Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0109(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0389/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0389/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 04/04/2019 - 6.21

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0353

Elfogadott szövegek
PDF 329kWORD 128k
2019. április 4., Csütörtök - Brüsszel Ideiglenes kiadás
A kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási terv ***I
P8_TA-PROV(2019)0353A8-0389/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint az 1967/2006/EK és az (EU) 2017/2107 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0229 – C8-0162/2018 – 2018/0109(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0229),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0162/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0389/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 174. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 4-én került elfogadásra a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint az 1967/2006/EK tanácsi rendelet és az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)
P8_TC1-COD(2018)0109

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(3) foglaltak szerint a közös halászati politika célja az, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázását fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel biztosítsa.

(2)  Az Unió szerződő fele az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Egyezménynek ( a továbbiakban: az egyezmény).

(3)  A portugáliai Vilamourában tartott 2016-os éves találkozón az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: az ICCAT) szerződő felei, valamint az együttműködő nem szerződő felek, szervezetek vagy halászatot folytató szervezetek elismerték, hogy kezelni kell a kardhal (Xiphias gladius) földközi-tengeri állományának (a továbbiakban: a földközi-tengeri kardhal) aggasztó helyzetét, amelyet az elmúlt 30 évbentúlhalásztak. E célból, többek között az állomány összeomlásának megelőzése érdekében, valamint a Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottság (SCRS) tudományos tanácsának elemzését követően az ICCAT elfogadta a földközi-tengeri kardhal többéves helyreállítási tervének (a továbbiakban: az ICCAT helyreállítási terv) létrehozásáról szóló 16–05. számú ajánlást. Tekintettel arra, hogy a földközi-tengeri kardhalállomány jelenlegi biológiája, szerkezete és dinamikája rövid távon nem teszi lehetővé a maximális fenntartható hozam előállítására képes biomassza szintjének elérését, még akkor sem, ha drasztikus és sürgős állománygazdálkodási intézkedéseket – például teljes halászati tilalmat – fogadnak el, az ICCAT helyreállítási terv a 2017–2031 közötti időszakra vonatkozik. Az ICCAT 16-05. számú ajánlása 2017. június 12-én lépett hatályba, és kötelező az Unióra nézve.

(4)  2016. decemberi levelében az Unió tájékoztatta az ICCAT titkárságát arról, hogy 2017 januárjában hatályba lépnek az ICCAT 16-05. számú ajánlás által meghatározott egyes intézkedések, különösen a január 1-jétől március 31-ig tartó tilalmi időszakkal, valamint a kardhal földközi-tengeri halászatára vonatkozó kvóták kiosztásával kapcsolatos intézkedések. Az e rendeletben meghatározott uniós helyreállítási tervbe bele kell foglalni minden egyéb, az ICCAT 16-05. számú ajánlás által meghatározott intézkedést, néhány már végrehajtott intézkedéssel együtt.

(5)  Az 1380/2013/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekre kell alapoznia álláspontját, ezáltal gondoskodva arról, hogy a halászati erőforrásokkal folytatott gazdálkodás a közös halászati politika célkitűzéseivel összhangban történjen, kiváltképp a halállományok fokozatos helyreállítására és a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes biomasszaszint felett tartására irányuló célkitűzéssel, még akkor is, ha ebben a konkrét esetben 2031 az a dátum, ameddig ezt a célt teljesíteni kell, , valamint azzal a célkitűzéssel, amely szerint meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halászati és a halfeldolgozó ipar, valamint a halászathoz kötődően a szárazföldön végzett tevékenységek gazdaságilag életképessé és versenyképessé váljanak. Ugyanakkor figyelembe kell venni az 1380/2013/EU rendelet 28. cikke (2) bekezdésének d) pontját, amelyelőírja, hogy az uniós gazdasági szereplők számára a harmadik országbeli piaci szereplőkkel egyenlő versenyfeltételeket kell előmozdítani.

(6)  Az ICCAT helyreállítási terv figyelembe veszi a halászeszközök és halászati technikák különböző típusainak sajátosságait. Az ICCAT helyreállítási terv végrehajtása során az Uniónak és a tagállamoknak törekedniük kell a part menti halászati tevékenységek, valamint az alacsony környezeti hatással járó és a sérülékeny fajok járulékos fogását csökkentő szelektív – többek között a hagyományos és kisüzemi halászatban használt – halászeszközök és halászati technikák alkalmazásának és kutatásának ösztönzésére, hogy ezzel is hozzájáruljanak a helyi gazdasági szereplők megfelelő megélhetéséhez.

(7)  Az 1380/2013/EU rendelet bevezeti a minimális állományvédelmi referenciaméret fogalmát. A következetesség biztosítása érdekében az ICCAT szerinti minimális méret fogalmát minimális állományvédelmi referenciaméretként kell végrehajtani az uniós jogban.

(8)  A Földközi-tengeren kifogott, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő kardhalakat az ICCAT 16-05. számú ajánlás szerint vissza kell dobni. Ugyanez alkalmazandó a tagállamok által az éves halászati terveikben megállapított járulékos fogási korlátokat túllépő földközi-tengeri kardhalfogásokra. Az ICCAT keretében az Unió részéről vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében az (EU) 2015/98 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet(4) 5a. cikke az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban lehetővé teszi a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó kirakodási kötelezettségtől való eltérést. Az (EU) 2015/98 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtja az ICCAT 16-05. számú ajánlás egyes rendelkezéseit, amely meghatározza, hogy azok a hajók, amelyek túllépik a számukra kiosztott kvótát vagy megengedett járulékos fogások maximális szintjét, kötelesek visszadobni a fedélzetükön lévő földközi-tengeri kardhalakat. E felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya a hobbihorgászatot folytató hajókra is kiterjed.

(9)  Figyelembe véve, hogy az e rendeletben foglalt helyreállítási terv végrehajtja az ICCAT 16-05. számú ajánlást, az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) földközi-tengeri kardhalra vonatkozó rendelkezéseit el kell hagyni.

(10)  Az eresztőhálót alkalmazó halászati tevékenységek az elmúlt időszakban gyors ütemben növekedtek a halászati erőkifejtés tekintetében, ráadásul nem elég szelektívek. E tevékenységek ellenőrizetlen bővülése komoly kockázatot jelentett a célfajokra, ezért a nagy távolságra vándorló halak, köztük a kardhalak vonatkozásában az 1239/98/EK tanácsi rendelet(6) betiltotta a szóban forgó háló használatát.

(11)  A közös halászati politika szabályainak betartása érdekében uniós jogszabályok kerültek elfogadásra egy olyan ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszer létrehozására irányulóan, amely a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (a továbbiakban: IUU) halászat elleni küzdelem szabályait is magában foglalja. Ezen belül az 1224/2009/EK tanácsi rendelet(7) a közös halászati politika valamennyi szabályának betartását biztosítandó globális és integrált szemléletű uniós ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszert hozott létre. A 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet(8) megállapította az 1224/2009/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet(9) létrehozta az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszert. Ezek a rendeletek az ICCAT 16-05. számú ajánlásában megállapított intézkedések közül már számos rendelkezést magukban foglalnak. E rendelkezéseket tehát nem szükséges felvenni e rendeletbe.

(12)  A halászhajók bérlésére vonatkozó megállapodásokban gyakran nem egyértelműek a tulajdonos, a bérlő és a lobogó szerinti állam közötti viszonyok. Egyes üzemeltetők bizonyos, jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan tevékenységeket folytatva elkerülik az ellenőrzéseket azáltal, hogy visszaélnek ezekkel a megállapodásokkal. A kékúszójú tonhal halászatának öszefüggésében az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete(10) tiltja a bérlést. A helyreállítási terv hatálya alá tartozó állomány védelmére és az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében megelőző intézkedésként az e rendeletben mghatározott helyreállítási tervben helyénvaló hasonló tilalomról rendelkezni.

(13)  Az uniós jogszabályoknak annak érdekében kell végrehajtaniuk az ICCAT-ajánlásokat, hogy biztosítani lehessen az uniós és a harmadik országbeli halászok közötti egyenlő bánásmódot és lehetővé váljon a szabályok mindenki általi elfogadása.

(14)  Az ICCAT-helyreállítási tervet módosító vagy kiegészítő jövőbeli ICCAT-ajánlások uniós jogban való mihamarabbi végrehajtása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosítására, valamint rendeletnek az adatszolgáltatási határidőkre, a halászati tilalom időszakaira, a minimális állományvédelmi referenciaméretre, a véletlen kifogásokra és a járulékos fogásokra vonatkozó toleranciaszintekre, a halászeszközök műszaki jellemzőire, a kvóta kimerítésének a Bizottság tájékoztatására szolgáló százalékos arányára, valamint a halászhajókról szolgáltatandó információkra irányuló egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(15)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendelet végrehajtásával kapcsolatban a tagállamok által benyújtandó éves jelentés formátuma vonatkozásában. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(12) megfelelően kell gyakorolni.

(16)  Az e rendeletben meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok nem érinthetik a jövőbeli ICCAT-ajánlásoknak az uniós jogban rendes jogalkotási eljárás útján történő végrehajtását.

(17)  Az 1967/2006/EK tanácsi rendelet(13) II. melléklete szerint legfeljebb 3 500 horog helyezhető ki vagy tartható a kardhalra halászó hajók fedélzetén, míg az ICCAT 16-05. számú ajánlása szerint legfeljebb 2 500 horog használata engedélyezett. Az említett ajánlás uniós jogban történő megfelelő végrehajtása érdekében az 1967/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(18)  Az (EU) 2017/2107 rendelet III. fejezetének 2. szakasza technikai és ellenőrzési intézkedéseket határoz meg a földközi-tengeri kardhalra vonatkozóan. Az ICCAT 16-05. számú ajánlásban meghatározott intézkedések, amelyeket e rendelet hajt végre, korlátozóbbak vagy részletesebbek, hogy lehetővé tegyék az állomány helyreállását. Az (EU) 2017/2107 rendelet III. fejezetének 2. szakaszát ezért el kell hagyni és fel kell váltani az e rendeletben megállapított vonatkozó intézkedésekkel,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet általános szabályokat állapít meg az ICCAT által elfogadott, a kardhal (Xiphias gladius) földközi-tengeri állományára (a továbbiakban: a földközi-tengeri kardhal) vonatkozó többéves, 2017-től kezdődő és 2031-ig tartó helyreállítási terv Unió általi végrehajtására vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

Ez az rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)  olyan uniós halászhajók és hobbihorgászatot folytató uniós hajók, amelyek:

i.  a földközi-tengeri kardhalra halásznak; vagy

ii.  a földközi-tengeri kardhalakat az ICCAT- átrakják vagy a fedélzeten szállítják, beleértve az egyezmény hatálya alá tartozó területen kívüli átrakást és szállítást is;

b)  olyan harmadik országbeli halászhajók és hobbihorgászatot folytató harmadik országbeli hajók, amelyek uniós vizeken folytatnak tevékenységet, és földközi-tengeri kardhalra halásznak;

c)  olyan harmadik országbeli hajók, amelyeket tagállami kikötőkben vizsgálatnak vetnek alá, és amelyek földközi-tengeri kardhalakat szállítanak fedélzetükön, vagy földközi-tengeri kardhalakból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőben.

3. cikk

Célkitűzés

Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésétől eltérve e rendeletnek az a célja, hogy a földközi-tengeri kardhal biomasszája 2031-ig legalább 60 %-os valószínűséggel elérje a maximális fenntartható hozamnak megfelelő szintet.

4. cikk

Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

E rendeletet a következő rendeleteken túlmenően, vagy amennyiben ezek a rendeletek úgy rendelkeznek, azoktól eltérően kell alkalmazni:

a)  az 1224/2009/EK rendelet;

b)  a 2017/2403/EU európai parlamenti és a és tanácsi rendelet(14);

c)  az (EU) 2017/2107 rendelet.

5. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „halászhajó”: a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására felszerelt vízi jármű;

2.  „uniós halászhajó”: valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Unióban lajstromozott halászhajó;

3.  „az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az Atlanti-óceán és a vele szomszédos tengerek valamennyi vízterülete;

4.  „Földközi-tenger”: a nyugati hosszúság 5° 36’ vonalától keletre található földközi-tengeri térségi tengeri vizek;

5.  „SZEF”: az ICCAT-egyezmény szerződő fele, valamint együttműködő nem szerződő fél, szervezet vagy halászatot folytató szervezet;

6.  „halászati engedély”: egy uniós halászhajó számára kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, meghatározott feltételek mellett meghatározott halászati műveleteket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat vonatkozásában;

7.  „halászati lehetőség”: mennyiségileg meghatározott halászati jogosultság, fogási mennyiségben vagy halászati erőkifejtésben kifejezve;

8.  „állomány”: valamely adott állománygazdálkodási területen előforduló tengeri biológiai erőforrás;

9.  „halászati termékek”: halászati tevékenységből származó vízi organizmus, vagy az abból előállított termékek;

10.  „visszadobások”: olyan fogások, amelyeket visszadobnak a tengerbe;

11.  „hobbihorgászat”: a tengerek biológiai erőforrásainak szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi célú halászati tevékenység;

12.  „a hajómegfigyelési rendszer adatai”: a halászhajók azonosítására és földrajzi helyzetére, valamint a dátumra, időpontra, útirányra és sebességre vonatkozó adatok, amelyeket a halászhajók fedélzetére telepített műholdas követő eszközökkel a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központjába továbbítanak;

13.  „kirakodás”: a halászhajó fedélzetén található halászati termékek bármely mennyiségének partra történő első kirakodása;

14.  „átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található halászati termékek egy részének vagy egészének egy másik hajóra történő rakodása;

15.  „hajóbérlet”: olyan megállapodás, amelynek révén egy másik tagállambeli vagy harmadik országbeli piaci szereplő egy tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajóval meghatározott időtartamra, lobogóváltás nélkül szerződik;

16.  „horogsor”: egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (horogelőke) szerelt horoggal ellátott halászeszköz;

17.  „horog”: meghajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab;

18.  „horgászbot”: horgászok által használt botra felszerelt olyan horgászzsinór, amely csévélő mechanizmus (orsó) segítségével felcsévélhető.

II. CÍM

ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSEK, TECHNIKAI ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

1. FEJEZET

Gazdálkodási intézkedések

6. cikk

Halászati erőkifejtés

(1)  Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók halászati erőkifejtése arányban álljon a földközi-tengeri kardhal vonatkozásában az adott tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségekkel.

(2)  Tilos a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó fel nem használt kvóta átvitele.

7. cikk

A halászati lehetőségek elosztása

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamoknak a számukra rendelkezésre álló halászati lehetőségek elosztása során átlátható és objektív – többek között környezeti, társadalmi és gazdasági jellegű – kritériumokat kell alkalmazniuk, és törekedniük kell egyrészt arra, hogy a nemzeti kvótákat méltányosan osszák el a különböző flottaszegmensek között, kellő figyelmet fordítva a hagyományos és a kisüzemi halászatra, másrészt pedig arra, hogy ösztönzőket biztosítsanak olyan uniós halászhajók számára, amelyek szelektív halászeszközöket vagy alacsony környezeti hatású halászati technikákat alkalmaznak.

(2)  A földközi-tengeri kardhalra vonatkozó kvótája keretében valamennyi tagállam rendelkezik a kardhal járulékos fogásairól, és erről éves halászati tervének 9. cikk szerinti benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot. Az említett rendelkezésnek biztosítania kell, hogy valamennyi elpusztult földközi-tengeri kardhal levonásra kerüljön a kvótából.

(3)  A tagállamok törekednek arra, hogy a halászati lehetőségek bármilyen, e rendelet sikeres alkalmazásának köszönhető növekedése esetén e lehetőségeket olyan halászhajóknak osszák ki, amelyek korábban nem részesültek a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó kvótában, és amelyek megfelelnek az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkében a halászati lehetőségek kiosztására vonatkozóan megállapított kritériumoknak.

8. cikk

Kapacitás-korlátozások

(1)  Az e rendeletben meghatározott helyreállítási terv időtartama alatt a halászhajók vonatkozásában halászeszköztípusonkénti kapacitáskorlátozást kell alkalmazni. A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, a kardhal földközi-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező halászhajóik számát halászeszköz-típusonként a lobogójuk alatt közlekedő azon halászhajók átlagos éves létszámára korlátozzák, amelyek a 2013–2016 közötti időszakban a kardhal földközi-tengeri állományára halásztak, e halat a fedélzetükön tárolták, átrakták, szállították vagy kirakodták.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kapacitáskorlátozás kiszámítása céljából a lobogójuk alatt közlekedő azon halászhajók számát használják fel, amelyek 2016-ban halásztak a kardhal földközi-tengeri állományára, vagy 2016-ban fedélzetükön tárolták, átrakták, szállították vagy kirakodták a földközi-tengeri kardhalat, amennyiben ez a szám alacsonyabb, mint a hajók átlagos éves száma a 2013–2016 közötti időszak során. A kapacitás-korlátozás a halászhajók esetében halászeszköztípusonként alkalmazandó.

(3)  Az (1) bekezdésben említett kapacitáskorlát tekintetében a tagállamok a 2018-as és a 2019-es évre 5 %-os tűréshatárt alkalmazhatnak.

(4)  A tagállamok minden év március 1. napjáig tájékoztatják a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a lobogójuk alatt közlekedő és a kardhal földközi-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező halászhajók számának korlátozása érdekében hoztak. Ezeket az információkat a bele kell foglalni az éves halászati tervek 9. cikkel összhangban történő továbbításába.

9. cikk

Éves halászati tervek

(1)  Az éves halászati tervüket a tagállamok minden év március 1. napjáig benyújtják a Bizottságnak. Az éves halászati terveket az adatok és információk benyújtására vonatkozó ICCAT-iránymutatásokban meghatározott formátumban kell benyújtani, és azoknak részletes információkat kell tartalmazniuk a kardhal földközi-tengeri állománya tekintetében halászeszköz-típusonként kiosztott kvótákról, beleértve adott esetben a hobbihorgászat, illetve a járulékos fogások céljára kiosztott kvótákat is.

(2)  A Bizottság összegyűjti az (1) bekezdés szerinti éves halászati terveket, majd belefoglalja őket az uniós halászati tervbe. A Bizottság az uniós halászati tervet minden év március 15. napja előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

2. FEJEZET

Technikai állományvédelmi intézkedések

1. szakasz

Halászati idények

10. cikk

Halászati tilalmi időszakok

(1)  A halászati tilalmi időszakban tilos földközi-tengeri kardhalat akár célfajként, akár járulékosan kifogni, a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni. A halászati tilalmi időszak minden évben a január 1-jétől március 31-ig tart.

(2)  A földközi-tengeri kardhalállomány védelme érdekében minden évben október 1-jétől november 30-ig tilalmi időszakot kell alkalmazni a földközi-tengeri germonra (Thunnus alalunga) halászó horogsoros hajók vonatkozásában;

(3)  A tagállamok figyelemmel kísérik az (1) és (2) bekezdésben említett halászati tilalm időszakok hatékonyságát, és e cikk betartásának biztosítására évente legalább két hónappal és 15 nappal az ICCAT éves ülése előtt benyújtják a Bizottságnak az előző évben elvégzett megfelelő ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos valamennyi lényeges információt. A Bizottság ezeket az információkat minden évben legalább két hónappal az ICCAT éves ülése előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

2. szakasz

Minimális állományvédelmi referenciaméret, véletlen fogások és járulékos fogások

11. cikk

A földközi-tengeri kardhal minimális állományvédelmi referenciamérete

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve tilos halászni, a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni– többek között hobbihorgászat keretében ejtett – olyan földközi-tengeri kardhalakat, amelyeknek:

a)  az alsó állkapocstól a farok tövéig mért hossza nem éri el a 100 cm-t; vagy

b)  a tömege nem éri el a 11,4 kg-os élőtömeget vagy a 10,2 kg-os kopoltyú nélküli és kizsigerelt tömeget.

(2)  Csak a földközi-tengeri kardhal egész egyedei (a külső testrészek eltávolítása nélkül), vagy kopoltyú nélküli és kizsigerelt egyedei tarthatók a fedélzeten, rakodhatók ki, rakhatók át, illetve szállíthatók a kirakodást követő első szállításkor.

12. cikk

A minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb kardhalak véletlen kifogása

A 1. cikk (11) bekezdése ellenére a földközi-tengeri kardhalra halászó hajók a fedélzeten tarthatják, átrakhatják, átszállíthatják, kirakodhatják, szállíthatják, tárolhatják, értékesíthetik, illetve eladásra kiállíthatják vagy felkínálhatják a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb, járulékosan kifogott földközi-tengeri kardhalakat, feltéve, hogy az ilyen fogások tömegben vagy egyedszámban nem haladják meg az érintett halászhajók összes fölközi-tengeri kardhalfogásának 5 %-át.

13. cikk

Járulékos fogások

(1)  A halászati műveletek után a földközi-tengeri kardhal járulékos fogásai semmikor sem haladhatják meg a tagállamok által éves halászati tervükben a fedélzeten lévő teljes, tömegben vagy egyedszámban megadott mennyiségre vonatkozóan meghatározott járulékos fogási korlátot.

(2)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a földközi-tengeri kardhalra nem halászó halászhajók nem tarthatnak fedélzetükön a fenti járulékos fogási korlátot meghaladó mennyiségű földközi-tengeri kardhalat .

(3)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, ha a lobogó szerinti tagállam számára a fölközi-tengeri kardhal vonatkozásában kiosztott kvóta kimerül, az élve kifogott kardhalakat vissza kell engedni.

(4)  Amennyiben a lobogó szerinti tagállam számára a fölközi-tengeri kardhal vonatkozásában kiosztott kvóta kimerült, tilos az elpusztult földközi-tengeri kardhalak feldolgozása és forgalmazása, és minden fogást nyilván kell tartani. Az ilyen módon elpusztult fölközi-tengeri kardhalak mennyiségét valamennyi tagállam évente bejelenti a Bizottságnak, amely ezt az információt a 21. cikknek megfelelően továbbítja az ICCAT titkárságának.

3. szakasz

A halászeszközök műszaki jellemzői

14. cikk

A halászeszközök műszaki jellemzői

(1)  A földközi-tengeri kardhalra halászó hajók által kihelyezhető vagy fedélzetre vehető horgok maximális száma 2 500.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a két napnál hosszabb utak esetében a fedélzeten további 2500 felszerelt tartalékhorog szállítható, feltéve, hogy e horogsort az alsó fedélzeteken kellőképpen rögzítették és elhelyezték oly módon, hogy azt ne lehessen könnyen használatba venni.

(3)  A horgok mérete nem lehet kisebb 7 cm-nél.

(4)  A nyílt vízi horogsorok hossza nem haladhatja meg a 30 tengeri mérföldet (55,56 km).

3. FEJEZET

Ellenőrzési intézkedések

1. szakasz

Hajónyilvántartás

15. cikk

Halászati engedélyek

(1)  A tagállamok az (EU) 2017/2403 rendeletben, különösen annak 20. és 21. cikkében megállapított vonatkozó rendelkezésekkel összhangban engedélyeket bocsátanak ki a lobogójuk alatt közlekedő, földközi-tengeri kardhalra halászó hajók számára.

(2)  Kizárólag az ICCAT-hajónyilvántartásba a 16. és 17. cikkben megállapított eljárás szerint felvett uniós hajók kaphatnak engedélyt a földközi-tengeri kardhal halászatára, illetve arra, hogy ilyen kardhalat tartsanak fedélzetükön, rakjanak át, szállítsanak, dolgozzanak fel vagy rakodjanak ki, 13. cikkben mehatározott, a járulékos fogásokról szóló rendelkezések sérelme nélkül.

(3)  A tagállamok által engedélyezett nagy méretű halászhajókat fel kell venni az ICCAT által a 20 méter vagy annál nagyobb teljes hosszúságú, az ICCAT egyezmény hatálya alá tartozó területen engedélyezett halászhajókról vezetett nyilvántartásba.

16. cikk

Tájékoztatás a folyó évben földközi-tengeri kardhal és germon halászatára engedéllyel rendelkező hajókról

(1)  A tagállamok az adatok és információk benyújtására vonatkozó ICCAT-iránymutatásokban meghatározott formátumban évente elektronikus úton benyújtják a Bizottságnak az alábbi információkat:

a)  január 1-jéig a lobogójuk alatt közlekedő, a földközi-tengeri kardhal halászatára engedéllyel rendelkező halászhajókra vonatkozó, valamint a földközi-tengeri kardhal hobbihorgászat keretében történő halászatára engedéllyel rendelkező hajókra vonatkozó információk;

b)  március 1-jéig a lobogójuk alatt közlekedő, a földközi-tengeri germon halászatára engedéllyel rendelkező halászhajókra vonatkozó információk.

A Bizottság az a) pontban említett információkat minden év január 15. napjáig, a b) pontban említett információkat március15. napjáig megküldi az ICCAT titkárságának.

(2)  Az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontja szerinti halászhajókra vonatkozó információknak tartalmazniuk kell a hajó nevét és az uniós halászflotta-nyilvántartásról szóló (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendelet(15) I. melléklete szerinti uniós flottanyilvántartási számot.

(3)  A (1) bekezdésben említett információkon túlmenően a tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés szerinti halászhajókra vonatkozó információk módosításáról, e módosítást követően 30 napon belül. A Bizottság ezeket az információkat a módosítás napjától számított 45 napon belül továbbítja az ICCAT titkárságának.

(4)  Az ICCAT titkárságának az e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban küldött információkon felül a Bizottság szükség esetén, az (EU) 2017/2043 rendelet 7. cikkének (6) bekezdésével összhangban haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának az e cikk (1) bekezdésében említett hajók frissített adatait.

17. cikk

Információk földközi-tengeri kardhal szigonnyal vagy nyílt vízi horogsorral történő halászatára az előző év során engedéllyel rendelkező hajókról

(1)  A tagállamok minden év június 30. napjáig elektronikus úton benyújtják a Bizottságnak az azon, lobogójuk alatt közlekedő halászhajókra vonatkozó alábbi információkat, amelyek az előző évben engedéllyel rendelkeztek a földközi-tengeri kardhal nyílt vízi horogsoros halászatára vagy szigonyos halászatára:

a)  a hajó neve (a név hiányában a lajstromszám az ország kezdőbetűi nélkül);

b)  a hajó uniós flottanyilvántartási száma az (EU) 2017/218 bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint;

c)  ICCAT nyilvántartási szám.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti információkat az adatok és információk benyújtására vonatkozó ICCAT-iránymutatásokban meghatározott formátumban kell benyújtani.

(3)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden év július 31. napjáig megküldi az ICCAT titkárságának.

2. szakasz

Nyomon követés és felügyelet

18. cikk

Műholdas hajómegfigyelési rendszer

(1)  A műholdas hajómegfigyelési rendszerből (VMS) nyert adatoknak a földközi-tengeri kardhal halászatára engedéllyel rendelkező halászhajók általi megküldése – ellenőrzési okokból kifolyólag – nem szakítható meg a hajók kikötői tartózkodásának idejére.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket halászati felügyelőközpontjaik valós időben és „https adatátviteli” formátumban továbbítsák a Bizottságnak és az általa kijelölt szervnek. A Bizottság ezeket az üzeneteket elektronikus úton továbbítja az ICCAT titkárságának.

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)  a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket legalább kétóránként továbbítsák a Bizottságnak;

b)  a VMS műszaki hibája esetén a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban alternatív eszközök útján kapott üzeneteket azoknak a halászati felügyelőközpontjaikba való beérkezésétől számított 24 órán belül továbbítsák a Bizottságnak;

c)  a Bizottságnak továbbított VMS-üzenetek (egyedi azonosítókkal történő) számozása az üzenetek többszörös elküldésének elkerülése érdekében folyamatos legyen;

d)  a Bizottságnak továbbított VMS-üzenetek meg kell felelniük aa 404/2011/EU végrehajtási rendelet 24. cikkének (3) bekezdésének.

(4)  Minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ellenőrhajóik számára rendelkezésre bocsátott VMS-üzeneteket bizalmasan kezeljék, és kizárólag a tengeren végzett vizsgálatok céljára használják fel őket.

19. cikk

Uniós halászhajók bérlete

Tilos uniós halászhajókat földközi-tengeri kardhal halászata céljából bérelni.

20. cikk

A nyílt vízi horogsoros hajókat érintő nemzeti tudományos megfigyelői programok

(1)  A földközi-tengeri kardhal tekintetében minden kvótával rendelkező tagállam nemzeti tudományos megfigyelői programot hajt végre az e cikk értelmében földközi-tengeri kardhalra halászó, az e tagállam lobogója alatt közlekedő nyílt vízi horogsoros hajók vonatkozásában. A nemzeti megfigyelői programnak meg kell felelnie az I. mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.

(2)  Minden érintett tagállam biztosítja, hogy a földközi-tengeri kardhalra halászó, 15 méternél nagyobb teljes hosszúságú, az e tagállam lobogója alatt közlekedő nyílt vízi horogsoros hajók legalább 10%-án nemzeti tudományos megfigyelők legyenek jelen. A százalékos lefedettséget a halászati napok, a halászeszközök, a hajók vagy az utak száma alapján kell mérni.

(3)  Az érintett tagállamok tudományos nyomonkövetési megközelítést dolgoznak ki és alkalmaznak a legfeljebb 15 méter teljes hosszúságú, az e tagállam lobogója alatt közlekedő nyílt vízi horogsoros hajók tevékenységeire vonatkozó információk összegyűjtése érdekében. Az egyes lobogó szerinti tagállam 2020-ig a 9.cikkben említett éves halászati tervében részletesen bemutatja az említett tudományos nyomonkövetési megközelítést a Bizottságnak.

(4)  A Bizottság a (3) bekezdésben említett tudományos nyomonkövetési megközelítés részleteit értékelés céljából haladéktalanul eljuttatja az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottságának. A tudományos nyomonkövetési megközelítéseket alkalmazásuk előtt az ICCAT-bizottságnak az ICCAT éves ülésén jóvá kell hagynia.

(5)  A tagállamok nemzeti tudományos megfigyelőik részére hivatalos személyazonosító okmányt állítanak ki.

(6)  A tudományos megfigyelők I. mellékletben meghatározott feladatain túlmenően a tagállamok előírják, hogy a tudományos megfigyelők értékeljék és bejelentsék a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó alábbi adatokat:

a)  a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb, visszadobott egyedek mennyisége;

b)  az adott térségre jellemző méret és életkor az ivarérettség elérésekor;

c)  az élőhelyek igénybevétele annak összehasonlító felméréséhez, hogy a földközi-tengeri kardhal mennyiben áll rendelkezésre a különböző halászatok számára, beleértve a hagyományos és a mezopelágikus zónában folytatott horogsoros halászat összehasonlítását;

d)  a mezopelágikus zónában folytatott horogsoros halászat hatása a fogás összetételére, az egységnyi erőkifejtésre jutó halfogás sorozataira és a fogások méreteloszlására; és

e)  havi becslés a fogásokban található ívó és állománypótló halegyedek arányáról.

(7)  A tagállamok minden év június 30. napjáig benyújtják a Bizottságnak a nemzeti tudományos megfigyelői programjuk keretében az előző év során gyűjtött információkat. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31. napjáig továbbítja az ICCAT titkárságának.

3. szakasz

A fogások ellenőrzése

21. cikk

A fogások rögzítése és bejelentése

(1)  A kardhal földközi-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező valamennyi halászhajó parancsnoka köteles a II. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelően halászati naplót vezetni, és a hajónaplóban szereplő információkat köteles benyújtani a lobogó szerinti tagállamnak.

(2)  Az 1224/2009/EK rendelettel előírt tagállami jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok negyedévenként jelentést küldenek a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, engedéllyel rendelkező hajók által kifogott földközi-tengeri kardhal összes fogásáról, kivéve, ha havonta elküldik az említett információkat. E negyedéves jelentéseket legkésőbb az egyes negyedéves időszakok vége után 15 nappal kell elküldeni (nevezetesen: minden évben április 15., július 15. és október 15., valamint a következő évben január 15.), az összesített fogási adatokat tartalmazó jelentés formátumát alkalmazva. A Bizottság ezeket az információkat minden év április 30., július 30. és október 30. napjáig, valamint a következő év január 30. napjáig megküldi az ICCAT titkárságának.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti információkon túlmenően a tagállamok minden év június 30. napjáig benyújtják Bizottságnak az olyan uniós halászhajókra vonatkozó alábbi információkat, amelyek az előző évben engedéllyel rendelkeztek a földközi-tengeri kardhal nyílt vízi horogsoros halászatára vagy szigonyos halászatára:

a)  a halászati tevékenységekre vonatkozó információk mintavétel alapján vagy a flotta egészére vonatkozóan, célfajok és területek szerinti bontásban:

i.  halászati időszak(ok), valamint a hajó éves halászati napjainak teljes száma;

ii.  érintett földrajzi területek a hajó által folytatott halászati tevékenységek vonatkozásában az ICCAT statisztikai négyszögek szerinti bontásban;

iii.  a hajó típusa;

iv.  a hajó által használt horgok száma;

v.  a hajó által használt horogsoregységek száma;

vi.  a hajó horogsoregységeinek teljes hossza;

b)  fogási adatok, a lehető legkisebb időbeli-területi egységben megadva:

i.  a fogások méret és – amennyiben lehetséges – kor szerinti megoszlása;

ii.  hajónkénti fogások és azok összetétele;

iii.  halászati erőkifejtés (a halászati napok átlagos száma hajónként, horgok átlagos száma hajónként, a horogsoregységek átlagos száma hajónként, a horogsorok átlagos teljes hossza hajónként).

A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31. napjáig továbbítja az ICCAT titkárságának.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti információkat az adatok és információk benyújtására vonatkozó ICCAT-iránymutatásokban meghatározott formátumban kell benyújtani.

22. cikk

A kvótafelhasználásra vonatkozó adatok

(1)  Az 1224/2009/EK rendelet 34. cikkének sérelme nélkül minden tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, ha egy meghatározott halászeszköz tekintetében, a földközi-tengeri kardhalra megállapított kvótfelhasználás eléri a 80 %-ot.

(2)  Amikor a földközi-tengeri kardhal halmozott fogásai elérik a nemzeti kvóta 80 %-át, a fogási adatokat a lobogó szerinti tagállamok heti rendszerességgel küldik a Bizottságnak.

4. szakasz

Kirakodás és átrakás

23. cikk

Kijelölt kikötők

(1)  A földközi-tengeri kardhal fogásai – a járulékos fogásokat és a hobbihorgászat keretében kifogott kardhalak 30. cikk szerinti, jelölés nélküli minden egyedét is ideértve – csak kijelölt kikötőkben rakodhatók ki vagy rakhatók át.

(2)  Az 1224/2009/EK rendelet 43. cikkének (5) bekezdésével összhangban minden tagállam kijelöli azokat a kikötőket, amelyekben az (1) bekezdés szerint, a földközi-tengeri kardhal kirakodására és átrakására sor kerül.

(3)  Kijelölt kikötőik jegyzékét a tagállamok minden év február 15. napjáig eljuttatják a Bizottsághoz. A Bizottság ezeket az információkat minden év március 1. napjáig továbbítja ezt a jegyzéket az ICCAT titkárságának.

24. cikk

Előzetes értesítés

(1)  Az e rendelet 16. cikkében említett hajójegyzékben szereplő, legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokaira az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke alkalmazandó. Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkében említett előzetes értesítést meg kell küldeni a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam vagy SZEF illetékes hatóságának, valamint a lobogó szerinti tagállamnak, ha az eltér a kikötő szerinti tagállamtól.

(2)  A 16. cikkben említett hajójegyzékben szereplő, 12 méternél kisebb teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnoka a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább négy órával köteles bejelenteni a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam vagy SZEF illetékes hatóságának, valamint a lobogó szerinti tagállamnak – ha az eltér a kikötő szerinti tagállamtól – a következő információkat:

a)  az érkezés várható időpontja;

b)  a fedélzeten lévő földközi-tengeri kardhal becsült mennyisége; és

c)  a fogás szerinti földrajzi területre vonatkozó adatok.

(3)  Ha a halászterület kevesebb mint 4 órányi távolságra van a kikötőtől, a fedélzeten tárolt földközi-tengeri kardhal becsült mennyisége az érkezés előtt bármikor módosítható.

(4)  A kikötő szerinti tagállamok hatóságai kötelesek nyilvántartani minden, a folyó évre vonatkozó előzetes értesítést.

25. cikk

Átrakási műveletek

(1)  A fedélzetükön földközi-tengeri kardhalat szállító uniós hajók, vagy uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók számára a tengeren végzett átrakás minden körülmények között tilos.

(2)  Az (EU) 2017/2107 rendelet 51. cikkének, 52. cikke (2) és (3) bekezdésének, 54. és 57. cikkének sérelme nélkül a hajók csak a kijelölt kikötőkben rakhatnak át földközi-tengeri kardhalat.

5. szakasz

Helyszíni vizsgálatok

26. cikk

Éves vizsgálati tervek

(1)  A tagállamok minden év január 31. napjáig eljuttatják a Bizottsághoz éves vizsgálati tervüket. E vizsgálati terveket a következőkkel összhangban kell összeállítani:

a)  az (EU) 2018/1986 bizottsági végrehajtási határozatban(16) meghatározott vizsgálati tevékenységek céljai, prioritásai és eljárásai, valamint az ilyen tevékenységek referenciaértékei; és

b)  az 1224/2009/EK rendelet 46. cikke alapján létrehozott, a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési program.

(2)  A Bizottság összegyűjti a nemzeti vizsgálati terveket, majd belefoglalja azokat az uniós vizsgálati tervbe. A Bizottság az uniós vizsgálati tervet a 9. cikk szerinti éves halászati tervekkel együtt jóváhagyásra megküldi az ICCAT titkárságának.

27. cikk

Az ICCAT közös nemzetközi vizsgálati rendszere

(1)  A közös nemzetközi vizsgálati tevékenységeket a III. mellékletben meghatározott, a közös nemzetközi vizsgálatokra vonatkozó ICCAT-programmal (a továbbiakban: ICCAT-program) összhangban kell elvégezni.

(2)  Azok a tagállamok, amelyek halászhajói engedéllyel rendelkeznek a kardhal földközi-tengeri kifogására, ellenőröket jelölnek ki, és az ICCAT-program keretében vizsgálatokat folytatnak a tengeren. A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az ICCAT-program keretében uniós ellenőröket jelölhet ki.

(3)  Ha valamely tagállam az ICCAT egyezmény hatálya alá tartozó területen bármikor több mint 50, lobogója alatt közlekedő hajóval halászik földközi-tengeri kardhalra, az adott tagállam egészen addig, amíg a hajók ott tartózkodnak, tengeri ellenőrzés és vizsgálat céljából ellenőrhajót működtet a Földközi-tenger területén. Ezt a kötelezettséget akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a tagállamok az ellenőrhajó üzemeltetése céljából együttműködnek, vagy ha a Földközi-tengeren uniós ellenőrhajó folytat tevékenységet.

(4)  A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az Unió nevében összehangolja a felügyeleti és vizsgálati tevékenységeket. A Bizottság az érintett tagállamokkal együttműködve olyan közös vizsgálati programokat dolgozhat ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az Unió teljesítse az ICCAT-program keretében vállalt kötelezettségeit. Azok a tagállamok, amelyek halászhajói kardhalra halásznak a Földközi-tengeren, meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e közös vizsgálati programok végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok igénybevételének időszakai és földrajzi területei tekintetében.

(5)  A tagállamok minden év december 1. napjáig értesítik a Bizottságot azon ellenőrök és ellenőrhajók nevéről, akiket, illetve amelyeket a következő év során az ICCAT-programhoz kívánnak rendelni. Ezen információk felhasználásával a Bizottság a tagállamokkal együttműködve éves tervet dolgoz ki az Uniónak az ICCAT-programban való részvételére vonatkozóan, és azt minden év január 1. napjáig elküldi az ICCAT titkárságának.

28. cikk

Vizsgálatok jogsértés esetén

(1)  Ha egy tagállam lobogója alatt közlekedő valamely hajó megsértett egy, az e rendeletben foglalt rendelkezést, ez a tagállam biztosítja, hogy ennek a hajónak a fizikai vizsgálatára saját felügyelete alatt, saját kikötőiben kerül sor, amennyiben a hajó nem az emített tagállam valamelyik kikötőjében tartózkodik, akkor a fizikai vizsgálatot egy általa kijelölt személy végzi el.

4. FEJEZET

Hobbihorgászat

29. cikk

Gazdálkodási intézkedések

(1)  Nemzeti kvótáján belül a földközi-tengeri kardhal hobbihalászatát engedélyező minden tagállam hobbihorgászati kvótát állapít meg, és erről az éves halászati tervének 9. cikkkel összhangban történő benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot. Az említett rendelkezésnek biztosítania kell, hogy valamennyi elpusztult földközi-tengeri kardhal levonásra kerüljön a kvótából.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett tagállamok a földközi-tengeri kardhal hobbihorgászatában részt vevő, a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára biztosítják, hogy a 30. cikk (2) bekezdésében említett, engedéllyel rendelkező hajókra vonatkozó információk tartlamazzák ezeket a hajókat. Azon a hajók számára, amelyek nem szerepelnek az említett információk között, nem engedélyezik a földközi-tengeri kardhal halászatát.

(3)  

(4)  A hobbihorgászat keretében kifogott földközi-tengeri kardhalakat tilos értékesíteni vagy bármilyen más formában forgalmazni.

(5)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésétől eltérve, a hobbihorgászatban tilos hajónként naponta egynél több földközi-tengeri kardhalat kifogni, a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni. Az érintett tagállamok a lehető legnagyobb mértékben megteszik a szükséges intézkedéseket a hobbihorgászat keretében élve kifogott földközi-tengeri kardhalak visszaengedésének biztosítására és megkönnyítésére, és olyan, korlátozóbb intézkedéseket hozhatnak, amelyek elősegítik a földközi-tengeri kardhal nagyobb fokú védelmét.

30. cikk

Ellenőrzési intézkedések

(1)  Hobbihorgászat keretében csak horgászbotos hajók kaphatnak engedélyt a kardhal földközi-tengeri halászatára.

(2)  Az engedéllyel rendelkező hobbihorgászhajókról az ICCAT titkárságának a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban küldött információknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)  a hajó neve (a név hiányában az ország kezdőbetűi nélkül);

b)  a hajó korábbi neve, adott esetben;

c)  a hajó teljes hossza;

d)  a ▌hajótulajdonos(ok) és -üzemeltető(k) neve és címe.

(3)  Minden egyes, hobbihorgászat keretében kifogott, fedélzeten tartott és kirakodott földközi-tengeri kardhal fogási adatait, beleértve az élőtömeget és az alsó állkapocstól a farok tövéig mért hosszt, a 21. cikknek megfelelően kell feljegyezni és bejelenteni.

(4)  Földközi-tengeri kardhal csak egészben vagy kopoltyú nélkül és kizsigerelve rakodható ki vagy a 23. cikknek megfelelően kijelölt kikötőben vagy úgy, hogy az egyes példányokat jelöléssel kell ellátni. A manipulációbiztos jelöléseken egyedi országspecifikus számot kell feltüntetni.

(5)  A tagállamok e rendelet alkalmazásában jelölési programot hoznak létre, amelynek jellemzőit belefoglalják a 9. cikkben említett éves halászati tervekbe.

(6)  Minden egyes tagállam csak akkor engedélyezi jelölések használatát, ha a felhalmozott fogásmennyiség a számára kiosztott kvóta keretén belül van.

(7)  A tagállamok minden évben legalább két hónappal és 15 nappal az ICCAT éves ülése előtt jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a jelölési program végrehajtásáról. A Bizottság összeállítja a tagállamoktól származó információkat, és azokat legalább két hónappal az ICCAT éves ülése előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Éves jelentés

(1)  A tagállamok minden év szeptember 15. napjáig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendelet előző naptári évi végrehajtásáról, illetve szükség szerint bejelentenek bármilyen kiegészítő információt.

(2)  Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia a minimális állományvédelmi referenciaméreten aluli földközi-tengeri kardhalak járulékos fogásainak és visszadobott mennyiségének mérséklésére tett lépésekről, valamint bármilyen, e tárgyban folytatott releváns kutatásról.

(3)  A Bizottság összegyűjti az (1) és (2) bekezdés alapján kapott információkat, és azokat minden év október 15. napjáig továbbítja az ICCAT titkársága számára.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk szerinti éves jelentés formátumára vonatkozó részletes követelmények tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 36. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

32. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2025. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet szerinti helyreállítási terv működéséről.

33. cikk

Finanszírozás

Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(17) alkalmazásában a helyreállítási terv az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti többéves tervnek tekintendő.

34. cikk

Módosítási eljárás

(1)  Amennyiben az Unióra nézve kötelező erejűvé váló, az ICCAT helyreállítási tervet módosító vagy kiegészítő ICCAT-ajánlások uniós jogban történő végrehajtásához szükséges, és amennyiben az uniós jogot érintő módosítások nem lépnek túl az ICCAT-ajánlásokban foglaltakon, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak módosítása céljából:

a)  adatszolgáltatási határidők a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 16. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 17. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 21. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 27. cikk (5) bekezdésében és a 31. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint;

b)  a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalmi időszakok;

c)  a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális állományvédelmi referenciaméret;

d)  a 12. és 13. cikkben említett toleranciaszintek;

e)  a 14. cikk (1)–(4) bekezdése szerinti halászeszközök műszaki jellemzői;

f)  a kvóta kimerítésének a 22. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított százalékos aránya;

g)  a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 17. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében és a 30. cikk (2) bekezdésében ▌említett hajókra vonatkozó információk; és

h)  az I., a II. és a III. melléklet.

(2)  Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott módosításoknak szigorúan a kapcsolódó ICCAT-ajánlásokat érintő módosítások vagy kiigazítások uniós jogban való végrehajtására kell korlátozódniuk.

35. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 34. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [az e rendelet hatálybalépésének dátuma] -tól/től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 34. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 34. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

36. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikke által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

37. cikk

Az (EU) 2017/2107 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/2107 rendeletben a 20–26. cikket el kell hagyni.

38. cikk

Az 1967/2006/EK rendelet módosítása

Az 1967/2006/EK rendelet II. mellékletének 6. (2) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„2. Hajónként 2 500 horgot a kardhalat (Xiphias gladius) halászó hajók esetében, amennyiben osztályozást követően ez a faj az élősúlyban számított fogás legalább 70 %-át teszi ki.”

"

39. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt: ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A halászhajókat érintő tudományos megfigyelői programokra vonatkozó ICCAT-minimumkövetelmények

Általános rendelkezések

(1)  Ezek a halászhajókat érintő tudományos megfigyelői programokra vonatkozóan a 16-14. számú ICCAT-ajánlásban meghatározott minimumkövetelmények.

A megfigyelők képesítése

(2)  A Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottság (SCRS) által ajánlott képzések vagy szakmai képesítések sérelme nélkül a SZEF-ek biztosítják, hogy feladataik ellátásához a megfigyelők rendelkezzenek a következő minimális képesítéssel:

a)  az ICCAT szabályozása alá eső fajok és halászeszköz-konfigurációk azonosításához szükséges megfelelő ismeretek és tapasztalat;

b)  a program keretében összegyűjtendő információk pontos megfigyelésének és rögzítésének képessége;

c)  az alábbi 7. pontban meghatározott feladatok ellátásának képessége;

d)  biológiai minták gyűjtésére vonatkozó képesség; és

e)  alapszintű és megfelelő képzés a biztonság és a tengeri túlélés területén.

(3)  Ezenkívül a nemzeti megfigyelői programjuk integritása érdekében a SZEF-ek biztosítják, hogy a megfigyelők:

a)  ne legyenek tagjai a megfigyelt halászhajó személyzetének;

b)  ne legyenek alkalmazottai a megfigyelt halászhajó tulajdonosának vagy haszonélvezőjének; és

c)  aktuálisan ne rendelkezzenek pénzügyi vagy más érdekeltségekkel a megfigyelés tárgyát képező halászatban.

Megfigyelői jelenlét

(4)  Hazai megfigyelői programjai tekintetében minden SZEF biztosítja a következőket:

a)  a halászati erőkifejtés vonatkozásában legalább 5 %-os megfigyelői jelenlét valamennyi nyílt vízi horogsoros halászatban, valamint – az ICCAT glosszáriumában szereplő meghatározások szerint – a csalival halászó hajókkal és csapdákkal folytatott halászatban, valamint a kopoltyúhálós és a vonóhálós halászatban. A megfigyelői jelenlét százalékos arányát az alábbiak szerint kell mérni:

i.  a nyílt vízi horogsoros halászat esetében halászati napok, a halászeszközök vagy az utak számában;

ii.  a csalival halászó hajókkal és csapdákkal folytatott halászat esetében halászati napokban;

iii.  a kopoltyúhálós halászat esetében halászattal töltött órákban vagy halászati napokban; és

iv.  a vonóhálós halászat esetében a hálóbehúzások számában vagy halászati napokban;

b)  az a) pont ellenére, amennyiben a 15 méter teljes hosszúságú esetében olyan rendkívüli biztonsági aggály áll fenn, amely kizárja a fedélzeti megfigyelő jelenlétét, a SZEF-ek alkalmazhatnak alternatív tudományos nyomonkövetési megközelítést, amely az ICCAT 16-14. számú ajánlásban meghatározottal egyenértékű adatok gyűjtésére irányul az összehasonlítható megfigyelői jelenlét biztosítása érdekében. Ilyen esetekben az alternatív megközelítéssel élni nem kívánó SZEF-nek a megközelítés részleteit értékelés céljából be kell mutatnia az SCRS-nek. Az SCRS szaktanácsadást biztosít az ICCAT számára az ICCAT 16-14. számú ajánlásban meghatározott adatgyűjtési kötelezettségek végrehajtására vonatkozó alternatív megközelítés megfelelőségéről. Végrehajtásuk előtt az e rendelkezésnek megfelelően kidolgozott alternatív megközelítéseket az ICCAT-nak jóvá kell hagynia az éves ülésen;

c)  az ICCAT 16-14. számú ajánlásban előírt kielégítő és megfelelő adatok összegyűjtése érdekében a flotta működésének, illetve a SZEF-ek hazai megfigyelői programjai vonatkozásában megállapított további követelményeknek a reprezentatív időbeli és térbeli lefedettsége, figyelembe véve a flották és a halászat jellemzőit;

d)  a halászati művelet releváns szempontjaira – többek között a fogásokra – kiterjedő adatgyűjtés a 7. pontban részletezettek szerint.

(5)  A SZEF-ek kétoldalú megállapodásokat köthetnek, amelyek értelmében egy SZEF hazai megfigyelőket rendel ki valamely másik SZEF lobogója alatt közlekedő hajókra, feltéve, hogy teljesül az ICCAT 16-14. számú ajánlás valamennyi rendelkezése.

(6)  A SZEF-ek törekednek arra, hogy a megfigyelőket megbízatásaik során mindig más és más hajókra rendeljék ki.

A megfigyelő feladatai

(7)  A SZEF-ek többek között előírják, hogy a megfigyelők:

a)  rögzítsék és jelentsék a megfigyelt hajó halászati tevékenységével kapcsolatos információkat, amelyeknek magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

i.  adatgyűjtés, amely kiterjed a célfajok összes fogásának, a visszadobott halmennyiségnek és a járulékos fogásoknak a számszerűsítésére (beleértve a cápákat, a tengeri teknősöket, a tengeri emlősöket és a tengeri madarakat), a méret szerinti összetétel becslésére vagy mérésére (a lehetőségekhez mérten), a kezelés módjára (azaz a fedélzeten tartott, az elpusztult állapotban visszadobott és az élve visszaengedett egyedekre) vonatkozó adatokra, valamint az élettörténet-tanulmányok készítéséhez szükséges biológiai minták gyűjtésére (például ivarmirigyekre, otolitokra, tövisnyúlványokra, pikkelyekre) vonatkozó adatok;

ii.  minden talált jelölés összegyűjtése és bejelentése;

iii.  a halászati műveletre vonatkozó információk, beleértve az alábbiakat:

–  a fogás helyszíne a földrajzi hosszúság és szélesség megjelölésével,

–  a halászati erőkifejtésre vonatkozó információk (pl. a halászeszközök száma, horgok száma stb.),

–  az egyes halászati műveletek dátuma, beleértve adott esetben a halászati tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját,

–  halcsoportosulást előidéző tárgyak, többek között halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) használata, és

–  a visszaengedett állategyedek általános állapota a túlélési rátákhoz viszonyítva (azaz elpusztult/élő, sebesült stb.);

b)  figyeljék meg és rögzítsék a járulékos fogásokat mérséklő intézkedések alkalmazását és más releváns információkat;

c)  amennyire lehetséges, figyeljék meg és jelentsék be a környezeti feltételeket (pl. a tenger állapota, éghajlati és hidrológiai paraméterek stb.);

d)  a trópusi tonhalra vonatkozó többéves állományvédelmi és -gazdálkodási program keretében elfogadott ICCAT megfigyelői programmal összhangban figyeljék meg a FAD-okat és tegyenek róluk jelentést; és

e)  hajtsanak végre minden egyéb, az SCRS által javasolt és az ICCAT által elfogadott tudományos feladatot.

A megfigyelő kötelezettségei

(8)  A SZEF-ek biztosítják, hogy a megfigyelő:

a)  ne nyúljon hozzá a hajó elektronikus berendezéseihez;

b)  ismerje a hajó fedélzetén érvényes vészhelyzeti eljárásokat, beleértve a mentőtutajok, tűzoltó készülékek és elsősegélycsomagok helyét;

c)  szükség szerint kommunikáljon a hajóparancsnokkal a megfigyelőkkel összefüggő releváns kérdésekről és a megfigyelői feladatokról;

d)  ne akadályozza a hajó halászati tevékenységét és rendes működését, és azokba ne avatkozzon be;

e)  vegyen részt a megfigyelői program végrehajtásáért felelős tudományos intézet vagy hazai hatóság megfelelő képviselőivel folytatott tájékoztató megbeszélése(ke)n.

A hajóparancsnok kötelezettségei

(9)  A SZEF-ek gondoskodnak arról, hogy a megfigyelő kirendelésének helye szerinti hajó parancsnoka:

a)  megfelelő hozzáférést biztosítson a hajóhoz és a hajón végzett műveletekhez;

b)  tegye lehetővé a megfigyelő számára, hogy feladatait hatékonyan lássa el, többek között az alábbiak révén:

i.  megfelelő hozzáférést biztosít a hajó halászeszközeihez, dokumentumaihoz (beleértve az elektronikus és papíralapú hajónaplót) és a fogásokhoz;

ii.  bármikor kommunikál a tudományos intézet vagy a hazai hatóság megfelelő képviselőivel;

iii.  megfelelő hozzáférést biztosít az elektronikai és egyéb, halászattal összefüggő berendezésekhez, beleértve egyebek mellett a következőket:

–  műholdas navigációs berendezés;

–  elektronikus kommunikációs eszközök;

iv.  biztosítja, hogy a megfigyelt hajó fedélzetén senki se manipulálja a megfigyelők eszközeit vagy dokumentumait, illetve senki se semmisítse meg azokat; senki se akadályozza vagy zavarja a megfigyelő munkáját, illetve senki ne lépjen fel oly módon, amely szükségtelenül megakadályozza a megfigyelőt feladatainak ellátásában; senki se félemlítse meg vagy zaklassa bármilyen módon a megfigyelőt, illetve senki okozzon neki bármilyen testi sérülést; vagy senki se vesztegesse meg vagy kísérelje megvesztegetni a megfigyelőt;

c)  a megfigyelőknek a tisztekkel azonos szállást biztosítson, beleértve az elhelyezést, élelmezést és megfelelő szaniterhelyiségek biztosítását;

d)  a megfigyelőknek megfelelő helyet biztosítson a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében munkájuk elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására.

A SZEF-ek feladatai

(10)  Minden SZEF:

a)  előírja hajói számára, hogy az ICCAT szabályozása alá eső fajok halászatakor az ICCAT 16-14. számú ajánlás rendelkezéseivel összhangban tudományos megfigyelő tartózkodjon fedélzetén;

b)  gondoskodik a megfigyelők biztonságáról;

c)  amennyiben lehetséges és helyénvaló, ösztönzi tudományos intézetét vagy hazai hatóságait, hogy a megfigyelői jelentések és megfigyelői adatok cseréje céljából megállapodásokat kössenek más SZEF-ek tudományos intézeteivel vagy nemzeti hatóságaival;

d)  az ICCAT és az SCRS általi felhasználásra szánt éves jelentésében konkrét információkkal szolgál az ICCAT 16-14. számú ajánlás végrehajtásáról, amely tartalmazza a következőket:

i.  a tudományos megfigyelői programjaik szerkezetére és kialakítására vonatkozó részletek, többek között:

–  a megfigyelői jelenlét célszintje halászat és halászeszközök szerinti bontásban, valamint a mérési módszer részletei,

–  az összegyűjtendő adatok,

–  az érvényben lévő egyed- és mintakezelési protokollok,

–  az arra vonatkozó információk, hogy miként történik a hajók kiválasztása a SZEF által a megfigyelői jelenlét tekintetében kitűzött célszint eléréséhez,

–  a megfigyelők képzési követelményei, és

–  a megfigyelők képesítési követelményei;

ii.  a megfigyelt hajók száma, a halászat és a halászeszköz típusa szerinti lefedettség; és

iii.  a lefedettségi szintek számítására vonatkozó részletek;

e)  a 10.d) i. pontban előírt információk eredeti benyújtása után éves jelentéseiben beszámol a megfigyelői programok szerkezetét vagy tervezését érintő változásokról, amennyiben ilyen változások bekövetkeznek. A 10.d) ii. pontban előírt információkat a SZEF-ek a továbbiakban is minden évben benyújtják az ICCAT-nak;

f)  az SCRS által kialakított, kijelölt elektronikus formátumok segítségével – az egyéb adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó eljárásokkal összhangban és a hazai titoktartási követelményeknek megfelelően – az ICCAT-bizottság általi felhasználás céljából minden évben bejelenti az SCRS-nek a hazai megfigyelői programok keretében gyűjtött információkat, különösen az állományértékelési és az egyéb tudományos célú információkat;

g)  biztosítja, hogy a 7. pontban említett feladataik ellátása során a megfigyelők megbízható adatgyűjtési protokollokat alkalmazzanak, beleértve – amennyiben szükséges és helyénvaló – a fényképek készítését is.

Az ügyvezető titkár feladatai

(11)  Az ügyvezető titkár megkönnyíti, hogy az SCRS és az ICCAT hozzájusson az ICCAT 16-14. számú ajánlás alapján benyújtott releváns adatokhoz és információkhoz.

Az SCRS feladatai

(12)  Az SCRS feladatai:

a)  amennyiben szükséges és helyénvaló, kézikönyv kidolgozása a megfigyelők számára, amelyet hazai megfigyelői programjaikban a SZEF-ek önkéntes alapon használhatnak, és amely magában foglalja az adatgyűjtési formanyomtatványokat és a szabványosított adatgyűjtési eljárásokat; a kézikönyv kidolgozásakor figyelembe veszi a más forrásokból – többek között a SZEF-ektől, regionális és szubregionális szervektől és egyéb szervezetektől – származó megfigyelői kézikönyveket és kapcsolódó anyagokat;

b)  specifikus halászati iránymutatások kidolgozása az elektronikus monitoringrendszerekre vonatkozóan;

c)  az ICCAT-nak az ICCAT 16-14. számú ajánlás alapján összegyűjtött és bejelentett tudományos adatok és információk, valamint bármely, az ezekhez kapcsolódó megállapítás összefoglalása;

d)  amennyiben szükséges és helyénvaló, ajánlások megfogalmazásaarra vonatkozóan, hogy az ICCAT adatigényeinek kielégítése érdekében miként javítható a tudományos megfigyelői programok hatékonysága, beleértve az ICCAT 16-14. számú ajánlás esetleges felülvizsgálatára vagy a minimumkövetelmények és -protokollok SZEF-ek általi végrehajtására vonatkozó ajánlásokat is.

Elektronikus monitoringrendszer

(13)  Amennyiben az SCRS megállapítása szerint egy adott halászatban hatékonynak bizonyulnak, a halászhajók fedélzetére elektronikus montoringrendszerek telepíthetők azzal a céllal, hogy kiegészítsék vagy – az SCRS szakvéleményének és az ICCAT határozatának függvényében – felváltsák a fedélzeten tartózkodó emberi megfigyelők munkáját.

(14)  A SZEF-eknek figyelembe kell venniük minden olyan érvényes iránymutatást, amelyet az SCRS az elektronikus monitoringrendszerek használatával kapcsolatban jóváhagyott.

(15)  A SZEF-ek ösztönzést kapnak arra, hogy beszámoljanak az SCRS-nek azon tapasztalataikról, amelyeket az elektronikus monitoringrendszereknek az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során az emberi megfigyelői programok kiegészítése céljából történő használatával kapcsolatban szereztek. Azok a SZEF-ek, amelyek még nem vezettek be ilyen rendszereket, bátorítást kapnak arra, hogy vizsgálják meg a szóban forgó rendszerek használatának lehetőségét, és megállapításaikról számoljanak be az SCRS-nek.

II. MELLÉKLET

A halászati naplókra vonatkozó követelmények

A halászati naplóra vonatkozó minimumkövetelmények:

(1)  A napló oldalait számozni kell.

(2)  A naplót minden nap (éjfélig) vagy minden kikötőbe érkezés előtt ki kell tölteni.

(3)  A naplót tengeren végzett ellenőrző vizsgálat során ki kell tölteni.

(4)  Az egyes oldalak egy másolatának a naplóban kell maradnia.

(5)  A naplót egy műveleti évnek megfelelő időtartamig a fedélzeten kell tartani.

A halászati napló tartalmára vonatkozó minimumkövetelmények:

(1)  A parancsnok neve és címe.

(2)  A kihajózások napja és az indulási kikötő, az érkezések napja és az érkezési kikötő.

(3)  A hajó neve, lajstromozási száma, ICCAT-száma, nemzetközi rádióhívójele és (adott esetben) IMO-száma.

(4)  Halászeszközök:

a)  FAO-típuskód;

b)  méret (pl. hossz, szembőség, horgok száma).

(5)  A halászati út minden napján (legalább) egy sor bejegyzés a tengeren végzett műveletekről, a következők feltüntetésével:

a)  tevékenység (pl. halászat, hajózás);

b)  földrajzi helymeghatározás: pontos napi helymeghatározás (fokban és percben), minden egyes halászati művelet során, vagy délben, ha az adott napon nem folytattak halászati tevékenységet;

c)  a fogások feljegyzése, megadva többek között az alábbiakat:

i.  FAO-kód;

ii.  élőtömeg kg-ban naponta;

iii.  egyedek száma naponta.

(6)  A parancsnok aláírása.

(7)  Tömegmérési módszerek: becslés, mérlegelés a fedélzeten.

(8)  A naplót a halak élőtömege szerint kell vezetni, és fel kell tüntetni az értékeléskor használt átváltási együtthatókat.

A halászati naplókba kirakodás vagy átrakás esetén bejegyzendő alapvető információk:

(1)  A kirakodás vagy átrakás napja és a kikötő.

(2)  Termékek:

a)  faj és kiszerelés FAO-kódonként;

b)  a halegyedek vagy ládák száma és kg-ban megadott mennyisége.

(3)  A hajóparancsnok vagy a hajózási ügynök aláírása;

(4)  Átrakás esetén: a fogadó hajó neve, lobogója és ICCAT-száma.

III. MELLÉKLET

Az ICCAT közös nemzetközi vizsgálati rendszere

Az egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése alapján az ICCAT a nemzeti joghatóságon kívül eső vizek nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó ajánlásában a következő rendelkezések elfogadására tesz javaslatot az egyezmény és az egyezmény alapján elfogadott hatályos intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében:

I.  Súlyos jogsértések

(1)  E szabályzat alkalmazásában súlyos jogsértésnek minősül az ICCAT által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekben szereplő rendelkezések következő módokon történő megsértése:

a)  a lobogó szerinti szerződő fél által kiállított jogosítvány, felhatalmazás vagy engedély nélkül folytatott halászat;

b)  a fogási és a fogásokkal összefüggő egyéb adatoknak az ICCAT által rögzített jelentéstételi előírásoknak meg nem felelő nyilvántartása, vagy az ilyen fogási vagy a fogásokkal összefüggő egyéb adatoknak a valóságtól lényegesen eltérő rögzítése a jelentésben;

c)  halászat tilalmi övezetben;

d)  halászat tilalmi időszakban;

e)  az ICCAT alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek megsértésével egyes fajok szándékos kifogása vagy fedélzeten tartása;

f)  az ICCAT szabályai értelmében hatályban lévő fogási korlátok vagy kvóták nagymértékű megsértése;

g)  tiltott halászeszközök használata;

h)  halászhajó jelöléseinek, azonosításának vagy lajstromozásának meghamisítása vagy szándékos elrejtése;

i)  egy jogsértés vizsgálatához tartozó bizonyíték elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése;

j)  olyan többszöri jogsértések, amelyek összességükben az ICCAT hatályban lévő intézkedései súlyos figyelmen kívül hagyásának minősülnek;

k)  engedéllyel rendelkező ellenőr vagy megfigyelő ellen elkövetett testi sértés, neki való ellenszegülés, az ellenőr vagy megfigyelő megfélemlítése, szexuális zaklatása, feladatai ellátásának zavarása vagy szükségtelen akadályozása és késleltetése;

l)  a VMS-be történő szándékos beavatkozás vagy a rendszer üzemen kívül helyezése;

m)  az ICCAT által meghatározandó egyéb jogsértések, amint ezeket felveszik a jegyzékbe és e szabályzat átdolgozott változatában közzéteszik;

n)  beavatkozás a műholdas megfigyelési rendszerbe vagy egy hajó VMS nélküli üzemeltetése;

o)  tengeren végzett átrakási művelet.

(2)  Ha egy halászhajó fedélzetén annak vizsgálata során az engedéllyel rendelkező ellenőrök az 1. pontban szereplő meghatározás alapján súlyos jogsértésnek minősülő tevékenységet vagy körülményt tapasztalnak, az ellenőrhajó lobogója szerinti állam hatóságai közvetlenül, valamint az ICCAT titkárságán keresztül is haladéktalanul kötelesek értesíteni a halászhajó lobogója szerinti államot. Ilyen helyzetekben az ellenőrnek a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesítenie kell, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

(3)  Az ICCAT-ellenőröknek a halászhajó naplójában rögzíteniük kell az elvégzett vizsgálatokat és (adott esetben) bármely feltárt jogsértést.

(4)  A lobogó szerinti szerződő fél gondoskodik arról, hogy a 2. pontban említett ellenőrzést követően az érintett, halászati tevékenységben részt vevő hajó hagyjon fel minden halászati tevékenységgel. A lobogó szerinti szerződő fél a halászhajót kötelezi, hogy 72 órán belül induljon el az általa kijelölt kikötőbe, ahol vizsgálatot kell indítani.

(5)  Amennyiben egy vizsgálat során súlyos jogsértésnek minősülő tevékenységre vagy körülményre derül fény, a hajót az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen feltételezhetően jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytató hajók listájának összeállításáról szóló 09-10. számú ajánlást tovább módosító 11-18. számú ICCAT-ajánlásbanismertetett eljárások alapján felülvizsgálatnak kell alávetni, figyelembe véve bármilyen válaszintézkedést vagy más utólagos lépéseket.

II.  A vizsgálatok lefolytatása

(6)  A vizsgálatokat a szerződő kormányok által kijelölt ellenőrök hajtják végre. A felhatalmazott kormányzati ügynökségek és az e feladat elvégzésére a nemzeti kormányok által kijelölt egyes ellenőrök nevét el kell küldeni az ICCAT-bizottságnak.

(7)  A nemzetközi fedélzeti ellenőrző vizsgálati feladatokat e mellékletnek megfelelően ellátó ellenőrhajóknak az ICCAT-bizottság által jóváhagyott és az ICCAT titkársága által kibocsátott egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt kell hajózniuk. Az így használt hajók nevét a vizsgálatok megkezdése előtt a lehető leghamarabb közölni kell az ICCAT titkárságával. Az ICCAT titkárságának a kijelölt ellenőrhajókkal kapcsolatos információkat minden SZEF számára hozzáférhetővé kell tennie, többek között úgy, hogy azokat közzéteszi jelszóval védett weboldalán.

(8)  Az ellenőrök kötelesek megfelelő, a lobogó szerinti állam hatóságai által kiállított személyazonosító okmányt maguknál tartani, amely a 21. pont szerinti minta alapján készül.

(9)  A 16. pont alapján elfogadott rendelkezésekre is figyelemmel, az ICCAT egyezmény hatálya alá tartozó területen a nemzeti joghatóságon kívül eső vizeken tonhalra vagy makrahalalkatúakra halászó, valamely szerződő fél lobogója alatt közlekedő halászhajónak meg kell állnia, ha egy ellenőrt szállító, a 7. pontban leírt ICCAT-jelzőlobogó alatt közlekedő ellenőrhajóról a nemzetközi jelkódex szerint erre utasítást kap, kivéve, ha a hajó éppen halászati műveletet folytat, amely esetben a hajónak közvetlenül a halászati művelet befejezése után kell megállnia. A halászhajó parancsnoka a10. pont szerinti ellenőrcsoportnak köteles engedélyt adni a fedélzetre szállásra, valamint e célra hajólétrát biztosítani. A parancsnoknak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrcsoport megvizsgálhassa a berendezéseket, a fogásokat vagy a halászeszközöket, valamint minden olyan okmányt, amelyet valamely ellenőr szükségesnek tart annak igazolására, hogy a halászhajó eleget tesz a hatályos ICCATajánlásokban az érintett hajó lobogó szerinti állama tekintetében meghatározott követelményeknek. Ezenkívül az ellenőrok feltehetnek bármilyen olyan kérdést, amelyet szükségesnek tartanak.

(10)  Az ellenőrcsoport létszámát az ellenőrhajó parancsnoki szerepet betöltő tisztje határozza meg a lényeges körülmények figyelembevételével. Az ellenőrcsoportot az e mellékletben meghatározott feladatok biztonságos körülmények között történő ellátásához szükséges legkisebb létszámúra kell szabni.

(11)  A halászhajóra szálláskor az ellenőrök kötelesek bemutatni a 8. pontban ismertetett személyazonosító okmányt. Az ellenőröknek be kell tartaniuk a vizsgálat tárgyát képező halászhajó és legénysége biztonságára vonatkozó általánosan elfogadott nemzetközi rendelkezéseket, eljárásokat és gyakorlatokat, valamint úgy kell eljárniuk, hogy a halászati tevékenységeket vagy a termékek raktérben való elhelyezését a lehető legkisebb mértékben hátráltassák és – amennyire lehetséges – elkerüljenek minden olyan tevékenységet, amely káros hatással lenne a fedélzeten lévő fogás minőségére. Az ellenőröknek azon tények vizsgálatára kell szorítkozniuk, amelyek az ICCAT-bizottságnak az érintett halászhajó lobogó szerinti államára vonatkozóan érvényes ajánlásaiban megállapított követelmények teljesítésének igazolásához szükségesek. A vizsgálat során az ellenőrök a halászhajó parancsnokától bármilyen segítséget kérhetnek. A vizsgálatról jelentést kell készíteniük az ICCAT-bizottság által jóváhagyott formában. Az ellenőrök a halászhajó parancsnokának jelenlétében kötelesek aláírni a jelentést, aki a jelentéssel kapcsolatban általa megfelelőnek vélt észrevételeket tehet, illetve ilyen észrevételekkel egészíttetheti ki a jelentést, és ezen észrevételeit köteles aláírni.

(12)  A jelentésről másolatot kap a halászhajó parancsnoka és az ellenőrcsoportot küldő kormány, amely utóbbi továbbítja azt az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező halászhajó lobogó szerinti államának megfelelő hatóságai és az ICCAT-bizottság számára. Ha az ICCAT-ajánlások bárminemű megsértését állapítja meg, az ellenőr lehetőség szerint a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesíti, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

(13)  Az ellenőrök által adott utasítások teljesítésének megtagadását vagy elmulasztását a vizsgálat tárgyát képező halászhajó lobogó szerinti állama ugyanúgy szankcionálja, mint a saját ellenőrei által adott utasítások teljesítésének megtagadását vagy elmulasztását.

(14)  Az e rendelkezésekből adódó feladataikat az ellenőrök az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kötelesek ellátni, de továbbra is nemzeti hatóságaik operatív ellenőrzése alatt maradnak, és nekik tartoznak felelősséggel.

(15)  A külföldi ellenőrök által az e rendelkezések szerint végzett dokumentumalapú vizsgálatok alapján készített vizsgálati jelentéseket és a 94-09. számú ICCAT ajánlás szerinti észlelési adatlapokat, illetve az említett dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapításokat a szerződő kormányok a saját ellenőreik által készített jelentésekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően veszik figyelembe és kezelik. E pont rendelkezései nem rónak a szerződő kormányokra olyan kötelezettséget, hogy a külföldi ellenőr által készített jelentésnek nagyobb bizonyító erőt tulajdonítsanak, mint amellyel az az adott ellenőr saját országában rendelkezne. A szerződő kormányoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy előmozdítsák az e rendelkezések keretében tevékenységet végző ellenőrök jelentéseivel kapcsolatos bírósági és egyéb jogi eljárásokat.

(16)  

a)  A szerződő kormányoknak minden év január 1. napjáig tájékoztatniuk kell az ICCAT-bizottságot az 16-5 számú ICCAT ajánlás keretében a folyó naptári évben végzendő vizsgálati tevékenységükkel kapcsolatos előzetes terveikről, és az ICCAT-bizottság javaslatokat tehet a szerződő kormányoknak az e területet érintő nemzeti tevékenységek összehangolására, beleértve az ellenőrök és az ellenőröket szállító ellenőrhajók számának megállapítását is.

b)  A 16-5 számú ICCAT ajánlásban meghatározott rendelkezéseket és a részvételi terveket a szerződő kormányoknak egymás között alkalmazniuk kell, hacsak nincs közöttük erre vonatkozóan más megállapodás, továbbá az ICCAT-bizottságot minden ilyen jellegű megállapodásról értesíteni kell. Feltéve azonban, hogy bármely két szerződő kormány közül az egyik ilyen értelmű értesítést küld az ICCAT-bizottságnak, a vizsgálati rendszer végrehajtását – az említett megállapodás megkötéséig – fel kell függeszteni.

(17)  

a)  a halászeszközt az azon alterületre vonatkozó hatályos szabályok szerint kell megvizsgálni, ahol a vizsgálatot végzik. Az ellenőrök a vizsgálati jelentésben kötelesek megjelölni a vizsgálat végzésének helye szerinti alterületet, valamint ismertetni az esetlegesen feltárt jogsértéseket.

b)  az ellenőrök jogosultak megvizsgálni minden használatban lévő vagy a fedélzeten található halászeszközt.

(18)  Az ellenőröknek az ICCAT-bizottság által jóváhagyott azonosító jelzéssel kell ellátniuk azokat a vizsgálat tárgyát képező halászeszközöket, amelyek a jelek szerint nem felelnek meg az érintett halászhajó lobogó szerinti államára vonatkozóan érvényes ICCAT ajánlásoknak, és erről a vizsgálati jelentésben is be kell számolniuk.

(19)  Az ellenőrök fényképeket készíthetnek a halászeszközökről, a berendezésekről, a dokumentumokról, illetve bármely más, általuk szükségesnek tartott tárgyról oly módon, hogy a fényképen látszódjanak a tárgy azon részei, amelyek véleményük szerint nem felelnek meg a hatályos szabályozásnak; ilyen esetben a lefényképezett tárgyakat fel kell sorolni a jelentésben, és a fényképek másolatát csatolni kell a jelentésnek a lobogó szerinti állam számára küldött példányához.

(20)  Az ICCAT-ajánlásoknak való megfelelés megállapításához az ellenőrök szükség szerint a fedélzeten lévő összes fogást vizsgálatnak vethetik alá.

(21)  Az ellenőrök azonosítására szolgáló, kártyaformátumú okmány mintája:

méretek: a szélesség 10,4 cm, a magasság 7 cm.

20190404-P8_TA-PROV(2019)0353_HU-p0000002.png

(1) HL C 440., 2018.12.6., 174. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(4) A Bizottság 2015/98/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. november 18.) az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményből és az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményből adódó, az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti uniós nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról (HL L 16., 2015.1.23., 23. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1. o.).
(6) A Tanács 1239/98/EK rendelete (1998. június 8.) a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről szóló 894/97/EK rendelet módosításáról (HL L 171., 1998.6.17., 1. o.).
(7) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(8) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).
(9) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).
(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(12). Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(13) Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).
(15) A Bizottság (EU) 2017/218 végrehajtási rendelete (2017. február 6.) az uniós halászflotta-nyilvántartásról (HL L 34., 2017.2.9., 9. o.).
(16)A Bizottság (EU) 2018/1986 végrehajtási határozata (2018. december 13.) bizonyos halászati tevékenységek tekintetében egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok létrehozásáról, valamint a 2012/807/EU, a 2013/328/EU, a 2013/305/EU és a 2014/156/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2018.12.14., 29. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2019. április 8.Jogi nyilatkozat