Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0178(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0175/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0175/2019

Viták :

PV 28/03/2019 - 6
CRE 28/03/2019 - 6

Szavazatok :

PV 28/03/2019 - 8.7

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0325

Elfogadott szövegek
PDF 333kWORD 98k
2019. március 28., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozása ***I
P8_TA-PROV(2019)0325A8-0175/2019

Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0353 – C8-0207/2018 – 2018/0178(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0353),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0207/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0175/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét25 melyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Legfontosabb és legsürgősebb fellépésként a cselekvési terv a fenntartható tevékenységek egységes osztályozási rendszerének létrehozását jelöli meg. A cselekvési terv elismeri, hogy a tőkeáramlások fenntarthatóbb tevékenységek felé irányítását a „fenntarthatóság” fogalmának egységes értelmezésével kell megalapozni. Első lépésként egyértelmű iránymutatást kell adni ahhoz, hogy mi minősül a környezetvédelmi célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységnek, ezzel segítve a befektetőket abban, hogy tájékozódni tudjanak a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetésekről. Az egyéb fenntarthatósági célkitűzésekhez, többek között a szociális célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységekre vonatkozó további iránymutatást egy későbbi szakaszban lehet kidolgozni.
(6)  2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét25 melyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Legfontosabb és legsürgősebb fellépésként a cselekvési terv egy egységes osztályozási rendszernek és a tevékenységek fenntarthatóságának mértékére vonatkozó mutatóknak a létrehozását jelöli meg. A cselekvési terv elismeri, hogy a tőkeáramlások fenntarthatóbb tevékenységek felé irányítását a gazdasági tevékenységek és beruházások környezeti szempontú fenntarthatóságra és erőforráshatékonyságra gyakorolt hatásának egységes, holisztikus értelmezésével kell megalapozni. Első lépésként egyértelmű iránymutatást kell adni ahhoz, hogy mi minősül a környezetvédelmi célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységnek, ezzel segítve a befektetőket abban, hogy tájékozódni tudjanak a gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetésekről azok fenntarthatóságnak mértéke szerint. Az ENSZ fenntarthatósági céljainak és az Európai Tanács 2017. június 20-i következtetéseinek elismerésével az egyéb fenntarthatósági célkitűzésekhez, többek között a szociális és irányítási célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységekre vonatkozó további iránymutatást is ki kell dolgozni, ezáltal teljes egészében, egységesen, átfogó, integrált és hatékony módon végrehajtva a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet.
_________________
_________________
25 COM(2018) 97 final.
25 COM(2018)0097
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Annak elismerése mellett, hogy sürgősen kezelni kell az éghajlatváltozást, a szén-dioxid-kitettségre való összpontosítás előtérbe helyezése negatív továbbgyűrűző hatásokkal járhat a beruházások olyan célok felé történő átirányítása révén, amelyek más környezeti kockázatokat hordoznak. Ennélfogva megfelelő biztosítékokra van szükség annak biztosítására, hogy a gazdasági tevékenységek ne okozzanak kárt más környezetvédelmi célkitűzések, például a biológiai sokféleség és az energiahatékonyság terén. A befektetőknek összehasonlítható és holisztikus információkra van szükségük a környezeti kockázatokra és azok hatására vonatkozóan ahhoz, hogy a szén-dioxid-kitettségen túlmenően értékeljék portfóliójukat,
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Figyelemmel a környezetkárosítás és az erőforrások túlzott fogyasztásának számos egymáshoz kapcsolódó területén felmerült sürgető problémákra, rendszerszintű megközelítést kell kialakítani az exponenciálisan növekedő negatív tendenciákkal szemben, mint például a biológiai sokféleség csökkenése, az erőforrások túlzott globális fogyasztása, új fenyegetések megjelenése, beleértve a veszélyes vegyi anyagokat és azok koktéljait, az élelmezés szűkösségét, az éghajlatváltozást, az óceánok elsavasodását, az édesvizek kimerülését és a földhasználat-változást. Így tehát a megtett intézkedéseknek előretekintőnek és az előttünk álló kihívásokhoz mérten megfelelő nagyságrendűnek kell lenniük. A kihívások nagyságrendje holisztikus és ambiciózus megközelítést, továbbá szigorú elővigyázatossági elv alkalmazását teszi szükségessé.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A fenntartható finanszírozásról szóló 2018. május 29-i európai parlamenti saját kezdeményezésű jelentés meghatározza a fenntarthatósági mutatóknak és taxonómiának mint a fenntartható beruházások ösztönzőinek alapvető elemeit. Biztosítani kell a következetességet a vonatkozó jogszabályok között.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A kihívás mértéke maga után vonja a teljes pénzügyi rendszer abba az irányba történő fokozatos elmozdulását, hogy támogassa a gazdaságot a fenntartható módon való működésben. Ennek érdekében a fenntartható finanszírozási szükségleteknek központi szerepet kell kapniuk, és a pénzügyi termékek, illetve szolgáltatások tekintetében mérlegelni kell a fenntarthatóságra gyakorolt hatást.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A magánbefektetések fenntartható tevékenységek felé való irányításának hatékony módja az, ha környezeti szempontból fenntartható célkitűzéseket szolgáló pénzügyi termékek szerepelnek a kínálatban. A befektetői bizalom erősítését, az átláthatóság megteremtését és a „zöldrefestés” körüli problémák kezelését célozzák a pénzügyi termékek és vállalati kötvények fenntartható befektetésként történő piaci értékesítésére vonatkozó nemzeti követelmények, különösen azok, amelyek lehetővé teszik az érintett piaci szereplők számára nemzeti címke használatát. A zöldrefestés arra a gyakorlatra utal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni a piacon egy olyan termék környezetbarátként való értékesítésével, amely valójában az alapvető környezetvédelmi előírásoknak sem tesz eleget. Jelenleg kevés tagállamban működik címkerendszer, ezek is a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozásának különböző taxonómiáira épülnek. A Párizsi Megállapodásban és uniós szinten is tett politikai kötelezettségvállalásra tekintettel valószínű, hogy a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében egyre több tagállam fog meghatározni címkerendszert vagy a piaci szereplőkre vonatkozó egyéb követelményeket. Ennek során a tagállamok a saját nemzeti taxonómiájukat alkalmaznák annak meghatározásához, hogy milyen befektetéseket minősítenek fenntarthatónak. Ha a nemzeti követelmények különböző kritériumok alapján határozzák meg azt, hogy környezeti szempontból mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak, akkor a különböző befektetési lehetőségek összehasonlításában tapasztalható nehézségek visszatartják a befektetőket a határokon átnyúló befektetésektől. Ezenkívül azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek Unió-szerte szeretnének befektetésekhez jutni, az egyes tagállamokban előírt különböző kritériumoknak kellene megfelelniük ahhoz, hogy megszerezzék a befektetéseket környezeti szempontból fenntarthatónak minősítő különböző címkéket. Az egységes kritériumok hiánya ezért növelni fogja a költségeket, és komoly féket jelent majd a gazdasági szereplők számára, ami összességében akadályozni fogja őket abban, hogy hozzáférjenek a fenntartható befektetéseket kínáló, határokon átnyúló tőkepiacokra. Várhatóan további akadályok nehezítik a fenntartható projektekre irányuló tőkebevonási célból a határokon átnyúló tőkepiacokhoz való hozzáférést. Ezért a belső piac működését akadályozó tényezők megszüntetése, továbbá újbóli megjelenésük megelőzése érdekében uniós szinten össze kell hangolni azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghatározható, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Egy ilyen összehangolást követően a gazdasági szereplők könnyebben tudnak majd zöld tevékenységeikhez forrásokat szerezni a határokon túlról is, mivel egységes kritériumok alapján össze lehet hasonlítani a gazdasági tevékenységeiket annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható befektetések alapjául szolgáló eszközként válasszák őket. Ezáltal könnyebbé válik az Unión belül a befektetések határokon átnyúló bevonása.
(9)  A magánbefektetések negatív környezeti hatásokkal járó tevékenységekről a fenntarthatóbb tevékenységek felé való fokozatos átterelésének hatékony módja az, ha környezeti szempontból fenntartható célkitűzéseket szolgáló pénzügyi termékek szerepelnek a kínálatban. A befektetői bizalom erősítését és a kockázatokra vonatkozó ismeretek növelését, az átláthatóság megteremtését és a „zöldrefestés” körüli problémák kezelését célozzák az ebben a rendeletben meghatározott pénzügyi termékek, szolgáltatások és vállalati kötvények fenntartható befektetésként történő piaci értékesítésére vonatkozó nemzeti követelmények, különösen azok, amelyek lehetővé teszik az érintett piaci szereplők számára nemzeti címke használatát. A zöldrefestés arra a gyakorlatra utal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni a piacon egy olyan termék környezetbarátként való értékesítésével, amely valójában az alapvető környezetvédelmi előírásoknak sem tesz eleget. Jelenleg kevés tagállamban működik címkerendszer, ezek is a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozásának különböző taxonómiáira épülnek. A Párizsi Megállapodásban és uniós szinten is tett politikai kötelezettségvállalásra tekintettel valószínű, hogy a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében egyre több tagállam fog meghatározni címkerendszert vagy a piaci szereplőkre vonatkozó egyéb követelményeket. Ennek során a tagállamok a saját nemzeti taxonómiájukat alkalmaznák annak meghatározásához, hogy milyen befektetéseket minősítenek fenntarthatónak. Ha a nemzeti követelmények különböző kritériumok és mutatók alapján határozzák meg azt, hogy környezeti szempontból mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak, akkor a különböző befektetési lehetőségek összehasonlításában tapasztalható nehézségek visszatartják a befektetőket a határokon átnyúló befektetésektől. Ezenkívül azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek Unió-szerte szeretnének befektetésekhez jutni, az egyes tagállamokban előírt különböző kritériumoknak kellene megfelelniük ahhoz, hogy megszerezzék a befektetéseket környezeti szempontból fenntarthatónak minősítő különböző címkéket. Az egységes kritériumok és mutatók hiánya a befektetéseket egy környezeti szempontból nem hatékony, és néhány esetben kontraproduktív irányba tereli, és ez a környezeti és fenntarthatósági célkitűzések teljesítésének elmaradását eredményezi. Ez a hiány ezért növelni fogja a költségeket, és komoly féket jelent majd a gazdasági szereplők számára, ami összességében akadályozni fogja őket abban, hogy hozzáférjenek a fenntartható befektetéseket kínáló, határokon átnyúló tőkepiacokra. Várhatóan további akadályok nehezítik a fenntartható projektekre irányuló tőkebevonási célból a határokon átnyúló tőkepiacokhoz való hozzáférést. Ezért a belső piac működését akadályozó tényezők megszüntetése, továbbá újbóli megjelenésük megelőzése érdekében uniós szinten össze kell hangolni azokat a kritériumokat és mutatókat, amelyek alapján meghatározható egy gazdasági tevékenység fenntarthatóságának mértéke. Az információk, mérőszámok és kritériumok ilyen összehangolását követően a gazdasági szereplők könnyebben tudnak majd a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeikhez forrásokat szerezni a határokon túlról is, mivel egységes kritériumok és mutatók alapján össze lehet hasonlítani a gazdasági tevékenységeiket annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható befektetések alapjául szolgáló eszközként válasszák őket. Ezáltal könnyebbé válik az Unión belül a befektetések határokon átnyúló bevonása.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Annak érdekében, hogy az Unió teljesítse környezetvédelmi és éghajlatpolitikai kötelezettségvállalásait, mozgósítani kell a magánbefektetéseket. E cél eléréséhez hosszú távú tervezésre, valamint a szabályozás stabilitására és kiszámíthatóságára van szükség a befektetők számára. A fenntartható befektetések egységes politikai keretének garantálása érdekében tehát fontos, hogy e rendelet rendelkezései a meglévő uniós jogszabályokra épüljenek.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Ezenkívül, ha a piaci szereplők semmilyen magyarázatot nem adnak a befektetőknek, hogy mivel járulnak hozzá a környezetvédelmi célkitűzésekhez azok a tevékenységek, amelyekbe befektetnek, vagy eltérő módon értelmezik a „fenntartható” gazdasági tevékenység fogalmát, akkor a befektetők számára aránytalan terhet fog jelenteni ezeknek a különböző pénzügyi termékeknek az ellenőrzése és összehasonlítása. A tapasztalatok szerint ez visszatartja a befektetőket a zöld pénzügyi termékekbe való befektetéstől. Emellett a befektetői bizalom hiánya jelentős mértékű káros hatást gyakorol a fenntartható befektetések piacára. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzeti szabályok vagy a probléma megoldását célzó országhatárokon belüli piacalapú kezdeményezések a belső piac széttagoltságához vezetnek. Ha a pénzügyi piaci szereplők közzéteszik, hogy az általuk környezetbarátnak tartott pénzügyi termékek milyen módon felelnek meg a környezetvédelmi célkitűzéseknek, és ezeknél a közzétételeknél Unió-szerte egységes kritériumokat alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy mi a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység, ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző tagállamokban kínált környezetbarát befektetési lehetőségeket. A befektetők az Unió egészében nagyobb bizalommal fektetnek majd zöld pénzügyi termékekbe, ami javítja a belső piac működését.
(10)  Ezenkívül, ha a piaci szereplők nem szolgáltatnak információt arról, hogy miként járulnak hozzá negatív vagy pozitív módon a környezetvédelmi célkitűzésekhez azok a tevékenységek, amelyekbe befektetnek, vagy ha magyarázatukban eltérő mérőszámokat és kritériumokat használnak egy gazdasági tevékenység környezeti szempontú fenntarthatóságának mértékekét illetően, akkor a befektetők számára aránytalan terhet fog jelenteni ezeknek a különböző pénzügyi termékeknek az ellenőrzése és összehasonlítása. A tapasztalatok szerint ez visszatartja a befektetőket a fenntartható pénzügyi termékekbe való befektetéstől. Emellett a befektetői bizalom hiánya jelentős mértékű káros hatást gyakorol a fenntartható befektetések piacára. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzeti szabályok vagy a probléma megoldását célzó országhatárokon belüli piacalapú kezdeményezések a belső piac széttagoltságához vezetnek. Ha a pénzügyi piaci szereplők közzéteszik, hogy az általuk környezetbarátnak tartott pénzügyi termékek milyen módon felelnek meg a környezetvédelmi célkitűzéseknek, és ezeknél a közzétételeknél Unió-szerte egységes kritériumokat alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy mi a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység, ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző tagállamokban kínált befektetési lehetőségek környezeti hatását, és arra ösztönzi a befektetést fogadó vállalatokat, hogy tegyék üzleti modelljeiket fenntarthatóbbá. A befektetők az Unió egészében nagyobb bizalommal fektetnek majd zöld pénzügyi termékekbe, ami javítja a belső piac működését.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Érdemi környezeti és szélesebb körű fenntarthatósági hatás elérése, a pénzügyi piacok szereplői és más érintettek szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a fenntartható tevékenységeket finanszírozó európai pénzügyi piacok növekedésének elősegítése érdekében a taxonómiának harmonizált, összehasonlítható és egységes kritériumokon és mutatókon kell alapulnia, beleértve legalább a körforgásos gazdaság mutatóit. Ezeket a mutatókat össze kell hangolni az egységes életciklus-értékelés módszertanával, és alkalmazni kell az uniós szabályozási kezdeményezésekben. E mutatóknak kell a gazdasági tevékenységek, a befektetési kockázatok és a környezetre gyakorolt hatás vizsgálatának alapját képezniük. Kerülni kell a szabályozások közötti átfedéseket, amelyek nem lennének összhangban a minőségi jogalkotás elvével, és amelyeket nem arányosan, az egységes terminológia és az egyértelmű szabályozási keret létrehozásának céljával alkalmaznának. El kell kerülni a hatóságokra és a pénzügyi intézményekre háruló felesleges terheket is. Ugyanebben az összefüggésben a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmazási körét és használatát, valamint a más kezdeményezésekkel való kapcsolatot egyértelműen meg kell határozni a taxonómia és a vonatkozó kritériumok hatálybalépése előtt. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó harmonizált kritériumok meghatározásakor figyelembe kell venni a tagállamok és az Unió közötti hatáskörmegosztást a különböző szakpolitikai területeken. E rendelet követelményeit arányosan kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott kis méretű és nem összetett intézményekre.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  A mutatókat harmonizálni kell a meglévő kötelezettségvállalások, többek között például a Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az OECD munkája alapján, és a szén-dioxid-, illetve más kibocsátásoknak a biológiai sokféleségre, hulladéktermelésre, az energia és megújuló energia felhasználására, a nyersanyagokra, vízre, valamint a közvetlen és közvetett földhasználatra gyakorolt környezeti hatásait kell kifejezniük a körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszeréről szóló (COM(2018)0029) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló (COM(2015)0614) bizottsági közleményben, valamint „Erőforrás-hatékonyság: elmozdulás a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i európai parlamenti állásfoglalásban (2014/2208(INI)) meghatározottak szerint. Ezenkívül a mutatókat az Európai Bizottság „A körforgásos gazdaság finanszírozásának támogatása” nevű szakértői csoportjának ajánlásait is figyelembe véve kell kialakítani. A Bizottságnak értékelnie kell, hogyan integrálható e szakértői csoport munkája a technikai szakértői csoportba (TEG). A mutatóknak figyelembe kell venniük a nemzetközileg elismert fenntarthatósági normákat.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A belső piac működését jelenleg akadályozó tényezők megszüntetése és újbóli megjelenésük megelőzése érdekében a tagállamoknak a környezeti szempontból fenntartható befektetés egységes fogalmát kell használniuk, amikor a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények megjelölése céljából nemzeti szinten meghatározzák a piaci szereplőkre vonatkozó követelményeket. Hasonló okokból, ha egy alapkezelő vagy egy intézményi befektető azt állítja magáról, hogy környezetvédelmi célkitűzéseket szolgál, az erre vonatkozó magyarázat közzétételekor neki is a környezeti szempontból fenntartható befektetésnek ugyanazt a fogalmát kell használnia.
(11)  A belső piac működését jelenleg akadályozó tényezők megszüntetése és újbóli megjelenésük megelőzése érdekében a tagállamoknak és az Uniónak a befektetések környezeti fenntarthatóságának mértékét illetően egységes fogalmat kell használniuk, amikor a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények megjelölése céljából nemzeti szinten meghatározzák a piaci szereplőkre vonatkozó követelményeket. Hasonló okokból, ha egy alapkezelő vagy egy intézményi befektető azt állítja magáról, hogy környezetvédelmi célkitűzéseket szolgál, az erre vonatkozó magyarázat közzétételekor neki is a környezeti szempontból fenntartható befektetésnek ugyanazt a fogalmát, valamint a környezeti hatások számításánál ugyanazokat a mutatókat, mérőszámokat és kritériumokat kell használnia.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek kritériumainak megállapítása arra ösztönözheti a cégeket, hogy önkéntes alapon tájékoztatást tegyenek közzé a weboldalukon az általuk folytatott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről. Ez a tájékoztatás nemcsak abban segíti a pénzügyi piacokon érintett szereplőket, hogy könnyebben megállapíthassák, mely cégek folytatnak környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket, hanem azt is megkönnyíti e cégek számára, hogy forrásokat szerezzenek saját zöld tevékenységeikhez.
(12)  A tevékenységek környezeti hatására vonatkozó tájékoztatás segíti a pénzügyi piacokon érintett szereplőket, hogy könnyebben megállapíthassák és meghatározhassák a cégek által végzett gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatóságának mértékét, és megkönnyíti a cégek számára, hogy forrásokat szerezzenek.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek uniós osztályozási rendszerének ezért támogatnia kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést. Az említett befektetések lehetővé tételét célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokon alapuló egységes jogi követelményekre van szükség annak meghatározásához, hogy mi minősül környezeti szempontból fenntartható befektetésnek.
(13)  A gazdasági tevékenységek környezeti hatását meghatározása szempontjából releváns uniós mutatóknak ezért támogatniuk kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést, valamint más gazdasági, szabályozói és prudenciális intézkedések alapját kell képezniük. A negatív környezeti hatásokkal járó befektetésekről a pozitív környezeti hatásokkal járó befektetésekre való átállás előmozdítását célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként olyan egységes jogi követelményekre van szükség, amelyek a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó egységes kritériumokon és a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatókon alapulnak.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A fenntartható fejlesztési célok unióbeli elérésével összefüggésben, az olyan szakpolitikai döntések, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása, hatékonynak bizonyultak az állami kiadások mellett a magánbefektetések fenntartható befektetések felé történő irányításához. Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet27 azt tűzte ki célul, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások aránya az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végrehajtott infrastrukturális és innovációs projektek esetében 40 % legyen. A gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának egységes kritériumai erősíthetik az Unió hasonló, az éghajlatváltozással kapcsolatos vagy egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket szolgáló beruházásokat támogató jövőbeli kezdeményezéseit.
(14)  A fenntartható fejlesztési célok unióbeli elérésével összefüggésben, az olyan szakpolitikai döntések, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása, hatékonyak lehetnek az állami kiadások mellett a magánbefektetések mozgósításához és fenntartható befektetések felé történő irányításához. Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet27 azt tűzte ki célul, hogy az éghajlattal kapcsolatos horizontális beruházások aránya az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végrehajtott infrastrukturális és innovációs projektek esetében 40% legyen. A gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának egységes kritériumai és a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatók erősíthetik az Unió hasonló, az éghajlatváltozással kapcsolatos vagy egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket szolgáló beruházásokat mozgósító jövőbeli kezdeményezéseit.
__________________
__________________
27Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2396 rendelete (2017. december 13.) az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időbeli hatályának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 34. o.).
27Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2396 rendelete (2017. december 13.) az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időbeli hatályának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 34. o.).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Annak elkerülése érdekében, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység fogalmának eltérő értelmezése a piac széttagoltságát vagy a fogyasztói érdekek megsértését eredményezze, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokra kell épülniük azoknak a nemzeti követelményeknek, amelyeket a piaci szereplőknek teljesíteniük kell, ha környezeti szempontból fenntarthatóként szeretnék forgalmazni pénzügyi termékeket vagy vállalati kötvényeket. E piaci szereplők közé tartoznak azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek „zöld” pénzügyi termékeket kínálnak, illetve azok a nem pénzügyi társaságok, amelyek „zöld” vállalati kötvényeket bocsátanak ki.
(15)  Annak elkerülése érdekében, hogy a gazdasági tevékenység környezeti fenntarthatóságát illető eltérő értelmezések a piac széttagoltságát vagy a fogyasztói érdekek megsértését eredményezze, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokra kell épülniük azoknak a nemzeti követelményeknek, amelyeket a piaci szereplőknek teljesíteniük kell, ha – az e rendeletben meghatározottak szerint –környezeti szempontból fenntarthatóként szeretnék forgalmazni pénzügyi termékeket vagy vállalati kötvényeket. E piaci szereplők közé tartoznak azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek fenntartható pénzügyi termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, illetve azok a nem pénzügyi társaságok, amelyek fenntartható vállalati kötvényeket bocsátanak ki.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A tájékoztatási kötelezettség megkerülésének megelőzése érdekében az említett kötelezettségnek akkor is fenn kell állnia, ha a pénzügyi termékeket a környezeti szempontból fenntartható befektetésekhez hasonló jellemzőkkel rendelkezőként kínálják, beleértve azokat is, amelyek tágabban értelmezett környezetvédelmi céllal rendelkeznek. Nem indokolt előírni a pénzügyi piaci szereplők számára azt, hogy csak olyan, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektethetnek be, amelyek az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumok alapján minősülnek annak. A Bizottság szakmai átvilágítási kritériumok kiegészítésére vagy aktualizálására irányuló munkáját segítendő, arra kell ösztönözni őket, hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely nem tesz eleget a szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg.
(17)  A tájékoztatási kötelezettség megkerülésének megelőzése érdekében az említett kötelezettségnek akkor is fenn kell állnia minden pénzügyi termékekre nézve, amelyet a környezeti szempontból fenntartható befektetésekhez hasonló jellemzőkkel rendelkezőként kínálnak, beleértve azokat is, amelyek tágabban értelmezett környezetvédelmi céllal rendelkeznek. Nem indokolt előírni a pénzügyi piaci szereplők számára azt, hogy csak olyan, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektethetnek be, amelyek az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumok alapján minősülnek annak. A Bizottság szakmai átvilágítási kritériumok kiegészítésére vagy aktualizálására irányuló munkáját segítendő, arra kell ösztönözni a pénzügyi piaci szereplőket és más szereplőket, hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni pénzügyi termékeiket, mivel az általuk finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan még nem határozták meg a szakmai átvilágítási kritériumokat.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Annak meghatározása érdekében, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, meg kell állapítani a környezeti célkitűzések teljes körű listáját.
(18)  Annak meghatározása érdekében, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható, meg kell állapítani a környezeti célkitűzések környezeti hatásokat mérő mutatókon alapuló, teljes körű listáját, figyelembe véve annak a teljes ipari értékláncra gyakorolt hatását, és biztosítva a koherenciát a meglévő uniós jogszabályokkal, például a tiszta energiáról szóló jogszabálycsomaggal.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Minden egyes környezetvédelmi célkitűzésnél egységes kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, mikor mondható el egy gazdasági tevékenységről, hogy jelentős mértékben hozzájárul az adott célkitűzéshez. Az egységes kritériumok egyik elemének kell lennie annak, hogy a tevékenység nem sértheti súlyosan az e rendeletben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ezzel elkerülhető, hogy egy befektetés környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősüljön, miközben a befektetések előnyeit élvező gazdasági tevékenységek a környezetvédelmi célkitűzéshez való hozzájárulásuk mértékénél jóval nagyobb kárt okoznak a környezetben. A „jelentős mértékű hozzájárulás” és a „nem okoz súlyos sérelmet” feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló befektetések valóban hozzájáruljanak a környezetvédelmi célkitűzésekhez.
(20)  Minden egyes környezetvédelmi célkitűzésnél harmonizált mutatók által szolgáltatott információkon alapuló egységes kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, mikor mondható el egy gazdasági tevékenységről, hogy jelentős mértékben hozzájárul az adott célkitűzéshez. Az egységes kritériumok egyik elemének kell lennie annak, hogy a tevékenység nem sértheti súlyosan az e rendeletben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ezzel elkerülhető, hogy egy befektetés környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősüljön, miközben a befektetések előnyeit élvező gazdasági tevékenységek a környezetvédelmi célkitűzéshez való hozzájárulásuk mértékénél jóval nagyobb kárt okoznak a környezetben. A „jelentős mértékű hozzájárulás” és a „nem okoz súlyos sérelmet” feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló befektetések valóban hozzájáruljanak a környezetvédelmi célkitűzésekhez.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A gazdasági tevékenységek környezeti hatásának felméréséhez szükséges speciális technikai részletek, valamint a tudomány és a technológia gyorsan változó jellege miatt a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat a változások tükrében rendszeresen módosítani kell. Annak céljából, hogy a kritérium naprakészek legyenek, a tudományos adatok, valamint a szakértők, illetve az érdekelt felek visszajelzései alapján a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesebben kell meghatározni, és rendszeresen kell aktualizálni a jelentős mértékű hozzájárulásra és a súlyos sérelemre vonatkozó feltételeket. Ennek érdekében a Bizottságnak a különböző gazdasági tevékenységekre részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített szakmai átvilágítási kritériumokat kell megállapítania egy különböző érdekelt felekből álló, a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform szakmai hozzájárulása alapján.
(22)  A gazdasági tevékenységek környezeti hatásának felméréséhez szükséges speciális technikai részletek, valamint a tudomány és a technológia gyorsan változó jellege miatt a gazdasági tevékenységek környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó kritériumokat a változások tükrében rendszeresen módosítani kell. Annak céljából, hogy a kritériumok és mutatók naprakészek legyenek, a tudományos adatok, valamint a szakértők, illetve az érdekelt felek visszajelzései alapján a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesebben kell meghatározni, és rendszeresen kell aktualizálni a jelentős mértékű hozzájárulásra és a súlyos sérelemre vonatkozó feltételeket. Ennek érdekében a Bizottságnak a különböző gazdasági tevékenységekre részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített szakmai átvilágítási kritériumokat és egy sor harmonizált mutatót kell megállapítania egy különböző érdekelt felekből álló, a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform szakmai hozzájárulása alapján.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek negatív hatást gyakorolnak a környezetre, és e negatív hatás csökkentésével jelentős mértékben hozzá lehet járulni egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknél a gazdasági tevékenységeknél helyénvaló olyan szakmai átvilágítási kritériumokat megállapítani, amelyek egyebek mellett az ágazati átlaggal összehasonlítva követelik meg a környezeti teljesítmény jelentős javítását. Ezeknek a kritériumoknak az adott gazdasági tevékenység hosszú távú hatását is figyelembe kell venniük.
(23)  Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek negatív hatást gyakorolnak a környezetre, és e negatív hatás csökkentésével jelentős mértékben hozzá lehet járulni egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknél a gazdasági tevékenységeknél helyénvaló olyan szakmai átvilágítási kritériumokat megállapítani, amelyek egyebek mellett az ágazati átlaggal összehasonlítva követelik meg a környezeti teljesítmény jelentős javítását annak megállapítása érdekében, hogy a tevékenység jelentős mértékben hozzájárulhat-e egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknek a kritériumoknak az adott gazdasági tevékenység hosszú távú (vagyis 3 éven túli) hatását is figyelembe kell venniük, különösen a termékek és szolgáltatások környezeti előnyeit, valamint a köztes termékek hozzájárulását, és így értékelniük kell a gyártás és a felhasználás valamennyi szakaszának hatását a teljes értéklánc és életciklus során.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Nem tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak az olyan gazdasági tevékenység, amely több kárt okoz a környezetben, mint amennyi előny származik belőle. A szakmai átvilágítási kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy milyen alapvető követelmények szükségesek egyéb célkitűzések súlyos megsértésének elkerüléséhez. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál és aktualizálásánál a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett kritériumok a rendelkezésre álló tudományos adatokra épüljenek, és rendszeresen frissüljenek. Ha a tudományos értékelés nem teszi lehetővé a kockázat megfelelő bizonyossággal történő meghatározását, akkor az EUMSZ 191. cikkével összhangban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.
(24)  Nem tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak az olyan gazdasági tevékenység, amelyből nem származik tiszta környezetvédelmi haszon. A szakmai átvilágítási kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy milyen alapvető követelmények szükségesek egyéb célkitűzések súlyos megsértésének elkerüléséhez. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál és aktualizálásánál a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett kritériumok észszerűek és arányosak legyenek, valamint a rendelkezésre álló tudományos adatokra épüljenek, és figyelembe vegyék a technológiák teljes értékláncát és életciklusát. Biztosítani kell továbbá, hogy rendszeresen frissüljenek. Ha a tudományos értékelés nem teszi lehetővé a kockázat megfelelő bizonyossággal történő meghatározását, akkor az EUMSZ 191. cikkével összhangban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó uniós jogot, illetve az Unió már létező nem jogalkotási aktusait, ideértve a következőket: a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet37, az Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere38, az Unió zöld közbeszerzési kritériumai39, illetve a termékek és szervezetek környezeti lábnyomára vonatkozó szabályok40 tekintetében folyó munka. A gazdasági tevékenységek más szempontú meglévő osztályozási rendszereivel való szükségtelen összegyeztethetetlenség elkerülése érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi iparra vonatkozó statisztikai osztályozási rendszereket is, ezen belül a környezetvédelmi tevékenységek és kiadások osztályozási rendszerét (DEA), illetve az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszerét (CReMA)41.
(25)  A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó uniós jogot, illetve az Unió már létező nem jogalkotási aktusait, ideértve a következőket: a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet37, az Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere38, az Unió zöld közbeszerzési kritériumai39, a Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformja, az európai életciklus-értékelési platform, illetve a termékek és szervezetek környezeti lábnyomára vonatkozó szabályok tekintetében folyó munka40. A gazdasági tevékenységek más szempontú meglévő osztályozási rendszereivel való szükségtelen összegyeztethetetlenség elkerülése érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi iparra vonatkozó statisztikai osztályozási rendszereket is, ezen belül a környezetvédelmi tevékenységek és kiadások osztályozási rendszerét (DEA), illetve az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszerét (CReMA)41.
__________________
__________________
37Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).
37Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).
38Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1–45. o.).
38Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1–45. o.).
39A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés SEC(2008) 2124 SEC(2008) 2125 SEC(2008) 2126 /* COM/2008/0400 végleges.
39A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés SEC(2008) 2124 SEC(2008) 2125 SEC(2008) 2126 /* COM/2008/0400 végleges.
40A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1–210. o.).
40A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1–210. o.).
41Az Európai Parlament és a Tanács 538/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendeletet módosításáról, 4. és 5. melléklet (HL L 158., 2014.5.27.).
41Az Európai Parlament és a Tanács 538/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendeletet módosításáról, 4. és 5. melléklet (HL L 158., 2014.5.27.).
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie az infrastrukturális ágazat sajátosságait, illetve a költség-haszon elemzés során figyelembe kell vennie a környezeti, társadalmi és gazdasági externáliákat. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek, így például az OECD munkáját, a vonatkozó uniós jogszabályokat és előírásokat, ideértve a következőket: a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv42, a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv43 a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv44, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv45, a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv46, illetve a jelenlegi módszertant. Ilyen értelemben a szakmai átvilágítási kritériumoknak abban kell támogatniuk a megfelelő irányítási keretrendszereket, hogy a beruházás életciklusának minden szakaszában magukba foglalják az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvekben47 meghatározott környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.
(26)  A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a különféle ágazatok sajátosságait, illetve a költség-haszon elemzés során figyelembe kell vennie a környezeti, társadalmi és gazdasági externáliákat. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek, így például az OECD munkáját, a vonatkozó uniós jogszabályokat és előírásokat, ideértve a következőket: a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv42, a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv43 a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv44, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv45, a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv46, illetve a jelenlegi módszertant. Ilyen értelemben a szakmai átvilágítási kritériumoknak és mutatóknak abban kell támogatniuk a megfelelő irányítási keretrendszereket, hogy a beruházás életciklusának minden szakaszában magukba foglalják az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvekben47 meghatározott környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.
__________________
__________________
42Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
42Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
43Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról, (HL L 26., 2012.1.28. 1. o.).
43Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról, (HL L 26., 2012.1.28. 1. o.).
44Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
44Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
45Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
45Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
46Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
46Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
47 https://www.unpri.org/download?ac=1534.
47 https://www.unpri.org/download?ac=1534.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  A szakmai átvilágítási kritériumok meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az olyan tevékenységeket előmozdító átmeneti intézkedéseket is, amelyek támogatják a fenntarthatóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést. A környezeti szempontból fenntartható vagy legalábbis környezetvédelmi szempontból nem problematikus státuszra való gyors áttérés érdekében ösztönzőket kell nyújtani azon vállalkozások számára, amelyek jelenleg a környezetre rendkívül káros gazdasági tevékenységet folytatnak. A szakmai átvilágítási kritériumoknak ösztönözniük kell az ilyen áttérési folyamatot, amennyiben erre sor kerül. Amennyiben az adott káros tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része bizonyíthatóan elkötelezi magát erre az áttérésre, az átvilágítási kritériumok ezt figyelembe vehetik. Az áttérésre irányuló komoly erőfeszítések bizonyíthatók többek között tartós kutatási és fejlesztési erőfeszítésekkel, az új és környezeti szempontból fenntarthatóbb technológiákkal kapcsolatos nagyszabású beruházási projektekkel vagy legalább a végrehajtás korai szakaszában lévő konkrét áttérési tervekkel.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek forrásszerzésénél a versenytorzulás elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak biztosítaniuk kell azt, hogy egy adott ágazatban valamennyi érintett gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősülhessen – és egyenlő elbánásban is részesülhessen –, ha azonos módón járul hozzá az e rendeletben meghatározott egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ágazatonként változó lehet azonban annak mértéke, hogy egy tevékenység mennyire képes hozzájárulni a környezetvédelmi célkitűzésekhez, amit a kritériumoknak is tükrözniük kell. Az említett kritériumok azonban egy-egy ágazatban nem hozhatnak bizonyos gazdasági tevékenységeket másokkal szemben igazságtalanul hátrányos helyzetbe, ha az előbbiek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, mint az utóbbiak.
(27)  A környezeti szempontból fenntartható innováció ösztönzése és a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek forrásszerzésénél a versenytorzulás elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a makroágazatokban (például a NACE-ágazatokban, mint amilyen a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás és a légkondicionálás, az építőipari, a közlekedési és a raktározási szolgáltatások) valamennyi érintett gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősülhessen – és egyenlő elbánásban is részesülhessen –, ha azonos módon járul hozzá az e rendeletben meghatározott egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez, miközben nem sérti súlyosan a 3. és 12. cikk szerinti egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ágazatonként változó lehet azonban annak mértéke, hogy egy tevékenység mennyire képes hozzájárulni a környezetvédelmi célkitűzésekhez, amit az átvilágítási kritériumoknak is tükrözniük kell. Az említett kritériumok azonban egy-egy gazdasági makroágazatban nem hozhatnak bizonyos gazdasági tevékenységeket másokkal szemben igazságtalanul hátrányos helyzetbe, ha az előbbiek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, mint az utóbbiak, miközben nem sértik súlyosan a 3. és 12. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)  A környezeti szempontból fenntartható tevékenységek a teljes értékláncon belül kifejlesztett technológiák és termékek eredményei. Ezért a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a teljes értéklánc szerepét a nyersanyagok feldolgozásától kezdve a végtermékig és annak hulladékfázisáig a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek végső meghatározása során.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
27 b preambulumbekezdés (új)
(27b)   A jól működő értékláncok megzavarásának elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket több gazdasági szereplő által kifejlesztett technológiák és termékek teszik lehetővé.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó, említett kritériumok elfogadása vajon nem jár-e eszközök meg nem térülésével, vagy nem eredményez-e összeegyeztethetetlen ösztönzőket, illetve lehet-e valamilyen negatív hatása a pénzügyi piacok likviditására.
(28)  A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak fel kell mérnie az áttérés azon lehetséges kockázatát, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó, említett kritériumok elfogadásának üteme vajon nem jár-e eszközök meg nem térülésével, vagy nem eredményez-e összeegyeztethetetlen ösztönzőket.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetéseket a környezetvédelmi célkitűzéseket leginkább pozitív módon befolyásoló gazdasági tevékenységek felé irányítsa, a Bizottságnak elsődlegesen azon gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumait kell megállapítania, amelyek potenciálisan a legjobban hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez.
(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetéseket a környezetvédelmi célkitűzéseket leginkább pozitív módon befolyásoló gazdasági tevékenységek felé irányítsa, a Bizottságnak elsődlegesen azon gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumait kell megállapítania, amelyek potenciálisan a legjobban hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez. Az átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a projektek eredményeit, hogy megkönnyítsék az új technológiák azonosítását és kifejlesztését, valamint megfelelően figyelembe vegyék e technológiák skálázhatóságát.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  Megfelelő szakmai átvilágítási kritériumokat lehet megállapítani a közlekedési ágazat számára, beleértve a mobil eszközöket is, és ennek során figyelembe kell venni azt, hogy a közlekedési ágazat, beleértve a nemzetközi szállítmányozást, közel 26 %-kal részesedik az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában. Ahogy a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervből48 is kiderül, az uniós közlekedési ágazatban évente mintegy 30 %-os fenntartható fejlesztési beruházási többletigény mutatkozik, egyebek mellett a modális váltás és a közlekedésszervezés ösztönzésével a villamosítás növelése vagy a kevésbé szennyező közlekedési módokra történő áttérés révén.
(31)  Megfelelő szakmai átvilágítási kritériumokat lehet megállapítani a közlekedési ágazat számára, beleértve a mobil eszközöket is, és ennek során figyelembe kell venni a technológiák teljes életciklusát és azt, hogy a közlekedési ágazat, beleértve a nemzetközi szállítmányozást, közel 26%-kal részesedik az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában. Ahogy a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervből48 is kiderül, az uniós közlekedési ágazatban évente mintegy 30%-os fenntartható fejlesztési beruházási többletigény mutatkozik, egyebek mellett a modális váltás és a közlekedésszervezés ösztönzésével a villamosítás növelése vagy a kevésbé szennyező közlekedési módokra történő áttérés révén.
__________________
__________________
48 COM(2018) 97 final.
48 COM(2018) 97 final.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Különösen fontos, hogy a Bizottság a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásának előkészítésekor a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban folytassa le a megfelelő konzultációkat. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapítási és aktualizálási folyamatába be kell vonni az érdekelt feleket, és figyelembe kell venni az érintett területeken bizonyítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakértők tanácsát. Ennek érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot. A platformnak az állami és a magánszektort egyaránt képviselő szakemberekből kell állnia. Az állami szektor képviselői közé be kell vonni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az európai felügyeleti hatóságok és az Európai Beruházási Bank szakértőit. A magánszektor szakértői közé be kell vonni az érdekelt felek képviselőit, beleértve a pénzügyi piaci szereplőket, egyetemeket, kutatóintézeteket, egyesületeket és szervezeteket. A platformnak a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozására, elemzésére és felülvizsgálatára vonatkozó tanácsokat kell adnia a Bizottságnak, többek között arra vonatkozóan, hogy milyen potenciális hatást gyakorolnak azon eszközök értékelésére, amelyeket a szakmai átvilágítási kritériumok elfogadása előtt a jelenlegi piaci gyakorlat értelmében zöld eszköznek tekintettek. A platformnak tanácsot kell adnia továbbá a Bizottságnak arra vonatkozóan is, hogy vajon a szakmai átvilágítási kritériumok megfelelőek-e ahhoz, hogy a fenntartható befektetések könnyítését célzó későbbi uniós szakpolitikai kezdeményezésekben is felhasználják őket.
(32)  Különösen fontos, hogy a Bizottság a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásának előkészítésekor a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban folytassa le a megfelelő konzultációkat. A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapítási és aktualizálási folyamatába be kell vonni az érdekelt feleket, és figyelembe kell venni a tudományos bizonyítékokat, a bevált gyakorlatokat, valamint a már elvégzett munkát és a meglévő szervezeteket, nevezetesen az Európai Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformját, és az érintett területeken bizonyítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakértők tanácsát. Ennek érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot. A platformnak az állami és a magánszektort egyaránt képviselő szakemberek széles köréből kell állnia, hogy biztosított legyen valamennyi érintett szektor sajátosságainak megfelelő figyelembevétele. Az állami szektor képviselői közé be kell vonni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a nemzeti környezetvédelmi ügynökségek, az európai felügyeleti hatóságok, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport és az Európai Beruházási Bank szakértőit. A magánszektor szakértői közé be kell vonni az érdekelt felek képviselőit, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi piaci szereplőket, a reálgazdaság képviselőit, akik az ágazatok széles körét képviselik, egyetemeket, kutatóintézeteket, egyesületeket és szervezeteket. Szükség esetén a platform számára lehetővé kell tenni azt, hogy nem tagoktól tanácsot kérjen. A platformnak a szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók kidolgozására, elemzésére és felülvizsgálatára vonatkozó tanácsokat kell adnia a Bizottságnak, többek között arra vonatkozóan, hogy milyen potenciális hatást gyakorolnak azon eszközök értékelésére, amelyeket a szakmai átvilágítási kritériumok elfogadása előtt a jelenlegi piaci gyakorlat értelmében fenntarthatónak tekintettek. A platformnak tanácsot kell adnia továbbá a Bizottságnak arra vonatkozóan is, hogy vajon a szakmai átvilágítási kritériumok és mutatók megfelelőek-e ahhoz, hogy a fenntartható befektetések könnyítését célzó későbbi uniós szakpolitikai kezdeményezésekben is felhasználják őket. A platformnak tanácsot kell adnia a Bizottságnak a vállalatok és pénzügyi piaci szereplők fenntarthatósági beszámolási standardjainak és integrált jelentéstételi standardjainak kidolgozásával kapcsolatosan, többek között a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálata révén.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Az e rendeletben meghatározott követelmények részletezése, különösen pedig a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített arra vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása érdekében, hogy a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából mit jelent a jelentős mértékű hozzájárulás és a súlyos sérelem, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel kell felruházni a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében említett szakmai átvilágítási kritériumok vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és az Európai Parlament és a Tanács szakértői számára rendszeres részvételt kell lehetővé tenni a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjának ülésein.
(33)  Az e rendeletben meghatározott követelmények részletezése, különösen pedig a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített arra vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok és mutatók megállapítása érdekében, hogy a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából mit jelent a jelentős mértékű hozzájárulás és a súlyos sérelem, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel kell felruházni a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében említett szakmai átvilágítási kritériumok vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő nyilvános konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és az Európai Parlament és a Tanács szakértői számára rendszeres részvételt kell lehetővé tenni a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjának ülésein.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  E rendelet alkalmazását rendszeresen felül kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozására. A felülvizsgálat részeként azt is értékelni kell, hogy ki kell-e terjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy a társadalmi szempontú fenntarthatósági célkitűzéseket is érintse.
(35)  E rendelet alkalmazását rendszeresen, legalább két év elteltével felül kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható és a környezeti szempontból káros tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok és harmonizált mutatók kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés vagy a negatív környezeti hatásokkal járó befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző további mechanizmus létrehozására. A felülvizsgálat részeként értékelni kell e rendelet hatókörének oly módon történő kiterjesztéséhez szükséges rendelkezéseket is, hogy a társadalmi szempontú fenntarthatósági célkitűzéseket is érintse. 2020. március 31-ig a Bizottságnak adott esetben a megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló további jogalkotási javaslatokat kell közzétennie.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, arra való tekintettel, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre az Unió szintjén egységes kritériumokat szükséges bevezetni, az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,
(36)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, arra való tekintettel, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre az Unió szintjén egységes kritériumokat és mutatókat szükséges bevezetni, az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,
Módosítás 35, 55, 59, 87 és 96
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk
1. cikk
1. cikk
A rendelet tárgya és hatálya
A rendelet tárgya és hatálya
(1)  Ez a rendelet a befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása érdekében meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e.
(1)  Ez a rendelet befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása érdekében meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghatározható egy gazdasági tevékenység környezeti hatásának és fenntarthatóságának mértéke.
(2)  Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:
(2)  Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:
a)  A tagállamok vagy az Unió által elfogadott intézkedések, amelyek a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a piaci szereplőkre bármilyen követelményt megállapítanak.
a)  A tagállamok vagy az Unió által elfogadott intézkedések, amelyek az Unión belül környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a pénzügyi piaci szereplőkre bármilyen követelményt megállapítanak.
b)  Pénzügyi piaci szereplők, akik környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként kínálnak pénzügyi termékeket.
b)  Pénzügyi piaci szereplők, akik az Unión belül környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként kínálnak pénzügyi termékeket, és
ba)  egyéb pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplők, kivéve, ha:
i.  hatóság számára kielégítő magyarázatot ad arra, hogy a pénzügyi termékei által finanszírozott gazdasági tevékenységeknek nincs jelentős fenntarthatósági hatásuk a 3. és 3a. cikkben említett szakmai átvilágítási kritériumok szerint, amely esetben a II. és III. fejezet rendelkezései nem alkalmazandók.  Az erre vonatkozó információt a tájékoztatónak kell tartalmaznia; vagy
ii.  a pénzügyi piaci szereplő tájékoztatójában kijelenti, hogy a szóban forgó pénzügyi termék nem felel meg a fenntarthatósági célkitűzéseknek, és hogy a termék az e rendelet értelmében fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységek támogatásának fokozott kockázatával jár.
(2a)  Az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt kritériumokat arányos módon kell alkalmazni, elkerülve a túlzott mértékű adminisztratív terheket, továbbá figyelembe véve a pénzügyi piaci szereplő és a hitelintézetek jellegét, nagyságát és összetettségét a kis és kevésbé összetett szervezetekre vonatkozó egyszerűsített rendelkezések révén a 4. cikk (2d) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
(2b)  Az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat az említett bekezdésben meghatározott célra használhatják az e cikk (2) bekezdésében nem szereplő vállalkozások vagy a 2. cikkben meghatározottaktól eltérő pénzügyi termékek vonatkozásában önkéntes alapon,
(2c)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el azon információk meghatározása céljából, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek kell benyújtaniuk az érintett illetékes hatóságoknak e cikk (2) bekezdés a) pontja céljából.
Módosítás 36, 88 és 89
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk
2. cikk
2. cikk
Fogalommeghatározások
Fogalommeghatározások
(1)  E rendelet alkalmazásában:
(1)  E rendelet alkalmazásában:
a)   „környezeti szempontból fenntartható befektetés”: az e rendelet értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő egy vagy több gazdasági tevékenységet finanszírozó befektetés;
a)  „környezeti szempontból fenntartható befektetés”: az e rendelet értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő egy vagy több gazdasági tevékenységet finanszírozó befektetés;
b)  „pénzügyi piaci szereplők”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott pénzügyi piaci szereplők;
b)  „pénzügyi piaci szereplők”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott alábbi szereplők bármelyike;
i.  az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet a [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az 575/2013/EU rendelet vonatkozó cikkére való hivatkozást] meghatározása szerint;
ba)   „kibocsátó”: a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 2. cikke (1) bekezdésének h) pontjában és az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet1b 2. cikkének h) pontjában meghatározott jegyzet kibocsátó;
c)  „pénzügyi termékek”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének j) pontjában meghatározott pénzügyi termékek;
c)  „pénzügyi termékek”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének j) pontjában meghatározott portfóliókezelés, alternatív befektetési alap, biztosítási alapú befektetési termékek, nyugdíjtermékek, nyugdíjrendszerek vagy átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások, vállalati kötvények, valamint a 2003/71/EU irányelvben és az (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott kibocsátások;
ca)  „környezeti mutatók” legalább a következőket jelenti: az erőforrások, például nyersanyagok fogyasztásának, az energia-, megújuló energia-, vízfogyasztás ökoszisztémára gyakorolt hatásainak, a kibocsátások – beleértve a szén-dioxid-kibocsátást – biológiai sokféleségre és a földhasználatra, továbbá a hulladéktermelésre gyakorolt hatásainak mérőszámai, tudományos bizonyítékok és a Bizottság életciklus-értékelési módszertana alapján, valamint a Bizottságnak a körforgásos gazdaság figyelemmel kísérésének keretében meghatározottak szerint (COM/2018/0029);
cb)  „érintett illetékes nemzeti hatóság”: a tagállamok azon illetékes vagy felügyeleti hatósága vagy hatóságai az 1095/2010/EU rendelet, az 1093/2010/EU rendelet és az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározottak szerint, amelyeknek hatásköre lefedi az e rendelet 4. cikkében említett közzétételi kötelezettség alá tartozó pénzügyi piaci szereplők kategóriáját;
cc)  „érintett EFH”: az európai felügyeleti hatóság vagy európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározottak szerint, amelyeknek hatásköre lefedi az e rendelet 4. cikkében említett közzétételi kötelezettség alá tartozó pénzügyi piaci szereplők kategóriáját;
d)  „az éghajlatváltozás mérséklése”: arra irányuló folyamat, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez viszonyítva, a hőmérséklet-emelkedés pedig legfeljebb 1,5°C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet;
d)  „az éghajlatváltozás mérséklése”: az ahhoz szükséges folyamat – többek között átmeneti intézkedések –, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez viszonyítva, és az arra irányuló törekvések, hogy a hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 1,5°C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően;
e)  „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás”: a tényleges és a várható éghajlathoz, illetve annak hatásaihoz való alkalmazkodás folyamata;
e)  „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás”: a tényleges és a várható éghajlatváltozáshoz, illetve annak hatásaihoz való alkalmazkodás folyamata;
f)  „üvegházhatású gázok”: az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt, üvegházhatást okozó gázok49;
f)  „üvegházhatású gázok”: az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt, üvegházhatást okozó gázok49;
g)  „körforgásos gazdaság”: a gazdaságban használt termékek, anyagok és erőforrások értékének a lehető leghosszabb ideig történő megóvása és fenntartása, és a hulladékkeletkezés minimalizálása, beleértve a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkében50 meghatározott hulladékhierarchia alkalmazását;
g)  „körforgásos gazdaság”: a gazdaságban használt termékek, anyagok és minden más erőforrás értékének és használatának a lehető leghosszabb ideig, a legmagasabb szintjükön történő megóvása és fenntartása, ezáltal a környezeti hatások csökkentése és a hulladékkeletkezés minimalizálása, beleértve a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchia alkalmazását, valamint az erőforrások felhasználásának minimalizálása a körforgásos gazdaság fő mutatói alapján a körforgásos gazdaság felé történő előrelépés nyomon követésének keretében meghatározottak szerint, a termelés, a fogyasztás, a hulladékgazdálkodás különböző szakaszaira kiterjedően;
h)  „környezetszennyezés”:
h)  „környezetszennyezés”:
i.  az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő, zaj vagy egyéb szennyező anyagok közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, vízbe vagy a talajba, ami veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozhatja vagy zavarhatja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát;
i.  az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő, zaj, fény vagy egyéb szennyező anyagok közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, vízbe vagy a talajba, ami veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozhatja vagy zavarhatja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát;
ii.  a tengeri környezettel összefüggésben a környezetszennyezés fogalmát a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (8) bekezdése határozza meg51;
ii.  a tengeri környezettel összefüggésben a környezetszennyezés fogalmát a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (8) bekezdése határozza meg51;
iia.   a vízi környezettel összefüggésben a környezetszennyezés fogalmát a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének (33) bekezdése határozza meg;
i)  „egészséges ökoszisztéma”: jó fizikai, kémiai és biológiai állapotban lévő vagy jó fizikai, kémiai és biológiai minőségű ökoszisztéma;
i)  „egészséges ökoszisztéma”: jó fizikai, kémiai és biológiai állapotban lévő vagy jó fizikai, kémiai és biológiai minőségű, valamint olyan ökoszisztéma, amely képes önmaga reprodukálására vagy önmaga egyensúlyi állapotba való helyreállítására, és amely megőrzi a biodiverzitást;
j)  „energiahatékonyság”: az energia hatékonyabb felhasználása az energiaellátási lánc minden szakaszában az előállítástól a végső fogyasztásig;
j)  „energiahatékonyság”: az energia hatékonyabb felhasználása az energiaellátási lánc minden szakaszában az előállítástól a végső fogyasztásig;
k)  „jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott környezeti állapot;
k)  „jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott környezeti állapot;
l)  „tengervizek”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tengervizek;
l)  „tengervizek”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tengervizek;
m)  a „felszíni víz”, „szárazföldi víz”, „átmeneti vizek” és „parti tengervíz”: jelentése megegyezik a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 1., 3., 6. és 7. pontjában foglaltakkal52;
m)  a „felszíni víz”, „szárazföldi víz”, „átmeneti vizek” és „parti tengervíz”: jelentése megegyezik a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 1., 3., 6. és 7. pontjában foglaltakkal52;
n)  „fenntartható erdőgazdálkodás”: az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának.
n)  „fenntartható erdőgazdálkodás”: az erdőknek és erdőterületeknek a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban történő hasznosítása.
__________________
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).
49Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezésérő (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
49Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezésérő (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).
50Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
50Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
51Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
51Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
52Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
52Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk
3. cikk
3. cikk
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok
A befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása céljából környezeti szempontból akkor fenntartható egy gazdasági tevékenység, ha az adott tevékenység megfelel valamennyi következő kritériumnak:
A befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása céljából környezeti szempontból akkor fenntartható egy gazdasági tevékenység, ha az adott tevékenység megfelel valamennyi következő kritériumnak:
a)  a gazdasági tevékenység a 6–11. cikknek megfelelően jelentős mértékben hozzájárul egy vagy több, az 5. cikkben meghatározott környezetvédelmi célkitűzéshez;
a)  a gazdasági tevékenység a 6–11. cikknek megfelelően jelentős mértékben hozzájárul egy vagy több, az 5. cikkben meghatározott környezetvédelmi célkitűzéshez;
b)  a gazdasági tevékenység a 12. cikknek megfelelően nem sérti súlyosan az 5. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem;
b)  a gazdasági tevékenység a 12. cikknek megfelelően nem sérti súlyosan az 5. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem;
c)  a gazdasági tevékenységet a 13. cikkben meghatározott alapvető biztosítékokkal összhangban végzik;
c)  a gazdasági tevékenységet a 13. cikkben meghatározott alapvető biztosítékokkal összhangban végzik;
d)  a gazdasági tevékenység megfelel a szakmai átvilágítási kritériumoknak, amennyiben a Bizottság a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott ilyeneket.
d)  a gazdasági tevékenység megfelel a szakmai átvilágítási kritériumoknak, amennyiben a Bizottság a fenntarthatósági hatásnak a gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan vállalati vagy tervezési szinten végzett harmonizált mérése alapján és a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott ilyeneket.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
3 a cikk (új)
3a. cikk
A jelentős negatív környezeti hatással járó gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok
A Bizottság 2021. december 31-ig hatásvizsgálatot végez az e rendeletnek a fenntartható befektetésekre vonatkozó keret olyan kerettel való kibővítését célzó felülvizsgálata következményeiről, amely meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítják, hogy egy adott gazdasági tevékenység mikor és hogyan gyakorol jelentős negatív hatást a fenntarthatóságra.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk
4. cikk
4. cikk
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok alkalmazása
A gazdasági tevékenységek környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének meghatározását szolgáló kritériumok alkalmazása és az azoknak való megfelelés
(1)  A tagállamok a 3. cikkben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat alkalmazzák minden olyan intézkedés céljából, amely a „környezeti szempontból fenntarthatóként” forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a piaci szereplőkre bármilyen követelményt megállapít.
(1)  A tagállamok és az Unió a 3.cikkben meghatározott, a gazdasági tevékenységek környezeti szempontú fenntarthatóságára vonatkozó kritériumokat alkalmazzák minden olyan intézkedés céljából, amely a pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a piaci szereplőkre fenntarthatósági követelményt megállapít.
(2)  A környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek közé kell tenniük az arra vonatkozó információkat, hogy a befektetések környezeti szempontú fenntarthatóságának megállapításánál milyen módon és mértékben alkalmazták a 3. cikkben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat. Amennyiben a pénzügyi piaci szereplők úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely nem tesz eleget az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg, erről tájékoztathatják a Bizottságot.
(2)  A pénzügyi termékeket vagy vállalati kötvényeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük az arra vonatkozó releváns információkat, hogy az általuk kínált termékek a 3. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelő, környezeti szempontból fenntartható befektetésnek minősülnek-e. Amennyiben a pénzügyi piaci szereplők úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amelynek a kritériumait még nem határozták meg, erről tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság adott esetben értesíti a 15. cikkben említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot a pénzügyi piaci szereplők ilyen kérelmeiről. A pénzügyi piaci szereplők nem kínálhatnak környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként pénzügyi termékeket, ha azok nem minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak.
(2a)   A tagállamok – szoros együttműködésben az érintett európai felügyeleti hatósággal – ellenőrzik a (2) bekezdésben említett információkat. A pénzügyi piaci résztvevők bejelentik azokat az érintett illetékes nemzeti hatóságnak, amely azt haladéktalanul közli az érintett európai felügyeleti hatósággal. Minden alkalommal, amikor az érintett illetékes nemzeti hatóság vagy az érintett európai felügyeleti hatóság nem ért egyet a (2) és (2a) bekezdésben említettek szerint bejelentett információkkal, a pénzügyi piaci résztvevők felülvizsgálják és kijavítják a közzétett információkat.
(2b)  A 4. cikkben említett információk közzététele összhangban van a 2014/65/EU irányelvben és az (EU) 2016/97 irányelvben foglalt, a tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető információk elveivel, a 4. cikk (2c) bekezdésében említett beavatkozási hatáskörök pedig a 600/2014/EU rendeletben foglalt elvekkel.
(2c)  A(z) [beillesztendő a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre való hivatkozás] által előírt közzétételi követelmények nem írhatók elő e rendeletben;
(2d)  A 2. cikk (2b) és (2c) bekezdése szerinti kis és nem összetett vállalkozásokra egyszerűsített rendelkezések vonatkoznak.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdés kiegészítése céljából a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza, hogy milyen információk szükségesek az említett bekezdés feltételeinek teljesítéséhez, figyelembe véve az e rendelet szerint meghatározott szakmai átvilágítási kritériumokat. Az említett információk lehetővé teszik, hogy a befektetők megállapítsák a következőket:
(3)  A Bizottság a (2), (2a) és (2b) bekezdés kiegészítése céljából a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza, hogy milyen információk szükségesek az említett bekezdések feltételeinek teljesítéséhez, beleértve a fenntartható befektetésekéhez hasonló jellemzőkkel rendelkező beruházások listáját és az (2) bekezdés alkalmazásában a vonatkozó képesítési küszöbértékeket, figyelembe véve a vonatkozó információk rendelkezésre állását és az e rendelet szerint meghatározott szakmai átvilágítási kritériumokat. Az említett információk lehetővé teszik, hogy a befektetők megállapítsák a következőket:
a)  a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket folytató társaságokhoz tartozó százalékos részesedés;
a)  a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket folytató különböző társaságokban lévő százalékos részesedés;
b)  az összes gazdasági tevékenységen belül a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetés százalékos aránya.
b)  az összes gazdasági tevékenységen belül a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetés százalékos aránya.
ba)  a 2b. cikkben említett kis és nem összetett vállalkozások vonatkozó meghatározásai, valamint az ezekre a szervezetekre vonatkozó egyszerűsített rendelkezések.
(3a)  A pénzügyi piaci résztvevőknek közzé kell tenniük a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban említett információkat.
(4)  A (3) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság módosíthatja, különös tekintettel a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítására.
(4)  A (3) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság módosíthatja, különös tekintettel a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítására.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
4 a cikk (új)
4a. cikk
A piacok nyomon követése
(1)  Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes EFH nyomon követi az Unióban forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített, az e rendelet 1. cikkében említett pénzügyi termékek piacát.
(2)  Az illetékes hatóságok nyomon követik a tagállamukban vagy tagállamukból forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített pénzügyi termékek piacát.
(3)  Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes EFH – e rendelet 1. cikkben említett szervezetek általi megsértése esetén – ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja az 1. cikkben említett pénzügyi termékek Unióban történő forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy értékesítését;
Az illetékes EFH meghatározhatja, hogy a 3. cikkben említett tilalom vagy korlátozás milyen körülmények között alkalmazandó, vagy milyen kivételek érvényesek rájuk.
(4)  Amikor az illetékes EFH e cikk alapján intézkedéseket hoz, gondoskodnia kell arról, hogy az intézkedés:
a)  ne járjon olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre nézve, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne; és
b)  ne járjon a szabályozási arbitrázs veszélyével;
Ha az illetékes hatóság vagy hatóságok e cikk szerint intézkedést hozott/hoztak, az illetékes EFH az e (1) bekezdésben említett bármelyik intézkedést meghozhatja.
(5)  Mielőtt az illetékes EFH úgy dönt, hogy e cikk alapján lépéseket tesz, értesítenie kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt lépésről.
(6)  Az illetékes EFH kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja a (1) bekezdés szerint kivetett tiltást vagy korlátozást. Amennyiben a tilalmat vagy korlátozást a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítják meg, az hatályát veszti.
(7)  Az illetékes EFH által e cikknek megfelelően elfogadott lépés az illetékes hatóság által tett bármiféle előző lépést felülír.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk
5. cikk
5. cikk
Környezetvédelmi célkitűzések
Fenntarthatósági célkitűzések
E rendelet alkalmazásában környezetvédelmi célkitűzések a következők:
(1)  E rendelet alkalmazásában környezetvédelmi célkitűzések a következők:
(1)  az éghajlatváltozás mérséklése;
(1)  az éghajlatváltozás mérséklése;
(2)  az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
(2)  az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
(3)  a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;
(3)  a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;
(4)  áttérés a körforgásos gazdaságra, a hulladékkeletkezés megelőzése és az újrahasznosítás;
(4)  áttérés a körforgásos gazdaságra, beleértve a hulladékkeletkezés megelőzését és a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelését;
(5)  a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése;
(5)  a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése;
(6)  az egészséges ökoszisztémák védelme.
(6)  a biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák védelme, valamint a károsodott ökoszisztémák helyreállítása.
(1a)  Az első bekezdésben meghatározott célkitűzéseket harmonizált mutatókkal, életciklus-értékelésekkel és tudományos kritériumokkal mérik, és teljesítésükkor biztosítják, hogy azok megfeleljenek a környezettel kapcsolatos, küszöbön álló kihívásoknak.
Módosítás 42, 66 és 99
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk
6. cikk
6. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának olyan szintű stabilizálásához, amellyel megakadályozható az éghajlati rendszer veszélyes, embertől eredő befolyásolása, mivel – a folyamat- vagy termékinnovációt is ideértve – az alábbiak közül bármilyen módon megelőzi vagy csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, vagy fokozza az üvegházhatású gáz elnyelését:
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának olyan szintű stabilizálásához, amellyel megakadályozható az éghajlati rendszer veszélyes, embertől eredő befolyásolása, mivel – a folyamat- vagy termékinnovációt is ideértve – az alábbiak közül bármilyen módon megelőzi vagy csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, vagy fokozza az üvegházhatású gáz elnyelését:
a)  megújuló energia vagy (beleértve a karbonsemleges energiát is) klímasemleges energia előállítása, tárolása vagy felhasználása, többek között jelentős jövőbeli megtakarítási potenciállal rendelkező innovatív technológiák alkalmazásával vagy az energiahálózat szükséges megerősítésével;
a)  a megújulóenergia-irányelvvel összhangban megújuló energia előállítása, tárolása, elosztása vagy felhasználása, többek között jelentős jövőbeli megtakarítási potenciállal rendelkező innovatív technológiák alkalmazásával vagy az energiahálózat szükséges megerősítésével;
b)  az energiahatékonyság javítása;
b)  az energiahatékonyság javítása valamennyi ágazatban, kivéve a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó energiatermelést, és az energiaellátási lánc minden szakaszában az elsődleges és a végsőenergia-fogyasztás csökkentése érdekében;
c)  a tiszta vagy klímasemleges mobilitás növelése;
c)  a tiszta vagy klímasemleges mobilitás növelése;
d)  a megújuló anyagok használatára való áttérés;
d)  környezeti szempontból fenntartható, megújuló anyagok használatára való áttérés vagy azok használatának növelése a teljes életciklus-értékelés alapján és a különösen fosszilis alapú anyagok kiváltásával, ami rövid időn belül az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkező megtakarítást eredményez;
e)  a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nagyobb arányú alkalmazása;
e)  a környezeti szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás (CCU), valamint a kibocsátások nettó csökkentését eredményező szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák alkalmazásának növelése;
f)  az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás megszüntetése, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat;
f)  az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás megszüntetése;
fa)  a szén-dioxid nagyobb arányú eltávolítása a légkörből, és a természetes ökoszisztémákban való tárolása, például erdősítés, az erdők helyreállítása és a regeneratív mezőgazdaság révén;
g)  az energiarendszerek dekarbonizációjának biztosításához szükséges energetikai infrastruktúra létrehozása;
g)  az energiarendszerek dekarbonizációjának biztosításához szükséges energetikai infrastruktúra létrehozása;
h)  tiszta és hatékony üzemanyagok előállítása megújuló vagy karbonsemleges forrásokból.
h)  tiszta és hatékony üzemanyagok előállítása megújuló vagy karbonsemleges forrásokból.
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következő célokból:
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következő célokból:
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez;
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez; E szakmai átvilágítási kritériumok magukban foglalják az éghajlatváltozás mérséklését célzó tevékenységekkel kapcsolatos küszöbértékeket, amelyek összhangban vannak azzal a célkitűzéssel, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2°C alatt maradjon, és az arra irányuló törekvésekkel, hogy a hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 1,5°C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően;
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg a 14. cikkben előírt követelmények figyelembevételével.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumokat egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg a 14. cikkben előírt követelmények figyelembevételével.
(4)  A (2) bekezdésben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
(4)  A (2) bekezdésben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
7. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat negatív hatásainak csökkentéséhez vagy megakadályozza az éghajlatváltozás negatív hatásainak növekedését vagy eltolódását az alábbi módon:
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat negatív hatásainak csökkentéséhez vagy megakadályozza az éghajlatváltozás negatív hatásainak növekedését vagy eltolódását az alábbi módon:
a)  az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenységre gyakorolt helyszín- és helyzetfüggő negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók;
a)  az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenységre gyakorolt helyszín- és helyzetfüggő negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók;
b)  az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenység helyszínéül szolgáló természetes és épített környezetre gyakorolt esetleges negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók.
b)  az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenység helyszínéül szolgáló természetes és épített környezetre gyakorolt esetleges negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések és az ember által az éghajlatváltozásra gyakorolt hatással kapcsolatban rendelkezésre álló tanulmányok felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók.
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet alkalmazásában jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz;
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz;
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg mutatók alapján a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4)  A (2) bekezdésben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
(4)  A (2) bekezdésben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk
8. cikk
8. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez
Jelentős mértékű hozzájárulás a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, ha az adott gazdasági tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a vizek – beleértve az édesvizet, az átmeneti vizeket és a parti tengervizet – jó állapotához, vagy a tengervizek jó környezeti állapotához:
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a víztestek és a tengervíz fenntartható használatához és védelméhez, ha az adott gazdasági tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a vizek – beleértve a felszíni szárazföldi vizeket, torkolatokat és a parti tengervizet – jó állapotához, vagy a tengervizek jó környezeti állapotához, amennyiben ez a tevékenység megfelelő intézkedéseket tesz a tengeri ökoszisztémák és biológiai sokféleségének, termelékenységének, ellenálló képességének, értékének és általánosan jó állapotának, valamint az azoktól függő helyi közösségek megélhetésének helyreállítása, védelme és fenntartása érdekében:
a)  a vízi környezet megóvása a települési és ipari szennyvíz kibocsátásának káros hatásaitól a települési és az ipari szennyvíz megfelelő gyűjtésének és kezelésének biztosításával a 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 4., 5. és 11. cikkének megfelelően53;
a)  a vízi környezet – többek között a fürdővíz (part menti és tengervíz) – megóvása a települési és ipari szennyvíz – többek között műanyagok – kibocsátásának káros hatásaitól a települési és az ipari szennyvíz megfelelő gyűjtésének és kezelésének biztosításával a 91/271/EGK tanácsi irányelv53 3., 4., 5. és 11. cikkének megfelelően, illetve a 2010/75/EU irányelvben meghatározott elérhető legjobb technikáknak megfelelően;
aa)  a vízi környezet védelme a tengeri kibocsátások káros hatásaival szemben a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet egyezményeinek megfelelően, mint amilyen a MARPOL-egyezmény, valamint azon egyezményeknek megfelelően, amelyek nem tartoznak a MARPOL-egyezmény alá, mint például a ballasztvíz kezeléséről szóló egyezmény és a regionális tengeri egyezmény;
b)  az emberi egészség megóvása az ivóvíz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól annak biztosításával, hogy nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust, parazitát és olyan anyagot, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészség számára, és megfelel a 98/83/EK tanácsi rendelet54 I. mellékletének A. és B. részében foglalt minimális követelményeknek, illetve javítja a lakosság tiszta ivóvízhez jutását;
b)  az emberi egészség megóvása az ivóvíz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól annak biztosításával, hogy nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust, parazitát és olyan anyagot, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészség számára, és annak ellenőrzésével, hogy megfelel a 98/83/EK tanácsi rendelet54 I. mellékletének A. és B. részében foglalt minimális követelményeknek, illetve javítja a lakosság tiszta ivóvízhez jutását;
c)  vízkitermelés a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.1.2. táblázatában meghatározott jó mennyiségi állapot célkitűzésének megvalósítása érdekében;
c)  vízkitermelés a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.1.2. táblázatában meghatározott jó mennyiségi állapot célkitűzésének megvalósítása érdekében;
d)  a vízfelhasználás hatékonyságának javítása, a víz újrafelhasználásának vagy bármely olyan egyéb tevékenységnek az előmozdítása, amely javítja az Unió víztesteinek minőségét a 2000/60/EK irányelvnek megfelelően;
d)  a vízgazdálkodás és a vízfelhasználás hatékonyságának javítása, a víz újrafelhasználásának, az esővíz-gazdálkodási rendszereknek vagy bármely olyan egyéb tevékenységnek az előmozdítása, amely javítja az Unió víztesteinek minőségét a 2000/60/EK irányelvnek megfelelően;
e)  a tengeri ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatának biztosítása vagy hozzájárulás a tengervizek jó környezeti állapotához a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott és az (EU) 2017/848 bizottsági határozatban55 tovább részletezett minőségi mutatók alapján.
e)  a tengeri ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatának biztosítása vagy hozzájárulás a tengervizek jó környezeti állapotához a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott és az (EU) 2017/848 bizottsági határozatban55 tovább részletezett minőségi mutatók alapján.
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy adott gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet alkalmazásában jelentős mértékben hozzájárul a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez;
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy adott gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet alkalmazásában jelentős mértékben hozzájárul a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez;
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben hivatkozott szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben hivatkozott szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
_________________
_________________
53A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).
53A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).
54A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).
54A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).
55A Bizottság (EU) 2017/848 határozata (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 125, 2017.5.18., 43. o.).
55A Bizottság (EU) 2017/848 határozata (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 125, 2017.5.18., 43. o.).
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk
9. cikk
9. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás a körforgásos gazdasághoz, illetve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz
Jelentős mértékű hozzájárulás a körforgásos gazdasághoz, beleértve a hulladékkeletkezés megelőzését és a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelését
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, illetve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz, ha az adott gazdasági tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul az adott környezetvédelmi célkitűzés megvalósításához:
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz – többek között a hulladékkeletkezés megelőzéséhez, az újrafelhasználáshoz és az újrahasznosításhoz –, magában foglalva a termék vagy a gazdasági tevékenység teljes életciklusát a gyártás, a fogyasztás és a használat vége különböző szakaszaiban, ha az adott gazdasági tevékenység az uniós hulladékgazdálkodási vívmányokkal összhangban az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul az adott környezetvédelmi célkitűzés megvalósításához:
a)  a gyártás során a nyersanyagok hatékony felhasználásának javítása többek között az elsődleges nyersanyagok használatának csökkentésével, valamint a melléktermékek és a hulladékok felhasználásának növelésével;
a)  a gyártás során a nyersanyagok és erőforrások hatékony felhasználásának javítása többek között az elsődleges nyersanyagok használatának csökkentésével, valamint a melléktermékek és a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelésével, támogatva ezzel a hulladékstátusz megszüntetésére irányuló műveleteket;
b)  a termékek tartósságának, javíthatóságának, korszerűsíthetőségének vagy újrafelhasználhatóságának növelése;
b)  erőforrás-hatékony, (az élettartam és a tervezett elavulás hiánya tekintetében is) tartós, javítható, újrafelhasználható és korszerűsíthető termékek tervezése és gyártása, valamint használatuk növelése;
c)  a termékek nagyobb arányú újrahasznosíthatósága, beleértve a termékekben található egyes anyagokat, többek között a nem újrahasznosítható termékek és anyagok helyettesítésével vagy használatának visszaszorításával;
c)  a hulladékból való terméktervezés és a termékek nagyobb arányú újrafelhasználhatósága és újrahasznosíthatósága, beleértve a termékekben található egyes anyagokat, többek között a nem újrahasznosítható termékek és anyagok helyettesítésével vagy használatának visszaszorításával;
d)  az anyagok és termékek veszélyesanyag-tartalmának csökkentése;
d)  az anyagok és termékek veszélyesanyag-tartalmának csökkentése és a különös aggodalomra okot adó anyagok helyettesítése az uniós szinten meghatározott harmonizált jogi követelményeknek megfelelően, különösen az anyagok, nyersanyagok és termékek, valamint a hulladék biztonságos kezelését biztosító uniós jogszabályokban meghatározott rendelkezésekkel összhangban;
e)  a termékek felhasználási idejének meghosszabbítása, beleértve az újrafelhasználás, az újragyártás, a korszerűsítés, a javítás és a termékek fogyasztók közötti megosztásának növelését;
e)  a termékek felhasználási idejének meghosszabbítása, beleértve az újrafelhasználás, az újragyártás, a korszerűsítés, a javítás és a termékek fogyasztók közötti megosztásának növelését;
f)  a másodlagos nyersanyagok felhasználásának és minőségének növelése, beleértve a hulladékok kiváló minőségű újrahasznosítását;
f)  a másodlagos nyersanyagok felhasználásának és minőségének növelése, beleértve a hulladékok kiváló minőségű újrahasznosítását;
g)  a hulladékkeletkezés csökkentése;
g)  a hulladék keletkezésének csökkentése és az ipari termeléshez, az ásványok kitermeléséhez, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése;
h)  a hulladékok nagyobb arányú előkészítése újrafelhasználásra és újrahasznosításra;
h)  a hulladékok nagyobb arányú előkészítése újrafelhasználásra és újrahasznosításra a hulladékhierarchiának megfelelően;
ha)   a megelőzéshez, az újrafelhasználáshoz és újrafeldolgozáshoz szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúra nagyobb mértékű fejlesztése;
i)   a hulladékégetés és -ártalmatlanítás mellőzése;
i.   a hulladékégetés, -ártalmatlanítás és -lerakás mellőzése a hulladékhierarchiának megfelelően;
j)  a nem megfelelő hulladékgazdálkodásból keletkező szemét és egyéb szennyezés megelőzése és eltakarítása;
j)  a nem megfelelő hulladékgazdálkodásból keletkező szemét és egyéb szennyezés megelőzése, csökkentése és eltakarítása, többek között a tengeri szemét megelőzése és csökkentése;
ja)   az elsődleges termelés, a feldolgozás és a gyártás során, a kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás keretében, valamint a vendéglátásban és a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése;
k)  a természetes energiaforrások hatékony felhasználása.
k)  a természetes energiaforrások, nyersanyagok, víz és föld hatékony felhasználása;
ka)  a biogazdaság erősítése azáltal, hogy az anyagok és áruk előállításához fenntartható módon megújuló energiaforrásokat használnak fel;
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, illetve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz;
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumoknak a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatói alapján történő megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, illetve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz;
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumoknak a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatói alapján történő megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatói alapján a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk
10. cikk
10. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez
Jelentős mértékű hozzájárulás a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, ha az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon hozzájárul a környezetszennyezéstől való nagyfokú védelemhez:
(1)  Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, ha az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon hozzájárul a környezetszennyezéstől való jelentős védelemhez:
a)  a levegőt, a vizet és a talajt szennyező, az üvegházhatású gázoktól eltérő egyéb anyagok kibocsátásának csökkentése;
a)  a levegőt, a vizet és a talajt szennyező, az üvegházhatású gázoktól eltérő egyéb anyagok kibocsátásának csökkentése;
b)  a levegő, a víz vagy a talaj minőségi színvonalának javítása azokon a területeken, ahol a gazdasági tevékenység folyik, az emberi egészséget és a környezetet terhelő negatív hatások és kockázatok csökkentésével egyidejűleg;
b)  a levegő, a víz vagy a talaj minőségi színvonalának javítása azokon a területeken, ahol a gazdasági tevékenység folyik, az emberi egészséget és a környezetet terhelő negatív hatások és kockázatok csökkentésével egyidejűleg;
c)  a vegyi anyagok gyártása és felhasználása által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt súlyosan káros hatások csökkentése.
c)  a vegyi anyagok gyártása és felhasználása által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt súlyosan káros hatások csökkentése.
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés integrált megelőzéséhez és csökkentéséhez;
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés integrált megelőzéséhez és csökkentéséhez;
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk
11. cikk
11. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás az egészséges ökoszisztémák védelméhez
Jelentős mértékű hozzájárulás az egészséges ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelméhez vagy a károsodott ökoszisztémák helyreállításához
(1)  E rendelet alkalmazásában egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az egészséges ökoszisztémák védelméhez, ha a vonatkozó uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusokkal összhangban az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások megóvásához, védelméhez és javításához:
(1)  E rendelet alkalmazásában egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a biológiai sokféleséghez és az egészséges ökoszisztémák védelméhez vagy a károsodott ökoszisztémák helyreállításához, ha a vonatkozó uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusokkal összhangban az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megóvásához, védelméhez és javításához:
a)  természetvédelem (élőhelyek, fajok); az ökoszisztémák állapotának és szolgáltatásnyújtó képességének védelme, helyreállítása és javítása;
a)  természetvédelmi intézkedések a vadon élő állat- és növényfajok és azok természetes élőhelyeinek kedvező védettségi helyzetben való fenntartására vagy helyreállítására a természetesen előforduló fajok megfelelő populációinak elérése érdekében, és az ökoszisztémák állapotának és szolgáltatásnyújtó képességének védelmére, helyreállítására és javítására irányuló intézkedések;
b)  fenntartható földgazdálkodás, beleértve a talaj biodiverzitásának megfelelő védelmét; a talajromlás semlegesítését; illetve a szennyezett területek szennyeződésmentesítését;
b)  fenntartható földgazdálkodás, beleértve a talaj biodiverzitásának megfelelő védelmét; a talajromlás semlegesítését; illetve a szennyezett területek szennyeződésmentesítését;
c)  fenntartható mezőgazdasági módszerek, beleértve azokat, amik hozzájárulnak az erdőirtás és az élőhelyek eltűnésének megállításához vagy megakadályozásához;
c)  fenntartható mezőgazdasági módszerek, beleértve azokat, amik hozzájárulnak az erdőirtás és az élőhelyek eltűnésének megállításához vagy megakadályozásához;
d)  fenntartható erdőgazdálkodás.
d)  fenntartható erdőgazdálkodás, figyelembe véve uniós fakitermelési rendeletet, az uniós LULUCF-rendeletet, az uniós megújulóenergia-irányelvet és az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat, ami összhangban van ezekkel és az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia (MCPFE) következtetéseivel.
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul az egészséges ökoszisztémák védelméhez;
a)  az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák védelméhez vagy a károsodott ökoszisztémák helyreállításához;
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
b)  a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti, mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
(4)  A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.
Módosítás 48 és 101
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk
12. cikk
12. cikk
A környezetvédelmi célkitűzések súlyos megsértése
A környezetvédelmi célkitűzések súlyos megsértése
A 3. cikk b) pontja értelmében egy gazdasági tevékenység súlyosan sérti:
(1)   A 3. cikk b) pontja értelmében egy gazdasági tevékenység – figyelembe véve annak teljes életciklusát – súlyosan sérti:
a)  az éghajlatváltozás mérséklését, ha az adott tevékenység jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez;
a)  az éghajlatváltozás mérséklését, ha az adott tevékenység jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez;
b)  az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, ha az adott tevékenység eredményeként a jelenlegi és várható éghajlat nagyobb negatív hatást gyakorol azon a helyen a természetre és az épített környezetre – valamint annak szomszédságára –, ahol a tevékenységet folytatják;
b)  az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, ha az adott tevékenység eredményeként a jelenlegi és várható éghajlat nagyobb negatív hatást gyakorol azon a helyen a természetre és az épített környezetre – valamint annak szomszédságára –, ahol a tevékenységet folytatják;
c)  a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatát és védelmét, ha az adott gazdasági tevékenység súlyos mértékben ártalmas az Unió vizeinek – beleértve az édesvizet, átmeneti vizet és parti tengervizet – jó állapotára vagy az Unió tengervizeinek jó környezeti állapotára;
c)  a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatát és védelmét, ha az adott gazdasági tevékenység súlyos mértékben ártalmas az Unió vizeinek – beleértve az édesvizet, átmeneti vizet és parti tengervizet – jó állapotára vagy az Unió tengervizeinek jó környezeti állapotára, vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK és 2008/56/EK irányelvvel összhangban;
d)  a körforgásos gazdaságot, illetve a hulladékkeletkezés megelőzését és az újrahasznosítást, ha az adott tevékenység komoly hatékonysági problémákat okoz a termékek életciklusának egy vagy több szakaszában az anyagfelhasználásban, beleértve a termékek tartóssági, javíthatósági, korszerűsíthetőségi, újrafelhasználhatósági vagy újrahasznosíthatósági vonatkozását; vagy ha az adott tevékenység a hulladékok keletkezésének, égetésének vagy ártalmatlanításának komoly növekedését eredményezi;
d)  a körforgásos gazdaságot, illetve a hulladékkeletkezés megelőzését és az újrahasznosítást, ha az adott tevékenység közvetlenül vagy közvetve komoly hatékonysági problémákat okoz a termékek életciklusának különböző szakaszaiban az anyagok és erőforrások, mint például a nem megújuló energia, nyersanyagok, víz és föld felhasználásában, beleértve a termékek élettartamát korlátozni hivatott jellemzőkkel kapcsolatos hatékonysági problémákat, valamint a termékek tartóssági, javíthatósági, korszerűsíthetőségi, újrafelhasználhatósági vagy újrahasznosíthatósági vonatkozását; vagy ha az adott tevékenység a hulladékok keletkezésének, égetésének vagy ártalmatlanításának komoly növekedését eredményezi;
e)  a környezetszennyezés integrált megelőzését és csökkentését, ha az adott tevékenység a levegőbe, vízbe, és talajba juttatott szennyezőanyagok komoly növekedését eredményezi a tevékenység megkezdése előtti állapottal összehasonlítva;
e)  a környezetszennyezés integrált megelőzését és csökkentését, ha az adott tevékenység a levegőbe, vízbe, és talajba juttatott szennyezőanyagok komoly növekedését eredményezi a tevékenység megkezdése előtti állapottal összehasonlítva;
f)  az egészséges ökoszisztémákat, ha az adott tevékenység jelentős mértékű káros hatást gyakorol az ökoszisztémák jó állapotára.
f)  az egészséges ökoszisztémákat, ha az adott tevékenység jelentős mértékű káros hatást gyakorol az ökoszisztémák jó állapotára és ellenálló képességére, beleértve a biológiai sokféleséget, valamint a földhasználatot.
(1a)   A gazdasági tevékenységnek az a) – f) kritériumok alapján végzett értékelésekor figyelembe kell venni magának a tevékenységnek, valamint az e tevékenység által nyújtott termékeknek és szolgáltatásoknak a környezetre gyakorolt hatását teljes életciklusuk, illetve szükség esetén az egész értéklánc során.
Módosítás 49, 70, 72 és 93
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk
13. cikk
13. cikk
Alapvető biztosítékok
Alapvető biztosítékok
A 3. cikk c) pontjában említett alapvető biztosítékokat a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás által annak biztosítása érdekében bevezetett eljárások jelentik, hogy betartsa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában megjelölt nyolc alapegyezményben rögzített elveket és jogokat, mégpedig a következőket: a kényszermunkával szembeni védelem joga, az egyesülés szabadsága, a munkavállalók szervezkedési joga, a kollektív tárgyalásokhoz való jog, a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazáshoz való joga, az esélyegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz való jog a foglalkoztatás és munkavégzés tekintetében, illetve a gyermekmunkával szembeni védelem joga.
A 3. cikk c) pontjában említett alapvető biztosítékokat a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás által annak biztosítása érdekében bevezetett eljárások jelentik, hogy betartsa az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában megjelölt nyolc alapegyezményben rögzített elveket és jogokat, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét;
A Bizottság 2021. december 31-ig hatásvizsgálatot végez e rendelet arra irányuló felülvizsgálatának következményeiről és megfelelőségéről, hogy az kiterjedjen a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások által a gazdasági tevékenység környezeti szempontból való fenntarthatóságának bizonyítása érdekében betartandó egyéb minimális biztosítékoknak való megfelelésre is.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kiegészítse ezt a cikket azon kritériumok meghatározásával, amelyek révén megállapítható, hogy teljesítik-e az e cikk követelményeit. Az e cikkben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi az (1) és (2) bekezdésben felsorolt elveket. A Bizottság 2020. december 31-ig elfogadja ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
Módosítás 50, 73, 74, 75 és 104
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk
14. cikk
14. cikk
A szakmai átvilágítási kritériumokra vonatkozó követelmények
A szakmai átvilágítási kritériumokra vonatkozó követelmények
(1)  A 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szakmai átvilágítási kritériumok:
(1)  A 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szakmai átvilágítási kritériumok:
-a)  a környezeti hatásokat harmonizált életciklus-értékelés alapján mérő harmonizált mutatókon alapulnak;
a)  egy konkrét gazdasági tevékenység nemcsak rövid távú, hanem hosszabb távú hatásait is figyelembe véve meghatározzák a legfontosabb lehetséges hozzájárulásokat az adott környezetvédelmi célkitűzéshez;
a)  egy konkrét gazdasági tevékenység nemcsak rövid távú, hanem hosszabb távú hatásait is figyelembe véve meghatározzák a legfontosabb lehetséges hozzájárulásokat az adott környezetvédelmi célkitűzéshez;
b)  meghatározzák, hogy bármely érintett környezetvédelmi célkitűzés súlyos sérelmének elkerülése érdekében milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni;
b)  meghatározzák, hogy bármely érintett környezetvédelmi célkitűzés súlyos sérelmének elkerülése érdekében milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni;
c)  lehetnek minőségiek és/ vagy mennyiségiek, és adott esetben határértékeket is tartalmazhatnak;
c)  lehetnek minőségiek és/ vagy mennyiségiek, és adott esetben határértékeket is tartalmazhatnak;
d)  adott esetben alapul veszik az Unió címke- és tanúsítási rendszereit, az Unió környezeti lábnyom értékelésére vonatkozó módszereit és az Unió statisztikai osztályozási rendszereit, illetve figyelembe veszik a releváns hatályos uniós jogszabályokat;
d)  adott esetben alapul veszik az Unió címke- és tanúsítási rendszereit, az Unió környezeti lábnyom értékelésére vonatkozó módszereit és az Unió statisztikai osztályozási rendszereit, illetve figyelembe veszik a releváns hatályos uniós jogszabályokat; elismerve a tagállamok hatáskörét;
e)  meggyőző tudományos eredményekre épülnek, és figyelembe veszik adott esetben az EUMSZ 191. cikkében rögzített elővigyázatosság elvét;
e)  meggyőző tudományos eredményekre épülnek, és betartják az EUMSZ 191. cikkében rögzített elővigyázatosság elvét;
f)  figyelembe veszik, hogy milyen környezeti hatása van magának a gazdasági tevékenységnek, illetve az adott gazdasági tevékenység által előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, mindenekelőtt az előállításuk, felhasználásuk és életciklusuk vizsgálata alapján;
f)  figyelembe veszik, hogy milyen környezeti hatása van magának a gazdasági tevékenységnek, illetve az adott gazdasági tevékenység által előállított termékeknek és szolgáltatásoknak teljes életciklusuk, illetve szükség esetén az egész értéklánc során – a nyersanyagok feldolgozásától a végső termékig tartó – előállításuk, felhasználásuk, életciklusuk és újrafeldolgozásuk vizsgálata alapján;
fa)   figyelembe veszik a nemcselekvés költségeit az ENSZ 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerete alapján;
g)  figyelembe veszik a gazdasági tevékenység jellegét és nagyságrendjét;
g)  figyelembe veszik gazdasági tevékenység jellegét és nagyságrendjét, valamint azt, ha egy tevékenység átmenetet képez egy fenntartható konfiguráció és/vagy tevékenység felé, kutatási és innovációs projekteken, konkrét határidőkön és ezen áttérés pályáján keresztül;
h)  figyelembe veszik a piaci likviditásra gyakorolt potenciális hatást, annak kockázatát, hogy a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés miatt bekövetkező értékvesztés eredményeként bizonyos eszközök meg nem térülővé válhatnak, illetve azt a kockázatot, hogy összeegyeztethetetlen ösztönzők jöhetnek létre;
h)  figyelembe veszik annak kockázatát, hogy a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés miatt bekövetkező értékvesztés eredményeként bizonyos eszközök meg nem térülővé válhatnak, illetve azt a kockázatot, hogy összeegyeztethetetlen ösztönzők jöhetnek létre;
ha)   egyszerűen alkalmazhatók, és a megfelelés szempontjából nem támasztanak szükségtelen adminisztratív terhet;
i.  a versenytorzulás elkerülése érdekében egy ágazaton belül valamennyi érintett gazdasági tevékenységre kiterjednek, és biztosítják, hogy ezek a tevékenységek – amennyiben egyformán járulnak hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez – azonos elbánásban részesüljenek;
i.  a versenytorzulás elkerülése érdekében egy gazdasági makroágazaton belül valamennyi érintett gazdasági tevékenységre kiterjednek, és biztosítják, hogy ezek a tevékenységek – fenntarthatósági kockázatuk tekintetében, és amennyiben egyformán járulnak hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez, valamint nem sértik jelentősen a 3. és 12. cikkben említett többi környezetvédelmi célkitűzést – azonos elbánásban részesüljenek;
j)  úgy kerülnek megállapításra, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék annak ellenőrzését, hogy megfelelnek-e az említett kritériumoknak.
j)  úgy kerülnek megállapításra, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék annak ellenőrzését, hogy megfelelnek-e az említett kritériumoknak.
(2)  Az (1) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta energiára, különösen az energiahatékonyságra és a megújuló energiára való áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó szempontokat is, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.
(2)  Az (1) bekezdésben említett, szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta energiára, különösen az energiahatékonyságra és a megújuló energiára való, nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra törekvő áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó, mutatókon alapuló szempontokat is, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.
(2a)   A szakmai átvilágítási kritériumok biztosítják, hogy a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó villamosenergia-termelési tevékenységek ne minősüljenek fenntartható gazdasági tevékenységnek.
(2b)   A szakmai átvilágítási kritériumok biztosítják, hogy azok a gazdasági tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a magas szén-dioxid-kibocsátással járó bezáródási hatásokhoz, ne minősüljenek fenntartható gazdasági tevékenységeknek.
(2c)   A szakmai átvilágítási kritériumok biztosítják, hogy a nem megújuló hulladékot előállító villamosenergia-termelési tevékenységek ne minősüljenek fenntartható gazdasági tevékenységnek.
(3)  Az (1) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta vagy klímasemleges mobilitásra való áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó kritériumokat is – beleértve a modális váltást, a hatékonysági intézkedéseket és az alternatív üzemanyagokat –, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.
(3)  Az (1) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta vagy klímasemleges mobilitásra való áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó kritériumokat is – beleértve a modális váltást, a hatékonysági intézkedéseket és az alternatív üzemanyagokat –, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.
(3a)  Amennyiben az adott tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része bizonyíthatóan elkötelezi magát e tevékenység fenntarthatóvá alakítása felé tartó pályára való áttérésre, az átvilágítási kritériumok ezt figyelembe vehetik. E pályára való áttérés tartós kutatási és fejlesztési erőfeszítésekkel, az új és környezeti szempontból fenntarthatóbb technológiákkal kapcsolatos nagyszabású beruházási projektekkel vagy legalább a végrehajtás korai szakaszában lévő konkrét áttérési tervekkel bizonyítható.
(4)  A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett átvilágítási kritériumokat, és adott esetben a tudományos és technológiai fejleményeknek megfelelően módosítja az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.
(4)  A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett átvilágítási kritériumokat, és adott esetben a tudományos és technológiai fejleményeknek megfelelően módosítja az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk
15. cikk
15. cikk
A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform
A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform
(1)  A Bizottság létrehoz egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot, amelynek tagjai:
(1)  A Bizottság létrehoz egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot, amelynek összetétele biztosítja az egyensúlyt, a vélemények széles körét és a nemek közötti egyenlőséget. A bizottság kiegyensúlyozott módon az alábbi csoportok képviselőiből áll:
a)  a következő szervezetek képviselői:
a)  az alábbi szervezetek képviselői:
i.  az Európai Környezetvédelmi Ügynökség;
i.  az Európai Környezetvédelmi Ügynökség;
ii.  az európai felügyeleti hatóságok;
ii.  az európai felügyeleti hatóságok;
iii.  az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap;
iii.  az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap;
iiia.   az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége;
iiib.   az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG);
b)  a magánszektorbeli érdekelt feleket képviselő szakértők;
b)  a magánszektorbeli érdekelt feleket képviselő szakértők, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi piaci szereplőket és üzleti ágazatokat, a releváns ágazatok képviseletében,
ba)   a civil társadalmat képviselő szakértők, beleértve a környezetvédelmi, szociális, munkaügyi és irányítási kérdésekkel kapcsolatos szakértelemmel rendelkezőket is.
c)  személyes minőségükben kinevezett szakértők, akik az e rendelet által érintett területeken bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek.
c)   a tudományos világot – többek között egyetemeket, kutatóintézeteket és agytrösztöket – képviselő, többek között globális szakértelemmel rendelkező szakértők;
(1a)   A b) és c) pontban említett szakértőket, akik az e rendelet által érintett területeken, különösen a pénzügyi ágazatban való fenntarthatóság terén bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek, a költségvetési rendelet 237. cikkének megfelelően nevezik ki.
1b.   Az Európai Parlamentet és a Tanácsot a platform szakértőinek kiválasztására irányuló eljárás valamennyi szakaszában megfelelő módon és kellő időben tájékoztatni kell.
(2)  A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform:
(2)  A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform:
-a)   a 14. cikkben említett harmonizált mutatók meghatározásával, valamint esetleges aktualizálásuk szükségességével kapcsolatos tanácsokat ad a Bizottságnak; ennek során támaszkodik az illetékes uniós szervek és kezdeményezések, nevezetesen a körforgásos gazdaság nyomon követésével foglalkozó platform munkájára;
a)  a 14. cikkben említett szakmai átvilágítási kritériumokkal, valamint az említett szempontok esetleges aktualizálásának szükségességével kapcsolatos tanácsokat ad a Bizottságnak;
a)  a 14. cikkben említett szakmai átvilágítási kritériumokkal, valamint az említett szempontok esetleges aktualizálásának szükségességével kapcsolatos tanácsokat ad a Bizottságnak;
b)  az alkalmazásuk potenciális költségeinek és előnyeinek oldaláról elemzi a szakmai átvilágítási kritériumok hatását;
b)  az alkalmazásuk potenciális költségeinek és előnyeinek oldaláról elemzi az adott esetben rendelkezésre álló adatokon és tudományos kutatásokon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok hatását;
c)  támogatja a Bizottságot az érdekelt felektől érkező, egy adott gazdasági tevékenységre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozására vagy felülvizsgálatára vonatkozó kérések elemzésében;
c)  támogatja a Bizottságot az érdekelt felektől érkező, egy adott gazdasági tevékenységre vonatkozó, az adott esetben rendelkezésre álló adatokon és tudományos kutatásokon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozására vagy felülvizsgálatára vonatkozó kérések elemzésében; ezen elemzések következtetéseit időben közzé kell tenni a Bizottság honlapján;
d)  tanácsot ad a Bizottságnak azzal kapcsolatban, hogy a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmasak lehetnek-e további felhasználásra;
d)  a Bizottság vagy az Európai Parlament kérésére tanácsot ad a Bizottságnak vagy az Európai Parlamentnek azzal kapcsolatban, hogy a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmasak lehetnek-e további felhasználásra;
da)   az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) együttműködve tanácsot ad a Bizottságnak a fenntarthatósági jelentéstételi standardok és a vállalatokra és pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó integrált jelentéstételi standardok kidolgozása terén, a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálatán keresztül is;
e)  rendszeresen nyomon követi a fenntartható beruházások felé irányuló tőkeáramlást, és beszámol arról a Bizottságnak;
e)  rendszeresen nyomon követi a környezeti fenntarthatóságra káros hatással járó gazdasági tevékenységek felől fenntartható beruházások felé irányuló tőkeáramlás uniós és tagállami szintű tendenciáit, és beszámol arról a Bizottságnak, az adott esetben szerint rendelkezésre álló adatok és tudományos kutatások alapján;
f)  tanácsot ad a Bizottságnak e rendelet esetleges módosításának szükségességével kapcsolatban.
f)  tanácsot ad a Bizottságnak e rendelet esetleges módosításának szükségességével kapcsolatban, különös tekintettel az adatok relevanciájára és minőségére, valamint az adminisztratív teher csökkentésének módjaira;
fa)   hozzájárul a fenntartható pénzügyi szabályok és politikák értékeléséhez és fejlesztéséhez, beleértve a szakpolitikai koherenciával kapcsolatos kérdéseket is;
fb)  segíti a Bizottságot az esetleges szociális célkitűzések meghatározásában.
(2a)   A platform megfelelően figyelembe veszi az e feladatok végrehajtásával kapcsolatos megfelelő adatokat és releváns tudományos kutatásokat. Nyilvános konzultációkat folytathat annak érdekében, hogy a megbízatása körébe tartozó konkrét ügyekben összegyűjtse az érdekelt felek véleményét.
(3)  A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform elnöki tisztét a Bizottság tölti be.
(3)  A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályaival összhangban hozzák létre. A Bizottság a weboldalán közzéteszi a platform elemzéseit, tanácskozásait, jelentéseit és jegyzőkönyveit.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk
16. cikk
16. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
A felhatalmazás gyakorlása
(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
(2)  A Bizottság felhatalmazása a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 11. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására határozatlan időre szól [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től.
(2)  A Bizottság felhatalmazása a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 11. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására határozatlan időre szól [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től.
(3)  A (2) bekezdésben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  A (2) bekezdésben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésének részeként a Bizottság megfelelő konzultációkat és értékeléseket végez a javasolt szakpolitikai lehetőségekről.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  A 4. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése, valamint a 11. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács az időtartam leteltét megelőzően tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.
(6)  A 4. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdése, a 12. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács az időtartam leteltét megelőzően tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.
Módosítás 53 és 105
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk
17. cikk
17. cikk
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
(1)  A Bizottság 2021. december 31-ig, majd ezt követően háromévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról. A jelentés értékeli a következőket:
(1)  A Bizottság 2021. december 31-ig, majd ezt követően háromévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról és hatásairól. A jelentés értékeli a következőket:
a)  a rendelet végrehajtása terén elért eredmények, tekintettel a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozására;
a)  a rendelet végrehajtása terén elért eredmények, tekintettel a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozására;
b)  szükséges-e esetleg az e rendeletben meghatározott azon kritériumok felülvizsgálata, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető;
b)  szükséges-e esetleg az e rendeletben meghatározott azon kritériumok és mutatók jegyzékének felülvizsgálata, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető az innováció és a fenntartható áttérés megkönnyítése céljából;
c)  célszerű-e kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy az egyéb fenntarthatósági célkitűzéseket, különösen a szociális célkitűzéseket is érintse;
c)  célszerű-e kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy az egyéb fenntarthatósági célkitűzéseket, különösen a szociális célkitűzéseket is érintse;
d)  a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása az uniós jogban és a tagállamok szintjén, beleértve azt is, hogy célszerű-e létrehozni egy a rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló mechanizmust.
d)  a környezeti szempontból fenntartható befektetés és a negatív környezeti hatásokkal járó befektetés fogalmának alkalmazása az uniós jogban és a tagállamok szintjén, beleértve azt is, hogy célszerű-e felülvizsgálni vagy létrehozni egy további, a rendeletben meghatározott, mutatókon alapuló kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló mechanizmust;
da)   a taxonómia hatékonysága a magánbefektetések fenntartható tevékenységek felé terelésében.
(1a)  A Bizottság 2021. december 31-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálja e rendelet hatályát, amennyiben az túlzott adminisztratív terhet eredményez, vagy ha a pénzügyi piaci szereplők számára szükséges adatok nem állnak rendelkezésre megfelelően.
(2)  A jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság adott esetben javaslatokat is csatol a jelentéshez.
(2)  A jelentéseket meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatol a jelentéshez.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 103. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 24. o.

Utolsó frissítés: 2019. április 1.Jogi nyilatkozat