Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/0359(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0296/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0296/2018

Viták :

PV 15/04/2019 - 20
CRE 15/04/2019 - 20

Szavazatok :

PV 16/04/2019 - 8.20

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0378

Elfogadott szövegek
PDF 560kWORD 167k
2019. április 16., Kedd - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények (rendelet) ***I
P8_TA-PROV(2019)0378A8-0296/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0790 – C8-0453/2017 – 2017/0359(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0790),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0453/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0296/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 378., 2018.10.19., 5. o.
(2) HL C 262., 2018.7.25., 35. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(1)
P8_TC1-COD(2017)0359

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(2),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A szigorú prudenciális követelmények szerves részét képezik azon szabályozói feltételeknek, amelyek mellett a pénzügyi vállalkozások szolgáltatásokat nyújthatnak az Unióban. A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek prudenciális kezelése és felügyelete a 2013/36/EU irányelv(5), illetve az 575/2013/EU rendelet(6) hatálya alá tartozik, míg az engedélyezésükkel és a rájuk vonatkozó egyéb szervezeti, illetve magatartási előírásokkal kapcsolatos rendelkezéseket a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) határozza meg.

(2)  Az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv alapján fennálló jelenlegi prudenciális szabályozás alapját főként a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által a nagy bankcsoportok vonatkozásában megállapított nemzetközi szabályozói standardok egymást követő kiadásai jelentik, ezért e szabályozás a befektetési vállalkozások nagy része esetében csak részben kezeli a szerteágazó tevékenységekhez kapcsolódó sajátos kockázatokat. Az ezeket a befektetési vállalkozásokat érintő sajátos veszélyekkel és kockázatokkal ezért külön kell foglalkozni, megfelelő és arányos uniós szintű prudenciális szabályok révén.

(3)  Azok a kockázatok, amelyeket maguk a befektetési vállalkozások viselnek, illetve amelyeket az ügyfeleik és a működésük területét jelentő szélesebb piacok számára jelentenek, a tevékenységük jellegétől és volumenétől függenek, többek között attól is, hogy a befektetési vállalkozások az ügyfeleik megbízottjaiként járnak-e el, és maguk nem részei az ebből következő ügyleteknek, vagy pedig a kereskedésben megbízóként lépnek-e fel.

(4)  A megbízható prudenciális követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a befektetési vállalkozásokat szabályosan és az ügyfeleik érdekeinek megfelelően irányítsák. A követelmények kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a befektetési vállalkozások és ügyfeleik esetlegesen túlzott kockázatokat vállalhatnak, valamint azt, hogy a befektetési vállalkozások által vállalt, illetve előidézett kockázatok különböző mértékűek. A prudenciális követelmények meghatározásakor ugyanilyen mértékben törekedni kell arra is, hogy elkerülhetők legyenek a befektetési vállalkozásokat sújtó túlzott adminisztratív terhek.

(5)  Az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv alkotta keretből következő számos követelmény célja a hitelintézeteket érintő közös kockázatok kezelése. Ennek megfelelően a jelenlegi követelményeket főként azzal a céllal alakították ki, hogy megőrizzék a hitelintézetek hitelezési kapacitását a gazdasági ciklusokon át, valamint hogy megvédjék a betéteseket és az adófizetőket az esetleges csődtől, nem pedig azzal a céllal, hogy kezeljék a különböző befektetési vállalkozások összes eltérő kockázati profilját. A befektetési vállalkozások nem rendelkeznek jelentős méretű lakossági és vállalati hitelportfóliókkal, valamint nem gyűjtenek betéteket. Annak valószínűsége, hogy csődjük hátrányos hatást gyakorol az általános pénzügyi stabilitásra, alacsonyabb, mint a hitelintézetek esetében. A legtöbb befektetési vállalkozás által viselt, illetve előidézett kockázatok tehát lényegesen eltérnek a hitelintézetek által viselt, illetve előidézett kockázatoktól, ezért e különbségnek egyértelműen tükröződnie kell az Unió prudenciális keretében is.

(6)  A 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények a hitelintézetekre vonatkozó hasonló követelményeken alapulnak. Azokra a befektetési vállalkozásokra, amelyek engedélyének hatálya olyan sajátos befektetési szolgáltatásokra korlátozódik, amelyekre a jelenlegi prudenciális keret nem terjed ki, az e követelmények alóli számos mentesség vonatkozik. Mindez annak elismeréséből fakad, hogy e minőségükben e vállalkozások nem ugyanolyan jellegű kockázatokat viselnek, mint a hitelintézetek. A jelenlegi prudenciális keret alá tartozó tevékenységeket – többek között pénzügyi instrumentumok korlátozott alapú kereskedését – folytató befektetési vállalkozások a tőke szempontjából a keret megfelelő követelményeinek hatálya alá tartoznak, de más területeken, így például a likviditás, a nagykockázatok és a tőkeáttétel vonatkozásában mentesülhetnek. Azokra a befektetési vállalkozásokra, amelyek engedélyére nem vonatkoznak e korlátozások, a hitelintézetekkel együtt a teljes prudenciális keret alkalmazandó.

(7)  A pénzügyi instrumentumokkal folytatott kereskedés – akár kockázatkezelés, akár fedezet, akár likviditáskezelés céljából, akár az instrumentumok értékének időbeli változásának irányával kapcsolatos pozíciók felvétele érdekében – olyan tevékenység, amelyet hitelintézetek és befektetési vállalkozások egyaránt folytathatnak, amennyiben engedélyezték számukra a saját számlára történő kereskedést, és amelyre már kiterjed a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alkotta prudenciális keret. Ezért az egyenlőtlen versenyfeltételek elkerülése érdekében – amelyek e területen a hitelintézetek és befektetési vállalkozások közötti szabályozási arbitrázshoz vezethetnének – az e szabályokból következő, az említett kockázatok fedezését célzó tőkekövetelményeket szintén és továbbra is alkalmazni kell e befektetési vállalkozásokra. E befektetési vállalkozások konkrét ügyletekben való, kereskedelmi partnereikkel szembeni kitettsége, valamint az ennek megfelelő tőkekövetelmények szintén a szabályok hatálya alá tartoznak, ezért ezek a követelmények egyszerűsített módon szintén tovább alkalmazandók. Végezetül, a jelenlegi keret nagykockázati szabályai szintén relevánsak, amikor e befektetési vállalkozások kereskedelmi partnereikkel szembeni kitettsége különösen nagy, és ezáltal rendkívül koncentrált kockázati forrást jelent a befektetési vállalkozás számára a partner nemteljesítése esetén. E rendelkezések tehát egyszerűsített módon szintén tovább alkalmazandók a befektetési vállalkozásokra.

(8)  A jelenlegi keretnek a különböző tagállamokban történő eltérő alkalmazása veszélyezteti a befektetési vállalkozások egyenlő versenyfeltételeit az Unión belül. Ezek az eltérések abból adódnak, hogy általánosságban is összetett feladatot jelent a keret különböző befektetési vállalkozásokra történő alkalmazása az általuk nyújtott szolgáltatások alapján, emellett még egyes nemzeti hatóságok a nemzeti jogban vagy gyakorlatban kiigazítva vagy egyszerűsítve alkalmazzák a prudenciális keret szabályait. Mivel a jelenlegi prudenciális keret nem tér ki a befektetési vállalkozások egyes típusait érintő, illetve általuk jelentett minden kockázatra, néhány tagállam bizonyos befektetési vállalkozásokra jelentős többlettőke-követelményeket alkalmaz. Ezért a befektetési vállalkozások harmonizált prudenciális felügyeletének az egész Unióban történő biztosítása érdekében az e kockázatokra vonatkozó egységes rendelkezéseket kell kialakítani.

(9)  Külön prudenciális szabályozásra van tehát szükség azon befektetési vállalkozások tekintetében, amelyek a méretük vagy a más pénzügyi vagy gazdasági szereplőkkel való összekapcsoltságuk alapján nem minősülnek rendszerszinten jelentősnek. A rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra ugyanakkor továbbra is a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alapján fennálló jelenlegi prudenciális keretnek kell vonatkoznia. E befektetési vállalkozások a befektetési vállalkozások olyan részhalmazát képezik, amelyre jelenleg is alkalmazandó a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alkotta keret, és amelyre nem vonatkoznak az annak fő követelményei alóli célzott mentességek. A legnagyobb és leginkább összekapcsolt befektetési vállalkozások olyan üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek, amelyek hasonlítanak a jelentős hitelintézetekéhez. „Bankszerű” szolgáltatásokat nyújtanak, és jelentős léptékben vállalnak kockázatokat. Ezért e befektetési vállalkozásoknak továbbra is a 2013/36/EU irányelvben és az 575/2013/EU rendeletben rögzített rendelkezések hatálya alá kell tartozniuk. Ezenfelül a rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások elég nagyok ahhoz, illetve olyan üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek, hogy a nagy hitelintézetekhez hasonló veszélyt jelentsenek a pénzügyi piacok stabil és szabályszerű működésére.

(10)  Az azon befektetési vállalkozásokra vonatkozó különös szabályozásban, amelyek a méretük vagy a más pénzügyi vagy gazdasági szereplőkkel való összekapcsoltságuk alapján nem tekintendők rendszerszinten jelentősnek, figyelembe kell venni a különböző típusú befektetési vállalkozások sajátos üzleti gyakorlatait. Az ügyfelek, a piacok, illetve a befektetési vállalkozások rendezett működése számára a legnagyobb valószínűséggel kockázatot jelentő befektetési vállalkozásokra különösen egyértelmű és hatékony, e konkrét kockázatokhoz igazított prudenciális követelményeknek kell vonatkozniuk. E prudenciális követelményeket a befektetési vállalkozás típusához, az e típushoz tartozó befektetési vállalkozások ügyfeleinek érdekeihez, illetve azon piacok zavartalan és rendezett működéséhez képest arányos módon kell kialakítani, amelyeken e befektetési vállalkozások működnek. Enyhíteniük kell a kockázatot az azonosított területeken, valamint elő kell segíteniük azt, hogy amennyiben egy befektetési vállalkozás fizetésképtelenné válik, azt rendezetten és a pénzügyi piacok stabilitásának minimális megzavarásával lehessen megszüntetni.

(11)  Az e rendeletben előírt szabályozás nem érintheti a kereskedési helyszíneken kijelölt árjegyzőknek a 2014/65/EU irányelv szerinti azon kötelezettségét, hogy folyamatosan árjegyzéseket tegyenek közzé és jelen legyenek a piacon.

(12)  A méretük vagy a más pénzügyi vagy gazdasági szereplőkkel való összekapcsoltságuk alapján rendszerszinten jelentősnek nem minősülő befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályozásnak egyedi alapon kell vonatkoznia az egyes befektetési vállalkozásokra. Mindazonáltal, a prudenciális követelményeknek az Unióban működő, bankcsoportok részét képező befektetési vállalkozásokra történő alkalmazásának megkönnyítése céljából, valamint annak elkerülése érdekében, hogy meg kelljen szüntetni egyes olyan üzleti modellek alkalmazását, amelyeknek a kockázatai a prudenciális szabályok alkalmazásával már kezelhetők, lehetővé kell tenni a befektetési vállalkozások számára, hogy adott esetben és az illetékes hatóságok jóváhagyásától függően az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményeit alkalmazzák, feltéve, hogy nem szabályozási arbitrázs céljából választják ezt a megoldást. Továbbá, mivel a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások által viselt kockázatok többnyire korlátozottak, e vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy mentesüljenek a befektetési vállalkozásokra vonatkozó különös prudenciális követelmények alól, amennyiben olyan bankcsoport vagy befektetésivállalkozás-csoport részei, amely ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel és tartozik az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv, illetve adott esetben e rendelet és a(z) ----/--EU [IFD] irányelv szerinti összevont felügyelet hatálya alá, ugyanis ebben az esetben az 575/2013/EU rendeletnek és a 2013/36/EU irányelvnek, illetve e rendeletnek és a(z) ----/--EU [IFD] irányelvnek a csoportra történő összevont alkalmazása megfelelően biztosítja e kockázatok kezelését.

A kizárólag befektetési vállalkozásokból álló csoportok esetében, illetve abban az esetben, ha az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidálás nem alkalmazandó – annak érdekében, hogy a szabályok tükrözzék a befektetésivállalkozás-csoportoknak az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv alapján történő ▌ jelenlegi kezelését –, elő kell írni, hogy az említett csoportok anyavállalatainak a csoport prudenciálisan összevont helyzete alapján kell teljesíteniük az e rendelet szerinti követelményeket. Olyan esetekben, amikor a befektetésivállalkozás-csoport felépítése és kockázati profilja egyszerűbb, az illetékes hatóságok a prudenciális konszolidáció alternatívájaként azt is előírhatják, hogy a csoport anyavállalatának elegendő tőkével kell rendelkeznie ahhoz, hogy fedezze a leányvállalataiban fennálló részesedéseinek könyv szerinti értékét. ▌

Amennyiben az említett kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások biztosítói csoport részét képezik, azt is lehetővé kell tenni a számukra, hogy mentesüljenek a nyilvánosságra hozatali követelmények alól.

(13)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a befektetési vállalkozások továbbra is a meglévő szavatolótőkéjükre támaszkodhassanak a befektetési vállalkozásokra vonatkozó különös prudenciális keret szerinti tőkekövetelmények teljesítése céljából, a szavatolótőke fogalommeghatározását és összetételét össze kell hangolni az 575/2013/EU rendelettel. Ez magában foglalja azt, hogy az 575/2013/EU rendelettel összhangban egyes mérlegtételeket – így például a halasztott adóköveteléseket és a más pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott tőkeinstrumentumok állományát – le kell vonni a szavatolótőkéből. A befektetési vállalkozások számára ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott tőkeinstrumentumok nem jelentős állományát ne kelljen levonniuk, ha az említett instrumentumokat kereskedési célból tartják, a rájuk vonatkozó árjegyzés támogatása érdekében. A szavatolótőke összetételének az 575/2013/EU rendelettel való összehangolása érdekében a különböző tőketípusokra vonatkozóan meghatározott arányok a befektetési vállalkozásokról szóló rendelet kontextusában is alkalmazandók. Annak biztosítása érdekében, hogy a követelmények arányosak legyenek a befektetési vállalkozások tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint könnyen értelmezhetők legyenek a befektetési vállalkozások számára ebben a rendeletben, a későbbiekben felül kell vizsgálni, hogy a szavatolótőke fogalommeghatározását és összetételét indokolt-e a továbbiakban is összehangolni az 575/2013/EU rendelettel.

(14)  Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások mindig az engedélyezésükhöz szükséges tőkeszinten működjenek, minden befektetési vállalkozásnak folyamatosan teljesítenie kell egy állandó minimális tőkekövetelményt, amely egyenlő az (EU) ----/--/[IFD] irányelvvel összhangban megállapított, a releváns befektetési szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséhez szükséges indulótőkével.

(15)  A minimális tőkekövetelménynek a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásokra való egyszerű alkalmazásának biztosítása érdekében e vállalkozásoknak a következő két összeg közül a nagyobbnak megfelelő tőkével kell rendelkezniük: az állandó minimális tőkekövetelmény, illetve az (EU) 2015/488 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel(8) összhangban az előző évi tevékenységük alapján számított állandó általános költségek negyede. Azokat a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásokat, amelyek nagyobb elővigyázatosságot szeretnének gyakorolni és el kívánják kerülni az átsorolással járó hirtelen kilengéseket, nem indokolt megakadályozni abban, hogy a rendeletben előírtnál nagyobb szavatolótőkével rendelkezzenek vagy a rendeletben előírtnál szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak.

(16)  A kis méretűnek és össze nem kapcsoltnak nem tekinthető befektetési vállalkozások fokozottabb kockázatainak figyelembevétele érdekében a rájuk vonatkozó minimális tőkekövetelménynek a következő összegek közül a legnagyobbnak kell lennie: a rájuk vonatkozó állandó minimális tőkekövetelmény, az előző évi állandó általános költségeik egynegyede, vagy pedig a befektetési vállalkozások tekintetében megállapított kockázati tényezők alapján meghatározott tőkekövetelmények (K-faktorok) összege, amely a befektetési vállalkozások konkrét tevékenységi területein jelentkező kockázatoktól függően határozza meg a szükséges tőkét.

(17)  A befektetési vállalkozások akkor tekintendők a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények szempontjából kis méretűnek és össze nem kapcsoltnak, ha nem nyújtanak olyan befektetési szolgáltatásokat, amelyek magas kockázatot hordoznak az ügyfelek, a piacok vagy saját maguk számára, és ha méretükből kifolyólag kevésbé képesek széles körű negatív hatásokat előidézni a piacok és az ügyfelek számára, amennyiben a tevékenységükhöz kapcsolódó kockázatok bekövetkeznek, vagy ha fizetésképtelenné válnak. Ennek megfelelően a kis méretűnek és össze nem kapcsoltnak nem tekinthető befektetési vállalkozások úgy határozandók meg, mint amelyek nem folytatnak saját számlára történő kereskedést, illetve nem viselnek a pénzügyi instrumentumok kereskedéséből eredő kockázatokat, nem tartják ▌az ügyfelek eszközeit vagy pénzét, a diszkrecionális portfóliókezelés és a nem diszkrecionális (tanácsadó) megállapodások keretében birtokukban lévő eszközök értéke kevesebb mint 1,2 milliárd EUR, azonnali ügyletek esetében napi 100 millió EUR-nál, származtatott termékek esetében napi 1 milliárd EUR-nál alacsonyabb összegben kezelnek ügyfélmegbízásokat, mérlegfőösszegük – a mérlegen kívüli tételeket is beleszámítva – 100 millió EUR-nál alacsonyabb, a befektetési szolgáltatásokból származó bruttó éves bevételük pedig kevesebb, mint 30 millió EUR.

(18)  A szabályozási arbitrázs elkerülése és a befektetési vállalkozásokat arra ösztönző tényezők csökkentése érdekében, hogy úgy szervezzék működésüket, hogy ne lépjék túl azokat a küszöbértékeket, amelyek felett már nem minősülnének kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásoknak, a kezelt eszközökre, a kezelt ügyfélmegbízásokra, a mérlegfőösszegre és a bruttó összbevételre vonatkozó küszöbértékeket összevontan kell alkalmazni az ugyanazon csoporthoz tartozó összes befektetési vállalkozás vonatkozásában. A többi kritérium, vagyis hogy a befektetési vállalkozás rendelkezik-e az ügyfelek pénzével, kezeli vagy őrzi-e az ügyfelek eszközeit, valamint hogy kereskedik-e pénzügyi instrumentumokkal, illetve visel-e piaci vagy partnerkockázatot, bináris jellegű, és nem hagy teret az ilyen átszervezésre, ennélfogva azokat egyedi alapon kell értékelni. A változó üzleti modellek és az általuk képviselt kockázatok folyamatos figyelembevétele érdekében e kritériumokat és küszöbértékeket nap végi alapon kell értékelni, az ügyfelek pénzével való rendelkezés kivételével, amelyet napon belüli alapon kell értékelni, illetve a mérlegfőösszeg és a bruttó összbevétel kivételével, amelyeket a befektetési vállalkozás előző pénzügyi év végi helyzete alapján kell értékelni.

(19)  A szabályozói küszöbértékeket átlépő vagy az egyéb kritériumoknak meg nem felelő befektetési vállalkozások nem tekinthetők kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak, ezért azokra az egyéb befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelmények alkalmazandók, az e rendeletben foglalt különös átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel. Ez arra fogja ösztönözni a befektetési vállalkozásokat, hogy üzleti tevékenységüket oly módon tervezzék meg, hogy egyértelműen kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozásnak minősüljenek. A kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozások kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozássá történő átminősítése tekintetében nyomonkövetési időszakot kell előírni, amelynek során a vállalkozásnak legalább hat egymást követő hónapon át meg kell felelnie a kritériumoknak és a vonatkozó küszöbértékek alatt kell maradnia.

(20)  Valamennyi befektetési vállalkozásnak a K-faktorok olyan csoportja alapján kell kiszámítania a tőkekövetelményét, amely kiterjed az ügyfelet érintő kockázatra (Risk-To-Client, RtC), a piacot érintő kockázatra (Risk-to-Market, RtM) és a vállalkozást érintő kockázatra (Risk-to-Firm, RtF). Az RtC körébe tartozó K-faktorok figyelembe veszik a kezelt ügyféleszközöket és az állandó tanácsadást (K-AUM), az őrzött és kezelt eszközöket (K-ASA), a kezelt ügyfélpénzt (K-CMH), valamint a kezelt ügyfélmegbízásokat (K-COH).

(21)  Az RtM körébe tartozó K-faktor a nettó pozíciókockázatot veszi figyelembe (K-NPR), és a tőkekövetelményekről szóló rendelet (a továbbiakban: CRR) piaci kockázatról szóló rendelkezéseinek megfelelően, illetve – amennyiben az illetékes hatóság ezt lehetővé teszi a befektetési vállalkozások olyan konkrét típusai részére, amelyek klíringtagokon keresztül folytatnak saját számlára történő kereskedést – a befektetési vállalkozás klíringtagja által megkövetelt összes letét alapján kerül kiszámításra (K-CMG). A befektetési vállalkozások számára lehetőséget kell adni arra, hogy a K-NPR-t és a K-CMG-t portfólióalapon egyidejűleg alkalmazzák.

(22)  Az RtF körébe tartozó K-faktorok figyelembe veszik a befektetési vállalkozásnak a kereskedelmi partnerei nemteljesítésével szembeni kitettségét (K-TCD), a CRR partnerkockázatra vonatkozó egyszerűsített rendelkezéseivel összhangban, a befektetési vállalkozás konkrét partnerekkel kapcsolatos nagykockázati kitettsége vonatkozásában jelentkező koncentrációs kockázatot (K-CON), a CRR kereskedési könyvben megjelenő nagykockázatokkal kapcsolatos rendelkezései alapján, valamint a befektetési vállalkozás napi kereskedési forgalmából eredő működési kockázatokat (K-DTF).

(23)  A K-faktorok alapján kifejezett összesített tőkekövetelmény az RtC, RtM és RtF körébe tartozó K-faktorok összege. A K-AUM, a K-ASA, a K-CMH, a K-COH és a K-DTF az egyes K-faktorok körébe tartozó tevékenységek volumenétől függ. A K-CMH, a K-ASA ▌és a K-DTF körébe tartozó tevékenységek volumenét az előző kilenc naptári hónap mozgóátlaga alapján kell kiszámítani. A K-COH körébe tartozó tevékenységek volumenét az előző hat hónap mozgóátlaga alapján kell kiszámítani, míg a K-AUM körébe tartozó tevékenységek volumenét az előző 15 hónap alapján.

A tőkekövetelmény meghatározása céljából a volumeneket meg kell szorozni az e rendeletben meghatározott megfelelő együtthatókkal. A K-NPR tőkekövetelmények a CRR-ből következnek, míg a K-CON és a K-TCD tőkekövetelmények a CRR vonatkozó követelményeinek egyszerűsített alkalmazását jelentik a kereskedési könyvben megjelenő nagykockázatok, illetve a partnerkockázat kezelése tekintetében. A K-faktor összege nulla abban az esetben, ha a vállalkozás nem végzi az adott tevékenységet.

(24)  Az RtC körébe tartozó K-faktorok olyan helyettesítő értékek, amelyek a befektetési vállalkozások azon tevékenységi területeire vonatkoznak, amelyeken ha probléma merül fel, az feltételezhetően kárt okoz az ügyfeleknek. A K-AUM azon károk kockázatát veszi figyelembe, amelyek az ügyfélportfóliók helytelen diszkrecionális kezelése, illetve a rossz minőségű végrehajtás miatt érhetik az ügyfeleket, és biztosítékot, valamint előnyöket nyújt az ügyfelek számára a szolgáltatások folyamatosságának fenntartása, az állandó portfóliókezelés és tanácsadás révén. A K-ASA az ügyfelek eszközeinek őrzésével és kezelésével kapcsolatos kockázatokra terjed ki, és azt biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás rendelkezzen az ezen eszközökkel arányos tőkével, függetlenül attól, hogy azok saját mérlegében jelennek-e meg, vagy más számlákon vannak elkülönítve. A K-CMH azon potenciális károk kockázatát veszi figyelembe, amelyek abból eredhetnek, hogy a befektetési vállalkozás rendelkezik az ügyfelei pénzével, figyelembe véve egyrészről azt, hogy ezek az ügyfélpénzek a saját mérlegében jelennek-e meg, vagy más számlákon vannak elkülönítve, másrészről azt, hogy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti szabályok rendelkeznek-e az ügyfélpénzek védelméről a befektetési vállalkozás csődje, fizetésképtelensége, illetve szanálása vagy vagyonfelügyelő kirendelése esetén. A K-CMH-ban nem kell figyelembe venni azokat az ügyfélpénzeket, amelyek az ügyfél nevén vannak elhelyezve valamely (letétkezelői) bankszámlán úgy, hogy a befektetési vállalkozás harmadik személy általi megbízás révén rendelkezhet azokkal. A K-COH az ügyfélmegbízásoknak (az ügyfél nevében, nem pedig a vállalkozás nevében történő) teljesítéséből eredő kár kockázatára terjed ki; ez történhet például az ügyfelek részére nyújtott kizárólagosan teljesítési szolgáltatás részeként, vagy abban az esetben, ha a vállalkozás ügyfélmegbízások láncolatának része.

(25)  A saját számlára történő kereskedést folytató befektetési vállalkozások esetében az RtM körébe tartozó K-faktor a pénzügyi instrumentumokra, devizára és árukra vonatkozó pozíciók piaci kockázatával kapcsolatos szabályokon alapul, a módosított 575/2013/EU rendeletnek(9) megfelelően. A befektetési vállalkozások így maguk választhatják meg, hogy az 575/2013/EU rendelet szerinti sztenderd módszert (a módosított 575/2013/EU rendelet szerinti egyszerűsített sztenderd módszert) ▌vagy a módosított 575/2013/EU rendelet szerinti felülvizsgált sztenderd módszert alkalmazzák, vagy pedig belső modelleket alkalmaznak, ▌ amikor e két utóbbi módszer nem csupán adatszolgáltatási célból, hanem a tőkekövetelmények tekintetében is alkalmazandóvá válik a hitelintézetekre. Időközben – és legalább az [IFR] alkalmazásának kezdőnapjától számított öt évig – a befektetési vállalkozásoknak a piaci kockázatok tekintetében a [jelenlegi] CRR szerinti szabályokat (a sztenderd módszert vagy adott esetben belső modelleket) kell alkalmazniuk a K-NPR kiszámítására. Ha azonban a fent említett rendelkezések nem válnak alkalmazandóvá a hitelintézetekre a tőkekövetelmények tekintetében, akkor a befektetési vállalkozásoknak továbbra is a [jelenlegi] 575/2013/EU rendelet harmadik részének IV. címében meghatározott követelményeket kell alkalmazniuk a K-NPR kiszámítása céljából.

Alternatív megoldásként az elszámolási kötelezettség alá tartozó pozíciókkal rendelkező befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkekövetelmény – az illetékes hatóság jóváhagyásától és több feltételtől függően – a következő összegként határozható meg: a befektetési vállalkozás klíringtagja által megkövetelt összes letét összege, szorozva egy rögzített szorzótényezővel. Ha a K-CMG alkalmazásra kerül, azt elsődleges módszerként kell előírni a befektetési vállalkozásnak a teljes mértékben vagy jelentős mértékben e módszer hatálya alá tartozó kereskedési tevékenységeire vonatkozóan. A befektetési vállalkozás illetékes hatósága azonban azt is engedélyezheti a befektetési vállalkozás számára, hogy részlegesen alkalmazza a K-CMG-re épülő módszert olyan módon, hogy ezt a letétek összegén alapuló módszert alkalmazza minden olyan pozícióra, amely elszámolási vagy letétképzési kötelezettség alá tartozik, ugyanakkor a K-NPR szerinti három alternatív módszer egyikét alkalmazza az elszámolási kötelezettség alá nem tartozó portfóliókra.

Annak biztosítása érdekében, hogy a követelmények arányosak legyenek a befektetési vállalkozások tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint könnyen értelmezhetők legyenek a befektetési vállalkozások számára ebben a rendeletben, a K-faktorok számítására vonatkozó módszerek alkalmazásának esetleges későbbi felülvizsgálatai során meg kell vizsgálni azt is, hogy a K-NPR számítását indokolt-e a továbbiakban is összehangolni a pénzügyi instrumentumokra, devizára és árukra vonatkozó kereskedési könyvi pozíciók piaci kockázatát illető, a módosított 575/2013/EU rendelet szerinti szabályokkal.

(26)  A saját számlára történő kereskedést folytató befektetési vállalkozások esetében az RtF körébe tartozó K-faktorok, azaz a K-TCD és a K-CON a partnerkockázatra és a nagykockázatra vonatkozó CRR szabályok egyszerűsített alkalmazását jelentik. A K-TCD a befektetési vállalkozás azzal kapcsolatos kockázatát veszi figyelembe, hogy a partnerek nem teljesítik a kötelezettségeiket tőzsdén kívüli származtatott ügyletek és repoügyletek, értékpapír- és/vagy áru-kölcsönzési vagy -kölcsönvételi ügyletek, hosszú elszámolási idejű ügyletek ▌, értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek, valamint bármilyen egyéb értékpapír-finanszírozási ügylet kapcsán, illetve hogy a befektetési vállalkozás által valamely befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódóan kiegészítő szolgáltatásként nyújtott hitel kedvezményezettje nem teljesíti a kötelezettségeit; a K-TCD kiszámításához a kitettségeknek a pótlási költségeken és a potenciális jövőbeli kitettséggel összefüggő többleten alapuló értékét meg kell szorozni az 575/2013/EU rendelet szerinti kockázati tényezőkkel, figyelembe véve a tényleges nettósításból és a biztosítékcseréből eredő kockázatmérséklő hatásokat. A partnerkockázat kezelésének az 575/2013/EU rendelettel való további összehangolása érdekében egy 1,2 értékű rögzített szorzótényezőt és egy hitelértékelési korrekcióhoz kapcsolódó szorzótényezőt is alkalmazni kell annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a konkrét ügyletekben a befektetési vállalkozás partneréhez kapcsolódó hitelkockázat aktuális piaci értékét. A K-CON a koncentrációs kockázatra terjed ki abban az esetben, ha a vállalkozás egyéni vagy erősen összekapcsolt magánszektorbeli partnerrel szembeni kitettsége meghaladja a szavatolótőke 25 %-át, vagy hitelintézettel vagy más befektetési vállalkozással szembeni kitettsége meghalad egy meghatározott alternatív küszöbértéket; kiszámítása az 575/2013/EU rendelettel összhangban az e küszöbértékeket meghaladó kitettségek vonatkozásában megállapított többlet-tőkekövetelmény alapján történik.

Végezetül, a K-DTF azon befektetési vállalkozások működési kockázatait veszi figyelembe, amelyek nagy volumenben folytatnak saját számlára történő vagy saját nevükben ügyfeleik javára végzett, napon belüli kereskedést; e kockázatok forrásai a meg nem felelő vagy működésképtelen belső eljárások, személyek, rendszerek, illetve külső események, a K-DTF értéke pedig a napi kereskedés névleges értéke alapján kerül kiszámításra, kiigazítva a származtatott kamatlábügyletek hátralévő futamidejének megfelelően, a tőkekövetelmények emelkedésének korlátozása érdekében, különösen az alacsonyabb észlelt működési kockázatot hordozó, rövid távú szerződések esetében.

(27)  Minden befektetési vállalkozásnak figyelemmel kell kísérnie és ellenőriznie kell koncentrációs kockázatát, többek között ügyfelei vonatkozásában. Ugyanakkor csak azoknak a befektetési vállalkozásoknak kell adatot szolgáltatniuk az illetékes hatóságok részére koncentrációs kockázataikról, amelyekre a K-faktorok alapján minimális tőkekövetelmények vonatkoznak. A származtatott áruügyletekre, kibocsátási egységekre vagy kibocsátáskereskedelmi derivatívákra specializálódott olyan befektetési vállalkozások esetében, amelyek jelentős koncentrált kitettséggel rendelkeznek azon nem pénzügyi csoportok felé, amelyekhez tartoznak, a koncentrációs kockázatra vonatkozó értékhatár a K-CON-t illetően további tőkekövetelmény nélkül is meghaladható, amennyiben ez a csoportszintű likviditással vagy kockázatkezeléssel kapcsolatos célokat szolgál.

(28)  Minden befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell belső eljárásokkal likviditási követelményeinek figyelemmel kísérése és kezelése céljából. Ezen eljárásoknak elő kell segíteniük, hogy a vállalkozások mindenkor rendezetten működjenek, anélkül, hogy kifejezetten a stresszidőszakra likviditást kellene tartalékolniuk. E célból minden befektetési vállalkozásnak minden időpontban legalább az állandó általános költségei egyharmadának megfelelő összegű likvid eszközöket kell tartania. Ugyanakkor lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásokat mentesítsék e követelmény alól. Az említett likvid eszközöknek kiváló minőségűeknek kell lenniük, és meg kell felelniük a likviditásfedezeti rátáról szóló (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben(10) felsorolt likvid eszközöknek, valamint az említett felhatalmazáson alapuló rendelet alapján ezen eszközökre vonatkozó haircutoknak. Tekintettel arra, hogy a befektetési vállalkozások likviditásprofiljai különböznek a hitelintézetek likviditásprofiljaitól, a megfelelő likvid eszközök felsorolását ki kell egészíteni a vállalkozás meg nem terhelt saját készpénzével és rövid lejáratú betéteivel (ezekbe azonban nem számítható be az ügyfelek pénze és az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközök), valamint bizonyos, likvid piaccal rendelkező pénzügyi instrumentumokkal.

Amennyiben nem mentesülnek a likviditási követelmények alól, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások, valamint azok a befektetési vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek kereskedési vagy jegyzési tevékenységre vonatkozó engedéllyel, likvid eszközként beszámíthatják továbbá a vevőkövetelésekkel kapcsolatos tételeket, valamint a 30 napon belül esedékes díjakat és jutalékokat, feltéve hogy ezek nem haladják meg a minimális likviditási követelmény egyharmadát, nem kerültek beszámításra semmilyen további, az illetékes hatóság által előírt likviditási követelménybe, és 50 %-os haircut vonatkozik rájuk. Kivételes körülmények között, és amennyiben ezt haladéktalanul bejelentik az illetékes hatóságnak, lehetővé kell tenni a befektetési vállalkozások számára, hogy likvid eszközeiknek a likviditási követelmény teljesítése érdekében történő monetizálása eredményeként kerüljenek az előírt küszöbérték alá. Az ügyfelek részére nyújtott minden olyan pénzügyi garancia tekintetében, amelynek érvényesítése fokozott likviditási igényt eredményezhet, az ezen garanciák összértékének legalább 1,6 %-ával csökkenteni kell a rendelkezésre álló likvid eszközök értékét. Annak biztosítása érdekében, hogy a követelmények arányosak legyenek a befektetési vállalkozások tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint könnyen értelmezhetők legyenek a befektetési vállalkozások számára ebben a rendeletben, a későbbiekben felül kell vizsgálni a minimális likviditási követelmény teljesítésébe beszámítható likvid eszközök megfelelőségét, többek között azt, hogy azok folyamatosan megfelelnek-e a likviditásfedezeti rátáról szóló (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben felsorolt likvid eszközöknek, valamint az említett felhatalmazáson alapuló rendelet alapján ezen eszközökre vonatkozó haircutoknak.

(29)  Az új prudenciális szabályozással összefüggésben megfelelő, arányos szabályozói adatszolgáltatási keretet kell kialakítani, amelyet gondosan hozzá kell igazítani a befektetési vállalkozások tevékenységéhez és a prudenciális keret követelményeihez. A befektetési vállalkozások adatszolgáltatási követelményeinek a szavatolótőkéjük szintjére és összetételére, a tőkekövetelményeikre, a tőkekövetelményeik számításának alapjára, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősítésre vonatkozó paraméterek szempontjából a vállalkozások tevékenységi profiljára és méretére, továbbá a likviditási követelményekre és a koncentrációs kockázattal kapcsolatos rendelkezések betartására kell vonatkozniuk.

A kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozásokat mentesíteni kell a koncentrációs kockázatra vonatkozó adatszolgáltatási követelmény alól, és e vállalkozásoknak a likviditási követelményekről is csak abban az esetben kell adatot szolgáltatniuk, ha azok vonatkoznak rájuk. Az EBH-t meg kell bízni azzal, hogy a szabályozói adatszolgáltatás részletes tábláinak és szabályainak további pontosítása érdekében végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozzon ki, és e standardoknak arányban kell állniuk a különböző befektetési vállalkozások méretével és összetettségével, illetve figyelembe kell venniük különösen azt, hogy a vállalkozások kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősülnek-e.

(30)  Az átláthatóságnak a befektetők és a szélesebb piacok számára történő biztosítása érdekében a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a tőkeösszegüket, a tőkekövetelményeiket, az irányítási szabályaikat, valamint a javadalmazási politikáikat és gyakorlataikat. ▌A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások esetében nem írhatók elő nyilvánosságra hozatali követelmények, kivéve, ha kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat bocsátanak ki, mivel ebben az esetben biztosítani kell az átláthatóságot az ezen instrumentumokba befektetők számára.

(31)  A befektetési vállalkozásoknak a nemek szempontjából semleges javadalmazási politikát kell alkalmazniuk, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkében rögzített elvvel. Pontosításokra van szükség a javadalmazásra vonatkozóan nyilvánosságra hozott tájékoztatással kapcsolatban. A javadalmazásra vonatkozó, e rendeletben foglalt nyilvánosságra hozatali követelményeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a javadalmazási szabályok céljaival, nevezetesen azzal, hogy a befektetési vállalkozások kockázati profiljára a szakmai tevékenységük révén jelentős hatással bíró munkavállalók kategóriáinak tekintetében a hatékony kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási szabályokat és gyakorlatot hozzanak létre és tartsanak fenn. Ezenkívül a bizonyos javadalmazási szabályok tekintetében eltérésben részesülő intézmények számára elő kell írni az ilyen eltérésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát.

(32)  A befektetési vállalkozásoknak az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményei szerinti rendszerből az e rendelet és az (EU) ----/--[IFD] irányelv követelményei szerinti rendszerbe történő zavartalan átmenetének elősegítése érdekében helyénvaló megfelelő átmeneti intézkedésekről rendelkezni. Ennek keretében az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt éven belül azon befektetési vállalkozások számára, amelyeknek tőkekövetelményei e rendelet alapján több mint kétszeresükre emelkednének az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkekövetelményekhez képest, lehetővé kell tenni, hogy a potenciális emelkedés hatásainak enyhítése érdekében a tőkekövetelményeiket az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkekövetelményeik kétszeresére korlátozzák.

Annak érdekében, hogy a meglévő befektetési vállalkozásokhoz hasonló profilú új befektetési vállalkozások ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, azon befektetési vállalkozások számára, amelyekre korábban nem vonatkoztak az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkekövetelmények, lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet szerinti tőkekövetelményeiket az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt éven keresztül az állandó általános költségeik kétszeresére korlátozzák.

Ehhez hasonlóan, azon befektetési vállalkozások számára, amelyeknek az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv értelmében csak az indulótőkére vonatkozó követelménynek kellett megfelelniük, és amelyeknek tőkekövetelményei e rendelet alapján több mint kétszeresükre emelkednének az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkekövetelményekhez képest, lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt éven keresztül a tőkekövetelményeiket az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti indulótőke-követelményük kétszeresére korlátozzák; kivételt képeznek ez alól a 2013/36/EU irányelv 31. cikkében említett helyi vállalkozások, amelyekre külön átmeneti tőkekövetelményt kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy e vállalkozásokat nagyobb kockázat övezi. Az arányosság elvével összhangban külön átmeneti tőkekövetelményeket kell előírni a kisebb befektetési vállalkozások, valamint a befektetési szolgáltatások korlátozott körét kínáló befektetési vállalkozások számára is, amennyiben ezek nem részesülhetnének az előző mondatban említett elbánásban, de az e rendelet szerinti kötelező tőkekövetelményük növekedne az 575/2013/EU rendelet szerinti helyzetükhöz képest.

Ezeket az átmeneti intézkedéseket adott esetben az 575/2013/EU rendelet 498. cikkében említett befektetési vállalkozások esetében is alkalmazni kell, mivel az említett cikk mentesíti e vállalkozásokat a szóban forgó rendelet szerinti tőkekövetelmények alól, ugyanakkor e befektetési vállalkozások indulótőke-követelményei az általuk nyújtott befektetési szolgáltatásoktól vagy végzett tevékenységektől függnek. Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt éven keresztül e vállalkozások tőkekövetelményét e rendelet átmeneti rendelkezései szerint az említett alkalmazandó szintek figyelembevételével kell kiszámítani.

Végezetül, az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt éven keresztül, vagy – amennyiben az a későbbi – az 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslat 1. cikkének 84. pontja szerinti, az 575/2013/EU rendeletnek és a 2013/36/EU irányelvnek a piaci kockázat tekintetében történő módosításai alkalmazásának kezdőnapjáig, az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásoknak továbbra is az 575/2013/EU rendelettel összhangban kell megállapítaniuk a kereskedési könyvi tevékenységeikre vonatkozó tőkekövetelményeket.

(33)  A kulcsfontosságú bankközi piaci és befektetési banki szolgáltatásokat kínáló legnagyobb befektetési vállalkozások (amelyek tevékenysége kiterjed a pénzügyi instrumentumok saját számlára történő kereskedésére, pénzügyi instrumentumok jegyzési garanciavállalására vagy a pénzügyi instrumentumok elhelyezésére az instrumentum vételére irányuló kötelezettségvállalással) olyan üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek, amelyek hasonlítanak a jelentős hitelintézetekéihez. E tevékenységek hitelkockázatoknak teszik ki a befektetési vállalkozásokat, főként partnerkockázat, illetve az akár ügyfelekkel kapcsolatos, akár velük nem kapcsolatos, saját számlára felvett pozíciók piaci kockázatának formájában. E vállalkozások ezáltal kockázatot jelentenek a pénzügyi stabilitásra, figyelemmel méretükre és a rendszerben képviselt jelentőségükre.

(34)  E nagy vállalkozások illetékes nemzeti hatóságok általi hatékony prudenciális felügyelete további kihívást jelent. Noha a legnagyobb befektetési vállalkozások jelentős mértékben nyújtanak határokon átnyúló befektetési banki szolgáltatásokat, befektetési vállalkozásként a 2004/39/EU irányelv alapján kijelölt hatóságok prudenciális felügyelete alá tartoznak; e hatóságok nem feltétlenül azonosak a 2013/36/EU irányelv alapján kijelölt illetékes hatóságokkal, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezhet az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv rendelkezéseinek az Unión belüli alkalmazása során. Ez meggátolja a felügyeleti tevékenységet végzőket abban, hogy átfogó prudenciális képet kapjanak, ami pedig lényeges a nagy méretű, határokon átnyúló vállalkozásokkal kapcsolatos kockázatok kezelése szempontjából. Ennek következtében a prudenciális felügyelet kevésbé hatékonnyá válik, valamint torzíthatja az Unión belüli versenyt. Következésképpen az összehasonlítható szereplőkből álló csoportok határokon átnyúló bankközi tevékenységeinek felügyelete tekintetében megvalósítható szinergiák létrehozása, az egyenlő versenyfeltételek elősegítése és az egyes csoportok következetes felügyelete érdekében a legnagyobb befektetési vállalkozásoknak hitelintézeti jogállást kell adni.

(35)  Mivel így hitelintézetekké minősülnek át, e vállalkozásoknak továbbra is az 575/2013/EU rendeletet és a 2013/36/EU irányelvet kell alkalmazniuk, és a hitelintézetekért felelős illetékes hatóságok – az egységes felügyeleti mechanizmus keretén belül pedig az EKB – felügyelete alá kell tartozniuk. Ez biztosítaná, hogy a hitelintézetek prudenciális felügyelete egységes és hatékony maradjon, és hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egységes szabálykönyv minden hitelintézetre azonos módon vonatkozzon, tekintettel ezek rendszerszintű jelentőségére. A szabályozási arbitrázsnak és a rendelkezések kijátszásának az elkerülése érdekében az illetékes hatóságoknak törekedniük kell annak megakadályozására, hogy a rendszerszinten jelentős csoportok úgy szervezzék meg a működésüket, hogy ne lépjék túl az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában meghatározott küszöbértéket, és így megkerüljék a hitelintézetként való engedélyezésre vonatkozó, a 2013/36/EU irányelv 8a. cikke szerinti kötelezettséget.

(36)  Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja úgy határozza meg a hitelintézeteket mint olyan vállalkozásokat, amelyeknek üzleti tevékenysége az ugyanazon cikk a) és b) pontjában felsorolt tevékenységekből áll.

A vállalkozások számára csak akkor engedélyezhető, hogy a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogadjanak el, valamint saját számlára hiteleket nyújtsanak, ha a 2013/36/EU irányelvnek megfelelően megkapták az e tevékenységekre vonatkozó engedélyt.

A módosított fogalommeghatározással összhangban e tevékenységek mindegyikének végzése – többek között betétek vagy más visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól való elfogadása, valamint hitelek saját számlára történő nyújtása – nem feltétlenül szükséges feltétele annak, hogy egy vállalkozást hitelintézetnek lehessen tekinteni. A hitelintézet fogalommeghatározásának e rendelettel bevezetett módosítása ezért nem sértheti a tagállamok által a 2013/36/EU irányelvvel és az [IFD] irányelvvel összhangban alkalmazott nemzeti engedélyezési rendszereket, többek között azokat a rendelkezéseket sem, amelyeket a tagállamok esetleg indokoltnak ítélnek azon tevékenységek egyértelmű meghatározása érdekében, amelyeket a hitelintézet módosított fogalommeghatározásának hatálya alá tartozó nagy méretű befektetési vállalkozások végezhetnek.

(37)  Emellett a hitelintézetek összevont alapú felügyelete egyebek mellett a pénzügyi rendszer stabilitását hivatott biztosítani, és ahhoz, hogy hatékony lehessen, minden csoportra ki kell terjednie, így azokra is, amelyek anyavállalata nem hitelintézet vagy befektetési vállalkozás. Ezért minden hitelintézetre, ideértve a korábban befektetési vállalkozás jogállással rendelkezőket is, alkalmazni kell az anyavállalat illetékes hatóság általi egyedi és összevont alapú felügyeletére vonatkozóan a 2013/36/EU irányelv VII. címe, 3. fejezetének I. szakaszában előírt szabályokat.

(38)  Továbbá előfordulhat, hogy az olyan nagyméretű befektetési vállalkozások, amelyek nem tekinthetők rendszerszinten jelentősnek, de saját számlára történő kereskedést folytatnak, illetve pénzügyi instrumentumok jegyzési garanciavállalását vagy pénzügyi instrumentumoknak az instrumentum vételére irányuló kötelezettségvállalás mellett történő elhelyezését végzik, olyan üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek, amelyek hasonlítanak a rendszerszinten jelentős intézmények üzleti modelljeihez és kockázati profiljaihoz. Ezek a befektetési vállalkozások a méretükből és tevékenységeikből kifolyólag kockázatot jelenthetnek a pénzügyi stabilitásra nézve, ezért – jóllehet a hitelintézetté történő átminősítésük a jellegük és összetettségük miatt nem tűnik indokoltnak – továbbra is olyan prudenciális elbánás alá kell tartozniuk, mint a hitelintézeteknek. A szabályozási arbitrázsnak és a rendelkezések kijátszásának az elkerülése érdekében az illetékes hatóságoknak törekedniük kell egyrészről azon helyzetek elkerülésére, amikor a befektetési vállalkozások úgy szervezik meg a működésüket, hogy ne lépjék túl az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, másrészről annak elkerülésére is, hogy indokolatlanul korlátozzák saját mérlegelési jogkörüket arra vonatkozóan, hogy kötelezővé tegyék a befektetési vállalkozások számára az 575/2013/EU rendelet követelményeinek való megfelelést és a 2013/36/EU irányelv prudenciális követelményeinek teljesítését az [----/--- [IFD] irányelv [5. cikkével] összhangban.

(39)  A 600/2014/EU rendelet harmonizált uniós rendszert vezetett be azon harmadik országbeli vállalkozások piaci hozzáférése tekintetében, amelyek az Unióban letelepedett jogosult szerződő felek és szakmai ügyfelek számára nyújtanak befektetési szolgáltatásokat vagy végeznek befektetési tevékenységet. A belső piachoz való hozzáférés feltétele, hogy a Bizottság egyenértékűségi határozatot fogadjon el, és az ESMA bejegyezze a harmadik országbeli vállalkozást. Az egyenértékűséget az alkalmazandó releváns uniós jog alapján kell értékelni, és ehhez rendelkezni kell azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az egyenértékűség feltételeinek hatékony ellenőrzését. Ennek érdekében a harmadik országban bejegyzett vállalkozások számára elő kell írni, hogy évente adatot szolgáltassanak az ESMA részére az általuk az Unióban nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek mértékéről és hatóköréről. Ugyancsak javítani kell a nyomon követéssel, a végrehajtással és az egyenértékűség feltételeinek teljesítésével kapcsolatos felügyeleti együttműködést.

(40)  Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint az uniós piac átláthatóságának javítása céljából módosítani kell a 600/2014/EU rendeletet annak érdekében, hogy a rendszeres internalizálók jegyzései, árjavításai és tranzakciós árai minden méret esetében az árlépésköz-rendszer hatálya alá tartozzanak. Következésképpen az árlépésköz-rendszerre vonatkozó, jelenleg alkalmazandó szabályozástechnikai standardoknak annak kiterjesztett alkalmazási körére is vonatkozniuk kell.

(41)  A befektetők védelme és az uniós pénzügyi piacok integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében az egyenértékűségi határozatok elfogadásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az adott harmadik országbeli vállalkozások által az egyenértékűségi határozat elfogadását követően nyújtható szolgáltatások és tevékenységek jelentette esetleges kockázatokat. A rendszerszintű jelentőséget olyan kritériumok alapján kell értékelni, mint például az érintett harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek valószínűsíthető nagyságrendje és hatóköre. Ugyanezen célból a Bizottság indokoltnak ítélheti annak figyelembevételét, hogy a harmadik ország a vonatkozó uniós szakpolitika szerint adózási szempontból nem együttműködő országnak, illetve területnek vagy az (EU) 2015/849 irányelv(11) 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül-e. A Bizottság csak akkor tekinthet bizonyos prudenciális, szervezeti vagy üzleti magatartásra vonatkozó követelményeket egyenértékűnek, ha azok hatása az uniós követelményekével azonos. Ezenkívül a Bizottság adott esetben a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének A. szakaszában felsorolt konkrét szolgáltatásokra és tevékenységekre, illetve konkrét szolgáltatás- vagy tevékenységkategóriákra korlátozott egyenértékűségi határozatokat is elfogadhat.

(42)  Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a hatékony és arányos prudenciális keret kialakítását annak biztosítása érdekében, hogy az Unión belül működési engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások megbízható pénzügyi alapon működjenek, és hogy azokat rendezett módon és adott esetben az ügyfelek érdekeinek leginkább megfelelő módon eljárva irányítsák – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedések léptéke és hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(43)  Az Európai Bankhatóság (EBH) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) közreműködésével alapos háttérelemzésen, adatgyűjtésen és konzultáción alapuló jelentést készített egy olyan, valamennyi rendszerszinten nem jelentős befektetési vállalkozás igényeire szabott prudenciális szabályozás céljából, amely alapul szolgál a befektetési vállalkozások felülvizsgált prudenciális keretéhez.

(44)  E rendelet harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében az EBH-t meg kell bízni azzal, hogy technikai standardtervezeteket dolgozzon ki az állandó általános költségek számításának, a klíringtagok által megkövetelt letétek összegével megegyező tőkekövetelmények meghatározásához szükséges számításnak, valamint az e rendelet által előírt nyilvánosságra hozatalhoz és szabályozói adatszolgáltatáshoz szükséges táblák kialakításának a meghatározása céljából.

(45)  E rendelet egységes alkalmazása és a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben használt fogalommeghatározások további pontosítása és az e rendeletben rögzített tőkekövetelmények nem lényegi elemeinek technikai kiigazítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)  E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében – különös tekintettel az EBH által kidolgozandó, a nyilvánosságra hozatalhoz és a szabályozói adatszolgáltatáshoz szükséges táblákra vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetek elfogadására – a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.

(47)  A jogbiztonság garantálása, valamint a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra egyaránt alkalmazandó jelenlegi prudenciális keret és e rendelet közötti átfedések elkerülés céljából módosítani kell az 575/2013/EU rendeletet és a 2013/36/EU irányelvet annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozások kikerüljenek azok hatálya alól. A bankcsoport részét képező befektetési vállalkozásokra azonban továbbra is alkalmazni kell az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv bankcsoportokra vonatkozó rendelkezéseit, például a 2013/36/EU irányelv [21b. cikkében] említett közbenső EU-szintű anyavállalatra vonatkozó rendelkezéseket és az 575/2013/EU rendelet első része 2. címének 2. fejezetében meghatározott, a prudenciális konszolidációra vonatkozó szabályokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett és felügyelt, valamint a prudenciális követelményeknek való megfelelés tekintetében az (EU) ----/--[IFD] irányelv alapján felügyelt befektetési vállalkozásokra alkalmazandó egységes prudenciális követelményeket állapít meg a következők vonatkozásában:

a)  a vállalkozást érintő kockázat, az ügyfelet érintő kockázat és a piacot érintő kockázat számszerűsíthető, egységes és standardizált elemeihez kapcsolódó tőkekövetelmények;

b)  a koncentrációs kockázatot korlátozó követelmények;

c)  a likviditási kockázat számszerűsíthető, egységes és standardizált elemeihez kapcsolódó likviditási követelmények;

d)  az a), b) és c) pontra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények;

e)  nyilvánosságra hozatali követelmények.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett és felügyelt befektetési vállalkozásnak, amennyiben a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végzi, az 575/2013/EU rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmaznia, amennyiben bármelyik alábbi feltétel teljesül, és a vállalkozás nem árutőzsdei kereskedő, kibocsátásiegység-kereskedő, kollektív befektetési vállalkozás vagy biztosító:

a)  a befektetési vállalkozás konszolidált eszközeinek az utolsó 12 egymást követő hónap átlagában számított összértéke meghaladja a15 milliárd EUR-t, bele nem számítva az első albekezdésben említett bármely tevékenységet végző, az Unión kívül székhellyel rendelkező leányvállalatok egyedi eszközeinek értékét; vagy

b)  a befektetési vállalkozás konszolidált eszközeinek összértéke 15 milliárd EUR alatt van, és a befektetési vállalkozás olyan csoport tagja, amely esetében a csoporthoz tartozó mindazon vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke, amelyek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végzik, és amelyek 15 milliárd EUR-nál kisebb összértékű eszközökkel rendelkeznek, az utolsó 12 egymást követő hónap átlagában számítva meghaladja a 15 milliárd EUR-t, bele nem számítva az első albekezdésben említett bármely tevékenységet végző, az Unión kívül székhellyel rendelkező leányvállalatok egyedi eszközeinek értékét; vagy

c)  a befektetési vállalkozásról az illetékes hatóság az (EU) ----/--[IFD] irányelv 5. cikkével összhangban határozatot fogadott el.

(3)  Az e bekezdésben említett befektetési vállalkozásokat a prudenciális követelmények betartása tekintetében a 2013/36/EU irányelv VII. és VIII. címe szerint kell felügyelni.

(4)  A (2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha egy befektetési vállalkozás 12 egymást követő hónap átlagában számítva már nem éri el az említett bekezdésben meghatározott egyik értékhatárt sem, vagy ha valamely illetékes hatóság az (EU) ----/--[IFD] irányelv 5. cikkével összhangban így határoz. A befektetési vállalkozásnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, ha az említett időszak alatt átlépi valamelyik értékhatárt.

(5)  A (2) bekezdésben előírt feltételeket teljesítő befektetési vállalkozásra továbbra is vonatkoznak az 55. és a 61. cikkben foglalt követelmények.

(6)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóságok engedélyezhetik a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett és felügyelt olyan befektetési vállalkozásnak, amely a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végzi, hogy az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeket alkalmazza, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

a)  a befektetési vállalkozás leányvállalat, és kiterjed rá egy hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelete, az 575/2013/EU rendelet első része II. címe 2. fejezetének rendelkezéseivel összhangban;

b)  a befektetési vállalkozás tájékoztatja az e rendelet szerinti illetékes hatóságot és adott esetben az összevont felügyeletet ellátó hatóságot;

c)  az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy az 575/2013/EU rendelet szerinti szavatolótőke-követelménynek egyedi alapon a befektetési vállalkozásra, illetve adott esetben összevont alapon a csoportra történő alkalmazása prudenciálisan megfelelő, nem eredményezi a befektetési vállalkozás e rendelet szerinti szavatolótőke-követelményének a csökkenését és célja nem a szabályozási arbitrázs.

Az illetékes hatóságoknak a b) pontban említett tájékoztatás kézhezvételétől számított [két hónapon] belül értesíteniük kell a befektetési vállalkozást arról, hogy az első albekezdés alapján engedélyezték az 575/2013/EU rendeletben és a 2014/65/EU irányelvben foglalt követelmények alkalmazását, és erről tájékoztatniuk kell az EBH-t is. Az illetékes hatóságnak teljes körű indokolást kell nyújtania, ha nem engedélyezi az 575/2013/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv alkalmazását.

Az e bekezdésben említett befektetési vállalkozásokat a prudenciális követelmények betartása tekintetében a 2013/36/EU irányelv VII. és VIII. címe szerint kell felügyelni.

E bekezdés alkalmazása során az 575/2013/EU rendelet 7. cikke nem alkalmazandó.

2. cikk

Felügyeleti hatáskörök

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából az illetékes hatóságok az (EU) ----/--[IFD] irányelvben meghatározott hatáskörökkel rendelkeznek, és az abban meghatározott eljárásokat kell követniük.

3. cikk

Szigorúbb követelmények befektetési vállalkozások általi alkalmazása

Ez a rendelet nem zárja ki, hogy a befektetési vállalkozások az e rendeletben előírtat meghaladó mértékű szavatolótőkét, szavatolótőke-elemeket és likvid eszközöket tartsanak, és az előírtnál szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak.

4. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában::

1.  „kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek fő tevékenysége ingatlantulajdonlás vagy -kezelés, adatkezelési szolgáltatások nyújtása vagy más hasonló tevékenység, amely egy vagy több intézmény fő tevékenysége mellett járulékos tevékenységnek minősül;

2.  „vagyonkezelő társaság”: az 575/2013/EU rendelet ▌ 4. cikkének 19. pontjában meghatározott vagyonkezelő társaság;

3.  „klíringtag”: valamely tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely megfelel a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak;

4.  „ügyfél”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott ügyfél; a negyedik rész alkalmazásában a befektetési vállalkozás bármely partnere „ügyfélnek” minősül;

5.  „árutőzsdei kereskedők és kibocsátásiegység-kereskedők”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott árutőzsdei kereskedők és kibocsátásiegység-kereskedők;

6.  „származtatott áruügylet”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott árualapú származtatott termékek;

7.  „illetékes hatóság”: az (EU) ----/--[IFD] irányelv 3. cikkének 5. pontjában meghatározott illetékes hatóság;

8.  „hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

9.  „napi kereskedési forgalom”: a kereskedési könyvben szereplő ügyletek értéke, amennyiben a vállalkozás saját számlára történő kereskedést folytat, akár saját javára, akár egy ügyfél javára, akár a saját nevében az ügyfelek megbízásait végrehajtva;

10.  „saját számlára történő kereskedés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott saját számlára történő kereskedés;

11.  „származtatott termékek”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 29. pontjában meghatározott származtatott termékek;

12.  „prudenciálisan összevont helyzet”: az a helyzet, amikor e rendelet követelményeit a 7. cikkel összhangban olyan módon alkalmazzák egy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatra, EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatra vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatra, mintha az érintett vállalat a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó összes befektetési vállalkozással, pénzügyi vállalkozással, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozással és függő ügynökkel együtt egyetlen befektetési vállalkozást alkotna. E fogalommeghatározás alkalmazásában a „befektetési vállalkozás”, a „pénzügyi vállalkozás”, a „kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás” és a „függő ügynök” megnevezések a harmadik országban székhellyel rendelkező olyan vállalkozásokra is alkalmazandók, amelyek, ha az Unióban rendelkeznének székhellyel, megfelelnének e megnevezések fogalommeghatározásának

13.   „összevont alapon”: prudenciálisan összevont helyzet alapján;

14.  „megbízások végrehajtása az ügyfelek javára”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében;

15.  „pénzügyi vállalkozás”: olyan, hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 2–12. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, ideértve a pénzügyi holding társaságokat, a vegyes pénzügyi holding társaságokat, a befektetési holding társaságokat, a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti pénzforgalmi intézményeket és a vagyonkezelő társaságokat; nem tartoznak azonban ide a biztosítói holding társaságok és a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott vegyes tevékenységű biztosítói holding társaságok;

16.  „pénzügyi instrumentum”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti pénzügyi eszköz;

17.  „pénzügyi holding társaság”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holding társaság;

18.  „pénzügyi ágazatbeli szervezet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezet;

19.  „indulótőke”: az (EU) ----/--[IFD] irányelv 3. cikkének 17. pontjában meghatározott indulótőke;

20.  „kapcsolatban álló ügyfelek csoportja” az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában meghatározott kapcsolatban álló ügyfelek csoportja;

21.  „befektetési tanácsadás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott befektetési tanácsadás;

22.  „állandó befektetési tanácsadás”: rendszeres befektetési tanácsadás vagy egy pénzügyi instrumentumokból álló ügyfélportfólió folyamatos vagy rendszeres értékelése, megfigyelése vagy felülvizsgálata, beleértve a szerződéses megállapodás alapján az ügyfél által végrehajtott befektetéseket is;

23.  „befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

24.  „befektetési holding társaság”: olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalatai kizárólag vagy nagy részben befektetési vállalkozások vagy pénzügyi vállalkozások, és a leányvállalatok közül legalább egy befektetési vállalkozás, és amely nem minősül az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságnak;

25.  „befektetési szolgáltatások és tevékenységek”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési szolgáltatások és tevékenységek;

26.  „befektetésivállalkozás-csoport”: vállalkozások olyan csoportja, amely vagy egy anyavállalatból és leányvállalataiból áll, vagy pedig olyan vállalkozásokból, amelyek megfelelnek a 2013/34/EU irányelv 22. cikkében meghatározott feltételeknek és közülük legalább egy befektetési vállalkozás, és a csoportban nincs hitelintézet;

27.  „K-faktorok”: a harmadik rész II. címében meghatározott tőkekövetelmények azon kockázatok vonatkozásában, amelyeket a befektetési vállalkozás az ügyfelekre, a piacokra és magára nézve jelent;

28.  ▌„AUM” vagy ▌„kezelt eszközök”: ▌azon eszközök ▌értéke, amelyeket egy befektetési vállalkozás az ügyfelei számára kezel mind diszkrecionális portfóliókezelés keretében, mind állandó befektetési tanácsadásnak minősülő nem diszkrecionális megállapodások alapján;

29.  ▌„CMH” vagy ▌„kezelt ügyfélpénz”: ▌a befektetési vállalkozásnál ▌levő ügyfélpénz összege, figyelembe véve az eszközök elkülönítésére vonatkozó jogi előírásokat és függetlenül a befektetési vállalkozás által kezelt ügyfélpénzre alkalmazandó nemzeti számviteli szabályozástól;

30.  ▌ „ASA” vagy ▌„őrzött és kezelt eszközök”: ▌a befektetési vállalkozás ▌által az ügyfelei számára őrzött és kezelt eszközök, függetlenül attól, hogy az eszközök megjelennek-e a befektetési vállalkozás saját mérlegében, vagy más számlákon vannak elkülönítve;

31.  ▌„COH” vagy ▌„kezelt ügyfélmegbízások”: ▌a befektetési vállalkozás ▌által az ügyfelei számára kezelt megbízások értéke, mégpedig az ügyfélmegbízások átvétele és továbbítása, valamint az ügyfelek nevében a megbízások végrehajtása révén;

32.  ▌„CON” vagy ▌„koncentrációs kockázat”: ▌a befektetési vállalkozás ▌kereskedési könyvében megjelenő, egy ügyféllel vagy kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szemben fennálló, a 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat meghaladó kitettség;

33.  ▌„CMG” vagy ▌„befizetett klíringletét”: ▌a klíringtag vagy az elfogadott központi szerződő fél által megkövetelt letétek teljes összege, amennyiben egy befektetési vállalkozás sajátszámlás ügyleteinek teljesítése és kiegyenlítése egy ▌klíringtag vagy egy elfogadott központi szerződő fél felelőssége mellett történik;

34.  ▌„DTF” vagy ▌„napi kereskedési forgalom”: ▌a befektetési vállalkozás ▌által saját számlára végzett kereskedés vagy a megbízásoknak a saját nevében, de az ügyfelek javára történő végrehajtása során kötött ügyletek napi értéke, kivéve azon megbízások értékét, amelyeket a befektetési vállalkozás által az ügyfelei számára, az ügyfélmegbízások átvétele és továbbítása, valamint az ügyfelek nevében a megbízások végrehajtása révén kezel, mert ezt már a COH tartalmazza;

35.  ▌„NPR” vagy ▌„nettó pozíciókockázat”: ▌a befektetési vállalkozás ▌kereskedési könyvében rögzített ügyletek értéke;

36.  ▌„TCD” vagy ▌„a kereskedelmi partnerek nemteljesítésének kockázata”: ▌a befektetési vállalkozás ▌kereskedési könyvében szereplő, a 25. cikkben említett, a partner nemteljesítésének kockázatát megalapozó instrumentumokban és ügyletekben megjelenő kitettségek;

37.  „aktuális piaci érték” (a továbbiakban: CMV): a 31. cikk (1) bekezdésének megfelelően nettósított ügylet- és értékpapíroldalakból álló portfólió nettó piaci értéke, amennyiben a CMV kiszámításához mind pozitív, mind negatív piaci értékeket használnak;

38.  „hosszú elszámolási idejű ügylet”: az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 2. pontjában meghatározott hosszú elszámolási idejű ügylet;

39.  „értékpapírügylethez kapcsolódó hitel”: az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 3. pontjában meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hitel;

40.  „vezető testület”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontjában meghatározott vezető testület;

41.  „vegyes pénzügyi holding társaság”: a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 15. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holding társaság;

42.  „mérlegen kívüli tétel”: bármely, az 575/2013/EU rendelet I. mellékletében említett tétel;

43.  „anyavállalat”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 9. pontja és 22. cikke értelmében vett anyavállalat;

44.  „részesedés”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott részesedés;

45.  „nyereség”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontjában meghatározott nyereség;

46.  „elfogadott központi szerződő fél”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontjában meghatározott elfogadott központi szerződő fél;

47.  „portfóliókezelés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott portfóliókezelés;

48.  „befolyásoló részesedés”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontjában meghatározott befolyásoló részesedés;

49.  „értékpapír-finanszírozási ügylet”: az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott értékpapír-finanszírozási ügylet;

50.  „elkülönített számlák”: a 15. cikk (2) bekezdésében található 1. táblázat alkalmazásában olyan szervezeteknél vezetett számlák, ahol a befektetési vállalkozás által kezelt ügyfélpénzt az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv 4. cikkével összhangban letétbe helyezik, és az alkalmazandó tagállami jog előírja, hogy a befektetési vállalkozás fizetésképtelensége, szanálása vagy vagyonfelügyelő kirendelése esetén az ügyfélpénz nem használható fel a befektetési vállalkozással szembeni más követelés kielégítésére, mint magának az ügyfélnek a követelése;

51.  „repoügylet”: az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározott repoügylet;

52.  „leányvállalat”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 10. pontja és 22. cikke értelmében vett leányvállalat, ideértve a végső anyavállalat leányvállalatának bármely leányvállalatát is;

53.  „függő ügynök”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 29. pontjában meghatározott függő ügynök;

54.  „bruttó összbevétel”: a befektetési vállalkozás éves működési bevétele, a vállalkozás engedélyezett befektetési szolgáltatásaival és tevékenységeivel összefüggésben, beleértve a kapott kamatokból, részvényekből és egyéb, fix vagy változó hozamú értékpapírokból, jutalékokból és díjakból származó bevételeket, a befektetési vállalkozás által az eszközök kereskedése, a valós értéken tartott eszközök vagy fedezeti tevékenység révén elért nyereséget vagy viselt veszteséget, de kizárva minden olyan bevételt, amely nem kapcsolódik a teljesített befektetési szolgáltatásokhoz és a végzett tevékenységekhez;

55.  „kereskedési könyv”: egy befektetési vállalkozás által kereskedési szándékkal – vagy kereskedési szándékkal tartott pozíciók fedezésére – tartott pénzügyi instrumentumokból és árukból álló összes pozíció;

56.  „kereskedési szándékkal tartott pozíciók”: a következők:

a)  saját számlás pozíciók, valamint az ügyfélmegbízás teljesítéséből és az árjegyzésből származó pozíciók;

b)  rövid távú újraértékesítésre szánt pozíciók;

c)  a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható rövid távú árkülönbözetből vagy az egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó haszon céljából tartott pozíciók;

57.  „EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat”: valamely tagállamban lévő befektetési vállalkozás, amelynek befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás leányvállalata van, illetve részesedése van ilyen befektetési vállalkozásban vagy pénzügyi vállalkozásban, és önmaga nem leányvállalata más, valamely tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozásnak vagy valamely tagállamban létrehozott befektetési holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak;

58.  „EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat”: valamely tagállamban levő befektetési holding társaság, amely nem leányvállalata egy valamely tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozásnak, illetve más, valamely tagállamban létrehozott befektetési holding társaságnak;

59.  „EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat”: befektetésivállalkozás-csoport olyan anyavállalata, amely a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 15. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holding társaság.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők céljából:

a)  az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározások pontosítása e rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében;

b)  az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározások pontosítása az e rendelet alkalmazása során a pénzügyi piacokon bekövetkezett fejlemények figyelembevétele érdekében.

II. CÍM

A KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSÁNAK SZINTJE

1. FEJEZET

A követelmények alkalmazása egyedi alapon

5. cikk

Általános elv

A befektetési vállalkozásoknak egyedi alapon teljesíteniük kell a második–hetedik részben meghatározott követelményeket.

6. cikk

Mentességek

(1)  Az illetékes hatóságok mentesíthetik a befektetési vállalkozást az 5. cikk alkalmazása alól a második–negyedik rész, valamint a hatodik és hetedik rész vonatkozásában, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

a)  ▌az alábbi feltételek egyike teljesül:

i.  a befektetési vállalkozás leányvállalat, és kiterjed rá egy hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelete, az 575/2013/EU rendelet első része II. címe 2. fejezetének rendelkezéseivel összhangban;

ii.  a befektetési vállalkozás leányvállalat, és a 7. cikkel összhangban összevont alapon felügyelt befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozik;

b)  a befektetési vállalkozást és anyavállalatát egyaránt ugyanaz a tagállam engedélyezi és felügyeli;

c)  az 575/2013/EU rendelettel vagy e rendelet 7. cikkével összhangban az összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes hatóságok egyetértenek a mentesítéssel;

d)  a szavatolótőkét megfelelően osztották meg az anyavállalat és a befektetési vállalkozás között, továbbá a következő feltételek mindegyike teljesül:

i.  a befektetési vállalkozás megfelel a 12. cikk (1) bekezdésében előírt feltételeknek;

ii.  az anyavállalat általi azonnali tőketranszfernek vagy a kötelezettségek visszafizetésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya;

iii.  az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásával az anyavállalat kijelenti, hogy garanciát vállal a befektetési vállalkozás által vállalt kötelezettségekre, illetve a befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatok elhanyagolhatók;

iv.  az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai kiterjednek a befektetési vállalkozásra; és

v.  az anyavállalat a befektetési vállalkozás részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 %-ával rendelkezik, illetve joga van a befektetési vállalkozás vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból való eltávolítására.

(2)  Az illetékes hatóságok mentesíthetik a befektetési vállalkozást az 5. cikk alkalmazása alól a hatodik rész vonatkozásában, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

a)  a befektetési vállalkozás leányvállalat, és kiterjed rá egy biztosító vagy viszontbiztosító összevont alapú felügyelete, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) 228. cikkével összhangban;

b)  a befektetési vállalkozást és anyavállalatát egyaránt ugyanaz a tagállam engedélyezi és felügyeli;

c)  a 2009/138/EK irányelvvel összhangban az összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes hatóságok egyetértenek a mentesítéssel;

d)  a szavatolótőkét megfelelően osztották meg az anyavállalat és a befektetési vállalkozás között, továbbá a következő feltételek mindegyike teljesül:

i.  a befektetési vállalkozás megfelel a 12. cikk (1) bekezdésében előírt feltételeknek;

ii.  az anyavállalat általi azonnali tőketranszfernek vagy a kötelezettségek visszafizetésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya;

iii.  az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásával az anyavállalat kijelenti, hogy garanciát vállal a befektetési vállalkozás által vállalt kötelezettségekre, illetve a befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatok elhanyagolhatók;

iv.  az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai kiterjednek a befektetési vállalkozásra; és

v.  az anyavállalat a befektetési vállalkozás részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 %-ával rendelkezik, illetve joga van a befektetési vállalkozás vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból való eltávolítására.

(3)  Az illetékes hatóságok mentesíthetik a befektetési vállalkozást az 5. cikk alkalmazása alól az ötödik rész vonatkozásában, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

a)  a befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezetével összhangban összevont alapú felügyelet alatt áll, vagy olyan befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozik, amelyre e rendelet 7. cikkének (3) bekezdése vonatkozik, de a 7. cikk (4) bekezdésében előírt mentesség nem alkalmazandó;

b)  az anyavállalat összevont alapon mindenkor monitorozza és felügyeli a csoporton vagy alcsoporton belüli, a mentesítés hatálya alá tartozó összes intézmény és befektetési vállalkozás likviditási pozícióit, és mindegyik intézmény és befektetési vállalkozás esetében biztosítja a megfelelő szintű likviditást;

c)  az anyavállalat és a befektetési vállalkozás olyan, az illetékes hatóságok követelményeinek megfelelő szerződéseket kötöttek, amelyek biztosítják közöttük a pénzeszközök szabad mozgását, hogy lehetővé váljon számukra egyedi és közös kötelezettségeik teljesítése, amikor azok esedékessé válnak;

d)  a c) pontban említett szerződések teljesítésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya;

e)  az 575/2013/EU rendelettel vagy e rendelet 7. cikkével összhangban az összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes hatóságok egyetértenek a mentesítéssel.

2. FEJEZET

Befektetésivállalkozás-csoportok prudenciális konszolidációja és mentességei

7. cikk

Prudenciális konszolidáció

(1)  Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatnak és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak összevont alapon kell teljesítenie a második–negyedik részben, valamint a hatodik és hetedik részben előírt kötelezettségeket. Az e rendelet hatálya alá tartozó anyavállalatnak és leányvállalatainak megfelelő szervezeti felépítést és belső ellenőrzési mechanizmusokat kell kialakítaniuk annak biztosítására, hogy a konszolidációhoz szükséges adatokat megfelelően kezeljék és továbbítsák. Mindenekelőtt biztosítaniuk kell, hogy az ezen rendelet hatálya alá nem tartozó leányvállalatok a megfelelő konszolidáció biztosítását célzó intézkedéseket, eljárásokat és mechanizmusokat alkalmazzanak.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazása céljából, a második rész összevont alapon történő alkalmazása esetén az 575/2013/EU rendelet második részének II. címében foglalt szabályokat a befektetési vállalkozásokra is alkalmazni kell.

Ebből a célból az 575/2013/EU rendelet második része II. címe 84. cikkének (1) bekezdésében, 85. cikkének (1) bekezdésében és 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásakor kizárólag a 92. cikk (1) bekezdésére utaló hivatkozásokat kell figyelembe venni és következésképpen úgy kell tekinteni, hogy az IFR vonatkozó rendelkezéseiben előírt tőkekövetelményekre utalnak.

(3)  Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatnak és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak összevont alapon kell teljesítenie az ötödik részben előírt kötelezettségeket.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóságok a befektetésivállalkozás-csoport jellegének, méretének és összetettségének figyelembevételével mentesíthetik az anyavállalatot a (3) bekezdésnek való megfelelés alól.

(5)  Az EBH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia egyrészt a befektetésivállalkozás-csoport prudenciális konszolidációja hatályának és módszereinek részletes meghatározása céljából, különös tekintettel az állandó általános költségekre, az állandó minimumra és a K-faktorra vonatkozó követelményeknek a befektetésivállalkozás-csoport összevont helyzete alapján történő kiszámítására, másrészt a (2) bekezdés megfelelő végrehajtásához szükséges módszerek és részletek meghatározása céljából.

Az EBH-nak [e rendelet hatálybalépése után tizenkét hónappal]-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

8. cikk

Csoporttőketeszt

(1)  A (7) cikktől eltérve, az illetékes hatóságok engedélyezhetik e cikk alkalmazását, ha a csoport összetétele kellően egyszerűnek tekinthető, és ha a befektetésivállalkozás-csoport egésze nem képvisel olyan jelentős ügyfél- vagy piaci kockázatokat, amelyek egyébként összevont alapú felügyeletet tennének szükségessé. Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az EBH-t, ha e cikk alkalmazását engedélyezik.

(2)  E cikk alkalmazásában:

i.  „szavatolótőke-instrumentumok”: az e rendelet 9. cikkében meghatározott „szavatolótőke”, az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában, 56. cikkének d) pontjában és 66. cikkének d) pontjában említett levonások alkalmazása nélkül;

ii.  a „befektetési vállalkozás”, a „pénzügyi vállalkozás”, a „kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás” és a „függő ügynök” megnevezések a harmadik országban székhellyel rendelkező olyan vállalkozásokra is alkalmazandók, amelyek, ha az Unióban rendelkeznének székhellyel, megfelelnének a 4. cikkben található fogalommeghatározásoknak.

(3)  Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatnak, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaságnak és minden más anyavállalatnak, amely a befektetésivállalkozás-csoportban befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás vagy függő ügynök, legalább a következők összegének fedezésére elegendő szavatolótőke-instrumentummal kell rendelkeznie:

a)  a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó befektetési vállalkozásokban, pénzügyi vállalkozásokban, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokban és függő ügynökökben fennálló minden részesedés, alárendelt követelés és az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában, 56. cikkének d) pontjában és 66. cikkének d) pontjában említett instrumentumok könyv szerinti teljes értékének összege; és

b)  a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és függő ügynökök felé fennálló függő kötelezettségek teljes összege.

(4)  Az illetékes hatóságok engedélyezhetik az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatnak, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak és minden más olyan anyavállalatnak, amely a befektetésivállalkozás-csoportban befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás vagy függő ügynök, hogy az (1) bekezdés alapján számítottnál kisebb összegű szavatolótőkével rendelkezzen, amely azonban nem lehet alacsonyabb a leányvállalatainak minősülő befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és függő ügynökök ▌számára egyedi alapon előírt szavatolótőke-követelmények és az e szervezetek felé fennálló összes függő kötelezettség összegénél.

E bekezdés alkalmazásában ▌az előző albekezdésben említett és harmadik országban található leányvállalatok szavatolótőke-követelménye az illetékes hatóságok által jóváhagyott olyan névleges szavatolótőke-követelmény, amely elegendő fedezetet biztosít a leányvállalatok jelentette kockázatokkal szemben.

(5)  Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalatnak és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak rendelkeznie kell a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó valamennyi befektetési vállalkozás, befektetési holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, pénzügyi vállalkozás, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás és függő ügynök tőke- és finanszírozási forrásainak monitorozását és ellenőrzését szolgáló rendszerrel.

MÁSODIK RÉSZ

SZAVATOLÓTŐKE

9. cikk

A szavatolótőke összetétele

(1)  A befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének az elsődleges alapvető tőkéből, a kiegészítő alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből kell állnia, és mindenkor teljesülnie kell az összes alábbi feltételnek:

a)  ▌20190416-P8_TA-PROV(2019)0378_HU-p0000002.png,

b)  ▌20190416-P8_TA-PROV(2019)0378_HU-p0000003.png,

c)  ▌20190416-P8_TA-PROV(2019)0378_HU-p0000004.png,

20190416-P8_TA-PROV(2019)0378_HU-p0000005.png

ahol:

i.  az elsődleges alapvető tőke az 575/2013/EU rendelet második része 1. címének 2. fejezetével összhangban, a kiegészítő alapvető tőke az 575/2013/EU ▌rendelet második része 1. címének 3. fejezetével összhangban, a járulékos tőke pedig az 575/2013/EU rendelet második része 1. címének 4. fejezetével összhangban meghatározott elsődleges és kiegészítő alapvető, illetve járulékos tőke;

ii.  a „D” meghatározása a 11. cikkben található.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve ▌:

a)  az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett levonásokat teljeskörűen alkalmazni kell, az említett rendelet 39. és 48. cikkének alkalmazása nélkül;

b)  az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett levonásokat teljeskörűen alkalmazni kell, az említett rendelet 41. cikkének alkalmazása nélkül;

c)  az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjában, 56. cikkének c) pontjában és 66. cikkének c) pontjában említett levonásokat teljeskörűen alkalmazni kell, amennyiben nem a kereskedési könyvben nyilvántartott tőkeinstrumentum-állományokra vonatkoznak, az említett rendelet 46., 60. és 70. cikkében (előírt mechanizmusok) alkalmazása nélkül;

d)  az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett levonásokat teljeskörűen alkalmazni kell, az említett rendelet 48. cikkének alkalmazása nélkül;

e)  az alábbi rendelkezéseket nem kell alkalmazni a befektetési vállalkozások szavatolótőkéjének meghatározására:

i.  ▌az 575/2013/EU rendelet 49. cikke;

ii.  az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjában, 56. cikkének c) pontjában és 66. cikkének c) pontjában említett levonások, valamint az említett rendelet 46., 60. és 70. cikkében foglalt kapcsolódó rendelkezések, amennyiben a levonások a kereskedési könyvben nyilvántartott tőkeinstrumentum-állományokra vonatkoznak;

iii.  az 575/2013/EU rendelet 54. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett veszteségviselést kiváltó esemény. A veszteségviselést kiváltó eseményt a befektetési vállalkozásnak ehelyett az (1) bekezdésben említett kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumhoz kapcsolódva kell meghatároznia;

iv.  az 575/2013/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdésének a) pontjában hivatkozott aggregált összeg. A leírandó vagy átváltandó összeg az (1) bekezdésben hivatkozott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum teljes összege.

(3)  Az e rendelet szerinti szavatolótőke-követelmények meghatározásakor a befektetési vállalkozásnak alkalmaznia kell az 575/2013/EU rendelet második része 1. címének 6. fejezetében foglalt releváns rendelkezéseket. Az említett rendelkezések alkalmazásakor az 575/2013/EU rendelet 77. és 78. cikke szerinti felügyeleti engedély akkor tekintendő megadottnak, ha a 78. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 78. cikk (4) bekezdésében foglalt egyik feltétel teljesül.

(4)  Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása céljából a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott azon befektetési vállalkozásoknak, amelyek nem jogi személyek vagy részvénytársaságok, vagy teljesítik a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket, az illetékes hatóságok az EBH-val folytatott konzultációt követően engedélyezhetik, hogy további instrumentumokat vagy tőkét minősítsenek szavatolótőkének, feltéve, hogy ezek az instrumentumok vagy tőke a 86/635/EGK irányelv 22. cikkének megfelelően kezelhetők. Az EBH-nak az egyes illetékes hatóságoktól származó információk alapján, az ESMA-val közösen, össze kell állítania, fenn kell tartania és közzé kell tennie a tőke és az instrumentumok minden olyan formájának jegyzékét, amelyek az egyes tagállamokban szavatolótőkének tekinthetők. A jegyzéket első alkalommal e rendelet hatálybalépését követően 12 hónapon belül kell közzétenni.

(5)  Egy befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó pénzügyi ágazatbeli szervezet szavatolótőke-instrumentumainak állományát nem kell levonni a csoporthoz tartozó levő befektetési vállalkozások szavatolótőkéjének egyedi alapon történő kiszámítása céljából, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)  az anyavállalat általi azonnali tőketranszfernek vagy a kötelezettségek általa való visszafizetésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya; és

b)  az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai kiterjednek a pénzügyi ágazatbeli szervezetre;

c)  az illetékes hatóságok nem alkalmazzák a 8. cikkben előírt eltérést.

10. cikk

A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések

(1)  E rész alkalmazása során az 575/2013/EU rendelet 26. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemek meghatározásakor a befektetési vállalkozásnak le kell vonnia az a) és b) pontban megjelölt értékhatárokat meghaladó összegeket:

a)  pénzügyi ágazatbeli szervezetnek nem minősülő vállalkozásban meglévő befolyásoló részesedés, ha annak összege meghaladja a befektetési vállalkozásnak az e rendelet 9. cikkével összhangban, de az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontjában említett levonások nélkül számított szavatolótőkéjének 15 %-át;

b)  egy befektetési vállalkozásnak pénzügyi ágazatbeli szervezetnek nem minősülő vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes összege, ha ez az összeg meghaladja a befektetési vállalkozásnak az e rendelet 9. cikkével összhangban, de az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontjában említett levonások nélkül számított szavatolótőkéjének 60 %-át.

(2)  Az illetékes hatóságok megtilthatják egy befektetési vállalkozásnak, hogy az (1) bekezdésben említett olyan összegű befolyásoló részesedéssel rendelkezzen, amely meghaladja a szavatolótőkének az említett bekezdésben meghatározott százalékát. Az illetékes hatóságoknak haladéktalanul közzé kell tenniük az e hatáskörük gyakorlásáról hozott határozatukat.

(3)  A nem pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban fennálló részesedéseket nem kell figyelembe venni az (1) bekezdés szerinti számításban, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)  a részesedéseket pénzügyi támogatás művelet során ideiglenesen birtokolják, az 575/2013/EU rendelet 79. cikkében foglaltak szerint;

b)  az említett részesedések birtoklása legfeljebb öt munkanapig tartott jegyzési garanciavállalási pozíció;

c)  a részesedéseket a befektetési vállalkozás saját nevében, mások javára birtokolja.

(4)  Azokat a részesedéseket, amelyek nem minősülnek a 86/635/EGK irányelv 35. cikkének (2) bekezdésében említett befektetett pénzügyi eszköznek, nem kell figyelembe venni az (1) bekezdésben meghatározott számításnál.

HARMADIK RÉSZ

TŐKEKÖVETELMÉNYEK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

11. cikk

Szavatolótőke-követelmények

(1)  Egy befektetési vállalkozásnak mindenkor rendelkeznie kell a 9. cikknek megfelelő szavatolótőkével, amelynek összege legalább „D”, ahol „D” a következők közül a legmagasabbat jelenti:

a)  a 13. cikknek megfelelően számított állandó általános költségekre vonatkozó követelmény.

b)  a 14. cikknek megfelelően számított állandó minimumkövetelmény.

c)  a 15. cikknek megfelelően számított K-faktorokkal kapcsolatos követelmény.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy befektetési vállalkozás ▌teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, akkor „D” az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt összegek közül a magasabbat jelentheti.

(3)  Ha az illetékes hatóságok úgy vélik, hogy egy befektetési vállalkozás üzleti tevékenységében lényeges változás következett be, előírhatják a befektetési vállalkozás számára, hogy az e cikkben említett eltérő tőkekövetelménynek feleljen meg, az (EU)----/--[IFD] irányelv IV. címe 2. fejezete 4. szakaszának megfelelően.

(4)  A befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, amint nyilvánvalóvá válik számára, hogy már nem teljesíti vagy nem fogja teljesíteni az e cikkben előírt követelményeket.

12. cikk

Kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások

(1)  E rendelet alkalmazásában egy befektetési vállalkozás akkor tekintendő kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak, ha valamennyi alábbi feltételnek megfelel:

a)  a 17. cikknek megfelelően számított AUM (kezelt eszközök) értéke kevesebb, mint 1,2 milliárd EUR;

b)  a 20. cikknek megfelelően számított COH (kezelt ügyfélmegbízások) értéke kevesebb, mint:

i.  100 millió EUR/nap azonnali ügyletek esetében, vagy

ii.  1 milliárd EUR/nap származtatott termékek esetén;

c)  a 19. cikknek megfelelően számított ASA (őrzött és kezelt eszközök) értéke nulla;

d)  a 18. cikknek megfelelően számított CMH (kezelt ügyfélpénz) értéke nulla;

e)  a 32. cikknek megfelelően számított DTF (napi kereskedési forgalom) értéke nulla;

f)  a 22. és 23. cikknek megfelelően számított NPR (nettó pozíciókockázat) vagy CMG (befizetett klíringletét) értéke nulla;

g)  a 26. cikknek megfelelően számított TCD (a kereskedelmi partnerek nemteljesítésének kockázata) értéke nulla;

h)  a befektetési vállalkozás mérlegfőösszege a mérlegen kívüli tételekkel együtt kevesebb, mint 100 millió EUR;

i)  a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből ▌származó bruttó éves összbevétele kevesebb, mint 30 millió EUR, az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző kétéves időszak éves számadatainak átlagaként számítva.

A II. cím rendelkezéseitől eltérve, az NPR tekintetében az a), b), c), e) és f) pontok alkalmazásakor, valamint a g) pont alkalmazásakor a napvégi értékeket kell alkalmazni.

A CMG tekintetében az f) pont alkalmazásakor a napon belüli értékeket kell alkalmazni.

A d) pont alkalmazása során, a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (9) bekezdésének, valamint az (EU) 2017/593 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelv 2. és 4. cikkének sérelme nélkül, a napon belüli értékeket kell alkalmazni, az olyan nyilvántartási vagy számlaegyeztetési hibák kivételével, amelyek következtében – helytelenül – úgy tűnt, hogy a befektetési vállalkozás nem felelt meg a d) pontban említett, nulla értékre vonatkozó feltételnek, és amelyek a munkanap vége előtt kijavításra kerültek. A befektetési vállalkozásnak haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatóságot a hibákról, azok okáról és kijavításukról.

A h) és i) pont alkalmazásakor az utolsó olyan pénzügyi év végi szinteket ▌ kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan a beszámolót véglegesítették és a vezető testület jóváhagyta azt. Amennyiben az utolsó pénzügyi év végét követő hat hónapon belül a beszámolót nem véglegesítették és nem hagyták jóvá, akkor a befektetési vállalkozásnak előzetes beszámolót kell alkalmaznia.

A befektetési vállalkozás a II. címben meghatározott módszerekkel is kiszámíthatja az a) és a b) pont szerinti értékeket, azzal a megkötéssel, hogy a mérésnek 12 hónapra kell kiterjednie, és figyelembe kell venni a legutóbbi három hónap értékeit. Az említett számítási módszert alkalmazó befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell erről az illetékes hatóságot, és a választott módszert egy legalább 12 egymást követő naptári hónapból álló, megszakítás nélküli időszakon keresztül alkalmaznia kell.

(2)  Az (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában előírt feltételeket a csoporthoz tartozó minden befektetési vállalkozásra kombináltan kell alkalmazni. Az i) pont mérése céljából a befektetési vállalkozások figyelmen kívül hagyhatják a csoporton belül keletkezett bruttó bevételekből eredő kétszeres beszámítást.

A c), d), e), f) és g) pontban rögzített feltételeket egyedileg kell alkalmazni az egyes befektetési vállalkozásokra.

(3)  Ha a befektetési vállalkozás már nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt összes feltételnek, akkor azonnali hatállyal nem tekintendő tovább kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak.

Az első albekezdéstől eltérve, ha a befektetési vállalkozás már nem felel meg az (1) bekezdés a), b), h) vagy i) pontjában foglalt feltételeknek, de továbbra is megfelel az (1) bekezdés c)–g) pontjában előírt feltételeknek, akkor ▌ az értékhatár átlépésének időpontjától számított három hónapos időszak letelte után nem tekintendő kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak. A befektetési vállalkozásnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, ha átlépi valamelyik értékhatárt.

(4)  Ha egy befektetési vállalkozás, amely nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt valamennyi feltételnek, később teljesíti ezeket a feltételeket, akkor csak a feltételek teljesülésétől számított hat hónapos időszak letelte után tekintendő ▌ kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak, amennyiben ezen időszak alatt nem lépi át az értékhatárokat és haladéktalanul tájékoztatta az illetékes hatóságot.

13. cikk

Az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény

(1)  A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény legalább az előző évi állandó általános költségek egynegyede. A befektetési vállalkozásoknak az alkalmazandó számviteli keretből következő számadatokat kell használniuk.

(2)  Ha az illetékes hatóság úgy véli, hogy a befektetési vállalkozás tevékenységében lényeges változás következett be, módosíthatja az (1) bekezdésben említett tőkeösszeget.

(3)  Amennyiben egy befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatások nyújtásának vagy a befektetési tevékenységek végzésének megkezdésének napja óta még nem folytatott üzleti tevékenységet egy teljes éven át. akkor az (1) bekezdésben említett számításhoz azokat az előre jelzett állandó általános költségeket kell használnia, amelyeket az engedélykérelméhez csatolt, az első 12 havi kereskedésre vonatkozó előrejelzései tartalmaztak.

(4)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve ▌ szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az (1) bekezdésben említett követelmény kiszámításának kiegészítése céljából, amelynek legalább az alábbi levonandó tételeket kell tartalmaznia:

a)  az alkalmazottaknak járó bónuszok és egyéb javadalmazás, amennyiben azok a befektetési vállalkozás adott évi nettó nyereségétől függenek;

b)  a munkavállalók, igazgatók és partnerek részesedése a nyereségből;

c)  a nyereségből fizetett egyéb juttatások és egyéb változó javadalmazások, amennyiben ezek teljes mértékben diszkrecionálisak;

d)  megosztott jutalék- és díjtartozások, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az összes bevételbe beszámított jutalék- és díjkövetelésekhez, mely jutalék- és díjtartozások kifizetése a jutalék- és díjkövetelések tényleges beérkezésétől függ;

e)  a 2014/65/EU irányelv 4. cikkének 29. pontjában meghatározott függő ügynököknek fizetett díjak;

f)  nem szokásos tevékenységekből eredő nem ismétlődő kiadások.

Az EBH-nak e cikk alkalmazása céljából a lényeges változás fogalmát is meg kell határoznia.

Az EBH-nak [e rendelet hatálybalépése után tizenkét hónappal]-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

14. cikk

Állandó minimumkövetelmény

A 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazását illetően az állandó minimumkövetelmény legalább az (EU)----/--[IFD] irányelv 9. cikkében meghatározott indulótőke.

II. CÍM

K-FAKTOR TŐKEKÖVETELMÉNY

1. FEJEZET

Általános elvek

15. cikk

K-faktor követelmény és alkalmazandó együtthatók

(1)  A 11. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a K-faktor követelmény legalább az alábbiak összege:

a)  a 2. fejezetnek megfelelően számított, az ügyfelet érintő kockázattal kapcsolatos (RtC) K-faktorok;

b)  a 3. fejezetnek megfelelően számított, a piacot érintő kockázattal kapcsolatos (RtM) K-faktorok;

c)  a 4. fejezetnek megfelelően számított, a vállalkozást érintő kockázattal kapcsolatos (RtF) K-faktorok.

(2)  A megfelelő K-faktorokra az alábbi együtthatókat kell alkalmazni:

1.  táblázat

K-FAKTOROK

EGYÜTTHATÓ

Diszkrecionális portfóliókezelés és a nem diszkrecionális tanácsadói megállapodások keretében folyamatosan kezelt eszközök

K-AUM

0,02 %

Kezelt ügyfélpénz

K-CMH (elkülönített számlákon)

0,4 %

K-CMH (nem elkülönített számlákon)

0,5 %

Letéti őrzésben és kezelésben lévő eszközök

K-ASA

0,04 %

Kezelt ügyfélmegbízások

K-COH azonnali ügyletek

0,1 %

 

K-COH származtatott ügyletek

0,01 %

Napi kereskedési forgalom

K-DTF azonnali ügyletek

0,1 %

 

K-DTF származtatott ügyletek

0,01 %

(3)  A befektetési vállalkozásnak figyelemmel kell kísérnie K-faktorai értékét azon tendenciák feltárása érdekében, amelyek eredményeként a következő adatszolgáltatási időszakra lényegesen eltérő tőkekövetelmény vonatkozhat és be kell jelentenie az illetékes hatóságnak ezt a lényegesen eltérő tőkekövetelményt.

(4)  Ha az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét érintő lényeges változás kihat valamelyik releváns K-faktor összegére, akkor az (EU)----/--[IFD] irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban módosíthatják a megfelelő összeget.

(5)  E rendelet egységes alkalmazása céljából, illetve a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele érdekében az EBH-nak az ESMA-val konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az alábbiakra vonatkozóan:

a)  e rendelet kiegészítése a K-faktorok mérését szolgáló, a harmadik rész II. címében meghatározott módszerek megállapítása céljából;

b)  e rendelet alkalmazásának céljából az elkülönített számla fogalmának meghatározása azon feltételek tekintetében, amelyek biztosítják az ügyfelek pénzének védelmét a befektetési vállalkozás csődje esetén;

c)  a (2) bekezdés 1. táblázatában említett K-DTF-együtthatók korrekcióinak meghatározása abban az esetben, ha az (EU) 2017/578 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említett piaci stresszhelyzetben a K-DTF-követelmények túlzottan korlátozónak és a pénzügyi stabilitásra nézve hátrányosnak tűnnek.

Az EBH-nak [az e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadja.

2. FEJEZET

RtC K-faktorok

16. cikk

RtC K-faktor követelmény

Az RtC K-faktor követelményt az alábbi képlettel kell meghatározni:

K-AUM + K-CMH + K-ASA + K-COH

ahol

a)  a K-AUM a 17. cikknek megfelelően megállapított AUM, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval;

b)  a K-CMH a 18. cikknek megfelelően megállapított CMH, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval;

c)  a K-ASA a 19. cikknek megfelelően megállapított ASA, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval;

d)  a K-COH a 20. cikknek megfelelően megállapított COH, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval.

17. cikk

Az AUM megállapítása a K-AUM kiszámítása céljából

(1)  A K-AUM kiszámítása céljából az AUM az összes kezelt eszköz havi értékeinek mozgóátlaga, az előző 15 naptári hónap minden egyes hónapjának utolsó munkanapján megállapítva, ebben az időpontban átváltva a gazdálkodó szervezet egységes funkcionális pénznemére, a legutóbbi három hónap értékeinek kizárásával.

Az AUM a fennmaradó 12 havi érték ▌ számtani közepe.

A K-AUM-ot minden naptári hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  Amennyiben a befektetési vállalkozás az eszközök ▌kezelésével hivatalosan más pénzügyi szervezetet bízott meg, ezeket az eszközöket bele kell számítani ▌az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított AUM teljes összegébe.

Amennyiben más pénzügyi szervezet az eszközök ▌kezelésével hivatalosan megbízta a befektetési vállalkozást, ezeket az ▌eszközöket ▌nem szabad beleszámítani a kezelt eszközök (1) bekezdésnek megfelelően megállapított teljes összegébe.

▌Amennyiben a befektetési vállalkozás kevesebb mint 15 naptári hónapja működik és kezel eszközöket, ▌vagy amennyiben ennél hosszabb ideje működik és kezel eszközöket kis méretű és nem összekapcsolt befektetési vállalkozásként, és most meghaladja az AUM-ra vonatkozó küszöbértéket, az (1) bekezdés szerinti időszaknak az AUM-ra vonatkozó múltbeli adatait kell felhasználnia a K-AUM kiszámítására, amint ezen adatok ▌rendelkezésre állnak. Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal ▌.

18. cikk

A CMH megállapítása a K-CMH kiszámítása céljából

(1)  A K-CMH kiszámítása céljából a CMH a kezelt összes ügyfélpénz napi értékeinek mozgóátlaga, az előző 9 naptári hónap minden munkanapjának végén megállapítva, a legutóbbi 3 naptári hónap kizárásával.

A CMH a fennmaradó 6 naptári havi napi értékek ▌ számtani közepe.

A K-CMH-t minden naptári hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  Ha egy befektetési vállalkozás kevesebb mint 9 naptári hónapja működik és kezel ügyfélpénzt, az (1) bekezdés ▌szerinti időszaknak a CMH-ra vonatkozó múltbeli adatait kell felhasználnia a K-CMH kiszámítására, amint ezen adatok rendelkezésre állnak.

Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal ▌.

19. cikk

Az ASA megállapítása a K-ASA kiszámítása céljából

(1)  A K-ASA kiszámítása céljából az ASA az őrzött és kezelt összes eszköz napi értékének mozgóátlaga, az előző 9 naptári hónap minden munkanapjának végén megállapítva, a legutóbbi 3 naptári hónap kizárásával.

Az ASA a fennmaradó 6 naptári havi napi értékek átlaga vagy egyszerű számtani közepe.

A K-ASA-t minden naptári hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  Amennyiben a befektetési vállalkozás az eszközök őrzésével és kezelésével hivatalosan más pénzügyi szervezetet bízott meg, vagy amennyiben más pénzügyi szervezet ilyen feladatokkal bízta meg hivatalosan a befektetési vállalkozást, ezeket az eszközöket bele kell számítani az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított ASA teljes összegébe.

(3)  Ha egy befektetési vállalkozás kevesebb mint ▌6 naptári hónapja őriz és kezel eszközöket, az (1) bekezdés szerinti időszaknak az ASA-ra vonatkozó múltbeli adatait kell felhasználnia a K-ASA kiszámítására, amint ezen adatok rendelkezésre állnak. Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által ▌a 2014/65/EU irányelv 7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal ▌.

20. cikk

A COH megállapítása a K-COH kiszámítása céljából

(1)  A K-COH kiszámítása céljából a COH a kezelt összes ügyfélmegbízás napi értékeinek mozgóátlaga, az előző 6 naptári hónap minden munkanapjára megállapítva, a legutóbbi 3 naptári hónap kizárásával.

A COH a fennmaradó 3 naptári havi napi értékek ▌ számtani közepe.

A K-COH-t minden hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  A COH-ot az azonnali ügyletek és a származtatott ügyletek eladási abszolút értékeinek és vételi abszolút értékeinek összegeként kell megállapítani, az alábbiakkal összhangban:

a)  azonnali ügyletek esetében az érték az egyes ügyletek után fizetett vagy kapott összeg.

b)  a származtatott ügyletek esetében az ügylet értéke a szerződés összegének névleges összege.

A származtatott kamatláb-ügyletek névleges összegét korrigálni kell a szerződés (években kifejezett) lejárati idejével. A névleges összeget meg kell szorozni az alábbi képletben meghatározott időtartammal:

Időtartam = a lejáratig hátralévő idő (években kifejezve) / 10

Az ötödik albekezdés sérelme nélkül, a COH magában foglalja a befektetési alapok javára portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások által végrehajtott ügyleteket.

A COH magában foglalja a befektetési tanácsadásból fakadó azon ügyleteket, amelyek tekintetében a befektetési vállalkozás nem számítja ki a K-AUM-ot.

A COH nem tartalmazza a befektetési vállalkozás által lebonyolított azon ügyleteket, amelyek egy ügyfél befektetési portfóliójának kezeléséből fakadnak, amennyiben a befektetési vállalkozás már kiszámítja a K-AUM-ot az érintett ügyfél befektetései tekintetében, vagy amennyiben ez a tevékenység az eszközkezelés olyan befektetési vállalkozásra való átruházásával kapcsolatos, amely a 17. cikk (2) bekezdése értelmében nem járul hozzá a szóban forgó befektetési vállalkozás AUM-jához.

A COH nem tartalmazza a befektetési vállalkozás által saját nevében saját maga vagy egy ügyfél javára teljesített ügyleteket.

A befektetési vállalkozások kizárhatják a COH-számítás köréből a teljesítetlen megbízásokat, amennyiben a teljesítés elmaradásának oka a megbízásnak az ügyfél általi, időben történő törlése.

(3)  Amennyiben a befektetési vállalkozás kevesebb mint 6 naptári hónapja működik és kezel ügyfélmegbízásokat, vagy amennyiben ennél hosszabb ideje működik és kezel ügyfélmegbízásokat kis méretű és nem összekapcsolt befektetési vállalkozásként, az (1) bekezdés szerinti időszaknak a COH-ra vonatkozó ▌ múltbeli adatait kell felhasználnia a K-COH kiszámítására, amint ezen adatok rendelkezésre állnak. Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv ▌7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal ▌.

3. FEJEZET

RtM K-faktorok

21. cikk

(1)  A saját maga vagy egy ügyfél javára saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedelmi könyvben szereplő pozícióira vonatkozó RtM K-faktor követelmény vagy a 22. cikk alapján számított K-NPR, vagy a 23. cikk alapján számított K-CMG.

(2)  A befektetési vállalkozásnak az 575/2013/EU rendelet harmadik része I. címe 3. fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell vezetnie kereskedési könyvét.

(3)  Az RtM K-faktor követelménye minden kereskedési könyvi pozícióra alkalmazandó, ideértve különösen hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokban (pl. értékpapírosítási instrumentumokban), tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokban, kollektív befektetési vállalkozásokban, devizában és aranyban, valamint árukban (pl. kibocsátási egységekben) fennálló pozíciókat.

(4)  Az RtM K-faktor követelményének kiszámításához a befektetési vállalkozásnak be kell számítania a kereskedési könyvi pozícióktól eltérő pozíciókat, amennyiben ezek devizaárfolyam-kockázattal vagy árukockázattal járnak.

22. cikk

A K-NPR kiszámítása

(1)  A K-NPR alkalmazása céljából az – akár a saját részére, akár egy ügyfél javára – saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedelmi könyvben szereplő pozícióira vonatkozó tőkekövetelményt az alábbi módszerek valamelyikének alkalmazásával kell kiszámítani:

a)  az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2–4. fejezetében meghatározott [egyszerűsített sztenderd] módszer ▌;

b)  [az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 1. cikke 84. pontjának megfelelően az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében] meghatározott sztenderd módszer;

c)  [az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 1. cikke 84. pontjának megfelelően az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében] meghatározott belső modellen alapuló módszer.

23. cikk

A K-CMG kiszámítása

(1)  A 21. cikk alkalmazása céljából ▌ az illetékes hatóságnak az alábbi feltételekkel engedélyeznie kell a befektetési vállalkozás ▌ számára, hogy a K-CMG-t az összes elszámolt pozícióra kiszámítsa, vagy portfólióalapon számítsa ki, amennyiben a portfólióra elszámolási kötelezettség vonatkozik vagy letéttel fedezett:

a)  a befektetési vállalkozás nem olyan csoport része, amelynek hitelintézet is a tagja;

b)  ezen ügyletek elszámolása és kiegyenlítése ▌egy elfogadott központi szerződő fél klíringtagjának felelőssége mellett történik, és ez a klíringtag hitelintézet vagy az e rendelet 1. cikkének 2. pontjában említett befektetési vállalkozás, és az ügyleteket vagy egy elfogadott központi szerződő félnél számolják el központilag, vagy azokat az említett klíringtag felelőssége mellett másképpen, „teljesítés fizetés ellenében” alapon egyenlítik ki;

c)  a klíringtag által kért letét teljes összegének ▌ kiszámítása a klíringtag belső modelljén alapul ▌.

Az illetékes hatóság rendszeres értékelése megerősíti, hogy ez a letéti modell olyan letéti követelményeket eredményez, amelyek tükrözik a befektetési vállalkozás által forgalmazott termékek kockázati jellemzőit, és figyelembe veszi a letétek beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását és a változások lehetőségét az ügylet időtartama során.

A letéti követelményeknek elegendőnek kell lenniük a kitettségek változásának legalább 99 %-ából eredő vesztségek fedezésére egy megfelelő, legalább két üzleti napot kitevő tartási időszakra vetített időhorizonton. Az adott klíringtag által a letét lehívására használt, a c) pontban említett letéti modelleket minden esetben úgy kell kialakítani, hogy olyan prudensek legyenek, ami megfelel a 648/2012/EU rendelet 41. cikkének a letéti követelményekről szóló rendelkezéseiben előírtaknak;

d)  a befektetési vállalkozásnak bizonyítania kell az illetékes hatóság számára, hogy bizonyos kritériumok indokolják azt a döntést, hogy az RtM-et a K-CMG-vel számítják ki. E kritériumok magukban foglalhatják a vállalkozás fő tevékenységeinek jellegét, amelyeknek lényegében egy klíringtag felelőssége mellett elszámolt és letéttel fedezett kereskedelmi tevékenységeknek kell lenniük, és azt a tényt, hogy a befektetési vállalkozás által folytatott egyéb tevékenységeknek jelentéktelennek kell lenniük e fő tevékenységekhez képest;

e)  az illetékes hatóság megállapította, hogy a vállalkozás nem azzal a céllal választotta ki a K-CMG alkalmazási körébe tartozó portfólió(ka)t, hogy aránytalanul vagy prudenciális szempontból megalapozatlanul befolyásolja a szavatolótőke-követelményeket.

(2)  A K-CMG a klíringtag vagy az elfogadott központi szerződő fél által a megelőző 3 hónapban naponta megkövetelt teljes letét harmadik legmagasabb összege, 1,3-mal szorozva.

Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a megkövetelt teljes letét összegének kiszámítását és a (2) bekezdésben említett K-CMG kiszámításának módszerét, különösen azon esetekben, amikor a K-CMG-t portfólióalapon alkalmazzák, továbbá az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések teljesítésének feltételeit.

Az EBH-nak [az e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónap]-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

4. FEJEZET

RtF K-faktorok

24. cikk

RtF K-faktor követelmény

(1)  Az RtF K-faktor követelményt az alábbi képlettel kell meghatározni:

K-TCD +K-DTF + K-CON

ahol

a K-TCD a 26. cikknek megfelelően kiszámított összeg;

a K-DTF a 33. cikknek megfelelően megállapított DTF, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében rögzített megfelelő együtthatóval, és

a K-CON a 39. cikknek megfelelően kiszámított összeg.

A K-TCD és a K-CON a saját maga vagy egy ügyfél javára saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedési könyvében rögzített ügyleteken alapul.

A K-DTF a saját maga vagy egy ügyfél javára saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedési könyvében rögzített ügyleteken vagy a megbízások saját nevében, az ügyfelek javára történő végrehajtása során kötött ügyleteken alapul.

I. szakasz

A kereskedelmi partnerek nemteljesítése

25. cikk

Hatály

(1)  Ez a szakasz az alábbi szerződésekre és ügyletekre ▌alkalmazandó:

a)  az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek, az alábbiak kivételével:

i.   egy ▌központi szerződő fél által közvetlenül vagy közvetve elszámolt ▌ származtatott ügyletek, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)  a befektetési vállalkozásnak az ezen ügyletekhez kapcsolódó pozíciói és eszközei mind a klíringtag, mind a központi szerződő fél szintjén meg vannak különböztetve és el vannak különítve mind a klíringtag, mind az adott klíringtag többi ügyfelének pozícióitól és eszközeitől, és ezen megkülönböztetés és elkülönítés eredményeképp a klíringtag, illetve többi ügyfele vagy ügyfelei nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén ezek a pozíciók és eszközök a nemzeti jog alapján nem vonhatók be fizetésképtelenségi eljárásba;

b)  a klíringtagra vonatkozó törvények, rendeletek és szerződéses megállapodások megkönnyítik, hogy az eredeti klíringtag nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén az ügyfélnek az érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó pozícióit, illetve a kapcsolódó biztosítékokat egy másik klíringtagra ruházzák át az alkalmazandó letéti kockázati periódus alatt;

c)  a befektetési vállalkozás olyan független, indokolással alátámasztott írásbeli jogi szakvéleményt szerzett be, amely megállapítja, hogy jogi úton történő igényérvényesítés esetén a befektetési vállalkozást klíringtagjának vagy klíringtagja bármely ügyfelének fizetésképtelensége folytán nem érné veszteség.

Az elfogadott központi szerződő felek által közvetlenül vagy közvetve elszámolt származtatott ügyletek úgy tekinthetők, hogy teljesítik a fenti feltételeket;

ii.  tőzsdén kereskedett származtatott termékek;

iii.  a vállalkozás nem kereskedési könyvi tevékenységekből származó pozíciójának fedezését szolgáló származtatott ügyletek;

b)  hosszú elszámolási idejű ügyletek;

c)  repoügyletek;

d)  értékpapírok vagy áruk kölcsönadása vagy kölcsönvétele;

e)  értékpapírügyletekhez kapcsolódó hitelek;

f)  bármely más típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek;

g)  a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 2. pontjában említett hitelek és kölcsönök, ha a vállalkozás a kereskedést az ügyfél nevében végzi, vagy fogadja és végrehajtás nélkül továbbítja a megbízást.

(2)  Az alábbi típusú partnerekkel végrehajtott ügyleteket ki kell zárni a K-TCD kiszámításából:

a)  központi kormányzatok és központi bankok, amennyiben az alapul szolgáló kitettségek az 575/2013/EU rendelet 114. cikke szerint 0 %-os kockázati súlyt kapnának;

b)  az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének (2) bekezdésében felsorolt multilaterális fejlesztési bankok;

c)  az 575/2013/EU rendelet 118. cikkében felsorolt nemzetközi szervezetek.

(3)  A befektetési vállalkozás az illetékes hatóságok előzetes jóváhagyásával kizárhatja a K-TCD kiszámításának köréből azon ügyleteket, amelyekben a partner a saját anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy vele a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése szerinti kapcsolatban álló vállalkozás. Az illetékes hatóságok az engedélyt akkor adhatják meg, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)  a partner olyan hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás, amelyre megfelelő prudenciális követelmények vonatkoznak;

b)  a partner az 575/2013/EU rendelettel vagy e rendelet 7. cikkével összhangban teljeskörűen szerepel ugyanazon prudenciális konszolidációban, mint a befektetési vállalkozás, vagy a partnert és a befektetési vállalkozást az e rendelet 8. cikke szerinti csoporttőketesztnek való megfelelés tekintetében felügyelik;

c)  a partnerre ugyanazon kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak, mint a befektetési vállalkozásra;

d)  a partner ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel, mint a befektetési vállalkozás;

e)  a szavatolótőke azonnali átadásának vagy a befektetési vállalkozás részére a kötelezettségek partner általi visszafizetésének lényeges gyakorlati vagy jogi akadálya nincs és nem várható.

(4)  E szakasztól eltérve, egy befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek és az (1) bekezdés b)–f) pontjában említett ügyletek kitettségértékét az illetékes hatóság jóváhagyásával kiszámíthatja úgy, hogy az [575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3., 4. vagy 5. szakaszában foglalt] módszerek valamelyikét alkalmazza, a vonatkozó tőkekövetelményeket pedig kiszámíthatja úgy, hogy a kitettségértéket megszorozza a 26. cikk 2. táblázatában partnertípusonként meghatározott kockázati tényezővel.

Az összevont felügyeletbe az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezetével összhangban bevont befektetési vállalkozások kiszámíthatják a vonatkozó tőkekövetelményt úgy, hogy 8 %-kal megszorozzák az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 2. fejezetének 1. szakaszával összhangban kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékeket.

(5)  Az e cikk (4) bekezdése szerinti eltérés alkalmazásakor a befektetési vállalkozásoknak a CVA tényezőt is alkalmazniuk kell úgy, hogy az e cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított tőkekövetelményt megszorozzák a 32. cikkel összhangban kiszámított CVA tényezővel.

Az összevont felügyeletbe az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezetével összhangban bevont befektetési vállalkozások a hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelményeket a CVA szorzótényező alkalmazása helyett kiszámíthatják az 575/2013/EU rendelet harmadik részének VI. címe szerint.

26. cikk

A K-TCD kiszámítása

A K-TCD kiszámítása céljából a tőkekövetelményt az alábbi képlettel kell meghatározni:

Tőkekövetelmény = α * EV * RF * CVA

ahol: α = 1,2

EV = a 27. cikkel összhangban kiszámított kitettségérték

RF = a partner típusának megfelelően a 2. táblázat szerint meghatározott kockázati tényező

CVA = a 32. cikkel összhangban kiszámított hitelértékelési korrekció.

2.  táblázat

Partner típusa

Kockázati tényező

Központi kormányzatok, központi bankok és közszektorbeli

szervezetek

1,6 %

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

1,6 %

Egyéb partnerek

8 %

27. cikk

A kitettségérték kiszámítása

A kitettségérték kiszámítását az alábbi képlettel kell meghatározni:

Kitettségérték = Max (0; RC + PFE – C)

ahol

RC = a 28. cikk szerint meghatározott pótlási költség.

PFE = a 29. cikk szerint meghatározott potenciális jövőbeli kitettség; és

C = a 30. cikk szerint meghatározott biztosíték.

A pótlási költség (RC) és a biztosíték (C) a 25. cikkben említett valamennyi ügyletre vonatkozik.

A potenciális jövőbeli kitettség (PFE) kizárólag a származtatott ügyletekre ▌vonatkozik.

A befektetési vállalkozások a 31. cikkben foglalt feltételekkel egyetlen kitettségértéket számíthatnak ki a nettósítási halmaz szintjén a szerződéses nettósítási megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi ügylet tekintetében. Amennyiben az említett feltételek valamelyike nem teljesül, a befektetési vállalkozásnak az egyes ügyleteket önálló nettósítási halmazként kell kezelnie.

28. cikk

Pótlási költség (RC)

A 27. cikkben említett pótlási költséget az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)  a származtatott ügyletek esetében az RC az aktuális piaci érték (CMV);

b)  a hosszú elszámolási idejű ügyletek esetében az RC a befektetési vállalkozás által vagy a befektetési vállalkozás részére az elszámoláskor fizetendő elszámolási összeg. A követeléseket pozitív összegként, a tartozásokat negatív összegként kell elszámolni;

c)  a repoügyletek és az értékpapírok vagy áruk kölcsönadása vagy kölcsönvétele esetében az RC a kölcsönadott vagy kapott ▌készpénz ▌összege. A befektetési vállalkozás által kölcsönadott készpénzt pozitív összegként, a befektetési vállalkozás által kölcsönvett készpénzt negatív összegként kell elszámolni;

d)  az értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében, amennyiben az ügylet mindkét oldala értékpapír, az RC a befektetési vállalkozás által kölcsönadott értékpapír aktuális piaci értéke (CMV). Az aktuális piaci értéket (CMV) meg kell növelni a 30. cikk 4. táblázatában foglalt megfelelő volatilitási korrekciós tényező alkalmazásával;

e)  értékpapírügylethez kapcsolódó hitelügyletek és a 25. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett hitelek és kölcsönök esetében az RC az eszköznek az alkalmazandó számviteli szabályokkal összhangban meghatározott könyv szerinti értéke.

29. cikk

Potenciális jövőbeli kitettség

(1)  A 27. cikkben említett potenciális jövőbeli kitettség minden származtatott ügylet vonatkozásában az alábbiak ▌szorzata:

a)  az ügylet e cikk (2)–(6) bekezdésével összhangban megállapított tényleges névleges összege (EN); és

b)  az e cikk (7) bekezdésének megfelelően megállapított felügyeleti tényező (SF).

(2)  A tényleges névleges összeg (EN) az e cikk (3) bekezdése alapján ▌számított névleges összeg, az e cikk (4) bekezdése alapján számított futamidő és az e cikk (6) bekezdése alapján számított felügyeleti delta ▌érték szorzata.

(3)  A névleges összeget, ha lejáratig nincs egyértelműen megállapítva és rögzítve, az alábbiak szerint kell megállapítani:

a)  a származtatott devizaügyletek esetében a névleges összeg a szerződés devizaoldalának névleges értéke hazai pénznemre váltva. Ha a származtatott devizaügylet mindkét oldala a hazai pénznemtől eltérő pénznemben denominált, mindkét láb névleges összegét át kell váltani hazai pénznemre és a hazai pénznemben nagyobb értékű oldal lesz a névleges összeg;

b)  a származtatott részvényügyletek és a származtatott áruügyletek, valamint kibocsátási egységek és azok származtatott termékei esetében a névleges összeg a részvény vagy áru egy egységének piaci árának és a kereskedés által érintett egységek számának a szorzata;

c)  több kifizetéssel járó szakaszos függő ügyletek esetében, beleértve a bináris opciós ügyleteket vagy a „target redemption forward” ügyleteket is, a befektetési vállalkozásnak a névleges összeget minden szakaszra ki kell számítania, és a legnagyobb eredményt kell használnia;

d)  amennyiben a névleges értéket a piaci értékekből számolják, a befektetési vállalkozásnak az aktuális piaci értékeket kell behelyettesítenie a kereskedés névleges összegének meghatározása érdekében;

e)  a változó névleges értékű csereügyletek, mint az amortizálódó és halmozódó csereügyletek esetében a befektetési vállalkozásnak a csereügylet fennmaradó futamidejére szóló átlagos névleges értéket kell a kereskedés névleges összegeként használnia;

f)  a tőkeáttételes csereügyleteket át kell váltani az egyenértékű nem tőkeáttételes csereügylet névleges összegére, oly módon, hogy a csereügyletben szereplő valamennyi összeg egy tényezővel történő beszorzása esetén a névleges összeg meghatározásához a közölt névleges összeget meg kell szorozni a kamatlábak kapcsán megállapított tényezővel;

g)  azon származtatott szerződések esetében, amelyekben a szerződés alapügylete többször cserélődik, a névleges összeg meghatározásához a névleges összeget meg kell szorozni a származtatott szerződés tőkeösszege cseréinek számával.

(4)  A származtatott kamatügyletek és a hitelderivatívák névleges összegét az (évben kifejezett) hátralévő futamidő tekintetében ki kell igazítani az alábbi képlet alapján megállapított futamidőnek megfelelően:

Futamidő = (1 – exp (–0,05 * lejáratig hátralévő futamidő)) / 0,05;

A származtatott kamatügyletektől és a hitelderivatíváktól eltérő származtatott ügyletek esetében a futamidő 1.

(5)  A szerződés lejárata a legkésőbbi időpont, ameddig a szerződés még teljesíthető.

Ha a derivatíva másik kamatláb vagy hitelinstrumentum értékét használja referenciaként, az időtartamot az alapul szolgáló instrumentum alapján kell meghatározni.

Az opciós ügyletek esetében a lejárat az a szerződésben megjelölt utolsó időpont, ameddig az opció gyakorolható.

Azon származtatott szerződések esetében, amelyek úgy lettek kialakítva, hogy a fennálló kitettséget meghatározott időpontokban teljesítik, és amelyek esetében a feltételeket újra megállapítják oly módon, hogy a szerződés valós értéke nulla legyen, a hátralévő futamidő a következő újramegállapításig (reset) hátralévő idő.

(6)  Az opciós ügyletek és csereügyletre szóló opciók felügyeleti delta értékét maga a befektetési vállalkozás számíthatja ki, az illetékes hatóságok által jóváhagyott megfelelő modell alkalmazásával. A modellnek megfelelő becslést kell adnia arra vonatkozóan, hogy az alapul szolgáló termék piaci árában bekövetkező kismértékű változások milyen arányú változást okoznak az opció értékében. Az opcióktól és a csereügyletre szóló opcióktól eltérő ügyletek esetében, vagy ha az illetékes hatóságok nem hagyták jóvá a modellt, a delta értéke 1▌.

(7)  A felügyeleti tényezőt (SF) minden eszközosztály vonatkozásában a következő táblázat szerint állapítják meg:

3.  táblázat

Eszközosztály

Felügyeleti tényező

Kamatláb

0,5 %

Deviza

4 %

Hitel

1 %

Egy alaptermékes értékpapír

32 %

Értékpapír-index

20 %

Áru és kibocsátási egység

18 %

Egyéb

32 %

(8)  Egy nettósítási halmaz potenciális jövőbeli kitettsége a nettósítási halmazban szereplő összes ügylet potenciális jövőbeli kitettsége, az alábbi tényezőkkel megszorozva:

a)  0,42 a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felekkel kötött olyan ügyletek nettósítási halmazai esetében, amelyeknél szükség esetén a 2012/648/EU rendelet 11. cikkében foglalt feltételekkel összhangban sor kerül a biztosítékeszközök cseréjére;

b)  1 az egyéb nettósítási halmazok esetében.

30. cikk

Biztosíték

(1)  A 25. cikkben említett ▌kétoldalú és elszámolt valamennyi ▌biztosítékra az alábbi táblázatnak megfelelő volatilitási korrekció alkalmazandó:

4.  táblázat

Eszközosztály

Repoügyletekre alkalmazandó volatilitási korrekció

Egyéb ügyletekre alkalmazandó volatilitási korrekció

A központi kormányok és központi bankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

≤ 1 év

0,707 %

1 %

> 1 év ≤ 5 év

2,121 %

3 %

> 5 év

4,243 %

6 %

Más szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

≤ 1 év

1,414 %

2 %

> 1 év ≤ 5 év

4,243 %

6 %

> 5 év

8,485 %

12 %

Értékpapírosítási pozíciók

≤ 1 év

2,828 %

4 %

> 1 év ≤ 5 év

8,485 %

12 %

> 5 év

16,970 %

24 %

Tőzsdén jegyzett részvények és átváltoztatható kötvények

14,143 %

20 %

Egyéb értékpapírok és áruk

17,678 %

25 %

Arany

10,607 %

15 %

Készpénz

0 %

0 %

A 4. táblázat alkalmazása céljából az értékpapírosítási pozícióknak nem képezik részét az újraértékpapírosítási pozíciók.

Az illetékes hatóságok megváltoztathatják a volatilitási korrekciót bizonyos árutípusok esetében, amelyeknél az áringadozás szintje eltérő. Az ilyen döntésről és a változtatások okairól értesíteniük kell az EBH-t.

(2)  A biztosíték értékét a következők szerint kell meghatározni:

a)  a 25. cikk (1) bekezdésének a), e) és g) pontjában említett ügyletek esetében a biztosíték értéke a befektetési vállalkozás által a partnertől kapott biztosítéknak a 4. táblázattal összhangban csökkentett összege; és

b)  a 25. cikk (1) bekezdésének b), c), d) és f) pontjában említett ügyletek esetében a biztosíték értéke az értékpapír-oldal aktuális piaci értékének (CMV) és a befektetési vállalkozás által adott vagy kapott biztosíték nettó összegének az összege.

Értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében, amennyiben az ügylet mindkét oldala értékpapír, a biztosíték értéke a befektetési vállalkozás által kölcsönvett értékpapír aktuális piaci értéke (CMV).

Ha a befektetési vállalkozás megvásárolja vagy kölcsönbe adta az értékpapírt, a CMV-t negatív összegként kell kezelni és tovább kell csökkenteni a 4. táblázatban foglalt volatilitási korrekció alkalmazásával. Ha a befektetési vállalkozás eladja vagy kölcsönbe vette az értékpapírt, a CMV-t pozitív összegként kell kezelni, és csökkenteni kell a 4. táblázatban foglalt volatilitási korrekció alkalmazásával.

Ha a különböző típusú ügyletekre szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik, a 31. cikkben foglalt feltételek mellett, az „egyéb ügyletekre” a 4. táblázat szerint alkalmazandó volatilitási korrekciókat az egyes eszközosztályokon belül kibocsátó szerint kell az a), illetve a b) pont értelmében kiszámított megfelelő összegekre alkalmazni.

(3)  Amennyiben pénznembeli eltérés áll fenn az ügylet és a kapott vagy nyújtott biztosíték között, további 8 %-os pénznembeli eltérésre vonatkozó volatilitási korrekció alkalmazandó.

31. cikk

Nettósítás

(1)  E szakasz alkalmazása céljából a befektetési vállalkozás először is a nettósítási megállapodásban szereplő, tökéletesen egyező szerződéseket egyetlen szerződésként veheti számításba, a nettó bevételeknek megfelelő névleges értékkel; másodszor nettósíthat nováció alá eső más ügyleteket, amely alapján a befektetési vállalkozás és partnere közötti kötelezettségek egymással szemben automatikusan oly módon kerülnek beszámításra, hogy a nováció jogilag egyetlen nettó összeget határoz meg a korábbi bruttó kötelezettségek helyett, harmadszor pedig egyéb ügyleteket abban az esetben nettósíthat, ha a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy ▌teljesültek az alábbi feltételek:

a)  a partnerrel kötött nettósítási szerződés vagy más olyan megállapodás, amely a benne foglalt összes ügyletre vonatkozóan egyetlen jogi kötelezettséget keletkeztet, amelynek értelmében a partner teljesítésének az alábbi okok miatt bekövetkező elmaradása esetén a befektetési vállalkozás követelése vagy kötelezettsége csak a megállapodásban szereplő egyes ügyletek pozitív, illetve negatív piaci értékeinek nettó összege:

i.  nemteljesítés;

ii.  csőd;

iii.  felszámolás;

iv.  hasonló körülmények;

b)  a nettósítási szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, amely valamely partner nemteljesítése esetére lehetővé teszi a teljesítő partner számára, hogy csak korlátozott összegű kifizetéseket teljesítsen, illetve hogy egyáltalán ne fizessen a nem teljesítő félnek, még abban az esetben sem, ha a nem teljesítő fél nettó hitelező:

c)  a befektetési vállalkozás olyan független, indokolással alátámasztott írásbeli jogi szakvéleményt szerzett be, amely szerint a nettósítási megállapodás jogi úton történő megtámadása esetén a befektetési vállalkozás követelései és kötelezettségei egyenértékűek az a) pontban említettekkel, az alábbi jogi szabályozások szerint:

–  a partner székhelye szerinti állam joga;

–  amennyiben a partner külföldi fióktelepe is érintett, a fióktelep székhelye szerinti állam joga;

–  a nettósítási megállapodásban szereplő egyedi ügyleteket szabályozó jog; vagy

–  a nettósítás érvényesítéséhez szükséges bármely szerződést vagy megállapodást szabályozó jog.

32. cikk

Hitelértékelési korrekció

E szakasz alkalmazásában a hitelértékelési korrekció (CVA): kiigazítás a partnerrel szemben fennálló ügyletek portfoliójának piaci középértékéhez képest. Ez a korrekció tükrözi a befektetési vállalkozás partnerrel szemben fennálló hitelkockázatának aktuális piaci értékét, nem tükrözi viszont a partner befektetési vállalkozással szemben fennálló hitelkockázatának aktuális piaci értékét.

A CVA értéke minden ügylet esetében 1,5, kivételt képeznek ez alól az alábbi ügyletek, amelyek esetében a CVA értéke 1:

a)  a 648/2012/EU rendelet 2. cikke 9. pontjának fogalommeghatározása szerinti nem pénzügyi szerződő felekkel vagy olyan nem pénzügyi szerződő felekkel kötött ügyletek, amelyek székhelye harmadik országban található, amennyiben ezen ügyletek nem lépik túl az említett rendelet 10. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott elszámolási értékhatárt;

b)  a 648/2012/EU rendelet 3. cikke szerinti csoporton belüli ügyletek;

c)  hosszú elszámolási idejű ügyletek;

d)  értékpapír-finanszírozási ügyletek, ideértve az értékpapírügyletekhez kapcsolódó hitelügyleteket is, kivéve, ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy a befektetési vállalkozásnak az említett ügyletekből eredő CVA kockázati kitettségei jelentősek;

e)  a 25. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett hitelek és kölcsönök.

II. szakasz

Napi kereskedési forgalom

33. cikk

A DTF megállapítása a K-DTF kiszámítása céljából

(1)  A K-DTF kiszámítása céljából a DTF a teljes napi kereskedési forgalom értékének mozgóátlaga, az előző 9 naptári hónap minden munkanapjára megállapítva, a legutóbbi 3 naptári hónap kizárásával.

A DTF a fennmaradó 6 naptári hónapra megállapított napi értékek átlaga vagy egyszerű számtani közepe.

A K-DTF-et minden hónap első munkanapján ki kell számítani.

(2)  A DTF-et az azonnali ügyletek és a származtatott ügyletek eladási abszolút értékeinek és vételi abszolút értékeinek összegeként kell megállapítani, az alábbiakkal összhangban:

a)  azonnali ügyletek esetében az érték az egyes ügyletek után fizetett vagy kapott összeg.

b)  a származtatott ügyletek esetében az ügylet értéke a szerződés összegének névleges összege.

A származtatott kamatláb-ügyletek névleges összegét korrigálni kell a szerződés (években kifejezett) lejárati idejével. A névleges összeget meg kell szorozni az alábbi képletben meghatározott időtartammal:

Időtartam = a lejáratig hátralévő idő (években kifejezve) / 10

(3)  A DTF nem tartalmazza azokat az ügyleteket, amelyeket a befektetési vállalkozás annak érdekében hajt végre, hogy befektetési alapok javára portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtson.

A DTF tartalmazza a befektetési vállalkozás által saját nevében saját maga vagy egy ügyfél javára teljesített ügyleteket.

(4)  Ha egy befektetési vállalkozás kevesebb mint 9 naptári hónapja működik és rendelkezik napi kereskedési forgalommal, az (1) bekezdés ▌szerinti időszaknak a DTF-re vonatkozó múltbeli adatait kell felhasználnia a K-DTF kiszámítására, amint ezen adatok rendelkezésre állnak▌. Az illetékes hatóság a hiányzó múltbeli adatpontokat helyettesítheti a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv ▌7. cikkével összhangban benyújtott üzleti előrejelzéseken alapuló szabályozói megállapításokkal.

5. FEJEZET

34. cikk

A környezetvédelmi vagy szociális célú tevékenységekhez kapcsolódó eszközök prudenciális kezelése

(1)  Az EBH-nak az ERKT-val folytatott konzultációt követően a rendelkezésre álló adatok és a Bizottság fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportjának megállapításai alapján értékelnie kell, hogy prudenciális szempontból indokolt lenne-e a környezetvédelmi vagy szociális célú tevékenységekhez szorosan kapcsolódó eszközök – korrigált K-faktorok vagy korrigált K-faktor együtthatók formájában történő – külön prudenciális kezelése. Az EBH-nak különösen a következőket kell megvizsgálnia:

a)  az eszközosztályok környezetvédelmi vagy szociális célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó tevékenységekkel szembeni kitettségének értékelésére szolgáló módszertani lehetőségek;

b)  a környezetvédelmi vagy szociális célú tevékenységekhez szorosan kapcsolódó eszközök egyedi kockázati profiljai;

c)  az eszközök szabályozási változások – például az éghajlatváltozás mérséklése – miatti értékcsökkenéséhez kapcsolódó kockázatok;

d)  a környezetvédelmi vagy szociális célú tevékenységekhez szorosan kapcsolódó eszközök külön prudenciális kezelésének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásai.

(2)  Az EBH-nak ... [az e rendelet hatálybalépésétől számított két év]-ig jelentést kell benyújtania megállapításairól a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)  A (2) bekezdésben említett jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

NEGYEDIK RÉSZ

KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZAT

35. cikk

Monitorozási kötelezettség

(1)  A befektetési vállalkozásnak e résznek megfelelően figyelemmel kell kísérnie és megfelelő szinten kell tartania koncentrációs kockázatát, megbízható adminisztratív és számviteli eljárások és határozott belső ellenőrzési mechanizmusok révén.

(2)  E rész alkalmazásában a hitelintézetek és befektetési vállalkozások fogalma magában foglal minden olyan magán- vagy köztulajdonban lévő vállalkozást is – beleértve annak fióktelepeit is –, amely, amennyiben az Unióban alapították volna, megfelelne a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás e rendeletben szereplő fogalommeghatározásának, és amelyet olyan harmadik országban engedélyeztek, amely az Unióban alkalmazott követelményekkel legalább egyenértékű prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmaz.

36. cikk

A kitettségérték kiszámítása

(1)  E rész alkalmazásában, a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő befektetési vállalkozásoknak az adott ügyféllel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek adott csoportjával szembeni kitettségértéket az alábbi elemek összeadásával kell kiszámítania:

a)  A befektetési vállalkozásnak az adott ügyfél által kibocsátott összes kereskedési könyvi ▌pénzügyi instrumentum tekintetében fennálló hosszú pozícióinak a rövid pozícióival szembeni pozitív többlete, az egyes pénzügyi instrumentumokban fennálló nettó pozíciót a 22. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett rendelkezéseknek megfelelően számítva.

Azon befektetési vállalkozásnak, amely az RtM K-faktor követelménye céljából a kereskedési könyvben szereplő pozícióira vonatkozó tőkekövetelményeket a 23. cikkben meghatározott módszerrel számítja ki, a nettó pozíciót a szóban forgó pozíciók koncentrációs kockázata tekintetében a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett rendelkezéseknek megfelelően kell kiszámítania.

b)  Az adott ügyféllel lebonyolított, a 25. cikk (1) bekezdésében említett ügyletek kitettségértékét a 27. cikkben megállapított módon kell kiszámítani.

Azon befektetési vállalkozásnak, amely a K-TCD kiszámítása céljából a tőkekövetelményeket a 25. cikk (2) bekezdésében említett módszerek alkalmazásával számítja ki, az említett ügyletek kitettségértékét [az 575/2013/EU rendelet 3. része II. címe 6. fejezetének 3., 4. vagy 5. szakaszában] foglalt módszerek alkalmazásával kell kiszámítania.

(2)  Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni ▌kitettséget a csoporthoz tartozó egyedi ügyfelekkel szemben fennálló – egyetlen kitettségként kezelendő – kitettségek ▌összeadásával kell kiszámítani.

(3)  Az egyéni ügyfelekkel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettség számításánál a befektetési vállalkozásnak minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy a vonatkozó ügyletekben azonosítsa az alapul szolgáló eszközöket és az alapul szolgáló kitettségek partnerét.

37. cikk

A koncentrációs kockázatra vonatkozó értékhatárok és a kitettségérték túllépése

(1)  Egy befektetési vállalkozás esetében a valamely egyedi ügyféllel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek valamely csoportjával szembeni kitettség koncentrációs kockázatára vonatkozó értékhatár a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25 %-a.

Amennyiben az említett egyéni ügyfél hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetve ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának egy vagy több hitelintézet vagy befektetési vállalkozás is a tagja, a koncentrációs kockázatra vonatkozó értékhatár a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25 %-a vagy 150 millió EUR ▌közül a nagyobb összeg, feltéve hogy az egymással kapcsolatban álló valamennyi olyan ügyféllel szembeni kitettségértékek összege tekintetében, amely nem hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, ▌a koncentrációs kockázatra vonatkozó értékhatár továbbra is a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25 %-a.

Amennyiben a 150 millió EUR összeg meghaladja a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25 %-át, a koncentrációs kockázatra vonatkozó értékhatár nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 100 %-át.

(2)  Az (1) bekezdésben említett értékhatárok ▌túllépése esetén a befektetési vállalkozásnak eleget kell tennie a 38. cikk szerinti bejelentési kötelezettségnek, és a 39. cikkel ▌összhangban teljesítenie kell a kitettségérték-túllépésre vonatkozó szavatolótőke-követelményt.

A befektetési vállalkozásnak az alábbi képlet szerint kell kiszámítania az egyéni ügyfelekkel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával kapcsolatos kitettségérték-túllépést:

kitettségérték-túllépés = EV – L

ahol

EV = a 36. cikkben megállapított módon számított kitettségérték.

L = a koncentrációs kockázatnak az e cikk (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatára.

(3)  Az egyéni ügyfelekkel vagy az egymáshoz kapcsolódó ügyfelek csoportjával szembeni kitettségérték nem haladhatja meg az alábbiakat:

a)  a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 500 %-a, amennyiben a túllépés ▌óta legfeljebb 10 nap telt el;

b)  összesítve a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 600 %-a, amennyiben a túllépés legalább 10 napig ▌fennállt.

38. cikk

Bejelentési kötelezettség

(1)  A 37. cikkben ▌meghatározott értékhatárok túllépésekor a befektetési vállalkozásnak késedelem nélkül jelentenie kell az illetékes hatóságok felé a túllépés összegét és az érintett egyéni ügyfél nevét, valamint adott esetben az egymással kapcsolatban álló érintett ügyfelek csoportjának nevét.

(2)  Az illetékes hatóságok biztosíthatnak a befektetési vállalkozás számára egy korlátozott időszakot a 37. cikkben meghatározott értékhatárnak való megfelelésre ▌.

39. cikk

A K-CON kiszámítása

(1)  A K-CON tőkekövetelményt úgy kell kiszámítani, hogy az egyes ügyfelek vagy a kapcsolatban álló ügyfelek egyes csoportjai esetében a 6. táblázat 1. oszlopában szereplő értékek figyelembevételével kiszámítjuk a teljes egyéni túllépés adott részeinek megfelelő tőkekövetelményeket, a kapott összegeket megszorozzuk az alábbi tényezőkkel, és az így kapott összegeket összeadjuk:

a)  200 %, amennyiben a túllépés 10 napnál tovább nem állt fenn ▌;

b)  a 6. táblázat 2. oszlopában szereplő megfelelő tényező a túllépés bekövetkezésének időpontjától számított 10 nap elteltével, a túllépés minden egyes részarányát hozzárendelve a 6. táblázat 1. oszlopának a megfelelő sorához.

(2)  Az (1) bekezdésben említett túllépésre vonatkozó tőkekövetelményt a következő képletnek megfelelően kell kiszámolni:

20190416-P8_TA-PROV(2019)0378_HU-p0000006.png

ahol:

CRE = a túllépésre vonatkozó tőkekövetelmény.

CR = az egyéni ügyfelekkel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettség tőkekövetelménye, a csoporthoz tartozó egyéni ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó tőkekövetelmények összeadásával számítva, amelyeket egyetlen kitettségnek kell tekinteni.

EV = a 36. cikkben megállapított módon számított kitettségérték.

EVE = a 37. cikk (2) bekezdésében megállapított módon számított kitettségérték-túllépés.

A K-CON alkalmazása céljából kizárólag egyedi kockázati követelményeket kell magukban foglalniuk az azokra a kitettségekre vonatkozó tőkekövetelményeknek, amely kitettségek a befektetési vállalkozásnak az adott ügyfél által kibocsátott összes kereskedési könyvi pénzügyi instrumentum tekintetében fennálló hosszú pozícióinak a rövid pozícióival szembeni pozitív többletéből erednek, az egyes pénzügyi instrumentumokban fennálló nettó pozíciót a 22. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett rendelkezéseknek megfelelően számítva.

Annak a befektetési vállalkozásnak, amely az RtM K-faktor követelmény céljából a kereskedési könyvben szereplő pozícióira vonatkozó tőkekövetelményeket a 23. cikkben meghatározott módszerrel számítja ki, a kitettségre vonatkozó tőkekövetelményt a szóban forgó pozíciók koncentrációs kockázata tekintetében a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett rendelkezéseknek megfelelően kell kiszámítania.

6.  táblázat

1.  oszlop:

A szavatolótőke százalékában kifejezett kitettségérték-túllépés

2.  oszlop:

Tényezők

40 %-ig

200 %

40 %-tól 60 %-ig

300 %

60 %-tól 80 %-ig

400 %

80 %-tól 100 %-ig

500 %

100 %-tól 250 %-ig

600 %

250 % fölött

900 %

40. cikk

A K-CON tőkekövetelmény befektetési vállalkozások általi kikerülését megakadályozó eljárások

(1)  A befektetési vállalkozások nem vihetik át ideiglenesen más, akár ugyanazon a csoporton belüli, akár egy másik csoportba tartozó vállalkozáshoz a 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott határértéket túllépő kitettségeket, illetve oly módon sem kerülhetik meg azt, hogy mesterséges ügyleteket hoznak létre a meglévő kitettségnek a 39. cikkben említett tíznapos időtartamon belüli lezárása és új kitettség vállalása érdekében.

(2)  A befektetési vállalkozásoknak olyan rendszereket kell üzemeltetniük, amelyek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok azonnal jelentést kapjanak minden, az (1) bekezdésben említett átadásról.

41. cikk

Mentességek

(1)  A következő kitettségek mentesülnek a 37. cikkben szereplő követelmények alól:

a)  a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjéből teljes egészében levont ▌kitettségek;

b)   ▌a fizetési szolgáltatások, deviza-, értékpapír-ügyletek és pénzforgalmi szolgáltatások teljesítésének rendes menete során felmerült kitettségek;

c)   a következőkkel szembeni követeléseket megtestesítő kitettségek ▌:

i.  ▌központi kormányzatok, központi bankok, közjogi szervek, nemzetközi szervezetek és multilaterális fejlesztési bankok, valamint az ilyen személyek tulajdonát képező vagy általuk garantált kitettségek, amennyiben ezek a kitettségek az 575/2013/EU rendelet 114–118. cikke szerint 0 %-os kockázati súlyt kapnak;

ii.  ▌az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak regionális kormányzatai és helyi hatóságai;

iii.   a központi szerződő felek felé fennálló kitettségek és a garanciaalapjaikhoz nyújtott hozzájárulások.

(2)  Az illetékes hatóságok teljesen vagy részben mentesíthetik a 37. cikk alkalmazása alól a következő kitettségeket:

a)  biztosítékkal fedezett kötvények;

b)  a befektetési vállalkozásnak az anyavállalatával, annak más leányvállalataival vagy a saját leányvállalataival szembeni kitettségei, amennyiben az érintett vállalatok ennek a rendeletnek vagy harmadik országban hatályos, egyenértékű normáknak megfelelő olyan felügyelet hatálya alá tartoznak, amely a befektetési vállalkozásra magára is vonatkozik, legyen szó akár az 575/2013/EU rendeletnek vagy e rendelet 7. cikkének megfelelő összevont alapú felügyeletről, akár az e rendelet 8. cikke szerinti csoporttőketesztnek való megfelelésre irányuló felügyeletről, és amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

i.  az anyavállalat általi azonnali tőketranszfernek vagy a kötelezettségek általa való visszafizetésének nincs és nem is várható jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya; és

ii.  az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai kiterjednek a pénzügyi ágazatbeli szervezetre.

42. cikk

Az árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre alkalmazandó mentességek

(1)  E rész rendelkezései nem alkalmazandók az árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül▌:

a)  a másik szerződő fél nem pénzügyi partner;

b)  mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;

c)  az ügylet úgy értékelhető, mint amely csökkenti a nem pénzügyi szerződő fél vagy a csoport kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.

(2)  Az (1) bekezdésben említett mentesség igénybevételét megelőzően a befektetési vállalkozás köteles értesíteni az illetékes hatóságot.

ÖTÖDIK RÉSZ

LIKVIDITÁS

43. cikk

Likviditási követelmény

(1)  A befektetési vállalkozásnak legalább a 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított állandó általános költségekre vonatkozó követelmény egyharmadával egyenértékű likvid eszközökkel kell rendelkeznie.

Az első albekezdéstől eltérve az illetékes hatóságok mentesíthetik az első albekezdés rendelkezéseinek az alkalmazása alól azokat a befektetési vállalkozásokat, amelyek teljesítik a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket, és erről megfelelően értesíteniük kell az EBH-t.

Az első albekezdés alkalmazásában likvid eszközök az alábbiak, összetételük korlátozása nélkül:

a)  az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–13. cikkében említett eszközök, az e cikkekben meghatározott feltételek (elismerési kritériumok, alkalmazandó haircutok) mellett;

b)  az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 15. cikkében említett eszközök, legfeljebb 50 millió EUR (vagy ezzel egyenlő, hazai pénznemben kifejezett) abszolút összegig, a szóban forgó cikkben meghatározott feltételek (az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett 500 millió EUR abszolút összegen kívüli elismerési kritériumok, alkalmazandó haircutok) mellett;

c)  az a) és a b) pont hatálya alá nem tartozó olyan pénzügyi eszközök, amelyekkel kereskedési helyszínen kereskednek és amelyek a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában és az (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1–5. cikkében meghatározott likvid piaccal rendelkeznek, 55 %-os haircut alkalmazása mellett;

d)  rövid lejáratú, meg nem terhelt betétek olyan hitelintézetnél, amely gyors hozzáférést biztosít a befektetési vállalkozásnak a likviditáshoz.

(2)  Az ügyfelek tulajdonát képező készpénz, rövid lejáratú betétek vagy pénzügyi instrumentumok az (1) bekezdés alkalmazásában nem számítanak likvid eszköznek, még abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás azokat a saját nevében birtokolja.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazása céljából az olyan befektetési vállalkozások, amelyek teljesítik a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket, valamint az olyan befektetési vállalkozások, amelyek nem teljesítik a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket, de nem végeznek egyet sem a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett tevékenységek közül, a kereskedési adósok 30 napon belül esedékes tartozásait, valamint a 30 napon belül esedékes díjakat és jutalékokat is feltüntethetik a likvid eszközeik között, amennyiben ezek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)  legfeljebb az (1) bekezdésben említett minimum likviditási követelmény egyharmadát teszik ki;

b)  nem számíthatók be az illetékes hatóság által az (EU) ----/-- [IFD] irányelv 39. cikke (2) bekezdése k) pontjának megfelelően előírt további vállalkozásspecifikus likviditási követelményekbe;

c)  ezekre 50 %-os haircutot kell alkalmazni.

(4)  Az (1) bekezdés második albekezdésének alkalmazása céljából az EBH-nak – az ESMA-val egyeztetve – olyan iránymutatásokat kell kibocsátania, amelyekben tovább pontosítja azokat a kritériumokat, amelyeket az illetékes hatóságok figyelembe vehetnek a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő befektetési vállalkozásoknak a likviditási követelmény alóli mentesítése során.

44. cikk

A likviditási követelmény átmeneti csökkentése

(1)  A befektetési vállalkozások – rendkívüli körülmények fennállása esetén és az illetékes hatóság általi jóváhagyást követően – csökkenthetik a tartott likvid eszközök összegét. ▌

(2)  A 43. cikk (1) bekezdésben foglalt likviditási követelménynek való megfelelést az eredeti csökkentéstől számított 30 napon belül helyre kell állítani.

45. cikk

Az ügyfelek részére nyújtott garanciák

A befektetési vállalkozásnak az ügyfelek részére nyújtott garanciák teljes összegének 1,6 %-ával kell növelnie likvid eszközeinek értékét.

HATODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALI NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

46. cikk

Hatály

(1)  A 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő befektetési vállalkozás köteles nyilvánosságra hozni az ebben a részben meghatározott információkat, éves pénzügyi kimutatásai közzétételének napján.

(2)  A 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő olyan befektetési vállalkozás, amely kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat bocsát ki, köteles nyilvánosságra hozni a 47., 49. és 50. cikkben meghatározott információkat, éves pénzügyi kimutatásai közzétételének napján.

(3)  Amennyiben valamely befektetési vállalkozás esetében már nem teljesül a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt minden feltétel, köteles nyilvánosságra hozni az ebben a részben meghatározott információkat az azon pénzügyi évet követő pénzügyi évtől kezdve, amelyben már nem teljesítette ezeket a feltételeket.

(4)  A befektetési vállalkozások meghatározhatják az (1) és a (2) bekezdésben említett nyilvánosságra hozatali követelményeknek való eredményes megfelelés céljára alkalmas kommunikációs eszközt és helyet. Valamennyi információt egy kommunikációs eszközön keresztül vagy egy helyen kell nyilvánosságra hozni, amennyiben ez lehetséges. Ha a befektetési vállalkozás több különböző kommunikációs eszközön keresztül azonos vagy hasonló információkat hoz nyilvánosságra, az egyes kommunikációs eszközökön keresztül nyilvánosságra hozott tájékoztatókban hivatkozni kell a többi eszközön keresztül nyilvánosságra hozott hasonló információkra is.

47. cikk

Kockázatkezelési célkitűzések és szabályok

A befektetési vállalkozásoknak a 46. cikkel összhangban minden egyes, a harmadik–ötödik részben szereplő kockázati típus tekintetében nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatkezelési célkitűzéseiket és szabályaikat, beleértve az adott kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok összefoglalását is, illetve a vezető testület által jóváhagyott kockázati nyilatkozatot, amely röviden leírja a befektetési vállalkozásnak az általa alkalmazott üzleti stratégiához kapcsolódó általános kockázati profilját.

48. cikk

Irányítás

A befektetési vállalkozásnak a következő információkat kell a belső vállalatirányítási rendszerekről nyilvánosságra hoznia a 46. cikkel összhangban:

a)  a vezető testület tagjai által betöltött igazgatói tisztségek száma;

b)  a vezető testület tagjainak kiválasztása tekintetében érvényesítendő diverzitási politika, az abban meghatározott célkitűzések és vonatkozó célszámok, valamint e célkitűzések és célszámok megvalósulásának a mértéke;

c)  információk arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás létrehozott-e különálló kockázatkezelési bizottságot, és a kockázatkezelési bizottság eddigi évenkénti üléseinek száma.

49. cikk

Szavatolótőke

(1)  A befektetési vállalkozásnak a következő információkat kell a szavatolótőkéje vonatkozásában nyilvánosságra hoznia a 46. cikkel összhangban:

a)  az elsődleges alapvető tőkeelemeknek, a kiegészítő alapvető tőkeelemeknek, a járulékos tőkeelemeknek, valamint a befektetési vállalkozás szavatolótőkéje tekintetében alkalmazott szűrőknek és levonásoknak a befektetési vállalkozás auditált pénzügyi beszámolójában szereplő mérlegével való teljes körű egyeztetése;

b)  a befektetési vállalkozás által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és járulékos tőkeinstrumentumok főbb jellemzőinek leírása;

c)  a szavatolótőke kiszámítása során e rendelettel összhangban alkalmazott valamennyi korlátozás, valamint azon instrumentumok ▌ és levonások leírása, amelyekre ezek a korlátozások vonatkoznak.

(2)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az (1) bekezdés a), b) ▌és c) pontja szerinti nyilvánosságra hozatal formanyomtatványainak meghatározása céljából.

Az EBH-nak [az e rendelet hatálybalépésének dátumától számított 18 hónap]-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

50. cikk

Tőkekövetelmények

A befektetési vállalkozásnak a 46. cikkel összhangban az (EU) ----/--[IFD] irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében és 24. cikkében megállapított követelményeknek való megfelelés tekintetében a következő információkat kell nyilvánosságra hoznia:

a)  összefoglaló a befektetési vállalkozás azon módszeréről, amely annak értékelésére szolgál, hogy a belső tőke elégséges-e az aktuális és jövőbeli tevékenységekhez;

b)  az illetékes hatóság kérésére a befektetési vállalkozás által végrehajtott, a tőkemegfelelés belső értékelésére vonatkozó eljárásnak az eredménye, amelynek a kiegészítő szavatolótőke összetételét is tartalmaznia kell az (EU) ----/--[IFD] irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett felügyeleti felülvizsgálati eljárás alapján;

c)  az RtM, az RtF és az RtC ▌– a 15. cikknek megfelelően ▌– összesített formában, az alkalmazandó K-faktorok alapján számított K-faktor tőkekövetelmények;

d)  a 13. cikknek megfelelően meghatározott állandó általános költségekre vonatkozó követelmény.

51. cikk

Javadalmazási politika és gyakorlatok

A befektetési vállalkozások a 46. cikkel összhangban a javadalmazási politikájukkal és gyakorlatukkal kapcsolatban legalább a következő információkat kötelesek nyilvánosságra hozni – a nemek közötti semlegesség és a nemek közötti bérszakadék szempontjait is beleértve – az alkalmazottak azon kategóriáira vonatkozóan, amelyek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára:

a)  a javadalmazási rendszer legfontosabb jellemzői, beleértve a változó javadalmazás szintjét és a biztosítására használt kritériumokat, az instrumentumokban történő kifizetésre vonatkozó politikát, a halasztott javadalmazásra vonatkozó politikát és a javadalmazási jogosultságokat is;

b)  a javadalmazás rögzített és változó összetevői közötti, az (EU) ----/--[IFD] irányelv 30. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott arányok;

c)  a javadalmazás összesített mennyiségi adatai, a felső vezetésre és azon alkalmazottakra lebontva, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, az alábbiak megjelölésével:

i.  az adott üzleti évben biztosított javadalmazás összege, fix (a rögzített összetevők leírásával) és változó javadalmazás szerinti bontásban, valamint a kedvezményezettek száma;

ii.  a változó javadalmazás összege és formája a következő bontásban: készpénz, részvények, részvényekhez kapcsolt eszközök és egyéb javadalmazási formák, külön az előre fizetett és a halasztott rész;

iii.  a korábbi teljesítési időszakok után biztosított halasztott javadalmazás összege, az adott pénzügyi évben juttatandó összegre és a következő pénzügyi években juttatandó összegre bontva;

iv.  az adott pénzügyi évben juttatandó halasztott javadalmazás összege, valamint a teljesítménynek megfelelő kiigazításokkal csökkentett összege;

v.  az adott pénzügyi évben garantált halasztott javadalmazások összege és ezek kedvezményezettjeinek száma;

vi.  a korábbi időszakokban megítélt olyan végkielégítések, amelyeket az adott pénzügyi évben fizettek ki;

vii.  az adott pénzügyi év során biztosított végkielégítések összege, az előre fizetett részre és a halasztott részre lebontva, e kifizetések kedvezményezettjeinek száma, és az egy fő részére megállapított legmagasabb összeg;

d)  arra vonatkozó információ, hogy a befektetési vállalkozásra vonatkozik-e az (EU) ----/--[IFD] irányelv 32. cikkének (4) bekezdése szerinti eltérés.

A d) pont alkalmazása céljából az ilyen eltérésben részesülő befektetési vállalkozásnak meg kell jelölnie, hogy az eltérést az (EU) ----/--[IFD] irányelv 32. cikke (4) bekezdésének a) vagy b) pontja, vagy mindkét pont alapján biztosították. Azt is fel kell tüntetnie, hogy melyik javadalmazási elv vonatkozik az eltérés(ek)re, hogy hány alkalmazottra vonatkozik(nak) az eltérés(ek), illetve, hogy ezek összesen mekkora javadalmazásban részesülnek, rögzített és változó javadalmazásra bontva.

E cikket az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

52. cikk

Befektetési politika

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a befektetési vállalkozások, amelyek nem teljesítik az (EU) ----/--[IFD] irányelv 32. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett kritériumokat, a 46. cikknek megfelelően nyilvánosságra hozzák a következőket:

a)  a közvetve vagy közvetlenül a befektetési vállalkozás birtokában lévő részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok aránya, tagállam és ágazat szerinti bontásban;

b)  az azon vállalatok közgyűlésein tanúsított szavazási magatartás teljes körű leírása, amelyek részvényeit a (2) bekezdésnek megfelelően birtokolják, a szavazatok magyarázata, és a vállalkozás ügyviteli vagy vezető testülete által előterjesztett azon javaslatok aránya, amelyeket a befektetési vállalkozás jóváhagyott;

c)  részvényesi képviseleti tanácsadók igénybevételének magyarázata;

d)  az azon vállalatok tekintetében alkalmazandó szavazási iránymutatások, amelyek részvényeit a (2) bekezdésnek megfelelően birtokolják.

A b) pontban említett nyilvánosságra hozatali követelmény nem alkalmazható abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás nem kap felhatalmazást az általa a részvényesek közgyűlésén képviselt összes részvényestől a velük létrejött szerződéses megállapodásban, hogy a nevükben szavazzon, kivéve ha a részvényesek az ülés napirendjének kézhezvétele után a szavazásra szóló kifejezett megbízást adnak.

(2)  Az (1) mellékletben említett befektetési vállalkozásnak csak az olyan vállalatok tekintetében kell megfelelnie az (1) bekezdésnek, amelyek részvényeit szabályozott piacra bevezették és amelyek részvényeihez szavazati jogok kapcsolódnak, amennyiben a befektetési vállalkozás által közvetve vagy közvetlenül birtokolt szavazati jogok aránya meghaladja a vállalat által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó összes szavazati jog 5 %-ában meghatározott küszöbértéket. A szavazati jogokat mindazon részvények alapján kell kiszámítani, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették.

(3)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal formanyomtatványainak meghatározása céljából.

Az EBH-nak [az e rendelet hatálybalépésének dátumától számított tizennyolc hónap]-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

53. cikk

Környezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású kockázatok

Az (EU) ----/--[IFD] irányelv 32. cikke (4) bekezdésében említett kritériumokat nem teljesítő befektetési vállalkozások [az e rendelet hatálybalépésének dátumától számított három év]-tól/-től kötelesek nyilvánosságra hozni a környezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású kockázatokkal, fizikai kockázatokkal és átmeneti kockázatokkal kapcsolatos információkat, ahogyan azt az (EU) ----/--[IFD] irányelv (új) 35. cikkében és a 2013/36/EU irányelv 98. cikkének (7c) bekezdésében említett jelentés meghatározza.

Az első albekezdés alkamazása során az információkat az első évben egyszer, a második évben és azt követően pedig félévente kell nyilvánosságra hozni.

HETEDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALI ADATSZOLGÁLTATÁS

54. cikk

Adatszolgáltatási követelmények

(1)  A befektetési vállalkozásoknak negyedéves jelentést kell benyújtaniuk az illetékes hatóságok részére, amelynek tartalmaznia kell az összes alábbi információt:

a)  a szavatolótőke szintje és összetétele;

b)  a tőkekövetelmények;

c)  a tőkekövetelmények számításai;

d)  a tevékenység mértéke a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek szempontjából, beleértve a mérleget és a befektetési szolgáltatások szerint lebontott bevételt, valamint a vonatkozó K-faktort;

e)  a koncentrációs kockázat;

f)  a likviditási követelmények.

Az első albekezdéstől eltérve az adatszolgáltatásnak az első albekezdésben megállapított gyakorisága évenkénti kell, hogy legyen az olyan befektetési vállalkozások esetében, amelyek teljesítik a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket.

(2)  Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott információknak ki kell terjedniük a következő kockázati szintekre, és azokat legalább éves alapon be kell jelenteni az illetékes hatóságok részére:

a)  a partnerek nemteljesítéséhez és a kereskedési könyvben szereplő pozíciókhoz kapcsolódó koncentrációs kockázat szintje, az egyéni partner vonatkozásában és összevont alapon;

b)  a koncentrációs kockázat szintje hitelintézetek, befektetési vállalkozások és más olyan szervezetek felé, amelyek ügyfélpénzt kezelnek;

c)  a koncentrációs kockázat szintje hitelintézetek, befektetési vállalkozások és más olyan szervezetek felé, amelyeknél ügyfelek értékapírjait letétbe helyezték;

d)  a koncentrációs kockázat szintje azon hitelintézetek felé, amelyeknél a befektetési vállalkozás saját pénzeszközeit tartja; valamint

e)  a bevételekből származó koncentrációs kockázat szintje;

f)  a koncentrációs kockázat a)–e) pontban leírt szintje úgy számítva, hogy a kereskedési könyvben szereplő pozíciókból eredő kitettségek mellett figyelembe veszik a kereskedési könyvben nem rögzített eszközöket és mérlegen kívüli tételeket is.

E bekezdés alkalmazásában a „hitelintézet” és a „befektetési vállalkozás” kifejezést a 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell értelmezni.

▌Az (1) bekezdéstől eltérve, az olyan befektetési vállalkozás, amely teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket, nem kötelezhető arra, hogy jelentse az e cikk (1) bekezdésének e) pontjában és – amennyiben a 43. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően mentességet biztosítottak – f) pontjában meghatározott információkat.

Az e cikkben megállapított adatszolgáltatási követelmények alkalmazása céljából az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve tömör, a befektetési vállalkozások tevékenységeinek jellegével, körével és összetettségével arányos, és a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő befektetési vállalkozások által benyújtott információk részletességének különbözőségét figyelembe vevő végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a következők meghatározása céljából:

a)  a formátumok,

b)  az adatszolgáltatási dátumok és fogalommeghatározások, valamint az olyan kapcsolódó utasítások, amelyek leírják az említett formátumok használatának módját.

Az EBH-nak [e rendelet hatálybalépésének dátumától számított 12 hónap]-ig kell kidolgoznia az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja.

55. cikk

Adatszolgáltatási követelmények a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett tevékenységeket végző befektetési vállalkozások számára az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett küszöbértékek tekintetében

(1)  A 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végző befektetési vállalkozásoknak ▌havi alapon ellenőrizniük kell eszközeik összértékét és ezt az információt negyedévente be kell jelenteniük az illetékes hatóságnak, ha az adott befektetési vállalkozás összevont alapon számított eszközeinek teljes értéke – a megelőző tizenkét egymást követő hónap átlagában számítva – meghaladja az 5 milliárd EUR-t. Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell erről az EBH-t.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett befektetési vállalkozás olyan csoport része, amelyben egy vagy több másik vállalkozás is a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett tevékenységek valamelyikét végző befektetési vállalkozás, ezeknek a befektetési vállalkozásoknak havi alapon ellenőrizniük kell eszközeik összértékét, ha az adott csoport összevont alapon számított eszközeinek teljes értéke – a megelőző tizenkét egymást követő hónap átlagában számítva – meghaladja az 5 milliárd EUR-t. Az ilyen befektetési vállalkozásoknak havi alapon tájékoztatniuk kell egymást eszközeik összértékéről. E befektetési vállalkozásoknak negyedévente ▌be kell jelenteniük eszközeik összevont alapon számított teljes értékét az érintett illetékes hatóságoknak. Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell erről az EBH-t.

(3)  Amennyiben az (1) és a (2) bekezdésben említett befektetési vállalkozások eszközei havi összértékének a megelőző tizenkét egymást követő hónapra számított átlaga eléri az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában megállapított küszöbértékek bármelyikét, az EBH-nak értesítenie kell e befektetési vállalkozásokat és az illetékes hatóságokat, többek között a szóban forgó befektetési vállalkozások részére a 2013/36/EU irányelv [8a]. cikke alapján engedély adására jogosult hatóságokat.

(4)  Amennyiben a(z) --/--/---- [IFD] irányelv 36. cikke szerinti felülvizsgálat során kiderül, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett valamely befektetési vállalkozás az 1093/2010/EU rendelet 23. cikke szerinti rendszerkockázatot jelenthet, az illetékes hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az EBH-t az adott felülvizsgálat eredményeiről.

(5)  Az EBH-nak az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az (1) és a (2) bekezdésben említett, az illetékes hatóságok részére való információszolgáltatási kötelezettség részletes meghatározása érdekében, abból a célból, hogy lehetővé váljon a 2013/36/EU irányelv [8a]. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított küszöbértékek hatékony monitorozása.

Az EBH-nak [az e rendelet hatálybalépésének dátumától számított tizenkét hónap]-ig kell benyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

NYOLCADIK RÉSZ

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

56. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében ▌ említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ▌ ötéves időtartamra szól [az e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal].

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő [két hónapon] belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónap]-pal meghosszabbodik.

57. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A 49. cikk (2) bekezdésében előírt nyilvánosságra hozatali formanyomtatványok, illetve az 54. cikk (2) bekezdése alapján az adatszolgáltatás céljára alkalmazandó formátumok, adatszolgáltatási időpontok, fogalommeghatározások és informatikai megoldások meghatározását az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusként kell elfogadni.

58. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 2004/10/EK bizottsági határozattal(13) létrehozott európai bankbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

KILENCEDIK RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, ADATSZOLGÁLTATÁS, FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK

I. CÍM

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

59. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  A 43–45. és 46–51. cikket az árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre [az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt év]-tól/-től kell alkalmazni.

(2)  A K-NPR kiszámítása céljából a befektetési vállalkozásoknak a [jelenleg hatályos] 575/2013/EU rendelet harmadik részének IV. címében meghatározott követelményeket e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától vagy – amennyiben ez a későbbi – a 22. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendelkezéseknek a tőkekövetelmények tekintetében a hitelintézetekre való, [az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 1. cikke 84. pontjának megfelelően az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. és 1b. fejezete] szerinti alkalmazásának kezdőnapjától számított öt évig kell alkalmazniuk.

(3)  A 11. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjától eltérve, a befektetési vállalkozások az [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től számított öt évig a következőkre korlátozhatják tőkekövetelményeiket:

a)  az 575/2013/EU rendelet harmadik része I. címének 1. fejezete szerinti releváns tőkekövetelmény kétszerese, figyelembe véve az említett rendelet 93. cikkének (1) bekezdését is, amennyiben továbbra is az említett rendelet szerinti tőkekövetelmények hatálya alá tartoznak;

b)  az e rendelet 13. cikkében meghatározott, alkalmazandó állandó általános költségekre vonatkozó követelmény kétszerese, amennyiben a befektetési vállalkozás [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-án/-én vagy azt megelőzően nem létezett.

(4)  A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, a befektetési vállalkozások az [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től számított öt évig a következőkre korlátozhatják tőkekövetelményüket:

a)  az [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtti nap]-án/-én a 2013/36/EU irányelv IV. címében meghatározott, alkalmazandó indulótőke-követelmény kétszerese, az említett irányelv 31. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, illetve (2) bekezdése b) és c) pontjának figyelembevétele nélkül, amennyiben a vállalkozásra eddig az időpontig csak indulótőke-követelmény vonatkozott;

b)  azok a befektetési vállalkozások, amelyek [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja] előtt is léteztek, az állandó minimális tőkekövetelményeiket az 575/2013/EU rendelet 93. cikkének (1) bekezdése szerintiekre korlátozhatják, amennyiben továbbra is az említett rendelet hatálya alá tartoznak, figyelemmel arra is, hogy a szóban forgó ötéves időtartam alatt legalább 5 000 EUR éves növekedést kell megvalósítani;

c)  azok a befektetési vállalkozások, amelyek [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja] előtt is léteztek, és amelyek nem jogosultak a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti kiegészítő szolgáltatások nyújtására, és amelyek csak az említett irányelv I. melléklete A. szakaszának 1., 2., 4. és 5. pontjában felsorolt egy vagy több befektetési szolgáltatást nyújtanak, illetve tevékenységet végeznek, és amelyek nem jogosultak az ügyfelek pénzének és értékpapírjainak tartására, és amelyeknek ebből következően nem lehet tartozásuk ezen ügyfelekkel szemben, állandó minimális tőkekövetelményüket legalább 50 000 EUR-ra korlátozhatják, figyelemmel arra is, hogy a szóban forgó ötéves időtartam alatt legalább 5 000 EUR éves növekedést kell megvalósítani.

(5)  A (4) bekezdésben említett eltérések alkalmazását meg kell szüntetni abban az esetben, ha valamely befektetési vállalkozás az engedélyét [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-án/-én vagy után meghosszabbította úgy, hogy a(z) [--/--/---- ][IFD] irányelv 9. cikkének megfelelően magasabb összegű indulótőke vált szükségessé.

(6)   A 11. cikktől eltérve, azok a vállalkozások, amelyek [e rendelet hatálybalépésének dátuma] előtt is léteztek, és amelyek saját számlájukra kötnek ügyleteket pénzügyi határidős tőzsdei, opciós vagy egyéb származtatott eszköz-piacokon, valamint azonnali piacokon a származtatott pozíciók fedezésének kizárólagos céljával, vagy az említett piacok más tagjainak számlájára kötnek ügyleteket, és amelyeket ugyanezen piacok klíringtagjai garantálnak, és ahol az ilyen vállalkozások által kötött szerződések teljesítésének biztosítására a felelősséget a szóban forgó piacok klíringtagjai vállalják, tőkekövetelményeiket az [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től számított ötéves időtartamra legalább 250 000 EUR-ra korlátozhatják, figyelemmel arra is, hogy a szóban forgó ötéves időtartam alatt legalább 100 000 EUR éves növekedést kell megvalósítani.

Tekintet nélkül arra, hogy valamely, ebben a bekezdésben említett vállalkozás igénybe veszi-e ezt az eltérést, a (4) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók az ilyen vállalkozásokra.

60. cikk

Eltérés az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett vállalkozások esetében

Az e rendelet hatálybalépésének napján az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában szereplő feltételeknek megfelelő olyan befektetési vállalkozásokra, amelyek a 2013/36/EU irányelv 8. cikkének megfelelően még nem kaptak hitelintézeti engedélyt, továbbra is az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni.

61. cikk

Eltérés az 1. cikk (2) bekezdésében említett befektetési vállalkozások tekintetében

Az e rendelet hatálybalépésének napján az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő befektetési vállalkozásokra továbbra is az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. CÍM

ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT

62. cikk ▌

Felülvizsgálati záradék

(1)  [Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított három év]-ig a Bizottság – az EBH-val és az ESMA-val való konzultációt követően – felülvizsgálatot végez és jelentést nyújt be, adott esetben jogalkotási javaslattal együtt legalább a következőkkel kapcsolatban:

a)  a 12. cikknek megfelelően ahhoz szükséges feltételek, hogy a befektetési vállalkozás kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősüljön;

b)  a K-faktorok mérését szolgáló – többek között az AUM-mal kapcsolatos befektetési tanácsadás céljára alkalmazandó –, a harmadik rész II. címében és a 39. cikkben meghatározott módszerek;

c)  a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő együtthatók;

d)  a K-CMG kiszámításához használt módszer, a K-CMG-ből származó tőkekövetelmények szintje a K-NPR-hez képest, valamint a 23. cikk szerinti szorzótényező kalibrálása;

e)  a 43–45. cikkben foglalt rendelkezések, és különösen a likvid eszközöknek a likviditási követelmény teljesítésére való felhasználhatóságára vonatkozó, a 43. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában foglalt kritériumok;

f)  a harmadik rész II. címe 4. fejezetének 1. szakaszában szereplő rendelkezések;

g)  a harmadik rész árutőzsdei kereskedőkre és kibocsátásiegység-kereskedőkre történő alkalmazása;

h)  a „hitelintézet” 575/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározásának az e rendelet 63. cikke 3 bekezdésének a) pontjából adódó módosítása és az esetleges nem szándékolt negatív következmények;

i)  a 600/2014/EU rendelet 47. és 48. cikkében meghatározott rendelkezések és azok összhangja a pénzügyi szolgáltatások egyenértékűségére vonatkozó következetes kerettel;

j)  az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek;

k)  a kereskedési könyv alapvető felülvizsgálata során használt standardok befektetési vállalkozásokra történő alkalmazása;

l)  a 33. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett származtatott ügyletek értékének mérési módszere, valamint egy alternatív mérőszám és/vagy kalibrálás bevezetésének indokoltsága;

m)  a második részben foglalt rendelkezések, különösen a további instrumentumok vagy tőke szavatolótőkévé minősítésére vonatkozó, a 9. cikk (4) bekezdése szerinti engedélyt illetően, valamint engedély olyan vállalkozások részére való adásának lehetősége, amelyek teljesítik a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket;

n)  azon feltételek, amelyek fennállása esetén a befektetési vállalkozásoknak az 1. cikk (2) bekezdésének megfelelően az 575/2013/EU rendelet követelményeit kell alkalmazniuk;

o)  az 1. cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezés;

p)  az 52. cikkben foglalt nyilvánosságra hozatali követelmények más ágazatokra való alkalmazásának relevánciája, ideértve az e rendelet 1. cikkének (2) és (6) bekezdésében említett befektetési vállalkozásokat és a [--CRR--] rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézeteket is.

(2)  [A MiFIR-rendelet 52. cikkének (13) bekezdésében említett jelentés kézhezvételétől számított egy év]-ig a Bizottság jelentést nyújt be – adott esetben jogalkotási javaslattal együtt – az abból eredő erőforrás-igényekről, hogy az ESMA az [IFR] rendelet [64.] cikkének megfelelően megkezdi új hatásköreinek gyakorlását és feladatainak ellátását, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az ESMA regisztrációs díjat szabjon ki az általa nyilvántartásba vett harmadik országbeli vállalkozásokra a MiFIR-rendelet 46. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

III. CÍM

MÓDOSÍTÁSOK

63. cikk

Az 575/2013/EU rendelet módosításai

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A címből az „és befektetési vállalkozásokra” kifejezést el kell hagyni.

2.  A 2. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az [(EU) ---/----[IFR] rendelet] 1. cikkének (2) és (6) bekezdésében megállapított rendelkezések érvényesítése során az (EU) ----/--[IFD] irányelv 3. cikkének 5. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti illetékes hatóságoknak az [(EU) ---/----[IFR] rendelet] 1. cikkének (2) és (6) bekezdésében említett befektetési vállalkozásokat úgy kell kezelniük, mintha a szóban forgó befektetési vállalkozások e rendelet szerinti »intézmények« lennének.”

"

3.  A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„1. »hitelintézet«: olyan vállalkozás, amelynek tevékenysége az alábbiak bármelyikéből áll:

   a) a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogad el, valamint saját számlára hiteleket nyújt;
   b) a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végzi, amennyiben bármelyik alábbi feltétel teljesül, és a vállalkozás nem árutőzsdei kereskedő, kibocsátásiegység-kereskedő, kollektív befektetési vállalkozás vagy biztosító:
   i. a vállalkozás összevont alapon számított eszközeinek összértéke meghaladja a 30 milliárd EUR-t, vagy
   ii. a vállalkozás eszközeinek ▌összértéke 30 milliárd EUR alatt van és a vállalkozás olyan csoport tagja, amelynek esetében a csoporthoz tartozó, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végző és 30 milliárd EUR alatt összértékű eszközökkel rendelkező valamennyi vállalkozás összevont alapon számított eszközeinek összértéke meghaladja a 30 milliárd EUR-t, vagy
   iii. a vállalkozás eszközeinek ▌összértéke 30 milliárd EUR alatt van és a vállalkozás olyan csoport tagja, amelynek esetében a csoporthoz tartozó, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végző valamennyi vállalkozás összevont alapon számított eszközeinek összértéke meghaladja a 30 milliárd EUR-t, amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság a felügyeleti kollégiummal egyetértésben, a szabályok esetleges kijátszásának elkerülése és az Unió pénzügyi stabilitására jelentett esetleges kockázatok csökkentése érdekében ilyen értelmű döntést hoz.

A ii. és iii. alpont alkalmazása céljából, amennyiben a vállalkozás egy harmadik országbeli csoport tagja, a harmadik országbeli csoport Unióban engedélyezett minden egyes fióktelepének összes eszközét be kell számítani a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás eszközeinek összértékébe.”;

"

b)  a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„2. »befektetési vállalkozás«: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott jogalany, amelyet az említett irányelv szerint engedélyeztek, kivéve a hitelintézeteket;”;

"

c)  a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„3. »intézmény«: a 2013/36/EU irányelv 8. cikke szerint engedélyezett hitelintézet vagy a 2013/36/EU irányelv 8a. cikkének (3) bekezdésében említett vállalkozás;”;

"

d)  a 4. pontot el kell hagyni;

e)  a 26. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„26. »pénzügyi vállalkozás«: olyan, intézménytől és tisztán ipari holding társaságtól eltérő vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 2–12. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek közül egy vagy több végzése, ideértve a befektetési vállalkozásokat, a pénzügyi holding társaságokat, a vegyes pénzügyi holding társaságokat, a befektetési holding társaságokat, a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti pénzforgalmi intézményeket és a vagyonkezelő társaságokat; nem tartoznak azonban ide a biztosítói holding társaságok és a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott, vegyes tevékenységű biztosítói holding társaságok;”;

"

f)  a 29a. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„29a. »tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat«: olyan tagállami anyavállalat, amely befektetési vállalkozás;”;

"

g)  a 29b. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„29b. »EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat«: olyan, európai unióbeli anyavállalat, amely befektetési vállalkozás;”;

"

h)  az 51. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„51. »indulótőke«: a szavatolótőkének a 2013/36/EU irányelv 12. cikkében meghatározott összege és típusai;”;

"

i)  a 60. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„60. »készpénzjellegű instrumentum«: olyan betéti okirat, kötvény, beleértve a fedezett kötvényeket is, illetve olyan egyéb nem alárendelt instrumentum, amelyet az intézmény vagy befektetési vállalkozás bocsátott ki, amelyet az intézménynek már teljes mértékben kifizettek, és amelyet az intézménynek annak névértékén, feltétel nélkül vissza kell fizetnie;”;

"

j)  a bekezdés a következő 145. ponttal egészül ki:"

„145. »árutőzsdei kereskedők és kibocsátásiegység-kereskedők«: olyan vállalkozások, amelyek fő üzleti tevékenysége kizárólag a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7., 9. és 10. pontjában említett származtatott áruügyletekhez vagy származtatott ügyletekhez, 4. pontjában említett kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó származtatott ügyletekhez, illetve 11. pontjában meghatározott kibocsátási egységekhez kapcsolódó befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből áll;”

"

4.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az intézményeknek egyedi alapon kell teljesíteniük az e rendelet hatodik részében megállapított kötelezettségeket.

A következő intézményeknek nem kell megfelelniük e rendelet 413. cikke (1) bekezdésének:

   a) olyan intézmények, amelyek a 648/2012/EU rendelet 14. cikke szerinti engedéllyel is rendelkeznek;
   b) olyan intézmények, amelyek a 909/2014/EU rendelet 16. cikkének és 54. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelő engedéllyel is rendelkeznek, amennyiben nem hajtanak végre jelentős mértékű lejárati transzformációt; valamint
   c) a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően kijelölt intézmények, amennyiben:
   i. tevékenységük arra korlátozódik, hogy a 909/2014/EU rendelet 16. cikkének megfelelően engedélyezett központi értéktárak részére olyan banki jellegű szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyeket az említett rendelethez csatolt melléklet C szakaszának a)–e) pontja felsorol; valamint
   ii. nem hajtanak végre jelentős mértékű lejárati transzformációt.”;

"

b)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Azon intézményeknek, amelyekre vonatkozóan az illetékes hatóságok alkalmazták a 7. cikk (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott eltérést, és azon intézményeknek, amelyek a 648/2012/EU rendelet 14. cikkének megfelelő engedéllyel is rendelkeznek, nem kell egyedi alapon teljesíteniük a hetedik részben megállapított kötelezettségeket.”

"

5.  Az I. rész II. címének prudenciális konszolidációról szóló 2. fejezete az alábbi új 10a. cikkel egészül ki:"

„10a. cikk

A prudenciális követelmények összevont alapon való alkalmazása az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozások esetében E fejezet alkalmazása során a befektetési vállalkozásokat tagállambeli ▌pénzügyi holding társaság anyavállalatoknak vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatoknak▌ kell tekinteni, amennyiben azok valamely intézménynek vagy az IFR rendelet 1. cikkének (2) vagy (6) bekezdésében említett, e rendelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásnak az anyavállalatai.”

"

6.  A 11. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az EU-szintű anyaintézmények ▌akkor kötelesek ▌összevont helyzetük alapján megfelelni az e rendelet hatodik részében foglalt rendelkezéseknek, ha a csoportnak részét képezi egy vagy több olyan hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, amely számára engedélyezték a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában felsorolt befektetési szolgáltatások és tevékenységek végzését.

A 8. cikk (1)–(5) bekezdése szerinti mentesítés esetén a likviditási alcsoport részét képező intézmények és adott esetben pénzügyi holding társaságok vagy vegyes pénzügyi holding társaságok összevont alapon vagy a likviditási alcsoportnak megfelelő szubkonszolidált alapon kötelesek megfelelni a hatodik résznek.”

"

7.  A 15. cikket el kell hagyni.

8.  A 16. cikket el kell hagyni.

9.  A 17. cikket el kell hagyni.

10.  A 81. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a leányvállalat a következők egyike:

   i. intézmény;
   ii. olyan vállalkozás, amely az alkalmazandó nemzeti jog értelmében e rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményei alá tartozik;
   iii. olyan, harmadik országbeli közbenső pénzügyi holding társaság, amelyre ugyanolyan szigorú prudenciális követelmények vonatkoznak, mint az adott harmadik országbeli hitelintézetekre, amennyiben a Bizottság a 107. cikk (4) bekezdésének megfelelően az említett prudenciális követelményeket legalább egyenértékűnek nyilvánította az e rendeletben meghatározott követelményekkel;
   iv. befektetési vállalkozás;”

"

11.  A 82. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a leányvállalat a következők egyike:

   i. intézmény;
   ii. olyan vállalkozás, amely az alkalmazandó nemzeti jog értelmében e rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményei alá tartozik;
   iii. olyan, harmadik országbeli közbenső pénzügyi holding társaság, amelyre ugyanolyan szigorú prudenciális követelmények vonatkoznak, mint az adott harmadik országbeli hitelintézetekre, amennyiben a Bizottság a 107. cikk (4) bekezdésének megfelelően az említett prudenciális követelményeket legalább egyenértékűnek nyilvánította az e rendeletben meghatározott követelményekkel;
   iv. befektetési vállalkozás;”

"

12.  A 84. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézményeknek úgy kell meghatározniuk egy leányvállalatnak a konszolidált elsődleges alapvető tőkébe beszámított kisebbségi részesedésének összegét, hogy az adott vállalkozás kisebbségi részesedéséből kivonják az a) pont szerinti összeg és a b) pont szerinti százalékos arány szorzatának összegét:

   a) a leányvállalat elsődleges alapvető tőkéje, mínusz a következők közül az alacsonyabb:
   i. a leányvállalat elsődleges alapvető tőkéjének azon összege, amely
   1) a 92. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelménynek, a 458. és 459. cikkben említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és az 500. cikkben említett követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges, amennyiben ezeket a követelményeket elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni;
   2) amennyiben a leányvállalat befektetési vállalkozás, [a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet [IFR]] 11. cikkében szereplő követelménynek, a vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU)____/__ irányelv [IFD] 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges, amennyiben ezeket a követelményeket elsődleges alapvető tőkével kell teljesítenie;
   ii. az adott leányvállalathoz tartozó konszolidált elsődleges alapvető tőke azon összege, amely konszolidált alapon szükséges a 92. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelménynek, a 458. és 459. cikkben említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és az 500. cikkben említett követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak a teljesítéséhez, amennyiben ezeket a követelményeket elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni.”;

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Ha egy illetékes hatóság a 7. cikkel, illetve adott esetben a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló […] rendelet [IFR] 6. cikkével összhangban eltekint a prudenciális követelmények egyedi alapú alkalmazásától, a mentesítés által érintett leányvállalatokban meglévő kisebbségi részesedés nem számítható be szubkonszolidált, illetve konszolidált szinten a szavatolótőkébe.”

"

13.  A 85. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézményeknek úgy kell meghatározniuk leányvállalatuknak a konszolidált szavatolótőke részét képező, az alapvető tőkébe beszámítható tőkéjének összegét, hogy az adott vállalkozás alapvető tőkébe beszámítható tőkéjéből kivonják az a) pont szerinti összeg és a b) pont szerinti százalékos arány szorzatát:

   a) a leányvállalat alapvető tőkéje, mínusz a következők közül az alacsonyabb:
   i. a leányvállalat alapvető tőkéjének azon összege, amely
   1) a 92. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek, a 458. és 459. cikkben említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és az 500. cikkben említett követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges, amennyiben ezeket a követelményeket alapvető tőkével kell teljesíteni;
   2) amennyiben a leányvállalat befektetési vállalkozás, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló [...] rendelet [IFR] 11. cikkében szereplő követelménynek, a vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló [...] irányelv [IFD] 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges, amennyiben ezeket a követelményeket alapvető tőkével kell teljesítenie;
   ii. az adott leányvállalathoz tartozó konszolidált alapvető tőke azon összege, amely konszolidált alapon szükséges a 92. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek, a 458. és 459. cikkben említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és az 500. cikkben említett követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak a teljesítéséhez, amennyiben ezeket a követelményeket alapvető tőkével kell teljesíteni.”;

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Ha egy illetékes hatóság a 7. cikkel, illetve adott esetben a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló […] rendelet [IFR] 6. cikkével összhangban eltekint a prudenciális követelmények egyedi alapú alkalmazásától, a mentesítés által érintett leányvállalatokban meglévő alapvető tőkeinstrumentumok nem számíthatók be szubkonszolidált, illetve konszolidált szinten a szavatolótőkébe.”

"

14.  A 87. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézményeknek úgy kell meghatározniuk a leányvállalatnak a konszolidált szavatolótőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható tőkeelemeinek az összegét, hogy az adott vállalkozásnak a szavatolótőkébe beszámítható tőkéjéből kivonják az a) pont szerinti összeg és a b) pont szerinti százalékos arány szorzatát:

   a) a leányvállalat szavatolótőkéje, mínusz a következők közül az alacsonyabb:
   i. a leányvállalat szavatolótőkéjének azon összege, amely
   1) a 92. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelménynek, a 458. és 459. cikkben említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és az 500. cikkben említett követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak teljesítéséhez összesen szükséges;
   2) amennyiben a leányvállalat befektetési vállalkozás, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló [...] rendelet [IFR] 11. cikkében szereplő követelménynek, a vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló [...] irányelv [IFD] 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak a teljesítéséhez összesen szükséges;
   ii. az adott leányvállalathoz tartozó szavatolótőke azon összege, amely konszolidált alapon szükséges a 92. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelménynek, a 458. és 459. cikkben említett követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett specifikus szavatolótőke-követelményeknek, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelménynek és az 500. cikkben említett követelményeknek, valamint a harmadik országok további helyi felügyeleti szabályozásainak a teljesítéséhez;”;

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Ha egy illetékes hatóság a 7. cikkel, illetve adott esetben a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló […] rendelet [IFR] 6. cikkével összhangban eltekint a prudenciális követelmények egyedi alapú alkalmazásától, a mentesítés által érintett leányvállalatokban meglévő szavatolótőke nem számítható be szubkonszolidált, illetve konszolidált szinten a szavatolótőkébe.”

"

15.  A 93. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdést el kell hagyni;

b)  a (4), (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Ha a (2) bekezdésben említett kategóriába tartozó intézmény ellenőrzését átveszi egy, az intézmény felett korábban ellenőrzést gyakorló személytől különböző természetes vagy jogi személy, az adott intézmény szavatolótőkéje összegének el kell érnie az indulótőke előírt összegét.

(5)  Ha a (2) bekezdésben említett kategóriába tartozó két vagy több intézmény egyesül, az egyesülés révén létrejövő intézmény szavatolótőkéjének összege mindaddig nem csökkenhet az egyesült intézményeknek az egyesülés időpontjában meglévő teljes szavatolótőkéjének összege alá, amíg az az indulótőke előírt összegét el nem érte.

(6)  Amennyiben az illetékes hatóságok egy intézmény fizetőképességének biztosításához szükségesnek tartják az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítését, a (2)–(4) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem alkalmazandók.”

"

16.  A 119. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Az illetékes hatóságok által engedélyezett és felügyelt, valamint szigorúság tekintetében az intézményekre alkalmazandókhoz hasonló prudenciális követelmények alá tartozó pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségeket intézményekkel szembeni kitettségekként kell kezelni.

E bekezdés alkalmazásában az (EU) ---/---- [IFR] rendeletben meghatározott prudenciális követelményeket a szigorúság tekintetében az intézményekre alkalmazandó követelményekhez hasonlónak kell tekinteni.”

"

17.  A 162. cikk (3) bekezdése második albekezdésének a) pontja a következőképpen módosul:"

„a) devizakötelezettségek kiegyenlítéséből eredő, intézményekkel vagy befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek;”

"

18.  A harmadik rész I. címe 1. fejezetének 2. szakaszát el kell hagyni [az (EU) ____/____IFR rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 5 év elteltével].

19.  A 197. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) intézmények és befektetési vállalkozások által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok, amelyek egy külső hitelminősítő intézet által adott olyan hitelminősítéssel rendelkeznek, amelyet az EBH legalább a 3. hitelminőségi besorolásnak megfelelőként határozott meg az intézményekkel szembeni kitettségek kockázati súlyozásának a 2. fejezetben meghatározott szabályai szerint;”;

"

b)  a (4) bekezdés „Az intézmény biztosítékként más intézmény” szövegrészt követően a következő szöveggel egészül ki:"

„vagy befektetési vállalkozás”

"

20.  A 200. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) harmadik fél intézmény vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott olyan értékpapírok, amelyeket felszólításra az illető intézmény vagy befektetési vállalkozás visszavásárol.”

"

21.  A 202. cikkben a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„Az intézmény előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet elismert nyújtójaként kezelheti az olyan intézményeket, befektetési vállalkozásokat, biztosítókat és viszontbiztosítókat, valamint exporthitel-ügynökségeket, amelyek jogosultak a 153. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásra, feltéve hogy megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:”

"

22.  A 224. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Az intézmények vagy befektetési vállalkozások által kibocsátott, a 197. cikk (4) bekezdésében foglalt elismerhetőségi kritériumokat teljesítő, nem minősített hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz tartozó volatilitási korrekciós tényező megegyezik a 2. vagy 3. hitelminőségi besorolásnak megfelelő külső hitelminősítéssel rendelkező intézmények vagy vállalatok által kibocsátott értékpapírokéval.”

"

23.  A 227. cikk (3) bekezdése a következő új bb) ponttal egészül ki a b) és a c) pont között:"

„bb) befektetési vállalkozások;”

"

24.  A 243. cikkben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Vevőkövetelések esetében az első albekezdés b) pontja nem alkalmazandó akkor, ha e vevőkövetelések hitelkockázatának egészére elismerhető hitelkockázati fedezet áll rendelkezésre a 4. fejezet rendelkezéseinek megfelelően, feltéve, hogy a fedezetet intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja.”

"

25.  A 382. cikk (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 648/2012/EU rendelet 3. cikke szerinti, csoporton belüli ügyletek, kivéve ha a tagállamok olyan nemzeti szintű jogszabályokat fogadnak el, amelyek bankcsoporton belüli strukturális szétválasztást írnak elő, amely esetben az illetékes hatóságok megkövetelhetik az említett, strukturálisan elkülönített szervezetek közötti, csoporton belüli ügyletek szavatolótőke-követelmény alá vonását;”

"

26.  A 388. cikket el kell hagyni.

27.  A 395. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézménynek egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a hitelkockázat-mérséklés hatásának a 399–403. cikkel összhangban történő figyelembevételélével számított kitettségeinek összege nem haladhatja meg az intézmény alapvető tőkéjének 25 %-át. Amennyiben az ügyfél intézmény vagy befektetési vállalkozás, illetve amennyiben az ügyfélcsoport egy vagy több intézményt vagy befektetési vállalkozást is magában foglal, ez az érték nem haladhatja meg az intézmény alapvető tőkéjének 25 %-a és 150 millió EUR közül a nagyobb értéket, feltéve, hogy az ügyfélcsoportba tartozó nem intézményi ügyfelekkel szembeni kitettségértékek összege – a hitelkockázat-mérséklés hatásának a 399–403. cikkel összhangban történő figyelembevételével – nem haladja meg az intézmény alapvető tőkéjének 25 %-át.”

"

28.  A 402. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a partner intézmény vagy befektetési vállalkozás;”;

"

b)  az e) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„e) az intézmény a 394. cikkel összhangban jelenti az illetékes hatóságoknak az egyes intézményekkel vagy befektetési vállalkozásokkal szembeni, e bekezdés szerint kezelt kitettségeinek teljes összegét.”

"

29.  A 412. cikk (4a) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4a) A 460. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust alkalmazni kell az intézményekre.”

"

30.  A 422. cikk (8) bekezdése a) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„i. az intézmény anyaintézménye vagy leányvállalata, illetve anya-befektetésivállalkozása vagy leány-befektetésivállalkozása, illetve ugyanazon anyaintézmény vagy befektetési vállalkozás másik leányvállalata;”

"

31.  A 425. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézmények jelentést készítenek likviditásbeáramlásaikról. A likviditásbeáramlások figyelembevétele a likviditáskiáramlások 75 %-ára korlátozott. Az intézmények mentesíthetik ezen korlát alól a más intézményeknél elhelyezett és a 113. cikk (6) vagy (7) bekezdésében meghatározott kezelés alá tartozó betétekből származó likviditásbeáramlásokat. Az intézmények mentesíthetik ezen korlát alól a hitelfelvevőktől és kötvénybefektetőktől esedékes, a 129. cikk (4), (5) vagy (6) bekezdésében előírt kezelés alá tartozó, illetve a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében említett kötvényekkel finanszírozott jelzáloghitelhez kapcsolódó összegekből származó likviditásbeáramlásokat. Az intézmények mentesíthetik az intézmény által közvetített kedvezményes kölcsönökből származó beáramlásokat. Az egyedi alapú felügyeletért felelős illetékes hatóság előzetes jóváhagyásának függvényében az intézmény teljesen vagy részlegesen mentesítheti azokat a beáramlásokat, amelyek esetében a pénzáramlás forrásának számító fél az intézmény anyaintézménye vagy leányvállalata, illetve anya-befektetésivállalkozása vagy leány-befektetésivállalkozása, vagy ugyanazon anyaintézmény vagy befektetési vállalkozás másik leányvállalata, illetve olyan fél, amelyet a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolat fűz az intézményhez.”

"

32.  A 428a. cikk (1) bekezdésének d) pontját el kell hagyni.

33.  A 456. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontját el kell hagyni.

34.  A 493. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló […] rendelet [IFR] alkalmazásának kezdőnapjáig a nagykockázat-vállalásra vonatkozó, a 387–403. cikkben megállapított rendelkezések nem alkalmazandók az olyan befektetési vállalkozásokra, amelyek fő üzleti tevékenysége kizárólag a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7., 9., 10. és 11. pontjában meghatározott pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből áll, és amelyekre 2006. december 31-én a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* nem volt alkalmazandó.”;

"

b)  a (2) bekezdést el kell hagyni.

35.  A 498. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló […] rendelet [IFR] alkalmazásának kezdőnapjáig a szavatolótőke-követelményekre vonatkozó, e rendeletben megállapított rendelkezések nem alkalmazandók az olyan befektetési vállalkozásokra, amelyek fő üzleti tevékenysége kizárólag a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7., 9., 10. és 11. pontjában meghatározott pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből áll, és amelyekre 2006. december 31-én a 2004/39/EK irányelv* nem volt alkalmazandó.”

"

36.  Az 508. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

37.  Az I. melléklet 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„d) Olyan váltóforgatmány, amely nem viseli más intézmény vagy befektetési vállalkozás nevét;”

"

38.  A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)  a 3. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) nem valamely intézmény vagy befektetési vállalkozás, illetve ahhoz kapcsolódó vállalkozás kötelezettségét testesítik meg;”;

"

b)  az 5. pont b) alpontja a következőképpen módosul:"

„b) nem valamely intézmény vagy befektetési vállalkozás, illetve ahhoz kapcsolódó vállalkozás kötelezettségét testesítik meg;”;

"

c)  a 6. pont a) alpontja a következőképpen módosul:"

„a) nem testesítenek meg különleges célú gazdasági egységgel, valamely intézménnyel vagy befektetési vállalkozással, illetve ezek kapcsolt vállalkozásaival szembeni követelést;”;

"

d)  a 7. pont a következőképpen módosul:"

„7. A 3–6. pontban említettektől eltérő olyan átruházható értékpapírok, amelyek a harmadik rész II. címe 2. fejezetének értelmében 50 %-os vagy annál jobb kockázati súlyra jogosultak, vagy belső minősítésük alapján ezzel egyenértékű a hitelminőségük, és nem testesítenek meg különleges célú gazdasági egységgel, valamely intézménnyel vagy befektetési vállalkozással, illetve ezek kapcsolt vállalkozásaival szembeni követelést.”;

"

e)  a 11. pont a következőképpen módosul:"

„11. Tőzsdén forgalmazott, központilag elszámolt olyan törzsrészvények, amelyek valamely jelentős tőzsdeindex elemét képezik és a tagállam hazai pénznemében denomináltak, és amelyeket nem valamely intézmény vagy befektetési vállalkozás, illetve ezek valamely leányvállalata bocsátott ki.”

"

64. cikk

A 600/2014/EU rendelet módosításai

A 600/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) E rendelet VII. címének 1. fejezete azokra a harmadik országbeli vállalkozásokra is alkalmazandó, amelyek befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, illetve tevékenységet folytatnak az Unión belül.”

"

2.  A III. cím címe helyébe a következő szöveg lép:"

„ÁTLÁTHATÓSÁG A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK ÉS A TŐZSDÉN KÍVÜL KERESKEDŐ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS ÁRLÉPÉSKÖZ-RENDSZER A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK SZÁMÁRA”

"

3.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„17a. cikk

Árlépésközök

A rendszeres internalizálók jegyzéseinek, az e jegyzésekkel kapcsolatos árjavításoknak és a teljesítési áraknak meg kell felelniük a 2014/65/EU irányelv 49. cikkének megfelelően meghatározott árlépésközöknek.

Az árlépésközök alkalmazása nem akadályozhatja a rendszeres internalizálókat abban, hogy a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásokat a vételi és eladási árak közötti középértéken párosítsák.”

"

4.  A 46. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„d) a vállalkozás kialakította a (6a) bekezdésben meghatározott információk bejelentéséhez szükséges mechanizmusokat és eljárásokat.”;

"

b)  a (4) bekezdésben az utolsó albekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:"

„A tagállamok engedélyezhetik a harmadik országbeli vállalkozásoknak, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak és/vagy tevékenységeket végezzenek kiegészítő szolgáltatásokkal együtt jogosult szerződő feleknek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfeleknek, a nemzeti rendszereknek megfelelően, amennyiben nincsen a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelő bizottsági határozat vagy ha ez a határozat már érvényét vesztette, illetve ha az érintett szolgáltatások vagy tevékenységek nem tartoznak e határozat hatálya alá.”;

"

c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Az e cikknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli vállalkozásoknak – a befektetési szolgáltatás megkezdése előtt – tájékoztatniuk kell az Unióban letelepedett ügyfeleiket arról, hogy szolgáltatásaikat csak jogosult szerződő feleknek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfeleknek nyújthatják, és hogy az Unióban nem tartoznak felügyelet hatálya alá. Fel kell tüntetniük továbbá a harmadik országban a felügyeletért felelős illetékes hatóság nevét és címét.

Az első albekezdésben szereplő tájékoztatást írásban és egyértelműen kell megadniuk.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy, az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó jogosult szerződő fél vagy a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére kéri, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatást nyújtson vagy befektetési tevékenységet végezzen számára, ez a cikk ne legyen alkalmazandó a harmadik országbeli vállalkozás e személynek nyújtott szolgáltatására vagy neki végzett tevékenységére, ideértve a kifejezetten a szolgáltatásnyújtáshoz vagy tevékenységhez fűződő kapcsolattartást is. A csoporton belüli kapcsolatok sérelme nélkül, amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás – akár a javára eljáró vagy vele szoros kapcsolatban álló szervezeten vagy ilyen szervezetet képviselő bármely egyéb személyen keresztül – ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak. Az ilyen ügyfelek általi kezdeményezés nem jogosítja fel a harmadik országbeli vállalkozást arra, hogy befektetési termékek vagy befektetési szolgáltatások új kategóriáit hozza forgalomba a szóban forgó személy számára.”;

"

d)  a cikk a következő (6a), (6b) és (6c) bekezdéssel egészül ki:"

„(6a). Az e cikknek megfelelően szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző harmadik országbeli vállalkozásoknak éves alapon tájékoztatniuk kell az ESMA-t a következőkről:

   a) az általuk az Unióban nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek köre és nagyságrendje, beleértve e szolgáltatások és tevékenységek tagállamok közötti földrajzi eloszlását is;
   b) a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (3) pontjában említett tevékenységet végző vállalkozások esetében az uniós szerződő felekkel szembeni kitettségeik havi minimális, átlagos és maximális értéke;
   c) a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (6) pontjában említett tevékenységet végző vállalkozások esetében azon, uniós szerződő felektől származó pénzügyi eszközök összértéke, amelyeket az eszköz vételére irányuló kötelezettségvállalással jegyeztek vagy helyeztek el az elmúlt 12 hónapban;
   d) az a) pontban említett szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó eszközök forgalma és összértéke;
   e) alkalmaznak-e befektetővédelmi mechanizmusokat, és ezek részletes leírása;
   f) az a) pontban említett szolgáltatások és tevékenységek végzése során a vállalkozás által alkalmazott kockázatkezelési politika és szabályok;
   g) a vállalatirányítási rendszer, beleértve a vállalkozás Unióban folytatott tevékenységeihez kapcsolódóan kiemelten fontos feladatkört betöltő személyeket;
   h) bármely olyan egyéb információ, amely az ESMA vagy az illetékes hatóságok számára a feladataik e rendelettel összhangban való ellátásához szükséges.

Az e cikkel összhangban szolgáltatást nyújtó, illetve befektetési tevékenységet végző, harmadik országbeli vállalkozások esetében az ESMA az e bekezdésnek megfelelően általa megkapott információkat továbbítja a tagállamok illetékes hatóságainak.

Amennyiben arra az ESMA vagy az illetékes hatóságok feladatainak e rendelettel összhangban való ellátásához szükség van, az ESMA – akár azon tagállam illetékes hatóságának kérésére, amelyben az adott harmadik országbeli vállalkozás e cikkel összhangban szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez – további információkat kérhet az e cikkel összhangban szolgáltatást nyújtó vagy tevékenységet végző harmadik országbeli vállalkozásoktól a működésükre vonatkozóan.

(6b) Az e cikkel összhangban szolgáltatást nyújtó vagy tevékenységet végző harmadik országbeli vállalkozásoknak öt éven át meg kell őrizniük az ESMA számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban az Unióban végrehajtott valamennyi megbízásukra és ügyletükre vonatkozó adatokat, függetlenül attól, hogy saját számlára vagy ügyfél javára kereskedtek-e.

Azon tagállam illetékes hatóságának kérésére, amelyben egy harmadik országbeli vállalkozás e cikkel összhangban szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, az ESMA bekéri a számára az első albekezdéssel összhangban megőrzött releváns adatokat, és azokat a megkereső illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja.

(6c) Amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás nem működik együtt egy vizsgálat vagy egy, a 47. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtott helyszíni szemle során, illetve nem tesz megfelelő időben és módon eleget az ESMA által a (6a) vagy (6b) bekezdéssel összhangban hozzá intézett kérésnek, az ESMA a 49. cikknek megfelelően visszavonhatja a vállalkozás bejegyzését, illetve ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja annak tevékenységeit.”;

"

e)  a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(7) Az ESMA az EBH-val konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározására, hogy a kérelmező harmadik országbeli vállalkozásnak milyen információkat kell biztosítania a (4) bekezdés szerinti, bejegyzés iránti kérelmében, és milyen információkat kell közölnie a (6a) bekezdésnek megfelelően.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”;

"

f)  a cikk a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"

„(8) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározására, hogy milyen formátumban kell benyújtani a (4) bekezdés szerinti, bejegyzés iránti kérelmet és a (6a) bekezdés szerinti információkat.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül] benyújtja e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően történő elfogadására.”

"

5.  A 47. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A Bizottság az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően határozatot fogadhat el egy harmadik országgal kapcsolatban, amelyben kijelenti, hogy az ország jogi és felügyeleti rendszerei biztosítják a következők mindegyikét:

   a) hogy az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozásoknak olyan, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti és üzletviteli előírásoknak kell megfelelniük, amelyek hatása egyenértékű az e rendeletben, a 2013/36/EU irányelvben, az 575/2013/EU rendeletben, az (EU) ----/-- [IFD] irányelvben, az (EU)----/--- [IFR] rendeletben és a 2014/65/EU irányelvben, valamint az e rendeletek és irányelvek alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményekével;
   b) hogy az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozások olyan hatékony felügyeleti és végrehajtási rendszer hatálya alá tartoznak, amely biztosítja az alkalmazandó, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti és üzletviteli előírásoknak való megfelelést;
   c) hogy az adott harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerési rendszert biztosít a harmadik országok jogi rendszerének megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozások számára.

Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozásoknak az Unióban az első albekezdésben említett határozat elfogadását követően nyújtott szolgáltatásainak vagy végzett tevékenységeinek köre és nagyságrendje feltehetően rendszerszinten jelentős lesz az Unió szempontjából, az első albekezdésben említett, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti és üzletviteli előírások csak részletes és granuláris értékelést követően tekinthetők az első albekezdésben említett aktusokban meghatározott követelmények hatásával egyenértékű hatásúnak. E célból a Bizottság az érintett harmadik ország és az Unió közötti felügyeleti konvergenciát is értékeli és figyelembe veszi.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon körülmények meghatározása céljából, amelyek fennállása esetén a harmadik országbeli vállalkozásoknak az Unióban az első albekezdésben említett egyenértékűségi határozat elfogadását követően nyújtott szolgáltatásainak vagy végzett tevékenységeinek köre és nagyságrendje feltehetően rendszerszinten jelentős lesz az Unió szempontjából.

Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott szolgáltatások vagy végzett tevékenységek köre és nagyságrendje feltehetően rendszerszinten jelentős lesz az Unió szempontjából, a Bizottság olyan konkrét működési feltételeket rendelhet az egyenértékűségi határozathoz, amelyek biztosítják, hogy az ESMA és a tagállami illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak az ahhoz szükséges eszközök, hogy meg lehessen előzni a szabályozási arbitrázst és nyomon lehessen követni a 46. cikk (2) bekezdésével összhangban bejegyzett, harmadik országbeli befektetési vállalkozások által az Unióban nyújtott szolgáltatásokat vagy végzett tevékenységeket, nevezetesen a következők révén:

   annak biztosítása, hogy ezek a vállalkozások a 20. és 21. cikkben említett követelmények hatásával egyenértékű hatású követelményeket teljesítsenek;
   annak biztosítása, hogy ezek a vállalkozások a 26. cikk szerinti ügyletjelentési követelmények hatásával egyenértékű hatású követelményeket teljesítsenek, amennyiben nem lehetséges a szóban forgó információk közvetlen és folyamatos, a harmadik ország illetékes hatóságával kötött egyetértési megállapodás alapján történő beszerzése;
   annak biztosítása, hogy ezek a vállalkozások adott esetben a 23. és 28. cikkben említett kereskedési követelmények hatásával egyenértékű hatású követelményeket teljesítsenek.

Az első albekezdésben említett határozat elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi, hogy a harmadik ország a vonatkozó uniós szakpolitika szerint adózási szempontból nem együttműködő országnak vagy területnek, illetve az (EU) 2015/848 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül-e.”;

"

b)  az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„Egy harmadik ország prudenciális, szervezeti és üzletviteli keretrendszere akkor tekinthető egyenértékű hatásúnak, ha teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

   a) a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos és tényleges felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;
   b) a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban elégséges tőkekövetelmények hatálya alá tartoznak. Ezen belül különösen: a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző vállalkozásokra hasonló tőkekövetelmények vonatkoznak, mint amelyek akkor lennének rájuk alkalmazandók, ha letelepedési helyük az Unióban lenne.
   ba) a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban a tulajdonosok és a vezető testület tagjai tekintetében megfelelő követelmények hatálya alá tartoznak;
   c) a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások megfelelő üzletviteli és szervezeti követelmények hatálya alá tartoznak;
   d) a bennfentes kereskedés és a piac manipulációja formájában jelentkező piaci visszaélések megakadályozása révén biztosított a piac átláthatósága és integritása.

Amikor a Bizottság a második albekezdés alkalmazása során értékeli, hogy egy harmadik ország szabályai a 23. és a 28. cikk szerinti kereskedési kötelezettséget illetően egyenértékűnek minősülnek-e, azt is értékeli, hogy az adott harmadik ország jogi kerete rendelkezik-e olyan, a kereskedési kötelezettség teljesítése szempontjából megfelelőnek minősülő kereskedési helyszínek kijelölésére vonatkozó kritériumokról, amelyek hatása hasonló az e rendeletben vagy a 2014/65/EU irányelvben meghatározott követelmények hatásához.”;

"

c)  a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) az ESMA és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, ideértve az ESMA által kért hozzáférést a harmadik országokban engedélyezett nem uniós vállalkozásokra vonatkozó valamennyi információhoz, valamint ezen információknak az ESMA általi, a tagállamok illetékes hatóságaival való megosztását”;

"

d)   a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

c) az azon felügyeleti tevékenységek – többek között vizsgálatok és helyszíni szemlék – összehangolásával kapcsolatos eljárásokat, amelyeket – az adott harmadik ország megfelelő értesítését követően – az ESMA végezhet azon tagállamok illetékes hatóságaival együttműködésben, amelynek területén a harmadik országbeli vállalkozás a 46. cikkel összhangban szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, amennyiben arra az ESMA vagy az illetékes hatóságok feladatainak e rendelettel összhangban való ellátásához szükség van;”;

"

e)  a (2) bekezdés a következő új d) ponttal egészül ki:"

„d) a 46. cikk (6a) és (6b) bekezdése szerinti, az ESMA által egy, a 46. cikk (2) bekezdése szerint bejegyzett harmadik országbeli vállalkozáshoz esetlegesen intézett, információ iránti megkeresésekre vonatkozó eljárásokat.”;

"

f)  a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) Annak ellenőrzése érdekében, hogy az egyenértékűségi határozatok alapját képező feltételeket továbbra is betartják-e, az ESMA nyomon követi a szabályozás és a felügyelet terén bekövetkező változásokat, a végrehajtási gyakorlatokat és az egyéb releváns piaci fejleményeket azokban a harmadik országokban, amelyek tekintetében a Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban egyenértékűségi határozatot fogadott el. Következtetéseiről az ESMA évente bizalmas jelentésben számol be a Bizottságnak. Az ESMA a jelentésről konzultálhat az EBH-val, amennyiben ezt célszerűnek ítéli.

A jelentésben arról is be kell számolni, hogy a 46. cikk (6a) bekezdése alapján gyűjtött adatok fényében milyen tendenciák állapíthatók meg, különösen a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában felsorolt szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző vállalkozásokra vonatkozóan.”;

"

g)  a cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:"

„(5a) A Bizottság a [47. cikk (5) bekezdésében] említett jelentés alapján legalább évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben fel kell sorolni a Bizottság által a tárgyévben hozott vagy visszavont egyenértékűségi határozatokat, valamint az ESMA által a 49. cikkel összhangban esetlegesen meghozott intézkedéseket, továbbá ismertetni kell az e határozatokat és intézkedéseket alátámasztó indokokat.

Ezzel összefüggésben a jelentésnek információt kell tartalmaznia a szabályozás és a felügyelet terén bekövetkező változások nyomon követéséről, a végrehajtási gyakorlatokról és az egyéb releváns piaci fejleményekről azon harmadik országokat illetően, amelyek tekintetében a Bizottság egyenértékűségi határozatot fogadott el. A jelentésben továbbá áttekintést kell adni arról, hogy általánosságban milyen fejlemények mutatkoztak a harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott, határokon átnyúló befektetési szolgáltatások terén, különös tekintettel a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett szolgáltatásokra és tevékenységekre. Ezenkívül a jelentésben idővel tájékoztatást kell nyújtani a harmadik országokra vonatkozóan a Bizottságnál folyamatban lévő egyenértékűségi értékelésekről.”

"

6.  A 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„49. cikk

Az ESMA által meghozandó intézkedések

Az ESMA ideiglenesen megtilthatja a harmadik országbeli vállalkozások számára, hogy a 46. cikk (1) bekezdése szerint, kiegészítő szolgáltatással együttesen vagy anélkül befektetési szolgáltatást nyújtsanak vagy befektetési tevékenységet végezzenek, illetve korlátozhatja őket ebben, amennyiben az adott harmadik országbeli vállalkozás nem tartott be megfelelő időben és módon valamely, az ESMA vagy az EBH által a 40. vagy a 41. cikkel összhangban, illetve egy illetékes hatóság által a 42. cikkel összhangban elrendelt tilalmat vagy korlátozást, illetve nem teljesített egy, az ESMA által a 46. cikk (6a) vagy (6b) bekezdésével összhangban hozzá intézett kérést, illetve ha nem működött együtt egy vizsgálat vagy egy, a 47. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtott helyszíni szemle során.

Az (1) bekezdés sérelme nélkül az ESMA visszavonja a harmadik országbeli vállalkozás 48. cikk szerinti nyilvántartásba való bejegyzését, ha az ügyre felhívta a harmadik ország illetékes hatóságának a figyelmét, és a harmadik ország ezen illetékes hatósága nem tette meg a megfelelő, a befektetők és az Unión belüli piacok rendes működésének védelmében szükséges intézkedéseket, vagy nem tudta bizonyítani, hogy a harmadik országbeli vállalkozás megfelel a harmadik országban rá alkalmazandó előírásoknak, illetve a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételeknek, és ha az alábbi esetek közül bármelyik fennáll:

az ESMA alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok – például a 46. cikk (6a) bekezdésével összhangban nyújtott éves tájékoztatás – alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során a befektetők érdekei vagy a piacok szabályos működése szempontjából sérelmes módon jár el;

az ESMA alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok – például a 46. cikk (6a) bekezdésével összhangban nyújtott éves tájékoztatás – alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során súlyosan megsértette a harmadik országban rá alkalmazandó azon rendelkezéseket, amelyek alapján a Bizottság meghozta a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot.

(2a) Az ESMA a megfelelő időben tájékoztatja a harmadik ország illetékes hatóságát arról, hogy az (1) vagy (2) bekezdés szerinti intézkedést kíván hozni.

Az e cikk szerinti megfelelő intézkedésre vonatkozó döntésének meghozatalakor az ESMA figyelembe veszi a befektetőket vagy az Unión belüli piacok rendes működését fenyegető kockázatok jellegét és súlyosságát, szem előtt tartva az alábbi kritériumokat:

   a) a kockázat fennállásának időtartama és felmerülésének gyakorisága;
   b) a kockázat fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a harmadik országbeli vállalkozás eljárásaiban;
   c) a kockázat okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a kockázatnak;
   d) a kockázat szándékolt módon, illetve gondatlanságból merült-e fel.

Az ESMA haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az érintett harmadik országbeli vállalkozást minden olyan intézkedésről, amelyet az (1) vagy (2) bekezdésnek megfelelően hozott, és határozatát közzéteszi a weboldalán.

A Bizottság értékeli, hogy a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételek továbbra is fennállnak-e az érintett harmadik ország viszonylatában.”

"

7.  Az 52. cikk a következő új bekezdéssel egészül ki:"

„(13) Az ESMA 2020. december 31-ig értékeli az [IFR] rendelet [64.] cikke értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.”

"

8.  Az 54. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"

„(1) A harmadik országbeli vállalkozások az adott harmadik országra vonatkozó, a 47. cikk szerinti bizottsági határozat elfogadásától számított három évig továbbra is végezhetnek szolgáltatásokat és tevékenységeket a tagállamokban, a nemzeti rendszereknek megfelelően. A határozat hatályán kívül eső szolgáltatások és tevékenységek továbbra is végezhetők a nemzeti rendszereknek megfelelően.”

"

65. cikk

Az (EU) 806/2014 rendelet [SRMR] módosítása

A 12a. cikk a következő új, (3) bekezdéssel egészül ki:"

„(3) Az (EU) [----/----IFR] rendelet 67. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az e rendeletben szereplő, az e rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti befektetési vállalkozásokra vonatkozó szavatolótőke-követelménnyel kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkére való hivatkozások az alábbiak szerint értelmezendők:

   az e rendeletben szereplő, a teljes tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjára való hivatkozásokat az (EU) [----/----IFR] rendelet 11. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni;
   az e rendeletben szereplő, a teljes kockázati kitettségértékkel kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozásokat az (EU) [----/----IFR] rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott alkalmazandó követelmény és 12,5 szorzatára való hivatkozásként kell értelmezni.

Az (EU) [----/----IFR] rendelet 67. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az e rendeletben szereplő, az e rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti befektetési vállalkozásokra vonatkozó kiegészítő szavatolótőke-követelménnyel kapcsolatos, a 2013/36/EU rendelet 104a. cikkére való hivatkozásokat az ---/---/EU [IFD] irányelv 40. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.”

"

66. cikk

Az 1093/2010/EU rendelet módosításai

Az 1093/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 4. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:"

„v. az (EU) ----/---- [IFR] rendelet és az (EU) ----/-- [IFD] irányelv tekintetében az (EU) ----/-- [IFD] irányelv 3. cikkének 5. pontjában meghatározott illetékes hatóságok.”

"

TIZEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.

(2)  Ez a rendelet [a hatálybalépéstől számított 18 hónap]-tól alkalmazandó.

(3)  A (2) bekezdés ellenére a 64. cikk (1) bekezdésének 2. pontja az [e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének napja]-tól/től számított három hónap elteltével alkalmazandó.

(4)  A befektetési vállalkozások prudenciális követelményei vonatkozásában az 575/2013/EU rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(2)HL C 378., 2018.10.19., 5. o.
(3)2018. április 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(4) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).
(8)A Bizottság (EU) 2015/488 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. szeptember 4.) a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a vállalkozások fix általános költségeken alapuló szavatolótőke-követelményei tekintetében történő módosításáról (HL L 78., 2015.3.24., 1. o.).
(9)Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról.
(10)A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(13)A Bizottság 2004/10/EK határozata (2003. november 5.) az európai bankbizottság létrehozásáról (HL L 3., 2004.1.7., 36. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Utolsó frissítés: 2019. április 26.Jogi nyilatkozat