Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0064(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0391/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0391/2018

Viták :

PV 16/04/2019 - 6
CRE 16/04/2019 - 6

Szavazatok :

PV 11/12/2018 - 5.3
CRE 11/12/2018 - 5.3
PV 16/04/2019 - 8.22
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0380

Elfogadott szövegek
PDF 358kWORD 107k
2019. április 16., Kedd - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Európai Munkaügyi Hatóság ***I
P8_TA-PROV(2019)0380A8-0391/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0131 – C8-0118/2018 – 2018/0064(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0131),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 46. cikkére, 48. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0118/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 46. és 48. cikkére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 20-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 9-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 21-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0391/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapja a végleges jogalkotási aktus közzétételét követő számának L sorozatában tesznek közzé;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)HL C 440., 2018.12.6., 128. o.
(2)HL C 461., 2018.12.21., 16. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0064

(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. és 48. ▌cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága az Unió belső piacának az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) foglalt alapvető elveit képezik.

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke értelmében az Uniónak a magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságért kell munkálkodnia, valamint elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a generációk közötti szolidaritást és a megkülönböztetés elleni küzdelmet. Az EUMSZ 9. cikke szerint politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás és a képzés és az emberi egészség magas szintjének védelmére vonatkozó követelményeket.

(3)  A szociális jogok európai pillérét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatban hirdette ki 2017. november 17-én, Göteborgban a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről tartott szociális csúcstalálkozón. Az említett csúcstalálkozó hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az Unió szociális dimenziójának továbbfejlesztése érdekében előtérbe kell helyezni az embereket, valamint, hogy valamennyi szinten fellépve elő kell mozdítani a konvergenciát, ahogyan azt az Európai Tanács a 2017. december 14–15-i ülése után kiadott következtetéseiben megerősítette.

(4)  A 2018–2019. évi uniós jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatukban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elkötelezték magukat amellett, hogy fellépjenek az Unió szociális dimenziójának megszilárdítása érdekében azáltal, hogy munkálkodnak a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának javításán, védik a munkavállalókat a munkahelyi egészségi kockázatokkal szemben, a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok korszerűsítése révén mindenki számára méltányos elbánást biztosítanak az uniós munkaerőpiacon és tovább javítják az uniós jog határokon átnyúló érvényesítését.

(5)  Az utazó munkavállalók jogainak védelme és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv) – közötti tisztességes verseny erősítése érdekében a munkaerő-mobilitás területén alapvető fontosságú az uniós jog határokon átnyúló érvényesítésének javítása, valamint a visszaélések elleni küzdelem.

(6)  A méltányosság és a belső piacba vetett bizalom megszilárdítása érdekében Európai Munkaügyi Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság) kell létrehozni. A Hatóság célkitűzéseit egyértelműen meg kell határozni, különös figyelmet fordítva egy korlátozott számú feladatra annak érdekében, hogy a Hatóság a rendelkezésre álló eszközöket a lehető leghatékonyabban használja fel azokon a területeken, amelyeken a legnagyobb hozzáadott értéket tudja nyújtani. E célból a Hatóságnak segítenie kell a tagállamokat és a Bizottságot az információhoz való hozzáférés javításában, a munkaerő-mobilitással kapcsolatos uniós jog következetes, hatékony és eredményes, Unió-szerte történő alkalmazása és érvényesítése során a szabálykövető magatartás és a tagállamok közötti együttműködés támogatásában, és a szociális biztonsági rendszerek Unión belüli koordinálásában, valamint viták esetén közvetítő szerepet kell betöltenie és elő kell segítenie a megoldást.

(7)  A belső piacban rejlő összes lehetőség maradéktalan kiaknázásának lehetővé tétele érdekében rendkívül fontos a magánszemélyek és a munkáltatók, különösen a kkv-k hozzáférésének javítása a munkaerő-mobilitás, a szolgáltatások szabad mozgása és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának területével összefüggő jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó információkhoz.

(8)  A Hatóságnak az Unión belüli munkaerő-mobilitás és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén kell tevékenykednie, ideértve a munkavállalók szabad mozgását, a munkavállalók kiküldetését és a rendkívül mobil jellegű szolgáltatásokat. Elő kell segítenie továbbá a tagállamok közötti együttműködést a be nem jelentett munkavégzés, valamint a belső piac megfelelő működését veszélyeztető helyzetek – például a postafiókcégek és a színlelt önfoglalkoztatás – elleni fellépés terén, a tagállamok nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos döntési hatáskörének sérelme nélkül. Amennyiben tevékenységei végzése során a Hatóságnak az uniós jog olyan területeivel kapcsolatos feltételezett szabálytalanságok jutnak a tudomására, mint például a munkafeltételek vagy az egészségvédelmi és biztonsági szabályok megsértése vagy a munkaerő-kizsákmányolás, lehetővé kell tenni, hogy a Hatóság bejelentse ezeket az érintett tagállamok nemzeti hatóságainak, és hogy ezekkel az ügyekkel kapcsolatban együttműködjön azokkal és – adott esetben – a Bizottsággal és egyéb illetékes uniós szervekkel.

(9)   A Hatóság tevékenységi körének ki kell terjednie az e rendeletben felsorolt konkrét uniós jogi aktusokra, beleértve azok módosításait is. Amennyiben az uniós munkaerő-mobilitás terén további uniós jogi aktusokat fogadnak el, az említett felsorolást ki kell egészíteni.

(10)   A Hatóságnak Unió-szerte proaktív módon hozzá kell járulnia a munkaerő-mobilitás és a szociális biztonsági koordinálás terén az uniós és tagállami erőfeszítésekhez azáltal, hogy feladatait az Unió intézményeivel és szerveivel, valamint a tagállamokkal teljes együttműködésben végzi, elkerülve a párhuzamos munkát és előmozdítva a szinergiát és a kiegészítő jelleget.

(11)  A Hatóságnak e rendelet hatályán belül hozzá kell járulnia az uniós jog alkalmazásának és érvényesítésének megkönnyítéséhez, valamint az egyetemesen alkalmazandó kollektív szerződések révén végrehajtott rendelkezéseknek a tagállamok gyakorlataival összhangban történő érvényre juttatásának elősegítéséhez. E célból a Hatóságnak létre kell hoznia egy egységes uniós weboldalt az összes vonatkozó uniós weboldalhoz, valamint a 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(4) és a 2014/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(5) összhangban létrehozott nemzeti weboldalakhoz való hozzáférés céljából. A 888/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(6) létrehozott, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság (a továbbiakban: az igazgatási bizottság) feladatainak és tevékenységeinek sérelme nélkül a Hatóságnak támogatnia kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálását is.

(12)  Bizonyos esetekben ágazatspecifikus uniós jogszabályok kerültek elfogadásra egyes ágazatokban, például a nemzetközi fuvarozás területén – beleértve a közúti, vasúti, tengeri fuvarozást, a belvízi utakat és a légi közlekedést – felmerülő sajátos igények megválaszolása érdekében. E rendelet hatályán belül a Hatóságnak foglalkoznia kell az ilyen ágazatspecifikus uniós jog alkalmazásának a határokon átnyúló munkaerő-mobilitással és a szociális biztonsággal kapcsolatos szempontjaival is. A Hatóság tevékenységeinek hatókörét, különösen azt, hogy tevékenységeit ki kell-e terjeszteni további, a nemzetközi fuvarozás területén felmerülő igényeket kielégítő ágazatspecifikus uniós jogi aktusokra, rendszeresen értékelni kell, és amennyiben szükséges, felül kell vizsgálni.

(13)  Indokolt előírni, hogy a Hatóság tevékenységi köre azon magánszemélyekre terjedjen ki, akik e rendelet hatályán belül az uniós jog alanyai, ideértve a munkavállalókat, az önálló vállalkozókat és az álláskeresőket ▌is. E magánszemélyek közé kell sorolni az uniós polgárokat és az Unióban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat, mint például a kiküldött munkavállalókat, ▌a vállalaton belül áthelyezett személyeket és a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőket, valamint családtagjaikat, összhangban az Unión belüli mobilitásukat szabályozó uniós joggal.

(14)  A Hatóság létrehozásával nem keletkezhetnek új jogok és kötelezettségek a magánszemélyek vagy a munkáltatók számára, beleértve a gazdasági szereplőket vagy a nonprofit szervezeteket is, mivel a Hatóság tevékenységeinek olyan mértékben kell az ilyen magánszemélyekre vagy munkáltatókra kiterjedniük, amennyiben azok e rendelet hatályán belül az uniós jog alanyai. Az érvényesítéssel összefüggő fokozott együttműködés nem helyezhet túlzott adminisztratív terhet az utazó munkavállalókra és a munkaadókra, különösen a kkv-kra, és nem gördíthet akadályt a munkaerő-mobilitás elé.

(15)  Annak biztosítására, hogy a magánszemélyek és a munkáltatók is élhessenek a tisztességes és hatékony belső piac nyújtotta lehetőségekkel, a Hatóságnak támogatnia kell a tagállamokat a munkaerő-mobilitást elősegítő lehetőségek, valamint az Unió területén bárhol végezhető szolgáltatásnyújtás és munkaerőtoborzás lehetőségeinek előmozdításában, beleértve a határokon átnyúló mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeit, például a határokon átnyúló munkaközvetítést, szakmai gyakorlatokat és tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, valamint a mobilitási programokat, például „Az első EURES-állásod” vagy az „ErasmusPRO” programokat. A Hatóságnak más uniós tájékoztató szolgálatokkal, így például az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálattal együttműködésben hozzá kell járulnia továbbá a többek között az uniós jogban előírt jogokkal és kötelezettségekkel, valamint a magánszemélyek és a munkáltatók szolgáltatásokhoz való hozzáférésével kapcsolatos információk átláthatóbbá tételéhez, továbbá az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(7) létrehozott egységes digitális kapu gerincét alkotó „Európa Önökért” portálban rejlő lehetőségek maximális kiaknázásához, a portállal való összhang biztosítása mellett.

(16)  E célból a Hatóságnak együtt kell működnie más érintett uniós kezdeményezésekkel és hálózatokkal, különösen az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával(8), az Európai Vállakozói Hálózattal (European Enterprise Network), ▌ a határügyi kapcsolattartó ponttal, ▌ a SOLVIT-hálózattal(9) és a Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottságával (SLIC), valamint a megfelelő nemzeti szolgálatokkal, így például a tagállamok által a 2014/54/EU irányelv alapján kijelölt, az egyenlő bánásmódot ösztönző, valamint az uniós munkavállalókat és családtagjaikat támogató szervekkel. A Hatóságnak át kell vennie a Bizottságtól az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(10) létrehozott Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES-hálózat) Európai Koordinációs Irodájának kezelését, beleértve a felhasználói igényeknek és az EURES-portál és a hozzá kapcsolódó informatikai szolgáltatások hatékonyságát biztosító üzleti követelményeknek a meghatározását; ez alól kivételt képez az informatikai eszközök rendelkezésre bocsátása és az informatikai infrastruktúra működtetése és fejlesztése, amely feladatokat továbbra is a Bizottság fogja ellátni.

(17)  Az uniós jog tisztességes, egyszerű és hatékony alkalmazása és érvényesítése érdekében a Hatóságnak támogatnia kell a tagállamok közötti együttműködést és az időben történő információcserét. A Hatóságnál dolgozó nemzeti összekötő tisztviselőknek más alkalmazottakkal együtt támogatniuk kell, hogy a tagállamok eleget tegyenek együttműködési kötelezettségeiknek, a késedelmeket csökkenteni hivatott eljárások révén fel kell gyorsítaniuk a tagállamok közötti információcserét, és gondoskodniuk kell arról, hogy kapcsolatot tartsanak fenn más, az uniós jog alapján létrehozott nemzeti összekötő irodákkal, szervekkel és kapcsolattartó pontokkal. A Hatóságnak a határokon átnyúló, hatékony és eredményes együttműködés vonatkozásában bátorítania kell az innovatív megközelítések alkalmazását, ideértve az elektronikus adatcserét szolgáló eszközöket, például a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjét (EESSI) és a belső piaci információs rendszert (IMI), valamint a Hatóságnak hozzá kell járulnia az eljárások további digitalizálásához és a nemzeti hatóságok közötti üzenetváltásra használt informatikai eszközök fejlesztéséhez.

(18)  Ahhoz, hogy a tagállamok nagyobb kapacitással rendelkezzenek arra, hogy biztosítsák a szabad mozgáshoz fűződő jogukat gyakorló személyek védelmét, és fellépjenek az e rendelet hatálya alá tartozó kérdéseket szabályozó uniós jogot érintő, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező szabálytalanságok ellen, a Hatóságnak támogatnia kell a nemzeti hatóságokat az összehangolt és közös ellenőrzések végzésében, többek között azáltal, hogy a 2014/67/EU irányelv 10. cikkének megfelelően elősegíti az ellenőrzések végrehajtását. Ezeket az ellenőrzéseket a tagállamok kérésére vagy a Hatóság javaslatának általuk történő elfogadásával kell elvégezni. A Hatóságnak ezért a titoktartási követelmények maradéktalan betartása mellett stratégiai, logisztikai és technikai támogatást kell nyújtania az összehangolt vagy közös ellenőrzésekben részt vevő tagállamok számára. Az ellenőrzéseket az érintett tagállamok egyetértésével és azon tagállam nemzeti joga vagy gyakorlata szerinti jogi keret tiszteletben tartásával kell végrehajtani, amelyben sor kerül az ellenőrzésre. A tagállamoknak nemzeti joguknak vagy gyakorlatuknak megfelelően nyomon kell követniük az összehangolt és közös ellenőrzések megállapításait.

(19)  Az összehangolt és közös ellenőrzések nem helyettesíthetnek és nem gyengíthetnek nemzeti hatásköröket. A nemzeti hatóságokat teljes körűen be kell vonni az ilyen ellenőrzési eljárásba, és biztosítani kell számukra, hogy teljes felhatalmazással bírjanak. Amennyiben a nemzeti szintű ellenőrzés a szakszervezetek feladata, az összehangolt és közös ellenőrzéseket az érintett szociális partnerek beleegyezésével és együttműködésével kell végezni.

(20)  A munkaerő-mobilitás és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén felmerülő tendenciák, kihívások vagy joghézagok nyomon követése érdekében a Hatóságnak a tagállamokkal és adott esetben a szociális partnerekkel együttműködésben elemzési és kockázatértékelési kapacitást kell kialakítania. Ennek ki kell terjednie a munkaerőpiaci elemzésekre és tanulmányokra, valamint a szakértői értékelésekre. A Hatóságnak figyelemmel kell kísérnie a készségek és az Unión belüli munkaerő-áramlás tekintetében jelentkező potenciális egyensúlyhiányokat, beleértve azoknak a területi kohézióra gyakorolt lehetséges hatásait is. A Hatóságnak a 2014/67/EU irányelv 10. cikke szerinti kockázatértékelést is támogatnia kell. A Hatóságnak szinergiákat kell kialakítania uniós ügynökségekkel, szolgálatokkal vagy hálózatokkal, és ki kell egészítenie azok munkáját. Ennek részeként a Hatóságnak információkat kell kérnie a SOLVIT-tól és a hasonló szolgáltatásoktól az ágazatspecifikus kihívásokról és az e rendelet hatályán belül a munkaerő-mobilitást érintő, visszatérő problémákról. A Hatóságnak továbbá indokolt e rendelet hatályán belül elősegítenie és észszerűsítenie az uniós jogban előírt adatgyűjtési tevékenységeket. Ez nem jár új adatszolgáltatási kötelezettségekkel a tagállamok számára.

(21)  A nemzeti hatóságoknak a munkaerő-mobilitás és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén történő kapacitásfejlesztése és az e rendelet hatálya alá tartozó kérdéseket érintő uniós jog következetes alkalmazása érdekében a Hatóságnak operatív segítséget kell nyújtania a nemzeti hatóságoknak többek között gyakorlati iránymutatások kidolgozásával, képzési programok és a társaktól való tanulással kapcsolatos programok – többek között a munkaügyi felügyelőségek számára a kihívások, például a színlelt önfoglalkoztatás és a kiküldetéssel való visszaélések kezeléséről szóló programok – létrehozásával, kölcsönös segítségnyújtási projektek előmozdításával, alkalmazotti csereprogramok, például a 2014/67/EU irányelv 8. cikkében említett cserék lebonyolításának elősegítésével, valamint támogatnia kell a tagállamokat olyan figyelemfelkeltő kampányok megszervezésében, amelyek a magánszemélyeket és a munkáltatókat tájékoztatják jogaikról és kötelezettségeikről. A Hatóságnak elő kell mozdítania a bevált gyakorlatok és ismeretek cseréjét, terjesztését és átvételét, valamint a különböző nemzeti rendszerek és gyakorlatok kölcsönös megértését.

(22)  A Hatóságnak a tisztességes munkavállalói mobilitás biztosítása és a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépés érdekében szinergiákat kell kialakítania e két feladata között. E rendelet alkalmazásában a be nem jelentett munkavégzés „kezelése” a be nem jelentett munkavégzés megakadályozását, az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentést és az ellene folytatott küzdelmet, valamint a be nem jelentett munkavégzés bejelentésének előmozdítását jelenti. Az (EU) 2016/344 európai parlamenti és tanácsi határozattal(11) létrehozott, a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform ismereteire és munkamódszereire építve, a Hatóság a szociális partnerek bevonásával állandó munkacsoportot hoz létre, szintén „A be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform” elnevezéssel. A Hatóságnak biztosítania kell az (EU) 2016/344 határozattal létrehozott platform meglévő tevékenységeinek a Hatóságon belüli új munkacsoporthoz történő zökkenőmentes áttételét.

(23)  A Hatóságnak közvetítő szerepet kell ellátnia ▌. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy közvetítés céljából egyedi vitás ügyekkel a Hatósághoz forduljanak, ha nem sikerült közvetlen kapcsolatfelvétel és párbeszéd keretében megoldani azokat. A közvetítés csak a tagállamok között felmerülő vitákat érintheti, az uniós jogaik gyakorlása során nehézségekkel szembesülő magánszemélyeknek és munkáltatóknak pedig továbbra is biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy az ilyen ügyekkel foglalkozó nemzeti és uniós szolgálatokhoz forduljanak, például a SOLVIT-hálózathoz, amelyhez a Hatóságnak az ilyen ügyeket utalnia kell. A SOLVIT-hálózat számára is lehetővé kell tenni, hogy mérlegelésre a Hatóság elé utaljon olyan ügyeket, amelyek esetében a probléma nem oldható meg a nemzeti közigazgatások közötti különbségek miatt. A Hatóságnak a közvetítő szerepet az uniós jog értelmezése tekintetében az Európai Unió Bíróságát (a továbbiakban: a Bíróság) megillető hatáskör sérelme nélkül és az igazgatási bizottság hatáskörének sérelme nélkül kell betöltenie.

(24)  Az európai interoperabilitási keret elveket és ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként javítható az interoperabilitási tevékenységek irányítása és a közszolgáltatások nyújtása, hogyan alakíthatók ki szervezetek közötti és határokon átívelő kapcsolatok, miként észszerűsíthetők a „végponttól végpontig” jellegű digitális információcserék, illetve hogyan biztosítható, hogy az interoperabilitási elveket mind a meglévő, mind az új jogszabályok támogassák. Az európai interoperabilitási referenciaszerkezet (EIRA) az (EU) 2015/2240 európai parlamenti és tanácsi határozatban(12) említett, az interoperabilitási megoldások megvalósítására vonatkozó elveket és iránymutatásokat magában foglaló általános jellegű struktúra. Interoperabilitási kérdések mérlegelésekor az EIF-nek és az EIRA-nak is iránymutatást kell adnia a Hatóságnak, és támogatnia kell annak munkáját.

(25)  A Hatóságnak törekednie kell arra, hogy jobb hozzáférést biztosítson az online információkhoz és szolgáltatásokhoz az uniós és nemzeti érdekelt felek számára, és elő kell segítenie az említettek közötti információcserét. Ennélfogva a Hatóságnak lehetőség szerint ösztönöznie kell a digitális eszközök használatát. Az IT-rendszerek és a honlapok mellett az olyan digitális eszközök is egyre inkább központi szerepet játszanak a határokon átnyúló munkaerőpiaci mobilitásban, mint például az online platformok és adatbázisok. Ennélfogva ezen eszközök hasznosnak bizonyulnak a releváns online információkhoz való könnyű hozzáférés biztosítása, valamint az uniós és a nemzeti érdekelt felek között a határokon átnyúló tevékenységeikről folytatott információcsere elősegítése tekintetében.

(26)  A Hatóságnak törekednie kell arra, hogy az e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtására létrehozott honlapok és mobilalkalmazások összhangban legyenek az Unió vonatkozó akadálymentesítési követelményeivel. Az (EU) 2016/2012 európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy közszférabeli szervezeteik honlapjai az érzékelhetőség, a kezelhetőség, az érthetőség és a stabilitás elveivel összhangban akadálymentesek legyenek, és hogy megfeleljenek az említett irányelv követelményeinek. Az említett irányelv nem alkalmazandó az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek honlapjaira és mobilalkalmazásaira. A Hivatalnak ugyanakkor törekednie kell az említett irányelvben foglalt elvek tiszteletben tartására.

(27)  A Hatóságot az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012. július 19-i, a decentralizált ügynökségekről elfogadott együttes nyilatkozatában foglalt elveknek megfelelően kell irányítani és működtetni.

(28)  Az egyenlőség elve az uniós jog egyik alapelve. Ez az elv megköveteli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítsák. Valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy a nők és a férfiak egyenlő mértékben képviseltessék magukat az igazgatótanácsban és az érdekképviseleti csoportban. Az igazgatótanácsnak e cél elérésére elnöke és elnökhelyettese tekintetében is törekednie kell.

(29)  A Hatóság hatékony működésének biztosítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak képviseltetniük kell magukat az igazgatótanácsban. Az Európai Parlament, valamint a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket egyenlő mértékben, valamint a kkv-kat megfelelően képviselő uniós szintű ágazatközi szociális partnerszervezetek is jelölhetnek képviselőket az igazgatótanácsba. Az igazgatótanács összetételének meghatározásakor – az elnök és az alelnök kiválasztását is ideértve – tiszteletben kell tartani a nemek egyensúlyára, a szakmai tapasztalatra és a képzettségre vonatkozó elveket. A Hatóság hatékony és eredményes működése érdekében az igazgatótanácsnak el kell látnia különösen a következő feladatokat: az éves munkaprogram elfogadása, a Hatóság költségvetésével kapcsolatos feladatok ellátása, a Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályok elfogadása, egy ügyvezető igazgató kinevezése, valamint az ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozó, a Hatóság operatív feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárások megállapítása. Azon harmadik országok képviselői, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések vonatkozásában uniós szabályokat alkalmaznak, megfigyelőként részt vehetnek az igazgatótanács ülésein.

(30)  Bizonyos esetekben, amikor a legmagasabb szintű titoktartás fenntartása szükséges, az Európai Parlament által kinevezett független szakértő és az uniós szintű ágazatközi szociális partnerszervezetek képviselői nem vehetnek részt az igazgatótanács tanácskozásain. Ezt a rendelkezést egyértelműen meg kell határozni az igazgatótanács eljárási szabályzatában, és annak az egyedi esetekre vonatkozó bizalmas információkra kell korlátozódnia, így biztosítva, hogy a szakértő és a képviselők hatékony részvétele az igazgatótanács munkájában ne legyen indokolatlanul korlátozva.

(31)  Ügyvezető igazgatót kell kinevezni a Hatóság átfogó igazgatási irányításának és a Hatóságra ruházott feladatok végrehajtásának biztosítására. Szükség esetén egyéb alkalmazottak is helyettesíthetik az ügyvezető igazgatót, amennyiben ez a Hatóság napi irányításának a Hatóság belső szabályaival összhangban történő biztosítása érdekében további vezetői pozíciók létrehozása nélkül szükséges.

(32)  A Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül az igazgatótanácsnak és az ügyvezető igazgatónak feladataik ellátása során függetlenül kell eljárniuk és a közérdeket kell szolgálniuk.

(33)  Lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó területeken a Hatóság egy erre szakosodott érdekképviseleti csoporton keresztül közvetlenül támaszkodjon az érintett érdekeltek szakértelmére. Indokolt előírni, hogy a tagok az uniós szintű szociális partnerek képviselői legyenek, ideértve a munkavállalói mobilitás által különösen érintett különböző ágazatokat képviselő, elismert uniós ágazati szociális partnereket is. Az érdekképviseleti csoportot előzetesen tájékoztatni kell és lehetővé kell tenni, hogy kérésre vagy saját kezdeményezés alapján véleményét benyújthassa a Hatósághoz. Feladatai ellátása során az érdekképviseleti csoportnak kellően figyelembe kell vennie a 883/2004/EK rendelettel létrehozott, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottságnak és a 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) alapján létrehozott, a munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottságnak a véleményét, valamint igénybe kell vennie e bizottságok szakértelmét.

(34)  Annak érdekében, hogy a Hatóság teljes autonómiát és függetlenséget élvezzen, önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelynek finanszírozását az Unió általános költségvetése, a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulásai és a Hatóság munkájában részt vevő harmadik országok hozzájárulásai biztosítják. Kivételes és kellően indokolt esetekben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Hatóság hozzájárulási megállapodások vagy ad hoc támogatások kedvezményezettje legyen, valamint, hogy díjat számítson fel publikációkért és bármely általa nyújtott szolgáltatásért.

(35)  A Hatóság működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a Fordítóközpont) biztosítja. A Hatóságnak együtt kell működnie a Fordítóközponttal a minőségre, a határidőkre és a titoktartásra vonatkozó mutatók meghatározása, a Hatóság szükségleteinek és prioritásainak egyértelmű azonosítása, valamint a fordítási folyamat tekintetében átlátható és objektív eljárások létrehozása érdekében.

(36)  A személyes adatok e rendelet keretében történő kezelését az (EU) 2016/679(15) vagy az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(16) összhangban kell végezni attól függően, hogy melyik alkalmazandó. Ez magában foglalja azt is, hogy megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell hozni az e rendeletek által előírt kötelezettségek teljesítése érdekében, különös tekintettel az adatkezelés jogszerűségével, az adatkezelési tevékenységek biztonságával, a tájékoztatással és az érintettek jogaival összefüggő intézkedésekre.

(37)  Indokolt előírni, hogy átlátható működésének garantálása érdekében a Hatóságra alkalmazandó legyen az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(17). A Hatóság tevékenységeinek az EUMSZ 228. cikkével összhangban az európai ombudsman ellenőrzése alá kell tartozniuk.

(38)  A 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazandó a Hatóságra, amelynek csatlakoznia kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz.

(39)  A Hatóságnak otthont adó tagállamnak a lehető legjobb körülményeket kell biztosítania a Hatóság megfelelő működéséhez.

(40)  A nyílt és átlátható alkalmazási feltételek, valamint a személyzettel való egyenlő bánásmód érdekében a Hatóság ügyvezető igazgatójára és személyzetére alkalmazni kell a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben(18) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, valamint az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek), beleértve a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű egyéb titoktartási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is.

(41)  A Hatóságnak – azok hatáskörének keretein belül – együtt kell működnie uniós ügynökségekkel, különösen a foglalkoztatás- és a szociális politika területén létrehozott ügynökségekkel, építenie kell a következő ügynökségek szakértelmére és törekednie kell a szinergiák maximalizálására: az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop), az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és az Európai Képzési Alapítvány (ETF), a szervezett bűnözés elleni küzdelem és az emberkereskedelem vonatkozásában a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust). Ezen együttműködésnek biztosítania kell a koordinációt, elő kell segítenie a szinergiákat és elejét kell vennie a párhuzamos tevékenységeknek.

(42)  A szociális biztonság koordinálása terén a Hatóságnak és az igazgatási bizottságnak szorosan együtt kell működnie a szinergiák kialakítása és a párhuzamos tevékenységek elkerülése érdekében.

(43)  Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló munkaerő-mobilitás területén e rendelet hatályán belül jelenleg működő szervek tevékenysége operatív dimenzióval bővüljön, a Hatóságnak el kell végeznie a 492/2011/EU rendelet alapján létrehozott, a munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó szakmai bizottság feladatait, a 2009/17/EK bizottsági határozattal(19) létrehozott, a munkavállalók kiküldetésével foglalkozó szakértői bizottság feladatait – beleértve a közigazgatási együttműködésről szóló információcserét, valamint a végrehajtással és a határokon átnyúló érvényesítéssel kapcsolatos segítségnyújtást is – valamint az (EU) 2016/344 határozattal létrehozott platform feladatait. A Hatóság működésének megkezdésekor az említett szervek megszűnnek. Az igazgatótanács dönthet úgy, hogy szakosodott munkacsoportokat vagy szakértői bizottságokat hoz létre.

(44)  A 883/2004/EK rendelettel létrehozott, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottságnak és a 492/2011/EU rendelet alapján létrehozott, a munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottságnak fórumot kell biztosítania a szociális partnerek és kormányzati képviselők között nemzeti szinten zajló konzultációkhoz. A Hatóságnak hozzá kell járulnia a munkájukhoz, és részt vehet az üléseiken.

(45)  Az új intézményi felépítés figyelembevétele érdekében a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendeletet módosítani kell, az (EU) 2016/344 határozatot pedig hatályon kívül kell helyezni, amint a Hatóság megkezdni működését.

(46)  Az EUMSZ kifejezett rendelkezésének megfelelően a Hatóságnak tiszteletben kell tartania a nemzeti munkaügyi kapcsolatrendszerek különbözőségét, valamint a szociális partnerek önállóságát. A Hatóság tevékenységeiben való részvétel nem sértheti a tagállamok hatásköreit, kötelezettségeit és felelősségeit, többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) irányadó és alkalmazandó egyezményei, például az iparban és a kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. sz. egyezmény szerinti tagállami hatásköröket, kötelezettségeket és felelősségeket, továbbá nem sértheti a nemzeti munkaügyi kapcsolatok szabályozása, mediációja és nyomon követése vonatkozásában meglévő tagállami hatásköröket, különösen a kollektív tárgyaláshoz való jog és a kollektív fellépéshez való jog gyakorlása tekintetében.

(47)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a hatályán belül az Unión belüli méltányos munkaerő-mobilitás biztosításához való hozzájárulást és a tagállamoknak és a Bizottságnak a szociális biztonsági rendszerek koordinálásában való támogatását a megfelelő koordináció nélkül fellépő tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az érintett tevékenységek határokon átnyúló jellege és a tagállamok közötti fokozott együttműködés szükségessége miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(48)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett, az EUSZ 6. cikke által elismert alapelveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ALAPELVEK

1. cikk

Létrehozás, tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet létrehozza az Európai Munkaügyi Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság).

(2)  A Hatóság segíti a tagállamokat és a Bizottságot a munkaerő-mobilitással kapcsolatos uniós jog Unió-szerte történő hatékony alkalmazásában és érvényesítésében, valamint a szociális biztonsági rendszerek Unión belüli koordinálásában. A Hatóság a (4) bekezdésben felsorolt uniós jogi aktusok – ideértve az említett jogi aktusokon alapuló valamennyi irányelvet, rendeletet és határozatot is –, valamint a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további kötelező erejű uniós jogi aktus hatályán belül jár el.

(3)  Ez a rendelet semmilyen módon nem érinti a tagállamokban és uniós szinten elismert alapvető jogoknak – beleértve a sztrájkjognak vagy a sztrájk szabadságának vagy a tagállamokban fennálló konkrét munkaügyi kapcsolatrendszerek keretébe tartozó egyéb fellépések megtétele jogának vagy szabadságának – a nemzeti jog vagy gyakorlat szerinti gyakorlását. Nem érinti továbbá a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban lévő, kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint a kollektív fellépéshez való jogot.

(4)  A Hatóság tevékenységi köre az alábbi uniós jogi aktusokra és azok későbbi módosításaira terjed ki:

a)  a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(20);

b)  a 2014/67/EU irányelv;

c)  a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK(21) európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1408/71/EGK(22) és az 574/72/EGK(23) tanácsi rendelet rendelkezéseit is beleértve, amennyiben azok még alkalmazandók, az 1231/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(24), valamint az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló 859/2003/EK tanácsi rendelet(25);

d)  a 492/2011/EU rendelet;

e)  a 2014/54/EU irányelv;

f)  az (EU) 2016/589 rendelet;

g)  az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(26);

h)  a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(27);

i)  az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(28).

(5)  A Hatóság tevékenységi köre kiterjed a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésre irányuló, tagállamok közötti együttműködésre.

(6)  Ez a rendelet tiszteletben tartja a (4) bekezdésben felsorolt uniós jogi aktusok alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos tagállami hatásköröket.

Ez a rendelet nem érinti a magánszemélyeknek és a munkáltatóknak az uniós vagy nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében fennálló jogait és kötelezettségeit, sem a nemzeti hatóságok ezekből fakadó jogait és kötelezettségeit, továbbá a szociális partnerek EUMSZ által elismert önállóságát sem.

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok közötti meglévő kétoldalú megállapodásokat és közigazgatási együttműködési megállapodásokat, különösen azokat, amelyek az összehangolt és közös ellenőrzésekre vonatkoznak.

2. cikk

Célkitűzések

A Hatóság célja, hogy hozzájáruljon az Unión belüli méltányos munkaerő-mobilitás biztosításához, valamint támogassa a tagállamokat és a Bizottságot a szociális biztonsági rendszerek koordinálásában. E célból – és az 1. cikkben meghatározott hatály keretei között – a Hatóság:

a)  elősegíti az Unión belüli munkaerő-mobilitással kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információkhoz és az érintett szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

b)  támogatja és fokozza a tagállamok közötti koordinációt az idevágó uniós jog Unió-szerte történő érvényesítése terén, többek között összehangolt és közös ellenőrzések elősegítésével;

c)  közvetítő szerepet tölt be és elősegíti a megoldást a tagállamok közötti, határokon átnyúló viták ▌esetén, valamint

d)  támogatja a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet célzó együttműködést a tagállamok között.

3. cikk

Jogállás

(1)  A Hatóság jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2)  A Hatóság valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni és elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

II. FEJEZET

A HATÓSÁG FELADATAI

4. cikk

A Hatóság feladatai

Célkitűzései elérése érdekében a Hatóság a következő feladatokat látja el:

a)  az 5. és 6. cikkel összhangban elősegíti az információkhoz való hozzáférést és koordinálja az EURES-t;

b)  a 7. cikkel összhangban elősegíti a tagállamok közötti együttműködést és információcserét a vonatkozó uniós jog következetes, hatékony és eredményes alkalmazása és érvényesítése céljából;

c)  a 8. és 9. cikkel összhangban koordinálja és támogatja az összehangolt és közös ellenőrzéseket;

d)  a 10. cikkel összhangban elemzéseket és kockázatértékelést végez a határokon átnyúló munkaerő-mobilitás kérdéseivel kapcsolatban;

e)  a 11. cikkel összhangban támogatja a tagállamokat a vonatkozó uniós jog eredményes alkalmazását és érvényesítését célzó kapacitásépítésben;

f)  a 12. cikkel összhangban támogatja a tagállamokat a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemben;

g)  a 13. cikkel összhangban közvetítőként lép fel a tagállamok között a vonatkozó uniós jog alkalmazásával kapcsolatban folytatott vitákban.

5. cikk

A ▌munkaerő-mobilitásra vonatkozó információk

A Hatóság az Unión belüli munkaerő-mobilitás megkönnyítése érdekében ▌javítja a magánszemélyeknek, a munkáltatóknak és a szociális partnereknek szánt, az 1. cikk (4) bekezdésében felsorolt uniós jogi aktusokból eredő jogaikról és kötelezettségeikről szóló általános jellegű információk elérhetőségét, minőségét és hozzáférhetőségét. E célból a Hatóság:

a)  hozzájárul a magánszemélyek és a munkáltatók számára a határokon átnyúló munkaerő-mobilitással járó helyzetekben fennálló jogaikról és kötelezettségeikről nyújtott tájékoztatáshoz, többek között az (EU) 2018/1724 rendelet által létrehozott egységes uniós honlapon keresztül, amely egységes portálként az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférést nyújt az uniós és nemzeti szintű jogokkal, eljárásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információforrásokhoz;

b)  támogatja a tagállamokat az (EU) 2016/589 rendelet alkalmazásában;

c)  támogatja a tagállamokat a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó információkhoz való hozzáférés és azok terjesztése tekintetében, különösen a 2014/54/EU irányelv 6. cikkében és az (EU) 2016/589 rendeletben, a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében a 883/2004/EK rendelet 76. cikkének (4) és (5) bekezdésében, valamint a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében a 2014/67/EU irányelv 5. cikkében meghatározott kötelezettségek teljesítésében, többek között utalva az olyan nemzeti információforrásokra, mint az egységes hivatalos nemzeti honlapok;

d)  támogatja a tagállamokat az érintett nemzeti információforrások és szolgáltatások pontosságának, teljességének és felhasználóbarát jellegének az (EU) 2018/1724 rendeletben meghatározott minőségi kritériumokkal összhangban történő javításában;

e)  önkéntes alapon támogatást biztosít a tagállamok számára a magánszemélyeknek és munkáltatóknak a határokon átnyúló mobilitásra vonatkozó információk és szolgáltatások nyújtásának észszerűsítésében▌;

f)  elősegíti a 2014/54/EU irányelvvel összhangban a magánszemélyek és a munkáltatók számára a belső piacon történő munkaerő-mobilitással kapcsolatos tájékoztatás, iránymutatás és segítségnyújtás céljából kijelölt illetékes szervek közötti együttműködést.

6. cikk

Az EURES koordinálása

Annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a magánszemélyeknek és a munkáltatóknak az EURES-en keresztül nyújtott szolgáltatások nyújtásában, például az állásokra, a szakmai gyakorlatokra és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó ajánlatok önéletrajzokkal való határokon átnyúló összekapcsolását, és ezáltal elősegítse az Unión belüli munkaerő-mobilitást, a Hatóság irányítja az EURES (EU) 2016/589 rendelet 7. cikke értelmében létrehozott európai koordinációs irodáját.

Az európai koordinációs iroda a Hatóság irányítása alatt az (EU) 2016/589 rendelet 8. cikkével összhangban látja el a feladatait, kivéve az EURES-portál és a kapcsolódó informatikai szolgáltatások technikai üzemeltetését és fejlesztését, amely továbbra is a Bizottság irányítása alatt áll. A Hatóság az e rendelet 22. cikke (4) bekezdésének n) pontjában foglaltaknak megfelelően az ügyvezető igazgató felelőssége mellett biztosítja, hogy ez a tevékenység e rendelet 36. cikkével összhangban teljes mértékben eleget tegyen az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok követelményeinek, ideértve az adatkezelő kijelölésének követelményét is.

7. cikk

Tagállamok közötti együttműködés és információcsere

(1)  A Hatóság e rendelet hatályán belül elősegíti a tagállamok közötti együttműködést és az információcsere felgyorsítását, és segíti az uniós jogban meghatározott, többek között az információcserére vonatkozó együttműködési kötelezettségeknek való hatékony megfelelésüket.

E célból a Hatóság ▌különösen az alábbiakat teszi:

a)  egy vagy több tagállam kérésére támogatja a nemzeti hatóságokat a más tagállamokban működő nemzeti hatóságok megfelelő kapcsolattartóinak azonosításában;

b)  egy vagy több tagállam kérésére logisztikai és technikai támogatás – ezen belül fordítási és tolmácsolási szolgáltatások –, valamint az ügyek állására vonatkozó információcsere révén elősegíti a nemzeti hatóságok között a megkeresések teljesítését és az információcserét;

c)  előmozdítja és megosztja a bevált gyakorlatokat a tagállamok között, és hozzájárul azok tagállamok közötti terjesztéséhez;

d)  adott esetben egy vagy több tagállam kérésére elősegíti és támogatja a büntetések és bírságok határokon átnyúló végrehajtását szolgáló eljárásokat, e rendeletnek az 1. cikk szerinti hatályán belül;

e)  évente kétszer jelentést tesz a Bizottságnak a tagállamok közötti megoldatlan kérésekről, és megfontolja, hogy az említett kéréseket a 13. cikk (2) bekezdésével összhangban közvetítésre utalja-e.

(2)  Egy vagy több tagállam kérésére, valamint feladatainak teljesítése során a Hatóság információ nyújtásával támogatja az érintett tagállamot a Hatóság hatáskörébe tartozó uniós jogi aktusok hatékony alkalmazásában.

(3)  A Hatóság előmozdítja a nemzeti hatóságok közötti üzenetváltásra szolgáló elektronikus eszközök és eljárások, ezen belül a belső piaci információs rendszer ▌alkalmazását.

(4)  A Hatóság ösztönzi a hatékony és eredményes, határokon átnyúló együttműködés innovatív megközelítéseinek alkalmazását, és előmozdítja az adatokhoz való valós idejű hozzáférést és a csalások felderítésének megkönnyítését szolgáló elektronikus információcsere-mechanizmusok és adatbázisok tagállamok közötti lehetséges alkalmazását, valamint javaslatokat tehet az említett mechanizmusok és adatbázisok használatának esetleges javítására. A Hatóság az elektronikus információcsere-mechanizmusok és adatbázisok továbbfejlesztése céljából jelentéseket készít a Bizottság számára.

8. cikk

Az összehangolt és közös ellenőrzések koordinációja és támogatása

(1)  Egy vagy több tagállam kérésére a Hatóság a hatáskörébe tartozó területeken összehangolt vagy közös ellenőrzéseket koordinál és támogat. ▌ A Hatóság saját kezdeményezésére maga is javasolhatja az érintett tagállamok hatóságainak, hogy végezzenek összehangolt vagy közös ellenőrzést.

Összehangolt vagy közös ellenőrzésekre csak az érintett tagállamok egyetértésével kerülhet sor.

A szociális partnerek nemzeti szintű szervezetei felhívhatják a Hatóság figyelmét egyes esetekre.

(2)  E rendelet alkalmazásában:

a)  az összehangolt ellenőrzések olyan, két vagy több tagállamban egymással összefüggő esetekkel kapcsolatban egyidőben végrehajtott ellenőrzések, amelyek során minden nemzeti hatóság saját tagállamának területén folytatja tevékenységét, adott esetben a Hatóság személyzetének támogatásával;

b)  a közös ellenőrzések olyan, adott tagállamban végrehajtott ellenőrzések, amelyben egy vagy több másik tagállam nemzeti hatóságai is részt vesznek, adott esetben a Hatóság személyzetének támogatásával.

(3)  A lojális együttműködés elvével összhangban a tagállamok törekednek az összehangolt és közös ellenőrzésekben való részvételre.

Az összehangolt vagy közös ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha arról valamennyi részt vevő tagállam előzetesen megállapodott, és a megállapodásról a 32. cikknek megfelelően kinevezett nemzeti összekötő tisztviselőjén keresztül értesítést küldött.

Amennyiben egy vagy több tagállam úgy dönt, hogy nem vesz részt az összehangolt vagy közös ellenőrzésben, a többi tagállam nemzeti hatóságai csak a részt vevő tagállamokban végezhetnek ilyen ellenőrzést. Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy nem vesznek részt, az ilyen ellenőrzéssel kapcsolatos információkat bizalmasan kezelik.

(4)  A Hatóság meghatározza és elfogadja a megfelelő nyomon követést biztosító szabályokat abban az esetben, ha egy tagállam úgy dönt, nem vesz részt egy összehangolt vagy közös ellenőrzésben.

Ezekben az esetekben az érintett tagállam indokolatlan késedelem nélkül írásban, többek között elektronikus úton tájékoztatja a Hatóságot és a többi érintett tagállamot döntése okairól, valamint lehetőség szerint azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek révén meg kívánja oldani az ügyet, továbbá az intézkedések eredményeiről, amint azok ismertté válnak. A Hatóság javasolhatja, hogy az összehangolt vagy közös ellenőrzésben részt venni nem kívánó tagállam önkéntes alapon végezzen saját ellenőrzést.

(5)  A tagállamok és a Hatóság a harmadik felekkel szemben bizalmasan kezelik a tervezett ellenőrzésekkel kapcsolatos információkat.

9. cikk

Az összehangolt és közös ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések

(1)  Az összehangolt vagy közös ellenőrzés elvégzésének feltételeit, így például az ellenőrzés hatókörét és célját, valamint adott esetben a Hatóság személyi állományának részvételére vonatkozó rendelkezéseket a részt vevő tagállamok és a Hatóság között az ezen ellenőrzések elvégzéséről létrejövő megállapodás ▌határozza meg. A megállapodás magában foglalhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az összehangolt vagy közös ellenőrzések – amennyiben azokról már megállapodás született, illetve azokat megtervezték – rövid időn belül lebonyolításra kerüljenek. A Hatóság az uniós joggal, valamint a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban elkészíti a megállapodásmintát.

(2)  Az összehangolt és közös ellenőrzéseket az ellenőrzés helye szerinti tagállamok jogának és gyakorlatának megfelelően kell végezni. Az ilyen ellenőrzések bármely nyomon követését az érintett tagállamok jogával és gyakorlatával összhangban kell elvégezni.

(3)  Az összehangolt és közös ellenőrzéseket operatív szempontból hatékony módon kell elvégezni. Ennek érdekében a tagállamok az ellenőrzési megállapodásban megfelelő szerepet és státuszt biztosítanak a többi tagállam ilyen ellenőrzésekben részt vevő tisztviselői számára, összhangban az ellenőrzés helye szerinti tagállam jogával vagy gyakorlatával.

(4)  A Hatóság az érintett tagállamok kérésére stratégiai, logisztikai és technikai támogatást, valamint adott esetben jogi iránymutatást nyújt az összehangolt vagy közös ellenőrzést végző tagállamok számára, beleértve a fordítási és tolmácsolási szolgáltatásokat is.

(5)  A Hatóság személyzete azon tagállam előzetes beleegyezésével, amelynek területén az ellenőrzéshez támogatást nyújt, megfigyelőként jelen lehet az ellenőrzés során, logisztikai támogatást nyújthat, és részt vehet az összehangolt vagy közös ellenőrzésben, összhangban a tagállam jogával vagy gyakorlatával.

(6)  Az összehangolt vagy közös ellenőrzést végző tagállam hatósága legkésőbb az ellenőrzés lezárulta után hat hónappal jelentést tesz a Hatóságnak az említett tagállamban végzett ellenőrzés eredményeiről, valamint az összehangolt vagy közös ellenőrzés általános operatív lebonyolításáról.

(7)  Biztosítani kell, hogy az összehangolt vagy közös ellenőrzések során gyűjtött információk bizonyítékként felhasználhatók legyenek az érintett tagállamokban folyó bírósági eljárásokban, összhangban e tagállamok jogával vagy gyakorlatával.

(8)  A Hatóság által koordinált összehangolt és közös ellenőrzésekre vonatkozó információkat, valamint a tagállamok és a Hatóság által nyújtott, a 8. cikk (2) és (3) bekezdésben említett információkat fel kell tüntetni az igazgatótanácsnak évente kétszer benyújtandó jelentésekben. Ezeket a jelentéseket, az érzékeny információk megfelelő szerkesztését követően az érdekképviseleti csoportnak is meg kell küldeni. A Hatóság éves tevékenységi jelentésébe bele kell foglalni a Hatóság által támogatott ellenőrzésekről szóló éves jelentést.

(9)  Abban az esetben, ha a Hatóság az összehangolt vagy közös ellenőrzés során vagy valamely tevékenysége során tudomást szerez arról, hogy az uniós jog alkalmazása kapcsán szabálytalanság gyanúja merül fel, ▌akkor az említett feltételezett szabálytalanságokról adott esetben jelentést tehet az érintett tagállamnak és a Bizottságnak.

10. cikk

▌A munkaerő-mobilitásra vonatkozó elemzések és kockázatértékelés

(1)  A Hatóság a tagállamokkal és adott esetben a szociális partnerekkel együttműködésben kockázatértékeléseket és elemzéseket készít ▌az Unión belüli munkaerő-mobilitásról és szociális biztonsági koordinálásról. A kockázatértékelésnek és az elemzési munkának ki kell terjednie például a munkaerőpiaci egyensúlyhiányra, az ágazatspecifikus kihívásokra, valamint a visszatérő problémákra, és a Hatóság célzott, mélyreható elemzéseket és tanulmányokat készíthet meghatározott kérdések vizsgálata céljából is. A kockázatértékelési és elemzési munkája során a Hatóság a lehetséges mértékig felhasználja a meglévő felmérésekből rendelkezésre álló releváns és naprakész statisztikai adatokat, gondoskodik arról, hogy tevékenysége egyebek mellett csalások, a kizsákmányolás, a diszkrimináció, a készség-előrejelzés, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén kiegészítse az uniós ügynökségek vagy szolgálatok, valamint nemzeti hatóságok, ügynökségek vagy szolgálatok tevékenységét, továbbá támaszkodik azok szakértelmére.

(2)  A Hatóság azon tagállamok körében, amelyek beleegyeztek az abban való részvételbe, szakértői értékelést szervezhet annak érdekében, hogy:

a)  megvizsgálja a Hatóság hatáskörébe tartozó uniós jog végrehajtásával és gyakorlati alkalmazásával, valamint gyakorlatban történő érvényesítésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdéseket, nehézségeket és konkrét problémákat;

b)  erősítse a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások egységességét;

c)  javítsa a különböző rendszerek és gyakorlatok ismeretét és kölcsönös megértését, valamint értékelje a különböző szakpolitikai intézkedések – ezen belül a megelőző és a visszatartó intézkedések – eredményességét.

(3)  A kockázatértékelések vagy bármilyen egyéb típusú elemzési munka befejeztével a Hatóság ▌jelentést tesz megállapításairól a Bizottságnak, valamint közvetlenül az érintett tagállamoknak, és felvázolja a feltárt hiányosságok kezelésére szolgáló lehetséges intézkedéseket.

A Hatóság belefoglalja megállapításai összegzését az Európai Parlament és a Bizottság számára készített éves jelentéseibe is.

(4)  A Hatóság adott esetben gyűjti az uniós jognak a Hatóság hatáskörébe tartozó területein a tagállamok által összeállított és önként rendelkezésre bocsátott statisztikai adatokat. Ennek során a Hatóság arra törekszik, hogy egyszerűsítse az e területeken folyó adatgyűjtési tevékenységeket, hogy elkerülje az adatgyűjtés megkettőzését. E tekintetben adott esetben a 15. cikket kell alkalmazni. A Hatóság kapcsolatot tart a Bizottsággal (az Eurostattal), és adott esetben megosztja adatgyűjtési tevékenységeinek eredményeit.

11. cikk

A kapacitásépítés támogatása

A Hatóság az 1. cikkben felsorolt valamennyi területen támogatja a tagállamokat a vonatkozó uniós jog következetes érvényesítésének előmozdítását szolgáló kapacitásépítésben. A Hatóság különösen a következő tevékenységeket végzi:

a)  a kapcsolódó nemzeti és uniós szintű munkára építve, a nemzeti hatóságokkal és adott esetben a szociális partnerekkel együttműködve közös, nem kötelező érvényű iránymutatások kidolgozása a tagállamok és a szociális partnerek számára, ideértve a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező ügyekben végzett ellenőrzésekre vonatkozó útmutatást, valamint közös fogalommeghatározásokat és közös koncepciókat;

b)  az egyenrangú szereplők közötti közvetlen tevékenységek, illetve csoportos tevékenységek formájában megvalósuló kölcsönös segítségnyújtás, valamint a nemzeti hatóságok közötti személyzeti csereprogramok és kirendelésre irányuló programok előmozdítása és támogatása;

c)  a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének és terjesztésének az előmozdítása, ideértve az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés példáit is;

d)  ágazati és ágazatközi képzési programok, köztük a munkaügyi felügyelőségek számára is, továbbá célzott oktatóanyagok kidolgozása, beleértve az online tanulási módszereket is;

e)  a tudatosság növelését célzó kampányok, ezen belül a magánszemélyeknek és a munkáltatóknak, különösen a kkv-knak a jogaikkal és a kötelezettségeikkel, valamint a rendelkezésükre álló lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatását célzó kampányok előmozdítása.

12. cikk

A be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform

(1)  A be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre irányuló együttműködés erősítését célzó, a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott európai platform (a továbbiakban: a platform) a következőkkel támogatja a Hatóság által végzett, a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet célzó tevékenységeket:

a)  a be nem jelentett munkavégzés különböző formái, valamint az azzal társított, megtévesztő módon bejelentett munkavégzés, köztük a színlelt önfoglalkoztatás hatékonyabb és eredményesebb kezelése érdekében fokozza a tagállamok különböző érintett hatóságai és az egyéb érintett szereplők közötti együttműködést;

b)  javítja a tagállamok különböző érintett hatóságainak és szereplőinek a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet szolgáló kapacitását annak határokon átnyúló szempontjai tekintetében; és ezzel hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek kialakításához;

c)  felhívja a nyilvánosság figyelmét a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kérdésekre és a megfelelő fellépések sürgető szükségességére, valamint bátorítja a tagállamokat arra, hogy tegyenek még több erőfeszítést a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem érdekében;

d)  elvégzi a mellékletben felsorolt tevékenységeket.

(2)  A platform a következőkkel ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést:

a)  a bevált gyakorlatok és az információk cseréje;

b)  a szakértelem bővítése és elemzések készítése a párhuzamos tevékenységek elkerülésével;

c)  az eredményes és hatékony határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos innovatív megközelítések ösztönzése és megkönnyítése, valamint a tapasztalatok értékelése;

d)  a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kérdések átfogó értelmezésének előmozdítása.

(3)  A platform tagjai a következők:

a)  az egyes tagállamok által kinevezett egy-egy magas rangú képviselő;

b)  a Bizottság képviselője;

c)  a szociális partnerek ágazatközi, uniós szintű szervezeteinek legfeljebb négy, a szakszervezeteket és a munkavállalói szervezeteket egyenlő mértékben képviselő, az említett szervezetek által kinevezett képviselője.

(4)  Az alábbi érintettek megfigyelőként vehetnek részt a platform ülésein, és hozzászólásaikat kellőképpen figyelembe kell venni:

a)  az azon ágazatok szociális partnerei szervezeteinek legfeljebb tizennégy, a szakszervezeteket és a munkavállalói szervezeteket egyenlő mértékben képviselő, az említett szervezetek által kinevezett képviselője, amelyekben jelentős a be nem jelentett munkavégzés előfordulása;

b)  az Eurofound, az EU-OSHA és az ILO egy-egy képviselője;

c)  az Európai Gazdasági Térségben részes harmadik országok egy-egy képviselője.

Az első albekezdésben említett megfigyelőkön kívüli egyéb megfigyelők meghívást kaphatnak a platform ülésein való részvételre, és véleményüket kellőképpen figyelembe kell venni.

A platform elnöki feladatait a Hatóság egy képviselőjének kell ellátnia.

13. cikk

Közvetítés a tagállamok között

(1)  A Hatóság közreműködhet az uniós jog e rendelet hatálya alá tartozó területeken történő alkalmazásának egyedi eseteivel kapcsolatos, két vagy több tagállam közötti viták megoldásában, a Bíróság hatáskörének sérelme nélkül. E közvetítés célja a vitában részes tagállamok eltérő nézőpontjainak közelítése és egy nem kötelező erejű vélemény elfogadása.

(2)  A tagállamok közötti közvetlen kapcsolatok vagy párbeszéd révén meg nem oldható vitában részes egy vagy több érintett tagállam kérésére a Hatóság közvetítői eljárást indít. A Hatóság saját kezdeményezésére is javasolhatja közvetítői eljárás megindítását. A közvetítést csak a vitában részes valamennyi tagállam belegyezése esetén lehet lefolytatni.

(3)  A közvetítés első szakaszát a vitában részes tagállamok és egy közvetítő között folytatják le, akik közös megegyezéssel nem kötelező erejű véleményt fogadnak el. A tagállamok, a Bizottság és a Hatóság szakértői tanácsadói minőségben részt vehetnek a közvetítés első szakaszában.

(4)  Amennyiben a közvetítés első szakaszában a felek nem jutnak megállapodásra, a Hatóság a vitában részes valamennyi tagállam beleegyezése esetén elindítja a közvetítés második szakaszát a közvetítő testület előtt.

(5)  A közvetítő testület, amely a vitában nem részes tagállamok szakértőiből áll, megkísérli egyeztetni a vitában részes tagállamok álláspontjait, és elfogad egy nem kötelező erejű véleményt. A tagállamok, a Bizottság és a Hatóság szakértői tanácsadói minőségben részt vehetnek a közvetítés második szakaszában.

(6)  Az igazgatótanács elfogadja a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzatot, amely magában foglalja a munkafeltételekre és a közvetítők kinevezésére, a vonatkozó határidőkre, valamint a tagállamok, a Bizottság, és a Hatóság szakértőinek részvételére vonatkozó szabályokat, valamint a közvetítő testület azon lehetőségére vonatkozó szabályokat, hogy több tagból álló bizottságokban ülésezzen.

(7)  A vitában részes tagállamok a közvetítés mindkét szakaszában önkéntes alapon vesznek részt. Ha egy ilyen tagállam úgy dönt, hogy nem vesz részt a közvetítésben, a (6) bekezdésben említett eljárási szabályzatban meghatározott határidőn belül írásban, többek között elektronikus úton értesíti a Hatóságot és a vitában részes többi tagállamot döntésének indokairól.

(8)  Amikor a tagállamok közvetítés céljából előterjesztenek egy ügyet, biztosítják, hogy az ügyhöz kapcsolódó valamennyi személyes adatot olyan módon anonimizálták, hogy az érintett nem vagy többé nem azonosítható. A Hatóság a közvetítési eljárás során nem dolgozhatja fel az ügyben érintett személyek személyes adatait.

(9)  Azok az ügyek, amelyekben nemzeti vagy uniós szinten bírósági eljárás van folyamatban, nem fogadhatók el a Hatóság általi közvetítésre. Amennyiben a közvetítési eljárás során bírósági eljárás indul, a közvetítési eljárást fel kell függeszteni.

(10)  A közvetítés nem érinti az igazgatási bizottság hatáskörét, beleértve az általa hozott valamennyi határozatot. A közvetítés során figyelembe kell venni az igazgatási bizottság valamennyi vonatkozó határozatát.

(11)  Ha egy vita részben vagy egészben a szociális biztonság területére vonatkozik, a Hatóság értesíti az igazgatási bizottságot.

Az igazgatási bizottság és a Hatóság együttműködési megállapodást kötnek annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő együttműködést, hogy kölcsönös egyetértésben koordinálják a tevékenységeiket, és hogy elkerüljék a párhuzamosságot a szociális biztonság és a munkajog kérdéseire egyaránt kiterjedő közvetítés eseteiben.

Az igazgatási bizottság kérésére és a vitában részes tagállamokkal egyetértésben a Hatóság a szociális biztonsággal kapcsolatos ügyeket a 883/2004/EK rendelet 74a. cikke (2) bekezdésének értelmében az igazgatási bizottsághoz utalja. A közvetítés folytatódhat a szociális biztonságot nem érintő ügyekben.

A vitában részes bármely tagállam kérésére a Hatóság a szociális biztonsági koordinálással kapcsolatos ügyet az igazgatási bizottsághoz utalja. Az igazgatási bizottsághoz utalásra a közvetítés bármely szakaszában sor kerülhet. A közvetítés folytatódhat a szociális biztonságot nem érintő ügyekben.

(12)  A vitában részes tagállamok a nem kötelező erejű vélemény elfogadását követő három hónapon belül beszámolnak a Hatóságnak azon intézkedésekről, amelyeket a vélemény nyomon követése érdekében hoztak, illetve amennyiben nem hoztak ilyen intézkedéseket, akkor ennek indokairól.

(13)  A Hatóság évente kétszer jelentést tesz a Bizottságnak az általa lefolytatott közvetítési ügyek kimeneteléről és azokról az ügyekről, amelyekkel a Hatóság nem foglalkozott.

14. cikk

Együttműködés ügynökségekkel és szakosodott szervekkel

A Hatóság valamennyi tevékenysége során törekszik a más decentralizált uniós ügynökségekkel és szakosodott szervekkel – például az igazgatási bizottsággal – folytatott együttműködés biztosítására, az átfedések elkerülésére, a szinergiák és a kiegészítő jelleg előmozdítására. E célból a Hatóság együttműködési megállapodásokat köthet az olyan érintett uniós ügynökségekkel, mint például a Cedefop, az Eurofound, az EU-OSHA, az ETF, az Europol és az Eurojust.

15. cikk

Interoperabilitás és információcsere

A Hatóság interoperabilitási kereteket dolgoz ki és alkalmaz, továbbá összehangolja azokat a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Hatóság közötti információcsere biztosítása érdekében. Az említett interoperabilitási kereteknek az európai interoperabilitási kereten ▌és az (EU) 2015/2240 határozatban említett európai interoperabilitási referenciaszerkezeten kell alapulniuk, és az utóbbiaknak támogatniuk kell azokat.

III. FEJEZET

A HATÓSÁG FELÉPÍTÉSE

16. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

(1)  A Hatóság igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)  az igazgatótanács;

b)  az ügyvezető igazgató;

c)  az érdekképviseleti csoport.

(2)  A Hatóság meghatározott feladatainak teljesítése érdekében vagy meghatározott szakpolitikai területeken a tagállamok vagy a Bizottság képviselőiből, illetve a kiválasztási eljárások útján kijelölt külső szakértőkből, vagy ezek közül többől álló munkacsoportokat, illetve szakértői bizottságokat hozhat létre. A Hatóság állandó munkacsoportként létrehozza a 12. cikkben említett platformot, valamint a 13. cikkben említett közvetítő testületet.

Az ilyen munkacsoportok és bizottságok eljárási szabályzatát a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Hatóság állapítja meg. ▌

17. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)  Az igazgatótanács összetétele a következő:

a)  tagállamonként egy tag;

b)  két tag a Bizottság képviseletében;

c)  egy független szakértő, akit az Európai Parlament nevez ki;

d)  a szociális partnerek ágazatközi, uniós szintű szervezeteit képviselő négy tag, akik egyenlő mértékben képviselik a szakszervezeteket és a munkáltatókat.

Kizárólag az első albekezdés a) és b) pontjában említett tagok rendelkeznek szavazati joggal.

(2)  Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli.

(3)  Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett tagokat és póttagjaikat a tagállamaik nevezik ki.

A (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett tagokat a Bizottság nevezi ki.

A (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett szakértőt az Európai Parlament nevezi ki.

Az ágazatközi szociális partnerek uniós szintű szervezetei kinevezik a képviselőiket, az Európai Parlament pedig kinevezi a független szakértőjét, miután meggyőződtek arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat az 1. cikkben említett területeken meglévő szaktudásuk alapján kell kinevezni, a vonatkozó vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik figyelembevételével.

Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó, az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban. Valamennyi fél törekszik a férfiak és a nők kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására az igazgatótanácsban.

(4)  Hivatalba lépésekor minden tag és póttag írásbeli nyilatkozatot ír alá arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. Minden tag és póttag aktualizálja nyilatkozatát, amennyiben az összeférhetetlenség tekintetében megváltoznak a körülmények. A Hatóság a nyilatkozatokat és azok frissítéseit közzéteszi a honlapján.

(5)  A tagok és a póttagok megbízatása négy évre szól. A hivatali idő megújítható.

(6)  Az e rendelet hatálya alá tartozó területeken az uniós jogot alkalmazó harmadik országok képviselői megfigyelőként részt vehetnek az igazgatótanács ülésein és tanácskozásain.

(7)  Az Eurofound, az EU-OSHA, a Cedefop és az Európai Képzési Alapítvány egy-egy képviselőjét fel lehet kérni arra, hogy az ügynökségek hatékonyságának növelése és a köztük levő szinergiák fokozása érdekében megfigyelői státuszban részt vegyenek az igazgatótanács ülésein.

18. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)  Az igazgatótanács különösen az alábbi feladatokat látja el:

a)  stratégiai iránymutatást nyújt és felügyeli a Hatóság tevékenységeit;

b)  a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával elfogadja a Hatóság éves költségvetését és ellátja a Hatóság költségvetéséhez kapcsolódó, a IV. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

c)  elfogadja és értékeli a Hatóság tevékenységéről szóló konszolidált éves tevékenységi jelentést, amely áttekintést ad a Hatóság feladatainak teljesítéséről, és a jelentést minden év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és nyilvánosságra hozza a konszolidált éves tevékenységi jelentést.

d)  a 29. cikknek megfelelően elfogadja a Hatóságra vonatkozó pénzügyi szabályokat;

e)  a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányban álló csalásellenes stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait;

f)  szabályokat fogad el az igazgatótanács tagjait, a független szakértőket és az érdekképviseleti csoport tagjait, valamint a Hatóság 16. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott munkacsoportjainak és bizottságainak tagjait, továbbá a 33. cikkben említettek szerint a kirendelt nemzeti szakértőket és a nem a Hatóság alkalmazásában álló egyéb alkalmazottakat érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, és honlapján évente közzéteszi az igazgatótanács tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait;

g)  a szükségletek elemzése alapján elfogadja és rendszeres időközönként naprakésszé teszi a 36. cikk (3) bekezdésében említett kommunikációs és információterjesztési terveket;

h)  elfogadja eljárási szabályzatát;

i)  a 13. cikk alapján elfogadja a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzatot;

j)  a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban munkacsoportokat és szakértői bizottságokat hoz létre és elfogadja ezek eljárási szabályzatait▌;

k)  a (2) bekezdésnek megfelelően a Hatóság személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az alkalmazási feltételekben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök);

l)  a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;

m)  adott esetben belső ellenőrzési részleget alakít ki;

n)  a 31. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét vagy felmenti hivatalából;

o)  számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek hatálya alatt áll, és aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

p)  meghatározza a 23. cikkel összhangban létrehozott érdekképviseleti csoport tagjainak és póttagjainak kiválasztására vonatkozó eljárást, és kinevezi a szóban forgó tagokat és póttagokat;

q)  az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

r)  a Hatóság tevékenységével kapcsolatos igények és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás figyelembevételével meghozza a Hatóság belső bizottságainak és más szerveinek kialakításával és szükség szerint azok módosításával kapcsolatos összes döntést;

s)  jóváhagyja a Hatóság 24. cikkben említett egységes programozási dokumentumának tervezetét, mielőtt a dokumentumot benyújtanák a Bizottsághoz véleményezésre;

t)  a Bizottság véleményének kézhezvételét követően az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, a 24. cikkel összhangban elfogadja a Hatóság egységes programozási dokumentumát.

(2)  Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján a kinevezésre jogosult hatóságot megillető vonatkozó hatásköröket az ügyvezető igazgatóra ruházza, és meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

(3)  Amennyiben rendkívüli körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és azoknak az ügyvezető igazgató általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

19. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)  Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagok közül elnököt és alelnököt választ, és törekszik a nemek közötti egyensúly megteremtésére. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével választják meg.

Amennyiben az első szavazás nem éri el a kétharmados többséget, második szavazást kell tartani, melynek során az elnök és az alelnökök az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével kerülnek megválasztásra.

Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2)  Az elnök és az alelnök hivatali ideje három év. A megbízatás egy alkalommal megújítható. Ha azonban igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon hivatali idejük is automatikusan megszűnik.

20. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)  Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)  Az elnök a napirendi pontoknak megfelelően szervezi meg a tanácskozásokat. A 17. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) és d) pontjában említett tagok nem vehetnek részt azon napirendi pontok tanácskozásain, amelyek egyedi ügyekkel kapcsolatos érzékeny információra vonatkoznak, az igazgatótanács eljárási szabályzatában meghatározottaknak megfelelően.

(3)  A Hatóság ügyvezető igazgatója a tanácskozásokon szavazati jog nélkül vesz részt.

(4)  Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(5)  Az igazgatótanács évente legalább egyszer ülést hív össze az érdekképviseleti csoporttal.

(6)  Az igazgatótanács ezekre az ülésekre megfigyelőként meghívhat bármely olyan személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek a véleménye érdeklődésre tarthat számot, beleértve az érdekképviseleti csoport tagjait is.

(7)  Az igazgatótanács tagjai és a póttagok – az eljárási szabályzatra figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.

(8)  Az igazgatótanács számára a Hatóság biztosítja a titkárságot.

21. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)  A 18. cikk (1) bekezdése b) és t) pontjának, a 19. cikk (1) bekezdésének és a 31. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak többségével fogadja el határozatait.

(2)  Minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati joga gyakorlására.

(3)  A Hatóság ügyvezető igazgatója a tanácskozásokon szavazati jog nélkül vesz részt.

(4)  Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesen rendelkezik a szavazás szabályairól és különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében, valamint arról, hogy milyen feltételek mellett kell írásbeli eljárást kell alkalmazni a szavazáshoz.

22. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)  Az ügyvezető igazgató felelős a Hatóság irányításáért, és törekszik a nemek közötti egyensúly Hatóságon belüli megvalósítására. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)  Az ügyvezető igazgató, amennyiben erre felkérést kap, beszámol az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(3)  A Hatóság törvényes képviselője az ügyvezető igazgató.

(4)  Az ügyvezető igazgató felel a Hatóság e rendelet szerinti feladatainak a végrehajtásáért, különösen az alábbiakért:

a)  a Hatóság napi szintű igazgatása;

b)  az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)  az egységes programozási dokumentum tervezetének elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából;

d)  az egységes programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

e)  összevont éves jelentéstervezet készítése a Hatóság tevékenységéről és annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelésre és elfogadásra;

f)  cselekvési terv kidolgozása a belső és külső ellenőrzési jelentések és értékelések megállapításai, valamint az OLAF vizsgálatainak megállapításai nyomán, továbbá a Bizottságnak évente kétszeri, az igazgatótanácsnak pedig rendszeres jelentéstétel az elért eredményekről;

g)  az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül – hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtása és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási szankciók révén, ideértve a pénzügyi szankciókat is;

h)  a Hatóság csalásellenes stratégiájának elkészítése és az igazgatótanács elé terjesztése jóváhagyás céljából;

i)  a Hatóságra vonatkozó pénzügyi szabályok tervezetének kidolgozása és az igazgatótanács elé terjesztése;

j)  a Hatóság tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetének elkészítése a Hatóság egységes programozási dokumentumának részeként, valamint költségvetésének végrehajtása;

k)  a 18. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban a humánerőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos döntések meghozatala;

l)  a Hatóság belső struktúrájával, többek között adott esetben a Hatóság napi irányításának körébe tartozó feladatok tekintetében a helyettes kijelölésével, valamint adott esetben ezek módosításával kapcsolatos valamennyi döntés meghozatala, figyelembe véve a Hatóság tevékenységeivel kapcsolatos szükségleteket és a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás elvét;

m)  adott esetben együttműködés az uniós ügynökségekkel, illetve együttműködési megállapodások megkötése ezekkel az ügynökségekkel.

n)  az igazgatótanács által a 2018/1725/EK rendeletnek a Hatóság általi alkalmazása érdekében hozott intézkedések végrehajtása;

o)  az igazgatótanács tájékoztatása az az érdekképviseleti csoport beadványairól.

(5)  Az ügyvezető igazgató határoz arról, hogy szükséges-e a személyzet egy vagy több tagját egy vagy több tagállamba kihelyezni, valamint, hogy szükséges-e összekötő irodát létrehozni Brüsszelben a Hatóság releváns uniós intézményekkel és testületekkel való együttműködésének támogatása érdekében. A helyi irodára vagy összekötő irodára vonatkozó döntést megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az igazgatótanács és azon tagállam előzetes hozzájárulását, amelyben az iroda helyet kap. A határozatban oly módon kell megállapítani az ▌iroda által ellátandó tevékenységek körét, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és a Hatóságon belüli igazgatási feladatkörök közötti indokolatlan átfedések. A helyi irodának vagy összekötő irodának helyet biztosító tagállammal székhely-megállapodás megkötésére lehet szükség.

23. cikk

Az érdekképviseleti csoport

(1)  Az érintett felekkel folytatott konzultáció megkönnyítése és az e rendelet hatálya alá tartozó területeken szerzett szakértelmük kihasználása érdekében létre kell hozni egy érdekképviseleti csoportot. Az érdekképviseleti csoport a Hatósághoz tartozik, és tanácsadói feladatokat lát el.

(2)  Az érdekképviseleti csoport előzetes tájékoztatást kap, és a Hatóság vagy saját kezdeményezésére véleményeket nyújt be a Hatóság számára a következő témákban:

a)  az uniós jog alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos kérdések az e rendelet hatálya alá tartozó területeken, beleértve az Unión belüli munkaerő-mobilitásra vonatkozó, a 10. cikk szerinti elemzést és kockázatértékelést;

b)  a 18. cikk szerinti konszolidált éves tevékenységi jelentés tervezete a Hatóság tevékenységeiről;

c)  a 24. cikk szerinti egységes programozási dokumentum tervezete;

(3)  Az érdekképviseleti csoport elnöki tisztjét az ügyvezető igazgató látja el, és az ügyvezető igazgató kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére legalább évente kétszer ülésezik.

(4)  Az érdekképviseleti csoport a Bizottság két képviselőjéből, valamint a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket egyenlő mértékben képviselő uniós szintű szociális partnerek, köztük a munkaerő-mobilitási kérdésekben különösen érintett ágazatokat képviselő elismert uniós ágazati szociális partnerek tíz képviselőjéből áll.

(5)  Az érdekképviseleti csoport tagjait és póttagjait saját szervezetük jelöli ki, és az igazgatótanács nevezi ki. A póttagokat az igazgatótanács nevezi ki, a tagok kinevezésére vonatkozó feltételekkel megegyező feltétek mellett ▌, és azok a tagokat távolmaradásuk esetén automatikusan helyettesítik. A lehetőségekhez mérten meg kell valósítani a nemek közötti megfelelő egyensúlyt, valamint a kkv-k megfelelő képviseletét.

(6)  Az érdekképviseleti csoport számára a Hatóság biztosítja a titkárságot. Az érdekképviseleti csoport szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével elfogadja eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzatot az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia.

(7)  Az érdekképviseleti csoport meghívhat szakértőket vagy az érintett nemzetközi szervezetek képviselőit az üléseire.

(8)  A Hatóság nyilvánosságra hozza az érdekképviseleti csoport véleményeit, tanácsait és ajánlásait, valamint tanácskozásainak eredményeit, kivéve, ha azokra titoktartási követelmények vonatkoznak.

IV. FEJEZET

A HATÓSÁG KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. szakasz

A Hatóság egységes programozási dokumentuma

24. cikk

Éves és többéves programozás

(1)  Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti az egységes programozási dokumentum tervezetét, amely az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel(29) összhangban tartalmazza különösen a többéves és az éves programozást, figyelembe véve a Bizottság által meghatározott iránymutatásokat, valamint az érdekképviseleti csoport által adott tanácsokat.

(2)  Az igazgatótanács minden évben november 30-ig elfogadja az egységes programozási dokumentum (1) bekezdésben említett tervezetét. A jelentést, valamint annak esetleges későbbi, naprakésszé tett változatát a következő év január 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az egységes programozási dokumentum az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően ki kell igazítani.

(3)  Az éves munkaprogramban meg kell határozni a részletes célkitűzéseket és a várt eredményeket, valamint a kapcsolódó teljesítménymutatókat. Emellett ismertetni kell benne a finanszírozandó fellépéseket, és meg kell jelölni az egyes fellépésekhez rendelt pénzügyi és humán erőforrásokat. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest a Hatóság mely feladata új, illetve változott vagy szűnt meg. Ha a Hatóság a rendelet hatálya alá tartozó új feladatot kap, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram minden lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással összhangban kell elfogadni. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra ruházhatja.

(4)  A többéves munkaprogramban meg kell határozni az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. A dokumentumban indikatív jelleggel minden tevékenység esetében fel kell tüntetni a kitűzött célkitűzések eléréséhez szükséges pénzügyi és humán erőforrásokat.

A stratégiai programozást adott esetben – különösen a 40. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – aktualizálni kell.

25. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)  Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti a Hatóság következő pénzügyi évre vonatkozó, a létszámtervet is tartalmazó előzetes bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.

(2)  Az előzetes előirányzat-tervezet a 24. cikk (3) bekezdésében említett éves programozási dokumentumban megfogalmazott célkitűzéseken és várt eredményeken alapul, és figyelembe veszi az e célkitűzések és várt eredmények eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvének megfelelően.

(3)  Az igazgatótanács az ▌előzetes előirányzat-tervezet alapján elfogadja a Hatóság következő pénzügyi évre szóló bevételi ▌előirányzat-tervezetét, amelyet minden év január 31-ig megküld a Bizottságnak.

(4)  A Bizottság az előirányzat-tervezetet az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak. Az előirányzat-tervezetet a Hatóság számára is elérhetővé kell tenni.

(5)  Az előirányzat-tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét bevezeti az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(6)  A költségvetési hatóság engedélyezi az Unió általános költségvetéséből a Hatóságnak nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(7)  A költségvetési hatóság elfogadja a Hatóság létszámtervét.

(8)  Az igazgatótanács elfogadja a Hatóság költségvetését. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé és azt szükség szerint ennek megfelelően ki kell igazítani.

(9)  A Hatóság költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet kell alkalmazni.

2. szakasz

A Hatóság költségvetésének tartalma, végrehajtása és ellenőrzése

26. cikk

A költségvetés szerkezete

(1)  A Hatóság bevételeinek és kiadásainak tervezetét minden pénzügyi évben el kell készíteni, és azt a Hatóság költségvetésében fel kell tüntetni. A pénzügyi év egybeesik a naptári évvel.

(2)  A Hatóság költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)  A Hatóság bevételei az egyéb források sérelme nélkül a következőkből származnak:

a)  az Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás,

b)  a tagállamok esetleges önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

c)  a Hatóság munkájában a 42. cikk értelmében részt vevő harmadik országok hozzájárulása;

d)  hozzájárulási megállapodások vagy eseti vissza nem térítendő támogatások formájában történő esetleges uniós finanszírozás a Hatóság 29. cikkben említett pénzügyi szabályaival, valamint az Unió szakpolitikáit támogató vonatkozó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban;

e)  a Hatóság által készített kiadványokért, illetve az általa nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak.

(4)  A Hatóság kiadásai magukban foglalják a személyzet díjazását, az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és az operatív kiadásokat.

27. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)  A Hatóság költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)  Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából jelentős valamennyi információt.

28. cikk

Beszámolók benyújtása és mentesítés

(1)  A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (N. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (N+1. év) március 1-jéig köteles megküldeni a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)  A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője továbbá megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének – az utóbbi által meghatározott módon és formátumban – a konszolidációhoz szükséges számviteli információkat az N+1. év március 1-jéig.

(3)  A Hatóság az n. évre vonatkozó, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az N+1. év március 31-éig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(4)  A Hatóság N. évi előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően a Hatóság számvitelért felelős tisztviselője saját felelősségére elkészíti a Hatóság végleges beszámolóját. Az ügyvezető igazgató ezt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5)  Az igazgatótanács véleményezi a Hatóság N. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(6)  A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője az N. évre vonatkozó végleges beszámolót az N+1. év július 1-jéig – az igazgatótanácsi véleménnyel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)  A Hatóság végleges beszámolóját tartalmazó honlap megfelelő oldalaira mutató hivatkozást az N+1. év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)  Az ügyvezető igazgató az N+1. év szeptember 30-áig választ küld a Számvevőszéknek az éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgató a válaszát az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak is megküldi.

(9)  Az ügyvezető igazgató a költségvetési rendelet 261. cikke (3) bekezdésével összhangban benyújtja az Európai Parlamentnek – annak kérésére – az adott évvel kapcsolatos mentesítési eljárás zökkenőmentes alkalmazásához szükséges valamennyi információt.

(10)  Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva – az N + 2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

29. cikk

Pénzügyi szabályok

A Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, kivéve, ha az eltérés a Hatóság működéséhez kifejezetten szükséges, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

V. FEJEZET

SZEMÉLYZET

30. cikk

Általános rendelkezés

A Hatóság személyzetére a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással az ezek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

31. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)  Az ügyvezető igazgató az alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontjával összhangban a Hatóság ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatkörét.

(2)  Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról. A kiválasztott jelölt meghívást kap arra, hogy nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt, és válaszoljon a parlamenti képviselők kérdéseire. Ez az eszmecsere nem okozhat indokolatlan késedelmet az ügyvezető igazgató kinevezése tekintetében.

(3)  Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés céljából a Hatóságot az igazgatótanács elnöke képviseli.

(4)  Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak lejárta előtt a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint a Hatóság előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(5)  Az igazgatótanács a (4) bekezdésben említett értékelést figyelembe véve, egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(6)  Amennyiben az ügyvezető igazgató hivatali idejét az (5) bekezdés szerint meghosszabbították, a teljes időtartam lejártával nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltésére vonatkozó újabb kiválasztási eljárásban.

(7)  Az ügyvezető igazgató kizárólag az igazgatótanács határozata alapján menthető fel. Az igazgatótanács határozatában figyelembe veszi a Bizottság által az ügyvezető igazgató teljesítményéről készített, a (4) bekezdésben említett értékelést.

(8)  Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésével, hivatali idejének meghosszabbításával vagy felmentésével kapcsolatos döntéseit a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg.

32. cikk

Nemzeti összekötő tisztviselők

(1)  Minden tagállam kijelöl egy nemzeti összekötő tisztviselőt, aki a Hatósághoz kirendelt nemzeti szakértőként a 33. cikknek megfelelően a Hatóság székhelyén dolgozik.

(2)  A nemzeti összekötő tisztviselők többek között a 7. cikkben meghatározott együttműködés és információcsere elősegítésével, valamint a 8. cikkben meghatározott ellenőrzések támogatásával és koordinálásával járulnak hozzá a Hatóság feladatainak végrehajtásához. Nemzeti kapcsolattartóként is eljárnak a tagállamuktól érkező és a tagállamukat érintő kérdésekben ▌a kérdések közvetlen megválaszolásával vagy a nemzeti hatóságaikkal való kapcsolatfelvétel révén.

(3)  A nemzeti összekötő tisztviselők jogosultak arra, hogy tagállamaiktól az e rendeletben előírtaknak megfelelően minden releváns információt megkérhessenek és megkaphassanak, maradéktalanul tiszteletben tartva tagállamaik nemzeti jogát vagy gyakorlatát, különösen, ami az adatvédelmet és a titoktartási szabályokat illeti.

33. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

(1)  A Hatóság a tevékenységi köréhez tartozó területeken a nemzeti összekötő tisztviselőkön túl más kirendelt nemzeti szakértőket, és nem a Hatóság alkalmazásában álló személyzetet is igénybe vehet.

(2)  Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértőknek – a nemzeti összekötő tisztviselőket is ideértve – a Hatósághoz történő kirendelésére vonatkozó szabályokról.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Kiváltságok és mentességek

A Hatóságra és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.

35. cikk

Nyelvhasználati szabályok

(1)  Az 1. tanácsi rendeletben(30) megállapított rendelkezések alkalmazandók a Hatóságra.

(2)  A Hatóság működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat a ▌Fordítóközpont biztosítja.

36. cikk

Átláthatóság, a személyes adatok védelme és kommunikáció

(1)  A Hatóság birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó. Az igazgatótanács az első ülése napjától számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(2)  Az igazgatótanács intézkedéseket hoz az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés érdekében, különös tekintettel a Hatóság adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésével, valamint az adatkezelés jogszerűségével, az adatkezelési tevékenységek biztonságával, az információnyújtással és az érintettek jogaival kapcsolatos kötelezettségekre.

(3)  A Hatóság saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a hatáskörébe tartozó területeken. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan a Hatóság 4. cikk szerinti feladatainak eredményes végrehajtását. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és információterjesztési tervekkel összhangban kell végrehajtani.

37. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)  A csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni, a 883/2013/EU, Euratom rendelet szerinti küzdelem céljából a Hatóság a működésének megkezdésétől számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az említett megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja a Hatóság személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)  A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások azon kedvezményezettjeinél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál, amelyek a Hatóságon keresztül uniós forrásokban részesültek.

(3)  Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben(31) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy a Hatóság által finanszírozott valamely támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a Hatóság harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásainak, szerződéseinek, támogatási megállapodásainak és támogatási határozatainak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek – hatáskörükkel összhangban – kifejezetten feljogosítják a Számvevőszéket és az OLAF-ot ilyen ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására.

38. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályok

A Hatóságnak az (EU, Euratom) 2015/443(32) és az (EU, Euratom) 2015/444(33) bizottsági határozatban meghatározott, az Európai Unió minősített adatainak és a nem minősített érzékeny adatoknak a védelmére vonatkozó biztonsági szabályokkal egyenértékű saját szabályokat kell elfogadnia. A Hatóság biztonsági szabályai többek között a minősített információk cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkoznak.

39. cikk

Felelősség

(1)  A Hatóság szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2)  A Hatóság által kötött szerződések választottbírósági klauzulái értelmében a döntés a Bíróság joghatóságába tartozik.

(3)  Szerződésen kívüli felelősség esetén a Hatóság a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)  A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos vitákban a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(5)  A Hatóság személyzetének a Hatósággal szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek rendelkezései határozzák meg.

40. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)  ... [öt évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig és azt követően ötévente a Bizottság a Hatóság célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében értékeli annak teljesítményét. Az értékelés keretében foglalkozik különösen a 13. cikk szerinti közvetítői eljárás során szerzett tapasztalatokkal. Értékeli továbbá, hogy szükséges-e módosítani a Hatóság megbízatását és tevékenységi körét – beleértve hatáskörének kiterjesztését ágazatspecifikus szükségletekre is –, és e módosítások költségvetési vonzatait, tekintetbe véve az uniós ügynökségek által ezeken a területeken végzett munkát is. Az értékelés kitér a foglalkoztatás és a szociális politika területén működő ügynökségekkel való további szinergiák kialakítására és a tevékenységek ésszerűsítésére. Ezen értékelés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat terjeszthet elő e rendelet hatályának felülvizsgálata céljából.

(2)  Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a Hatóság fenntartása a célkitűzéseire, megbízatására és feladataira tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3)  A Bizottság az értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

41. cikk

Igazgatási vizsgálatok

A Hatóság tevékenységeit az EUMSZ 228. cikkével összhangban az európai ombudsman vizsgálja.

42. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)  Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben és a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül a Hatóság együttműködhet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

E célból a Hatóság az igazgatótanács engedélyével és a Bizottság jóváhagyását követően munkamegállapodásokat köthet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel. Ezek a megállapodások az Unió vagy a tagállamok számára jogi kötelezettséget nem keletkeztethetnek.

(2)  A Hatóság nyitott azon harmadik országok részvételére, amelyek ebből a célból megállapodást kötnek az Unióval.

Az első ▌albekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseiben rögzíteni kell különösen az érintett harmadik országnak a Hatóság munkájában való részvétele jellegét, terjedelmét és módját, a Hatóság kezdeményezéseiben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve. A személyzeti kérdéseket illetően ezeknek a megállapodásoknak minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak és az alkalmazási feltételeknek.

(3)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy a Hatóság a megbízatásával összhangban és a meglévő intézményi kereteken belül működjön, és a Hatóság ügyvezető igazgatójával megfelelő munkamegállapodást köt erre a célra.

43. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)  A Hatóság fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, továbbá az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, a személyzetre és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat a Hatóság és az annak székhelyéül szolgáló tagállam által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzését követően – legkésőbb ... az e rendelet hatályba lépésétől számított 2 év-ig megkötött székhely-megállapodás rögzíti.

(2)  A fogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja a Hatóság zökkenőmentes és hatékony működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

44. cikk

A Hatóság tevékenységének megkezdése

(1)  A Hatóság a saját költségvetése végrehajtásához szükséges kapacitás birtokában ... az e rendelet hatályba lépésétől számított 2 év-ig megkezdi működését.

(2)  A Hatóság létrehozásáért és kezdeti működtetéséért a Bizottság felelős mindaddig, amíg a Hatóság ▌ nem kezdi meg működését. E célból:

a)  mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az igazgatótanács általi, a 31. cikkel összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép, a Bizottság kijelölhet egy bizottsági tisztviselőt, aki ideiglenes ügyvezető igazgatóként jár el és ellátja az ügyvezető igazgató feladatait;

b)  a 18. cikk (1) bekezdésének k) pontjától eltérve és a 18. cikk (2) bekezdésében említett határozat elfogadásáig az ideiglenes ügyvezető igazgató gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörét;

c)  a Bizottság segítséget nyújthat a Hatóságnak, különösen azáltal, hogy bizottsági tisztviselőket bocsát rendelkezésre a Hatóság tevékenységeinek az ideiglenes ügyvezető igazgató vagy az ügyvezető igazgató felelőssége mellett történő végrehajtására;

d)  az ideiglenes ügyvezető igazgató az igazgatótanács jóváhagyásával engedélyezheti a Hatóság költségvetésében előirányzott kifizetéseket, és szerződéseket köthet, többek között személyi állomány felvételére a Hatóság létszámtervének elfogadását követően.

45. cikk

A 883/2004/EK rendelet módosításai

A 883/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk a következő ▌ponttal egészül ki:"

„na) »Európai Munkaügyi Hatóság«: az (EU) .../...*(34) európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott szerv;

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...) az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL …).”

"

2.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„74a. cikk

Az Európai Munkaügyi Hatóság

(1)  Az igazgatási bizottság feladatainak és tevékenységeinek sérelme nélkül az Európai Munkaügyi Hatóság az (EU) .../...+ rendeletben foglalt feladataival összhangban támogatja e rendelet alkalmazását. Az igazgatási bizottság együttműködik az Európai Munkaügyi Hatósággal a tevékenységek kölcsönös megállapodással történő összehangolása és a párhuzamos tevékenységek elkerülése érdekében. Ennek érdekében együttműködési megállapodást köt az Európai Munkaügyi Hatósággal.

(2)  ▌Az igazgatási bizottság felkérheti az Európai Munkaügyi Hatóságot, hogy az (EU) .../... (35) rendelet 13. cikke (11) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban utaljon hozzá valamely szociális biztonsági vonatkozású kérdést, amelyben közvetítést folytat.”

"

46. cikk

A 492/2011/EU rendelet módosításai

A 492/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 26. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„A (EU) .../...*(36) európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelet által létrehozott Európai Munkaügyi Hatóság megfigyelőként részt vesz a tanácsadó bizottság ülésein, és adott esetben technikai észrevételeivel és szakértelmével támogatja a bizottságot.

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...) az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL …).”

"

2.  A 29–34. cikket a Hatóság működésének az e rendelet 44. cikke (1) bekezdésével összhangban történő megkezdése napjától kezdődő hatállyal el kell hagyni.

3.  A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„35. cikk

A tanácsadó bizottság 1968. november 8-án hatályban lévő eljárási szabályzatát továbbra is alkalmazni kell.”

"

4.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„39. cikk

A tanácsadó bizottság igazgatási kiadásai az Európai Unió általános költségvetésében a Bizottságra vonatkozó szakaszban szerepelnek.”

"

47. cikk

Az (EU) 2016/589 rendelet módosítása

Az (EU) 2016/589 rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)  az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„a) az EURES-hálózatnak a Bizottság, az Európai Munkaügyi Hatóság és a tagállamok közötti megszervezése;”;

"

b)  a b) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a Bizottság, az Európai Munkaügyi Hatóság és a tagállamok közötti együttműködés az állásajánlatokkal, az álláspályázatokkal és az önéletrajzokkal kapcsolatban rendelkezésre álló releváns adatok megosztása terén;”;

"

c)  az f) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„f) az EURES-hálózat népszerűsítése uniós szinten, a Bizottság, az Európai Munkaügyi Hatóság és a tagállamok által meghozandó hatékony kommunikációs intézkedések révén.”.

"

2.  A 3. cikk a következő ponttal ▌egészül ki:"

„8. »Európai Munkaügyi Hatóság«: az (EU) .../...*(37) európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott szerv;

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...) az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL …).”

"

3.  A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Biztosítani kell a fogyatékkal élőknek az EURES portál által nyújtott információkhoz és a nemzeti szinten rendelkezésre álló támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférését. A Bizottság, az Európai Koordinációs Iroda, valamint az EURES-tagok és -partnerek meghatározzák, hogy saját kötelezettségeik vonatkozásában milyen eszközökkel biztosítják ezt.”

"

4.  A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„a) az Európai Munkaügyi Hatóságon belül létrehozott Európai Koordinációs Iroda, amelynek az a feladata, hogy segítse az EURES-hálózatot tevékenységei végzésében;”;

"

b)  a szöveg a következő ▌ponttal egészül ki:"

„e) a Bizottság.”.

"

5.  A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:"

„Az Európai Koordinációs Irodának segítenie kell az EURES-hálózatot tevékenységei végzésében, mindenekelőtt azáltal, hogy a nemzeti koordinációs irodákkal és a Bizottsággal szoros együttműködésben kidolgozza és lebonyolítja az alábbi tevékenységeket:”;

"

ii.  az a) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„i. az EURES-portál és az ahhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások rendszertulajdonosaként a portál működtetése és fejlesztése céljából a Bizottságnak továbbítandó felhasználói igények és üzleti követelmények más releváns uniós tájékoztató és tanácsadó szolgálatokkal vagy hálózatokkal, valamint kezdeményezésekkel együttműködésben történő meghatározása, ideértve az állásajánlatok, álláspályázatok, önéletrajzok és igazoló dokumentumok, valamint egyéb információk megosztását szolgáló rendszereit és eljárásait is;”;

"

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az Európai Koordinációs Irodát az Európai Munkaügyi Hatóság irányítja. Az Európai Koordinációs Iroda rendszeres párbeszédet alakít ki az uniós szintű szociális partnerek képviselőivel.”;

"

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az Európai Koordinációs Iroda a 14. cikkben említett Koordinációs Csoporttal és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően kidolgozza többéves munkaprogramjait.”.

"

6.  A 9. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) együttműködés a Bizottsággal, az Európai Munkaügyi Hatósággal és a tagállamokkal a közvetítés terén, a III. fejezetben foglalt keretrendszeren belül;”.

"

7.  A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Koordinációs Csoport a Bizottság, az Európai Koordinációs Iroda és a nemzeti koordinációs irodák megfelelő szintű képviselőiből áll.”

"

8.  A 16. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "

„(6) A tagállamok a munkaerő-kínálat és -kereslet Unión belüli egyensúlyának megteremtése érdekében a Bizottsággal és az Európai Koordinációs Irodával közösen megvizsgálnak minden arra vonatkozó lehetőséget, hogy az álláshelyek betöltésénél az uniós polgárok prioritást élvezzenek. A tagállamok e célból meghozhatnak minden szükséges intézkedést.”

"

9.  A 19. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tagállamok együttműködnek egymással, a Bizottsággal és az Európai Koordinációs Irodával a nemzeti rendszerek és a Bizottság által kidolgozott európai osztályozás közötti átjárhatóság megteremtésében. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat az európai osztályozás fejlesztéséről.”

"

10.  A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„29. cikk

Az áramlásokkal és mintákkal kapcsolatos információcsere

A Bizottság és a tagállamok az Európai Munkaügyi Hatóság jelentései alapján, az Eurostat statisztikái és a rendelkezésre álló nemzeti adatok felhasználásával nyomon követik és nyilvánosságra hozzák az Unióban megfigyelhető munkaerő-mobilitási áramlásokat és mintákat.”

"

48. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2016/344 határozat a Hatóság működésének az e rendelet 44. cikke (1) bekezdésével összhangban történő megkezdése napjával hatályát veszti.

▌A hatályon kívül helyezett határozatra való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

49. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A 16. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott platform tevékenységei

A platform különösen az alábbiak révén törekszik arra, hogy támogassa a Hatóságnak a be nem jelentett munkavégzés kezelésére vonatkozó célkitűzéseit:

i.  a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítése, beleértve annak okait, a regionális különbségeket és a határokon átnyúló szempontokat is, közös meghatározások és fogalmak, tényeken alapuló mérési eszközök, valamint az összehasonlító elemzések előmozdítása révén; a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló különböző rendszerek és gyakorlatok kölcsönös megismerésének kialakítása, valamint a szakpolitikai intézkedések – köztük a megelőző intézkedések és a szankciók – hatékonyságának elemzése;

ii.  a tagállamok és adott esetben harmadik országok közötti együttműködés különböző formáinak – például a személyzet csereprogramjainak, az adatbázisok használatának, a közös tevékenységeknek és a közös képzéseknek – megkönnyítése és értékelése, valamint a be nem jelentett munkavégzésre vonatkozó, az igazgatási együttműködés keretében működő információcsere rendszerének létrehozása egy külön modul révén az IMI-rendszerben;

iii.  eszközök – például tudásbank – létrehozása az információk és tapasztalatok hatékony megosztása érdekében, valamint végrehajtási iránymutatások, a bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatók készítése és a be nem jelentett munkavégzésre irányuló ellenőrzések közös elveinek kidolgozása, továbbá olyan közös tevékenységek, mint az európai kampányok; az ilyen eszközökkel kapcsolatos tapasztalatok értékelése;

iv.  a be nem jelentett munkavégzés kezelésére vonatkozó bevált gyakorlatok azonosítására irányuló társaktól való tanulási program kidolgozása valamennyi érintett területen, valamint szakértői értékelések készítése a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem terén elért haladás nyomon követéséről azokban a tagállamokban, amelyek úgy döntenek, hogy részt vesznek az ilyen értékelésekben;

v.  a nemzeti hatóságok által a be nem jelentett munkavégzés szempontjából releváns uniós jog alkalmazása terén szerzett tapasztalatok megosztása;

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/XXX rendeletéről

(közzéteendő a HL L sorozatában, az Európai Munkaügyi Hatóságról szóló rendeletet tartalmazó számot követően)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megjegyzik, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság székhelyének kiválasztására irányuló eljárás az alapító rendelet elfogadásakor nem zárult le.

A három intézmény – emlékeztetve az őszinte és átlátható együttműködés iránti elkötelezettségre és a Szerződésekre – elismeri az információcsere értékét az Európai Munkaügyi Hatóság székhelyének kiválasztására irányuló folyamat kezdeti szakaszától fogva.

Az ilyen korai információcsere megkönnyítené a három intézmény számára a Szerződésekben foglalt jogaik gyakorlását a vonatkozó eljárások során.

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy megtesz minden megfelelő lépést annak érdekében, hogy az alapító rendelet tartalmazzon az Európai Munkaügyi Hatóság székhelyére irányuló rendelkezést, és gondoskodik arról, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság az említett rendelettel összhangban autonóm módon működjön.

(1)HL C 440., 2018.12.6., 128. o.
(2)HL C 461., 2018.12.21., 16. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/54/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről (HL L 128., 2014.4.30., 8. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21. 1. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 573/2014/EU határozata (2014. május 15.) az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről (HL L 159., 2014.5.28., 32. o.).
(9)A Bizottság ajánlása (2013. szeptember 17.) a SOLVIT működését meghatározó elvekről (HL L 249., 2013.9.19., 10. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/344 határozata (2016. március 9.) a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról (HL L 65., 2016.3.11., 12. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2240 határozata (2015. november 25.) az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról (HL L 318., 2015.12.4., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(18) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(19)A Bizottság 2009/17/EK határozata (2008. december 19.) a munkavállalók kiküldetésével foglalkozó szakértői bizottság felállításáról (HL L 8., 2009.1.13., 26. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).
(22)A Tanács 1408/71/EGK rendelete (1971. június 14.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról (HL L 149., 1971.7.5., 2. o.).
(23)A Tanács 574/72/EGK rendelete (1972. március 21.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 74., 1972.3.27., 1. o.).
(24)Az Európai Parlament és a Tanács 1231/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet harmadik országok e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről (HL L 344., 2010.12.29., 1. o.).
(25)A Tanács 859/2003/EK rendelete (2003. május 14.) az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről (HL L 124., 2003.5.20., 1. o.).
(26)Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).
(27)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 35. o.).
(28)Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).
(29)A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).
(30)A Tanács 1. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).
(31)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(32)A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).
(33)A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).
(34)+ HL: Kérjük, illessze be a PE-CONS 49/19 (2018/0064(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe és illessze be az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
(35)+ HL: Kérjük, illessze be a PE-CONS 49/19 (2018/0064(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe.
(36)+ HL: Kérjük, illessze be a PE-CONS 49/19 (2018/0064(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe és illessze be az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
(37)+ HL: Kérjük, illessze be a PE-CONS 49/19 (2018/0064(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe és illessze be az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.

Utolsó frissítés: 2019. április 17.Jogi nyilatkozat