedések, ideértve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedéseket is;
törölve
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  biztosítják, hogy a szennyezők a vízszolgáltatókkal és más érintett érdekelt felekkel együttműködve megelőző intézkedéseket hozzanak a kezelés elkerülésére vagy a szükséges kezelés mértékének csökkentésére és a vízminőség megóvására, ideértve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedéseket, valamint az e cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében elvégzett ellenőrzés alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket is;
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  az (1) bekezdés d) pontja szerint elvégzett ellenőrzések alapján szükséges, a szennyezés forrását azonosító és kezelő kárenyhítő intézkedések.
b)  az (1) bekezdés d) pontja szerint elvégzett ellenőrzések alapján szükséges, a szennyezés forrását azonosító és kezelő és minden további kezelést megelőző kárenyhítő intézkedések, ha a megelőző intézkedések nem tekinthetők megvalósíthatónak vagy elég eredményesnek a szennyezés forrásának kellő időben történő kezeléséhez;
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba)  amennyiben az aa) és b) pontban foglalt intézkedéseket nem ítélték elégségesnek az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításához, egyes paraméterek kivételi vagy kezelési pontnál történő további ellenőrzésének előírása a vízszolgáltatók számára, ha az szigorúan szükséges az egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében.
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A tagállamok tájékoztatják a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket vagy azok egy részét használó vízszolgáltatókat az (1) bekezdés d) pontja alapján végzett ellenőrzés eredményeiről, és azok, valamint az (1) és a (2) bekezdés alapján és a 2000/60/EK irányelv keretében gyűjtött információk alapján:
a)  engedélyezik a vízszolgáltatóknak egyes paraméterek ellenőrzési gyakoriságának vagy az ellenőrzött paraméterek számának csökkentését anélkül, hogy köteleznék őket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére, feltéve, hogy nem a II. melléklet B. részének 1. pontja szerinti kulcsparaméterekről van szó, és nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, amely a vízminőség romlását okozhatná;
b)  amennyiben a vízszolgáltató az a) ponttal összhangban csökkentheti egy paraméter ellenőrzési gyakoriságát, továbbra is rendszeresen elvégezheti a paraméter ellenőrzését a veszélyértékelés tárgyát képező víztestekben.
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – cím
Az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés
Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelése, ellenőrzése és kezelése
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vízszolgáltatók kockázatértékelést végezzenek, amely alapján az I. melléklet A. és B. részében említett, a II. melléklet B. része alapján nem kulcsfontosságú paraméterek ellenőrzési gyakorisága kiigazítható a kezeletlen vízben való előfordulásuktól függően.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vízszolgáltatók a II. melléklet C. részével összhangban kockázatértékelést végezzenek, amely alapján az I. melléklet A., B. és Ba. részében említett, a II. melléklet B. része alapján nem kulcsfontosságú paraméterek ellenőrzési gyakorisága kiigazítható a kezeletlen vízben való előfordulásuktól függően.
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
E paraméterek tekintetében a tagállamok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vízszolgáltatók eltérhessenek a II. melléklet B. részében meghatározott mintavételi gyakoriságoktól a II. melléklet C. részében foglalt előírásoknak megfelelően.
E paraméterek tekintetében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vízszolgáltatók eltérhessenek a II. melléklet B. részében meghatározott mintavételi gyakoriságoktól a II. melléklet C. részében foglalt előírásoknak megfelelően, valamint a kezeletlen vízben való előfordulásuktól és a kezelési tervtől függően.
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
Ennek keretében a vízszolgáltatók kötelesek figyelembe venni az ezen irányelv 8. cikkének megfelelő veszélyértékelés és a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke alapján végzett nyomon követés eredményeit.
Ennek keretében a vízszolgáltatók figyelembe veszik az ezen irányelv 8. cikkének megfelelő veszélyértékelés és a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke alapján végzett nyomon követés eredményeit.
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok mentesíthetik a nagyon kis vízellátókat az (1) bekezdés alól, feltéve, hogy az illetékes hatóság előzetes és naprakész, dokumentált ismeretekkel rendelkezik az érintett paramétereket illetően, és úgy ítéli meg, hogy az ilyen mentesítés nem kockáztatja az emberi egészséget, és nem érinti a hatóság 4. cikk szerinti kötelezettségeit.
A mentesítést az illetékes hatóságnak háromévente, vagy ha a vízgyűjtő területen új szennyezési veszélyt észlelnek, felül kell vizsgálnia, és adott esetben naprakésszé kell tennie.
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelését az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.
(2)  Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelése a vízszolgáltatók felelőssége, akik biztosítják, hogy betartják a jelen irányelv rendelkezéseit. Ennek érdekében a vízszolgáltatók kérhetik az illetékes hatóságok támogatását.
A tagállamok előírhatják az illetékes hatóságok számára, hogy hagyják jóvá vagy ellenőrizzék a vízszolgáltatók ellátással kapcsolatos kockázatértékelését.
Módosítás 92
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok az (1) bekezdés értelmében elvégzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés eredményei alapján biztosítják, hogy a vízszolgáltatók az azonosított kockázatoknak megfelelő és a vízszolgáltató méretével arányban álló vízbiztonsági tervet vezessenek be. Ez a vízbiztonsági terv vonatkozhat például a felhasznált, vízzel érintkező anyagokra, a víz kezelésére szolgáló termékekre, a szivárgó csövekből eredő esetleges kockázatokra, vagy az olyan jelenlegi és jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedésekre, mint az éghajlatváltozás, és a tervet a tagállamoknak tovább kell pontosítaniuk.
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – cím
A házi elosztási kockázatértékelés
A házi elosztási kockázatok értékelése, ellenőrzése és kezelése
Módosítás 94
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy házi elosztási kockázatértékelésekre kerüljön sor, melyek az alábbi elemeket tartalmazzák:
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elsőbbségi létesítményekben házi elosztási kockázatértékelésekre kerüljön sor, melyek az alábbi elemeket tartalmazzák:
Módosítás 95
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a házi elosztó rendszerekkel, valamint a kapcsolódó termékekkel és anyagokkal kapcsolatos lehetséges kockázatok értékelése, és annak megítélése, hogy azok befolyásolják-e a víz minőségét azon a ponton, ahol az az általában emberi fogyasztás céljára használt csapokból használatra kerül, különösen, ha a vizet elsőbbségi helyszíneken a nyilvánosság használja;
a)  a házi elosztó rendszerekkel, valamint a kapcsolódó termékekkel és anyagokkal kapcsolatos lehetséges kockázatok értékelése, és annak megítélése, hogy azok befolyásolják-e a víz minőségét azon a ponton, ahol az az általában emberi fogyasztás céljára használt csapokból használatra kerül;
Módosítás 96
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 albekezdés
b)  az I. melléklet C. részében felsorolt paraméterek rendszeres ellenőrzése olyan létesítményekben, ahol a legnagyobb az emberi egészségre jelentett potenciális veszély. A releváns paramétereket és az ellenőrzési helyszíneket az a) pont szerint elvégzett értékelés alapján kell kiválasztani.
b)  az I. melléklet C. részében felsorolt paraméterek rendszeres ellenőrzése azokon az elsőbbségi helyszíneken, ahol az a) pont szerint elvégzett értékelés során a vízminőségre vonatkozóan különleges kockázatokat azonosítottak.
Módosítás 97
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – b pont – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett rendszeres ellenőrzéshez a tagállamok létrehozhatnak az elsőbbségi helyszínekre összpontosító ellenőrzési stratégiát;
A tagállamok a rendszeres ellenőrzéshez biztosítják az elsődleges helyszíneken található létesítményekhez mintavétel céljából való hozzáférést, és ellenőrzési stratégiát határozhatnak meg, különösen a Legionella pneumophilára vonatkozóan;
Módosítás 98
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  annak ellenőrzése, hogy az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek teljesítménye megfelelő-e a 305/2011/EU rendelet I. melléklete 3. e) pontjában az építményekre vonatkozóan előírt alapvető jellemzők tekintetében.
c)  annak ellenőrzése, hogy az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek és anyagok teljesítménye megfelelő-e az emberi egészség védelme szempontjából.
Módosítás 99
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  annak ellenőrzése, hogy a felhasznált anyagok alkalmasak-e arra, hogy emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezzenek, valamint hogy teljesülnek-e a 11. cikkben meghatározott követelmények.
Módosítás 100
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés a) pontja szerint elvégzett értékelés alapján úgy ítélik meg, hogy a házi elosztó rendszer vagy a kapcsolódó termékek és anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre nézve, illetve ha az (1) bekezdés b) pontja szerint elvégzett ellenőrzés kimutatja, hogy az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékek nem teljesülnek, a tagállamok:
(2)  Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés a) pontja szerint elvégzett értékelés alapján úgy ítélik meg, hogy az elsőbbségi helyszínek házi elosztó rendszerei vagy a kapcsolódó termékek és anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre nézve, illetve ha az (1) bekezdés b) pontja szerint elvégzett ellenőrzés kimutatja, hogy az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékek nem teljesülnek, a tagállamok biztosítják, hogy meghozzák az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékeknek való meg nem felelés kockázatának csökkentését vagy kizárását szolgáló megfelelő intézkedéseket.
a)  meghozzák az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékeknek való meg nem felelés kockázatának csökkentését vagy kizárását szolgáló megfelelő intézkedéseket;
b)  meghoznak minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához vagy elosztásához használt építési termékekből származó anyagok és vegyületek ne okozhassanak sem közvetlenül, sem közvetve emberi egészségkárosodást;
c)  egyéb intézkedéseket hoznak, például a vízszolgáltatókkal együttműködésben olyan vízkezelési technikákat alkalmaznak a víz jellegének vagy tulajdonságainak megváltoztatására, amelyekkel csökken vagy megszűnik a szolgáltatott víz számszerű értékeknek való meg nem felelésének kockázata;
d)  kellő tájékoztatással és tanácsokkal látják el a fogyasztókat a víz fogyasztásának és használatának feltételeiről, valamint a kockázat ismételt előfordulásának megakadályozására alkalmas intézkedésekről;
e)  képzéseket szerveznek a vízvezeték-szerelőknek és a házi elosztó rendszerekkel dolgozó, valamint építési termékek beszerelésével foglalkozó egyéb szakembereknek;
f)  a Legionella kapcsán biztosítják hatékony ellenőrzési és kezelési intézkedések rendelkezésre állását a betegség megelőzése és esetleges kitörésének kezelése érdekében.
Módosítás 101
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Annak érdekében, hogy a házi elosztással kapcsolatos kockázatokat valamennyi házi elosztó rendszerben csökkentsék, a tagállamok:
a)  a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére ösztönzik a köz- vagy magántulajdonban lévő létesítmények tulajdonosait;
b)  tájékoztatják a köz- vagy magántulajdonban lévő helyszínek fogyasztóit és tulajdonosait azokról az intézkedésekről, amelyek célja, hogy csökkentsék vagy kizárják annak kockázatát, hogy a házi elosztó rendszer miatt az emberi fogyasztásra szánt víz nem felel meg a minőségi előírásoknak;
c)  kellő tájékoztatással és tanácsokkal látják el a fogyasztókat a víz fogyasztásának és használatának feltételeiről, valamint a kockázat ismételt előfordulásának megakadályozására alkalmas intézkedésekről;
d)  előmozdítják a vízvezeték-szerelőknek és a házi elosztó rendszerekkel dolgozó, valamint a vízzel érintkezésbe kerülő termékek és anyagok beszerelésével foglalkozó egyéb szakembereknek szánt képzéseket; továbbá
e)  a Legionella, különösen a Legionella pneumophila kapcsán biztosítják a hatékony és a kockázattal arányban álló ellenőrzési és kezelési intézkedések rendelkezésre állását a betegség megelőzése és esetleges kitörésének kezelése érdekében.
Módosítás 102
Irányelvre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
Az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekre és anyagokra vonatkozó higiéniai minimumkövetelmények
(1)   A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott, vízkivételre, -kezelésre vagy -elosztásra használt, az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező valamennyi új termék gyártására szolgáló anyagok vagy az ilyen anyagokat kísérő szennyeződések:
a)  ne csökkentsék sem közvetlenül, sem közvetve az emberi egészség ezen irányelv szerinti védelmét;
b)  ne befolyásolják az emberi fogyasztásra szánt víz szagát és ízét;
c)  ne legyenek jelen az emberi fogyasztásra szánt vízben annál nagyobb koncentrációban, mint amekkora a használatukat indokolttá tevő cél eléréséhez szükséges; továbbá
d)  ne segítsék elő a mikroorganizmusok szaporodását.
(2)   Az (1) bekezdés harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépése után 3 évvel]-ig a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad ezen irányelv kiegészítése érdekében, meghatározva a higiéniai minimumkövetelményeket és az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező, az Unióban engedélyezett anyagok gyártásához használt anyagok jegyzékét, adott esetben konkrét kioldódási határértékekkel és különleges felhasználási feltételekkel együtt. A Bizottság a legújabb tudományos és technológiai fejleményekkel összhangban rendszeresen felülvizsgálja és frissíti e jegyzéket.
(3)  A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (2) bekezdés szerinti elfogadása és módosítása során való támogatása érdekében állandó bizottságot kell felállítani, amely a tagállamok által kijelölt képviselőkből áll, akik szakértők vagy tanácsadók támogatását is igénybe vehetik.
(4)  Azoknak az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező anyagoknak, amelyek más uniós jogszabályok, például a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a hatálya alá tartoznak, meg kell felelniük az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
Módosítás 103
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének rendszeres ellenőrzésének biztosítására, hogy meggyőződjenek arról, hogy a fogyasztók rendelkezésére álló víz megfelel-e az irányelv követelményeinek és különösen az 5. cikkel összhangban megállapított paramétereknek. A mintákat olyan módon kell venni, hogy azok az egész év során fogyasztott víz minőségét reprezentatív módon jellemezzék. Ezen túlmenően a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ahol a fertőtlenítés az emberi fogyasztásra szánt víz előállításának vagy szolgáltatásának részét képezi, ott ellenőrizzék az alkalmazott fertőtlenítő kezelés hatékonyságát és a lehető legcsekélyebb mértékre szorítsák le a fertőtlenítés melléktermékei által okozott bárminemű szennyeződést a fertőtlenítés hatásának kockáztatása nélkül.
(1)  A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének rendszeres ellenőrzésének biztosítására, hogy meggyőződjenek arról, hogy az megfelel-e az irányelv követelményeinek és különösen az 5. cikkel összhangban megállapított paramétereknek. A mintákat olyan módon kell venni, hogy azok az egész év során fogyasztott víz minőségét reprezentatív módon jellemezzék. Ezen túlmenően a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ahol a fertőtlenítés az emberi fogyasztásra szánt víz előállításának vagy szolgáltatásának részét képezi, ott ellenőrizzék az alkalmazott fertőtlenítő kezelés hatékonyságát és a lehető legcsekélyebb mértékre szorítsák le a fertőtlenítés melléktermékei által okozott bárminemű szennyeződést a fertőtlenítés hatásának kockáztatása nélkül.
Módosítás 104
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A tagállamok első alkalommal ...-án/-én [az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított három év], majd azt követően évente közlik a Bizottsággal az I. melléklet Ca. részében felsorolt paraméterek ellenőrzésével összhangban elvégzett ellenőrzés eredményeit.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az I. melléklet Ca. részében szereplő, megfigyelés alá helyezett anyagok jegyzékének frissítése révén módosítsa ezt az irányelvet. A Bizottság úgy határozhat, hogy a jegyzéket újabb anyagokkal egészíti ki, amennyiben fennáll a veszélye, hogy jelen vannak az emberi fogyasztásra szánt vízben és potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészségre nézve, de a tudományos ismeretek nem bizonyították, hogy kockázatot jelentenek az emberi egészségre. Ehhez a Bizottságnak különösen a WHO tudományos kutatásait kell felhasználnia. Bármely új anyag felvételét ezen irányelv 1. cikke alapján megfelelően indokolni kell.
Módosítás 105
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  A Bizottság ... [egy évvel ezen irányelv hatálybalépése után]-ig a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy ezen irányelvet az I. melléklet Ca. részében szereplő, megfigyelés alá helyezett anyagok jegyzékében szereplő mikroműanyagok mérésére szolgáló módszertan elfogadása révén kiegészítse.
Módosítás 106
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az 5. cikk szerinti paramétereknek való meg nem felelés esetén a tagállamok biztosítják az azonnali vizsgálatot az okok feltárása érdekében.
(1)  A tagállamok a 6. cikkben említett megfelelési helyen az 5. cikk szerinti paramétereknek való meg nem felelés esetén biztosítják a fogyasztás helyén elvégzendő azonnali vizsgálatot az okok feltárása érdekében.
Módosítás 107
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az I. melléklet C. részében foglalt számszerű értékeknek való meg nem felelés estén hozandó javító intézkedések között szerepelniük kell a 10. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjaiban említett intézkedéseknek.
Az I. melléklet C. részében foglalt számszerű értékeknek való meg nem felelés esetén hozandó javító intézkedések között szerepelniük kell a 10. cikk (2a) bekezdésében említett intézkedéseknek.
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az I. melléklet A. és B. részében a számszerű értékekre vonatkozóan előírt minimumkövetelmények betartásának elmulasztását a tagállamok automatikusan az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek tekintik.
A tagállamok az I. melléklet A. és B. részében a számszerű értékekre vonatkozóan előírt minimumkövetelmények betartásának elmulasztását az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek tekintik, kivéve, ha az illetékes hatóságok a számszerű értékeknek való meg nem felelést jelentéktelennek tekintik.
Módosítás 109
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
(4)  A (2) és a (3) bekezdésben említett esetekben a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül meghozzák az összes alábbi intézkedést:
(4)  A (2) és a (3) bekezdésben említett esetekben, amennyiben a számszerű értékeknek való meg nem felelés az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek minősül, a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül meghozzák az összes alábbi intézkedést:
Módosítás 110
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az a), b) és c) pontban említett intézkedéseket az érintett vízszolgáltatóval együttműködésben kell meghozni.
Módosítás 111
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az illetékes hatóságok vagy egyéb megfelelő szervek döntik el, hogy a (3) bekezdés értelmében milyen intézkedést kell hozni, szem előtt tartva azt, hogy milyen kockázatot jelenthet az ember egészségére nézve az emberi fogyasztásra szánt vízellátás megszakítása vagy a használat korlátozása.
(5)  Amikor a megfelelési helyen megállapítást nyer a meg nem felelés, az illetékes hatóságok vagy egyéb megfelelő szervek döntik el, hogy a (3) bekezdés értelmében milyen intézkedést kell hozni, szem előtt tartva azt, hogy milyen kockázatot jelenthet az ember egészségére nézve az emberi fogyasztásra szánt vízellátás megszakítása vagy a használat korlátozása.
Módosítás 112
Irányelvre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
Eltérések
(1)  A tagállamok engedélyezhetik az eltérést az I. melléklet B. részében foglalt vagy az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott számszerű értékektől, az általuk meghatározandó maximális mértékig, feltéve, hogy az eltérés nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségre, és hogy az adott térségben az emberi fogyasztásra szánt víz szolgáltatását egyéb, észszerű módon nem lehet fenntartani. Az eltéréseknek az alábbi esetekre kell korlátozódniuk:
a)  új vízellátási körzet;
b)  valamely vízellátási körzetben észlelt új szennyezésforrás, vagy újonnan vizsgált vagy észlelt paraméterek.
Az eltérést a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a három évet, és amely időszak végén a tagállamoknak értékelniük kell, hogy történt-e elegendő előrelépés.
A tagállamok rendkívüli körülmények között második eltérést engedélyezhetnek az első albekezdés a) és b) pontjától. Amennyiben valamely tagállam ilyen második eltérést szándékozik engedélyezni, az értékelésről és a második eltérésre vonatkozó döntést megalapozó indokokról értesítenie kell a Bizottságot. A második eltérés időtartama nem haladhatja meg a három évet.
(2)  Az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban engedélyezett bármely eltérésre vonatkozóan meg kell határozni a következőket:
a)  az eltérés indokai;
b)  az érintett számszerű érték, a vonatkozó korábbi ellenőrzési eredmények, valamint az eltérés ideje alatt megengedhető maximális érték;
c)  a földrajzi terület, a naponta szolgáltatott víz mennyisége, az érintett lakosság, illetve annak ténye, hogy az eltérés érint-e valamilyen releváns élelmiszer-ipari vállalkozást;
d)  megfelelő ellenőrzési rendszer, szükség szerint megnövelt ellenőrzési gyakorisággal;
e)  a szükséges javító intézkedések tervének rövid összefoglalása, beleértve a munkálatok ütemtervét, a becsült költségeket és a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket; továbbá
f)  az eltérés igényelt időtartama.
(3)  Ha az illetékes hatóságok megítélése szerint a számszerű érték jelentéktelen mértékben nem teljesül, és ha a 12. cikk (2) bekezdésnek megfelelő javító intézkedés elegendő a probléma 30 napon belüli orvoslására, akkor az eltérésben nem kell megjelölni az e cikk (2) bekezdésében meghatározott információkat.
Ebben az esetben az illetékes hatóságoknak vagy egyéb szerveknek csak az érintett paraméter megengedett legnagyobb értékét és a probléma orvoslására engedélyezett időt kell meghatározniuk az eltérésben.
(4)  A (3) bekezdést már nem lehet alkalmazni, ha egy adott vízellátás a megelőző 12 hónapban összesen 30 napot meghaladó ideig nem felelt meg bármelyik számszerű értéknek.
(5)  Az e cikkben foglalt eltérésekhez folyamodó tagállamnak biztosítania kell, hogy az eltérés által érintett lakosságot haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztassák az eltérésről és annak feltételeiről. Az adott tagállamnak továbbá szükség szerint biztosítania kell a tanácsadást a lakosság egyes konkrét csoportjainak, amelyeknél az eltérés különleges kockázatot jelenthet.
A (3) bekezdésben meghatározott körülmények között az első albekezdésben foglalt kötelezettségek nem alkalmazandók, kivéve, ha az illetékes hatóságok másként döntenek.
(6)  A (3) bekezdésben foglaltak szerinti eltérés kivételével a tagállamnak két hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot minden olyan eltérésről, amely átlagosan napi 1 000 m3-t meghaladó vagy több mint 5 000 főt ellátó vízszolgáltatást érint, és megadja részére a (2) bekezdésben említett információkat.
(7)  Ez a cikk nem vonatkozik a palackokban vagy tartályokban eladásra kínált emberi fogyasztásra szánt vízre.
Módosítás 113, 165, 191, 208, 166, 192, 169, 195, 170, 196, 197 és 220
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 2000/60/EK irányelv 9. cikkének sérelme nélkül a tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy javítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférést, és előmozdítsák annak használatát területükön. Ennek keretében többek között az alábbi intézkedéseket kell meghozni:
(1)  A 2000/60/EK irányelv 9. cikkének, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének sérelme nélkül, a vízelosztás helyi és regionális szempontjainak és körülményeinek figyelembevétele mellett a tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy javítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférést, és előmozdítsák annak használatát területükön.
a)  azonosítani kell az emberi fogyasztásra szánt vízhez hozzá nem férő személyeket és a hozzáférésük hiányának okát (pl. veszélyeztetett és marginalizált csoporthoz tartoznak), értékelni kell az e személyek hozzáférésének javítására kínálkozó lehetőségeket, tájékoztatva őket az elosztó hálózathoz való csatlakozás lehetőségéről vagy az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés alternatív módjairól;
a)  azonosítani kell az emberi fogyasztásra szánt vízhez hozzá nem férő vagy a hozzáférésben korlátozott személyeket – többek között a veszélyeztetett és marginalizált csoportokat – és a hozzáférés hiányára magyarázatot adó okokat, értékelni kell a lehetőségeket, továbbá intézkedéseket kell hozni az e személyek hozzáférésének javítása érdekében, tájékoztatva őket az elosztó hálózathoz való csatlakozás lehetőségéről vagy az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés alternatív módjairól;
aa)   biztosítani kell a lakosság emberi fogyasztásra szánt vízzel való ellátását;
b)   a közterületeken és nyilvános helyeken telepíteni kell és karban kell tartani az emberi fogyasztásra szánt vízhez szabad hozzáférést biztosító kültéri és beltéri létesítményeket;
b)  a közterületeken és nyilvános helyeken – különösen a nagy látogatottságú területeken – telepíteni kell és karban kell tartani az emberi fogyasztásra szánt vízhez szabad hozzáférést biztosító kültéri és beltéri létesítményeket, az újratöltő pontokat is ideértve; ezt az erre műszakilag alkalmas helyszíneken, az intézkedés iránti igényhez képest arányos módon, valamint az egyedi helyi körülményeket, például az éghajlati és földrajzi adottságokat figyelembe véve kell megvalósítani;
c)  ösztönözni kell az emberi fogyasztásra szánt víz használatát az alábbiak révén:
c)  ösztönözni kell az emberi fogyasztásra szánt víz használatát az alábbiak révén:
i.  a víz minőségével kapcsolatos lakossági tájékoztató kampányok folytatása;
i.  a csapvíz jó minőségével kapcsolatos lakossági tájékoztató, valamint a figyelmet a legközelebbi kijelölt újratöltő pontra felhívó kampányok folytatása;
ia.  a lakosságot újrafelhasználható vízpalackok használatára ösztönző kampányok indítása, valamint az újratöltő pontok helyének tudatosítását célzó kezdeményezések indítása;
ii.  a közigazgatásban és a középületekben az emberi fogyasztásra szánt víz biztosításának ösztönzése;
ii.  a közigazgatásban és a középületekben az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes biztosítása, valamint az egyszer használatos műanyag palackokba vagy tartályokba töltött víz használatának visszaszorítása e szerveknél és épületekben;
iii.  az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes biztosításának ösztönzése az éttermekben, étkezdékben és a rendezvény-vendéglátó szolgáltatások nyújtásakor.
iii.  az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes vagy alacsony szolgáltatási díj ellenében történő biztosításának ösztönzése az éttermekben, étkezdékben és a rendezvény-vendéglátó szolgáltatások nyújtásakor.
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Az (1) bekezdés a) pontja értelmében összegyűjtött információk alapján a tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára biztosítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférést.
Az (1) bekezdés a) pontja értelmében összegyűjtött információk alapján a tagállamok megtesznek minden általuk szükségesnek és megfelelőnek ítélt intézkedést, hogy a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára biztosítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférést.
Módosítás 173, 199 és 209
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Amennyiben az e cikkben meghatározott kötelezettségek a nemzeti jog értelmében a helyi hatóságokra hárulnak, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ilyen hatóságok rendelkezzenek az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés biztosításához szükséges eszközökkel és forrásokkal, valamint hogy az e tekintetben hozott bármely intézkedés arányos legyen az érintett elosztó hálózat kapacitásaival és méretével.
Módosítás 174, 200 és 210
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)   A Bizottság a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint gyűjtött adatok figyelembevételével együttműködik a tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankkal, hogy támogassa az Unióban azokat az önkormányzatokat, amelyek nem rendelkeznek a szükséges tőkével, hogy lehetővé tegye számukra a technikai segítségnyújtáshoz, a rendelkezésre álló uniós finanszírozáshoz és a kedvezményes kamatozású hosszú távú kölcsönökhöz való hozzáférést, különösen a vízügyi infrastruktúra karbantartása és felújítása céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára a jó minőségű vízellátást, és bővítsék a számukra nyújtott vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatásokat.
Módosítás 116
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy online elérhetőek legyenek a fogyasztók számára az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó megfelelő és naprakész információk a IV. melléklettel összhangban.
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy online vagy egyéb felhasználóbarát módokon elérhetők legyenek a fogyasztók számára az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó megfelelő, naprakész és hozzáférhető információk a IV. melléklettel összhangban, az alkalmazandó adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával.
Módosítás 117
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Gondoskodnak arról, hogy minden fogyasztó kérés nélkül rendszeresen, évente legalább egyszer tájékoztatást kapjon a legmegfelelőbb formában (pl. a számláján vagy intelligens alkalmazásokon keresztül) az alábbiakról:
Gondoskodnak arról, hogy minden fogyasztó rendszeresen, évente legalább egyszer tájékoztatást kapjon az illetékes hatóságok által meghatározott legmegfelelőbb és könnyen elérhető formában (pl. a számláján vagy intelligens alkalmazásokon keresztül) az alábbiakról:
Módosítás 118
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – bevezető rész
a)  az emberi fogyasztásra szánt vízért általa fizetett köbméterenkénti vízdíj árstruktúrája, részletezve az állandó és a változó költségeket, kitérve legalább az alábbi elemek költségeire:
a)  amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, az emberi fogyasztásra szánt vízért általa fizetett köbméterenkénti vízdíj, részletezve az állandó és a változó költségek megoszlását;
Módosítás 119
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – i pont
i.  vízszolgáltató által a 8. cikk (5) bekezdése szerinti veszélyértékelés céljából hozott intézkedések;
törölve
Módosítás 120
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – ii pont
ii.  az emberi fogyasztásra szánt víz kezelése és elosztása;
törölve
Módosítás 121
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – iii pont
iii.  a szennyvíz összegyűjtése és kezelése;
törölve
Módosítás 122
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – iv pont
iv.  a 13. cikk alapján hozott intézkedések, ha a vízszolgáltató alkalmazott ilyeneket;
törölve
Módosítás 123
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó információk, beleértve az indikátorparamétereket is;
Módosítás 124
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  az emberi fogyasztásra szánt víz literenkénti és köbméterenkénti ára;
b)  amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, az emberi fogyasztásra szánt vízellátás literenkénti és köbméterenkénti áram valamint a literenként kiszámlázott ár; amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, a vízhálózat által az ezen irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében viselt teljes éves költség az arra vonatkozó releváns tájékoztatással együtt, hogy az emberi fogyasztásra szánt vizet hogyan szállítják a területre;
Módosítás 125
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba)   az emberi fogyasztásra szánt víz kezelése és elosztása;
Módosítás 126
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a háztartás által fogyasztott mennyiség, legalább évente vagy számlázási időszakonként és a fogyasztás alakulása az éven belül;
c)  a háztartás által fogyasztott mennyiség, legalább évente vagy számlázási időszakonként, valamint a háztartási fogyasztás alakulása az éven belül, ha az műszakilag megvalósítható, és csak akkor, ha ez az adat a vízszolgáltató rendelkezésére áll;
Módosítás 127
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a háztartás éves vízfogyasztásának összehasonlítása az ugyanazon kategóriába tartozó háztartások átlagos fogyasztásával;
d)  a háztartás éves vízfogyasztásának összehasonlítása a háztartások átlagos fogyasztásával, amennyiben ez a c) ponttal összhangban alkalmazandó;
Módosítás 128
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdés alapján nyújtandó tájékoztatás formátumát és módját a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozhatja meg. E végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A tagállamok egyértelműen elkülönítik az az első albekezdés szerinti információszolgáltatással kapcsolatos felelősségi köröket a vízszolgáltatók, az érdekelt felek és az illetékes helyi hatóságok között. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az első albekezdés alapján nyújtandó tájékoztatás formátumát és módját.
Módosítás 129
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  összeállítják, majd évente naprakésszé teszik az ivóvízzel kapcsolatos, az emberi egészségre potenciális veszélyt jelentő olyan eseményekre vonatkozó adatokat, amelyek 10 napos egybefüggő időszaknál tovább álltak fenn és legalább 1 000 személyt érintettek, akár sor került a számszerű értékek túllépésére, akár nem, és ismertetik az események okát és a 12. cikknek megfelelően hozott javító intézkedéseket.
d)  összeállítják, majd évente naprakésszé teszik az ivóvízzel kapcsolatos, az emberi egészségre potenciális kockázatot jelentő olyan eseményekre vonatkozó adatokat, amelyek 10 napos egybefüggő időszaknál tovább álltak fenn és legalább 1 000 személyt érintettek, akár sor került a számszerű értékek túllépésére, akár nem, és ismertetik az események okát és a 12. cikknek megfelelően hozott javító intézkedéseket.
Módosítás 130
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) és (3) bekezdéssel összhangban szolgáltatandó információk formátumának és bemutatási módjainak meghatározására, beleértve a (3) bekezdésben említett mutatókra, az egész Unióra kiterjedő áttekintő térképekre és a tagállami áttekintő jelentésekre vonatkozó részletes követelményeket.
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az (1) és (3) bekezdéssel összhangban szolgáltatandó információk formátumát és bemutatási módjait, beleértve a (3) bekezdésben említett mutatókra, az egész Unióra kiterjedő áttekintő térképekre és a tagállami áttekintő jelentésekre vonatkozó részletes követelményeket.
Módosítás 131
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
törölve
Módosítás 132
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a 13. cikkben szereplő, a vízhez való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések;
b)  a 13. cikkben szereplő, a vízhez való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések, valamint a vízhez hozzáféréssel nem rendelkező népesség aránya;
Módosítás 133
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a 14. cikk és a IV. melléklet alapján a nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések.
c)  a 14. cikk és a IV. melléklet alapján a nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések, többek között a IV. melléklet 7. pontjában felsorolt információk uniós szintű, felhasználóbarát áttekintése.
Módosítás 134
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A Bizottság legkésőbb ... [ezen irányelv átültetésének legvégső határideje után 5 évvel]-ig, azt követően pedig szükség szerint jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az emberi fogyasztásra szánt víz forrásaira jelentett, mikroműanyagokból, gyógyszerekből és adott esetben egyéb, újonnan megjelenő szennyező anyagokból származó veszélyekről és az ezekkel kapcsolatos esetleges egészségügyi kockázatokról. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az emberi fogyasztásra szánt vízben található mikroműanyagok, gyógyszerek és egyéb, újonnan megjelenő szennyező anyagok maximális szintjét.
Módosítás 135
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépését követően öt évvel]-ig felülvizsgálja, hogy a 10a. cikk az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekre és anyagokra vonatkozó higiéniai előírások megfelelő szintű harmonizációjához vezetett-e, és szükség esetén további intézkedéseket hoz.
Módosítás 136
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és [ezen irányelv átültetésének határideje]-án/-én még alkalmazandó eltéréseket érvényességük végéig alkalmazni kell. További megújításukra nem kerülhet sor.
(2)  A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és ... [ezen irányelv átültetésének határideje]-án/-én még alkalmazandó eltéréseket érvényességük végéig alkalmazni kell.
Módosítás 179
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – A rész – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Clostridium perfringens spórák

0

Egyedszám/100 ml

Coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

Enterococcusok

0

Egyedszám/100 ml

Escherichia coli (E. coli)

0

Egyedszám/100 ml

Heterotróf csírák száma (HPC) 22°

Rendellenes eltérés nélkül

 

Szomatikus coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

Zavarosság

< 1

NTU

Módosítás

Paraméter

Határérték

Paraméter

Clostridium perfringens spórák

0

Egyedszám/100 ml

Enterococcusok

0

Egyedszám/100 ml

Escherichia coli (E. coli)

0

Egyedszám/100 ml

Szomatikus coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

Megjegyzés:

Az e részben meghatározott paraméterek nem alkalmazandók a 2009/54/EK irányelv szerinti forrás- és ásványvizekre.

Módosítás 138 és 180
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – B rész – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

Kémiai paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Akrilamid

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Antimon

5,0

μg/l

 

Arzén

10

μg/l

 

Benzol

1,0

μg/l

 

Benzo(a)pirén

0,010

μg/l

 

Béta-ösztradiol (50-28-2)

0,001

μg/l

 

Biszfenol-A

0,01

μg/l

 

Bór

1,0

mg/l

 

Bromát

10

μg/l

 

Kadmium

5,0

μg/l

 

Klorát

0,25

mg/l

 

Klorit

0,25

mg/l

 

Króm

25

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. A króm határértéke addig az időpontig 50 μg/l.

Réz

2,0

mg/l

 

Cianid

50

μg/l

 

1,2 – diklór-etán

3,0

μg/l

 

Epiklórhidrin

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Fluorid

1,5

mg/l

 

Haloecetsavak (HAA)

80

μg/l

Az alábbi kilenc reprezentatív anyag összege: monoklór-, diklór- és triklór-ecetsav, mono- és dibróm-ecetsav, brómklór-ecetsav, brómdiklór-ecetsav, dibrómklór-ecetsav és tribrómklór-ecetsav.

Ólom

5

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

Higany

1,0

μg/l

 

Microcystin-LR

10

μg/l

 

Nikkel

20

μg/l

 

Nitrát

50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

Nitrit

0.50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

Nonil-fenol

0,3

μg/l

 

Növényvédő szerek

0,10

μg/l

„Növényvédő szerek”:

 

 

 

szerves rovarölő szerek (inszekticidek),

 

 

 

szerves gyomirtó szerek (herbicidek),

 

 

 

szerves gombaölő szerek (fungicidek),

 

 

 

szerves féregirtó szerek (nematocidek),

 

 

 

szerves atkairtó szerek (akaricidek),

 

 

 

szerves algairtó szerek (algicidek),

 

 

 

szerves rágcsálóirtó szerek (rodenticidek),

 

 

 

szerves csigairtó szerek (szlimicidek),

 

 

 

egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók) és ezek metabolitjai, bomlási és reakciótermékei az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 32. pontjában szereplő meghatározás szerint1.

 

 

 

A határérték minden egyes növényvédő szerre külön-külön vonatkozik.

 

 

 

Az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 μg/l.

Növényvédő szerek – összesen

0,50

μg/l

„Növényvédő szerek – összesen”: az ellenőrzés során észlelt és számszerűsített egyes növényvédőszer-tartalmak összege.

PFA-k

0,10

μg/l

PFA-k alatt az egyes per- és polifluorozott alkilezett anyagok értendők (kémiai képlet: CnF2n+1−R).

PFA-k – összesen

0,50

μg/l

PFA-k – összesen alatt a per-és polifluorozott alkilezett anyagok összege értendő (kémiai képlet: CnF2n+1−R).

Policiklikus aromás szénhidrogének

0,10

μg/l

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: benzo(b)fluorantén, benzo(k)fluorantén, benzo(ghi)perilén és indeno(1,2,3-cd)pirén .

Szelén

10

μg/l

 

Tetraklór-etilén és triklór-etilén

10

μg/l

A kiválasztott összetevők koncentrációjának összege

Trihalometánok – összesen

100

μg/l

Amennyiben lehetséges a fertőtlenítés hatásának veszélyeztetése nélkül, a tagállamoknak törekedniük kell az alacsonyabb értékekre.

 

 

 

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: kloroform, bromoform, dibrómklórmetán, brómdiklórmetán.

Urán

30

μg/l

 

Vinilklorid

0,50

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

__________________

1.   Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

Módosítás

Kémiai paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Akrilamid

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Antimon

5,0

μg/l

 

Arzén

10

μg/l

 

Benzol

1,0

μg/l

 

Benzo(a)pirén

0,010

μg/l

 

Béta-ösztradiol (50-28-2)

0,001

μg/l

 

Biszfenol-A

0,1

μg/l

 

Bór

1,5

mg/l

 

Bromát

10

μg/l

 

Kadmium

5,0

μg/l

 

Klorát

0,25

mg/l

 

Klorit

0,25

mg/l

 

Króm

25

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. A króm határértéke addig az időpontig 50 μg/l.

Réz

2,0

mg/l

 

Cianid

50

μg/l

 

1,2 – diklór-etán

3,0

μg/l

 

Epiklórhidrin

0,10

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

Fluorid

1,5

mg/l

 

Haloecetsavak (HAA)

80

μg/l

Az alábbi kilenc reprezentatív anyag összege: monoklór-, diklór- és triklór-ecetsav, mono- és dibróm-ecetsav, brómklór-ecetsav, brómdiklór-ecetsav, dibrómklór-ecetsav és tribrómklór-ecetsav.

Ólom

5

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

Higany

1,0

μg/l

 

Microcystin-LR

10

μg/l

 

Nikkel

20

μg/l

 

Nitrát

50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

Nitrit

0.50

mg/l

A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél.

Nonil-fenol

0,3

μg/l

 

Növényvédő szerek

0,10

μg/l

„Növényvédő szerek”:

 

 

 

szerves rovarölő szerek (inszekticidek),

 

 

 

szerves gyomirtó szerek (herbicidek),

 

 

 

szerves gombaölő szerek (fungicidek),

 

 

 

szerves féregirtó szerek (nematocidek),

 

 

 

szerves atkairtó szerek (akaricidek),

 

 

 

szerves algairtó szerek (algicidek),

 

 

 

szerves rágcsálóirtó szerek (rodenticidek),

 

 

 

szerves csigairtó szerek (szlimicidek),

 

 

 

egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók) és ezek metabolitjai, bomlási és reakciótermékei az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 32. pontjában szereplő meghatározás szerint1.

 

 

 

A határérték minden egyes növényvédő szerre külön-külön vonatkozik.

 

 

 

Az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 μg/l.

Növényvédő szerek – összesen

0,50

μg/l

„Növényvédő szerek – összesen”: az ellenőrzés során észlelt és számszerűsített egyes növényvédőszer-tartalmak összege.

PFA-k

0,10

μg/l

PFA-k alatt az egyes per- és polifluorozott alkilezett anyagok értendők (kémiai képlet: CnF2n+1−R).

 

 

 

A képletnek különbséget kell tennie a „hosszú láncú” és „rövid láncú” PFA-k között. Ez az irányelv csak a „hosszú láncú” PFA-kra alkalmazandó.

Az egyes PFA-anyagokra vonatkozó határérték csak azon PFA-anyagokra alkalmazandó, amelyek jelenléte valószínű, és amelyek az ezen irányelv 8. cikke szerinti veszélyértékelés értelmében veszélyesek az emberi egészségre.

PFA-k – összesen

0,50

μg/l

PFA-k – összesen alatt a per-és polifluorozott alkilezett anyagok összege értendő (kémiai képlet: CnF2n+1−R).

 

 

 

Az összes PFA-ra vonatkozó határérték csak azon PFA-anyagokra alkalmazandó, amelyek jelenléte valószínű, és amelyek az ezen irányelv 8. cikke szerinti veszélyértékelés értelmében veszélyesek az emberi egészségre.

Policiklikus aromás szénhidrogének

0,10

μg/l

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: benzo(b)fluorantén, benzo(k)fluorantén, benzo(ghi)perilén és indeno(1,2,3-cd)pirén .

Szelén

10

μg/l

 

Tetraklór-etilén és triklór-etilén

10

μg/l

A kiválasztott összetevők koncentrációjának összege

Trihalometánok – összesen

100

μg/l

Amennyiben lehetséges a fertőtlenítés hatásának veszélyeztetése nélkül, a tagállamoknak törekedniük kell az alacsonyabb értékekre.

 

 

 

A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: kloroform, bromoform, dibrómklórmetán, brómdiklórmetán.

Urán

30

μg/l

 

Vinilklorid

0,50

μg/l

A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki.

__________________

1.   Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

Módosítás 139
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – B a rész (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Indikátor paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Alumínium

200

μg/l

 

Ammónium

0,50

mg/l

 

Klorid

250

mg/l

1.  megjegyzés

Szín

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

Vezetőképesség

2 500

μS cm-1 20°C-on

1.  megjegyzés

Hidrogénion-koncentráció

≥ 6,5 és ≤ 9,5

pH egység

1.  és 3. megjegyzés

Vas

200

μg/l

 

Mangán

50

μg/l

 

Szag

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

Szulfátok

250

mg/l

1.  megjegyzés

Nátrium

200

mg/l

 

Íz

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

Telepszám 22°C-on

Rendellenes eltérés nélkül

 

 

Coliform baktériumok

0

Egyedszám/100 ml

 

Teljes szervesszén-tartalom (TOC)

Rendellenes eltérés nélkül

 

 

Zavarosság

Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül

 

 

1.  megjegyzés:

A víz nem lehet korróziót előidéző.

2.  megjegyzés:

Ezt a paramétert nem szükséges mérni, kivéve, ha a víz felszíni vízből származik, vagy ilyen víz befolyása alatt áll. Amennyiben ez a határérték nem teljesül, az érintett tagállamnak meg kell vizsgálnia az ellátórendszert, és meg kell győződnie arról, hogy az emberi egészséget potenciálisan nem veszélyezteti patogén mikroorganizmusok, például cryptosporidium jelenléte.

3.  megjegyzés:

A palackokba vagy tartályokba töltött szénsavmentes víz esetében a minimum érték 4,5 pH egységre csökkenthető.

A palackokba vagy tartályokba töltött természetes szénsavtartalmú vagy mesterségesen szénsavval dúsított víz esetében a minimumérték alacsonyabb is lehet.

Módosítás 140
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – C rész

A Bizottság által javasolt szöveg

A házi elosztási kockázatértékelés szempontjából releváns paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Legionella

< 1 000

Szám/l

Ha a Legionella vonatkozásában az <1 000/l határérték nem teljesül, ismételt vitavételt kell végezni a Legionella pneumophila vonatkozásában. Ha a Legionella pneumophila nincs jelen, a Legionella határértéke <10 000/l.

Ólom

5

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

Módosítás

A házi elosztási kockázatértékelés szempontjából releváns paraméterek

Paraméter

Határérték

Mértékegység

Megjegyzések

Legionella pneumophila

< 1 000

Szám/l

 

Legionella

< 10 000

Szám/l

A < 1 000/l határértékű Legionella pneumophila jelenlétének hiányában a Legionella határértéke < 10 000/l.

Ólom

5

μg/l

Az értéket legkésőbb ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz évvel]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l.

Módosítás 141
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – C a rész (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Újonnan megjelenő, ellenőrzött paraméterek

Mikroműanyagok

Az ellenőrzést a 11. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, a mikroműanyagok mérésére vonatkozó módszertannal összhangban kell végezni.

Módosítás 142
Irányelvre irányuló javaslat
II melléklet – B rész – 1 pont – 1 bekezdés
Az Escherichia coli (E. coli), a Clostridium perfringens spórák és a szomatikus coliform baktériumok „alapvető paramétereknek” tekintendők, és nem tartoznak az ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés hatálya alá. Ezeket legalább a 2. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni.
Az Escherichia coli (E. coli) és az enterococcusok „alapvető paramétereknek” tekintendők, és nem tartoznak az ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés hatálya alá. Ezeket legalább a 2. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni.
Módosítás 186
Irányelvre irányuló javaslat
II melléklet – B rész – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

A mintavételek gyakorisága

Az 5. cikk szerint meghatározott összes paramétert legalább a következő táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni, kivéve, ha a 9. cikkel és ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés alapján eltérő mintavételi gyakoriság kerül meghatározásra.

1.  táblázat

Minimális mintavételi és elemzési gyakoriság a megfelelőség ellenőrzésére

A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség (m3)

A minták minimális száma

évente

≤ 100

> 100 ≤ 1 000

> 1 000 ≤ 10 000

>10 000 ≤ 100 000

>100 000

10a

10a

50b

365

365

a: a mintavételt mindig olyankor kell végezni, amikor magas a kockázata annak, hogy a vízelosztási rendszerbe enterális kórokozók juthatnak be.

b: legalább 10 mintát olyankor kell venni, amikor magas a kockázata annak, hogy a vízelosztási rendszerbe enterális kórokozók juthatnak be.

1.  megjegyzés: A vízellátási körzet az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz egy vagy több forrásból származik, és a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.

2.  megjegyzés: A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján számítják ki. A vízellátási körzetben lakók száma is használható a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/(nap*fő) vízfogyasztást feltételezve.

3.  megjegyzés: Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint eltérést engedtek meg az egyedi ellátásból származó víz esetén, ezeket a gyakoriságokat csak olyan vízellátási körzetekre kell alkalmazniuk, amelyek naponta 10 és100 m3 közötti mennyiségű vizet szolgáltatnak.

Módosítás

A mintavételek gyakorisága

Az 5. cikk szerint meghatározott összes paramétert legalább a következő táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni, kivéve, ha a 9. cikkel és ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés alapján eltérő mintavételi gyakoriság kerül meghatározásra.

1.  táblázat

Minimális mintavételi és elemzési gyakoriság a megfelelőség ellenőrzésére

A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség

(Lásd az 1. és a 2. megjegyzést) m3

A.  csoportba tartozó paraméterek (mikrobiológiai paraméterek) –

a minták száma évente

(Lásd a 3. megjegyzést)

B.  csoportba tartozó paraméterek (kémiai paraméterek) –

a minták száma évente

 

≤ 100

> 0

(Lásd a 4. megjegyzést)

> 0

(Lásd a 4. megjegyzést)

> 100

≤ 1000

4

1

> 1000

≤ 10000

4

+3

minta minden megkezdett 1 000 m3/nap mennyiségre

1

+1

minta minden megkezdett 1 000 m3/nap mennyiségre

> 10000

 

≤ 100000

3

+ 1

minta minden megkezdett

10 000 m3/nap mennyiségre

> 100000

 

12

+ 1

minta minden megkezdett 25 000 m3/nap mennyiségre

1.  megjegyzés: A vízellátási körzet az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz egy vagy több forrásból származik, és a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.

2.  megjegyzés: A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján számítják ki. A vízellátási körzetben lakók száma is használható a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/(nap*fő) vízfogyasztást feltételezve.

3.  megjegyzés: A feltüntetett gyakoriság kiszámítása az alábbi módon történik: pl. 4 300 m3/nap = 16 minta (4 minta az első 1 000 m3/nap mennyiségre + 12 további minta 3 300 m3/nap mennyiségre).

4.  megjegyzés: Azoknak a tagállamoknak, amelyek az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint eltérést engedtek meg az egyedi ellátásból származó víz esetén, ezeket a gyakoriságokat csak olyan vízellátási körzetekre kell alkalmazniuk, amelyek naponta 10 és100 m3 közötti mennyiségű vizet szolgáltatnak.

Módosítás 144
Irányelvre irányuló javaslat
II melléklet – D rész – 2 a pont (új)
2a.  A házi elosztórendszerekből azokon a pontokon kell Legionella-mintákat venni, ahol fennáll a Legionella pneumophila terjedésének és/vagy az annak való kitettség kockázata. A tagállamok megállapítják a Legionella-mintavételi módszerekre vonatkozó iránymutatásokat;
Módosítás 145
Irányelvre irányuló javaslat
II a melléklet (új)
Az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő új termékek gyártásához használt vegyi anyagokra és anyagokra vonatkozó minimális higiéniai követelmények:
a)  azon vegyi anyagok listája, amelyek használata megengedett az anyagok előállítása során, az anyagok alatt értve többek között, de nem kizárólagosan a szerves anyagokat, elasztomereket, fémeket, a cementet, az ioncserélő gyantát és a kompozit anyagokat, továbbá az ezekből készült termékeket.
b)  konkrét követelmények az anyagokban és a belőlük készült termékekben használt vegyi anyagokra vonatkozóan.
c)  egyes anyagok emberi fogyasztásra szánt vízbe való bejutására vonatkozó korlátozások.
d)  higiéniai szabályok a megfeleléshez szükséges egyéb tulajdonságokra vonatkozóan.
e)  az a)–d) pontokban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzésének alapvető szabályai.
f)  az a)–d) pontokban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését célzó mintavételre és elemzési módszerekre vonatkozó szabályok.
Módosítás 177 és 224
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – B rész – 1 pont – 1 táblázat – 28 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

PFA-k

50

 

Módosítás

PFA-k

20

 

Módosítás 146
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – cím
A NYILVÁNOSSÁG SZÁMÁRA ONLINE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTANDÓ INFORMÁCIÓK
A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA
Módosítás 147
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész
A következő információkat felhasználóbarát és igényre szabott módon elérhetővé kell tenni a fogyasztók számára:
A következő információkat az interneten vagy ugyanolyan felhasználóbarát és igényre szabott módon elérhetővé kell tenni a fogyasztók számára:
Módosítás 148
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 1 pont
1.  az illetékes vízszolgáltató megnevezése;
1.  az illetékes vízszolgáltató, a szolgáltatási terület és az ellátott személyek számának, valamint a vízelőállítás módjának megjelölése;
Módosítás 149
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – bevezető rész
2.  az I. mellékletben felsorolt paraméterekre vonatkozó legfrissebb ellenőrzési adatok, ezen belül a mintavétel gyakorisága és helyszíne a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó számára releváns terület vonatkozásában, továbbá az 5. cikkel összhangban meghatározott határérték. Az ellenőrzési eredmények nem lehetnek régiebbek:
2.  az I. melléklet A., B. és Ba. részében felsorolt paraméterekre vonatkozó legfrissebb ellenőrzési adatok összefoglalása vízszolgáltatónként, ezen belül a mintavétel gyakorisága a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó számára releváns terület vonatkozásában, továbbá az 5. cikkel összhangban meghatározott határérték. Az ellenőrzési eredmények nem lehetnek régebbiek:
Módosítás 202
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
b)  nagy vízszolgáltatók esetében hat hónapnál;
b)  közepes és nagy vízszolgáltatók esetében hat hónapnál;
Módosítás 203
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
c)  kis vízszolgáltatók esetében egy évnél;
c)  nagyon kis és kis vízszolgáltatók esetében egy évnél;
Módosítás 150
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 3 pont
3.  az 5. cikk alapján meghatározott határértékek túllépése esetén információk az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszélyről, és ezzel kapcsolatban egészségvédelmi és fogyasztási tanácsok vagy egy ezen információkat tartalmazó weboldalra mutató link;
3.  az 5. cikk alapján meghatározott határértékek túllépését követően az illetékes hatóságok által megállapított, az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszély esetén információk az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszélyről, és ezzel kapcsolatban egészségvédelmi és fogyasztási tanácsok vagy egy ezen információkat tartalmazó weboldalra mutató link;
Módosítás 151
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 4 pont
4.  a releváns ellátási kockázatelemzés összefoglalása;
törölve
Módosítás 152
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 5 pont
5.  információk a következő indikátor paraméterekről és a hozzájuk tartozó határértékekről:
5.  információk az 1. melléklet Ba. részében felsorolt indikátor paraméterekről és a hozzájuk tartozó határértékekről;
a)  Szín;
b)  pH (Hidrogénion koncentráció);
c)  Vezetőképesség;
d)  Vas;
e)  Mangán;
f)  Szag;
g)  Íz;
h)  Keménység;
i)  Vízben oldott ásványi anyagok, anionok/kationok
—  Borát BO3-
—  Karbonát CO32-
—  Klorid Cl-
—  Fluorid F-
—  Hidrogén-karbonát HCO3-
—  Nitrát NO3-
—  Nitrit NO2-
—  Foszfát PO43-
—  Szilikát SiO2
—  Szulfát SO42-
—  Szulfid S2-
—  Alumínium Al
—  Ammónium NH4+
—  Kalcium Ca
—  Magnézium Mg
—  Kálium K
—  Nátrium Na
Ezek a határértékek és más nem ionizált vegyületek és mikroelemek feltüntethetők referenciaértékkel együtt és/vagy magyarázattal kiegészítve;
Módosítás 153
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 6 pont
6.  a fogyasztóknak szóló tanácsok arról, hogy hogyan csökkenthetik a vízfogyasztást;
6.  a fogyasztóknak szóló tanácsok arról, hogy adott esetben hogyan csökkenthetik a vízfogyasztást, és a helyi feltételeknek megfelelően hogyan tehetik felelősségteljesebbé a vízhasználatot;
Módosítás 154
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont
7.  a nagyon nagy vízszolgáltatók esetében éves szintű információk a következőkről:
7.  a nagy és nagyon nagy vízszolgáltatók esetében éves szintű információk a következőkről:
Módosítás 155
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – a pont
a)  a vízellátó rendszer általános teljesítménye a hatékonyság szempontjából, ezen belül a szivárgási arányok és az energiafelhasználás a szállított víz egy köbméterére vetítve;
a)  a vízellátó rendszer általános teljesítménye a hatékonyság szempontjából, ideértve a tagállamok által meghatározott szivárgási arányokat is;
Módosítás 156
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – b pont
b)  a vízszolgáltató vállalat vezetésével és irányításával kapcsolatos információk, ezen belül az igazgatótanács összetétele;
b)  a vízszolgáltató vállalat által nyújtott, a vízellátás vezetési modelljével és tulajdonosi szerkezetével kapcsolatos információk;
Módosítás 157
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – d pont
d)  a fogyasztók számára a víz egy köbméteréért felszámított díj költségszerkezete, ezen belül az állandó és a változó költségek, bemutatva legalább az egy köbméternyi szolgáltatott vízre jutó energiafelhasználással kapcsolatos költségeket, a vízszolgáltatók által a 8. cikk (4) bekezdésében említett veszélyértékelés elvégzése céljából végrehajtott intézkedések költségeit, az emberi fogyasztásra szánt víz kezelésének és elosztásának költségeit, a szennyvíz összegyűjtésének és kezelésének költségeit, valamint a 13. cikk alkalmazásában végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, amennyiben a vízszolgáltató megvalósított ilyeneket;
d)  amennyiben a költségeket díjrendszeren belül szedik be, a víz köbméterenkénti díjának szerkezete, beleértve az állandó és a változó költségeket, valamint a vízszolgáltatók által a 8. cikk (4) bekezdésében említett veszélyértékelés elvégzése céljából végrehajtott intézkedések költségeit, az emberi fogyasztásra szánt víz kezelésének és elosztásának költségeit, valamint a 13. cikk alkalmazásában végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, amennyiben a vízszolgáltató megvalósított ilyeneket;
Módosítás 158
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – e pont
e)  a vízszolgáltató által a vízszolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságának biztosításához (ezen belül az infrastruktúra karbantartásához) szükségesnek ítélt beruházások összege és a ténylegesen kapott vagy megtérült beruházási összegek;
e)  a megvalósított, folyamatban lévő és tervezett beruházások összege, valamint a finanszírozási terv;
Módosítás 159
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – g pont
g)  a fogyasztói panaszok összefoglalása, az azokkal kapcsolatos statisztikák, és a problémákra adott válaszok gyorsasága és megfelelősége;
g)  a fogyasztói panaszok összefoglalása, az azokkal kapcsolatos statisztikák és megoldásuk módja;
Módosítás 160
Irányelvre irányuló javaslat
IV melléklet – 1 bekezdés – 8 pont
8.  kérésre hozzáférés biztosítása a 2. és a 3. pont szerinti információkhoz legfeljebb 10 évre visszamenőleg. V.
8.  kérésre hozzáférés biztosítása a 2. és a 3. pont szerinti információkhoz legfeljebb 10 évre visszamenőleg, de az irányelv átültetésénél nem korábbi időpontig.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 107. o.
(2) HL C 361., 2018.10.5., 46. o.
(3) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
(4) Ez az álláspont megfelel a 2018. október 23-án elfogadott módosításoknak (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0397).

Utolsó frissítés: 2019. április 1.Jogi nyilatkozat