(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0338),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 325. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével, amelynek megfelelően a Bizottság benyújtotta a javaslatot a Parlamentnek (C8-0214/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 8/2018. sz. véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0179/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) Az Európai Számvevőszék 8/2018. sz. véleménye.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 325. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(3), valamint az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet(4) elfogadásával az Unió jelentős mértékben megerősítette az Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi eszközökkel folytatott védelmére rendelkezésre álló eszközöket eszközökkel kapcsolatos harmonizált jogi keret rendelkezéseit. A legfőbb prioritás a büntető igazságszolgáltatás és a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos politika terén az Európai Ügyészség, amely hatáskörrel rendelkezik hatáskört kap bűnügyi nyomozások lefolytatására a résztvevő tagállamokban és vádemelésekre az Unió költségvetését sértő, az (EU) 2017/1371 irányelvben meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban. [Mód. 1]

(2)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) igazgatási vizsgálatokat folytat le igazgatási szabálytalanságok és bűnöző magatartás feltárása céljából. Vizsgálatai végén a Hivatal igazságügyi ajánlásokat tehet a nemzeti ügyészségeknek, amivel lehetővé kívánja tenni vádemelések és vádhatósági eljárások lefolytatását a tagállamokban. Azokat az eseteket, amelyek az Európai Ügyészségben résztvevő tagállamokban merültek fel és bűncselekmények gyanújára adnak okot, a jövőben az OLAF jelenteni fogja az Európai Ügyészségnek és együttműködik vele a nyomozásai keretében. [Mód. 2]

(3)  Ezért a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet(5) módosítani kell, illetve ennek megfelelően ki kell igazítani az (EU) 2017/1939 rendelet elfogadását követően. A 883/2013/EU, Euratom rendelet szabályainak tükrözniük kell és ki kell egészíteniük az (EU) 2017/1939 rendeletben az Európai Ügyészség és a Hivatal közötti kapcsolatra vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket abból a célból, hogy biztosítani lehessen az Unió pénzügyi érdekeinek legmagasabb szintű, a két szerv közötti szinergiák révén történő védelmét, ami a szoros együttműködés, az információcsere, a kiegészítő jelleg és az átfedések elkerülése elvének végrehajtását foglalja magában. [Mód. 3]

(4)  Közös célkitűzésük, nevezetesen az uniós költségvetés integritásának megőrzése érdekében, a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek szoros kapcsolatot kell kialakítania és fenntartania a lojális együttműködés alapján, melynek célja a megbízatásuk egymást kiegészítő jellegének biztosítása, továbbá az intézkedéseik koordinálása, elsősorban az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés hatóköre tekintetében. E kapcsolat végső soron hozzájárul annak biztosításához, hogy az összes eszköz felhasználásra kerüljön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére és elkerüljék az erőfeszítések közötti szükségtelen átfedéseket.

(5)  Az (EU) 2017/1939 rendelet előírja, hogy a Hivatal, valamint az Unió összes intézménye, szerve, hivatala és ügynöksége, továbbá az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesznek az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekmény gyanújáról, cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség gyakorolhatná hatáskörét. Mivel a Hivatal megbízatása a csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre irányuló igazgatási vizsgálatok elvégzésére terjed ki, ideális helyzetben van és megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy az Európai Ügyészség partnere és kiemelt információforrása legyen. [Mód. 4]

(6)  Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó lehetséges büntetendő cselekményre utaló tényállási elemek a gyakorlatban szerepelhetnek a Hivatalhoz beérkezett eredeti állításokban, illetve megállapítást nyerhetnek a Hivatal által igazgatási szabálytalanság gyanúja alapján indított igazgatási vizsgálat során is. A Hivatalnak annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Ügynökség felé fennálló jelentéstételi kötelezettségének, adott esettől függően jelentenie kell a büntetendő cselekményt bármelyik szakaszban a vizsgálat előtt vagy a vizsgálat lefolytatása során.

(7)  Az (EU) 2017/1939 rendelet meghatározza azokat az elemeket, amelyeket, szabály szerint, a jelentéseknek legalább tartalmazniuk kell. Lehetséges, hogy a Hivatalnak ezen elemek azonosítása céljából előzetesen értékelnie kell az állításokat és ehhez össze kell gyűjtenie a szükséges információt. A Hivatal ezt az értékelést haladéktalanul és olyan eszközökkel végzi el, amelyek nem veszélyeztetik a jövőbeni lehetséges bűnügyi nyomozást. A Hivatal, miután elvégezte az értékelést, jelenti az Európai Ügyészségnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját.

(8)  Tekintettel a Hivatal tapasztalatára, lehetővé kell tenni az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára a Hivatal igénybevételét a hozzájuk beérkezett állítások előzetes értékelésének elvégzéséhez.

(9)  Az (EU) 2017/1939 rendeletnek megfelelően a Hivatal alapvetően nem indíthat párhuzamosan folyó igazgatási vizsgálatot olyan ügyben, amelyben az Európai Ügyészség nyomozást folytat. Azonban bizonyos esetekben az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szükségessé teheti, hogy a Hivatal kiegészítő igazgatási vizsgálatot folytasson le az Európai Ügyészség által indított büntetőeljárás lezárása előtt annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e óvintézkedésekre, vagy kell-e hozni pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedéseket. Az ilyen kiegészítő vizsgálatok megfelelőek lehetnek többek között az olyan esetekben, amikor elévülési szabályok alá tartozó, az Unió költségvetését megillető összegek behajtásáról van szó, amikor kiemelkedően magasak az érintett összegek, vagy amikor kockázatos helyzetekben további források elvesztését kell elkerülni igazgatási intézkedésekkel.

(10)  Az (EU) 2017/1939 rendelet szerint az Európai Ügyészség kérheti a Hivataltól ilyen kiegészítő vizsgálatok lefolytatását. Azokban az esetekben, amikor az Európai Ügyészség nem kér kiegészítő vizsgálatot, lehetővé kell tenni, hogy a kiegészítő vizsgálatot bizonyos feltételek mellett a Hivatal kezdeményezésére is le lehessen folytatni bizonyos feltételek mellett, kizárólag az Európai Ügyészséggel folytatott konzultációt követően. Az Európai Ügyészség számára különösen biztosítani kell, hogy kifogást emelhessen az ellen, hogy a Hivatal vizsgálatot indítson vagy folytassa a vizsgálatot, illetve a Hivatal vizsgálatának bizonyos tevékenységeinek elvégzése ellen. A kifogásnak az Európai Ügyészség általi nyomozás hatékonyságának védelmén kell alapulnia és e céllal arányosnak kell lennie. A Hivatal tartózkodik az olyan intézkedéstől, amellyel szemben az Európai Ügynökség kifogást emelt. Amennyiben az Európai Ügyészség egyetért a kérelemmel nem emel kifogást, a Hivatal a vizsgálatát az Európai Ügyészséggel szorosan egyeztetve folytatja le lép fel az ügyben.[Mód. 6]

(11)  A Hivatalnak aktívan támogatnia kell az Európai Ügyészséget a nyomozásai során. E tekintetben az Európai Ügyészség kérheti a Hivataltól a bűnügyi nyomozásai támogatását vagy kiegészítését az e rendelet szerinti hatáskörök gyakorlásán keresztül. Ezekben az esetekben a Hivatal ezeket a műveleteket a hatáskörén belül és az e rendeletben meghatározott kereten belül végzi el.

(12)  A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti hatékony koordináció, együttműködés és átláthatóság biztosítása érdekében folyamatos információcserére van szükség a két intézmény között. A két intézmény intézkedései közötti megfelelő koordináció biztosítása, a kiegészítő jelleg garantálása és az átfedések elkerülése érdekében különösen fontos az információcsere a Hivatal vizsgálatainak és az Európai Ügyészség nyomozásainak elindítását megelőző szakaszokban. E célból a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek alkalmazniuk kell az ügyviteli rendszereik „találat/nincs találat” funkcióit. A Hivatal és az Európai Ügyészség az információcserére vonatkozó részletes szabályokat és feltételeket a munkamegállapodásaikban határozzák meg. [Mód. 7]

(13)  A 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékeléséről szóló, 2017. október 2-án elfogadott bizottsági jelentés(6) következtetése szerint a jogi keret 2013-as módosításai egyértelmű javulást hoztak a vizsgálatok lefolytatása, a partnerekkel való együttműködés és az érintett személyek jogai tekintetében. Az értékelés ugyanakkor rámutatott olyan hiányosságokra, amelyek befolyásolják a vizsgálatok eredményességét és hatékonyságát.

(14)  A bizottsági értékelésben megállapított, egyértelmű hiányosságok felszámolása céljából módosítani kell a 883/2013/EU, Euratom rendeletet. Ezek rövid távra szóló, döntő fontosságú módosítások, melyekkel megerősíthető a Hivatal vizsgálataira vonatkozó keret és biztosítható egy erős és teljes mértékben működőképes Hivatal, mely igazgatási vizsgálatokkal egészíti ki az Európai Ügyészség által alkalmazott büntetőjogi megközelítést, ugyanakkor a módosítások nem vonják maguk után a megbízatás vagy a hatáskörök megváltoztatását. A módosítások elsősorban azokat a területeket érintik, amelyeken jelenleg az akadályozza a Hivatal vizsgálatainak hatékony lefolytatását – pl. a helyszíni ellenőrzések lefolytatását, a bankszámla-információkhoz való hozzáférés lehetőségét, vagy a Hivatal által készített jelentések bizonyítékként való elfogadhatóságát –, hogy a rendelet nem elég egyértelmű. Legkésőbb az Európai Ügyészség, a Hivatal és e két szerv együttműködésének értékelésétől számított két év elteltével a Bizottságnak egy új, átfogó javaslatot kell benyújtania. [Mód. 8]

(15)  Ezek a módosítások nem érintik a vizsgálatok keretében alkalmazandó eljárási garanciákat. A Hivatal köteles alkalmazni a 883/2013/EU, Euratom rendeletben, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben(7) és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott eljárási garanciákat. Ez a keret előírja, hogy a Hivatalnak a vizsgálatait objektíven, pártatlanul és bizalmasan kell lefolytatnia, az érintett személy mellett és ellen szóló bizonyítékokat kell keresnie és a vizsgálati tevékenységeket írásos meghatalmazás alapján kell elvégeznie, a jogszerűség ellenőrzése mellett. A Hivatalnak biztosítania kell a vizsgálatai alá vont érintett személyeket megillető jogokat, többek között az ártatlanság vélelmét és az önvádra kötelezés tilalmát. A meghallgatás során az érintett személyeknek többek között joga van egy általuk választott személy jelenlétére, a meghallgatásról szóló jegyzőkönyv jóváhagyására, valamint az Unió bármelyik hivatalos nyelvének használatára. Továbbá, az érintett személyeknek joga van ahhoz, hogy a tényekkel kapcsolatban észrevételeket tegyenek azt megelőzően, hogy rögzítésre kerülnének a vizsgálat következtetései.

(16)  A Hivatal helyszíni ellenőrzéseket és szemléket végez, melyek lehetővé teszik számára a gazdasági szereplők helyiségeibe való belépést és a dokumentumaikhoz való hozzáférést a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység gyanúja alapján indított vizsgálatai keretében. Ezen ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása e rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban történik, melyek néhány esetben az említett hatáskörök gyakorlását nemzeti jogban meghatározott feltételekhez köti. A bizottsági értékelés megállapította, hogy nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen mértékben alkalmazandó a nemzeti jog, ami következésképpen akadályozza a Hivatal vizsgálati tevékenységeinek hatékony lefolytatását.

(17)  Ezért helyénvaló egyértelműsíteni azokat az eseteket, amikor a nemzeti jogot kell alkalmazni a Hivatal vizsgálatai során, anélkül, hogy változtatni kellene a Hivatal hatáskörein vagy a rendelet tagállamokra való alkalmazásán. Ez az egyértelműsítés tükrözi a Törvényszék T-48/16 sz., Sigma Orionis SA kontra Európai Bizottság ügyben a közelmúltban hozott ítéletét.

(18)  Azokban az esetekben, amikor az érintett gazdasági szereplő aláveti magát az ellenőrzésnek, a helyszíni ellenőrzések és szemlék Hivatal általi lefolytatása kizárólag az uniós jog hatálya alá esik. Ez lehetővé teszi a Hivatal számára, hogy a vizsgálati hatásköreit hatékony és koherens módon gyakorolja valamennyi tagállamban, abból a célból, hogy hozzájáruljon az Unió költségvetésének magas szintű védelméhez az Unió egész területén, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikkében előírtaknak megfelelően.

(19)  Azokban a helyzetekben, amikor a Hivatalnak a nemzeti illetékes hatóságok segítségére van szüksége, különösen azokban az esetekben, amikor a gazdasági szereplő ellenáll a helyszíni ellenőrzésnek és a szemlének, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a Hivatal intézkedésének hatékonyságát és a szükséges segítséget a nemzeti eljárásjog vonatkozó szabályaival összhangban.

(20)  A 883/2013/EU, Euratom rendeletben kötelezni kell a gazdasági szereplőket a Hivatallal való együttműködésre. Ez összhangban áll egyfelől a 2185/96/Euratom, EK rendelet szerinti azon kötelezettségükkel, hogy a helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása céljából kötelesek engedélyezni a helyiségekbe, telkekre, közlekedési eszközökre vagy egyéb üzleti céllal használt területekre való bejutást, másfelől a költségvetési rendelet 129. cikke(8) szerinti kötelezettséggel, mely szerint minden olyan személy vagy szervezet, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együttműködik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok összefüggésében is.

(21)  Ezen együttműködési kötelezettség részeként biztosítani kell, hogy a Hivatal vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatos releváns információ benyújtására kötelezhesse azokat a gazdasági szereplőket, akik érintettek lehetnek a vizsgálatban, vagy akik releváns információ birtokában lehetnek. A gazdasági szereplők, amikor eleget tesznek az ilyen információkérésnek, nem kötelesek bevallani, hogy illegális tevékenységet folytattak, viszont kötelesek megválaszolni a tényszerű kérdéseket és dokumentumokat átadni még akkor is, ha ezek az információk felhasználhatók velük vagy egy másik gazdasági szereplővel szemben a jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához.

(22)  A gazdasági szereplőknek a helyszíni ellenőrzések és a szemlék során lehetővé kell tenni az ellenőrzés szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatát, és biztosítani kell számukra az egy általuk választott személy jelenlétéhez – ideértve külső jogi tanácsadó jelenlétéhez – való jogot. A jogi tanácsadó jelenléte ugyanakkor nem jogi feltétele a helyszíni ellenőrzések és szemlék érvényességének. A helyszíni ellenőrzések és szemlék hatékonyságának – különösen a bizonyíték eltűnésének veszélye tekintetében való – biztosítása érdekében a Hivatal számára biztosítani kell a helyiségekbe, telkekre, közlekedési eszközökre vagy egyéb üzleti céllal használt területekre való bejutást anélkül, hogy a gazdasági szereplő jogi tanácsadóval való konzultációja késleltetné a bejutást. A Hivatal általi ellenőrzés lefolytatásának megkezdése csak rövid, észszerű ideig késhet a jogi tanácsadóval való konzultáció miatt. Az ilyen késedelmet a lehető legrövidebbre kell korlátozni.

(23)  Az átláthatóság biztosítása érdekében a helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása során a Hivatal ellátja a gazdasági szereplőket az együttműködési kötelezettségükkel és az együttműködés megtagadásával járó következményekkel, továbbá az ellenőrzésre alkalmazandó eljárással – többek között az alkalmazandó eljárási garanciákkal – kapcsolatos megfelelő információval.

(24)  Belső vizsgálatok, és adott esetben külső vizsgálatok során a Hivatal hozzáfér bármely olyan releváns információhoz, amely az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában van. A bizottsági értékelésben javasoltak alapján a folyamatos technológiai fejlődés figyelembe vétele céljából szükséges egyértelműsíteni, hogy ezt a hozzáférést attól függetlenül kell biztosítani, hogy ezeket az információkat és adatokat milyen típusú adathordozón tárolják. [Mód. 9]

(25)  A Hivatal vizsgálataira vonatkozó keret koherensebbé tétele céljából még szorosabban össze kell hangolni a belső és a külső vizsgálatokra alkalmazandó szabályokat a bizottsági értékelésben azonosított következetlenségek kiküszöbölése érdekében az olyan esetekben, ahol nem indokolt eltérő szabályok alkalmazása. Ilyen eset lehet például annak biztosítása, hogy – hasonlóan a belső vizsgálatokhoz – a külső vizsgálatot követően elkészített jelentések és ajánlások megküldhetők az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára, hogy meghozhassa a megfelelő intézkedést. A Hivatal, amennyiben azt a megbízatása lehetővé teszi, támogatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget az ajánlásai nyomon követésében. A Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti együttműködés további biztosítása érdekében a Hivatal, szükség esetén, tájékoztatja az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget arról a döntéséről, hogy nem indít külső vizsgálatot, például abban az esetben, amikor az eredeti információ forrása uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség volt.

(26)  A Hivatalnak rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek a pénz útjának visszakövetéséhez, ezáltal kideríthető sok csalárd magatartás esetében a jellemző elkövetési módozat. A nemzeti hatóságokkal való együttműködésnek és az általuk nyújtott segítségnek köszönhetően a Hivatal jelenleg több tagállamban hozzáfér a vizsgálati tevékenysége szempontjából releváns, a hitelintézetek birtokában lévő bankinformációkhoz. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen egy Unió-szerte hatékony megközelítés követését, a rendeletnek meg kell határoznia az illetékes nemzeti hatóságok azon kötelezettségét, hogy a Hivatal segítésére vonatkozó általános kötelezettségük részeként ellássák a Hivatalt a bankszámlákkal és a fizetési számlákkal kapcsolatos információkkal. Főszabályként ez az együttműködés a tagállamok pénzügyi információs egységein keresztül történik. Amikor a nemzeti hatóságok ilyen segítséget nyújtanak a Hivatalnak, az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárásjog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban járnak el.

(26a)   Annak érdekében, hogy figyelmet fordítsanak az eljárási jogok és garanciák védelmére és tiszteletben tartására, a Hivatalnak létre kellene hoznia egy belső feladatkört az eljárási garanciák ellenőre személyében, és a kellő forrásokat biztosítani kellene számára. Az eljárási garanciák ellenőre számárad feladatai ellátásához biztosítani kellene a hozzáférést valamennyi szükséges információhoz. [Mód. 10]

(26b)   Ez a rendelet az eljárási garanciák ellenőrével együttműködve panaszkezelési mechanizmust hoz létre a Hivatal számára az eljárási jogok és garanciák a Hivatal valamennyi tevékenysége során történő tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Ennek egy olyan adminisztratív jellegű mechanizmusnak kell lennie, amelyben a Hivatalhoz beérkező panaszok kezeléséért a megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében az ellenőr felel. A mechanizmusnak hatékonynak kell lennie, biztosítva, hogy a panaszokat megfelelően kivizsgálják. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése érdekében a Hivatal éves jelentése keretében tájékoztatást nyújt a panaszkezelési mechanizmusról. A Hivatalnak különösen ki kell térnie a beérkezett panaszok számára, az eljárási jogok és garanciák megsértésének típusaira, az érintett tevékenységekre és – ahol lehetséges – a Hivatal által a panaszok nyomán hozott intézkedésekre. [Mód. 11]

(27)  A Hivatal általi, óvintézkedések elfogadása céljából történő korai információ-továbbítás az Unió pénzügyi érdekei védelmének egyik alapvető eszköze. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen e tekintetben a Hivatal és az Unió intézményei, hivatalai, szervei és ügynökségei közötti szoros együttműködés, helyénvaló az utóbbiak számára lehetővé tenni, hogy bármikor konzultálhassanak a Hivatallal bármilyen megfelelő óvintézkedésről való döntés céljából, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket.

(28)  A Hivatal által készített jelentések jelenleg már elfogadható bizonyítéknak minősülnek igazgatási vagy bírósági eljárásokban ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország nemzeti közigazgatási vizsgálói által készített közigazgatási jelentések. A Bizottság értékelése megállapította, hogy néhány tagállamban e szabály nem biztosítja eléggé a Hivatal tevékenységeinek hatékonyságát. A Hivatal által készített jelentések hatékonyságának javítása és következetes felhasználásának előmozdítása érdekében a rendeletben biztosítani kell az ilyen jelentések elfogadhatóságát a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban, továbbá a tagállami közigazgatási eljárásokban. A nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített jelentésekkel való egyenértékűség szabályát a továbbiakban is alkalmazni kell a büntetőjogi jellegű, nemzeti bírósági eljárások esetében. A rendeletnek biztosítania kell továbbá a Hivatal által készített jelentések elfogadhatóságát az uniós szintű közigazgatási és bírósági eljárásokban.

(29)  A Hivatal megbízatása kiterjed az Unió héaalapú saját forrásokból származó bevételeinek védelmére. Ezen a területen a Hivatalnak képesnek kell lennie arra, hogy támogassa és kiegészítse a tagállamok tevékenységeit a megbízatásával összhangban lefolytatott vizsgálatok, a nemzeti illetékes hatóságokkal határon átnyúló, összetett ügyekben történő koordináció, továbbá a tagállamok és az Európai Ügyészség támogatása és segítése révén. E célból – az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) rendelkezéseit szem előtt tartva – lehetővé kell tenni a Hivatalnak a 904/2010/EU tanácsi rendelettel(10) létrehozott Eurofisc hálózaton keresztüli információcserét a hozzáadottérték-adó területén történő csalás elleni küzdelem előmozdítása és megkönnyítése céljából. [Mód. 12]

(30)  A tagállami csalásellenes koordinációs szolgálatokat a 883/2013/EU, Euratom rendelet vezette be a Hivatal és a tagállamok közötti hatékony együttműködés és információcsere – többek között operatív jellegű információk cseréjének – elősegítése céljából. Az értékelés szerint a szolgálatoknak pozitív hatása volt a Hivatal munkájára. Az értékelés arra is rámutatott, hogy szükséges pontosítani a szolgálatok szerepét annak biztosítása érdekében, hogy a Hivatal megkapja a vizsgálatai hatékony lefolytatásához szükséges segítséget, ugyanakkor a csalásellenes koordinációs szolgálatok szervezete és hatáskörei tagállami hatáskörben maradnak. E tekintetben a csalásellenes koordinációs szolgálatoknak képesnek kell lenniük arra, hogy biztosítsák, megszerezzék vagy összehangolják a Hivatal számára a feladatai hatékony ellátásához szükséges segítséget a külső vagy belső vizsgálatok előtt, során vagy azok végén.

(31)  A Hivatal azon kötelezettsége, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére hozott intézkedéseik összehangolásához, kulcseleme a tagállamok közötti, határon átnyúló együttműködés támogatására vonatkozó megbízatásának. Részletesebb szabályokat kell meghatározni a Hivatal koordinációs tevékenységeinek, továbbá a tagállami hatóságokkal, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel ebben az összefüggésben folytatott együttműködésének elősegítése érdekében. E szabályok nem sérthetik a tagállami közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásra, továbbá az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésre irányadó rendelkezésekben a Bizottságra ruházott hatáskörök Hivatal általi gyakorlását, elsősorban az 515/97/EK tanácsi rendeletet(11).

(32)  Emellett lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy a koordinációs tevékenységeivel összefüggésben kérhesse a csalásellenes koordinációs szolgálatok segítségét, továbbá lehetővé kell tenni a csalásellenes koordinációs szolgálatoknak az egymás közötti együttműködést a csalás elleni küzdelem területén való együttműködést szolgáló, rendelkezésre álló mechanizmusok további megerősítése érdekében.

(32a)   A tagállamok illetékes hatóságai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal hatékonyan teljesíthessék feladatát. Ha a Hivatal igazságügyi ajánlásokat tesz valamely tagállam nemzeti bűnüldöző hatósága számára, és nem történik nyomon követés, a tagállamnak indokolnia kell döntését a Hivatal előtt. A Hivatalnak évente egyszer jelentést kell készítenie, amelyben beszámol a tagállamok által nyújtott segítségről és az igazságügyi ajánlások nyomon követéséről. [Mód. 13]

(32b)   A nyomozás lefolytatására vonatkozó, e rendeletben meghatározott eljárási szabályok kiegészítése céljából a Hivatalnak létre kell hoznia egy vizsgálatokra vonatkozó eljárási kódexet, amelyet a Hivatal alkalmazottainak követniük kell. Ezért a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az eljárási kódex megalkotása vonatkozásában a Hivatal hatáskörei független gyakorlásának sérelme nélkül. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályának ki kell terjednie különösen a Hivatal megbízatásának és alapokmányának végrehajtása során követendő gyakorlatokra; a vizsgálati eljárásokra vonatkozó részletes szabályok, valamint az engedélyezett vizsgálati tevékenységek; az érintett személyek törvényes jogai; eljárási garanciák; az adatvédelemmel, valamint a tájékoztatással és a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos politikákhoz fűződő rendelkezések; a jogszerűség ellenőrzésével és az érintett személyek rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezések; kapcsolat az Európai Ügyészséggel. Különösen fontos, hogy a Hivatal az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak. [Mód. 14]

(32c)   Legkésőbb az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól számított öt év elteltével a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását, különösen a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködés hatékonyságát illetően. [Mód. 15]

(33)  Mivel e rendelet célja, nevezetesen az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítése a Hivatal működésének az Európai Ügyészség létrehozásához történő hozzáigazításán, továbbá a Hivatal vizsgálatainak hatékonyságának növelésén keresztül, nem valósítható meg kellőképpen kizárólag tagállami szinten, de uniós szinten jobban megvalósítható a két uniós hivatal közötti kapcsolatra irányadó szabályok elfogadása és a Hivatal által az Unió területén lefolytatott vizsgálatok hatékonyabbá tétele révén, az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez szükséges mértéket.

(34)  Ez a rendelet nem módosítja a tagállamok azon hatáskörét és felelősségét, hogy a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából intézkedéseket hozzanak.

(35)  A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal és ...-án/-én véleményt nyilvánított(13).

(36)  A 883/2013/EU, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 883/2013/EU, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

-1.  Az 1. cikk (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A csalás, a korrupció és az Európai Unió, valamint az Európai Atomenergia-közösség (amennyiben a szövegkörnyezet úgy kívánja, a továbbiakban együttesen: az Unió) pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elleni küzdelem megerősítése érdekében az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) azokat a vizsgálati hatásköröket gyakorolja, amelyeket a Bizottságra a következők ruháznak:” [Mód. 16]

-1a.  Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Hivatal a Bizottság segítségével megszervezi a tagállamok számára a szoros és rendszeres együttműködést az illetékes hatóságaik között, annak érdekében, hogy összehangolják tevékenységeiket az Unió pénzügyi érdekeinek a csalással szembeni védelme céljából. A Hivatal hozzájárul az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalással, korrupcióval, szabálytalansággal és minden más jogellenes tevékenységekkel szembeni és az azok megelőzését szolgáló módszerek megtervezéséhez és kifejlesztéséhez. A Hivatal előmozdítja és koordinálja az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén szerzett gyakorlati tapasztalatok és legjobb eljárási gyakorlatok tagállamokkal való és tagállamok közötti megosztását, valamint támogatja a tagállamok által önkéntes alapon hozott, csalás elleni közös intézkedéseket.” [Mód. 17]

-1b.   Az 1. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„d) (EU) 2018/1725 rendelet;” [Mód. 18]

-1c.  Az 1. cikk (3) bekezdése a következő da) ponttal egészül ki: "

„da) (EU) 2016/679 rendelet.” [Mód. 19]

-1d.  Az 1. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A Hivatal a 12d. cikk sérelme nélkül a Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken (a továbbiakban: intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek) belül igazgatási vizsgálatokat folytat le a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elleni küzdelem céljából. E célból feltárja a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos eseteket, amelyek, fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, illetve a kötelezettségeknek az intézmények és szervek azon tagjai, továbbá azok a hivatal- és ügynökségvezetők, illetve az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzetének azon tagjai általi, a fentiekkel egyenértékű mulasztásának súlyos eseteit, akik nem tartoznak a személyzeti szabályzat hatálya alá (a továbbiakban együttesen: tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők vagy a személyzeti tagjai).” [Mód. 20]

1.  Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) A Hivatal szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(14) megerősített együttműködés keretében létrehozott Európai Ügyészséggel. E kapcsolat a kölcsönös együttműködésen, a kiegészítő jellegen, az átfedések elkerülésén és az információcserén alapul. E kapcsolat célja különösen annak biztosítása, hogy a két intézmény megbízatásának egymást kiegészítő jellege és a Hivatal által az Európai Ügyészségnek nyújtott támogatás révén minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásra kerüljön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére. [Mód. 21]

A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködésre a 12c–12f. cikk az irányadó.”;

1a.  Az 1. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) E rendelet alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai, továbbá az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek igazgatási megállapodásokat köthetnek a Hivatallal. E megállapodások különösen az információ továbbítására és a vizsgálatok lefolytatására és nyomon követésére vonatkoznak.” [Mód. 22]

1b.   A 2. cikk 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„2. „szabálytalanság” : a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabálytalanság, beleértve a hozzáadottérték-adóból származó bevételeket befolyásoló jogsértéseket;” [Mód.23]

1c.  A 2. cikk 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„3. „csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság”: e kifejezéseknek a vonatkozó uniós aktusokban meghatározott jelentése;” [Mód. 24]

2.  A 2. cikk 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„4. igazgatási vizsgálatok (a továbbiakban: vizsgálatok): az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, valamint adott esetben a vizsgált tevékenységek szabálytalan jellegének megállapítása céljából a Hivatal által a 3. és a 4. cikk szerint végzett szemle, ellenőrzés és egyéb intézkedés; e vizsgálatok nem befolyásolhatják az Európai Ügyészség vagy a tagállamok illetékes hatóságainak a büntetőeljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét.”;

2a.  A 2. cikk 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„5. „érintett személy” : bármely személy vagy gazdasági szereplő, aki csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elkövetésével gyanúsítható és ezért a Hivatal által folytatott vizsgálat tárgyát képezi;” [Mód. 25]

2b.  A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:"

„7a. „intézmény tagja”: az adott esetnek megfelelően az Európai Parlament tagja, az Európai Tanács tagja, egy tagállam miniszteri szintű képviselője a Tanácsban, a Bizottság tagja, az Európai Unió Bíróságának tagja, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja vagy az Európai Számvevőszék tagja.” [Mód. 26]

2c.  A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:"

„7b. „ugyanazon tények”: a lényeges tények azonossága, ahol a lényeges tények fogalma akkor merül ki, ha olyan konkrét körülmények állnak fenn, amelyek elválaszthatatlanul össze vannak kötve egymással, és amelyek összességükben olyan, jogellenes cselekmény miatti nyomozást indokolhatnak, amely a Hivatal vagy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik.” [Mód. 27]

3.  A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„3. cikk

Külső vizsgálatok Helyszíni ellenőrzések és szemlék a tagállamokban és a harmadik országokban [Mód. 28]

(1)  A Hivatal az 1. cikkben, továbbá a 2. cikk 1. és 3. pontjában meghatározott hatáskörökön belül helyszíni ellenőrzéseket és szemléket folytat a tagállamokban, és a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban harmadik országokban és a nemzetközi szervezetek helyiségeiben. [Mód. 29]

(2)  A helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása e rendelettel összhangban történik, és amennyiben az adott kérdést e rendelet nem szabályozza, a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban.

(3)  A gazdasági szereplők együttműködnek a Hivatallal annak vizsgálatai során. A Hivatal írásbeli vagy – akár meghallgatás útján – a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban írásbeli vagy szóbeli információkat kérhet a gazdasági szereplőktől. [Mód. 30]

(4)  A Hivatal a helyszíni ellenőrzéseket és szemléket írásos meghatalmazás felmutatásával végzi az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében és a 2185/1996/Euratom, EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint. A Hivatal tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt az ellenőrzésre alkalmazandó eljárásról, ideértve az alkalmazandó eljárási garanciákat és az érintett gazdasági szereplőre vonatkozó együttműködési kötelezettséget.

(5)  E hatáskörök gyakorlása során a Hivatalnak be kell tartania az e rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben meghatározott eljárási garanciákat. Helyszíni ellenőrzés és szemle lefolytatása során az érintett gazdasági szereplő nem kötelezhető saját magára nézve terhelő nyilatkozatok megtételére és joga van egy általa választott személy jelenlétére. A gazdasági szereplőnek, amikor helyszíni ellenőrzés során nyilatkozatokat tesz, lehetővé kell tenni a letelepedés szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatát. A választott személy jelenlétéhez való jog nem akadályozhatja a Hivatalt abban, hogy belépjen a gazdasági szereplő helyiségeibe és indokolatlanul nem késleltetheti az ellenőrzés megkezdését.

(6)  A Hivatal kérésére az érintett tagállam illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül megadja a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget ahhoz, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli meghatalmazásnak megfelelően a feladataikat hatékonyan láthassák el. [Mód. 31]

Az érintett tagállamnak a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek megfelelően gondoskodnia kell arról, hogy a Hivatal alkalmazottai hozzáférhessenek valamennyi olyan, a vizsgálat tárgyára vonatkozó információhoz, és dokumentumhoz és adatokhoz, amely szükségesnek bizonyul a helyszíni ellenőrzések és szemle hatékony és eredményes lefolytatásához, és arról, hogy megőrizhessék az ilyen dokumentumokat vagy adatokat annak biztosítása céljából, hogy azok ne tűnhessenek el. Amennyiben munkavégzés céljából magántulajdonban lévő eszközöket használnak, az ilyen eszközök a Hivatal vizsgálatának tárgyát képezik, ám kizárólag akkor, ha a Hivatalnak alapos gyanúja van arra, hogy tartalmuk lényeges lehet a vizsgálat szempontjából. [Mód. 32]

(7)  Amikor az érintett gazdasági szereplő aláveti magát az e rendelet szerint engedélyezett helyszíni ellenőrzésnek és szemlének, nem alkalmazandó a 2988/95/Euratom, EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése és a 2185/96/Euratom, EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése, amennyiben ezek a rendelkezések előírják a nemzeti jog betartását és a Hivatal információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférését a nemzeti közigazgatási vizsgálókra vonatkozó feltételekre korlátozhatják.

Ha a Hivatal alkalmazottai megállapítják, hogy a gazdasági szereplő ellenáll az e rendelet szerint engedélyezett helyszíni ellenőrzésnek vagy szemlének, az érintett tagállam a nemzeti jogának megfelelően megadja a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget a bűnüldöző hatóságok részéről ahhoz, hogy a Hivatal hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül lefolytathassa a helyszíni ellenőrzését vagy szemléjét.

Az e bekezdésnek vagy a (6) bekezdésnek megfelelő segítségnyújtás során az illetékes nemzeti hatóságok az érintett illetékes nemzeti hatóságra alkalmazandó nemzeti eljárási szabályokkal összhangban járnak el. Amennyiben a nemzeti szabályozás értelmében az említett segítségnyújtáshoz igazságügyi hatóság általi felhatalmazásra van szükség, az ilyen felhatalmazást kérelmezni kell.

(7a)   Ha bebizonyosodik, hogy egy tagállam nem tesz eleget a (6) és (7) bekezdések szerinti együttműködési kötelezettségének, az Uniónak joga van visszatéríttetni az adott helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat költségeit. [Mód. 33]

(8)  Vizsgálati tevékenységének részeként a Hivatal a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében, továbbá az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ágazati szabályok szerinti ellenőrzéseket és szemléket a tagállamokban, és a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban harmadik országokban és nemzetközi szervezetek helyiségeiben folytatja le.

(9)  Külső vizsgálat során a Hivatal a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához szükséges mértékben hozzáférhet a vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatos bármely, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő releváns információhoz és adathoz, függetlenül attól, hogy azokat milyen adathordozón tárolják. E célból a 4. cikk (2) és (4) bekezdése alkalmazandó. [Mód. 34]

(10)  A 12c. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e külső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja az érintett tagállam illetékes hatóságait, és szükség esetén az érintett intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok sérelme nélkül gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedésre kerüljön sor, amelyben a nemzeti joggal összhangban a Hivatal is részt vehet. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai kérésre tájékoztatják a Hivatalt a meghozott intézkedésekről, valamint az e bekezdés első albekezdésben említett tájékoztatás alapján tett megállapításaikról.”; [Mód. 35]

4.  A 4. cikk a következőképpen módosul:

-a)  a 4. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:"

„A vizsgálatokra vonatkozó további rendelkezések”; [Mód. 36]

-aa)  a 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül igazgatási vizsgálatokat kell lefolytatni az 1. cikkben említett területeken az e rendeletben és az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott határozatokban előírt feltételeknek megfelelően.”; [Mód. 37]

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:bekezdést el kell hagyni;"

„(3) A 3. cikkel összhangban a Hivatal helyszíni ellenőrzéseket és szemléket végezhet a gazdasági szereplők helyiségeiben, hogy hozzáférjen a belső vizsgálat tárgyát képező üggyel összefüggő lényeges információkhoz.”; [Mód. 41]

ba)  a 4. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket minden olyan esetben tájékoztatják, amikor a Hivatal alkalmazottai vizsgálatot folytatnak helyiségeikben, illetve amikor birtokukban lévő dokumentumokat vagy adatokat vizsgálnak vagy ilyen információt kérnek. A 10. és 11. cikk sérelme nélkül a Hivatal bármikor megküldheti a vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára.”; [Mód. 42]

bb)  a 4. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelő eljárásokat vezetnek be és megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy minden szakaszban biztosítsák a vizsgálatok bizalmas jellegének megőrzését.”; [Mód. 43]

bc)  a 4. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Olyan esetekben, amikor a vizsgálatok feltárják, hogy egy tisztviselő, egyéb alkalmazott, az intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető vagy a személyzet egy tagja érintett személy lehet, értesíteni kell azt az intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyhez e személy tartozik.”; [Mód. 44]

bd)  a 4. cikk (6) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornák használatával nem biztosítható a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzése, a Hivatal megfelelő alternatív csatornákat használ az információk továbbítására.”; [Mód. 45]

be)  a 4. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(7) Az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadandó, az (1) bekezdés szerinti határozatnak különösen szabályt kell tartalmaznia a tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők, vagy a személyzet tagjai azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy a Hivatallal együttműködjenek és számára információt szolgáltassanak, biztosítva mindemellett a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzését.”; [Mód. 46]

c)  a (8) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A 12c. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre vagy szabálytalanságra utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e belső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja adott esetben az érintett tagállam illetékes hatóságait, vagy az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy intézményeket, szerveket, hivatalokat vagy ügynökséget ügynökségeket.

Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésre tájékoztatja a Hivatalt a meghozott intézkedésekről és a tájékoztatás alapján tett megállapításairól.”; [Mód. 47]

ca)  a (8) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli vizsgálatokat illetően, amennyiben a Hivatal tájékoztatja az érintett tagállamok illetékes hatóságait, a 9. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdésében foglalt eljárási követelmények alkalmazandók. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy határoznak, hogy a számukra továbbított információ alapján nemzeti jogukkal összhangban intézkedést hoznak, erről kérésre tájékoztatják a Hivatalt.”; [Mód. 48]

cb)  a 8. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A 3. cikk szerinti helyszíni ellenőrzéseket és szemléket illetően az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok sérelme nélkül gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedésre kerüljön sor, amelyben a nemzeti joggal összhangban a Hivatal is részt vehet. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai kérésre tájékoztatják a Hivatalt a meghozott intézkedésekről, valamint az e bekezdés első albekezdésben említett tájékoztatás alapján tett megállapításaikról.” [Mód. 49]

5.  Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„A 12d. cikk sérelme nélkül a főigazgató vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú – amely alapulhat bármely harmadik fél vagy névtelen forrás által nyújtott információn is – áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet követtek el.”; [Mód. 50]

aa)   az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 12d. cikk sérelme nélkül a főigazgató vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú – amely alapulhat bármely harmadik fél vagy névtelen forrás által nyújtott információn is – áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet vagy szabálytalanságot követtek el. A döntést megelőző értékelési időszak nem haladhatja meg a két hónapot. Ha ismert az alapul szolgáló információt szolgáltató információnyújtó személye, adott esetben tájékoztatni kell.”; [Mód. 51]

ab)  a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A vizsgálat indítására vonatkozó határozatot a főigazgató saját hatáskörében egy uniós vagy tagállami intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérelme alapján hozza meg.”; [Mód. 52]

ac)  a (2) bekezdés második albekezdését el kell hagyni; [Mód. 53]

ad)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az alatt az idő alatt, amíg a főigazgató mérlegeli, hogy a (2) bekezdésben említett felkérés alapján elrendelje-e vizsgálat indítását, illetve az alatt az idő alatt, amíg a Hivatal ilyen vizsgálatot folytat, a Hivatallal való eltérő megállapodás hiányában az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek nem indíthatnak párhuzamosan vizsgálatot ugyanabban az ügyben. E bekezdés nem alkalmazandó az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet szerint végzett nyomozásaira.”; [Mód. 54]

b)  A (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„Ez a bekezdés nem alkalmazandó az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet szerinti nyomozásaira.”; [Mód. 55]

ba)   az 5. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít vizsgálatot az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül, annak ellenére, hogy kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet vagy szabálytalanságot követtek el, haladéktalanul továbbít minden releváns információt az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, hogy az a rá alkalmazandó szabályok alapján meghozhassa a megfelelő intézkedéseket. A Hivatal adott esetben egyezteti az intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel az információt nyújtó forrás bizalmas jellegének védelmét célzó megfelelő intézkedéseket, és szükség esetén kérheti, hogy tájékoztassák a meghozott intézkedésekről.”; [Mód. 56]

c)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít külső vizsgálatot, végzi el a 3. cikk szerinti helyszíni ellenőrzést vagy szemlét, annak ellenére, hogy kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet vagy szabálytalanságot követtek el, haladéktalanul továbbíthat továbbít minden releváns információt az érintett tagállam illetékes hatóságainak, hogy azok szükség esetén az uniós és a nemzeti jogszabályokkal összhangban meghozhassák a megfelelő intézkedéseket. Amennyiben szükséges, a Hivatal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget is.”; [Mód. 57]

ca)  a szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:"

„(6a) A főigazgató a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban rendszeresen tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot azokról az esetekről, amelyekben úgy dönt, hogy nem indít vizsgálatot, és kifejti a döntés indokait.” [Mód. 58]

6.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

-a)  A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A főigazgató a vizsgálatok lefolytatását szükség esetén írásbeli utasításokkal irányítja. A vizsgálatokat a főigazgató irányítása alatt a Hivatal általa kijelölt alkalmazottai folytatják le. A főigazgató személyesen nem végezhet vizsgálatokat.”; [Mód. 59]

a)  a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A tagállamok illetékes hatóságai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai e rendelettel összhangban hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül teljesíthessék feladataikat.”;

b)  a (3) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:"

c)  a (3) bekezdés a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:"

„Az előző albekezdéseknek megfelelő segítségnyújtás során a nemzeti illetékes hatóságok az érintett nemzeti illetékes hatóságra alkalmazandó bármely nemzeti eljárási szabállyal összhangban járnak el.”;

ca)   a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek gondoskodnak arról, hogy a tisztviselőik, egyéb alkalmazottaik, tagjaik, vezetőik vagy személyzetük tagjai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai e rendelettel összhangban hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül teljesíthessék feladatukat.”; [Mód. 60]

cb)  a (4) bekezdést el kell hagyni; [Mód. 61]

cc)  a (6) bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából igazgatási óvintézkedések meghozatalára lehet szükség, a Hivatal haladéktalanul tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a folyamatban lévő vizsgálatról, valamint javaslatot tesz a meghozandó intézkedésekre. Az átadott információknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:”; [Mód. 62]

cd)  a (6) bekezdés első albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) minden olyan információ, amely segíthet az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek dönteni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében meghozandó megfelelő igazgatási óvintézkedésekről;”; [Mód. 63]

ce)  a (6) bekezdés első albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a bizalmas jelleg megőrzése céljából javasolt bármely különleges intézkedés, különösen azokban az esetekben, amelyek olyan vizsgálati intézkedésekkel járnak, amelyek a vizsgálatokra alkalmazandó nemzeti szabályozásnak megfelelően egy nemzeti igazságügyi hatóság vagy más nemzeti hatóság hatáskörébe tartoznak.”; [Mód. 64]

d)  a (6) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az első albekezdésen túlmenően az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség bármikor konzultálhat a Hivatallal abból a célból, hogy a Hivatallal szorosan együttműködve megfelelő óvintézkedések meghozataláról határozzon, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is, és haladéktalanul értesíti a Hivatalt az ilyen határozatról. haladéktalanul értesíti a Hivatalt a javasolt óvintézkedésektől való bármilyen eltérésről és annak okairól.”; [Mód. 65]

e)  a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(8) Amennyiben egy vizsgálat nem zárható le a megindítását követő 12 hónapon belül, a főigazgató a 12 hónapos időtartam lejártakor és ezt követően hathavonta jelentést készít a Felügyelő Bizottság számára, amelyben részletesen ismerteti a vizsgálat elhúzódásának okait, és adott esetben a vizsgálat felgyorsítása érdekében a helyzet orvoslására tervezett tett intézkedéseket.”; [Mód. 66]

ea)   a szöveg a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:"

„(8a) A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a tények rövid ismertetését, a jogi minősítésüket, az okozott vagy valószínűsíthetően okozott kár értékelését, a kötelező elévülési idő lejáratát, annak okait, hogy miért nem sikerült tartani a 12 hónapos határidőt, valamint megfelelő esetben a vizsgálat felgyorsítása érdekében a helyzet orvoslására tervezett intézkedéseket.” [Mód. 67]

7.  A 8. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek haladéktalanul továbbítanak a Hivatal felé minden olyan információt, amely esetlegesen csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel vagy szabálytalansággal lehet kapcsolatos. Ez a kötelezettség akkor vonatkozik az Európai Ügyészségre, amikor egy konkrét ügy nem tartozik a hatáskörébe az (EU) 2017/1939 rendelet IV. fejezete alapján.”; [Mód. 68]

a)  az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei az Európai Ügyészségnek az (EU) 2017/1939 rendelet 24. cikkének megfelelő jelentéstétel során az első albekezdésben meghatározott kötelezettséget úgy is teljesíthetik, hogy ehelyett továbbíthatják a Hivatalnak az Európai Ügyészségnek megküldött jelentés másolatát.”; [Mód. 69]

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – a tagállamok illetékes hatóságai a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésükre haladéktalanul továbbítanak a Hivatalnak minden olyan birtokukban lévő dokumentumot és információt, amely a Hivatal által végzett, folyamatban lévő vizsgálatra vonatkozik. [Mód. 70]

Vizsgálat indítását megelőzően a Hivatal kérésére benyújtják a birtokukban lévő minden olyan dokumentumot és információt, amely szükséges az állítások értékeléséhez vagy az 5. cikk (1) bekezdésében a vizsgálatok indítására vonatkozóan meghatározott kritériumok alkalmazásához.”;

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – a tagállamok illetékes hatóságai a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésük nyomán, késedelem nélkül továbbítanak a Hivatalnak minden egyéb, csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elleni küzdelemmel összefüggésben birtokukban lévő, lényegesnek ítélt dokumentumot vagy információt.”; [Mód. 71]

d)  a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) Ez a cikk nem alkalmazandó az Európai Ügyészségre az olyan bűncselekmények tekintetében, amelyekkel kapcsolatban gyakorolhatná hatáskörét az (EU) 2017/1939 rendelet 22. cikkével és 25. cikkével IV. fejezetével összhangban. [Mód. 72]

Ez nem sértheti az Európai Ügyészség arra vonatkozó lehetőségét, hogy megadja a Hivatalnak az ügyekkel kapcsolatos releváns információt az (EU) 2017/1939 rendelet 34. cikkének (8) bekezdésével, 36. cikkének (6) bekezdésével, 39. cikkének (4) bekezdésével, továbbá a 101. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban.”;

8.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

-a)   a (2) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A második és harmadik albekezdésben előírt követelmények nem alkalmazandók arra az esetre, ha helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok keretében kerül sor nyilatkozatok rögzítésére. Az érintett személyt azonban a nyilatkozatok megtétele előtt tájékoztatni kell a jogairól, különösen az egy általa választott személy jelenlétéhez való jogáról.”; [Mód. 73]

-aa)   a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„E célból a Hivatal az érintett személyt felszólítja arra, hogy írásban, vagy a Hivatal által kijelölt alkalmazott általi meghallgatás keretében tegye meg észrevételeit. E felszólítás tartalmazza az érintett személyre vonatkozó tényállás összefoglalását és az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikke által előírt információkat, továbbá megjelöli az észrevételek benyújtásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a felszólítás kézhezvételétől számított tíz munkanap. Az érintett személy kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján e határidő lerövidíthető. A végleges vizsgálati jelentés az összes ilyen észrevételt feltünteti.”; [Mód. 74]

a)  a (4) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Azokban a kellően indokolt esetekben, amikor szükség van a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzésére, és/vagy azokban esetekben, amikor az Európai Ügyészség vagy nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárások igénybevételével járnak, a főigazgató dönthet úgy, hogy az arra vonatkozó kötelezettség teljesítését, miszerint az érintett személyt fel kell szólítani észrevételei megtételére, későbbre halasztja.”;

aa)   a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:"

„(5a) Amennyiben a Hivatal büntető eljárás indítását javasolja, a visszaélést bejelentő személyek és az információnyújtó személyek titoktartáshoz való jogainak sérelme nélkül, az érintett személy részére hozzáférést kell biztosítani a Hivatal által a vizsgálatát követően a 11. cikk alapján kidolgozott jelentéshez és minden más lényeges dokumentumhoz, amennyiben azok az érintett személyhez kapcsolódnak, és ha – adott esetben – sem az Európai Ügyészség, sem a nemzeti igazságügyi hatóságok nem emelnek kifogást hat hónapon belül. Az illetékes igazságügyi hatóság e határidő letelte előtt is adhat engedélyt.” [Mód. 75]

8a.   A szöveg a következő 9a. cikkel egészül ki:"

„9a. cikk

Az eljárási garanciák ellenőre

(1)   Az eljárási garanciák ellenőrét (a továbbiakban: az ellenőr) a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban a Bizottság nevezi ki ötéves, nem megújítható időtartamra. Hivatali ideje lejártával mindaddig hivatalukban marad, amíg helyébe más nem lép.

(2)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást követően a Bizottság elkészíti az ellenőr tisztségére jelölt, megfelelő végzettséggel rendelkező jelöltek listáját. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően a Bizottság kinevezi az ellenőrt.

(3)  Az ellenőrnek megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkezik az eljárási jogok és garanciák területén.

(4)   Az ellenőr teljesen függetlenül gyakorolja feladatát, amelynek ellátása során senkitől nem kérhet és nem fogadhat el utasítást.

(5)   Az ellenőr nyomon követi, hogy a Hivatal tiszteletben tartja-e az eljárási jogokat és garanciákat. A Hivatalhoz érkezett panaszok kezeléséért felel.

(6)   Az ellenőr tevékenységéről évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Felügyelő Bizottságnak és a Hivatalnak. A jelentés nem említhet olyan egyedi eseteket, amelyekben vizsgálat folyik, és a vizsgálatok bizalmas jellegét azok lezárása után is biztosítani kell.” [Mód. 76]

8b.   A szöveg a következő 9b. cikkel egészül ki:"

„9b. cikk

Panaszkezelési mechanizmus

(1)   A Hivatal az ellenőrrel együttműködve megteszi a szükséges lépéseket egy panaszkezelési mechanizmus létrehozásához az eljárási garanciák tiszteletben tartásának nyomon követése és biztosítása érdekében a Hivatal összes tevékenysége tekintetében.

(2)   A Hivatal vizsgálatában érintett valamennyi személy jogosult az ellenőrhöz panaszt benyújtani arra vonatkozóan, hogy a Hivatal teljesítette-e a 9. cikkben meghatározott eljárási garanciákat. A panasz benyújtásának nincs felfüggesztő hatálya a folyamatban lévő vizsgálat elvégzésére nézve.

(3)   A panaszokat legkésőbb egy hónappal azt követően lehet benyújtani, hogy a panaszos tudomást szerez azon releváns tényekről, amelyek az eljárási garanciák állítólagos megsértését jelentik. A vizsgálat lezárását követő egy hónapon túl nem lehet panaszt benyújtani. A 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett határidőkkel kapcsolatos panaszokat az e rendelkezésekben meghatározott határidők lejárta előtt kell benyújtani.

(4)   Egy panasz kézhezvételekor az ellenőr azonnal tájékoztatja a Hivatal főigazgatóját, és lehetőséget ad a Hivatal számára, hogy a panaszban foglalt kérdést 15 munkanapon belül orvosolja.

(5)   E rendelet 10. cikkének sérelme nélkül a Hivatal átad az ellenőr számára minden olyan információt, amelyre az ellenőrnek az ajánlás kibocsátásához szüksége lehet.

(6)   Az ellenőr a Hivatal által a kérdés orvoslására tett intézkedésről az ellenőrnek küldött értesítést vagy a (3) bekezdésében említett határidő lejártát követően azonnal, de legkésőbb két hónapon belül ajánlást bocsát ki a panasszal kapcsolatban. Az ajánlást a Hivatalhoz kell benyújtani, és meg kell küldeni a panaszos számára. Kivételes esetekben az ellenőr dönthet úgy, hogy további 15 nappal meghosszabbítja az ajánlás kibocsátására rendelkezésre álló határidőt. Az ellenőr levélben értesíti a főigazgatót a meghosszabbítás okairól. Amennyiben az ellenőr az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tesz ajánlást, akkor ezt a panasz ajánlás nélküli elutasításának kell tekinteni.

(7)   A folyamatban lévő vizsgálat lefolytatásának befolyásolása nélkül az ellenőr kontradiktórius eljárás keretében megvizsgálja a panaszt. Az ellenőr – beleegyezésükkel – felkérheti a tanúkat, hogy az általa relevánsnak ítélt tények megerősítése érdekében adjanak írásbeli vagy szóbeli magyarázatot.

(8)   A főigazgató a kérdésben követi az ellenőr ajánlását, kellően indokolt esetek kivételével, amikor eltérhet attól. Ha a főigazgató eltér az ellenőr ajánlásától, akkor e döntés fő okairól tájékoztatnia kell a panaszost és az ellenőrt, amennyiben ez nem befolyásolja a folyamatban lévő vizsgálatot. A főigazgatónak a végleges vizsgálati jelentéshez csatolt feljegyzésben meg kell indokolnia, miért nem követi az ellenőr ajánlását.

(9)   A főigazgató kikérheti az ellenőr véleményét bármely olyan kérdésben, amely az ellenőr feladatainak ellátása során az eljárási garanciák tiszteletben tartásával kapcsolatos, többek között a 9. cikk (3) bekezdésében említett, érintett személyek tájékoztatásának késleltetésére vonatkozó döntésről is. A főigazgató minden ilyen kérés esetében megjelöli azt a határidőt is, amelyen belül az ellenőrnek válaszolnia kell.

(10)   A személyzeti szabályzat 90a. cikkében meghatározott határidők sérelme nélkül, ha a főigazgatóhoz az együttélés tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja a személyzeti szabályzat 90a. cikkével összhangban panaszt nyújt be és a tisztviselő vagy az egyéb alkalmazott ugyanezen kérdéssel kapcsolatban panaszt nyújtott be az ellenőrhöz, a főigazgatónak a panaszra való válaszadás előtt meg kell várnia az ellenőr ajánlását.” [Mód. 77]

9.  A 10. cikk a következőképpen módosul:

-a)   az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken kívüli vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információt a vonatkozó nemzeti és uniós rendelkezések alapján védelemben kell részesíteni.”; [Mód. 78]

-aa)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információ szakmai titoktartás tárgyát képezi, és azt az Unió intézményeire vonatkozó szabályok értelmében védelemben kell részesíteni.”; [Mód. 79]

-ab)   a szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A Hivatal jelentéseit és ajánlásait közzéteszi, miután az illetékes szervek minden vonatozó nemzeti és uniós eljárást lezártak, és a közzététel már nem befolyásolja a vizsgálatot. A közzétételnek összhangban kell lennie az adatvédelmi szabályokkal és az e cikkben és az 1. cikkben rögzített elvekkel.”; [Mód. 80]

a)  a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A Hivatal a 45/2001/EK (EU) 2018/1725 rendelet 43. 24. cikkével összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevez ki.”; [Mód. 81]

aa)   a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:"

„(5a) Az EU pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményeket vagy jogsértéseket a Hivatalnak bejelentő személyeket teljes körű védelemben kell részesíteni, különösen az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmére vonatkozó uniós jogszabályok révén.” [Mód. 82]

10.  A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A jelentéshez mellékelhetők mellékelni kell a főigazgató meghozandó intézkedésre vonatkozó ajánlásai ajánlásait. Ezen ajánlásokban adott esetben fel kell tüntetni az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, illetve az érintett tagállamok illetékes hatóságainak fegyelmi, közigazgatási, pénzügyi és/vagy bírósági intézkedéseit, valamint meg kell jelölni különösen a becsült behajtandó összeget, valamint a megállapított tények előzetes jogi minősítését.”; [Mód. 83]

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az ilyen jelentések és ajánlások elkészítése során figyelembe kell venni az uniós jog vonatkozó rendelkezéseit és, amennyiben alkalmazandó, az érintett tagállam nemzeti jogának vonatkozó rendelkezéseit.

A Hivatal megteszi a szükséges belső intézkedéseket a zárójelentések és ajánlások állandó minőségének biztosítása érdekében, valamint mérlegeli, hogy az esetleges következetlenségek megszüntetése érdekében szükség van-e a belső eljárásokról szóló iránymutatás felülvizsgálatára. [Mód. 84]

Az ilyen alapon elkészített jelentések – köztük az ezeket a jelentéseket alátámasztó, illetve a jelentésekhez csatolt összes bizonyíték – azok hitelességének egyszerű ellenőrzését követően, elfogadható bizonyítéknak minősülnek a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban és a tagállami közigazgatási eljárásokban. E rendelet nem érintheti a nemzeti bíróságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy szabadon megvizsgálják a bizonyítékokat. [Mód. 85]

A Hivatal által készített jelentések elfogadható bizonyítéknak minősülnek annak a tagállamnak a büntetőeljárásai során, amelyekben azok felhasználása szükségesnek bizonyul ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország nemzeti közigazgatási vizsgálói által készített közigazgatási jelentések. A jelentésekre a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentésekre alkalmazott értékelési szabályokkal azonos értékelési szabályok vonatkoznak, és az ilyen jelentésekkel egyenértékű bizonyítékként kell figyelembe venni őket. [Mód. 86]

A tagállamok tájékoztatják a Hivatalt a nemzeti jog minden olyan szabályáról, amelyek relevánsak lehetnek a harmadik az első albekezdés alkalmazásában. [Mód. 87]

A nemzeti bíróságok értesítik a Hivatalt a bizonyítékok e bekezdés szerinti elutasításáról. Az értesítésnek említeni kell az elutasítás jogalapját, és annak indokolására vonatkozóan részletes magyarázatot kell magában foglalnia. A főigazgató a 17. cikk (4) bekezdése szerinti éves jelentésében értékeli a bizonyíték elfogadhatóságát a tagállamokban. [Mód. 88]

A Hivatal által készített jelentések elfogadható bizonyítéknak minősülnek az uniós bíróságok előtti bírósági eljárásokban és az uniós közigazgatási eljárásokban.”;

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A külső vizsgálatot követően készített jelentéseket és ajánlásokat, valamint az azokkal összefüggő összes vonatkozó dokumentumot a külső vizsgálatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően meg kell küldeni adott esetben az érintett tagállamok illetékes hatóságainak, valamint szükség esetén az illetékes intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek. Ezen intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a külső vizsgálat eredményének megfelelően különösen fegyelmi vagy jogi jellegű intézkedéseket hoz, és erről a jelentést kísérő ajánlásokban megjelölt időtartamon belül, – illetve a Hivatal külön kérésére – jelentést küld a Hivatalnak. A tagállamok illetékes hatóságai kilenc hónapon belül jelentést tesznek a Hivatalnak az esettel kapcsolatos jelentésre válaszul hozott intézkedésekről.”; [Mód. 89]

ca)  a (4) bekezdést el kell hagyni; [Mód. 90]

cb)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "

„(5) Amennyiben a vizsgálatot követően készített jelentésben feltárt tények büntetőeljárást vonhatnak maguk után, ezt az információt a 12c. és 12d. cikk sérelme nélkül haladéktalanul továbbítani kell az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak.”; [Mód. 91]

cc)   a szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:"

„(6a) A tagállamok illetékes hatóságai, valamint az intézmények, a szervek, a hivatalok és az ügynökségek biztosítják, hogy kövessék a főigazgató által az (1) és (3) bekezdés szerint kiadott fegyelmi, közigazgatási, pénzügyi és igazságügyi ajánlásokat, valamint minden év március 31-én részletes jelentés küldenek a Hivatalnak a meghozott intézkedésekről, beleértve adott esetben, hogy miért nem hajtották végre a Hivatal ajánlásait.”; [Mód. 92]

cd)  a (8) bekezdés a következőképpen módosul:"

„(8) Amennyiben egy információnyújtó személy a Hivatalnak vizsgálat megindítását eredményező információt szolgáltatott, a Hivatal a vizsgálat lezárásáról értesítést küld ezen információnyújtó személy számára. A Hivatal azonban elutasíthatja az ilyen irányú kérést, ha úgy ítéli meg, hogy az értesítés sértené az érintett személy jogos érdekeit, hátrányosan befolyásolná a vizsgálat és az azt követő intézkedések hatékonyságát, vagy ellentétes lenne az információ bizalmas kezelésére vonatkozó követelményekkel.” [Mód. 93]

(10a)  A rendelet a 11. cikk után a következő új cikkel egészül ki:"

„11a. cikk

Törvényszékhez benyújtott kereset

Bármely érintett személy keresetet nyújthat be a Bizottság ellen a 11. cikk (3) bekezdése alapján a nemzeti hatóságokhoz vagy az intézményekhez eljuttatott vizsgálati jelentés megsemmisítéséért hatáskör hiányára, az alapvető eljárási követelmények megsértésére, a Szerződések, köztük a Charta megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre hivatkozva.” [Mód. 94]

11.  A 12. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "

„(1) E rendelet 10. és 11. cikkének, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal a 3. cikk szerinti helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása során megszerzett információkat továbbíthatja az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára az ahhoz kellő időben, hogy azok nemzeti joguknak megfelelően meghozhassák a megfelelő intézkedéseket. A Hivatal az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek is továbbíthat információt.”; [Mód. 95]

(a)  Az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„A Hivatal az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek is továbbíthat információt.”; [Mód. 96]

aa)  a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A 10. és a 11. cikk sérelme nélkül, a főigazgató továbbítja az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak az intézményeken, szerveken, hivatalokon vagy ügynökségeken belülivizsgálatok során a Hivatal tudomására jutott azon információkat, amelyek valamely nemzeti igazságügyi hatóság joghatósága alá tartozó tényekre vonatoznak.”; [Mód. 97]

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az érintett tagállam illetékes hatóságai – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – egy hónapon belül saját kezdeményezésükre vagy a Hivatal kérése alapján kellő időben tájékoztatják a Hivatalt az e cikk értelmében számukra továbbított információk alapján tett intézkedésekről.”; [Mód. 98]

c)  a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) A Hivatal saját kezdeményezésre vagy kérésre releváns információkat cserélhet a 904/2010/EU rendelettel(17) létrehozott Eurofisc hálózattal.”

12.  A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:"

„12a. cikk

Csalásellenes koordinációs szolgálatok a tagállamokban

(1)  A tagállamok e rendelet alkalmazásában kijelölnek egy szolgálatot (a továbbiakban: csalásellenes koordinációs szolgálat), amely elősegíti a Hivatallal való hatékony együttműködést és információcserét, ideértve az operatív jellegű információk cseréjét is. Adott esetben, a nemzeti joggal összhangban, a csalásellenes koordinációs szolgálat e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságnak tekinthető.

(2)  A Hivatal kérésére, még mielőtt határozat születne arról, hogy szükséges-e vizsgálatot indítani, továbbá a vizsgálat során vagy azt követően, a csalásellenes koordinációs szolgálatok biztosítják, megszerzik vagy összehangolják a Hivatal számára a feladatai hatékony ellátásához szükséges segítséget. Ez a segítség különösen a nemzeti illetékes hatóságok által a 3. cikk (6) és (7) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, továbbá a 8. cikk (2) és (3) bekezdése szerint nyújtott segítségből áll.

(3)  A Hivatal segítséget kérhet a csalásellenes koordinációs szolgálatoktól a 12b. cikk szerinti koordinációs tevékenységek lefolytatása során, ideértve adott esetben a horizontális együttműködést és az információcserét a csalásellenes koordinációs szolgálatok között.

12b. cikk

Koordinációs tevékenységek

(1)  Az 1. cikk (2) bekezdése szerint a Hivatal megszervezheti és elősegítheti az együttműködést a tagállamok illetékes hatóságai, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, továbbá, az együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban, harmadik országok hatóságai és nemzetközi szervezetek között. E célból a résztvevő hatóságok és a Hivatal információkat, többek között operatív információkat gyűjthetnek, elemezhetnek és cserélhetnek egymással. A Hivatal alkalmazottai a vizsgálati tevékenységeket végző illetékes hatóságok kérésére jelen lehetnek e tevékenységek során. A 6. cikk, a 7. cikk (6) és (7) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk alkalmazandó.

(2)  A Hivatal jelentést készíthet az elvégzett koordinációs tevékenységekről és adott esetben továbbítja azt az érintett illetékes nemzeti hatóságoknak, valamint az érintett intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek.

(3)  Ez a cikk nem sértheti a tagállami közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásra, továbbá az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésre irányadó rendelkezésekben a Bizottságra ruházott hatáskörök Hivatal általi gyakorlását.

(3a)   A kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségek az 515/97/EK tanácsi rendelet(18) és a 608/2013/EU rendelet(19) alapján kiterjednek az Európai Strukturális és Beruházási Alapokhoz kapcsolódó koordinációs tevékenységre is e cikknek megfelelően. [Mód. 99]

(4)  A Hivatal részt vehet az alkalmazandó uniós joggal összhangban létrehozott közös nyomozócsoportokban, és ebben a keretben az e rendelet szerint megszerzett operatív információt cserélhet.

12c. cikk

Jelentéstétel az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban gyakorolhatná hatáskörét

(1)  A Hivatal indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesz az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelet IV. fejezetével 22. cikkével, továbbá 25. cikke (2) és (3) bekezdésével összhangban gyakorolhatná hatáskörét. A jelentést a Hivatal a vizsgálata előtt vagy annak során, bármelyik szakaszban minél hamarabb megküldi. [Mód. 100]

(2)  A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a Hivatal tudomására jutott tények és információ leírását, beleértve az okozott vagy valószínűsíthetően okozott kár értékelését, amennyiben a Hivatal rendelkezik erre vonatkozó információval, a lehetséges jogi minősítést, valamint minden rendelkezésre álló információt a potenciális sértettekről, a gyanúsítottakról, valamint minden más érintett személyről. A Hivatal a jelentéssel együtt továbbít az Európai Ügyészség részére a birtokában lévő, az üggyel kapcsolatos bármely egyéb információt. [Mód. 101]

(3)  A Hivatal nem köteles jelenteni az Európai Ügyészségnek a nyilvánvalóan megalapozatlan állításokat.

Azokban az esetekben, amikor a Hivatalhoz beérkezett információ nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározott elemeket és a Hivatalnak nincs folyamatban lévő vizsgálata, a Hivatal előzetes értékelést végezhet az állításokkal kapcsolatban. Az értékelés elvégzésére haladéktalanul, de mindenképpen az információ beérkezését követő két hónapon belül kerül sor. Ezen értékelésre a 6. cikk és a 8. cikk (2) bekezdése alkalmazandó. A Hivatal tartózkodik minden olyan tevékenység elvégzésétől, amelyek veszélyeztethetik az Európai Ügyészség lehetséges jövőbeni vizsgálatait. [Mód. 102]

Ezen előzetes értékelést követően a Hivatal jelentést tesz az Európai Ügyészségnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(4)  Abban az esetben, amikor a Hivatal az (1) bekezdésben említett magatartást tár fel egy vizsgálat során és az Európai Ügyészség nyomozást indít a jelentést követően, a Hivatal nem folytatja a vizsgálatát ugyanabban az ügyben, hacsak a vizsgálatra a 12e. cikkel vagy a 12f. cikkel összhangban fel nem kérik.

Az első albekezdés alkalmazása céljából a Hivatal az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerén keresztül ellenőrzi a 12g. cikk (2) bekezdésével összhangban, hogy az Európai Ügyészség nyomozást folytat-e. A Hivatal további információt kérhet az Európai Ügyészségtől. Az Európai Ügyészség az ilyen megkeresésre 10 munkanapon belül válaszol.

(5)  Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kérhetik a Hivataltól, hogy végezze el a hozzájuk beérkezett állítások előzetes értékelését. Ezekre a megkeresésekre a (3) értelemszerűen az (1)–(4) bekezdés alkalmazandó. A Hivatal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget az előzetes értékelés eredményeiről, kivéve, ha az ilyen tájékoztatásnyújtás veszélybe sodorhatja a Hivatal vagy az Európai Ügyészség által folytatott vizsgálatot. [Mód. 103]

(6)  Abban az esetben, amikor az e cikkel összhangban az Európai Ügyészségnek megküldött jelentést követően a Hivatal lezárja a vizsgálatát, nem alkalmazandó a 9. cikk (4) bekezdése és a 11. cikk.

12d. cikk

A vizsgálatok közötti átfedések elkerülése

(1)  Ha az Európai Ügyészség ugyanabban az ügyben nyomozást folytat, a főigazgató nem indít vizsgálatot az 5. cikknek megfelelően, illetve nem folytatja a folyamatban lévő vizsgálatot, kivéve, ha ez a 12e. cikkel vagy a 12f. cikkel összhangban történik. A főigazgató tájékoztatja az Európai Ügyészséget a vizsgálat ilyen okból történő el nem indításáról vagy megszakításáról hozott egyes döntésekről. [Mód. 104]

Az első albekezdés alkalmazása céljából a Hivatal az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerén keresztül ellenőrzi a 12g. cikk (2) bekezdésével összhangban, hogy az Európai Ügyészség nyomozást folytat-e. A Hivatal további információt kérhet az Európai Ügyészségtől. Az Európai Ügyészség az ilyen megkeresésre 10 munkanapon belül válaszol. Ezt a határidőt kivételes esetekben, a 12g. cikk (1) bekezdésében említett munkamegállapodásokban rögzített szabályokkal összhangban meg lehet hosszabbítani. [Mód. 105]

Abban az esetben, amikor a Hivatal az első albekezdéssel összhangban lezárja vizsgálatát, nem alkalmazandó a 9. cikk (4) bekezdése és a 11. cikk. [Mód. 106]

(1a)   A Hivatal az Európai Ügyészség kérésére tartózkodik bizonyos olyan tevékenységek elvégzésétől vagy intézkedések végrehajtásától, amelyek veszélyeztethetik az Európai Ügyészség által folytatott vizsgálatot vagy vádhatósági eljárást. Az Európai Ügyészség indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt, amikor az ilyen kérés okai megszűnnek. [Mód. 107]

(1b)   Ha az Európai Főügyészség lezár vagy megszüntet egy vizsgálatot, amelynél az (1) bekezdés alapján a főigazgatótól információkat kapott, és amely a Hivatal hatásköreinek gyakorlása szempontjából releváns, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt, és ajánlásokat készíthet a közigazgatási vizsgálatok nyomon követésére vonatkozóan [Mód. 108]

12e. cikk

Az Európai Ügyészség támogatása a Hivatal által

(1)  Az Európai Ügyészség általi nyomozás során és az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet 101. cikkének (3) bekezdése szerinti kérésére a Hivatal a megbízatásával összhangban támogatja vagy kiegészíti az Európai Ügyészség tevékenységét, különösen az alábbiak révén:

(2)  Az (1) bekezdés szerint a szerinti kérés írásban továbbítandó és abban legalább a következőket kell meghatározni: a kérésben meg kell határozni:

Szükség esetén a Hivatal további információt kérhet. [Mód. 109]

(2a)  A bizonyítékok elfogadhatóságának, valamint az alapvető jogok és az eljárási garanciák megóvása érdekében, amennyiben a Hivatal az Európai Ügyészség kérésére e cikk értelmében támogató vagy kiegészítő intézkedéseket hajt végre, az Európai Ügyészség utasíthatja a Hivatalt, hogy az alapvető jogok, eljárási garanciák és adatvédelem tekintetében az e rendeletben előírtnál magasabb szintű normákat alkalmazzon. Ennek során részletesen meg kell határoznia a formai követelményeket és az alkalmazandó eljárásokat.

Az Európai Ügyészség konkrét utasításainak hiányában az (EU) 2017/1939 rendelet VI. fejezete (eljárási biztosítékok) és VIII. fejezete (adatvédelem) értelemszerűen alkalmazandó a Hivatal által az e cikk szerint végrehajtott intézkedésekre. [Mód. 110]

12f. cikk

Egymást kiegészítő vizsgálatok

(1)  Azokban a kellően indokolt esetekben, amikor a főigazgató az Európai Ügyészség már folyamatban lévő nyomozása ellenére úgy ítéli meg, hogy a Hivatal megbízatásával összhangban vizsgálatot kell indítani vagy valamely vizsgálatot folytatni kell óvintézkedések, illetve pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadásának megkönnyítése céljából, a Hivatal írásban tájékoztatja az Európai Ügyészséget a vizsgálat jellegéről és céljáról, valamint az Európai Ügyészség írásbeli beleegyezését kéri kiegészítő vizsgálat indításához. [Mód. 111]

Az Európai Ügyészség az általa végzett nyomozás vagy vádhatósági eljárás veszélyeztetésének elkerülése érdekében kifogást emelhet egyetérthet a vizsgálat indításával indítása vagy a vizsgálattal kapcsolatos bizonyos tevékenységek elvégzésével, vagy kifogást emelhet ellene, elvégzése ellen a tájékoztatás beérkezését követően 30 20 napon belül, és addig, ameddig a kifogás okai fennállnak. Kellően indokolt esetekben az Európai Ügyészség a határidőt további 10 munkanappal meghosszabbíthatja. Erről tájékoztatja a Hivatalt.

Abban az esetben, ha az Európai Ügyészség kifogást emel, a Hivatal nem indíthat kiegészítő vizsgálatot. Az Ebben az esetben az Európai Ügyészség indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt, amikor a kifogás okai megszűnnek. [Mód. 112]

Ha az Európai Ügyészség nem emel kifogást az előző albekezdésben említett időtartamon belül, beleegyezését adja, a Hivatal vizsgálatot indíthat vagy folytathat, és azt az Európai Ügyészséggel szorosan egyeztetve folytatja le. [Mód. 113]

Amennyiben az Európai Ügyészség nem válaszol a második albekezdésben meghatározott határidőn belül, a Hivatal egyeztetéseket kezdeményezhet az Európai Ügyészséggel annak érdekében, hogy 10 napon belül döntést hozzanak. [Mód. 114]

A Hivatal felfüggeszti vagy megszünteti a vizsgálatát, vagy tartózkodik a vizsgálattal kapcsolatos bizonyos tevékenységektől, amennyiben az Európai Ügyészség a második albekezdésben említett okokból a későbbiekben kifogást emel a vizsgálattal szemben.

(2)  Amikor az Európai Ügyészség a 12d. cikkel összhangban benyújtott információkérésre adott válaszban arról tájékoztatja a Hivatalt, hogy nem végez nyomozást, de a későbbiekben ugyanabban az ügyben nyomozást indít, erről a Hivatalt késedelem nélkül tájékoztatja. Ha ezen tájékoztatás beérkezését követően a főigazgató úgy ítéli meg, hogy folytatni kell a Hivatal által indított vizsgálatot óvintézkedések, illetve pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadásának megkönnyítése céljából, az (1) bekezdés alkalmazandó.

12g. cikk

A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti munkamegállapodások és információcsere

(1)  Ahol szükséges megkönnyíteni az Európai Ügyészséggel való, az 1. cikk (4a) bekezdése szerinti együttműködést, a Hivatal és az Európai Ügyészség igazgatási megállapodásokról állapodik meg. Az ilyen munkamegállapodások meghatározhatják információk – így a személyes adatok, az operatív, stratégiai vagy technikai információk és a minősített adatok – cseréjére valamint az információtechnológiai platformok létrehozására vonatkozó gyakorlati részleteket, ideértve a szoftverek frissítésével és kompatibilitásával kapcsolatos közös megközelítést is. A munkamegállapodások részletes szabályokat tartalmaznak a két hivatal közötti, az állítások beérkezése és azok ellenőrzése során történő folyamatos információcserére vonatkozóan azzal a céllal, hogy meghatározzák a két hivatal által végzett vizsgálatokkal kapcsolatos hatásköröket. A munkamegállapodások a bizonyítékok Hivatal és Európai Ügyészség közötti átadására, valamint a költségek megosztásra vonatkozó szabályokat is tartalmazzák.

Az Európai Ügyészséggel kötendő munkamegállapodások elfogadása előtt a főigazgató tájékoztatás céljából megküldi a tervezetet az európai adatvédelmi biztosnak, a Felügyelő Bizottságnak és az Európai Parlamentnek. Az európai adatvédelmi biztos és a Felügyelő Bizottság haladéktalanul véleményt nyilvánít. [Mód. 115]

(2)  A Hivatal „van találat/nincs találat” alapon közvetett hozzáféréssel rendelkezik az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz. Ha egyezés van a Hivatal által az ügyviteli rendszerbe bevitt adatok és az Európai Ügyészség által tárolt adatok között, az egyezés tényéről az Európai Ügyészséget és a Hivatalt is értesíteni kell. A Hivatal megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz az Európai Ügyészség „van találat/nincs találat” alapon hozzáféréssel rendelkezhessen.

A Hivatalnak az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerében található információkhoz való közvetett hozzáférésére csak akkor van mód, ha arra a Hivatal e rendeletben meghatározott feladatainak ellátásához van szükség, valamint az ilyen hozzáférést kellően meg kell indokolni és a Hivatal által létrehozott belső eljárás keretében hitelesíteni kell. A Hivatal nyilvántartást vezet az Európai Ügyészség ügyviteli rendszeréhez való hozzáférés minden esetéről. [Mód. 116]

(2a)   A Hivatal főigazgatója és az Európai Főügyész évente legalább egyszer találkoznak a közös érdeklődésre számot tartó ügyek megvitatása céljából. [Mód. 117]

12a.  A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„A Felügyelő Bizottság nyomon követi különösen az eljárási garanciák alkalmazásával és a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos fejleményeket.”; [Mód. 118]

b)  az (1) bekezdés ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

„A Felügyelő Bizottság részére hozzáférést kell biztosítani a feladatai ellátáshoz szükségesnek ítélt valamennyi információhoz és dokumentumhoz, beleértve a lezárt vizsgálatokkal és elutasított esetekkel kapcsolatos jelentéseket és ajánlásokat, de ezzel nem érintheti a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokat, továbbá kellően tekintettel kell lennie a titoktartási és adatvédelmi követelményekre.”; [Mód. 119]

c)  a (8) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A Felügyelő Bizottság kijelöli elnökét. A Felügyelő Bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amelyet tájékoztatás céljából az elfogadás előtt megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak. A Felügyelő Bizottság az elnöke vagy a főigazgató kezdeményezésére ül össze. A Felügyelő Bizottság évente legalább tíz ülést tart. A Felügyelő Bizottság tagjai többségi szavazata alapján hozza meg határozatait. Titkársági feladatainak ellátásáról a Felügyelő Bizottsággal szoros együttműködésben a Bizottság gondoskodik. A titkárság bármely alkalmazottjának kinevezése előtt konzultálni kell a Felügyelő Bizottsággal és a véleményét figyelembe kell venni. A titkárság a Felügyelő Bizottság utasításai alapján, a Bizottságtól függetlenül jár el. A Bizottság – a Felügyelő Bizottságnak és titkárságának költségvetésére vonatkozó ellenőrzési jogosultságának sérelme nélkül – nem avatkozik be a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátásába.” [Mód. 120]

13.  A 16. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évente egy alkalommal politikai szintű véleménycserét folytat a főigazgatóval, amelynek során megvitatják, hogy a Hivatal milyen módszereket követ a csalás, a korrupció, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén. A Felügyelő Bizottság részt vesz a véleménycserében. Az Európai Főügyész meghívást kap az eszmecserén való részvételre. A Számvevőszék, az Eurojust és/vagy az Europol képviselői – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a főigazgató vagy a Felügyelő Bizottság kérésére – eseti meghívást kaphatnak a véleménycserére.”; [Mód. 121]

(a)  Az (1) bekezdésben a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„A Számvevőszék, az Európai Ügyészség, az Eurojust és/vagy az Europol képviselői – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a főigazgató vagy a Felügyelő Bizottság kérésére – eseti meghívást kaphatnak a véleménycserére.”; [Mód. 122]

aa)  a (2) bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A véleménycsere az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott bármilyen témához kapcsolódhat. A véleménycsere témái között egészen pontosan az alábbiak szerepelhetnek:”; [Mód. 123]

b)  a (2) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:"

„d) a Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, különösen az Európai Ügyészség közötti kapcsolatok keretei, és a Hivatal vizsgálati zárójelentéseinek következtében, valamint a Hivatal által átadott információk alapján hozott intézkedések;” [Mód. 124]

ba)  a (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„e) a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti kapcsolatok keretei, és a Hivatal vizsgálati zárójelentéseinek következtében, valamint a Hivatal által átadott információk alapján hozott intézkedések;”; [Mód. 125]

bb)  a következő új bekezdés kerül beillesztésre:"

„(4a) Az eszmecserén az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felváltva elnököl.” [Mód. 126]

14.  A 17. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Hivatalt a főigazgató irányítja. A főigazgatót a (2) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a Bizottság nevezi ki. A főigazgató hivatali ideje hét év, amely nem meghosszabbítható. A főigazgató a személyzeti szabályzat alapján ideiglenes alkalmazottként alkalmazandó.”; [Mód. 127]

-aa)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Új főigazgató kinevezéséhez a Bizottság pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A pályázati felhívást a hivatalban lévő főigazgató megbízatásának lejárta előtt legalább hat hónappal közzé kell tenni. Azt követően, hogy a Felügyelő Bizottság kedvező véleményt nyilvánított a Bizottság által végrehajtott kiválasztási eljárásról, a Bizottság elkészíti a megfelelő végzettséggel rendelkező jelöltek listáját. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezéssel kijelöli, majd ezt követően az utóbbi kinevezi a főigazgatót.”; [Mód. 128]

a)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A főigazgató a külső és belső vizsgálatok vagy koordinációs tevékenységek megindításával és lefolytatásával vagy az ilyen vizsgálatok vagy koordinációs tevékenységek lefolytatását követő jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatai ellátása során nem kérhet és nem fogadhat el utasítást kormányoktól, illetve intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől. Ha a főigazgató úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által hozott valamely intézkedés aláássa a függetlenségét, akkor erről azonnal értesíti a Felügyelő Bizottságot, továbbá határoz arról, hogy a Bizottság intézkedése miatt kíván-e keresetet benyújtani a Bírósághoz.”; [Mód. 129]

aa)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A főigazgató rendszeresen, de legalább évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok eredményeiről, a végrehajtott intézkedésekről, a nehézséget jelentő tényezőkről és a Felügyelő Bizottság ajánlásainak Hivatal általi, 15. cikkel összhangban történő nyomon követéséről, tiszteletben tartva ugyanakkor a vizsgálatok bizalmas jellegét, az érintett személyek és az informátorok törvény által biztosított jogait, valamint adott esetben a nemzeti jog bírósági eljárásokra alkalmazandó rendelkezéseit.

Az éves jelentésnek tartalmaznia kell annak értékelését is, hogy milyen mértékben működött együtt a tagállami illetékes hatóságokkal, valamint az intézményekkel, a szervekkel, a hivatalokkal és az ügynökségekkel, különös tekintettel a 11. cikk (2) és (6a) bekezdésének végrehajtására.”; [Mód. 130]

ab)  a szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) Költségvetési ellenőrzési jogkörével összefüggésben az Európai Parlament kérésére a főigazgató tájékoztatást nyújthat a Hivatal tevékenységeiről, tiszteletben tartva a nyomozások és a nyomon követési eljárások titkosságát. Az Európai Parlament biztosítja az e bekezdésnek megfelelően szolgáltatott információk bizalmas kezelését.”; [Mód. 131]

ac)  az (5) bekezdés első albekezdését el kell hagyni; [Mód. 132]

b)  az (5) bekezdés második albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) azokról az esetekről, amikor a tagállamok igazságügyi hatóságainak és vagy az Európai Ügyészségnek továbbítottak információt;” [Mód. 133]

ba)  az (5) bekezdés harmadik albekezdése a következő új ponttal egészül ki:"

„ba) az elutasított esetekről;”; [Mód. 134]

bb)  a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(7) A főigazgató olyan belső tanácsadói és ellenőrzési eljárást hoz létre, ideértve a jogszerűség ellenőrzését is, amely többek között az eljárási garanciáknak, az érintett személyek és a tanúk alapvető jogainak, valamint az érintett tagállamok nemzeti jogának a tiszteletben tartásával kapcsolatos, különös tekintettel a 11. cikk (2) bekezdésére. A jogszerűség ellenőrzését a Hivatalnak a jog és a vizsgálati eljárások terén jártas azon szakértői végzik, akik képzettségük alapján valamely tagállamban bírói tisztséget is betölthetnek. A szakértők véleményét csatolják a vizsgálat zárójelentéséhez.”; [Mód. 135]

bc)  a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

A Bizottság az általa végzett előkészítő munka során konzultál a Felügyelő Bizottsággal és az európai adatvédelmi biztossal.

Az e bekezdéssel összhangban elfogadott minden felhatalmazáson alapuló jogi aktust tájékoztatás céljából az unió összes hivatalos nyelvén közzé kell tennie a Hivatal honlapján.”; [Mód. 136]

(c)  A (8) bekezdés első albekezdése a következő e) ponttal egészül ki:"

„e) kapcsolat az Európai Ügyészséggel.”; [Mód. 137]

ca)  a (9) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Mielőtt a Bizottság a főigazgatóval szemben fegyelmi szankciót fogadna el vagy felfüggesztené mentelmi jogát, konzultál a Felügyelő Bizottsággal.” [Mód. 138]

14a.  A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„19. cikk

Értékelő jelentés és felülvizsgálat

Legkésőbb az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól számított öt év elteltével a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és hatásáról, különösen a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködés hatékonyságát és eredményességét illetően. Az értékelést a Felügyelő Bizottság véleménye kíséri.

Legkésőbb az első albekezdés szerinti értékelő jelentés benyújtásától számított két év elteltével a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a Hivatal keretrendszerének modernizálása céljából, beleértve a kiegészítő vagy részletesebb szabályokat a Hivatal létrehozásával, feladatkörével vagy a tevékenységeire – többek között az Európai Ügyészséggel történő együttműködésére és a határokon átnyúló nyomozásaira, valamint a nem résztvevő tagállamokban folytatott nyomozásokra – alkalmazandó eljárásokkal kapcsolatban.” [Mód. 139]

14b.  A szöveg az alábbi új, 19a. cikkel egészül ki:"

„19a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság ... [e rendelet hatálybalépésének dátuma])-tól/től számított négy évre szóló felhatalmazást kap a 17. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 17. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 140]

2. cikk

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)  Az 1. cikk 12. pontjában említett 12c.–12f. cikk az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 42., 2019.2.1., 1. o. (2) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja. (3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.). (4) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.). (6) COM(2017)0589. A jelentést az SWD(2017)0332 sz., értékelést tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum, valamint a Hivatal Felügyelő Bizottságának 2/2017. sz. véleménye kísérte. (7) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.). (8) A 129. cikk beillesztésre kerül az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/XX rendeletébe (az új költségvetési rendelet), melyről politikai megállapodás született és amely várhatóan a következő hónapokban kerül elfogadásra. (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). (10) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.). (11) A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.). (12) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.). (13) HL C … (14) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.). (15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.). (16) A 32a. cikk (3) bekezdését az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/XX európai parlamenti és tanácsi irányelv illeszti be az (EU) 2015/849 irányelvbe, melyről 2017. december 19-én politikai megállapodás született és várhatóan a következő hónapokban kerül elfogadásra. (17) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.). (18) A Tanács 1997. március 13-i 515/97/EK rendelete a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 082., 1997.3.22., 1. o.). (19) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).