Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0050(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0005/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0005/2019

Viták :

PV 03/04/2019 - 15
CRE 03/04/2019 - 15

Szavazatok :

PV 17/01/2019 - 10.7
CRE 17/01/2019 - 10.7
PV 04/04/2019 - 6.12
CRE 04/04/2019 - 6.12

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0344

Elfogadott szövegek
PDF 271kWORD 73k
2019. április 4., Csütörtök - Brüsszel Ideiglenes kiadás
A tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv ***I
P8_TA-PROV(2019)0344A8-0005/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0115 – C8-0104/2018 – 2018/0050(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0115),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0104/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0005/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyet a végleges jogi aktussal együtt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 103. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 4-én került elfogadásra a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0050

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye, amelynek az Unió szerződő fele, állományvédelmi kötelezettségeket ír elő, beleértve a halászott fajok populációinak a maximális fenntartható hozamot (MFH) biztosító szinten történő fenntartását vagy erre a szintre történő helyreállítását.

(2)  Az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődés témájában tartott, 2015. évi New York-i csúcstalálkozóján az Unió és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-ra eredményesen fogják szabályozni a halászatot, véget fognak vetni a túlhalászásnak, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatnak és a kártékony halászati gyakorlatoknak, valamint tudományos alapokon nyugvó gazdálkodási terveket fognak bevezetni annak érdekében, hogy a halállományokat a lehető legrövidebb időn belül és legalább olyan szinten helyreállítsák, amely a biológiai tulajdonságaik által meghatározott MFH-t biztosítani tudja.

(3)  A 2017. március 30-i máltai „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozat(3) meghatározza a földközi-tengeri halászati gazdálkodás új keretét, és öt konkrét intézkedést tartalmazó munkaprogramot fogalmaz meg a következő tíz évre. Az egyik kötelezettségvállalás a többéves tervek létrehozására vonatkozik.

(4)  Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban meghatározza a közös halászati politika szabályait. A közös halászati politikának hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez, a gazdaságilag hasznosított valamennyi fajjal folytatott fenntartható gazdálkodáshoz, valamint különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő eléréséhez.

(5)  A közös halászati politika célja többek között a halászati és akvakultúra-tevékenységek hosszú távú környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságának a biztosítása, valamint az elővigyázatossági megközelítés és az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazása a halászati gazdálkodásban. A közös halászati politika a halászati ágazatban dolgozók méltányos életszínvonalához is hozzájárul, a kisüzemi, a kisipari, illetve a part menti halászati ágazatban dolgozókat is beleértve. Az említett célok elérése az élelmiszer-ellátás biztosításához is hozzájárul, valamint foglalkoztatási előnyöket is biztosít.

(6)  A közös halászati politika célkitűzéseinek elérése érdekében több állományvédelmi intézkedést is el kell fogadni, például többéves terveket, technikai intézkedéseket, valamint a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés meghatározását és elosztását.

(7)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke értelmében a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulniuk. Az említett rendelkezésekkel összhangban az e rendelettel létrehozott többéves tervnek (a továbbiakban: a terv) célkitűzéseket, mennyiségi célértékeket és a hozzájuk tartozó egyértelmű időkeretet, állományvédelmi referenciapontokat, óvintézkedéseket és technikai intézkedéseket kell tartalmaznia, mely utóbbiak célja a nem szándékos fogások elkerülése, illetve csökkentése.

(8)  „A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények” alatt a legfrissebb tudományos adatokon és módszereken alapuló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos testület által közzétett vagy felülvizsgált, nyilvánosan hozzáférhető tudományos szakvélemények értendők.

(9)  A Bizottságnak a terv hatálya alá tartozó állományok tekintetében be kell szereznie a rendelkezésre álló legjobb szakvéleményeket. Ebből a célból különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottsággal (HTMGB) kell konzultálnia. A Bizottságnak elsősorban olyan nyilvánosan elérhető szakvéleményeket kell beszereznie – többek között a vegyes halászatra vonatkozóan –, amelyek figyelembe veszik a tervet, és jelzik az FMFH tartományokat és az állományvédelmi referenciapontokat (BPA és BLIM).

(10)  Az 1967/2006/EK tanácsi rendelet(5) létrehozza a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának irányítási keretét, és irányítási tervek elfogadását írja elő a tagállamok felségvizein vonóhálóval, hajóról működtetett kerítőhálóval, parti kerítőhálóval, kerítőhálóval és kotróhálóval végzett halászatra vonatkozóan.

(11)  Franciaország, Olaszország és Spanyolország elfogadott az 1967/2006/EK rendelet szerinti irányítási terveket. E tervek között azonban nincs összhang, és nem veszik figyelembe a tengerfenéken élő állományok halászatában használt összes halászeszközt, valamint egyes állományok és halászflották kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló természetét. Továbbá a tervek eredménytelennek bizonyultak a közös halászati politika célkitűzéseinek elérésében. A tagállamok és az érdekelt felek kinyilvánították, hogy támogatják az érintett állományokra vonatkozó uniós szintű többéves terv kidolgozását és végrehajtását.

(12)  A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) szerint a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok közül soknak a kiaknázása jóval meghaladja a maximális fenntartható hozam (MFH) eléréséhez szükséges szintet.

(13)  Ezért helyénvaló létrehozni egy többéves tervet a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására.

(14)  Az említett tervnek figyelembe kell vennie a halászat vegyes jellegét és az azt meghatározó állományok közötti dinamikát; idetartozik a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a vörös ostorgarnéla (Aristeus antennatus) és az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea). Figyelembe kell vennie továbbá a tengerfenéki halászat során járulékos fogásként kifogott fajokat, valamint az olyan, tengerfenéken élő állományokat, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat. A tervnek az uniós vizeken vagy a Földköz-tenger nyugati térségének uniós vizein kívül tevékenykedő uniós halászhajók által (különösen vonóhálóval, fenéken rögzített hálóval, csapdákkal és horogsorral) folytatott tengerfenéki halászatra kell vonatkoznia.

(15)  Ha a rekreációs célú halászat okozta mortalitás jelentős hatással van egy az érintett állományra, a Tanácsnak képesnek kell lennie arra, hogy megkülönböztetésmentes korlátozásokat határozzon meg a rekreációs halászok számára. E korlátozások meghatározásakor a Tanácsnak átlátható és objektív kritériumokat kell alkalmaznia. Adott esetben a tagállamoknak meg kell hozniuk a rekreációs célú fogások tényleges szintjének megbízható becslésére szolgáló adatok monitorozásához és gyűjtéséhez szükséges arányos intézkedéseket. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni technikai állományvédelmi intézkedések elfogadását a rekreációs célú halászati tevékenységek tekintetében.

(16)  A terv földrajzi hatálya az állománynak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekben meghatározott földrajzi eloszlásán alapul. A tudományos információk fejlődésével a jövőben szükség lehet az állomány tervben meghatározott földrajzi eloszlásának módosítására. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állományok tervben meghatározott földrajzi eloszlásának kiigazítása céljából, ha a tudományos szakvélemények szerint az adott állomány földrajzi eloszlásában változás áll be.

(17)  A terv célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához, és különösen a célállományokra vonatkozó maximális fenntartható hozam eléréséhez és fenntartásához, a minimális állományvédelmi referenciaméret hatálya alá tartozó, tengerfenéken élő állományokra és tengerfenéki halászat során kifogott, nyílt vízi járulékos fogásokra vonatkozó kirakodási kötelezettség végrehajtásához, továbbá ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak azok számára, akiknek a megélhetése a halászattól függ, szem előtt tartva a part menti halászatot és a társadalmi-gazdasági szempontokat. A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést is alkalmaznia kell annak érdekében, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(6) megfelelően, valamint a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) és a 92/43/EGK tanácsi irányelv(8) célkitűzéseivel.

(18)  Az MFH elérésére és fenntartására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő halászati mortalitás célértékét (F) célszerű az MFH-nak megfelelő értékek (FMFH) tartományaként meghatározni. Ezekre a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló tartományokra a tudományos szakvélemények változásainak figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása, a kirakodási kötelezettség végrehajtásához való hozzájárulás, valamint a vegyes halászat figyelembevétele érdekében van szükség. A terv alapján az említett tartományok úgy lettek kialakítva, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5 %-os hozamcsökkenést eredményezzenek. Ezenkívül az FMFH tartomány felső határát úgy határozzák meg, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány biomasszája a referenciapont-határérték (a továbbiakban: BLIM) alá csökken.

(19)  A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés meghatározása céljából szükség van a „normál igénybevételre” vonatkozó FMFH tartományokra és – feltéve, hogy az érintett állomány jó állapotúnak tekinthető – a legsérülékenyebb állományra vonatkozó FMFH tartományok feletti legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés megállapításának lehetőségére, ha arra a tudományos szakvélemények alapján a vegyes halászat esetében az e rendeletben előírt célkitűzések elérése, valamely állomány fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatti komoly károsodásának elkerülése, vagy a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés évenkénti változásainak korlátozása érdekében erre szükség van. A halászati mortalitás az említett FMFH tartományoknak megfelelő célértékét fokozatosan, egyre növekvő jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig kell elérni.

(20)  Azon állományok esetében, amelyeknél rendelkezésre állnak MFH-val kapcsolatos célok, valamint az óvintézkedések alkalmazásának céljából, elővigyázatossági referenciapontban (BPA) és referenciapont-határértékekben (BLIM) kifejezett állományvédelmi referenciapontok meghatározására van szükség.

(21)  Megfelelő óvintézkedéseket kell biztosítani a célok elérésének, valamint annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén – többek között abban az esetben, ha az állományok mérete az állományvédelmi referenciapontok alá esik – korrekciós intézkedések meghozatalára kerüljön sor. A korrekciós intézkedéseknek az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikke szerinti szükséghelyzeti intézkedéseket, legnagyobb megengedett halászati erőkifejtéseket és egyéb konkrét állományvédelmi intézkedéseket is magukban kell foglalniuk.

(22)  A halászati erőforrásokhoz való átlátható hozzáférés és a halászati mortalitási célértékek elérésének biztosítása érdekében uniós halászati erőkifejtési rendszert kell elfogadni a vonóhálók tekintetében, amelyek a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok kiaknázásához használt fő halászeszközök. E célból a halászati erőkifejtési csoportokat kell kijelölni annak érdekében, hogy a Tanács éves szinten, halászati napban kifejezve meghatározhassa a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést. A halászati erőkifejtési rendszer szükség esetén más halászeszközöket is felölelhet.

(23)  Tekintve, hogy a Földközi-tenger nyugati térségében sok tengerfenéken élő állomány esetében aggasztó a helyzet, valamint a halászati mortalitás jelenlegi magas szintjének csökkentése érdekében a halászati erőkifejtési rendszernek a terv végrehajtásának első öt évében az erőkifejtések jelentős csökkenését kell előidéznie.

(24)  A tagállamoknak a halászati erőkifejtési kvóták 1380/2013/EU rendelet 17. cikke szerinti kiosztására vonatkozó módszer alkalmazása, a hajók listájának elkészítése, a halászati engedélyek kiadása és a vonatkozó halászati erőkifejtési adatok rögzítése és továbbítása révén konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a halászati erőkifejtési rendszer hatékony és működőképes legyen.

(25)  A terv célkitűzéseinek eredményes eléréséhez való hozzájárulás érdekében, valamint a jó kormányzásnak az 1380/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott elveivel összhangban, a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani a részvételen alapuló gazdálkodási rendszerek helyi szinten történő előmozdítására.

(26)  A halbölcsőhelyek és az érzékeny élőhelyek védelme, valamint a kisüzemi halászat megóvása érdekében a part menti területeket rendszeresen a szelektívebb halászat számára kell fenntartani. A tervnek ezért évente három hónapos tilalmat kell megállapítania a parttól számított hat tengeri mérföldes távolságon belül működő vonóhálókra, kivéve a 100 méteres izobátnál mélyebb területeken működőkre. Lehetőséget kell biztosítani egyéb területek halászati tilalom hatálya alá tartozó területként történő kijelölésére, amennyiben ez biztosítani tudja a növendék szürke tőkehalak kifogott mennyiségének legalább 20 %-os csökkenését.

(27)  A tengerfenéken élő állományok tekintetében további állományvédelmi intézkedéseket kell hozni. A tudományos szakvélemények alapján a kifejlett szürke tőkehal súlyosan károsult állományának védelme érdekében különösen helyénvaló további tilalmakat bevezetni azokon a területeken, ahol az ívó egyedek nagy tömegben fordulnak elő.

(28)  Az elővigyázatosság elve alkalmazandó a járulékosan kifogott állományokra és azon tengerfenéken élő állományokra, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat. Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban konkrét állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni akkor, ha a tudományos szakvélemények szerint korrekciós intézkedésekre van szükség.

(29)  A tervben további, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadandó technikai állományvédelmi intézkedésekről kell rendelkezni. Erre a tervben foglalt célok eléréséhez van szükség, különösen a tengerfenéken élő állományok védelme és a szelektivitás javítása tekintetében.

(30)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében megállapított kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a ▌ tervnek további, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően részletesebben meghatározandó állománygazdálkodási intézkedéseket is tartalmaznia kell.

(31)  Azon cél érdekében, hogy a ▌ tervet időben hozzá lehessen igazítani a műszaki és tudományos fejlődéshez, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet korrekciós és technikai állományvédelmi intézkedésekkel való kiegészítése, a kirakodási kötelezettség végrehajtása és a terv bizonyos elemeinek módosítása vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(9) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(32)  Az 1380/2013/EU rendeletben előírtaknak megfelelően határidőt kell megállapítani a közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkező tagállamok közös ajánlásainak benyújtására.

(33)  Az MFH felé tett előrehaladás értékelése érdekében a ▌ tervnek lehetővé kell tennie az érintett állományok és lehetőség szerint a járulékosan kifogott állományok rendszeres tudományos megfigyelését.

(34)  Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak időszakonként értékelnie kell e rendelet megfelelőségét és hatékonyságát. Ezt az értékelést [öt évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően] …-ig, majd azt követően háromévente a HTMGB tudományos szakvéleménye alapján, a terv időszakos értékelését követően és arra támaszkodva kell elvégezni. Az említett időszak lehetőséget biztosítana a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtására, a regionális intézkedések elfogadására és végrehajtására, valamint arra, hogy megmutatkozzanak az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások. ▌

(35)  A jogbiztonság biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) értelmében támogatásra jogosultnak tekinthetők.

(36)  A flotta halászati kapacitása és a rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés közötti egyensúly elérése érdekében az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból támogatást kell biztosítani a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséhez az e rendelet hatálya alá tartozó kiegyensúlyozatlan flottaszegmensekben. Az 508/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(37)  A terv valószínűsíthető gazdasági és társadalmi hatásait kidolgozása előtt megvizsgálták az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(38)  Figyelembe véve, hogy a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés naptári évenként kerül meghatározásra, a halászati erőkifejtési rendszerre vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra figyelemmel az FMFH tartományokra vonatkozó rendelkezéseket és a BPA referenciapont alatti állományokra vonatkozó óvintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket 2025. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) hoz létre a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozóan.

(2)  Ez a rendelet a következő állományokra alkalmazandó:

a)  vörös ostorgarnéla (Aristeus antennatus) a GFCM 1, 5, 6 és 7 alterületen;

b)  piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) a GFCM 1, 5, 6, 9, 10 és 11 alterületen;

c)  óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) a GFCM 9, 10 és 11 alterületen;

d)  szürke tőkehal (Merluccius merluccius) a GFCM 1, 5, 6, 7, 9, 10 és 11 alterületen;

e)  norvég homár (Nephrops norvegicus) a GFCM 5, 6, 9 és 11 alterületen;

f)  sávos vörösmárna (Mullus barbatus) a GFCM 1, 5, 6, 7, 9, 10 és 11 alterületen;

(3)  Ez a rendelet a (2) bekezdésben felsorolt állományok halászata közben a Földközi-tenger nyugati térségében járulékosan kifogott állományokra is alkalmazandó. E rendelet a Földközi-tenger nyugati térségében kifogott, tengerfenéken élő más állományokra is alkalmazandó, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat.

(4)  Ez a rendelet az uniós vizeken vagy a Földközi-tenger nyugati térségének uniós vizein kívül tevékenykedő uniós halászhajók által folytatott, a (2) és (3) bekezdésben említett, tengerfenéken élő állományok fogására irányuló kereskedelmi halászatra ▌ alkalmazandó.

(5)  Ez a rendelet a Földközi-tenger nyugati térségében található uniós vizeken érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit is meghatározza az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok valamennyi olyan állománya esetében, amelyek kifogása tengerfenéki halászat során történik.

(6)  Ez a rendelet a 14. cikkben meghatározottak szerinti olyan technikai intézkedéseket irányoz elő, amelyek a Földközi-tenger nyugati térségében valamennyi állomány tekintetében alkalmazandók.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet(11) 4. cikkében és az 1967/2006/EK rendelet 2. cikkében megállapítottakon felül a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.  „a Földközi-tenger nyugati térsége”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) I. mellékletében meghatározott, következő jelű GFCM földrajzi alterületeken található vizek: 1 (az Alborán-tenger északi része), 2 (Alborán-sziget), 5 (Baleár-szigetek), 6 (Észak-Spanyolország), 7 (Oroszlán-öböl), 8 (Korzika), 9 (a Ligur-tenger, valamint a Tirrén-tenger északi része), 10 (a Tirrén-tenger déli része) és 11 (Szardínia).

2.  „érintett állományok”: az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott állományok;

3.  „legsérülékenyebb állomány”: az az állomány, amely esetében a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés meghatározásakor az előző évben megállapított halászati mortalitás a legmesszebb esik a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekben meghatározott FMFH pontértéktől;

4.  „FMFH tartomány”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a HTMGB vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szerv tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlat alkalmazásával és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (MFH) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. Ezt úgy számolják ki, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Az FMFH tartomány felső határát úgy határozzák meg, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a referenciapont-határérték (BLIM) alá csökken;

5.  „FMFH pontérték”: a halászati mortalitás becsült értéke, amely az adott halászati gyakorlat és az aktuális átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távon maximális fenntartható hozamot eredményez;

6.  „MFH FLOWER”: az FMFH tartományon belüli legalacsonyabb érték;

7.  „MFH FUPPER”: az FMFH tartományon belüli legmagasabb érték;

8.  „alsó FMFH tartomány”: az MFH FLOWER és az FMFH pontérték közötti értékeket tartalmazó tartomány;

9.  „felső FMFH tartomány”: az FMFH pontérték és az MFH FUPPER közötti értékeket tartalmazó tartomány;

10.  „BLIM”: a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezett, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen a HTMGB vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szerv tudományos szakvéleményén alapuló referenciapont-határérték, amely alatt csökkenhet a szaporodási képesség;

11.  „BPA”: a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezett, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen a HTMGB vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szerv tudományos szakvéleményén alapuló elővigyázatossági referenciapont, amely biztosítja, hogy 5 %-nál kevesebb legyen annak az esélye, hogy a szaporodóképes állomány biomasszája a BLIM alá csökken;

12.  „halászati erőkifejtési csoport”: egy adott tagállam flottagazdálkodási egysége, amelynek tekintetében megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés került megállapításra;

13.  „állománycsoport”: az I. mellékletben azonosított, együtt kifogott állományok csoportja;

14.  „halászati nap”: bármely olyan, 24 órából vagy annak egy részéből álló folyamatos időszak, amelynek során egy adott hajó a Földközi-tenger nyugati térségében kikötőn kívül tartózkodik;

3. cikk

Célkitűzések

(1)  A tervnek olyan halászati erőkifejtési rendszeren kell alapulnia, melynek célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseinek az eléréséhez, különösen azáltal, hogy elővigyázatossági megközelítést alkalmaz a halászati gazdálkodás vonatkozásában, valamint annak biztosítására kell törekednie, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet.

(2)  A tervnek hozzá kell járulnia a visszadobás gyakorlatának felszámolásához, amennyire lehetséges elkerülve és csökkentve a nem szándékos fogásokat, valamint az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében megállapított kirakodási kötelezettség végrehajtásához az e rendelet hatálya alá tartozó azon fajok esetében, amelyekre az uniós jogszabályok értelmében minimális állományvédelmi referenciaméret vonatkozik.

(3)  A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek. Összhangban kell állnia az Unió környezetvédelmi jogszabályaival, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint ▌.

(4)  A tervnek különösen a következőkre kell törekednie:

a)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott 3. mutatóban szereplő feltételek teljesítésének biztosítása; ▌

b)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulás, arányosan a halászat által a teljesítésükben betöltött szereppel; valamint

c)  a 2009/147/EK irányelv 4. és 5. cikkében, valamint a 92/43/EGK irányelv 6. és 12. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás, mindenekelőtt a halászati tevékenységek által a sérülékeny élőhelyekre és védett fajokra gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében.

(5)  A terv szerinti intézkedéseket a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján kell meghozni. ▌

II. FEJEZET

CÉLÉRTÉKEK, ÁLLOMÁNYVÉDELMI REFERENCIAPONTOK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK

4. cikk

Célértékek

(1)  A halászati mortalitás 2. cikkben meghatározott FMFH tartományoknak megfelelő célértékét az érintett állományok vonatkozásában ▌ fokozatosan, egyre növekvő jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig kell elérni, és ezt követően az FMFH tartományokon belül kell tartani.

(2)  A terv alapján meghatározott FMFH tartományokat elsősorban a HTMGB-től vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szervtől kell kérni.

(3)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban, amikor a Tanács meghatározza a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést, az egyes halászati erőkifejtési csoportokra vonatkozó említett halászati erőkifejtést az adott pillanatban a legsérülékenyebb állomány tekintetében rendelkezésre álló FMFH tartományon belül kell meghatároznia.

(4)  Az (1) és (3) bekezdés ellenére a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés az FMFH tartományoknál alacsonyabb szinten is meghatározható.

(5)  Az (1) és (3) bekezdés ellenére, amennyiben az összes érintett tartomány a BPA felett van, a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés az adott pillanatban a legsérülékenyebb állomány tekintetében rendelkezésre álló FMFH tartomány feletti szinten is meghatározható:

a)  ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján erre a 3. cikkben megállapított célkitűzések vegyes halászaton belüli eléréséhez van szükség;

b)  ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján erre annak elkerülése érdekében van szükség, hogy a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt komolyan károsodjon valamely állomány; vagy

c)  annak érdekében, hogy a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egymást követő évek közötti változásait legfeljebb 20 %-ra korlátozzák.

(6)  Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely állomány tekintetében a megfelelő tudományos adatok hiányában nem lehet meghatározni az FMFH tartományokat, az érintett állománnyal a 12. cikknek megfelelően kell gazdálkodni mindaddig, amíg e cikk (2) bekezdése szerint rendelkezésre nem állnak az FMFH tartományok.

5. cikk

Állományvédelmi referenciapontok

A 6. cikk alkalmazásában a terv alapján a következő állományvédelmi referenciapontok meghatározását kell kérni, különösen a HTMGB-től vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szervtől:

a)  elővigyázatossági referenciapontok, a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezve (BPA); valamint

b)  referenciapont-határértékek, a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezve (BLIM).

6. cikk

Óvintézkedések

(1)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint bármely érintett szaporodóképes állomány biomasszája a BPA alatt van, meg kell hozni valamennyi megfelelő korrekciós intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre. A 4. cikk (3) bekezdésének ellenére a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést olyan szinten kell meghatározni, amely összhangban áll a legsérülékenyebb állományra vonatkozó FMFH tartományon belül lecsökkent halászati mortalitással, figyelembe véve a biomassza csökkenését.

(2)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint bármely érintett szaporodóképes állomány biomasszája a BLIM alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre. A 4. cikk (3) ▌ bekezdésének ellenére ezek az ilyen korrekciós intézkedések különösen magukban foglalhatják az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését és a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés megfelelő csökkentését.

(3)  Az e cikkben említett korrekciós intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban:

a)  az e rendelet 7–14. cikkével összhangban meghozott intézkedések; valamint

b)  az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikke szerinti szükséghelyzeti intézkedések.

(4)  Az e cikkben említett intézkedéseket a helyzet jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismétlődésével összhangban kell megválasztani, amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája az 5. cikkben említett szint alatt van.

III. FEJEZET

HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS

7. cikk

Halászati erőkifejtési rendszer

(1)  Halászati erőkifejtési rendszer alkalmazandó minden olyan hajóra, amely az I. mellékletben meghatározott területeken, az ott meghatározott állománycsoportok tekintetében vonóhálóval folytat halászatot és az említett mellékletben meghatározott hosszkategóriákba tartozik.

(2)  A Tanács a tudományos szakvélemények alapján és a 4. cikk értelmében minden évben tagállamonként meghatározza az egyes halászati erőkifejtési csoportokra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

(3)  A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve és e cikk (2) bekezdésének ellenére ▌ a terv végrehajtásának első öt évét alatt:

a)  a terv végrehajtásának első éve tekintetében – kivéve azokat a földrajzi alterületeket, ahol a referencia-időszak során a halászati erőkifejtés már több mint 20 %-kal csökkent – a referenciaértékhez képest 10 %-kal csökkenteni kell a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést;

b)  a terv végrehajtásának másodiktól ötödik évéig terjedő időszakban legfeljebb 30 %-kal csökkenteni kell a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést. Az FMFH szintjének 2025. január 1-jéig történő elérése érdekében a halászati erőkifejtés csökkentése bármilyen idevágó technikai vagy más állományvédelmi intézkedéssel kiegészíthető.

(4)  A (3) bekezdésben említett referenciaértéket ▌ az egyes tagállamoknak az egyes halászati erőkifejtési csoportok vagy földrajzi alterületek tekintetében a 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti halászati napok számával kifejezett átlagos halászati erőkifejtésként kell kiszámítaniuk, kizárólag az adott időszak alatt aktív hajókat figyelembe véve ▌.

(5)  Amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények szerint egy adott állomány esetében a vonóhálótól eltérő halászeszközökkel jelentős mennyiségeket fognak ki, a tudományos szakvélemények alapján e konkrét eszköz tekintetében meg lehet határozni a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

8. cikk

Rekreációs célú halászat

(1)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a rekreációs célú halászat jelentős hatással van egy az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt állomány halászati mortalitására, a Tanács megkülönböztetésmentes korlátozásokat határozhat meg a rekreációs halászok számára.

(2)  Az (1) bekezdésben említett korlátozások meghatározásakor a Tanács átlátható és objektív – többek között környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági jellegű – kritériumokat alkalmaz. Az alkalmazott kritériumok magukban foglalhatják mindenekelőtt a rekreációs célú halászat környezetre gyakorolt hatását, a szóban forgó tevékenység társadalmi jelentőségét, valamint hozzájárulását a part menti területek gazdaságához.

(3)  Adott esetben a tagállamok meghozzák a rekreációs célú fogások tényleges szintjének megbízható becslésére szolgáló adatok monitorozásához és gyűjtéséhez szükséges arányos intézkedéseket.

9. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)  A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–34. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.

(2)  Minden tagállam az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkében szereplő kritériumokkal összhangban meghatározza a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egyes hajók vagy hajócsoportok számára történő kiosztásának módszerét a lobogója alatt közlekedő hajók vagy hajócsoportok tekintetében. ▌

(3)  A tagállamok halászati napoknak az ugyanazon földrajzi területen belüli halászati erőkifejtési csoportok között történő átvitelével módosíthatják halászati erőkifejtés-kiosztásukat, feltéve, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények által támogatott átváltási tényezőt alkalmaznak. A Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul, de legkésőbb 10 munkanapon belül értesíteni kell a kicserélt halászati napokról és az átváltási tényezőről.

(4)  Amennyiben valamely tagállam a lobogója alatt közlekedő hajók számára megengedi a vonóhálókkal történő halászatot, biztosítania kell, hogy az ilyen halászatot halászati naponként legfeljebb 15 órára, hetente legfeljebb öt halászati napra, vagy ezzel egyenértékű módon korlátozzák.

A tagállamok – halászati naponként legfeljebb 18 óra erejéig – eltérést engedélyezhetnek annak céljából, hogy figyelembe lehessen venni a kikötő és a halászterület közötti út megtételéhez szükséges időt. Az ilyen eltérésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot.

(5)  A (3) bekezdés ellenére, ha egy hajó egy halászati nap folyamán két különböző állománycsoportra vonatkozóan folytat halászatot, mindegyik állománycsoport tekintetében le kell vonni fél halászati napot az adott hajó számára kiosztott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből.

(6)  Minden tagállam az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban halászati engedélyt ad ki a lobogója alatt közlekedő és az érintettállományokra halászó hajók számára az I. mellékletben említett területekre.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy a (6) bekezdéssel összhangban kiadott halászati engedélyeknek megfelelő, BT-ban és kW-ban kifejezett összkapacitás ne növekedjen a terv alkalmazásának ideje alatt.

(8)  Minden tagállam létrehozza és vezeti a (6) bekezdéssel összhangban kiadott halászati engedéllyel rendelkező hajók listáját, és azt a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátja. A tagállamok első alkalommal e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül, majd azt követően legkésőbb minden év november 30-ig továbbítják listáikat.

(9)  A tagállamok nyomon követik halászati erőkifejtési rendszerüket, valamint biztosítják, hogy a 7. cikkben meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés ne haladja meg a megállapított határértékeket.

(10)  A terv célkitűzéseinek elérése érdekében a tagállamok – a jó kormányzásnak az 1380/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott elveivel összhangban – részvételen alapuló gazdálkodási rendszerek helyi szintű előmozdítását segíthetik.

10. cikk

A vonatkozó adatok közlése

(1)  A tagállamok az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 33. cikkével és a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet(13) 146c., 146d. és 146e. cikkével összhangban rögzítik és továbbítják a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat.

(2)  A halászati erőkifejtési adatokat havonta összesíteni kell, és azoknak tartalmazniuk kell a II. mellékletben meghatározott információkat. Az összesített adatok esetében az UN/CEFACT P1000-12 szabványon alapuló XML séma formátumát kell használni.

(3)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett halászati erőkifejtési adatokat minden hónap 15. napja előtt továbbítják a Bizottságnak.

IV. FEJEZET

TECHNIKAI ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

11. cikk

Halászati tilalom hatálya alá tartozó területek

(1)  Az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkében előírtakon túl minden évben három hónapon át – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján, adott esetben három egymást követő hónapon át – tilos a Földközi-tenger nyugati térségében vonóhálót használni a parttól számított hat tengeri mérföldes távolságon belül, kivéve a 100 méteres izobátnál mélyebb területeket. A szóban forgó három hónapos éves halászati tilalmi időszakokat az egyes tagállamok határozzák meg, és azoknak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján meghatározott legrelevánsabb időszakra kell esniük. Ezen időszakról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, és amennyiben ezt különleges földrajzi korlátok indokolják, mint például a kontinentális talapzat korlátozott mérete, vagy az, hogy a halászterületek nagy távolságra találhatók, a tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján egyéb területeket is kijelölhetnek halászati tilalom hatálya alá tartozó területként, feltéve hogy minden földrajzi alterületen megvalósul a növendék szürke tőkehalak kifogott mennyiségének legalább 20 %-os csökkenése. Az ilyen eltérésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot.

(3)  Az érintett tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján [két évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően] …-ig egyéb területeket jelölnek ki halászati tilalom alá tartozó területként, ha – különösen az érintett állományok tekintetében – bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ott nagy a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti növendék halak sűrűsége, valamint hogy ott tengerfenéken élő állományok ívóhelye található.

(4)  A (3) bekezdés értelmében kijelölt egyéb, halászati tilalom hatálya alá tartozó területeket mindenekelőtt a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságnak vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos testületnek kell értékelnie. Ha ez az értékelés azt állapítja meg, hogy az említett, halászati tilalom hatálya alá tartozó területek nincsenek összhangban a célkitűzéseikkel, akkor a tagállamok a szóban forgó ajánlások tükrében felülvizsgálják az említett, halászati tilalom hatálya alá tartozó területeket.

(5)  Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett, halászati tilalom hatálya alá tartozó területek több tagállam halászhajóit érintik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján az 1380/2013/EU rendelet 8. cikkével és e rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a halászati tilalom hatálya alá tartozó érintett területek kijelölése céljából.

12. cikk

Azon járulékosan kifogott állományokkal és tengerfenéken élő állományokkal való gazdálkodás, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat

(1)  Az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett állományokat a halászati gazdálkodás vonatkozásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott elővigyázatossági megközelítés alapján kell kezelni.

(2)  Az 1. cikk (3) bekezdésében említett állományokra vonatkozó állománygazdálkodási intézkedéseket, különösen a 13. cikkben felsorolt technikai állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények figyelembevételével kell meghozni.

13. cikk

Konkrét állományvédelmi intézkedések

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a következő technikai állományvédelmi intézkedések meghatározásával történő kiegészítése céljából:

a)  a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok, mégpedig a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

b)  a halászeszközök módosítására vagy az azokhoz tartozó további eszközökre vonatkozó előírások, mégpedig a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

c)  bizonyos halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozás vagy tilalom bizonyos területeken vagy időszakokban, az ívó halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő halak vagy a nem célzott halfajok védelme, vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

d)  minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározása az e rendelet hatálya alá tartozó bármely állomány tekintetében, a fiatal tengeri élőlények védelme céljából, valamint

e)  a rekreációs célú halászatra vonatkozó intézkedések.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

V. FEJEZET

KIRAKODÁSI KÖTELEZETTSÉG

14. cikk

A kirakodási kötelezettséghez kapcsolódó rendelkezések

A Földközi-tenger nyugati térségében élő azon fajok minden állományát illetően, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, valamint az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt állományok halászata során véletlenül kifogott, kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó nyílt vízi fajokat illetően a Bizottság – a tagállamokkal folytatott konzultációt követően – felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a szóban forgó kötelezettség tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)–e) pontjában előírtaknak megfelelően részletes intézkedéseket fogad el.

VI. FEJEZET

REGIONALIZÁCIÓ

15. cikk

Regionális együttműködés

(1)  Az e rendelet 11–14. cikkében említett intézkedésekre az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)–(6) bekezdése alkalmazandó.

(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkező tagállamok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban közös ajánlásokat nyújthatnak be:

a)  első alkalommal legkésőbb [e rendelet hatálybalépésének időpontja]…-át/ét követő tizenkét hónappal, azt követően pedig legkésőbb a terv értékelésének az e rendelet 17. cikke (2) bekezdésével összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül;

b)  az intézkedés alkalmazását megelőző év július 1-ig; és/vagy

c)  ha azt szükségesnek vélik, különösen abban az esetben, ha hirtelen változás áll be az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány helyzetében.

(3)  Az e rendelet 11–14. cikkében adott felhatalmazás nem sértheti az uniós jogszabályok – köztük az 1380/2013/EU rendelet – egyéb rendelkezései alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket.

VII. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK ÉS NYOMON KÖVETÉS

16. cikk

A terv módosítása

(1)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint változás áll be az érintett állományok földrajzi eloszlásában, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő módosítása céljából, hogy az említett változás figyelembevétele érdekében kiigazítja az 1. cikk (2) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott területeket.

(2)  Amennyiben a tudományos szakvélemények alapján a Bizottság úgy véli, hogy az érintett állományok felsorolását módosítani kell, a Bizottság javaslatot nyújthat be e felsorolás módosítására.

17. cikk

A terv nyomon követése és értékelése

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 50. cikkében előírt éves jelentés alkalmazásában a mennyiségi mutatók közé tartoznak az érintett állományok és lehetőség szerint a járulékosan kifogott állományok tekintetében az FMFH-ra vonatkozó halászati mortalitási (F/FMFH), a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó, valamint a társadalmi-gazdasági mutatóknak az éves becsült értékei. Ezek a tudományos szakvélemények alapján egyéb mutatókkal egészíthetők ki.

(2)  A Bizottság öt évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően …-ig és azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tervnek az érintett állományok és ezen állományokat kiaknázó halászati tevékenységek tekintetében elért eredményeiről és az azokra gyakorolt hatásairól, különös tekintettel az 3. cikkben meghatározott célok elérésére.

VIII. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 11–14. és a 16. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól e rendelet hatálybalépésének időpontja…-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja a 11–14. és a 16. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 11–14. és a 16. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

IX. FEJEZET

EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAP

19. cikk

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatás

A terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának alkalmazásában a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetésének minősülnek.

20. cikk

Az 508/2014/EU rendelet módosítása az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében

Az 508/2014/EU rendelet 34. cikke a következőképpen módosul:

1.  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az e cikk szerinti támogatást 2017. december 31-ig lehet nyújtani, kivéve, ha a halászati tevékenységek végleges beszüntetésére irányuló intézkedések elfogadására a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozó, az (EU) …/…(14) európai parlementi és tanácsi rendelettel* létrehozott többéves terv célkitűzéseinek a teljesítése érdekében kerül sor.

___________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...)a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L …, … o.).”;

"

2.  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) Az (EU) …/…(15) rendelet célkitűzéseinek teljesítése érdekében elfogadott, a halászati tevékenységek végleges beszüntetésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos kiadások az említett rendelet hatálybalépésétől kezdve támogathatók az ETHA-ból.”

"

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra figyelemmel a 4. cikket és a 6. cikk (1) bekezdését 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 7. cikket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Halászati erőkifejtési rendszer

(a 7. cikkben említettek szerint)

A halászati erőkifejtési csoportok a következőképpen kerülnek megállapításra:

A)  Sávos vörösmárna, szürke tőkehal, piros ostorgarnéla és norvég homár kontinentális talapzaton és a kontinentális lejtő felső részén, vonóhálóval végzett halászata.

Halászeszköz típusa

Földrajzi terület

Állománycsoportok

Teljes hajóhossz

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Vonóhálók

(TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP, TSP)

GFCM 1-2-5-6-7 alterület

Sávos vörösmárna a GFCM 1, 5, 6 és 7 alterületen; szürke tőkehal a GFCM 1, 5, 6 és 7 alterületen; piros ostorgarnéla a GFCM 1, 5 és 6 alterületen; valamint norvég homár a GFCM 5 és 6 alterületen.

< 12 m

EFF1/MED1_TR1

≥ 12 m és < 18 m

EFF1/MED1_TR2

≥ 18 m és < 24 m

EFF1/MED1_TR3

≥ 24 m

EFF1/MED1_TR4

GFCM 8-9-10-11 alterület

Sávos vörösmárna a GFCM 9, ▌ 10 és 11 alterületen; szürke tőkehal a GFCM 9, 10, és 11 alterületen; piros ostorgarnéla a GFCM 9, 10 és 11 alterületen; valamint norvég homár a GFCM 9 és 10 alterületen.

< 12 m

EFF1/MED2_TR1

≥ 12 m és < 18 m

EFF1/MED2_TR2

≥ 18 m és < 24 m

EFF1/MED2_TR3

≥ 24 m

EFF1/MED1_TR4

B)  Vörös ostorgarnéla és óriásgarnéla vonóhálóval végzett mélyvízi halászata.

Halászeszköz típusa

Földrajzi terület

Állománycsoportok

Teljes hajóhossz

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Vonóhálók

(TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP, TSP)

GFCM 1-2-5-6-7 alterület

Vörös ostorgarnéla

a GFCM 1, 5, 6 és 7 alterületen.

< 12 m

EFF2/MED1_TR1

≥ 12 m és < 18 m

EFF2/MED1_TR2

≥ 18 m és < 24 m

EFF2/MED1_TR3

≥ 24 m

EFF2/MED1_TR4

GFCM 8-9-10-11 alterület

Óriásgarnéla

a GFCM 9, 10 és 11 alterületen.

< 12 m

EFF2/MED2_TR1

≥ 12 m és < 18 m

EFF2/MED2_TR2

≥ 18 m és < 24 m

EFF2/MED2_TR3

≥ 24 m

EFF2/MED1_TR4

II. MELLÉKLET

A halászati erőkifejtési adatokhoz szükséges információk listája

(a 10. cikkben említettek szerint)

Információ

Meghatározás és megjegyzések

1.  Tagállam

A jelentést tevő lobogó szerinti tagállam hárombetűs ISO-kódja

2.  Halászati erőkifejtési csoport

A halászati erőkifejtési csoport I. mellékletben meghatározott kódja

3.  Halászati erőkifejtési időszak

A bejelentett hónap kezdeti és záró dátuma

4.  Halászati erőkifejtési nyilatkozat

Halászati napok száma összesen

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata

Az Európai Parlament és a Tanács hatályon kívül kívánja helyezni az e rendelet 13. cikke szerinti, technikai intézkedések felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő elfogadására vonatkozó felhatalmazásokat, ha új rendeletet fogad el a technikai intézkedésekről, amely magában foglalja az ugyanezen intézkedésekre vonatkozó felhatalmazást.

(1)HL C 367., 2018.10.10., 103. o.
(2)Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja.
(3)A máltai MedFish4Ever miniszteri nyilatkozat. Miniszteri konferencia a földközi-tengeri halászat fenntarthatóságáról (Málta, 2017. március 30.).
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(5)A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
(8)A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(9)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).
(11)A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete ( 2011. december 13. ) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).
(13)A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).
(14)+HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 32/19 (2018/0050 (COD)) dokumentumban található rendelet számát és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(15)+HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 32/19 (2018/0050 (COD)) dokumentumban található rendelet számát.

Utolsó frissítés: 2019. április 8.Jogi nyilatkozat