Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/0358(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0295/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0295/2018

Viták :

PV 15/04/2019 - 20
CRE 15/04/2019 - 20

Szavazatok :

PV 16/04/2019 - 8.19
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0377

Elfogadott szövegek
PDF 441kWORD 149k
2019. április 16., Kedd - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A befektetési vállalkozások prudenciális felügyelete (irányelv) ***I
P8_TA-PROV(2019)0377A8-0295/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2013/36/EU irányelv és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0791 – C8-0452/2017 – 2017/0358(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0791),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0452/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0295/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 378., 2018.10.19., 5. o.
(2) HL C 262., 2018.7.25., 35. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2013/36/EU irányelv és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel(1)
P8_TC1-COD(2017)0358

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(2),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A hathatós prudenciális felügyelet szerves részét képezi azon szabályozási feltételeknek, amelyek mellett a pénzügyi vállalkozások szolgáltatásokat nyújthatnak az Unióban. A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek prudenciális kezelése és felügyelete a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) és az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) hatálya alá tartozik, míg engedélyezésüket és a rájuk vonatkozó egyéb szervezeti és magatartási előírásokat a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) határozza meg.

(2)  Az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti, hatályos prudenciális szabályozás alapját főként a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által a nagy bankcsoportok vonatkozásában megállapított nemzetközi szabályozási standardok egymást követő kiadásai jelentik, ezért e szabályozás a befektetési vállalkozások nagy része esetében csak részben kezeli a szerteágazó tevékenységekhez kapcsolódó sajátos kockázatokat. Ezeket a befektetési vállalkozásokkal kapcsolatos sajátos veszélyeket és kockázatokat tehát alaposabban kell kezelni olyan hatékony, megfelelő és arányos uniós szintű prudenciális szabályok révén, amelyek elősegítik az egyenlő versenyfeltételek megteremtését az egész Unióban és garantálják a hatékony prudenciális felügyeletet, egyúttal féken tartva a megfelelési költségeket, és amelyek elegendő tőkét biztosítanak a befektetési vállalkozások kockázatainak fedezésére.

(3)  A megbízható prudenciális felügyeletnek biztosítania kell, hogy a befektetési vállalkozásokat szabályosan és az ügyfeleik érdekeinek figyelembevételével irányítsák. Figyelembe kell venni, hogy a befektetési vállalkozások és ügyfeleik esetlegesen túlzott kockázatokat vállalhatnak, valamint azt, hogy a befektetési vállalkozások által vállalt, illetve az általuk jelentett kockázatok különböző mértékűek. A prudenciális felügyelet során ugyanilyen mértékben kell törekedni a befektetési vállalkozásokat sújtó aránytalan adminisztratív terhek elkerülésére. E prudenciális felügyeletnek ugyanakkor lehetővé kell tennie a megfelelő egyensúly megteremtését a befektetési vállalkozások biztonságos és megbízható működése, valamint az üzleti tevékenységük életképességét esetleg veszélyeztető túlzott költségek elkerülése között.

(4)  Az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv alkotta keretből következő számos követelmény célja a hitelintézeteket érintő közös kockázatok kezelése. Ennek megfelelően a jelenlegi követelményeket főként azzal a céllal alakították ki, hogy megőrizzék a hitelintézetek hitelezési kapacitását a gazdasági ciklusokon át, valamint hogy megvédjék a betéteseket és az adófizetőket az esetleges csődtől, nem pedig azzal a céllal, hogy kezeljék a befektetési vállalkozások összes eltérő kockázati profilját. A befektetési vállalkozások nem rendelkeznek jelentős méretű lakossági és vállalati hitelportfóliókkal, valamint nem gyűjtenek betéteket. Annak valószínűsége, hogy csődjük hátrányos hatást gyakorol az átfogó pénzügyi stabilitásra, alacsonyabb, mint a hitelintézetek esetében, de mégis kockázatot jelentenek, amelynek kezeléséhez stabil keretrendszerre van szükség. A legtöbb befektetési vállalkozás által viselt, illetve előidézett kockázatok tehát lényegesen eltérnek a hitelintézetek által viselt, illetve okozott kockázatoktól, ezért e különbségnek egyértelműen tükröződnie kell az Unió prudenciális keretében is.

(5)  A jelenlegi keret különböző tagállamokban való eltérő alkalmazása veszélyezteti a befektetési vállalkozások egyenlő versenyfeltételeit az Unión belül, akadályozva a befektetők hozzáférését az új lehetőségekhez és kockázataik kezelésének hatékonyabb módszereihez. A különbségek abból adódnak, hogy rendkívül összetett feladatot jelent a keretet a különböző befektetési vállalkozásokra az általuk nyújtott szolgáltatások alapján alkalmazni, így egyes nemzeti hatóságok a nemzeti jogban vagy a gyakorlatban kiigazítják vagy észszerűsítik ezt az alkalmazást. Mivel a jelenlegi prudenciális keret nem kezeli a befektetési vállalkozások egyes típusait érintő, illetve általuk jelentett összes kockázatot, egyes tagállamokban bizonyos befektetési vállalkozásokra jelentős többlettőke-követelményeket alkalmaznak. Az e kockázatokat kezelő egységes rendelkezéseket kell kialakítani a befektetési vállalkozások harmonizált prudenciális felügyeletének biztosítása érdekében az egész Unióban.

(6)  Különös prudenciális szabályozásra van tehát szükség azon befektetési vállalkozások tekintetében, amelyek a méretük vagy a más pénzügyi vagy gazdasági szereplőkkel való összekapcsoltságuk alapján nem minősülnek rendszerszinten jelentősnek. A rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra ugyanakkor továbbra is a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alapján fennálló jelenlegi prudenciális keretnek kell vonatkoznia. E befektetési vállalkozások a befektetési vállalkozások olyan részhalmazát képezik, amelyekre jelenleg is a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alkotta keret alkalmazandó, és amelyekre nem vonatkoznak annak fő követelményei alóli célzott mentességek. A legnagyobb és leginkább összekapcsolt befektetési vállalkozások a jelentős hitelintézetekéhez hasonló üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek. „Bankszerű” szolgáltatásokat nyújtanak, és jelentős léptékben vállalnak kockázatokat. Ezenfelül a rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások elég nagyok ahhoz, illetve olyan üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek, hogy a nagy hitelintézetekhez hasonló veszélyt jelentsenek a pénzügyi piacok stabil és szabályszerű működésére. Ezért e befektetési vállalkozásoknak továbbra is a 2013/36/EU irányelvben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt rendelkezések hatálya alá kell tartozniuk.

(7)  Azok a befektetési vállalkozások, amelyeknél jelentős mértékű a pénzügyi instrumentumok saját számlára történő kereskedése, jegyzési garanciavállalása vagy elhelyezése az instrumentum vételére irányuló kötelezettségvállalással, illetve amelyek központi szerződő felek klíringtagjai, sok esetben a hitelintézetekéhez hasonló üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek. Méretüknél és tevékenységeiknél fogva a hitelintézetek jelentette kockázatokhoz hasonló kockázatokat jelenthetnek a pénzügyi stabilitásra nézve. Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy előírják e befektetési vállalkozások számára, hogy továbbra is az 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó intézményekkel azonos prudenciális bánásmód vonatkozzon rájuk, és a 2013/36/EU irányelv szerinti prudenciális felügyeletnek feleljenek meg.

(8)  Létezhetnek olyan tagállamok, amelyekben a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletével megbízott hatóságok elkülönülnek a piaci magatartás felügyeletével megbízott hatóságoktól. Ezért a befektetési vállalkozások gyorsan és hatékonyan működő, harmonizált prudenciális felügyeletének az egész Unióra kiterjedő biztosítása érdekében az e hatóságok közötti együttműködésre és információcserére szolgáló mechanizmust kell létrehozni.

(9)  Egy befektetési vállalkozás egy másik tagállamban található klíringtag révén is kereskedhet. Ilyen esetben a különböző tagállamok érintett illetékes hatóságai (azaz egyrészt a befektetési vállalkozás prudenciális felügyeletéért felelős illetékes hatóság, másrészt pedig a klíringtagot, illetve a központi szerződő felet felügyelő érintett hatóság) közötti információcsere-mechanizmust kell létrehozni a befektetési vállalkozás biztosítéki követelményeinek kiszámításához használt modellekre és paraméterekre vonatkozóan, amennyiben ezek a biztosítéki követelmények képezik a befektetési vállalkozás tőkekövetelményeinek alapját.

(10)  A felügyeleti standardok és gyakorlatok Unión belüli összehangolásának elősegítése érdekében az Európai Bankhatóságnak (EBH) az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) szorosan együttműködve meg kell őriznie elsődleges hatáskörét a felügyeleti gyakorlatok koordinációját és konvergenciáját illetően a befektetési vállalkozások feletti prudenciális felügyelet terén a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében (PFER).

(11)  A megkövetelt indulótőkének azokon a szolgáltatásokon és tevékenységeken kell alapulnia, amelyek nyújtására, illetve ▌végzésére a befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelvvel összhangban engedéllyel rendelkezik. Egyrészt a tagállamok azon lehetősége, hogy a 2013/36/EU irányelvben előírtaknak megfelelően bizonyos helyzetekben csökkentsék az indulótőke összegét, másrészt az említett irányelv végrehajtásának egyenetlensége oda vezetett, hogy Unió-szerte eltérő mértékű indulótőke-előírások alkalmazandók. E széttöredezettség megszüntetése érdekében az Unióban található valamennyi befektetési vállalkozás tekintetében megfelelően harmonizálni kell az indulótőke megkövetelt szintjét.

A piacra jutást gátló olyan akadályok lebontása érdekében, amelyekkel jelenleg a multilaterális kereskedési rendszerek (MTF) és a szervezett kereskedési rendszerek (OTF) szembesülhetnek, az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások indulótőkéjét az ezen irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében említett szinten kell meghatározni. Amennyiben egy OTF működtetésére engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás engedélyt kapott arra, hogy a 2014/65/EU irányelv 20. cikkében foglalt feltételekkel saját számlás kereskedést is folytasson, az indulótőkéjét az ezen irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében említett szinten kell meghatározni.

(12)  Jóllehet a befektetési vállalkozások kikerülnek a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet hatálya alól, a 2013/36/EU irányelvvel és az 575/2013/EU rendelettel összefüggésben használt egyes fogalmaknak meg kell őrizniük szokásos jelentésüket. A befektetési vállalkozásokkal kapcsolatos ezen fogalmak egységes értelmezésének lehetővé tétele és megkönnyítése érdekében, a befektetési vállalkozások indulótőkéjére, a befektetési vállalkozások illetékes hatóságainak felügyeleti hatásköreire, a befektetési vállalkozások ▌belsőtőkemegfelelés-értékelési eljárásaira, a befektetési vállalkozások illetékes hatóságainak felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásaira, valamint a befektetési vállalkozásokra alkalmazandó irányítási és javadalmazási rendelkezésekre vonatkozó, uniós jogi aktusokban található hivatkozásokat az ezen irányelv megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásként kell értelmezni.

(13)  A belső piac megfelelő működése megköveteli, hogy a befektetési vállalkozásoknak, különösen fizetőképességüknek és rendezett pénzügyi helyzetüknek a prudenciális felügyeletéért a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatósága legyen felelős. A befektetési vállalkozások hatékony felügyeletét biztosítandó azon más tagállamokban is, ahol a befektetési vállalkozás szolgáltatásokat nyújt vagy fiókteleppel rendelkezik, biztosítani kell az említett tagállamok illetékes hatóságaival való szoros együttműködést és információcserét.

(14)  Tájékozódási és felügyeleti célokból, és különösen a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében a fogadó tagállamok illetékes hatóságainak képesnek kell lenniük eseti alapú helyszíni ellenőrzések lefolytatására és a befektetési vállalkozások fióktelepei által a területükön végzett tevékenységek vizsgálatára, továbbá a fióktelep tevékenységeire vonatkozó információk bekérésére. Az ilyen fióktelepekkel kapcsolatos felügyeleti intézkedéseknek azonban továbbra is a székhely szerinti tagállam feladatát kell képezniük.

(15)  A bizalmas üzleti adatok védelme érdekében az illetékes hatóságokat felügyeleti feladataik ellátása és a bizalmas információk cseréje során szakmai titoktartási szabályoknak kell kötniük.

(16)  A befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletének erősítése és a befektetési vállalkozások ügyfeleinek fokozott védelme érdekében a könyvvizsgálóknak az ellenőrzéseket pártatlanul kell elvégezniük, és azonnal jelenteniük kell az illetékes hatóságoknak azokat a tényeket, amelyek jelentősen befolyásolhatják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetét, illetve igazgatási és számviteli szervezetét.

(17)  Ezen irányelv alkalmazása céljából a személyes adatok kezelését az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(9) összhangban kell végezni. Ha ezen irányelv lehetővé teszi a személyes adatok harmadik országokkal való cseréjét, különösen az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetének vonatkozó rendelkezéseit és a 45/2001/EK rendelet 9. cikkét kell alkalmazni.

(18)  Az ezen irányelvben és az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletben] foglalt kötelezettségnek való megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket kell előírniuk. Annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási szankciók visszatartó erejűek legyenek, azokat – bizonyos jól meghatározott körülmények kivételével – közzé kell tenni. Az ügyfeleknek és a befektetőknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a befektetési vállalkozásokra kiszabott közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozó információkhoz annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozhassanak a befektetési lehetőségeikről.

(19)  Az ezen irányelvet átültető tagállami rendelkezések és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] megsértésének felfedése érdekében a tagállamoknak rendelkezniük kell a szükséges vizsgálati hatáskörökkel, továbbá hatékony és gyors mechanizmusokat kell létrehozniuk a potenciális vagy tényleges jogsértések bejelentésére.

(20)  Azon befektetési vállalkozásoknak, amelyek nem minősülnek kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozásnak, megfelelő mennyiségű, minőségű és elosztású, rendelkezésre álló belső tőkével kell rendelkezniük azon sajátos kockázatok fedezésére, amelyeknek ki vannak vagy ki lehetnek téve. Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a befektetési vállalkozások megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal rendelkezzenek belsőtőke-megfelelésük értékeléséhez és megfelelő szinten tartásához. Az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy adott esetben a kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozások számára is előírják a hasonló követelmények alkalmazását.

(21)  A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési hatásköröknek továbbra is fontos szabályozási eszköznek kell maradniuk, lehetővé téve az illetékes hatóságok számára a minőségi tényezők, így a belső irányítás és ellenőrzés, a kockázatkezelési folyamatok és eljárások értékelését és szükség esetén további követelmények meghatározását, ideértve különösen a tőke- és likviditási követelményeket, elsősorban a kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozások tekintetében, illetve – amennyiben az illetékes hatóság indokoltnak és helyesnek tartja – a kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozások tekintetében is.

(22)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikke rögzíti a férfi és női munkavállalók egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elvét. Ezt az elvet a befektetési vállalkozásoknak következetesen alkalmazniuk kell. A javadalmazás és a befektetési vállalkozások kockázati profilja közötti összhang megteremtése és az egyenlő versenyfeltételek garantálása érdekében a befektetési vállalkozásokra a vállalatirányítási rendszerekkel kapcsolatos olyan egyértelmű alapelveknek és a nemek szempontjából semleges javadalmazási szabályoknak kell vonatkozniuk, amelyek figyelembe veszik a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások közötti különbségeket. A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásokat mindazonáltal mentesíteni kell e szabályok alól, mivel a 2014/65/EU irányelv javadalmazásra és vállalatirányításra vonatkozó rendelkezései e vállalkozástípusok tekintetében kellően átfogóak.

(23)  Hasonlóképpen, a Bizottság a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet javadalmazásra vonatkozó szabályainak értékeléséről szóló 2016. július 28-i jelentésében kimutatta, hogy a halasztásra és az instrumentumokban való kifizetésre vonatkozóan a 2013/36/EU irányelvben meghatározott követelmények nem megfelelőek a kis méretű és nem összetett befektetési vállalkozások, illetve az alacsony mértékű változó javadalmazásban részesülő alkalmazottak esetében. A felügyeleti konvergencia ▌biztosítása és az egyenlő versenyfeltételek garantálása céljából egyértelmű, következetes és harmonizált kritériumokra van szükség az e követelmények alól mentesülő befektetési vállalkozások és személyek meghatározására.

Mivel a magas keresetűek jelentős szerepet töltenek be a befektetési vállalkozások üzleti irányításában és hosszú távú teljesítményének meghatározásában, biztosítani kell a magas keresetűekre vonatkozó javadalmazási gyakorlatok és tendenciák hatékony felügyeletét. Az illetékes hatóságoknak ezért képesnek kell lenniük a magas keresetűek javadalmazásának figyelemmel kísérésére.

(24)  Indokolt továbbá bizonyos fokú rugalmasságot biztosítani a befektetési vállalkozások számára a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök változó javadalmazás céljára történő használatának módjában, feltéve, hogy ezen eszközök hatékonynak bizonyulnak az alkalmazottak és az egyes érdekelt felek, például a részvényesek és a hitelezők érdekeinek összeegyeztetésére irányuló célkitűzés elérésében, és hozzájárulnak a változó javadalmazás és a befektetési vállalkozás kockázati profilja közötti összhang megteremtéséhez.

(25)  A befektetési vállalkozások díjakból és jutalékokból, valamint különböző befektetési szolgáltatások nyújtásából származó egyéb bevételei rendkívül kiszámíthatatlanok. A javadalmazás változó összetevőjének a javadalmazás rögzített összetevőjének meghatározott hányadára történő korlátozása hatással lenne a vállalkozás arra való képességére, hogy a bevételek visszaesése esetén csökkentse a javadalmazást, és a vállalkozás fix költségalapjának növekedésével járhat, ami kockázatot jelenthet a vállalkozás gazdasági dekonjunktúrával vagy bevétel-csökkenéssel szembeni ellenálló képességére.

E kockázat elkerülése érdekében a javadalmazás változó és rögzített összetevői közötti egységes maximális arány nem írható elő a rendszerszinten nem jelentős befektetési vállalkozások számára. Ehelyett e befektetési vállalkozásoknak maguknak kell meghatározniuk a megfelelő arányokat. Mindazonáltal ez az irányelv nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy a tagállami jogba olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek a javadalmazás változó és rögzített összetevői közötti maximális arány tekintetében szigorúbb követelményeket szabnak a befektetési vállalkozások számára. Ez az irányelv abban sem akadályozhatja meg a tagállamokat, hogy az előző mondatban említett maximális arányt a befektetési vállalkozások minden típusa, vagy csak egyes típusai vonatkozásában írják elő.

(26)  A tagállamokban különböző irányítási struktúrákat alkalmaznak. A legtöbb esetben az egy vagy két testületből álló irányítás jellemző. Az ebben az irányelvben alkalmazott fogalommeghatározások valamennyi létező struktúrára vonatkoznak, bármely konkrét struktúra előnyben részesítése nélkül. A fogalommeghatározások kizárólag egy adott eredmény elérését szolgáló szabályok meghatározásához szükségesek, függetlenül az egyes tagállamokban valamely intézményre alkalmazandó tagállami társasági jogtól. Ezért a fogalommeghatározások nem befolyásolhatják a hatásköröknek a tagállami társasági törvény szerinti általános megosztását.

(27)  A vezető testületnek ügyvezetői és felügyeleti funkciókkal kell rendelkeznie. A vezető testületek hatásköre és szervezete tagállamonként különböző. Azokban a tagállamokban, ahol egyszintű vezető testület van, általában ez az egyetlen testület tölti be az irányítási és a felügyeleti funkciókat is. A kétszintű vezető testületi rendszert alkalmazó tagállamokban a felügyeleti funkciót külön felügyeleti testület látja el, amely nem végez ügyvezetői feladatokat, az ügyvezetői feladatokat pedig külön irányítási testület látja el, amely a vállalat napi irányításáért felelős és elszámoltatható. Eszerint a különböző feladatokat a vezető testületen belül különböző szervezetek látják el.

(28)  A nyilvánosságnak az adózási átláthatóság iránti egyre növekvő igényére válaszul és a befektetési vállalkozások vállalati felelősségvállalásának előmozdítása érdekében indokolt előírni, hogy a befektetési vállalkozások – hacsak nem minősülnek kis méretűnek és össze nem kapcsoltnak – évente nyilvánosságra hozzanak bizonyos, többek között az elért nyereségre, a befizetett adókra és a kapott állami támogatásokra vonatkozó információkat.

(29)  Ez az irányelv nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy a javadalmazás tekintetében szigorúbb szabályokat fogadjanak el azokra a befektetési vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesülnek.

(30)  A kizárólag befektetési vállalkozásokból álló csoportok szintjén jelentkező kockázatok kezelése érdekében ▌az (EU) ---/---- [IFR] rendeletben előírt prudenciális konszolidáció módszere mellett a kizárólag befektetési vállalkozásokból álló csoportok esetében be kell vezetni az egyszerűbb csoportstruktúrákra vonatkozó csoporttőketesztet is. A csoportfelügyeleti hatóság meghatározásának mindazonáltal mindkét esetben ugyanazokon az elveken kell alapulnia, mint amelyek a 2013/36/EU irányelv szerinti összevont alapú felügyelet esetében is alkalmazandók. A megfelelő együttműködés biztosítása érdekében a koordinációs intézkedések központi elemeinek és különösen a vészhelyzetekben alkalmazandó tájékoztatási követelményeknek vagy a koordinációs és együttműködési megállapodásoknak hasonlónak kell lenniük a hitelintézetekre vonatkozó egységes szabálykönyv keretében alkalmazandó központi koordinációs elemekhez.

(31)  Egyfelől a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy az Unió és harmadik országok között kötendő megállapodások megtárgyalására irányuló ajánlásokat nyújtson be a Tanácsnak a csoporttőketesztnek való megfelelés gyakorlati felügyeletével kapcsolatban az olyan befektetési vállalkozások esetében, amelyek anyavállalatai harmadik országokban rendelkeznek székhellyel, és olyan harmadik országokban működő befektetési vállalkozások esetében, amelyek anyavállalatai az Unióban rendelkeznek székhellyel. Másfelől a tagállamoknak és az EBH-nak is képesnek kell lenniük arra, hogy felügyeleti feladataik ellátása céljából igazgatási megállapodásokat kössenek harmadik országokkal.

(32)  A jogbiztonság biztosítása, illetve a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra egyaránt alkalmazandó jelenlegi prudenciális keret és ezen irányelv közötti átfedések elkerülése céljából módosítani kell az 575/2013/EU rendeletet és a 2013/36/EU irányelvet annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozások kikerüljenek azok hatálya alól. A bankcsoport részét képező befektetési vállalkozásokra azonban továbbra is alkalmazni kell az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv bankcsoportokra vonatkozó rendelkezéseit, például a 2013/36/EU irányelv [21b. cikkében] említett közbenső EU-szintű anyavállalatra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az 575/2013/EU rendelet első része 2. címének 2. fejezetében meghatározott, a prudenciális konszolidációra vonatkozó szabályokat.

(33)  Pontosan meg kell határozni azokat a lépéseket, amelyeket a vállalkozásoknak meg kell tenniük annak ellenőrzéséhez, hogy a „hitelintézet” fogalmának az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában szereplő meghatározása alá tartoznak-e, és ezért hitelintézeti engedélyt kell-e szerezniük. Mivel egyes befektetési vállalkozások már jelenleg is a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett tevékenységeket végzik, olyan rendelkezésekre is szükség van, amelyek egyértelmű helyzetet teremtenek az e tevékenységekre vonatkozóan megadott engedélyek fennmaradását illetően. Különösen fontos, hogy a jelenlegi keretről az újra történő átállás során az illetékes hatóságok elegendő mértékű jogbiztonságot biztosítsanak a befektetési vállalkozásoknak.

(34)  A hatékony felügyelet biztosításához fontos, hogy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozások hitelintézeti engedélyért folyamodjanak. Az illetékes hatóságok számára ezért lehetővé kell tenni szankciók alkalmazását abban az esetben, ha a vállalkozások nem folyamodnak engedélyért.

(35)  Miután az [(EU) ---/----[IFR] rendelet] módosítja a „hitelintézetnek” az 575/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározását, a módosítás hatálybalépésétől kezdve olyan befektetési vállalkozások is hitelintézetnek minősülhetnek, amelyek a 2014/65/EU irányelvvel összhangban kiadott engedély alapján már jelenleg is működnek. E vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a hitelintézeti engedély kiadásáig a befektetési vállalkozási engedélyük alapján működjenek tovább. E vállalkozásoknak legkésőbb akkor kell hitelintézeti engedély iránti kérelmet benyújtaniuk, ha eszközeik havi összértékének tizenkét egymást követő hónapra számított átlaga túllépi az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában meghatározott küszöbértékek bármelyikét. Amennyiben egy befektetési vállalkozás ezen irányelv hatálybalépésekor túllépi az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában meghatározott bármely küszöbértéket, az eszközei havi összértékének átlagát az említett napot megelőző tizenkét egymást követő hónapot figyelembe véve kell kiszámítani. E befektetési vállalkozásoknak az ezen irányelv hatálybalépését követő egy év és egy napon belül kell hitelintézeti engedélyért folyamodniuk.

(36)  Az a tény, hogy az [(EU) ---/----[IFR] rendelet] módosítja a „hitelintézetnek” az 575/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározását, olyan vállalkozásokat is érinthet, amelyek már kérelmezték a 2014/65/EU irányelv szerinti, befektetési vállalkozási engedélyt, de ez a kérelem még folyamatban van. E kérelmeket át kell adni a 2013/36/EU irányelv alapján illetékes hatóságoknak, és azokat az említett irányelvben foglalt engedélyezési rendelkezéseknek megfelelően kell kezelni, ha a vállalkozás eszközeinek összértéke várhatóan eléri az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában meghatározott bármely küszöbértéket.

(37)  Az 575/2013/EU 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett vállalkozásokra a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésre vonatkozó, a 2013/36/EU irányelv III. címében meghatározott összes követelményt is alkalmazni kell, ideértve az engedély visszavonását illetően az említett irányelv 18. cikkében foglalt rendelkezéseket is. Az említett irányelv 18. cikkét mindazonáltal módosítani kell annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok akkor is visszavonhassák egy hitelintézet engedélyét, ha az érintett hitelintézet kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett tevékenységek végzésére használja az engedélyét, és eszközei összértékének öt egymást követő évre számított átlaga a 4. cikk (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában meghatározott küszöbértékek alatt van.

(38)  A 2014/65/EU irányelv 39. cikke alapján az Unióban pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli vállalkozások nemzeti szabályozás alá tartoznak, amelyek előírhatják számukra fióktelep létrehozását valamely tagállamban. A harmadik országbeli vállalkozások Unió-beli fióktelepeken keresztül végzett tevékenységeinek rendszeres nyomon követését és értékelését elősegítendő, az illetékes hatóságokat tájékoztatni kell a területükön található fióktelepek által nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek köréről és nagyságrendjéről.

(39)  A 2014/59/EU irányelvben, a 2011/61/EU irányelvben és a 2009/65/EK irányelvben található olyan konkrét kereszthivatkozásokat, amelyek az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben foglalt, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó olyan rendelkezésekre utalnak, amelyek ezen irányelv és az (EU) ---/----[IFR] rendelet alkalmazásának kezdőnapjától már nem alkalmazandók, frissíteni kell olyan módon, hogy az ezen irányelvben és az (EU) ---/----[IFR] rendeletben található megfelelő hivatkozásokra mutassanak.

(40)  Az EBH az ESMA közreműködésével alapos háttérelemzésen, adatgyűjtésen és konzultáción alapuló jelentést készített egy olyan, valamennyi rendszerszinten nem jelentős befektetési vállalkozás igényeire szabott prudenciális szabályozás kialakítása céljából, amely alapul szolgál a befektetési vállalkozások felülvizsgált prudenciális keretéhez.

(41)  Ezen irányelv harmonizált alkalmazásának biztosítása céljából az EBH-t olyan technikai standardtervezetek kidolgozásával kell megbízni, amelyek meghatározzák, hogy a székhely szerinti és a fogadó hatóságoknak milyen információkat kell kicserélniük a felügyelettel összefüggésben, valamint hogy a befektetési vállalkozásoknak milyen módon kell felmérniük a tevékenységük nagyságrendjét a belső irányítási követelmények céljára és különösen annak értékelésére, hogy kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e. A technikai standardoknak továbbá a javadalmazási rendelkezések vonatkozásában meg kell határozniuk, hogy az alkalmazottak mely kategóriái gyakorolnak jelentős hatást a vállalkozások kockázati profiljára, valamint azokat a konkrét kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat és járulékos tőkeinstrumentumokat, amelyek a javadalmazás változó összetevőjét képezhetik. Végezetül, a technikai standardoknak meg kell határozniuk a belső irányításra, az átláthatóságra, a kockázatkezelésre és a javadalmazásra vonatkozó követelmények hatályának értékelése során vizsgálandó elemeket, a kiegészítő tőkekövetelményeknek az illetékes hatóságok általi alkalmazását, valamint a felügyeleti kollégiumok működését.

(42)  Ezen irányelv egységes alkalmazása és a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele céljából az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört kell a Bizottságra ruházni az ezen irányelvben használt fogalommeghatározásoknak, a belső tőke és a kockázatok befektetési vállalkozások általi értékelésének, valamint az illetékes hatóságok felügyeleti felülvizsgálati és értékelési hatásköreinek további pontosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és biztosítani kell, hogy szakértőik rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(43)  Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében, különös figyelemmel az illetékes hatóságok közötti információcsere követelményeivel kapcsolatban az EBH által kidolgozott végrehajtás-technikai standardtervezetek elfogadására, valamint a befektetési vállalkozások indulótőkéjének nagyságára vonatkozó követelményeket illetően a gazdasági és pénzügyi területen bekövetkezett változások figyelembevétele céljából végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(10) megfelelően kell gyakorolni.

(44)  Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a hatékony és arányos prudenciális keret kialakítását annak biztosítása érdekében, hogy az Unión belül működési engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások megbízható pénzügyi alapon működjenek, és rendezett módon, ügyfeleik érdekeit is figyelembe véve irányítsák őket, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem annak terjedelme és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45)  A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának(11) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok megküldése indokolt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv az alábbiakra vonatkozó szabályokat állapít meg:

a)  a befektetési vállalkozások indulótőkéje;

b)  felügyeleti hatáskörök és eszközök a befektetési vállalkozások illetékes hatóságok általi prudenciális felügyeletéhez;

c)  a befektetési vállalkozások illetékes hatóságok általi prudenciális felügyelete az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletben] meghatározott szabályokkal összhangban;

d)  az illetékes hatóságokra vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények a hitelintézetek prudenciális szabályozása és felügyelete terén.

2. cikk

Hatály

(1)  Ez az irányelv a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) szerint engedélyezett és felügyelt befektetési vállalkozásokra alkalmazandó.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, ezen irányelv IV. és V. címe nem alkalmazandó az [(EU) --/----] [IFR] rendelet 1. cikkének (2) és (6) bekezdésében említett befektetési vállalkozásokra, amelyeket a 2013/36/EU irányelv VII. és VIII. címe szerinti prudenciális követelmények betartása tekintetében az [(EU) --/----] [IFR] rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell felügyelni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában:

1.  „kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek fő tevékenysége ingatlantulajdonlás vagy -kezelés, adatkezelési szolgáltatások nyújtása vagy más olyan hasonló tevékenység, amely egy vagy több intézmény fő tevékenysége mellett járulékos tevékenységnek minősül;

2.  „engedélyezés”: a befektetési vállalkozásnak a 2014/65/EU irányelv 5. cikkével összhangban történő engedélyezése;

3.  „fióktelep”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott fióktelep;

4.  „szoros kapcsolat”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott szoros kapcsolat;

5.  „illetékes hatóság”: valamely tagállam nemzeti joga által hivatalosan elismert és az adott tagállamban működő felügyeleti rendszer részeként a befektetési vállalkozások ezen irányelvvel összhangban történő felügyeletére felhatalmazott tagállami hatóság vagy szervezet;

6.  „árutőzsdei kereskedők és kibocsátásiegység-kereskedők”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott árutőzsdei és kibocsátásiegység-kereskedők;

7.  „ellenőrzés”: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) 22. cikkében, illetve az 1606/2002/EK rendelet(14) értelmében a befektetési vállalkozásokra vonatkozó számviteli standardokban meghatározott, az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat, illetve egy természetes vagy jogi személy és egy vállalkozás közötti hasonló kapcsolat;

8.  „a csoporttőketesztnek való megfelelés”: a befektetésivállalkozás-csoport anyavállalatának megfelelése az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 7. cikke szerinti követelményeknek;

9.  „hitelintézet’: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

10.  „származtatott termékek” a 600/2014/EU rendelet(15) 2. cikke (1) bekezdésének 29. pontjában meghatározott származtatott termékek;

11.  „pénzügyi vállalkozás”: az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott pénzügyi vállalkozás;

12.  „nemi szempontból semleges javadalmazási politika”: a férfi és női munkavállalók egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elvén alapuló javadalmazási politika;

13.  „csoport”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott csoport;

14.  „csoportfelügyeleti hatóság”: az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatok és az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatok vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok által ellenőrzött befektetési vállalkozások csoporttőketesztnek való megfelelése felügyeletéért felelős illetékes hatóság;

15.  „székhely szerinti tagállam”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 55. pontjának a) alpontjában meghatározott, székhely szerinti tagállam;

16.  „fogadó tagállam”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontjában meghatározott fogadó tagállam;

17.  „indulótőke”: a befektetési vállalkozásként történő engedélyezéshez szükséges tőke, amelynek összegét és típusait a 9. és a 11. cikk határozza meg;

18.  „befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

19.  „befektetésivállalkozás-csoport”: az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott befektetésivállalkozás-csoport;

20.  „befektetési holding társaság”: az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott befektetési holding társaság;

21.  „befektetési szolgáltatások és tevékenységek”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési szolgáltatások és tevékenységek;

22.  „vezető testület”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontjában meghatározott vezető testület;

23.  „vezető testület felügyeleti funkcióban”: a vezető testületnek a vezetői döntéshozatal felügyeletét és monitorozását ellátó szerepe;

24.  „vegyes pénzügyi holding társaság”: a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) 2. cikkének 15. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holding társaság;

25.   „vegyes tevékenységű holdingtársaság”: olyan anyavállalat, amely a 2002/87/EK irányelv értelmében nem minősül pénzügyi holdingtársaságnak, befektetési holdingtársaságnak, hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak, és amelynek a leányvállalatai közül legalább egy befektetési vállalkozás;

26.  „felső vezetés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott felső vezetés;

27.  „anyavállalat”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 32. pontjában meghatározott anyavállalat;

28.  „leányvállalat”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 33. pontjában meghatározott leányvállalat;

29.  „rendszerkockázat”: a 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott rendszerkockázat;

30.  „EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat”: az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat;

31.  „EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat”: az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat;

32.  „EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat”: az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 58. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők céljából:

a)  az (1) bekezdés szerinti fogalommeghatározások pontosítása ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében;

b)  az (1) bekezdés szerinti fogalommeghatározások pontosítása az ezen irányelv alkalmazása során a pénzügyi piacokon bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében.

II. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK

4. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése és hatáskörei

(1)  A tagállamok kijelölik azt az egy vagy több illetékes hatóságot, amely ellátja az ezen irányelvben és az [(EU) ---/--- [IFR] rendeletben] meghatározott funkciókat és feladatokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az EBH-t és az ESMA-t e kijelölésről, és több illetékes hatóság esetén az egyes illetékes hatóságok funkcióiról és feladatairól.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok felügyeljék a befektetési vállalkozások, illetve adott esetben a befektetési holding társaságok és a vegyes pénzügyi holding társaságok tevékenységeit annak értékelése céljából, hogy azok teljesítik-e az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] szerinti kötelezettségeket.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az összes szükséges hatáskörrel – a helyszíni ellenőrzéseknek a 14. cikk szerinti végrehajtására vonatkozó hatáskört is ideértve – rendelkezzenek ahhoz, hogy meg tudják szerezni azokat a szükséges információkat, amelyek alapján értékelni tudják, hogy a befektetési vállalkozások, illetve adott esetben a befektetési holding társaságok és a vegyes pénzügyi holding társaságok teljesítik-e az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] szerinti kötelezettségeket, valamint ki tudják vizsgálni a szóban forgó kötelezettségek esetleges megszegését.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ezen irányelvben meghatározott prudenciális felügyeleti, vizsgálati és szankcionálási feladatok elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, erőforrásokkal, működési kapacitással, hatáskörrel és függetlenséggel.

(5)  A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell illetékes hatóságaik számára mindazokat az információkat, amelyek szükségesek annak értékeléséhez, hogy a befektetési vállalkozások megfelelnek-e az ezen irányelvet átültető nemzeti szabályoknak és az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletnek]. A befektetési vállalkozások belső ellenőrzési mechanizmusainak, illetve adminisztratív és számviteli eljárásainak bármikor lehetővé kell tenniük az illetékes hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy e vállalkozások megfelelnek-e az említett szabályoknak.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások nyilvántartsák minden olyan tranzakciójukat, és dokumentálják mindazokat a rendszereket és eljárásokat, amelyek ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] hatálya alá tartoznak, mégpedig oly módon, hogy az illetékes hatóságok mindenkor értékelni tudják az ezen irányelvet átültető nemzeti szabályoknak és az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletnek] való megfelelést.

5. cikk

Az illetékes hatóságok mérlegelési jogköre az 575/2013/EU rendelet követelményeinek egyes befektetési vállalkozásokra való kiterjesztését illetően

(1)  Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeket alkalmazzák a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végző befektetési vállalkozásra, amennyiben az adott befektetési vállalkozás összevont alapon számított eszközeinek összértéke a megelőző tizenkét egymást követő hónap átlagában számítva meghaladja az 5 milliárd EUR-t, és fennáll az alábbi esetek egyike:

a)  a befektetési vállalkozás tevékenységei olyan nagyságrendűek, hogy a vállalkozás csődje vagy pénzügyi nehézségei a 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 10. pontja szerinti rendszerszintű kockázathoz vezethetnek;

b)  a befektetési vállalkozás az [IFR] rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerinti klíringtag;

c)  az illetékes hatóság a befektetési vállalkozás mérete, valamint tevékenységeinek jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján ezt szükségesnek tartja, figyelembe véve az arányosság elvét, valamint az alábbi tényezők közül egyet vagy többet:

i.  a befektetési vállalkozás jelentősége az Unió vagy az adott tagállam gazdasága szempontjából;

ii.  a befektetési vállalkozás határokon átnyúló tevékenységeinek jelentősége;

iii.  a befektetési vállalkozás mennyire szorosan kapcsolódik a pénzügyi rendszerhez.

(2)  Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre, a kollektív befektetési vállalkozásokra és a biztosítókra.

(3)  Ha egy illetékes hatóság az (1) bekezdéssel összhangban úgy dönt, hogy az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményeket alkalmazza valamely befektetési vállalkozásra, az adott vállalkozásra vonatkozóan felügyeletet kell gyakorolni a 2013/36/EU irányelv VII. és VIII. címében foglalt prudenciális követelményeknek való megfelelést illetően.

(4)  Ha egy illetékes hatóság úgy dönt, hogy visszavonja az (1) bekezdéssel összhangban hozott döntését, erről haladéktalanul értesítenie kell a befektetési vállalkozást.

Az illetékes hatóság (1) bekezdés szerinti döntéshozatali jogkörének sérelme nélkül az (1) bekezdés többé nem alkalmazandó, amennyiben a befektetési vállalkozás már nem teljesíti az abban meghatározott – a megelőző tizenkét egymást követő hónap átlagában számított – küszöbértéket.

(5)  Az illetékes hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az EBH-t az (1), a (3) és a (4) bekezdéssel összhangban hozott döntéseikről.

(6)  Az EBH-nak az ESMA-val konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő kritériumok pontosabb meghatározása és következetes alkalmazásuk biztosítása céljából.

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépése után tizenkét hónappal]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

6. cikk

Tagállamon belüli együttműködés

(1)  Az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a tagállamukban a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeletéért felelős állami hatóságokkal, illetve szervezetekkel. A tagállamok megkövetelik, hogy ezen illetékes hatóságok és állami hatóságok, illetve szervezetek haladéktalanul cseréljék ki egymással az összes olyan információt, amely kötelezettségeik és feladataik ellátásához alapvetően fontos vagy releváns.

(2)  A 2014/65/EU irányelv 67. cikke alapján kijelölt hatóságoktól eltérő illetékes hatóságoknak mechanizmust kell kialakítaniuk az előbbi hatóságokkal való együttműködésre, valamint a kötelezettségeik és feladataik ellátása szempontjából releváns összes információ kicserélésére.

7. cikk

A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerén belül folytatott együttműködés

Feladataik teljesítése során, az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] alapján elfogadott jogszabályi rendelkezések alkalmazásakor az illetékes hatóságoknak szem előtt kell tartaniuk a felügyeleti eszközök és a felügyeleti gyakorlatok közelítését.

A tagállamok biztosítják, hogy:

a)  az illetékes hatóságok mint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) tagjai a bizalmon és a teljes körű kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést alakítsanak ki, különösen a megfelelő, megbízható és kimerítő információk egymás közötti, valamint a PFER más tagjaira is kiterjedő áramlásának biztosítása terén;

b)  az illetékes hatóságok részt vegyenek az EBH tevékenységeiben és adott esetben a 2013/36/EU irányelv 44. és 116. cikkében említett felügyeleti kollégiumokban;

c)  az illetékes hatóságok mindent megtegyenek azért, hogy biztosítsák az EBH által az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(17) 16. cikkének megfelelően kibocsátott iránymutatásoknak és ajánlásoknak való megfelelést, valamint reagáljanak az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) által az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(18) 16. cikke szerint kiadott figyelmeztetésekre és ajánlásokra;

d)  az illetékes hatóságok szorosan együttműködjenek az ERKT-val;

e)  az illetékes hatóságokra ruházott feladatok és hatáskörök ne akadályozzák az általuk az EBH vagy az ERKT tagjaként, illetve ezen irányelvvel és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelettel] összhangban elvégzendő feladatok ellátását.

8. cikk

A felügyelet uniós dimenziója

Az egyes tagállamok illetékes hatóságainak az általános feladataik végrehajtása során – és különösen vészhelyzetekben – az adott időben rendelkezésre álló információk alapján kellően mérlegelniük kell a döntéseik által a többi érintett tagállam ▌pénzügyi rendszerének stabilitására, valamint az Unió egészére gyakorolt hatást.

III. CÍM

INDULÓTŐKE

9. cikk

Indulótőke

(1)  A 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. ▌pontjában felsorolt befektetési szolgáltatások nyújtásának vagy befektetési tevékenységek végzésének engedélyezéséhez a 2014/65/EU irányelv 15. cikke értelmében a befektetési vállalkozásoktól megkövetelt indulótőke 750 000 EUR.

(2)  A 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 1., 2., 4., 5. vagy 7. pontjában felsorolt befektetési szolgáltatások nyújtásának vagy befektetési tevékenységek végzésének engedélyezéséhez az ügyfeleinek pénzével vagy értékpapírjaival rendelkezni nem jogosult befektetési vállalkozásoktól a 2014/65/EU irányelv 15. cikke értelmében megkövetelt indulótőke 75 000 EUR.

▌Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő befektetési vállalkozásoktól a 2014/65/EU irányelv 15. cikke értelmében megkövetelt indulótőke 150 000 EUR.

A fentiektől eltérve, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 9. pontjában felsorolt befektetési szolgáltatások nyújtásának vagy befektetési tevékenységek végzésének engedélyezéséhez a befektetési vállalkozásoktól megkövetelt indulótőke 750 000 EUR, amennyiben az adott befektetési vállalkozás saját számlára történő kereskedést folytat, illetve engedélyezték számára a saját számlára történő kereskedést.

10. cikk

Az indulótőkére való hivatkozások a 2013/36/EU irányelvben

Az indulótőkének az ezen irányelv 9. cikkében meghatározott szintjére való hivatkozások ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától a következők szerint váltják fel az indulótőkének a 2013/36/EU irányelvben meghatározott szintjére való hivatkozásokat:

a)  a befektetési vállalkozások indulótőkéjére való, a 2013/36/EU irányelv 28. cikkében foglalt hivatkozás az ezen irányelv 9. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozásként értelmezendő;

b)  a befektetési vállalkozások indulótőkéjére való, a 2013/36/EU irányelv 29. és 31. cikkében foglalt hivatkozások a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek típusától függően az ezen irányelv 9. cikkének (2), illetve (3) bekezdésére való hivatkozásként értelmezendők;

c)  az indulótőkére való, a 2013/36/EU irányelv 30. cikkében foglalt hivatkozás az ezen irányelv 9. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozásként értelmezendő.

11. cikk

Az indulótőke összetétele

A befektetési vállalkozások indulótőkéjének az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet 9. cikke szerinti elemekből kell állnia.

IV. CÍM

PRUDENCIÁLIS FELÜGYELET

1. FEJEZET

A prudenciális felügyelet elvei

1. szakasz

A székhely szerinti és a fogadó tagállam hatásköre és feladatai

12. cikk

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak hatáskörei

A befektetési vállalkozások prudenciális felügyelete a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak felelőssége, az ezen irányelvben foglalt olyan rendelkezések sérelme nélkül, amelyek a fogadó tagállam illetékes hatóságaira ruháznak felelősséget.

13. cikk

A különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés

(1)  A különböző tagállamok illetékes hatóságainak szorosan együtt kell működniük az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] szerinti feladataik ellátása érdekében, különösen azáltal, hogy haladéktalanul megosztják egymással a befektetési vállalkozásokkal kapcsolatos, többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)  a befektetési vállalkozás irányítási és tulajdonosi szerkezete;

b)  a tőkekövetelményeknek a befektetési vállalkozás általi teljesítése;

c)  a koncentrációs kockázatra vonatkozó követelményeknek és a likviditási követelményeknek a befektetési vállalkozás általi teljesítése;

d)  a befektetési vállalkozás adminisztratív és számviteli eljárásai, valamint belső ellenőrzési mechanizmusai;

e)  a befektetési vállalkozás jelentette kockázatot potenciálisan befolyásoló bármely más releváns tényező.

(2)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak azonnal át kell adniuk a fogadó tagállam illetékes hatóságainak minden olyan információt és megállapítást, amely a befektetési vállalkozások által a fogadó tagállamban az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására jelentett, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által a befektetési vállalkozások tevékenységei feletti felügyelet ellátása során azonosított potenciális problémákkal és kockázatokkal kapcsolatosak.

(3)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak a (2) bekezdésben említett potenciális problémák és kockázatok elhárításához vagy megszüntetéséhez szükséges minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a fogadó tagállam illetékes hatóságai által átadott információk alapján. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak kérésre részletes magyarázatot kell adniuk a fogadó tagállam illetékes hatóságainak arról, hogy az utóbbiak által átadott információkat és megállapításokat hogyan vették figyelembe.

(4)  Ha a (2) bekezdésben említett információk és megállapítások közlését követően a fogadó tagállam illetékes hatóságai úgy vélik, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai nem tették meg a (3) bekezdésben említett szükséges intézkedéseket, a fogadó tagállam illetékes hatóságai a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának, az EBH-nak és az ESMA-nak a tájékoztatását követően meghozhatják a megfelelő intézkedéseket a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek, illetve a pénzügyi rendszer stabilitásának védelme érdekében.

Az illetékes hatóságok az EBH elé utalhatják azokat az eseteket, amelyekben valamely együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresést elutasítottak, vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Az EUMSZ 258. cikkének sérelme nélkül, az EBH az említett esetekben az 1093/2010/EU rendelet 19. cikke által rá ruházott hatásköröknek megfelelően járhat el. Az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban, az EBH saját kezdeményezésére is segítheti az illetékes hatóságokat az e cikk szerinti információcserére vonatkozó megállapodás elérésében.

(5)  A székhely szerinti tagállam azon illetékes hatóságai, amelyek nem értenek egyet a fogadó tagállam illetékes hatóságainak intézkedéseivel, az ügyet az EBH elé utalhatják, amelynek az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkében rögzített eljárásnak megfelelően kell eljárnia. Ha az EBH az említett cikknek megfelelően eljár, egy hónapon belül határozatot kell hoznia.

(6)  Az (EU) ---/----[IFR] rendelet 23. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének értékelése céljából a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága információkat kérhet valamely klíringtag székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságától a szóban forgó befektetési vállalkozás letéti követelményeinek kiszámításához használt letéti modellekre és paraméterekre vonatkozóan.

(7)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információk típusára és jellegére vonatkozó követelmények pontos meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

(8)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az információmegosztási követelményekhez szükséges, a befektetési vállalkozások felügyeletét várhatóan megkönnyítő egységes formanyomtatványok, táblák és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja.

(9)  Az EBH-nak a (7) és (8) bekezdésben említett technikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap]-jéig/-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

14. cikk

Másik tagállamban létesített fióktelepek helyszíni ellenőrzése és vizsgálata

(1)  A fogadó tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy másik tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás fióktelepen keresztül folytat tevékenységet, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a fogadó tagállam illetékes hatóságainak tájékoztatását követően maguk elvégezhessék, vagy az általuk erre a célra kijelölt személyek közvetítésével végrehajtathassák a 13. cikk (1) bekezdésében említett információk helyszíni ellenőrzését és a fióktelepek vizsgálatát.

(2)  A fogadó tagállam illetékes hatóságainak – felügyeleti célokból és amennyiben azt a fogadó tagállam pénzügyi rendszerének stabilitása szempontjából lényegesnek ítélik – hatáskörrel kell rendelkezniük a befektetési vállalkozások fióktelepei által a területükön végzett tevékenységek eseti alapú helyszíni ellenőrzésének és vizsgálatának lefolytatására, valamint a fiókteleptől az annak tevékenységeire vonatkozó információk bekérésére.

Az említett ellenőrzés és vizsgálat elvégzése előtt a fogadó tagállam illetékes hatóságainak haladéktalanul konzultálniuk kell a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaival.

A fogadó tagállam illetékes hatóságainak az ellenőrzés és vizsgálat elvégzését követően a lehető legrövidebb időn belül továbbítaniuk kell a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak az érintett befektetési vállalkozás kockázatértékelése szempontjából lényeges információkat és megállapításokat.

2. szakasz

Szakmai titoktartás és adatszolgáltatás

15. cikk

Szakmai titoktartás és a bizalmas információk cseréje

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] alkalmazásával összefüggésben szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozzon az illetékes hatóságokra és az általuk alkalmazott vagy a múltban alkalmazott összes személyre, ideértve a 2014/65/EU irányelv 76. cikkének (1) bekezdésében említett személyeket is.

A hivatali kötelezettségeik teljesítése során e hatóságok és személyek tudomására jutó bizalmas információk csak összefoglaló vagy összesített formában fedhetők fel, és csak oly módon, hogy – a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek kivételével – ezen információk alapján konkrét befektetési vállalkozások és személyek ne legyenek azonosíthatók.

Ha a befektetési vállalkozást fizetésképtelennek nyilvánították vagy kényszerfelszámolására kerül sor, a harmadik feleket nem érintő bizalmas információk a polgári vagy kereskedelmi eljárásokban felfedhetők, ha erre a szóban forgó eljárás lefolytatásához szükség van.

(2)  Az illetékes hatóságok az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] alapján gyűjtött, kicserélt vagy továbbított bizalmas információkat kizárólag feladataik ellátásához és különösen az alábbi célokra használhatják fel:

a)  az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] szerinti prudenciális szabályok figyelemmel kísérése;

b)  szankciók kiszabása;

c)  az illetékes hatóságok határozataival szembeni közigazgatási fellebbezések során;

d)  a 23. cikk alapján kezdeményezett bírósági eljárásokban.

(3)  Az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] alapján bizalmas információkhoz jutó természetes és jogi személyek, illetve illetékes hatóságnak nem minősülő szervezetek kizárólag az illetékes hatóság által kifejezetten meghatározott célokra vagy a nemzeti joggal összhangban használhatják fel ezen információkat.

(4)  Az illetékes hatóságok kicserélhetik egymással a bizalmas információkat a (2) bekezdésben meghatározott célokra, kifejezetten meghatározhatják ezen információk kezelésének módját, és kifejezetten korlátozhatják ezen információk továbbítását.

(5)  Az (1) bekezdésben említett kötelezettség nem akadályozhatja az illetékes hatóságokat abban, hogy továbbítsák az Európai Bizottságnak a hatáskörei gyakorlásához szükséges bizalmas információkat.

(6)  Az illetékes hatóságok átadhatják az EBH-nak, az ESMA-nak, az ERKT-nak, a tagállami központi bankoknak, a KBER-nek és az EKB-nak mint monetáris hatóságoknak, illetve adott esetben a fizetési és elszámolási rendszerek felügyeletére hatáskörrel rendelkező állami hatóságoknak a hatásköreik gyakorlásához szükséges bizalmas információkat.

16. cikk

Az információcseréről harmadik országokkal kötendő igazgatási megállapodások

Az ezen irányelv vagy az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] szerinti felügyeleti feladataik ellátása, valamint információcsere céljából a tagállamok illetékes hatóságai, az EBH és az ESMA az 1093/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 33. cikkével összhangban csak akkor köthetnek igazgatási megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival és az alábbi feladatokat ellátó harmadik országbeli hatóságokkal és szervekkel, ha az átadott információk legalább az ezen irányelv 15. cikkében előírt szakmai titoktartási garanciákkal egyenértékű garanciák hatálya alá tartoznak:

a)  a pénzügyi vállalkozások és a pénzügyi piacok felügyelete, beleértve a központi szerződő félként való működésre engedélyezett pénzügyi szervezetek felügyeletét is, amennyiben a központi szerződő felek elismerésére a 648/2012/EU rendelet 25. cikkével összhangban sor került;

b)  befektetési vállalkozások felszámolása és csődeljárása, valamint hasonló eljárások;

c)  befektetési vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában, illetve hasonló eljárásokban érintett szervezetek felügyelete;

d)  pénzügyi vállalkozások vagy kártalanítási rendszereket működtető intézmények jogszabály által előírt könyvvizsgálata;

e)  a pénzügyi vállalkozások beszámolóinak jogszabály által előírt könyvvizsgálatával megbízott személyek felügyelete;

f)  a kibocsátási egységek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról;

g)  a mezőgazdasági áru alapú származtatott termékek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról.

17. cikk

Az éves és az összevont éves beszámolók ellenőrzéséért felelős személyek feladatai

A tagállamok előírják, hogy a 2006/43/EK irányelvnek(19) megfelelően engedéllyel rendelkező olyan személy, aki valamely befektetési vállalkozásban a 2009/65/EK irányelv(20) 73. cikkében vagy a 2013/34/EU irányelv 34. cikkében meghatározott feladatokat vagy bármely más jogszabályban előírt feladatokat végez, köteles haladéktalanul jelenteni az illetékes hatóságoknak minden olyan, az adott befektetési vállalkozással vagy az adott befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló vállalkozással kapcsolatos tényt vagy döntést, amely:

a)  az ezen irányelv alapján elfogadott törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések érdemi megsértését jelenti;

b)  befolyásolhatja a befektetési vállalkozás folyamatos működését; vagy

c)  a beszámoló hitelesítésének megtagadásához vagy fenntartások kifejezéséhez vezethet.

3. szakasz

Szankciók, vizsgálati hatáskörök és jogorvoslathoz való jog

18. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1)  A 2. fejezet 4. szakaszában említett felügyeleti hatásköröknek – beleértve a vizsgálati hatásköröket is –, az illetékes hatóságok jogorvoslati hatásköreinek, valamint a büntetőjogi szankciókról való rendelkezés és a szankciók kivetése tagállami jogának a sérelme nélkül, a tagállamok olyan szabályokat állapítanak meg, amelyek az ezen irányelvet átültető tagállami rendelkezések vagy az [(EU)---/----[IFR rendelet] megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkoznak, és biztosítják, hogy illetékes hatóságaik elrendelhessék ezeket a szankciókat és intézkedéseket, többek között az alábbi esetekben:

a)  a befektetési vállalkozás nem rendelkezik a 26. cikknek megfelelő belső vállalatirányítási rendszerrel;

b)  a befektetési vállalkozás az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 54. cikke (1) bekezdésének b) pontját megsértve elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat az illetékes hatóságoknak az említett rendelet 11. cikkében meghatározott tőkekövetelmények teljesítéséről;

c)  a befektetési vállalkozás az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 54. cikkét megsértve elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat az illetékes hatóságoknak a koncentrációs kockázatról;

d)  a befektetési vállalkozásnál a koncentrációs kockázat mértéke túllépi az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 37. cikkében meghatározott értékhatárokat, az említett rendelet 38. és 39. cikkének sérelme nélkül;

e)  a befektetési vállalkozás az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 43. cikkét megsértve ismételten vagy tartósan megszegi a likvid eszközök tartására vonatkozó követelményt, az említett rendelet 44. cikkének sérelme nélkül;

f)  a befektetési vállalkozás az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] hatodik részének rendelkezéseit megsértve elmulasztja a nyilvánosságra hozatalt, illetve hiányos vagy pontatlan információt hoz nyilvánosságra;

g)  a befektetési vállalkozás kifizetéseket teljesít a szavatolótőkéjének részét képező tőkeinstrumentumok tulajdonosainak olyan esetekben, amelyekben az 575/2013/EU rendelet 28., 52. vagy 63. cikke tiltja az ilyen kifizetéseket;

h)  megállapítást nyer, hogy a befektetési vállalkozás súlyosan megsértette az (EU) 2015/849 irányelv(21) alapján elfogadott tagállami rendelkezéseket;

i)  a befektetési vállalkozás lehetővé teszi egy vagy több olyan személy számára, aki vagy akik nem felelnek meg a 2013/36/EU irányelv 91. cikkében előírt követelményeknek, hogy a vezető testület tagjai legyenek vagy maradjanak.

Azok a tagállamok, amelyek a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan nem írnak elő közigazgatási szankciókat, közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseiket.

A közigazgatási szankcióknak és az egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésében említett közigazgatási szankcióknak és egyéb közigazgatási intézkedéseknek a következőket kell magukban foglalniuk:

a)  olyan nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a felelős természetes vagy jogi személyt, befektetési vállalkozást, befektetési holding társaságot vagy vegyes pénzügyi holding társaságot, és megjelöli a jogsértés természetét;

b)  olyan végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől;

c)  a befektetési vállalkozás vezető testületébe tartozó tagok vagy bármely más természetes személy ideiglenes eltiltása attól, hogy a befektetési vállalkozásban valamilyen funkciót töltsön be;

d)  jogi személy esetében a vállalkozás előző üzleti évi összes nettó árbevételének – beleértve a kamatbevételek és kamatjellegű bevételek bruttó összegét, a részvényekből és egyéb változó hozamú vagy rögzített kamatozású értékpapírokból származó bevételt, valamint a kapott jutalékokat vagy díjakat is – 10 %-áig terjedő közigazgatási pénzbírság;

e)  jogi személy esetében a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig terjedő közigazgatási pénzbírság, ha ezek összege meghatározható;

f)  természetes személy esetében legfeljebb 5 000 000 EUR összegű közigazgatási pénzbírság, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euro a hivatalos pénznem, ennek az összegnek [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-án/-én a nemzeti pénznemben kifejezett értéke.

Ha a d) pontban említett vállalkozás leányvállalat, a szóban forgó bruttó bevétel a végső anyavállalat összevont éves beszámolója alapján számított, előző üzleti évi bruttó bevétel.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy befektetési vállalkozás megsérti az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket vagy az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletet], az illetékes hatóság szankciókat alkalmazhasson a vezető testület tagjaira és más olyan természetes személyekre, akik a nemzeti jog alapján felelősek a jogsértésért.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankciók vagy közigazgatási intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság mértékének meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vegyenek minden lényeges körülményt, többek között adott esetben a következőket:

a)  a jogsértés súlyossága és fennállásának időtartama;

b)  a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyek felelősségének mértéke;

c)  a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyek pénzügyi lehetőségei, ideértve a jogi személyek teljes árbevételét, illetve a természetes személyek éves jövedelmét is;

d)  a jogsértésért felelős jogi személyek által elért haszon vagy elkerült veszteség nagysága;

e)  a jogsértés folytán harmadik felek által elszenvedett veszteség;

f)  a megfelelő illetékes hatóságokkal való együttműködés szintje;

g)  a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyek által elkövetett korábbi jogsértések;

h)  a jogsértés esetleges rendszerszintű következményei.

19. cikk

Vizsgálati hatáskörök

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek minden olyan információgyűjtési és vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges; e hatáskörök a következőket foglalják magukban:

a)  az alábbi természetes vagy jogi személyek felszólítása arra, hogy információt szolgáltassanak:

i.  az adott tagállamban letelepedett befektetési vállalkozások;

ii.  az adott tagállamban letelepedett befektetési holding társaságok;

iii.  az adott tagállamban letelepedett vegyes pénzügyi holding társaságok;

iv.  az adott tagállamban letelepedett vegyes tevékenységű holding társaságok;

v.  az i–iv. alpontban említett szervezetekhez tartozó személyek;

vi.  olyan harmadik felek, amelyekhez az i–iv. alpontban említett szervezetek operatív funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki;

b)  az adott tagállamban székhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező, az a) pontban említett természetes vagy jogi személyekre vonatkozó minden szükséges vizsgálat lefolytatása, beleértve a következőket:

i.  iratoknak az a) pontban említett személyek általi benyújtásának előírása;

ii.  az a) pontban említett személyek könyveinek és nyilvántartásainak vizsgálata, valamint másolat vagy kivonat készítése azokról;

iii.  az a) pontban említett személyektől, illetve azok képviselőitől vagy alkalmazottaitól írásos vagy szóbeli nyilatkozat beszerzése;

iv.  minden egyéb érintett személy ▌kikérdezése a vizsgálat tárgyára vonatkozó információk gyűjtése céljából;

c)  a szükséges vizsgálatok lefolytatása az a) pontban említett jogi személyeknek, illetve – amennyiben az illetékes hatóság a csoportfelügyeleti hatóság – a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyelete alá tartozó egyéb vállalkozásoknak a helyiségeiben, a többi érintett illetékes hatóság előzetes értesítése mellett.

20. cikk

A közigazgatási szankciók és intézkedések közzététele

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok haladéktalanul közzétegyék hivatalos honlapjukon a 18. cikkel összhangban kiszabott, nem megfellebbezett vagy már nem megfellebbezhető közigazgatási szankciókat és intézkedéseket. A közleményben meg kell jelölni a jogsértés fajtáját és jellegét, valamint azon természetes vagy jogi személyt is, akire vagy amelyre a szankciót vagy intézkedést kiszabták. Ez az információ csak az érintett személyeknek a szankciókról és intézkedésekről való értesítését követően tehető közzé, annyiban, amennyiben a közzététel szükséges és arányos.

(2)  Ha a tagállam a 18. cikkel összhangban engedélyezi azon közigazgatási szankciók vagy intézkedések közzétételét, amelyekkel szemben jogorvoslattal éltek, az illetékes hatóságoknak közzé kell tenniük hivatalos honlapjukon az azzal kapcsolatos információkat is, hogy a jogorvoslat milyen szakaszban van, és mi lett az eredménye.

(3)  Az illetékes hatóságoknak név nélkül kell közzétenniük a 18. cikkel összhangban kiszabott közigazgatási szankciókat és intézkedéseket az alábbi esetekben:

a)  természetes személyre kiszabott szankció esetében e személy személyes adatainak nyilvánosságra hozatala aránytalan lenne;

b)  a közzététel veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, illetve veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását;

c)  a közzététel aránytalan veszteséget okozna az érintett befektetési vállalkozásnak vagy természetes személynek.

(4)  Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikk alapján közzétett információk legalább öt évig hozzáférhetők legyenek hivatalos honlapjukon. Személyes adatok csak akkor maradhatnak hozzáférhetők az illetékes hatóság hivatalos honlapján, ha ezt az alkalmazandó adatvédelmi szabályok lehetővé teszik.

21. cikk

A szankciók jelentése az EBH-nak

Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az EBH-t a 18. cikk alapján kiszabott közigazgatási szankciókról és intézkedésekről, az e szankciókkal és intézkedésekkel szembeni jogorvoslatokról és azok eredményéről. Az EBH-nak – kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából – központi adatbázist kell fenntartania a számára bejelentett közigazgatási szankciókról és intézkedésekről. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok és az ESMA férhetnek hozzá, és azt rendszeresen, legalább évente naprakésszé kell tenni.

Az EBH-nak olyan honlapot kell fenntartania, amelyen linkek találhatók a 18. cikk szerinti közigazgatási szankcióknak és intézkedéseknek az egyes illetékes hatóságok által közzétételéhez, és amely feltünteti, hogy az egyes tagállamok mennyi időre teszik közzé ezeket a közigazgatási szankciókat és intézkedéseket.

22. cikk

A jogsértések bejelentése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok olyan hatékony és megbízható mechanizmusokat hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések és az [(EU) ---/----[IFR rendelet] potenciális vagy tényleges megsértésének az illetékes hatóságok részére történő azonnali bejelentését.

E mechanizmusoknak a következőket kell magukban foglalniuk:

a)  a bejelentések fogadására, kezelésére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások, ideértve a biztonságos kommunikációs csatornák létrehozását is;

b)  a befektetési vállalkozások jogsértést bejelentő alkalmazottainak megfelelő védelme a befektetési vállalkozás általi megtorlással, diszkriminációval vagy egyéb tisztességtelen bánásmóddal szemben;

c)  a személyes adatok védelme a jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltételezhetően felelős természetes személy vonatkozásában, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban;

d)  olyan egyértelmű szabályok, amelyek biztosítják, hogy minden esetben garantált legyen a befektetési vállalkozáson belül elkövetett jogsértést bejelentő személy személyazonosságának titokban tartása, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok további vizsgálatokkal, illetve későbbi közigazgatási vagy bírósági eljárásokkal összefüggésben előírják annak felfedését.

(2)  A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy olyan megfelelő eljárásokat alakítsanak ki, amelyekkel az alkalmazottaik egy meghatározott és független csatornán keresztül belsőleg jelenthetik a jogsértéseket. Ezen eljárásokat a szociális partnerek is biztosíthatják, feltéve, hogy a szóban forgó eljárások az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említettel azonos szintű védelmet biztosítanak.

23. cikk

A jogorvoslathoz való jog

A tagállamok biztosítják, hogy az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] vagy az ezen irányelvvel összhangban elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alapján hozott határozatok és intézkedések ellen jogorvoslattal lehessen élni.

2. FEJEZET

Felülvizsgálati eljárások

1. szakasz

A BELSŐTŐKE-MEGFELELÉS ÉS A KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSAI

24. cikk

Belső tőke és likvid eszközök

(1)  Az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket nem teljesítő befektetési vállalkozásoknak olyan megalapozott, hatékony és átfogó szabályokkal, stratégiákkal és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek révén folyamatosan értékelni tudják és fenn tudják tartani a belső tőke és a likvid eszközök azon összegét, fajtáit és eloszlását, amelyeket megfelelőnek tartanak az olyan jellegű és szintű kockázatok ▌fedezésére, amelyeket ők maguk jelenthetnek mások számára, illetve amelyeknek ki vannak vagy ki lehetnek téve.

(2)  Az (1) bekezdésben említett szabályoknak, stratégiáknak és eljárásoknak megfelelőnek és arányosnak kell lenniük az érintett befektetési vállalkozás tevékenységeinek jellegét, nagyságrendjét és összetettségét illetően. E szabályokat, stratégiákat és eljárásokat rendszeres belső felülvizsgálatnak kell alávetni.

Az illetékes hatóság felkérheti az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő befektetési vállalkozásokat arra, hogy az e cikkben előírt követelményeket alkalmazzák annyiban, amennyiben az illetékes hatóság ezt megfelelőnek ítéli.

2. szakasz

Belső irányítás, átláthatóság, a kockázatok kezelése és javadalmazás

25. cikk

E szakasz hatálya

(1)  Ez a szakasz nem alkalmazandó, ha a befektetési vállalkozás az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12. cikkének (1) bekezdése alapján megállapítja, hogy teljesíti az ▌abban meghatározott összes feltételt.

(2)  Amennyiben egy olyan befektetési vállalkozás, amely nem teljesítette az ▌[(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében ▌meghatározott összes feltételt, valamely időponttól kezdve teljesíti azokat, e szakasznak az adott befektetési vállalkozásra való alkalmazandósága csak a feltételek teljesítésének kezdőnapjától számított hat hónap elteltével szűnik meg. E szakasznak az adott befektetési vállalkozásra való alkalmazandósága csak abban az esetben szűnik meg az előző mondatban említett időszak elteltével, ha annak során a befektetési vállalkozás megszakítás nélkül megfelelt az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és erről értesítette az illetékes hatóságot.

(3)  Ha egy befektetési vállalkozás megállapítja, hogy már nem teljesíti az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, erről értesítenie kell az illetékes hatóságot, és a meg nem felelést megállapító értékelés napjától számított 12 hónapon belül eleget kell tennie az e szakaszban foglalt követelményeknek.

(4)  A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy alkalmazzák a 32. cikk rendelkezéseit a (3) bekezdésben említett értékelés pénzügyi évét követő pénzügyi évben nyújtott szolgáltatásokért, illetve teljesítményért járó javadalmazásra.

Amennyiben ez a szakasz alkalmazandó, és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 8. cikke alkalmazásra kerül, a tagállamok biztosítják e szakasznak a befektetési vállalkozásokra egyedi alapon történő alkalmazását.

Amennyiben ez a szakasz alkalmazandó, és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 7. cikke alkalmazásra kerül, a tagállamok biztosítják e szakasznak a befektetési vállalkozásokra egyedi és összevont alapon történő alkalmazását. Az első mondattól eltérve, ez a szakasz nem alkalmazandó az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontja szerinti prudenciálisan összevont helyzetben lévő, harmadik országokban letelepedett leányvállalatokra, amennyiben az EU-ban székhellyel rendelkező anyavállalat bizonyítani tudja az illetékes hatóságok számára, hogy e szakasz alkalmazása jogellenes lenne azon harmadik ország jogszabályai szerint, amelyben az adott leányvállalat letelepedett.

26. cikk

Belső irányítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások az alábbiak mindegyikét magában foglaló, megbízható vállalatirányítási rendszerrel rendelkezzenek:

a)  áttekinthető szervezeti felépítés egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi körökkel;

b)  hatékony eljárások az olyan kockázatok feltárására, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve, illetve amelyeket ő maga jelent vagy jelenthet mások számára;

c)  megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok, beleértve a megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is;

d)  a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, és annak alkalmazását elősegítő javadalmazási szabályok és gyakorlatok.

Ezeknek a javadalmazási szabályoknak és gyakorlatoknak a nemek szempontjából semlegesnek kell lenniük.

(2)  Az (1) bekezdésben említett rendszerek létrehozása során figyelembe kell venni az ezen irányelv 28–33. cikkében ▌meghatározott kritériumokat.

(3)  Az (1) bekezdésben említett rendszereknek megfelelőnek és az üzleti modellben rejlő kockázatoknak, valamint a befektetési vállalkozás tevékenységeinek a jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosnak kell lenniük.

(4)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve iránymutatásokat kell kibocsátania az (1) bekezdésben említett vállalatirányítási rendszerek alkalmazásáról.

Az EBH-nak az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, az ESMA-val egyeztetve iránymutatásokat kell kibocsátania a befektetési vállalkozások számára a nemek szempontjából semleges javadalmazási szabályokra vonatkozóan.

Az EBH-nak az említett iránymutatások közzétételét követő két éven belül, az illetékes hatóságok által összegyűjtött információk alapján jelentést kell kiadnia a nemek szempontjából semleges javadalmazási szabályoknak a befektetési vállalkozások általi alkalmazásáról.

27. cikk

Országonkénti adatszolgáltatás

(1)  A tagállamok előírják, hogy az olyan befektetési vállalkozások, amelyek az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontja szerinti pénzügyi vállalkozásnak minősülő, valamely tagállamban, illetve a befektetési vállalkozás engedélyezésének helye szerinti országtól eltérő harmadik országban működő fiókteleppel vagy leányvállalattal rendelkeznek, évente, tagállamok és harmadik országok szerinti bontásban nyilvánosságra hozzák az alábbi információkat:

a)  a leányvállalatok és fióktelepek neve és működési helye, valamint tevékenységeik jellege;

b)  árbevétel;

c)  az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

d)  adózás előtti eredmény;

e)  az eredményt terhelő adó;

f)  a kapott állami támogatások.

(2)  Az (1) bekezdésben említett információkat a 2006/43/EK irányelvben foglaltakkal összhangban ellenőrizni kell, és – amennyiben lehetséges – azokat mellékelni kell az érintett befektetési vállalkozás éves pénzügyi kimutatásaihoz vagy – adott esetben – összevont éves pénzügyi kimutatásaihoz.

28. cikk

A kockázatok kezelése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás vezető testülete jóváhagyja és rendszeresen felülvizsgálja a befektetési vállalkozás kockázatvállalási hajlandóságára, valamint az azon kockázatok kezelésére, nyomon követésére és csökkentésére szolgáló stratégiákat és politikákat, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve, figyelembe véve a makrogazdasági környezetet és a befektetési vállalkozás üzleti ciklusát.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a vezető testület elegendő időt fordítson az (1) bekezdésben említett kérdések megfelelő mérlegelésére, és elegendő erőforrást fordítson minden olyan jelentős kockázat kezelésére, amelynek a befektetési vállalkozás ki van téve.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások a vezető testülethez vezető olyan jelentési útvonalakat alakítsanak ki, amelyek kiterjednek minden jelentős kockázatra, a kockázatkezelési politikák teljességére és ezek változásaira.

(4)  ▌A tagállamok megkövetelik, hogy a 32. cikk (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott kritériumokat nem teljesítő valamennyi befektetési vállalkozás a vezető testület olyan tagjaiból álló kockázati bizottságot hozzon létre, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat.

A kockázati bizottság első albekezdésben említett tagjainak megfelelő tudással, készségekkel és szakértelemmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy teljes mértékben megismerjék, irányítsák és figyelemmel kísérjék a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát. E tagoknak biztosítaniuk kell, hogy a kockázati bizottság szakvéleményt adjon a vezető testületnek a befektetési vállalkozás általános jelenlegi és jövőbeli kockázatvállalási hajlandóságáról és kockázatvállalási stratégiájáról, és segítse a vezető testületet abban, hogy felügyelje a stratégiának a felső vezetés általi végrehajtását. A befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáiért és politikáiért a vezető testület viseli az általános felelősséget.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a vezető testület a felügyeleti funkciójának ellátása keretében, valamint a vezető testület kockázati bizottsága – amennyiben létrehoztak ilyen bizottságot – hozzáférjen az azon kockázatokra vonatkozó információkhoz, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve.

29. cikk

A kockázatok kezelése

(1)  Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a befektetési vállalkozások a következők feltárására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére szolgáló megbízható stratégiákat, szabályzatokat, eljárásokat és rendszereket vezessenek be:

a)  az ügyfeleket érintő kockázat jelentős forrásai és hatásai, valamint a szavatolótőkére esetlegesen gyakorolt jelentős hatásai;

b)  a piacokat érintő kockázat jelentős forrásai és hatásai, valamint a szavatolótőkére esetlegesen gyakorolt jelentős hatásai;

c)  a befektetési vállalkozást érintő kockázat jelentős forrásai, különösen azok, amelyek a rendelkezésre álló szavatolótőke kimerüléséhez vezethetnek;

d)  a megfelelő időtávokon – akár egy napon – belüli likviditási kockázat annak biztosítása céljából, hogy a befektetési vállalkozás megfelelő szintű likviditást tartson fenn, többek között az a)–c) pontban említett jelentős kockázati források fedezése érdekében.

A stratégiáknak, szabályzatoknak, eljárásoknak és rendszereknek arányban kell állniuk a befektetési vállalkozás összetettségével, kockázati profiljával és tevékenységi körével, továbbá a vezető testület által meghatározott kockázati toleranciával, valamint tükrözniük kell a befektetési vállalkozás jelentőségét minden olyan tagállamban, amelyben tevékenykedik.

Az első albekezdés a) pontjának és a második albekezdésnek az alkalmazása céljából figyelembe kell venni az ügyfélpénzek elkülönítésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazása céljából a befektetési vállalkozásoknak meg kell fontolniuk, hogy – a kockázatkezelés hatékony eszközeként – szakmai felelősségbiztosítást vegyenek igénybe.

A c) pont alkalmazása céljából a magát a befektetési vállalkozást fenyegető jelentős kockázatként kell figyelembe venni többek között – adott esetben – az eszközök könyv szerinti értékében bekövetkező jelentős változásokat, beleértve a függő ügynökökkel szembeni esetleges követeléseket, az ügyfelek vagy szerződő felek csődjét, a pénzügyieszköz-, deviza- és árupozíciókat, valamint a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap felé fennálló kötelezettségeket.

A befektetési vállalkozásoknak megfelelően figyelembe kell venniük a szavatolótőkére gyakorolt esetleges jelentős hatásokat, amennyiben a szóban forgó kockázatokat nem fedezik kellőképpen az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 11. cikke szerinti tőkekövetelmények szerinti tőkeelemek.

(2)  Az illetékes hatóságoknak kötelezniük kell a befektetési vállalkozásokat, hogy a felszámolásnak vagy a tevékenységek beszüntetésének az esetére – üzleti modelljük és stratégiájuk életképességét és fenntarthatóságát figyelembe véve – realisztikus követelményekkel és erőforrásokkal számoljanak mind az időtávot, mind pedig a szavatolótőke és a likvid erőforrások fenntartását illetően, a piacról való kivonulás teljes folyamata során.

(3)  A 25. cikktől eltérve, az (1) bekezdés a), c) ▌és d) pontját alkalmazni kell az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő befektetési vállalkozásokra.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 58. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészítse ezen irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások stratégiái, szabályzatai, eljárásai és rendszerei megbízhatóak legyenek. A Bizottság ennek során figyelembe veszi a pénzügyi piaci fejleményeket, különösen az új pénzügyi termékek megjelenését, a számviteli standardok változásait, valamint a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját elősegítő fejleményeket.

30. cikk

Javadalmazási szabályzat

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalói kategóriákra – többek között a felső vezetésre, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős munkavállalókra, valamint azon munkavállalókra, akiknek teljes javadalmazása megfelel legalább a felső vezetők és a kockázatvállalók legalacsonyabb javadalmazásának, és akiknek szakmai tevékenysége jelentős hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel – vonatkozó javadalmazási szabályzatuk összeállításakor és alkalmazásakor a befektetési vállalkozások betartsák az alábbi elveket:

a)  a javadalmazási szabályzat egyértelműen dokumentálva van és arányos a befektetési vállalkozás méretével és belső felépítésével, valamint tevékenységeinek jellegével nagyságrendjével és összetettségével;

b)  a javadalmazási szabályzat nemi szempontból semleges.

c)  a javadalmazási szabályzat összhangban van a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, és elősegíti annak alkalmazását;

d)  a javadalmazási szabályzat összhangban van a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával és célkitűzéseivel, és kialakítására a befektetési döntések hosszú távú hatásainak figyelembevételével kerül sor;

e)  a javadalmazási szabályzat az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz, ösztönzi a felelős üzleti magatartást, és előmozdítja a kockázattudatosságot, valamint a prudens kockázatvállalást;

f)  a vezető testület felügyeleti funkciójának ellátása keretében elfogadja és rendszeres időközönként felülvizsgálja a javadalmazási szabályzatot, és általánosan felelős a javadalmazási szabályzat betartásának felügyeletéért;

g)  a javadalmazási szabályzat betartása az ellenőrzési feladatokat ellátó részleg által legalább évente elvégzendő központi és független belső felülvizsgálat tárgyát képezi;

h)  az ellenőrzési feladatokat ellátó alkalmazottak függetlenek az általuk felügyelt szervezeti egységektől, megfelelő hatáskörrel rendelkeznek, és a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban álló javadalmazást kapnak, amely független az ellenőrzött üzleti területek teljesítményétől;

i)  a kockázatkezeléssel és megfelelőségellenőrzéssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását közvetlenül a 33. cikkben említett javadalmazási bizottság felügyeli, vagy ha ilyen bizottságot nem hoztak létre, a felügyeleti funkcióját ellátó vezető testület;

j)  a bérek megállapítására vonatkozó nemzeti szabályokat figyelembe vevő javadalmazási szabályzatban egyértelmű különbséget kell tenni az alábbiak meghatározására alkalmazott kritériumok között:

i.  rögzített alapjavadalmazás, amely elsősorban a vonatkozó szakmai tapasztalatot és szervezeti felelősséget tükrözi, amelyet foglalkoztatási feltételeinek részeként a munkavállaló munkaköri leírása határoz meg;

ii.  változó javadalmazás, amely a munkavállaló fenntartható és kockázattal kiigazított teljesítményét, valamint a munkavállaló munkaköri leírásában foglaltak teljesítésén túlmutató teljesítményt tükrözi;

k)  a rögzített összetevőnek a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát kell alkotnia ahhoz, hogy a javadalmazás változó összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas szabályok érvényesülhessenek, beleértve annak lehetőségét is, hogy egyáltalán ne fizessenek változó javadalmazási összetevőt.

(2)  Az (1) bekezdés k) pontjának alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások a javadalmazási szabályzatukban megfelelő arányt állapítsanak meg a teljes javadalmazás változó és rögzített összetevője között, figyelembe véve a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét és a kapcsolódó kockázatokat, valamint az (1) bekezdésben említett személyek különböző kategóriáinak hatását a befektetési vállalkozás kockázati profiljára.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások méretüknek és belső felépítésüknek, valamint tevékenységük jellegének, nagyságrendjének és összetettségének megfelelő módon meghatározzák és alkalmazzák az (1) bekezdésben említett elveket.

(4)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az azon személyek kategóriáinak meghatározására szolgáló megfelelő kritériumok pontos meghatározása céljából, akiknek szakmai tevékenysége – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – jelentős hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára. Az EBH-nak és az ESMA-nak megfelelően figyelembe kell vennie a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról szóló, 2009. április 30-i 2009/384/EK bizottsági ajánlást, valamint az ÁÉKB-, az ABAK- és a MiFID II. irányelv szerinti meglévő, javadalmazásra vonatkozó iránymutatásokat, és törekedniük kell a meglévő rendelkezésektől való minél kisebb eltérésre.

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépése után 18 hónappal]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

31. cikk

Rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesülő befektetési vállalkozások

Ha egy befektetési vállalkozás a 2014/59/EU irányelv ▌2. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül, a tagállamok biztosítják a következőket:

a)  a vállalkozás nem részesíti változó javadalmazásban a vezető testület tagjait;

b)  amennyiben a vezető testület tagjain kívüli alkalmazottaknak fizetett változó javadalmazás nem lenne összeegyeztethető a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartásával és a rendkívüli állami pénzügyi támogatás időben történő megszüntetésével, a változó javadalmazásnak ▌a nettó bevétel meghatározott hányadára kell korlátozódnia ▌.

32. cikk

Változó javadalmazás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a 30. cikk (1) bekezdésében említett kategóriákba tartozó alkalmazottak számára a befektetési vállalkozás által megítélt és kifizetett változó javadalmazás – a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel megegyező feltételek mellett – az alábbi követelmények mindegyikének megfeleljen:

a)  amennyiben a változó javadalmazást a teljesítményhez kötik, a változó javadalmazás teljes összegének az egyén és az érintett szervezeti egység teljesítményének és a befektetési vállalkozás általános eredményességének együttes értékelésén kell alapulnia;

b)  az egyéni teljesítmény értékelése során pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is figyelembe kell venni;

c)  az a) pontban említett teljesítményértékelésnek többéves időszakon kell alapulnia, figyelembe véve a befektetési vállalkozás üzleti ciklusát és üzleti kockázatait;

d)  a változó javadalmazás nem érintheti a befektetési vállalkozás azon képességét, hogy stabil tőkealapot biztosítson;

e)  garantált változó javadalmazás csak új alkalmazottak esetében ▌ és csak az új alkalmazottak foglalkoztatásának első évére biztosítható, valamint csak akkor, ha a befektetési vállalkozás erős tőkealappal rendelkezik;

f)  a valamely munkaszerződés idő előtti megszüntetéséhez kapcsolódó kifizetéseknek a vonatkozó időszakban elért egyéni teljesítményt kell tükrözniük, és nem jutalmazhatják a teljesítmény elmaradását vagy a kötelességszegést;

g)  a kompenzációval vagy a korábbi munkaviszonyra vonatkozó szerződésből történő kivásárlással kapcsolatos javadalmazási csomagoknak összhangban kell lenniük a befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel;

h)  a változó javadalmazás különböző összetevőinek kiszámításához alapul vett teljesítménymérésnek figyelembe kell vennie a jelenlegi és jövőbeli kockázatok valamennyi típusát, valamint a tőke költségét és az (EU) ---/---- [IFR] rendelet szerint szükséges likviditást;

i.  a javadalmazás változó összetevőinek a befektetési vállalkozáson belüli felosztása során figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőbeli kockázatok valamennyi típusát;

j)  a változó javadalmazás legalább 50 %-ának az alábbi instrumentumok valamelyikéből kell állnia:

i.  részvények vagy – az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően – azokkal egyenértékű tulajdoni részesedések;

ii.  részvényekhez kötött instrumentumok vagy – az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően – azokkal egyenértékű nem készpénzjellegű eszközök;

iii.  kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok vagy járulékos tőkeinstrumentumok vagy elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká maradéktalanul átalakítható, illetve leírható és a befektetési vállalkozás folyamatos működés melletti hitelminősítési besorolását megfelelően tükröző egyéb instrumentumok;

iv.  nem készpénzjellegű eszközök, amelyek tükrözik a kezelt portfóliókban található eszközöket;

k)  a j) ponttól eltérve, amennyiben a befektetési vállalkozás nem bocsát ki a szóban forgó pontban említett instrumentumokat, az illetékes nemzeti hatóságok jóváhagyhatják az ugyanazon célkitűzéseknek megfelelő alternatív megoldások alkalmazását;

l)  a változó javadalmazás legalább 40 %-át halasztva, a befektetési vállalkozás üzleti ciklusától, üzletének jellegétől, kockázataitól és a szóban forgó személy tevékenységeitől függően – eseti alapon – 3–5 éves időtartamra elosztva kell nyújtani, kivéve abban az esetben, ha a változó javadalmazás különösen magas összeget tesz ki, mely esetben a változó javadalmazás legalább 60 %-át kell halasztva kifizetni;

m)  a változó javadalmazást akár 100 %-os mértékben is csökkenteni kell, ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye visszaesik vagy negatív, többek között malus- vagy visszakövetelési szabályok révén, a befektetési vállalkozások által meghatározott kritériumoknak megfelelően, mely kritériumoknak különösen az olyan helyzetekre kell vonatkozniuk, amikor a szóban forgó személy:

i.  olyan magatartás részese volt, amely jelentős veszteséget okozott a befektetési vállalkozásnak, vagy felelős volt ilyen magatartásért;

ii.  már nem tekinthető alkalmasnak és megfelelőnek;

n)  a nem kötelező nyugdíjjuttatásoknak összhangban kell lenniük a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazása céljából a tagállamok biztosítják a következőket:

a)  a 30. cikk (1) bekezdésében említett személyek az (1) bekezdésben említett elvek gyengítésére nem alkalmaznak egyéni fedezeti stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosításokat;

b)  a változó javadalmazás nem fizethető ki olyan pénzügyi csatornákon keresztül vagy olyan módszerekkel, amelyek megkönnyítik ezen irányelv vagy az (EU) ---/---- [IFR] rendelet be nem tartását.

(3)  Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában az e pontban említett instrumentumokra megfelelő visszatartási politikáknak kell vonatkozniuk, amelyek célja összhangba hozni az egyéni ösztönzőket a befektetési vállalkozás, annak hitelezői és ügyfelei hosszabb távú érdekeivel. A tagállamok vagy illetékes hatóságaik korlátozásokat vezethetnek be az említett instrumentumok típusaira és kialakítására vonatkozóan, vagy betilthatják bizonyos instrumentumok változó javadalmazáshoz való használatát.

Az (1) bekezdés l) pontjának alkalmazásában a változó javadalmazás halasztva kifizetett része legfeljebb időarányosan jár.

Az (1) bekezdés n) pontjának alkalmazásában akkor, ha a munkavállaló a nyugdíjkorhatár elérése előtt távozik a befektetési vállalkozástól, a vállalkozásnak a j) pontban említett instrumentumok formájában öt évig kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat. Ha egy munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat a j) pontban említett instrumentumok formájában kell teljesíteni a munkavállaló részére, amelyeket a munkavállalónak öt évig meg kell tartania.

(4)  Az (1) bekezdés j) és l) pontja, valamint a (3) bekezdés harmadik albekezdése nem alkalmazandók a következőkre:

a)  olyan befektetési vállalkozás, amelynek mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek ▌értéke az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan 100 millió EUR vagy annál kevesebb;

b)  olyan személy, akinek éves változó javadalmazása nem haladja meg az 50 000 EUR-t, és nem teszi ki e személy teljes éves javadalmazásának több mint egynegyedét.

(5)  A (4) bekezdés a) pontjától eltérve, egy adott tagállam megnövelheti az említett pontban meghatározott határértéket, amennyiben az adott befektetési vállalkozás megfelel az alábbi kritériumoknak:

a)  az a befektetési vállalkozás, amelyet illetően a tagállam e rendelkezést alkalmazza, összes eszközének értékét tekintve nem a három legnagyobb befektetési vállalkozás egyike a székhelye szerinti tagállamban;

b)  a helyreállítási és szanálási tervek készítésével kapcsolatban – a 2014/59/EU irányelv 4. cikkével összhangban – a befektetési vállalkozásra nem vonatkoznak kötelezettségek, vagy egyszerűsített kötelezettségek vonatkoznak rá;

c)  a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli kereskedési könyv szerinti üzleti tevékenysége legfeljebb 150 millió EUR;

d)  a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli származtatott ügyletekre irányuló üzleti tevékenysége legfeljebb 100 millió EUR;

e)  a határérték nem haladja meg a 300 millió EUR-t; valamint

f)  a határérték növelése helyénvaló, tekintettel a vállalkozás tevékenységének jellegére és nagyságrendjére, valamint belső felépítésére, illetve adott esetben azon csoport jellegére, amelyhez a vállalkozás tartozik.

(6)  A (4) bekezdés a) pontjától eltérve, egy adott tagállam csökkentheti az abban a pontban meghatározott határértéket, amennyiben e csökkentés helyénvaló, tekintettel a vállalkozás tevékenységének jellegére és nagyságrendjére, valamint belső felépítésére, illetve adott esetben azon csoport jellegére, amelyhez a vállalkozás tartozik.

(7)  A (4) bekezdés b) pontjától eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy tekintettel a nemzeti piacnak a javadalmazási gyakorlatok terén fennálló sajátosságaira vagy az érintett munkavállalók feladatainak vagy munkakörének jellegére, az említett pontban foglalt mentesség nem alkalmazandó az abban említett értékhatárt és részesedést el nem érő ▌ éves változó javadalmazásra jogosult munkavállalókra.

(8)   Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meg kell határoznia az (1) bekezdés j) pontjának iii. alpontjában foglalt feltételeket kielégítő eszközöket, valamint az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott alternatív megoldásokat.

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépése után 18 hónappal]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

(9)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve a (4), az (5) és a (6) bekezdés végrehajtását megkönnyítő és azok következetes alkalmazását biztosító iránymutatásokat kell elfogadnia.

33. cikk

A javadalmazási bizottság

(1)  A tagállamok biztosítják, ▌ hogy a 32. cikk (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott kritériumokat nem teljesítő befektetési vállalkozások javadalmazási bizottságot állítsanak fel. E javadalmazási bizottságnak nemi szempontból kiegyensúlyozott összeállításúnak kell lennie és hozzáértő és független módon kell megítélnie a javadalmazási szabályokat és gyakorlatokat, valamint a kockázatok, a tőkeellátottság és a likviditás kezelésére kidolgozott ösztönzőket. A javadalmazási bizottságot vállalkozáscsoporti szinten is fel lehet állítani.

(2)  A tagállamok biztosítják, ▌ hogy a javadalmazási bizottság felelősséggel tartozzon a javadalmazásra vonatkozó – köztük az érintett befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre kihatással lévő – döntések előkészítéséért, amelyeket a vezető testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnökének és tagjainak a vezető testület olyan tagjai közül kell kikerülnie, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatot. Ha a nemzeti jog előírja a munkavállalói képviseletet a vezető testületben, a javadalmazási bizottság tagjai között lennie kell legalább egy munkavállalói képviselőnek.

(3)  A (2) bekezdésben említett döntések előkészítésekor a javadalmazási bizottságnak figyelembe kell vennie a közérdeket, valamint a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeit.

34. cikk

A javadalmazási szabályok felügyelete

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok összegyűjtsék az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 51. cikke első albekezdésének c) és d) pontja alapján nyilvánosságra hozott, valamint a befektetési vállalkozások által a nemek közötti bérkülönbséget illetően közölt információkat, és felhasználják azokat a javadalmazási trendek és gyakorlatok értékelésére.

Az illetékes hatóságoknak az EBH rendelkezésére kell bocsátaniuk ezeket az információkat.

(2)  Az EBH-nak az illetékes hatóságoktól az (1) és a (4) bekezdésnek megfelelően kapott információt arra kell felhasználnia, hogy uniós szinten értékelje a javadalmazási trendeket és gyakorlatokat.

(3)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve iránymutatásokat kell kibocsátania a megfelelő javadalmazási szabályok alkalmazásáról. Ezen iránymutatások összeállításakor az EBH-nak és az ESMA-nak figyelembe kell vennie legalább a 30–33. cikkben említett követelményeket és a megfelelő javadalmazási szabályok tekintetében a 2009/384/EK(22) bizottsági ajánlásban meghatározott alapelveket.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások ▌ információt szolgáltassanak az illetékes hatóságoknak befektetési vállalkozásonként azon természetes személyek létszámáról, akik pénzügyi évenként 1 millió EUR vagy azt meghaladó javadalmazásban részesülnek (1 millió eurónkénti kategóriákra bontva), kiegészítve a munkaköri feladataikkal, az érintett üzletággal, valamint a javadalmazás fő elemeivel, a teljesítményjavadalmazásokkal, a hosszú távú juttatásokkal és a nyugdíjjuttatásokkal kapcsolatos információkkal.

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsássák a vezető testület vagy a felső vezetés minden tagjának teljes javadalmazására vonatkozó adatokat.

Az illetékes hatóságoknak az első és a második albekezdésben említett információkat továbbítaniuk kell az EBH-nak, amelynek egységes formátumban, székhely szerinti tagállamonként összesítve közzé kell tennie azokat. Az EBH az ESMA-val egyeztetve iránymutatásokat dolgozhat ki e bekezdés végrehajtásának megkönnyítésére és az összegyűjtött információk következetességének biztosítására.

35. cikk

Az EBH jelentése a környezeti, szociális és irányítási kockázatokról

Az EBH-nak jelentést kell készítenie az alapvetően környezeti, szociális és irányítási célú tevékenységekhez kapcsolódó technikai kritériumoknak a kockázatok felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásába való bevezetéséről, a célból, hogy értékelje az ilyen kockázatok lehetséges forrásait és a befektetési vállalkozásra kifejtett lehetséges hatásait, figyelembe véve a környezeti, szociális és irányítási taxonómiát [hivatkozás a jogi szövegre, ha rendelkezésre áll].

Az első albekezdésben említett EBH-jelentésnek legalább a következőkre kell kiterjednie:

a)  a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységekre való áttéréshez kapcsolódó környezeti, szociális és irányítási kockázatok, a fizikai kockázatok és átmeneti kockázatok meghatározása, ideértve az eszközök szabályozási változások miatti értékcsökkenését, az ilyen kockázatok értékelése szempontjából releváns minőségi és mennyiségi kritériumokat és mérőszámokat, valamint az arra vonatkozó értékelés módszerét, hogy a kockázatok rövid, közép- vagy hosszú távon merülhetnek-e fel és lehet-e jelentős pénzügyi hatásuk a befektetési vállalkozásra;

b)  annak értékelése, hogy bizonyos eszközök jelentős koncentrációja fokozhatja-e az adott befektetési vállalkozás esetében a környezeti, szociális és irányítási kockázatokat, a fizikai kockázatokat és az átmeneti kockázatokat;

c)  a befektetési vállalkozás által a környezeti, szociális és irányítási, valamint a fizikai és az átmeneti kockázatok meghatározására, értékelésére és kezelésére alkalmazott eljárások leírása;

d)  a környezeti, szociális és irányítási kockázatok értékeléséhez a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás céljából a felügyeleti szervek és a befektetési vállalkozások által használható kritériumok, paraméterek és mérőszámok.

Az EBH-nak megállapításairól [két évvel ezen irányelv hatálybalépése után] jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

E jelentés alapján az EBH adott esetben iránymutatásokat fogadhat el a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó, a környezeti, szociális és irányítási kockázatokkal összefüggő kritériumok bevezetésére, amely iránymutatások kidolgozása során figyelembe kell vennie az EBH e cikkben említett jelentésének megállapításait.

3. szakasz

Felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás

36. cikk

Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés

(1)  Az illetékes hatóságoknak – a szükséges mértékben és a befektetési vállalkozás méretét, kockázati profilját és üzleti modelljét figyelembe véve – felül kell vizsgálniuk azokat a rendszereket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat, amelyeket a befektetési vállalkozások az ezen irányelvnek és az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletnek] való megfelelés érdekében hoztak létre, és adott esetben és amennyiben az releváns, értékelniük kell az alábbiak ▌ mindegyikét a kockázatok fedezetének és megbízható kezelésének biztosítása érdekében:

a)  a 29. cikkben említett kockázatok;

b)  a befektetési vállalkozások kitettségeinek földrajzi helye;

c)  a befektetési vállalkozás üzleti modellje;

d)  a rendszerszintű kockázat értékelése az 1093/2010/EU rendelet 23. cikke vagy az ERKT ajánlásai alapján a rendszerszintű kockázat azonosításának és mérésének figyelembevételével;

e)  a befektetési vállalkozások hálózati és információs rendszereinek biztonságát fenyegető kockázatok, e vállalkozások eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében;

f)  a befektetési vállalkozások nem kereskedési könyvi tevékenységből származó kamatlábkockázatnak való kitettsége;

g)  a befektetési vállalkozások vállalatirányítási rendszerei és a vezető testület tagjainak feladataik ellátására való képessége;

E bekezdés alkalmazása céljából az illetékes hatóságoknak megfelelőképpen figyelembe kell venniük, hogy az adott befektetési vállalkozás rendelkezik-e szakmai felelősségbiztosítással.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az érintett befektetési vállalkozások mérete, ▌ tevékenységeinek jellege, nagyságrendje és összetettsége, illetve adott esetben a vállalkozás rendszerszintű jelentősége alapján, továbbá az arányosság elvének figyelembevételével határozzák meg az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát és részletezettségét.

▌Az illetékes hatóságoknak – kizárólag, amennyiben az érintett befektetési vállalkozások mérete, tevékenységeinek jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján szükségesnek tartják – eseti alapon kell dönteniük arról, hogy az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12. cikke (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő befektetési vállalkozások esetében a felülvizsgálatot és értékelést el kell-e végezni, illetve hogy annak milyen formában kell megtörténnie.

Az első albekezdés alkalmazása céljából figyelembe kell venni a kezelt ügyfélpénzek elkülönítésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat.

(3)  Az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdés g) pontjában említett felülvizsgálat és értékelés végzése során hozzá kell férniük a vezető testület és bizottságai üléseinek napirendjéhez, jegyzőkönyveihez és a kapcsolódó dokumentumokhoz, valamint a vezető testület teljesítménye belső vagy külső értékelésének eredményeihez.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 58. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy biztosítható legyen, hogy a befektetési vállalkozások rendszerei, stratégiái, eljárásai és mechanizmusai megbízhatóan kezeljék és fedezzék kockázataikat. A Bizottság ennek során figyelembe veszi a pénzügyi piaci fejleményeket, különösen az új pénzügyi termékek megjelenését, a számviteli standardok változásait és a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját elősegítő fejleményeket.

37. cikk

A belső modellek használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálata

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendszeresen, legalább háromévente felülvizsgálják, hogy a befektetési vállalkozások megfelelnek-e az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 22. cikkében említett belső modellek használatának engedélyezésére vonatkozó követelményeknek. Az illetékes hatóságoknak különösen a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének változásaira és e modellek új termékekre való alkalmazására kell figyelmet fordítaniuk, és mindenekelőtt azt kell felülvizsgálniuk és értékelniük, hogy a befektetési vállalkozás e modellek keretében jól kidolgozott és naprakész technikákat és gyakorlatokat alkalmaz-e. Az illetékes hatóságok biztosítják a befektetési vállalkozás belső modelljeinek kockázatfedezésével kapcsolatban megállapított súlyos hiányosságok helyesbítését, vagy megfelelő lépéseket tesznek azok következményeinek enyhítésére, többek között magasabb szorzótényezők vagy többlettőke-követelmény bevezetése révén.

(2)  Ha a piacot érintő kockázattal kapcsolatos belső modellek esetében az 575/2013/EU rendelet 366. cikkében említett több túllépés azt jelzi, hogy a modellek nem vagy már nem pontosak, az illetékes hatóságoknak vissza kell vonniuk a belső modellek használatára vonatkozó engedélyt, vagy megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a modellek haladéktalan – és meghatározott időn belül történő – kiigazításának biztosítására.

(3)  Ha egy befektetési vállalkozás, amely belső modellek használatára kapott engedélyt, már nem felel meg az e modellek alkalmazására vonatkozó követelményeknek, az illetékes hatóságoknak elő kell írniuk vagy annak bizonyítását, hogy a meg nem felelés hatása nem jelentős, vagy az említett követelményeknek való megfelelésre irányuló terv és határidő bemutatását. Az illetékes hatóságoknak a bemutatott terv módosítását kell előírniuk, ha valószínűtlen, hogy az teljes megfelelést eredményez, vagy ha nem megfelelő a határidő.

Ha nem valószínű, hogy a befektetési vállalkozás a kitűzött határidőn belül meg fog felelni a követelményeknek, vagy nem bizonyította kielégítő módon, hogy a meg nem felelés hatása nem jelentős, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok visszavonják a belső modellek használatára vonatkozó engedélyt, illetve azt a követelményeknek megfelelő területekre vagy azokra a területekre korlátozzák, amelyek esetében a követelményeknek való megfelelés célszerű határidőn belül megvalósítható.

(4)  Az EBH-nak minden befektetési vállalkozásra kiterjedően elemeznie kell a belső modelleket és azt, hogy a belső modelleket használó befektetési vállalkozások hogyan kezelik a hasonló kockázatokat vagy kitettségeket. Az EBH-nak erről tájékoztatnia kell az ESMA-t.

A következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok előmozdítása érdekében az EBH-nak az említett elemzés alapján iránymutatásokat kell kidolgoznia az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, amelyek viszonyítási értékeket határoznak meg a belső modellek befektetési vállalkozások általi használatát és azt illetően, hogy e belső modellek hogyan kezelik a hasonló kockázatokat vagy kitettségeket.

A tagállamok ösztönzik az illetékes hatóságokat arra, hogy az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat során vegyék figyelembe az említett elemzést és iránymutatásokat.

4. szakasz

Felügyeleti intézkedések és hatáskörök

38. cikk

Felügyeleti intézkedések

Az illetékes hatóságoknak elő kell írniuk a befektetési vállalkozások számára, hogy időben tegyék meg a következő problémák kezeléséhez szükséges intézkedéseket:

a)  a befektetési vállalkozás nem teljesíti az ezen irányelvben vagy az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletben] foglalt követelményeket;

b)  az illetékes hatóságoknak bizonyítékuk van arra, hogy a befektetési vállalkozás az elkövetkező 12 hónapban várhatóan meg fogja sérteni az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletet] vagy az ezen irányelvet átültető rendelkezéseket.

39. cikk

Felügyeleti hatáskörök

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a feladataik ellátása során a befektetési vállalkozások tevékenységébe való hatékony és arányos beavatkozáshoz szükséges felügyeleti hatáskörökkel.

(2)  A 36. cikk, a 37. cikk (3) bekezdése és a 38. cikk, valamint az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] alkalmazása céljából az illetékes hatóságok a következő hatáskörökkel kell rendelkezniük:

a)  előírhatják, hogy a befektetési vállalkozások az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 11. cikkében megállapított követelményeket meghaladó kiegészítő tőkével rendelkezzenek az ezen irányelv 40. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén, vagy e befektetési vállalkozások üzleti tevékenységének lényeges változása esetén módosíthatják a tőke és a likvid eszközök megkövetelt mennyiségét;

b)  előírhatják a 24 és 26. cikkel összhangban bevezetett rendszerek, eljárások, mechanizmusok és stratégiák megerősítését;

c)  előírhatják a befektetési vállalkozások számára, hogy egy éven belül nyújtsanak be az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] szerinti felügyeleti követelményeknek való megfelelésre irányuló tervet, ennek végrehajtására tűzzenek ki határidőt, és módosítsák a tervek hatályát és végrehajtási határidejét;

d)  a tőkekövetelmények vonatkozásában a befektetési vállalkozások számára külön tartalékképzési szabályzatot vagy eszközkezelést írhatnak elő;

e)  szigorúbb feltételekhez köthetik vagy korlátozhatják a befektetési vállalkozások üzletvitelét, működését vagy hálózatát, vagy megkövetelhetik a befektetési vállalkozás megfelelő pénzügyi működésére túlzott kockázatot jelentő tevékenységek leválasztását;

f)  előírhatják a befektetési vállalkozások tevékenységeiben, termékeiben és rendszereiben rejlő kockázat csökkentését, mely hatáskör kiterjed a kiszervezett tevékenységekre is;

g)  előírhatják a befektetési vállalkozások számára, hogy a változó javadalmazást a nettó bevétel adott százalékára korlátozzák, amennyiben a változó javadalmazás nincs összhangban a stabil tőkealap fenntartásával;

h)  előírhatják a befektetési vállalkozások számára, hogy nettó nyereségüket a szavatolótőke megerősítésére fordítsák;

i.  korlátozhatják vagy megtilthatják a részvényeseknek, a tagoknak vagy a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok tulajdonosainak járó, a befektetési vállalkozás általi nyereség- vagy kamatkifizetést, amennyiben e tilalom nem minősül a befektetési vállalkozás általi nemteljesítésnek;

j)  az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] szerinti adatszolgáltatást kiegészítő vagy annál gyakoribb adatszolgáltatást írhatnak elő, beleértve a tőke- és likviditási pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatást;

k)  a 42. cikkben meghatározott rendelkezésekkel összhangban egyedi likviditási követelményeket írhatnak elő;

l)  kiegészítő közzétételt követelhetnek meg;

m)  megkövetelhetik, hogy a befektetési vállalkozások csökkentsék a hálózati és információs rendszereik biztonságát fenyegető kockázatokat a vállalkozások eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében;

A j) pont alkalmazása céljából az illetékes hatóságok csak akkor írhatnak elő kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást a befektetési vállalkozások számára, ha az nem eredményez párhuzamos adatközlést, és teljesül az alábbi feltételek valamelyike:

a)  teljesül a 38. cikk a) vagy b) pontjában említett feltételek valamelyike;

b)  az illetékes hatóság szükségesnek ítéli azt a 38. cikk b) pontjában említett bizonyítékok begyűjtése érdekében.

c)  a kiegészítő információra a 36. cikkben említett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás céljából van szükség.

Az adatközlés akkor tekinthető párhuzamosnak, ha ugyanaz az információ vagy lényegében ugyanaz az információ már az illetékes hatóság rendelkezésére áll, azt az illetékes hatóság elő tudja állítani, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségnek a befektetési vállalkozás számára történő előírásától eltérő módon be tudja szerezni. Amennyiben az információ a közlendő további információtól eltérő formátumban vagy részletezettséggel áll az illetékes hatóság rendelkezésére, az illetékes hatóság nem írhat elő további adatszolgáltatást, ha az említett eltérő formátum vagy részletezettség nem akadályozza abban, hogy lényegében hasonló információt állítson elő.

40. cikk

Kiegészítő tőkekövetelmény

(1)  Az illetékes hatóságok – a 36. cikk és a 37. cikk alapján elvégzett felülvizsgálatok alapján – csak akkor írhatják elő a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő tőkekövetelményt, ha az adott befektetési vállalkozás vonatkozásában megbizonyosodtak az alábbi helyzetek valamelyikének fennállásáról:

a)  a befektetési vállalkozás olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek van kitéve, vagy olyan kockázatokat jelent mások számára, amelyek jelentősek és amelyekre az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] harmadik vagy negyedik részében meghatározott tőkekövetelmények – és különösen a K-faktor tőkekövetelmények – nem biztosítanak fedezetet, vagy nem biztosítanak elegendő fedezetet;

b)  a befektetési vállalkozás nem felel meg a 24. és 26. cikkben meghatározott követelményeknek, és egyéb felügyeleti intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűleg nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, eljárásokon, mechanizmusokon és stratégiákon;

c)  a kereskedési könyv prudens értékeléséhez kötődő módosítások nem elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a befektetési vállalkozás számára pozícióinak rövid időn belüli, jelentős veszteség nélküli értékesítését vagy fedezését normális piaci körülmények között;

d)  a 37. cikkel összhangban elvégzett értékelés megállapítja, hogy az engedélyezett belső modellek alkalmazására vonatkozó követelmények nemteljesítése várhatóan nem megfelelő tőkeszinteket eredményez;

e)  a befektetési vállalkozásnak ismételten nem sikerül biztosítania vagy fenntartania a 41. cikkben meghatározott megfelelő szintű kiegészítő tőkét.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a kockázatokat vagy kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] harmadik vagy negyedik részében meghatározott tőkekövetelmények által nem fedezettnek vagy nem elegendően fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozások által a 24. cikk (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően az illetékes hatóság által megfelelőnek ítélt tőke összegeire, típusaira és felosztására vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] harmadik vagy negyedik részében meghatározott tőkekövetelmények.

Az első albekezdés alkalmazásában az elegendőnek tekintett tőke ▌ olyan kockázatokra vagy kockázati elemekre is kiterjedhet, amelyek kifejezetten ki vannak zárva az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] harmadik vagy negyedik részében meghatározott tőkekövetelmények hatálya alól.

(3)  Az illetékes hatóságoknak a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján előírt kiegészítő tőke szintjét az e cikk (2) bekezdése szerint megfelelőnek ítélt tőke és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] harmadik vagy negyedik részében meghatározott tőkekövetelmények különbségeként kell meghatározniuk.

(4)  Az illetékes hatóságoknak elő kell írniuk a befektetési vállalkozások számára, hogy a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő tőkekövetelménynek az alábbi feltételeknek megfelelő szavatolótőkével tegyenek eleget:

a)  a kiegészítő tőkekövetelmény legalább háromnegyedének alapvető tőkével kell eleget tenni;

b)  az alapvető tőke legalább háromnegyedének elsődleges alapvető tőkéből kell állnia;

c)  e szavatolótőke nem használható fel az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 11. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott tőkekövetelményeknek való megfelelés céljából.

(5)  Az illetékes hatóságoknak írásban meg kell indokolniuk a kiegészítő tőkekövetelménynek a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti előírására vonatkozó határozatukat, indokolásukban egyértelműen bemutatva az e cikk (1)–(4) bekezdésében említett szempontok teljes körű értékelését. Az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben az indokolásnak tartalmaznia kell annak az okait, hogy a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított tőkeszint miért nem tekinthető a továbbiakban elegendőnek.

(6)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett kockázatok és kockázati elemek mérésének módját, ideértve azon kockázatokat vagy kockázati elemeket is, amelyek kifejezetten ki vannak zárva az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] harmadik vagy negyedik részében meghatározott tőkekövetelmények hatálya alól.

Az EBH-nak biztosítania kell, hogy a szabályozástechnikai standardtervezetek magukban foglalják a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő tőke mennyiségének kiszámítására szolgáló indikatív kvalitatív módszert – amely figyelembe veszi, hogy a befektetési vállalkozások számos különféle üzleti modell és jogi forma keretében működhetnek –, illetve hogy a standardtervezetek arányosak legyenek az alábbiak fényében:

a)  a végrehajtásnak a befektetési vállalkozásoknál és az illetékes hatóságoknál jelentkező terhe;

b)  annak lehetősége, hogy a belső modelleket nem használó befektetési vállalkozások esetében alkalmazandó tőkekövetelmények magasabb szintje a kockázatok és kockázati elemek (2) bekezdés szerinti értékelése nyomán alacsonyabb tőkekövetelmények előírását is indokolttá teheti.

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépése után 18 hónappal]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

(7)  Az illetékes hatóságok – eseti alapon elbírálva és amennyiben azt indokoltnak tartják – az (1)–(6) bekezdéssel összhangban kiegészítő tőkekövetelményeket írhatnak elő azon befektetési vállalkozások számára, amelyek megfelelnek az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12 cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

41. cikk

A tőkemegfelelésre vonatkozó iránymutatás

(1)  Az arányosság elvét szem előtt tartva és az olyan befektetési vállalkozások méretével, rendszerszintű jelentőségével, tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosan, amelyek nem elégítik ki az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12 cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, az illetékes hatóságok előírhatják, hogy e vállalkozások olyan tőkeszinttel rendelkezzenek, amely a 24. cikk alapján kellő mértékben meghaladja az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] harmadik részében és az ezen irányelvben meghatározott tőkekövetelményeket, ideértve a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő tőkekövetelményeket is, biztosítva ezáltal, hogy: a ciklikus gazdasági ingadozások ne vezessenek az említett követelmények megsértéséhez, vagy ahhoz, hogy a befektetési vállalkozás ne legyen képes rendezett módon felszámolni vagy beszüntetni tevékenységét.

(2)  Az illetékes hatóságoknak adott esetben ▌ felül kell vizsgálniuk az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12 cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket nem kielégítő egyes befektetési vállalkozások által az (1) bekezdéssel összhangban megállapított tőkeszintet, és – adott esetben – tájékoztatniuk kell az érintett befektetési vállalkozást e felülvizsgálat megállapításairól, ideértve az (1) bekezdéssel összhangban megállapított tőkeszint elvárt esetleges módosításait is. Az illetékes hatóságnak a módosítás végrehajtására előírt dátumot is közölnie kell.

42. cikk

Egyedi likviditási követelmények

(1)  Az illetékes hatóságok csak abban az esetben írhatják elő a 39. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett egyedi likviditási követelményeket, amennyiben a 38. és 39. cikkel összhangban elvégzett felülvizsgálat alapján megállapították, hogy az adott, az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12 cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket nem kielégítő befektetési vállalkozás, vagy az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12 cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket kielégítő, ám az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 43. cikke (1) bekezdése értelmében a likviditási követelmények alól nem mentesített befektetési vállalkozás az alábbiakban felsorolt helyzetek egyikében van:

a)  a befektetési vállalkozás olyan likviditási kockázatoknak vagy likviditási kockázati elemeknek van kitéve, amelyek jelentősek és amelyekre az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] ötödik részében meghatározott likviditási követelmények nem biztosítanak fedezetet, vagy nem biztosítanak elegendő fedezetet;

b)  a befektetési vállalkozás nem felel meg a 24. és 26. cikkben meghatározott követelményeknek, és egyéb közigazgatási intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűleg nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, eljárásokon, mechanizmusokon és stratégiákon;

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a likviditási kockázatokat vagy likviditási kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] harmadik részében meghatározott likviditási követelmények által nem fedezettnek vagy nem elegendően fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozások által a 24. cikk (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően az illetékes hatóság által megfelelőnek ítélt likviditás összegeire és típusaira vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] ötödik részében meghatározott likviditási követelmények.

(3)  Az illetékes hatóságoknak a 39. cikk (2) bekezdésének k) pontja alapján előírt egyedi likviditás követelmények szintjét az e cikk (2) bekezdése szerint megfelelőnek ítélt likviditás és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] ötödik részében meghatározott likviditási követelmények különbségeként kell meghatározniuk.

(4)  Az illetékes hatóságoknak a 39. cikk (2) bekezdésének k) pontja alapján előírt egyedi likviditás követelmények szintjét az e cikk (2) bekezdése szerint megfelelőnek ítélt likviditás és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] ötödik részében meghatározott likviditási követelmények különbségeként kell meghatározniuk.

(5)  Az illetékes hatóságoknak írásban meg kell indokolniuk az egyedi likviditási követelménynek a 39. cikk (2) bekezdésének k) pontja szerinti előírására vonatkozó határozatukat, indokolásukban egyértelműen bemutatva az e cikk (1)–(3) bekezdésében említett szempontok teljes körű értékelését.

(6)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben a befektetési vállalkozások méretének, struktúrájának és belső felépítésének, valamint tevékenységük jellegének, nagyságrendjének és összetettségének megfelelő módon meg kell határoznia, hogy milyen módon kell felmérni a (2) bekezdésben említett likviditási kockázatokat vagy likviditási kockázati elemeket.

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépése után 18 hónappal]-ig kell benyújtania a Bizottságnak. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

43. cikk

A szanálási hatóságokkal folytatott együttműködés

▌Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az érintett szanálási hatóságokat a 2014/59/EU irányelv hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások számára a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján előírt kiegészítő tőkéről, valamint a 41. cikk (2) bekezdésében említett, az ilyen befektetési vállalkozások tekintetében elvárt esetleges módosításokról.

44. cikk

Közzétételi követelmények

A tagállamok felhatalmazzák az illetékes hatóságokat, hogy:

a)  megkövetelhessék, hogy az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12 cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket nem kielégítő befektetési vállalkozások, valamint az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 46. cikkének (2) bekezdésében említett befektetési vállalkozások évente többször tegyék közzé az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 46. cikkében említett információkat, illetve hogy meghatározhassák a közzétételre vonatkozó határidőket;

b)  megkövetelhessék, hogy az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 12 cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket nem kielégítő befektetési vállalkozások, valamint az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 46. cikkének (2) bekezdésében említett befektetési vállalkozások –meghatározott média segítségével és helyen – különösen honlapjaikon – tegyék közzé ezeket az információkat, a pénzügyi kimutatásaik kivételével;

c)  kötelezhessék az anyavállalatokat arra, hogy évente közzétegyék – teljeskörűen vagy egyenértékű információra való hivatkozással – jogi struktúrájuk és irányításuk, valamint a befektetésivállalkozás-csoport szervezeti felépítésének leírását ezen irányelv 26. cikkének (1) bekezdésével és a 2014/65/EU irányelv 10. cikkével összhangban.

45. cikk

Az EBH tájékoztatásának kötelezettsége

(1)  Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az EBH-t:

a)  a 36. cikkben említett felülvizsgálati és értékelési eljárásaikról;

b)  a 39–41. cikkben említett határozatok meghozatalához használt módszerről.

Az EBH-nak az e bekezdésben említett információt továbbítania kell az ESMA-hoz.

c)  a 18. cikkben említett szankciók tagállamok által meghatározott szintjéről.

(2)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve a felügyeleti felülvizsgálatok és az értékelési eljárások következetességének javítása érdekében meg kell vizsgálnia az illetékes hatóságok által benyújtott információkat. Az EBH az ESMA-val való egyeztetés után az értékelés elvégzése céljából az 1093/2010/EU rendelet 37. cikkének megfelelően ▌– az arányosság elvét tiszteletben tartva – további információkat is kérhet az illetékes hatóságoktól.

Az EBH-nak a honlapján közzé kell tennie az (1) bekezdés c) pontjában említett összesített információkat.

Az EBH-nak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e fejezet alkalmazásában a tagállamok között mutatkozó konvergencia mértékéről. Az EBH-nak szükség esetén az 1093/2010/EU rendelet 30. cikkének megfelelően partneri felülvizsgálatokat kell végeznie. Az EBH-nak erről tájékoztatnia kell az ESMA-t.

Az EBH-nak az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkének, az ESMA-nak pedig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat kell kibocsátania az illetékes hatóságok számára, amelyekkel a befektetési vállalkozások méretének, struktúrájának és belső felépítésének, valamint tevékenységük jellegének, nagyságrendjének és összetettségének megfelelő módon tovább pontosítja az (1) bekezdésben említett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra, valamint a 29. cikkben említett kockázatok kezelésének értékelésére vonatkozó közös eljárásokat és módszereket.

3. FEJEZET

A befektetésivállalkozás-csoportok felügyelete

A BEFEKTETÉSIVÁLLALKOZÁS-CSOPORTOK ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELETE, ILLETVE A CSOPORTTŐKETESZTNEK VALÓ MEGFELELÉS FELÜGYELETE

46. cikk

A csoportfelügyeleti hatóság meghatározása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben valamely befektetésivállalkozás-csoportot egy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vezet, az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyeletét az adott ▌ EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat illetékes hatósága gyakorolja.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben valamely befektetési vállalkozás anyavállalata egy EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyeletét az adott ▌ befektetési vállalkozás illetékes hatósága gyakorolja.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben két vagy több tagállamban engedélyezett két vagy több befektetési vállalkozás anyavállalata ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy ugyanaz az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyeletét annak a befektetési vállalkozásnak az illetékes hatósága gyakorolja, amelyet abban a tagállamban engedélyeztek, ahol a befektetési holding társaságot vagy a vegyes pénzügyi holding társaságot alapították.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben két vagy több tagállamban engedélyezett két vagy több befektetési vállalkozás anyavállalatai között egynél több olyan befektetési holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság van, amelyek központi irodái különböző tagállamokban vannak, és amennyiben e tagállamok mindegyikében található befektetési vállalkozás, az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyeletét annak a befektetési vállalkozásnak az illetékes hatósága gyakorolja, amelynek a mérlegfőösszege a legnagyobb.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az Unióban engedélyezett két vagy több befektetési vállalkozás anyavállalata ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság, és e befektetési vállalkozások egyike sem a befektetési holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság alapításának helye szerinti tagállamban engedélyezett, az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyeletét a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás illetékes hatósága gyakorolja.

(6)  Az illetékes hatóságok – figyelembe véve az érintett befektetési vállalkozásokat és azok tevékenységének fontosságát az érintett tagállamokban – közös megegyezéssel eltekinthetnek a (3)–(5) bekezdésben említett kritériumok alkalmazásától, ha azok alkalmazása nem lenne megfelelő a csoporttőketesztnek való megfelelés hatékony felügyelete szempontjából, és az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyeletére egy másik illetékes hatóságot jelölhetnek ki. Ezekben az esetekben az illetékes hatóságoknak határozatuk meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítaniuk – esettől függően – az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatnak, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozásnak a tervezett határozattal kapcsolatos véleményük kinyilvánítására. Az illetékes hatóságoknak e határozatukról értesíteniük kell a Bizottságot és az EBH-t.

47. cikk

Tájékoztatási követelmények vészhelyzetekben

Amennyiben olyan vészhelyzet következik be – beleértve az 1093/2010/EU rendelet 18. cikkében leírt helyzetet vagy a kedvezőtlen piaci folyamatokat –, amely potenciálisan veszélyezteti a piac likviditását és a pénzügyi rendszer stabilitását bármely olyan tagállamban, ahol valamely befektetésivállalkozás-csoport tagjait engedélyezték, a 46. cikknek megfelelően meghatározott csoportfelügyeleti hatóságnak – e cím 1. fejezetének 2. szakaszára figyelemmel – a lehető legkorábban riasztania kell az EBH-t, az ERKT-t és az érintett illetékes hatóságokat, és közölnie kell velük a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információt.

48. cikk

Felügyeleti kollégiumok

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a 46. cikknek megfelelően meghatározott csoportfelügyeleti hatóság adott esetben felügyeleti kollégiumokat hozhassanak létre az e cikkben említett feladatok elvégzésének megkönnyítésére és az érintett harmadik országok felügyeleti hatóságaival való koordináció és együttműködés biztosítására, különösen az olyan esetekben, amikor az az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 23. cikke (1) bekezdése c) pontjának, illetve (2) bekezdésének alkalmazása érdekében, az elfogadott központi szerződő felek letéti modelljét illető információk cseréje és naprakésszé tétele miatt szükséges.

(2)  A felügyeleti kollégiumok keretet biztosítanak a csoportfelügyeleti hatóság, az EBH és a többi illetékes hatóság számára, hogy azok elvégezhessék a következő feladatokat:

a)  a 47. cikkben említett feladatok;

b)  az információkérések koordinációja, amennyiben az szükséges az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 7. cikkével összhangban végzett, összevont alapú felügyelet megkönnyítése céljából;

c)  az információkérések koordinációja olyan esetekben, amikor az ugyanazon csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások tekintetében illetékes több hatóságnak kell adott klíringtag székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságától, vagy az elfogadott központi szerződő fél illetékes hatóságától információt kérnie a befektetési vállalkozás letéti követelményeinek kiszámításához használt letéti modellekre és paraméterekre vonatkozóan;

d)  az információk valamennyi illetékes hatóság közötti és az EBH-val való cseréje az 1093/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban, valamint az információk ESMA-val való cseréje az 1095/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban;

e)  adott esetben megállapodás a feladatok és a hatáskörök illetékes hatóságok közötti önkéntes átruházásáról;

f)  a felügyelet hatékonyságának növelése a felügyeleti követelmények indokolatlan megkettőzésének kiküszöbölésére való törekvéssel.

(3)  Adott esetben felügyeleti kollégiumokat lehet létrehozni akkor is, ha ▌ az uniós befektetési vállalkozás, EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által vezetett befektetésivállalkozás-csoport összes leányvállalata harmadik országban van.

(4)  Az EBH-nak az 1093/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban részt kell vennie a felügyeleti kollégiumi üléseken.

(5)  A felügyeleti kollégiumok tagjainak az alábbi hatóságoknak kell lenniük:

a)  az uniós befektetési vállalkozás, EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által vezetett befektetésivállalkozás-csoport leányvállalatainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

b)  adott esetben harmadik országok felügyeleti hatóságai, amennyiben a titoktartási követelmények valamennyi illetékes hatóság véleménye szerint egyenértékűek az e cím 1. fejezetének 2. szakaszában rögzített követelményekkel.

(6)  A kollégium ülésein a 46. cikknek megfelelően meghatározott csoportfelügyeleti hatóság képviselőjének kell elnökölnie és neki kell meghoznia a határozatokat. A csoportfelügyeleti hatóságnak teljeskörűen, előre tájékoztatnia kell a kollégium minden tagját az ilyen ülések szervezéséről, a legfontosabb megvitatandó kérdésekről és a megtárgyalandó tevékenységekről. A csoportfelügyeleti hatóságnak teljeskörűen, megfelelő időben tájékoztatnia kell továbbá a kollégium valamennyi tagját az ülések során hozott határozatokról vagy a végrehajtott intézkedésekről.

A csoportfelügyeleti hatóságnak a határozathozatal során figyelembe kell vennie az (5) bekezdésben említett hatóságok által tervezendő vagy koordinálandó felügyeleti tevékenység relevanciáját.

A kollégiumoknak írásbeli megállapodás alapján kell létrejönniük és működniük.

(7)  Amennyiben nézeteltérés merül fel a csoportfelügyeleti hatóság által a felügyeleti kollégiumok működéséről hozott határozatot illetően, az ügyet az érintett illetékes hatóságok bármelyike az EBH elé utalhatja és segítségét kérheti az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően.

Az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban, az EBH saját kezdeményezésére is segíthet az illetékes hatóságoknak, amennyiben nézeteltérés merül fel az e cikk szerinti felügyeleti kollégiumok működését illetően.

(8)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia azon feltételek további pontosítása céljából, amelyek mellett a felügyeleti kollégiumok elvégzik az (1) bekezdésben említett feladataikat.

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépése után 18 hónappal]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

49. cikk

Együttműködési követelmények

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a csoportfelügyeleti hatóság és a 48. cikk (5) bekezdésében említett illetékes hatóságok az előírtak szerint egymás rendelkezésére bocsássanak minden lényeges, többek között a következőkre vonatkozó információt:

a)  a befektetésivállalkozás-csoport jogi formájának és irányítási rendszerének megjelölése, beleértve a szervezeti felépítését is, amely kiterjed az összes szabályozott és nem szabályozott szervezetre, nem szabályozott leányvállalatra és az anyavállalatokra, valamint a befektetésivállalkozás-csoporton belüli szabályozott szervezetek illetékes hatóságainak megnevezése;

b)  a befektetésivállalkozás-csoporton belüli befektetési vállalkozásoktól származó információk gyűjtésére és ezen információk ellenőrzése szolgáló eljárások;

c)  olyan kedvezőtlen fejlemények a befektetési vállalkozásoknál vagy a befektetésivállalkozás-csoport más szervezeteinél, amelyek súlyosan érinthetik e befektetési vállalkozásokat;

d)  az illetékes hatóságok által az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban hozott jelentősebb szankciók és rendkívüli intézkedések;

e)  az ezen irányelv 39. cikke szerinti egyedi tőkekövetelmény előírása.

(2)  Az illetékes hatóságok és a csoportfelügyeleti hatóság az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban az EBH-hoz fordulhatnak, ha nem kaptak meg haladéktalanul valamely lényeges információt az (1) bekezdésnek megfelelően, vagy ha az együttműködés – különösen lényeges információ cseréje – iránti kérésüket elutasították vagy észszerű időn belül nem teljesítették.

Az 1093/2010/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az EBH saját kezdeményezésére segíthet az illetékes hatóságoknak következetes együttműködési gyakorlatokat kidolgozni.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a többi illetékes hatóság felügyeleti feladatainak szempontjából esetlegesen jelentőséggel bíró határozat meghozatala előtt konzultáljanak egymással a következőkről:

a)  olyan változások a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások részvénytulajdonosi vagy szervezeti felépítésében vagy irányítási rendszerében, amelyek az illetékes hatóságok jóváhagyását vagy engedélyét teszik szükségessé;

b)  az illetékes hatóságok által a befektetési vállalkozásokra kiszabott jelentősebb szankciók vagy az említett hatóságok által hozott bármely más rendkívüli intézkedés;

c)  a 39. cikkel összhangban előírt egyedi tőkekövetelmények.

(4)  A csoportfelügyeleti hatósággal konzultálni kell, ha az illetékes hatóságoknak – a (3) bekezdés b) pontjában említetteknek megfelelően – jelentősebb szankciókat kell kiszabniuk vagy bármely más rendkívüli intézkedést kell hozniuk.

(5)  A (3) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság sürgős esetekben, vagy amennyiben a konzultáció veszélyeztetheti a határozata hatékonyságát, dönthet úgy is, hogy nem folytat konzultációt más illetékes hatóságokkal, mely esetben az illetékes hatóságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a többi érintett illetékes hatóságot erről a konzultáció mellőzésére vonatkozó döntésről.

50. cikk

Más tagállamokban lévő szervezeteket érintő információk ellenőrzése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az egyik tagállam illetékes hatóságainak ellenőrizniük kell egy másik tagállamban található befektetési vállalkozásokra, befektetési holding társaságokra, vegyes pénzügyi holding társaságokra, pénzügyi vállalkozásokra, kiegészítő szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra, vegyes tevékenységű holding társaságokra vagy leányvállalatokra – ideértve a biztosítónak minősülő leányvállalatokat is – vonatkozó információkat, a szóban forgó másik tagállam illetékes hatóságai a (2) bekezdéssel összhangban elvégezzék ezt az ellenőrzést.

(2)  Az (1) bekezdés alapján megkeresett illetékes hatóságoknak végre kell hajtaniuk a következők valamelyikét:

a)  hatáskörükön belül maguk végzik el az ellenőrzést;

b)  lehetővé teszik, hogy a megkereső illetékes hatóságok végezzék el az ellenőrzést;

c)  könyvvizsgálót, illetve szakértőt kérnek fel az ellenőrzés pártatlan elvégzésére, valamint az eredmények haladéktalan jelentésére.

Az a) és c) pont alkalmazásában a megkereső illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni az ellenőrzésben való részvételt.

2. szakasz

Befektetési holding társaságok, vegyes pénzügyi holding társaságok és vegyes tevékenységű holding társaságok

51. cikk

A holding társaságok bevonása a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyelete alá

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési holding társaságok és a vegyes pénzügyi holding társaságok a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyelete alá kerüljenek.

52. cikk

Az igazgatók alkalmassága

A tagállamok előírják, hogy a befektetési holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság vezető testületének tagjai kellően jó hírnévvel és kellő tudással és szakmai tapasztalattal rendelkezzenek feladataik hatékony ellátásához, figyelembe véve a befektetési holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság konkrét szerepét.

53. cikk

Vegyes tevékenységű holding társaságok

(1)  A tagállamok előírják, hogy amennyiben valamely befektetési vállalkozás anyavállalata ▌vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési vállalkozás felügyeletéért felelős illetékes hatóságok:

a)  előírhatják a vegyes tevékenységű holding társaság számára, hogy bocsássa rendelkezésükre az adott befektetési vállalkozás felügyelete szempontjából esetlegesen lényeges információkat;

b)  felügyelhetik a befektetési vállalkozás és a vegyes tevékenységű holding társaság, illetve annak leányvállalatai közötti ügyleteket, és előírhatják a befektetési vállalkozás számára megfelelő kockázatkezelési eljárások és belső ellenőrzési mechanizmusok, többek között hatékony adatszolgáltatási és számviteli eljárások alkalmazását ezen ügyletek azonosítására, mérésére, nyomon követésére és ellenőrzésére.

(2)  A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy illetékes hatóságaik helyszíni vizsgálatokat végezhetnek vagy – külső ellenőr bevonásával – végeztethetnek a vegyes tevékenységű holding társaságoktól és leányvállalataiktól kapott információk ellenőrzése céljából.

54. cikk

Szankciók

E cím 2. fejezete 3. szakaszának megfelelően a tagállamok biztosítják, hogy a jogsértések megszüntetését vagy enyhítését, illetve azok okainak kezelését célzó közigazgatási szankciókat vagy egyéb közigazgatási intézkedéseket lehessen alkalmazni azokkal a befektetési holding társaságokkal, vegyes pénzügyi holding társaságokkal és vegyes tevékenységű holding társaságokkal, illetve tényleges vezetőikkel szemben, amelyek vagy akik megsértik az e fejezetet átültető törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket.

55. cikk

A harmadik országbeli felügyelet és egyéb felügyeleti technikák értékelése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben két vagy több olyan befektetési vállalkozás, amely egyazon anyavállalat leányvállalata és az anyavállalat harmadik országban rendelkezik központi irodával, nem tartozik hatékony csoportszintű felügyelet hatálya alá, az illetékes hatóság értékelje, hogy a befektetési vállalkozásokat olyan felügyelet hatálya alá vonta-e a harmadik országbeli felügyeleti hatóság, amely egyenértékű az ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] első része szerinti felügyelettel.

(2)  Ha az (1) bekezdésben említett értékelés azt állapítja meg, hogy nincs ilyen egyenértékű felügyelet, a tagállamok ▌ olyan megfelelő felügyeleti technikákat engedélyeznek, amelyek alkalmasak az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 7. és 8. cikkében meghatározott felügyeleti célkitűzések megvalósítására. E felügyeleti technikákról a többi érintett illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően annak az illetékes hatóságnak kell döntenie, amely csoportfelügyeleti hatóság lenne akkor, ha az anyavállalatot az Unióban létesítették volna. Az e bekezdés alapján hozott összes intézkedést közölni kell a többi érintett illetékes hatósággal, az EBH-val, valamint a Bizottsággal.

(3)  Az az illetékes hatóság, amely csoportfelügyeleti hatóság lenne akkor, ha az anyavállalatot az Unióban létesítették volna, előírhatja többek között egy befektetési holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság Unión belüli létesítését, és alkalmazhatja az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] 7. és 8. cikkét e befektetési holding társaságra vagy ▌ e vegyes pénzügyi holding társaságra.

56. cikk

Harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal való együttműködés

A Bizottság – valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére – ajánlásokat nyújthat be a Tanácsnak egy vagy több harmadik országgal kötendő olyan megállapodások megtárgyalására, amelyek az alábbi befektetési vállalkozások csoporttőketesztnek való megfelelése felügyeletének módjára vonatkoznak:

a)  olyan befektetési vállalkozások, amelyek anyavállalatának központi irodája harmadik országban van;

b)  olyan harmadik országbeli befektetési vállalkozások, amelyek anyavállalatának az Unió területén található a központi irodája.

V. CÍM

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTALI KÖZZÉTÉTEL

57. cikk

Közzétételi követelmények

(1)  Az illetékes hatóságoknak közzé kell tenniük az összes alábbi információt:

a)  az ezen irányelv alapján a tagállamukban elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések és általános iránymutatások szövege;

b)  az ezen irányelvben és az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletben] biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök gyakorlásának módja;

c)  a 36. cikkben említett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során az általuk alkalmazott általános kritériumok és módszerek;

d)  összesített statisztikai adatok ezen irányelv és az [(EU) ---/---- [IFR] rendelet] végrehajtásának legfontosabb vetületeiről a tagállamukban, ideértve a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján hozott felügyeleti intézkedések számát és jellegét, valamint a 18. cikknek megfelelően kiszabott közigazgatási szankciók számát és jellegét.

(2)  Az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett információknak kellően átfogónak és pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy az (1) bekezdés b), c) és d) pontjának különböző tagállamok illetékes hatóságai általi alkalmazását érdemi módon össze lehessen hasonlítani.

(3)  Az információkat közös formátumot követve kell közzétenni, és rendszeresen frissíteni kell. A közzétett információknak hozzáférhetőnek kell lenniük egy egységes elektronikus elérési helyen.

(4)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az (1) bekezdésben felsorolt információk formátumának, szerkezetének, tartalmának és éves közzétételi időpontjának meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja.

(5)  Az EBH-nak a (4) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [az ezen irányelv hatálybalépésének dátumától számított 18 hónap]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

VI. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

58. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében és a 36. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében és a 36. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 29. cikk (4) bekezdése és a 36. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő [két hónapon] belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónap]-pal meghosszabbodik.

59. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A 13. cikk (8) bekezdésében előírt, az információmegosztási követelményekhez szükséges, a befektetési vállalkozások felügyeletét várhatóan megkönnyítő egységes formanyomtatványok, táblák és eljárások kialakítását a 60. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusként kell elfogadni.

60. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 2004/10/EK bizottsági határozattal(23) létrehozott európai bankbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. CÍM

MÁS IRÁNYELVEK MÓDOSÍTÁSAI

61. cikk

A 2013/36/EU irányelv módosításai

A 2013/36/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.  A címből az „és befektetési vállalkozások” kifejezést el kell hagyni.

2.  Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv az alábbiakra vonatkozó szabályokat állapítja meg:

   a) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférés;
   b) felügyeleti hatáskörök és eszközök a hitelintézetek illetékes hatóságok általi prudenciális felügyeletéhez;
   c) a hitelintézetek illetékes hatóságok általi prudenciális felügyelete az 575/2013/EU rendeletben meghatározott egységes szabályokkal összhangban;
   d) az illetékes hatóságokra vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények a hitelintézetek prudenciális szabályozása és felügyelete terén.’’.

"

3.  A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ez az irányelv az ▌ intézményekre alkalmazandó.”

"

b)  a (2) és a (3) bekezdést el kell hagyni;

c)  az (5) bekezdés 1. pontját el kell hagyni;

d)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„ ▌(6) Az e cikk (5) ▌ bekezdésének 3–24. pontjában említett jogalanyok a 34. cikk és a VII. cím 3. fejezetének alkalmazásában pénzügyi vállalkozásnak minősülnek.”.

"

4.  A 3. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„ ▌ (3) »intézmény«: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott intézmény;”

"

b)  a 4. pontot el kell hagyni;

5.  Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„5. cikk

A tagállamokon belüli koordináció

Azok a tagállamok, amelyekben több illetékes hatóság foglalkozik a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások prudenciális felügyeletével, megteszik a szükséges intézkedéseket az e hatóságok közötti koordináció megszervezése érdekében.’’.

"

6.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„8a. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett hitelintézetek engedélyezésére vonatkozó különös követelmények

(1)  A tagállamok előírják, hogy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett azon vállalkozások, amelyek a 2014/65/EU irányelv II. címe alapján már szereztek engedélyt, a 8. cikkel összhangban engedély iránti kérelmet nyújtsanak be legkésőbb a következő időpontokban:

   a) amikor az eszközeik havi összértékének tizenkét egymást követő hónapra számított átlaga meghaladja a 30 milliárd EUR-t; vagy
   b) amikor az eszközeik havi összértékének tizenkét egymást követő hónapra számított átlaga 30 milliárd EUR alatt van, és a vállalkozás olyan csoport tagja, amelynek esetében a csoporthoz tartozó, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végző és tizenkét egymást követő hónap átlagaként számítva 30 milliárd EUR alatti összértékű eszközökkel rendelkező valamennyi vállalkozás összevont alapon számított eszközeinek összértéke meghaladja a 30 milliárd EUR-t.

(2)  Az (1) bekezdésben említett vállalkozások az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséig folytathatják az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett tevékenységek végzését.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett azon vállalkozások, amelyek [az (EU) ---/---- [IFD] irányelv hatálybalépésének napja–1 nap]-jén/-án/-én a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozásként végzik tevékenységüket, [az (EU) ---/---- [IFD] irányelv hatálybalépését követő 1 év+1 nap]-jéig/-ig kötelesek a 8. cikkel összhangban engedélyért folyamodni.

(4)  Amennyiben az illetékes hatóság az információknak a 2014/65/EU irányelv [95a]. cikkével összhangban történő kézhezvételét követően azt állapítja meg, hogy valamely vállalkozást hitelintézetként kell engedélyezni ezen irányelv 8. cikkével összhangban, értesítenie kell a vállalkozást és a 2014/65/EU 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontja szerinti illetékes hatóságot, és ezen értesítés napjától át kell vennie az engedélyezési eljárást.

(5)  Ismételt engedélyezés esetén az engedélyező hatóságnak biztosítania kell, hogy az eljárás a lehető legegyszerűbb legyen, és figyelembe vegyék a meglévő engedélyezésekből származó információkat.

„(6) Az EBH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a következők részletes meghatározása érdekében:

   a) az engedély iránti kérelmében az illetékes hatóságok számára a vállalkozás által benyújtandó információ, a 10. cikkben előírt üzleti tervet is ideértve;
   b) az (1) bekezdésben említett küszöbértékek kiszámításának módszere.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az a) és b) pontban említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ... [az e rendelet hatálybalépésének dátumától számított tizenkét hónap]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.”.

"

7.  A 18. cikk a következő ponttal egészül ki:"

„aa) kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett tevékenységek végzésére használja az engedélyét, és eszközei összértékének öt egymást követő évre számított átlaga az említett cikkben meghatározott küszöbértékek alatt van;”.

"

8.  A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az EBH-nak nyilvánosságra kell hoznia és legalább évente frissítenie kell a honlapján a mindazon hitelintézetek nevét tartalmazó jegyzéket, amelyek számára engedélyt adtak ki.”;

"

b)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) Az e cikk (2) bekezdésében említett jegyzéknek tartalmaznia kell az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett vállalkozások nevét is, és ezeket hitelintézetként kell megjelölnie. Az említett jegyzéknek ezenkívül tükröznie kell az előző változathoz képest történt esetleges változásokat is.”.

"

9.  A 21b. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) E cikk alkalmazásában:

   a) a harmadik országbeli csoport eszközeinek összértékét a következők összegeként kell kiszámítani:
   i. a harmadik országbeli csoporthoz tartozó minden unióbeli intézmény eszközeinek összértéke az összevont mérlegük alapján, illetve az egyéni mérlegük alapján, ha egy intézmény mérlegét nem konszolidálják; és
   ii. a harmadik országbeli csoportnak az ezen irányelvvel, a 2014/65/EU irányelvvel, illetve a 600/2014/EU európai parlament és tanácsi rendelettel* összhangban az Unióban engedélyezett minden fióktelepe eszközeinek összértéke.
   b) az »intézmény« fogalma magában foglalja a befektetései vállalkozásokat is.”.

"

10.  A IV. címet el kell hagyni.

11.  Az 51. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A fogadó tagállam illetékes hatóságai a 112. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az összevont felügyeletet ellátó hatóságtól vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól kérhetik, hogy egy hitelintézet fióktelepét tekintsék jelentősnek.”.

"

12.  Az 53. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdés nem akadályozhatja az illetékes hatóságokat abban, hogy az ezen irányelvnek, az 575/2013/EU rendeletnek, [a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU) ---/---- [IFD] irányelvnek], az [(EU) ---/---- [IFR] rendeletnek] és a hitelintézetekre alkalmazandó egyéb irányelveknek, valamint az 1092/2010/EU rendelet 15. cikkének, az 1093/2010/EU rendelet 31., 35. és 36. cikkének és az 1095/2010/EU rendelet 31. és 36. cikkének megfelelően információkat cseréljenek egymással, vagy információkat továbbítsanak az ERKT-nak, az EBH-nak és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel* létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (»ESMA»). Az így továbbított információkra is az (1) bekezdés vonatkozik.;

_______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)”

"

13.  A 66. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:"

„aa) az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett tevékenységek legalább egyikének végzése és az említett cikk szerinti küszöbértékek túllépése hitelintézeti engedély hiányában;”.

"

14.  A 76. cikk (5) bekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni.

15.  A 86. cikk (11) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(11) Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az intézmények az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó tervekkel rendelkezzenek, a más tagállamban létrehozott fióktelepekre vonatkozóan is. Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a belső szabályzatok és eljárások megfelelő kiigazítása érdekében ezeket a terveket az intézmények legalább évente teszteljék és a (8) bekezdésben említett alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján aktualizálják, majd pedig nyújtsák be a felső vezetésnek, amely jóváhagyja azokat. Az intézményeknek előzetesen meg kell hozniuk a likvidforrás-ellátottság helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajtásához szükséges működési intézkedéseket. Az ilyen működési intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a központi banki finanszírozás számára azonnal rendelkezésre álló biztosíték tartását. Ebbe szükség esetén beletartozik a biztosíték más tagállam pénznemében való tartása, vagy egy olyan harmadik ország pénznemében való tartása, amellyel szemben a hitelintézetnek követelései vannak, illetve ha működési szempontból szükséges, egy olyan fogadó tagállam vagy harmadik ország területén való tartása, amelynek pénznemében követelés áll fenn.’’.

"

16.  A 110. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

17.  A 111. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

111. cikk

A csoportfelügyeleti hatóság meghatározása

(1)  Amennyiben az anyavállalat tagállami hitelintézet anyavállalat vagy EU-szintű hitelintézet anyavállalat, az összevont alapú felügyeletet azon illetékes hatóságnak kell ellátnia, amely a hitelintézet anyavállalatot vagy az EU-szintű hitelintézet anyavállalatot egyéni alapon felügyeli.

Amennyiben az anyavállalat tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, és legalább egy leányvállalata hitelintézet, az összevont alapú felügyeletet a hitelintézet illetékes hatóságának kell ellátnia, illetve amennyiben több hitelintézet leányvállalata van, akkor a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet illetékes hatóságának.

(2)  Amennyiben egy intézmény anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, az összevont alapú felügyeletet azon illetékes hatóságnak kell ellátnia, amely az intézményt egyéni alapon felügyeli.

(3)  Amennyiben az Unióban engedélyezett két vagy több intézmény anyavállalata ugyanaz a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, az összevont alapú felügyeletet az alábbiaknak kell ellátniuk:

   a) a hitelintézet illetékes hatósága, amennyiben a csoportban egyetlen hitelintézet van;
   b) a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet illetékes hatósága, amennyiben a csoportban több hitelintézet van; vagy

(4)  Azokban az esetekben, amikor az 575/2013/EU rendelet 18. cikke (3) bekezdésének vagy (6) bekezdésének értelmében konszolidációt kell végezni, az összevont alapú felügyeletet azon hitelintézet illetékes hatóságának kell ellátnia, amelynek a mérlegfőösszege a legnagyobb.

(5)  Az (1) bekezdés második albekezdésétől, a (3) bekezdés b) pontjától és a (4) bekezdéstől eltérve, amennyiben az illetékes hatóság egy adott csoportba tartozó több hitelintézetet is egyéni alapon felügyel, az összevont alapú felügyeletet azon illetékes hatóságnak kell ellátnia, amely a csoporthoz tartozó egy vagy több olyan hitelintézetet felügyeli egyéni alapon, amelyek együttes mérlegfőösszege magasabb, mint a bármely más illetékes hatóság által egyéni alapon felügyelt hitelintézeteké.

(6)  Egyes esetekben az illetékes hatóságok közös megegyezéssel eltekinthetnek az (1), a (3) és a (4) bekezdésben említett kritériumok alkalmazásától, és az összevont alapú felügyelet ellátására egy másik illetékes hatóságot jelölhetnek ki, amennyiben az érintett intézményeknek és tevékenységük adott tagállambeli relatív súlyának figyelembevételével, vagy annak tükrében, hogy az összevont alapú felügyelet folytonosságára, vagyis ugyanazon illetékes hatóság általi folytatására lenne szükség, az említett szempontok alkalmazása nem volna megfelelő. Ilyen esetekben az EU-szintű anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező intézménynek jogot kell biztosítani álláspontja kifejtésére, mielőtt az illetékes hatóságok döntenének.

(7)  Az illetékes hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és az EBH-t a (6) bekezdés hatálya alá tartozó bármely megegyezésről.”.

"

18.  A 114. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben olyan vészhelyzet következik be – beleértve az 1093/2010/EU rendelet 18. cikkében leírt helyzetet vagy a kedvezőtlen piaci folyamatokat előidéző helyzetet – amely potenciálisan veszélyezteti a piac likviditását és a pénzügyi rendszer stabilitását bármely olyan tagállamban, ahol egy csoport tagjait engedélyezték, vagy ahol az 51. cikkben említett jelentős fióktelepek telepedtek le, az összevont felügyeletet ellátó hatóság – az 1. fejezet 2. szakaszára, és adott esetben az [(EU) ---/---- [IFD] európai parlamenti és tanácsi irányelv]* IV. címe 1. fejezetének 2. szakaszára figyelemmel – a lehető legkorábban riasztja az EBH-t és az 58. cikk (4) bekezdésében és az 59. cikkben említett hatóságokat, és közli velük a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információt. Ezek a kötelezettségek az összes illetékes hatóságra vonatkoznak.

____________________

* [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) ---/---- irányelve (...) ...-ról/-ről];”.

"

19.  A 116. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A felügyeleti kollégiumokban részt vevő illetékes hatóságoknak és az EBH-nak szorosan együtt kell működniük egymással. Az ezen irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakasza és adott esetben az [(EU) ---/---- [IFD] irányelv] IV. címe 1. fejezetének 2. szakasza szerinti titoktartási kötelezettséget nem sérti, ha az illetékes hatóságok bizalmas információkat cserélnek a felügyeleti kollégiumokban. A felügyeleti kollégiumok létrehozása és működése nem érinti az illetékes hatóságok ezen irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti jogait és kötelességeit.”;

"

b)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) A felügyeleti kollégiumokban részt vehetnek az EU-szintű anyaintézmények vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatok vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok leányvállalatainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok is, valamint azon fogadó tagállamok illetékes hatóságai, ahol az 51. cikk szerinti jelentős fióktelepek telepedtek le, szükség szerint a KBER központi bankjai, továbbá adott esetben – amennyiben a titoktartási követelmények valamennyi illetékes hatóság véleménye szerint egyenértékűek az ezen irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakasza, és adott esetben az [(EU) ---/---- [IFD] irányelv] IV. címe 1. fejezetének 2. szakasza szerinti követelményekkel – harmadik országok felügyeleti hatóságai is.”;

"

c)  a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(9) Az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak – az ezen irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakasza, és adott esetben az [(EU) ---/---- [IFD] irányelv] IV. címe 1. fejezetének 2. szakasza szerinti titoktartási kötelezettség figyelembevételével – tájékoztatnia kell az EBH-t a felügyeleti kollégium tevékenységeiről, ideértve a vészhelyzetekben folytatottakat is, továbbá közölnie kell az EBH-val a felügyeleti tevékenység közelítésének szempontjából minden különösen fontos információt.

Amennyiben véleménykülönbség merül fel az illetékes hatóságok között a felügyeleti kollégiumok működését illetően, az ügyet az érintett illetékes hatóságok bármelyike az EBH elé utalhatja és segítségét kérheti az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően.

Az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban, az EBH saját kezdeményezésére is segíthet az illetékes hatóságoknak, amennyiben nézeteltérés merül fel az e cikk szerinti felügyeleti kollégiumok működését illetően.

"

20.  A 125. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az összevont alapú felügyelet, és különösen az illetékes hatóságok közötti, ezen irányelvben szabályozott információcsere keretében kapott információkra a hitelintézetek esetében az ezen irányelv 53. cikke (1) bekezdésében meghatározott vagy az [(EU) ---/---- [IFD] irányelv] 15. cikke szerinti szakmai titoktartási követelményekkel legalább egyenértékű követelményeknek kell vonatkozni.”.

"

21.  A 128. cikk második albekezdését el kell hagyni.

22.  A 129. cikk (2), (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

23.  A 130. cikk (2), (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

24.  A 143. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„d) az ezen irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában meghatározott rendelkezések és adott esetben az [(EU) ---/----[IFD] irányelv] IV. címe 1. fejezetének 2. szakaszában meghatározott rendelkezések sérelme nélkül, összesített statisztikai adatok a prudenciális keretszabályozás végrehajtásának kulcsfontosságú vetületeiről valamennyi tagállamban, beleértve a 102. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján hozott felügyeleti intézkedések számát és jellegét, valamint a 65. cikknek megfelelően hozott közigazgatási szankciók számát és jellegét.”.

"

62. cikk

A 2014/59/EU irányelv módosításai

A 2014/59/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„3. 3. »befektetési vállalkozás«: az [(EU) ---/----* [IFR] rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott, az [(EU) ---/---- [IFD] irányelv] 9. cikkének (1) bekezdésében megállapított indulótőke-követelmény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás;”.

"

2.  A 45. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az (EU) [----/----IFR] rendelet 67. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az ezen irányelvben szereplő, az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerinti befektetési vállalkozásokra vonatkozó szavatolótőke-követelménnyel kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkére való hivatkozások az alábbiak szerint értelmezendők:

   az ezen irányelvben szereplő, a teljes tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjára való hivatkozásokat az (EU) [----/----IFR] rendelet 11. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni;
   az ezen irányelvben szereplő, a teljes kockázati kitettségértékkel kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozásokat az (EU) [----/----IFR] rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott alkalmazandó követelmény és 12,5 szorzatára való hivatkozásként kell értelmezni.

Az (EU) [----/----IFR] rendelet 67. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az ezen irányelvben szereplő, az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerinti befektetési vállalkozásokra vonatkozó kiegészítő szavatolótőke-követelménnyel kapcsolatos, a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkére való hivatkozásokat az ---/---/EU [IFD] irányelv 40. cikkére való hivatkozásokként kell értelmezni.”

"

63. cikk

A 2014/65/EU irányelv módosításai

A 2014/65/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 8. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

c) már nem felel meg azon feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt kiadták, úgymint az [(EU) ---/---- […] [IFR] rendeletben] megállapított feltételek teljesítése;”.

"

2.  A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„15. cikk

Indulótőke-ellátottság

„A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok csak akkor adhatják meg az engedélyt, ha a befektetési vállalkozás az [(EU) ---/----[IFD] irányelv] 9. cikkének követelményeivel összhangban az adott befektetési szolgáltatás vagy tevékenység jellegére tekintettel elegendő indulótőkével rendelkezik.”.

"

3.  A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„41. cikk

Az engedély megadása

„(1) Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben egy harmadik országbeli vállalkozás a fióktelepét létrehozta vagy létre akarja hozni, az engedélyt csak akkor adhatja meg, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy:

   a) a 39. cikk szerinti feltételek teljesültek; és
   b) a harmadik országbeli vállalkozás képes lesz a (2) és (3) bekezdésben említett rendelkezéseknek megfelelni.

Az illetékes hatóságnak a hiánytalan kérelem benyújtását követően hat hónapon belül tájékoztatnia kell a harmadik országbeli vállalkozást az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(2)  A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe, amely az engedélyt az (1) bekezdés szerint megkapta, köteles megfelelni ezen irányelv 16–20., 23., 24., 25. és 27. cikkének, 28. cikke (1) bekezdésének, továbbá 30., 31. és 32. cikkének, valamint a 600/2014/EU rendelet 3–26. cikkének és az ezek alapján elfogadott intézkedéseknek, és az azon tagállamban működő illetékes hatóság felügyelete alá kell tartoznia, amelyben az engedélyt megadták.

A tagállamok nem állapíthatnak meg semmiféle további előírást a fióktelep szervezetével és működésével kapcsolatban az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyekben, és a harmadik országbeli vállalkozások egyik fióktelepét sem részesíthetik az uniós vállalkozások tekintetében alkalmazottnál kedvezőbb elbánásban.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok évente továbbítsák az ESMA-nak a harmadik országbeli vállalkozások területükön működő fióktelepeinek listáját.

Az ESMA-nak évente közzé kell tennie az Unió területén működő harmadik országbeli fióktelepek jegyzékét, és annak a harmadik országbeli vállalkozásnak a nevét is, amelyhez a fióktelep tartozik.

(3)  A harmadik országbeli vállalkozás (1) bekezdés szerint engedélyezett fióktelepének éves gyakorisággal jelentenie kell a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságnak a következőket:

   a) a fióktelep által az adott tagállamban nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek ▌köre és nagyságrendje;
   b) a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. pontjában említett tevékenységet végző vállalkozások esetében az uniós szerződő felekkel szembeni kitettségeik havi minimális, átlagos és maximális értéke;
   c) a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 6. pontjában említett tevékenységet végző vállalkozások esetében az uniós szerződő felektől származó olyan pénzügyi instrumentumok összértéke, amelyekre jegyzési garanciát vállaltak vagy az instrumentum vételére irányuló kötelezettségvállalással helyeztek el az elmúlt 12 hónapban;
   d) az a) pontban említett szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó eszközök forgalma és összértéke;
   e) a fióktelep ügyfeleinek rendelkezésére álló befektetővédelmi intézkedések részletes leírása, ideértve az ügyfeleknek a 39. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett befektetőkártalanítási rendszerből eredő jogait is;
   f) az a) pontban említett szolgáltatások és tevékenységek végzése tekintetében a fióktelep által alkalmazott kockázatkezelési politika és eljárások.
   g) a vállalatirányítási rendszer, beleértve a fióktelep tevékenységeihez kapcsolódóan kiemelten fontos feladatkört betöltő személyeket;
   h) bármely olyan egyéb információ, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek ítél ahhoz, hogy a fióktelep tevékenységeinek átfogó nyomon követése elvégezhető legyen.

Az illetékes hatóságoknak felkérésre az ESMA rendelkezésére kell bocsátaniuk a következő információkat:

   a) az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezett fióktelepek minden engedélye, valamint ezen engedélyek minden későbbi módosításai;
   b) az engedélyezett fióktelep által az adott tagállamban nyújtott szolgáltatások és az ott végzett tevékenységek köre és nagyságrendje;
   c) a b) pontban említett szolgáltatásokból és tevékenységekből származó forgalom és összes eszköz;
   d) annak a harmadik országbeli csoportnak a megnevezése, amelyhez az engedéllyel rendelkező fióktelep tartozik.

(4)  A (2) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak, azon szervezetek illetékes hatóságainak, amelyek ugyanazon csoporthoz tartoznak, mint a harmadik országbeli vállalkozások (1) bekezdés szerint engedélyezett fióktelepei, valamint az ESMA-nak és az EBH-nak szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy az adott csoport Unióban folytatott minden tevékenysége ezen irányelvnek, a 600/2014/EU rendeletnek, a 2013/36/EU irányelvnek, az 575/2013/EU rendeletnek, az [(EU) ---/----* [IFD] irányelvnek] és az [(EU) ---/----* [IFR] rendeletnek] megfelelő átfogó, következetes és hatékony felügyelet alá tartozzon.

(5)  Az ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia annak meghatározása érdekében, hogy a (3) bekezdésben említett információkat milyen formátumban kell benyújtani ▌.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépésétől számított kilenc hónap]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja.”.

"

4.   A 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

42. cikk

Az ügyfél kizárólagos kezdeményezésére történő szolgáltatásnyújtás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy, az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó lakossági ügyfél vagy a II. melléklet II. szakasza értelmében vett szakmai ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére kéri, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatást nyújtson vagy befektetési tevékenységet végezzen számára, a 39. cikk szerinti engedélyezési követelmény ne legyen alkalmazandó a harmadik országbeli vállalkozás ezen személynek nyújtott szolgáltatására vagy neki végzett tevékenységére, ideértve a kifejezetten a szolgáltatásnyújtáshoz vagy tevékenységhez fűződő kapcsolattartást is.

A csoporton belüli kapcsolatok sérelme nélkül, amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás – akár a javára eljáró vagy vele szoros kapcsolatban álló szervezeten vagy ilyen szervezetet képviselő bármely egyéb személyen keresztül – ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak.

(2)  Az (1) bekezdésben említett ilyen ügyfelek általi kezdeményezés nem jogosítja fel a harmadik országbeli vállalkozást arra, hogy – amennyiben a nemzeti jog értelmében fióktelepet kell létrehozni – fióktelep nélkül, más módon biztosítsanak újfajta befektetési termékeket vagy szolgáltatásokat az ügyfél számára.”.

"

5.  A 49. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) „A tagállamok előírják a szabályozott piacok számára, hogy fogadjanak el árlépésköz-rendszereket a részvények, letéti igazolások, tőzsdei kereskedésben részt vevő alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi instrumentumok vonatkozásában, valamint minden egyéb olyan pénzügyi instrumentum vonatkozásában, melyekre a (4) bekezdés értelmében szabályozástechnikai standardot dolgoztak ki. Az árlépésközök alkalmazása nem akadályozhatja a szabályozott piacokat abban, hogy a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásokat a vételi és eladási árak közötti középértéken párosítsák.”.

"

6.  A 81. cikk (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) annak ellenőrzésére, hogy a befektetési vállalkozások tevékenységének megkezdésére vonatkozó feltételek teljesülnek-e, valamint hogy elősegítsék a vállalkozás üzleti magatartásának, az igazgatási és számviteli eljárásoknak, valamint a belső ellenőrzési mechanizmusoknak a figyelemmel kísérését;”.

"

7.  A szöveg a következő 95a. cikkel egészül ki:"

„95a. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett hitelintézet engedélyezésére vonatkozó átmeneti rendelkezés

Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a 2013/36/EU irányelv 8. cikkében említett illetékes hatóságot, ha az I. melléklet A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett tevékenységek végzése érdekében ezen irányelv II. címe alapján az [(EU) ---/---- [IFD] irányelv hatálybalépésének napja] előtt engedélyért folyamodó vállalkozás eszközeinek összértéke várhatóan meghaladja a 30 milliárd EUR-t, és erről értesíteniük kell a kérelmezőt.”.

"

64. cikk

A 2011/61/EU irányelv módosítása

A 2011/61/EU irányelv a következőképpen módosul:

A 2011/61/EU irányelv 9. cikkének (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Tekintet nélkül a (3) bekezdésre, az ABAK szavatolótőkéje sohasem lehet kevesebb az (EU) ---/----* [IFR] rendelet 13. cikkében előírt összegnél.”.

"

65. cikk

A 2009/65/EK irányelv módosítása

A 2009/65/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 2009/65/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„iii. ezeknek a követelményeknek az összegétől függetlenül az alapkezelő társaság szavatolótőkéjének összege sohasem lehet alacsonyabb az (EU) ---/----* [IFR] rendelet 13. cikkében előírt összegnél. ”.

"

66. cikk

A 2002/87/EK irányelv módosítása

A 2. cikk 7. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„7. »ágazati szabályok«: a szabályozott vállalkozások prudenciális felügyeletével kapcsolatos uniós jogszabályok, különösen a 2014/65/EU és a 2013/36/EU irányelv, az 575/2013/EU és a 2009/138/EK rendelet, valamint az [---IFR---] rendelet és az [---IFD---] irányelv.”.

"

VIII. ▌CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67. cikk

Felülvizsgálat

[Ezen irányelv és az (EU) ---/---- [IFR] rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő három év]-jéig/-ig a Bizottság az EBH-val és az ESMA-val szorosan együttműködve jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében, az alábbiakról:

a)  ezen irányelv és az (EU) ---/---- [IFR] rendelet, valamint az ÁÉKBV- és az ABAK-irányelv javadalmazásra vonatkozó rendelkezései és ezen rendelkezések alkalmazása, azzal a céllal, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek az Unióban működő valamennyi befektetési vállalkozás számára;

b)  az ezen irányelvben és az (EU) ---/---- [IFR] rendeletben meghatározott adatszolgáltatási és közzétételi követelmények megfelelősége, figyelembe véve az arányosság elvét;

c)  egy olyan értékelés, amely figyelembe veszi a 35. cikkben említett EBH-jelentést és a fenntartható finanszírozásra vonatkozó taxonómiát [hivatkozás a jogi szövegre, ha rendelkezésre áll], és a következőkre vonatkozik:

i.  fennállnak-e a befektetési vállalkozás belső irányítása szempontjából figyelembe veendő környezeti, szociális vagy irányítási kockázatok;

ii.  fennállnak-e a befektetési vállalkozás javadalmazási politikája tekintetében figyelembe veendő környezeti, szociális vagy irányítási kockázatok;

iii.  fennállnak-e a kockázatkezelés tekintetében figyelembe veendő környezeti, szociális vagy irányítási kockázatok; valamint

iv.   hogy fennállnak-e a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásba bevonandó környezeti, szociális vagy irányítási kockázatok.

d)  az ezen irányelv szerinti információmegosztási szabályok hatékonysága;

e)  az Unió és a tagállamok által az ezen irányelv és az (EU) ---/---- [IFR] rendelet alkalmazásában harmadik országokkal folytatott együttműködés;

f)  ezen irányelv és az (EU) ---/---- [IFR] rendelet befektetési vállalkozások tekintetében történő végrehajtása azok jogi formája vagy tulajdonosi modellje alapján;

g)  a befektetési vállalkozások hordozzák-e a pénzügyi rendszer zavarának veszélyét, súlyos kedvezőtlen hatást gyakorolva egy adott tagállam pénzügyi rendszerére és reálgazdaságára, valamint azok a megfelelő makroprudenciális eszközök, amelyek segítségével kezelhető az ilyen kockázat és amelyek alkalmasak arra, hogy helyettesítsék az ezen irányelv 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott követelményeket.

h)  azon feltételek, amelyek fennállása esetén az illetékes hatóságok az 5. cikkel összhangban alkalmazhatják az 575/2013/EU rendelet követelményeit a befektetési vállalkozásokra.

68. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok [ezen irányelv hatálybalépését követő 18 hónap]-jéig/-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

(2)  Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok [az (EU) ---/---- [IFR] rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-jétől/-tól/-től alkalmazzák.

(3)  A tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz és az EBH-hoz nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

Amennyiben a tagállamok által küldött, átültető intézkedésekről szóló értesítéshez mellékelt dokumentumok nem elégségesek ahhoz, hogy mindenre kiterjedően értékelni lehessen azt, hogy az átültető rendelkezések megfelelnek-e ezen irányelv egyes rendelkezéseinek, a Bizottság az EBH kérésére az 1093/2010/EU rendelet szerinti feladatai elvégzéseire figyelemmel, vagy saját kezdeményezésére előírhatja a tagállamoknak, hogy nyújtsanak részletesebb tájékoztatást a szóban forgó rendelkezések végrehajtásáról és ezen irányelv átültetéséről.

(4)  Az (1) bekezdésben említett rendelkezésekben hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni.

69. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A befektetési vállalkozások prudenciális felügyelete és szanálása vonatkozásában más uniós jogi aktusoknak a 2013/36/EU irányelvre való hivatkozásait ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.

70. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről az elnök

a Tanács részéről az elnök

_____________________

(1)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(2)HL C 378., 2018.10.19., 5. o.
(3)2018. április 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(4) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(11)HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.)
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(18)Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).
(19)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).
(20)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(22)A Bizottság 2009/384/EK ajánlása (2009. április 30.) a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról (HL L 120., 2009.5.15., 22. o.).
(23)A Bizottság 2004/10/EK határozata (2003. november 5.) az európai bankbizottság létrehozásáról (HL L 3., 2004.1.7., 36. o.).

Utolsó frissítés: 2019. április 17.Jogi nyilatkozat