Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2003(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0182/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0182/2019

Viták :

PV 27/03/2019 - 22
CRE 27/03/2019 - 22

Szavazatok :

PV 28/03/2019 - 8.8

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0326

Elfogadott szövegek
PDF 181kWORD 59k
2019. március 28., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament
P8_TA-PROV(2019)0326A8-0182/2019

Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása az Európai Parlament 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2019/2003(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2019. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2018. április 19-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Unión belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2018. október 24-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének második tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség Európai Parlamenten belüli érvényesítéséről szóló, 2019. január 15-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a Parlament 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

–  tekintettel az Elnökség által 2019. március 25-én, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 96. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 96. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 96. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0182/2019),

A.  mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban kezdeményezett ötödik teljes költségvetési eljárás és 2020 a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret hetedik éve;

B.  mivel a 2020. évi költségvetés – a főtitkár jelentésében javasoltak szerint – az V. fejezet felső határa előző évhez képest történő növelésének (infláció és reálnövekedés) figyelembevételével készül, ami nagyobb teret enged a növekedést és a beruházásokat illetően, valamint lehetővé teszi a megtakarítások elérését célzó és a hatékonyság javítására irányuló politikák végrehajtásának folytatását;

C.  mivel a főtitkár által a 2020. évi költségvetés tekintetében javasolt kiemelt célkitűzések közé tartoznak a következők: a szükséges források biztosítása az új Parlament és Bizottság megválasztását követő első teljes évre, valamint források biztosítása a polgárokkal való kapcsolattartásra, a többéves ingatlanprojektekre, a biztonságra és az informatikai fejlesztésre irányuló kiemelt projektek számára;

D.  mivel az előzetes költségvetési javaslattervezetben a főtitkár által 2020-ra javasolt költségvetés 2 068 530 000 EUR, ami összesen 3,58%-os növekedést jelent a 2019. évi költségvetéshez képest, valamint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret V. fejezetének 18,38%-át teszi ki;

E.  mivel a költségvetés közel kétharmada indexált kiadás, amely a személyzeti szabályzat és a képviselők statútuma értelmében elsősorban az aktív vagy nyugdíjazott képviselők (21%) és személyzet (35%) kiigazított javadalmazására, nyugdíjaira, egészségügyi kiadásaira és juttatásaira, valamint épületekre (13%) van előirányozva ágazatspecifikus indexálás vagy az inflációs ráta alapján;

F.  mivel a Parlament 2016. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában(11) már hangsúlyozta, hogy a költségvetését reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell kialakítani; megállapítja, hogy az átalányösszegek hasznos és széles körben elismert eszközt jelentenek a rugalmasság és az átláthatóság növeléséhez;

G.  mivel a Parlament költségvetésének biztosítania kell a Parlament teljes körű jogalkotási hatáskörének érvényesülését, és lehetővé kell tennie megfelelő működését;

H.  mivel a Parlamentnek mint a költségvetési hatóság egyik ágának hitelessége azon képességétől függ, hogy saját kiadásait milyen mértékben tudja kézben tartani, valamint hogy uniós szinten fejleszteni tudja-e a demokráciát;

I.  mivel 2020 lesz az első teljes év a választások után, és így az alapvető politikai és támogatási tevékenységek szokásos üteméhez való visszatérés éve is;

J.  mivel az önkéntes nyugdíjalapot 1990-ben hozta létre az Elnökségnek a kiegészítő (önkéntes) nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályzata(12);

K.  mivel az Európai Számvevőszék 1999. június 16-án „Az Európai Parlament képviselőinek nyugdíjprogramja és alapja” címmel kibocsátotta 5/99. sz. véleményét;

Általános keret

1.  hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének a 2020. évi költségvetésben való részarányát az V. fejezet felső határának 20%-a alatt kell tartani; megállapítja, hogy a 2020-ra vonatkozó költségvetési javaslat szintje 18,22%-os, ami alacsonyabb, mint a 2019-ben elért szint (18,51%), és az elmúlt több mint 15 évben a legalacsonyabb részesedés az V. fejezetből;

2.  kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek rögzítik, és éves indexálás alá esik;

3.  kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy a következő alkalommal elvi megfontolásokból olyan európai parlamenti becsléseket nyújtson be a BUDG bizottságnak, amelyek jobban megközelítik az Európai Bizottság által előre jelzett inflációs rátát, illetve azzal megegyeznek;

4.  támogatja az egyeztetési eljárás során az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között 2019. március 19-én létrejött megállapodást, melynek értelmében a 2019. évi költségvetéshez képest a növekedést 2,68%-ban állapították meg, amely megfelel a 2020. évi általános szintre vonatkozó, 2 050 430 000 EUR-t kitevő becsléseinek, annak érdekében, hogy az Elnökség által 2019. március 11-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben megállapított kiadások szintjét csökkentsék 18,1 millió EUR-val, valamint hogy ennek megfelelően csökkentsék a következő költségvetési sorok tekintetében javasolt előirányzatokat: 1004 – Szokásos utazási költségek; 1200 – Javadalmazás és juttatások; 1402 – Egyéb alkalmazottak – Gépjárművezetők a Főtitkárságon; 2007 – Építkezések és épületek belső kialakítása; 2022 – Az épületek karbantartása, fenntartása, működtetése és tisztítása; 2024 – Energiafogyasztás; 2101 – Informatika és telekommunikáció – A működéssel kapcsolatos ismétlődő tevékenységek – Infrastruktúra; 212 – Bútorok; 214 – Műszaki berendezések és felszerelések; 300 – A személyzet kiküldetései és a három munkahely közötti hivatalos útjai során felmerülő költségek; 302 – Fogadási és reprezentációs költségek; 3040 – Belső ülésekhez kapcsolódó egyéb költségek; 3042 – Ülések, kongresszusok, konferenciák és küldöttségek; 422 – Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások; úgy határoz, hogy az 1650. jogcímre (Orvosi szolgálat) 140 000 EUR, a 320. jogcímcsoportra (Szakértelem igénybevétele) 160 000 EUR és a 3211. jogcímre (tudományos médiaközpont) 400 000 EUR további előirányzatot biztosít; üdvözli, hogy az említett változásokat az Elnökség 2019. március 25-én elfogadta;

5.  javasolja, hogy a Parlament szervezeti egységei módosítsák a megjegyzéseket az 1650. jogcím (Orvosi szolgálat) alatt, mivel a kiegészítő 140 000 EUR-s előirányzat a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésével és az ellene való küzdelemmel foglalkozó közvetítő és pszichológus költségeinek fedezésére szolgál, valamint a 320. jogcím (Szakértelem beszerzése) alatt, mivel a kiegészítő 160 000 EUR-s előirányzat a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzése, kivizsgálása és az ellene való küzdelem terén a szakértelem és szakértők igénybevételével kapcsolatos költségek fedezésére szolgál;

6.  megállapítja, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése a rendezett kilépés forgatókönyve alapján került számításba vételre, a brexitről szóló megállapodás és a politikai nyilatkozat 2018. november 25-i, Európai Tanács általi jóváhagyása alapján, amely szerint az Egyesült Királyság 2020-ig hozzájárul az uniós költségvetéshez; megjegyzi, hogy a kilépésből származó megtakarítások nagy része már beépítésre került a 2019. évi költségvetésbe, és hogy 2020-ra csak egyes kiadások kis mértékű csökkenése várható amiatt, hogy 46-tal kevesebb képviselő lesz;

7.  megjegyzi, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem lép ki az Unióból, vagy megállapodás nélkül lép ki, a javasolt előirányzatokat a költségvetési eljárás során kiigazíthatja az Elnökség, a Költségvetési Bizottság vagy a plenáris ülés;

8.  hangsúlyozza, hogy a Parlament fő feladatai a következők: a Tanáccsal közösen társjogalkotó és döntést hoz az uniós költségvetésről, képviseli a polgárokat és ellenőrzi a többi uniós intézmény munkáját;

9.  kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékeinek támogatásában;

10.  hangsúlyozza, hogy megtakarításokra van szükség a főtitkár javaslatához képest, hogy a javaslatban meghatározott növekedés jobban megközelítse a 2020-ban várható általános inflációs rátát, valamint hogy határozottan ösztönözni kell minden, a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználására irányuló törekvést;

Átláthatóság és pontosság

11.  megállapítja, hogy nőtt az átláthatóság a főtitkár jelentéseinek készítése során, például a közép- és hosszú távú tervezésre, a befektetésekre, a jogszabályi kötelezettségekre, a működési kiadásokra és a módszertanra vonatkozó, a Parlament és a Tanács által kért további információk megadásával;

12.  kéri, hogy a 2020. évi költségvetés túltervezésének elkerülése érdekében a parlamenti költségvetés reális és pontos legyen, ami a szükségletek és az azok fedezésére szolgáló költségek összeegyeztetését illeti;

13.  hangsúlyozza, hogy maximális gondossággal kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament rendelkezésére álló összes költségvetési és személyzeti erőforrás a lehető legköltséghatékonyabb módon kerüljön felhasználásra azért, hogy az intézmény és a képviselők sikeresen láthassák el legfontosabb feladatukat: a jogalkotást; ismételten hangsúlyozza, hogy ehhez a munkamódszerek gondos tervezésére és szervezésére van szükség, illetve, ahol lehetséges, a tisztségek és struktúrák összevonására a felesleges bürokrácia, a funkcionális átfedések és az erőfeszítések és források megkettőzésének elkerülése céljából;

A polgárok bevonása

14.  üdvözli az Europa Experience központok, azaz olyan kiállítások megnyitását, amelyek a brüsszeli Parlamentárium sikeres koncepciójának kicsinyített változatait megtestesítő kiállítási terekként működnek; megállapítja, hogy a kapcsolattartó irodákban öt új Europa Experience központ felállítását tervezik 2020-ig;

15.  megjegyzi, hogy a kapcsolattartó irodákban az öt új Europa Experience központ felállítására előirányzott összeg magában foglalja magát a Kommunikációs Főigazgatóság által irányított kiállítási infrastruktúrát, a kiállítási területeket azonban nem; további részleteket kér a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt a várható összes költség nagyságrendjéről;

16.  tudomásul veszi a tagállamokban utazó kiállítások létrehozását, amelyek közelebb hozzák az Uniót a polgárokhoz;

17.  a főtitkártól részletes, tényszerű és mélyreható jelentést kér a DG COMM 51 pozíciójának hozzáadott értékéről; kéri, hogy július végéig nyilvánosan mutassák be ezt a jelentést a BUDG bizottságban;

Ingatlan- és közlekedéspolitika

18.  megismétli, hogy a költségvetési rendelet 266. cikkét kellőképpen figyelembe vevő, átlátható, korai információkon alapuló döntéshozatali folyamatra van szükség az ingatlanpolitika területén;

19.  nem ért egyet az aktuális ingatlanprojektekhez való hozzájárulás érdekében történő, év végi gyűjtőátcsoportosítás folyamatban lévő gyakorlatával; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyűjtőátcsoportosítás rendszeresen azonos fejezetekben, címeken, és gyakran pontosan ugyanazokon a költségvetési sorokon történik, és felteszi magának a kérdést, hogy az összegek tudatosan vannak-e túlbecsülve annak érdekében, hogy a Parlament ingatlanpolitikájának finanszírozásához forrást teremtsenek; úgy véli, hogy az ingatlanpolitikát átlátható módon, a rá vonatkozó költségvetési sorokból kell finanszírozni;

20.  javasolja, hogy egy rendszeres és előretekintő ingatlanpolitika keretében, az összes épület éves költségvetési tervezése során különítsenek el a teljes új építési költségek 3%-át kitevő összeget a karbantartási és felújítási kiadásokra; hangsúlyozza, hogy egy olyan ingatlanstratégiára van szükség, amely költséghatékonyságot biztosít, és kiemeli az épületek közelségéből eredő potenciális előnyöket, például a háttérirodai funkciók és az irodaterület és irodák megosztásából eredő szinergiákat;

21.  megállapítja, hogy az új Konrad Adenauer épület teljes keleti szárnyának átvétele és a beköltözés 2020-ra várható, és megjegyzi, hogy az új nyugati szárnyon közvetlenül ezt követően megkezdődnek a munkálatok; megjegyzi, hogy az építkezés végső szakaszában költségek várhatók a projektmenedzsmenttel kapcsolatban, így például a jelentős költöztetési műveletekhez, az első felszereléshez és az építési terület biztonsági felügyeletéhez kapcsolódóan;

22.  tudomásul veszi, hogy a meglévő luxembourgi épületek bérleti díja és karbantartása még egész évre szerepel a költségvetésben, tekintettel arra, hogy a meglévő épületekből való kiköltözésre csak fokozatosan kerülhet sor; kéri a főtitkárt, hogy adjon részletes felvilágosítást a fokozatos kiköltözéssel kapcsolatban, és magyarázza meg, hogy miért nem lehetségesek megtakarítások már 2020-ban;

23.  további részleteket kér az előkészítő műszaki munkákkal, többek között a például a PHS épületben található funkciók más épületekbe történő áthelyezésével kapcsolatban; kéri, hogy a Költségvetési Bizottság a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt kapjon tájékoztatást a részletes becslésekről és a költségek felosztásáról;

24.  kétségbe vonja az alábbi javasolt fejlesztések rendkívül magas költségeit: az Atrium épület látogatói szemináriumi termeinek berendezése (8,720 millió EUR), az Esplanade terület többfunkciós terének létrehozása (2,610 millió EUR), önkiszolgáló étterem létrehozása a strasbourgi SDM épületben (1,9 millió EUR); felkéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt bocsásson a Költségvetési Bizottság rendelkezésére a fenti határozatokhoz kapcsolódó minden információt;

25.  úgy véli, hogy további megtakarításokat kellene elérni a képviselők és asszisztenseik irodabútorára fordított kiadások terén, tekintettel ezen irodáknak a 2019. évi mandátum kezdetén esedékes teljes felújítására;

26.  aggodalommal tölti el, hogy a Parlament Indonéziában (Jakarta), Etiópiában (Addisz-Abeba) és az Egyesült Államokban(New York) ki kívánja szélesíteni tevékenységét és diplomáciai jelenlétét; sajnálja, hogy annak ellenére, hogy nem készült átfogó költség-haszon elemzés, és a helyszínek kiválasztására szolgáló érvek nem kerültek részletesen kidolgozásra, az Elnökség mégis egyetértett a javaslattal, valamint azzal, hogy a Parlament washingtoni irodájának jelenlegi vezetőjét nevezzék ki a jakartai iroda új vezetőjévé; sürgeti ezért a főtitkárt, hogy nevezze meg az érintett költségvetési sorokat, és hogy tisztázza ezt az átláthatatlan helyzetet azzal, hogy bemutatja a különböző helyszínekre, és a jakartai új irodavezető kinevezésére vonatkozó döntéshozatal folyamatát; egyidejűleg úgy véli, hogy a határozatot fel kell függeszteni;

27.  úgy véli, hogy egyetlen székhely esetén a Parlament költségvetésében potenciális megtakarításokat lehetne elérni; emlékeztet a Számvevőszék 2014. évi elemzésére, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 114 millió EUR-ra becsülte; emlékeztet továbbá arra, hogy a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedése miatt kerül sor a Parlament személyi állománya összes kiküldetésének 78%-ára, és hogy ennek a környezeti hatása 11 000 és 19 000 tonna közötti szén-dioxid-kibocsátás; ezért ütemtervet kér az egyetlen székhely megvalósítása érdekében;

Biztonság

28.  megjegyzi, hogy a 2020. évi költségvetés a Parlament biztonságának jelentős javítását célzó, 2016-ban megkezdett lényeges beruházások végső részleteit tartalmazza; rámutat, hogy ezek a projektek különböző területeket ölelnek fel, főként az épületekhez, a berendezésekhez és a személyzethez, illetve a kiberbiztonság és a kommunikáció biztonságának javításához kapcsolódnak;

29.  hangsúlyozza, hogy az iPACS projekt a Parlament számára korszerű és integrált biztonsági technológiákat biztosít az épületbiztonsággal kapcsolatos fennmaradó hiányosságok megszüntetése érdekében, és 2020 lesz a projekt végrehajtásának ötödik és utolsó éve; felkéri a főtitkárt, hogy részletesen foglalja össze az épületek biztonságához kapcsolódó, 2016 óta felmerülő összes kiadást;

30.  úgy véli, hogy az informatikai eszközök fontos eszközök a képviselők és a személyzet számára munkájuk végzéséhez, de ki lehetnek téve kibertámadásoknak; ezért üdvözli a kiberbiztonsági tevékenységekkel foglalkozó csoport elmúlt két évben végrehajtott megerősítését, és különösen azt, hogy a teljes működés megvalósítása és a kiberbiztonsági cselekvési terv végrehajtásának lezártával az erre a célra szolgáló költségvetés már csak az infláció fedezése céljából fog növekedni;

31.  üdvözli a képviselőknek nyújtott szolgáltatások javítására az informatikai alkalmazások fejlesztésébe való folyamatos beruházás, az e-Parlament program folytatása, a gépi tanulás terén a fordítási memóriák programja révén végzett kutatás és fejlesztés, valamint a konferenciatermek technikai kezelésére vonatkozó többéves projekt révén tett erőfeszítéseket; további tájékoztatást kér az elmúlt években ezekre a programokra fordított teljes összegről; tudomásul veszi e projektek hosszú távú fokozatos végrehajtását annak érdekében, hogy a költségeket fel lehessen osztani különböző pénzügyi évekre;

Képviselőkkel és akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos kérdések

32.  kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki technikai megoldást arra, hogy a képviselők akkor is gyakorolhassák szavazati jogukat, amikor szülési szabadságon, apasági vagy betegszabadságon vannak;

33.  úgy véli, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek szociális és nyugdíjjogosultságait tiszteletben kell tartani; ezzel kapcsolatban megismétli azon kérését, hogy működőképes megoldást kell találni azon akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, akik a jelenlegi hivatali idő lejártát követően, miután két parlamenti ciklust megszakítás nélkül végigdolgoztak, nem lesznek jogosultak az európai nyugdíjrendszer juttatásaira, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, ugyanis a személyzeti szabályzatban előírtak szerint szükséges tíz évből hiányzik majd valamennyi szolgálati idejük a 2014. évi korai választások és az akkreditált parlamenti asszisztensek új szerződéseinek a 2009. évi választások utáni időszak jelentős munkaterhelése miatti késedelmes jóváhagyása következtében; felszólítja ezért a főtitkárt, hogy terjesszen elő új, gyakorlatias és hiteles javaslatot, amelynek célja a probléma végleges megoldása;

34.  tudomásul veszi az akkreditált parlamenti asszisztensek juttatásainak felülvizsgálatát a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében; emlékeztet azonban arra a többször megismételt kérésére, hogy az Elnökség tegyen lépéseket a juttatási arányok teljes összehangolása érdekében a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében, a tisztviselők, az egyéb alkalmazottak és az akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, a következő jogalkotási ciklustól kezdődően;

35.  üdvözli az Elnökségnek a képviselők gyakornokaira vonatkozóan 2018. december 10-én hozott határozatát, amely 2019. július 2-án lép hatályba; hangsúlyozza, hogy a gyakornokok kötelező minimális javadalmazásának tisztességes jövedelmet kell biztosítania számukra, ahogy az az uniós intézmények igazgatásában foglalkoztatott gyakornokok esetében is történik;

36.  elvárja, hogy a Parlament fordítószolgálata teljesítse alapvető feladatát, vagyis támogassa az uniós jogalkotást és a képviselőket feladataik ellátásában azzal, hogy kiváló minőségű fordításokat készít a jövőre vonatkozó fenntartható stratégia keretein belül;

37.  ismételten aggodalmának ad hangot a plenáris ülések során a szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások tolmácsolásával kapcsolatos többletkiadások miatt; sürgeti a főtitkárt, hogy készítsen részletes költségkimutatást a szavazásokhoz fűzött szóbeli indokolásokról; emlékeztet a szavazási álláspontjukat kifejteni, vagy a választóik érdekeinek megfelelő kérdéseket felvetni kívánó képviselők rendelkezésére álló egyéb lehetőségekre, mint például a szavazáshoz fűzött írásbeli indokolásra, valamint a különböző nyilvános kommunikációs eszközökre; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy jelentős megtakarítások elérése érdekében a szavazásokhoz fűzött szóbeli indokolásokat meg kell szüntetni;

38.  emlékeztet a képviselők statútuma 27. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amely szerint „Az Európai Parlament által létrehozott önkéntes nyugdíjalap e statútum hatálybalépése után továbbra is működik azon képviselők vagy volt képviselők számára, akik ezen alapban jogokat vagy várományokat szereztek”, és hogy „ A szerzett jogok és várományok teljeskörűen fennmaradnak”; felszólítja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a képviselők statútumát, és a nyugdíjalap vonatkozásában haladéktalanul dolgozzanak ki egyértelmű tervet a Parlament számára arra vonatkozóan, hogy vállalja és vegye át a képviselők önkéntes nyugdíjalapjára vonatkozó kötelezettségeket; megismétli e tekintetben azon kérését, hogy a Számvevőszék vizsgálja meg az önkéntes nyugdíjalapot, és kéri annak megvizsgálását, hogy a képviselők statútumának rendelkezései alapján hogyan lehet biztosítani az önkéntes nyugdíjalap fenntartható finanszírozását a teljes átláthatóság fenntartása mellett;

39.  megismétli, hogy a képviselők általános költségtérítésével kapcsolatban átláthatóságra van szükség; sajnálja, hogy az Elnökség nem tudott e tekintetben nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot bevezetni; kéri, hogy a képviselők legyenek teljes mértékben elszámoltathatók az e juttatás keretében nyújtott kiadásaikért;

A személyzettel kapcsolatos kérdések

40.  úgy véli, hogy egy olyan időszakban, amikor az uniós intézmények rendelkezésére álló pénzügyi és személyzeti erőforrások valószínűleg egyre korlátozottabbak lesznek, meg kell határozni azokat a területeket, többek között – de nem kizárólag – azokat az informatikai szolgáltatásokat és a biztonsági, tolmácsolási és fordítási szolgáltatásokat, illetve a gépjárművezetői szolgáltatásokat, ahol a Parlament és a többi uniós intézmény tapasztalatai alapján növelni lehetne a háttérirodai funkciók közötti szinergiákat, teljes mértékben figyelembe véve az irányítási nehézségeket és a méretbeli különbségeket, méltányos együttműködési megállapodások kialakítása érdekében;

41.  kéri, hogy a képviselők számára vezessék be azt a követelményt, hogy az általános költségtérítéshez kapcsolódó elszámolásokat külső könyvelő ellenőrizze legalább a képviselői mandátum végén; kéri továbbá a kiadások nyilvánosságra hozatalát oly módon, hogy az Európai Parlament honlapján a képviselők ezen adatokat tartalmazó személyes oldalaira mutató linket helyeznek;

42.  üdvözli a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti meglévő együttműködési megállapodásokat, amelyek célja, hogy azonosítsák azokat az egyéb területeket, ahol a háttérirodai funkciókat meg lehetne osztani; felkéri a főtitkárt, hogy értékelje az uniós intézmények közötti meglévő együttműködést a további lehetséges szinergiák és megtakarítások azonosítása érdekében;

43.  fenntartja a minden polgár számára való hozzáférhetőség elvét; a plenáris ülésen elfogadott azon kéréssel összhangban, hogy vezessék be a plenáris ülés valamennyi vitájának nemzetközi jelnyelvre történő tolmácsolását, felszólítja a főtitkárt, hogy elemezze a kérés megvalósíthatóságát;

44.  emlékeztet az Unióban a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen folytatott küzdelemről, valamint a megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2017. október 26-i, 2018. szeptember 11-i és 2019. január 15-i parlamenti állásfoglalások ajánlásaira; támogatást kér a zaklatások megelőzésével foglalkozó és a Parlament személyzetének tanácsot nyújtó bizottság külső ellenőrzésének kiszélesítéséhez szükséges külső szakértelemmel kapcsolatos költségek fedezéséhez; előirányzatokat kér a Parlament számára a zaklatással szemben folytatott küzdelemről szóló állásfoglalásban rögzített reformintézkedések teljes körű végrehajtásának fedezésére, beleértve a valamennyi alkalmazott, akkreditált parlamenti asszisztens és képviselő számára nyújtott gyakori kötelező zaklatásellenes képzéseket; továbbá véleménye szerint előirányzatokra van szükség a zaklatási ügyek Parlamenten belüli megelőzésével és kezelésével foglalkozó közvetítők és egyéb szakértők költségeinek fedezésére, a bizalmi személyek és a jelenlegi struktúrák hálózatával együtt;

45.  javasolja a videokonferenciák és egyéb technológiák nagyobb mértékű használatát a környezet védelme és erőforrások megtakarítása érdekében, különösen az alkalmazottak három helyszín közötti szolgálati útjainak csökkentésével;

Egyéb kérdések

46.  úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a Parlament költségvetési javaslatának elfogadására irányuló eljárást, figyelembe véve a Parlament belső költségvetési eljárásával foglalkozó munkacsoport által kidolgozott, folyamatosan fejlesztett dokumentumot, tiszteletben tartva a képviselőcsoportok azon kívánságát, hogy egyszerűsítsék a jelenlegi eljárást, tegyék azt hatékonyabbá, csökkentve a képviselők és a személyzet munkaterhelését, valamint növeljék az átláthatóságot, és tisztázzák az érintett szereplők közötti felelősségi köröket; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi eljárás során a Költségvetési Bizottság kétszer végzi el ugyanazokat a feladatokat, a tavaszi szakaszban (egyeztetés az Elnökséggel a Parlament költségvetési javaslatának elfogadása érdekében) és az őszi szakaszban (költségvetési módosítások benyújtása), ami több üléshez, több dokumentum elkészítéséhez és több kapcsolódó költséghez (fordítások, tolmácsolás stb.) vezet;

47.  kéri a televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel együttműködő európai tudományos médiaközpont megfelelő finanszírozásának fenntartását annak érdekében, hogy képzési célokat határozzanak meg fiatal újságírók számára, különösen az új tudományos és technológiai fejlődéssel, valamint a tényeken alapuló, szakértők által megvizsgált hírekkel kapcsolatban;

48.  felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy alakítsák ki a teljesítményalapú költségvetés-tervezés és a környezeti fenntarthatóság kultúráját a Parlament igazgatásában, valamint a karcsú menedzsmentre vonatkozó megközelítést annak érdekében, hogy fokozzák a hatékonyságot, valamint csökkentsék a papírmunkát és a bürokráciát az intézmény belső munkavégzésében; hangsúlyozza, hogy a karcsú menedzsment a munkavégzés folyamatos javítását jelenti az egyszerűsítésnek és az adminisztratív személyzet tapasztalatának köszönhetően;

49.  kéri, hogy az európai politikai pártok és európai alapítványok számára elérhető pénzeszközök kezelése és felhasználása teljes mértékben átlátható módon történjen; kéri az európai politikai pártok és alapítványok költségvetési kiadásainak alapos értékelését és ellenőrzését; felhívja a figyelmet az európai politikai pártok tevékenységének magánvállalatok által történő támogatásából származó összeférhetetlenségre; kéri ezért, hogy tiltsák meg, hogy bármely magánvállalat az európai politikai pártok vagy európai alapítványok részére adakozzon vagy támogatást nyújtson;

o
o   o

50.  elfogadja a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatot;

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) HL L 287., 2013.10.29., 15. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0417.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0182.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0331.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0404.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0503.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0010.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172.
(12) Az Elnökség által elfogadott szövegek, PE 113.116/BUR./rev. XXVI/01-04-2009.

Utolsó frissítés: 2019. március 29.Jogi nyilatkozat