Index 
Elfogadott szövegek
2019. április 4., Csütörtök - Brüsszel 
Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazott kockázatkezelési eljárások szerződő felek általi alkalmazási lehetőségének végét meghatározó időpontok
 Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a bizonyos ügylettípusokra vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja
 Georgios Epitideios mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
 Lampros Fountoulis mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
 Eleftherios Synadinos mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
 A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében ***I
 A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások *
 Hulladékgazdálkodás
 A közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó végrehajtási követelmények és különös szabályok ***I
 Napi és heti vezetési idő, minimum szünetek és pihenőidők, valamint a menetíró készülékkel történő helymeghatározás ***I
 Alkalmazkodás a közúti szállítási ágazati fejleményekhez ***I
 A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályok ***I
 Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap ***I
 A tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv ***I
 Az uniós polgárok részére kiállított személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok biztonságának megerősítése ***I
 A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelése ***I
 A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) ***I
 A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése a szülők és a gondozók vonatkozásában ***I
 A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelme ***I
 Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) ***I
 A jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítése ***I
 A közszféra információinak további felhasználása ***I
 A kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási terv ***I
 A tengerészek képzésének minimumszintje ***I
 A 2021–2023-as évekre vonatkozó éves előfinanszírozás szintjének kiigazítása ***I
 A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása a belső határokon ***I
 A Bíróság véleményének kikérése az EU-nak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményhez való csatlakozásával kapcsolatban
 A nyugdíjtermékek, köztük a páneurópai egyéni nyugdíjtermék adóztatása

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazott kockázatkezelési eljárások szerződő felek általi alkalmazási lehetőségének végét meghatározó időpontok
PDF 134kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazott kockázatkezelési eljárások szerződő felek általi alkalmazási lehetőségének végét meghatározó időpontok tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 28-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére ((C(2019)02530 – 2019/2679(DEA))
P8_TA-PROV(2019)0331B8-0234/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)02530),

–  tekintettel a Bizottság 2019. március 28-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 11. cikke (5) bekezdésére és 82. cikke (6) bekezdésére,

–  tekintettel a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazott kockázatkezelési eljárások szerződő felek általi alkalmazási lehetőségének végét meghatározó időpontok tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/397 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(2),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel az (EU) 2019/397 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikke értelmében a rendeletet az azt követő naptól kell alkalmazni, amelyen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a Szerződéseknek az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban történő alkalmazása megszűnik, kivéve, ha a fenti időpontig kilépési megállapodás lépett hatályba, vagy ha az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében említett kétéves időszak meghosszabbításra került;

B.  mivel 2019. március 22-én az Európai Tanács elfogadta az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott, az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról szóló (EU) 2019/476 határozatot(3), és mivel ebből következően az (EU) 2019/397 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásának második feltétele – nevezetesen, hogy az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében említett kétéves időszakot nem hosszabbítják meg – nem teljesül;

C.  mivel az (EU) 2019/397 felhatalmazáson alapuló rendelet indokai továbbra is fennállnak, tekintet nélkül az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében említett időszak bármilyen meghosszabbítására, és mivel a Parlament 2019. február 13-án kinyilvánította, hogy nem emel kifogást az (EU) 2019/397 felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben;

D.  mivel a Parlament továbbra is egyetért azzal, hogy az illetékes hatóságok és a pénzügyi piacok számára fontos bizonyos, novációból származó ügyletek 12 hónapos korlátozott ideig tartó mentesítése abban az esetben, ha az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező szerződő fél az EU-27 területén székhellyel rendelkező szerződő félre módosul, és ezzel összefüggésben üdvözli a 2019. március 28-i felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely figyelembe veszi az EUSZ 50. cikke (3) bekezdése szerinti határidőnek az (EU) 2019/476 európai tanácsi határozat általi meghosszabbításával kapcsolatos új fejleményt;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) HL L 71., 2019.3.13., 15. o.
(3) Az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott (EU) 2019/476 határozata (2019. március 22.) az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról (HL L 80I., 2019.3.22., 1. o.).


Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a bizonyos ügylettípusokra vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja
PDF 134kWORD 43k
Az Európai Parlament határozata a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a bizonyos ügylettípusokra vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 28-i, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)02533 – 2019/2680(DEA))
P8_TA-PROV(2019)0332B8-0235/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)02533),

–  tekintettel a Bizottság 2019. március 28-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére és 82. cikke (6) bekezdésére,

–  tekintettel a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a bizonyos ügylettípusokra vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/396 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(2),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.  mivel az (EU) 2019/396 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikke értelmében a rendeletet az azt követő naptól kell alkalmazni, amelyen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a Szerződéseknek az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban történő alkalmazása megszűnik, kivéve, ha a fenti időpontig kilépési megállapodás lépett hatályba, vagy ha az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében említett kétéves időszak meghosszabbításra került;

B.  mivel 2019. március 22-én az Európai Tanács elfogadta az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott, az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról szóló (EU) 2019/476 határozatot(3), és mivel ebből következően az (EU) 2019/396 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásának második feltétele – nevezetesen, hogy az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében említett kétéves időszakot nem hosszabbítják meg – nem teljesül;

C.  mivel az (EU) 2019/396 felhatalmazáson alapuló rendelet indokai továbbra is fennállnak, tekintet nélkül az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében említett időszak bármilyen meghosszabbítására, és mivel a Parlament 2019. február 13-án kinyilvánította, hogy nem emel kifogást az (EU) 2019/396 felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben;

D.  mivel a Parlament továbbra is egyetért azzal, hogy az illetékes hatóságok és a pénzügyi piacok számára fontos bizonyos, novációból származó ügyletek 12 hónapos korlátozott ideig tartó mentesítése abban az esetben, ha az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező szerződő fél az EU-27 területén székhellyel rendelkező szerződő félre módosul, és ezzel összefüggésben üdvözli a 2019. március 28-i felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely figyelembe veszi az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidőnek az (EU) 2019/476 tanácsi határozat általi meghosszabbításával kapcsolatos új fejleményeket;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) HL L 71., 2019.3.13., 11. o.
(3) Az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott (EU) 2019/476 határozata (2019. március 22.) az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról (HL L 80I., 2019.3.22., 1. o.).


Georgios Epitideios mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
PDF 135kWORD 44k
Az Európai Parlament 2019. április 4-i határozata a Georgios Epitideios mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2018/2268(IMM))
P8_TA-PROV(2019)0333A8-0185/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Görögország Legfelsőbb Bírósága melletti helyettes ügyész által 2018. október 12-én az ABM 2017/10839. sz. eljárással összefüggésben eljuttatott és a plenáris ülésen 2018. november 13-án bejelentett, a Georgios Epitideios mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Georgios Epitideiost,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel Görögország alkotmányának 62. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0185/2019),

A.  mivel a Görögország Legfelsőbb Bírósága melletti helyettes ügyész hivatala egy feltételezett bűncselekmény kapcsán teendő lehetséges jogi lépésekkel kapcsolatban kérte Georgios Epitideios európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

C.  mivel Görögország alkotmányának 62. cikke értelmében a parlamenti ciklus alatt a parlamenti képviselőkkel szemben a Parlament előzetes engedélye nélkül vád nem emelhető, a parlamenti képviselők nem tartóztathatók le, nem börtönözhetők be, illetve egyéb módon nem tarthatók fogva;

D.  mivel a Görögország Legfelsőbb Bírósága melletti helyettes ügyész kérelme a görög büntető törvénykönyv 45. cikkének és 232A. cikkének megsértésével kapcsolatos, amely bírósági határozat közösen elkövetett megsértésére vonatkozik;

E.  mivel Georgios Epitideiost azzal vádolják, hogy nem tartotta be az athéni elsőfokú egyesbíróság 3603/2015. számú, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatát, amely elrendelte valamennyi kamera eltávolítását a Marisia, 73 Odos Grammou (Attika) alatti épület földszintjéről és bejáratától, továbbá a 2015. május 25-i határozat minden jövőbeli megsértése esetére 600 EUR (hatszáz euró) összegű bírság megfizetését írta elő;

F.  mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése szerint a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a bizottság a tényállásról részletes tudomást szerez;

G.  mivel az Európai Parlament nem foglalhat állást a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban és arról sem, hogy a képviselőnek tulajdonított cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, sem nem nyilváníthat véleményt a nemzeti jogi és igazságszolgáltatási rendszerek relatív előnyeiről;

H.  mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

I.  mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

J.  mivel az eljárás az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem az európai parlamenti képviselő feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

K.  mivel az ügyben rendelkezésre álló információk és indokolások alapján nincs ok feltételezni, hogy a büntetőeljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák a képviselő politikai tevékenyégét vagy jóhírnevét, és ezáltal a Parlament függetlenségét (fumus persecutionis);

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Georgios Epitideios mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a görög hatóságoknak és Georgios Epitideiosnak.

(1) A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.


Lampros Fountoulis mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
PDF 135kWORD 44k
Az Európai Parlament 2019. április 4-i határozata a Lampros Fountoulis mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2018/2269(IMM))
P8_TA-PROV(2019)0334A8-0183/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Görögország Legfelsőbb Bírósága melletti helyettes ügyész által 2018. október 12-én az ABM 2017/10839. sz. eljárással összefüggésben eljuttatott és a plenáris ülésen 2018. november 13-án bejelentett, a Lampros Fountoulis mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Lampros Fountoulist,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel Görögország alkotmányának 62. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0183/2019),

A.  mivel a Görögország Legfelsőbb Bírósága melletti helyettes ügyész hivatala egy feltételezett bűncselekmény kapcsán teendő lehetséges jogi lépésekkel kapcsolatban kérte Lampros Fountoulis európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

C.  mivel Görögország alkotmányának 62. cikke értelmében a parlamenti ciklus alatt a parlamenti képviselőkkel szemben a Parlament előzetes engedélye nélkül vád nem emelhető, nem tartóztathatók le, nem börtönözhetők be, illetve egyéb módon nem tarthatók fogva;

D.  mivel a Görögország Legfelsőbb Bírósága melletti helyettes ügyész kérelme a görög büntető törvénykönyv 45. cikkének és 232A. cikkének megsértésével kapcsolatos, amely bírósági határozat közösen elkövetett megsértésére vonatkozik;

E.  mivel Lampros Fountoulist azzal vádolják, hogy nem tartotta be az athéni elsőfokú egyesbíróság 3603/2015. számú, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatát, amely elrendelte valamennyi kamera eltávolítását a Marousi, 73 Odos Grammou (Attika) alatti épület földszintjéről és bejáratától, továbbá a 2015. május 25-i határozat minden jövőbeli megsértése esetére 600 EUR (hatszáz euró) összegű bírság megfizetését írta elő;

F.  mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése szerint a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a bizottság a tényállásról részletes tudomást szerez;

G.  mivel az Európai Parlament nem foglalhat állást a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban és arról sem, hogy a képviselőnek tulajdonított cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, sem nem nyilváníthat véleményt a nemzeti jogi és igazságszolgáltatási rendszerek relatív előnyeiről;

H.  mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

I.  mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

J.  mivel az eljárás az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem az európai parlamenti képviselő feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

K.  mivel az ebben az ügyben rendelkezésre álló információk és indokolások alapján nincs ok feltételezni, hogy a büntetőeljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák a képviselő politikai tevékenyégét vagy jóhírnevét, és ezáltal a Parlament függetlenségét (fumus persecutionis);

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Lampros Fountoulis mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a görög hatóságoknak és Lampros Fountoulisnak.

(1) A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.


Eleftherios Synadinos mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
PDF 136kWORD 44k
Az Európai Parlament 2019. április 4-i határozata az Eleftherios Synadinos mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2018/2270(IMM))
P8_TA-PROV(2019)0335A8-0184/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Görögország Legfelsőbb Bírósága melletti helyettes ügyész által 2018. október 12-én az ABM 2017/10839. sz. eljárással összefüggésben eljuttatott és a plenáris ülésen 2018. november 12-én bejelentett, az Eleftherios Synadinos mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Eleftherios Synadinost,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel Görögország alkotmányának 62. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0184/2019),

A.  mivel a Görögország Legfelsőbb Bírósága melletti helyettes ügyész hivatala egy feltételezett bűncselekmény kapcsán teendő lehetséges jogi lépésekkel kapcsolatban kérte Eleftherios Synadinos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

C.  mivel Görögország alkotmányának 62. cikke értelmében a parlamenti ciklus alatt a parlamenti képviselőkkel szemben a Parlament előzetes engedélye nélkül vád nem emelhető, a parlamenti képviselők nem tartóztathatók le, nem börtönözhetők be, illetve egyéb módon nem tarthatók fogva;

D.  mivel a Görögország Legfelsőbb Bírósága melletti helyettes ügyész kérelme a görög büntető törvénykönyv 45. cikkének és 232A. cikkének megsértésével kapcsolatos, amely bírósági határozat közösen elkövetett megsértésére vonatkozik;

E.  mivel Eleftherios Synadinost azzal vádolják, hogy nem tartotta be az athéni elsőfokú egyesbíróság 3603/2015. számú, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatát, amely elrendelte valamennyi kamera eltávolítását a Marisia, 73 Odos Grammou (Attika) alatti épület földszintjéről és bejáratától, továbbá a 2015. május 25-i határozat minden jövőbeli megsértése esetére 600 EUR (hatszáz euró) összegű bírság megfizetését írta elő;

F.  mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése szerint a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a bizottság a tényállásról részletes tudomást szerez;

G.  mivel az Európai Parlament nem foglalhat állást a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban és arról sem, hogy a képviselőnek tulajdonított cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, sem nem nyilváníthat véleményt a nemzeti jogi és igazságszolgáltatási rendszerek relatív előnyeiről;

H.  mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

I.  mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

J.  mivel az eljárás az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem az európai parlamenti képviselő feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

K.  mivel az ebben az ügyben rendelkezésre álló információk és indokolások alapján nincs ok feltételezni, hogy a büntetőeljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák a képviselő politikai tevékenyégét vagy jóhírnevét, és ezáltal a Parlament függetlenségét (fumus persecutionis);

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Eleftherios Synadinos mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a görög hatóságoknak és Eleftherios Synadinosnak.

(1) A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI:EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.


A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében ***I
PDF 187kWORD 51k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0745 – C8-0483/2018 – 2018/0390(COD))
P8_TA-PROV(2019)0336A8-0047/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0745),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0483/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. április 2-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0047/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 4-én került elfogadásra a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 ▌ rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0390


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(1)  2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Európai Tanácsnak az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Az Európai Tanács 2019. március 21-én jóváhagyta az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő 2019. május 22-ig történő meghosszabbítását, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Királyság Alsóháza jóváhagyja a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodást(2) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás). Arra az esetre, amennyiben az Egyesült Királyság Alsóháza nem hagyja jóvá a kilépésről rendelkező megállapodást, az Európai Tanács jóváhagyta a határidő 2019. április 12-ig történő meghosszabbítását.

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 21. cikke és a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3) értelmében az uniós polgárok jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni, ezen belül pedig jogosultak a tagállamok területére vízum, illetve azzal egyenértékű alakiságok nélkül belépni.

(3)  Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének következményeként a Szerződések és a 2004/38/EK irányelv, és ezzel együtt az a jog, hogy a tagállamok területére vízum, illetve azzal egyenértékű alakiságok nélkül beléphessenek, többé már nem lesz alkalmazható az Egyesült Királyság olyan állampolgáraira, akik brit polgárok ▌. Az Egyesült Királyságot ezért fel kell venni az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) mellékleteinek ▌egyikébe. Az I. melléklet felsorolja azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, a II. melléklet pedig felsorolja azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól.

(4)  Gibraltár nem része az Egyesült Királyságnak. Gibraltárra az uniós jog csak az 1972. évi csatlakozási okmányban előírt mértékben, kizárólag az EUMSZ 355. cikkének (3) bekezdése értelmében alkalmazandó. Az, hogy az (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletének 1. része kiegészül az Egyesült Királysággal, nem érinti a tengerentúli brit területek olyan polgárait (British Overseas Territories Citizens), akik a Gibraltárhoz fűződő kapcsolatuk révén szerezték polgárságukat. Gibraltárt ezért a többi tengerentúli brit területtel együtt az (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletének 3. részébe fel kell venni.

(5)  Az ▌(EU) 2018/1806 rendelet 1. cikke határozza meg azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni azon harmadik országok – eseti mérlegelés alapján történő – meghatározásakor, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek, illetve amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól. Ilyen kritériumok többek között az illegális bevándorlás, a közrend és a közbiztonság, valamint a gazdasági előnyök, ideértve különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjait, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolások, valamint a regionális koherencia és a kölcsönösség vonatkozásai.

(6)  Figyelembe véve az ▌(EU) 2018/1806 rendelet 1. cikkében felsorolt összes kritériumot, helyénvaló mentesíteni a tagállamok területére való beutazás esetén előírt vízumkötelezettség alól az Egyesült Királyság olyan állampolgárait, akik brit polgárok. Tekintettel a földrajzi közelségre, a gazdaságok közötti kapcsolatra, a kereskedelem szintjére és a személyeknek az Egyesült Királyság és az Unió közötti üzleti, szabadidős és egyéb célú rövid távú mozgásának mértékére, a vízummentes utazásnak elő kell segítenie a turizmust és a gazdasági tevékenységet, ezáltal biztosítva előnyöket az Unió számára.

(7)  Az Egyesült Királyságot ezért a brit polgárok tekintetében fel kell venni az (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletébe.

(8)  Ez a rendelet azon az elváráson alapul, hogy a szoros kapcsolatok fenntartása érdekében az Egyesült Királyság teljes körű vízumkölcsönösséget fog biztosítani az összes uniós tagállam állampolgárai vonatkozásában. Abban az esetben, ha az Egyesült Királyság a jövőben legalább egy tagállam állampolgáraival szemben vízumkötelezettséget vezet be, az ▌ (EU) 2018/1806 rendelet 7. cikkében előírt kölcsönösségi mechanizmust kell alkalmazni. Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak haladéktalanul alkalmazniuk kell a kölcsönösségi mechanizmust. A Bizottságnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kölcsönösség elvének tiszteletben tartását, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot bármely olyan fejleményről, amely veszélyeztetheti az említett elv tiszteletben tartását.

(9)  Izland és ▌Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak▌a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás(5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat(6) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(10)  Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás(7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat(8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. és C. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)  Liechtenstein ▌ tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv(9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat(10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. és C. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal(11) összhangban nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(13)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal(12) összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(14)  Ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(15)  Ennek a rendeletnek az azt követő napon kell hatályba lépnie, amelytől fogva az uniós jog az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazható.

(16)  Az (EU) 2018/1806 rendeletet ezért módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1806 rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 6. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„d) az Európa Tanácsnak a menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án Strasbourgban aláírt európai megállapodásából eredő kötelezettségek sérelme nélkül azokat a menekültnek elismert és hontalan személyeket, valamint egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkező más személyeket, akik Írországban rendelkeznek tartózkodási hellyel, és Írország által kiállított olyan úti okmánnyal rendelkeznek, amelyet az érintett tagállam elismer.”

"

2.  A II. melléklet 1. része az alábbi szöveggel egészül ki:"

„Egyesült Királyság (a 3. részben említett brit állampolgárok kivételével)”

"

3.  A II. melléklet 3. részében a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„OLYAN BRIT ÁLLAMPOLGÁROK, AKIK NEM BRIT POLGÁROK”

"

4.  A II. melléklet 3. része „a tengerentúli brit területek polgárai (British Overseas Territories Citizens)” szövegrész után a következő szöveggel egészül ki:"

„Ezek közé a területek közé a következők tartoznak: Anguilla, Bermuda, Brit Antarktiszi Terület, Brit Indiai-óceáni Terület, Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Falkland-szigetek, Gibraltár*, Montserrat, Pitcairn-szigetek, Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha, Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, valamint Turks- és Caicos-szigetek.

________________________

* Gibraltár brit koronagyarmat. Spanyolország és az Egyesült Királyság között vita áll fenn a Gibraltár feletti szuverenitást illetően, amely területre vonatkozóan megoldást kell találni az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének vonatkozó határozataival és döntéseivel összhangban.”

"

2. cikk

Amennyiben az Egyesült Királyság legalább egy tagállam állampolgáraival szemben vízumkötelezettséget vezet be, az (EU) 2018/1806 rendelet 7. cikkében előírt kölcsönösségi mechanizmus alkalmazandó. Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok haladéktalanul intézkednek a kölcsönösségi mechanizmus alkalmazása érdekében.

3. cikk

▌Ez a rendelet az azt követő napon lép hatályba, amelytől fogva az uniós jog az Egyesült Királyságra többé már nem alkalmazható.

▌Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja.
(2) HL C 66I., 2019.2.19., 1. o.
(3)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
(4)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelete (2018. november 14.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 303., 2018.11.28., 39. o.).
(5)HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(6)A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(7)HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(8)A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(9)HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(10)A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
(11)A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).
(12)A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2000.3.7., 20. o.).


A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások *
PDF 126kWORD 41k
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2019)0151 – C8-0131/2019 – 2019/0056(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0337A8-0177/2019

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0151),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 148. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0131/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0177/2019),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


Hulladékgazdálkodás
PDF 145kWORD 50k
Az Európai Parlament 2019. április 4-i állásfoglalása a hulladékgazdálkodásról (2019/2557(RSP))
P8_TA-PROV(2019)0338B8-0231/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkére,

–  tekintettel a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (hulladékkezelési irányelv),

–  tekintettel a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/850 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) (éghajlat-politikai rendelet),

–  tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6), valamint az irányelv alapján elfogadott végrehajtási rendeletekre és önkéntes megállapodásokra,

–  tekintettel a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a hetedik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásáról szóló, 2018. április 17-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a fenntarthatóságot célzó uniós fellépésről szóló, 2017. július 6-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a termékek hosszabb élettartama tekintetében a fogyasztók és a vállalatok számára jelentkező előnyökről szóló, 2017. július 4-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv (2009/125/EK) végrehajtásáról szóló, 2018. május 31-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelvre irányuló javaslat vonatkozásában a társjogalkotók által 2018. december 19-én elért ideiglenes politikai megállapodásra,

–  tekintettel „A hulladék energetikai hasznosításának szerepe a körforgásos gazdaságban” című, 2017. január 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0034),

–  tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtásáról szóló, 2018. január 16-i „A vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” című bizottsági közleményre (COM(2018)0032), és az ahhoz kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0020),

–  tekintettel „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i bizottsági közleményre (COM(2015)0614),

–  tekintettel arra, hogy az Európai Parlament az elmúlt években több mint 60 hulladékgazdálkodással kapcsolatos petíciót kapott Belgiumból, Bulgáriából, Görögországból, Olaszországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság által az elmúlt években Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban hulladékgazdálkodási kérdésekkel összefüggésben tett tényfeltáró látogatásokra, és különösen a látogatásokat követően megfogalmazott jelentések következtetéseire és egyedi ajánlásaira,

–  tekintettel az Európai Unió tagállamaiban a hulladékgazdálkodásról szóló irányelv és egyéb kapcsolódó irányelvek alkalmazásával összefüggésben a petíciók benyújtói által felvetett kérdésekről szóló, 2012. február 2-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel eljárási szabályzata 216. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel Unió-szerte előrelépés történt a hulladékkeletkezés által a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkentése terén, ugyanakkor számos kihívás továbbra is fennáll, és sürgős intézkedéseket kell tenni a fenntartható erőforrás-gazdálkodás biztosítása érdekében, különösen azzal összefüggésben, hogy sok tagállamban még mindig viszonylag magas a hulladéklerakókban elhelyezett kezeletlen hulladék mennyisége;

B.  mivel a jövő két fő kihívása a hulladékkeletkezés szintjének csökkentése és a hulladékgazdálkodási célkitűzéseknek a körforgásos gazdaság célkitűzéseivel való összehangolása, különösen az újrafelhasználási és újrafeldolgozási arányok növelése révén;

C.  mivel a 2008/98/EK hulladékkezelési irányelv a hulladékhierarchia legfontosabb prioritásaként határozta meg a hulladékmegelőzést;

D.  mivel a nem megfelelő hulladékgazdálkodási gyakorlatok súlyos környezeti hatással járnak a talaj-, a víz- és a légszennyezés tekintetében; mivel a petíciók benyújtói rámutattak, hogy hulladéklerakókat és hulladékégetőket engedélyeztek és helyeztek üzembe lakó- és mezőgazdasági területek közvetlen közelében, valamint olyan területeken, ahol a tagállamok illetékes hatóságai nem vették kellően figyelembe a földtani és a hidrogeológiai feltételeket, és ahol azok közvetlen veszélyt jelentenek a közegészségre;

E.  mivel egy adott termék környezeti hatását több mint 80%-ban a tervezési szakasz határozza meg, ami így fontos szerepet játszik a hulladékképződés megelőzésének és a körforgásos gazdaság valamennyi szempontjának előmozdításában, mint amilyen például a tartósság, a korszerűsíthetőség, a javíthatóság, az újrahasználat és az újrafeldolgozás;

F.  mivel a fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb termékek előállítása mellett a megosztáson alapuló gazdaság és a szolgáltatásalapú gazdaság elvei is hozzájárulhatnak az európai hulladékkeletkezés csökkentéséhez;

G.  mivel a Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást folytatott az uniós hulladékgazdálkodási jogszabályok több tagállamban történő megsértésével kapcsolatban; mivel ezen ügyek közül többet az Európai Unió Bírósága elé terjesztettek, némelyiküket a közelmúltban;

H.  mivel a Bizottságnak a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásáról szóló legutóbbi jelentése – amely kiterjed többek között azon tagállamok számára adott korai előrejelző jelentésre is, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy lemaradnak a települési hulladék újrafelhasználásával/újrafeldolgozásával kapcsolatos 2020-as célkitűzések elérésére irányuló felkészülésben – komoly hiányosságokat mutat, amelyeket gyorsan kell orvosolni, ha Európa ki akarja aknázni a körforgásos gazdaság környezeti és gazdasági előnyeit;

I.  mivel a számos petíciót kísérő közelmúltbeli adatok rávilágítottak arra, hogy a hulladékgazdálkodási helyzet számos tagállamban és régióban még mindig komoly problémát jelent, és egyértelműen bizonyítják, hogy jelentősen javítani kell a hulladékokról szóló keretirányelv és a hulladékmegelőzési és -kezelési intézkedésekre vonatkozó többi uniós jogszabály végrehajtását;

J.  mivel a javítást, az újrafelhasználást, az újragyártást és az anyagok újrafeldolgozását előnyben részesítő gazdaság munkaigényesebb az ártalmatlanítás filozófiáján alapuló gazdaságnál, és így növeli a munkalehetőségek számát; mivel a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok megfelelő végrehajtása felszabadíthatja az újrafelhasználási és újrafeldolgozási ágazat munkahelyteremtő potenciálját;

K.  mivel a megfelelő hulladékkezelés és hulladékmegelőzés elengedhetetlen az európai életminőség javításához és a nem toxikus környezet megteremtéséhez;

1.  hangsúlyozza, hogy számos petíció érkezett azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok nem hajtották végre a hulladékgazdálkodási jogszabályokat, és ezek a petíciók utalnak a nem megfelelő hulladékgazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos egészségügyi és környezetvédelmi problémákra, például a városi területek rossz levegőminőségére, a felszín alatti vízforrások szennyeződésére, a túlzott zajszintre és a szagkibocsátásra;

2.  hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaság felé való átmenet támogatása érdekében a hulladékgazdálkodás közfinanszírozásának – akár nemzeti, akár uniós szinten – összhangban kell lennie azzal a céllal, hogy feljebb lehessen lépni a hulladékhierarchia végrehajtásában; ezért úgy véli, hogy a forrásokat a megelőzés, az újrahasználat, az elkülönített gyűjtési és újrafeldolgozási tervek és projektek felé kell irányítani;

3.  felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb előrelépést a megelőzésre, az újrahasználatra, a szelektív gyűjtésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó hatékony tervek és projektek kidolgozása terén, mivel ezek alapvető fontosságúak a hulladékkal járó környezeti terhek csökkentéséhez, a körforgásos gazdaság gazdasági előnyeinek kihasználásához és az erőforrás-hatékonyság javításához; sürgeti a Bizottságot, hogy – többek között technikai segítségnyújtás és uniós alapok révén – támogassa a tagállamokat a végrehajtás terén tett erőfeszítéseikben; javasolja, hogy a hulladék-keretirányelvben foglaltak szerint fogadjanak el megfelelő gazdasági eszközöket, és hajtsanak végre hatékony és költséghatékony kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében;

4.  felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a hulladék feltakarítása és a hulladékgazdálkodás javítása érdekében (gyűjtés, válogatás és újrafeldolgozás), valamint fogadjanak el gazdasági eszközöket és figyelemfelkeltő kampányokat a szemetelés megelőzése érdekében;

5.  üdvözli, hogy az Európai Bizottság kész a körforgásos gazdasággal/a hulladékkal összefüggésben magas szintű látogatásokat tenni azon tagállamokban, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy nem teljesítik a 2020. évi települési hulladékgazdálkodási célkitűzéseket, és párbeszédet folytatni az érdekelt felekkel, többek között a helyi és regionális szereplők szövetségeivel, valamint olyan európai szintű szervezetekkel, amelyek valóban előmozdítják a hulladékmentes kultúrát és a kapcsolódó politikákat;

6.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak csökkenteniük kell a hulladékkeletkezés környezeti hatásait, különösen a települési hulladékkeletkezés mennyiségének csökkentése révén; felkéri a tagállamokat, hogy e célból hozzanak hulladékmegelőzési intézkedéseket a hulladékokról szóló felülvizsgált keretirányelvben foglaltak szerint;

7.  kiemeli, hogy a nemzeti, regionális és helyi szereplők döntő szerepet játszanak a hulladékgazdálkodás, valamint az ezzel kapcsolatos szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén; emlékeztet arra, hogy a koherens politika, valamint a hulladékhierarchiával összhangban lévő megfelelő infrastruktúra fejlesztése csak az EU valamennyi szintjén megvalósuló koordináció és együttműködés révén alakítható ki; kéri a Bizottságot, hogy minden szinten jutalmazza a legjobb gyakorlatokat és könnyítse meg azok cseréjét, valamint nyújtson konkrét és megfelelő támogatást az úttörő projekteknek;

8.  felkéri a tagállamokat és az ipart mint a hulladékgazdálkodási ágazat kulcsfontosságú partnereit, hogy javítsák a körforgásos ellátási láncok előmozdításában való részvételüket annak érdekében, hogy – gyakran versenyképes árakon – jó minőségű másodlagos nyersanyagokhoz lehessen jutni, amelyeket a további felhasználás és termelés céljából hasznosítani lehet;

9.  kéri, hogy nyújtsanak képzéseket és mozdítsák elő a különféle foglalkoztatási formákat, beleértve a magas szintű képzettséget igénylő képzések és a szociális munkahelyek pénzügyi támogatását, különösen a javítás és az újrahasználatra való előkészítés területén;

10.  határozottan úgy véli, hogy a hulladékmegelőzésre, -újrahasználatra és -újrafeldolgozásra összpontosító új üzleti modelleket megfelelően elő kell mozdítani és támogatni kell a körforgásos gazdaságra való áttérés hatékonyabb felgyorsítása érdekében;

11.  hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaságról szóló csomag megfelelő végrehajtása az EU egész területén olyan lehetőségeket teremt, köztük beruházásokat is, amelyek elősegítik a természeti erőforrások felhasználásának racionalizálását;

12.  hangsúlyozza, hogy az erőforrás-termelékenységnek nagyobb hatékonyság révén való növelése, valamint az erőforráspazarlás különféle intézkedések – például újrafelhasználás, újrafeldolgozás és újragyártás – révén való csökkentése jelentősen csökkentheti mind az erőforrás-fogyasztást, mind az ÜHG-kibocsátásokat, amely célkitűzés a körforgásos gazdaság lényegét képezi; hangsúlyozza, hogy egy körforgásos gazdaságban az erőforrásokat a gazdaságon belül kell megtartani, és azokat termelékeny módon fel kell használni a termék élettartamának végén, csökkentve ezáltal az erőforrás-fogyasztást; a hulladékkal kapcsolatos jogszabályokkal összefüggésben úgy véli, hogy a jobb körkörös terméktervezés segít majd a termelési ciklusok bezárásában és a termelési és fogyasztási mintázatok váltásában, ezáltal csökkentve a mérgező vegyi anyagok mennyiségét és az általános hulladékmennyiséget is;

13.  felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a különböző hulladékkezelési lehetőségekből származó maradékanyagok mennyiségének és végső rendeltetésének teljes átláthatóságát, különösen az e célra szolgáló helyszínek és új projektek által potenciálisan érintett közösségek számára, valamint hogy konzultáljanak e közösségekkel a döntéshozatali folyamat során; sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy maradéktalanul és teljes körűen hajtsák végre az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) rendelkezéseit, valamint a környezet és a közegészség védelmét célzó egyéb vonatkozó uniós jogszabályokat;

14.  úgy véli, hogy a háztartási szelektív hulladékgyűjtés hatékony módja annak, hogy felhívják a lakosság figyelmét a körforgásos gazdaság stratégiai jelentőségére, és hogy e célból hatékonyabban érjék el a kollektív szerepvállalást; hangsúlyozza, hogy ezek a rendszerek jobb elszámolást tesznek lehetővé a termelt háztartási hulladék típusai és mennyisége, valamint a hozzájuk kapcsolódó feldolgozási igények tekintetében, az újrahasználatra és az újrafeldolgozásra való előkészítés maximalizálása, valamint a méltányosabb ösztönző/visszatartó gazdasági intézkedések bevezetése érdekében;

15.  emlékeztet arra, hogy az égetés továbbra is csak a hulladékhierarchia második legalsó fokozata, a hulladéklerakás után;

16.  emlékeztet arra, hogy a veszélyes hulladék sajátos kezelési problémákat vet fel, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és kifejezetten foglalkozni kell velük; felkéri a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a hulladékokról szóló keretirányelv veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit;

17.  támogatja a Bizottságot a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályokat nem teljesítő tagállamokkal szemben indított, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokban; felkéri a Bizottságot, hogy a hulladékokról szóló felülvizsgált irányelvekben meghatározott módon használja ki a korai előrejelző rendszerben rejlő összes lehetőséget; javasolja, hogy a Bizottság által beszedett bírságokat a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeivel összhangban lévő projektekbe forgassák vissza;

18.  sajnálatosnak tartja, hogy a petíciók benyújtói szerint hulladéklerakókat engedélyeztek és alakítottak ki lakóterületek és mezőgazdasági területek közvetlen közelében; felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy biztosítsák az emberi egészség teljes körű védelmét, és fogadjanak el a felszín alatti vizek szennyeződésének megoldását célzó strukturális intézkedéseket;

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 150., 2018.6.14., 109. o.
(2) HL L 150., 2018.6.14., 100. o.
(3) HL L 150., 2018.6.14., 141. o.
(4) HL L 150., 2018.6.14., 93. o.
(5) HL L 156., 2018.6.19., 26. o.
(6) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0352.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0100.
(9) HL C 334., 2018.9.19., 151. o.
(10) HL C 334., 2018.9.19., 60. o.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0241.
(12) HL C 239. E, 2013.8.20., 60. o.
(13) HL L 26., 2012.1.28., 1. o.


A közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó végrehajtási követelmények és különös szabályok ***I
PDF 297kWORD 89k
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 96/71/EK irányelvhez és a 2014/67/EU irányelvhez kapcsolódóan a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályok meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0278 – C8-0170/2017 – 2017/0121(COD))
P8_TA-PROV(2019)0339A8-0206/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0278),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0170/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. január18-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. február 1-jei véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0206/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 764
Irányelvre irányuló javaslat
1 cím
Javaslat
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 96/71/EK irányelvhez és a 2014/67/EU irányelvhez kapcsolódóan a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályok meghatározásáról
a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 96/71/EK irányelvhez és a 2014/67/EU irányelvhez kapcsolódóan a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályok meghatározásáról, továbbá a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról
Módosítás 765
Irányelvre irányuló javaslat
-1 preambulumbekezdés (új)
(-1)   Tekintettel a közúti szállítási ágazat munkaerejének rendkívül mobil jellegére, ágazatspecifikus szabályokra van szükség a vállalkozásoknak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabadsága, az áruk szabad mozgása és a járművezetők szociális védelme közötti egyensúly biztosítása érdekében. Ezen irányelv célja ezért az, hogy jogbiztonságot és egyértelműséget biztosítson, hozzájáruljon a végrehajtás harmonizációjához és előmozdításához, továbbá az illegális gyakorlatok elleni küzdelemhez és az adminisztratív terhek csökkentéséhez.
Módosítás 766
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A biztonságos, hatékony és társadalmilag felelős közúti szállítási ágazat megteremtése érdekében a járművezetők számára megfelelő munkakörülményeket és szociális védelmet, a gazdasági szereplők számára pedig megfelelő üzleti környezetet és tisztességes versenyfeltételeket kell biztosítani.
(1)  A biztonságos, hatékony és társadalmilag felelős közúti szállítási ágazat megteremtése érdekében az áruk szabad mozgását, a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a járművezetők számára megfelelő munkakörülményeket és szociális védelmet, a gazdasági szereplők számára pedig megfelelő üzleti és versenykörnyezetet kell biztosítani, ugyanakkor tiszteletben kell tartani az alapvető szabadságokat, különösen az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, amelyeket a Szerződések garantálnak.
Módosítás 767
Irányelvre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   A közúti szállításra alkalmazott minden nemzeti szabálynak arányosnak és indokoltnak kell lennie, és nem szabad akadályoznia vagy kevésbé vonzóvá tennie a Szerződésben biztosított alapvető szabadságok gyakorlását, például a szolgáltatások szabad mozgását az Unió versenyképességének fenntartása vagy növelése érdekében, tiszteletben tartva a gépjárművezetők munkakörülményeit és szociális védelmét.
Módosítás 768
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A közúti szállítási szolgáltatások rendkívül mobil jellege miatt különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a járművezetők élhessenek az őket megillető jogokkal, és a gazdasági szereplők elé ne gördüljenek aránytalan adminisztratív akadályok, indokolatlanul korlátozva ezzel a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabadságukat.
(2)  A közúti szállítási szolgáltatások rendkívül mobil jellege miatt különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a járművezetők élhessenek az őket megillető jogokkal, és a gazdasági szereplők ‒ legnagyobbrészt (90%-ban) 10 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató kkv-k ‒ elé ne gördüljenek aránytalan adminisztratív akadályok vagy visszaélésszerű és diszkriminatív ellenőrzések, indokolatlanul korlátozva ezzel a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabadságukat.
Módosítás 769
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   A közúti szállításra alkalmazott minden nemzeti szabálynak arányosnak és indokoltnak kell lennie, és nem szabad akadályoznia vagy kevésbé vonzóvá tennie a Szerződésben biztosított alapvető szabadságok gyakorlását, például az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát az Unió versenyképességének fenntartása vagy növelése érdekében, beleértve a termékek és szolgáltatások költségeit is, tiszteletben tartva a járművezetők munkakörülményeit és szociális védelmét, valamint az ágazat sajátosságait is, mivel a járművezetők rendkívül mobilis munkavállalók, nem pedig kiküldött munkavállalók.
Módosítás 770
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A járművezetők szociális és munkafeltételeinek javítása, valamint a közúti szállítási szolgáltatások nyújtásához fűződő szabadság nemzeti és a külföldi gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyen alapuló gyakorlásának elősegítése közötti egyensúly kulcsfontosságú a belső piac zavartalan működése szempontjából.
(3)  A járművezetők szociális és munkafeltételeinek javítása, valamint a közúti szállítási szolgáltatások nyújtásához fűződő szabadság nemzeti és a külföldi gazdasági szereplők közötti tisztességes, arányos és megkülönböztetésmentes versenyen alapuló gyakorlásának elősegítése közötti egyensúly kulcsfontosságú a belső piac zavartalan működése szempontjából. A szállítási ágazaton belül ezért minden nemzeti jogszabálynak vagy nemzeti szintű végrehajtási stratégiának az egységes európai közlekedési térség fejlesztését és megerősítését kell előmozdítania, és semmiképpen nem járulhat hozzá a belső piac széttagoltságához. 
Módosítás 771
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A közúti szállításra vonatkozó jelenlegi uniós szociális jogszabályok hatékonyságának és eredményességének értékelése alapján azonosítani lehetett a meglévő intézkedések és végrehajtásuk egyes hiányosságait. Ezenkívül a szabályok értelmezése, alkalmazása és végrehajtása terén eltérések figyelhetők meg a tagállamok között. Ez jogbizonytalansághoz, valamint a járművezetőkkel és a vállalkozókkal szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz vezet, ami káros az ágazaton belüli szociális viszonyokra, munka- és versenyfeltételekre.
(4)  A közúti szállításra vonatkozó jelenlegi uniós szociális jogszabályok hatékonyságának és eredményességének értékelése alapján azonosítani lehetett a meglévő intézkedések és végrehajtásuk egyes hiányosságait, valamint az illegális gyakorlatokat, például a postafiókcégek alkalmazását. További hangsúlyt kell fektetni a közlekedési ágazatban a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre. Ezenkívül a szabályok értelmezése, alkalmazása és végrehajtása terén eltérések figyelhetők meg a tagállamok között, amelyek súlyos adminisztratív terhet rónak a gépjárművezetőkre és a gazdasági szereplőkre. Ez jogbizonytalansághoz vezet, ami káros az ágazaton belüli szociális viszonyokra, munka- és versenyfeltételekre.
Módosítás 772
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A 96/71/EK1a és a 2014/67/EU1b európai parlamenti és tanácsi irányelv helyes alkalmazásának biztosításához meg kell erősíteni az ellenőrzést és az uniós szintű együttműködést a járművezetők kiküldetésével kapcsolatos csalás elleni küzdelem érdekében, és szigorúbb ellenőrzéseket kell végezni annak biztosításához, hogy a kiküldött járművezetőknek járó társadalombiztosítási járulékokat ténylegesen megfizessék.
_________________
1a.   Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).
Módosítás 773
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A munkaidőre vonatkozó rendelkezések megfelelő, hatékony és következetes érvényesítése kulcsfontosságú a járművezetők munkafeltételeinek védelme, valamint a meg nem felelésből eredő versenytorzulás megelőzése szempontjából. Így kívánatos kiterjeszteni a 2006/22/EK irányelvben szabályozott meglévő egységes végrehajtási követelményeket a 2002/15/EU irányelvben a munkaidőre vonatkozóan meghatározott rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzésére.
(5)  A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések megfelelő, hatékony és következetes érvényesítése kulcsfontosságú az útbiztonság fejlesztése, a járművezetők munkafeltételeinek védelme, valamint a meg nem felelésből eredő versenytorzulás megelőzése szempontjából. Így kívánatos kiterjeszteni a 2006/22/EK irányelvben szabályozott meglévő egységes végrehajtási követelményeket a 2002/15/EU irányelvben a munkaidőre vonatkozóan meghatározott rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzésére. További adminisztratív terhek nélkül lehetővé kell tenni továbbá a vezetési idő és a munkaidő ellenőrzésének és a járművezetők kiküldetési ellenőrzéseinek kombinálását. A munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzését a fuvarozók telephelyein végzett ellenőrzésekre kell korlátozni mindaddig, amíg a technológia lehetővé nem teszi a munkaidő közúti ellenőrzés során történő hatékony ellenőrzését.
Módosítás 774
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   Szem előtt tartva a szállítási szolgáltatások sajátos jellegét és az áruk szabad mozgására gyakorolt közvetlen hatást, különös tekintettel a közúti közlekedésbiztonságra és óvintézkedésekre, a közúti ellenőrzéseket a szükséges minimumra kell korlátozni. A járművezetők nem tehetők felelőssé az adott vállalkozás további adminisztratív kötelezettségeiért. A munkaidőre vonatkozó szabályok betartását csak a fuvarozó telephelyein kell ellenőrizni.
Módosítás 775
Irányelvre irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)   A közúti ellenőrzések hatékonyabbá tételének, felgyorsításának és fokozásának lehetővé tétele, ugyanakkor a járművezetőkre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében a 2002/15/EK irányelvnek való megfelelést a vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzések keretében, nem pedig a közúti ellenőrzések keretében fogják ellenőrizni.
Módosítás 776
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Az igazgatási együttműködés és a hatékony információcsere elősegítése érdekében az 1071/2009/EK rendelet 16. cikke (5) bekezdésének alapján a tagállamoknak a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartási (ERRU) rendszerén keresztül össze kell kapcsolniuk nemzeti elektronikus nyilvántartásaikat (NER). A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a nemzeti elektronikus nyilvántartások összekapcsolásának biztosítására, hogy a tagállamok illetékes hatóságai, többek között a közúti ellenőrök közvetlen, valós idejű hozzáféréssel rendelkezhessenek a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásában szereplő adatokhoz és információkhoz.
Módosítás 777
Irányelvre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Az 561/2006/EK rendeletben, a 165/2014/EU rendeletben és a 2002/15/EK irányelvben foglalt minimumfeltételek megfelelőbb és egységesebb alkalmazásának elősegítése céljából, valamint annak érdekében, hogy a közúti fuvarozók a járművezetők kiküldése esetén könnyebben meg tudjanak felelni az adminisztratív követelményeknek, a Bizottságnak ki kell fejlesztenie az IMI egy vagy több modulját a kiküldetések és elektronikus nyilatkozatok megküldésére, amely lehetővé teszi az ellenőrök számára az ERRU-hoz és az IMI-hez való közvetlen, valós idejű hozzáférést.
Módosítás 778
Irányelvre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Annak érdekében, hogy tisztességes verseny és egyenlő versenyfeltételek legyenek biztosítottak a munkavállalók és a vállalkozások számára, előrehaladást kell elérni az intelligens jogérvényesítés terén és minden lehetséges támogatást meg kell adni a kockázatértékelő rendszerek teljes körű bevezetéséhez és alkalmazásához. E célból a végrehajtó hatóságok számára valós idejű hozzáférést kell biztosítani a nemzeti elektronikus nyilvántartásokhoz, a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásának (ERRU) maximális felhasználása mellett.
Módosítás 779
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó, a közúti szállítási tevékenységekre alkalmazandó szabályoknak kiegyensúlyozottnak, egyszerűnek kell lenniük, amelyek kevés adminisztratív terhet jelentenek a tagállamok és a szállítási vállalkozások számára. Céljuk nem lehet az, hogy gátolják a vállalkozások letelepedési helye szerinti országon kívüli műveleteket.
Módosítás 780
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Nehézségek merültek fel a munkavállalók kiküldetésére vonatkozóan a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben15, valamint az adminisztratív követelményekre vonatkozóan a 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben16 meghatározott szabályoknak a rendkívül mobil közúti szállítási ágazatban történő alkalmazásakor. A közúti szállítási ágazat munkavállalóinak kiküldetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásához és végrehajtásához kapcsolódó összehangolatlan nemzeti intézkedések magas adminisztratív terheket róttak a külföldi illetőségű uniós gazdasági szereplőkre. Ez indokolatlanul korlátozza a határon átnyúló közúti szállítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságot, és mellékhatásként kedvezőtlen hatást gyakorol a munkahelyteremtésre.
(9)  Nehézségek merültek fel a munkavállalók kiküldetésére vonatkozóan a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben15, valamint az adminisztratív követelményekre vonatkozóan a 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben16 meghatározott szabályoknak a rendkívül mobil közúti szállítási ágazatban történő alkalmazásakor. A közúti szállítási ágazat munkavállalóinak kiküldetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásához és végrehajtásához kapcsolódó összehangolatlan nemzeti intézkedések jogbizonytalanságot és a közlekedési ágazaton belül versenytorzulást eredményeztek, valamint magas adminisztratív terheket róttak a külföldi illetőségű uniós gazdasági szereplőkre. Ez indokolatlanul korlátozza a határon átnyúló közúti szállítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságot, és mellékhatásként kedvezőtlen hatást gyakorol a munkahelyteremtésre és a fuvarozási vállalkozások versenyképességére. Össze kell hangolni az adminisztratív követelményeket és az ellenőrzési intézkedéseket, hogy a fuvarozókat ne akadályozzák szükségtelen vagy önkényes késedelmek.
_________________
_________________
15 Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.)
15 Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.)
16 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).
16 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).
Módosítás 781
Irányelvre irányuló javaslat
9a preambulumbekezdés (új)
(9a)  A tagállamoknak a szabályok maradéktalan betartásának biztosítása céljából adatokat és információkat kell cserélniük, igazgatási együttműködést kell folytatniuk és kölcsönösen segítséget kell nyújtaniuk a belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül, amelynek jogalapját az 1034/2012/EU rendelet biztosítja. Az IMI-rendszert kell használniuk a fuvarozók és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai között a kiküldési nyilatkozatok elküldésére és frissítésére is. Ez utóbbi célkitűzés eléréséhez nélkülözhetetlen az IMI-rendszeren belül kialakítani egy párhuzamos nyilvános felületet, amelyhez hozzáférhetnek a fuvarozók.
Módosítás 782
Irányelvre irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)  Az e rendeletben meghatározott jogsértések felelősségének méltányos részét az áruszállítási láncban részt vevő valamennyi szereplőnek viselnie kell. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a szereplők tudtak, vagy a körülményeket figyelembe véve tudniuk kellett a jogsértésekről.
Módosítás 783
Irányelvre irányuló javaslat
9 c preambulumbekezdés (új)
(9c)  Annak biztosítása érdekében, hogy a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó ellenőrzési intézkedéseket a 96/71/EK és a 2014/67/EU irányelvnek megfelelően helyesen alkalmazzák, meg kell erősíteni az uniós szintű ellenőrzéseket és együttműködést a járművezetők kiküldetésével kapcsolatos csalások elleni küzdelemhez.
Módosítás 784
Irányelvre irányuló javaslat
9 d preambulumbekezdés (új)
(9d)  A vállalkozókat arra kell ösztönözni, hogy vállalják a társadalmi felelősséget és olyan közúti fuvarozókat alkalmazzanak, akik betartják az ezen irányelvben foglalt szabályokat. A Bizottságnak annak érdekében, hogy a vállalkozók számára megkönnyítse az ilyen közúti fuvarozók megtalálását, értékelnie kellene a meglévő eszközöket és a bevált gyakorlatokat, támogatva az áruszállítási láncban részt vevő valamennyi szereplő társadalmilag felelősségteljes magatartását, adott esetben azzal a céllal, hogy létrehozza a megbízható fuvarozási vállalatok európai platformját.
Módosítás 785
Irányelvre irányuló javaslat
9 e preambulumbekezdés (új)
(9e)  A nemzetközi közúti fuvarozási társaságok alapítására vonatkozó szabályok be nem tartása eltéréseket idéz elő a belső piacon és hozzájárul a vállalkozások közötti tisztességtelen verseny kialakulásához. Ezért szigorúbbá és könnyebben ellenőrizhetőbbé kell tenni a nemzetközi fuvarozási társaságok alapítására irányadó feltételeket, különösen a „postafiókcégek” létrehozása elleni küzdelem érdekében.
Módosítás 786
Irányelvre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   Tekintettel arra, hogy Európában hiány van a járművezetőkből, a szakma vonzerejének növelése érdekében jelentősen javítani kell a munkakörülményeket.
Módosítás 787
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A 96/71/EK irányelv közúti szállítási ágazatban történő eredményes és arányos végrehajtásához olyan ágazatspecifikus szabályokat kell alkotni, amelyek figyelembe veszik a közúti szállítási ágazat munkaerejének rendkívül mobil jellegéből fakadó sajátosságokat, valamint egyensúlyt teremtenek a járművezetők szociális védelme és a vállalkozásoknak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabadsága között.
(11)  A 96/71/EK irányelv közúti szállítási ágazatban történő eredményes és arányos végrehajtásához olyan ágazatspecifikus szabályokat kell alkotni, amelyek figyelembe veszik a közúti szállítási ágazat munkaerejének rendkívül mobil jellegéből fakadó sajátosságokat, valamint egyensúlyt teremtenek a járművezetők szociális védelme és a vállalkozásoknak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabadsága között. Ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban a közúti fuvarozási ágazatra a 96/71/EK irányelv munkavállalók kiküldetéséről szóló rendelkezéseit, valamint a 2014/67/EU irányelv e rendelkezések végrehajtásáról szóló előírásait kell alkalmazni.
Módosítás 788
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  E kiegyensúlyozott kritériumoknak a járművezető és a fogadó tagállam területe közötti elegendő kapcsolat fogalmán kell alapulniuk. Így meg kell határozni egy időküszöböt, amelyen túl a fogadó tagállam minimális bérszintre és minimális éves fizetett szabadságra vonatkozó szabályai alkalmazandók a nemzetközi szállítási műveletek esetében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy ez az időküszöb ne legyen alkalmazandó az 1072/2009/EK és az 1073/2009/EK rendelet szerinti kabotázsműveletekre, mivel a szállítási művelet egésze valamely fogadó tagállamban valósul meg. Következésképpen a kabotázsra a fogadó tagállam minimális bérszintre és éves fizetett szabadságra vonatkozó előírásait kell alkalmazni, függetlenül az adott járművezető által végrehajtott műveletek gyakoriságától és időtartamától.
(12)  E kiegyensúlyozott kritériumoknak a járművezető és a fogadó tagállam területe közötti elegendő kapcsolat fogalmán kell alapulniuk. Ez az elegendő kapcsolat az 1072/2009/EK és az 1073/2009/EK rendelet szerinti kabotázsműveletek esetében fennáll, mivel a szállítási művelet egésze valamely fogadó tagállamban valósul meg. Következésképpen a kabotázsra a 96/71/EK és a 2014/67/EU irányelv rendelkezései alkalmazandók.
Módosítás 789
Irányelvre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Nemzetközi fuvarozás esetén a kétoldalú nemzetközi fuvarozásban részt vevő járművezető meghatározó kapcsolata a fuvarozó társaság letelepedésének helye szerinti tagállammal áll fenn, mivel a járművezető rendszeresen visszatér ide. Egy járművezető több kétoldalú szállítási műveletet is végezhet egyetlen út alkalmával. Ugyanakkor elegendő mértékű kapcsolat áll fenn a fogadó tagállam területével akkor, ha a járművezető más művelettípusokat – vagyis nem kétoldalú nemzetközi szállítási műveleteket – hajt végre a szóban forgó tagállamban.
Módosítás 790
Irányelvre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)  A közlekedési erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása, a működtetést meghatározó realitások figyelembevétele, valamint az üresen közlekedő járművek számának csökkentése érdekében – ami fontos szerepet játszik a Párizsi Megállapodás CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseinek elérésében – korlátozott számú további szállítási tevékenységet lehetővé kell tenni a kiküldetésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kiváltása nélkül. Az ilyen tevékenységek olyan műveletekből állnak, amelyeket a letelepedés helye szerinti tagállamból kiinduló kétoldalú nemzetközi szállítási művelet során vagy az azt követő időszakban végeznek még a letelepedés szerinti tagállamba történő visszatérés előtt.
Módosítás 791
Irányelvre irányuló javaslat
12 c preambulumbekezdés (új)
(12c)  Ha a járművezető kombinált szállítási műveletben vesz részt, akkor a kezdő vagy végső útszakasz során nyújtott szolgáltatás jellege abban az esetben kapcsolódik szorosan a székhely szerinti tagállamhoz, amennyiben maga az útszakasz kétoldalú szállítási műveletnek minősül. Ugyanakkor elegendő mértékű kapcsolat áll fenn a fogadó tagállam területével akkor, ha az útszakaszon végzett szállítási műveletre a fogadó tagállamban, illetve mint nem kétoldalú nemzetközi szállítási műveletre kerül sor, és így a kiküldetési szabályokat ebben az esetben alkalmazni kell.
Módosítás 792
Irányelvre irányuló javaslat
12 d preambulumbekezdés (új)
(12d)   Mivel a járművezetőnek nincs elegendő kapcsolata a tranzittagállam területével, a tranzitműveletek nem tekinthetők kiküldetésnek. Azt is tisztázni kell, hogy az, hogy az utasok higiéniai okokból leszállnak a buszról, nem változtatja meg a szállítási művelet minősítését.
Módosítás 793
Irányelvre irányuló javaslat
12 e preambulumbekezdés (új)
(12e)  A közúti fuvarozás ágazatát magas fokú mobilitás jellemzi, és az ágazat bérezésének bizonyos vonatkozásaiban közös megközelítésre van szükség. A fuvarozási vállalkozásoknak jogbiztonságra van szükségük a rájuk vonatkozó szabályokat és követelményeket illetően. E szabályoknak és követelményeknek világosnak, érthetőnek és a fuvarozási vállalkozások számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, továbbá lehetővé kell tenniük a hatékony ellenőrzéseket. Fontos, hogy az új szabályok ne vezessenek be szükségtelen adminisztratív terheket, és kellőképpen szem előtt tartsák a kkv-k érdekeit.
Módosítás 794
Irányelvre irányuló javaslat
12 f preambulumbekezdés (új)
(12f)  Amennyiben a nemzeti jog, hagyományok és gyakorlat szerint – ideértve a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartását – a 96/71/EK irányelv 3. cikkében említett foglalkoztatási szabályokat és feltételeket az említett irányelv 3. cikkének (1) és (8) bekezdésével összhangban kollektív szerződések írják elő, a tagállamoknak a 2014/67/EU irányelvvel összhangban biztosítaniuk kell, hogy e szabályok és feltételek hozzáférhető és átlátható módon rendelkezésre álljanak a másik tagállamból származó szolgáltatók és a kiküldött munkavállalók számára, és e tekintetben törekedniük kell a szociális partnerek bevonására. A vonatkozó információknak tartalmazniuk kell mindenekelőtt a különböző díjazásokat és az azokban szereplő tételeket, beleértve a helyi vagy regionális kollektív szerződések díjazási elemeit, a fizetendő járandóság kiszámítási módját, és adott esetben a különböző bérkategóriákba való besorolás kritériumait. A 96/71/EK irányelv módosításáról szóló 2018/957/EU irányelvvel összhangban a szállítási vállalkozások nem szankcionálhatók a bérezés elemeire, a fizetendő járandóság kiszámítási módszerére és adott esetben a nyilvánosan nem hozzáférhető különböző bérkategóriákba való besorolás kritériumaira vonatkozó szabályok be nem tartása miatt.
Módosítás 795
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó ágazatspecifikus szabályok hatékonyabb és eredményesebb érvényesítése és a külföldi illetőségű gazdasági szereplőket sújtó aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében a digitális menetíró készülékhez hasonló ellenőrzési eszközök előnyeit teljes körűen kihasználó különös adminisztratív és ellenőrzési követelményeket kell meghatározni a közúti szállítási ágazatban.
(13)  A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó ágazatspecifikus szabályok hatékonyabb és eredményesebb érvényesítése és a külföldi illetőségű gazdasági szereplőket sújtó aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében a digitális menetíró készülékhez hasonló ellenőrzési eszközök előnyeit teljes körűen kihasználó különös adminisztratív és ellenőrzési követelményeket kell meghatározni a közúti szállítási ágazatban. Az ezen irányelvben és a 96/71/EK irányelvben megállapított kötelezettségek összetettségének csökkentése céljából a tagállamok dönthetnek úgy, hogy csak az ezen irányelvben meghatározott, a közúti szállítási ágazathoz igazított adminisztratív kötelezettségeket írják elő a közúti fuvarozók számára.
Módosítás 796
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   A járművezetőkre háruló adminisztratív terhek és iratkezelési feladatok csökkentése céljából a fuvarozók a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságainak kérésére minden szükséges dokumentumot bemutatnak a 2014/67/EU irányelv III. fejezetének a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtásra és együttműködésre vonatkozó rendelkezései szerint.
Módosítás 797
Irányelvre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)   Ezen irányelv végrehajtásának, alkalmazásának és érvényesítésének elősegítése érdekében a regionális és helyi hatóságok közötti fokozott, határokon átnyúló információcseréhez a tagállamokban az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszert (IMI) kell használni. Hasznos lenne az IMI funkcióinak az egyszerű nyilatkozatok benyújtásával és továbbításával való kibővítése is.
Módosítás 798
Irányelvre irányuló javaslat
13 c preambulumbekezdés (új)
(13c)   A fuvarozók ‒ gyakran kis- és középvállalkozások ‒ adminisztratív terheinek csökkentése érdekében indokolt lenne bizonyos előre meghatározott elemeket tartalmazó, az Unió összes hivatalos nyelvére lefordított szabványosított formanyomtatványok segítségével egyszerűsíteni a kiküldetésre vonatkozó nyilatkozatok fuvarozók által történő elküldésének folyamatát.
Módosítás 799
Irányelvre irányuló javaslat
13 d preambulumbekezdés (új)
(13d)   A közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó szabályok általános végrehajtása és alkalmazása az uniós közúti árufuvarozási iparág struktúrájára is kihatással lehet. Következésképpen a tagállamoknak és a Bizottságnak szorosan nyomon kell követniük e folyamat hatásait.
Módosítás 800
Irányelvre irányuló javaslat
13 e preambulumbekezdés (új)
(13e)   A szabályok érvényesítésének a vállalkozások telephelyein történő ellenőrzésekre kell összpontosítania. Nem zárhatók ki a közúti ellenőrzések, de azokat megkülönböztetésmentesen kell végrehajtani, kizárólag a fuvarlevelek vagy azok elektronikus változatai, az előzetes regisztráció megerősítése és a gazdasági szereplő letelepedési helye vagy a járművezető lakóhelye szerinti országba való visszatérésre vonatkozó tanúsítvány tekintetében. A közúti ellenőrzések során elsősorban a menetíró készülékek adatait kell ellenőrizni, amelyek a járművezető és a jármű összefüggő négyhetes időtartam alatti tevékenységének és a tevékenység által lefedett földrajzi terület megállapításához fontosak. Ezt segítheti az országkódok rögzítése.
Módosítás 801
Irányelvre irányuló javaslat
13 f preambulumbekezdés (új)
(13f)   A Bizottságnak több ízben kell értékelnie a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó szabályok alkalmazásának és érvényesítésének hatását, arról jelentést kell tennie a Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint javaslatokat kell készítenie a szabályok további egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.
Módosítás 802
Irányelvre irányuló javaslat
13 g preambulumbekezdés (új)
(13g)   Felismerve azt, hogy a szállítási ágazat ‒ ahol a járművezetők által vállalt munka lényegi eleme a helyváltoztatás ‒ különleges bánásmódot igényel, a 96/71/EK irányelv közúti szállítási ágazatra való alkalmazásának egybe kell esnie a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében, valamint a 96/71/EK irányelvhez és a 2014/67/EU irányelvhez kapcsolódóan a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályok meghatározása tekintetében történő módosításának hatálybalépésével.
Módosítás 803
Irányelvre irányuló javaslat
13 h preambulumbekezdés (új)
(13h)   Ezen irányelv mellékleteinek a legjobb gyakorlat terén tapasztalt fejleményekhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 804
Irányelvre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A tagállamok közötti hatékony igazgatási együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás keretében történő információcserének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott személyes adatok védelméről szóló szabályoknak.
Módosítás 805
Irányelvre irányuló javaslat
14 b preambulumbekezdés (új)
(14b)   A szállítói lánc valamennyi szereplőjének be kell tartania az arra irányuló szabályokat, hogy az európai közúti fuvarozási piacon egészében jó szociális feltételek legyenek biztosítottak. A gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható európai belső piac létrehozása érdekében a logisztikai lánc valamennyi szereplőjére kiterjedő elszámoltathatósági rendet kell kialakítani és megvalósítani. Az átláthatóság és a felelősség érvényesítése, valamint a társadalmi és gazdasági egyenlőség erősítése növelni fogja a járművezetői szakma vonzerejét és elősegíti az egészséges versenyt.
Módosítás 806
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont
2006/22/EK irányelv
2 cikk - 1 bekezdés - 2 albekezdés
Az említett ellenőrzések minden évben kiterjednek az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó utazó munkavállalók, járművezetők, vállalkozások és járművek, valamint a 2002/15/EK irányelv hatálya alá tartozó utazó munkavállalók és járművezetők megfelelően nagy, reprezentatív mintájára.
„Az említett ellenőrzések minden évben kiterjednek az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó utazó munkavállalók, járművezetők, vállalkozások és járművek, valamint a 2002/15/EK irányelv hatálya alá tartozó utazó munkavállalók és járművezetők telephelyein tartott ellenőrzések megfelelően nagy, reprezentatív mintájára.” A tagállamok megszervezik a 2002/15/EK irányelv végrehajtásának ellenőrzésére irányuló közúti ellenőrzéseket a hatékony ellenőrzéseket lehetővé tevő technológia bevezetését követően. Addig az ellenőrzéseket továbbra is kizárólag a szállítási vállalkozások telephelyén kell elvégezni.
Módosítás 807
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont
2006/22/EK irányelv
2 cikk - 3 bekezdés - 1 albekezdés
Minden tagállam oly módon szervezi meg az ellenőrzéseket, hogy azok az 561/2006/EK rendelet, a 165/2014/EU rendelet és a 2002/15/EK irányelv hatálya alá tartozó járművek vezetői összes munkanapjának legalább 3 %-ára kiterjedjenek.
Minden tagállam oly módon szervezi meg az ellenőrzéseket, hogy azok az 561/2006/EK rendelet, a 165/2014/EU rendelet és a 2002/15/EK irányelv hatálya alá tartozó járművek vezetői összes munkanapjának legalább 3 %-ára kiterjedjenek. A közúti ellenőrzések elvégzése után, és amennyiben a járművezető nem képes benyújtani egy vagy több szükséges dokumentumot, a járművezetőknek engedélyezni kell, hogy folytassák szállítási műveletüket, és a letelepedés helye szerinti tagállamban lévő fuvarozó az illetékes hatóságokon keresztül köteles benyújtani a szükséges dokumentumokat.
Módosítás 808
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont
2006/22/EK irányelv
2 cikk - 4 bekezdés
(4)  Az 561/2006/EK rendelet 17. cikkének megfelelően a Bizottságnak benyújtott információknak tartalmazniuk kell a közutakon ellenőrzött járművezetők számát, a vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzések számát, az ellenőrzött munkanapok számát, valamint a jelentett jogsértések számát és jellegét annak feltüntetésével, hogy utasokat vagy árut szállítottak.”;
(4)  Az 561/2006/EK rendelet 17. cikkének megfelelően a Bizottságnak benyújtott információknak tartalmazniuk kell a közutakon ellenőrzött járművezetők számát, a vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzések számát, a telephelyen ellenőrzött munkanapok számát, valamint a jelentett jogsértések számát és jellegét annak feltüntetésével, hogy utasokat vagy árut szállítottak.”;
Módosítás 809
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
2006/22/EK irányelv
5. cikk
3a.  Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:
5. cikk
„5. cikk
Összehangolt ellenőrzések
Összehangolt ellenőrzések
A tagállamok legalább évente hat alkalommal összehangolt közúti ellenőrzés keretében ellenőrzik a 3820/85/EGK rendelet és a 3821/85/EGK rendelet hatálya alá tartozó járművezetőket és járműveket. Ezeket az ellenőrzéseket két vagy több tagállam végrehajtó hatóságai egy időben hajtják végre saját államuk területén.
A tagállamok legalább évente hat alkalommal összehangolt közúti és telephelyi ellenőrzés keretében ellenőrzik az 561/2006/EK rendelet vagy a 165/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó járművezetőket és járműveket. Ezeket az ellenőrzéseket két vagy több tagállam végrehajtó hatóságai egy időben hajtják végre saját államuk területén. Az összehangolt ellenőrzések összefoglaló eredményeit a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban közzéteszik.”
Módosítás 810
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2006/22/EK irányelv
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  A telephelyi ellenőrzéseket a különféle fuvarozási és vállalkozásfajtákkal kapcsolatos múltbeli tapasztalatokat figyelembe véve kell megszervezni. Azokban az esetekben is ellenőrzést kell tartani a vállalkozás telephelyén, amikor közúti ellenőrzés során az 561/2006/EK vagy a 165/2014/EU rendeletben, illetve a 2002/15/EK irányelvben foglaltak súlyos megsértését állapították meg.
(1)  A telephelyi ellenőrzéseket a különféle fuvarozási és vállalkozásfajtákkal kapcsolatos múltbeli tapasztalatokat figyelembe véve kell megszervezni. Azokban az esetekben is ellenőrzést kell tartani a vállalkozás telephelyén, amikor közúti ellenőrzés során az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendeletben foglaltak súlyos megsértését állapították meg.
Módosítás 811
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
2006/22/EK irányelv
7 cikk – 1 bekezdés – b pont
4a.  A 7. cikk (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
b)  a kétévenkénti statisztikai adatgyűjtés továbbítása a Bizottság részére a 3820/85/EGK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése értelmében;
„b) a kétévenkénti statisztikai adatgyűjtés továbbítása a Bizottság részére az 561/2006/EK rendelet 17. cikke értelmében;”
Módosítás 812
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – -a pont (új)
2006/22/EK irányelv
8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
-a)  a 8. cikk (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:
(1)  A 3820/85/EGK rendelet 17. cikkének (3) bekezdése vagy a 3821/85/EGK rendelet 19. cikkének (3) bekezdése alapján kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátott információknak a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak szóló értesítés szerinti kijelölt szervek közötti átadására:
(1)  Az 561/2006/EK rendelet 22. cikkének (2) bekezdése vagy a 165/2014/EU rendelet 40. cikke alapján kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátott információknak, a 7. cikknek megfelelően, a Bizottságnak szóló értesítés szerinti kijelölt szervek közötti átadására:
Módosítás 813
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a pont
2006/22/EK irányelv
8 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  egyedi esetekben indokolással ellátott tagállami megkeresés alapján kerül sor.
b)  egyedi esetekben valamely tagállam külön kérésére kerül sor, feltéve, hogy a kért információ nem érhető el az 1071/2009/EK rendelet 16. cikkének (5) bekezdésében említett nemzeti elektronikus nyilvántartásokkal történő közvetlen konzultáción keresztül.
Módosítás 814
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont
2006/22/EK irányelv
8 cikk – 1 a bekezdés – 1 albekezdés
(1a)  A tagállam a valamely másik tagállam által az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint igényelt adatokat a megkeresés átvételétől számított 25 munkanapon belül átadja azokban az esetekben, amikor részletes vizsgálatra vagy az érintett vállalkozások telephelyein lefolytatandó ellenőrzésre van szükség. A tagállamok kölcsönös egyetértéssel megállapodhatnak ennél rövidebb határidőben. Sürgős esetekben vagy a nyilvántartásokból, például a kockázatértékelő rendszerekből egyszerűen kinyerhető adatok igénylése esetén a tagállamok három munkanapon belül átadják a kért információt.
(1a)  A tagállam a valamely másik tagállam által az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint igényelt adatokat a megkeresés átvételétől számított 10 munkanapon belül átadja. Megfelelően indokolt esetekben az időkorlát 20 munkanap, amikor részletes vizsgálatra vagy az érintett vállalkozások telephelyein lefolytatandó ellenőrzésre van szükség. A tagállamok kölcsönös egyetértéssel megállapodhatnak ennél rövidebb határidőben. Sürgős esetekben vagy a nyilvántartásokból, például a kockázatértékelő rendszerekből egyszerűen kinyerhető adatok igénylése esetén a tagállamok három munkanapon belül átadják a kért információt.
Módosítás 815
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont
2006/22/EK irányelv
8 cikk – 1 a bekezdés – 2 albekezdés
Abban az esetben, ha a megkeresett tagállam szerint a megkeresés indokolása nem kielégítő, erről 10 munkanapon belül tájékoztatja a megkereső tagállamot. A megkereső tagállam megfelelőbben megindokolja a megkeresést. Amennyiben ez nem lehetséges, a tagállam visszautasíthatja a megkeresést.
Abban az esetben, ha a megkeresett tagállam szerint a megkeresés indokolása nem kielégítő, erről öt munkanapon belül tájékoztatja a megkereső tagállamot. A megkereső tagállam megfelelőbben megindokolja a megkeresést. Amennyiben ez nem lehetséges, a tagállam visszautasíthatja a megkeresést.
Módosítás 816
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont
2006/22/EK irányelv
8 cikk – 1 a bekezdés – 3 albekezdés
Ha nehéz vagy nem lehetséges az információkérésnek eleget tenni vagy az ellenőrzést, szemlét, illetve vizsgálatot lefolytatni, a megkeresett tagállam erről 10 munkanapon belül tájékoztatja a megkereső tagállamot, megadva az indokokat is. Az érintett tagállamok egyeztetnek egymással a felmerült nehézségek megoldása érdekében.”;
Ha nehéz vagy nem lehetséges az információkérésnek eleget tenni vagy az ellenőrzést, szemlét, illetve vizsgálatot lefolytatni, a megkeresett tagállam erről öt munkanapon belül tájékoztatja a megkereső tagállamot, kellőképpen megindokolva az érintett információ szolgáltatására vonatkozó nehézségeket vagy a teljesítésképtelenség okát. Az érintett tagállamok egyeztetnek egymással a felmerült nehézségek megoldása érdekében.”;
Módosítás 817
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont
2006/22/EK irányelv
8 cikk – 1 a bekezdés – 3 a albekezdés (új)
Amennyiben a Bizottság tudomására jut, hogy az információcsere folyamatos problémákba ütközik, vagy az információszolgáltatás állandó elutasításra kerül, megtehet minden intézkedést a helyzet orvoslása érdekében, beleértve adott esetben nyomozás indítását, és végső soron a tagállammal szembeni szankciók alkalmazását.
Módosítás 818
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b a pont (új)
2006/22/EK irányelv
8 cikk – 2 bekezdés
ba)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(2)  A tagállamok törekednek az elektronikus információcserére alkalmas rendszerek telepítésére. A 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a Bizottság közös módszertant dolgoz ki az információk hatékony cseréjére vonatkozóan.
(2)  A 2014/67/EU irányelv 21. cikkétől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere, amelyről e cikk (1) és (1a) bekezdése rendelkezik, az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül történik. A tagállamok illetékes hatóságai valós időben hozzáférhetnek a nemzeti elektronikus nyilvántartások adataihoz az 1071/2009/EK rendelet 16. cikkében említett, a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásán (ERRU) keresztül.
Módosítás 819
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b b pont (új)
2006/22/EK irányelv
8 cikk – 2 a bekezdés
bb)  a 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Bizottság az összes tagállam részére közös elektronikus alkalmazást dolgoz ki, amely 2020-tól valós idejű és közvetlen hozzáférést biztosít a közúti és telephelyi ellenőrzések során az ellenőrök számára az ERRU-hoz és az IMI-hez. Ezt az alkalmazást kísérleti projekten keresztül kell fejleszteni.”;
Módosítás 820
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont
2006/22/EK irányelv
9 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a vállalkozásokra vonatkozó kockázatértékelés végzésekor alkalmazandó egységes képletet dolgoz ki, amely számításba veszi a jogsértések számát, súlyosságát és előfordulásuk gyakoriságát, a jogsértések feltárása nélkül záruló ellenőrzések eredményeit, valamint azt, hogy a közúti szállítási vállalkozás használt-e mindegyik járművében a 165/2014/EU rendelet II. fejezetében foglaltaknak megfelelő intelligens menetíró készüléket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az ezen irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vállalkozásokra vonatkozó kockázatértékelés végzésekor alkalmazandó egységes képlet kidolgozására, amely számításba veszi a jogsértések számát, súlyosságát és előfordulásuk gyakoriságát, a jogsértések feltárása nélkül záruló ellenőrzések eredményeit, valamint azt, hogy a közúti szállítási vállalkozás használt-e járművében a 165/2014/EU rendelet II. fejezetében foglaltaknak megfelelő intelligens menetíró készüléket.
Módosítás 821
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b a pont (új)
2006/22/EK irányelv
9 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
ba)  a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  A 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK rendeletekkel kapcsolatos jogsértések kezdeti listáját a III. melléklet tartalmazza.
(3)  Az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendeletekkel kapcsolatos jogsértések kezdeti listáját a III. melléklet tartalmazza.
Módosítás 822
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b b pont (új)
2006/22/EK irányelv
9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
bb)  a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A 3820/85/EGK vagy a 3820/85/EGK rendeletekkel kapcsolatos jogsértések súlyozására vonatkozó iránymutatások nyújtása céljából, a Bizottság, ahol célszerű, a 12cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kiegészítheti a III. mellékletet a súlyosságukhoz mérten kategóriákra bontott jogsértések általános körére vonatkozó iránymutatások lefektetése céljából.
„Az 561/2006/EK vagy a 165/2014/EU rendeletekkel kapcsolatos jogsértések súlyozására vonatkozó iránymutatások nyújtása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15acikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosításához a súlyosságukhoz mérten kategóriákra bontott jogsértések általános körére vonatkozó iránymutatások lefektetése céljából.”;
Módosítás 823
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b c pont (új)
2006/22/EK irányelv
9 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
bc)  a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A legsúlyosabb jogsértésekre vonatkozó kategóriának tartalmaznia kell azokat, ahol a 3820/85/EGK és3821/85/EGK rendeletek rendelkezéseinek való nem megfelelés halál vagy súlyos személyi sérülés nagy kockázatával jár.
„A legsúlyosabb jogsértésekre vonatkozó kategóriának tartalmaznia kell azokat, ahol az 561/2006/EK vagy165/2014/EU rendeletek rendelkezéseinek való nem megfelelés halál vagy súlyos személyi sérülés nagy kockázatával jár.”;
Módosítás 824
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – c pont
2006/22/EK irányelv
9 cikk – 4 bekezdés
(4)  A célzott közúti ellenőrzések elősegítése érdekében a nemzeti kockázatértékelő rendszerben lévő adatoknak az ellenőrzés időpontjában elérhetőknek kell lenniük az érintett tagállam összes illetékes ellenőrző hatósága számára.
(4)  A célzott közúti ellenőrzések elősegítése érdekében a nemzeti kockázatértékelő rendszerben, valamint a szállítási vállalkozásokról és tevékenységekről vezetett nemzeti nyilvántartásokban lévő adatoknak az ellenőrzés időpontjában elérhetőknek kell lenniük az érintett tagállam összes illetékes ellenőrző hatósága számára legalább egy, az összes tagállam által közösen használt elektronikus alkalmazáson keresztül, amelynek segítségével közvetlen, valós idejű hozzáféréssel fognak rendelkezni az ERRU-hoz.
Módosítás 825
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – c pont
2006/22/EK irányelv
9 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok a 8. cikkben megállapított határidőkön belül más tagállamok valamennyi illetékes hatósága számára kérésre rendelkezésre bocsátják vagy közvetlenül hozzáférhetővé teszik a nemzeti kockázatértékelő rendszerben lévő adatokat.
(5)  A tagállamok más tagállamok valamennyi illetékes hatósága számára közvetlenül hozzáférhetővé teszik a nemzeti kockázatértékelő rendszerben lévő adatokat az 1071/2009/EK rendelet 16. cikkében említett átjárható nemzeti elektronikus nyilvántartásokon keresztül. E tekintetben a fuvarozói jogsértésekkel és a kockázatértékelésekkel kapcsolatos adatok és információk cseréje a tagállamok különböző nemzeti nyilvántartásainak az ERRU által biztosított összekapcsolása révén összpontosul és valósul meg.
Módosítás 826
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2006/22/EK irányelv
11 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén közös megközelítést dolgoz ki az 561/2006/EK rendelet 4. cikkének e) pontjában definiált egyéb munka időszakainak, valamint a legalább egy hetes olyan időszakoknak a nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan, amikor a járművezető elhagyja a járművet. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy közös megközelítés kidolgozására az 561/2006/EK rendelet 4. cikkének e) pontjában definiált egyéb munka időszakainak a nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan – beleértve a nyilvántartás formáját és azokat az egyedi eseteket, amikor erre sor kerül –, valamint a legalább egyhetes olyan időszakoknak a nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan, amikor a járművezető elhagyja a járművet és a járművel nem tud semmilyen tevékenységet végezni.
Módosítás 827
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
2006/22/EK irányelv
12 cikk
8a.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:
12. cikk
12. cikk
A bizottsági eljárás
A bizottsági eljárás
(1)  A Bizottságot a 3821/85/EGK rendelet 18. cikke (1) bekezdése alapján felállított bizottság segíti.
(1)  A Bizottság munkáját a 165/2014/EU rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve az annak 8. cikkében foglalt rendelkezéseket.
(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.
(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
Módosítás 828
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 b pont (új)
2006/22/EK irányelv
13 cikk – b pont
8b.  A 13. cikk b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
b)  hogy ösztönözze a 3820/85/EGK rendeletre vonatkozó, végrehajtó hatóságok általi megközelítések összhangját és annak összehangolt értelmezését;
„b) hogy ösztönözze az 561/2006/EK rendeletre vonatkozó, végrehajtó hatóságok általi megközelítések összhangját és annak összehangolt értelmezését;
Módosítás 829
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 c pont (új)
2006/22/EK irányelv
14 cikk
8c.  A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:
14. cikk
14. cikk
Harmadik országokkal folytatott tárgyalások
Harmadik országokkal folytatott tárgyalások
Ezen irányelv hatálybalépését követően, a Közösség tárgyalásokat kezdeményez az érintett harmadik országokkal az ezen irányelvben szereplőkkel egyenértékű szabályok alkalmazása érdekében.
Ezen irányelv hatálybalépését követően az Unió tárgyalásokat kezdeményez az érintett harmadik országokkal az ezen irányelvben szereplőkkel egyenértékű szabályok alkalmazása érdekében.
Ezen tárgyalások lezárásáig a tagállamok a 3820/85/EGK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti, Bizottságnak küldött jelentésükbe a harmadik országokból származó járműveken lefolytatott ellenőrzésekről szóló adatokat is belefoglalják.
Ezen tárgyalások lezárásáig a tagállamok az 561/2006/EK rendelet 17. cikke szerinti, Bizottságnak küldött jelentésükbe a harmadik országokból származó járműveken lefolytatott ellenőrzésekről szóló adatokat is belefoglalják.”
Módosítás 830
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 d pont (új)
2006/22/EK irányelv
15 cikk
8d.  A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:
15. cikk
15. cikk
A mellékletek frissítése
A mellékletek frissítése
mellékleteknek a helyes gyakorlat fejlődéséhez való igazítása érdekében történő módosításait a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a helyes gyakorlat változásai alapján szükséges kiigazítások bevezetése érdekében módosítsa az I. és a II. mellékletet.”
Módosítás 831
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 e pont (új)
2006/22/EK irányelv
15 a cikk (új)
8e.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„15a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)   A Bizottságnak a 9. cikk (3) bekezdésében és a 15. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (3) bekezdésében és a 15. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)   A 9. cikk (3) bekezdése és a 15. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
Módosítás 832
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – -a pont (új)
2006/22/EK irányelv
I melléklet – A rész – 1 pont
-a)  az A. rész 1. pontjának helyébe a következő szöveg lép:
1.  napi és heti vezetési idők, szünetek és napi és heti pihenőidők; továbbá a megelőző napokra vonatkozó adatrögzítő lapok, amelyeket a 3821/85/EGK rendelet 15. cikke (7) bekezdésének megfelelően a jármű fedélzetén kell tartani és/vagy ugyanerről az időszakról a járművezető kártyáján tárolt adatok és/vagy az ezen irányelv II. mellékletével összhangban a menetíró készülék memóriájában tárolt adatok és/vagy ugyanezek a kinyomaton szereplő adatok;
1.napi és heti vezetési idők, szünetek és napi és heti pihenőidők; továbbá a megelőző napokra vonatkozó adatrögzítő lapok, amelyeket a 165/2014/EU rendelet 36. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően a jármű fedélzetén kell tartani és/vagy ugyanerről az időszakról a járművezető kártyáján tárolt adatok és/vagy az ezen irányelv II. mellékletével összhangban a menetíró készülék memóriájában tárolt adatok és/vagy ugyanezek a kinyomaton szereplő adatok;
Módosítás 833
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – -a a pont (új)
2006/22/EK irányelv
I melléklet – A rész – 2 pont
-aa)  az A. rész 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
2.   a 3821/85/EGK rendelet 15. cikke (7) bekezdésében említett időszakra vonatkozóan minden olyan eset, amikor a jármű megengedett sebességét túllépték, amely magában foglal minden olyan, 1 percnél hosszabb időszakot, amely alatt a jármű sebessége N3 kategóriájú járművek esetében meghaladta a 90 km/órát, vagy M3 kategóriájú járművek esetében a 105 km/órát (a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének A. részében meghatározott N3 és M3 kategóriák)1a;
2. a 165/2014/EU rendelet 36. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett időszakra vonatkozóan minden olyan eset, amikor a jármű megengedett sebességét túllépték, amely magában foglal minden olyan, 1 percnél hosszabb időszakot, amely alatt a jármű sebessége N3 kategóriájú járművek esetében meghaladta a 90 km/órát, vagy M3 kategóriájú járművek esetében a 105 km/órát (a 2007/46/EK irányelvben1a meghatározott N3 és M3 kategóriák).
__________________
__________________
1a HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2006/28/EK bizottsági irányelvvel (HL L 65., 2006.3.7., 27. o.) módosított irányelv.
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv).
Módosítás 834
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – -a b pont (új)
2006/22/EK irányelv
I melléklet – A rész – 4 pont
-ab)  az A. rész 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:
4.  a menetíró készülék helyes működése (a készülékkel és/vagy a járművezető kártyájával és/vagy az adatrögzítő lapokkal történt esetleges visszaélés megállapítása), vagy, amennyiben indokolt, a 3820/85/EGK rendelet 14. cikkének (5) bekezdésében felsorolt dokumentumok megléte a járművön.
4. a menetíró készülék helyes működése (a készülékkel és/vagy a járművezető kártyájával és/vagy az adatrögzítő lapokkal történt esetleges visszaélés megállapítása), vagy, amennyiben indokolt, az 561/2006/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében felsorolt dokumentumok megléte a járművön;”
Módosítás 835
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont
2006/22/EK irányelv
I melléklet – A rész – 6 pont
6.  a 2002/15/EK irányelv 4. és 5. cikkében meghatározott heti munkaidő.
6.  a 2002/15/EK irányelv 4. és 5. cikkében meghatározott heti munkaidő, amennyiben a technológia lehetővé teszi ennek tényleges ellenőrzését.
Módosítás 836
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b a pont (új)
2006/22/EK irányelv
I melléklet – B rész – 2 bekezdés
ba)  a B. rész második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok indokolt esetben, amennyiben jogsértést fedeznek fel, ellenőrzik a szállítási lánc egyéb felbujtóinak vagy bűnsegédeinek – pl. a feladók, a szállítmányozók vagy megbízók – közös felelősségét, beleértve azt is, hogy a szállítási szerződés megengedi-e a 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK rendeletben foglaltak betartását.
„A tagállamok indokolt esetben, amennyiben jogsértést fedeznek fel, ellenőrzik a szállítási lánc egyéb felbujtóinak vagy bűnsegédeinek – pl. a feladók, a szállítmányozók vagy megbízók – közös felelősségét, beleértve azt is, hogy a szállítási szerződés megengedi-e az 561/2006/EK és a 165/2014/EK rendeletben foglaltak betartását.
Módosítás 837
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
(1a)  Ezek a különös szabályok valamely tagállamban székhellyel rendelkező olyan vállalkozások által foglalkoztatott járművezetőkre alkalmazandók, amelyek a 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett transznacionális intézkedések egyikét meghozzák.
(2)  A tagállamok nem alkalmazzák a 96/71/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontját a szóban forgó irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett vállalkozások által a közúti szállítási ágazatban alkalmazott, az 1072/2009/EK és az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott nemzetközi szállítási műveleteket végző járművezetőkre, ha a területükre irányuló, az említett műveletek elvégzését szolgáló kiküldetés időtartama egy naptári hónapban legfeljebb 3 nap.
(2)  A kétoldalú szállítási műveleteket végrehajtó járművezetők nem tekinthetők úgy, mint akik a 96/71/EK irányelv értelmében vett kiküldetésben vannak.
Ezen irányelv alkalmazásában az árukkal végzett kétoldalú szállítási művelet az áruknak egy szállítási szerződés alapján az 1071/2009/EK rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott, letelepedés helye szerinti tagállamból egy másik tagállamba vagy harmadik országba történő mozgatását, illetve egy másik tagállamból vagy harmadik országból a letelepedés helye szerinti tagállamba történő mozgatását jelenti.
(2a)  A 165/2014/EU rendelet 34. cikke (7) bekezdésében előírtaknak megfelelően, attól a naptól kezdve, hogy a járművezetőknek manuálisan kell rögzíteniük a határátlépéseik adatait, a tagállamoknak a (2) bekezdésben foglalt kivételt is alkalmazniuk kell az áruszállítás tekintetben, amennyiben:
–  a kétoldalú szállítási műveletet végző járművezető azonfelül egy be-, illetve kirakodási műveletet is végez az útja során érintett tagállamokban vagy harmadik országokban, feltéve hogy a járművezető nem ugyanazon tagállamban rakodja be és ki az árukat.
Abban az esetben, ha a letelepedés helye szerinti tagállamból kiinduló olyan kétoldalú szállítási műveletet, amely során nem került sor további tevékenységekre, a letelepedés helye szerinti tagállam területére irányuló kétoldalú szállítási művelet követ, a kivételt a fenti feltételek mellett legfeljebb két további be-, illetve kirakodási műveletre kell alkalmazni.
Ez a kivétel csak addig alkalmazandó amíg, a 165/2014/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett, a határátlépés és a további tevékenységek rögzítésére vonatkozó előírásoknak megfelelő intelligens menetíró készülékkel felszerelésre nem kerülnek az adott tagállamban először nyilvántartásba vett járművek a rendelet 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározottak szerint. Az említett időponttól kezdve az első albekezdésben említett mentesség kizárólag azokra a járművezetőkre vonatkozik, akik a rendelet 8., 9. és 10. cikkében előírtak szerinti intelligens menetíró készülékkel felszerelt járművet vezetnek.
(2b)  Az 1073/2009/EK rendeletben meghatározottak szerint nemzetközi alkalmi vagy rendszeres személyszállítást végző járművezető nem tekinthető úgy, mint aki a 96/71/EK irányelv értelmében vett kiküldetésben van, amennyiben:
–  az utasok felvétele a letelepedés helye szerinti tagállamban, leszállásuk pedig egy másik tagállamban vagy harmadik országban történik; vagy
–  az utasok felvétele egy tagállamban vagy harmadik országban, leszállásuk pedig a letelepedés helye szerinti tagállamban történik; vagy
–  az utasok felvétele és leszállása az 1073/2009/EK rendelet szerinti helyi kirándulás céljából a letelepedés helye szerinti tagállamban történik.
(2c)  Az 1072/2009/EK és az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott kabotázst végző járművezető a 96/71/EK irányelv szerinti kiküldött munkavállalónak minősül.
(2d)  A 96/71/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése ellenére a járművezető nem minősül egy tagállam területére kiküldött munkavállalónak, ha a tagállam területén áru berakodása vagy kirakodása, illetve utasok felvétele vagy leszállítása nélkül halad át.
(2e)  Amennyiben a járművezető a 92/106/EGK irányelvben meghatározott kombinált szállítási művelet közúti szakaszának elején vagy végén halad át, nem tekinthető úgy, hogy a járművezető a 96/71/EK irányelv értelmében vett kiküldetésben van, ha maga a közúti szakasz a (2) bekezdésben meghatározott kétoldalú szállítási műveletekből áll.
(2f)  A 96/71/EK irányelv 3. cikkében említett foglalkoztatási szabályokat és feltételeket az említett irányelv 3. cikkének (1) és (8) bekezdésével összhangban kollektív szerződések írják elő, a tagállamoknak a 2014/67/EU irányelvvel összhangban biztosítaniuk kell, hogy e szabályok és feltételek hozzáférhető és átlátható módon rendelkezésre álljanak a másik tagállamból származó szolgáltatók és a kiküldött munkavállalók számára. A vonatkozó információknak tartalmazniuk kell mindenekelőtt a különböző díjazásokat és az azokban szereplő tételeket, beleértve a helyi vagy regionális kollektív szerződések díjazási elemeit, a fizetendő járandóság kiszámítási módját, és adott esetben a különböző bérkategóriákba való besorolás kritériumait. A 96/71/EK irányelv módosításáról szóló 2018/957/EU irányelvvel összhangban a szállítási vállalkozások nem büntethetők a bérezés elemeire, a fizetendő járandóság kiszámítási módszerére és adott esetben a nyilvánosan nem hozzáférhető különböző bérkategóriákba való besorolás kritériumaira vonatkozó szabályok be nem tartása miatt.
(2g)  A nem tagállamban letelepedett szállítási vállalkozások nem részesülhetnek kedvezőbb elbánásban, mint a tagállamban letelepedett vállalkozások.
A tagállamok a harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásaikban a 96/71/EK irányelvvel és ezen [XX/XX] (lex specialis) irányelvvel egyenértékű intézkedéseket hajtanak végre az ilyen harmadik országokban székhellyel rendelkező közúti szállítási vállalkozások számára az uniós piacra történő belépésük engedélyezése során. A tagállamoknak továbbá törekedniük kell arra, hogy az ilyen egyenértékű intézkedések harmadik országokkal kötött többoldalú megállapodások keretében kerüljenek végrehajtásra. A tagállamok értesítik a Bizottságot a harmadik országokkal kötött kétoldalú és többoldalú megállapodásaik vonatkozó rendelkezéseiről.
A harmadik országbeli fuvarozók kiküldetéseivel kapcsolatos egyenértékű intézkedések megfelelő ellenőrzésének biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy az XXX/XXX/EU rendelet, a menetíró készülékkel történő helymeghatározást illető felülvizsgált szabályainak [a 165/2014/EU rendeletet módosító rendelet] végrehajtása a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás keretén belül történik.
Módosítás 838
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Ha a kiküldetés időtartama 3 napnál hosszabb, a tagállamok a területükre irányuló kiküldetés egy naptári hónapon belüli teljes időtartamára alkalmazzák a 96/71/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontját, az első albekezdésben foglaltaknak megfelelően.
törölve
Módosítás 839
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)   A (2) bekezdésben említett kiküldetési időtartam kiszámítása szempontjából:
törölve
Módosítás 840
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)   a fogadó tagállam területén töltött, hat óránál rövidebb napi munkaidőt fél napnak kell számítani;
törölve
Módosítás 841
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)   a fogadó tagállam területén töltött, legalább hat óra napi munkaidőt egész napnak kell számítani;
törölve
Módosítás 842
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  a fogadó tagállam területén töltött szüneteket és pihenőidőt, valamint a készenléti időt be kell számítani a munkaidőbe.
törölve
Módosítás 843
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
(4)  A tagállamok csak az alábbi igazgatási követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket írhatják elő:
(4)  A 2014/67/EU irányelv 9. cikkétől eltérve a tagállamok csak az alábbi igazgatási követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket írhatják elő:
Módosítás 844
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)  egy másik tagállamban letelepedett közúti fuvarozó kötelezése arra, hogy legkésőbb a kiküldetés kezdetekor a fogadó tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy angolul kiküldetési nyilatkozatot küldjön elektronikus formában az illetékes nemzeti hatóságoknak, kizárólag az alábbi információkkal:
a)  egy másik tagállamban letelepedett közúti fuvarozó kötelezése arra, hogy legkésőbb a kiküldetés kezdetekor az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül elektronikus formában nyújtson be nyilatkozatot és szükség esetén frissítse azt, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén, azon tagállam illetékes nemzeti hatóságainak, ahová a járművezetőt kirendelték, kizárólag az alábbi információkkal:
Módosítás 845
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – a pont – i alpont
i.  a közúti fuvarozó neve;
i.  a közúti fuvarozó kiléte, a Közösségen belüli adóazonosító számával vagy a közösségi engedélyének számával azonosítva;
Módosítás 846
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – a pont – iii alpont
iii.  a kiküldött járművezetők várható száma és személyazonossága;
iii.  a kiküldött járművezetőkre vonatkozó információk, beleértve a következőket: személyazonosságuk, lakóhely szerinti országuk, a társadalombiztosítási járulékok fizetésének helye szerinti ország, társadalombiztosítási számuk és vezetői engedélyük száma;
Módosítás 847
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – a pont – iv alpont
iv.  a kiküldetés várható időtartama, kezdetének és végének tervezett dátuma;
iv.  a kiküldetés kezdetének tervezett dátuma, becsült időtartama, és végének dátuma, valamint a munkaszerződésre alkalmazandó jog;
Módosítás 848
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – a pont – iv a alpont (új)
iva.  a közúti árufuvarozók számára: a címzettek személye és elérhetőségei, amennyiben a fuvarozó nem használ elektronikus fuvarlevelet (e-CMR);
Módosítás 849
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – a pont – vi a alpont (új)
via.  a közúti árufuvarozók számára: a berakodás(ok) és kirakodás(ok) címe, amennyiben a fuvarozó nem használ elektronikus fuvarlevelet (e-CMR);
Módosítás 850
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  a járművezető kötelezése arra, hogy tartsa magánál és közúti ellenőrzésnél kérésre papíralapon vagy elektronikus formában mutassa be a kiküldetési nyilatkozat egy példányát és a fogadó tagállamban végzett szállítási művelet bizonyítékát, például elektronikus fuvarlevelet (e-CMR) vagy az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti bizonyítékot;
b)  a közúti fuvarozó kötelezése annak biztosítására, hogy a járművezető közúti ellenőrzésnél kérésre papíralapon vagy elektronikus formában be tudja mutatni a nyilatkozat egy példányát és a fogadó tagállamban végzett szállítási művelet bizonyítékát, például elektronikus fuvarlevelet (e-CMR) vagy az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti bizonyítékot;
Módosítás 851
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – c pont
c)  a járművezető kötelezése arra, hogy tartsa magánál és közúti ellenőrzésnél kérésre mutassa be a menetíró készülékben rögzített adatokat, és különösen azon tagállamok országkódját, amelyekben a járművezető a nemzetközi közúti szállítási műveletek vagy kabotázsműveletek végzésekor tartózkodott;
c)  a közúti fuvarozó kötelezése annak biztosítására, hogy a járművezető közúti ellenőrzésnél kérésre be tudja mutatni a menetíró készülékben rögzített adatokat, és különösen azon tagállamok országkódját, amelyekben a járművezető a nemzetközi közúti szállítási műveletek vagy kabotázsműveletek végzésekor tartózkodott;
Módosítás 852
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az e cikk b) és c) pontjában említett közúti ellenőrzés során a járművezető számára lehetővé kell tenni, hogy felvegye a kapcsolatot a központi irodával, a szállításszervezővel vagy bármely más személlyel vagy szervvel, aki vagy amely a kért dokumentumokat számára elküldheti;
Módosítás 854
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – d pont
d)  a járművezető kötelezése arra, hogy tartsa magánál és közúti ellenőrzésnél kérésre mutassa be papíralapon vagy elektronikus formában a munkaszerződés vagy a 91/533/EGK tanácsi irányelv20 3. cikke értelmében azzal egyenértékű dokumentum egy, a fogadó tagállam valamely hivatalos nyelvére vagy angolra lefordított példányát;
törölve
__________________
20 A Tanács 91/533/EGK irányelve (1991. október 14.) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről (HL L 288., 1991.10.18., 32. o.).
Módosítás 855
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – e pont
e)  a járművezető kötelezése arra, hogy közúti ellenőrzésnél kérésre mutassa be papíralapon vagy elektronikus formában a megelőző két hónapra szóló fizetési jegyzékek példányait; a közúti ellenőrzés során a járművezető számára lehetővé kell tenni, hogy felvegye a kapcsolatot a központi irodával, a szállításszervezővel vagy bármely más személlyel vagy szervvel, aki vagy amely ezeket a dokumentumokat számára elküldheti;
törölve
Módosítás 853
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 bekezdés – f pont
f)  a közúti fuvarozó kötelezése arra, hogy a kiküldetés időtartamának végét követően a fogadó tagállam hatóságainak megkeresésére észszerű határidőn belül papíralapon vagy elektronikus formában nyújtsa be a b), a c) és az e) pontban említett dokumentumok példányait.
f)   a közúti fuvarozó kötelezése arra, hogy a kiküldetés időtartamának végét követően a járművezető kiküldetésének helye szerinti tagállam hatóságainak megkeresésére az IMI nyilvános felületén keresztül beküldje a b) és a c) pontban említett dokumentumok [...] példányát, valamint a kiküldött járművezetőknek a kiküldetés időtartamára vonatkozó díjazásával kapcsolatos dokumentumokat és a munkaszerződésüket vagy a 91/533/EGK tanácsi irányelv1a 3. cikke értelmében azokkal egyenértékű okiratokat, a járművezető munkájára vonatkozó munkaidő-nyilvántartó lapokat és a kifizetést igazoló dokumentumokat.
A közúti fuvarozó a kért dokumentációt az IMI nyilvános felületén, a megkeresés időpontjától számított 2 hónapon belül nyújtja be.
Amennyiben a közúti fuvarozó elmulasztja az összes kért dokumentáció előírt határidőn belüli megküldését az IMI nyilvános felületén, a kiküldetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a fuvarozó letelepedésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak segítségét kérhetik a 2014/67/EU irányelv 6. és 7. cikkével összhangban. Az ilyen IMI-n keresztül indított kérelmek esetén, a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai hozzáférhetnek a kiküldetési nyilatkozathoz és a fuvarozó által az IMI nyilvános felületén megküldött más releváns információkhoz.
A fuvarozó letelepedésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a kiküldetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által kért dokumentumok a kérelem napjától számított 25 munkanapon belül rendelkezésre álljanak az IMI-n keresztül.
__________________
1a A Tanács 91/533/EGK irányelve (1991. október 14.) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről (HL L 288., 1991.10.18., 32. o.).
Módosítás 856
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 5 bekezdés
(5)  A (4) bekezdés a) pontja alkalmazásában a közúti fuvarozó legfeljebb hat hónap időtartamra szóló kiküldetési nyilatkozatot küldhet el.
(5)  A (4) bekezdés a) pontja alkalmazásában a közúti fuvarozó legfeljebb hat hónap időtartamra szóló nyilatkozatot küldhet el.
Módosítás 857
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A nyilatkozatokban szereplő információkat ellenőrzés céljából 18 hónapos időtartamra elmentik az IMI adattárában és közvetlenül, valós időben hozzáférhetővé teszik a többi tagállamnak a 2014/67/EU rendelet 3. cikke, az 1071/2009/EK rendelet 18. cikke és a 2006/22/EK rendelet 7. cikke alapján kijelölt valamennyi illetékes hatósága számára.
A nemzeti illetékes hatóság a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban engedélyezheti a szociális partnerek számára az információkhoz való hozzáférést, feltéve, hogy az információ:
–  az érintett tagállam területére történő kiküldetéssel kapcsolatos;
–  a kiküldetésre vonatkozó szabályok végrehajtása céljából kerül felhasználásra; továbbá
–  az adatfeldolgozás összhangban van a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel.
Módosítás 858
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a nyilatkozatok az IMI nyilvános felületén történő benyújtásához használandó szabványosított űrlapoknak az Európai Unió összes hivatalos nyelvén történő kidolgozására, meghatározza a nyilatkozat funkcióit az IMI-ben, továbbá azt, hogy a 4. bekezdés a) pontjának i–via. alpontjában említett információkat hogyan kell feltüntetni a nyilatkozatban, valamint biztosítja, hogy a nyilatkozatokban szereplő információkat a fogadó tagállam nyelvén automatikusan lefordítsák. A végrehajtási jogi aktust a 2a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 859
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 5 c bekezdés (új)
(5c)   A tagállamoknak az ellenőrzési intézkedések végrehajtása során el kell kerülniük a kiküldetés időtartamát és időpontját esetlegesen befolyásoló felesleges késedelmeket.
Módosítás 860
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 5 d bekezdés (új)
(5d)   A tagállamok illetékes hatóságai a 2014/67/EU irányelvben és az 1071/2009/EK rendeletben megállapított feltételekkel összhangban szorosan együttműködnek, és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, valamint biztosítják egymás számára az összes vonatkozó információt.
Módosítás 861
Irányelvre irányuló javaslat
2 a cikk (új)
2a. cikk
(1)   A Bizottság munkáját a 165/2014/EU rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Módosítás 862
Irányelvre irányuló javaslat
2 b cikk (új)
2b. cikk
A tagállamok szankciókat állapítanak meg a feladókkal, szállítmányozókkal, vállalkozókkal és alvállalkozókkal szemben ezen irányelv 2. cikkének megsértéséért, ha tudják, vagy – tekintettel az összes lényeges körülményre – tudniuk kellene, hogy olyan fuvarozási szolgáltatásokat rendelnek meg, amelyek sértik ezt az irányelvet.
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek a végrehajtásuk érdekében. Az említett szankcióknak hatékonynak, arányosnak, visszatartó erejűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.
Módosítás 863
Irányelvre irányuló javaslat
2 c cikk (új)
2c. cikk
A Bizottság értékeli az áruszállítási láncban részt vevő valamennyi szereplő társadalmilag felelősségteljes magatartását előmozdító meglévő eszközöket és bevált gyakorlatokat, és jogalkotási javaslatot nyújt be a megbízható vállalatok európai platformjának adott esetben [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig történő létrehozása érdekében.
Módosítás 864
Irányelvre irányuló javaslat
2 d cikk (új)
2d. cikk
Intelligens végrehajtás
1.   A 2014/67/EU irányelv sérelme nélkül és az ezen irányelv 2. cikkében foglalt kötelezettségek fokozottabb érvényesítése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy területükön egységes nemzeti végrehajtási stratégiát alkalmazzanak. E stratégiának a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkében említett, nagy kockázatot jelentő vállalkozásokra kell összpontosítania.
2.   Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a 2006/22/EK irányelv 2. cikkében előírt ellenőrzések szükség esetén tartalmazzák a kiküldetés ellenőrzését, és hogy ezeket az ellenőrzéseket hátrányos megkülönböztetés nélkül hajtsák végre, különösen a kiküldetéshez használt járművek rendszámán alapuló megkülönböztetés nélkül.
3.   A tagállamok azokra a vállalkozásokra összpontosítanak, amelyek besorolásuk szerint megnövekedett kockázatot jelentenek az ezen irányelv 2. cikke rájuk vonatkozó rendelkezéseinek megsértése szempontjából. Erre a célra a tagállamok a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke szerint általuk létrehozott és az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének megfelelően kibővített kockázatértékelő rendszerben e jogsértések kockázatát önálló kockázatnak tekintik.
4.   A (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok hozzáférhetnek a 165/2014/EU rendelet II. fejezetében említett intelligens menetíró készülékek által rögzített, feldolgozott és tárolt, az ezen irányelv 2. cikke (4) bekezdésében említett kiküldetési nyilatkozatokban, valamint az elektronikus fuvarokmányokban – például a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló egyezmény szerinti elektronikus fuvarlevélben (eCMR) – szereplő információkhoz és adatokhoz.
5.   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által hozzáférhető adatok jellegzetességei, a használati feltételek, illetve a hozzáféréshez vagy a továbbításhoz szükséges műszaki előírások meghatározására, különös tekintettel a következőkre:
a)   az illetékes nemzeti hatóságok számára hozzáférhető információk és adatok részletes listája, amely tartalmazza legalább a határátkelés, a be- és kirakodási műveletek időpontját és helyét, a jármű rendszámát és a járművezető adatait;
b)   az illetékes hatóságok hozzáférési jogai, adott esetben az illetékes hatóságok típusa, a hozzáférés típusa és az adatok felhasználásának célja szerint megkülönböztetve;
c)   az a) pontban említett adatok továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó műszaki előírások, beleértve adott esetben az adatok megőrzésének maximális időtartamát, az egyes adattípusokat szükség szerint elkülönítve.
6.   Az e cikkben említett személyes adatokhoz való hozzáférés és azok tárolása szigorúan csak addig lehetséges, ameddig az az adatgyűjtés, illetve a további adatfeldolgozás céljából szükséges. Amikor az ilyen adatok már nem szükségesek a fenti célokra, azokat meg kell semmisíteni.
7.   A tagállamok legalább évente háromszor összehangolt közúti ellenőrzéseket folytatnak a kiküldetéseket illetően, amelyek egybeeshetnek a 2006/22/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett ellenőrzésekkel. Ezeket az ellenőrzéseket legalább két vagy több tagállamnak a kiküldetésre irányadó szabályok érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságai egyidejűleg végzik, mindegyik a saját területén. A tagállamok információt cserélnek az összehangolt közúti ellenőrzések nyomán feltárt jogsértések számáról és típusairól.
Az összehangolt ellenőrzések összefoglaló eredményeit a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban közzéteszik.
Módosítás 865
Irányelvre irányuló javaslat
2 e cikk (új)
2e. cikk
Az 1024/2012/EU rendelet módosítása
Az 1024/2012/EU rendelet melléklete a következő pontokkal egészül ki:
„(12a) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) az 561/2006/EK és a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti szállítással kapcsolatos szociális jogszabályok tekintetében történő végrehajtására vonatkozó minimumfeltételekről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről: 8 cikk
(12b)   Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 96/71/EK irányelvhez és a 2014/67/EU irányelvhez kapcsolódóan a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályok meghatározásáról:” 2. cikk (5) bekezdése.
Módosítás 866
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk
3 cikk
Jelentéstétel és felülvizsgálat
1.  A Bizottság [három évvel az ezen irányelv átültetésére vonatkozóan megadott időpont után]-ig értékeli ezen irányelv végrehajtását, különös tekintettel a 2. cikk hatására, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv alkalmazásáról. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.
1.  A tagállamok évente jelentést tesznek a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról, különösen a 2d. cikkben említett intelligens végrehajtás megvalósításáról és annak esetleges nehézségeiről.
A végrehajtási információk hatékonyságának értékelhetősége érdekében, a jelentés az alábbiak hatékonyságával kapcsolatban tartalmaz információkat:
–  a 165/2014/EU rendelet II. fejezetében említett intelligens menetíró készülék;
–  ezen irányelv 2. cikkének (5a) és (5b) bekezdésében említett IMI-k használata;
–  az elektronikus fuvarokmányok, például elektronikus fuvarlevél használata, a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló egyezmény szerint;
–  az ERRU és az IMI rendszerein keresztül történő, illetékes hatóságok közötti információcsere, valamint a 2006/22/EK irányelv 8. és 9. cikkében említett, a hatóságok uniós alkalmazáson keresztüli ERRU-hoz és IMI-hez közvetlen és valós idejű hozzáférésének hatékonysága a közúti ellenőrzések során; továbbá
–  a képzési program végrehajtása, amelynek célja, hogy segítse a járművezetőket és az eljárás többi szereplőjét, beleértve a vállalkozásokat, a közigazgatásokat, az ellenőröket, hogy alkalmazkodhassanak a rájuk vonatkozó új szabályokhoz és követelményekhez.
2.  Az (1) bekezdésben említett jelentéstételt követően a Bizottság rendszeresen értékeli ezt az irányelvet, és az értékelések eredményeit benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
2.  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett jelentések formátumát és az azokra vonatkozó iránymutatásokat.
Ezen irányelv végrehajtása hatékonyságának értékelése céljából e végrehajtási jogi aktusok magukban foglalhatnak olyan szabályokat, amelyek előírják, hogy a tagállamoknak adatokat kell szolgáltatniuk a Bizottságnak a forgalomról és – a tagállamok úthasználatidíj-rendszereiből összegyűjtve – a járművek nyilvántartásbavételi tagállamairól, amennyiben ilyen adatok léteznek.
3.  Adott esetben az (1) és a (2) bekezdésben említett dokumentumokhoz mellékelni kell a vonatkozó javaslatokat.
3.  A Bizottság legkésőbb 2025. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról és hatásairól, különös tekintettel a végrehajtás hatékonyságára, beleértve a mérőérzékelők költség-haszon elemzését, a be-, illetve kirakodási pontok automatikus rögzítése érdekében. A bizottsági jelentés adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében kerül benyújtásra. A jelentést nyilvánosságra hozzák.
Módosítás 867
Irányelvre irányuló javaslat
3 a cikk (új)
3a. cikk
Képzés
Az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak egyaránt létre kell hozniuk egy átfogó és részletes oktatási és képzési programot, amely magában fogalja az új normákat és elvárásokat, mind a járművezetőkkel, mind pedig a szállításban érdekelt valamennyi szereplővel – például cégekkel, hatóságokkal, ellenőrökkel – szemben.
Módosítás 868
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok legkésőbb […]-ig [Az átültetésre rendelkezésre álló időkeret a lehető legrövidebb lesz, és főszabályként nem haladja meg a két évet] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
A tagállamok 2020. július 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Módosítás 869
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A szállítási ágazat elismerten nagymértékben mobil jellege miatt mentesül a 96/71/EK irányelvet módosító jogalkotási aktusból származó intézkedések hatálya alól, amíg ez az irányelv alkalmazandó nem lesz.
Módosítás 870
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új)
A közlekedési ágazat az ezen irányelvben a szállítás tekintetében egyedi szabályokat megállapító végrehajtási követelmények hatálybalépéséig mentesül a 96/71/EK irányelvet módosító jogalkotási aktusból eredő rendelkezések hatálya alól.

(1) HL C 197., 2018.6.8., 45. o.
(2) HL C 176., 2018.5.23., 57. o.


Napi és heti vezetési idő, minimum szünetek és pihenőidők, valamint a menetíró készülékkel történő helymeghatározás ***I
PDF 268kWORD 89k
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása az 561/2006/EK rendeletnek a maximális napi és heti vezetési időre, a minimum szünetekre, napi és heti pihenőidőre vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében és a 165/2014/EU rendeletnek a menetíró készülékkel történő helymeghatározás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0277 – C8-0167/2017 – 2017/0122(COD))
P8_TA-PROV(2019)0340A8-0205/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0277),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0167/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. január 18-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. február 1-jei véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0205/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 346
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A járművezetők számára biztosított megfelelő munkakörülmények és a közúti szállítási vállalkozások számára biztosított tisztességes üzleti feltételek kiemelt fontossággal bírnak a biztonságos, hatékony és társadalmilag felelős közúti szállítási ágazat megteremtése szempontjából. E folyamat elősegítése szempontjából elengedhetetlen, hogy a közúti szállításra vonatkozó uniós szociális szabályok világosak, a célnak megfelelők, könnyen alkalmazhatók és érvényesíthetők, valamint az Unióban hatékonyan és következetesen végrehajthatók legyenek.
(1)  A járművezetők számára biztosított megfelelő munkakörülmények és a közúti szállítási vállalkozások számára biztosított tisztességes üzleti feltételek kiemelt fontossággal bírnak a biztonságos, hatékony és társadalmilag felelős, valamint megkülönböztetésmentes közúti szállítási ágazat megteremtése szempontjából, amely képes arra, hogy szakképzett munkaerőt vonzzon az ágazatba. E folyamat elősegítése szempontjából elengedhetetlen, hogy a közúti szállításra vonatkozó uniós szociális szabályok világosak, arányosak, a célnak megfelelők, könnyen alkalmazhatók és érvényesíthetők, valamint az Unióban hatékonyan és következetesen végrehajthatók legyenek.
Módosítás 347
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A közúti szállításra vonatkozó jelenlegi uniós szociális szabályok, és különösen az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet9 végrehajtásának hatékonyságát és eredményességét értékelve azonosítani lehetett a meglévő jogi keret bizonyos hiányosságait. A heti pihenőidőre, a pihenési feltételekre, a több fős személyzet tagjait megillető szünetekre vonatkozó homályos és nem megfelelő szabályok, valamint a járművezetők hazatérésére vonatkozó szabályok hiánya eltérő értelmezésekhez és érvényesítési gyakorlatokhoz vezetett a tagállamokban. A közelmúltban számos tagállam fogadott el egyoldalú intézkedéseket, tovább növelve ezzel a jogbizonytalanságot, valamint a járművezetőkkel és a gazdasági szereplőkkel szembeni bánásmód egyenlőtlenségét.
(2)  A közúti szállításra vonatkozó jelenlegi uniós szociális szabályok, és különösen az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet9 végrehajtásának hatékonyságát és eredményességét értékelve azonosítani lehetett a jogi keret végrehajtásának bizonyos hiányosságait. A heti pihenőidőre, a pihenési feltételekre, a több fős személyzet tagjait megillető szünetekre vonatkozó homályos szabályok, valamint a járművezetők hazatérésére vagy a választásuk szerinti egyéb helyre való visszatérésére vonatkozó szabályok hiánya eltérő értelmezésekhez és érvényesítési gyakorlatokhoz vezetett a tagállamokban. A közelmúltban számos tagállam fogadott el egyoldalú intézkedéseket, tovább növelve ezzel a jogbizonytalanságot, valamint a járművezetőkkel és a gazdasági szereplőkkel szembeni bánásmód egyenlőtlenségét.
Ezzel szemben az 561/2006/EK rendeletben meghatározott napi és heti időszakra vonatkozó maximális vezetési idők hatékonyan hozzájárulnak a közúti járművezetők szociális körülményei és általában véve a közúti közlekedésbiztonság javításához, és ezért biztosítani kell ezek tiszteletben tartását.
–––––––––––––––––––––––
––––––––––––––––––––––
9 Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).
9 Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).
Módosítás 348
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   A közúti közlekedésbiztonság és a végrehajtás érdeke megkívánja, hogy az összes járművezető teljes mértékben tisztában legyen mind a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokkal, mind a pihenőhelyek rendelkezésre állásával. Ezért célszerű, ha a tagállamok olyan útmutatást dolgoznak ki, amely világosan és egyszerűen ismerteti e rendeletet, hasznos információkkal szolgál a parkoló- és pihenőhelyekre vonatkozóan, és hangsúlyozza a fáradtság leküzdésének fontosságát.
Módosítás 349
Rendeletre irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
(2b)   A közúti közlekedésbiztonság érdeke megkívánja a szállítási vállalkozások arra való ösztönzését, hogy alakítsanak ki olyan biztonsági kultúrát, amely magában foglalja a felső vezetés által kiadott biztonsági politikákat és eljárásokat, a vonalbeli vezetés kötelezettségvállalását a biztonsági politika végrehajtására, valamint a munkavállalók hajlandóságát a biztonsági szabályok betartására. Egyértelműen a középpontba kell állítani a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos olyan kérdéseket, mint a fáradtság, a felelősség, az útvonaltervezés, a munkabeosztás, a teljesítményalapú fizetés és a „just-in-time” (éppen időben) irányítás.
Módosítás 350
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az 561/2006/EK rendelet utólagos értékelése megerősítette, hogy az uniós szociális szabályok összehangolatlan és nem hatékony végrehajtása elsősorban a nem egyértelmű szabályokra, az ellenőrzési eszközök nem hatékony használatára és a tagállamok közötti elégtelen igazgatási együttműködésre vezethető vissza.
(3)  Az 561/2006/EK rendelet utólagos értékelése megerősítette, hogy az uniós szociális szabályok összehangolatlan és nem hatékony végrehajtása elsősorban a nem egyértelmű szabályokra, az ellenőrzési eszközök nem hatékony és egyenlőtlen használatára, valamint a tagállamok közötti elégtelen igazgatási együttműködésre vezethető vissza, ily módon növelve az európai belső piac széttagolódását.
Módosítás 351
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A világos, megfelelő és azonos módon érvényesített szabályok elengedhetetlenek a járművezetők munkakörülményeinek javítására, a vállalkozók közötti torzításmentes verseny biztosítására és a minden úthasználó közúti közlekedésbiztonságának elősegítésére vonatkozó szakpolitikai célok elérése szempontjából.
(4)  A világos, megfelelő és azonos módon érvényesített szabályok elengedhetetlenek a járművezetők munkakörülményeinek javítására, a gazdasági szereplők közötti torzításmentes és tisztességes verseny biztosítására, valamint a minden úthasználó közúti közlekedésbiztonságának elősegítésére vonatkozó szakpolitikai célok elérése szempontjából is.
Módosítás 352
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   A közúti szállításra alkalmazott minden nemzeti szabálynak arányosnak és indokoltnak kell lennie, továbbá az Európai Unió versenyképességének megőrzése, sőt, növelése érdekében nem akadályozhatja vagy nem teheti kevésbé vonzóvá a Szerződésben biztosított alapvető szabadságok – például az áruk szabad mozgása és a szolgáltatásnyújtás szabadsága – gyakorlását.
Módosítás 353/rev
Rendeletre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  Annak érdekében, hogy a közúti szállítás területén Európa-szerte biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket, ez a rendelet a nemzetközi szállítás területén használt valamennyi, 2,4 tonnánál nagyobb tömegű járműre alkalmazandó.
Módosítás 354
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   Az áruszállítás alapvetően különbözik a személyszállítástól. Az autóbuszok járművezetői szoros kapcsolatban állnak az utasaikkal, és nagyobb mozgástérrel kell rendelkezniük, hogy – a vezetési idő meghosszabbítása vagy a pihenőidő és a szünetek megrövidítése nélkül – szüneteket iktassanak be.
Módosítás 355
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A nemzetközi távolsági szállítási műveletekben részt vevő járművezetők hosszú időszakokat töltenek az otthonuktól távol. A rendszeres heti pihenőidőre vonatkozó jelenlegi követelmények feleslegesen hosszabbítják meg ezeket az időszakokat. Ezért kívánatos a rendszeres heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezések oly módon történő kiigazítása, ami megkönnyíti a járművezetők számára a szállítási műveletek szabályoknak megfelelő végrehajtását és az otthonukba történő visszatérést a rendszeres heti pihenő idejére, úgy, hogy közben minden csökkentett heti pihenőidőért teljes kompenzációban részesülnek. Szükség van továbbá arra is, hogy a gazdasági szereplők oly módon szervezzék a járművezetők munkáját, hogy ezek az otthontól távol töltött időszakok ne legyenek túlságosan hosszúak.
(6)  A nemzetközi távolsági szállítási műveletekben részt vevő járművezetők hosszú időszakokat töltenek az otthonuktól távol. A rendszeres heti pihenőidőre vonatkozó jelenlegi követelmények feleslegesen hosszabbítják meg ezeket az időszakokat. Ezért kívánatos a rendszeres heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezések oly módon történő kiigazítása, ami megkönnyíti a járművezetők számára a szállítási műveletek szabályoknak megfelelő végrehajtását és az otthonukba vagy az általuk választott helyre történő visszatérést a rendszeres heti pihenő idejére, úgy, hogy közben minden csökkentett heti pihenőidőért teljes kompenzációban részesülnek. Szükség van továbbá arra is, hogy a gazdasági szereplők oly módon szervezzék a járművezetők munkáját, hogy ezek az otthontól távol töltött időszakok ne legyenek túlságosan hosszúak. Amennyiben a járművezető pihenőidejét saját otthonában kívánja eltölteni, a szállítási vállalkozásnak biztosítania kell a járművezető számára a hazatéréshez szükséges eszközöket.
Módosítás 356
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)   Amennyiben a járművezető munkája előreláthatólag a munkaadó számára végzendő olyan tevékenységeket is magában foglal, amelyek kívül esnek szakmai, vezetési feladatain, például berakodást/kirakodást, parkolóhely keresését, a jármű karbantartását, útvonal-előkészítést stb., a szóban forgó feladatok végrehajtásához szükséges időt a munkaadónak figyelembe kell vennie a járművezető munkaidejének, valamint megfelelő pihenési lehetőségeinek és fizetésének megállapításakor.
Módosítás 357
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)   A járművezetők munkakörülményeinek a fel- és lerakodóhelyeken való biztosítása érdekében a fel- és lerakodó-létesítmények tulajdonosainak és üzemeltetőinek biztosítaniuk kell a járművezetők számára a higiéniai létesítményekhez való hozzáférés lehetőségét.
Módosítás 358
Rendeletre irányuló javaslat
6 c preambulumbekezdés (új)
(6c)  A gyors technológiai fejlődés egyre kifinomultabb önműködő vezetési rendszerek kifejlesztését eredményezi. A jövőben ezek a rendszerek lehetővé tehetik önvezető járművek differenciált használatát. Ez olyan, új működési lehetőségeknek nyithat utat, mint például a konvojban haladás. Ennek következtében a meglévő jogszabályokat – így a vezető- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat is – ki kell igazítani, ehhez azonban kulcsfontosságú, hogy előrelépés történjen az ENSZ EGB munkacsoport szintjén. A Bizottságnak értékelő jelentést kell előterjesztenie az önműködő vezetési rendszerek tagállami használatáról, adott esetben az önvezetési technológiák előnyeinek figyelembevételét célzó jogalkotási javaslattal együtt. E jogszabály célja a közúti közlekedésbiztonság, az egyenlő versenyfeltételek és a megfelelő munkakörülmények garantálása, lehetővé téve ugyanakkor az EU számára, hogy elsőként alkalmazzon új innovatív technológiákat és gyakorlatokat.
Módosítás 359
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Azon kérdés tekintetében, hogy hol kell a heti pihenőidőt eltölteni, a tagállamok különbözőképpen értelmezik és hajtják végre a heti pihenőidőre vonatkozó követelményeket. Ezért tisztázni kell ezeket a követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy a heti rendszeres pihenőidejüket az otthonuktól távol töltő járművezetők számára a munkáltatójuk megfelelő szállást kínál.
(7)  Azon kérdés tekintetében, hogy hol kell a heti pihenőidőt eltölteni, a tagállamok különbözőképpen értelmezik és hajtják végre a heti pihenőidőre vonatkozó követelményeket. A járművezetők megfelelő munkakörülményeinek és biztonságának biztosításához ezért tisztázni kell ezeket a követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy a heti rendszeres pihenőidejüket az otthonuktól távol töltő járművezetők számára minőségi és a nemi sajátosságokat is figyelembe vevő szállást vagy a járművezető által kiválasztott és a munkaadó által fizetett egyéb szálláslehetőséget kínáljon. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a járművezetők igényeinek megfelelő, elegendő számú és biztonságos parkolóhely kiépítését.
Módosítás 360
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A kijelölt parkolóhelyeknek rendelkezniük kell a megfelelő pihenési körülményekhez szükséges valamennyi – higiéniai, gasztronómiai, biztonsági és egyéb – létesítménnyel.
Módosítás 361
Rendeletre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)  A megfelelő pihenőhelyek rendkívül fontosak az ágazatban dolgozó járművezetők munkakörülményeinek javításához és a közúti közlekedésbiztonság fenntartásához. Mivel a vezetőfülkében való pihenés a közlekedési ágazat sajátossága, és egyes esetekben kényelmi és megfelelőségi szempontokból kívánatos, meg kell engedni a járművezetők számára, hogy a pihenőidőt járművükben töltsék el, amennyiben az megfelelő hálóhellyel rendelkezik. Ezért a tagállamoknak nem szabad aránytalanul hátráltatniuk vagy akadályozniuk a kijelölt parkolóhelyek létrehozását.
Módosítás 362
Rendeletre irányuló javaslat
7 c preambulumbekezdés (új)
(7c)  Az átdolgozott TEN-T iránymutatások az autópályákon körülbelül 100 kilométerenként parkolóterületek kialakítását irányozzák elő, hogy megfelelő szintű biztonságot és védelmet nyújtó parkolóhelyet biztosítsanak a kereskedelmi úthasználók számára, és ezért a tagállamokat ösztönözni kell, hogy hajtsák végre a TEN-T iránymutatásokat, és végezzenek kellő mértékű beruházást biztonságos és megfelelően kiépített parkolóhelyek létrehozásába, valamint támogassák azt.
Módosítás 363
Rendeletre irányuló javaslat
7 d preambulumbekezdés (új)
(7d)  A jó minőségű, megfizethető pihenőhelyek biztosítása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak szociális, kereskedelmi, állami és egyéb típusú vállalkozások létrehozását kell ösztönözniük, amelyek működtetik a kijelölt parkolóterületeket.
Módosítás 364
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Az út megtétele sok Unión belüli közúti szállítási művelet esetében részben komppal vagy vasúton történik. Ezért egyértelmű, megfelelő szabályozást kell kidolgozni az ilyen műveletek során a pihenőidők és a szünetek vonatkozásában.
Módosítás 365
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az eredményes végrehajtás biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az illetékes hatóságok a közúti ellenőrzés során meg tudjanak győződni arról, hogy a vezetési és a pihenőidőt az ellenőrzés napján és az azt megelőző 56 napon megfelelően betartották.
Módosítás 366
Rendeletre irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)   Annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok világosak, könnyen érthetők és végrehajthatók legyenek, az információkat hozzáférhetővé kell tenni a járművezetők számára. Ezt a Bizottság általi koordinációval kell megvalósítani. A járművezetők számára tájékoztatást kell nyújtani a pihenőhelyekről és a biztonságos parkolóhelyekről is, hogy jobban meg tudják tervezni utazásaikat. Továbbá a Bizottság koordinálásával ingyenes telefonos forródrótot kell létrehozni, hogy riasztani lehessen az ellenőrző szerveket, ha a járművezetőkre indokolatlan nyomás nehezedik, illetve csalás vagy jogellenes magatartás esetén.
Módosítás 367
Rendeletre irányuló javaslat
9 c preambulumbekezdés (új)
(9c)  Az 1071/2009/EK rendelet 6. cikke alapján a tagállamok a jó hírnév értékelése során kötelesek közös jogsértési besorolást alkalmazni. A tagállamoknak valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendeletet érintő jogsértések esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó nemzeti szabályok végrehajtása hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen. További lépésekre van szükség annak biztosítása céljából, hogy a tagállamok által alkalmazott valamennyi szankció megkülönböztetésmentes, valamint a jogsértés súlyával arányos legyen.
Módosítás 368
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A szociális szabályok érvényesítésének költséghatékonyabbá tétele érdekében a jelenlegi és a jövőbeni menetíró rendszerekben rejlő lehetőségeket maximálisan ki kell aknázni. Ennek megfelelően a menetíró készülékek funkcióit fejleszteni kell, hogy pontosabb helymeghatározást tegyenek lehetővé, elsősorban a nemzetközi szállítási műveletek során.
(11)  A szociális szabályok érvényesítésének költséghatékonyabbá tétele érdekében a jelenlegi és az intelligens menetíró rendszereknek kötelezőnek kell lenniük a nemzetközi közlekedésben. Ennek megfelelően a menetíró készülékek funkcióit fejleszteni kell, hogy pontosabb helymeghatározást tegyenek lehetővé.
Módosítás 369
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   Az Unió gazdaságában az új technológiák és a digitalizáció gyors fejlődése miatt, valamint amiatt, hogy a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a nemzetközi közúti szállítás területén, szükségessé vált az intelligens menetíró készülékek nyilvántartásba vett járművekbe történő beszerelésére rendelkezésre álló átmeneti időszak lerövidítése. Az intelligens menetíró készülékek hozzá fognak járulni az ellenőrzések egyszerűsítéséhez, és így elő fogják segíteni a nemzeti hatóságok munkáját.
Módosítás 370
Rendeletre irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)   Tekintettel az okostelefonok széles körű használatára és funkcióik folyamatos fejlődésére, valamint tekintettel a Galileo üzembe helyezésére, amely egyre növekvő lehetőségeket kínál a valós idejű helymeghatározásra, amit számos okostelefon már most is alkalmaz, a Bizottságnak fel kell térképeznie egy olyan mobilalkalmazás kifejlesztésének és tanúsításának lehetőségét, amely azonos járulékos költségek mellett ugyanazokat az előnyöket kínálja, mint az intelligens menetíró készülékek.”
Módosítás 371
Rendeletre irányuló javaslat
11 c preambulumbekezdés (új)
(11c)  A járművezetők számára a megfelelő egészségügyi és biztonsági normák biztosítása érdekében szükség van a biztonságos parkolóhelyek, a megfelelő higiéniai létesítmények és a minőségi szálláslehetőségek kialakítására vagy korszerűsítésére. Az Unión belül ki kell alakítani a parkolóhelyek megfelelő hálózatát.
Módosítás 372
Rendeletre irányuló javaslat
12a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Elismeri, hogy az áruszállítás különbözik a személyszállítástól. Az autóbuszok járművezetői szoros kapcsolatban állnak az utasaikkal, és e rendelet keretében megfelelőbb feltételeket kell biztosítani számukra, a vezetési idő meghosszabbítása vagy a pihenőidő és a szünetek lerövidítése nélkül. Ezért a Bizottságnak értékelnie kell, hogy el lehet-e fogadni speciális szabályokat erre az ágazatra vonatkozóan, különösen az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott különjáratok tekintetében.
Módosítás 373
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
561/2006/EK rendelet
2 cikk – 1 bekezdés – -a a pont (új)
-1.  A 2. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„-aa) nemzetközi áruszállítás esetében, ha a jármű megengedett legnagyobb össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 2,4 tonnát, vagy”
Módosítás 374
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 a pont (új)
561/2006/EK rendelet
3 cikk – 1 bekezdés – a a pont
A 3. cikk aa) pontja helyébe a következő szöveg lép:
aa)  az olyan legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek, amelyeket olyan anyagok, felszerelések vagy gépek szállítására használnak, amelyekre a járművezetőnek munkája során szüksége van, illetve amelyeket kizárólag a szállítási vállalkozás telephelyétől számított 100 km-es sugarú körben használnak, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége.
„aa) az olyan legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek, vagy járműszerelvények, amelyeket olyan anyagok, felszerelések vagy gépek szállítására használnak, amelyekre a járművezetőnek munkája során szüksége van, vagy amelyeket olyan áruk szállítására használnak, amelyeket a járművezetőt alkalmazó üzemben, kézműipari eljárással gyártottak, illetve amelyeket kizárólag a vállalkozás telephelyétől számított 150 km-es sugarú körben használnak, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége;”
Módosítás 375
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
561/2006/EK rendelet
3 cikk – h a pont (új)
1a.  A 3. cikk az alábbi ponttal egészül ki:
„ha) olyan könnyű haszongépjárművek, amelyeket áruszállításra használnak, és ahol a szállítás nem ellenszolgáltatás fejében történik, hanem a járművet a vállalat vagy a járművezető saját célra használja, és ahol a jármű vezetése nem a járművet vezető személy fő tevékenysége;”
Módosítás 376
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
561/2006/EK rendelet
4 cikk – r pont
r)  »nem kereskedelmi szállítás«: az ellenszolgáltatás fejében vagy saját számlára végzett szállítástól eltérő bármely közúti szállítás, amelyért nem jár javadalmazás és nem keletkezik belőle jövedelem.”
r)  »nem kereskedelmi szállítás«: az ellenszolgáltatás fejében vagy saját számlára végzett szállítástól eltérő bármely közúti szállítás, amelyért nem jár javadalmazás és nem keletkezik belőle jövedelem vagy árbevétel.”
Módosítás 377
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
561/2006/EK rendelet
4 cikk – r a pont (új)
2a.   A 4. cikk az alábbi ponttal egészül ki:
„ra) „otthon”: a járművezető valamely tagállamban bejelentett tartózkodási helye.”
Módosítás 378
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 b pont (új)
561/2006/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés
2b.   A 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(1)  Kalauz a 18. életévét betöltött személy lehet.
(1) Járművezető a 18. életévét betöltött személy lehet.”
Módosítás 379
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
561/2006/EK rendelet
8 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
a)  a (6) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
törölve
„(6) Bármely négy, egymást követő héten a járművezetőnek tartania kell legalább:
a)  négy rendszeres heti pihenőidőt, vagy
b)  két legalább 45 órás rendszeres heti pihenőidőt és két legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt.
A b) pont vonatkozásában a csökkentett heti pihenőidőket kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenővel.”
Módosítás 381
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
561/2006/EK rendelet
8 cikk – 7 bekezdés
(7)  A csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőnek egy legalább 45 órás rendszeres heti pihenőidőt kell közvetlenül megelőznie vagy követnie.
(7)  A csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőnek egy legalább 45 órás rendszeres heti pihenőidőhöz kell kötni.
Módosítás 382
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont
561/2006/EK rendelet
8 cikk – 8 a bekezdés – bevezető rész
(8a)  A rendszeres heti pihenőidők és bármely, korábbi csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott 45 óránál hosszabb heti pihenőidők a járműben nem tarthatók. Ezeket megfelelő alvási és tisztálkodási feltételekkel rendelkező, erre alkalmas szálláson kell megtartani;
(8a)  A rendszeres heti pihenőidők és bármely, korábbi csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott 45 óránál hosszabb heti pihenőidők a járműben nem tarthatók. Ezeket minőségi és a nemi sajátosságokat is figyelembe vevő, a vezetőfülkén kívüli, a járművezető számára megfelelő higiéniai és alvási feltételeket nyújtó szálláson kell megtartani Olyan szállásnak kell rendelkezésre állnia:
Módosítás 383
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont
561/2006/EK rendelet
8 cikk – 8 a bekezdés – a pont
a)  amit biztosíthat vagy fizethet a munkáltató; vagy
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 384
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont
561/2006/EK rendelet
8 cikk – 8 a bekezdés – b pont
b)  lehet a járművezető otthona vagy az általa választott privát helyszín.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 385
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont
561/2006/EK rendelet
8 cikk – 8 b bekezdés – 1 albekezdés
(8b)  A szállítási vállalkozás oly módon szervezi meg a járművezetők munkáját, hogy azok három egymást követő héten belül legalább egy alkalommal otthon tarthassák meg a rendszeres heti pihenőidőt vagy a csökkentett pihenőidő kompenzációjaként tartott 45 óránál hosszabb heti pihenőidőt.
(8b)  A szállítási vállalkozás oly módon szervezi meg a járművezetők munkáját, hogy ez utóbbiak minden négy egymást követő hétből álló időszak vége előtt legalább egy alkalommal otthon vagy az általuk választott helyszínen tarthassák meg a rendszeres heti pihenőidőt vagy a csökkentett pihenőidő kompenzációjaként tartott 45 óránál hosszabb heti pihenőidőt. Amennyiben a járművezető otthonától távol tölti pihenőidejét, legkésőbb két héttel a pihenőidő előtt írásban tájékoztatja erről a szállítási vállalkozást. Amennyiben a járművezető otthonában tölti pihenőidejét, a szállítási vállalkozás biztosítja számára az otthonába történő visszatéréshez szükséges eszközöket. A vállalkozásnak dokumentálnia kell, hogy miként tesz eleget ennek a kötelezettségnek, és a dokumentációt a telephelyén kell őriznie azért, hogy kérésre be tudja azokat mutatni az ellenőrző hatóságoknak.
Módosítás 386
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont
561/2006/EK rendelet
8 cikk – 8 b bekezdés – 1a albekezdés (új)
A 8. cikk (8b) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A járművezető nyilatkozik arról, hogy a rendszeres heti pihenőidőt vagy a csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként kapott, 45 óránál hosszabb heti pihenőidőt az általa választott helyszínen igénybe vette. A nyilatkozatot a vállalkozás telephelyén kell megőrizni.”
Módosítás 380
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés – c a pont (új)
561/2006/EK rendelet
8 cikk – 9a bekezdés (új)
ca)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
(9a)  A Bizottság legkésőbb [két évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően] értékelést és jelentést készít a Parlament és a Tanács részére arról, hogy el lehet-e fogadni ennél pontosabb szabályokat az alkalmi utasszállítással foglalkozó vezetőkre nézve az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i európai parlamenti és tanácsi 1073/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározottak szerint.
Módosítás 387
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
561/2006/EK rendelet
8 a cikk (új)
5a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„8a. cikk
(1)  A tagállamok [e rendelet hatálybalépése után hat hónappal]-ig tájékoztatják a Bizottságot a területükön rendelkezésre álló kijelölt parkolóterületek elhelyezkedéséről, a későbbiekben pedig ezen információk bármilyen változásáról. A Bizottság minden nyilvánosan hozzáférhető kijelölt parkolóterület listáját egy hivatalos, rendszeresen aktualizált weboldalon teszi közzé.
(2)  Valamennyi olyan parkolóterület, amely legalább az I. mellékletben meghatározott létesítményekkel és funkciókkal rendelkezik, és amelyeket a Bizottság a (2) bekezdésnek megfelelően közzétett, jelezheti bejáratánál, hogy »kijelölt parkolóterület«.
(3)  A tagállamok biztosítják a rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzések elvégzését annak igazolására, hogy a parkolási jellemzők megfelelnek-e a kijelölt parkolóterületekre vonatkozó, a mellékletben meghatározott kritériumoknak.
(4)  A tagállamok ellenőrzést végeznek azokkal a tanúsítással rendelkező kijelölt parkolóterületekkel kapcsolatos panaszok nyomán, amelyek nem felelnek meg a mellékletben meghatározott kritériumoknak.
(5)  A tagállamok ösztönzik a kijelölt parkolóterületek létrehozását az 1315/2013/EU rendelet 39. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban.
A Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a járművezetők rendelkezésére álló megfelelő pihenőhelyekről és őrzött parkolókról. E jelentéshez mellékelni kell az e cikk (4) bekezdésében említett kijelölt parkolóterületek tanúsítására vonatkozó normákat és eljárásokat megállapító rendelettervezetet. Ezt a jelentést évente aktualizálni kell a Bizottság által az (5) bekezdés szerint összegyűjtött információk alapján, és a jelentésnek tartalmaznia kell azon javasolt intézkedések listáját, amelyek a járművezetők rendelkezésére álló megfelelő pihenőhelyek és őrzött parkolók számának növelésére és minőségének javítására irányulnak.”
Módosítás 388
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
561/2006/EK rendelet
9 cikk – 1 bekezdés
1.  A 8. cikktől eltérve, amennyiben a komppal vagy vonattal szállított járművet kísérő járművezető rendszeres napi pihenőidőt vagy csökkentett heti pihenőidőt tart, ezt a pihenőidőt – legfeljebb kétszer – meg lehet szakítani egyéb tevékenységekkel, melyek együtt számított időtartama nem haladhatja meg az 1 órát. E rendszeres napi pihenőidő vagy csökkentett heti pihenőidő során a járművezető számára háló- vagy fekvőhelynek kell rendelkezésre állnia.
1.  A 8. cikktől eltérve, amennyiben a komppal vagy vonattal szállított járművet kísérő járművezető rendszeres napi pihenőidőt vagy csökkentett heti pihenőidőt tart, ezt a pihenőidőt – legfeljebb kétszer – meg lehet szakítani egyéb tevékenységekkel, melyek együtt számított időtartama nem haladhatja meg az 1 órát. E rendszeres napi pihenőidő vagy csökkentett heti pihenőidő során a járművezető számára hálókabinnak, illetve háló- vagy fekvőhelynek kell rendelkezésre állnia.
Módosítás 389
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6a pont (új)
561/2006/EK rendelet
9 cikk – 1 a bekezdés (új)
6a.  A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt eltérést ki lehet terjeszteni a rendszeres heti pihenőidőkre, ha a komppal történő szállítás időtartama 12 óra vagy annál hosszabb. E heti pihenőidő során a járművezető számára hálókabinnak kell rendelkezésre állnia.”
Módosítás 390
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)
561/2006/EK rendelet
10 cikk – 1 bekezdés
6a.  A 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(1)  A szállítási vállalkozás nem adhat az alkalmazott vagy a rendelkezésére bocsátott járművezetők számára a megtett úthosszhoz és/vagy a szállított áru mennyiségéhez kapcsolódó fizetést – jutalom vagy bérpótlék formájában sem – , ha az a kifizetés veszélyezteti a közlekedés biztonságát és/vagy ezen rendelet megsértésére ösztönöz.
(1) A szállítási vállalkozás nem adhat az alkalmazott vagy a rendelkezésére bocsátott járművezetők számára a megtett úthosszhoz, a kiszállítás gyorsasága és/vagy a szállított áru mennyiségéhez kapcsolódó külön fizetést – jutalom vagy bérpótlék formájában sem –, ha az a kifizetés ezen rendelet megsértésére ösztönöz.
Módosítás 391
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
561/2006/EK rendelet
12 cikk – 2 bekezdés
Amennyiben az a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, annak érdekében, hogy a 8. cikk (8a) bekezdésében említett megfelelő szállásra érjen, a járművezető eltérhet a 8. cikk (2) bekezdésétől és a 8. cikk (6) bekezdésének második albekezdésétől. Ez az eltérés nem okozhatja a napi vagy heti vezetési idő túllépését, vagy a napi vagy heti pihenőidő csökkentését. A járművezetőnek a menetíró készülék adatrögzítő lapján vagy a menetíróból kinyomtatott lapon, vagy a munkalapon kézi bejegyzéssel meg kell jelölnie az ilyen eltérés okát, legkésőbb egy megfelelő szálláshelyre érkezéskor.
Amennyiben az a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, annak érdekében, hogy a járművezető két órán belül az általános tartózkodási helyeként szolgáló munkáltatói működési központba érjen, ahol a rendszeres heti pihenőideje megkezdődik, a járművezető egy 30 perces pihenő után kivételes esetben eltérhet a 6. cikk (1) és (2) bekezdésétől. A járművezetőnek a menetíróból kinyomtatott lapon kézi bejegyzéssel meg kell jelölnie az ilyen eltérés okát. Ezt a legfeljebb kétórás időtartamot kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt, bármely másik pihenővel egyben megtartott, ezen időtartamnak megfelelő pihenővel.
Módosítás 392
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)
561/2006/EK rendelet
13 cikk – 1 bekezdés – d pont
7a.  A 13. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
d)  olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és amelyeket a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításra használnak.
d)  olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és amelyeket a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatók a 97/67/EK irányelv 2. cikkének (6) bekezdésében meghatározott postai küldemények közé tartozó küldemények szállítására használnak.”
Módosítás 393
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 b pont (új)
561/2006/EK rendelet
13 cikk – 1 bekezdés – e pont
7b.   A 13. cikk (1) bekezdése e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
e)  kizárólagosan az ország területéhez gépjármű-használat számára nyitott híddal, gázlóval vagy alagúttal nem kapcsolódó, 2 300 négyzetkilométer alapterület alatti szigeteken használt járművek;
e) kizárólagosan az olyan szigeteken vagy az ország területének többi részétől izolált és más tagállamokkal nem határos olyan régiókban használt járművek, amelyek az ország területéhez gépjármű-használat számára nyitott híddal, gázlóval vagy alagúttal nem kapcsolódnak és 2 300 négyzetkilométer alapterület alattiak;”
Módosítás 394
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 c pont (új)
561/2006/EK rendelet
13 cikk – 1 bekezdés – p a pont (új)
7c.  A 13. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„pa) az olyan legfeljebb 44 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek vagy járműszerelvények, amelyeket valamely építőipari vállalkozás kizárólag a telephelyétől számított 100 km-es sugarú körben használ, azzal a feltétellel, hogy nem a járművek vezetése a járművezető fő tevékenysége;”
Módosítás 395
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
561/2006/EK rendelet
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  Sürgős esetekben és előre nem látható helyzet fennállása esetén a tagállamok átmeneti kivételt engedélyezhetnek legfeljebb 30 napos időszakra, amelyről, megfelelő indoklással ellátva, haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
(2)  Sürgős esetekben és előre nem látható helyzet fennállása esetén a tagállamok átmeneti kivételt engedélyezhetnek legfeljebb 30 napos időszakra, amelyről, megfelelő indoklással ellátva, haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
Ezt az információt közzé kell tenni a Bizottság által az EU valamennyi nyelvén fenntartott, e célra létrehozott nyilvános weboldalon.
Módosítás 396
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
561/2006/EK rendelet
15 cikk
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 3. cikk a) pontjában szereplő járművek vezetőire olyan nemzeti szabályozás vonatkozzon, mely megfelelő védelmet nyújt a megengedett vezetési idők és kötelező szünetek, illetve pihenőidők tekintetében. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e járművezetőkre alkalmazandó vonatkozó nemzeti szabályozásról.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 3. cikk a) pontjában szereplő járművek vezetőire olyan nemzeti szabályozás vonatkozzon, mely megfelelő védelmet nyújt a megengedett vezetési idők és kötelező szünetek, illetve pihenőidők tekintetében. A járművezetők megfelelő munkakörülményeinek biztosítása, valamint a közúti közlekedésbiztonság és a végrehajtás érdekében a tagállamok – a téli időszakban hó- és jégmentes – parkoló és pihenőhelyeket biztosítanak, különösen az Európai Unió legkülső régióiban és/vagy peremterületein.
Módosítás 397
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
561/2006/EK rendelet
17 cikk – 3 a bekezdés (új)
9a.  A 17. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A jelentésnek tartalmaznia kell egy értékelést az önműködő vezetési rendszerek tagállamokban történő használatáról és annak lehetőségéről, hogy a járművezető rögzíthesse az önműködő vezetési rendszer működésének időtartamát; ezt a jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie e rendelet módosítása céljából, beleértve ezen adatoknak a járművezető általi, az intelligens menetíró készülékbe való rögzítésére vonatkozó szükséges követelményeket.”
Módosítás 398
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
561/2006/EK rendelet
19 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamoknak az e rendelettel és a 165/2014/EU rendelettel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó szankciókra vonatkozó szabályokat kell lefektetniük, és meg kell tenniük minden olyan intézkedést, mely azok végrehajtásához szükséges. Az említett szankcióknak hatékonynak, a jogsértéseknek a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv12 III. melléklete szerinti súlyával arányosnak, visszatartónak és diszkriminációmentesnek kell lenniük. E rendelet és a 165/2014/EU rendelet semmilyen megszegése nem vonhat maga után több mint egy szankciót vagy eljárást. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot ezekről az intézkedésekről és a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb a 29. cikk második albekezdésében meghatározott időpontig. A tagállamok az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosításról is haladéktalanul értesítik a Bizottságot. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a tagállamokat.
(1)  A tagállamoknak az e rendelettel és a 165/2014/EU rendelettel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó szankciókra vonatkozó szabályokat kell lefektetniük, és meg kell tenniük minden olyan intézkedést, mely azok végrehajtásához szükséges. Az említett szankcióknak hatékonynak, a jogsértéseknek a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. melléklete szerinti súlyával arányosnak, visszatartó erejűnek és diszkriminációmentesnek kell lenniük. E rendelet és a 165/2014/EU rendelet semmilyen megszegése nem vonhat maga után több mint egy szankciót vagy eljárást. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, valamint az arányosságukra vonatkozó értékelésre szolgáló, nemzeti szinten kiválasztott módszerről és kritériumokról a 29. cikk második albekezdésében meghatározott időpontig. A tagállamok az ezeket érintő minden későbbi módosításról is haladéktalanul értesítik a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az említett szabályokról és intézkedésekről, valamint azok esetleges módosításáról.
Ezt az információt közzé kell tenni a Bizottság által az EU valamennyi nyelvén fenntartott, e célra létrehozott nyilvános honlapon, amely részletes információkat tartalmaz az uniós tagállamokban kiszabható ilyen szankciókról.
__________________
__________________
12 A Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 35. o.).
12 A Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 35. o.).
Módosítás 399
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
561/2006/EK rendelet
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett sajátos esetekben a Bizottság a közös megközelítést meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 24. cikk (2) bekezdésében szereplő tanácsadási eljárásnak megfelelően.
(2)  Az (1) bekezdésben említett sajátos esetekben a Bizottság az e rendelet végrehajtására vonatkozó közös megközelítést meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 24. cikk (2) bekezdésében szereplő tanácsadási eljárásnak megfelelően.
Módosítás 400
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)
561/2006/EK rendelet
Melléklet (új)
12a.  Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:
„A parkolóterületekre vonatkozó minimális követelmények
A.  rész: Kiszolgáló létesítmények
1)  Vízcsappal ellátott mosdók, tiszta és működőképes állapotban, rendszeresen ellenőrizve:
–  10 férőhelyig legalább egy mosdóblokk négy WC-vel,
–  10-25 férőhelyig legalább egy mosdóblokk nyolc WC-vel,
–  25-50 férőhelyig legalább két mosdóblokk egyenként tíz WC-vel,
–  50-75 férőhelyig legalább két mosdóblokk egyenként tizenöt WC-vel,
–  75-125 férőhelyig legalább négy mosdóblokk egyenként tizenöt WC-vel,
–  125 férőhely felett legalább hat mosdóblokk egyenként tizenöt WC-vel.
2)  Zuhanyzók, tiszta és működőképes állapotban, rendszeresen ellenőrizve:
–  10 férőhelyig legalább egy zuhanyzóblokk két zuhanyzóval,
–  25-50 férőhelyig legalább két zuhanyzóblokk egyenként öt zuhanyzóval,
–  50-75 férőhelyig legalább két zuhanyzóblokk egyenként tíz zuhanyzóval,
–  75-125 férőhelyig legalább négy zuhanyzóblokk egyenként tizenkét zuhanyzóval,
–  125 férőhely felett legalább hat zuhanyzóblokk egyenként tizenöt zuhanyzóval.
3)  Ivóvízhez való megfelelő hozzáférés;
4)  Megfelelő főzési lehetőség, gyorsétkezde vagy étterem;
5)  Különféle élelmiszereket, italokat stb. kínáló üzlet a helyszínen vagy a közelben;
6)  Megfelelő mennyiségű és kapacitású hulladékgyűjtő;
7)  Eső vagy napfény ellen védelmet nyújtó fedett beálló a parkolóterület közelében;
8)  A személyzet által ismert vészhelyzeti terv / elérhető vezetőség / vészhelyzet esetén hívható telefonszám;
9)  Piknikasztalok észszerű mennyiségű paddal vagy más ülőalkalmatossággal;
10)  Dedikált wifi-szolgáltatás;
11)  Készpénzmentes foglalási, fizetési és számlázási rendszer;
12)  A szabad helyeket a helyszínen és online jelző rendszer;
13)  A létesítményeknek figyelembe kell venniük a nemi szempontokat is.
B.  rész: Biztonsági jellemzők
1)  A parkolóterület és az azt övező terület megszakítástól mentes elkülönítése például kerítés vagy más határoló eszköz révén, amely megakadályozza az óvatlan vagy a szándékos jogellenes behatolást, illetve megnehezíti a behatolást;
2)  A parkoló területére kizárólag a tehergépjármű-parkoló használói és a tehergépjármű-parkoló személyzete léphet be;
3)  Digitális rögzítési lehetőség (legalább 25 fps) biztosítása. A rendszernek vagy folyamatosan, vagy mozgásérzékelő üzemmódban kell rögzítenie;
4)  A kerítést teljes hosszában CCTV-rendszerrel kell figyelni, biztosítva, hogy a kerítésnél vagy annak környékén történő valamennyi cselekményt jól láthatóan rögzíteni lehessen (CCTV-rögzítő nézet);
5)  A helyszín járőrözéssel vagy egyéb módon biztosított felügyelete;
6)  Minden bűncselekményt jelenteni kell a tehergépjármű-parkoló személyzetének és a rendőrségnek. Ha lehetséges, a járművet álló helyzetben kell tartani a rendőrség utasításáig;
7)  Állandóan kivilágított gépjármű- és gyalogossávok;
8)  Gyalogosbiztonság a kijelölt parkolóterületeken;
9)  A parkolóterület felügyelete megfelelő és arányos biztonsági ellenőrzések útján;
10)  Jól láthatóan feltüntetett segélyhívó szám(ok).”
Módosítás 401
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
165/2014/EU rendelet
1 cikk – 1 bekezdés
-1.  Az 1. cikk (1) bekezdése a következő szöveg lép:
(1)  Ez a rendelet az 561/2006/EK rendeletnek, a 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek14 és a 92/6/EGK tanácsi irányelvnek15 való megfelelés ellenőrzése céljából meghatározza a közúti közlekedésben használt menetíró készülékek kialakítására, beépítésére, használatára, tesztelésére és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeket és követelményeket.
(1)  Ez a rendelet meghatározza a közúti közlekedésben használt menetíró készülékek kialakítására, beépítésére, használatára, tesztelésére és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeket és követelményeket a közúti szállításban dolgozó munkavállalók kiküldetését illetően az 561/2006/EK rendeletnek, a 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek14, a 92/6/EGK tanácsi irányelvnek15, az 1072/2009/EK rendeletnek, a 92/106/EGK tanácsi irányelvnek15a, a 96/71/EK irányelvnek és a 2014/67/EU irányelvnek való megfelelés ellenőrzése céljából, továbbá a 96/71/EK irányelvhez és a 2014/67/EU irányelvhez kapcsolódóan a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályok meghatározásáról szóló irányelvnek való megfelelés ellenőrzése céljából.
__________________
__________________
14 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/15/EK irányelve a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről (HL L 80., 2002.3.23., 35. o.).
14 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/15/EK irányelve a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről (HL L 80., 2002.3.23., 35. o.).
15 A Tanács 1992. február 10-i 92/6/EGK irányelve a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról (HL L 57., 1992.3.2., 27. o.).
15 A Tanács 1992. február 10-i 92/6/EGK irányelve a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról (HL L 57., 1992.3.2., 27. o.).
15a A Tanács 1992. december 7-i 92/106/EGK irányelve a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).
Módosítás 402
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – -1 a pont (új)
165/2014/EU rendelet
2 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új)
-1a.  A 2. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„ha) „intelligens menetíró készülék”: olyan, műholdas navigációs rendszeren alapuló helymeghatározó szolgáltatást használó digitális menetíró készülék, amely e rendeletnek megfelelően automatikusan meghatározza saját helyzetét;”
Módosítás 403
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – -1 b pont (új)
165/2014/EU rendelet
3 cikk – 4 bekezdés
-1b.  A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(4)  Tizenöt évvel azt követően, hogy hatályba lépett az újonnan nyilvántartásba vett járműveknek a 8., 9. és 10. cikke szerinti menetíró készülékkel való felszerelésére vonatkozó követelmény, a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett járműveket fel kell szerelni ilyen menetíró készülékkel.
„(4) Legkésőbb1... [HL: e módosító rendelet hatálybalépését követő 3 évvel]-ig a következő járműveket intelligens menetíró készülékkel kell felszerelni:
a)  a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett olyan járművek, amelyek analóg menetíró készülékkel vannak felszerelve,
b)  a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett olyan járművek, amelyek a 3821/85/EGK tanácsi rendelet IB. mellékletében foglalt, 2011. szeptember 30-ig érvényes előírásoknak megfelelő digitális menetíró készülékkel vannak felszerelve; vagy
c)  a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett olyan járművek, amelyek a 3821/85/EGK tanácsi rendelet IB. mellékletében foglalt, 2011. október 1-től érvényes előírásoknak megfelelő digitális menetíró készülékkel vannak felszerelve.”;
__________________
1 Feltételezve, hogy a közúti szállításra vonatkozó jogalkotási csomag 2019-ben, a Bizottság intelligens menetíró készülékekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusának 2. változata pedig 2019/2020-ig hatályba lép (lásd az alábbi 11. cikket), ezután pedig az utólagos átalakításra vonatkozó lépcsőzetes megközelítés lép érvénybe.
Módosítás 404
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – -1 c pont (új)
165/2014/EU rendelet
3 cikk – 4 a bekezdés (új)
-1c.  A 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) ... [HL: e módosító rendelet hatálybalépését követő 4 évvel]-ig a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett olyan járműveket, amelyek a 3821/85/EGK tanácsi rendelet IB. mellékletében foglalt, 2012. október 1-jétől érvényes előírásoknak megfelelő digitális menetíró készülékkel vannak felszerelve, intelligens menetíró készülékkel kell felszerelni.”
Módosítás 405
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – -1 d pont (új)
165/2014/EU rendelet
3 cikk – 4 b bekezdés (új)
-1d.  A 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4b) ... [HL: e módosító rendelet hatálybalépését követő 5 évvel]-ig a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett olyan járműveket, amelyek a Bizottság (EU) 2016/799 végrehajtási rendelete1 IC. mellékletének megfelelő intelligens menetíró készülékkel vannak felszerelve, intelligens menetíró készülékkel kell felszerelni.”
_____________________________
1 A Bizottság (EU) 2016/799 végrehajtási rendelete (2016. március 18.) a menetíró készülékek és alkatrészeik kialakítására, tesztelésére, beépítésére, működtetésére és javítására vonatkozó követelményeket meghatározó 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 139., 2016.5.26., 1. o.).
Módosítás 406
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – -1 e pont (új)
165/2014/EU rendelet
4 cikk – 2 bekezdés – 3 a franciabekezdés (új)
-1e.   A 4. cikk (2) bekezdése a következő franciabekezdéssel egészül ki:
„– elegendő memóriakapacitással kell rendelkeznie az e rendelet szerint szükséges valamennyi adat tárolásához;”
Módosítás 407
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – -1 f pont (új)
165/2014/EU rendelet
7 cikk – 1 bekezdés
-1f.  A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatok feldolgozása ezen rendelet vonatkozásában kizárólag az e rendeletnek és az 561/2006/EK rendeletnek való megfelelés ellenőrzése céljából, a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban, és a 95/46/EK irányelv 28. cikkében említett tagállami felügyelő hatóság felügyelete alatt történjen.
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatok feldolgozása ezen rendelet vonatkozásában kizárólag az e rendeletnek és az 561/2006/EK rendeletnek, a 2002/15/EK irányelvnek, a 92/6/EGK tanácsi irányelvnek, a 92/106/EGK tanácsi irányelvnek, az 1072/2009/EK rendeletnek, a 96/71/EK irányelvnek és a 2014/67/EU irányelvnek a közúti szállításban dolgozó munkavállalók kiküldetését illetően való megfelelés ellenőrzése céljából, valamint a 96/71/EK irányelvhez és a 2014/67/EU irányelvhez kapcsolódóan a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályok meghatározásáról szóló irányelvnek való megfelelés ellenőrzése céljából az (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban, és az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett tagállami felügyelő hatóság felügyelete alatt történjen.
Módosítás 408
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – -1 g pont (új)
165/2014/EU rendelet
7 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
-1g.  A 7. cikkben a bevezető rész helyére a következő szöveg lép:
(2)  A tagállamok különösen gondoskodnak arról, hogy a személyes adatokat csak az e rendelethez és az 561/2006/EK rendelethez szorosan kapcsolódó célra, az (1) bekezdéssel összhangban és az alábbiak vonatkozásában lehessen felhasználni:
(2) A tagállamok különösen gondoskodnak arról, hogy a személyes adatokat csak az e rendelethez és az 561/2006/EK rendelethez, a 2002/15/EK irányelvhez, a 92/6/EGK tanácsi irányelvhez, a 92/106/EGK tanácsi irányelvhez, az 1072/2009/EK rendelethez, a 96/71/EK irányelvhez és a 2014/67/EU irányelvhez a közúti szállításban dolgozó munkavállalók kiküldetését illetően szorosan kapcsolódó célra, valamint a 96/71/EK irányelvhez és a 2014/67/EU irányelvhez kapcsolódóan a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályok meghatározásáról szóló irányelvhez szorosan kapcsolódó célra, az (1) bekezdéssel összhangban és az alábbiak vonatkozásában lehessen felhasználni:
Módosítás 409
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
165/2014/EU rendelet
8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 2 franciabekezdés
–  a halmozott vezetési idő minden harmadik órájában és minden alkalommal, amikor a jármű országhatáron halad át;
–  a halmozott vezetési idő minden harmadik órájában és minden alkalommal, amikor a jármű valamely tagállam országhatárán halad át;
Módosítás 410
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
165/2014/EU rendelet
8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 2 a franciabekezdés (új)
–  minden alkalommal, amikor a jármű be- vagy kirakodási műveletet végez;
Módosítás 411
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
165/2014/EU rendelet
8 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
1.  A 8. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
Az ellenőrző hatóságok által végzett megfelelőség-ellenőrzés megkönnyítése érdekében az intelligens menetíró készülék az 561/2006/EK rendeletben előírtak szerint azt is rögzíti, hogy a járművet áru- vagy személyszállításra használják-e.
Módosítás 412
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
165/2014/EK rendelet
8 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
1b.  A 8. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az először ... [e módosító rendelet hatálybalépését követő 24 hónappal] után nyilvántartásba vett járműveket e rendelet 8. cikke (1) bekezdése első albekezdése második franciabekezdésének, illetve 8. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelő menetíró készülékkel kell felszerelni.”,
Módosítás 413/rev
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 c pont (új)
165/2014/EU rendelet
9 cikk – 2 bekezdés
1c.  a 9. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Tizenöt évvel azt követően, hogy hatályba lépett az újonnan nyilvántartásba vett járműveknek az e cikk és a 8. és 10. cikk szerinti menetíró készülékkel való felszerelésére vonatkozó követelmény, a tagállamok a megfelelő mértékben ellátják ellenőrző hatóságaikat az e cikkben említett adatkommunikáció lehetővé tételéhez szükséges, korai távészlelést biztosító berendezéssel, figyelmet fordítva konkrét végrehajtási követelményeikre és stratégiáikra. Az említett időpontig a tagállamok maguk határozhatnak arról, hogy ellátják-e ellenőrzési hatóságaikat ilyen korai távészlelést biztosító berendezéssel.
(2) [HL: e módosító rendelet hatálybalépését követő 1 évvel]-ig a tagállamok a megfelelő mértékben ellátják ellenőrző hatóságaikat az e cikkben említett adatkommunikáció lehetővé tételéhez szükséges, korai távészlelést biztosító berendezéssel, figyelmet fordítva konkrét végrehajtási követelményeikre és stratégiáikra. Az említett időpontig a tagállamok maguk határozhatnak arról, hogy ellátják-e ellenőrzési hatóságaikat ilyen korai távészlelést biztosító berendezéssel.
Módosítás 414
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 d pont (új)
165/2014/EU rendelet
9 cikk – 3 bekezdés
1d.  A 9. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  Az (1) bekezdésben említett kommunikáció csak akkor jön létre a menetíró készülékkel, ha az ellenőrző hatóságok berendezései erre utaló kérést küldenek. Az adatok integritásának és az adatrögzítő és ellenőrző készülékek hitelességének érdekében a kommunikációnak biztonságosnak kell lennie. A továbbított adatokhoz csak az 561/2006/EK rendelet és az e rendelet megsértésének ellenőrzésére felhatalmazott ellenőrző hatóságok, valamint a műhelyek férhetnek hozzá, de utóbbiak csak annyiban, amennyiben ez a menetíró készülék helyes működésének ellenőrzéséhez szükséges.
(3) Az (1) bekezdésben említett kommunikáció csak akkor jön létre a menetíró készülékkel, ha az ellenőrző hatóságok berendezései erre utaló kérést küldenek. Az adatok integritásának és az adatrögzítő és ellenőrző készülékek hitelességének érdekében a kommunikációnak biztonságosnak kell lennie. A továbbított adatokhoz csak a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós jogi aktusok és az e rendelet megsértésének ellenőrzésére felhatalmazott ellenőrző hatóságok, valamint a műhelyek férhetnek hozzá, de utóbbiak csak annyiban, amennyiben ez a menetíró készülék helyes működésének ellenőrzéséhez szükséges.
Módosítás 415
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 e pont (új)
165/2014/EU rendelet
11 cikk – 1 bekezdés
1e.  A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
Annak biztosítása céljából, hogy az intelligens menetíró készülék megfeleljen az e rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a 8., 9. és 10. cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket, kivéve az olyan rendelkezéseket, amelyek további adatoknak a menetíró készülék általi rögzítését írnák elő. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Annak biztosítása céljából, hogy az intelligens menetíró készülék megfeleljen az e rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a 8., 9. és 10. cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket, kivéve az olyan rendelkezéseket, amelyek további adatoknak a menetíró készülék általi rögzítését írnák elő.”;
… [HL: e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónappal]-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a 8. cikk (1) bekezdése első albekezdése második franciabekezdésében, illetve a 8. cikk (1) bekezdése második albekezdésében említett jármű határátlépéseinek rögzítésére vonatkozó részletes szabályokat.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 416
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 f pont (új)
165/2014/EU rendelet
34 cikk – 5 bekezdés – b pont – iv alpont
1f.  A 34. cikk (5) bekezdésének b) pontjában a iv. alpont helyébe a következő szöveg lép:
iv.  a jel alatt20190404-P8_TA-PROV(2019)0340_HU-p0000002.png: megszakítás vagy pihenőidő.
„iv. a jel alatt20190404-P8_TA-PROV(2019)0340_HU-p0000003.png: megszakítás, pihenőidő, éves szabadság vagy betegszabadság,
a „komp/vonat” jel alatt:” A jelen kívül20190404-P8_TA-PROV(2019)0340_HU-p0000004.png: a kompon vagy vonaton töltött pihenőidő az 561/2006/EK rendelet 9. cikkében előírtak szerint.”
Módosítás 417
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
165/2014/EU rendelet
34 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés
(7)  A járművezető a digitális menetíró készülékbe beírja azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a napi munkaidejét megkezdi és befejezi, valamint, a megfelelő megállóhelyre érve azt, hogy hol és mikor haladt át országhatáron a járművel. A tagállamok előírhatják, hogy az olyan járművezetők, akik az adott tagállam határain belül folytatnak szállításokat, az ország betűjele mellett részletesebb földrajzi leírásokat is adjanak meg, feltéve, hogy az adott tagállam e részletes földrajzi leírásokról még 1998. április 1. előtt értesítette a Bizottságot.
(7)  Amennyiben a menetíró készülék nem képes automatikusan rögzíteni a határátlépést, a járművezető az első lehetséges és rendelkezésre álló megállóhelyen beírja a készülékbe azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a napi munkaidejét megkezdi és befejezi, valamint azt, hogy hol és mikor haladt át országhatáron a járművel. Az új országba való belépés után az adott ország kódját a BEGIN (kezdés) címszó alatt kell bevinni a menetíró készülékbe. A tagállamok előírhatják, hogy az olyan járművezetők, akik az adott tagállam határain belül folytatnak szállításokat, az ország betűjele mellett részletesebb földrajzi leírásokat is adjanak meg, feltéve, hogy az adott tagállam e részletes földrajzi leírásokról még 1998. április 1. előtt értesítette a Bizottságot.
Módosítás 418
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
165/2014/EU rendelet
34 cikk – 7 a bekezdés (új)
2a.   A 34. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A járművezetők számára képzést kell tartani a menetíró készülék helyes használatáról annak érdekében, hogy a készülék által kínált lehetőségeket teljes mértékben kihasználják. A járművezetőtől nem várható el, hogy megtérítse képzése költségeit, amelyet a munkáltatójának kell biztosítania.”;
Módosítás 419
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 b pont (új)
165/2014/EU rendelet
34 cikk – 7 b bekezdés (új)
2b.   A 34. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(7b) A menetíró készülék helyes leolvasására és ellenőrzésére vonatkozó képzést a lehető legtöbb ellenőrző hatóság számára biztosítani kell.”
Módosítás 420
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)
165/2014/EU rendelet
36 cikk – 1 bekezdés – i pont
2c.  A 36. cikk (1) bekezdése i. pontjának helyébe a következő szöveg lép:
i.   az adott napon és az azt megelőző 28 napon a járművezető által használt adatrögzítő lapok,
„i. az adott napon és az azt megelőző 56 napon a járművezető által használt adatrögzítő lapok,
Módosítás 421
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 d pont (új)
165/2014/EU rendelet
36 cikk – 1 bekezdés – iii pont
2d.  A 36. cikk (1) bekezdése iii. pontjának helyébe a következő szöveg lép:
iii.  bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően.
„iii. bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 56 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően.
Módosítás 422
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 e pont (új)
165/2014/EU rendelet
36 cikk – 2 bekezdés – ii pont
2e.  A 36. cikk (2) bekezdésének ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
ii.   bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően;
„ii. bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 56 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően;

(1) HL C 197., 2018.6.8., 45. o.
(2)HL C 176., 2018.5.23., 57. o.


Alkalmazkodás a közúti szállítási ágazati fejleményekhez ***I
PDF 254kWORD 87k
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása az 1071/2009/EK rendelet és az 1072/2009/EK rendelet ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0281 – C8-0169/2017 – 2017/0123(COD))
P8_TA-PROV(2019)0341A8-0204/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0281),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0169/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. január 18-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. február 1-jei véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0204/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Eddig a nemzeti jog eltérő rendelkezésének hiányában a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó szabályok nem vonatkoztak azokra a közúti árufuvarozásban részt vevő vállalkozásokra, amelyek kizárólag legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket vagy járműszerelvényeket használnak. Az ilyen, nemzeti és nemzetközi fuvarozási műveleteket egyaránt végző vállalkozások száma egyre növekszik. Ennek eredményeként több tagállam úgy döntött, hogy az 1071/2009/EK rendelet közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza e vállalkozásokra. Annak érdekében, hogy közös szabályokkal biztosítható legyen a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműveket használó ágazatban a szakma hivatásszerű gyakorlásának minimális szintje, és így közelíteni lehessen a versenyfeltételeket valamennyi piaci szereplő körében, ezt a rendelkezést el kell hagyni, és egyúttal a tényleges és állandó székhelyre, valamint a megfelelő pénzügyi helyzetre vonatkozó követelményeket kötelezővé kell tenni.
(2)  Eddig a nemzeti jog eltérő rendelkezésének hiányában a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó szabályok nem vonatkoztak azokra a közúti árufuvarozásban részt vevő vállalkozásokra, amelyek kizárólag legfeljebb 3,5 tonna – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket használnak. Az ilyen vállalkozások száma egyre növekszik. Ennek eredményeként több tagállam úgy döntött, hogy az 1071/2009/EK rendelet közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza e vállalkozásokra. Annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges joghézagokat, és a közös szabályokkal biztosítható legyen a nemzetközi fuvarozás során 2,4 és 3,5 tonna közötti – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket használó ágazatban a szakma hivatásszerű gyakorlásának minimális szintje, és így közelíteni lehessen a versenyfeltételeket valamennyi piaci szereplő körében, a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó követelményeket azonos módon kell alkalmazni, miközben el kell kerülni az aránytalan adminisztratív terheket. Mivel ez a rendelet csak az ellenszolgáltatás fejében árut szállító vállalkozásokra vonatkozik, a saját számlás szállítást végző vállalkozások nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  Hatásvizsgálatában a Bizottság 2,7–5,2 milliárd euróra becsüli a vállalkozások megtakarítását a 2020 és 2035 közötti időszakban.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Biztosítani kell, hogy az adott tagállamban székhellyel rendelkező közúti fuvarozók ténylegesen és folyamatosan jelen legyenek e tagállamban és üzleti tevékenységüket onnan folytassák. Ezért, és a tapasztalatok fényében szükséges pontosítani a tényleges és állandó székhely meglétére vonatkozó rendelkezéseket.
(4)  Az úgynevezett postafiókcégek jelenségének leküzdése és a tisztességes verseny és egyenlő versenyfeltételek belső piacon való biztosítása érdekében, egyértelműbb létrehozási feltételeket, intenzívebb nyomon követést és végrehajtást, valamint a tagállamok közötti együttműködés javítását kell biztosítani. Az adott tagállamban székhellyel rendelkező közúti fuvarozóknak ténylegesen és folyamatosan jelen kell lenniük a tagállamban, és szállítási üzleti tevékenységüket ténylegesen onnan kell folytatniuk és ott kell érdemi tevékenységet végezniük. Ezért, és a tapasztalatok fényében pontosítani és erősíteni szükséges a tényleges és állandó székhely meglétére vonatkozó rendelkezéseket, miközben el kell kerülni az aránytalan adminisztratív terhek kiszabását.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Tekintettel arra, hogy a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó uniós szabályok és a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog súlyos megsértése jelentősen befolyásolhatja a közúti árufuvarozási piacot és a munkavállalók szociális védelmét, azt fel kell venni a jó hírnév értékelése szempontjából releváns tételek közé.
(7)  Tekintettel arra, hogy a munkavállalók kiküldetésére, a kabotázsra vonatkozó uniós szabályok és a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog súlyos megsértése jelentősen befolyásolhatja a közúti árufuvarozási piacot és a munkavállalók szociális védelmét, azt fel kell venni a jó hírnév értékelése szempontjából releváns tételek közé.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A közúti árufuvarozói szakma gyakorlásához kizárólag legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket vagy járműszerelvényeket használó vállalkozások pénzügyi helyzetére minimális szintet kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy állandó és tartós jelleggel rendelkezzenek a műveletek elvégzéséhez szükséges eszközökkel. Ugyanakkor, mivel az érintett műveletek rendszerint korlátozott terjedelműek, a megfelelő követelményeket úgy kell megállapítani, hogy azok kevésbé megterhelőek legyenek, mint az e határt meghaladó járműveket vagy járműszerelvényeket alkalmazó piaci szereplők esetében.
(10)  A közúti árufuvarozói szakma gyakorlásához kizárólag legfeljebb 3,5 tonna – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket használó és nemzetközi fuvarozást végző vállalkozások tekintetében minimális pénzügyi helyzet meglétét kell előírni annak biztosítása érdekében, hogy állandó és tartós jelleggel rendelkezzenek a műveletek elvégzéséhez szükséges eszközökkel. Ugyanakkor, mivel az ilyen járművekkel végzett műveletek rendszerint korlátozott terjedelműek, a megfelelő követelményeket úgy kell megállapítani, hogy azok kevésbé megterhelőek legyenek, mint az e határt meghaladó járműveket vagy járműszerelvényeket alkalmazó piaci szereplők esetében.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A nemzeti elektronikus nyilvántartásokban szereplő, fuvarozókról szóló információ a lehető legteljesebb kell legyen, hogy a vonatkozó szabályok érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok kellő áttekintéssel rendelkezzenek a vizsgálat alá vont fuvarozóról. Különösen a fuvarozó rendelkezésére álló járművek rendszámára, az alkalmazottai számára, a kockázati besorolására vonatkozó információk és az alapvető pénzügyi információik segíthetik elő az 1071/2009/EK rendelet és az 1072/2009/EK rendelet rendelkezéseinek jobb nemzeti és határokon átnyúló érvényesítését. A nemzeti elektronikus nyilvántartásokra vonatkozó szabályokat ennek megfelelően módosítani kell.
(11)  A nemzeti elektronikus nyilvántartásokban szereplő, fuvarozókról szóló információnak teljesnek és naprakésznek kell lennie, hogy a vonatkozó szabályok érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok kellő áttekintéssel rendelkezzenek a vizsgálat alá vont fuvarozóról. Különösen a fuvarozó rendelkezésére álló járművek rendszámára, az alkalmazottai számára és a kockázati besorolására vonatkozó információk segíthetik elő az 1071/2009/EK rendelet és az 1072/2009/EK rendelet, valamint egyéb vonatkozó uniós jogszabályok rendelkezéseinek jobb nemzeti és határokon átnyúló érvényesítését. Továbbá annak érdekében, hogy a végrehajtásért felelős tisztviselők – köztük a közúti ellenőrzéseket végző tisztviselők – egyértelmű és teljes körű áttekintéssel rendelkezzenek az ellenőrzött fuvarozókra vonatkozóan, közvetlen és valós idejű hozzáféréssel kell rendelkezniük minden releváns információhoz. A nemzeti elektronikus nyilvántartásoknak tehát valóban interoperábilisaknak kell lenniük, és a bennük szereplő adatoknak valamennyi tagállam végrehajtásért felelős kijelölt tisztviselője számára közvetlenül elérhetőnek kell lenniük. A nemzeti elektronikus nyilvántartásokra vonatkozó szabályokat ennek megfelelően módosítani kell.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A nem honos fuvarozók által a fogadó tagállamban ideiglenes jelleggel végzett nemzeti fuvarozásra (kabotázs) vonatkozó szabályoknak egyértelműeknek, egyszerűeknek és könnyen érvényesíthetőknek kell lenniük, az eddig elért liberalizáció szintjének hozzávetőleges fenntartása mellett.
(13)  A nem honos fuvarozók által a fogadó tagállamban ideiglenes jelleggel végzett nemzeti fuvarozásra (kabotázs) vonatkozó szabályoknak egyértelműeknek, egyszerűeknek és könnyen érvényesíthetőknek kell lenniük.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Ebből a célból, továbbá az ellenőrzések megkönnyítése és a bizonytalanság felszámolása érdekében a nemzetközi fuvarozást követő kabotázsműveletek számára vonatkozó korlátozást meg kell szüntetni, míg az ilyen műveletekre rendelkezésre álló napok számát csökkenteni kell.
(14)  Az üres járatok elkerülése érdekében, meghatározott korlátozások mellett, a fogadó tagállamban engedélyezni kell a kabotázsműveletek végzését. Ebből a célból, továbbá az ellenőrzések megkönnyítése és a bizonytalanság felszámolása érdekében a nemzetközi fuvarozást követő kabotázsműveletek számára vonatkozó korlátozást meg kell szüntetni, míg az ilyen műveletekre rendelkezésre álló napok számát csökkenteni kell.
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  Annak megakadályozása érdekében, hogy a kabotázsműveleteket rendszeres jelleggel végezzék, ami a nemzeti piacot torzító állandó vagy folyamatos tevékenységet eredményezhet, csökkenteni kell a kabotázsműveletekre egy adott tagállamban rendelkezésre álló időszakot. Ezen túlmenően a fuvarozók számára nem szabad lehetővé tenni, hogy új kabotázsműveleteket végezzenek ugyanabban a fogadó tagállamban egy bizonyos határidőn belül és mindaddig, amíg a vállalkozás székhelye szerinti tagállamból induló új nemzetközi fuvarozásra nem került sor. Ez a rendelkezés nem érinti a nemzetközi fuvarozás teljesítését.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Pontosítani kell, hogy a közúti fuvarozók milyen eszközökkel bizonyíthatják a kabotázsműveletekre irányadó szabályoknak való megfelelést. Az elektronikus fuvarozási információk használata és továbbítása ilyen eszköznek tekintendő, ami egyszerűsítheti a vonatkozó bizonyítékok szolgáltatását és azok illetékes hatóságok általi kezelését. Az erre a célra használt formátumnak garantálnia kell a megbízhatóságot és a hitelességet. Tekintettel a hatékony elektronikus információcsere egyre növekvő használatára a fuvarozásban és a logisztikában, fontos biztosítani a szabályozói keretek koherenciáját és rendelkezni az igazgatási eljárások egyszerűsítéséről.
(15)  A szabályok tényleges és hatékony érvényesítése a belső piacon zajló tisztességes verseny előfeltétele. A végrehajtási eszközök további digitalizációja elengedhetetlen a végrehajtási kapacitások felszabadítása, a nemzetközi fuvarozókra és különösen a kkv-kra háruló szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése, a kockázatos kategóriába tartozó fuvarozókkal való célzottabb foglalkozás és a csalárd gyakorlatok feltárása érdekében. Annak érdekében, hogy a fuvarokmányok papírmentessé váljanak, a jövőben az elektronikus dokumentumok, különösen a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló egyezmény szerinti elektronikus fuvarlevél használatát kell előnyben részesíteni. Pontosítani kell, hogy a közúti fuvarozók milyen eszközökkel bizonyíthatják a kabotázsműveletekre irányadó szabályoknak való megfelelést. Az elektronikus fuvarozási információk használata és továbbítása ilyen eszköznek tekintendő, ami egyszerűsítheti a vonatkozó bizonyítékok szolgáltatását és azok illetékes hatóságok általi kezelését. Az erre a célra használt formátumnak garantálnia kell a megbízhatóságot és a hitelességet. Tekintettel a hatékony elektronikus információcsere egyre növekvő használatára a fuvarozásban és a logisztikában, fontos biztosítani a szabályozói keretek koherenciáját és rendelkezni az igazgatási eljárások egyszerűsítéséről.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Az intelligens menetíró készülék gyors bevezetése kiemelkedő fontosságú, mivel lehetővé teszi a közúti ellenőrzéseket végző, végrehajtó hatóságok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban feltárják a jogsértéseket és a rendellenességeket, ami e rendelet jobb végrehajtását eredményezné.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A fuvarozási vállalkozások a nemzetközi fuvarozási szabályok címzettjei, és ekként viselniük kell az általuk elkövetett bármilyen jogsértés következményeit. Ugyanakkor, hogy megelőzzék a közúti árufuvarozóktól fuvarozási szolgáltatásokat megrendelő vállalkozások általi visszaéléseket, a tagállamoknak szankciót kell megállapítaniuk a feladókra és szállítmányozókra is, amennyiben tudatosan olyan fuvarozási szolgáltatásokat rendelnek meg, amelyek sértik az 1072/2009/EK rendelet rendelkezéseit.
(16)  A fuvarozási vállalkozások a nemzetközi fuvarozási szabályok címzettjei, és ekként viselniük kell az általuk elkövetett bármilyen jogsértés következményeit. Ugyanakkor, hogy megelőzzék a közúti árufuvarozóktól fuvarozási szolgáltatásokat megrendelő vállalkozások általi visszaéléseket, a tagállamoknak szankciót kell megállapítaniuk a feladókra, szállítókra, szállítmányozókra, vállalkozókra és alvállalkozókra is, amennyiben tudatában vannak annak, hogy az általuk megrendelt fuvarozási szolgáltatások sértik az 1072/2009/EK rendelet rendelkezéseit. Amennyiben a fuvarozási szolgáltatásokat megrendelő vállalkozások a szóban forgó szolgáltatásokat alacsony kockázati besorolással rendelkező fuvarozótól rendelik meg, a felelősségüket csökkenteni kell.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)   A javasolt Európai Munkaügyi Hatóság [...] célja az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés és információcsere támogatása és megkönnyítése a vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtása érdekében. E rendelet végrehajtásának támogatásával és megkönnyítésével a hatóság fontos szerepet játszhat az illetékes hatóságok közötti információcsere segítésében, a tagállamok kapacitásépítésének személyzetcserén és szakképzésen keresztül történő támogatásában, valamint a tagállamoknak az összehangolt ellenőrzések megszervezése terén nyújtott támogatásban. Ez erősítené a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, javítaná az illetékes hatóságok közötti hatékony együttműködést, és segítené a csalás és a szabályokkal való visszaélés elleni küzdelmet.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)   A RÓMA I. rendelet megfelelő alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása érdekében meg kell erősíteni a közúti szállításra vonatkozó jogszabályokat oly módon, hogy a munkaszerződések a munkavállalók szokásos munkavégzési helyét tükrözzék. Az 1071/2009/EK rendelet alapvető szabályai kiegészítik a RÓMA I. rendeletet, és közvetlenül kapcsolódnak hozzá a postafiókcégek elleni küzdelem és a vállalatok megfelelő letelepedési kritériumainak biztosítása érdekében. Ezeket a szabályokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy garantálják a munkavállalók jogait abban az esetben, ha ideiglenesen a szokásos munkavégzésük szerinti országon kívül dolgoznak, továbbá hogy biztosítsák a fuvarozási vállalkozások közötti tisztességes versenyt.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – i pont
1071/2009/EK rendelet
1 cikk – 4 bekezdés – a pont
i.  az a) pontot el kell hagyni;
i.  az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
a)  a közúti árufuvarozói szakmát gyakorló olyan vállalkozások, amelyek kevesebb mint 2,4 tonna – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket használnak;
aa)  a közúti árufuvarozói szakmát gyakorló, kizárólag nemzeti fuvarozást végző olyan vállalkozások, amelyek kevesebb mint 3,5 tonna – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket használnak;
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – ii pont
1071/2009/EK rendelet
1 cikk – 4 bekezdés – b pont – 2 bekezdés
Bármilyen, ellenszolgáltatás nélkül végzett közúti fuvarozást, amelyből nem származik jövedelem, köztük a jótékony célú vagy szigorúan magáncélú személyszállítást kizárólag nem kereskedelmi célból lebonyolított fuvarozásnak kell tekinteni;;
Bármilyen közúti fuvarozás, amelynek célja nem a nyereség létrehozása a gépjárművezető vagy más személyek számára – mint például a jótékonysági vagy emberbaráti alapon nyújtott szolgáltatás – kizárólag nem kereskedelmi célból lebonyolított fuvarozásnak kell tekinteni;;
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
1071/2009/EK rendelet
1 cikk – 6 bekezdés
b)  a szöveg a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
törölve
„(6) A 3. cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja, továbbá a 4., a 6., a 8., a 9., a 14., a 19. és a 21. cikk nem vonatkozik azokra a közúti árufuvarozásban részt vevő vállalkozásokra, amelyek kizárólag legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket vagy legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműszerelvényeket használnak.
A tagállamok ugyanakkor:
a)  előírhatják e vállalkozások számára, hogy az első albekezdésben említett rendelkezések némelyikét vagy mindegyikét alkalmazzák;
b)  lejjebb vihetik az első albekezdésben meghatározott korlátozást a közúti fuvarozási műveletek némelyik vagy mindegyik kategóriája tekintetében.”;
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont
1071/2009/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
„a) rendelkeznie kell olyan telephellyel, ahol fő üzleti dokumentumait tárolja, különös tekintettel a kereskedelmi szerződésekre, számviteli dokumentumokra, a személyzet irányításával kapcsolatos dokumentumokra, a munkaszerződésekre, a vezetési időre és a pihenőidőre vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentumokra és minden egyéb olyan dokumentumra, amelyhez az illetékes hatóságnak adott esetben hozzá kell férnie az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének ellenőrzése céljából;”;
„a) rendelkeznie kell olyan megfelelő, a vállalkozás tevékenységével arányos telephellyel, ahol akár elektronikus, akár egyéb más formában hozzáfér fő üzleti dokumentumai eredeti példányaihoz, különös tekintettel a kereskedelmi szerződésekre, számviteli dokumentumokra, a személyzet irányításával kapcsolatos dokumentumokra, a munkaszerződésekre, a társadalombiztosítási dokumentumokra, a kabotázsra, a kiküldetésre, valamint a vezetési időre és pihenőidőre vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentumokra és minden egyéb olyan dokumentumra, amelyhez az illetékes hatóságnak adott esetben hozzá kell férnie az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének ellenőrzése céljából;
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a a pont (új)
1071/2009/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„aa) a b) pontban említett járműveknek szállítási szerződés keretében négyhetente legalább egy berakodást vagy egy kirakodást kell végrehajtaniuk a székhely szerinti tagállamban;”;
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont
1071/2009/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés – c pont
„c) adminisztratív és kereskedelmi tevékenységeit ténylegesen és folyamatosan, a megfelelő adminisztratív felszereltséggel és létesítmények segítségével ugyanabban a tagállamban található telephelyen kell végeznie;”;
„c) adminisztratív és kereskedelmi tevékenységeit ténylegesen és folyamatosan, a megfelelő felszereltséggel és az a) pontban említett létesítmények segítségével ugyanabban a tagállamban található telephelyen kell végeznie;
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont
1071/2009/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés – d pont
„d) a b) pontban említett járművekkel végzett fuvarozási műveleteket ugyanabban a tagállamban található megfelelő műszaki berendezésekkel kell irányítania;”;
„d) a b) pontban említett járművek használatával végzett fuvarozási műveleteket a szóban forgó tagállamban található megfelelő műszaki berendezésekkel hatékonyan és folyamatosan kell irányítania;
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d a pont (új)
1071/2009/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés – f pont (új)
da)  a szöveg a következő f) ponttal egészül ki:
„f) egyértelmű kapcsolat legyen az elvégzett fuvarozási műveletek és a székhely szerinti tagállam között, rendelkezésre áll egy műveleti központ és a b) pontban említett járművek általi rendszeres használatra szolgáló elegendő parkolóhely.”;
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d b pont (új)
1071/2009/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés – g pont (új)
db)  a szöveg a következő g) ponttal egészül ki:
„g) az adott tagállam munkaszerződésekre alkalmazandó joga szerint vesz fel és alkalmaz járművezetőket;”;
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d c pont (új)
1071/2009/EK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés – h pont (új)
dc)  a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
„h) biztosítania kell, hogy a székhely az a hely legyen, ahol vagy ahonnan a munkavállaló a munkáját az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a és/vagy a Római Egyezmény szerint rendszerint végzi.
_______________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).”
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont – iii pont
1071/2009/EK rendelet
6 cikk – 3 albekezdés – b pont
iii.  a harmadik albekezdés b) pontja a következő xi. és xii. ponttal egészül ki:
iii.  a harmadik albekezdés b) pontja a következő xi., xii. és xiii. ponttal egészül ki:
„xi. munkavállalók kiküldetése;
„xi. munkavállalók kiküldetése;
xii.  a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog.;
xii.  a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog;
xiii.  kabotázs.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c pont
1071/2009/EK rendelet
6 cikk – 2 a bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  megállapítja a jogsértések súlyosságának mértékét annak függvényében, hogy mennyire járhatnak halálos kimenetelű balesettel vagy súlyos sérülésekkel, illetve idézhetnek elő versenytorzulást a közúti fuvarozási piacon, többek között azáltal, hogy rontják a fuvarozásban dolgozó munkavállalók munkakörülményeit;
b)  megállapítja a jogsértések súlyosságának mértékét annak függvényében, hogy mennyire járhatnak halálos kimenetelű balesettel vagy súlyos sérülésekkel, vagy idézhetnek elő versenytorzulást a közúti fuvarozási piacon, többek között azáltal, hogy rontják a fuvarozásban dolgozó munkavállalók munkakörülményeit;
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
1071/2009/EK rendelet
7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
„A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelmények teljesítése érdekében egy vállalkozásnak a számviteli év során állandó jelleggel eleget kell tudnia tenni pénzügyi kötelezettségeinek. A vállalkozásnak az éves beszámolói alapján bizonyítania kell – miután ez utóbbiakat ellenőr vagy egy arra megfelelően felhatalmazott személy hitelesítette –, hogy minden évben rendelkezik egyetlen használatban lévő gépjármű esetében legalább 9000 EUR-nak, és minden további gépjármű esetében 5000 EUR-nak megfelelő saját tőkével. A közúti árufuvarozói szakma gyakorlásához kizárólag legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket vagy legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműszerelvényeket használó vállalkozás ellenőr vagy arra megfelelően felhatalmazott személy által hitelesített éves beszámolói alapján igazolja, hogy minden évben rendelkezik egyetlen használatban lévő gépjármű esetében legalább 1800 EUR-nak, és minden további gépjármű esetében 900 EUR-nak megfelelő saját tőkével.;
„A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelmények teljesítése érdekében egy vállalkozásnak a számviteli év során állandó jelleggel eleget kell tudnia tenni pénzügyi kötelezettségeinek. A vállalkozásnak az éves beszámolói alapján bizonyítania kell – miután ez utóbbiakat ellenőr vagy egy arra megfelelően felhatalmazott személy hitelesítette –, hogy minden évben rendelkezik egyetlen használatban lévő gépjármű esetében legalább 9 000 EUR-nak, minden további, 3,5 tonnát meghaladó – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű esetében 5 000 EUR-nak, és minden további 2,4 és 3,5 tonna közötti – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű esetében 900 EUR-nak megfelelő saját tőkével. A közúti árufuvarozói szakma gyakorlásához kizárólag 2,4 és 3,5 tonna közötti – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket használó vállalkozás ellenőr vagy arra megfelelően felhatalmazott személy által hitelesített éves beszámolói alapján igazolja, hogy minden évben rendelkezik egyetlen használatban lévő gépjármű esetében legalább 1 800 EUR-nak, és minden további gépjármű esetében 900 EUR-nak megfelelő saját tőkével.;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
1071/2009/EK rendelet
7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság éves beszámoló hiányában elfogadja, hogy a vállalkozás a pénzügyi helyzetét olyan igazolással, például bankgaranciával, pénzügyi intézmény által kiadott, a vállalkozás nevében történő hitelfelvételt igazoló dokumentummal vagy más kötelező erejű dokumentummal bizonyítsa, amely tanúsítja, hogy a vállalkozás rendelkezik az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott összeggel.;
(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság éves beszámoló hiányában elfogadja, hogy a vállalkozás a pénzügyi helyzetét az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott összegek vonatkozásában a vállalkozás számára egyetemleges felelősségen alapuló kezességet nyújtó igazolással, például bankgaranciával vagy biztosítással, többek között egy vagy több bank, vagy egyéb pénzügyi intézmény, többek között biztosítótársaság által kiadott szakmai felelősségbiztosítással, vagy más kötelező erejű dokumentummal bizonyítsa;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
1071/2009/EK rendelet
8 cikk – 5 bekezdés
5a.  A 8. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok ösztönözhetik az időszakos, tízéves időközönkénti képzéseket az I. mellékletben felsorolt tárgyakban annak biztosítása érdekében, hogy a szakmai irányítók tudatában legyenek az ágazatra vonatkozó fejleményeknek.
A tagállamok ösztönözhetik az időszakos, hároméves időközönkénti képzéseket az I. mellékletben felsorolt tárgyak tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett személy vagy személyek kellően tudatában legyenek az ágazatra vonatkozó fejleményeknek.
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
1071/2009/EK rendelet
12 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
8.  a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni;
8.  A 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamoknak legalább ötévente ellenőrzést kell végezniük annak megvizsgálása érdekében, hogy a vállalkozások továbbra is teljesítik-e a 3. cikkben meghatározott követelményeket.”
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új)
1071/2009/EK rendelet
14 cikk – 2 bekezdés
10a.   A 14. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Kivéve ha, és addig, amíg a nemzeti jog releváns rendelkezéseinek megfelelően a rehabilitációs intézkedéseket meghozzák, az alkalmatlanná nyilvánított szakmai irányítónak a 8. cikk (8) bekezdésében említett, szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványa egyik tagállamban sem érvényes.
(2)  Kivéve, ha, és addig, amíg a nemzeti jog releváns rendelkezéseinek megfelelően a rehabilitációs intézkedéseket meghozzák, az alkalmatlanná nyilvánított szakmai irányítónak a 8. cikk (8) bekezdésében említett, szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványa egyik tagállamban sem érvényes. A Bizottság összeállítja a jó hírnév helyreállításához vezető rehabilitációs intézkedések jegyzékét.
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont – -i a alpont (új)
1071/2009/EK rendelet
16 cikk – 2 bekezdés – c pont
-ia.  a c) pont helyébe a következő szöveg lép:
c)  a jó hírnév és a szakmai alkalmasság követelményének teljesítésére kijelölt szakmai irányító neve, és – ha az eltérő – a vállalkozás képviseletére jogosult személy neve;
„c) a jó hírnév és a szakmai alkalmasság 3. cikkben meghatározott követelményének teljesítésére kijelölt szakmai irányító neve, és – ha az eltérő – a vállalkozás képviseletére jogosult személy neve;”;
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont – i alpont
1071/2009/EK rendelet
16 cikk – 2 bekezdés – h pont
h)  az alkalmazottak száma;
h)  a legutóbbi naptári évben a vállalkozásban alkalmazott személyek száma;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont – i a alpont (új)
1071/2009/EK rendelet
16 cikk – 2 bekezdés – j a pont (új)
ia.  a szöveg a következő ja) ponttal egészül ki:
ja)   nemzetközi járművezetők elmúlt hat hónapban kötött munkaszerződései;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont – ii alpont
1071/2009/EK rendelet
16 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdés e)–j) pontjában említett információkat külön tartják nyilván. Ez esetben a releváns adatokat az érintett tagállam valamennyi illetékes hatósága számára megkeresés alapján vagy közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni. A kért információkat a megkeresés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül meg kell adni. Az első albekezdés a)–d) pontjában említett adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, a személyes adatok védelméről szóló vonatkozó előírásokkal összhangban.
Az első albekezdés a)–d) pontjában említett adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, a személyes adatok védelméről szóló vonatkozó előírásokkal összhangban.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont – ii alpont
1071/2009/EK rendelet
16 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
Mindenesetre az illetékes hatóságoktól eltérő hatóságok csak akkor férhetnek hozzá az első albekezdés e)–j) pontjában említett információkhoz, ha kellő felhatalmazással rendelkeznek felügyelet gyakorlására és szankciók kiszabására a közúti fuvarozás területén, és tisztviselőik titoktartási esküt tettek, vagy egyébként valamely hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik rájuk.;
Az illetékes hatóságoktól eltérő hatóságok csak akkor férhetnek hozzá az első albekezdés e)–j) pontjában említett információkhoz, ha kellő felhatalmazással rendelkeznek felügyelet gyakorlására és szankciók kiszabására a közúti fuvarozás területén, és tisztviselőik titoktartási esküt tettek, vagy egyébként valamely hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik rájuk.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont – ii alpont
1071/2009/EK rendelet
16 cikk – 2 bekezdés
„A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdés e)–j) pontjában említett információkat külön tartják nyilván. Ez esetben a releváns adatokat az érintett tagállam valamennyi illetékes hatósága számára megkeresés alapján vagy közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni. A kért információkat a megkeresés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül meg kell adni. Az első albekezdés a)–d) pontjában említett adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, a személyes adatok védelméről szóló vonatkozó előírásokkal összhangban.
„A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdés e)–j) pontjában említett információkat külön tartják nyilván. Ez esetben a releváns adatokat az érintett tagállam valamennyi illetékes hatósága számára megkeresés alapján vagy közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni. A kért információkat a megkeresés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül meg kell adni. Az első albekezdés a)–d) pontjában említett adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, a személyes adatok védelméről szóló vonatkozó előírásokkal összhangban.
Mindenesetre az illetékes hatóságoktól eltérő hatóságok csak akkor férhetnek hozzá az első albekezdés e)–j) pontjában említett információkhoz, ha kellő felhatalmazással rendelkeznek felügyelet gyakorlására és szankciók kiszabására a közúti fuvarozás területén, és tisztviselőik titoktartási esküt tettek, vagy egyébként valamely hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik rájuk.”;
Mindenesetre az illetékes hatóságoktól eltérő hatóságok csak akkor férhetnek hozzá az első albekezdés e)–j) pontjában említett információkhoz, ha kellő felhatalmazással rendelkeznek felügyelet gyakorlására és szankciók kiszabására a közúti fuvarozás területén, és tisztviselőik titoktartási esküt tettek, vagy egyébként valamely hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik rájuk.
Az 1072/2009/EK rendelet 14a. cikke alkalmazásában a j) pontban említett adatok a feladók, szállítmányozók, vállalkozók és alvállalkozók kérésére rendelkezésre állnak.”;
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – b a pont (új)
1071/2009/EK rendelet
16 cikk – 5 bekezdés
ba)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(5)  Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti elektronikus nyilvántartásokhoz a Közösség egész területén a 18. cikkben meghatározott nemzeti kapcsolattartókon keresztül hozzá lehessen férni, és hogy azokat egymással összekapcsolják. A nemzeti kapcsolattartókon keresztül történő hozzáférést és összekapcsolást oly módon alakítják ki legkésőbb 2012. december 31-ig, hogy bármely tagállam illetékes hatósága bármely tagállam nemzeti elektronikus nyilvántartásához hozzáférhessen.
„(5) A határokon átnyúló végrehajtás hatékonyságának növelése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti elektronikus nyilvántartások az Unió egész területén az (EU) 2016/480 bizottsági végrehajtási rendeletben említett közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartása révén egymással összekapcsolódjanak és interoperábilisak legyenek annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben említett adatok valós időben, közvetlenül hozzáférhetők legyenek valamennyi tagállam összes illetékes végrehajtó hatósága és ellenőrző szerve számára.”;
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – b b pont (új)
1071/2009/EK rendelet
16 cikk – 6 bekezdés
bb)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(6)  A (4) bekezdés végrehajtására – mint például a kicserélt adatok formátumára, a más tagállamok elektronikus nyilvántartásaiba való elektronikus betekintéssel kapcsolatos műszaki eljárásokra és az e nyilvántartások és egyéb releváns adatbázisok közötti interoperabilitás előmozdítására – vonatkozó közös szabályokat a Bizottság fogadja el a 25. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban, és első alkalommal 2010. december 31-ig. E közös szabályok meghatározzák, hogy mely hatóság felelős az adatokhoz való hozzáférésért, azok további felhasználásáért és a hozzáférést követően való frissítésükért, és ennek érdekében előírásokat tartalmaznak az adatok naplózására és nyomon követésére vonatkozóan.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan közös szabályok felállítására és frissítésére, melyek célja annak biztosítása, hogy a nemzeti elektronikus nyilvántartások teljes mértékben interoperábilisak legyenek, hogy az (5) bekezdésben rögzítetteknek megfelelően bármely tagállam illetékes hatósága vagy ellenőrző szerve közvetlenül és valós időben hozzáférhessen bármely másik tagállam nemzeti elektronikus nyilvántartásához. Az ilyen közös szabályok közé tartoznak a kicserélt adatok formátumára, a más tagállamok elektronikus nyilvántartásaiba való elektronikus betekintéssel kapcsolatos műszaki eljárásokra és az e nyilvántartások közötti átjárhatóságra vonatkozó szabályok, valamint az adatokhoz való hozzáférésre és az adatok naplózására és nyomon követésére vonatkozó külön szabályok.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
1071/2009/EK rendelet
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok a többi tagállammal folytatott, e rendelet alkalmazását érintő információcseréért felelős nemzeti kapcsolattartót jelölnek ki. A tagállamok 2018. december 31-ig tájékoztatják a Bizottságot nemzeti kapcsolattartójuk nevéről és címéről. A Bizottság összeállítja a nemzeti kapcsolattartók jegyzékét, és továbbítja a tagállamoknak.A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal a nemzeti kapcsolattartó adatainak bármely megváltozását.
(1)  A jelen rendelet végrehajtásának és érvényesítésének megkönnyítése érdekében a tagállamok illetékes hatóságai szorosan együttműködnek egymással, és késedelem nélkül kölcsönös segítséget és minden releváns kérdésben tájékoztatást nyújtanak egymásnak.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
1071/2009/EK rendelet
18 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés alkalmazásában az e cikkben előírt igazgatási együttműködést az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendeletével1a létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül kell végrehajtani, amely lehetővé teszi valamennyi üzemeltető számára, hogy saját nyelvén szolgáltasson adatokat.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14, 1. o.).
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
1071/2009/EK rendelet
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok megválaszolják a többi tagállam valamennyi illetékes hatóságától beérkező tájékoztatás iránti megkeresést, és szükség esetén ellenőrzéseket, vizsgálatokat és nyomozást folytatnak azzal kapcsolatban, hogy a területükön székhellyel rendelkező közúti fuvarozó megfelel-e a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő követelménynek. A tagállamok illetékes hatóságai általi tájékoztatás iránti megkereséseket indokolni kell. Ebből a célból a megkeresésben fel kell tüntetni a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának megsértésére utaló megbízható információkat.
(3)  A tagállamok megválaszolják a többi tagállam valamennyi illetékes hatóságától beérkező tájékoztatás iránti megkeresést, és ellenőrzéseket, vizsgálatokat és nyomozást folytatnak azzal kapcsolatban, hogy a területükön székhellyel rendelkező közúti fuvarozó megfelel-e a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő követelménynek. A tagállamok illetékes hatóságai általi tájékoztatás iránti megkereséseket kellőképpen indokolni kell. Ebből a célból a megkeresésben fel kell tüntetni a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának megsértésére utaló megbízható információkat.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
1071/2009/EK rendelet
18 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben a megkeresett tagállam úgy véli, hogy a megkeresés nem kellően indokolt, erről tíz munkanapon belül tájékoztatja a megkereső tagállamot. A megkereső tagállam további indokolást fűzhet a megkereséshez. Amennyiben ez nem lehetséges, a tagállam a megkeresést elutasíthatja.
(4)  Amennyiben a megkeresett tagállam úgy véli, hogy a megkeresés indokolása nem kielégítő, erről öt munkanapon belül tájékoztatja a megkereső tagállamot. A megkereső tagállam további indokolást fűzhet a megkereséshez. Amennyiben ez nem lehetséges, a tagállam a megkeresést elutasíthatja.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
1071/2009/EK rendelet
18 cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben a tájékoztatás iránti megkeresés teljesítése vagy az ellenőrzések, vizsgálatok és nyomozási cselekmények lefolytatása nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehetséges, a szóban forgó tagállam erről tíz munkanapon belül tájékoztatja a megkereső tagállamot. Az érintett tagállamok konzultálnak egymással, hogy megoldást találjanak a felmerült problémára.
(5)  Amennyiben a tájékoztatás iránti megkeresés teljesítése vagy az ellenőrzések, vizsgálatok és nyomozási cselekmények lefolytatása nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehetséges, a szóban forgó tagállam erről öt munkanapon belül tájékoztatja a megkereső tagállamot, kellően megindokolva, hogy a kérés teljesítése miért nehéz vagy lehetetlen. Az érintett tagállamok együttműködnek egymással, hogy megoldást találjanak a felmerült problémára. Az információcsere terén tartósan fennálló problémák vagy az információk megadásának indokolás nélküli állandó elutasítása esetén a Bizottság – miután erről tájékoztatást kapott és az érintett tagállamokkal konzultált – minden szükséges intézkedést meghozhat a helyzet orvoslására.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
1071/2009/EK rendelet
18 cikk – 6 bekezdés
(6)  A (3) bekezdés szerinti megkeresésekre válaszul a tagállamok a megkeresés kézhez vételétől számított huszonöt munkanapon belül megadják a kért információt vagy elvégzik a kért ellenőrzéseket, vizsgálatokat és nyomozási cselekményeket, kivéve, ha arról tájékoztatták a megkereső tagállamot, hogy a megkeresés nem kellően indokolt, illetve a (4) és az (5) bekezdésben említett lehetetlenség vagy nehézség állt elő.
(6)  A (3) bekezdés szerinti megkeresésekre válaszul a tagállamok a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül megadják a kért információt vagy elvégzik a kért ellenőrzéseket, vizsgálatokat és nyomozási cselekményeket, kivéve, ha az érintett tagállamok között egyéb határidőre vonatkozó megállapodás született, illetve ha arról tájékoztatták a megkereső tagállamot, hogy a megkeresés nem kellően indokolt, illetve a (4) és az (5) bekezdésben említett lehetetlenség vagy nehézség állt elő, és e nehézségekre nem találtak megoldást.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)
1071/2009/EK rendelet
18 a cikk (új)
12a.  A rendelet a következő 18a. cikkel egészül ki:
„18a. cikk
Kísérő intézkedések
(1)  A tagállamok kísérő intézkedéseket hoznak a tagállamok közötti igazgatási együttműködésért és kölcsönös segítségnyújtásért, valamint az e rendelet alkalmazandó szabályai betartásának és végrehajtásának nyomon követéséért felelős tisztviselők közötti csere fejlesztésére, megkönnyítésére és ösztönzésére.
(2)  A Bizottság technikai és egyéb támogatást nyújt a tagállamok közötti igazgatási együttműködés további javításához és a kölcsönös bizalom fokozásához, például a tisztviselők cseréjének és közös képzési programjainak előmozdítása, továbbá a bevált gyakorlatokra vonatkozó kezdeményezések kidolgozása, megkönnyítése és előmozdítása révén. A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács költségvetési eljárásban fennálló előjogainak sérelme nélkül igénybe veheti a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a kapacitásépítésre és a tagállamok közötti igazgatási együttműködés megerősítésére.
(3)  A tagállamok létrehoznak egy szakmai vizsgálatokra irányuló programot, amelyben valamennyi illetékes végrehajtó hatóság részt vesz, biztosítva mind az értékelő, mind az értékelt illetékes végrehajtó hatóságok sorra kerülését. A tagállamok ezekről a programokról kétévente tájékoztatják a Bizottságot a 26. cikkben említett illetékes hatóságok tevékenységeiről szóló jelentés keretében.”
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont
1071/2009/EK rendelet
26 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  A tagállamok minden évben jelentést készítenek a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművek vagy a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműszerelvények területükön történő használatáról, és ezt a jelentéstételi időszak végét követő évben legkésőbb június 30-ig továbbítják a Bizottságnak. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
(3)  A tagállamok minden évben jelentést készítenek a 2,4 és 3,5 tonna közötti – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű, nemzetközi fuvarozásban részt vevő és a területükön bejegyzett gépjárművek használatáról, és ezt a jelentéstételi időszak végét követő évben legkésőbb június 30-ig továbbítják a Bizottságnak. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont
1071/2009/EK rendelet
26 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  a közúti árufuvarozói szakmát gyakorló olyan vállalkozásoknak kiadott engedélyek száma, amelyek a közúti árufuvarozást kizárólag legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekkel vagy legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműszerelvényekkel végzik;
a)  a közúti árufuvarozói szakmát gyakorló olyan vállalkozásoknak kiadott engedélyek száma, amelyek a közúti árufuvarozást kizárólag a 2,4 és 3,5 tonna közötti – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű, nemzetközi fuvarozásban részt vevő gépjárművekkel végzik;
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont
1071/2009/EK rendelet
26 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  a tagállamban az egyes naptári években nyilvántartásba vett olyan járművek száma, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 3,5 tonna;
b)  a tagállamban az egyes naptári években nyilvántartásba vett olyan, nemzetközi fuvarozásban részt vevő gépjárművek száma, amelyek– adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömege 2,4 és 3,5 tonna között van;
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont
1071/2009/EK rendelet
26 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  a tagállamban az egyes naptári években december 31-én a nyilvántartásban szereplő olyan járművek száma összesen, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 3,5 tonna;
c)  a tagállamban az egyes naptári években december 31-én a nyilvántartásban szereplő olyan, nemzetközi fuvarozásban részt vevő gépjárművek száma összesen, amelyek – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömege 2,4 és 3,5 tonna között van;
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont
1071/2009/EK rendelet
26 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek és a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműszerelvények becsült részesedése a tagállamban nyilvántartásba vett valamennyi járművel végzett összes közúti fuvarozási tevékenységből, nemzeti, nemzetközi és kabotázsműveletek szerinti bontásban.
d)  a 2,4 és 3,5 tonna közötti, illetve a 2,4 tonna alatti – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművek becsült részesedése a tagállamban nyilvántartásba vett valamennyi járművel végzett összes közúti fuvarozási tevékenységből, nemzeti, nemzetközi és kabotázsműveletek szerinti bontásban.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont
1071/2009/EK rendelet
26 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság által a (3) bekezdés szerint gyűjtött információk és további bizonyítékok alapján a Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti vagy nemzetközi közúti fuvarozási műveletekben részt vevő, legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek vagy az ilyen legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműszerelvények teljes számának alakulásáról. E jelentés alapján a Bizottság újraértékeli, hogy szükséges-e további intézkedéseket javasolni.
(4)  A Bizottság által a (3) bekezdés szerint gyűjtött információk és további bizonyítékok alapján a Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közúti fuvarozási műveletekben részt vevő, legfeljebb 2,4 és 3,5 tonna közötti – adott esetben a pótkocsi össztömegét is magában foglaló – megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművek teljes számának alakulásáról. E jelentés alapján a Bizottság újraértékeli, hogy szükséges-e további intézkedéseket javasolni.
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont
1071/2009/EK rendelet
26 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok évente jelentést tesznek a Bizottságnak a 18. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében általuk küldött megkeresésekről, a többi tagállamtól kapott válaszokról, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket a kapott információk alapján meghoztak.;
(5)  A tagállamok évente jelentést tesznek a Bizottságnak a 18. cikk értelmében általuk küldött megkeresésekről, a többi tagállamtól kapott válaszokról, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket a kapott információk alapján meghoztak.
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 a pont (új)
1071/2009/EK rendelet
26 cikk – 5 a bekezdés (új)
16a.  A szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Bizottság által az (5) bekezdés szerint gyűjtött információk és további bizonyítékok alapján a Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok közötti igazgatási együttműködés mértékéről, az ezzel kapcsolatos esetleges hiányosságokról és az együttműködés javításának lehetséges módjairól. E jelentés alapján a Bizottság felméri, hogy szükséges-e további intézkedéseket javasolni.”
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1072/2009/EK rendelet
1 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új)
1a.  Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az e rendeletet 8. cikkének (2) és (2a) bekezdésében foglalt határidőket a 92/106/EGK tanácsi irányelvben előírtak szerint a beérkező és kimenő közúti árufuvarozásra – mint a kombinált fuvarozás belföldi első és/vagy belföldi végső szakaszára – is alkalmazni kell.”
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
1072/2009/EK rendelet
1 cikk – 2 bekezdés
1b.  Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Ezt a rendeletet egy tagállamból harmadik országba vagy harmadik országból tagállamba történő fuvarozás esetén a tranzittagállamok területén végzett útszakaszokra kell alkalmazni. A rendelet nem alkalmazandó a berakodás és kirakodás helye szerinti tagállam területén végzett fuvarozásra mindaddig, amíg nem kötötték meg a Közösség és az érintett harmadik ország között szükséges egyezményt.
„(2) Ezt a rendeletet egy tagállamból harmadik országba vagy harmadik országból tagállamba történő fuvarozás esetén a tranzittagállamok területén végzett útszakaszokra kell alkalmazni. A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv hatálya alól azonban ezt a tranzitútszakaszt ki kell zárni. A rendelet nem alkalmazandó a berakodás és kirakodás helye szerinti tagállam területén végzett fuvarozásra mindaddig, amíg nem kötötték meg a Közösség és az érintett harmadik ország között szükséges egyezményt.”
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 c pont (új)
1072/2009/EK rendelet
1 cikk – 5 bekezdés – c pont
1c.  Az (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
c)  árufuvarozás olyan gépjárművekkel, amelyek megengedett össztömege, beleértve a pótkocsikat is, nem haladja meg a 3,5 tonnát;
„c) árufuvarozás olyan gépjárművekkel, amelyek megengedett össztömege, beleértve a pótkocsikat is, nem éri el a 2,4 tonnát;”
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont –a a pont (új)
1072/2009/EK rendelet
2 cikk – 7 a pont (új)
aa)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„7a. »tranzit«: egy rakománnyal rendelkező jármű által lebonyolított út egy vagy több tagállamon vagy harmadik országon keresztül, amennyiben a kiindulási pont és a végpont nem ezekben a tagállamokban vagy harmadik országokban található.”
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a pont (új)
1072/2009/EK rendelet
4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
-a)  az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„ba) intelligens menetíró készülékkel felszerelt járművekkel nemzetközi fuvarozást végez a 165/2014/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 3. cikkében és II. fejezetében előírtak szerint.”
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).”
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
1072/2009/EK rendelet
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amint egy másik tagállamból vagy harmadik országból a fogadó tagállamba irányuló beérkező nemzetközi fuvarozás keretében szállított árut kézbesítették, az (1) bekezdésben említett fuvarozók jogosultak ugyanezzel a járművel, illetve járműszerelvény esetében ugyanazon jármű gépjárművével kabotázsműveleteket végezni a fogadó tagállamban vagy az azzal szomszédos tagállamokban. A kabotázsművelet keretében az utolsó kirakodásra a fogadó tagállamban a beérkező nemzetközi fuvarozás keretében végzett legutolsó kirakodástól számított 5 napon belül kerül sor.
(2)  Amint egy másik tagállamból vagy harmadik országból a fogadó tagállamba irányuló beérkező nemzetközi fuvarozás keretében szállított árut kézbesítették, az (1) bekezdésben említett fuvarozók jogosultak ugyanezzel a járművel, illetve járműszerelvény esetében ugyanazon jármű gépjárművével kabotázsműveleteket végezni a fogadó tagállamban. A kabotázsművelet keretében az utolsó kirakodásra a fogadó tagállamban az alkalmazandó fuvarozási szerződéstől függően a beérkező nemzetközi fuvarozás keretében végzett legutolsó kirakodástól számított 3 napon belül kerül sor;
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a a pont (új)
1072/2009/EK rendelet
8 cikk – 2 a bekezdés (új)
aa)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben említett 3 napos időszak végét követően a fuvarozók nem végezhetnek ugyanazzal a járművel, vagy – járműszerelvény esetén – a járműszerelvény gépjárművével kabotázsműveleteket ugyanazon fogadó tagállamban a fuvarozó székhelye szerinti tagállamba történő visszatérést követő 60 órán belül, és mindaddig, amíg a vállalkozás székhelye szerinti tagállamból származó új nemzetközi fuvarozásra nem kerül sor.”
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont
1072/2009/EK rendelet
8 cikk – 4 a bekezdés
(4a)  A (3) bekezdésben említett bizonyítékot a fogadó tagállam ellenőrzésre jogosult hivatalos személye számára kell bemutatni vagy továbbítani, kérésre, a közúti ellenőrzés alatt. E bizonyíték bemutatható vagy továbbítható elektronikusan is egy felülvizsgálható strukturált formátum alkalmazásával, amely közvetlenül tárolható számítógépen és feldolgozható számítógéppel, mint például az eCMR vagy az IMI.* A közúti ellenőrzés során engedélyezni kell a járművezető számára, hogy kapcsolatba lépjen a (3) bekezdésben említett bizonyítékot szolgáltatni képes központi irodával, szakmai irányítóval vagy bármely más személlyel vagy jogalannyal.
(4a)  A (3) bekezdésben említett bizonyítékot a fogadó tagállam ellenőrzésre jogosult hivatalos személye számára kell bemutatni vagy továbbítani, kérésre, a közúti ellenőrzés alatt. A tagállamok elfogadják, hogy e bizonyítékot elektronikusan, számítógépek általi tárolásra és feldolgozásra közvetlenül alkalmas, felülvizsgálható strukturált formátumban nyújtják be vagy továbbítják, például a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény szerinti elektronikus fuvarlevél (eCMR) kitöltésével. A közúti ellenőrzés során engedélyezni kell a járművezető számára, hogy kapcsolatba lépjen a (3) bekezdésben említett bizonyítékot szolgáltatni képes központi irodával, szakmai irányítóval vagy bármely más személlyel vagy jogalannyal.
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
1072/2009/EK rendelet
9 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
5a.  A 9. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„ea) a javadalmazás és az éves fizetett szabadság a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 3. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjában rögzítettek szerint.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).”
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
1072/2009/EK rendelet
10 a cikk – cím
Ellenőrzések
Intelligens végrehajtás
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
1072/2009/EK rendelet
10 a cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok oly módon szervezik ellenőrzéseiket, hogy 2020. január 1-jétől minden naptári évben a területükön végzett valamennyi kabotázsművelet legalább 2 %-át ellenőrizzék. Ezt a százalékos arányt 2022. január 1-jétől legalább 3 %-ra emelik. E százalékos arány kiszámításának alapja az adott tagállamban a t-2. évben végzett összes kabotázstevékenység tonnakilométerben kifejezve, az Eurostat adatai alapján.
(1)  Az e fejezetben szereplő kötelezettségek fokozottabb érvényesítése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy területükön egységes nemzeti végrehajtási stratégiát alkalmazzanak. E stratégiának a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 9. cikkében említett, nagy kockázatot jelentő vállalkozásokra kell összpontosítania.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről (HL L 102., 2006.4.11., 35. o.).
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
1072/2009/EK rendelet
10 a cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a 2006/22/EK irányelv 2. cikkében előírt ellenőrzésekbe adott esetben kabotázsműveletre irányuló ellenőrzések is beletartozzanak.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
1072/2009/EK rendelet
10 a cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A (2) bekezdés alkalmazásában a tagállamok hozzáférhetnek a 165/2014/EU rendelet II. fejezetében említett intelligens menetíró készülékek által rögzített, feldolgozott és tárolt, valamint az elektronikus fuvarozási okmányokban – például a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény szerinti elektronikus fuvarlevélben (eCMR) – szereplő információkhoz és adatokhoz.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
1072/2009/EK rendelet
10 a cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A tagállamok ezekhez az adatokhoz kizárólag az e rendeletben meghatározott jogi aktusok megsértésének ellenőrzésére felhatalmazott illetékes hatóságoknak biztosítanak hozzáférést. A tagállamok értesítik a Bizottságot az említett adatokhoz való hozzáférésre kijelölt, területükön működő valamennyi illetékes hatóság elérhetőségéről. A Bizottság [...]-ig összeállítja valamennyi illetékes hatóság jegyzékét és továbbítja azt a tagállamoknak. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatnak a szóban forgó adatok bármely módosulásáról.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
1072/2009/EK rendelet
10 a cikk – 2 c bekezdés (új)
(2c)  A Bizottság a 14b. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által hozzáférhető adatok jellegzetességei, a használati feltételek, illetve a hozzáféréshez vagy a továbbításhoz szükséges műszaki előírások meghatározására, különös tekintettel a következőkre:
a)  az illetékes nemzeti hatóságok számára hozzáférhető információk és adatok részletes listája, amely tartalmazza legalább a határátkelés, a be- és kirakodási műveletek időpontját és helyét, a jármű rendszámát és a járművezető adatait;
b)  az illetékes hatóságok hozzáférési joga, adott esetben az illetékes hatóságok típusa, a hozzáférés típusa és az adatok felhasználásának célja szerint megkülönböztetve;
c)  az a) pontban említett adatok továbbítására vagy hozzáférésére vonatkozó műszaki előírások, beleértve adott esetben az adatok megőrzésének maximális időtartamát, az egyes adattípusokat szükség szerint elkülönítve.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
1072/2009/EK rendelet
10 a cikk – 2 d bekezdés (új)
(2d)  Az e cikkben említett személyes adatokhoz való hozzáférés és azok tárolása szigorúan csak addig lehetséges, ameddig az az adatgyűjtés, illetve a további adatfeldolgozás céljából szükséges. Amikor az ilyen adatok már nem szükségesek a fenti célokra, azokat meg kell semmisíteni.
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
1072/2009/EK rendelet
10 a cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok legalább évente háromszor összehangolt közúti ellenőrzéseket folytatnak a kabotázsműveleteket illetően. Ezeket az ellenőrzéseket legalább két tagállam közúti fuvarozásra irányadó szabályok érvényesítéséért felelős hatóságai egyidejűleg végzik, mindegyik a saját területén. Az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet**** 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti kapcsolattartók információt cserélnek az összehangolt közúti ellenőrzések nyomán feltárt jogsértések számáról és típusairól.
(3)  A tagállamok legalább évente háromszor összehangolt közúti ellenőrzéseket folytatnak a kabotázsműveleteket illetően, amelyek egybeeshetnek a 2006/22/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett ellenőrzésekkel. Ezeket az ellenőrzéseket legalább két tagállam közúti fuvarozásra irányadó szabályok érvényesítéséért felelős hatóságai egyidejűleg végzik, mindegyik a saját területén. A tagállamok információt cserélnek az összehangolt közúti ellenőrzések nyomán feltárt jogsértések számáról és típusairól.
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
1072/2009/EK rendelet
14 a cikk – 1 bekezdés
A tagállamok szankciót állapítanak meg a feladókkal, szállítmányozókkal, vállalkozókkal és alvállalkozókkal szemben a II. és III. fejezet megsértéséért, ha tudatosan olyan fuvarozási szolgáltatásokat rendelnek meg, amelyek sértik ezt a rendeletet.
A tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciót állapítanak meg a feladókkal, szállítmányozókkal, vállalkozókkal és alvállalkozókkal szemben a II. és III. fejezet megsértéséért, ha tudnak, vagy észszerűen tudniuk kellene róla, hogy olyan fuvarozási szolgáltatásokat rendelnek meg, amelyek sértik ezt a rendeletet.
Amennyiben a feladók, szállítmányozók, vállalkozók és alvállalkozók a 2006/22/EK irányelv 9. cikkében említett alacsony kockázati besorolású közlekedési vállalkozásoktól szállítási szolgáltatásokat rendelnek meg, nem tartoznak felelősséggel a jogsértések miatti szankciókért, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy e jogsértésekről tényleges tudomásuk volt.
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
1072/2009/EK rendelet
17 cikk – 3 bekezdés
(3)  Minden évben legkésőbb január 31-ig valamennyi tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot az előző naptári évben a 10a. cikknek megfelelően végrehajtott kabotázs-ellenőrzések számáról. Ez a tájékoztatás tartalmazza az ellenőrzött járművek számát, valamint az ellenőrzött tonnakilométerek számát.
(3)  Legkésőbb ... [a rendelet hatályba lépését követően két évvel]-ig a tagállamok megküldik a Bizottságnak a 10a. cikknek megfelelően elfogadott nemzeti végrehajtási stratégiájukat. Minden évben legkésőbb január 31-ig valamennyi tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot az előző naptári évben a 10a. cikknek megfelelően végrehajtott végrehajtási műveletek számáról, ideértve adott esetben az elvégzett ellenőrzések számát. Ez a tájékoztatás tartalmazza az ellenőrzött járművek számát, valamint az ellenőrzött tonnakilométerek számát;
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
1072/2009/EK rendelet
17 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság 2022 végéig jelentést készít az uniós közúti szállítási piac helyzetéről. A jelentés tartalmazza a piaci helyzet elemzését, többek között annak értékelését, hogy az ellenőrzések hatékonyak-e, valamint a szakmára jellemző foglalkoztatási feltételek alakulását.

(1) HL C 197., 2018.6.8., 38. o.
(2) HL C 176., 2018.5.23., 57. o.


A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályok ***I
PDF 213kWORD 58k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0660 – C8-0394/2017 – 2017/0294(COD))
P8_TA-PROV(2019)0342A8-0143/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0660),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0394/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a francia Szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. május 16-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A8-0143/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 4-én került elfogadásra a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2017)0294


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A földgáz belső piacának – amely az Unióban 1999 óta fokozatosan valósul meg – célja, hogy az Európai Unió valamennyi végfelhasználója, azaz a lakosság vagy a vállalkozások számára valós választási lehetőséget teremtsen, új üzleti lehetőségeket nyisson, tisztességes versenyfeltételeket biztosítson, versenyképes árakat és magasabb szintű szolgáltatásokat teremtsen, hatékony beruházási jelzéseket kínáljon, továbbá hozzájáruljon az ellátás biztonságához és a fenntarthatóságához.

(2)  A 2003/55/EK(6) és a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) jelentős mértékben hozzájárult a földgáz belső piacának kialakításához.

(3)  Ezen irányelv célja, hogy felszámolja a földgáz belső piacának teljes kiépítését ▌ akadályozó azon tényezőket, amelyek a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázszállító vezetékekre ▌ vonatkozó uniós piaci szabályok alkalmazásának elmulasztásából származnak. Az ezen irányelvvel bevezetett módosítások célja, hogy az Unión belül a két vagy több tagállamot összekötő földgázszállító vezetékekre vonatkozó szabályok alkalmazandók legyenek a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázszállító vezetékekre is. Ez meg fogja teremteni az Unión belüli jogi keretrendszer összhangját, továbbá segít elkerülni az Unió belső energiapiacán zajló verseny torzulását és az ellátás biztonságára irányuló negatív hatásokat. Az irányelv módosítása egyúttal fokozza az átláthatóságot és jogbiztonságot teremt a piaci szereplők – különösen a földgáz-infrastruktúrába beruházó szereplők és a rendszerhasználók – számára az alkalmazandó jogi szabályozás tekintetében.

(4)  Figyelemmel arra, hogy a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázszállító vezetékekre vonatkozó egyedi uniós szabályok ezen irányelv hatálybalépését megelőzően hiányoztak, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a 2009/73/EK irányelv bizonyos rendelkezései tekintetében eltérést adhassanak olyan földgázszállító vezetékek esetében, amelyek az ezen irányelv hatálybalépést megelőzően kiépültek. A tulajdonjogi szétválasztástól eltérő szétválasztási modellek alkalmazásának kezdőpontját a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázszállító vezetékek tekintetében ki kell igazítani.

(5)   Az olyan csővezetékeket, amelyek egy harmadik országbeli kőolajtermelő vagy gázkitermelő létesítményt egy tagállambeli feldolgozóüzemmel vagy tengerparti átfejtőállomással kötnek össze, upstream csővezeték-hálózatoknak kell tekinteni. Az olyan csővezetékek, amelyek egy tagállambeli kőolajtermelő vagy gázkitermelő létesítményt egy harmadik országbeli feldolgozóüzemmel vagy tengerparti átfejtőállomással kötnek össze, ezen irányelv alkalmazásában nem tekintendők upstream csővezeték-hálózatnak, mivel valószínűsíthetően az ilyen vezetékeknek nincs jelentős hatása a belső energiapiacra.

(6)   A szállításirendszer-üzemeltetők számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon kössenek a szállítási rendszerek üzemeltetésével és összekapcsolásával összefüggő kérdésekre vonatkozó műszaki megállapodásokat harmadik országbeli szállításirendszer-üzemeltetőkkel vagy egyéb jogalanyokkal, amennyiben e megállapodások tartalma összeegyeztethető az uniós joggal.

(7)   A szállításirendszer-üzemeltetők vagy egyéb jogalanyok közötti, a szállítóvezetékek üzemeltetésére vonatkozó műszaki megállapodásoknak hatályban kell maradniuk, feltéve hogy azok összeegyeztethetők az uniós joggal, valamint a nemzeti szabályozó hatóság vonatkozó határozataival.

(8)   Amennyiben ilyen műszaki megállapodások vannak érvényben, az érintett földgázszállító vezeték üzemeltetésére vonatkozó, egy tagállam és egy harmadik ország közötti nemzetközi megállapodás, vagy az Unió és egy harmadik ország közötti megállapodás megkötését ez az irányelv nem írja elő.

(9)  A 2009/73/EK irányelv alkalmazása a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázszállító vezetékek vonatkozásában továbbra is csak a tagállamok területére vonatkozik. Ami a tenger alatti földgázszállító vezetékeket illeti, a 2009/73/EK irányelv alkalmazandó azon tagállam parti tengerére, amelyben a vezeték először kapcsolódik a tagállami hálózathoz.

(10)   A valamely tagállam és egy harmadik ország között létrejött, a szállítóvezetékek üzemeltetéséről szóló hatályos megállapodások számára lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelvvel összhangban hatályban maradjanak.

(11)   A harmadik országokkal megkötött azon megállapodásokat vagy a megállapodások azon részeit illetően, amelyek hatással lehetnek az Unió közös szabályaira, koherens és átlátható eljárást kell létrehozni, amely révén – saját kérésére – felhatalmazható egy tagállam arra, hogy egy harmadik országgal az adott tagállam és egy harmadik ország közötti szállítóvezeték vagy upstream csővezeték-hálózat üzemeltetésével kapcsolatban megállapodást kössön, módosítson, meghosszabbítson, kiigazítson vagy megújítson. Ez az eljárás nem késleltetheti ezen irányelv végrehajtását, továbbá nem sértheti az Unió, illetve a tagállamok közötti hatáskörmegosztást, és a meglévő és az új megállapodásokra egyaránt alkalmazandó.

(12)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy egy megállapodás tárgya részben az Unió, részben pedig egy tagállam hatáskörébe tartozik, elengedhetetlen biztosítani a szoros együttműködést e tagállam és az uniós intézmények között.

(13)   A Bizottság (EU) 2015/703 rendelete(8), a Bizottság (EU) 2017/459 rendelete(9), a Bizottság 2012/490/EU határozata(10), valamint a Bizottság (EU) 2017/460 rendeletének(11) III., V., VI. és IX. fejezete és 28. cikke alkalmazandó az érintett nemzeti szabályozó hatóság vonatkozó döntéseitől függően a harmadik országok felől való betáplálási pontokra és a harmadik országok felé irányuló kiadási pontokra, míg a Bizottság 312/2014/EU rendelete(12) kizárólag az Unió határain belül működő egyensúlytartási zónákra alkalmazandó.

(14)   Annak érdekében, hogy olyan határozatokat fogadjon el, amelyben egy tagállamot felhatalmaz arra, vagy a tagállamtól megtagagadja az arra vonatkozó felhatalmazást, hogy egy harmadik országgal megállapodást kössön, módosítson, meghosszabbítson, kiigazítson vagy megújítson, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni(13).

(15)   Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a jogi keret Unión belüli összhangjának megteremtését, elkerülve az uniós belső energiapiaci verseny torzulását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(16)   A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(14) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(17)  A 2009/73/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/73/EK irányelv módosításai

A 2009/73/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk 17. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„17. »rendszerösszekötő«: egy olyan szállítóvezeték, amely az érintett tagállamok nemzeti szállítási rendszereinek összekapcsolása céljából keresztezi a tagállamok közötti határt vagy azon átnyúlik, vagy egy olyan szállítóvezeték, amely egy tagállam és egy harmadik ország között a tagállamok területéig vagy e tagállam parti tengeréig terjed;”

"

2.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (8) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(8) Amennyiben 2009. szeptember 3-án a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt, a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkmazza az (1) bekezdést. Ami az egy tagállamot egy harmadik országgal összekötő szállítási rendszernek az adott tagállam határa és az adott tagállam hálózatának első rendszerösszekötési pontja közötti részt illeti, amennyiben ... [e módosító irányelv elfogadásának a dátuma]-án/-én a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmaza az (1) bekezdést.”;

"

b)  a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(9) Ha 2009. szeptember 3-án a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt, és olyan szabályok vannak érvényben, amelyek a IV. fejezet rendelkezéseinél nagyobb tényleges függetlenséget biztosítanak a szállításirendszer-üzemeltető számára, a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza e cikk (1) bekezdését.

Ami egy tagállamot egy harmadik országgal összekötő szállítási rendszernek az adott tagállam határa és az adott tagállam hálózatának első rendszerösszekötési pontja közötti részét illeti, amennyiben ... [e módosító irányelv elfogadásának a dátuma]-án/-én a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része, és olyan szabályok vannak érvényben, amelyek a IV. fejezet rendelkezéseinél nagyobb tényleges függetlenséget biztosítanak a szállításirendszer-üzemeltető számára, ez a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza e cikk (1) bekezdését.”

"

3.  A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben 2009. szeptember 3-án a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt, a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 9. cikk (1) bekezdését, és hogy a szállítási rendszer tulajdonosának javaslatára független rendszerüzemeltetőt jelöl ki.

Ami egy tagállamot egy harmadik országgal összekötő szállítási rendszernek az adott tagállam határa és az adott tagállam hálózatának első rendszerösszekötési pontja közötti részét illeti, amennyiben ... [e módosító irányelv elfogadásának a dátuma]-án/-én a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része, ez a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 9. cikk (1) bekezdését, és hogy a szállítási rendszer tulajdonosának javaslatára egy független rendszerüzemeltetőt jelöl ki.

A független rendszerüzemeltető kijelölését a Bizottságnak jóvá kell hagynia.”

"

4.  A 34. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Határokon átnyúló viták esetén annak a tagállamnak a vitarendezési szabályait kell alkalmazni, amely joghatósággal rendelkezik a hozzáférést megtagadó upstream csővezeték-hálózat felett. Ha határokon átnyúló viták esetében a szóban forgó hálózat vonatkozásában több tagállam illetékes, az érintett tagállamok konzultálnak egymással, hogy az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseket következetesen alkalmazzák. Abban az esetben, ha az upstream csővezeték-hálózat egy harmadik országból indul és legalább egy tagállamhoz kapcsolódik ▌, az érintett tagállamok konzultálnak egymással, az a tagállam pedig, amelynek területén a szóban forgó hálózat első betáplálási pontja található a tagállami hálózathoz, konzultál azzal az ▌ érintett harmadik országgal, ahonnan az upstream csővezeték-hálózat kiindul, annak biztosítása érdekében, hogy az érintett hálózat tekintetében a tagállamok területén következetesen alkalmazzák ezt az irányelvet.”

"

5.  A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„e) a mentesség nem lehet hátrányos hatással a versenyre azokon a releváns piacokon, amelyeket valószínűsíthetően a beruházás érint, a földgáz belső piacának hatékony működésére, az érintett szabályozott rendszerek hatékony működésére vagy az Unión belüli földgázellátás biztonságára.”;

"

b)   a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A VIII. fejezetben említett szabályozó hatóság eseti alapon dönthet az (1) és (2) bekezdésben említett mentességről.

A mentességről szóló határozat meghozatala előtt a nemzeti szabályozó hatóságnak, vagy adott esetben e tagállm másik illetékes hatóságának konzultálna kell az alábbiakkal:

   a) azon tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai, amelynek piacait valószínűsíthetően az új infrastruktúra érinteni fogja; és
   b) a harmadik országok megfelelő hatóságai, amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy tagállam joghatósága alatt csatlakozik az uniós hálózatra és egy vagy több harmadik országból indul ki vagy ott ér véget.

Amennyiben az egyeztetésre felkért harmadik országbeli hatóságok észszerű időn vagy egy legfeljebb három hónapos, megadott határidőn belül nem válaszolnak a megkeresésre, az érintett nemzeti szabályozó hatóság meghozhatja a szükséges határozatot.”;

"

c)  a (4) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben valamennyi érintett szabályozó hatóság hat hónapon belül megállapodásra jutott a mentességről szóló határozatról, e határozatról tájékoztatják az Ügynökséget.. Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy tagállam és egy harmadik ország közötti szállítóvezeték, a tagállam nemzeti szabályozó hatósága, vagy adott esetben azon tagállam egy másik illetékes hatósága, amelynek területén az adott infrastruktúra először csatlakozik a tagállamok hálózatához, a mentességről szóló határozat meghozatala előtt konzultálhat ezen harmadik ország megfelelő hatóságával annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó infrastruktúra tekintetében a tagállam területén és adott esetben e tagállam parti tengerén ezt az irányelvet következetesen alkalmazzák. Amennyiben az egyeztetésre felkért harmadik országbeli hatóság észszerű időn vagy egy legfeljebb három hónapos, megadott határidőn belül nem válaszol a megkeresésre, az érintett nemzeti szabályozó hatóság meghozhatja a szükséges határozatot.”

"

6.  A 41. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a határokon átnyúló ügyekben folytatott együttműködés az érintett tagállamok szabályozó hatóságával vagy szabályozó hatóságaival és az Ügynökséggel. Egy harmadik országba irányuló, illetve onnan kiinduló infrastruktúrát illetően azon tagállam szabályozó hatósága, amelynek területén a szóban forgó infrastruktúra először csatlakozik tagállamok hálózatához, a többi érintett tagállam szabályozó hatóságaival folytatott konzultációt követően együttműködhet a harmadik ország megfelelő hatóságaival abból a célból, hogy a szóban forgó infrastruktúra tekintetében ezt az irányelvet a tagállamok területén következetesen alkalmazzák;”

"

7.  A 42. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(6) A szabályozó hatóságok vagy adott esetben más illetékes hatóságok konzultációt folytathatnak és együttműködhetnek harmadik országok megfelelő hatóságaival a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgáz-infrastruktúra üzemeltetésével kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó infrastruktúra tekintetében ezt az irányelvet egy tagállam területén és parti tengerén következetesen alkalmazzák.”

"

8.   Az irányelv a következő cikkel egészül ki:"

„48a. cikk

A szállítóvezetékek üzemeltetésére vonatkozó műszaki megállapodások

Ez az irányelv nem befolyásolja a szállításirendszer-üzemeltetők vagy egyéb gazdasági szereplők azon szabadságát, hogy a szállítóvezetékek üzemeltetésére vonatkozó kérdésekről egy tagállam és egy harmadik ország között hatályban tartsák a meglévő műszaki megállapodásokat vagy ilyen megállapodásokat kössenek, amennyiben ezek a megállapodások összeegyeztethetők az uniós joggal és az érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak vonatkozó határozataival. Az ilyen megállapodásokról értesíteni kell az érintett tagállamok szabályozó hatóságait.”

"

9.   Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki:"

„49a. cikk

A harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló szállítóvezetékek tekintetében alkalmazható eltérések

(1)  Egy tagállam és egy harmadik ország közötti, ... [ezen módosító irányelv hatálybalépésének dátuma]-t megelőzően kiépített szállítóvezetékek tekintetében azon tagállam, amelynek területén a szóban forgó szállítóvezeték először csatlakozik egy tagállami hálózathoz, határozhat úgy, hogy a területén és a parti tengerén található szóban forgó szállítóvezeték-szakaszokra objektív okokból, például a beruházás megtérülésének lehetővé tétele céljából, vagy ellátásbiztonsági okokból eltér a 9., a 10., a 11. és a 32. cikktől, valamint a 41. cikk (6), (8) és (10) bekezdésétől, amennyiben az eltérés nincs hátrányos hatással a versenyre vagy a földgáz belső piacának hatékony működésére vagy az Unión belüli ellátásbiztonságra.

Az eltérést időben korlátozni kell, objektív indokolás alapján legfeljebb 20 évre, amely indokolt esetben megújítható, és olyan feltételekhez lehet kötni, amelyek a fenti körülmények eléréséhez hozzájárulnak.

Az ilyen eltérések nem alkalmazhatók egy tagállam és egy olyan harmadik ország közötti szállítóvezetékekre, amely köteles ezt az irányelvet átültetni, és amely az Unióval kötött megállapodás értelmében ezt az irányelvet ténylegesen végre is hajtja.

(2)  Amennyiben az érintett szállítóvezeték több tagállam területére is kiterjed, az összes érintett tagállammal folytatott konzultációt követően az a tagállam, amelynek a területén a vezeték először csatlakozik a tagállamok hálózatához határoz arról, hogy az e szállítóvezetékre vonatkozó eltérést megadja-e,.

Az érintett tagállamok kérésére a Bizottság úgy dönthet, hogy megfigyelőként részt vesz abban a konzultációban, amelyet az a tagállam, amelynek a területén a vezeték először csatlakozik a tagállamok hálózatához , harmadik országgal folytat ezen irányelvnek az említett tagállam területén és parti tengerén való következetes alkalmazásával kapcsolatban, ideértve az ilyen szállítóvezetékekre vonatkozó eltérések megadását is.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő határozatokat … [ezen módosító irányelv hatálybalépésétől számított egy év] -ig meg kell hozni. A tagállamok az ilyen határozatokról értesítik a Bizottságot, és azokat közzéteszik.

49b. cikk

Felhatalmazási eljárás

(1)   Az uniós jog szerinti egyéb kötelezettségek, valamint az Unió, illetve a tagállamok közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül a valamely tagállam és egy harmadik ország között meglévő szállítóvezeték vagy upstream csővezeték-hálózat üzemeltetésére vonatkozó megállapodásokat mindaddig hatályban lehet tartani, amíg egy következő, az Unió és ugyanazon harmadik ország közötti megállapodás hatályba nem lép, vagy mindaddíg, amíg az e cikk (2)–(15) bekezdése szerinti eljárást kell alkalmazni.

(2)   Az Unió, illetve a tagállamok közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül, amennyiben egy tagállam részben vagy egészben ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben egy harmadik országgal szállítóvezeték üzemeltetéséről szóló megállapodás módosítása, meghosszabbítása, kiigazítása, megújítása vagy megkötése céljából tárgyalásokat szándékozik kezdeni, e szándékáról írásban értesíti a Bizottságot.

Az ilyen értesítésnek tartalmaznia kell a megfelelő dokumentációt, valamint a tárgyalások során megvitatandó vagy újratárgyalandó rendelkezések megjelölését, a tárgyalások célkitűzéseit és minden egyéb lényeges információt, és azt legalább öt hónappal a tárgyalások tervezett kezdetét megelőzően továbbítani kell a Bizottságnak.

(3)   A (2) bekezdés szerinti bármilyen értesítést követően a Bizottság felhatalmazza az érintett tagállamot, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdjen egy harmadik országgal az Unió közös szabályait esetlegesen érintő részről, kivéve ha úgy ítéli meg, hogy az ilyen tárgyalások megkezdése:

   a) az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztásból eredő összeegyeztethetetlenségektől eltérő okokból ellentétes lenne az uniós joggal;
   b) valamely tagállamban vagy az Unióban hátrányosan érintené a földgáz belső piacának működését, a versenyt vagy az ellátás biztonságát;
   c) aláásná az Unió által valamely harmadik országgal kormányközi megállapodásra irányuló, folyamatban lévő tárgyalások célkitűzéseit;
   d) diszkriminatív lenne.

(4)   A (3) bekezdésben említett értékelés elvégzése során a Bizottság figyelembe veszi, hogy a tervezett megállapodás olyan szállítóvezetékre vagy upstream csővezetékre irányul-e, amely új földgázforrások révén hozzájárul a földgázellátás és a földgázszolgáltatók diverzifikálásához.

(5)   A Bizottság a (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 90 napon belül határozatot hoz, amelyben egy tagállamot felhatalmaz arra, vagy a tagállamtól megtagadja az arra vonatkozó felhatalmazást, hogy egy harmadik országgal tárgyalásokat kezdjen egy megállapodás megkötése, módosítása, meghosszabbítása, kiigazítása vagy megújítása érdekében. Amennyiben a határozat meghozatalához további információra van szükség, a 90 napos határidőt ezen további információ kézhezvételétől kell számítani.

(6)   Amennyiben a Bizottság olyan határozatot fogad el, amelyben megtagadja azt a felhatalmazást, hogy egy harmadik országgal tárgyalásokat kezdjen egy megállapodás megkötése, módosítása, meghosszabbítása, kiigazítása vagy megújítása érdekében, ennek megelelően erről tájékoztatja az érintett tagállamot, és megindokolja döntését.

(7)   Egy tagállamot arra felhatalmazó, vagy egy tagállam arra vonatkozó felhatalmazását megtagadó határozatokat, hogy egy harmadik országgal tárgyalásokat kezdjen egy megállapodás megkötése, módosítása, meghosszabbítása, kiigazítása vagy megújítása érdekében, végrehajtási jogi aktus révén, az 51. cikk (2) bekezésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(8)   Az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/684 határozatával* összhangban iránymutatást adhat és kérheti bizonyos rendelkezések beillesztését a tervezett megállapodásba.

(9)   A Bizottságot egy megállapodás módosítására, meghosszabbítására, kiigazítására, megújítására vagy megkötésére irányuló tárgyalások különböző szakaszai során az (EU) 2017/684 határozattal összhangban folyamatosan tájékoztatni kell a tárgyalások állásáról és eredményeiről, és a Bizottság kezdeményezheti, hogy részt vehessen a tagállam és a harmadik ország között folyó ilyen tárgyalásokon.

(10)   A Bizottság az (5) bekezdésnek megfelelően hozott határozatokról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(11)   A harmadik országgal kötött megállapodás aláírása előtt az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a tárgyalások eredményéről, és megküldi a Bizottságnak a megtárgyalt megállapodás szövegét.

(12)   A (11) bekezdés szerinti értesítés alapján a Bizottság a (3) bekezdés szerint értékeli a megtárgyalt megállapodást. Ha a Bizottság megállapítja, hogy a tárgyalások eredményeképpen olyan megállapodás született, amely megfelel az (5) bekezdésnek, határozatot fogad el, amelyben felhatalmazza a tagállamot a megállapodás aláírására és megkötésére.

(13)   A Bizottság a (11) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követő 90 napon belül határozatot fogad el, amelyben a tagállamot felhatalmazza vagy a tagállamtól megtagadja a felhatalmazást, hogy a harmadik országgal a megállapodást aláírja és megkösse. Amennyiben a határozat meghozatalához további információra van szükség, a 90 napos határidőt ezen további információ kézhezvételétől kezdődően kell számítani.

(14)   Amennyiben a Bizottság (13) bekezdés szerint határozatot fogad el, amelyben egy tagállamot felhatalmaz arra, hogy harmadik országgal megállapodást írjon alá és kössön, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a megállapodás megkötéséről és hatálybalépéséről, valamint a megállapodást érintő valamennyi változásról.

(15)   Amennyiben a Bizottság olyan határozatot fogad el a (13) bekezdés szerint, amelyben a tagállamtól megtagadja a felhatalmazást, hogy a harmadik országgal a megállapodást aláírja és megkösse, erről megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot, és megindokolja döntését.

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/684 határozata (2017. április 5.) a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 99., 2017.4.12., 1. o.).”

"

2. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2009/73/EK irányelv 49a. cikke szerinti bármilyen eltérés sérelme nélkül legkésőbb ... [9 hónappal e módosító irányelv hatálybalépésének dátuma után]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

Az első albekezdéstől eltérve, azok a tengerparttal nem rendelkező tagállamok, amelyek földrajzilag nem határosak harmadik országokkal és nem rendelkeznek harmadik országokkal közös szállítóvezetékekkel, nem kötelesek hatályba léptetni az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket.

Az első albekezdés séreleme nélkül, földrajzi helyzetéből kifolyólag Ciprus és Málta mindaddig nem köteles hatályba léptetni az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, amíg nem rendelkeznek őket harmadik országgal összekapcsoló infrastruktúrával, ideértve az upstream csővezeték-hálozatokat is.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ..,,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 262., 2018.7.25., 64. o.
(2) HL C 361., 2018.10.5., 72. o.
(3)HL C 262., 2018.7.25., 64. o.
(4)HL C361., 2018.10.5., 72. o.
(5)Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja.
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 2003/55/EK irányelve (2003. június 26.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról (HL L 176., 2003.7.15., 57. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).
(8)A Bizottság (EU) 2015/703 rendelete (2015. április 30.) az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 113., 2015.5.1., 13. o.).
(9)A Bizottság (EU) 2017/459 rendelete (2017. március 16.) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 72., 2017.3.17., 1. o.).
(10)A Bizottság 2012/490/EU határozata (2012. augusztus 24.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 231., 2012.8.28., 16. o.).
(11)A Bizottság (EU) 2017/460 rendelete (2017. március 16.) az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 72., 2017.3.17., 29. o.).
(12)A Bizottság 312/2014/EU rendelete (2014. március 26.) a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 91., 2014.3.27., 15. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(14) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.


Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap ***I
PDF 506kWORD 172k
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása azEurópai Tengerügyi és Halászati Alapról és az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai Parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0390 – C8-0270/2018 – 2018/0210(COD))
P8_TA(2019)0343A8-0176/2019

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


A tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv ***I
PDF 271kWORD 73k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0115 – C8-0104/2018 – 2018/0050(COD))
P8_TA-PROV(2019)0344A8-0005/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0115),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0104/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0005/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyet a végleges jogi aktussal együtt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 4-én került elfogadásra a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0050


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye, amelynek az Unió szerződő fele, állományvédelmi kötelezettségeket ír elő, beleértve a halászott fajok populációinak a maximális fenntartható hozamot (MFH) biztosító szinten történő fenntartását vagy erre a szintre történő helyreállítását.

(2)  Az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődés témájában tartott, 2015. évi New York-i csúcstalálkozóján az Unió és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-ra eredményesen fogják szabályozni a halászatot, véget fognak vetni a túlhalászásnak, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatnak és a kártékony halászati gyakorlatoknak, valamint tudományos alapokon nyugvó gazdálkodási terveket fognak bevezetni annak érdekében, hogy a halállományokat a lehető legrövidebb időn belül és legalább olyan szinten helyreállítsák, amely a biológiai tulajdonságaik által meghatározott MFH-t biztosítani tudja.

(3)  A 2017. március 30-i máltai „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozat(4) meghatározza a földközi-tengeri halászati gazdálkodás új keretét, és öt konkrét intézkedést tartalmazó munkaprogramot fogalmaz meg a következő tíz évre. Az egyik kötelezettségvállalás a többéves tervek létrehozására vonatkozik.

(4)  Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban meghatározza a közös halászati politika szabályait. A közös halászati politikának hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez, a gazdaságilag hasznosított valamennyi fajjal folytatott fenntartható gazdálkodáshoz, valamint különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő eléréséhez.

(5)  A közös halászati politika célja többek között a halászati és akvakultúra-tevékenységek hosszú távú környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságának a biztosítása, valamint az elővigyázatossági megközelítés és az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazása a halászati gazdálkodásban. A közös halászati politika a halászati ágazatban dolgozók méltányos életszínvonalához is hozzájárul, a kisüzemi, a kisipari, illetve a part menti halászati ágazatban dolgozókat is beleértve. Az említett célok elérése az élelmiszer-ellátás biztosításához is hozzájárul, valamint foglalkoztatási előnyöket is biztosít.

(6)  A közös halászati politika célkitűzéseinek elérése érdekében több állományvédelmi intézkedést is el kell fogadni, például többéves terveket, technikai intézkedéseket, valamint a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés meghatározását és elosztását.

(7)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke értelmében a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulniuk. Az említett rendelkezésekkel összhangban az e rendelettel létrehozott többéves tervnek (a továbbiakban: a terv) célkitűzéseket, mennyiségi célértékeket és a hozzájuk tartozó egyértelmű időkeretet, állományvédelmi referenciapontokat, óvintézkedéseket és technikai intézkedéseket kell tartalmaznia, mely utóbbiak célja a nem szándékos fogások elkerülése, illetve csökkentése.

(8)  „A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények” alatt a legfrissebb tudományos adatokon és módszereken alapuló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos testület által közzétett vagy felülvizsgált, nyilvánosan hozzáférhető tudományos szakvélemények értendők.

(9)  A Bizottságnak a terv hatálya alá tartozó állományok tekintetében be kell szereznie a rendelkezésre álló legjobb szakvéleményeket. Ebből a célból különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottsággal (HTMGB) kell konzultálnia. A Bizottságnak elsősorban olyan nyilvánosan elérhető szakvéleményeket kell beszereznie – többek között a vegyes halászatra vonatkozóan –, amelyek figyelembe veszik a tervet, és jelzik az FMFH tartományokat és az állományvédelmi referenciapontokat (BPA és BLIM).

(10)  Az 1967/2006/EK tanácsi rendelet(6) létrehozza a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának irányítási keretét, és irányítási tervek elfogadását írja elő a tagállamok felségvizein vonóhálóval, hajóról működtetett kerítőhálóval, parti kerítőhálóval, kerítőhálóval és kotróhálóval végzett halászatra vonatkozóan.

(11)  Franciaország, Olaszország és Spanyolország elfogadott az 1967/2006/EK rendelet szerinti irányítási terveket. E tervek között azonban nincs összhang, és nem veszik figyelembe a tengerfenéken élő állományok halászatában használt összes halászeszközt, valamint egyes állományok és halászflották kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló természetét. Továbbá a tervek eredménytelennek bizonyultak a közös halászati politika célkitűzéseinek elérésében. A tagállamok és az érdekelt felek kinyilvánították, hogy támogatják az érintett állományokra vonatkozó uniós szintű többéves terv kidolgozását és végrehajtását.

(12)  A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) szerint a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok közül soknak a kiaknázása jóval meghaladja a maximális fenntartható hozam (MFH) eléréséhez szükséges szintet.

(13)  Ezért helyénvaló létrehozni egy többéves tervet a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására.

(14)  Az említett tervnek figyelembe kell vennie a halászat vegyes jellegét és az azt meghatározó állományok közötti dinamikát; idetartozik a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a vörös ostorgarnéla (Aristeus antennatus) és az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea). Figyelembe kell vennie továbbá a tengerfenéki halászat során járulékos fogásként kifogott fajokat, valamint az olyan, tengerfenéken élő állományokat, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat. A tervnek az uniós vizeken vagy a Földköz-tenger nyugati térségének uniós vizein kívül tevékenykedő uniós halászhajók által (különösen vonóhálóval, fenéken rögzített hálóval, csapdákkal és horogsorral) folytatott tengerfenéki halászatra kell vonatkoznia.

(15)  Ha a rekreációs célú halászat okozta mortalitás jelentős hatással van egy az érintett állományra, a Tanácsnak képesnek kell lennie arra, hogy megkülönböztetésmentes korlátozásokat határozzon meg a rekreációs halászok számára. E korlátozások meghatározásakor a Tanácsnak átlátható és objektív kritériumokat kell alkalmaznia. Adott esetben a tagállamoknak meg kell hozniuk a rekreációs célú fogások tényleges szintjének megbízható becslésére szolgáló adatok monitorozásához és gyűjtéséhez szükséges arányos intézkedéseket. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni technikai állományvédelmi intézkedések elfogadását a rekreációs célú halászati tevékenységek tekintetében.

(16)  A terv földrajzi hatálya az állománynak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekben meghatározott földrajzi eloszlásán alapul. A tudományos információk fejlődésével a jövőben szükség lehet az állomány tervben meghatározott földrajzi eloszlásának módosítására. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állományok tervben meghatározott földrajzi eloszlásának kiigazítása céljából, ha a tudományos szakvélemények szerint az adott állomány földrajzi eloszlásában változás áll be.

(17)  A terv célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához, és különösen a célállományokra vonatkozó maximális fenntartható hozam eléréséhez és fenntartásához, a minimális állományvédelmi referenciaméret hatálya alá tartozó, tengerfenéken élő állományokra és tengerfenéki halászat során kifogott, nyílt vízi járulékos fogásokra vonatkozó kirakodási kötelezettség végrehajtásához, továbbá ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak azok számára, akiknek a megélhetése a halászattól függ, szem előtt tartva a part menti halászatot és a társadalmi-gazdasági szempontokat. A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést is alkalmaznia kell annak érdekében, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(7) megfelelően, valamint a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) és a 92/43/EGK tanácsi irányelv(9) célkitűzéseivel.

(18)  Az MFH elérésére és fenntartására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő halászati mortalitás célértékét (F) célszerű az MFH-nak megfelelő értékek (FMFH) tartományaként meghatározni. Ezekre a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló tartományokra a tudományos szakvélemények változásainak figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása, a kirakodási kötelezettség végrehajtásához való hozzájárulás, valamint a vegyes halászat figyelembevétele érdekében van szükség. A terv alapján az említett tartományok úgy lettek kialakítva, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5 %-os hozamcsökkenést eredményezzenek. Ezenkívül az FMFH tartomány felső határát úgy határozzák meg, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány biomasszája a referenciapont-határérték (a továbbiakban: BLIM) alá csökken.

(19)  A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés meghatározása céljából szükség van a „normál igénybevételre” vonatkozó FMFH tartományokra és – feltéve, hogy az érintett állomány jó állapotúnak tekinthető – a legsérülékenyebb állományra vonatkozó FMFH tartományok feletti legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés megállapításának lehetőségére, ha arra a tudományos szakvélemények alapján a vegyes halászat esetében az e rendeletben előírt célkitűzések elérése, valamely állomány fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatti komoly károsodásának elkerülése, vagy a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés évenkénti változásainak korlátozása érdekében erre szükség van. A halászati mortalitás az említett FMFH tartományoknak megfelelő célértékét fokozatosan, egyre növekvő jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig kell elérni.

(20)  Azon állományok esetében, amelyeknél rendelkezésre állnak MFH-val kapcsolatos célok, valamint az óvintézkedések alkalmazásának céljából, elővigyázatossági referenciapontban (BPA) és referenciapont-határértékekben (BLIM) kifejezett állományvédelmi referenciapontok meghatározására van szükség.

(21)  Megfelelő óvintézkedéseket kell biztosítani a célok elérésének, valamint annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén – többek között abban az esetben, ha az állományok mérete az állományvédelmi referenciapontok alá esik – korrekciós intézkedések meghozatalára kerüljön sor. A korrekciós intézkedéseknek az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikke szerinti szükséghelyzeti intézkedéseket, legnagyobb megengedett halászati erőkifejtéseket és egyéb konkrét állományvédelmi intézkedéseket is magukban kell foglalniuk.

(22)  A halászati erőforrásokhoz való átlátható hozzáférés és a halászati mortalitási célértékek elérésének biztosítása érdekében uniós halászati erőkifejtési rendszert kell elfogadni a vonóhálók tekintetében, amelyek a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok kiaknázásához használt fő halászeszközök. E célból a halászati erőkifejtési csoportokat kell kijelölni annak érdekében, hogy a Tanács éves szinten, halászati napban kifejezve meghatározhassa a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést. A halászati erőkifejtési rendszer szükség esetén más halászeszközöket is felölelhet.

(23)  Tekintve, hogy a Földközi-tenger nyugati térségében sok tengerfenéken élő állomány esetében aggasztó a helyzet, valamint a halászati mortalitás jelenlegi magas szintjének csökkentése érdekében a halászati erőkifejtési rendszernek a terv végrehajtásának első öt évében az erőkifejtések jelentős csökkenését kell előidéznie.

(24)  A tagállamoknak a halászati erőkifejtési kvóták 1380/2013/EU rendelet 17. cikke szerinti kiosztására vonatkozó módszer alkalmazása, a hajók listájának elkészítése, a halászati engedélyek kiadása és a vonatkozó halászati erőkifejtési adatok rögzítése és továbbítása révén konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a halászati erőkifejtési rendszer hatékony és működőképes legyen.

(25)  A terv célkitűzéseinek eredményes eléréséhez való hozzájárulás érdekében, valamint a jó kormányzásnak az 1380/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott elveivel összhangban, a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani a részvételen alapuló gazdálkodási rendszerek helyi szinten történő előmozdítására.

(26)  A halbölcsőhelyek és az érzékeny élőhelyek védelme, valamint a kisüzemi halászat megóvása érdekében a part menti területeket rendszeresen a szelektívebb halászat számára kell fenntartani. A tervnek ezért évente három hónapos tilalmat kell megállapítania a parttól számított hat tengeri mérföldes távolságon belül működő vonóhálókra, kivéve a 100 méteres izobátnál mélyebb területeken működőkre. Lehetőséget kell biztosítani egyéb területek halászati tilalom hatálya alá tartozó területként történő kijelölésére, amennyiben ez biztosítani tudja a növendék szürke tőkehalak kifogott mennyiségének legalább 20 %-os csökkenését.

(27)  A tengerfenéken élő állományok tekintetében további állományvédelmi intézkedéseket kell hozni. A tudományos szakvélemények alapján a kifejlett szürke tőkehal súlyosan károsult állományának védelme érdekében különösen helyénvaló további tilalmakat bevezetni azokon a területeken, ahol az ívó egyedek nagy tömegben fordulnak elő.

(28)  Az elővigyázatosság elve alkalmazandó a járulékosan kifogott állományokra és azon tengerfenéken élő állományokra, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat. Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban konkrét állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni akkor, ha a tudományos szakvélemények szerint korrekciós intézkedésekre van szükség.

(29)  A tervben további, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadandó technikai állományvédelmi intézkedésekről kell rendelkezni. Erre a tervben foglalt célok eléréséhez van szükség, különösen a tengerfenéken élő állományok védelme és a szelektivitás javítása tekintetében.

(30)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében megállapított kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a ▌ tervnek további, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően részletesebben meghatározandó állománygazdálkodási intézkedéseket is tartalmaznia kell.

(31)  Azon cél érdekében, hogy a ▌ tervet időben hozzá lehessen igazítani a műszaki és tudományos fejlődéshez, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet korrekciós és technikai állományvédelmi intézkedésekkel való kiegészítése, a kirakodási kötelezettség végrehajtása és a terv bizonyos elemeinek módosítása vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(10) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(32)  Az 1380/2013/EU rendeletben előírtaknak megfelelően határidőt kell megállapítani a közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkező tagállamok közös ajánlásainak benyújtására.

(33)  Az MFH felé tett előrehaladás értékelése érdekében a ▌ tervnek lehetővé kell tennie az érintett állományok és lehetőség szerint a járulékosan kifogott állományok rendszeres tudományos megfigyelését.

(34)  Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak időszakonként értékelnie kell e rendelet megfelelőségét és hatékonyságát. Ezt az értékelést [öt évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően] …-ig, majd azt követően háromévente a HTMGB tudományos szakvéleménye alapján, a terv időszakos értékelését követően és arra támaszkodva kell elvégezni. Az említett időszak lehetőséget biztosítana a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtására, a regionális intézkedések elfogadására és végrehajtására, valamint arra, hogy megmutatkozzanak az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások. ▌

(35)  A jogbiztonság biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) értelmében támogatásra jogosultnak tekinthetők.

(36)  A flotta halászati kapacitása és a rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés közötti egyensúly elérése érdekében az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból támogatást kell biztosítani a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséhez az e rendelet hatálya alá tartozó kiegyensúlyozatlan flottaszegmensekben. Az 508/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(37)  A terv valószínűsíthető gazdasági és társadalmi hatásait kidolgozása előtt megvizsgálták az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(38)  Figyelembe véve, hogy a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés naptári évenként kerül meghatározásra, a halászati erőkifejtési rendszerre vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra figyelemmel az FMFH tartományokra vonatkozó rendelkezéseket és a BPA referenciapont alatti állományokra vonatkozó óvintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket 2025. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) hoz létre a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozóan.

(2)  Ez a rendelet a következő állományokra alkalmazandó:

a)  vörös ostorgarnéla (Aristeus antennatus) a GFCM 1, 5, 6 és 7 alterületen;

b)  piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) a GFCM 1, 5, 6, 9, 10 és 11 alterületen;

c)  óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) a GFCM 9, 10 és 11 alterületen;

d)  szürke tőkehal (Merluccius merluccius) a GFCM 1, 5, 6, 7, 9, 10 és 11 alterületen;

e)  norvég homár (Nephrops norvegicus) a GFCM 5, 6, 9 és 11 alterületen;

f)  sávos vörösmárna (Mullus barbatus) a GFCM 1, 5, 6, 7, 9, 10 és 11 alterületen;

(3)  Ez a rendelet a (2) bekezdésben felsorolt állományok halászata közben a Földközi-tenger nyugati térségében járulékosan kifogott állományokra is alkalmazandó. E rendelet a Földközi-tenger nyugati térségében kifogott, tengerfenéken élő más állományokra is alkalmazandó, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat.

(4)  Ez a rendelet az uniós vizeken vagy a Földközi-tenger nyugati térségének uniós vizein kívül tevékenykedő uniós halászhajók által folytatott, a (2) és (3) bekezdésben említett, tengerfenéken élő állományok fogására irányuló kereskedelmi halászatra ▌ alkalmazandó.

(5)  Ez a rendelet a Földközi-tenger nyugati térségében található uniós vizeken érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit is meghatározza az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok valamennyi olyan állománya esetében, amelyek kifogása tengerfenéki halászat során történik.

(6)  Ez a rendelet a 14. cikkben meghatározottak szerinti olyan technikai intézkedéseket irányoz elő, amelyek a Földközi-tenger nyugati térségében valamennyi állomány tekintetében alkalmazandók.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet(12) 4. cikkében és az 1967/2006/EK rendelet 2. cikkében megállapítottakon felül a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.  „a Földközi-tenger nyugati térsége”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) I. mellékletében meghatározott, következő jelű GFCM földrajzi alterületeken található vizek: 1 (az Alborán-tenger északi része), 2 (Alborán-sziget), 5 (Baleár-szigetek), 6 (Észak-Spanyolország), 7 (Oroszlán-öböl), 8 (Korzika), 9 (a Ligur-tenger, valamint a Tirrén-tenger északi része), 10 (a Tirrén-tenger déli része) és 11 (Szardínia).

2.  „érintett állományok”: az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott állományok;

3.  „legsérülékenyebb állomány”: az az állomány, amely esetében a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés meghatározásakor az előző évben megállapított halászati mortalitás a legmesszebb esik a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekben meghatározott FMFH pontértéktől;

4.  „FMFH tartomány”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a HTMGB vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szerv tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlat alkalmazásával és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (MFH) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. Ezt úgy számolják ki, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Az FMFH tartomány felső határát úgy határozzák meg, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a referenciapont-határérték (BLIM) alá csökken;

5.  „FMFH pontérték”: a halászati mortalitás becsült értéke, amely az adott halászati gyakorlat és az aktuális átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távon maximális fenntartható hozamot eredményez;

6.  „MFH FLOWER”: az FMFH tartományon belüli legalacsonyabb érték;

7.  „MFH FUPPER”: az FMFH tartományon belüli legmagasabb érték;

8.  „alsó FMFH tartomány”: az MFH FLOWER és az FMFH pontérték közötti értékeket tartalmazó tartomány;

9.  „felső FMFH tartomány”: az FMFH pontérték és az MFH FUPPER közötti értékeket tartalmazó tartomány;

10.  „BLIM”: a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezett, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen a HTMGB vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szerv tudományos szakvéleményén alapuló referenciapont-határérték, amely alatt csökkenhet a szaporodási képesség;

11.  „BPA”: a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezett, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen a HTMGB vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szerv tudományos szakvéleményén alapuló elővigyázatossági referenciapont, amely biztosítja, hogy 5 %-nál kevesebb legyen annak az esélye, hogy a szaporodóképes állomány biomasszája a BLIM alá csökken;

12.  „halászati erőkifejtési csoport”: egy adott tagállam flottagazdálkodási egysége, amelynek tekintetében megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés került megállapításra;

13.  „állománycsoport”: az I. mellékletben azonosított, együtt kifogott állományok csoportja;

14.  „halászati nap”: bármely olyan, 24 órából vagy annak egy részéből álló folyamatos időszak, amelynek során egy adott hajó a Földközi-tenger nyugati térségében kikötőn kívül tartózkodik;

3. cikk

Célkitűzések

(1)  A tervnek olyan halászati erőkifejtési rendszeren kell alapulnia, melynek célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseinek az eléréséhez, különösen azáltal, hogy elővigyázatossági megközelítést alkalmaz a halászati gazdálkodás vonatkozásában, valamint annak biztosítására kell törekednie, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet.

(2)  A tervnek hozzá kell járulnia a visszadobás gyakorlatának felszámolásához, amennyire lehetséges elkerülve és csökkentve a nem szándékos fogásokat, valamint az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében megállapított kirakodási kötelezettség végrehajtásához az e rendelet hatálya alá tartozó azon fajok esetében, amelyekre az uniós jogszabályok értelmében minimális állományvédelmi referenciaméret vonatkozik.

(3)  A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek. Összhangban kell állnia az Unió környezetvédelmi jogszabályaival, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint ▌.

(4)  A tervnek különösen a következőkre kell törekednie:

a)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott 3. mutatóban szereplő feltételek teljesítésének biztosítása; ▌

b)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulás, arányosan a halászat által a teljesítésükben betöltött szereppel; valamint

c)  a 2009/147/EK irányelv 4. és 5. cikkében, valamint a 92/43/EGK irányelv 6. és 12. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás, mindenekelőtt a halászati tevékenységek által a sérülékeny élőhelyekre és védett fajokra gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében.

(5)  A terv szerinti intézkedéseket a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján kell meghozni. ▌

II. FEJEZET

CÉLÉRTÉKEK, ÁLLOMÁNYVÉDELMI REFERENCIAPONTOK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK

4. cikk

Célértékek

(1)  A halászati mortalitás 2. cikkben meghatározott FMFH tartományoknak megfelelő célértékét az érintett állományok vonatkozásában ▌ fokozatosan, egyre növekvő jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig kell elérni, és ezt követően az FMFH tartományokon belül kell tartani.

(2)  A terv alapján meghatározott FMFH tartományokat elsősorban a HTMGB-től vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szervtől kell kérni.

(3)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban, amikor a Tanács meghatározza a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést, az egyes halászati erőkifejtési csoportokra vonatkozó említett halászati erőkifejtést az adott pillanatban a legsérülékenyebb állomány tekintetében rendelkezésre álló FMFH tartományon belül kell meghatároznia.

(4)  Az (1) és (3) bekezdés ellenére a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés az FMFH tartományoknál alacsonyabb szinten is meghatározható.

(5)  Az (1) és (3) bekezdés ellenére, amennyiben az összes érintett tartomány a BPA felett van, a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés az adott pillanatban a legsérülékenyebb állomány tekintetében rendelkezésre álló FMFH tartomány feletti szinten is meghatározható:

a)  ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján erre a 3. cikkben megállapított célkitűzések vegyes halászaton belüli eléréséhez van szükség;

b)  ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján erre annak elkerülése érdekében van szükség, hogy a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt komolyan károsodjon valamely állomány; vagy

c)  annak érdekében, hogy a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egymást követő évek közötti változásait legfeljebb 20 %-ra korlátozzák.

(6)  Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely állomány tekintetében a megfelelő tudományos adatok hiányában nem lehet meghatározni az FMFH tartományokat, az érintett állománnyal a 12. cikknek megfelelően kell gazdálkodni mindaddig, amíg e cikk (2) bekezdése szerint rendelkezésre nem állnak az FMFH tartományok.

5. cikk

Állományvédelmi referenciapontok

A 6. cikk alkalmazásában a terv alapján a következő állományvédelmi referenciapontok meghatározását kell kérni, különösen a HTMGB-től vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szervtől:

a)  elővigyázatossági referenciapontok, a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezve (BPA); valamint

b)  referenciapont-határértékek, a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezve (BLIM).

6. cikk

Óvintézkedések

(1)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint bármely érintett szaporodóképes állomány biomasszája a BPA alatt van, meg kell hozni valamennyi megfelelő korrekciós intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre. A 4. cikk (3) bekezdésének ellenére a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést olyan szinten kell meghatározni, amely összhangban áll a legsérülékenyebb állományra vonatkozó FMFH tartományon belül lecsökkent halászati mortalitással, figyelembe véve a biomassza csökkenését.

(2)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint bármely érintett szaporodóképes állomány biomasszája a BLIM alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre. A 4. cikk (3) ▌ bekezdésének ellenére ezek az ilyen korrekciós intézkedések különösen magukban foglalhatják az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését és a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés megfelelő csökkentését.

(3)  Az e cikkben említett korrekciós intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban:

a)  az e rendelet 7–14. cikkével összhangban meghozott intézkedések; valamint

b)  az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikke szerinti szükséghelyzeti intézkedések.

(4)  Az e cikkben említett intézkedéseket a helyzet jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismétlődésével összhangban kell megválasztani, amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája az 5. cikkben említett szint alatt van.

III. FEJEZET

HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS

7. cikk

Halászati erőkifejtési rendszer

(1)  Halászati erőkifejtési rendszer alkalmazandó minden olyan hajóra, amely az I. mellékletben meghatározott területeken, az ott meghatározott állománycsoportok tekintetében vonóhálóval folytat halászatot és az említett mellékletben meghatározott hosszkategóriákba tartozik.

(2)  A Tanács a tudományos szakvélemények alapján és a 4. cikk értelmében minden évben tagállamonként meghatározza az egyes halászati erőkifejtési csoportokra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

(3)  A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve és e cikk (2) bekezdésének ellenére ▌ a terv végrehajtásának első öt évét alatt:

a)  a terv végrehajtásának első éve tekintetében – kivéve azokat a földrajzi alterületeket, ahol a referencia-időszak során a halászati erőkifejtés már több mint 20 %-kal csökkent – a referenciaértékhez képest 10 %-kal csökkenteni kell a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést;

b)  a terv végrehajtásának másodiktól ötödik évéig terjedő időszakban legfeljebb 30 %-kal csökkenteni kell a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést. Az FMFH szintjének 2025. január 1-jéig történő elérése érdekében a halászati erőkifejtés csökkentése bármilyen idevágó technikai vagy más állományvédelmi intézkedéssel kiegészíthető.

(4)  A (3) bekezdésben említett referenciaértéket ▌ az egyes tagállamoknak az egyes halászati erőkifejtési csoportok vagy földrajzi alterületek tekintetében a 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti halászati napok számával kifejezett átlagos halászati erőkifejtésként kell kiszámítaniuk, kizárólag az adott időszak alatt aktív hajókat figyelembe véve ▌.

(5)  Amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények szerint egy adott állomány esetében a vonóhálótól eltérő halászeszközökkel jelentős mennyiségeket fognak ki, a tudományos szakvélemények alapján e konkrét eszköz tekintetében meg lehet határozni a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

8. cikk

Rekreációs célú halászat

(1)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a rekreációs célú halászat jelentős hatással van egy az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt állomány halászati mortalitására, a Tanács megkülönböztetésmentes korlátozásokat határozhat meg a rekreációs halászok számára.

(2)  Az (1) bekezdésben említett korlátozások meghatározásakor a Tanács átlátható és objektív – többek között környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági jellegű – kritériumokat alkalmaz. Az alkalmazott kritériumok magukban foglalhatják mindenekelőtt a rekreációs célú halászat környezetre gyakorolt hatását, a szóban forgó tevékenység társadalmi jelentőségét, valamint hozzájárulását a part menti területek gazdaságához.

(3)  Adott esetben a tagállamok meghozzák a rekreációs célú fogások tényleges szintjének megbízható becslésére szolgáló adatok monitorozásához és gyűjtéséhez szükséges arányos intézkedéseket.

9. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)  A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–34. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.

(2)  Minden tagállam az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkében szereplő kritériumokkal összhangban meghatározza a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egyes hajók vagy hajócsoportok számára történő kiosztásának módszerét a lobogója alatt közlekedő hajók vagy hajócsoportok tekintetében. ▌

(3)  A tagállamok halászati napoknak az ugyanazon földrajzi területen belüli halászati erőkifejtési csoportok között történő átvitelével módosíthatják halászati erőkifejtés-kiosztásukat, feltéve, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények által támogatott átváltási tényezőt alkalmaznak. A Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul, de legkésőbb 10 munkanapon belül értesíteni kell a kicserélt halászati napokról és az átváltási tényezőről.

(4)  Amennyiben valamely tagállam a lobogója alatt közlekedő hajók számára megengedi a vonóhálókkal történő halászatot, biztosítania kell, hogy az ilyen halászatot halászati naponként legfeljebb 15 órára, hetente legfeljebb öt halászati napra, vagy ezzel egyenértékű módon korlátozzák.

A tagállamok – halászati naponként legfeljebb 18 óra erejéig – eltérést engedélyezhetnek annak céljából, hogy figyelembe lehessen venni a kikötő és a halászterület közötti út megtételéhez szükséges időt. Az ilyen eltérésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot.

(5)  A (3) bekezdés ellenére, ha egy hajó egy halászati nap folyamán két különböző állománycsoportra vonatkozóan folytat halászatot, mindegyik állománycsoport tekintetében le kell vonni fél halászati napot az adott hajó számára kiosztott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből.

(6)  Minden tagállam az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban halászati engedélyt ad ki a lobogója alatt közlekedő és az érintettállományokra halászó hajók számára az I. mellékletben említett területekre.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy a (6) bekezdéssel összhangban kiadott halászati engedélyeknek megfelelő, BT-ban és kW-ban kifejezett összkapacitás ne növekedjen a terv alkalmazásának ideje alatt.

(8)  Minden tagállam létrehozza és vezeti a (6) bekezdéssel összhangban kiadott halászati engedéllyel rendelkező hajók listáját, és azt a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátja. A tagállamok első alkalommal e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül, majd azt követően legkésőbb minden év november 30-ig továbbítják listáikat.

(9)  A tagállamok nyomon követik halászati erőkifejtési rendszerüket, valamint biztosítják, hogy a 7. cikkben meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés ne haladja meg a megállapított határértékeket.

(10)  A terv célkitűzéseinek elérése érdekében a tagállamok – a jó kormányzásnak az 1380/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott elveivel összhangban – részvételen alapuló gazdálkodási rendszerek helyi szintű előmozdítását segíthetik.

10. cikk

A vonatkozó adatok közlése

(1)  A tagállamok az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 33. cikkével és a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet(14) 146c., 146d. és 146e. cikkével összhangban rögzítik és továbbítják a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat.

(2)  A halászati erőkifejtési adatokat havonta összesíteni kell, és azoknak tartalmazniuk kell a II. mellékletben meghatározott információkat. Az összesített adatok esetében az UN/CEFACT P1000-12 szabványon alapuló XML séma formátumát kell használni.

(3)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett halászati erőkifejtési adatokat minden hónap 15. napja előtt továbbítják a Bizottságnak.

IV. FEJEZET

TECHNIKAI ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

11. cikk

Halászati tilalom hatálya alá tartozó területek

(1)  Az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkében előírtakon túl minden évben három hónapon át – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján, adott esetben három egymást követő hónapon át – tilos a Földközi-tenger nyugati térségében vonóhálót használni a parttól számított hat tengeri mérföldes távolságon belül, kivéve a 100 méteres izobátnál mélyebb területeket. A szóban forgó három hónapos éves halászati tilalmi időszakokat az egyes tagállamok határozzák meg, és azoknak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján meghatározott legrelevánsabb időszakra kell esniük. Ezen időszakról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, és amennyiben ezt különleges földrajzi korlátok indokolják, mint például a kontinentális talapzat korlátozott mérete, vagy az, hogy a halászterületek nagy távolságra találhatók, a tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján egyéb területeket is kijelölhetnek halászati tilalom hatálya alá tartozó területként, feltéve hogy minden földrajzi alterületen megvalósul a növendék szürke tőkehalak kifogott mennyiségének legalább 20 %-os csökkenése. Az ilyen eltérésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot.

(3)  Az érintett tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján [két évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően] …-ig egyéb területeket jelölnek ki halászati tilalom alá tartozó területként, ha – különösen az érintett állományok tekintetében – bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ott nagy a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti növendék halak sűrűsége, valamint hogy ott tengerfenéken élő állományok ívóhelye található.

(4)  A (3) bekezdés értelmében kijelölt egyéb, halászati tilalom hatálya alá tartozó területeket mindenekelőtt a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságnak vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos testületnek kell értékelnie. Ha ez az értékelés azt állapítja meg, hogy az említett, halászati tilalom hatálya alá tartozó területek nincsenek összhangban a célkitűzéseikkel, akkor a tagállamok a szóban forgó ajánlások tükrében felülvizsgálják az említett, halászati tilalom hatálya alá tartozó területeket.

(5)  Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett, halászati tilalom hatálya alá tartozó területek több tagállam halászhajóit érintik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján az 1380/2013/EU rendelet 8. cikkével és e rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a halászati tilalom hatálya alá tartozó érintett területek kijelölése céljából.

12. cikk

Azon járulékosan kifogott állományokkal és tengerfenéken élő állományokkal való gazdálkodás, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat

(1)  Az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett állományokat a halászati gazdálkodás vonatkozásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott elővigyázatossági megközelítés alapján kell kezelni.

(2)  Az 1. cikk (3) bekezdésében említett állományokra vonatkozó állománygazdálkodási intézkedéseket, különösen a 13. cikkben felsorolt technikai állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények figyelembevételével kell meghozni.

13. cikk

Konkrét állományvédelmi intézkedések

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a következő technikai állományvédelmi intézkedések meghatározásával történő kiegészítése céljából:

a)  a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok, mégpedig a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

b)  a halászeszközök módosítására vagy az azokhoz tartozó további eszközökre vonatkozó előírások, mégpedig a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

c)  bizonyos halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozás vagy tilalom bizonyos területeken vagy időszakokban, az ívó halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő halak vagy a nem célzott halfajok védelme, vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

d)  minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározása az e rendelet hatálya alá tartozó bármely állomány tekintetében, a fiatal tengeri élőlények védelme céljából, valamint

e)  a rekreációs célú halászatra vonatkozó intézkedések.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

V. FEJEZET

KIRAKODÁSI KÖTELEZETTSÉG

14. cikk

A kirakodási kötelezettséghez kapcsolódó rendelkezések

A Földközi-tenger nyugati térségében élő azon fajok minden állományát illetően, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, valamint az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt állományok halászata során véletlenül kifogott, kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó nyílt vízi fajokat illetően a Bizottság – a tagállamokkal folytatott konzultációt követően – felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a szóban forgó kötelezettség tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)–e) pontjában előírtaknak megfelelően részletes intézkedéseket fogad el.

VI. FEJEZET

REGIONALIZÁCIÓ

15. cikk

Regionális együttműködés

(1)  Az e rendelet 11–14. cikkében említett intézkedésekre az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)–(6) bekezdése alkalmazandó.

(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkező tagállamok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban közös ajánlásokat nyújthatnak be:

a)  első alkalommal legkésőbb [e rendelet hatálybalépésének időpontja]…-át/ét követő tizenkét hónappal, azt követően pedig legkésőbb a terv értékelésének az e rendelet 17. cikke (2) bekezdésével összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül;

b)  az intézkedés alkalmazását megelőző év július 1-ig; és/vagy

c)  ha azt szükségesnek vélik, különösen abban az esetben, ha hirtelen változás áll be az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány helyzetében.

(3)  Az e rendelet 11–14. cikkében adott felhatalmazás nem sértheti az uniós jogszabályok – köztük az 1380/2013/EU rendelet – egyéb rendelkezései alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket.

VII. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK ÉS NYOMON KÖVETÉS

16. cikk

A terv módosítása

(1)  Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint változás áll be az érintett állományok földrajzi eloszlásában, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő módosítása céljából, hogy az említett változás figyelembevétele érdekében kiigazítja az 1. cikk (2) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott területeket.

(2)  Amennyiben a tudományos szakvélemények alapján a Bizottság úgy véli, hogy az érintett állományok felsorolását módosítani kell, a Bizottság javaslatot nyújthat be e felsorolás módosítására.

17. cikk

A terv nyomon követése és értékelése

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 50. cikkében előírt éves jelentés alkalmazásában a mennyiségi mutatók közé tartoznak az érintett állományok és lehetőség szerint a járulékosan kifogott állományok tekintetében az FMFH-ra vonatkozó halászati mortalitási (F/FMFH), a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó, valamint a társadalmi-gazdasági mutatóknak az éves becsült értékei. Ezek a tudományos szakvélemények alapján egyéb mutatókkal egészíthetők ki.

(2)  A Bizottság öt évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően …-ig és azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tervnek az érintett állományok és ezen állományokat kiaknázó halászati tevékenységek tekintetében elért eredményeiről és az azokra gyakorolt hatásairól, különös tekintettel az 3. cikkben meghatározott célok elérésére.

VIII. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 11–14. és a 16. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól e rendelet hatálybalépésének időpontja…-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja a 11–14. és a 16. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 11–14. és a 16. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

IX. FEJEZET

EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAP

19. cikk

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatás

A terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának alkalmazásában a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetésének minősülnek.

20. cikk

Az 508/2014/EU rendelet módosítása az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében

Az 508/2014/EU rendelet 34. cikke a következőképpen módosul:

1.  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az e cikk szerinti támogatást 2017. december 31-ig lehet nyújtani, kivéve, ha a halászati tevékenységek végleges beszüntetésére irányuló intézkedések elfogadására a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozó, az (EU) …/…(15) európai parlementi és tanácsi rendelettel* létrehozott többéves terv célkitűzéseinek a teljesítése érdekében kerül sor.

___________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...)a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L …, … o.).”;

"

2.  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) Az (EU) …/…(16) rendelet célkitűzéseinek teljesítése érdekében elfogadott, a halászati tevékenységek végleges beszüntetésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos kiadások az említett rendelet hatálybalépésétől kezdve támogathatók az ETHA-ból.”

"

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra figyelemmel a 4. cikket és a 6. cikk (1) bekezdését 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 7. cikket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Halászati erőkifejtési rendszer

(a 7. cikkben említettek szerint)

A halászati erőkifejtési csoportok a következőképpen kerülnek megállapításra:

A)  Sávos vörösmárna, szürke tőkehal, piros ostorgarnéla és norvég homár kontinentális talapzaton és a kontinentális lejtő felső részén, vonóhálóval végzett halászata.

Halászeszköz típusa

Földrajzi terület

Állománycsoportok

Teljes hajóhossz

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Vonóhálók

(TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP, TSP)

GFCM 1-2-5-6-7 alterület

Sávos vörösmárna a GFCM 1, 5, 6 és 7 alterületen; szürke tőkehal a GFCM 1, 5, 6 és 7 alterületen; piros ostorgarnéla a GFCM 1, 5 és 6 alterületen; valamint norvég homár a GFCM 5 és 6 alterületen.

< 12 m

EFF1/MED1_TR1

≥ 12 m és < 18 m

EFF1/MED1_TR2

≥ 18 m és < 24 m

EFF1/MED1_TR3

≥ 24 m

EFF1/MED1_TR4

GFCM 8-9-10-11 alterület

Sávos vörösmárna a GFCM 9, ▌ 10 és 11 alterületen; szürke tőkehal a GFCM 9, 10, és 11 alterületen; piros ostorgarnéla a GFCM 9, 10 és 11 alterületen; valamint norvég homár a GFCM 9 és 10 alterületen.

< 12 m

EFF1/MED2_TR1

≥ 12 m és < 18 m

EFF1/MED2_TR2

≥ 18 m és < 24 m

EFF1/MED2_TR3

≥ 24 m

EFF1/MED1_TR4

B)  Vörös ostorgarnéla és óriásgarnéla vonóhálóval végzett mélyvízi halászata.

Halászeszköz típusa

Földrajzi terület

Állománycsoportok

Teljes hajóhossz

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Vonóhálók

(TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP, TSP)

GFCM 1-2-5-6-7 alterület

Vörös ostorgarnéla

a GFCM 1, 5, 6 és 7 alterületen.

< 12 m

EFF2/MED1_TR1

≥ 12 m és < 18 m

EFF2/MED1_TR2

≥ 18 m és < 24 m

EFF2/MED1_TR3

≥ 24 m

EFF2/MED1_TR4

GFCM 8-9-10-11 alterület

Óriásgarnéla

a GFCM 9, 10 és 11 alterületen.

< 12 m

EFF2/MED2_TR1

≥ 12 m és < 18 m

EFF2/MED2_TR2

≥ 18 m és < 24 m

EFF2/MED2_TR3

≥ 24 m

EFF2/MED1_TR4

II. MELLÉKLET

A halászati erőkifejtési adatokhoz szükséges információk listája

(a 10. cikkben említettek szerint)

Információ

Meghatározás és megjegyzések

1.  Tagállam

A jelentést tevő lobogó szerinti tagállam hárombetűs ISO-kódja

2.  Halászati erőkifejtési csoport

A halászati erőkifejtési csoport I. mellékletben meghatározott kódja

3.  Halászati erőkifejtési időszak

A bejelentett hónap kezdeti és záró dátuma

4.  Halászati erőkifejtési nyilatkozat

Halászati napok száma összesen

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata

Az Európai Parlament és a Tanács hatályon kívül kívánja helyezni az e rendelet 13. cikke szerinti, technikai intézkedések felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő elfogadására vonatkozó felhatalmazásokat, ha új rendeletet fogad el a technikai intézkedésekről, amely magában foglalja az ugyanezen intézkedésekre vonatkozó felhatalmazást.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 103. o.
(2)HL C 367., 2018.10.10., 103. o.
(3)Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja.
(4)A máltai MedFish4Ever miniszteri nyilatkozat. Miniszteri konferencia a földközi-tengeri halászat fenntarthatóságáról (Málta, 2017. március 30.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(6)A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
(9)A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(10)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).
(12)A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete ( 2011. december 13. ) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).
(14)A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).
(15)+HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 32/19 (2018/0050 (COD)) dokumentumban található rendelet számát és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(16)+HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 32/19 (2018/0050 (COD)) dokumentumban található rendelet számát.


Az uniós polgárok részére kiállított személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok biztonságának megerősítése ***I
PDF 257kWORD 72k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0212 – C8-0153/2018 – 2018/0104(COD))
P8_TA-PROV(2019)0345A8-0436/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0212),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 21. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0153/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában benyújtott véleményére (A8-0436/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 4-én került elfogadásra az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0104


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21 cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ) elhatározták, hogy – miközben biztosítják az európai népek védelmét és biztonságát – megkönnyítik a személyek szabad mozgását azáltal, hogy az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rendelkezéseinek megfelelően létrehoznak egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget,

(2)  Az uniós polgárság az Unió valamennyi polgárát felruházza a szabad mozgás jogával, bizonyos korlátozások és feltételek mellett. E jogot a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) juttatja érvényre. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 45. cikke szintén rendelkezik a szabad mozgásról és tartózkodásról. A szabad mozgás magában foglalja az érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel a tagállamok területéről való kiutazás és az oda való beutazás jogát.

(3)  A 2004/38/EK irányelv értelmében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban állampolgáraik részére személyazonosító igazolványt vagy útlevelet állítanak ki és hosszabbítanak meg. Továbbá az említett irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamok megkövetelhetik az uniós polgároktól és családtagjaiktól a megfelelő hatóságoknál történő bejelentkezést. A tagállamoknak az uniós polgárok részére igazolást kell kiállítaniuk a bejelentkezésről az abban meghatározott feltételek mellett. Az említett irányelv értelmében a tagállamoknak tartózkodási kártyát kell kiállítaniuk azon családtagok számára, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, valamint kérelemre huzamos tartózkodási jogot igazoló okmányt és huzamos tartózkodási kártyát kell kiállítaniuk.

(4)  A 2004/38/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamok elfogadhatják a szükséges intézkedéseket, hogy megtagadják, megszüntessék vagy visszavonják az említett irányelv által biztosított bármely jogot, joggal való visszaélés vagy csalás esetében. Az okmányok hamisítását és a tartózkodási jogra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos lényeges tények hamis feltüntetését azonosították az említett irányelvvel összefüggésben elkövetett csalás jellemző eseteiként.

(5)  A tagállamok által kiállított nemzeti személyazonosító igazolványok, valamint a más tagállamban tartózkodó uniós polgárok és családtagjaik számára kiállított tartózkodási engedélyek biztonsági szintje jelentősen eltér. Ezen eltérések növelik a meghamisítás és az okmányokkal való visszaélés kockázatát, és gyakorlati nehézségeket is okoznak a polgároknak, amikor azok élni kívánnak a szabad mozgáshoz való jogukkal. Az okmányhamisítás kockázatait elemző európai hálózat statisztikái azt mutatják, hogy a hamisított személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos esetek száma az idő múlásával emelkedett.

(6)  A Bizottság a „Fokozott biztonság a mobilitás korában: a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos információcsere javítása és a külső határok megerősítése” című, 2016. szeptember 14-i közleményében hangsúlyozta, hogy a biztonságos úti és személyazonosító okmányok döntő fontosságúak minden olyan esetben, ha kétséget kizáróan meg kell állapítani egy személy személyazonosságát, és bejelentette, hogy cselekvési tervet terjeszt elő az útiokmányokkal való visszaélés kezelésére. Az említett közlemény szerint a továbbfejlesztett megközelítés– különösen a terrorizmushoz és a határokon átnyúló bűnözéshez kapcsolódó –, az okmánybiztonság hiányosságaiból eredő visszaélések és a belső biztonság elleni fenyegetések megelőzését szolgáló szilárd rendszereken nyugszik.

(7)  A Bizottság úti okmányokkal való visszaéléssel szembeni európai reagálás megerősítésére irányuló, 2016. december 8-i cselekvési terve (a továbbiakban: a 2016. évi cselekvési terv) szerint a külső határokon és a belső, határellenőrzés nélküli térségen belül felderített hamis okmányok legalább háromnegyede esetében azt a látszatot akarják kelteni, hogy a tagállamok és a schengeni társult országok állították ki azokat. A schengeni térségen belüli utazásra használt, leggyakrabban felderített hamis okmányok körébe tartoznak a tagállamok által kiállított, kevésbé biztonságos nemzeti személyazonosító igazolványok.

(8)  A személyazonossággal való visszaélés megakadályozása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti joguk megfelelően szankcionálja a személyazonosító okmányok meghamisítását és utánzását, továbbá az ilyen meghamisított vagy utánzott okmányok használatát.

(9)  A 2016. évi cselekvési terv foglalkozott a hamis személyazonosító igazolványokból és tartózkodási okmányokból eredő kockázattal. A Bizottság a 2016. évi cselekvési tervben és az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentésében elkötelezte magát amellett, hogy elemzi a személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok biztonságának javítását lehetővé tevő szakpolitikai lehetőségeket.

(10)  A 2016. évi cselekvési terv szerint a hiteles és biztonságos személyazonosító igazolványok kiállításához megbízható személyazonosság-regisztrációs eljárásra és a kérelmezési eljárás alátámasztásához szükséges biztonságos személyazonosító alapdokumentumokra van szükség. Tekintettel arra, hogy egyre a több hamis személyazonosító alapdokumentumot használnak fel, a Bizottságnak, a tagállamoknak és az illetékes uniós ügynökségeknek továbbra is együtt kell működniük annak érdekében, hogy ezek a személyazonosító alapdokumentumok kevésbé legyenek hamisíthatók.

(11)  E rendelet nem kötelezi a tagállamokat személyazonosító igazolványok vagy tartózkodási okmányok bevezetésére abban az esetben, ha ezekről a nemzeti jog nem rendelkezik, és nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét sem, hogy a nemzeti jog alapján, az uniós jog hatályán kívül eső egyéb tartózkodási okmányokat állítsanak ki, például olyan tartózkodási kártyákat, amelyeket állampolgárságra való tekintet nélkül a területükön tartózkodó összes lakos számára kiállítanak.

(12)  Ez a rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy személyazonosítási célból az úti okmányoktól eltérő egyéb okmányokat, például vezetői engedélyeket is elfogadjanak, feltéve, hogy ez megkülönböztetésmentesen történik.

(13)  Azok a személyazonosító okmányok, amelyeket olyan polgárok számára állítottak ki, akiknek szabad mozgáshoz való jogát az uniós vagy a nemzeti jog szerint korlátozták, és amelyek kifejezetten utalnak arra, hogy nem használhatók úti okmányokként, nem tekintendők e rendelet hatálya alá tartozóknak.

(14)  A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: az ICAO) ) a géppel olvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. dokumentuma (hetedik kiadás, 2015) (a továbbiakban: az ICAO 9303. sz. dokumentuma) ötödik részének megfelelő olyan úti okmányok, amelyek nem szolgálnak személyazonosítási célokat a kiállító tagállamban – például az Írország által kiállított útlevél –, nem tekintendők e rendelet hatálya alá tartozóknak.

(15)  E rendelet nem érinti az elektronikus úton történő azonosítási funkcióval ellátott személyazonosító igazolványoknak és tartózkodási okmányoknak a tagállamok által egyéb célokra való alkalmazását, sem pedig a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(5) megállapított szabályokat, amely rendelet az elektronikus azonosítás egész Unióra kiterjedő, a közszolgáltatások igénybevétele tekintetében való kölcsönös elismeréséről rendelkezik, és amely az elektronikus azonosító eszközök más tagállamban való, bizonyos feltételek melletti kölcsönös elismerésének előírásával segíti a más tagállamba költöző polgárokat. A személyazonosító igazolványok továbbfejlesztése várhatóan könnyebb személyazonosítást tesz lehetővé és hozzájárul a szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáféréshez.

(16)  A személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok megfelelő ellenőrzéséhez szükséges, hogy a tagállamok az ezen rendelet hatálya alá tartozó mindegyik típusú okmányra a megfelelő elnevezést alkalmazzák. Az ezen rendelet hatálya alá tartozó okmányok más tagállamokban való ellenőrzésének megkönnyítése érdekében az okmány elnevezését az uniós intézmények legalább egy további hivatalos nyelvén is fel kell tüntetni. Amennyiben a tagállamok már alkalmaznak a „személyazonosító igazolványtól” eltérő, jól bevált megjelöléseket a személyazonosító okmányokra, hivatalos nyelvükön vagy nyelveiken továbbra is megtehetik ezt. A jövőben azonbannem lehet új megnevezéseket bevezetni.

(17)  A biztonsági elemek szükségesek az okmány hitelességének ellenőrzéséhez és az egyén személyazonosságának megállapításához. A biztonsági minimumszabályok meghatározása, valamint a biometrikus adatoknak a személyazonosító igazolványokba és az olyan családtagok tartózkodási kártyáiba való beillesztése, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, fontos lépést jelent afelé, hogy biztonságosabbá váljon az érintett okmányok Unión belüli használata. Az ilyen biometrikus azonosítók alkalmazása elősegíti azt is, hogy az uniós polgárok teljes mértékben élhessenek a szabad mozgáshoz való jogukkal.

(18)  Az arcképnek és két ujjnyomatnak (a továbbiakban: biometrikus adatok) a személyazonosító igazolványokon és tartózkodási kártyákon történő tárolása, ami a harmadik országbeli állampolgárok biometrikus útlevelei és tartózkodási engedélyei esetében már előírás, megfelelő módon ötvözi a megbízható személyazonosítást és hitelesítést mérsékelt csalási kockázat fennállása mellett, a személyazonosító igazolványok és tartózkodási kártyák biztonságának megerősítése céljából.

(19)  Általános gyakorlatként az okmányok hitelességének és a birtokos személyazonosságának ellenőrzése céljából a tagállamoknak elsősorban az arcképet kell ellenőrizniük, és amennyiben az okmány hitelességének és a birtokos személyazonosságának kétséget kizáró megerősítésére van szükség, a tagállamoknak az ujjnyomatokat is ellenőrizniük kell.

(20)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokban az esetekben, amikor a biometrikus adatok ellenőrzése nem erősíti meg az okmány hitelességét vagy birtokosának személyazonosságát, a szakképzett személyzet kötelező manuális ellenőrzést hajtson végre.

(21)  Ez a rendelet nem szolgáltat jogalapot a biometrikus adatok tárolására vonatkozó nemzeti szintű tagállami adatbázisok létrehozására és fenntartására, amelyre az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak megfelelő nemzeti jog vonatkozik. Továbbá e rendelet nem szolgáltat jogalapot egy uniós szintű központi adatbázis létrehozásához vagy fenntartásához.

(22)  Az okmányok hitelességének és a birtokos személyazonosságának ellenőrzése céljából a biometrikus azonosítókat a személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok adathordozóján kell gyűjteni és tárolni. Az ilyen ellenőrzést csak kellően felhatalmazott személyzet végezheti, és csak abban az esetben, ha az okmány bemutatását jogszabály írja elő. Ezenkívül a személyazonosító igazolványok vagy tartózkodási okmányok személyre szabásának céljából tárolt biometrikus azonosító adatokat kiemelten biztonságos módon, csak az okmány átvételének időpontjáig, és legkésőbb az okmány kiállításától számított 90 napig lehet tárolni. Ezen időszakot követően ezeket a biometrikus adatokat azonnal törölni kell vagy meg kell semmisíteni. Ez nem érinti ezen adatoknak az adatvédelemre vonatkozó uniós és nemzeti joggal összhangban történő egyéb kezelését.

(23)  E rendelet alkalmazásában az ICAO 9303. sz. dokumentumában meghatározott azon jellemzőket kell figyelembe venni, amelyek biztosítják a globális interoperabilitást többek között a gép általi olvashatóság és a szemrevételezés tekintetében.

(24)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy a személyek nemét feltüntetik-e az e rendelet hatálya alá tartozó okmányokban. Amennyiben egy tagállam az ilyen okmányokban feltünteti a személy nemét, az ICAO 9303. számú dokumentumában szereplő „F”, „M” vagy „X” jelöléseket, vagy adott esetben az adott tagállam nyelvén vagy nyelvein az azoknak megfelelő egy betűből álló kezdőbetűt kell alkalmaznia.

(25)  Annak biztosítása érdekében, hogy az 1030/2002/EK tanácsi rendelet(6) értelmében elfogadott jövőbeni biztonsági szabályokat és műszaki előírásokat adott esetben kellően figyelembe vegyék a személyazonosító igazolványok és a tartózkodási kártyák tekintetében, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(7) megfelelően kell gyakorolni. E célból a Bizottságot az 1683/95/EK tanácsi rendelet(8) 6. cikkével létrehozott bizottság segíti. Az utánzás és a meghamisítás kockázatának megelőzése érdekében az elfogadott végrehajtási jogi aktusokot szükség esetén titkosítani lehet.

(26)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a biometrikus azonosítók gyűjtése tekintetében megfelelő és hatékony eljárások álljanak rendelkezésre, amely eljárások megfelelnek a Chartában, az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményében, valamint az Egyesült Nemzetek gyermek jogairól szóló egyezményében meghatározott jogoknak és elveknek. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az adatgyűjtési eljárás egésze során elsődleges szempont legyen. Ennek érdekében a szakképzett személyzetnek megfelelő képzésben kell részesülnie a biometrikus azonosítók gyűjtésének gyermekbarát gyakorlatairól.

(27)  Amennyiben nehézségekkel jár a biometrikus azonosítók gyűjtése, a tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az érintett személy méltóságának tiszteletben tartására. Ezért figyelembe kell venni a nemekhez, valamint a gyermekek és a különleges bánásmódot igénylő személyek sajátos igényeihez kapcsolódó egyedi megfontolásokat.

(28)  A személyazonosító igazolványok biztonságára és formátumára vonatkozó minimumszabályok bevezetése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ezen okmányok hitelességére támaszkodhassanak a szabad mozgáshoz való jogukkal élő uniós polgárok esetében. A megerősített biztonsági szabályok bevezetésének kielégítő garanciát kell nyújtania a hatóságok és a magánszervezetek számára ahhoz, hogy az uniós polgárok által személyazonosítási célból használt személyazonosító igazolványok hitelességére támaszkodhassanak.

(29)  Az okmányt kiállító tagállam kék négyszögben negatív nyomtatással készített, tizenkét sárga csillaggal körülvett kétbetűs országkódja olyan megkülönböztető jel, amely megkönnyíti az okmány szemrevételezéssel történő ellenőrzését, különösen akkor, amikor birtokosa a szabad mozgáshoz fűződő jogát gyakorolja.

(30)  Bár fennmarad a további nemzeti elemek előírásának lehetősége, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az elemek ne csökkentsék a közös biztonsági elemek hatékonyságát, illetve ne érintsék hátrányosan a személyazonosító igazolványok határokon átnyúló kompatibilitását, például azt, hogy a személyazonosító igazolványoknak olvashatóaknak kell lenniük az okmányt kiállító tagállamtól eltérő tagállamok által használt gépekkel is.

(31)  A biztonsági szabályok bevezetése a személyazonosító igazolványok és azon családtagok tartózkodási kártyái tekintetében, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, nem vezethet a díjak aránytalan emeléséhez az uniós polgárok és a harmadik országbeli állampolgárok számára. A tagállamoknak az ajánlati felhívások kibocsátásakor figyelembe kell venniük ezt az elvet.

(32)  A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a biometrikus adatok helyesen azonosítsák azt a személyt, aki számára a személyazonosító igazolványt kiállítják. E célból a tagállamoknak meg kell fontolniuk a biometrikus azonosítók, különösen az arcképek, a személyazonosító igazolványokat kiállító nemzeti hatóságok általi valós idejű nyilvántartásba vétellel történő begyűjtését.

(33)  A tagállamok kötelesek megosztani egymással a biztonságos adathordozón tárolt információkhoz való hozzáféréshez, azok hitelesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges információkat. A biztonságos adathordozókhoz használt formátumoknak interoperábilisaknak kell lenniük, többek között az automatizált határátkelőhelyek tekintetében is.

(34)  A 2004/38/EK irányelv arról a helyzetről rendelkezik, amikor azon uniós polgárok számára vagy az uniós polgárok valamelyik tagállam állampolgárságával nem rendelkező azon családtagjai számára, akik nincsenek birtokában a szükséges úti okmányoknak, minden észszerű lehetőséget biztosítani kell arra, hogy más módon bizonyítsák, hogy a szabad mozgás jogával rendelkeznek. Ezek a módok magukban foglalhatják az ideiglenes jelleggel használt személyazonosító okmányokat és az ilyen családtagok számára kiállított tartózkodási kártyákat.

(35)  E rendelet tiszteletben tartja a Chartában és az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében meghatározott kötelezettségeket. A tagállamokat ezért arra ösztönzik, hogy működjenek együtt a Bizottsággal olyan kiegészítő elemek beillesztése érdekében, amelyek a személyazonosító igazolványokat hozzáférhetőbbé és felhasználóbarátabbá teszik a fogyatékossággal élő személyek, például a látássérültek számára. A tagállamoknak fel kell tárniuk a személyazonosító igazolványok kiállítására szolgáló megoldások, például mobil regisztrációs eszközök használatának lehetőségét azon személyek számára, akik nem képesek felkeresni a személyazonosító igazolványok kiállításáért felelős hatóságokat.

(36)  Az uniós polgárok számára kiállított tartózkodási okmányoknak tartalmazniuk kell olyan meghatározott információkat, amelyek biztosítják, hogy azokat az összes tagállamban ilyen okmányként azonosítsák. Ez meg kell, hogy könnyítse az uniós polgárok számára, hogy éljenek a szabad mozgás jogával és az ehhez kapcsolódó jogokkal, ugyanakkor a harmonizáció nem lehet nagyobb mértékű, mint ami a jelenlegi okmányok gyengeségeinek kiküszöbölése érdekében helyénvaló. A tagállamok szabadon megválaszthatják, hogy milyen formátumban állítják ki ezeket az okmányokat, ám azokat csak az ICAO 9303. sz. dokumentumában szereplő előírásoknak megfelelő formátumban állíthatják ki.

(37)  Az azon családtagok számára kiállított tartózkodási okmányok esetében, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, helyénvaló az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(9) módosított 1030/2002/EK rendeletben meghatározottakkal azonos formátumot és biztonsági elemeket alkalmazni. Ezek az okmányok a tartózkodáshoz való jog bizonyítása mellett mentesítik az egyébként vízumkötelezettség alá tartozó birtokosaikat a vízum megszerzésének kötelezettsége alól abban az esetben, ha az Unió területén belül az uniós polgár kíséretében utaznak vagy hozzá csatlakoznak.

(38)  A 2004/38/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy azon családtagok számára, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, a „Tartózkodási kártya uniós polgár családtagjai számára” elnevezésű okmányt kell kiállítani. Azonosításuk megkönnyítése érdekében az uniós polgárok családtagjai számára kiállított tartózkodási kártyáknak egységes elnevezéssel és kóddal kell rendelkezniük.

(39)  A biztonsági kockázatot és a tagállamokra háruló költségeket egyaránt figyelembe véve fokozatosan ki kell vonni az olyan személyazonosító igazolványokat és az uniós polgárok családtagjainak kiállított olyan tartózkodási kártyákat, amelyek tekintetében a biztonsági szabályok nem kielégítőek. Általában a személyazonosító igazolványokra vonatkozó tíz éves és a tartózkodási kártyákra vonatkozó öt éves fokozatos kivonási időszaknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy egyensúlyban álljon az okmányok szokásos lecserélési gyakorisága és az Unión belül fennálló biztonsági hiányosságok felszámolásának szükségessége. Azon kártyák esetében azonban, amelyekből fontos biztonsági elemek hiányoznak, vagy géppel nem olvashatóak, biztonsági okok miatt rövidebb ▌fokozatos kivonási időszakot kell meghatározni.

(40)  Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) alkalmazandó az e rendelet alkalmazásával összefüggésben kezelendő személyes adatok tekintetében. Szükség van a kezelt személyes adatokra vonatkozó biztosítékok további pontosítására, különösen a különleges adatok, mint például a biometrikus azonosítók tekintetében. Az érintetteket ▌tájékoztatni kell arról, hogy okmányaikban egy a biometrikus adataikat tartalmazó adathordozó található, ezen belül ennek kontaktmentes hozzáférhetőségéről, valamint a személyazonosító igazolványaikban és tartózkodási okmányaikban megtalálható adatok felhasználásának minden esetéről. Az érintettek számára mindenképpen hozzáférést kell biztosítani a személyazonosító igazolványaikban és tartózkodási okmányaikban kezelt személyes adatokhoz, és hibás vagy hiányos adatok esetében új okmány kiállítása révén biztosítani kell számukra az azok helyesbítéséhez való jogot. Az adathordozónak kiemelten biztonságosnak kell lennie, és hatékony védelmet kell nyújtania a rajta tárolt személyes adatoknak a jogosulatlan hozzáféréssel szemben.

(41)  A tagállamoknak felelősnek kell lenniük a biometrikus adatok megfelelő kezeléséért, az adatok gyűjtésétől azoknak a kiemelten biztonságos adathordozón történő tárolásáig, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban.

(42)  A tagállamoknak különös körültekintéssel kell eljárniuk, amikor külső szolgáltatóval működnek együtt. Az ilyen együttműködés nem zárhatja ki a tagállamnak a személyes adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése miatt az uniós vagy a nemzeti jog alapján keletkező felelősségét.

(43)  E rendeletben meg kell határozni a személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok adathordozóján tárolt adatok gyűjtésének és tárolásának alapját. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban, és figyelembe véve a szükségesség és az arányosság elvét, elektronikus szolgáltatások vagy a személyazonosító igazolványokkal vagy tartózkodási okmányokkal kapcsolatos egyéb célok érdekében más adatokat is tároljanak az adathordozón. Az ilyen egyéb adatoknak a kezelését, ezen belül a gyűjtésüket és a lehetséges felhasználási céljaikat az uniós vagy a nemzeti jognak engedélyeznie kell. Minden nemzeti adatot fizikailag vagy logikailag el kell különíteni az e rendeletben említett biometrikus adatoktól, és azokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell kezelni.

(44)  Ezt a rendeletet a tagállamoknak legkésőbb 24 hónappal a hatálybalépésének napja után alkalmazniuk kell. A tagállamok e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától csak az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő okmányokat állíthatnak ki.

(45)  A Bizottságnak a rendelet végrehajtásáról – ezen belül a biztonság szintjének megfelelőségéről, az alapvető jogokra és az adatvédelmi elvekre gyakorolt hatásokat figyelembe véve – az alkalmazás kezdőnapjától számított két év, illetve tizenegy év elteltével jelentést kell tennie. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással(11) összhangban a Bizottságnak az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított hat év elteltével, majd azt követően hatévente értékelést kell végeznie e rendeletről a meghatározott nyomonkövetési rendelkezések révén gyűjtött információk alapján annak értékelése céljából, hogy milyen tényleges hatásokkal járt a rendelet, és hogy szükség van-e további lépések megtételére. A nyomon követés céljából a tagállamoknak statisztikákat kell gyűjteniük az általuk kiállított személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok számáról.

(46)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a biztonság megerősítését és az uniós polgárok és a családtagjaik által a szabad mozgás joga gyakorlásának megkönnyítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(47)  Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen a Charta által elismert alapvető jogokat és elveket, köztük az emberi méltóságot, a személyi integritáshoz való jogot, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát, a gyermekek jogait, az idősek jogait, a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelméhez való jogot, a szabad mozgás jogát, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot. E rendelet alkalmazásakor a tagállamoknak meg kell felelniük a Charta-nak.

(48)  Az európai adatvédelmi biztos és az Alapjogi Ügynökség 2018. augusztus 10-én(12), illetve 2018. szeptember 5-én(13) véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet megerősíti a tagállamok által állampolgáraik részére kiállított személyazonosító igazolványokra és a tagállamok által az uniós polgárok és azok családtagjai részére az Unióban való szabad mozgáshoz való joguk gyakorlására kiállított tartózkodási okmányokra vonatkozó biztonsági szabályokat.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)  a tagállamok által saját állampolgáraik számára kiállított személyazonosító igazolványok, a 2004/38/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint;

E rendelet nem alkalmazandó az ideiglenes jelleggel kiállított, hat hónapnál rövidebb érvényességi idejű személyazonosító okmányokra.

b)  a három hónapnál hosszabb ideig a fogadó tagállamban tartózkodó uniós polgárok számára a 2004/38/EK irányelv 8. cikkével összhangban kiállított bejelentkezésről szóló igazolás, valamint az uniós polgárok számára a 2004/38/EK irányelv 19. cikkével összhangban, kérelemre kiállított, huzamos tartózkodási jogot igazoló okmányok;

c)  az uniós polgárok azon családtagjai számára a 2004/38/EK irányelv 10. cikkével összhangban kiállított tartózkodási kártyák, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, valamint az uniós polgárok azon családtagjai számára a 2004/38/EK irányelv 20. cikkével összhangban kiállított huzamos tartózkodási kártyák, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai.

II. FEJEZET

NEMZETI SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNYOK

3. cikk

Biztonsági szabályok/formátum/előírások

(1)  A tagállamok által kiállított személyazonosító igazolványokat ID-1 formátumban kell előállítani, és azoknak tartalmazniuk kell egy géppel olvasható vizsgálati zónát. Ezeknek a személyazonosító igazolványoknak az ICAO 9303. sz. dokumentumában meghatározott előírásokon és biztonsági minimumszabályokon kell alapulniuk, és meg kell felelniük az 1030/2002/EK rendelet mellékletének c), d), f) és g) pontjában meghatározott követelményeknek.

(2)  A személyazonosító igazolványokon szereplő adatelemeknek meg kell felelniük az ICAO 9303. sz. dokumentumának ötödik részében meghatározott előírásoknak.

Az első albekezdéstől eltérve, az okmány száma az I. zónába is beilleszthető, és a személy nemének megjelölése nem kötelező.

(3)  Az okmányon fel kell tüntetni a „Személyazonosító igazolvány” elnevezést, vagy egyéb jól bevált nemzeti elnevezést a kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein, és a „Személyazonosító igazolvány” szavakat az uniós intézmények hivatalos nyelveinek legalább egyikén.

(4)  A személyazonosító igazolvány előlapján az igazolványt kiállító tagállam kék négyszögben negatív nyomtatással készített, tizenkét sárga csillaggal körülvett kétbetűs országkódjának kell szerepelnie.

(5)  A személyazonosító igazolványoknak magukban kell foglalniuk egy kiemelten biztonságos adathordozót, amely tartalmazza a birtokos arcképmását és két ujjnyomatot interoperábilis digitális formátumban. A biometrikus azonosítók rögzítéséhez a tagállamoknak a C(2018)7767 bizottsági határozatban(14) megállapított műszaki előírásokat kell alkalmazniuk.

(6)  Az adathordozónak elegendő kapacitással és képességgel kell rendelkeznie az adatok sértetlenségének, hitelességének és titkosságának biztosításához. A tárolt adatoknak kontaktmentesen hozzáférhetőeknek kell lenniük, és azok védelmét a C(2018)7767 határozat szerint kell biztosítani. A tagállamok megosztják egymással az adathordozó hitelesítéséhez, valamint az (5) bekezdésben említett biometrikus adatokhoz való hozzáféréshez és azok ellenőrzéséhez szükséges információkat.

(7)  A 12 év alatti gyermekek mentesülhetnek az ujjnyomatadási kötelezettség alól.

A 6 év alatti gyermekek mentesülnek az ujjnyomatadási kötelezettség alól.

▌Azon személyek, akik az ujjnyomatadásra fizikailag képtelenek, mentesülnek az ujjnyomatadási kötelezettség alól.

(8)  Amennyiben szükséges és az elérendő céllal arányban áll, a tagállamok rögzíthetnek olyan, nemzeti használatra szolgáló adatokat és észrevételeket, amelyek nemzeti jogukkal összhangban szükségesek lehetnek. A biztonsági minimumszabályok hatékonysága és a személyazonosító igazolványok határokon átnyúló kompatibilitása ennek eredményeképpen nem csökkenhet.

(9)  Ha a tagállamok kettős interfészt vagy különálló adathordozót építenek be a személyazonosító igazolványba, a kiegészítő adathordozónak meg kell felelnie a vonatkozó ISO-szabványoknak, és nem zavarhatja az (5) bekezdésben említett adathordozót.

(10)  Ha a tagállamok a személyazonosító igazolványokban elektronikus szolgáltatások – például e-kormányzat és e-üzletvitel – céljaira szolgáló adatokat tárolnak, az ilyen nemzeti adatokat fizikailag vagy logikailag el kell különíteni az (5) bekezdésben említett biometrikus adatoktól.

(11)  Ha a tagállamok további biztonsági elemekkel egészítik ki a személyazonosító igazolványokat, ennek eredményeképpen nem csökkenhet az ilyen személyazonosító igazolványok határokon átnyúló kompatibilitása és a biztonsági minimumszabályok hatékonysága.

4. cikk

Az érvényességi idő

(1)  A személyazonosító igazolványok érvényességi ideje legalább öt év és legfeljebb tíz év.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a következő érvényességi időket is előírhatják:

a)  kevesebb mint öt év a kiskorúak számára kiállított személyazonosító igazolványok esetében;

b)  kivételes esetekben kevesebb mint öt év az egyedi és korlátozott körülmények között élő személyek számára kiállított személyazonosító igazolványok esetében, és amennyiben az érvényességi időt az uniós és a nemzeti jognak megfelelően korlátozzák;

c)  több mint tíz év a 70 éves vagy annál idősebb személyek számára kiállított személyazonosító igazolványok esetében.

(3)  A tagállamok 12 hónapos vagy annál rövidebb érvényességű személyazonosító igazolványt állítanak ki, amennyiben ideiglenesen fizikailag lehetetlen a kérelmező bármelyik uijjáról ujjnyomatot venni.

5. cikk

Fokozatos kivonás

(1)   A 3. cikkben meghatározott követelményeknek meg nem felelő személyazonosító igazolványok érvényessége a lejáratuk időpontjában vagy ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően tíz év] -ig szűnik meg, attól függően, hogy melyik következik be korábban. ▌

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve:

a)   azon személyazonosító igazolványok érvényessége, amelyek nem felelnek meg az ICAO 9303. sz. dokumentumának második részében meghatározott biztonsági minimumszabályoknak, vagy amelyek nem tartalmaznak a (3) bekezdésben meghatározott géppel olvasható vizsgálati zónát, a lejáratuk időpontjában vagy ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően öt év]-ig szűnik meg, attól függően, hogy melyik következik be korábban;

b)  ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-án/-én 70 éves vagy annál idősebb személyek számára kiállított, az ICAO 9303. sz. dokumentumának második részében meghatározott biztonsági minimumszabályoknak megfelelő, és a (3) bekezdésben meghatározott géppel olvasható vizsgálati zónával rendelkező személyazonosító igazolványok érvényessége lejáratuk időpontjában szűnik meg.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában géppel olvasható vizsgálati zóna:

a)  az ICAO 9303. sz. dokumentuma harmadik részének megfelelő, géppel olvasható vizsgálati zóna; vagy

b)  bármely más, géppel olvasható vizsgálati zóna, amelyre vonatkozóan a kiállító tagállam közli a benne tárolt információk leolvasásához és megjelenítéséhez szükséges szabályokat, kivéve, ha egy tagállam ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig értesíti a Bizottságot az ezen információk leolvasására és megjelenítésére vonatkozó képessége hiányáról.

Az első albekezdés (b) pontjában említett értesítés kézhezvételekor a Bizottság erről megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot és a Tanácsot.

III. FEJEZET

Az uniós polgárok tartózkodási okmányai

6. cikk

A feltüntetendő minimális információk

A tagállamok által az uniós polgárok számára kiállított tartózkodási okmányoknak legalább a következőket fel kell tüntetniük:

a)  az okmány elnevezése az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein, és az uniós intézmények hivatalos nyelveinek legalább egyikén;

b)  egyértelmű hivatkozás arra, hogy az okmányt a 2004/38/EK irányelvnek megfelelően, uniós polgár részére állították ki;

c)  az okmány száma;

d)  a birtokos neve (családi név és utónév (utónevek));

e)  a birtokos születési ideje;

f)   a 2004/38/EK irányelv 8. és 19. cikkével összhangban kiállított, a bejelentkezésről szóló igazolásokon és a huzamos tartózkodási jogot igazoló okmányokon feltüntetendő információk;

g)  a kiállító hatóság;

h)  az előlapon az okmányt kiállító tagállam kék négyszögben negatív nyomtatással készített, tizenkét sárga csillaggal körülvett kétbetűs országkódja.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy ujjnyomatot vesz, a 3. cikk (7) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

Azon személyek, akik az ujjnyomatadásra fizikailag képtelenek, mentesülnek az ujjnyomatadási kötelezettség alól.

IV. FEJEZET

Tartózkodási kártya azon családtagok számára, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai

7. cikk

Egységes formátum

(1)  Amikor a tagállamok tartózkodási kártyákat állítanak az uniós polgárok azon családtagjai számára, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, ugyanazt a formátumot alkalmazzák, mint amelyet ▌ az (EU) 2017/1954 rendelettel módosított és a C(2018)7767 határozattal végrehajtott 1030/2002/EK rendelet meghatároz.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a kártyán ▌fel kell tüntetni a „Tartózkodási kártya” vagy „Huzamos tartózkodási kártya” elnevezést. A tagállamoknak jelölniük kell, hogy ezeket az okmányokat a 2004/38/EK irányelvvel összhangban uniós polgár családtagja részére állították ki. E célból a tagállamok az „uniós polgár 2004/38/EK irányelv 10. cikke szerinti családtagja”, vagy „uniós polgár 2004/38/EK irányelv 20. cikke szerinti családtagja” szabványos kódot használják a [10]-es adatmezőben az (EU) 2017/1954 rendelettel módosított 1030/2002/EK rendelet mellékletében említettek szerint.

(3)  A tagállamok a nemzeti jogukkal összhangban rögzíthetnek nemzeti használatra szolgáló adatokat. Az ilyen adatok rögzítésekor és tárolásakor a tagállamok tiszteletben tartják ▌az (EU) 2017/1954 rendelettel módosított 1030/2002/EK rendelet 4. cikkének második bekezdésében meghatározott előírásokat.

8. cikk

A meglévő tartózkodási kártyák fokozatos kivonása

(1)  Az uniós polgárok valamelyik tagállam állampolgárságával nem rendelkező családtagjai azon tartózkodási kártyáinak érvényessége, amelyek nem felelnek meg a 7. cikk követelményeinek, a lejáratuk időpontjában vagy ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően öt év]-ig szűnik meg, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az uniós polgárok valamelyik tagállam állampolgárságával nem rendelkező családtagjai azon tartózkodási kártyáinak érvényessége, amelyek nem felelnek meg az ICAO 9303. sz. dokumentumának második részében meghatározott biztonsági minimumszabályoknak, vagy amelyek nem tartalmaznak az ICAO 9303. sz. dokumentumának harmadik részében meghatározott, géppel olvasható vizsgálati zónát, a lejáratuk időpontjában vagy … [e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően két év]-ig szűnik meg, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

V. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Kapcsolattartó pont

(1)  Mindegyik tagállam kijelöl legalább egy központi hatóságot kapcsolattartó pontként e rendelet végrehajtására. Amennyiben egy tagállam egynél több központi hatóságot jelölt ki, meg kell jelölnie, hogy az említett hatóságok közül e rendelet végrehajtásában melyik lesz a kapcsolattartó pont. A tagállam közli e hatóság nevét a Bizottsággal és a többi tagállammal. Ha egy tagállam az általa kijelölt hatóságot módosítja, erről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolattartó pontok ismerjék a vonatkozó, az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(15) meghatározott egységes digitális kapuban foglalt uniós szintű információs és segítségnyújtó szolgáltatásokat, és képesek legyenek együttműködni az ilyen szolgáltatásokkal ▌.

10. cikk

A biometrikus azonosítók gyűjtése

(1)  A biometrikus azonosítók gyűjtését kizárólag a személyazonosító igazolványok és a tartózkodási kártyák kiállításáért felelős hatóságok által kijelölt szakképzett és kellően felhatalmazott személyzet végezheti a személyazonosító igazolványok tekintetében a 3. cikk (5) bekezdésében, a tartózkodási kártyák tekintetében pedig a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kiemelten biztonságos adathordozóba történő beillesztés céljából. Az első mondattól eltérve, az ujjnyomatokat kizárólag az említett hatóságok szakképzett és kellően felhatalmazott személyzete gyűjtheti be, kivéve abban az esetben, amikor a kérelmet a tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainál nyújtják be.

Annak biztosítása érdekében, hogy a biometrikus azonosítók egyezzenek a kérelmező személyazonosságával, a kérelmezőnek minden egyes kérelem esetében legalább egyszer személyesen meg kell jelennie a kiállítási eljárás során.

(2)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a biometrikus azonosítók gyűjtése tekintetében megfelelő és hatékony eljárások álljanak rendelkezésre, amely eljárások megfelelnek a Chartában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, valamint az Egyesült Nemzetek gyermek jogairól szóló egyezményében meghatározott jogoknak és elveknek.

Amennyiben nehézségekkel jár a biometrikus azonosítók gyűjtése, a tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az érintett személy méltóságának tiszteletben tartása érdekében.

(3)  Hacsak az uniós vagy nemzeti jog adatkezelés céljából ezt nem írja elő, a személyazonosító igazolványok vagy tartózkodási okmányok személyre szabásának céljából tárolt biometrikus azonosítókat kiemelten biztonságos módon, csak az okmány átvételének időpontjáig, de minden esetben legfeljebb a kiállítástól számított 90 napig lehet tárolni. Ezen időszakot követően ezeket a biometrikus azonosítókat azonnal törölni kell vagy meg kell semmisíteni.

11. cikk

A személyes adatok védelme és a felelősség

(1)  Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak az e rendelet alkalmazásában gyűjtött és tárolt adatok biztonságáról, sértetlenségéről, hitelességéről és titkosságáról.

(2)  E rendelet alkalmazásában a személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok kiállításáért felelős hatóságok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében említett adatkezelőnek tekintendők, és felelősek a személyes adatok kezeléséért.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok teljes körűen gyakorolhassák feladataikat az (EU) 2016/679 rendeletben említettek szerint, beleértve az összes személyes adathoz és az összes szükséges információhoz való hozzáférést, valamint az illetékes hatóságok bármely helyiségéhez vagy adatkezelő berendezéséhez való hozzáférést.

(4)  A külső szolgáltatókkal való együttműködés nem zárja ki a tagállamnak a személyes adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése miatt az uniós vagy a nemzeti jog alapján keletkező felelősségét.

(5)  A személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodási okmány géppel olvasható formátumú információt csak e rendelettel és a kiállító tagállam nemzeti jogával összhangban tartalmazhat.

(6)  A személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok adathordozójában tárolt biometrikus adatok csak az uniós és nemzeti joggal összhangban, az illetékes nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek kellően felhatalmazott személyzete által, a következők ellenőrzése céljából használhatók fel:

a)  a személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodási okmány hitelessége;

b)  az okmány birtokosának személyazonossága közvetlenül hozzáférhető, összehasonlítható jellemzők segítségével, amennyiben a személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodási okmány bemutatását jogszabály írja elő.

(7)  A tagállamok nyilvántartást vezetnek az e rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett adathordozóban tárolt biometrikus adatokhoz hozzáféréssel rendelkező illetékes hatóságokról, és azt évente közlik a Bizottsággal. A Bizottság az interneten közzéteszi ezen nemzeti nyilvántartások gyűjteményét.

12. cikk

Nyomon követés

A Bizottság … [e rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig részletes programot határoz meg ezen rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásának nyomon követésére, beleértve az alapvető jogokra gyakorolt hatását is.

A nyomonkövetési program meghatározza az adatok és az egyéb szükséges bizonyítékok gyűjtésének módjait és gyakoriságát. Meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok és az egyéb bizonyítékok gyűjtése és elemzése érdekében teendő intézkedéseket.

A tagállamok biztosítják a Bizottság számára az ilyen nyomon követéshez szükséges adatokat és egyéb bizonyítékokat.

13. cikk

Jelentéstétel és értékelés

(1)  A Bizottság e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két évvel, illetve tizenegy évvel jelentést nyújt be e rendelet végrehajtásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, különös tekintettel az alapvető jogok és a személyes adatok védelmére.

(2)  A Bizottság e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított hat évvel, majd azt követően hatévente elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításokról beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentés különösen a következőkre összpontosít:

a)  e rendelet alapvető jogokra gyakorolt hatása;

b)  az uniós polgárok mobilitása;

c)  a biometrikus ellenőrzés hatékonysága az úti okmányok biztonságának biztosításában;

d)  a tartózkodási kártyák úti okmányként való esetleges használata;

e)  a személyazonosító igazolványok kinézetének esetleges további harmonizációja;

f)  az ideiglenesen használt személyazonosító okmányok közös biztonsági elemei bevezetésének szükségessége azok jobb felismerhetősége érdekében.

(3)  A tagállamok és az illetékes uniós ügynökségek megküldik az említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

14. cikk

További technikai előírások

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a 2. cikk a) és c) pontjában említett személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok megfeleljenek a jövőbeni biztonsági minimumszabályoknak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén további technikai előírásokat állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a)   újabb biztonsági elemek és követelmények, ideértve az utánzás, a meghamisítás és a hamísítás elleni megerősített előírásokat;

b)  a 3. cikk (5) bekezdésében említett biometrikus jellemzők adathordozójára és biztonságára vonatkozó műszaki előírások, beleértve a jogosulatlan hozzáférés megelőzését és a hitelesítés megkönnyítését is;

c)  az arckép és az ujjnyomatok minőségére és közös műszaki előírásaira vonatkozó követelmények.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  A 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban oylan döntés is hozható, hogy az e cikkben említett előírásoknak titkosaknak kell lenniük és azokat nem lehet nyilvánosságra hozni. Ebben az esetben ezeket csak a tagállamok által kijelölt, a nyomtatásért felelős szervek, valamint a tagállamok vagy a Bizottság által kellően felhatalmazott személyek számára kell rendelkezésre bocsátani.

(3)  Minden tagállam kijelöl egy szervet, amely a személyazonosító igazolványok nyomtatásáért felelős, és egy szervet, amely az uniós polgárok családtagjai tartózkodási kártyájának nyomtatásáért felelős, és közli e szervek nevét a Bizottsággal és a többi tagállammal. A tagállamoknak jogukban áll megváltoztatni e kijelölt szerveket, és erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a személyazonosító igazolványok és az uniós polgárok családtagjai tartózkodási kártyáinak nyomtatásáért egyetlen felelős szervet jelölnek ki, és e szerv nevét közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal.

Két vagy több tagállam egyetlen közös szervet is kijelölhet az említett célból, és erről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot az 1683/95/EK rendelet 6. cikke által létrehozott bizottság segíti.

E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet … [e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónap]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 367., 2018.10.10., 78. o.
(2)HL C 367., 2018.10.10., 78. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).
(6) A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(8) A Tanács 1683/95/EK rendelete (1995. május 29.) a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1954 rendelete (2017. október 25.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 286., 2017.11.1., 9. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(11)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(12) HL C 338., 2018.9.21., 22. o.
(13) Még nem tették közzé.
(14) A Bizottság C(2018)7767 határozata (2018. november 30) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumára vonatkozó műszaki előírások megállapításáról.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).


A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelése ***I
PDF 251kWORD 72k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0274 – C8-0196/2018 – 2018/0129(COD))
P8_TA-PROV(2019)0346A8-0008/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0274),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0196/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2019. február 6-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0008/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 4-én került elfogadásra a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel(3)

P8_TC1-COD(2018)0129


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 91. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében(6),

mivel:

(1)  „A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közlemény az Unió stratégiai célkitűzéseként határozta meg, hogy a halálos kimenetelű közúti balesetek számát 2020-ig a 2010-es érték felére, 2050-re pedig közel nullára kell csökkenteni. Az elmúlt években azonban az e célkitűzések megvalósításának irányába tett előrehaladás megtorpant. A Tanács a közúti közlekedésbiztonságról szóló, 2017. június 8-i következtetéseiben a 2017. márciusi vallettai nyilatkozat nyomán egy új, köztes célkitűzést hagyott jóvá, amelynek értelmében a közúti balesetek súlyos sérültjeinek számát 2030-ig a 2020-as érték felére történő kell csökkenteni. Ezért nagyobb erőfeszítésekre van szükség e két cél elérése érdekében.

(2)  A „Safe System” (biztonságos rendszer) megközelítés értelmében a halálos kimenetelű közúti balesetek és súlyos sérülések nagyrészt megelőzhetők. Minden szinten közös felelősségként kell kezelni annak biztosítását, hogy a közúti balesetek ne eredményezzenek súlyos vagy halálos sérüléseket. Különösen a jól kialakított, megfelelően karbantartott, egyértelműen kijelölt és kitáblázott utak csökkentik a közúti balesetek valószínűségét, míg az „előrelátó” utak (az olyan utak, amelyeket intelligens módon terveztek meg annak érdekében, hogy a hibáknak ne legyen azonnal súlyos vagy halálos következményük), csökkentik a közúti balesetek súlyosságát. A Bizottságnak az összes tagállam tapasztalataira építve iránymutatásokat kell kidolgoznia az „előrelátó út menti környezet” rendelkezésre bocsátására és karbantartására vonatkozóan.

(3)  Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(7) meghatározott transzeurópai hálózat útjai az európai integráció támogatása szempontjából kulcsfontosságúak. Ezeken az utakon ezért garantálni kell a magas közlekedésbiztonsági szintet.

(4)  A TEN-T hálózatban megvalósított, a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére irányuló eljárások segítettek az Unióban bekövetkező halálos kimenetelű közúti balesetek és súlyos sérülések számának visszaszorításában. A 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) hatásainak értékeléséből egyértelműen kiderül, hogy azok a tagállamok, amelyek a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésének elveit önkéntes alapon a TEN-T hálózaton kívüli belföldi útjaikra is alkalmazták, a többi tagállamhoz képest a közlekedésbiztonság sokkal magasabb szintjét valósították meg. Ezért kívánatos, hogy ezeket az elveket az európai úthálózat más részeire is alkalmazzák.

(5)  Fontos, hogy ezen irányelv hatálya a közúti közlekedés biztonsága tekintetében kiterjedjen a hidakon és az ezen irányelv hatálya alá tartozó hálózat részét képező alagutakon kiépített útszakaszokra is, a 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) hatálya alá tartozó alagutak kivételével.

(6)  A közúti közlekedésbiztonság szempontjából fontos, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó úthálózat, különösen az autópályák és főútvonalak mentén található parkolók bejáratai és kijáratai szintén ezen irányelv hatálya alá tartozzanak.

(7)  A szezonális feltételek tagállamonként és régiónként jelentősen eltérnek egymástól. Ezért fontos, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekben megfelelően figyelembe vegyék e feltételeket.

(8)  A közúti balesetek jelentős része nagy forgalmú és sebességű, az utak kis hányadát képező utakon következik be, amelyeken sokan és eltérő sebességgel közlekednek. A 2008/96/EK irányelv hatályának az autópályákra és a TEN-T hálózaton kívüli egyéb főútvonalakra történő, korlátozott kiterjesztése ezért valószínűleg jelentős mértékben hozzájárulna az Unió egész területén a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonságának javításához.

(9)  Annak biztosítása érdekében, hogy a hatály ilyen jellegű kiterjesztése elérje a kívánt hatást, logikus, hogy az autópályáktól eltérő egyéb főútvonalak magukban foglalják valamennyi olyan utat, amelyek a közutak nemzeti osztályozásában az „autópálya” kategóriát követő legmagasabb útkategóriába tartoznak. Ugyanezen okból a tagállamokat ösztönözni kell annak biztosítására, hogy ezen irányelv hatálya legalább az ezen irányelv hatálybalépése előtt, akár önkéntes jelleggel a 2008/96/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi útra kiterjedjen.

(10)  A 2008/96/EK irányelvben meghatározott eljárásoknak a városi területeken kívül, uniós források felhasználásával megvalósított közúti infrastrukturális projektekre való alkalmazása révén várhatóan biztosítható, hogy nem biztonságos utak létesítéséhez uniós források ne kerüljenek felhasználásra.

(11)  A 2008/96/EK irányelv kizárólag a közúti infrastruktúrára vonatkozik. Ez az irányelv ennélfogva nem érinti a közúti közlekedésről szóló jogszabályokat, így a tagállamok azon hatáskörét sem, hogy saját hatáskörükben határozzanak a közúti közlekedési jogszabályokról. Tiszteletben kell tartani az ENSZ közúti közlekedésről szóló, 1949. szeptember 19-i genfi egyezményét, a közúti közlekedésről szóló, 1968. november 8-i bécsi egyezményt, valamint a közúti jelzésekről szóló, 1968. november 8-i bécsi egyezményt is.

(12)  A kockázatalapú hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérések hatékony és eredményes eszköznek bizonyultak a hálózat azon szakaszainak meghatározása szempontjából, amelyeken alaposabb közúti biztonsági ellenőrzést kell végezni, valamint a beruházások fontossági sorrendjének az alapján való meghatározásához, hogy potenciálisan milyen mértékben járulnak hozzá a közlekedésbiztonság hálózati szintű fejlesztéséhez. Az Unió területén a közlekedésbiztonság fokozása érdekében ezért az ezen irányelv hatálya alá tartozó teljes közúthálózatot szisztematikusan értékelni kell, többek között elektronikus és digitális eszközökkel gyűjtött adatok alapján.

(13)  „Az üzemelő úthálózat közlekedésbiztonsági besorolására és kezelésére” irányuló korábbi eljárás legjobban teljesítő elemeinek az új, hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérési eljárásba történő beillesztése lehetővé teszi azon útszakaszok eredményesebb azonosítását, amelyek a közlekedésbiztonság fokozására a legjobb lehetőséget kínálják, és amelyeken a célzott beavatkozások minden bizonnyal a legnagyobb mértékű fejlődést váltják ki.

(14)  A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére irányuló eljárások minőségének, objektivitásának és hatékonyságának javítása érdekében hasznos, ha a tagállamok adott esetben kiaknázhatják az útszakaszok ellenőrzésére, a közúti közlekedésbiztonsági körülmények dokumentálására, valamint az úthálózat biztonságosságához kapcsolódó egyéb adatok gyűjtésére szolgáló, folyamatosan fejlődő technológiákat.

(15)  A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére irányuló eljárásokban tett megállapítások nyomon követése alapvető fontosságú ahhoz, hogy az uniós közlekedésbiztonsági célok eléréséhez szükséges közúti közlekedésbiztonsági fejlesztéseket meg lehessen valósítani. Ennek érdekében prioritást élvező cselekvési terveknek kell biztosítaniuk, hogy a szükséges intézkedések végrehajtása a lehető leghamarabb megtörténjen. A hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérés nyomán tett megállapításokat a közúti közlekedésbiztonsági kockázatokat enyhítő vagy megszüntető, célzott közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzéseknek vagy – ha lehetséges és költséghatékonynak bizonyul – közvetlen javító intézkedéseknek kell követniük anélkül, hogy ez indokolatlan adminisztratív terhet jelentene.

(16)  A meglévő utak közlekedésbiztonságát a legnagyobb baleseti koncentrációval és a legnagyobb balesetcsökkentési potenciállal rendelkező útszakaszokon megvalósított célzott befektetésekkel kell fokozni.

(17)  Az ilyen beruházások támogatása céljából uniós szintű finanszírozás és pénzügyi ösztönzők használhatók – az alkalmazandó feltételekkel összhangban – a megfelelő nemzeti beruházások és ösztönzők kiegészítéseként.

(18)  A transzeurópai közúthálózatnak a 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó közúti alagútjaiba becsatlakozó úthálózati szakaszokon a balesetveszély különösen nagy. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó úthálózat közlekedésbiztonságának javítása érdekében ezért az említett útszakaszok közúti biztonsági ellenőrzését a közutakért, illetve az alagutakért felelős illetékes hatóságok képviselőinek közösen kell lefolytatniuk.

(19)  A 2017-ben az Unió területén bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetek 47%-ában veszélyeztetett úthasználók voltak érintettek. Ezért ha sikerül e veszélyeztetett úthasználók érdekeit a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére irányuló valamennyi eljárásban figyelembe venni, valamint sikerül fejleszteni az ilyen úthasználóknak szánt infrastruktúra minőségi előírásait, azzal javul a közúti közlekedés során általuk élvezett biztonsági szint.

(20)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok javítsák útburkolati jeleik és közúti jelzéseik operatív felhasználásának biztosítását célzó eljárásaikat, közös előírásokat kell megállapítani az útburkolati jelek és közúti jelzések járművezetők és automatizált vezetéstámogató rendszerek általi tényleges olvashatóságának és észlelhetőségének elősegítése céljából.

(21)  A biztonság javítása a vasúti átjárók tekintetében is kiemelten fontos (pl. jelzések, az infrastruktúra javítása). Az Európai Unió Vasúti Ügynökségének az Európai Unión belüli vasút biztonságáról és interoperabilitásáról szóló, 2018. évi jelentése szerint 2016-ban az Unióban lévő 108 000 szintbeli kereszteződésben 433 súlyos baleset történt, amelyek következtében 255-en vesztették életüket, és 217-en súlyosan megsérültek. Következésképpen a komoly biztonsági kockázatot jelentő szintbeli kereszteződéseket jobbá tételük céljából azonosítani kell.

(22)  A magas minőségű útburkolati jelek és közúti jelzések kulcsfontosságúak a gépjárművezetők és az összekapcsolt és automatizált gépjárművek támogatása szempontjából. Az útburkolati jelek és közúti jelzések tekintetében közös előírások alapján kell elősegíteni az összekapcsolt és automatizált mobilitási rendszerek elterjedését. Kívánatos lenne a közúti jelzésekről szóló 1968. évi bécsi egyezménynek megfelelő, közös európai megközelítés kialakítása.

(23)  Az ezen irányelv alkalmazásától várt eredmények megerősítése és vészhelyzetekben a megfelelő biztonsági szint biztosítása érdekében a tagállamok adott esetben és különösen a határokon átnyúló útszakaszokon elősegíthetik a polgári védelmi, vészhelyzet-elhárító és közlekedésrendészeti szolgálataik közötti együttműködést. Amennyiben e tevékenységekhez a tagállamok közötti együttműködésre van szükség, ahhoz az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat(10) szerinti uniós polgári védelmi mechanizmus megfelelő keretet biztosít.

(24)  A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok, különösen a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) sérelme nélkül a biztonságra vonatkozó műszaki előírásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben a közúti infrastruktúra ágazatában közbeszerzések végrehajtására kerül sor.

(25)  Az átláthatóság megvalósítása és az elszámoltathatóság fokozása érdekében a közlekedésbiztonsági minősítéseket úgy kell jelenteni, hogy tájékoztassák az úthasználókat az infrastruktúra állapotáról, valamint elősegítsék tudatosabb magatartásuk kialakulását.

(26)  Ösztönözni kell a „Safe System” (biztonságos rendszer) elnevezésű módszertannal kapcsolatos tapasztalatcserét a gyakorló szakemberek között, valamint az információcserét az útbiztonsági ellenőrök között.

(27)  A hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérések eredményeinek közzététele lehetővé kell, hogy tegye az Unión belül az infrastruktúra biztonságossága szintjének összehasonlítását.

(28)  Mivel az irányelv célját – nevezetesen olyan eljárások kidolgozását, amelyek a transzeurópai hálózat, valamint az Unió egész területén az autópályák és országos főútvonalak hálózatának egységesen magas közlekedésbiztonsági szintjét biztosítják – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és mivel a közúti közlekedésbiztonság szintjének emeléséhez az Unió egész területén fejlődésre van szükség, ez a cél – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. Az uniós szintű fellépés eredményeként az Unió területén történő utazás várhatóan biztonságosabbá válik, ami egyúttal javítja a belső piac működését, és támogatja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését.

(29)  Annak érdekében, hogy a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére irányuló eljárások továbbra is az elérhető legjobb technológiával kapcsolatos ismereteket tükrözzék, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezen irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor(12). A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(30)  Konkrét intézkedéseket kell elfogadni a közúti közlekedésbiztonság-kezelési gyakorlatok folyamatos javítása, valamint az útburkolati jeleknek és közúti jelzéseknek a gépjárművezetés-támogató rendszerekkel felszerelt vagy nagyobb mértékben automatizált járművek általi felismerésének elősegítése érdekében. Ezen irányelv vonatkozó rendelkezései végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(13) megfelelően kell gyakorolni.

(31)  A 2008/96/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2008/96/EK irányelv módosítása

A 2008/96/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez az irányelv a közúti közlekedésbiztonsági hatásvizsgálatokra, a közúti biztonsági auditokra, a közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzésekre és a hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérésekre vonatkozó eljárások tagállamok általi létrehozását és végrehajtását írja elő.

(2)  Ezen irányelv hatálya a transzeurópai hálózat részét képező utakra, az autópályákra és egyéb főútvonalakra terjed ki, akár tervezési stádiumban, akár építés alatt vannak, akár üzemelnek.

(3)  Ezt az irányelvet alkalmazni kell a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó olyan utakra és közúti infrastrukturális projektekre is, amelyek városi területeken kívül helyezkednek el, nem szolgálnak ki velük határos ingatlanokat és amelyeket uniós finanszírozás felhasználásával építettek, az olyan közutak kivételével, amelyek el vannak zárva a gépjármű-közforgalom elől (például kerékpárutak), vagy amelyeket nem közforgalom céljára terveztek (például ipari, mezőgazdasági vagy erdészeti létesítményekhez vezető utak esetében).

(4)  A tagállamok a forgalommal és a baleseti statisztikákákkal kapcsolatos, megfelelően indokolt okokból mentesíthetik ezen irányelv hatálya alól az alacsony biztonsági kockázatot jelentő főútvonalakat.

A tagállamok ezen irányelv hatálya alá vonhatják a (2) és (3) bekezdésben nem említett utakat.

A tagállamok [24 hónappal e módosító irányelv hatálybalépése után]-ig értesítik a Bizottságot a területükön található autópályák és főútvonalak jegyzékéről és annak későbbi módosításairól. Ezenfelül a tagállamok értesítik a Bizottságot az e bekezdés alapján ezen irányelv hatálya alól mentesített, illetve annak hatálya alá vont utakról, illetve e jegyzék későbbi módosításairól.

A Bizottság közzéteszi az utak e cikkel összhangban értesítésben megküldött jegyzékeit.

(5)  Az irányelv hatálya nem terjed ki a 2004/54/EK irányelvben meghatározott közúti alagutakra.”;

"

2.  A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)  az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„1. »transzeurópai úthálózat«: az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben* meghatározott úthálózatok;

_____________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).”

"

b)  a szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

„2a. »autópálya«: olyan közút, amelyet kifejezetten gépjárműforgalom céljára terveztek és építettek, amely nem szolgál ki vele határos ingatlanokat, és amely eleget tesz a következő kritériumoknak:

   a) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve mindkét forgalmi irányban elkülönített úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv, vagy kivételes esetben más eszköz választ el egymástól;
   b) szintben nem keresztez közutat, vasúti vagy villamosvágányt, kerékpárutat vagy gyalogutat;
   c) kifejezetten autópályaként van megjelölve;

2b. »főútvonal«: olyan, a városi területeken kívül elhelyezkedő közút, amely nagyobb városokat és/vagy régiókat köt össze, és amely a közutak [e módosító irányelv HL-ban való közzétételének dátuma]-án/én hatályos nemzeti osztályozásában az »autópálya« kategóriát követő legmagasabb útkategóriába tartozik;”

"

c)  az 5. pontot el kell hagyni;

d)  a 6. és 7. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„6. »közlekedésbiztonsági minősítés«: a meglévő úthálózat részeinek az objektíven mért biztonságosságuk alapján történő csoportokba sorolása;

7.  »célzott közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzés«: olyan, a balesetek és sérülések kockázatát fokozó veszélyes körülmények, hibák és problémák azonosítására irányuló, célzott vizsgálat, amely valamely meglévő út vagy útszakasz helyszíni megtekintésén alapul;”;

"

e)   a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„7a. »időszakos közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzés«: a közlekedésbiztonsági okokból karbantartást igénylő jellemzők és hibák szokásos, rendszeres időközönként történő ellenőrzése;”;

"

f)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„10. »veszélyeztetett úthasználó«: a nem motoros úthasználók, ideértve különösen a kerékpárosokat és a gyalogosokat, valamint a motorkerékpárosok.”;

"

3.  A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(5a) A Bizottság a tervezési szakasz első ellenőrzése során iránymutatásokat dolgoz ki az „előrelátó út menti környezet” és az „önmaguktól értetődő és önvégrehajtó utak” kiépítésére, valamint a veszélyeztetett úthasználókra vonatkozó minőségi előírásokra vonatkozóan. Ezen iránymutatást a tagállami szakértőkkel szoros együttműködésben kell kidolgozni.”;

"

4.  Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„5. cikk

Hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérés

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó, teljes üzemelő úthálózaton hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérésre kerüljön sor. ▌

(2)  A hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérés során értékelni kell a balesetek és a hatás súlyosságának a kockázatát, a következők alapján:

   a) elsődlegesen a közút tervezési jellemzőinek (beépített biztonság) helyszíni vagy elektronikus eszközökkel történő szemrevételezése; továbbá
   b) az úthálózat olyan szakaszainak elemzése, amelyek több mint három éve üzemelnek és amelyeken a forgalmi áramlások arányában nagyszámú súlyos baleset történt.

(3)  A tagállamok legkésőbb 2024-ig gondoskodnak az első hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérés elvégzéséről. Az ezt követő hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felméréseket kellő gyakorisággal, de mindenesetre legalább ötévente kell elvégezni a megfelelő közlekedésbiztonsági szintek garantálása érdekében.

(4)  A hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérések elvégzése során a tagállamok figyelembe vehetik a III. mellékletben megállapított indikatív elemeket.

(5)  A Bizottság iránymutatással szolgál a rendszeres, hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérések és biztonsági minősítések elvégzésének módszertanára vonatkozóan.

(6)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett felmérés eredményei alapján, valamint a további intézkedések szükségességének rangsorolása céljából az úthálózat részét képező összes útszakaszt legalább három biztonságossági csoportba sorolják be.”;

"

5.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„6. cikk

Időszakos közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzések”;

"

b)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) „A tagállamok biztosítják, hogy kellő gyakorisággal időszakos közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzésekre kerüljön sor az adott közúti infrastruktúra megfelelő közlekedésbiztonsági szintjeinek garantálása érdekében.”;

"

c)  a (2) bekezdést el kell hagyni;

d)   a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A tagállamok a 2004/54/EK irányelv hatálya alá tartozó közúti alagutakba becsatlakozó úthálózati szakaszok közlekedésbiztonságát az ezen irányelv és a 2004/54/EK irányelv végrehajtásában részt vevő illetékes szervezetek bevonásával végzett közös közúti biztonsági ellenőrzések révén biztosítják. A közös közúti biztonsági ellenőrzéseket a közlekedésbiztonság megfelelő szintjét biztosító gyakorisággal, de legalább hatévente kell elvégezni.”;

"

6.  a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

„6a. cikk

Az üzemelő utakra vonatkozó nyomonkövetési eljárások

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az 5. cikk szerint elvégzett hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérések nyomán tett megállapításokat célzott közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzés vagy közvetlen javító intézkedés kövesse.

(2)  A célzott közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzések elvégzésekor a tagállamok figyelembe vehetik a IIa. mellékletben foglalt indikatív elemeket.

(3)  A célzott közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket szakértői csoportoknak kell elvégezniük. A szakértői csoport legalább egy tagjának meg kell felelnie a 9. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a célzott közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzések nyomán tett megállapításokat a javító intézkedés szükségességét meghatározó, indokolással ellátott határozat meghozatala kövesse. A tagállamok azonosítják különösen azokat az útszakaszokat, amelyeken a közúti infrastruktúrán közlekedésbiztonsági célú javításokat szükséges végezni, továbbá az ezen útszakaszok közlekedésbiztonságának javítása szempontjából kiemelt intézkedéseket határoznak meg.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a javító intézkedések elsősorban olyan útszakaszokra irányuljanak, amelyek közlekedésbiztonsági szintje alacsony, továbbá amelyek a közlekedésbiztonság javulása és a balesetekkel kapcsolatos költségek csökkentése tekintetében jelentős potenciállal bíró intézkedések végrehajtására adnak lehetőséget.

(6)  A tagállamok a meghatározott javító intézkedések végrehajtásának nyomon követése céljából kockázatalapú, az intézkedéseket fontossági sorrendben tartalmazó cselekvési tervet készítenek, és azt rendszeresen naprakésszé teszik.

6b. cikk

A veszélyeztetett úthasználók védelme

A tagállamok biztosítják, hogy a 3–6. cikkben meghatározott eljárások során érvényesüljenek a veszélyeztetett úthasználók igényei.

6c. cikk

Útburkolati jelek és közúti jelzések

(1)  A tagállamok ▌az útburkolati jelekre és közúti jelzésekre vonatkozó meglévő és jövőbeli eljárásaik során különös figyelmet fordítanak a járművezetők és automatizált vezetéstámogató rendszerek általi olvashatóságának és észlelhetőségének elősegítésére. Ezen eljárásoknak figyelembe kell venniük a közös előírásokat, amennyiben ilyen közös előírásokat a (3) bekezdéssel összhangban megállapítottak.

(2)  A Bizottság által létrehozott szakértői csoportnak legkésőbb 2021. júniusig értékelnie kell a közös előírások, többek között az útburkolati jelek és közúti jelzések operatív felhasználásának biztosítását célzó különböző elemek megállapításának indokoltságát, az útburkolati jelek és közúti jelzések járművezetők és automatizált vezetéstámogató rendszerek általi tényleges olvashatóságának és észlelhetőségének elősegítése céljából. E csoportnak a tagállamok által kijelölt szakértőkből kell állnia. Az értékelésnek magában kell foglalnia az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával folytatott konzultációt is.

Az értékelés során különösen a következők elemeket kell figyelembe venni:

   a) a különböző vezetőtámogató technológiák és az infrastruktúra közötti interakció;
   b) az időjárási és légköri jelenségek, valamint a forgalom hatása az Unió területén lévő útburkolati jelekre és közúti jelzésekre;
   c) a különböző technológiák esetében szükséges karbantartási erőfeszítések típusa és gyakorisága, a becsült költségeket is beleértve.

(3)  A (2) bekezdésben említett értékelést figyelembe véve a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az útburkolati jelek és közúti jelzések operatív felhasználásának biztosítását célzó tagállami eljárásokkal kapcsolatos közös előírások megállapítására, az útburkolati jelek és közúti jelzések járművezetők és automatizált vezetéstámogató rendszerek általi tényleges olvashatósága és észlelhetősége tekintetében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási jogi aktusok nem érintik az Európai Szabványügyi Bizottságnak az útburkolati jelekre és közúti jelzésekre vonatkozó szabványokkal kapcsolatos hatáskörét.

6d. cikk

Tájékoztatás és átláthatóság

A Bizottság közzéteszi az ezen irányelv hatálya alá tartozó közúti hálózat online hozzáférhető európai térképét, külön kiemelve az 5. cikk (6) bekezdésében említett különböző kategóriákat.

6e. cikk

Önkéntes jelentéstétel

A tagállamok a közúti eseményekre vonatkozó, felhasználók és járművek által továbbított adatok összegyűjtésének megkönnyítése érdekében minden útfelhasználó online hozzáférhető, önkéntes adatszolgáltatási nemzeti rendszer létrehozására törekednek, amelybe a biztonsággal kapcsolatos bármely más információ is bevihető, amelyet az adatszolgáltató a közúti infrastruktúra biztonságára nézve tényleges vagy potenciális veszélyként érzékel.”;

"

7.  a 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben iránymutatást nyújt a balesetek súlyosságára vonatkozóan jelentendő információk, többek között a halálesetek és sérültek száma tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;

"

8.  a 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A képzésüket [5 évvel e módosító irányelv hatálybalépése után] után megkezdő útbiztonsági ellenőrök esetében a tagállamok biztosítják, hogy az útbiztonsági ellenőrök képzési tanterve magában foglalja a veszélyeztetett úthasználókkal és az ezen úthasználóknak szánt infrastruktúrával kapcsolatos szempontokat.”;

"

9.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„10. cikk

A bevált gyakorlatok cseréje

Az uniós utak biztonságának javítása érdekében a Bizottság rendszert hoz létre az információk és a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréje érdekében, amely ki fog terjedni többek között a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó képzési tantervekre, a meglévő közúti infrastruktúrával kapcsolatos közlekedésbiztonsági projektekre, valamint a bevált közúti biztonsági technológiákra.”;

"

10.  a 11. cikk (2) bekezdését el kell hagyni;

11.  a szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„11a. cikk

Jelentéstétel

(1)  A tagállamok 2025. október 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az 5. cikk szerint értékelt teljes úthálózat közlekedésbiztonsági besorolásáról. A jelentésnek lehetőség szerint közös módszertanon kell alapulnia. Amennyiben az megvalósítható, a jelentésnek ki kell terjednie a nemzeti szinten kiigazított iránymutatások rendelkezéseinek jegyzékére, ideértve különösen a technológiai fejlemények és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében elért eredményeket. 2025. október 31-től e jelentéseket ötévente kell benyújtani.

(2)  A Bizottság a nemzeti jelentések elemzése alapján, először 2027. október 31-ig, majd ezután ötévente jelentést készít és nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, különös tekintettel az (1) bekezdésben említett elemekre, valamint adott esetben javaslatot tesz további intézkedésekre, többek között ezen irányelv felülvizsgálatára és a műszaki fejlődéshez igazodó lehetséges módosítására.”;

"

12.  a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„12. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket a műszaki fejlődés szerint kiigazítsa.”;

"

13.  a szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító irányelv hatálybalépésének az időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

_____________________

* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”;

"

14.  a 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„13. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

_____________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”;

"

15.  A mellékletek ezen irányelv mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [24 hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt: ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET:

A 2008/96/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.  Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

A KÖZÚTI BIZTONSÁGI HATÁSVIZSGÁLATOK INDIKATÍV ELEMEI”;

b)  a 2. szakasz e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) forgalom (például a forgalom volumene, típus szerinti osztályozása), ideértve a szomszédos földhasználat jellemzői alapján meghatározott, becsült gyalogos- és kerékpárforgalmat;”;

2.  a II. melléklet a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDITOK INDIKATÍV ELEMEI”;

b)  az (1) szakasz a következő ponttal egészül ki:

„n) a veszélyeztetett úthasználókra vonatkozó rendelkezések:

i.  a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések,

ii.  a kerékpárosokra vonatkozó rendelkezések, többek között alternatív útvonalak megléte, illetve a kerékpáros közlekedés elkülönítése a nagy sebességű gépjárműforgalomtól,

iii.  a motorkerékpárosokra vonatkozó rendelkezések,

iv.  a gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek sűrűsége és elhelyezkedése,

v.  a gyalogosokra és a kerékpárosokra vonatkozó rendelkezések a terület érintett útjain,

vi.  a gyalogosok és a kerékpárosok elkülönítése a nagy sebességű gépjárműforgalomtól vagy alternatív útvonalak megléte alacsonyabb besorolású utakon;”;

c)  a 2. pont h) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„h) a veszélyeztetett úthasználókra vonatkozó rendelkezések:

i.  a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések,

ii.  a kerékpárosokra vonatkozó rendelkezések,

iii.  a motorkerékpárosokra vonatkozó rendelkezések;”;

3.  a szöveg a következő melléklettel egészül ki:

„IIa. MELLÉKLET

A CÉLZOTT KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK INDIKATÍV ELEMEI

1.  Út vonalvezetése és keresztmetszet:

a)  látási viszonyok és látási távolságok;

b)  sebességhatár és sebességzónák kialakítása;

c)  önmagától értetődő nyomvonal (vagyis a nyomvonal úthasználók általi »olvashatósága«);

d)  szomszédos ingatlanok és fejlesztési területek elérhetősége;

e)  vészhelyzeti és szervizjárművek általi hozzáférés;

f)  kezelések hidaknál és közműalagutaknál;

g)  út menti elrendezés (leállósávok, útpadkák, lejtő és töltésrézsűk).

2.  Elágazások és csomópontok:

a)  elágazás / csomópont típusának megfelelősége;

b)  elágazás / csomópont elrendezésének geometriája;

c)  elágazások láthatósága és olvashatósága (érzékelés);

d)  láthatóság az elágazásnál;

e)  a kiegészítő sávok elrendezése az elágazásnál;

f)  forgalomirányítás az elágazásnál (például ellenőrzött megállás, forgalomirányítási jelek stb.);

g)  gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek jelenléte.

3.  A veszélyeztetett úthasználókra vonatkozó rendelkezések:

a)  a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések;

b)  a kerékpárosokra vonatkozó rendelkezések;

c)  a motorkerékpárosokra vonatkozó rendelkezések;

d)  tömegközlekedési eszközök és infrastruktúra;

e)  közutak és vasutak szintbeli kereszteződései (feltüntetve különösen a kereszteződés típusát, és hogy rendelkezik-e emberi irányítással, illetve kézi vagy automatizált vezérléssel).

4.  Megvilágítás, jelek és jelzések:

a)  következetes közúti jelzések, amelyek nem zavarják a látási viszonyokat;

b)  a közúti jelzések olvashatósága (elhelyezkedés, méret, szín);

c)  útirányjelző táblák;

d)  következetes útburkolati jelek és elhatárolás;

e)  az útburkolati jelek olvashatósága (elhelyezkedés, méret és nedves, valamint száraz időjárási körülmények között a fényvisszaverési képesség);

f)  az útburkolati jelek megfelelő kontrasztja;

g)  utak és útkereszteződések megvilágítása;

h)  megfelelő út menti berendezések.

5.  Forgalomirányító jelzések:

a)  üzemi feltételek;

b)  láthatóság.

6.  Tárgyak, tiszta terek és közúti visszatartó rendszerek:

a)  út menti környezet, a növényzetet is ideértve;

b)  út menti veszélyek és az útpálya vagy kerékpárút szélétől számított távolság;

c)  a közúti visszatartó rendszerek felhasználóbarát átalakítása (útelválasztók és ütközési akadályok a veszélyeztetett úthasználók veszélyeztetésének megelőzésére);

d)  ütközési akadályok végének kezelése;

e)  megfelelő közúti visszatartó rendszerek a hidaknál és közműalagutaknál.

f)  kerítések (belépési korlátozással érintett utakon).

7.  Útburkolat:

a)  útburkolati hibák;

b)  csúszás-ellenállóság;

c)  laza anyag/murva/kő;

d)  tó, vízelvezető.

8.  Hidak és alagutak:

a)  hidak jelenléte és száma;

b)  alagutak jelenléte és száma;

c)  az infrastruktúra biztonságát érintő kockázatokat megjelenítő vizuális elemek.

9.  Egyéb kérdések:

a)  biztonságos parkolóhelyek és pihenőhelyek kialakítása;

b)  tehergépjárművekre vonatkozó rendelkezés;

c)  vakító fényszóró;

d)  útmunkálatok;

e)  nem biztonságos út menti tevékenységek;

f)  megfelelő tájékoztatás az ITS berendezésben (például változtatható feliratú tájékoztató táblák)

g)  vadak és háziállatok;

h)  iskolaövezetre figyelmeztető táblák (szükség esetén).”;

(4)  a III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

A HÁLÓZATI SZINTŰ KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI FELMÉRÉSEK INDIKATÍV ELEMEI

1.  Általános elemek:

a)  úttípus az összekötött térségek/települések jellege és mérete alapján;

b)  útszakasz hossza;

c)  terület típusa (vidéki, városi);

d)  földhasználat (oktatási, kereskedelmi, ipari és gyártási, lakóövezeti, gazdálkodási, mezőgazdasági, beépítetlen területek);

e)  ingatlan-hozzáférési pontok sűrűsége;

f)  szervizút jelenléte (például boltokhoz vezető utak);

g)  útépítési munkák jelenléte;

h)  parkoló jelenléte.

2.  A forgalom nagysága:

a)  a forgalom nagysága;

b)  megfigyelt motorkerékpár-forgalom;

c)  megfigyelt kétoldali »út menti« és »keresztező« gyalogosforgalom;

d)  a kerékpárforgalom megfigyelt volumenei mindkét oldalon, „út menti” és „keresztirányú” bontásban;

e)  megfigyelt tehergépjármű-forgalom;

f)  a szomszédos földhasználat jellemzői alapján meghatározott, becsült gyalogosforgalom;

g)  a szomszédos földhasználat jellemzői alapján meghatározott, becsült kerékpáros-forgalom.

3.  Baleseti adatok:

a)  halálos kimenetelű közúti balesetek száma, helye és oka úthasználó-csoportonként;

b)  a súlyos sérülések száma és helye úthasználó-csoportonként.

4.  Üzemeltetési jellemzők:

a)  sebességkorlát (általában, motorkerékpárokra, tehergépjárművekre);

b)  üzemi sebesség (85%-os);

c)  sebességszabályozás és/vagy forgalomcsillapítás;

d)  ITS berendezések jelenléte: kocsisorra figyelmeztető táblák, változtatható feliratú tájékoztató táblák;

e)  iskolaövezetre figyelmeztető tábla;

f)  az iskola előtti átkelőhelyen ellenőr jelenléte előre meghatározott időszakokban.

5.  Geometriai jellemzők:

a)  útkereszteződés jellemzői (sávok száma, típusa és szélessége, középső átlagos leállósávok elrendezése és anyaga, kerékpáros sávok, gyalogutak stb.), beleértve azok változtathatóságát;

b)  vízszintes kanyarulat;

c)  fok és függőleges nyomvonal;

d)  látási viszonyok és látási távolságok.

6.  Tárgyak, tiszta terek és közúti visszatartó rendszerek:

a)  út menti környezet és tiszta terek;

b)  rögzített akadályok az út mentén (villanyoszlopok, fák stb.);

c)  akadályok út szélétől számított távolsága;

d)  akadályok sűrűsége;

e)  zajcsíkok;

f)  közúti visszatartó rendszerek.

7.  Hidak és alagutak:

a)  hidak jelenléte és száma, beleértve a rájuk vonatkozó információkat is;

b)  alagutak jelenléte és száma, beleértve a rájuk vonatkozó információkat is;

c)  az infrastruktúra biztonságát érintő kockázatokat megjelenítő vizuális elemek.

8.  Elágazások:

a)  elágazás típusa és elágazások száma (különös tekintettel a forgalomirányítás típusára, valamint a védett kanyarokra);

b)  csatornázás jelenléte;

c)  elágazás minősége;

d)  keresztező út mérete;

e)  vasúti átjáró jelenléte (feltüntetve különösen az átjáró típusát, és hogy rendelkezik-e emberi irányítással, illetve kézi vagy automatizált vezérléssel).

9.  Karbantartás:

a)  útburkolati hibák;

b)  útburkolat csúszás-ellenállósága;

c)  leállósáv állapota (beleértve a vegetációt is);

d)  jelek, jelzések és az elhatárolás állapota;

e)  közúti visszatartó rendszerek állapota.

10.  A veszélyeztetett úthasználókat kiszolgáló létesítmények:

a)  gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek (felszíni átkelőhelyek és felüljárók);

b)  kerékpáros átkelőhelyek (felszíni átkelőhelyek és alul- vagy felüljárók);

c)  gyalogoskerítés;

d)  járda vagy külön létesítmény jelenléte;

e)  kerékpáros létesítmények és azok típusa (kerékpárutak, kerékpársávok, egyéb);

f)  gyalogos átkelőhely minősége a létesítmény láthatósága és jelölése alapján;

g)  gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek a hálózatba becsatlakozó alárendelt út kezdeti szakaszán;

h)  elkülönített létesítmények hiányában alternatív útvonalak megléte a gyalogosok és a kerékpárosok számára.

11.  Baleset előtti/utáni rendszerek, amelyek enyhítik a közúti sérüléseket és azok súlyosságát:

a)  hálózati operatív központok és egyéb járőrszolgálati létesítmények;

b)  a balesetek vagy biztonsági események megelőzése érdekében az úthasználók közlekedési feltételekről való tájékoztatására szolgáló mechanizmusok;

c)  a biztonsági események automatikus észlelésére szolgáló rendszerek: érzékelők és kamerák;

d)  a biztonsági események kezelésére szolgáló rendszerek;

e)  a vészhelyzeti szervekkel való kommunikációra szolgáló rendszerek.”;

5.  a IV. melléklet a következőképpen módosul:

a)  az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. a baleset lehető legpontosabb helyszíne, beleértve a GNSS koordinátákat is;”;

b)  az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5. a baleset súlyossága.”.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 261. o.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(3)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(4)HL C 62., 2019.2.15., 261. o.
(5) HL C ...
(6)Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja.
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (HL L 319., 2008.11.29., 59. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről (HL L 167., 2004.4.30., 39. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(12)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).


A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) ***I
PDF 458kWORD 143k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 4-i jogalkotási állásfoglalása a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0343 – C8– 0219/2017 – 2017/0143(COD))
P8_TA-PROV(2019)0347A8-0278/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0343),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0219/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. október 19-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0278/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 4-én került elfogadásra a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2017)0143


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az uniós háztartások megtakarítási rátája a világon a legmagasabbak között van, de e megtakarítások nagy részétrövid lejárattal, bankszámlákon tartják. A tőkepiaci befektetések fokozása segíthet szembenézni az idősödő népesség és az alacsony kamatok jelentette kihívásokat.

(2)  Az öregségi nyugdíj a nyugdíjba vonuló személy jövedelmének egy alapvető részét képezi, és sok ember esetében a megfelelő nyugdíjszolgáltatástól függ, hogy idős korban kényelemben vagy szegénységben él-e. Ez az előfeltétele az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott öregségi nyugdíjnak, többek között az idősek jogairól szóló 25. cikkben megállapított alapvető jogok gyakorlásának, amely cikk kimondja: „Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez”.

(3)  Az Unió számos kihívással néz szembe – ideértve a demográfiai kihívásokat is –, mivel Európa öregedő kontinens. Emellett a karrierminták, a munkaerőpiac és a javak elosztása radikális változáson mennek keresztül, nem utolsósorban a digitális forradalom eredményeképpen.

(4)   Az öregségi nyugdíjak jelentős részét állami rendszerek biztosítják. Annak ellenére, hogy a nyugdíjrendszerek megszervezése – a Szerződésekben meghatározottaknak megfelelően – kizárólagos nemzeti hatáskörben van, az Unió egészének stabilitása szempontjából alapvető fontosságú a nemzeti nyugdíjrendszerek jövedelemmegfelelősége és pénzügyi fenntarthatósága. Ha több európai megtakarítást irányítanánk a készpénz és a bankbetétek helyett a hosszú távú befektetési termékek, például a hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányuló önkéntes nyugdíjtermékek felé, a hatás mind az egyének (akik magasabb hozamok és megfelelőbb nyugdíj előnyeit élveznék), mind a tágabb értelemben vett gazdaság számára kedvező lenne.

(5)  2015-ben az Unió 11,3 millió munkaképes korú (20–64 éves) polgára az állampolgársága szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik lakóhellyel, valamint az Unió 1,3 millió polgára a lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban dolgozott.

(6)  Egy hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányuló, hordozható páneurópai egyéni nyugdíjtermék (a továbbiakban: a PEPP) nagyobb vonzerővel rendelkezik majd, főleg a fiatalok és az utazó munkavállalók körében, és segít az uniós polgárok azon joga gyakorlásának további megkönnyítésében, hogy Unió-szerte bárhol élhessenek és dolgozhassanak.

(7)  Az egyéni nyugdíjak fontos szerepet játszanak a hosszú távú megtakarítók és a hosszú távú befektetési lehetőségek összekapcsolásában. Az egyéni nyugdíjak nagyobb, európai piaca támogatni fogja több forrást biztosítását az intézményi befektetők számára, és a reálgazdaságba való befektetések növelését.

(8)  E rendelet lehetővé teszi egy olyan egyéni nyugdíjtermék létrehozását, amely hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányul, és amennyire lehetséges figyelembe veszi az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvekben említett környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, egyszerű, biztonságos, megfizethető, átlátható, fogyasztóbarát és Unió-szerte hordozható, továbbá kiegészíti a tagállamokban fennálló rendszereket.

(9)   Az egyéni nyugdíjtermékek belső piaca jelenleg nem működik zökkenőmentesen. Egyes tagállamokban az egyéni nyugdíjtermékeknek még nincs piaca. Más tagállamokban rendelkezésre állnak egyéni nyugdíjtermékek, a nemzeti piacok azonban nagymértékben szétaprózottak. Emiatt az egyéni nyugdíjtermékek csak korlátozott mértékben hordozhatók. Ez megnehezítheti, hogy a polgárok éljenek alapvető szabadságaikkal. Megakadályozhatja például, hogy valaki egy másik tagállamban vállaljon munkát, vagy másik tagállamban menjen nyugdíjba. Emellett a meglévő egyéni nyugdíjtermékek szabványosításának hiánya akadályozza, hogy a szolgáltatók éljenek a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának jogával.

(10)  Mivel az egyéni nyugdíjtermékek belső piaca szétaprózott és sokszínű, a PEPP hatása tagállamonként nagyon eltérő lehet, ahogyan a célközönség is igen sokféle lehet. Egyes tagállamokban a PEPP-ek azok számára kínálhatnak megoldást, akik jelenleg nem férnek hozzá megfelelő szolgáltatásokhoz. Más tagállamokban a PEPP-ek szélesíthetik a fogyasztók választási lehetőségeit, vagy megoldást kínálhatnak a mobilis polgárok számára. A PEPP-ek azonban – mivel ezek további kiegészítő egyéni nyugdíjtermékek – nem célozhatják a meglévő nemzeti nyugdíjrendszerek felváltását.

(11)  A tőkepiaci unió elő fogja segíteni Európában a tőke mobilizálását, és azon társaságokhoz, többek között kkv-khoz, infrastrukturális és hosszú távú, fenntartható projektekhez történő irányítását, amelyeknek tőkére van szükségük a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A tőkepiaci unió egyik fő célja, hogy az európai megtakarítások jobb felhasználásával növelje a lakossági befektetők befektetéseit és a rendelkezésükre álló befektetési lehetőségeket. E célból a PEPP előrelépést fog jelenteni a tőkepiaci integráció erősítése terén, mivel támogatja a reálgazdaság hosszú távú finanszírozását, tekintettel arra, hogy a termék hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányul, valamint a befektetések fenntarthatóságára.

(12)  A Bizottság 2015. szeptember 30-i cselekvési tervében a tőkepiaci uniórról bejelentette: „a Bizottság értékelni fogja, hogy létrehozható-e szakpolitikai keret az egyszerű, hatékony és versenyképes magánnyugdíj-szolgáltatások sikeres európai piacának létrehozásához, és el fogja dönteni, hogy szükséges-e uniós jogszabály ennek a piacnak a támogatásához”.

(13)  2016. január 19-i, „A pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintéséről és kihívásairól: hatások és a pénzügyi szabályozás hatékonyabb és eredményesebb uniós keretei és a tőkepiaci unió felé vezető út” című állásfoglalásában(4) az Európai Parlament kiemelte, hogy „elő kell segíteni egy olyan környezet kialakulását, amely ösztönzi az innovációt a pénzügyi termékek terén, nagyobb sokféleséget és több előnyt teremtve a reálgazdaság számára, és ösztönzőket biztosítva a befektetésekhez, és amely hozzájárulhat a megfelelő, biztonságos és fenntartható nyugdíjak biztosításához az uniós polgárok számára, mint például egy egyszerű, átlátható kialakítású páneurópai nyugdíjtermék kidolgozása”.

(14)  2016. június 28-i következtetéseiben az Európai Tanács felhívott arra, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozások könnyebben juthassanak finanszírozáshoz, és támogatni kell a reálgazdaságba történő beruházásokat a tőkepiaci unió létrehozására vonatkozó terv előmozdítása révén”.

(15)  A Bizottság 2016. szeptember 14-i közleményében a tőkepiaci unióról – A reform felgyorsítása bejelentette, hogy „megvizsgálja egy egyszerű, hatékony és versenyképes uniós egyéni nyugdíjbiztosítási termékre vonatkozó javaslat lehetőségét [...] A vizsgált lehetőségek egyike egy 2017-ben beterjesztendő jogalkotási javaslat.”

(16)  A Bizottság 2017. június 8-i közleményében a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról bejelentette a következőt: „Jogalkotási javaslat a páneurópai magánnyugdíjtermékről - 2017. június végéig. Ez megteremti a páneurópai szinten kezelhető, megfizethető és önkéntes magánnyugdíj-megtakarítások biztonságosabb, költséghatékonyabb és átlátható piacának alapjait. Segít majd kielégíteni a nyugdíj-megtakarításaik megfelelőségét javítani kívánó személyek igényeit, kezelni a demográfiai kihívást, kiegészíteni a meglévő nyugdíjtermékeket és -rendszereket, valamint támogatni a magánnyugdíjak költséghatékonyságát azáltal, hogy jó lehetőségeket kínál a magánnyugdíjak hosszú távú befektetésére.”

(17)  A ▌PEPP kialakítása hozzá fog járulni a nyugdíj-megtakarítások választékának bővítéséhez, különösen az utazó munkavállalók számára, és egy uniós piacot hoz létre a PEPP-szolgáltatók számára. Ez azonban csak az állami nyugdíjrendszereket kiegészítő rendszer lehet.

(18)  Az önkéntes egyéni nyugdíjtermékekkel kapcsolatos lakossági megtakarítási döntések megértését és tudatosságát pénzügyi képzéssel lehet támogatni. A megtakarítók számára ezenkívül tisztességes esélyt kell biztosítani arra, hogy teljes mértékben megérthessék a PEPP-hez kapcsolódó kockázatokat és e termékek jellemzőit.

(19)  A PEPP-re vonatkozó jogszabályi keret megteremti a páneurópai szinten kezelhető, megfizethető és önkéntes nyugdíjjal kapcsolatos befektetések sikeres piacának alapjait. A meglévő kötelező és foglalkoztatói nyugdíjrendszerek és -termékek kiegészítésével segít majd kielégíteni a nyugdíj-megtakarításaik megfelelőségét javítani kívánó személyek igényeit, hozzájárul a demográfiai kihívás kezeléséhez, és jelentős új magántőkeforrást biztosít a hosszú távú befektetések céljára. Ez a keret nem fogja helyettesíteni, és nem fogja harmonizálni a meglévő nemzeti egyéni nyugdíjtermékeket vagy -rendszereket, és nem lesz hatással a meglévő nemzeti kötelező és foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre és -termékekre sem.

(20)  A PEPP egy olyan nem foglalkoztatói egyéni nyugdíjtermék, amire a PEPP-megtakarító a nyugdíjba vonulásra tekintettel önkéntesen szerződést köt. Mivel a PEPP-nek hosszú távú tőkefelhalmozást kell lehetővé tennie, a tőkéhez való korai hozzáférés lehetőségét korlátozni kell, és azt szankcionálni lehet.

(21)  E rendelet harmonizálja a PEPP egyes alapvető jellemzőit, amelyek olyan kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatosak, mint a forgalmazás, a szerződések minimális tartalma, a befektetési politika, a szolgáltatóváltás vagy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás és a hordozhatóság. Ezen alapvető jellemzők harmonizálása javítja az egyéninyugdíj-szolgáltatók egyenlő versenyfeltételeit, valamint hozzájárul a tőkepiaci unió megvalósításához és az egyéni nyugdíjak belső piacának integrációjához. Mindez egy nagymértékben szabványosított páneurópai termék létrehozásához vezet, amely minden tagállamban rendelkezésre áll, és a nyugdíjjogosultságok külföldre történő áthelyezése, valamint a különböző típusú szolgáltatók közötti szélesebb választási lehetőség többek között határokon átnyúló nyújtása révén, lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy maradéktalanul kihasználják a belső piac biztosította előnyöket. A nyugdíjszolgáltatások határokon átnyúló nyújtása előtt álló kevesebb akadály miatt a PEPP páneurópai alapon növeli majd a szolgáltatók közötti versenyt, és a megtakarítók számára kedvező méretgazdaságossági előnyöket fog jelenteni.

(22)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke rendeletek vagy irányelvek formájában egyaránt lehetővé teszi jogi aktusok elfogadását. A jogalkotó rendelet elfogadását részesítette előnyben, mivel az valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. Egy rendelet tehát lehetővé tenné a PEPP késedelem nélküli bevezetését, és hozzájárulna a nyugdíj-megtakarítások és a befektetések szintjének növelésére irányuló igények gyorsabb kielégítéséhez a tőkepiaci unió keretei között. Ez a rendelet a PEPP-ek alapvető jellemzőinek harmonizálására irányul, amely termékekre nem kell külön nemzeti szabályokat alkalmazni, és így ez esetben a rendelet megfelelőbb eszköznek tűnik, mint az irányelv. Ezzel szemben az e rendelet hatályán kívül eső jellemzők (például a felhalmozási szakaszra vonatkozó feltételek) nemzeti szabályok hatálya alá tartoznak.

(23)  E rendeletnek egységes szabályokat kell megállapítania a PEPP-ek nyilvántartásba vételére, szolgáltatására, forgalmazására és felügyeletére vonatkozóan. A PEPP-ekre vonatkoznak e rendelet rendelkezései, a vonatkozó ágazati uniós jog, valamint a megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok. Ezenkívül alkalmazni kell a tagállamok által az ágazati uniós jog végrehajtása során elfogadott jogszabályokat is. Amennyiben e rendelet vagy az ágazati uniós jog nem terjed ki ezekre, a tagállamok vonatkozó jogszabályait kell alkalmazni. A PEPP-re a PEPP-megtakarító és a PEPP-szolgáltató által kötött szerződés (a továbbiakban: a PEPP-szerződés) is alkalmazandó. A PEPP-szerződésbe bele kell foglalni a termék alapvető jellemzőit. Ez a rendelet nem érinti a nemzetközi magánjogra, különösen a bíróságok joghatóságára és az alkalmazandó jogra vonatkozó uniós szabályokat. E rendelet nem érinti továbbá a nemzeti szerződéses jogot, a szociális jogot, a munkajogot és az adójogot sem.

(24)  E rendeletnek egyértelművé kell tennie, hogy a PEPP-szerződésnek meg kell felelnie valamennyi alkalmazandó szabálynak. A PEPP-szerződésnek ezenkívül meg kell határoznia a felek jogait és kötelezettségeit, valamint tartalmaznia kell a termék alapvető jellemzőit. A PEPP-szerződést a PEPP-megtakarítók egy csoportjának képviselője – mint például a megtakarítók független egyesülete is – is köthet e csoport nevében eljárva, feltéve, hogy azt e rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően teszi, valamint hogy az ily módon szerződést kötő PEPP-megtakarítók ugyanazt az információt és tanácsot kapják, mint azok a PEPP-megtakarítók, akik a PEPP-szerződést vagy közvetlenül egy PEPP-szolgáltatóval vagy egy PEPP-forgalmazón keresztül kötik.

(25)  A PEPP-szolgáltatók számára egyetlen terméknyilvántartási engedély kibocsátásával, egységes szabályrendszer alapján hozzáférést kell biztosítani a teljes uniós piachoz. Annak érdekében, hogy egy PEPP-szolgáltató egy terméket „PEPP” megjelöléssel hozzon forgalomba, nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet kell benyújtania az illetékes hatóságokhoz. A rendelet nem akadályozza meg a már meglévő egyéni nyugdíjtermék nyilvántartásba vételét, amennyiben az megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek. Az illetékes hatóságoknak határozatot kell hozniuk a nyilvántartásba vételről, ha a kérelmező PEPP-szolgáltató minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott, és ha megfelelő intézkedések vannak érvényben e rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében. Azt követően, hogy az illetékes hatóságok határozatot hoztak a nyilvántartásba vételről, arról értesíteniük kell az (EU) 1094/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5) létrehozott az európai felügyeleti hatóságot (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) (a továbbiakban: az EIOPA) annak érdekében, hogy a PPEP-szolgáltatót és a PPEP-et nyilvántartásba lehessen venni a központi nyilvános nyilvántartásban. E nyilvántartásba vételnek az Unió egész területén érvényesnek kell lennie. Az e rendeletben megállapított egységes követelményeknek való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a nyilvántartásba vételi eljárás során benyújtott információk és dokumentumok minden későbbi módosításáról – adott esetben – azonnal értesíteni kell az illetékes hatóságokat és az EIOPA-t.

(26)  Az EIOPA-nak központi nyilvános nyilvántartást kell létrehoznia a nyilvántartásba vett és az Unióban rendelkezésre bocsátható és forgalmazható PEPP-ekre, valamint a PEPP-szolgáltatókra vonatkozó információk tárolása érdekében, és e nyilvántartásnak tartalmaznia kell azon tagállamok listáját is, amelyekben a PEPP-et kínálják. Amennyiben a PEPP-szolgáltatók nem valamely tagállam területén forgalmaznak PEPP-et, de PEPP-ügyfeleik hordozhatóságának biztosítása érdekében e tagállam számára egy alszámlát nyithatnak, úgy ennek a nyilvántartásnak azon tagállamokról is információkat kell tartalmaznia, amelyek számára a PEPP-szolgáltató alszámlákat kínál.

(27)  Az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tagállami irányelvben(6) említett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények szervezeti felépítésének és szabályozásának módja tagállamonként jelentős eltéréseket mutat. Ezek az intézmények egyes tagállamokban csupán foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységeket végezhetnek, másokban pedig – ha a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nem rendelkeznek jogi személyiséggel, akkor közéjük tartoznak a működtetésükért felelős és a nevükben eljáró felhatalmazott szervezetek is –, egyaránt jogosultak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási és egyéninyugdíj-szolgáltatási tevékenységeket folytatni. Ez nemcsak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények eltérő szervezeti felépítéséhez vezetett, hanem eltérő nemzeti szintű felügyelethez is. Különösen az olyan foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények prudenciális felügyelete, amelyek engedéllyel rendelkeznek foglalkoztatói és egyéninyugdíj-szolgáltatási tevékenységek folytatására, szélesebb körű, mint a csupán foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységeket folytató intézmények felügyelete.

A pénzügyi stabilitás veszélyeztetésének elkerülése és az eltérő szervezeti felépítés és szabályozás figyelembevétele érdekében csak azon foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára kell megengedni, hogy PEPP-eket biztosítsanak, amelyeket arra is felhatalmaztak, hogy felügyelet mellett a nemzeti jog szerint egyéni nyugdíjtermékeket biztosítsanak. Ezenfelül és a pénzügyi stabilitás további védelme érdekében a PEPP-szolgáltatással kapcsolatos üzletág minden eszközét és kötelezettségét el kell különíteni, és nincs lehetőség arra, hogy ezeket az intézmény foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató egyéb üzletágába helyezzék át. A PEPP-eket nyújtó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek továbbá mindenkor meg kell felelniük az (EU) 2016/2341 irányelvben meghatározott vonatkozó normáknak – amennyiben ezen intézményeket az (EU) 2016/2341 irányelv összhangban az irányelv átültetése során nyilvántartásba vették vagy engedélyezték, úgy a tagállamok által megállapított részletesebb befektetési szabályoknak is –, valamint az irányítási rendszerük rendelkezéseinek. Amint más PEPP-szolgáltatók esetében is, ha ez a rendelet szigorúbb rendelkezéseket állapít meg, akkor az ilyen rendelkezések alkalmazandók.

(28)  Az egységes PEPP-útlevél biztosítani fogja a PEPP belső piacának létrehozását.

(29)  A PEPP-szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy általuk és nem általuk létrehozott PEPP-eket egyaránt forgalmazzanak, feltéve, hogy a vonatkozó ágazati jognak megfelelően járnak el. A PEPP-szolgáltatókat fel kell jogosítani a nem általuk létrehozott PEPP-ek forgalmazására. A PEPP-forgalmazók csak olyan termékeket forgalmazhatnak, amelyek tekintetében a vonatkozó ágazati joggal összhangban megfelelő ismeretekkel és szakértelemmel rendelkeznek.

(30)  A PEPP-szolgáltatóknak vagy a PEPP-forgalmazóknak még a PEPP-szerződés megkötése előtt tanácsot kell adniuk a leendő PEPP-megtakarítók számára, figyelembe véve a termék hosszú távú nyugdíjelőtakarékosságra irányuló jellegét, a PEPP-megtakarító egyéni igényeit és szükségleteit, valamint a korlátozott visszaválthatóságot. A tanácsadásnak különösen a PEPP-megtakarító tájékoztatására kell irányulnia a befektetési lehetőségek jellemzőiről, a tőkevédelem szintjéről és a kifizetések módjairólformáiról.

(31)   A szolgáltatásnyújtás szabadsága, illetve a letelepedés szabadsága alapján a PEPP-szolgáltatók szolgáltathatnak, illetve a PEPP-forgalmazók forgalmazhatnak PEPP-eket a fogadó tagállam területén, miután alszámlát nyitottak e fogadó tagállam számára. A magas színvonalú szolgáltatás és a hatékony fogyasztóvédelem biztosítása érdekében a székhely szerinti és a fogadó tagállamnak szorosan együtt kell működnie az ezen rendeletben meghatározott kötelezettségek végrehajtása terén. Amennyiben a PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján különböző tagállamokban folytatnak üzleti tevékenységet, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak kell felelniük az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés biztosításáért, mivel őket szorosabb kapcsolat fűzi a PEPP-szolgáltatóhoz. A székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti méltányos felelősségmegosztás biztosítása érdekében, amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságainak tudomására jut, hogy a területükön kötelezettségszegés történt, tájékoztatniuk kell erről a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, amelynek ezt követően meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket. Ezenkívül a fogadó tagállam illetékes hatóságai számára biztosítani kell a jogot a beavatkozásra akkor, ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai nem hozzák meg a megfelelő intézkedéseket, vagy ha a meghozott intézkedések nem elégségesek.

(32)  A tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezniük kell minden olyan eszközzel, amely szükséges annak biztosításához, hogy a PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók az Unió egész területén szabályszerűen folytassák üzleti tevékenységüket, függetlenül attól, hogy e tevékenységet a letelepedés szabadsága vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzik-e. A felügyelet eredményessége érdekében az illetékes hatóságok által tett minden lépésnek arányban kell állnia az adott szolgáltató vagy forgalmazó üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével▐.

(33)  A PEPP páneurópai dimenziója nemcsak a szolgáltatók szintjén, azok határokon átnyúló tevékenységének lehetőségei révén biztosítható, hanem a PEPP-megtakarítók szintjén is, a PEPP hordozhatósága és a szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatás révén, hozzájárulva ezáltal az EUMSZ 21. és 45. cikke szerinti szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló személyek egyéninyugdíj-jogosultságainak védelméhez. A hordozhatóság azt jelenti, hogy egy tlakóhelyét megváltoztató PEPP-megtakarítónak nem kell PEPP-szolgáltatót váltania; PEPP-szolgáltatót mindemellett akkor is lehet váltani, ha a megtakarító nem változtatja meg lakóhelyét.

(34)  A PEPP-nek nemzeti alszámlákból kell állnia, amelyek mindegyike rendelkezik azokkal az egyéninyugdíjtermék-jellemzőkkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a PEPP-hez való hozzájárulásokra vagy a kifizetésekre ösztönzőket lehessen alkalmazni, amennyiben ilyen ösztönzők elérhetők azokban a tagállamokban, amelyek vonatkozásában a PEPP-szolgáltató alszámlát bocsátott rendelkezésre. Az alszámlát a felhalmozási szakaszban teljesített hozzájárulások és a kifizetési szakaszban teljesített kifizetések nyilvántartására kell felhasználni annak a tagállamnak a jogával összhangban, amelyre az alszámlát megnyitották. A PEPP-megtakarító szintjén az első alszámlát a PEPP-szerződés megkötésekor kell létrehozni.

(35)  Annak érdekében, hogy a PEPP-szolgáltatók számára zökkenőmentes legyen az átmenet, a legalább két tagállam tekintetében alszámlákat tartalmazó PEPP-ek nyújtásának kötelezettsége e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított három éven belül alkalmazandó. A PEPP-megtakarítók esetleges megtévesztésének elkerülése érdekében a PEPP bevezetésekor a PEPP-szolgáltató köteles tájékoztatást adni arról, mely alszámlák állnak azonnal rendelkezésre. Ha egy PEPP-megtakarító egy másik tagállamba költözik, és ha az adott tagállam tekintetében nem áll rendelkezésre alszámla, a PEPP-szolgáltatónak lehetővé kell tennie a PEPP-megtakarító számára, hogy azonnal és díjmentesen egy másik olyan PEPP-szolgáltatóra váltson, amely biztosít alszámlát az adott tagállamra vonatkozóan. A PEPP-megtakarító lakóhelyének megváltoztatása előtt továbbra is folytathatja hozzájárulását az alszámlához.

(36)  Figyelembe véve a PEPP hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányuló jellegét és a kapcsolódó adminisztratív terheket, a PEPP-szolgáltatóknak és a PEPP-forgalmazóknak egyértelmű, könnyen érthető és megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a leendő PEPP-megtakarítók és PEPP-kedvezményezettek számára a nyugdíjba vonulással kapcsolatos döntéshozataluk támogatása érdekében. Ugyanebből az okból a PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók magas szintű átláthatóságot kötelesek biztosítani a PEPP különböző szakaszaiban, többek között a szerződés megkötését megelőző szakaszban, a szerződés megkötése során, a felhalmozási szakaszban (beleértve a nyugdíjba vonulást megelőző szakaszt is) és a kifizetési szakaszban. Tájékoztatást kell nyújtani különösen a felhalmozott nyugdíjjogosultságokról, a PEPP-nyugellátás előrevetített szintjeiről, a kockázatokról és garanciákról, a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők integrációjáról, valamint a költségekről. Amennyiben a PEPP-nyugellátás előrevetített szintjei gazdasági forgatókönyveken alapulnak, az ilyen információknak tartalmazniuk kell egy legjobb becsült forgatókönyvet és egy kedvezőtlen forgatókönyvet is, amelynek szélsőségesnek, ugyanakkor valószerűnek kell lennie.

(37)  A PEPP-szerződés megkötését megelőzően ▌a leendő PEPP-megtakarítók számára biztosítani kell minden szükséges információt ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassanak. A PEPP-szerződés megkötése előtt pontosan meg kell határozni a nyugdíjjal kapcsolatos igényeket és szükségleteket, és tanácsadást kell biztosítani.

(38)  Az optimális termékátláthatóság biztosításához a PEPP-szolgáltatóknak ki kell dolgozniuk az általuk létrehozott PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, mielőtt megkezdhetik az adott PEPP-ekPEPP-megtakarítók számára történő forgalmazását. Felelősséget vállalniuk a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum pontosságáért is. A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) szerinti, lakossági befektetési csomagtermékekre és a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum helyébe lép és azt módosítja, következésképpen ezeket a jövőben a PEPP-ekre vonatkozóan már nem kell rendelkezésre bocsátani. A PEPP-alaptermék tekintetében egy PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó külön dokumentumot kell kidolgozni. Ha a PEPP-szolgáltató alternatív befektetési lehetőségeket kínál, akkor az alternatív befektetési lehetőségekre vonatkozóan kiemelt információkat tartalmazó átfogó dokumentumot kell szolgáltatni, amely más dokumentumokra vonatkozó hivatkozásokat is tartalmazhat. Ha az alternatív befektetési lehetőségekre vonatkozóan előírt információ megadására egy külön kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban nincsen mód, akkor minden egyes alternatív befektetési lehetőség tekintetében egy külön kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot kell szolgáltatni. Ez azonban csak akkor fordulhat elő, ha az alternatív befektetési lehetőségekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum létrehozása nem szolgálná a PEPP-ügyfelek érdekeit. Ezért amikor az illetékes hatóságok értékelik, hogy a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum megfelel-e ennek a rendeletnek, adott esetben biztosítaniuk kell a különböző befektetési lehetőségek optimális összehasonlíthatóságát, figyelembe véve különösen a magatartáselemzésből származó naprakész ismereteket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az információ megjelenítése okozta bármely kognitív torzítás.

(39)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok széles körű terjesztésének és elérhetőségének biztosítása érdekében e rendeletben elő kell írni a PEPP-szolgáltató számára, hogy a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokat a honlapján tegye közzé. A PEPP-szolgáltatónak közzé kell tennie a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot minden egyes olyan tagállam tekintetében, ahol a szolgáltatásnyújtás szabadsága vagy a letelepedés szabadsága alapján a PEPP-et forgalmazzák, amely dokumentum az adott tagállam tekintetében tartalmazzza a felhalmozási szakaszhoz és a kifizetési szakaszhoz kapcsolódó feltételekre vonatkozó konkrét információkat.

(40)  Nemzeti szinten már folyamatban van az egyéninyugdíjtermék-kalkulátorok kialakítása. Ugyanakkor annak érdekében, hogy ezek a kalkulátorok a lehető leghasznosabbak legyenek a fogyasztók számára, tartalmazniuk kell a különböző PEPP-szolgáltatók által felszámított költségeket és díjakat, valamint a közvetítők vagy a befektetési lánc más szereplői által felszámított egyéb költségeket és díjakat is, amelyeket a PEPP-szolgáltatók nem szerepeltetnek az áraikban.

(41)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumában szerepeltetendő részletes információknak, valamint az információk megjelenítésének további harmonizációját olyan szabályozástechnikai standardok révén kell megvalósítani, amelyek figyelembe veszik a fogyasztói magatartással kapcsolatban rendelkezésre álló kutatási eredményeket és a folyamatban lévő kutatásokat, ideértve a fogyasztók felé irányuló információközlés különböző módjainak hatékonyságával kapcsolatos tesztelés eredményeit is. A Bizottságot fel kell hatalmazni szabályozástechnikai standardok elfogadására. A szabályozástechnikai standardtervezeteket az EIOPA-nak a többi európai felügyeleti hatósággal (a továbbiakban: az EFH), adott esetben az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8) létrehozotteurópai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) (a továbbiakban: az EBH) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(9) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság) (a továbbiakban: az ESMA), valamint az Európai Központi Bankkal, az illetékes hatóságokkal folytatott konzultációt, továbbá az e rendeletben előírt fogyasztói és ipari tesztelést követően kell kidolgoznia, meghatározva a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban feltüntetendő információk részleteit és megjelenítését, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum felülvizsgálatának feltételeit, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelmények teljesítésének feltételeit, a nyugdíjprognózisokra vonatkozó feltételezések megállapítására vonatkozó szabályokat, a PEPP-számlaértesítőben szerepeltetendő információk megjelenítésének részleteit, valamint a kockázatcsökkentési technikák által teljesítendő minimumkritériumokat.. A szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásakor az EIOPA-nak figyelembe kell vennie a PEPP-ek különböző lehetséges típusait, a PEPP-ek hosszú távú jellegét, a PEPP-megtakarítók szakértelmét, továbbá a PEPP-ek jellemzőit. A szabályozástechnikai standardok tervezetének a Bizottsághoz történő benyújtása előtt valós adatokkal adott esetben fogyasztói tesztelést és ipari tesztelést kell végezni. A Bizottság ezeket a szabályozástechnikai standardokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell, hogy elfogadja az EUMSZ 290. cikke értelmében és az (EU)1094/2010 rendelet 10–14. cikkével összhangban. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban az EIOPA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el az együttműködés és az információcsere részletei tekintetében azon követelményekkel együtt, amelyek ezen információknak az összehasonlítást lehetővé tevő, standardizált formában való bemutatásához szükségesek, valamint – a többi EFH-val és az illetékes hatóságokkal való konzultációt és ipari tesztelést követően – a felügyeleti jelentések formája tekintetében.

(42)  A PEPP-ekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak egyértelműen megkülönböztethetőnek és különállónak kell lennie bármely marketingkommunikációs anyagtól.

(43)  A PEPP-szolgáltatóknak számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót kell kidolgozniuk a PEPP-megtakarítók számára, amelyben ismertetik a PEPP-pel ▌kapcsolatos alapvető személyes és általános adatokat és biztosítják az arra vonatkozó naprakész tájékoztatást. A PEPP-számlaértesítőnek és intézményi tájékoztatónak világosnak és átfogónak kell lennie, továbbá olyan releváns és megfelelő információkat kell tartalmaznia, amelyek megkönnyítik a nyugdíjjogosultságok időbeli és a nyugdíjtermékek közötti áttekintését, valamint a munkavállalói mobilitást. A PEPP-számlaértesítőnek tartalmaznia kell a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos befektetési politikára vonatkozó kiemelt információkat is, és meg kell jelölnie, hogy hol és hogyan szerezhetnek be a PEPP-megtakarítók kiegészítő információkat a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők integrációjáról. A PEPP-számlaértesítőt évente a PEPP-megtakarítók rendelkezésére kell bocsátani.

(44)  A PEPP-szolgáltatóknak két hónappal azon időpontok előtt, hogy a PEPP-megtakarítóknak lehetőségük van a folyósítási lehetőségeik módosítására, tájékoztatniuk kell a PEPP-megtakarítókat a kifizetési szakasz közelgő kezdetéről, a kifizetések lehetséges módjai és a kifizetések módjai módosításának lehetősége tekintetében. Amennyiben egynél több alszámlát nyitottak, a PEPP-megtakarítókat minden egyes alszámla tekintetében tájékoztatni kell a kifizetés lehetséges kezdetéről.

(45)  A kifizetési szakaszban a PEPP-kedvezményezetteket továbbra is tájékoztatni kell PEPP-ellátásukról, valamint a kapcsolódó folyósítási lehetőségekről. Ez különösen fontos, amikor a folyósítási szakaszban a PEPP-kedvezményezettek jelentős szintű befektetési kockázatot viselnek.

(46)  A PEPP-megtakarítók és a PEPP-kedvezményezettek jogainak megfelelő védelme érdekében a PEPP-szolgáltatóknak képesnek kell lenniük olyan eszközallokációs döntések meghozatalára, amelyek megfelelnek kötelezettségeik pontos jellegének és lejárati szerkezetének, beleértve a hosszú távú időhorizonttal rendelkezőket is. Ezért hatékony felügyeletre, továbbá a befektetési szabályokkal kapcsolatos olyan megközelítésre van szükség, amely elegendő rugalmasságot biztosít a PEPP-szolgáltatóknak ahhoz, hogy a legbiztonságosabb és a leghatékonyabb befektetési politika mellett döntsenek, teljesítsék a körültekintő fellépésre vonatkozó kötelezettségüket, és a PEPP-megtakarítók hosszú távú érdekeit maradéktalanul szem előtt tartva járjanak el. Az óvatosság elvének való megfelelés ezért megköveteli azt, hogy a befektetési politikát a PEPP-szolgáltatók ügyfélstruktúrájához igazítsák.

(47)  Azáltal, hogy a rendelet az óvatosság elvét teszi a tőkebefektetések elvi alapjává, valamint hogy a PEPP-szolgáltatók számára lehetővé teszi a határokon átnyúló működést, ösztönzi a megtakarítások egyéninyugdíj-ágazatba történő terelését, és ezáltal hozzájárul a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Az óvatosság elvének emellett kifejezetten figyelembe kell vennie a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők által a befektetési folyamatban betöltött szerepet is.

(48)  E rendeletnek megfelelő szintű befektetési szabadságot kell biztosítania a PEPP-szolgáltatók számára. A PEPP-szolgáltatók, mint alacsony likviditási kockázatokkal rendelkező, nagyon hosszú távú befektetők, helyzetükből kifolyólag hozzájárulhatnak a tőkepiaci unió fejlesztéséhez azáltal, hogy – prudens keretek között – befektetnek olyan nem likvid eszközökbe, mint például a részvények, valamint olyan egyéb hosszú távú gazdasági profilú eszközökbe, amelyeket nem szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) vagy szervezett kereskedési rendszerben (OTF) értékesítenek. Élvezhetik továbbá a nemzetközi diverzifikáció előnyeit is. A kötelezettségek devizanemétől eltérő devizanemben kibocsátott részvényekbe, valamint a hosszú távú gazdasági profilú, nem szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben értékesített egyéb eszközökbe való befektetéseket tehát a PEPP-megtakarítók és a PEPP-kedvezményezettek érdekeinek védelme céljából az óvatosság elvével összhangban nem szabad korlátozni, kivéve, ha ez prudenciális alapon indokolt.

(49)  A tőkepiaci unió elmélyítésével összefüggésben széles körű annak értelmezése, hogy mi minősül hosszú távú gazdasági profilú eszköznek. Az ilyen eszközök nem átruházható értékpapírok, ezért esetükben nem érvényesül a másodlagos piacok likviditása. Gyakran meghatározott időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, amelyek korlátozzák piacképességüket, és ide értendők a tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokban fennálló részesedések és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint az ilyen vállalkozásoknak nyújtott hitelek. A tőzsdén nem jegyzett vállalkozások közé tartoznak az infrastruktúra-projektek, a tőzsdén nem jegyzett, növekedésre törekvő társaságokba történő befektetések, valamint az ingatlanba és egyéb, hosszú távú befektetés céljára alkalmas eszközökbe történő befektetések. Az alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes infrastruktúra-projektek gyakran nem jegyzett eszközök, és a projektfinanszírozáshoz hosszú lejáratú hitelekre támaszkodnak. Kötelezettségeik hosszú távú jellegére tekintettel a PEPP-szolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy eszközportfóliójuk elegendő részét a reálgazdaságba irányuló, hosszú távú gazdasági előnyökkel járó fenntartható befektetésekre, mindenekelőtt infrastukturális projektekre és vállalkozásokra fordítsák.

(50)  A környezeti, társadalmi és irányítási tényezők fontosak a PEPP-szolgáltatók befektetési politikája és kockázatkezelési rendszerei számára. A PEPP-szolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy befektetési döntéseik során vizsgálják meg az ilyen tényezőket, és vegyék figyelembe, hogy azok a meg nem térülő eszközök kiküszöbölése érdekében miként képezik kockázatkezelési rendszerük részét. A környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre vonatkozó információkat elérhetővé kell tenni az EIOPA, az illetékes hatóságok és a PEPP-megtakarítók számára.

(51)  A PEPPek szabályozásának egyik célja a biztonságos és költséghatékony, hosszú távú nyugdíj-előtakarékossági termék létrehozása. Mivel az egyéni nyugdíjtermékekre vonatkozó befektetések hosszú távra szólnak, különös figyelmet kell fordítani az eszközallokáció hosszú távú következményeire. Különösen a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket kell figyelembe venni. A PEPP-megtakarításokat a környezeti, társadalmi és irányítási – így az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban (Párizsi Megállapodás), az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljaiban és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben meghatározott uniós éghajlat-politikai és fenntarthatósági célkitűzések között szereplő – tényezők figyelembevételével kell befektetni.

(52)  Arra vonatkozó kötelezettségük teljesítésének biztosítása érdekében, hogy befektetési politikájukat az óvatosság elvével összhangban alakítsák ki, meg kell akadályozni, hogy a PEPP-szolgáltatók az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről szóló, alkalmazandó tanácsi következtetésekben azonosított, nem együttműködő joghatóságokban, valamint az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) 9. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló, alkalmazandó bizottsági rendeletben azonosított kiemelt kockázatot jelentő, stratégiai hiányosságokkal rendelkező harmadik országban fektessenek be.

(53)  Tekintettel arra, hogy a PEPP célja hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányul, úgy kell meghatározni a PEPP-megtakarítók rendelkezésére bocsátott befektetési lehetőségek keretét, hogy az magában foglalja azon elemeket, amelyek alapján a befektetők befektetési döntést tudnak hozni, ideértve a számukra választhatóként kínált befektetési lehetőségek számát is. Miután a PEPP-megtakarító egy PEPP-szerződés megkötésekor meghozta a befektetési lehetőségre vonatkozó első döntést, lehetővé kell tenni számára, hogy választását a PEPP-szerződés megkötésétől számított legalább öt év elteltével, illetve későbbi módosítás esetében a befektetési lehetőség legutolsó módosításától számított legalább öt év elteltével – módosítsa, így a szolgáltatók számára hosszú távú befektetési stratégiájukhoz kellően stabil környezetet kínálnak, és ezzel párhuzamosan érvényesül a befektetővédelem is. A PEPP-szolgáltatók számára azonban lehetővé kell tenni, hogy megengedjék, hogy a PEPP-megtakarítók gyakrabban módosítsák a kiválasztott befektetési lehetőséget.

(54)  A PEPP-alapterméknek biztonságosnak kell lennie és alapértelmezett befektetési lehetőségként kell működnie. A PEPP-alaptermék öltheti vagy kockázatcsökkentési technika formáját – összhangban azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a PEPP-megtakarító számára a tőke megtérülését –, vagy a befektetett tőkére vonatkozó garancia formáját. A kockázatcsökkentési technika – összhangban azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a PEPP-megtakarító számára a tőke megtérülését – lehet konzervatív befektetési stratégia vagy életciklus-alapú stratégia, amely a futamidő folyamán fokozatosan csökkenti a teljes kockázati kitettséget. Az alapértelmezett befektetési lehetőség keretében nyújtott garanciáknak legalább a felhalmozási szakaszban nyújtott hozzájárulásokra kell kiterjedniük az összes díj és illeték levonása után. A garanciák fedezhetik a díjakat és az illetékeket is, és kiterjedhetnek az infláció teljes vagy részleges fedezésésére is. A befektetett tőkére vonatkozó garanciát a kifizetési szakasz kezdetén, és adott esetben a kifizetési szakasz folyamán kötelező nyújtani.

(55)  A PEPP-megtakarítók számára költséghatékonyságot és elégséges teljesítményt kell garantálni, ezért a PEPP-alaptermékkel kapcsolatos költségeket és díjakat a felhalmozott tőke meghatározott százalékára kell korlátozni. Ezt a határértéket a felhalmozott tőke 1 %-ában kell meghatározni, ugyanakkor azonban helyénvaló lenne részletesebben meghatározni a szabályozástechnikai standardok révén figyelembe veendő költségek és díjak típusait annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a különböző PEPP-szolgáltatók és a PEPP-ek sajátos költség- és díjstruktúrával rendelkező különféle típusai között. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EIOPA által kidolgozandó ilyen szabályozástechnikai standardokat fogadjon el. A szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az EIOPA-nak különösen figyelembe kell vennie a PEPP-ek hosszú távú jellegét, különböző típusait és az egyedi jellemzőikból fakadó, költségekkel összefüggő tényezőket annak biztosítása érdekében, hogy a különböző PEPP-szolgáltatók és termékeik egyenlő bánásmódban részesüljenek, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy PEPP-alaptermék jellemzője, hogy egy egyszerű, költséghatékony és átlátható termék, amely hosszú távon elegendő reálbefektetési hozamot biztosít. Ezen túlmenően, a termék hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányuló jellegének megőrzése érdekében gondosan értékelni kell a kifizetések módját, különös tekintettel az életjáradékokra. E kereten belül annak biztosítása érdekében, hogy a tőkegaranciát kínáló PEPP-szolgáltatók más szolgáltatókkal azonos feltételeket élvezzenek, az EIOPA-nak megfelelően figyelembe kell vennie a költségek és díjak szerkezetét. Továbbá a költségek és díjak százalékos értékeit is rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a költségek szintjében bekövetkező bármilyen változás figyelembevétele mellett is folyamatosan biztosított legyen azok megfelelősége. A Bizottság ezeket a szabályozástechnikai standardokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell, hogy elfogadja, az EUMSZ 290. cikke értelmében és az (EU) 1094/2010 rendelet 10–14. cikkével összhangban.

A költséghatékonyság folyamatos biztosítása és a PEPP-ügyfelek túlságosan nagy terhet jelentő költségstruktúrákkal szembeni védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a százalékos érték módosítására vonatkozóan, figyelemmel a felülvizsgálatairs, különös tekintettel a költségek és díjak tényleges szintjére és a tényleges szint változásaira, a költségkorlátnak a PEPP-ek elérhetőségére gyakorolt hatására, valamint a különböző típusú PEPP-eket kínáló különböző PEPP-szolgáltatók megfelelő piacra jutására.

(56)  Az illetékes hatóságoknak a PEPP-megtakarítók és a PEPP-kedvezményezettek jogainak védelmére és a PEPP-szolgáltatók stabilitására és megbízhatóságára vonatkozó elsődleges céljait szem előtt tartva kell gyakorolniuk hatásköreiket.

(57)  Amennyiben a PEPP-szolgáltató foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagy uniós alternatívbefektetésialap-kezelő, úgy a PEPP-szolgáltatással kapcsolatos üzletágnak megfelelő eszközök letéti őrzése érdekében letétkezelőt kell kijelölnie. További biztosítékokra van szükség a letétkezelőként eljáró szervezettel és funkcióival kapcsolatban, mivel a jelenleg hatályos, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(11) a letétkezelőre vonatkozóan meghatározott szabályok kizárólag a szakmai befektetők számára értékesített alapokra irányulnak – az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) szerinti hosszú távú, lakossági befektetők részére értékesített európai befektetési alapok kivételével –, és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre alkalmazandó ágazati jog ▌nem írja elő minden esetben letétkezelő kijelölését. Annak érdekében, hogy legyen a PEPP-szolgáltatással kapcsolatos üzletágnak megfelelő eszközök letéti őrzésével kapcsolatban a befektetők a legmagasabb szintű védelemben részesüljenek, e rendelet előírja a PEPP- termékeket kínáló foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és uniós alternatívbefektetésialap-kezelők számára, hogy a letétkezelő kijelölése, feladatai teljesítése és felügyeleti feladatai tekintetében a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) szabályait kövessék.

(58)  A költségek és díjak átláthatóságának és méltányosságának biztosítása elengedhetetlen a PEPP-megtakarítók bizalmának megszerzéséhez és annak lehetővé tételéhez, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Ennek megfelelően meg kell tiltani a nem átlátható árazási módszerek használatát.

(59)  Az e rendeletben meghatározott célok teljesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az EIOPA és az illetékes hatóságok beavatkozási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó feltételek, valamint az EIOPA által annak megállapítása érdekében alkalmazandó kritériumok és tényezőks meghatározása vonatkozásában, hogy fennáll-e valamilyen, a PEPP-megtakarító védelmével kapcsolatos jelentős aggály. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(14) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(60)  A PEPP-ügyfelek bíróság előtti jogorvoslatra vonatkozó jogának sérelme nélkül könnyen igénybe vehető, megfelelő, független, pártatlan, átlátható és hatékony alternatív vitarendezési eljárásokat kell biztosítani a PEPP-szolgáltatók vagy a PEPP-forgalmazók és a PEPP-ügyfelek közötti olyan viták rendezéséhez, amelyek tárgyát az e rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek képezik.

(61)  Egy hatékony és eredményes vitarendezési eljárás kialakítása céljából a PEPP-szolgáltatóknak és a PEPP-forgalmazóknak olyan hatékony panasztételi eljárással kell rendelkezniük, amelyet ügyfeleik igénybe vehetnek, mielőtt a vita alternatív vitarendezés során történő rendezésre vagy bíróság elé kerülne. A panasztételi eljárás keretében rövid és egyértelműen meghatározott határidőket kell megszabni, amelyeken belül a PEPP-szolgáltatónak vagy a PEPP-forgalmazónak reagálnia kell a panaszra. Az alternatív vitarendezési fórumoknak elegendő kapacitással kell rendelkezniük ahhoz, hogy megfelelő és hatékony módon vegyenek részt az e rendelet szerinti jogokat és kötelezettségeket érintő viták ügyében a határokon átnyúló együttműködésben.

(62)  Annak érdekében, hogy a PEPP-megtakarítók jobb feltételekkel tudjanak befektetni, ugyanakkor ösztönzést kapjon a PEPP-szolgáltatók közötti verseny, a PEPP-megtakarítók számára biztosítani kell azt a jogot, hogy a felhalmozási szakaszban – egyértelmű, gyors és biztonságos eljárás keretében – egy ugyanabban vagy másik tagállamban székhellyel rendelkező másik PEPP-szolgáltatóra váltsanak. Ugyanakkor a PEPP-szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy a PEPP-ek tekintetében szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatást nyújtsanak, ha a megtakarítók számára életjáradék formájában hajtják végre a kifizetéseket.. A váltás során az átadó PEPP-szolgáltatóknak transzferálniuk kell a megfelelő összegeket vagy adott esetben a természetbeni eszközöket a PEPP-számláról, és le kell, hogy zárják azt. A PEPP-megtakarítóknak egy új PEPP-számla megnyitásához szerződéseket kell kötniük a fogadó PEPP-szolgáltatókkal. Az új PEPP-számlának a korábbi PEPP-számlával azonos alszámla-szerkezettel kell rendelkeznie.

(63)  Szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatás során a PEPP-megtakarítók csak akkor választhatják a természetbeni eszközök transzferálását, ha a váltás olyan PEPP-szolgáltatók – például befektetési vállalkozások vagy kiegészítő engedéllyel rendelkező más jogosult szolgáltatók – között történik, amelyek PEPP-megtakarítók portfólióinak kezelésével foglalkoznak. Ebben az esetben a fogadó szolgáltató írásbeli hozzájárulására van szükség. Kollektív befektetéskezelők esetében természetbeni eszközök váltására nincsen mód, mivel az eszközöknek az egyes PEPP-megtakarítók szerinti elkölönítése nem áll fenn.

(64)  A váltási eljárásnak a PEPP-megtakarító számára egyszerűen lebonyolíthatónak kell lennie. Ennek megfelelően az eljárás PEPP-megtakarító nevében és kérésére történő kezdeményezéséért és lebonyolításáért a fogadó PEPP-szolgáltatónak kell felelősnek lennie. A PEPP-szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatással kapcsolatos eljárás kialakításakor önkéntes alapon további eszközöket, például technikai megoldásokat vegyenek igénybe. Figyelembe véve a termék páneurópai jellegét, a PEPP-megtakarítók számára lehetővé kell tenni, hogy azonnal és díjmentesen váltsanak abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre alszámla abban a tagállamban, ahová a PEPP-megtakarító elköltözik.

(65)  A váltásra vonatkozó meghatalmazást megelőzően a PEPP-megtakarítót tájékoztatni kell a váltás lebonyolításához szükséges valamennyi lépésről és költségről annak érdekében, hogy a PEPP-megtakarító megalapozott döntést hozhasson a szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatásról.

(66)  A sikeres váltáshoz az átadó PEPP-szolgáltató együttműködésére is szükség van. Ezért az átadó PEPP-szolgáltatónak meg kell adnia az átvevő PEPP-szolgáltató számára az ahhoz szükséges információkat, hogy a fizetések áthelyezhetők legyenek az új PEPP-számlára. Az átadott információnak azonban a váltáshoz szükséges mértékre kell korlátozódnia.

(67)  A PEPP-megtakarítókat nem érheti a váltási eljárásban részt vevő PEPP-szolgáltatók valamelyikének hibájából eredő pénzügyi veszteség, beleértve a díj- vagy kamatfizetési kötelezettséget is. Különösen a PEPP-megtakarítóra nem háríthatók át azok a pénzügyi veszteségek, amelyek pótlólagos díjak, kamatok és egyéb költségek megfizetéséből, valamint a váltás késedelmes lebonyolítása miatt felszámított bírságokból, szankciókból és bármilyen más pénzügyi hátrányból erednek. Mivel a tőkevédelmet a kifizetési szakasz kezdetén és adott esetben a kifizetési szakasz folyamán kell biztosítani, az átadó PEPP-szolgáltató nem kötelezhető arra, hogy a tőkevédelmet vagy a garanciát a váltás pillanatában biztosítsa. A PEPP-szolgáltató dönthet úgy is, hogy a váltás pillanatában is biztosítja a tőkevédelmet vagy garanciát nyújt.

(68)  A PEPP-megtakarítók számára lehetővé kell tenni, hogy a váltás előtt megalapozott döntést hozzanak. Az átvevő PEPP-szolgáltatónak meg kell felelnie valamennyi forgalmazási és tájékoztatási követelménynek, többek között el kell készítenie a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, tanácsot és megfelelő tájékoztatást kell adnia a váltással kapcsolatos költségekre vonatkozóan, valamint – ha garanciával védett PEPP váltásáról van szó – ismertetnie kell a tőkevédelemre gyakorolt lehetséges negatív hatásokat. Az átadó PEPP-szolgáltató által alkalmazott váltási költségeket olyan összegre kell korlátozni, amely nem akadályozza a mobilitást, és semmiképpen nem haladja meg a transzferálandó megfelelő összegek vagy természetbeni eszközöknek megfelelő monetáris érték 0,5% -át.

(69)  A PEPP-megtakarítók számára biztosítani kell, hogy PEPP-szerződés megkötésekor, valamint új alszámla nyitásakor szabadon dönthessenek arról, hogy a kifizetési szakaszban milyen kifizetési módot választanak (járadék, egyösszegű kifizetés vagy egyéb), de lehetőséget kell adni arra is, hogy a kifizetési szakasz kezdete előtt egy évvel, a kifizetési szakasz kezdetekor és a váltás pillanatában módosíthassák választásukat, hogy a nyugdíjba vonuláshoz közeledve a kifizetés módját jobban összehangolhassák igényeikkel. Ha a PEPP-szolgáltató több kifizetési módot is rendelkezésre bocsát, akkor lehetővé kell tenni a PEPP-megtakarító számára, hogy a PEPP-számláján nyitott minden egyes alszámlára eltérő kifizetési lehetőséget válasszon.

(70)  A PEPP-szolgáltatók számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy kifizetések módjainak széles körét bocsássák a PEPP-megtakarítók rendelkezésére. E megközelítés révén – a PEPP-megtakarítók számára biztosított nagyobb rugalmasságnak és szélesebb választási lehetőségeknek köszönhetően – megvalósulhat a PEPP-ek széles körű elterjedésére irányuló cél. E megközelítés lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy PEPP-jeiket a leginkább költséghatékony módon alakítsák ki. Összhangban van más uniós politikákkal és politikai szempontból megvalósítható, mivel kellő rugalmasságot biztosít a tagállamoknak annak eldöntéséhez, hogy a kifizetések mely módjait ösztönözzék. A termék hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányuló jellegével összhangban a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az életjáradékok és a lehívásos fizetések további ösztönzése érdekében intézkedéseket fogadjanak el a kifizetések egyedi módjainak előnyben részesítésére, például mennyiségi korlátot vezethetnek az egyösszegű kifizetésekre vonatkozóan.

(71)   A PEPP páneurópai jellegére tekintettel a PEPP-megtakarító védelmét a belső piacon következetesen magas szinten szükséges biztosítani. Ehhez a jogsértések elleni hatékony küzdelemre és a fogyasztók megkárosításának megelőzését biztosító megfelelő eszközökre van szükség. Ezért az EIOPA és az illetékes hatóságok hatáskörét ki kell egészíteni egy olyan kifejezett mechanizmussal, amely megtiltja vagy korlátozza bármely olyan PEPP forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy értékesítését, amely komoly aggályokat vet fel a PEPP-megtakarító védelmével – többek között a jtermék hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányuló jellegével, a pénzügyi piacok megfelelő működésével és integritásával, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitásával – kapcsolatban, az EIOPA-val folytatott megfelelő koordináció és az EIOPA számára biztosított vészhelyzeti hatáskör mellett.

Az EIOPA hatásköreinek az 1094/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésén kell alapulniuk, biztosítva, hogy az ilyen intervenciós mechanizmusok alkalmazhatók legyenek abban az esetben, ha a PEPP-megtakarító védelmével – különösen a PEPP hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányuló jellegével – kapcsolatban jelentős aggályok vetődnek fel. A feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóságoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy elővigyázatossági alapon előírják valamely PEPP tilalmát vagy korlátozását még azt megelőzően, hogy a terméket a PEPP-megtakarítók számára forgalomba hozták, forgalmazták vagy értékesítették volna. E hatáskörök nem mentesítik a PEPP-szolgáltatót azon felelőssége alól, hogy eleget tegyen az e rendelet szerinti összes vonatkozó követelménynek.

(72)  Garantálni kell a PEPP-be való befektetéshez kapcsolódó költségek és díjak teljes átláthatóságát. A fogyasztóvédelem biztosításával párhuzamosan egyenlő feltételeket kell teremteni a szolgáltatók számára. A különböző termékek kapcsán összehasonlítható információ állna rendelkezésre, ami hozzájárul a versenyképes árképzéshez.

(73)  Bár a PEPP-szolgáltatók folyamatos felügyelete a megfelelő illetékes hatóságok feladata, az EIOPA-nak össze kell hangolnia a felügyeletet a PEPP-ek tekintetében, hogy biztosítsa egy egységes felügyeleti módszertan következetes alkalmazását, és így hozzájáruljon a PEPP-ek páneurópai és hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságra irányuló jellegéhez.

(74)  A fogyasztói jogok megerősítése és a panasztételi eljáráshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a PEPP-megtakarítók számára akár egyénileg, akár együttesen lehetővé kell tenni, hogy panaszukat a lakóhelyük szerinti tagállam nemzeti illetékes hatóságaihoz nyújtsák be, függetlenül attól, hol történt a jogsértés.

(75)  Az EIOPA-nak együtt kell működnie az illetékeshatóságokkal, és meg kell könnyítenie a hatóságok közötti együttműködést és összhangot. Ezzel összefüggésben az EIOPA-nak együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal a felügyeleti intézkedések alkalmazására irányuló feladatuk végrehajtása során azáltal, hogy bizonyítékokat bocsát rendelkezésükre a PEPP-ekhez kapcsolódó jogsértésekről. Az EIOPA-nak továbbá a határokon átnyúló esetekben kötelező erejű közvetítést kell folytatnia az illetékes hatóságok közötti nézeteltérések rendezéséhez.

(76)  Annak biztosítása érdekében, hogy a PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók megfeleljenek e rendeletnek, és az Unió egészében hasonló elbánásban részesüljenek, hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat és egyéb intézkedéseket kell előírni.

(77)  A Bizottság 2010. december 8-i közleményével összhangban a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről, valamint e rendelet követelményei teljesítésének biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodjanak arról, hogy e rendelet megsértése megfelelő közigazgatási szankciókat és egyéb intézkedéseket vonjon maga után.

(78)  Jóllehet a tagállamok szabadon állapíthatnak meg közigazgatási és büntetőjogi szankciókat előíró szabályokat ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókat előíró szabályokat állapítsanak meg e rendelet megsértésének azon eseteire, amelyek nemzeti büntetőjoguk hatálya alá tartoznak. Ha azonban a tagállamok e rendelet megsértésének esetére közigazgatási szankciók helyett büntetőjogi szankciókat tartanak fenn, az nem csökkentheti, illetve egyéb módon sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok lehetőségét arra, hogy e rendelet alkalmazásában kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve tőlük kellő időben információkhoz jussanak vagy velük kellő időben információcserét folytassanak, akár azt követően is, hogy az adott jogsértéseket büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatóságokhoz utalták.

(79)  Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni olyan pénzbírságok kiszabására, amelyek kellően magasak a tényleges vagy lehetséges haszon ellensúlyozásához és még a nagyobb pénzügyi vállalkozások és azok vezetői számára is visszatartó erővel bírnak.

(80)  Ahhoz, hogy a szankciók alkalmazása az Unióban következetes legyen, az illetékes hatóságoknak a közigazgatási szankció vagy egyéb intézkedések típusának és a pénzbírságok szintjének meghatározása során az összes lényeges körülményt figyelembe kell venniük.

(81)  Annak biztosításához, hogy az illetékes hatóságok jogsértésekről és szankciókról hozott határozatai nagyobb visszatartó erővel bírjanak, továbbá a fogyasztóvédelem megerősítése keretében – annak érdekében, hogy a fogyasztók figyelmét felhívják valamely PEPP e rendeletet megsértő módon történő forgalmazására – az említett határozatokat közzé kell tenni, kivéve, ha az említett közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy veszélynek tesz ki egy folyamatban lévő nyomozást.

(82)  A potenciális jogsértések feltárása céljából az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges vizsgálati hatáskörökkel, és hatékony mechanizmusokat kell létrehozniuk, amelyekkel lehetővé teszik a lehetséges vagy tényleges jogsértések bejelentését.

(83)  Ez a rendelet nem érinti a bűncselekményekre vonatkozó tagállami jogszabályok rendelkezéseit.

(84)  A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő bármely kezelésének, így például a személyes adatok illetékes hatóságok közötti cseréjének vagy továbbításának, vagy a személyes adatok PEPP-szolgáltatók vagy PEPP-forgalmazók általi kezelésének összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(15), valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(16). Az információk európai felügyeleti hatóságok közötti bármely cseréjének vagy továbbításának összhangban kell lennie az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(17).

(85)   A személyes pénzügyi adatok érzékenysége szempontjából rendkívül fontos az erős adatvédelem. Ezért ajánlatos, hogy az adatvédelmi hatóságok szorosan részt vegyenek e rendelet végrehajtásában és felügyeletében.

(86)  Az e rendeletben megállapított nyilvántartásba vételi és értesítési eljárás nem léphet meglévő kiegészítő nemzeti eljárások helyébe a nemzeti szinten meghatározott előnyök és ösztönzők kihasználása érdekében.

(87)  El kell végezni e rendelet felülvizsgálatát többek között a piaci fejleményeknek, például új típusú PEPP-ek megjelenésének, valamint az uniós jog egyéb területein bekövetkezett fejleményeknek az értékelésével. Ennek az értékelésnek figyelembe kell vennie a jól működő PEPP-piac létrehozásának különböző szándékait és céljait, és értékelnie kell különösen, hogy e rendelet azt eredményezte-e, hogy több európai polgár takarít meg a fenntartható és megfelelő nyugdíj érdekében. A PEPP-szolgáltatók felügyeletére vonatkozó európai minimumszabályok jelentősége megköveteli a PEPP-szolgáltatók értékelését is az e rendeletnek és az alkalmazandó ágazati jognak való megfelelés tekintetében.

(88)  E rendelet lehetséges hosszú távú hatásai miatt elengedhetetlen a rendelet alkalmazásának kezdeti szakaszában szorosan nyomon követni a fejleményeket. Az értékelés során a Bizottságnak tükröznie kell az EIOPA, az érdekelt felek és a szakértők észrevételeit is, és ezekről adott esetben jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(89)  Ennek a rendeletnek biztosítania kell az alapvető jogok tiszteletben tartását, és szem előtt kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, különösen az időseknek a méltó és önálló élethez és a társadalmi és kulturális életben való részvételhez való jogát, a személyes adatok védelméhez, a tulajdonhoz, a vállalkozások szabadságához, a férfiak és nők közötti egyenlőséghez való jogot, valamint a magas szintű fogyasztóvédelem elvét.

(90)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a PEPP-megtakarítók védelmének fokozását és a PEPP-ekbe vetett bizalmuk erősítését – többek között e termékek határokon átnyúló forgalmazása esetén is – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg az Unióban „páneurópai egyéni nyugdíjtermék” vagy „PEPP” megjelöléssel forgalmazott egyéni nyugdíjtermékek nyilvántartásba vétele, létrehozása, forgalmazása és felügyelete tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „egyéni nyugdíjtermék”: olyan termék, amely:

a)  egy egyéni megtakarító és egy szervezet közötti, önkéntes alapon kötött szerződésen alapul és kiegészít valamely kötelező vagy foglalkoztatói nyugdíjat;

b)  a tőke hosszú távú felhalmozását írja elő azzal a kifejezett céllal, hogy nyugdíjazáskor jövedelmet biztosítson, és ▌korlátozott lehetőséget biztosít az az előtti korai hozzáférésre;

c)  nem kötelező és nem foglalkoztatói nyugdíjtermék;

2.  „páneurópai egyéni nyugdíjtermék” vagy „PEPP”: a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban PEPP-szerződés alapján jogosult ▌pénzügyi vállalkozás által szolgáltatott olyan hosszú távú megtakarítási egyéni nyugdíjtermék, amelyre a nyugdíjba vonulásra tekintettel a PEPP-megtakarító vagy a tagjai nevében a PEPP-megtakarítók független szövetsége szerződést kötött, amely nem vagy szigorú korlátok között lejárat előtt visszaváltható, és amelyet e rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vettek;

3.  „PEPP-megtakarító”: olyan természetes személy, aki valamely PEPP-szolgáltatóval PEPP-nyugdíjtermékre vonatkozó szerződést kötött;

4.  PEPP-szerződés: a PEPP-megtakarító és a 4. cikkben megállapított feltételeket teljesítő PEPP-szolgáltató közötti szerződés;

5.  „PEPP-számla”: PEPP-megtakarító vagy PEPP-kedvezményezett nevén lévő egyéninyugdíj-számla, amelyet olyan ügyletek rögzítésére használnak, amelyek lehetővé teszik a PEPP-megtakarító számára a nyugdíjcélú megtakarítások rendszeres befizetését, valamint a PEPP-ellátásnak a PEPP-kedvezményezett számára történő kifizetését;

6.  „PEPP-kedvezményezett”: a PEPP-ellátásban részesülő természetes személy;

7.  „PEPP-ügyfél”: PEPP-megtakarító, leendő PEPP-megtakarító vagy PEPP-kedvezményezett;

8.  „PEPP-forgalmazás”: PEPP-szolgáltatásra vonatkozó szerződések megkötésével kapcsolatos tanácsadással, ajánlattétellel vagy ilyen szerződések megkötésének előkészítésével kapcsolatos egyéb tevékenységek, az ilyen szerződések megkötésével, illetve az ilyen szerződések kezelésében és teljesítésében való közreműködéssel kapcsolatos tevékenységek, ideértve az információk rendelkezésre bocsátását egy vagy több PEPP-szerződésről olyan kritériumoknak megfelelően, amelyeket az ügyfél egy honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül választ ki, valamint a PEPP rangsorának összeállítását, ideértve az árak és a termékek összehasonlítását, vagy a PEPP árára vonatkozó kedvezményt, amennyiben az ügyfélnek lehetősége van a honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül PEPP-szerződést kötni;

9.  „PEPP-nyugellátás”: olyan ellátás, amelyet a nyugdíjba vonulás elérésére vagy annak várható elérésére való hivatkozással fizetnek ki az 58. cikk (1) bekezdésében említett egyik módon;

10.  „PEPP-ellátás”: olyan PEPP-nyugellátás és egyéb további juttatások, amelyekre a PEPP-szerződés alapján a PEPP-kedvezményezett jogosult, különös tekintettel a lejárat előtti visszaváltás szigorúan korlátozott eseteire, vagy ha a PEPP-szerződés fedezetet nyújt a biometrikus kockázatokra;

11.  „felhalmozási szakasz”: azon időszak, amely során az eszközök a PEPP-számlán halmozódnak, és amely általában a kifizetési szakasz kezdetéig tart;

12.  „kifizetési szakasz”: az az időszak, amelynek során a PEPP-számlán felhalmozott eszközöket a nyugellátás vagy más jövedelmi igények finanszírozása érdekében felhasználhatják;

13.  „járadék”: egy adott időszak, például a PEPP-kedvezményezett élettartama vagy meghatározott számú év során meghatározott időközönként a befektetés ellenében fizetendő összeg;

14.  „lehívásos fizetés”: azon tetszés szerinti összegek, amelyeket a PEPP-kedvezményezett meghatározott mértékig, rendszeres időközönként ▌felvehet;

15.  „PEPP-szolgáltató”: PEPP létrehozására és ezen PEPP forgalmazására engedéllyel rendelkező, a 6. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi vállalkozás;

16.  „PEPP-forgalmazó”: a 6. cikk (1) bekezdésében említett olyan pénzügyi vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik más által létrehozott PEPP-ek forgalmazására, továbbá befektetési tanácsokat nyújtó befektetési vállalkozás vagy az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározottak szerinti ▌biztosításközvetítő;

17.  „tartós adathordozó”: bármely olyan eszköz, amely:

a)  lehetővé teszi a PEPP-ügyfél számára a személyesen neki címzett információknak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását; valamint

b)  lehetővé teszi a tárolt információ változatlan formában történő reprodukálását;

18.  „illetékes hatóságok ▌”: az egyes tagállamok által a PEPP-szolgáltatók vagy adott esetben a PEPP-forgalmazók felügyeletére vagy az e rendeletben előírt feladatok ellátására kijelölt nemzeti hatóságok;

19.  „a PEPP-szolgáltató székhely szerinti tagállama”: a 6. cikk (1) bekezdésében említett vonatkozó jogalkotási aktusban meghatározott, székhely szerinti tagállam;

20.  „a PEPP-forgalmazó székhely szerinti tagállama”:

a)  ha a forgalmazó természetes személy, az a tagállam, ahol a természetes személy lakóhelye található;

b)  ha a forgalmazó jogi személy, az a tagállam, ahol a jogi személy székhelye található, vagy amennyiben a forgalmazónak a nemzeti jog szerint nincs székhelye, az a tagállam, ahol a központi irodája található;

21.  „a PEPP-szolgáltató fogadó tagállama”: a PEPP-szolgáltató székhely szerinti tagállamától eltérő olyan tagállam, amelyben a PEPP-szolgáltató PEPP-eket szolgáltat a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a letelepedés szabadsága keretében, illetve amely számára a PEPP-szolgáltató alszámlát nyitott;

22.  „a PEPP-forgalmazó fogadó tagállama”: a PEPP-forgalmazó székhely szerinti tagállamától eltérő olyan tagállam, amelyben a PEPP-forgalmazó PEPP-eket forgalmaz a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a letelepedés szabadsága keretében;

23.  „alszámla”: az egyes PEPP-számlákon belül nyitott olyan nemzeti szakasz, amely megfelel a PEPP-megtakarító lakóhelye szerinti tagállam által nemzeti szinten rögzített, a PEPP-befektetések tekintetében igénybe vehető esetleges ösztönzők alkalmazását lehetővé tevő jogi követelményeknek és feltételeknek, ennek megfelelően egy személy az egyes alszámlák tekintetében PEPP-megtakarító vagy PEPP-kedvezményezett lehet, a felhalmozási szakaszra és a kifizetési szakaszra vonatkozó jogi követelményektől függően;

24.  „tőke”: összesített tőke-hozzájárulások ▌, amelyek a közvetlenül vagy közvetve a PEPP-megtakarítók által viselt díjak, költségek és kiadások levonása után befektethető összegek alapján kerülnek kiszámításra;

25.  „pénzügyi eszközök”: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének C szakaszában(19) meghatározott eszközök;

26.  „letétkezelő”: eszközök letéti őrzésével és az alap szabályainak és az alkalmazandó jognak való megfelelés felügyeletével megbízott intézmény;

27.   „PEPP-alaptermék”: a 45. cikkben megállapított befektetési lehetőség;

28.  „kockázatcsökkentési technikák”: a kockázati kitettség mértékének és/vagy a kockázat bekövetkezése valószínűségének szisztematikus csökkentésére szolgáló módszerek;

29.  „biometrikus kockázatok”: halálhoz, megrokkanáshoz és/vagy magas életkor eléréséhez kapcsolódó kockázatok;

30.  „szolgáltatóváltás”: az 52. cikk (4) bekezdésével összhangban a megfelelő összegeknek vagy adott esetben a természetbeni eszközöknek a PEPP-megtakarító kérésére történő transzferálása az egyik ▌PEPP-számláról egy másik ▌PEPP-számlára, a korábbi PEPP-számla lezárásával ▌az 53. cikk (4) bekezdése e) pontjának sérelme nélkül;

31.  „tanácsadás”: egy vagy több PEPP-szerződésre vonatkozóan ▌a PEPP-szolgáltató vagy a PEPP-forgalmazó által a PEPP-ügyfélnek adott személyes ajánlás;

32.  „partnerségek”: a PEPP-szolgáltatók közötti együttműködés, hogy a különböző tagállamok számára alszámlákat kínáljanak, a 19. cikk (2) bekezdésében említett hordozhatósági szolgáltatással összefüggésben;

33.  „környezeti, társadalmi és irányítási tényezők”: környezeti, társadalmi és irányítási kérdések, mint például a Párizsi Megállapodásban említett kérdések, az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvek.

3. cikk

Alkalmazandó szabályok

A PEPP-szolgáltatás nyilvántartásba vételére, létrehozására, forgalmazására és felügyeletére a következő szabályok alkalmazandók:

a)  e rendelet rendelkezései; valamint

b)  az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben ▌:

i.  a vonatkozó uniós ágazati jog, beleértve a kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat;

ii.  a vonatkozó uniós ágazati jog végrehajtása és kifejezetten a PEPP-ekre vonatkozó intézkedések végrehajtása keretében a tagállamok által elfogadott törvények;

iii.  egyéb nemzeti törvények, amelyek a PEPP-re alkalmazandók.

4. cikk

PEPP-szerződés

(1)  A PEPP-szerződés megállapítja a 3. cikkben említett alkalmazandó szabályokkal összhangban a PEPP-re vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(2)  A PEPP-szerződés különösen a következőket foglalja magában:

a)  a 45. cikkben említett PEPP-alaptermék leírása, beleértve a befektetett tőkére vonatkozó garanciára vagy a tőkevédelem biztosítására irányuló befektetési stratégiára vonatkozó információkat;

b)  adott esetben a 42. cikk (2) bekezdésében említett alternatív befektetési lehetőségek leírása;

c)  a befektetési lehetőség módosításának a 44. cikkben említett feltételei;

d)  amennyiben a PEPP biometrikus kockázatokra vonatkozó fedezetet is kínál, e fedezet részletei, ideértve azt is, hogy milyen feltételek esetén jár a fedezet;

e)  a PEPP-nyugellátás leírása, különös tekintettel a kifizetések lehetséges módjaira és az 59. cikkben említett, a kifizetés módjának megváltoztatásához való jogra;

f)  a 17–20. cikkben említett hordozhatósági szolgáltatásra vonatkozó feltételek, beleértve az azokra a tagállamokra vonatkozó információkat, amelyek tekintetében alszámla áll rendelkezésre;

g)  a szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatásra vonatkozó, az 52–55. cikkben említett feltételek;

h)  adott esetben a költségkategóriákat és a százalékosan és összegszerű példákkal is kifejezett összes költség;

i)  a 47. cikkben említett, a PEPP-megtakarító lakóhelye szerinti tagállamnak megfelelő alszámla felhalmozási szakaszára vonatkozó feltételek;

j)  az 57. cikkben említett, a PEPP-megtakarító lakóhelye szerinti tagállamnak megfelelő alszámla kifizetési szakaszára vonatkozó feltételek;

k)  adott esetben azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén a megszerzett előnyöket vagy ösztönzőket a PEPP-megtakarító lakóhelye szerinti tagállam számára vissza kell fizetni.

IIA. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

5. cikk

Nyilvántartásba vétel

(1)  Az Unió területén PEPP csak akkor szolgáltatható és forgalmazható, ha azt az EIOPA által a 13. cikkel összhangban vezetett központi nyilvános nyilvántartásban nyilvántartásba vették.

(2)  A PEPP nyilvántartásba vétele valamennyi tagállamban érvényes. A nyilvántartásba vétel feljogosítja a PEPP-szolgáltatót a központi nyilvános nyilvántartásban a 13. cikkben említettek szerint nyilvántartásba vett PEPP szolgáltatására, illetve a PEPP-forgalmazót a PEPP forgalmazására.

Az e rendeletnek való megfelelés felügyeletét folyamatosan, a IX. fejezettel összhangban végzik.

6. cikk

A PEPP nyilvántartásba vétele iránti kérelem

(1)  PEPP nyilvántartásba vételét csak a következő, az uniós jog alapján engedélyezett vagy nyilvántartásba vett pénzügyi vállalkozások kérhetik:

a)  a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett hitelintézetek(20);

b)  a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(21) megfelelően engedélyezett, a 2009/138/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdése és II. melléklete szerinti közvetlen életbiztosítással foglalkozó biztosítók;

c)  az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett vagy nyilvántartásba vett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, amelyek a nemzeti jog szerint engedéllyel rendelkeznek és felügyelet alá tartoznak, hogy egyéni nyugdíjtermékeket is nyújtsanak. Ebben az esetben a PEPP-szolgáltatással kapcsolatos üzletág minden eszközét és kötelezettségét el kell különíteni, és nem állhat rendelkezésre lehetőség arra, hogy ezeket az intézmény nyugellátást szolgáltató egyéb üzletágába áthelyezzék.

d)  a 2014/65/EU irányelvnek megfelelően engedélyezett azon befektetési vállalkozások, amelyek portfóliókezelést nyújtanak;

e)  a 2009/65/EK irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési társaságok vagy alapkezelő társaságok;

f)  a 2011/61/EU irányelvnek megfelelően engedélyezett uniós alternatívbefektetésialap-kezelők (a továbbiakban: uniós ABAK).

(2)  Az (1) bekezdésben felsorolt pénzügyi vállalkozások a PEPP nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet illetékes hatóságaikhoz nyújtják be. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)  a PEPP-szerződésnek a PEPP-megtakarítók számára javasolt szabványos szerződési feltételei a 4. cikkben említettek szerint;

b)  a kérelmező kilétére vonatkozó információk;

c)  a PEPP-pel kapcsolatos portfólió- és kockázatkezelési, valamint igazgatási eljárásokra vonatkozó információk, beleértve a 19. cikk (2) bekezdésében, a 42. cikk (5) bekezdésében és a 49. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokat;

d)  adott esetben azon tagállamok listája, amelyekben a kérelmező PEPP-szolgáltató forgalmazni kívánja a PEPP-et;

e)  adott esetben a letétkezelő kilétére vonatkozó információk;

f)  a PEPP-re vonatkozó kiemelt információk, a 26. cikkben említettek szerint;

g)  azon tagállamok listája, amelyek számára a kérelmező PEPP-szolgáltató biztosítani tudja egy alszámla azonnali megnyitását.

(3)  Az illetékes hatóságok a kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül értékelik, hogy a (2) bekezdésben említett kérelem hiánytalan-e.

Az illetékes hatóságok meghatározzák azt a határidőt, ameddig a kérelmezőnek további információkat kell szolgáltatnia, ha a kérelem hiányos. Miután a kérelmet hiánytalannak minősítik, az illetékes hatóságok ennek megfelelően értesítik a kérelmezőt.

(4)  A (3) bekezdés szerinti hiánytalan kérelem benyújtásának időpontjától számított három hónapon belül az illetékes hatóságok csak abban az esetben hoznak határozatot a PEPP nyilvántartásba vételéről, ha a kérelmező az (1) bekezdésnek megfelelően jogosult PEPP-ek biztosítására, és ha a (2) bekezdésben említett, a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben benyújtott információk és dokumentumok megfelelnek e rendeletnek.

(5)  Az illetékes hatóságok a PEPP nyilvántartásba vételéről szóló határozat meghozatalát követő öt munkanapon belül közlik az EIOPA-val a határozatot, valamint a (2) bekezdés a), b), d), f) és g) pontjában említett információkat és dokumentumokat, és ennek megfelelően tájékoztatják a kérelmező PEPP-szolgáltatót.

Az EIOPA nem felelős, és nem vonható felelősségre illetékes hatóságok nyilvántartásba vételről szóló határozatáért.

Amennyiben az illetékes hatóságok megtagadják a nyilvántartásba vételt, olyan indokolással ellátott határozatot bocsátanak ki, amely ellen jogorvoslattal lehet élni.

(6)  Abban az esetben, ha egy tagállamban az (1) bekezdésben említett pénzügyi vállalkozás egy adott típusát illetően egynél több illetékes hatóság jogosult eljárni, az adott tagállam egyetlen illetékes hatóságot jelöl ki az (1) bekezdésben említett minden egyes pénzügyivállalkozás-típusra, és ez a hatóság felelős a nyilvántartásba vételi eljárásért és az EIOPA-val való kommunikációért.

A (2) bekezdésben említett kérelemben biztosított dokumentáció és információk bármely későbbi módosításáról azonnal értesíteni kell az illetékes hatóságokat. Amennyiben a módosítások a (2) bekezdés a), b), d), f) és g) pontjában említett információkkal és dokumentumokkal kapcsolatosak, az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül közlik az EIOPA-val ezeket a módosításokat.

7. cikk

A PEPP nyilvántartásba vétele

(1)  A nyilvántartásba vételről szóló határozat, valamint a 6. cikk (5) bekezdése szerinti információk és dokumentumok közlésének időpontjától számított öt munkanapon belül az EIOPA nyilvántartásba veszi a PEPP-et a 13. cikkben említett központi nyilvános nyilvántartásban, és erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságokat.

(2)  Az (1) bekezdésben említetteknek megfelelően a PEPP nyilvántartásba vételéről szóló értesítés kézhezvételét követő öt munkanapon belül az illetékes hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják a kérelmező PEPP-szolgáltatót.

(3)  A PEPP a 13. cikkben említett központi nyilvános nyilvántartásban való nyilvántartásba vételének időpontjától kezdődően a PEPP-szolgáltató biztosíthatja a PEPP-et, és a PEPP-forgalmazó forgalmazhatja a PEPP-et.

8. cikk

A PEPP nyilvántartásból való törlésének feltételei

(1)  Az illetékes hatóságok határozatot bocsátanak ki a PEPP nyilvántartásból valótörléséről, amennyiben:

a)  a PEPP-szolgáltató kifejezetten lemond a nyilvántartásba vételről;

b)  a PEPP-szolgáltató a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozatok adásával vagy egyéb szabálytalan módon szerezte meg;

c)  a PEPP-szolgáltató súlyosan vagy rendszeresen megsértette e rendeletet; vagy

d)  a PEPP-szolgáltató vagy a PEPP már nem felel meg a nyilvántartásba vételre vonatkozó engedély kiállításának alapját képező feltételeknek.

(2)  A PEPP nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozat meghozatalát követő öt munkanapon belül az illetékes hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az EIOPA-t és a PEPP-szolgáltatót.

(3)  A nyilvántartásból való törlésre vonatkozó határozatról szóló, (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az EIOPA törli a PEPP-et a nyilvántartásból, és ennek megfelelően értesíti az illetékes hatóságokat.

(4)  A PEPP (3) bekezdésben említettek szerinti nyilvántartásból való törléséről – ezen belül az annak időpontjáról – szóló értesítés kézhezvételét követő öt munkanapon belül az illetékes hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják a PEPP-szolgáltatót.

(5)  A PEPP 13. cikkben említett központi nyilvános nyilvántartásból való törlésének időpontjától kezdődően a PEPP-szolgáltató nem biztosítja, a PEPP-forgalmazó pedig nem forgalmazza tovább a PEPP-et.

(6)  Amennyiben az EIOPA tájékoztatást kapott az e cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett körülmények egyikének fennállásáról, az illetékes hatóságok és az EIOPA közötti, a 66. cikkben említett együttműködési kötelezettségnek megfelelően az EIOPA felkéri a PEPP-szolgáltató illetékes hatóságait, hogy ellenőrizzék e körülmények fennállását, és az illetékes hatóságok benyújtják az EIOPA-nak megállapításaikat és a kapcsolódó információkat.

(7)  A PEPP nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozat meghozatala előtt az illetékes hatóságok és az EIOPA minden tőlük telhetőt megtesznek a PEPP-megtakarítók érdekeinek védelme érdekében.

9. cikk

Megjelölés ▌

A „páneurópai egyéni nyugdíjtermék” vagy „PEPP” megjelölés csak akkor használható valamely egyéni nyugdíjtermék vonatkozásában, ha az EIOPA e rendelettel összhangban nyilvántartásba vette, hogy az egyéni nyugdíjterméket „PEPP” megjelölés alatt forgalmazzák.

10. cikk

A PEPP-ek forgalmazása

(1)  A 6. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi vállalkozások az általuk létrehozott PEPP-eket forgalmazhatják. Más által létrehozott PEPP-eket is forgalmazhatnak, feltéve, hogy megfelelnek a vonatkozó ágazati jognak, amelyek értelmében forgalmazhatnak olyan termékeket, amelyeket nem maguk hoztak létre.

(2)  Az (EU) 2016/97 irányelvnek megfelelően nyilvántartásba vett biztosításközvetítők és a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott befektetési tanácsadásra a 2014/65/EU irányelvnek megfelelően engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások jogosultak más által létrehozott PEPP forgalmazására.

11. cikk

A különböző típusú szolgáltatókra alkalmazandó prudenciális szabályok

A PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók ▌ kötelesek megfelelni e rendeletnek, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében és a 10. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal összhangban rájuk vonatkozó prudenciális szabályoknak.

12. cikk

Nemzeti rendelkezések közzététele

(1)  A 47. cikkben említett felhalmozási szakaszra vonatkozó feltételeket és a kifizetési szakasszal kapcsolatos, az 57. cikkben említett feltételeket szabályozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szövegét – beleértve adott esetben a nemzeti szinten meghatározott előnyök és ösztönzők tekintetében alkalmazott kiegészítő nemzeti pályázati eljárásokra vonatkozó információkat – az illetékes nemzeti hatóság nyilvánosságra hozza és azokat naprakészen tartja.

(2)  A tagállamok valamennyi illetékes hatósága honlapján fenntart és naprakészen tart egy az (1) bekezdésben említett szövegekre mutató linket.

(3)  Az (1) bekezdésben említett szövegek közzététele csak tájékoztatási céllal történik, és nem keletkeztet jogi kötelezettségeket vagy felelősséget az illetékes nemzeti hatóságok számára.

13. cikk

Központi nyilvános nyilvántartás

(1)  Az EIOPA központi nyilvános nyilvántartást vezet, amelyben azonosítja az e rendelet alapján nyilvántartásba vett valamennyi PEPP-et, a PEPP nyilvántartási számát, e PEPP PEPP-szolgáltatóját, a PEPP-szolgáltató illetékes hatóságait, a PEPP nyilvántartásba vételének napját, azon tagállamok teljes listáját, ahol e PEPP-et kínálják, valamint azon tagállamok teljes listáját, amelyek vonatkozásában a PEPP-szolgáltató alszámlát kínál. A nyilvántartást elektronikus formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és naprakészen kell tartani.

(2)  Az illetékes hatóságok tájékoztatják az EIOPA-t a 12. cikk (2) bekezdésében említett linkekről, és ezt az információt naprakészen tartják.

(3)  Az EIOPA a (2) bekezdésben említett linkeket közzéteszi és naprakészen tartja az (1) bekezdésben említett központi nyilvános nyilvántartásban.

III. FEJEZET

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS ÉS A PEPP HORDOZHATÓSÁGA

I. SZAKASZ

A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA ÉS A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA

14. cikk

A szolgáltatásnyújtás szabadságának és a letelepedés szabadságának a PEPP-szolgáltatók és a PEPP-forgalmazók általi gyakorlása

(1)  A szolgáltatások nyújtásának szabadsága vagy a letelepedés szabadsága alapján a PEPP-szolgáltatók PEPP-eket nyújthatnak, a PEPP-forgalmazók pedig PEPP-eket forgalmazhatnak valamely fogadó tagállam területén, amennyiben ezt a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontjában vagy a 10. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogalkotási aktusok által vagy azok alapján megállapított vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően teszik, illetve azt követően, hogy bejelentették azon szándékukat, hogy e fogadó tagállam számára alszámlát nyitnak a 21. cikknek megfelelően.

(2)  A 6. cikk (1) bekezdésének c) és f) pontjában említett PEPP-szolgáltatóknak meg kell felelniük a 15. cikkben meghatározott szabályoknak.

15. cikk

A szolgáltatásnyújtás szabadságának a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és az uniós ABAK általi gyakorlása

(1)  Azok a 6. cikk (1) bekezdésének c) és f) pontjában említett PEPP-szolgáltatók, amelyek a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján első alkalommal szándékoznak PEPP-eket biztosítani a fogadó tagállam területén belül a PEPP-megtakarítók számára, illetve azt követően, hogy bejelentették azt a szándékukat, hogy e fogadó tagállam számára a 21. cikknek megfelelően alszámlát nyitnak, a következő információkat közlik a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságaival:

a)  a PEPP-szolgáltató neve és címe;

b)  az a tagállam, amelyben a PEPP-szolgáltató PEPP-eket szándékozik nyújtani vagy forgalmazni a PEPP-megtakarítók számára.

(2)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai az információt a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül továbbítják a fogadó tagállamnak, annak megerősítésével együtt, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett PEPP-szolgáltató megfelel a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az információt közlik a fogadó tagállam illetékes hatóságaival, kivéve, ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak okuk van kételkedni a PEPP-szolgáltatással vagy a PEPP-szolgáltató 6. cikk (1) bekezdésének c) és f) pontjában említett pénzügyi helyzetével kapcsolatos igazgatási struktúra megfelelőségében.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai megtagadják, hogy az információkat közöljék a fogadó tagállam illetékes hatóságaival, az érintett PEPP-szolgáltatót az összes információ és dokumentum kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatják az ilyen megtagadás indokairól. Az elutasítás vagy a válasz elmulasztása esetén a PEPP-szolgáltató a székhelye szerinti tagállam bíróságaihoz fordulhat jogorvoslatért.

(3)  A fogadó tagállam illetékes hatóságai 10 munkanapon belül visszaigazolják a (1) bekezdésben említett információk kézhezvételét. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt követően tájékoztatják a PEPP-szolgáltatót arról, hogy a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkapták az információt, és hogy a PEPP-szolgáltató az adott tagállamban megkezdheti a PEPP-szolgáltatás nyújtását a PEPP-megtakarítók számára.

(4)  A kézhezvétel (3) bekezdésben említett visszaigazolása hiányában a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a (2) bekezdésben említett információk továbbítását követő 10 munkanapon belül tájékoztatják a PEPP-szolgáltatót arról, hogy a PEPP-szolgáltató megkezdheti a szolgáltatást az adott fogadó tagállamban.

(5)  Amennyiben változás következik be az (1) bekezdésben említett információkban, a PEPP-szolgáltató legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt értesíti a változásról a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a lehető leghamarabb, de legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatják a fogadó tagállam illetékes hatóságait a változásról.

(6)  Ezen eljárás alkalmazásában a fogadó tagállamok a fogadó tagállam illetékes hatóságaira ruházott hatáskörök gyakorlása céljából más, a 2. cikk 18. pontjában említettektől eltérő illetékes hatóságokat is kijelölhetnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és az EIOPA-t, feltüntetve bármely feladatmegosztást.

16. cikk

A fogadó tagállam illetékes hatóságainak hatáskörei

(1)  Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai okkal feltételezik, hogy a tagállam területén PEPP-et forgalmaznak, vagy alszámlát nyitottak az adott tagállam számára a 3. cikkben említett alkalmazandó szabályokból eredő bármely kötelezettség megsértésével, megállapításaikat a PEPP-szolgáltató vagy a PEPP-forgalmazó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai elé terjesztik.

(2)  Az (1) bekezdés értelmében kapott információk értékelését követően a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai adott esetben haladéktalanul meghozzák a megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslása érdekében. Minden ilyen meghozott intézkedésről tájékoztatják a fogadó tagállam illetékes hatóságait.

(3)  Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által hozott intézkedések nem bizonyulnak megfelelőnek vagy hiányoznak, és a PEPP-szolgáltató vagy a PEPP-forgalmazó továbbra is oly módon forgalmazza a PEPP-eket, hogy az egyértelműen hátrányos a fogadó tagállam PEPP-megtakarítók érdekeire vagy az adott tagállamban az egyéni nyugdíjtermékek piacának rendes működésére nézve, a fogadó tagállam illetékes hatóságai – a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak tájékoztatását követően – megfelelő intézkedéseket hozhatnak a további szabálytalanságok megelőzésére, beleértve – amennyiben ez feltétlenül szükséges – a PEPP-szolgáltató vagy a PEPP-forgalmazó abban való megakadályozását, hogy a székhely szerinti tagállamok területén folytassa a PEPP-ek forgalmazását.

Emellett a székhely szerinti vagy a fogadó tagállam illetékes hatóságai továbbíthatják az ügyet az EIOPA-nak és a segítségét kérhetik az 1094/2010/EU rendelet 19. cikke alapján.

(4)  Az (1)–(3) bekezdés nem érinti a fogadó tagállam arra vonatkozó hatáskörét, hogy megfelelő és megkülönböztetésmentes intézkedéseket hozzon a területén elkövetett szabálytalanságok megelőzése vagy szankcionálása érdekében olyan helyzetekben, amikor a fogyasztók jogainak a fogadó tagállamban történő védelméhez az azonnali lépés megtétele feltétlenül szükséges, és amennyiben a székhely szerinti tagállam egyenértékű intézkedései nem megfelelőek vagy hiányoznak, illetve olyan esetekben, amikor a szabálytalanságok ellentétesek a közjó védelmét szolgáló nemzeti jogi rendelkezésekkel. Ilyen helyzetekben a fogadó tagállamnak lehetősége van arra, hogy megakadályozza a PEPP-szolgáltatót vagy a PEPP-forgalmazót abban, hogy a területén új ügyleteket hajtson végre.

(5)  A fogadó tagállam illetékes hatóságai által e cikk alapján elfogadott intézkedéseket megfelelő indokolással ellátott dokumentumban közölni kell a PEPP-szolgáltatóval vagy a PEPP-forgalmazóval, és erről indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait.

II. SZAKASZ

HORDOZHATÓSÁG

17. cikk

Hordozhatósági szolgáltatás

(1)  A PEPP-megtakarítók jogosultak arra, hogy lakóhelyük egy másik tagállamba való áthelyezését követően hordozhatósági szolgáltatást vegyenek igénybe, amely jogot biztosít számukra arra, hogy továbbra is hozzájáruljanak meglévő PEPP-számlájukhoz.

(2)  A hordozhatósági szolgáltatás igénybevétele esetén a PEPP-megtakarítók jogosultak megőrizni a PEPP-szolgáltató által nyújtott, a PEPP-jeikbe való folyamatos befektetéshez kapcsoló valamennyi előnyt és ösztönzőt.

18. cikk

A hordozhatósági szolgáltatás nyújtása

(1)  A PEPP-szolgáltatók biztosítják, hogy a 17. cikkben említett hordozhatósági szolgáltatás a náluk PEPP-számlát vezető, a szolgáltatás igénybevételét kérő PEPP-megtakarítók rendelkezésére álljon.

(2)  A PEPP-re vonatkozó ajánlattételkor a PEPP-szolgáltató vagy a PEPP-forgalmazó tájékoztatja a leendő PEPP-megtakarítót a hordozhatósági szolgáltatásról, valamint arról, hogy mely alszámlák állnak azonnal rendelkezésre.

(3)  E rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított három éven belül minden egyes PEPP-szolgáltatónak legalább két tagállam vonatkozásában nemzeti alszámlákat kell kínálnia a PEPP-szolgáltatóhoz intézett kérelemre.

19. cikk

A PEPP alszámlái

(1)  Amennyiben a PEPP-szolgáltató a 17. cikkben foglaltakkal összhangban hordozhatósági szolgáltatást nyújt a PEPP-megtakarítók számára, a PEPP-szolgáltatók biztosítják, hogy amennyiben új alszámlát nyitnak az egyes PEPP-számlákon belül, az megfelel a PEPP-megtakarító új lakóhelye szerinti tagállam által a PEPP-re vonatkozóan a 47. és az 57. cikkben említettek szerint nemzeti szinten meghatározott jogi követelményeknek és feltételeknek. A PEPP-számlán végrehajtott összes ügyletet feltüntetik egy megfelelő alszámlán. Az alszámlára teljesített hozzájárulásokra és az alszámlához való hozzáférésre külön szerződési feltételek vonatkozhatnak.

(2)  Az alkalmazandó ágazati jog sérelme nélkül a PEPP-szolgáltatók az (1) bekezdésben említett követelményeknek való megfelelést egy másik nyilvántartásba vett PEPP-szolgáltatóval (a továbbiakban: a partner) való partnerség létrehozásával is biztosíthatják.

A partner által ellátandó feladatok körére tekintettel a partnernek alkalmasnak és képesnek kell lennie arra, hogy ellássa az átruházott feladatokat. A PEPP-szolgáltató írásbeli megállapodást köt a partnerrel. A megállapodás a törvény alapján érvényesíthető, és egyértelműen meghatározza a PEPP-szolgáltató és a partner jogait és kötelességeit. A megállapodásnak meg kell felelnie a 6. cikk (1) bekezdésének értelmében a PEPP-szolgáltatóra és a partnerre alkalmazandó uniós jog által vagy alapján létrehozott, a felhatalmazásra és kiszervezésre vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak. E megállapodás ellenére a PEPP-szolgáltató továbbra is egyedül felelős az e rendelet szerinti feladataiért.

20. cikk

Új alszámla megnyitása

(1)  Azt követően, hogy tájékoztatást kapott a PEPP-megtakarító lakóhelyének másik tagállamba való áthelyezéséről, a PEPP-szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a PEPP-megtakarítót arról, hogy PEPP-számláján új alszámlát nyithat, valamint közli vele az alszámla megnyitására rendelkezésre álló időkeretet.

Ebben az esetben a PEPP-szolgáltató díjmentesen a PEPP-megtakarító rendelkezésére bocsátja a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, amely tartalmazza a 28. cikk (3) bekezdésének g) pontjában említett, a PEPP-megtakarító új lakóhelye szerinti tagállamnak megfelelő alszámlára vonatkozó egyedi követelményeket.

Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre új alszámla, a PEPP-szolgáltató tájékoztatja a PEPP-megtakarítót a díjmentes és azonnali váltás jogáról,

valamint arról a lehetőségről, hogy az utolsó alszámlán továbbra is megtakarításokat helyezzen el.

(2)  Ha a PEPP-megtakarító élni kíván az alszámla megnyitásának lehetőségével, a PEPP-megtakarító a következőkről tájékoztatja a PEPP-szolgáltatót:

a)  a PEPP-megtakarító új lakóhelye szerinti tagállam;

b)  az az időpont, amelytől a hozzájárulásokat az új alszámlára kell irányítani;

c)  ▌a PEPP egyéb feltételeire vonatkozó releváns információk.

(3)  A PEPP-megtakarító továbbra is fizetheti hozzájárulásait a legutóbb megnyitott alszámlára.

(4)  A PEPP-szolgáltató felajánlja, hogy a PEPP-megtakarító részére személyre szabott ajánlást fogalmaz meg, amelyben választ ad arra a kérdésre, hogy egy új alszámla megnyitása a PEPP-megtakarító PEPP-számláján belül és az új alszámlához való hozzájárulás kedvezőbb lenne-e, mint a legutóbb megnyitott alszámlához való hozzájárulás folytatása.

(5)  Amennyiben a PEPP-szolgáltató nem képes biztosítani a PEPP-megtakarító új lakóhelye szerinti tagállamának megfelelő új alszámla megnyitását, a PEPP-megtakarítónak választása szerint képesnek kell lennie arra, hogy

a)  az 52. cikk (3) bekezdésében foglalt, a váltás gyakoriságára vonatkozó követelmények sérelme nélkül azonnal és díjmentesen PEPP-szolgáltatót váltson; vagy

b)  továbbra is fizesse hozzájárulásait a legutóbb megnyitott alszámlára.

(6)  Az új alszámlát az alkalmazandó szerződési joggal összhangban, a PEPP-megtakarító és a PEPP-szolgáltató között ▌ meglévő PEPP-szerződés szerződés módosításával kell megnyitni. A megnyitás napját a szerződésben kell meghatározni ▌.

21. cikk

A hordozhatóságra vonatkozó információknak az illetékes hatóságok számára való rendelkezésre bocsátása

(1)  Az a PEPP-szolgáltató, amely első alkalommal kíván új alszámlát nyitni fogadó tagállam számára, értesíti a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(2)  A PEPP-szolgáltató az értesítésbe belefoglalja a következő információkat és dokumentumokat:

a)  a 4. cikkben említett PEPP-szerződés szabványos szerződési feltételei, beleértve az új alszámla mellékletét is;

b)  a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum, amely tartalmazza a 28. cikk (3) bekezdésének g) pontjával összhangban az új alszámlának megfelelő alszámlára vonatkozó egyedi követelményeket;

c)  a 36. cikkben említett PEPP-számlaértesítő;

d)  adott esetben a 19. cikk (2) bekezdésében említett szerződéses megállapodásokra vonatkozó információk.

(3)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai ellenőrzik, hogy a benyújtott dokumentáció hiánytalan-e, és azt a hiánytalan dokumentáció kézhezvételét követő 10 munkanapon belül továbbítják a fogadó tagállam illetékes hatóságainak.

(4)  A fogadó tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul visszaigazolják a (2) bekezdésben említett információk és dokumentumok kézhezvételét.

(5)  A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt követően tájékoztatják a PEPP-szolgáltatót arról, hogy a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkapták az információt, valamint hogy a PEPP-szolgáltató megnyithatja az alszámlát az adott tagállam számára.

A (4) bekezdésben említett átvételi elismervény hiányában a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a (3) bekezdésben említett dokumentáció továbbítását követő 10 munkanapon belül tájékoztatják a PEPP-szolgáltatót arról, hogy megnyithatja az alszámlát az adott tagállam számára.

(6)  Amennyiben változás következik be az (2) bekezdésben említett információkban vagy dokumentumokban, a PEPP-szolgáltató legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt értesíti a változásról a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai a lehető leghamarabb, de legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatják a fogadó tagállam illetékes hatóságait a változásról.

IV. FEJEZET

A FORGALMAZÁSRA ÉS A TÁJÉKOZTATÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. SZAKASZ

Általános rendelkezések

22. cikk

Általános elv

Forgalmazási tevékenysége során a PEPP-szolgáltató és a PEPP-forgalmazó minden esetben a PEPP-ügyfél érdekeinek megfelelően, becsületes, tisztességes és szakszerű módon jár el.

23. cikk

A különböző típusú PEPP-szolgáltatókra és PEPP-forgalmazókra alkalmazandó forgalmazási szabályok

(1)  A PEPP forgalmazása tekintetében a különböző típusú PEPP-szolgáltatók és PEPP-forgalmazók kötelesek megfelelni a következő szabályoknak:

a)  az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett biztosítók és az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett biztosításközvetítők kötelesek megfelelni az (EU) 2016/97 irányelv V. és VI. fejezetében– az irányelv 20., 23. és 25. cikke és 30. cikke (3) bekezdésének kivételével – a biztosítási alapú befektetési termékek forgalmazására vonatkozóan meghatározott szabályokat átültető, alkalmazandó nemzeti jognak, az említett termékek forgalmazására vonatkozó, az említett szabályok alapján elfogadott, közvetlenül alkalmazandó uniós jognak, valamint e rendeletnek, a 34. cikk (4) bekezdésének kivételével;

b)  az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett befektetési vállalkozások kötelesek megfelelni a pénzügyi eszközök forgalmazására és értékesítésére vonatkozóan a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében, 23., 24. és 25. cikkében– a 24. cikk (2) bekezdésének, valamint a 25. cikk (3) és (4) bekezdésének kivételével – meghatározott szabályokat átültető, alkalmazandó nemzeti jognak, az említett szabályok alapján elfogadott, közvetlenül alkalmazandó uniós jognak, valamint e rendeletnek, a 34. cikk (4) bekezdésének kivételével;

c)  valamennyi egyéb PEPP-szolgáltató és PEPP-forgalmazó köteles megfelelni a pénzügyi eszközök forgalmazására és értékesítésére vonatkozóan a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében, 23., 24. és 25. cikkében– a 24. cikk (2) bekezdésének, valamint a 25. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének kivételével – meghatározott szabályokat átültető, alkalmazandó nemzeti jognak, valamint az említett rendelkezések és e rendelet alapján esetlegesen elfogadott, közvetlenül alkalmazandó uniós jognak.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabályokat csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben az (EU) 2016/97 irányelv V. és VI. fejezetében meghatározott szabályokat átültető, alkalmazandó nemzeti jog nem ír elő szigorúbb rendelkezéseket.

24. cikk

Elektronikus forgalmazás és egyéb tartós adathordozók

A PEPP-szolgáltatóknak és a PEPP-forgalmazóknak az e fejezet szerinti valamennyi dokumentumot és információt elektronikus úton, díjmentesen kell eljuttatniuk a PEPP-ügyfélnek, feltéve, hogy lehetővé teszik számára ezen információknak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint hogy az eszköz lehetővé teszi a tárolt információ változatlan formában történő reprodukálását.

A PEPP-szolgáltatóknak és a PEPP-forgalmazóknak kérésre díjmentesen biztosítaniuk kell ezeket a dokumentumokat és információkat más tartós adathordozón, például papíralapon is. A PEPP-szolgáltatóknak és a PEPP-forgalmazóknak tájékoztatniuk kell a PEPP-ügyfeleket azon jogukról, hogy e dokumentumok egy példányát valamely más tartós adathordozón, többek között papíralapon díjmentesen kikérhetik.

25. cikk

Termékfelügyeleti és irányítási követelmények

(1)  A PEPP-szolgáltatóknak eljárásokat kell fenntartaniuk, működtetniük és felülvizsgálniuk az egyes PEPP-ek forgalmazás előtti jóváhagyására és a meglévő PEPP-ek jelentős kiigazítására vonatkozóan.

A termék jóváhagyási folyamatának a PEPP-ek jellegéhez mérten arányosnak és megfelelőnek kell lennie.

A termék jóváhagyási folyamata során meg kell határozni minden egyes PEPP azonosított célpiacát, biztosítani kell, hogy az adott azonosított célpiac valamennyi releváns kockázatának értékelése megtörténjen, és hogy a tervezett értékesítési stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen, valamint észszerű lépéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a PEPP az azonosított célpiacon kerüljön értékesítésre.

A PEPP-szolgáltatónak ismernie kell az általa kínált PEPP-eket, és rendszeresen felül kell vizsgálnia azokat, figyelembe véve minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac potenciális kockázatát, legalább annak felmérése érdekében, hogy a termék továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és hogy a tervezett értékesítési stratégia továbbra is megfelelő-e.

A PEPP-szolgáltatóknak a PEPP-forgalmazók rendelkezésére kell bocsátaniuk a PEPP-re és a termék jóváhagyási folyamatára vonatkozó minden releváns információt, beleértve a PEPP azonosított célpiacának meghatározását is.

A PEPP-forgalmazóknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az ötödik albekezdésben említett információk megszerzésére, valamint az egyes PEPP-ek jellemzőinek és azonosított célpiacainak megértésére.

(2)  Az e cikkben említett szabályok, folyamatok és intézkedések nem sérthetik az ezen rendelet szerinti vagy az ezen rendelet értelmében alkalmazandó összes egyéb követelményt, beleértve a közzétételre, az alkalmasságra vagy megfelelőségre, az összeférhetetlenség azonosítására és kezelésére, ▌az ösztönzőkre, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre vonatkozóakat is.

II. SZAKASZ

SZERZŐDÉSKÖTÉST MEGELŐZŐ TÁJÉKOZTATÁS

26. cikk

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum

(1)  A PEPP-szolgáltatónak – azt megelőzően, hogy a PEPP-et a PEPP-megtakarítóknak kínálná – az e szakaszban meghatározott követelményekkel összhangban ki kell dolgoznia az adott PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, és azt közzé kell tennie a honlapján.

(2)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum szerződéskötést megelőző tájékoztatásnak minősül. A dokumentumnak pontosnak, helytállónak és egyértelműnek kell lennie, és nem lehet megtévesztő. Tartalmaznia kell a kiemelt információkat, és összhangban kell állnia valamennyi kötelező erejű szerződéses dokumentummal, az ajánlati dokumentumok vonatkozó részeivel és a PEPP-re vonatkozó feltételekkel.

(3)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak önálló, a marketinganyagoktól egyértelműen elkülöníthető dokumentumnak kell lennie. Nem tartalmazhat marketinganyagokra való kereszthivatkozásokat. Tartalmazhat kereszthivatkozásokat más dokumentumokra, beleértve adott esetben a prospektust, de csak akkor, ha a hivatkozás olyan információkra vonatkozik, amelyeknek e rendelet értelmében szerepelniük kell a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban.

A PEPP-alaptermék esetében különálló, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot kell kidolgozni.

(4)  Amennyiben a PEPP-szolgáltató többféle alternatív befektetési lehetőséget kínál a PEPP-megtakarító számára úgy, hogy a 28. cikk (3) bekezdésében előírt valamennyi információ minden egyes mögöttes befektetési lehetőségre vonatkozóan nem foglalható bele egyetlen, tömör, önálló, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumba, a PEPP-szolgáltatónak a következők valamelyikét kell kidolgoznia:

a)  az egyes alternatív befektetési lehetőségek esetében különálló, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum;

b)  általános, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum, amely legalább általános leírással szolgál az alternatív befektetési lehetőségekről, és megjelöli, hogy hol és hogyan lehet megtalálni a mögöttes befektetési lehetőségek alapjául szolgáló befektetési termékekre vonatkozó részletesebb, szerződéskötést megelőző tájékoztatást.

(5)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a 24. cikkel összhangban rövid, tömören megfogalmazott dokumentumként kell kidolgozni. A dokumentumnak:

a)  könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, jól olvasható méretű karakterek használatával kell készülnie;

b)  azokra a kiemelt információkra kell összpontosítania, amelyekre a PEPP-megtakarítóknak szükségük van;

c)  egyértelmű megfogalmazással, valamint olyan nyelvezettel és stílusban kell készülnie, amely megkönnyíti a közölt információk megértését, mindenekelőtt világos, tömör és érthető nyelvezettel.

(6)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum csak akkor készülhet színesben, ha a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum érthetősége fekete-fehér nyomtatásban vagy fénymásolva sem csökken.

(7)  A PEPP-szolgáltatónak vagy csoportjának vállalati márkajelzése vagy logója csak akkor szerepelhet a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban, ha nem vonja el a figyelmet a dokumentumban foglalt információktól, és nem takarja el a szöveget.

(8)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum mellett a PEPP-szolgáltatóknak és a PEPP-forgalmazóknak meg kell adniuk a leendő PEPP-megtakarítóknak a PEPP-szolgáltató ▌pénzügyi helyzetéről és többek között fizetőképességéről szóló, nyilvánosan hozzáférhető jelentésekre vonatkozó hivatkozásokat, és lehetővé kell tenniük, hogy a leendő PEPP-megtakarítók könnyen hozzáférjenek ehhez az információhoz▌.

(9)   A leendő PEPP-megtakarítók rendelkezésére kell bocsátani továbbá a PEPP-megtakarító befektetési lehetőségének múltbeli teljesítményére vonatkozó, legalább tíz évre – vagy amennyiben a PEPP tíz évnél rövidebb ideje működik, a PEPP működésének valamennyi évére – visszatekintő információkat. A múltbeli teljesítményre vonatkozó tájékoztatás mellett fel kell tüntetni „A múltbeli teljesítmény nem szolgál megbízható jelzésként a jövőbeli teljesítményre nézve” figyelmeztetést.

27. cikk

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum nyelve

(1)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a tagállamnak a PEPP forgalmazásának helye szerinti részében használt hivatalos nyelveken vagy azok egyikén vagy pedig az e tagállam illetékes hatóságai által elfogadott egyéb nyelven kell megfogalmazni, illetve – amennyiben ettől eltérő nyelven készült – le kell fordítani e nyelvek egyikére.

A fordításnak hűen és pontosan kell visszaadnia az PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó eredeti dokumentum tartalmát.

(2)  Ha valamely tagállamban a PEPP forgalomba hozatala az említett tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén megfogalmazott marketinganyagok révén történik, akkor a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot legalább az említett hivatalos nyelveken el kell készíteni.

(3)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot kérésre megfelelő formátumban hozzáférhetővé kell tenni a látássérült PEPP-megtakarítók számára.

28. cikk

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalma

(1)  A „PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum” címet szembetűnően, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum első oldalának tetején kell feltüntetni.

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a (2) és a (3) bekezdésben megállapított sorrendben kell összeállítani.

(2)  Magyarázó nyilatkozatot kell megjeleníteni közvetlenül a cím alatt. Ennek szövege a következő:"

„Ez a dokumentum tájékoztatja Önt az erre a páneurópai egyéni nyugdíjtermékre (PEPP) vonatkozó kiemelt információkról. Ez nem marketinganyag. Az információközlést jogszabály írja elő azzal a céllal, hogy az Ön segítségére legyen e termék jellegének, kockázatainak, költségeinek és az azzal elérhető lehetséges nyereségnek és veszteségnek a megértésében, valamint e PEPP más PEPP-ekkel való összehasonlításában.”

"

(3)  A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak tartalmaznia kell a következő információkat:

a)  a dokumentum elején: a PEPP neve, an