Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0090(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0029/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0029/2019

Viták :

PV 16/04/2019 - 23
CRE 16/04/2019 - 23

Szavazatok :

PV 17/04/2019 - 8.7
CRE 17/04/2019 - 8.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0399

Elfogadott szövegek
PDF 336kWORD 89k
2019. április 17., Szerda - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése ***I
P8_TA-PROV(2019)0399A8-0029/2019
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK irányelv (1993. április 5.), a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0185 – C8-0143/2018 – 2018/0090(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0185),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0143/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az osztrák szövetségi tanács és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 20-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0029/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 66. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK irányelv ▌, a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel(1)
P8_TC1-COD(2018)0090

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikkének (1) bekezdése és 169. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az Unió az EUMSZ 114. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel hozzájárul a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikke előírja, hogy az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.

(2)  Az Unió egész területén biztosítani kell a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony alkalmazását. Azonban a fogyasztóvédelmi és marketingjogra vonatkozó irányelvek átfogó célravezetőségi vizsgálata, amelyet a Bizottság 2016 és 2017 között végzett a Célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) program keretében, megállapította, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékonyságát veszélyezteti a tudatosság kereskedők és a fogyasztók körében tapasztalható hiánya, ezért gyakrabban ki lehetne használni a létező jogorvoslati lehetőségeket.

(3)  Az Unió már több olyan intézkedést hozott, amelyek célja a fogyasztók, kereskedők és jogi szakértők fogyasztói jogokkal kapcsolatos tudatosságának növelése, valamint a fogyasztói jogok végrehajtásának és a fogyasztói jogorvoslatok javítása. Ugyanakkor továbbra is hiányosságok figyelhetők meg ▌ a nemzeti jogszabályok terén az olyan igazán hatékony és arányos szankciók kapcsán, amelyek elrettentő hatásúak lennének és büntetnék az Unión belül a jogsértéseket, továbbá nem állnak rendelkezésre megfelelő egyéni jogorvoslatok a 2005/29/EK irányelvet(4) átültető nemzeti jogszabályok megsértése nyomán megkárosított fogyasztók számára, valamint hiányosságok figyelhetők meg a 2009/22/EK irányelv(5) szerinti, a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokat illetően. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás felülvizsgálatára a 2009/22/EK irányelvet módosító és helyettesítő külön eszköz útján kell sort keríteni.

(4)  A 98/6/EK(6), 2005/29/EK és 2011/83/EU(7) irányelvek előírják a tagállamok számára, hogy az említett irányelveket átültető nemzeti rendelkezések megsértésének esetére hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat határozzanak meg. Emellett a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló (EU) 2017/2394 rendelet(8) 21. cikke előírja a tagállamok számára, hogy hatékony, eredményes és koordinált végrehajtási intézkedéseket tegyenek ‒ többek között szankciókat szabjanak ki ‒ a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében.

(5)  A szankciókra vonatkozó jelenlegi nemzeti szabályokban jelentős eltérések figyelhetők meg az Unió különböző tagállamai között. Nem minden tagállam biztosítja, hogy a kiterjedt jogsértésekért vagy az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekért hatékony, arányos és visszatartó erejű bírságok legyenek kiszabhatók a jogsértő kereskedőkre. Ezért a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvek szankciókra vonatkozó meglévő szabályait tovább kell fejleszteni, ugyanakkor a 93/13/EGK irányelvet(9) új, szankciókra vonatkozó szabályokkal kell kiegészíteni.

(6)  Továbbra is a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia annak, hogy megválasszák az alkalmazandó szankciók típusát, illetve nemzeti jogrendjükben rögzítsék a megfelelő eljárásokat, amelyek révén szankciókat szabnak ki a jelen irányelv által módosított irányelvek megsértése esetére.

(7)  A szankciók következetesebb alkalmazásának megkönnyítése érdekében szükség van a szankciók alkalmazására vonatkozó közös és nem kimerítő jellegű indikatív kritériumok meghatározására, különösen az (EU) 2017/2394 rendeletben említett Unión belüli jogsértésekre, kiterjedt jogsértésekre és uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekre vonatkozóan. Ezeknek a kritériumoknak ki kell terjedniük például a jogsértés ▌jellegére, súlyosságára, mértékére és fennállásának időtartamára, illetve arra, hogy ▌az okozott kárt illetően a kereskedő milyen jogorvoslati lehetőségeket biztosít a fogyasztók számára. Az ugyanazon tettes által elkövetett ismételt jogsértések az ilyen jogsértések elkövetése iránti hajlamról tanúskodnak, következésképpen egyértelműen rávilágítanak a magatartás súlyosságára, és annak szükségességére, hogy a szankció mértékét megfelelő elrettentő erővel bíró szintre kell emelni. A jogsértés nyomán elért pénzügyi előnyöket vagy a jogsértés útján elkerült veszteségeket is figyelembe kell venni, amennyiben az erre vonatkozó adatok elérhetőek. Az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezőket szintén figyelembe lehet venni.

(8)  Előfordulhat, hogy a szankciók alkalmazására vonatkozó közös és nem kimerítő jellegű indikatív kritériumok nem minden jogsértés esetén alkalmazhatók a szankciókkal kapcsolatos döntés meghozatalában, különösen a nem súlyos jogsértések esetében. A tagállamoknak a szankciók kiszabására vonatkozó egyéb jogi alapelveket is figyelembe kell venniük, mint például a non bis in idem elvét.

(9)  Az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkének megfelelően a tagállamok összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságainak illetékességi területükön meg kell hozniuk a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedő elleni valamennyi szükséges végrehajtási intézkedést e jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében. Adott esetben szankciókat, például pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kell kiszabniuk a kiterjedt jogsértésért vagy az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedőre. A végrehajtási intézkedéseket hatékony, eredményes és koordinált módon kell megtenni a kiterjedt jogsértés vagy az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében. Az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy az említett jogsértéssel érintett tagállamokban a végrehajtási intézkedéseket egyidejűleg tegyék meg.

(10)  Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállami hatóságok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabhatnak ki a fogyasztóvédelmi jog olyan kiterjedt megsértésének és uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt megsértésének esetében, amelyek az (EU) 2017/2394 rendeletének megfelelően összehangolt vizsgálat és végrehajtás tárgyát képezik, a bírságoknak ▌szerepelniük kell az ilyen jogsértésekért kiszabható szankciók között. A bírságok elrettentő erejének biztosítása érdekében a tagállamoknak az ilyen jogsértésekért kiszabható bírság maximális összegét legkevesebb a kereskedő által az adott tagállamban vagy tagállamokban bonyolított forgalom 4 %-ában kell meghatározniuk a nemzeti jogszabályaikban. A kereskedők egyes esetekben vállalatcsoportok is lehetnek.

(11)  Az (EU) 2017/2394 rendelet 9. és 10. cikke értelmében a szankciók kiszabásakor adott esetben megfelelően figyelembe kell venni a kérdéses jogsértés jellegét, súlyosságát és fennállásának időtartamát. A kiszabott szankcióknak arányosnak kell lenniük, és azokat az uniós és tagállami joggal – többek között az alkalmazandó eljárási biztosítékokkal és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvekkel – összhangban kell végrehajtani. Végezetül, az alkalmazott szankcióknak a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok megsértésének jellegével és a jogsértés által ténylegesen vagy valószínűsíthetően okozott teljes sérelemmel arányosnak kell lenniük. A szankciók kiszabásával kapcsolatos hatásköröket vagy közvetlenül, az illetékes hatóságok által, saját hatáskörben; vagy adott esetben más illetékes hatóságok vagy egyéb hatóságok közreműködésével; vagy adott esetben a kijelölt szervek utasítása által; vagy a szükséges határozat meghozatalára jogosult bíróságok megkeresése, illetve – a szükséges határozat meghozatalára irányuló megkeresés elutasítása esetén – fellebbezés útján kell gyakorolni.

(12)  Azokban az esetekben, amikor az (EU) 2017/2394 rendelet szerinti összehangolási mechanizmus alkalmazásának eredményeképp a szóban forgó rendelet szerinti egyetlen illetékes nemzeti hatóság szab ki bírságot a kiterjedt jogsértésért vagy az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedőre, akkor ennek a hatóságnak képesnek kell lennie a kereskedő által az összehangolt végrehajtási fellépés által érintett minden tagállamban bonyolított éves forgalom legalább 4 %-ának megfelelő bírság kiszabására.

(13)  A tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy nemzeti jogszabályaikban magasabb maximális forgalomalapú bírságokat tartsanak fenn vagy vezessenek be a fogyasztóvédelmi joggal kapcsolatos és az (EU) 2017/2394 rendeletben meghatározott kiterjedt jogsértésekért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekért. Lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára arra is, hogy e bírságokat a kereskedő világszintű forgalma alapján határozzák meg, illetve hogy a bírságokra vonatkozó szabályokat kiterjesszék más, ezen irányelvnek az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkéhez kapcsolódó rendelkezései alá nem tartozó jogsértésekre is. Ezenkívül, amennyiben nem áll rendelkezésre a kereskedő éves forgalmára vonatkozó adat, a tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy a bírságok kiszabására vonatkozó egyéb szabályokat tartsanak fenn vagy vezessenek be. Az a követelmény, amelynek értelmében a bírság mértékét legkevesebb a kereskedő által bonyolított forgalom 4 %-ában kell megállapítani, nem alkalmazandó a tagállamok jogsértés beszüntetését célzó kényszerítő bírságaira, például a határozatok, végzések, ideiglenes intézkedések, kereskedői kötelezettségvállalások vagy egyéb intézkedések betartásának elmulasztásáért kiszabott napi bírságokra vonatkozó kiegészítő szabályokra.

(14)  A 93/13/EGK irányelvben a visszatartó erő megerősítése érdekében rögzíteni kell a szankciókkal kapcsolatos szabályokat is. A tagállamok szabadon dönthetnek a 93/13/EGK irányelv megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó közigazgatási vagy bírósági eljárásról. Egyebek mellett a közigazgatási hatóságok vagy nemzeti bíróságok szankciókat vethetnek ki, amennyiben, például egy közigazgatási hatóság által kezdeményezett jogi eljárások alapján, tisztességtelennek találnak egyes szerződési feltételeket. A szankciókat nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok is alkalmazhatják akkor, ha a kereskedő olyan szerződési feltételeket alkalmaz, amelyeket a nemzeti jog minden körülmények között kifejezetten tisztességtelennek határoz meg, illetve amikor a kereskedő olyan szerződési feltételt alkalmaz, amelyet végleges, kötelező erejű határozat tisztességtelennek minősített. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a közigazgatási hatóságok is jogosultak megállapítani a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét. A nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok a szankciót annak a határozatnak az értelmében is alkalmazhatják, amely megállapította a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét. Szintén a tagállamok hatáskörébe tartozik az egyéni jogorvoslattal és a szankciókkal kapcsolatos bármilyen fellépés nemzeti szintű koordinációját szolgáló megfelelő mechanizmusok meghatározása.

(15)  A bírságokból befolyó összegek elosztásakor a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a fogyasztók általános érdekeinek védelmét, valamint más védett közérdekeket is. ▌

(16)  A tisztességtelen gyakorlatok minden hatásának megszüntetése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő jogorvoslatok állnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által megkárosított fogyasztók rendelkezésére. Az egyéni jogorvoslatok egyértelmű keretének bevezetése megkönnyítené a magánszemélyek általi jogérvényesítést. A fogyasztó számára arányos és tényleges módon lehetőséget kell biztosítani kártérítés, illetve adott esetben árcsökkentés igénybevételére, valamint a szerződés felbontására. A tagállamok nem lehetnek megakadályozva abban, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által megkárosított fogyasztók számára egyéb jogorvoslatokra vonatkozó, például javításhoz vagy cseréhez való jogokat tartsanak fenn vagy vezessenek be az ilyen gyakorlatok hatásainak teljes megszüntetése érdekében. A tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy feltételeket határozzanak meg a fogyasztói jogorvoslatok alkalmazásához és következményeihez. A jogorvoslat alkalmazásakor adott esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat súlyosságát és jellegét, a fogyasztó által elszenvedett kárt és más releváns körülményeket, például a kereskedő általi kötelesség- vagy szerződésszegést is figyelembe lehet venni.

(17)  A fogyasztóvédelmi és marketingjogra vonatkozó irányelvek célravezetőségi vizsgálata, illetve a 2011/83/EU irányelv ezzel párhuzamosan végzett értékelése több olyan területet azonosított, amelyeken szükség van a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítésére▌. A digitális eszközök folyamatos fejlődésének kontextusában a fogyasztóvédelmi jogszabályok folyamatos kiigazításra szorulnak.

(18)  A fogyasztók vonatkozásában jelentős hatással bír az, ha az internetes keresőalkalmazás szolgáltatója egyes kereskedelmi ajánlatokat előrébb rangsorol vagy kiemelt elhelyezést biztosít számukra az internetes keresés eredményei között.

(19)  A rangsorolás a kereskedők ajánlatainak relatív kiemelését vagy a keresési eredményekhez rendelt relevanciát jelenti, mégpedig az internetes keresőalkalmazások szolgáltatói által bemutatott, megszervezett vagy közölt módon, például szekvenciális algoritmusok, értékelési mechanizmusok, vizuális kiemelések vagy más rangsorolási eszközök, vagy ezek kombinációi használatának eredményeként.

(20)  Ennek kapcsán új elemmel kell kiegészíteni a 2005/29/EK irányelv I. mellékletét annak egyértelművé tétele érdekében, hogy tiltani kell azt a gyakorlatot, amely szerint a kereskedő a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján megjelenített találatok formájában anélkül közöl információkat, hogy tájékoztatna arról, hogy a keresés eredményei fizetett hirdetést vagy fizetés ellenében magasabbra rangsorolt terméket tartalmaznak. Amikor egy kereskedő közvetlenül vagy közvetett módon fizetett az internetes keresőalkalmazás szolgáltatójának azért, hogy egy terméket magasabbra rangsoroljon a keresési eredmények között, akkor erről az internetes keresőalkalmazás üzemeltetőjének tömör, világos és érthető módon tájékoztatnia kell a felhasználókat. A közvetett fizetés megvalósulhat olyan további kötelezettségvállalás formájában az internetes keresőalkalmazás szolgáltatója irányában a kereskedő részéről, amelynek konkrét hatása a termék magasabbra rangsorolása. A közvetett fizetés jelenthet magasabb tranzakciónkénti jutalékot, illetve különféle, konkrétan magasabb rangsorolást eredményező kompenzációs rendszereket. Az általános szolgáltatások – például az online keresőalkalmazás szolgáltatója által a kereskedőnek kínált funkciók széles körét lefedő listázási díjak vagy tagdíjak – ellentételezése nem tekintendő konkrétan a termék magasabbra rangsorolásáért történő kifizetésnek, feltéve, hogy e kifizetések rendeltetése nem a termék magasabbra rangsorolása.Internetes keresőalkalmazás szolgáltatói különféle típusú online kereskedők lehetnek, ideértve a közvetítőket, például online piacokat, a keresőprogramokat és az összehasonlító weboldalakat is.

(21)  A rangsorolás fő paramétereire vonatkozó átláthatósági követelményeket az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet(10)(11) is szabályozza. Az (EU) 2019/... rendelet(12)++ átláthatósági követelményei az online közvetítők széles körére vonatkoznak, ideértve az online piacokat is, ám csupán a kereskedők és az online közvetítők közötti viszonylatban alkalmazandóak. Ezért hasonló követelményeket kell bevezetni a 2005/29/EK irányelvbe is, biztosítandó a megfelelő átláthatóságot a fogyasztók irányában. Kivételt képeznek ez alól azok az interneteskereső-szolgáltatók, amelyek már az (EU) 2019/... rendelet++ értelmében kötelesek rögzíteni a rangsorolás meghatározásánál külön-külön vagy együttesen a legjelentősebb szerepet játszó fő paramétereket és azok viszonylagos jelentőségét azáltal, hogy könnyen és nyilvánosan hozzáférhető módon egyszerű és közérthető leírást helyeznek el online keresőprogramjaik felületén.

(22)  Azoknak a kereskedőknek, amelyek lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára arra, hogy különböző kereskedők vagy fogyasztók által ajánlott termékekre és szolgáltatásokra – például utazásra, szállásra és szabadidős tevékenységekre – vonatkozó keresést végezzenek, tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a lekérdezés eredményeként megjelenített ajánlatok rangsorolásának meghatározásánál alapértelmezésben használt fő paraméterekről és azok viszonylagos jelentőségéről más paraméterekhez képest. Ennek a tájékoztatásnak tömörnek, valamint kiemelt helyen könnyen és közvetlenül elérhetőnek kell lennie. A rangsorolás meghatározásánál használt paraméterek alatt értendő bármely általános kritérium, folyamat, algoritmusokba épített különös jel vagy más illesztési vagy visszavetési mechanizmus, amelyet a rangsorolás meghatározása kapcsán használnak.

(23)  A rangsorolás fő paramétereire vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem érinti az (EU) 2016/943 irányelvet(13). A kereskedők számára nem írható elő, hogy felfedjék rangsorolási mechanizmusaik részletes működését, többek között a használt algoritmusokat. A kereskedők közzéteszik fő rangsorolási paramétereik általános bemutatását, ismertetve a kereskedő által használt fő paramétereket, valamint azok más paraméterekhez képest meglévő viszonylagos jelentőségét. Ezeket azonban nem kell minden egyes lekérdezésre lebontva egyéni módon bemutatni.

(24)  Amikor a fogyasztóknak online piacokon kínálnak termékeket, akkor a 2011/83/EU irányelv által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatás nyújtásában az online piac és a harmadik fél forgalmazó egyaránt részt vesz. Ennek eredményeképp az online piacokat használó fogyasztók számára nem világos, hogy ki a szerződéses partnerük, és ez hogyan érinti a jogaikat és kötelezettségeiket.

(25)  A 2011/83/EU irányelv alkalmazásában az online piacok meghatározásának meg kell egyeznie az 524/2013/EU rendeletben(14) és a 2016/1148/EU irányelvben(15) szereplő meghatározással. Ugyanakkor szükség van a meghatározás korszerűsítésére és technológiai szempontból semlegessé tételére, hogy az új technológiákra is kiterjedjen. Ezért helyénvaló a „weboldal” megnevezés helyett az (EU) 2017/2394 rendeletben és az (EU) 2018/302 rendeletben(16) használt „online interfész” kifejezéssel összhangban a kereskedő által vagy nevében üzemeltetett szoftverre utalni – ideértve a weboldalt, a weboldal egy részét vagy egy alkalmazást is.

(26)  Ezért a 2005/29/EU irányelvben és a 2011/83/EU irányelvben az online piacokat érintő olyan átláthatósági követelményeket kell meghatározni, amelyek előírják az online piacokat használó fogyasztók tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy az ajánlatok rangsorolása milyen fő paraméterek alapján történik, és hogy egy kereskedővel vagy egy nem kereskedői jogállással rendelkező személlyel (például egy másik fogyasztóval) lépnek-e szerződésre ▌ .

(27)  Az online piacoknak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőnek minősül-e vagy sem, a harmadik fél által az online piac felé tett nyilatkozat alapján. Amennyiben az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőtől eltérő jogállásról nyilatkozik, akkor az online piac rövid nyilatkozatban rögzíti, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokból eredő fogyasztói jogok nem alkalmazandóak a megkötött szerződésre. Ezen túlmenően a fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek megoszlanak az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél és az online piac üzemeltetője között. A tájékoztatást egyértelmű és érthető módon kell biztosítani, nem pedig csupán az általános szerződési feltételekben vagy hasonló szerződéses dokumentumban tett utalás útján. Az online piacokra vonatkozó tájékoztatási követelményeknek arányosnak kell lenniük és megfelelő egyensúlyt kell teremteniük a fogyasztók magas szintű védelme és az online piacok versenyképessége között. Az online piacok számára nem írható elő az egyes fogyasztói jogok felsorolása, amikor tájékoztatják a fogyasztókat azok alkalmazhatóságáról vagy alkalmazhatatlanságáról. Ez nem érinti a 2011/83/EU irányelvben, és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésében meghatározott, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket. A fogyasztói jogok biztosítására vonatkozó felelősségről nyújtandó tájékoztatás tartalma az online piac és az érintett harmadik fél kereskedők közötti megállapodásoktól függ. Az online piac nyújthat olyan tájékoztatást, hogy a fogyasztói jogok biztosításáért egyedül a harmadik fél kereskedő felelős, illetve ismertetheti a piac egyes felelősségeit, azokban az esetekben, amikor vállalja a felelősséget a szerződés egyes szempontjaiért, például a kiszállításért vagy az elállási jog gyakorlásáért.

(28)  A 2000/31/EK irányelv(17) 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően az online piacok nem kötelezhetők a harmadik fél forgalmazók jogállásának ellenőrzésére. Ehelyett az online piacoknak fel kell kérniük az online piacon termékeket kínáló harmadik fél forgalmazókat, hogy a fogyasztóvédelmi jog szempontjából jelezzék a kereskedői vagy kereskedőtől eltérő jogállásukat, és továbbítsák ezt az információt az online piacnak.

(29)  Az online piacokkal kapcsolatos gyors technológiai fejlődést, valamint a magas szintű fogyasztóvédelem garantálásának szükségességét szem előtt tartva a tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ezzel a céllal konkrét további intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn. Ezeknek az intézkedéseknek arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és nem érinthetik a 2003/31/EK irányelvet.

(30)  A digitális tartalom és a digitális szolgáltatás a 2011/83/EU irányelvben meghatározott fogalmát hozzá kell igazítani az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... irányelvében(18)(19) alkalmazott fogalmakhoz. Az (EU) 2019/... irányelv(20)++ hatálya alá tartozó digitális tartalmak közé tartozik az egyszeri szolgáltatás, az egyedi szolgáltatási aktusok sorozata, valamint az egy adott időszak alatt történő folyamatos szolgáltatás. A folyamatos tartalomszolgáltatásnak, illetve szolgáltatásnyújtásnak nem feltétlenül kell hosszú távú tartalomszolgáltatásnak, illetve szolgáltatásnyújtásnak lennie. Egy videoklip internetes közvetítését (streaming) mint adott időszakon keresztül nyújtott folyamatos szolgáltatást kell tekinteni, függetlenül az audiovizuális fájl hosszától. Emiatt nehézkes lehet megkülönböztetést tenni a digitális tartalom bizonyos fajtái és a digitális szolgáltatások között, hiszen mindkettőnek része lehet a kereskedő általi, a szerződés ideje alatti folyamatos szolgáltatás. Digitális szolgáltatások például a videó- és hanganyagok megosztását lehetővé tevő szolgáltatások, valamint az egyéb, felhőalapú környezetben elérhető tárhelyszolgáltatás, szövegszerkesztés vagy játékok, illetve a felhőalapú tárhely, a webalapú e-mail, a közösségi média és a felhőalkalmazások. A szolgáltató folyamatos részvétele indokolja a 2011/83/EU irányelv elállási joggal kapcsolatos szabályainak alkalmazását, mivel ez ténylegesen lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a szerződés megkötésétől számított 14 napos időszak alatt kipróbálja a szolgáltatást, és eldöntse, hogy a továbbiakban is használni kívánja-e vagy sem. A nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések jellemzője, hogy egyszeri szolgáltatással biztosítják a fogyasztó számára az adott digitális tartalmat vagy tartalmakat, például zene- vagy videofájlokat. Ezek továbbra is kivételt képeznek a 16. cikk m) pontja szerinti elállási jog alól, amelynek értelmében a szerződés teljesítésének, például a tartalom letöltésének vagy közvetítésének kezdetekor a fogyasztó elveszti az elálláshoz való jogát, feltéve, hogy az elállási időszakon belüli teljesítést a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásával kezdték meg, aki tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát. Amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy szolgáltatási szerződésről vagy pedig nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésről van-e szó, akkor a szolgáltatásokra vonatkozó elállási jog szabályai alkalmazandóak.

(31)  A digitális tartalmak és digitális szolgáltatások online biztosítása gyakran olyan szerződések alapján történik, amelyek értelmében a fogyasztó nem fizet díjat, hanem személyes adatokat ad át a kereskedőnek. A 2011/83/EU irányelv már most is kiterjed a nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésekre (például online digitális tartalom szolgáltatása), függetlenül attól, hogy a fogyasztó fizet a szolgáltatásért vagy személyes adatokat ad át a kereskedőnek. Ezzel szemben a 2011/83/EU irányelv csak azokra a szolgáltatási szerződésekre ‒ többek között digitális szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre ‒ terjed ki, amelyek alapján a fogyasztó fizet vagy vállalja, hogy fizet a szolgáltatásokért. Következésképpen az irányelv nem terjed ki az olyan digitális szolgáltatási szerződésekre, amelyek alapján a fogyasztó személyes adatokat biztosít a kereskedő számára, anélkül hogy bármilyen díjat fizetne. Tekintettel a fizetős digitális szolgáltatások és a személyes adatok fejében nyújtott digitális szolgáltatások hasonlóságára és egymással való helyettesíthetőségére, ezekre a 2011/83/EU irányelv szerinti azonos szabályok kell, hogy vonatkozzanak.

(32)  Biztosítani kell a 2011/83/EU irányelv és az (EU) 2019/... irányelv(21) hatályainak összhangját, mely utóbbi a digitális tartalmak szolgáltatására vagy az olyan digitális szolgáltatási szerződésekre terjed ki, amelyek alapján a fogyasztók személyes adatokat biztosítanak a kereskedő számára, vagy vállalják ilyen adatok biztosítását.

(33)  Ezért a 2011/83/EU irányelv hatályát ki kell terjeszteni azokra a szerződésekre is, amelyek alapján a kereskedő a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig személyes adatokat biztosít vagy személyes adatok biztosítását vállalja. A nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésekhez hasonlóan az irányelvet minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a fogyasztó személyes adatokat biztosít a kereskedőnek vagy személyes adatok biztosítását vállalja, kivéve ha a fogyasztó által biztosított személyes adatokat a kereskedő csak a digitális tartalom szolgáltatásának vagy a digitális szolgáltatás nyújtásának céljából dolgozza fel, és a kereskedő semmilyen más célból nem dolgozza fel ezeket az adatokat. A személyes adatok bármilyen feldolgozására az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően kell sort keríteni.

(34)  Ha a digitális tartalmak szolgáltatása vagy a digitális szolgáltatások nyújtása nem díj ellenében történik, akkor az (EU) 2019/... irányelvhez(22) való teljes körű igazodás biztosítása érdekében a 2011/83/EU irányelv azokban az esetekben sem alkalmazandó, amikor a kereskedő csupán a rá vonatkozó jogi előírások betartásának céljából gyűjt személyes adatokat. Ide tartozhatnak például azok a esetek, amikor biztonsági vagy azonosítási okokból a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik a fogyasztó regisztrációját ▌.

(35)  A 2011/83/EU irányelv azokban a helyzetekben sem alkalmazandó, amikor a kereskedő kizárólag metaadatokat, a fogyasztó eszközére vagy böngészési előzményeire vonatkozó információkat gyűjt, kivéve ha a nemzeti jogszabályok ezt a helyzetet szerződéses viszonynak tekintik. Emellett azokra a helyzetekre sem alkalmazandó, amikor a fogyasztó, anélkül hogy szerződést kötött volna a kereskedővel, csak azért kénytelen reklámokat megtekinteni, hogy hozzáférhessen egy digitális tartalomhoz vagy egy digitális szolgáltatáshoz. A tagállamok számára azonban biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a 2011/83/EU irányelv szabályainak alkalmazását ilyen helyzetekre is kiterjesszék, vagy egyéb módon szabályozzák a szóban forgó irányelv hatályán kívül eső ilyen helyzeteket.

(36)  A funkcionalitás fogalmának utalnia kell a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás lehetséges felhasználásának módjaira. A műszaki korlátok – például digitális jogok kezelésére szolgáló rendszer vagy regionális kódolás – hiánya vagy megléte például befolyásolhatja annak lehetőségét, hogy a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás – tekintettel rendeltetésére – ellássa valamennyi funkcióját. Az interoperabilitás fogalma a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képességét írja le, hogy képes-e, illetve milyen mértékben képes olyan hardverrel és szoftverrel működni, amely eltér attól, amellyel általában a megegyező típusú digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatásokat használják. Sikeres működésnek minősülne többek között például, ha a digitális tartalom vagy szolgáltatás képes lenne arra, hogy az említett eltérő szoftverrel vagy hardverrel információt cseréljen, és felhasználja a kicserélt információt. A kompatibilitás fogalmát az (EU) 2019/... irányelv(23) határozza meg.

(37)  A 2011/83/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (8) bekezdése előírja a kereskedők számára, hogy üzlethelyiségen kívül, illetve távollévők között kötött szerződések esetén megszerezze a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulását a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez. A 14. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerződéses szankciót ír elő azokra az esetekre, amikor a kereskedő nem tesz eleget ennek a követelménynek, konkrétan a fogyasztónak nem kell fizetnie a nyújtott szolgáltatásokért. Ennek megfelelően a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának megszerzése csak azoknak a szolgáltatásoknak ‒ beleértve a digitális szolgáltatásokat is ‒ az esetében lényeges, amelyek nyújtása díj ellenében történik. Ezért szükség van a 7. cikk (3) bekezdésének és a 8. cikk (8) bekezdésének módosítására, hogy a kereskedők csak abban az esetben legyenek kötelesek a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának a megszerzésére, ha a szolgáltatási szerződés alapján a fogyasztónak díjat kell fizetnie.

(38)  A 2011/83/EU irányelv 16. cikkének m) pontja az elállási jog alóli kivételt határozza meg azokra az esetekre, amikor a kereskedő nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalmat szolgáltat, a fogyasztó pedig előzetes hozzájárulását adta a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez, valamint tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát. A 2011/83/EU irányelv 14. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerződéses szankciót ír elő azokra az esetekre, amikor a kereskedő nem tesz eleget ennek a követelménynek, konkrétan a fogyasztónak nem kell fizetnie a felhasznált digitális tartalomért. Ennek megfelelően a fogyasztó kifejezett hozzájárulásának és tudomásul vevő nyilatkozatának megszerzése csak azoknak a digitális tartalmaknak az esetében lényeges, amelyek szolgáltatása díj ellenében történik. Ezért szükség van a 16. cikk m) pontjának módosítására, hogy a kereskedők csak abban az esetben legyenek kötelesek a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának és tudomásul vevő nyilatkozatának a megszerzésére, ha a szerződés alapján a fogyasztónak díjat kell fizetnie.

(39)  A 2005/29/EK irányelv 7. cikkének (4) bekezdése tájékoztatási követelményeket határoz meg a termékek adott áron való „megvásárlására való felhívásokra” vonatkozóan. Ezek a tájékoztatási követelmények már a reklámozási szakaszra is vonatkoznak, a 2011/83/EU irányelv pedig megegyező és egyéb, részletesebb tájékoztatási követelményeket ír elő a későbbi szerződéskötés előtti szakaszra (a fogyasztó szerződéskötését közvetlenül megelőző szakasz). Következésképpen előfordulhat, hogy a kereskedőknek ugyanazt a tájékoztatást kell biztosítaniuk a reklámozási (például egy média weboldalán megjelenő online hirdetésben) és a szerződéskötés előtti szakaszban (például az online áruházaik oldalain).

(40)  A 2005/29/EK irányelv 7. cikke (4) bekezdése szerinti tájékoztatási követelmények értelmében a fogyasztókat a kereskedő által alkalmazott panaszkezelési módot illetően is tájékoztatásban kell részesíteni. A célravezetőségi vizsgálat megállapításaiból kitűnik, hogy ez a tájékoztatás a 2011/83/EU irányelv által szabályozott szerződéskötés előtti szakaszban a leglényegesebb. Következésképpen a 2005/29/EK irányelvből törölni kell azt a követelményt, amely ilyen tájékoztatást ír elő a reklámozási szakaszon belüli vásárlásra való felhívás pillanatában.

(41)  A 2011/83/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének h) pontja előírja a kereskedők számára, hogy az elállási jogra vonatkozó szerződéskötést megelőző tájékoztatásban részesítsék a fogyasztókat, amelynek az irányelv I. mellékletének B. részében meghatározott elállásinyilatkozat-mintára is ki kell terjednie. A 2011/83/EU irányelv 8. cikkének (4) bekezdése egyszerűbb szerződéskötés előtti tájékoztatási követelményeket ír elő azokra az esetekre, amikor a szerződést olyan távközlő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre; ide tartoznak a telefonhívás, élőszó-vezérlésű értékesítő alkalmazások vagy SMS üzenet útján megkötött szerződések. Az ilyen távközlő eszköz útján a szerződéskötést megelőzően biztosítandó kötelező tájékoztatás kiterjed többek között a 6. cikk (1) bekezdésének h) pontja szerinti elállási jogra vonatkozó információkra. Ez alapján kiterjed az irányelv I. mellékletének B. pontjában meghatározott elállásinyilatkozat-minta biztosítására is. Az elállásinyilatkozat-minta biztosítása azonban nem lehetséges azokban az esetekben, amikor a szerződést telefonhoz hasonló eszközök alkalmazásával vagy élőszó-vezérlésű alkalmazásokon keresztül kötik meg, és előfordulhat, hogy technikailag nem kivitelezhető a minta felhasználóbarát módon történő továbbítása a 8. cikk (4) bekezdése szerinti egyéb távközlő eszköz segítségével. Ezért helyénvaló az elállásinyilatkozat-minta kizárása azoknak az információknak a köréből, amelyeket a kereskedőknek minden esetben biztosítaniuk kell, amikor a szerződéskötésre a 2011/83/EU irányelv 8. cikke (4) bekezdése szerinti távközlő eszközök útján kerül sor.

(42)  A 2011/83/EU irányelv 16. cikkének a) pontja az elállási jog alóli kivételről rendelkezik azoknak a szolgáltatási szerződéseknek az esetében, amelyeket maradéktalanul teljesítettek, amennyiben a teljesítés a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásával és annak tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a kereskedő maradéktalanul teljesítette a szerződést. Ezzel szemben a 2011/83/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (8) bekezdése ‒ amelyek a kereskedők kötelezettségeit tárgyalják azokban a helyzetekben, amikor a szerződés teljesítése az elállási időszak vége előtt kezdődött ‒ csak a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának megszerzését írják elő a kereskedő számára, anélkül hogy a fogyasztónak tudomásul kellene vennie, hogy a szerződés maradéktalan teljesítése után elveszíti elállási jogát. A fent említett jogi rendelkezések összhangjának biztosítása érdekében a 2011/83/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdését és 8. cikkének (8) bekezdését ki kell egészíteni azzal, hogy a kereskedő köteles elérni, hogy a fogyasztó tudomásul vegye, hogy a szerződés maradéktalan teljesítése után elveszíti elállási jogát. Ezenkívül a 16 cikk a) pontját hozzá kellene igazítani a 7. cikk (3) bekezdésének és a 8. cikk (8) bekezdésének módosításaihoz, amelyek szerint a kereskedők csak abban az esetben kötelesek a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának a megszerzésére, ha a szolgáltatási szerződés alapján a fogyasztónak díjat kell fizetnie. Ugyanakkor a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy olyan szolgáltatási szerződések esetében, amelyeknél a fogyasztó kifejezetten kérte a kereskedőt, hogy keresse fel abból a célból, hogy javítási munkálatokat végezzen, ne tegyék kötelezővé a kereskedő számára annak elérését, hogy a fogyasztó tudomásul vegye, hogy a szerződés maradéktalan teljesítése után elveszíti elállási jogát. A 2011/83/EU irányelv 16. cikkének c) pontja kivételt biztosít az elállási jog alkalmazása alól a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített vagy egyértelműen a fogyasztó személyére szabott áruk értékesítése esetében. Ide tartozik például az igényre szabott bútor legyártása és a fogyasztó otthonában történő összeszerelése, amennyiben az egyetlen adásvételi szerződés keretében történik.

(43)  A 2011/83/EU irányelv 16. cikkének b) pontja által az elállási jog alkalmazása alól biztosított kivételt úgy kell tekinteni, hogy az a nem vezetékes energia egyedi szolgáltatására vonatkozó szerződésekre is vonatkozik, hiszen az energia ára a kereskedő által nem befolyásolható módon az áru- és energiapiacoknak az elállási időszak alatt is lehetséges ingadozásaitól függ.

(44)  A 2011/83/EU irányelv 14. cikkének (4) bekezdése meghatározza azokat az elállási jog gyakorlásához kapcsolódó feltételeket, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó nem viseli a szolgáltatások teljesítésének, a közüzemi szolgáltatások nyújtásának és a nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatásának költségeit. Ezen feltételek bármelyikének teljesülése esetén a fogyasztónak nem kell kifizetnie azoknak a szolgáltatásoknak, közüzemi szolgáltatásoknak vagy digitális tartalmaknak az árát, amelyeket az elállási jog gyakorlása előtt nyújtottak vagy szolgáltattak a számára. A digitális tartalom tekintetében ezeknek a 14. cikk (4) bekezdés b) pontjának iii. alpontja szerinti nem kumulatív feltételeknek az egyike a szerződés ‒ beleértve a fogyasztó kifejezett előzetes hozzájárulását a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez, valamint az elállási jog ebből következő elvesztésének tudomásulvételét ‒ megerősítésének elmulasztása. Ez a feltétel azonban nem szerepel az elállási jog elvesztésének a 16. cikk m) pontjában felsorolt feltételei között, ami jogbizonytalanságot eredményez azt illetően, hogy a fogyasztó hivatkozhat-e a 14. cikk (4) bekezdés b) pontjának iii. alpontjára olyankor, amikor a 14. cikk (4) bekezdés b) pontjának másik két feltétele teljesül, és az elállási jog ennek eredményeként a 16. cikk m) pontja értelmében elvész. A 14. cikk (4) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában rögzített feltételt ezért be kell emelni a 16. cikk b) pontjába is, hogy a fogyasztó annak nem teljesülése esetén élhessen elállási jogával, és ennek megfelelően érvényesíthesse a 14. cikk (4) bekezdésében rögzített jogokat.

(45)  A kereskedők a fogyasztó vásárlóerejének felmérését lehetővé tevő automatizált döntéshozatal és a fogyasztói magatartásról történő profilalkotás alapján egyes fogyasztók vagy fogyasztói csoportok esetén személyre szabhatják áraikat. A fogyasztókat ezért egyértelműen tájékoztatni kell arról, ha a nekik felajánlott ár automatizált döntéshozatal alapján személyre szabott, hogy döntéshozataluk során számolhassanak a potenciális kockázatokkal. Ebből következően a 2011/83/EU irányelvet konkrét tájékoztatási követelménnyel kell kiegészíteni, amely szerint a fogyasztót tájékoztatni kell arról, ha az ár automatizált döntéshozatal alapján személyre szabott. Ennek a tájékoztatási követelménynek nem kellene vonatkoznia az olyan technikákra, mint a „dinamikus” vagy „valós idejű” árszabás, amelyek lényege, hogy az ár a piaci keresletre reagálva igen rugalmasan és gyorsan változik, amennyiben azok nem alkalmazzák az árak automatizált döntéshozatalon alapuló személyre szabását. Ez a tájékoztatási követelmény nem érinti az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletét(24), amely rögzíti többek között az érintett arra való jogát, hogy ne terjedjen ki rá az automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés.

(46)  A technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében a 2011/83/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt kommunikációs eszközök közül törölni kell a faxszámot, mivel a fax ritkán használt és nagyon elavult technológiának számít.

(47)  A fogyasztók a vásárlási döntések meghozatalakor egyre jobban hagyatkoznak a fogyasztói értékelésekre és ajánlásokra. Így amikor a kereskedő hozzáférést biztosít a termékek fogyasztói értékeléséhez, tájékoztatnia kell arról, hogy alkalmaz-e folyamatokat vagy eljárásokat annak biztosítására, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származzanak, akik a terméket megvásárolták vagy használták. Amennyiben alkalmaz ilyen folyamatokat vagy eljárásokat, akkor tájékoztatnia kell arról, hogy miként ellenőrzi ezeket, illetve egyértelmű tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztóknak az értékelések feldolgozásának módjáról, ezen belül például arról, hogy minden értékelést közzétesz-e, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív, vagy hogy az adott értékeléseket támogatták-e vagy befolyásolták-e a kereskedővel való szerződéses kapcsolat révén. Ezenkívül tehát tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak kell tekinteni azt, ha a fogyasztókat olyan állításokkal tévesztik meg, amelyek szerint a termék értékelései olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták, amikor nem tettek észszerű és arányos lépéseket annak biztosítására, hogy az értékelések valóban ilyen fogyasztóktól származzanak. Ilyen lépés lehet például az, ha technikai eszközökkel ellenőrzik az értékelést közzétevő személy megbízhatóságát, illetve információkat kérnek annak ellenőrzésére, hogy az adott fogyasztó ténylegesen megvásárolta vagy használta-e a terméket.

(48)  A fogyasztói értékelésekre és ajánlásokra vonatkozó szabályok nem érintik azokat a megszokott és jogszerű reklámtevékenységeket, amelyek túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentéseket alkalmaznak.

(49)  A kereskedők számára meg kell tiltani hamis fogyasztói értékelések és ajánlások közzétételét is, például a közösségi médiában történő tetszésnyilvánítást vagy mások ezzel történő megbízását a termék népszerűsítése érdekében, illetve a fogyasztói értékelések vagy támogatások befolyásolását például azzal, hogy csak a pozitív értékeléseket teszik közzé és törlik a negatívakat. Ilyen helyzet előállhat a közösségi ajánlások extrapolálásával is, azaz amikor egy felhasználó valamely online tartalommal kapcsolatos pozitív reakcióját összekapcsolják egy attól eltérő, de ahhoz kapcsolódó tartalommal, vagy átviszik arra, azt a látszatot keltve, hogy a felhasználó pozitívan viszonyul a kapcsolódó tartalomhoz is.

(50)  A kereskedők számára meg kell tiltani kulturális vagy sportrendezvények belépőjegyeinek továbbértékesítését fogyasztók számára, amennyiben azokat olyan szoftverek, például internetes robotok használatával szerezték meg, amelyek segítségével az elsődleges jegyértékesítő által szabott korlátokat meghaladó számban vásárolhatták fel azokat, vagy megkerülték az elsődleges jegyértékesítő által annak érdekében alkalmazott egyéb technikai eszközöket, hogy mindenki számára garantálják a jegyek elérhetőségét. Ez a konkrét tilalom nem érinti a tagállamok által esetlegesen bevezetett egyéb nemzeti szintű intézkedéseket, amelyek célja a fogyasztók jogos érdekeinek védelme, valamint a kultúrpolitikai intézkedések és a kulturális és sportrendezvényekhez való általános és széles körű hozzáférés biztosítása. Ilyen intézkedés például a jegyek viszonteladási árának szabályozása.

(51)  Az Unió Alapjogi Chartájának 16. cikke garantálja a vállalkozás szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban. Ugyanakkor azok a gyakorlatok, amelyek keretében egy árut úgy reklámoznak, mintha megegyezne azzal, amit egyéb tagállamokban forgalmaznak, miközben a valóságban az áruk összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, megtéveszthetik a fogyasztókat, és olyan fogyasztási döntés meghozatalára késztetik vagy késztethetik őket, amit egyébként nem hoztak volna meg.

(52)  Ezért az ilyen gyakorlatok a lényeges elemek eseti alapon történő értékelésének alapján a 2005/29/EK irányelvvel ellentétesnek minősülhetnek. A meglévő jog tagállami fogyasztóvédelmi és élelmiszerhatóságok általi alkalmazásának megkönnyítése érdekében az „uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jognak a termékek kettős minőségével kapcsolatos problémákra történő alkalmazásáról – az élelmiszerek egyedi esetéről” szóló 2017. szeptember 26-i bizottsági közlemény(25) iránymutatással szolgál arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi uniós szabályok hogyan alkalmazhatók a kettős élelmiszer-minőségre. Ebben az összefüggésben a Bizottság Közös Kutatóközpontja ismertette az élelmiszerekkel kapcsolatos összehasonlító vizsgálatok egy közös megközelítését(26).

(53)  A végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy kifejezett rendelkezés hiányában a fogyasztók, kereskedők és illetékes nemzeti hatóságok számára nem feltétlenül világos, hogy milyen kereskedelmi gyakorlatok minősülnek a 2005/29/EK irányelvvel ellentétesnek. Ennek okán, valamint a kereskedők és a végrehajtó hatóságok jogbiztonságának garantálása érdekében szükség van a 2005/29/EK irányelv olyan jellegű módosítására, hogy kifejezetten kitérjen azokra a kereskedelmi gyakorlatokra, amelyek keretében egy árut úgy reklámoznak, mintha megegyezne valamely, más tagállamokban forgalmazott áruval, miközben az érintett áru összetétele vagy jellemzői jelentős mértékben eltérőek. Az illetékes hatóságok eseti alapon kell értékeljék és kezeljék ezeket a gyakorlatokat, az irányelv rendelkezéseinek megfelelően. Az értékelések során az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a következőket: a fogyasztók számára mennyire egyszerű az áruk közötti eltérés azonosítása, a kereskedő arra vonatkozó joga, hogy az ugyanazon márka alatt forgalmazott áruit indokolt és objektív tényezők – például a nemzeti jogszabályok, az alapanyagok elérhetősége vagy szezonális jellege ▌vagy az egészséges és tápláló élelmiszerekhez való fokozottabb hozzáférésre irányuló önkéntes stratégiák – alapján különböző földrajzi piacokhoz igazítsa, valamint a kereskedő arra vonatkozó joga, hogy az ugyanazon márka alá tartozó áruit különböző tömegű vagy volumenű kiszerelésekben forgalmazza a különböző földrajzi piacokon. Az illetékes hatóságoknak az információk rendelkezésre állásának és megfelelőségének vizsgálata révén értékelniük kell, hogy a fogyasztók számára mennyire egyszerű az áruk közötti eltérés azonosítása. Fontos, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak az áruk indokolt és objektív tényezők miatti eltérőségéről. A kereskedők számára lehetővé kell tenni, hogy más, olyan módokon biztosítsák ezt a tájékoztatást, amelyek révén a fogyasztók hozzáférnek a szükséges információhoz. A kereskedőknek általában előnyben kell részesíteniük az árucímkéken történő tájékoztatás alternatíváit. Tiszteletben kell tartani a vonatkozó uniós ágazati előírásokat, valamint az áruk szabad mozgásával kapcsolatos szabályokat.

(54)  Bár az üzlethelyiségen kívüli értékesítések a kereskedő üzlethelyiségein belül történő értékesítésekhez és a távolsági értékesítésekhez hasonlóan törvényes és bevett értékesítési csatornának számítanak, a fogyasztók otthonának ▌meglátogatásakor vagy a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 8. pontjában említett kirándulások alkalmával folytatott bizonyos különösen agresszív vagy megtévesztő, gyakran a termék azonnali kifizetését feltételező marketing- és értékesítési gyakorlatok nyomás alá helyezhetik a fogyasztókat, aminek következtében olyan árukat vagy szolgáltatásokat vásárolnak meg, amiket más körülmények között nem vettek volna meg és/vagy eltúlzott áron vásárolnak. Az ilyen gyakorlatok gyakran az időseket és az egyéb sebezhető fogyasztókat célozzák. Egyes tagállamok nem kívánatosnak tekintik ezeket a gyakorlatokat, és szükségesnek tartják a 2011/83/EU irányelv szerinti üzlethelyiségen kívüli értékesítések bizonyos formáinak és szempontjainak korlátozását – mint a termékek agresszív és megtévesztő reklámozását és értékesítését a fogyasztó otthonának kéretlen meglátogatása ▌vagy ▌kirándulások során. Amennyiben ilyen korlátozásokra nem fogyasztóvédelmi alapon, hanem például közérdekből vagy a fogyasztók magánéletének (amelynek védelmét az Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke biztosítja) tiszteletben tartásával kapcsolatos megfontolások alapján kerül sor, akkor azok nem tartoznak a 2005/29/EK irányelv hatálya alá.

(55)  Ezért a szubszidiaritás elvével összhangban és a végrehajtás megkönnyítése érdekében szükség van annak egyértelműsítésére, hogy a 2005/29/EK irányelv nem sérti a tagállamok arra vonatkozó szabadságát, hogy nemzeti jogszabályokat alkossanak a fogyasztók jogos érdekeinek további védelme érdekében olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, amelyekre a fogyasztók otthonánál termékek ajánlása vagy értékesítése céljából tett kéretlen látogatások, illetve olyan, kereskedők által szervezett kirándulások keretében kerül sor, amelyek célja vagy hatása bizonyos termékek népszerűsítése, illetve ezek fogyasztóknak történő értékesítése, amennyiben ezeket a jogszabályokat fogyasztóvédelmi indokok igazolják. Az ilyen jogszabályoknak arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és nem tilthatják magukat az említett értékesítési csatornákat. A tagállamok által alkotott nemzeti szintű jogszabályok például meghatározhatják azt a napszakot, amelyben nem engedélyezett a fogyasztók otthonának kéretlen meglátogatása, vagy megtilthatják az ilyen látogatásokat abban az esetben, ha a fogyasztó látható módon jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak az ilyen látogatásokat, illetve meghatározhatják a fizetésre vonatkozó eljárást. Az ilyen jogszabályok a 2011/83/EU irányelv által harmonizált területeken nagyobb védelmet biztosító szabályokat is tartalmazhatnak. A 2011/83/EU irányelvet tehát úgy kell módosítani, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára olyan nemzeti szintű intézkedések elfogadását, amelyek hosszabb ideig biztosítanak lehetőséget az elállási jog érvényesítésére vagy eltérhetnek az elállási jog alóli konkrét kivételektől. A tagállamok számára elő kell írni, hogy az ebben a tekintetben elfogadott nemzeti rendelkezésekről értesítsék a Bizottságot, amely a maga során az összes érdekelt fél számára elérhetővé teszi ezeket az információkat, valamint gondoskodik az ilyen intézkedések arányosságának és jogszerűségének nyomon követéséről.

(56)  A kereskedő üzlethelyiségén kívül megrendezett események keretében folytatott agresszív vagy megtévesztő gyakorlatokat illetően a 2005/29/EK irányelv nem érinti a tagállamok által a kereskedők számára a székhelyre vonatkozóan előírható feltételeket vagy engedélyeztetési rendszereket. A 2005/29/EK irányelv továbbá nem érinti a szerződések nemzeti szintű jogát és különösen a szerződések érvényességére, létrejöttére és joghatásaira vonatkozó szabályokat. A kereskedő üzlethelyiségén kívül megrendezett események keretében folytatott agresszív vagy megtévesztő gyakorlatok betilthatók a 2005/29/EK irányelv 5–9. cikke alapján történő eseti értékelés nyomán. Ezen túlmenően a 2005/29/EK irányelv I. melléklete általános tiltást tartalmaz olyan gyakorlatokra vonatkozóan, amelyek keretében a kereskedő azt a benyomást kelti, hogy nem a szakmájával kapcsolatos célból jár el, illetve amelyek azt a benyomást keltik a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el a üzlethelyiséget, amíg a szerződés létre nem jött. A Bizottság felméri, hogy a hatályos szabályok megfelelő szintű védelmet biztosítanak-e a fogyasztók számára, illetve megfelelő eszközökkel látják-e el a tagállamokat ahhoz, hogy hatékonyan fellépjenek az ilyen gyakorlatokkal szemben.

(57)  Ezen irányelv tehát nem érinti a szerződési jog azon területére vonatkozó nemzeti jogot, amelyet ezen irányelv nem szabályoz. Ennélfogva ezen irányelv nem sértheti például az egyetértés hiánya vagy az engedély nélküli kereskedelmi tevékenység esetében a szerződések megkötését vagy érvényességét szabályozó nemzeti jogot.

(58)  Annak garantálása érdekében, hogy a polgárok hozzáférhessenek naprakész információkhoz az uniós szintű fogyasztói jogaikat és jogorvoslati lehetőségeket illetően, a Bizottság által kifejlesztendő egységes digitális kapunak a lehető legnagyobb mértékben felhasználóbarátnak, mobileszközökről használhatónak, könnyen elérhetőnek és mindenki, köztük a fogyatékossággal élők számára is („mindenki számára történő tervezés”) kezelhetőnek kell lennie.

(59)  A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának(27) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentum(ok) megküldését indokoltnak tekinti.

(60)  Mivel az irányelv céljait, nevezetesen a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékonyabb végrehajtását és korszerűsítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok a probléma egész Unióra kiterjedő jellege miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2005/29/EK irányelv módosításai

A 2005/29/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  A c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) „termék”: áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, a digitális szolgáltatást és digitális tartalmat, valamint a jogokat és kötelezettségeket is;”;

"

b)  A szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

„m) „rangsorolás”: a termékek relatív kiemelése a kereskedők által bemutatott, megszervezett vagy közölt módon, tekintet nélkül az ilyen bemutatáshoz, szervezéshez vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközökre;

   n) „online piac”: olyan szolgáltatás, amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftver, többek között weboldalak, weboldalak egyes részei vagy alkalmazások révén.”;

"

2.  A 3. cikkben az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: ▌"

„(5) Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a fogyasztók jogos érdekeit védő rendelkezéseket fogadjanak el az olyan agresszív vagy megtévesztő marketing- vagy értékesítési gyakorlatokra vonatkozóan, amelyeket a kereskedő a fogyasztó otthonának kéretlen meglátogatásakor folytat, vagy amelyek keretében a kereskedő ▌kirándulásokat szervez, amelyek célja vagy hatása bizonyos termékek népszerűsítése, illetve ezek fogyasztóknak történő értékesítése. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.

(6)   A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az (5) bekezdés alapján alkalmazott nemzeti jogszabályaikról, illetve ezek minden utólagos módosításáról. A Bizottság ezeket az információkat könnyen elérhetővé teszi a fogyasztók és a kereskedők számára egy külön weboldalon.”;

"

3.  A 6. cikk (2) bekezdése a következő ▌ ponttal egészül ki:"

c) azok a gyakorlatok, amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban úgy reklámoznak, mintha megegyezne egy más tagállamokban forgalmazott azonos áruval, miközben az áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják.”;

"

4.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  A d) pont helyébe a következő szöveg lép:"

d) a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, amennyiben azok eltérnek a szakmai gondosság által támasztott követelményektől;”;

"

ii.  A bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„f) az online piacokon kínált termékek esetében az, hogy a terméket kínáló harmadik fél kereskedő-e vagy sem, a harmadik fél által az online piac számára adott nyilatkozat alapján.”;

"

b)  A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) Amikor a fogyasztók lehetőséget kapnak arra, hogy különböző kereskedők vagy fogyasztók által kínált termékek esetében kulcsszó, kifejezés vagy más lekérdezés alapján végezzenek keresést, függetlenül attól, hogy a tranzakciót végül hol bonyolítják le, más paraméterekkel szemben jelentősnek minősül a keresés eredményeit bemutató oldalról közvetlenül és könnyen elérhető online felület egy külön részén rendelkezésre bocsátott, azokra a fő paraméterekre vonatkozó általános információ, amelyek meghatározzák a fogyasztónak a keresés eredményeként megjelenített termékek rangsorát, valamint e paraméterek relatív jelentősége. Ez a bekezdés nem vonatkozik az (EU) 2019/... rendeletben* meghatározott online keresőmotorok szolgáltatóira.(28)

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (HL ...);

"

c)  a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(6) „Amennyiben a kereskedő hozzáférést biztosít a termékek fogyasztói értékeléséhez, az arra vonatkozó információt, hogy a kereskedő biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket megvásárolták vagy használták, jelentősnek kell tekinteni.”;

"

(5)  A szöveg a következő ▌ cikkel egészül ki:"

„11a. cikk

Jogorvoslat

(1)  ▌a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által megkárosított fogyasztók számára arányos és hatékony jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítani, ideértve a fogyasztó által elszenvedett károk megtérítését és adott esetben az árcsökkentést vagy a szerződés felmondását. Ezen jogorvoslatok alkalmazásának feltételeit és hatásait a tagállamok határozhatják meg. A tagállamok adott esetben figyelembe vehetik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat súlyosságát és jellegét, a fogyasztó által elszenvedett károkat és más releváns körülményeket.

(2)  E jogorvoslatok nem érintik az uniós vagy a nemzeti jog alapján a fogyasztók számára rendelkezésre álló egyéb jogorvoslatok alkalmazását.”;

"

6.  A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„13. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosításához. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása esetén adott esetben ▌ figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

   a) a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama▌;

   b) a kereskedő által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

   c) a kereskedő által előzőleg elkövetett minden jogsértés;
   d) a kereskedő által a jogsértés nyomán elért pénzügyi előnyök vagy a jogsértés útján elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
   e) az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban a kereskedőre kiszabott szankciók határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 rendelet által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;
   f) az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy ha az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkének megfelelően szankciók kiszabására kerül sor, akkor azok magukban foglalják a bírságok adminisztratív eljárások révén történő kiszabásának vagy a bírság kiszabására irányuló jogi eljárások megindításának lehetőségét, vagy mindkettőt, amely bírság maximális összege a kereskedő által az érintett tagállamban vagy tagállamokban bonyolított forgalom legalább 4 %-ának felel meg. Az említett rendelet sérelme nélkül a nemzeti alkotmánnyal kapcsolatos okokból a tagállamok a bírságok kiszabását a következőkre korlátozhatják:

   a) a 6., 7., 8. 9. cikk és az I. melléklet megsértése, valamint
   b) amennyiben a kereskedő továbbra is olyan kereskedelmi gyakorlatot alkalmaz, amelyet az illetékes nemzeti hatóság vagy bíróság tisztességtelennek ítélt, ha a jogsértés nem tartozik az a) pont alá.

(4)  Olyan esetekben, amikor a (3) bekezdéssel összhangban bírságot kell kiszabni, de a kereskedő éves árbevételére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a tagállamok bevezetik a bírság kiszabására vonatkozó lehetőséget, amelynek maximális összege legalább 2 millió EUR.

(5)  A tagállamok ... [ezen módosító irányelv nemzeti jogba való átültetésének időpontjáig]-ig értesítik a bírságolási szabályaikról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.”;

"

(7)  ▌Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)  A következő pont kerül beillesztésre:"

„11a. A keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést.”;

"

b)  A következő pontok kerülnek beillesztésre:"

„23a. Rendezvényekre szóló jegyek viszonteladása fogyasztók részére, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vásárolta meg, hogy megkerülje az egy személy által megvásárolható jegyek számára vonatkozó korlátozásokat vagy a jegyvásárlásra alkalmazandó bármely más szabályt.

23b.  Annak állítása, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, anélkül, hogy észszerű és arányos lépésekre kerülne sor annak ellenőrzésére, hogy az értékelések ilyen fogyasztóktól származnak.

23c.  A termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások benyújtása, illetve más jogi vagy természetes személy megbízása ezzel, vagy fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatása.”.

"

2. cikk

A 2011/83/EU irányelv módosításai

A 2011/83/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)  a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„3. „áru”: az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv*(29) 2. cikkének (5) pontjában meghatározott áruk;

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... irányelve (...) (HL …).”;

"

b)  A cikk a következő ▌ponttal egészül ki:"

„4a. „személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 1. pontjában meghatározott személyes adatok;”

"

c)   Az 5. és 6. pont helyébe a következő szöveg lép:"

5. „adásvételi szerződés” : bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a kereskedő átruházza vagy vállalja, hogy átruházza a fogyasztóra valamely áru tulajdonjogát, ideértve az árukra és szolgáltatásokra egyaránt vonatkozó adásvételi szerződéseket;

   6. „szolgáltatási szerződés” : az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek alapján a kereskedő a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, ideértve a digitális szolgáltatásokat is”;

"

d)  A 11. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„11. „digitális tartalom”: az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv*(30) 2. cikkének (1) pontjában meghatározott digitális tartalom;”;

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... irányelve (...) (HL …).”;

"

e)  A szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

„ ▌16. „digitális szolgáltatás”: az (EU) 2019/... irányelv(31)++ 2. cikkének 2. pontjában meghatározott digitális szolgáltatás;

   17. „online piac”: olyan szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftverek, köztük weboldalak, weboldalak egyes részei vagy alkalmazások révén;
   18. „online piacszolgáltató”: bármely olyan szolgáltató, amely online piacot biztosít a fogyasztók számára;

   19. „kompatibilitás”: az (EU) 2019/... irányelv(32) 2. cikkének 10. pontjában meghatározott kompatibilitás;
   20. „funkcionalitás”: az (EU) 2019/... irányelv+ 2. cikkének 11. pontjában meghatározott funkcionalitás;
   21. „interoperabilitás”: az (EU) 2019/... irányelv+ 2. cikkének 12. pontjában meghatározott interoperabilitás.”;

"

2.  A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ez az irányelv – az irányelv rendelkezései által meghatározott feltételek szerint és mértékben – kereskedők és fogyasztók között kötött bármely szerződésekre alkalmazandó, amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az abban foglalt árat. Az irányelv víz, gáz, villamos energia vagy távfűtés – akár közszolgáltatók általi – szolgáltatására vonatkozó szerződésekre alkalmazandó, amennyiben e termékeket szerződés alapján biztosítják.”;

"

b)  A szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„(1a.) Ez az irányelv abban az esetben is alkalmazandó, ha a kereskedő nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalmat szolgáltat vagy digitális szolgáltatást nyújt vagy vállalja, hogy nyújt a fogyasztó részére, a fogyasztó pedig személyes adatokat szolgáltat vagy ilyen adatok szolgáltatását vállalja a kereskedő részére, kivéve, ha a fogyasztó által szolgáltatott személyes adatokat a kereskedő kizárólag az ezen irányelvnek megfelelő, nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás biztosításának vagy a kereskedőre vonatkozó jogi előírások betartásának céljából dolgozza fel, és a kereskedő semmilyen más célból nem dolgozza fel ezeket az adatokat.”;

"

c)  A (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  a k) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„k) amelyek tárgya személyszállítási szolgáltatás, kivéve a 8. cikk (2) bekezdését, valamint a 19., 21. és 22. cikket;”

"

ii.  a következő ponttal egészül ki:"

„n) a végrehajtás vagy más bírósági intézkedés alapján értékesített áruk.”;

"

3.  ▌Az 5. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„e) az áruk, digitális tartalmak és digitális szolgáltatások megfelelőségének szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállására irányuló emlékeztetésen túl az értékesítés utáni szolgáltatások és adott esetben a jótállás megléte és feltételei;”;

"

b)  A g) és a h) pont helyébe a következő szöveg lép:"

g) adott esetben a digitális elemeket tartalmazó áruk, digitális tartalmak és digitális szolgáltatások működése, beleértve az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedéseket is;

   h) adott esetben a digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalom és digitális szolgáltatás ▌bármilyen vonatkozó kompatibilitása és interoperabilitása a kereskedő ismereteinek vagy a kereskedőtől észszerűen elvárható ismereteknek megfelelően.”;

"

4.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

c) a kereskedő letelepedési helyének postai címe, valamint telefonszáma és e-mail-címe. Ezenkívül ha a kereskedő megad egyéb online kommunikációs eszközöket is, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztó tartós adathordozón megőrizhesse a kereskedővel folytatott írásbeli kommunikációt, beleértve az ilyen levelezés dátumát és időpontját is, az információnak tartalmaznia kell az ilyen egyéb eszközök adatait is. Minden ilyen, a kereskedő által biztosított kommunikációs eszköz célja, hogy segítségével a fogyasztó gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tud lépni a kereskedővel. Adott esetben a kereskedő tájékoztatást nyújt annak a kereskedőnek a postai címéről és azonosító adatairól is, akinek a nevében eljár.”;

"

ii.  a következő pont kerül beillesztésre:"

„ea) adott esetben, hogy az ár automatizált döntéshozatal alapján személyre szabott;”;

"

iii.  az l) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„l) az áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás megfelelőségének szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállására irányuló emlékeztető;”;

"

iv.  az r) és az s) pont helyébe a következő szöveg lép:"

r) adott esetben a digitális elemeket tartalmazó áruk, digitális tartalmak és digitális szolgáltatások működése, beleértve az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedéseket is;

   s) adott esetben a digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalom és digitális szolgáltatás ▌bármilyen vonatkozó kompatibilitása és interoperabilitása a kereskedő ismereteinek vagy a kereskedőtől észszerűen elvárható ismereteknek megfelelően.”;

"

b)  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az (1) bekezdés h), i) és j) pontjában említett információt az I. melléklet A. részében meghatározott elállási mintatájékoztató útján is meg lehet adni.A kereskedő teljesíti az (1) bekezdés h), i) és j) pontjában meghatározott tájékoztatási követelményeket, ha a fogyasztó rendelkezésére bocsátja e tájékoztató megfelelően kitöltött példányát. Az I. melléklet A. részében meghatározott elállási mintatájékoztatóban szereplő 14 napos elállási időszakra vonatkozó hivatkozásokat 30 napos elállási időszakra vonatkozó hivatkozások váltják fel, amennyiben a tagállamok a 9. cikk (1a) bekezdésével összhangban szabályokat fogadtak el.”;

"

5.  A szöveg a következő ▌ cikkel egészül ki:"

6a. cikk

Az online piacokon kötött szerződésekre vonatkozó egyedi kiegészítő tájékoztatási követelmények

(1)Mielőtt a fogyasztó számára kötelezővé válna egy online piaci távollévők közötti szerződés vagy bármilyen kapcsolódó ajánlat, az online piac szolgáltatója, a 2005/29/EK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül, világos és érthető nyelven, az alkalmazott kommunikációs eszközöknek megfelelő módon tájékoztatást nyújt számára az alábbiakról:

   a) az ajánlatokat bemutató oldalról közvetlenül és könnyen elérhető online felület egy külön részén rendelkezésre bocsátott általános információ a fogyasztó számára ▌a keresési lekérdezése nyomán megjelenő ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterekről a 2005/29/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdés m) pontjában meghatározottak szerint, valamint e paraméterek más paraméterekhez viszonyított jelentősége;
   b) az, hogy az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőnek minősül-e, a harmadik fél által az online piac felé tett nyilatkozat alapján;
   c) az, hogy amennyiben az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél nem kereskedő, az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokból eredő fogyasztói jogok nem alkalmazhatók a megkötött szerződésre; ▌
   d) adott esetben az, hogy a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek hogyan oszlanak meg az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél és az online piac üzemeltetője között. Ez az információ nem érinti azokat a felelősségeket, amelyek az online piacra vagy a kereskedőre hárulhatnak a szerződéssel kapcsolatban más uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint.

(2)  A 2000/31/EK irányelv sérelme nélkül ez a cikk nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy további tájékoztatási követelményeket írjanak elő az online piacok számára. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.”;

"

6.  A 7. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

(3) Amennyiben a fogyasztó azt akarja, hogy a szolgáltatás teljesítése, illetve a víz-, gáz- vagy villamosenergia-szolgáltatás – amennyiben azokat nem korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre – vagy távfűtési szolgáltatás a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított elállási időszakon belül kezdődjön meg, és a szerződés értelmében a fogyasztónak fizetnie kell ezekért a szolgáltatásokért, a kereskedőnek kérnie kell, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kifejezett kérelmét tartós adathordozón nyújtsa be. A kereskedőnek annak elismerését is kérnie kell a fogyasztótól, hogy miután a kereskedő teljes mértékben teljesítette a szerződést, a fogyasztónak a továbbiakban nem lesz joga a szerződéstől való elállásra.”;

"

7.  A 8. cikk a következőképpen módosul:

(a)  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(4) Ha a szerződést olyan távközlő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése előtt a kereskedő az alkalmazott eszköz útján közli legalább az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságaira, a kereskedő azonosító adataira, a teljes árra, az elállási jogra, a szerződés időtartamára és – amennyiben a szerződés határozatlan időre szól – a szerződés felmondásának feltételeire vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), e), h) és o) pontjában említett, szerződéskötést megelőző információkat, a h) pontban említett és az I. melléklet B. részében meghatározott elállásinyilakozat-minta kivételével. A 6. cikk (1) bekezdésében említett további információkat, köztük az elállási nyilatkozatot, a kereskedő megfelelő módon, e cikk (1) bekezdésével összhangban bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.”;

"

(b)  A (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(8) Amennyiben a fogyasztó azt akarja, hogy a szolgáltatás teljesítése, illetve a víz-, gáz- vagy villamosenergia-szolgáltatás – amennyiben azokat nem korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre – vagy távfűtési szolgáltatás a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított elállási időszakon belül kezdődjön meg, és a szerződés értelmében a fogyasztónak fizetnie kell ezekért a szolgáltatásokért, a kereskedőnek kérnie kell, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kifejezett kérelmet nyújtson be. A kereskedőnek annak elismerését is kérnie kell a fogyasztótól, hogy miután a kereskedő teljes mértékben teljesítette a szerződést, a fogyasztónak a továbbiakban nem lesz joga a szerződéstől való elállásra.”;

"

8.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A fogyasztók jogos érdekeinek az agresszív vagy megtévesztő marketing- vagy értékesítési gyakorlatokkal szembeni védelme céljából a tagállamok elfogadhatnak olyan szabályokat, amelyek szerint az (1) bekezdésben említett 14 napos elállási időszakot 30 napra hosszabbítják meg azon szerződések esetében, amelyeket egy kereskedő által a fogyasztó otthonában tett kéretlen látogatások vagy egy kereskedő által szervezett olyan kirándulások keretében kötöttek, amelyek célja vagy hatása termékek fogyasztók számára történő népszerűsítése vagy értékesítése volt. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.”;

"

b)  A (2) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A 10. cikk sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett elállási időszak az alábbiaktól számított 14 nap vagy – amennyiben a tagállamok az e cikk (1a) bekezdésével összhangban szabályokat fogadtak el – 30 nap elteltével jár le:”;

"

9.  A 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Amennyiben a kereskedő a 9. cikk (2) bekezdésében említett naptól számított 12 hónapon belül megadta a fogyasztónak az e cikk (1) bekezdésében előírt tájékoztatást, az elállási időszak az azon napot követő 14 nap vagy – amennyiben a tagállamok az e cikk (1a) bekezdésével összhangban szabályokat fogadtak el – 30 nap elteltével jár le, amelyen a fogyasztó megkapta ezen tájékoztatást.

"

10.  A 13. cikk ▌a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(4) A fogyasztó személyes adatainak tekintetében a kereskedő eleget tesz az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott alkalmazandó kötelezettségeknek.

(5)  A kereskedő tartózkodik a fogyasztó által szolgáltatott vagy létrehozott, a kereskedő által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás használata során keletkezett, személyes adatoktól eltérő bármely tartalom felhasználásától, kivéve, ha az ilyen tartalom:

   a) a kereskedő által szolgáltatott digitális tartalom vagy nyújtott digitális szolgáltatás kontextusán kívül nem használható;
   b) kizárólag a fogyasztónak a kereskedő által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás felhasználása során végzett tevékenységére vonatkozik;
   c) azt a kereskedő összevonta más adatokkal, és különválasztása nem lehetséges, vagy aránytalan erőfeszítéssel járna; vagy
   d) azt a fogyasztó és mások együttesen hozták létre, és más fogyasztók továbbra is használhatják.

(6)  Az (5) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett helyzeteket kivéve a kereskedő a fogyasztó kérésére a fogyasztó rendelkezésére bocsát minden olyan, a személyes adatoktól különböző tartalmat, amelyet a fogyasztó a kereskedő által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás használata során szolgáltatott vagy hozott létre.

(7)  A fogyasztó jogosult ezeket a digitális tartalmakat térítésmentesen, a kereskedő részéről mindennemű akadályoztatás nélkül, észszerű időn belül, általánosan használt és géppel olvasható adatformátumban lehívni.

(8)  A szerződéstől való elállás esetén a kereskedő megakadályozhatja, hogy a fogyasztó tovább használja a digitális tartalmat, illetve a digitális szolgáltatást, különösen oly módon, hogy a digitális tartalmat, illetve a digitális szolgáltatást – a (6) bekezdés sérelme nélkül – a fogyasztó számára hozzáférhetetlenné teszi, vagy letiltja a fogyasztó felhasználói fiókját.

"

11.  A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)   A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) A szerződéstől való elállás esetén a fogyasztó tartózkodik a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás használatától és ezek elérhetővé tételétől harmadik felek számára.”;

"

b)   A (4) bekezdés b) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„i. a fogyasztó előzetesen nem járult hozzá kifejezetten ahhoz, hogy a teljesítés a 9. cikkben említett 14 vagy 30 napos időszak letelte előtt megkezdődjön;

"

12.  A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"

a) szolgáltatási szerződések esetében a szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, és ha a szerződés a fogyasztóra fizetési kötelezettséget ró, amennyiben a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és annak tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a kereskedő maradéktalanul teljesítette a szerződést;

"

b)   az m) pont helyébe a következő szöveg lép:"

m) nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések, ha a teljesítés elkezdődött, és amennyiben szerződés értelmében a fogyasztónak fizetnie kell ezekért a szolgáltatásokért, amennyiben:

   i) az elállási időszakon belüli teljesítést a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásával kezdték meg;
   ii) a fogyasztó tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát; és
   iii) a kereskedő visszaigazolást adott a 7. cikk (2) bekezdésének vagy a 8. cikk (7) bekezdésének megfelelően.”;

"

c)   A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„A fogyasztók jogos érdekeinek az agresszív vagy megtévesztő marketing- vagy értékesítési gyakorlatokkal szembeni védelme céljából a tagállamok eltérhetnek az elállási jognak az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott kivételeitől azon szerződések esetében, amelyeket egy kereskedő által a fogyasztó otthonában tett kéretlen látogatások vagy egy kereskedő által szervezett olyan kirándulások keretében kötöttek, amelyek célja vagy hatása termékek fogyasztók számára történő népszerűsítése vagy értékesítése volt. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a fogyasztó elveszíti az elállási jogot a szolgáltatás teljes körű teljesítését követően kötött szolgáltatási szerződések esetében, és ha a fogyasztó kifejezetten kérte a kereskedőtől a javítás céljából történő látogatást, ha a teljesítés a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásával kezdődött, amennyiben a szerződés a fogyasztóra fizetési kötelezettséget ró.”;

"

13.  A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„24. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosításához. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása esetén adott esetben ▌ figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

   a) a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama▌;

   b) a kereskedő által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

   c) a kereskedő által korábban elkövetett bármely jogsértés;
   d) a kereskedő által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
   e) az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban a kereskedőre kiszabott szankciók határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 rendelet által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;
   f) az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy ha az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkének megfelelően szankciók kiszabására kerül sor, akkor azok magukban foglalják a bírságok adminisztratív eljárások révén történő kiszabásának vagy a bírság kiszabására irányuló jogi eljárások megindításának lehetőségét, vagy mindkettőt, amely bírság maximális összege a kereskedő által az érintett tagállamban vagy tagállamokban bonyolított forgalom legalább 4 %-ának felel meg.

(4)  Olyan esetekben, amikor a (3) bekezdéssel összhangban bírságot kell kiszabni, de a kereskedő éves árbevételére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a tagállamok bevezetik a bírság kiszabására vonatkozó lehetőséget, amelynek maximális összege legalább 2 millió EUR.

(5)  A tagállamok ...-ig [ezen módosító irányelv nemzeti jogba való átültetésének időpontjáig] értesítik a bírságolási szabályaikról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.”;

"

14.  A 29. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben valamely tagállam él a 3. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (7) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (4) bekezdésében, a 8. cikk (6) bekezdésében, a 9. cikk (1a) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk második albekezdésében foglalt szabályozási lehetőségek bármelyikével, úgy arról, valamint a későbbi változásokról ...-ig [az ezen módosító irányelv 5. cikkében meghatározott átültetési időpontig] tájékoztatja a Bizottságot.”;

"

15.  Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)   Az A. rész a következőképpen módosul:

i)   Az ▌ „Elállási jog” ▌alatti harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Ha Ön elállási jogát gyakorolni kívánja, az e szerződéstől való elállásra vonatkozó döntéséről egyértelmű nyilatkozatban (postán vagy e-mailben küldött levél útján) értesítenie kell bennünket[2]. Ön felhasználhatja a mellékletben található elállásinyilatkozat-mintát, ez azonban nem kötelező. [3]”;

"

ii.   A „Kiegészítési útmutató” szövegrész alatti 2. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„[2.] Illessze be az Ön nevét, postai címét, ▌ telefonszámát és e mail-címét.”;

"

b)   A B. pontban az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Címzett: ide a kereskedőnek saját nevét, postai címét és ▌ e-mail-címét kell beillesztenie]:”.

"

3. cikk

A 93/13/EK irányelv módosításai

A 93/13/EGK irányelv az alábbiaknak megfelelően módosul:

A szöveg a következő ▌ cikkel egészül ki:"

8b. cikk

(1)  A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosításához. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  A tagállamok az ilyen szankciókat olyan helyzetekre korlátozhatják, amikor a szerződéses feltételek a nemzeti jogban minden körülmények között kifejezetten tisztességtelennek minősülnek, vagy amikor egy eladó vagy szolgáltató továbbra is alkalmazza a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott végső határozatban tisztességtelennek nyilvánított szerződéses feltételeket.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása esetén adott esetben ▌ figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

   a) a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama▌;

   b) az eladó vagy szolgáltató által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

   c) az eladó vagy szolgáltató által korábban elkövetett bármely jogsértés;
   d) az eladó vagy szolgáltató által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
   e) az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban az eladóra vagy szolgáltatóra kiszabott szankciók határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 rendelet által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;
   f) az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(4)  A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy ha az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkének megfelelően szankciók kiszabására kerül sor, akkor azok magukban foglalják a bírságok adminisztratív eljárások révén történő kiszabásának vagy a bírság kiszabására irányuló jogi eljárások megindításának lehetőségét, vagy mindkettőt, amely bírság maximális összege az eladó vagy szolgáltató által az érintett tagállamban vagy tagállamokban bonyolított forgalom legalább 4%-ának felel meg.

(5)  Olyan esetekben, amikor a (4) bekezdéssel összhangban bírságot kell kiszabni, de az eladó vagy szolgáltató éves árbevételére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a tagállamok bevezetik a bírság kiszabására vonatkozó lehetőséget, amelynek maximális összege legalább 2 millió EUR.

(6)  A tagállamok ... [ezen módosító irányelv nemzeti jogba való átültetésének időpontjáig]-ig értesítik a bírságolási szabályaikról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást..

"

4. cikk

A 98/6/EK irányelv módosításai

A 98/6/EK irányelv a következőképpen módosul:

a)  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„6a. cikk

(1)  Az árcsökkentés megjelenítése esetében meg kell jelölni a korábbi, a kereskedő által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.

(2)  A korábbi ár a kereskedő által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkenés alkalmazását megelőző egy hónap.

(3)  A tagállamok ettől eltérő szabályokat állapíthatnak meg a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző árukra vonatkozóan.

(4)  Amennyiben a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, a tagállamok a (2) bekezdésben meghatározott időtartamnál rövidebb időtartamról is rendelkezhetnek.

(5)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti csökkentés nélküli ár.”;

"

b)   A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

8. cikk

(1)  A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosításához. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása esetén adott esetben ▌ figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

   a) a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama▌;

   b) a kereskedő által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

   c) a kereskedő által korábban elkövetett bármely jogsértés;
   d) a kereskedő által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
   e) az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban a kereskedőre kiszabott szankciók határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 rendelet által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;
   f) az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(3)  A tagállamok ... [ezen módosító irányelv nemzeti jogba való átültetésének időpontjáig]-ig értesítik a bírságolási szabályaikról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást..

"

5. cikk

A fogyasztói jogokról való tájékoztatás

A Bizottság biztosítja, hogy a fogyasztói jogaikkal vagy a peren kívüli vitarendezéssel kapcsolatos információkat kereső polgárok használhassanak egy online belépési pontot, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete(33) által létrehozott egységes digitális kaput, amelynek segítségével:

a)  világos, érthető és könnyen hozzáférhető módon juthatnak az uniós fogyasztói jogaikról szóló naprakész információkhoz; valamint

b)  panaszt nyújthatnak be az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete(34) által létrehozott online vitarendezési platformon, valamint az érintett felektől függően az illetékes Európai Fogyasztói Központban.

6. cikk

A Bizottság jelentése és felülvizsgálat

... [az alkalmazástól számított 2 év]-ig a Bizottság jelentést terjeszt elő ezen irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek különösen tartalmaznia kell ezen irányelv rendelkezéseinek értékelését a következők tekintetében :

a)  a kereskedő üzlethelyiségeitől eltérő helyen szervezett rendezvények; valamint

b)  az azonosként forgalmazott, de jelentősen különböző összetétellel vagy jellemzőkkel rendelkező áruk esete, beleértve azt is, hogy ezekben az esetekben szigorúbb követelmények szükségesek-e, többek között a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében történő betiltás, valamint hogy szükségesek-e részletesebb rendelkezések az áruk megkülönböztetésével kapcsolatos információkról.

A jelentéshez szükség esetén jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

7. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok ... [legkésőbb a közzétételtől számított 24 hónap elteltével]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A rendelkezéseket ... [az átültetés határidejétől számított 6 hónapon belül]-tól alkalmazni kezdik.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

9. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(2)HL C 440., 2018.12.6., 66. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról (HL L 110., 2009.5.1., 30. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).
(9)A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...) (HL …).
(11)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS ../.. (2018/0112(COD)) dokumentumban található rendelet sorszámát, és a lábjegyzetbe az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(12)++ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS ../.. (2018/0112(COD)) dokumentumban szereplő rendelet sorszámát.
(13)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 60 I., 2018.3.2., 1. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... irányelve (...) (HL …).
(19)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban található irányelv sorszámát, és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(20)++ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(21)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(22)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(23)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(24)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(25)C(2017)6532.
(26) https://ec.europa.eu/jrc/sites/jrcsh/files/eu_harmonised_testing_methodology_-_framework_for_selecting_and_testing_of_food_products_to_assess_quality_related_characteristics.pdf.
(27)HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(28)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS No/YY (2018/0112(COD)) dokumentumban található rendelet sorszámát és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(29)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 27/19 (2015/0288(COD)) dokumentumban található irányelv számát, és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(30)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban található irányelv sorszámát, és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(31)++ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(32)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(33)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1.o.).
(34)Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2019. április 25.Jogi nyilatkozat