Index 
Elfogadott szövegek
2019. április 17., Szerda - Strasbourg 
Állásfoglalás címének megszövegezése vagy módosítása a vita lezárása érdekében (az eljárási szabályzat 149a. cikke (2) bekezdésének értelmezése)
 Politikai nyilatkozat egy politikai csoport létrehozásához (az eljárási szabályzat 32. cikke (5) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdése értelmében)
 A menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételekről és eljárási szabályokról és az „Eurodacról” szóló EK–Dánia-megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv ***
 Az Európai horizont létrehozása – részvételi és terjesztési szabályainak megállapítása ***I
 Az Európai horizont végrehajtását szolgáló program ***I
 Piacfelügyelet és termékmegfelelőség ***I
 Az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdítása ***I
 Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése ***I
 Az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatósága és fenntarthatósága ***I
 A gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványa ***I
 Az Unió űrprogramja és az Európai Unió Űrprogramügynöksége ***I
 Digitális Európa program a 2021–2027 közötti időszakra ***I
 Az adóügyi együttműködést szolgáló Fiscalis program***I
 Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) ***I
 Jogérvényesülés program ***I
 Jogok és értékek program ***I
 A parlamentközi küldöttségek, a parlamentközi vegyes bizottságokba delegált küldöttségek, valamint a parlamenti együttműködési bizottságokba és a többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek száma
 Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az EUMSZ 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazítása – II. rész ***I
 Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusok hozzáigazítása az EUMSZ 290. és 291. cikkéhez – I. rész ***I
 Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusok hozzáigazítása az EUMSZ 290. cikkéhez ***I
 Az EU általános költségvetésének 2019. évi végrehajtása és finanszírozása az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével összefüggésben ***
 EU–Oroszország-megállapodás a tudományos és technológiai együttműködésről ***
 Az Európai Beruházási Bank alapokmányának módosítása *
 Európai Határ- és Parti Őrség ***I
 Vízumkódex ***I
 Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és ellenőrzési intézkedések ***I
 A pénzügyi és egyéb információk felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok ***I
 Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózata ***I
 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz ***I
 Fellépés az online terrorista tartalom terjesztése ellen ***I

Állásfoglalás címének megszövegezése vagy módosítása a vita lezárása érdekében (az eljárási szabályzat 149a. cikke (2) bekezdésének értelmezése)
PDF 122kWORD 42k
Európai Parlament 2019. április 17-i határozata (2019/2020(REG))
P8_TA-PROV(2019)0392

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Alkotmányügyi Bizottsága elnökének 2019. április 3-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 149a. cikke (2) bekezdéséhez az alábbi értelmezést csatolja:"„A vita lezárása érdekében a 123., a 128. vagy a 135. cikk alapján előterjesztett állásfoglalás címének megszövegezése vagy módosítása nem minősül a napirend módosításának, feltéve hogy a cím továbbra is a megvitatott tárgykörre szorítkozik.”"

2.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.


Politikai nyilatkozat egy politikai csoport létrehozásához (az eljárási szabályzat 32. cikke (5) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdése értelmében)
PDF 123kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i határozata (2019/2019(REG))
P8_TA-PROV(2019)0393

Az Európai Parlament

–  tekintettel Alkotmányügyi Bizottsága elnökének 2019. április 3-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 32. cikke (5) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdéséhez az alábbi értelmezést csatolja:"„A képviselőcsoport politikai nyilatkozata meghatározza a képviselőcsoport által képviselt értékeket és azokat a politikai célokat, amelyeket a csoport tagjai mandátumuk gyakorlása keretében követni kívánnak. A nyilatkozat a képviselőcsoport közös politikai irányultságát érdemben, egyértelműen és hiteles módon ismerteti.”"

2.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.


A menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételekről és eljárási szabályokról és az „Eurodacról” szóló EK–Dánia-megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv ***
PDF 131kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekébenaz ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15822/2018 – C8-0151/2019 – 2018/0423(NLE))
P8_TA-PROV(2019)0394A8-0196/2019

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15822/2018),

–  tekintettel a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyv tervezetére (15823/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjával, 88. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjával, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0151/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A8-0196/2019),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Dán Királyság és a többi tagállam kormányainak és parlamentjeinek.


Az Európai horizont létrehozása – részvételi és terjesztési szabályainak megállapítása ***I
PDF 803kWORD 172k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0435 – C8-0252/2018 – 2018/0224(COD))
P8_TA(2019)0395A8-0401/2018

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Az Európai horizont végrehajtását szolgáló program ***I
PDF 628kWORD 231k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0436 – C8-0253/2018 – 2018/0225(COD))
P8_TA(2019)0396A8-0410/2018

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Piacfelügyelet és termékmegfelelőség ***I
PDF 431kWORD 138k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról, valamint a 305/2011/EU, az 528/2012/EU, az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/42/EK, 2009/48/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2013/53/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU, a 2014/68/EU és a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0795 – C8-0004/2018 – 2017/0353(COD))
P8_TA-PROV(2019)0397A8-0277/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0795),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33., 114. és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0004/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0277/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2017)0353


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. és 114. ▌cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3)

mivel:

(1)  A termékek Unión belüli szabad mozgásának biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a termékek megfeleljenek az uniós harmonizációs jogszabályoknak, és ezáltal teljesítsék a közérdek, úgymint az egészség és a biztonság általában, a munkahelyi egészség és biztonság, a fogyasztók védelme, a környezetvédelem, a közbiztonság magas szintű védelmére, valamint az említett jogszabályok által védett bármely egyéb közérdek védelmére vonatkozó követelményeket. Ezen előírások szigorú végrehajtása alapvető fontosságú ezen érdekek megfelelő védelme és a tisztességes verseny – az áruk uniós piacán való – kiteljesedését lehetővé tevő feltételek megteremtése szempontjából. E végrehajtás biztosításához ezért szabályokra van szükség, függetlenül attól, hogy a termékeket hagyományos eszközök útján vagy online hozzák forgalomba, illetve hogy azokat az Unióban állítják-e elő vagy sem.

(2)  Az uniós harmonizációs jogszabályok az előállított termékek széles körét lefedik. A nem megfelelő és nem biztonságos termékek kockázatot jelentenek a polgárokra nézve, és torzíthatják az Unión belül megfelelő termékeket értékesítő gazdasági szereplőkkel való versenyt.

(3)  Az egységes árupiac – nem megfelelő termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalának megakadályozására irányuló erőfeszítések fokozásán keresztül történő – megerősítése a Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i közleményében szereplő egyik prioritás. Ezt a piacfelügyelet megerősítése, a gazdasági szereplők számára világos, átlátható és átfogó szabályok meghatározása, a megfelelőségre irányuló ellenőrzések intenzívebbé tétele, valamint a végrehajtó hatóságok közötti szorosabb határon átnyúló együttműködés – ideértve a vámhatóságokkal való együttműködést – előmozdítása révén kell elérni.

(4)  Az e rendelet által létrehozott piacfelügyeleti keretnek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az uniós harmonizációs jogszabályok hatályos, a termékek megfelelőségének biztosításával kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a gazdasági szereplőket vagy a végfelhasználókat képviselő szervezetekkel történő együttműködésre, a termékek piacfelügyeletére és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó keretszabályozást. A lex specialis elvvel összhangban azonban e rendeletet csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben nincsenek az uniós harmonizációs jogszabályokban ugyanilyen célkitűzéssel bíró, jellegű vagy hatályú különös rendelkezések. Így e rendelet megfelelő rendelkezései nem vonatkoznak az említett különös rendelkezések által szabályozott területekre, például az 1223/2009/EK(4), az (EU) 2017/745(5), az (EU) 2017/746(6) – beleértve az az orvostechnikai eszközök európai adatbankjának (EUDAMED) használatát –, valamint az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(7) meghatározottakra.

(5)  A 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) minden fogyasztási cikkre vonatkozóan megállapítja az általános biztonsági követelményeket, és a veszélyes termékek vonatkozásában előírja a tagállamok különös kötelezettségeit és hatásköreit, valamint az ehhez kapcsolódó – a Gyors Tájékoztatási Rendszeren (a továbbiakban: a RAPEX) keresztül történő – információcserét. A piacfelügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell adni az említett irányelv értelmében rendelkezésükre álló, egyedibb intézkedések meghozatalára. A fogyasztási cikkekkel kapcsolatos magasabb szintű biztonság elérése érdekében az információcserére és a gyors beavatkozást igénylő helyzetekre a 2001/95/EK irányelvben előírt mechanizmusokat eredményesebbé kell tenni.

(6)  E rendelet piacfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseinek ki kell terjedniük az I. mellékletben felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó, az élelmiszeren, a takarmányon, az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszereken, az élő növényeken és állatokon, az emberi eredetű termékeken, valamint a növények és állatok reprodukciójához közvetlenül kapcsolódó növényi és állati termékeken kívül előállított termékekre. Ez biztosítja majd az e termékekre vonatkozó piacfelügyelet egységes uniós szintű keretrendszerét, és segíteni fogja az uniós piacon forgalomba hozott termékek iránti fogyasztói és más végfelhasználói bizalom növelését. Ha a jövőben új uniós harmonizációs jogszabály kerül elfogadásra, az elfogadott jogszabály határozza majd meg, hogy ez a rendelet vonatkozik-e rá.

(7)  A közösségi piacfelügyeleti keretet és a közösségi piacra belépő termékek ellenőrzéseit megállapító 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) 15–29. cikkét törölni kell és a megfelelő rendelkezések helyébe e rendelet lép. Ez a keret magában foglalja a 765/2008/EK rendelet 27., 28. és 29. cikkében szereplő, a közösségi piacra belépő termékek ellenőrzéséről szóló rendelkezéseket, amelyek nemcsak a piacfelügyeleti keret hatálya alá tartozó termékekre vonatkoznak, hanem minden termékre, amennyiben más uniós jog nem tartalmaz az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös rendelkezéseket. Ezért e rendelet uniós piacra belépő termékekre vonatkozó rendelkezéseinek hatályát valamennyi termékre ki kell terjeszteni.

(8)  A teljes jogszabályi keretrendszer észszerűsítése és egyszerűsítése érdekében, egyúttal szem előtt tartva a minőségi jogalkotásra vonatkozó célkitűzéseket, az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére alkalmazandó szabályokat felül kell vizsgálni és a termékeknek az Unió külső határain történő ellenőrzését szabályozó egységes jogszabályi keretbe kell integrálni.

(9)  Az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia, és ezek piacfelügyeleti hatóságaitól kell megkövetelni, hogy biztosítsák a jogszabályok maradéktalan teljesítését. A tagállamoknak tehát szisztematikus megközelítést kell alkalmazniuk a piacfelügyeleti és más végrehajtási tevékenységek hatékonyságának biztosítása érdekében. E tekintetben a kockázatértékelési módszertanokat és kritériumokat valamennyi tagállamban tovább kell harmonizálni, hogy minden gazdasági szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak.

(10)  Annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok segítséget kapjanak az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos tevékenységeik következetességének fokozásához, hatékony szakértői értékelési rendszert kell létrehozni azon piacfelügyeleti hatóságok számára, amelyek részt kívánnak venni.

(11)  A 765/2008/EK rendeletben jelenleg szereplő egyes fogalommeghatározásokat össze kell hangolni a más uniós jogi aktusokban szereplő fogalommeghatározásokkal, és adott esetben tükrözniük kell a modern ellátási láncok felépítését. A „gyártó” ebben a rendeletben szereplő meghatározása nem mentesíti a gyártókat azon uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott kötelezettségeik alól, amelyek a gyártó különös meghatározását alkalmazzák, amely magában foglalhat bármely olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely úgy módosít egy már forgalomba hozott terméket, hogy az kihathat az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelésre, és azt a terméket hozza forgalomba, illetve bármely olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely a terméket a saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba.

(12)  Az ellátási lánc minden pontján el kell várni a gazdasági szereplőktől, hogy a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor felelősséggel és az alkalmazandó jogi előírásoknak maradéktalanul megfelelve járjanak el, biztosítva ezzel a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok teljesítését. E rendelet nem érintheti az uniós harmonizációs jogszabályok különös rendelkezései értelmében az ellátási és értékesítési folyamatban részt vevő egyes gazdasági szereplők szerepének megfelelő kötelezettségeket, és a termék uniós harmonizációs jogszabályokban előírtaknak való megfeleléséért végső soron a gyártónak kell felelnie.

(13)  A globális piac kihívásai és az egyre összetettebb ellátási láncok, valamint az Unión belül a végfelhasználók számára online értékesítésre kínált termékek számának növekedése szükségessé teszi a végrehajtási intézkedések megerősítését a fogyasztói biztonság biztosítása céljából. Továbbá a piacfelügyelettel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen ellátási láncok néha olyan gazdasági szereplőket is érintenek, amelyek új formája azt jelenti, hogy a meglévő jogi keret értelmében nem illeszthetők be könnyen a hagyományos ellátási láncokba. Ez különösen igaz olyan logisztikai szolgáltatók esetében, amelyek számos olyan feladatot ellátnak, mint az importőrök, de amelyek nem minden esetben felelnek meg az importőr uniós jogban alkalmazott hagyományos meghatározásának. Annak biztosítása érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok hatékonyan végezhessék feladataikat és megelőzhessék a végrehajtási rendszer hiányosságait, helyénvaló a logisztikai szolgáltatókat felvenni azon gazdasági szereplők listájába, akikkel szemben a piacfelügyeleti hatóságok végrehajtási intézkedéseket hozhatnak. A logisztikai szolgáltatók e rendelet hatálya alá történő bevonásával a piacfelügyeleti hatóságok jobban tudják majd kezelni a gazdasági tevékenység új formáit annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyasztók biztonságát és a belső piac zavartalan működését, ideértve azt is, amikor a gazdasági szereplő bizonyos termékek tekintetében importőrként, más termékekkel kapcsolatban pedig logisztikai szolgáltatóként jár el.

(14)  A modern ellátási láncok számos különböző gazdasági szereplőket fognak össze, és ezek mindegyikére vonatkoznia kell az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának, megfelelő mértékben figyelembe véve ugyanakkor az ellátási láncban betöltött szerepüket, és hogy milyen mértékben járulnak hozzá a termékek uniós piacon történő forgalmazásához. Ezért e rendeletet alkalmazni kell az e rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok által közvetlenül érintett gazdasági szereplőkre, így például az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(10) és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(11) szereplő meghatározások szerinti árucikkek előállítójára és a továbbfelhasználóra, a 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(12) meghatározott üzembe helyezőre, az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13)meghatározott beszállítóra, illetve az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(14) meghatározott kereskedőre.

(15)  Az online vagy egyéb távértékesítés útján értékesítésre kínált termékek esetében a terméket akkor kell úgy tekinteni, hogy forgalomba hozták, ha az ajánlat uniós végfelhasználókat céloz meg. A nemzetközi magánjogra vonatkozó alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban eseti elemzést kell végezni annak megállapítására, hogy az ajánlat uniós végfelhasználókra irányul-e. Az értékesítésre kínálás akkor tekinthető uniós végfelhasználókra irányulónak, ha az érintett gazdasági szereplő bármely eszközzel valamelyik tagállamba irányítja tevékenységeit. Az eseti elemzések esetében olyan releváns tényezőket kell figyelembe venni, mint például azok a földrajzi területek, ahová a feladás lehetséges, és az ajánlat, illetve a megrendelés vagy a fizetési lehetőségek céljára rendelkezésre álló nyelveket. Online értékesítés esetén annak puszta ténye, hogy a gazdasági szereplők vagy a közvetítők honlapja elérhető abban a tagállamban, ahol a végfelhasználó letelepedett vagy lakóhellyel rendelkezik, nem elegendő.

(16)  Az e-kereskedelem fejlődése nagyrészt az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást – általában platformokon és díjazás ellenében – nyújtó szolgáltatók elterjedésének köszönhető, amelyek harmadik személy által létrehozott tartalmat tárolva kínálnak közvetítői szolgáltatásokat anélkül, hogy bármiféle ellenőrzést gyakorolnának e tartalom felett, tehát nem valamely gazdasági szereplő javára járnak el. A szolgáltatásaikon keresztül kínált nem megfelelő termékekkel kapcsolatos tartalmak eltávolítása vagy, ha ez nem megoldható, a nem megfelelő termékhez való hozzáférés korlátozása nem érintheti a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(15) megállapított szabályokat. Nem állapítható meg különösen az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat terhelő olyan általános kötelezettség, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, és olyan általános kötelezettség sem állapítható meg, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk. Ezen túlmenően a tárhelyszolgáltatókat nem lehet felelősségre vonni egészen addig, ameddig ténylegesen tudomást nem szereztek a jogellenes tevékenységről vagy információról, illetve ameddig nincsenek tudatában azoknak a tényeknek vagy körülményeknek, amelyekből nyilvánvaló, hogy jogellenes tevékenységről vagy információról van szó.

(17)  Jóllehet ez a rendelet nem foglalkozik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmével, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a hamisított termékek gyakran nem felelnek meg az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeknek, kockázatot jelentenek a végfelhasználók egészségére és biztonságára, torzítják a versenyt, veszélyeztetik a közérdeket és más jogellenes tevékenységeket támogatnak. A tagállamoknak ezért – a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(16) értelmében – továbbra is hatékony intézkedéseket kell hozniuk a hamisított termékek uniós piacra való belépésének megakadályozása érdekében.

(18)  A méltányosabb egységes piacnak minden gazdasági szereplő számára biztosítania kell az egyenlő versenyfeltételeket, valamint a tisztességtelen versennyel szembeni védelmet. Ennek érdekében a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának megerősítésére van szükség. A gyártók és a piacfelügyeleti hatóságok között kialakuló jó együttműködés kiemelten fontos, mivel lehetővé teszi a termékekhez kapcsolódó azonnali beavatkozások és korrekciós intézkedések megtételét. Fontos, hogy bizonyos termékek esetében legyen olyan gazdasági szereplő, aki az Unióban letelepedett, és akihez a piacfelügyeleti hatóságok kérdéseket intézhetnek, beleértve a termék uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelésére vonatkozó információkérés tekintetében, és akik együttműködhetnek a piacfelügyeleti hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy azonnali korrekciós intézkedésre kerüljön sor a meg nem felelés orvoslása érdekében. Az e feladatokat ellátó gazdasági szereplőknek a gyártónak vagy az importőrnek kell lennie, ha a gyártó nincs az Unióban letelepedve, vagy a gyártó által e célból megbízott képviselőnek, vagy az általa kezelt termékek tekintetében az Unióban letelepedett logisztikai szolgáltatónak, ha nincs másik, az Unióban letelepedett gazdasági szereplő.

(19)  Az e-kereskedelem fejlődése bizonyos kihívásokat támaszt a piacfelügyeleti hatóságokkal szemben az online értékesítésre kínált termékek megfelelőségének biztosítása, illetve az uniós harmonizációs jogszabályok hatékony végrehajtása tekintetében. Egyre nő azon gazdasági szereplők száma, akik elektronikus eszközök útján közvetlenül kínálnak termékeket a fogyasztóknak. Ezért a bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában feladatokat ellátó gazdasági szereplők alapvető szerepet töltenek be, hiszen biztosítják, hogy a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljon egy Unióban letelepedett kapcsolattartó, és hogy időben végre lehessen hajtani a konkrét feladatokat annak érdekében, hogy a termékek megfeleljenek az uniós harmonizációs jogszabályokban előírt követelményeknek az Unión belüli fogyasztók, más végfelhasználók és vállalkozások javára.

(20)  A bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá eső termékek vonatkozásában feladatokat ellátó gazdasági szereplő kötelezettségei nem érinthetik a gyártó, az importőr és a meghatalmazott képviselő vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok értelmében fennálló kötelezettségeit és felelősségeit.

(21)  Az e rendelet azon kötelezettségei, amelyek értelmében a termékeknek az uniós piacon történő forgalombahozatala érdekében gazdasági szereplőnek az Unióban letelepedettnek kell lennie, csak azokra a területekre alkalmazandók, ahol kockázatalapú megközelítést figyelembe véve megállapították, hogy egy gazdasági szereplőnek a piacfelügyeleti hatóságokkal való kapcsolattartó pontként kell működnie, tekintettel az arányosság elvére, valamint figyelembe véve a végfelhasználók magas szintű védelmét az Unióban.

(22)  Továbbá e kötelezettségek nem alkalmazandók abban az esetben, ha a termékekre vonatkozó egyes jogi aktusokban – nevezetesen a 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(17), az 1223/2009/EK rendeletben, a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(18), a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(19), a 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(20), a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(21), az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(22), az (EU) 2017/745 rendeletben, az (EU) 2017/746 rendeletben, az (EU) 2017/1369 rendeletben és az (EU) 2018/858 rendeletben – meghatározott konkrét követelmények ugyanazt a hatást eredményezik. Figyelembe kell venni azokat a helyzeteket is, amelyekben a potenciális kockázatok vagy a meg nem felelési esetek aránya alacsony, vagy amelyekben a termékeket főként hagyományos ellátási láncokon keresztül értékesítik, például a 2014/33/EU irányelv, az (EU) 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendelet(23) és a 2010/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(24) esetében.

(23)  A terméken meg kell jelölni a bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban feladatokat ellátó gazdasági szereplők elérhetőségét, az ellenőrzések elvégzésének megkönnyítése érdekében a teljes ellátási láncban.

(24)  A gazdasági szereplőknek maradéktalanul együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal és más illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsák a piacfelügyelet zökkenőmentes végrehajtását, és hogy lehetővé tegyék a hatóságok számára a feladataik ellátását. Ez magában foglalja – amennyiben a hatóságok kérik – a bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban feladatokat ellátó gazdasági szereplők elérhetőségének megadását, amennyiben ezek a rendelkezésükre állnak.

(25)  A gazdasági szereplőknek könnyen hozzá kell férniük a magas minőségű, átfogó információkhoz. Mivel az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet(25) által létrehozott egységes digitális kapu egyetlen online hozzáférési pontot biztosít az információkhoz, felhasználható az uniós harmonizációs jogszabályokkal kapcsolatos releváns információk gazdasági szereplők részére történő nyújtásához. Mindazonáltal a tagállamoknak eljárásokat kell kidolgozniuk az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet(26)(27) által létrehozott termékinformációs kapcsolattartó pontokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében, hogy segítsék a gazdasági szereplőket információkéréseik megfelelő kezelésében. A műszaki leírásokkal vagy a harmonizált szabványokkal vagy egy meghatározott termék tervezésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó iránymutatás nem képezheti a tagállamok kötelezettségeinek részét, amikor ilyen információt nyújtanak .

(26)  A piacfelügyeleti hatóságok közös tevékenységeket folytathatnak más hatóságokkal, vagy a gazdasági szereplőket vagy a végfelhasználókat képviselő szervezetekkel a megfelelés előmozdítása, a meg nem felelés azonosítása, a tudatosság növelése, valamint iránymutatás nyújtása céljából az uniós harmonizációs jogszabályokkal és a termékek meghatározott kategóriáira – köztük az online értékesítésre kínált termékekre – vonatkozóan.

(27)  A tagállamoknak ki kell jelölniük a saját piacfelügyeleti hatóságaikat. Ez a rendelet nem akadályozhatja meg a tagállamokat annak eldöntésében, hogy mely illetékes hatóságokat bízzák meg a piacfelügyeleti feladatok ellátásával. Az igazgatási segítségnyújtás és együttműködés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak egy összekötő hivatalt is ki kell jelölniük. Az összekötő hivataloknak legalább a piacfelügyeleti hatóságok és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok összehangolt álláspontját kell képviselniük.

(28)  Az e-kereskedelem bizonyos kihívásokat támaszt a piacfelügyeleti hatóságok számára a végfelhasználók egészségének és biztonságának a nem megfelelő termékekkel szembeni védelmét illetően. A tagállamoknak ezért ugyanolyan hatékonyan kell megszervezniük a piacfelügyeletüket az online forgalmazott termékekkel kapcsolatban, mint a hagyományos módon forgalmazottakkal kapcsolatban.

(29)  Az online értékesítésre kínált termékek piacfelügyeletének ellátása során a piacfelügyeleti hatóságok számos nehézséggel néznek szembe, úgymint az online értékesítésre kínált termékek nyomonkövethetőségének megállapítása és a velük kapcsolatban felelősséget viselő gazdasági szereplők azonosítása, a kockázatértékelés vagy a vizsgálatok lefolytatása a termékekhez való fizikai hozzáférés hiánya esetén. Az e rendelet által bevezetett követelmények mellett a tagállamokat arre ösztönzik, hogy kiegészítő iránymutatást és bevált gyakorlatokat használjanak a piacfelügyelet, valamint a vállalkozásokkal és a fogyasztókkal folytatott kommunikáció tekintetében.

(30)  Különös figyelmet kell fordítani a kialakulóban lévő technológiákra, figyelembe véve, hogy a fogyasztók egyre nagyobb mértékben használnak kapcsolódó eszközöket mindennapi életük során. Az uniós szabályozási keretnek ezért kezelnie kell az új kockázatokat a végfelhasználók védelmének biztosítása érdekében.

(31)  A digitális technológiák állandó fejlődésének korszakában olyan új megoldásokat kell találni, amelyek hozzájárulhatnak az Unión belüli hatékony piacfelügyelethez.

(32)  A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához alapos és hatékony piacfelügyeletre van szükség. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzések a gazdasági szereplők számára terhet jelenthetnek, a piacfelügyeleti hatóságoknak e gazdasági szereplők érdekeit figyelembe véve és az említett terheket a hatékony és eredményes ellenőrzések elvégzéséhez szükséges szintre korlátozva, kockázatalapú megközelítést alkalmazva kell az ellenőrzési tevékenységüket megszervezniük és végrehajtaniuk. Ezenkívül a tagállamok illetékes hatóságainak a piacfelügyelet elvégzésekor azonos szintű gondossággal kell eljárniuk, függetlenül attól, hogy az adott termék meg nem felelése a tagállam területére korlátozódik-e vagy valószínűleg hatással lehet valamely másik tagállam piacára is. A Bizottság a piacfelügyeleti hatóságok által végzett bizonyos ellenőrzési tevékenységekre vonatkozóan egységes feltételeket állapíthat meg, ha termékek vagy termékkategóriák meghatározott kockázatot jelentenek vagy súlyosan sértik az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokat.

(33)  A piacfelügyeleti hatóságok feladataik ellátása során különböző hiányosságokkal szembesülnek az erőforrások, a koordinációs mechanizmusok, valamint a nem megfelelő termékekkel kapcsolatos hatáskörök tekintetében. Az ilyen különbségek miatt az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása széttagolt, egyes tagállamokban szigorúbb a piacfelügyelet, mint másokban, ami potenciálisan veszélyeztetheti a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételeket, és a termékbiztonság szintjével kapcsolatos potenciális egyenlőtlenségeket is előidézhet Unió-szerte.

(34)  A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a piacfelügyeleti hatóságoknak közös vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a piacfelügyeleti hatóságok közötti fokozott együttműködést, és eredményesebb visszatartó hatást gyakorolnak az uniós harmonizációs jogszabályokat szándékosan megsértő gazdasági szereplőkre. E hatásköröknek kellően megalapozottaknak kell lenniük az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos kihívások, az e-kereskedelem és a digitális környezet jelentette kihívások kezeléséhez, valamint annak megakadályozásához, hogy a gazdasági szereplők kihasználják a végrehajtási rendszer hiányosságait, és áttelepüljenek azokba a tagállamokba, amelyek piacfelügyeleti hatóságai nincsenek felkészülve a jogellenes gyakorlatok kezelésére. A hatásköröknek különösen az információ és a bizonyítékok illetékes hatóságok közötti cseréjét kell lehetővé tenniük annak érdekében, hogy a végrehajtás bármely tagállamban azonos módon megtörténhessen.

(35)  E rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az általuk megfelelőnek tekintett végrehajtási rendszert szabadon megválasszák. A tagállamok szabadon eldönthetik, hogy a piacfelügyeleti hatóságaik saját hatáskörben eljárva, más közigazgatási szerveket igénybe véve vagy az illetékes bíróságokhoz fordulva végzik a vizsgálatokat és a végrehajtást.

(36)  A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ha nem megfelelő termékek forgalomba hozataláról szereznek tudomást, saját kezdeményezésre vizsgálatot indítsanak.

(37)  Biztosítani kell a piacfelügyeleti hatóságok hozzáférését a vizsgálat tárgyához kapcsolódó minden bizonyítékhoz, adathoz és információhoz, amely szükséges annak megállapításához, hogy az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokat megsértették-e, és különösen a felelős gazdasági szereplő azonosításához, függetlenül attól, hogy ki rendelkezik az adott bizonyítékkal, adattal vagy információval, és hogy az hol és milyen formában található meg. A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy előírják minden szükséges bizonyíték, adat és információ benyújtását a gazdasági szereplők számára, ideértve a digitális értékláncban elhelyezkedő gazdasági szereplőket is.

(38)  A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezzék, és a gazdasági szereplő által annak kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célokra használt bármely helyiségbe, területre vagy szállítóeszközbe belépjenek.

(39)  A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett gazdasági szereplő képviselőjétől vagy személyzete illetékes tagjától a helyszíni ellenőrzés tárgyához kapcsolódó magyarázat megadását vagy tények ismertetését, információk vagy dokumentumok átadását kérjék, valamint a képviselő vagy a személyzet illetékes tagja által adott választ rögzítsék.

(40)  A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrizzék, hogy a forgalmazandó termékek megfelelnek-e az uniós harmonizációs jogszabályoknak, és hogy a meg nem felelésről bizonyítékot szerezzenek be. Ezért a hatáskörüknek ki kell terjednie a termékek beszerzésére, és ha a bizonyíték más módon nem szerezhető be, a termékek kilétük felfedése nélkül történő megvásárlására.

(41)  A piacfelügyeleti hatóságok számára – különösen a digitális környezetben – lehetővé kell tenni, hogy a meg nem felelést gyorsan és eredményesen megszüntessék, nevezetesen, ha a terméket értékesítő gazdasági szereplő elfedi a személyazonosságát, vagy a jogérvényesítés kikerülése érdekében az Unión belül vagy egy harmadik országba áttelepül. A piacfelügyeleti hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy intézkedéseket hozzanak azokban az esetekben, amikor a meg nem felelés következtében a végfelhasználókra nézve súlyos vagy helyrehozhatatlan kár kockázata áll fenn, amennyiben eze az intézkedések kellően indokoltak és arányosak, és az ilyen kár megelőzésére vagy csökkentésére más eszköz nem áll rendelkezésre, beleértve szükség esetén annak megkövetelését, hogy a tartalmat távolítsák el az online interfészről vagy jelenítsenek meg figyelmeztetést. Amennyiben nem tartják be ezt a kérést, az illetékes hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól az online interfészhez való hozzáférés korlátozását kérje. Ezeket az intézkedéseket a 2000/31/EK irányelvben megállapított elvekkel összhangban kell meghozni.

(42)  E rendelet végrehajtása és a hatáskörök e rendelet alkalmazásában történő gyakorlása során meg kell felelni az egyéb uniós és tagállami jognak is – például a 2000/21/EK irányelvnek –, ideértve az alkalmazandó eljárási biztosítékokat és az alapvető jogokra vonatkozó elveket. A hatáskörök e végrehajtásának és e gyakorlásának arányosnak és megfelelőnek kell lennie a jogsértés jellege és az általa okozott tényleges vagy lehetséges kár tekintetében. Az illetékes hatóságoknak az esethez kapcsolódó minden tényt és körülményt figyelembe kell venniük és a legmegfelelőbb nevezetesen az e rendelet hatálya alá tartozó jogsértés kezelése tekintetében alapvető intézkedéseket kell választaniuk. Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak, hatékonyaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok a nemzeti jogban továbbra is szabadon meghatározhatják a feladatok ellátására vonatkozó hatáskörök gyakorlásának feltételeit és korlátozásait. Amennyiben például ‒ a nemzeti joggal összhangban ‒ az érintett tagállam igazságügyi hatóságától előzetes engedélyre van szükség a természetes személyek és a jogi személyek helyiségeibe történő belépéshez, az ilyen helyiségekbe való belépésre vonatkozó hatáskör kizárólag az említett előzetes engedély beszerzését követően gyakorolható.

(43)  A piacfelügyeleti hatóságok a gazdasági szereplők, a végfelhasználók és a köz érdekében járnak el, azzal céllal, hogy biztosítsák a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok által meghatározott közérdek – megfelelő végrehajtási intézkedések révén történő – következetes megőrzését és védelmét, valamint ezen jogszabályoknak a teljes ellátási lánc vonatkozásában – a megfelelő ellenőrzések révén – történő megfelelést, figyelembe véve, hogy önmagukban az adminisztratív ellenőrzések sok esetben nem helyettesíthetik a fizikai és a laboratóriumi ellenőrzéseket annak ellenőrzése érdekében, hogy a termékek megfelelnek-e a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak. Következésképpen a piacfelügyeleti hatóságoknak tevékenységük ellátása során magas szintű átláthatóságot kell biztosítaniuk, és minden olyan információt a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátaniuk, amelyet az uniós végfelhasználók érdekeinek védelme érdekében relevánsnak tartanak.

(44)  E rendelet nem érinti a RAPEX 2001/95/EK irányelv ▌szerinti működését.

(45)  E rendelet nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke (10) bekezdése értelmében az ágazati uniós harmonizációs jogszabályok által előírt védzáradék-eljárást. Az Unión belüli azonos szintű védelem biztosítása érdekében a tagállamok intézkedéseket hozhatnak az egészségre és a biztonságra, vagy a közérdek védelemének egyéb szempontjaira kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatban ▌. A tagállamoknak ezen intézkedésekről értesíteniük kell a többi tagállamot és a Bizottságot, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy a belső piac működésének biztosítása érdekében állást foglaljon azzal kapcsolatban, hogy a termékek szabad mozgását korlátozó nemzeti intézkedések indokoltak-e.

(46)  A piacfelügyeleti hatóságok közötti információcsere, valamint a bizonyítékok és a vizsgálat eredményeinek felhasználása során tiszteletben kell tartani a titoktartás elvét. Az adatokat az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban kell kezelni annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat ne kerüljön veszélybe és a gazdasági szereplő jó hírneve ne sérüljön.

(47)  Ha e rendelet alkalmazása céljából személyes adatok kezelésére van szükség, azt a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós joggal összhangban kell elvégezni. A személyes adatok e rendelet céljaira történő bármiféle kezelésére adott esetben az (EU) 2016/679(28) és az (EU) 2018/1725(29) európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozik.

(48)  Az Unióban a piacfelügyeleti keretrendszerhez kapcsolódóan, meghatározott termékek vagy termékek egy meghatározott kategóriája vagy csoportja vagy a termékek egy kategóriájához vagy csoportjához kapcsolódó meghatározott kockázatok tekintetében elvégzett vizsgálatok hatékonyságának és következetességének biztosítása érdekében a Bizottság saját vizsgálóhelyeit vagy a tagállamok vizsgálóhelyeit uniós vizsgálóhelyként jelölheti ki. Valamennyi uniós vizsgálóhely akkreditálását a 765/2008/EK rendelet követelményeivel összhangban kell elvégezni. Az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében az uniós vizsgálóhelyek csak a piacfelügyeleti hatóságok, a Bizottság, az uniós termékmegfelelőségi hálózat (a továbbiakban: a hálózat) és más kormány vagy kormányközi szervezet számára nyújthatnak szolgáltatásokat.

(49)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő személyzetéhez és felszereléséhez szükséges megfelelő pénzügyi forrás mindig rendelkezésre álljon. A hatékony piacfelügyelet erőforrásokat igényel, és az erőforrásokat folyamatosan és mindig az éppen aktuális végrehajtási igényeknek megfelelő szinten kell biztosítani. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a közfinanszírozás kiegészítéseképpen beszedjék az érintett gazdasági szereplőktől a nem megfelelőnek bizonyuló termékek vonatkozásában végzett piacfelügyeleti tevékenység kapcsán felmerült költségeket ▌.

(50)  Ki kell alakítani a kölcsönös segítségnyújtást biztosító mechanizmusokat, mivel az uniós árupiac szempontjából elengedhetetlen, hogy a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai hatékonyan együttműködjenek egymással. A hatóságoknak jóhiszeműen kell eljárniuk, és általános elvként el kell fogadniuk a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkereséseket, különösen az EU-megfelelőségi nyilatkozathoz, a teljesítménynyilatkozathoz és a műszaki dokumentációhoz való hozzáférésre vonatkozó megkereséseket.

(51)  Helyénvaló, hogy a tagállamok jelöljék ki a vámjogszabályok alkalmazásáért felelős hatóságokat és a nemzeti jog értelmében az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős bármely más hatóságot.

(52)  A nem biztonságos vagy nem megfelelő termékek uniós piacon történő forgalomba hozatala leghatékonyabban e termékeknek a szabad forgalomba bocsátását megelőzően történő felderítésével akadályozható meg. Az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok teljes rálátással bírnak az Unió külső határain keresztül történő kereskedelmi forgalomra, és ezért elő kell írni számukra, hogy kockázatértékelésen alapuló megfelelő ellenőrzéseket végezzenek el, hozzájárulva ezzel a piac biztonságának növeléséhez, ami biztosítja a közérdek magas szintű védelmét. A tagállamok feladata azoknak a konkrét hatóságoknak a kijelölése, amelyek felelősek a termékek szabad forgalomba bocsátását megelőzően azok dokumentációjának, valamint szükség esetén fizikai és laboratóriumi ellenőrzéséért. A termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok egységes végrehajtása csak a piacfelügyelet és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságként kijelölt más hatóságok közötti rendszeres együttműködés és információcsere útján valósítható meg. Ezeknek a hatóságoknak jó előre meg kell kapniuk a piacfelügyeleti hatóságoktól minden szükséges információt a nem megfelelő termékek vagy azon gazdasági szereplők tekintetében, amelyek esetében azonosították, hogy nagyobb a meg nem felelés kockázata. Az Unió vámterületére belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságoknak viszont időben tájékoztatniuk kell a piacfelügyeleti hatóságokat a termékek szabad forgalomba bocsátásáról és az ellenőrzések eredményeiről, amennyiben az adott információ az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása szempontjából releváns. Ezenkívül, ha a Bizottság tudomást szerez arról, hogy valamely behozott termék súlyos kockázatot jelent, a megfelelésre és a végrehajtásra vonatkozó – az Unióba irányuló első belépési pontokon megvalósuló – összehangolt és hatékonyabb ellenőrzések biztosítása érdekében tájékoztatnia kell a tagállamokat erről a kockázatról.

(53)  Emlékeztetni kell az importőröket arra, hogy a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(30) 220., 254., 256., 257. és 258. cikke előírja, hogy az uniós piacra belépő azon termékeket, amelyek az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelés érdekében további feldolgozást igényelnek, az ezen feldolgozást lehetővé tevő megfelelő vámeljárás alá kell vonni. Általánosságban véve, a szabad forgalomba bocsátás nem tekinthető az uniós jognak való megfelelés bizonyítékának, mivel az ilyen forgalomba bocsátás nem szükségszerűen foglalja magában a megfelelőség teljes mértékű ellenőrzését.

(54)  Az egyablakos uniós vámkörnyezet használata, és ennélfogva a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok közötti adattovábbítás optimalizálása és tehermentesítése érdekében automatikus adatáttovábbítást lehetővé tevő elektronikus interfészeket kell kialakítani. A vámhatóságoknak és a piacfelügyeleti hatóságoknak hozzá kell járulniuk a továbbítandó adatok meghatározásához. Korlátozni kell a vámhatóságok további terhelését, valamint rendkívül automatikus és könnyen alkalmazható módon kell kialakítani az interfészeket.

(55)  Létre kell hozni a Bizottság által működtetett hálózatot, amelynek célja a tagállamok végrehajtó hatóságai és a Bizottság közötti strukturált koordináció és együttműködés, valamint az Unión belüli azon piacfelügyeleti gyakorlatok észszerűbbé tétele, amelyek megkönnyítik a tagállamok közös végrehajtási tevékenységeit, mint például a közös vizsgálatokat. Ezen igazgatási támogatási struktúrának lehetővé kell tennie az erőforrások egyesítését, valamint karban kell tartania a tagállamok és a Bizottság közötti kommunikációs és információs rendszert, ezáltal elősegítve a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásának megerősítését és a jogsértéstől való hatékonyabb elrettentést. Az igazgatási együttműködési csoportok hálózatba való bevonása nem zárhatja ki az igazgatási együttműködésben részt vevő hasonló csoportok bevonását. A Bizottságnak biztosítania kell a hálózat számára a szükséges igazgatási és pénzügyi támogatást.

(56)  Hatékony, gyors és pontos információcserét kell kialakítani a tagállamok és a Bizottság között. Számos meglévő eszköz – például a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (a továbbiakban: ICSMS) és a RAPEX – teszi lehetővé az uniós piacfelügyeleti hatóságok közötti koordinációt. Ezeket az eszközöket az ICSMS-ből a RAPEX-be történő adattovábbítást biztosító interfésszel együtt karban kell tartani és tovább kell fejleszteni az általuk nyújtott valamennyi lehetőség kiaknázása, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti fokozottabb együttműködés és információcsere elősegítése érdekében.

(57)  Ezzel összefüggésben az ICSMS-t a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos információk gyűjtése céljából tovább kell fejleszteni, valamint a Bizottság, az összekötő hivatalok, a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok számára hozzáférhetővé kell tenni. Ezenkívül ki kell fejleszteni egy, a ▌vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok nemzeti rendszerei közötti hatékony információcserét lehetővé tevő elektronikus interfészt. A kölcsönös jogsegély iránti megkeresés esetei tekintetében az összekötő hivataloknak minden szükséges támogatást meg kell adniuk az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez. Az ICSMS-nek ezért olyan funkciókat kell ellátnia, amelyek lehetővé teszik az összekötő hivatalok automatikus értesítését a határidők be nem tartása esetén. Amennyiben az ágazati jogszabályok már előírják az együttműködést és az adatcserét szolgáló elektronikus rendszereket – például az EUDAMED esetében az orvostechnikai eszközök vonatkozásában –, ezeket a rendszereket adott esetben használatban kell tartani.

(58)  Általában, az ICSMS-t a többi piacfelügyeleti hatóság számára hasznosnak ítélt információk cseréjére kell használni. Ide tartozhatnak a piacfelügyeleti projektek keretében végzett ellenőrzések, a vizsgálatok eredményétől függetlenül. Az ICSMS-be feltöltendő adatok mennyisége tekintetében meg kell találni az egyensúlyt az azzal járó túl nagy teher, amikor az adatok feltöltésére irányuló erőfeszítések túllépnék a tényleges ellenőrzések elvégzésével járó munkát, valamint az ahhoz eléggé átfogó adatok között, hogy a hatóságok nagyobb hatékonyságát és eredményességét támogassák. Az ICSMS-be feltöltött adatoknak így a pusztán laboratóriumi vizsgálatoknál egyszerűbb ellenőrzésekre is ki kell terjedniük. Mindazonáltal nincs szükség a rövid vizuális ellenőrzések rögzítésére. Iránymutatásként az egyedileg dokumentált ellenőrzéseket az ICSMS-be is fel kell tölteni.

(59)  A tagállamokat arra ösztönzik, hogy a nemzeti rendszerek alternatívájaként az ICSMS-t használják a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok közötti interakcióra. Ez nem helyettesítheti a vámhatóságok által alkalmazott közösségi kockázatkezelési rendszert (a továbbiakban: CRMS). E két rendszer párhuzamosan működhetne, mivel különböző, egymást kiegészítő szerepet töltenek be: az ICSMS megkönnyíti a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok közötti kommunikációt annak érdekében, hogy lehetővé tegye a vám-árunyilatkozatok zökkenőmentes kezelését a termékbiztonsági és megfelelési keretrendszer alkalmazási körében, míg a CRMS a vámügyi közös kockázatkezelés és ellenőrzések rendszere.

(60)  A nem megfelelő termékek által okozott sérülések fontos információk a piacfelügyeleti hatóságok számára. Az ICSMS-ben ezért elő kell írni a kapcsolódó adatmezőket annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a vizsgálataik során rendelkezésre álló, könnyen hozzáférhető jelentéseket fel tudják tölteni, megkönnyítve ezáltal a későbbi statisztikai értékeléseket.

(61)  A Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy piacfelügyelettel kapcsolatos információkat harmadik országok szabályozó hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel megosszon az Unió és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között megkötött keretmegállapodások keretében annak érdekében, hogy biztosítsa a termékek megfelelőségét azok uniós piacra történő kivitele előtt.

(62)  A termékekre alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályoknak való magas szintű megfelelőség elérése érdekében, ugyanakkor biztosítva a hatékony erőforrás-elosztást és az uniós piacra belépő termékek költséghatékony ellenőrzését, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kivitel előtti egyedi ellenőrző rendszereket hagyjon jóvá. Az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok által végzett kockázatértékelés részeként az ilyen jóváhagyott rendszerek hatálya alá tartozó termékek iránt magasabb szintű bizalom alakulhat ki, mint a kivitel előtti ellenőrzésen át nem esett hasonló termékeknél.

(63)  A Bizottságnak, a benne meghatározott célkitűzés alapján, el kell végeznie e rendelet értékelését, figyelembe véve az új technológiai, gazdasági, kereskedelmi és jogi fejleményeket. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(31) 22. pontja értelmében a hatékonyságra, eredményességre, relevanciára, koherenciára és hozzáadott értékre vonatkozó értékelés képezi a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját, különösen ami e rendelet hatályát, a termékek forgalomba hozatalában részt vevő gazdasági szereplők feladataihoz kapcsolódó rendelkezések alkalmazását és végrehajtását, valamint a termékre vonatkozó, kivitel előtti ellenőrző rendszert illeti.

(64)  Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(65)  A nem megfelelő mértékű visszatartó hatás és az egyenlőtlen szintű védelem egyik fő oka az Unión belüli szankciók sokfélesége. A szankciók, többek közötti a pénzbírságok megállapítására vonatkozó szabályok tagállami hatáskörbe tartoznak, és ennek megfelelően ezeket a nemzeti jogban kell meghatározni. ▌

(66)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni – amennyiben az uniós harmonizációs jogszabályokkal kapcsolatos meghatározott kockázatok vagy súlyos jogsértések folyamatosan azonosításra kerültek – az ellenőrzések egységes feltételeinek meghatározására, az ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó kritériumokra és a minták bizonyos termékekkel vagy termékkategóriákkal kapcsolatban ellenőrizendő mennyiségére; az uniós vizsgálóhelyek kijelöléséhez kapcsolódó eljárások meghatározására; uniós szintű közös kockázetértékelés alapján az ellenőrzésekre vonatkozó referenciaértékek és technikák megállapítására; ▌az uniós jog hatálya alá tartozó termékek tekintetében a kijelölt hatóságok által elvégezett ellenőrzésekre vonatkozó statisztikai adatok meghatározására; ▌ az információs és kommunikációs rendszerrel kapcsolatos végrehajtási rendelkezések részleteinek meghatározására, valamint a vámhatóságok által a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá vont termékekre vonatkozóan továbbított adatok meghatározására; a valamint a termékre vonatkozó, kivitel előtti egyedi ellenőrző rendszerek jóváhagyására és az ilyen jóváhagyások visszavonására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(32) megfelelően kell gyakorolni.

(67)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó piacfelügyelet megerősítése révén a belső piac működésének javítását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel arra, hogy minden tagállam illetékes hatóságai között létrejövő magas szintű együttműködésre, kölcsönhatásra és egységes fellépésre van szükség, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(68)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és tekintettel van különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert, valamint a tagállamok alkotmányos hagyományainak részét képező elvekre. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni, ideértve a média szabadságával és sokszínűségével kapcsolatos jogokat és elveket is. E rendelet célja különösen, hogy biztosítsa a fogyasztóvédelem, a vállalkozás szabadsága, a szólásszabadság és az információ szabadsága, a tulajdonhoz való jog és a személyes adatok védelme maradéktalan tiszteletben tartását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1)  E rendelet célkitűzése a 2. cikkben említett uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek piacfelügyeletének megerősítése révén a belső piac működésének javítása annak biztosítása érdekében, hogy az uniós piacon csak olyan, megfelelő termékeket forgalmazzanak, amelyek teljesítik a közérdek, úgymint az egészség és a biztonság általában, a munkahelyi egészség és biztonság, a fogyasztók védelme, a környezetvédelem és a közbiztonság, valamint az említett jogszabályok által védett bármely egyéb közérdek magas szintű védelmére vonatkozó követelményeket.

(2)  E rendelet szabályokat és eljárásokat állapít meg a gazdasági szereplők számára bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre vonatkozóan, és létrehozza a gazdasági szereplőkkel való együttműködés keretét.

(3)   E rendelet meghatározza az uniós piacra belépő ▌termékek ellenőrzésének keretrendszerét is.

2. cikk

Hatály

(1)  E rendelet azokra a termékre vonatkozik, amelyek az I. mellékletben felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok (a továbbiakban: uniós harmonizációs jogszabályok) hatálya alá tartoznak, annyiban, amennyiben nincsenek az uniós harmonizációs jogszabályokban ugyanilyen célkitűzéssel bíró, különös rendelkezések, amelyek a piacfelügyelet és a végrehajtás egyes szempontjait konkrétabban szabályozzák.

(2)   A 25–28. cikk csak annyiban alkalmazandó az uniós jog hatálya alá tartozó termékekre, amennyiben nincsenek az uniós jogban az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös rendelkezések.

(3)  E rendelet alkalmazása nem korlátozza a piacfelügyeleti hatóságokat az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvben meghatározott különös intézkedések meghozatalában.

(4)  E rendelet nem érinti a 2000/31/EK irányelv 12–15. cikkének alkalmazását.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „forgalmazás”: az uniós piacon valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, ellenérték fejében vagy ingyenesen;

2.  „forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

3.  „piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítására végzett tevékenységek és meghozott intézkedések, hogy a termékek megfeleljenek az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és hogy biztosítsák az eemlített jogszabályok hatálya alá tartozó közérdek védelmét;

4.  „piacfelügyeleti hatóság”: a tagállam által a 10. cikk szerint az adott tagállam területén piacfelügyelet elvégzésére kijelölt hatóság;

5.  „megkereső hatóság”: az a piacfelügyeleti hatóság, amely a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést benyújtja;

6.  "megkeresett hatóság”: az a piacfelügyeleti hatóság, amelyhez a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés beérkezik;

7.  „meg nem felelés”: az ▌uniós harmonizációs jogszabályok vagy e rendelet szerinti valamely követelmény teljesítésének elmulasztása;

8.  „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

9.  „importőr”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

10.  „forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely terméket forgalmaz;

11.  „logisztikai szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál az alábbiak közül: raktározás, csomagolás, címzés és feladás, az érintett termékek tulajdonlása nélkül, kivéve a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(33) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat, az (EU) 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendelet(34) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott csomagkézbesítési szolgáltatásokat, valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást.

12.  „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártónak a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokból vagy az e rendelet követelményeiből fakadó kötelezettségeivel összefüggő meghatározott feladatok céljából a gyártó nevében eljárjon;

13.  „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a logisztikai szolgáltató illetve minden más olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokkal összhangban a termékek gyártása, forgalmazása vagy üzembehelyezése tekintetében kötelezettségekkel rendelkezik;

14.  „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv(35) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó szolgáltató;

15.  „online interfész”: bármely, a gazdasági szereplő által vagy nevében üzemeltetett olyan szoftver – ideértve a honlapot, a honlap egy részét vagy egy alkalmazást –, amely arra szolgál, hogy a végfelhasználók számára a gazdasági szereplő termékeihez hozzáférést adjon;

16.  „korrekciós intézkedés”: a gazdasági szereplő általi valamely meg nem felelés megszüntetése érdekében egy piacfelügyeleti hatóság által előírt vagy a gazdasági szereplő saját kezdeményezésére történő intézkedés ▌;

17.  „önkéntes intézkedés”: a piacfelügyeleti hatóság által nem előírt korrekciós intézkedés;

18.  „kockázat”: a sérülést okozó veszély előfordulási valószínűségének és e sérülés súlyosságának kombinációja;

19.  „kockázatot jelentő termék”: olyan termék, amely a rendeltetését tekintve vagy szokásos vagy észszerűen előrelátható használati feltételek mellett – beleértve a használat időtartamát és adott esetben a rá vonatkozó használatbavételi, üzembe helyezési és karbantartási követelményeket is – az észszerűnek és elfogadhatónak ítélt mértéket meghaladó mértékben hátrányosan érintheti az emberek egészségét és biztonságát általában, a munkahelyi egészséget és biztonságot, a fogyasztók védelmét, a környezetet, a közbiztonságot és az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok által védett egyéb közérdeket;

20.  „súlyos kockázatot jelentő termék”: olyan kockázatot jelentő termék, amely kockázatértékelés alapján és figyelembe véve a termék szokásos és előrelátható használatát, a sérülést okozó veszély előfordulási valószínűségének és a sérülés súlyosságának kombinációját, a piacfelügyeleti hatóságok gyors beavatkozását igénylőnek minősül, ideértve az olyan eseteket is, amikor a kockázat hatása nem azonnal jelentkezik;

21.  „végfelhasználó”: az Unióban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely számára vagy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körön kívül fogyasztóként, vagy az ipari vagy szakmai tevékenysége körében szakmai végfelhasználóként terméket forgalmaztak;

22.  „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már hozzáférhetővé tett termék visszavétele;

23.  „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megakadályozza az ellátási láncba már bekerült termék forgalmazását;

24.  „vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott vámhatóságok;

25.  „szabad forgalomba bocsátás”: a 952/2013/EU rendelet 201. cikkében megállapított eljárás;

26.  „az uniós piacra belépő termékek”: harmadik országból származó olyan termékek, amelyeket az uniós piacon való forgalomba hozatalra vagy az Unió vámterületén belüli magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánnak, és amelyek a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alatt állnak.

II. fejezet

A gazdasági szereplők feladatai

4. cikk

A gazdasági szereplők bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos feladatai

(1)  Az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott kötelezettségektől eltérve, az (5) bekezdésben említett jogszabály hatálya alá tartozó termék csak akkor hozható forgalomba, ha van olyan, az Unióban letelepedett gazdasági szereplő, aki felel e termék tekintetében az (3) bekezdésben meghatározott feladatokért.

(2)  E cikk alkalmazásában az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő a következők valamelyike:

a)  az Unióban letelepedett gyártó ▌;

b)  az importőr, amennyiben a gyártó nincs az Unióban letelepedve;

c)  meghatalmazott képviselő, akit a gyártó írásbeli meghatalmazással a (3) bekezdésben meghatározott feladatoknak a gyártó nevében történő elvégzésére jelölt ki;

d)  az Unióban letelepedett logisztikai szolgáltató az általa kezelt termékek tekintetében, amennyiben az a), a b) és a c) pontban említett egyéb gazdasági szereplők közül egy sem letelepedett az Unióban.

(3)  Az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok szerint a gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő a következő feladatokat látja el:

a)  ha a termékre alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok EU-megfelelőségi nyilatkozatot vagy teljesítménynyilatkozatot és műszaki dokumentációt írnak elő, ellenőrzi, hogy az EU-megfelelőségi nyilatkozat vagy a teljesítménynyilatkozat és a műszaki dokumentáció elkészült-e, és a megfelelőségi nyilatkozatot vagy a teljesítménynyilatkozatot és a műszaki dokumentációt az adott jogszabály által meghatározott időszakig a piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszi, valamint biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen;

b)  a piacfelügyeleti hatóság indokolt kérésére átad az adott hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges minden információt és dokumentációt egy, az e hatóság számára könnyen érthető nyelven;

c)  ha okkal feltételezi, hogy egy adott termék kockázatot jelent, erről tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságokat;

d)  együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal, többek között indokolt felkérésre biztosítja az azonnali, szükséges korrekciós intézkedések meghozatalát az adott termékre alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelmények nem teljesítése bármely esetének orvoslása érdekében vagy, ha az nem lehetséges, csökkenti az adott termék jelentette kockázatot a piacfelügyeleti hatóságok felszólítására vagy saját kezdeményezésre, ha az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő úgy ítéli meg, illetve oka van feltételezni, hogy az adott termék kockázatot jelent.

(4)  Az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok szerint a gazdasági szereplőkre alkalmazandó kötelezettségek sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és elérhetőségeit, beleértve a postai címét fel kell tüntetni a terméken vagy annak csomagolásán, az árukötegen vagy a kísérő dokumentumon.

(5)  E cikk csak a 305/2011/EU(36), az (EU) 2016/425(37) és az (EU) 2016/426(38) európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2000/14/EK(39), a 2006/42/EK(40), a 2009/48/EK(41), a 2009/125/EK(42), a 2011/65/EU(43), a 2013/29/EU(44), a 2013/53/EU(45), a 2014/29/EU(46), a 2014/30/EU(47), a 2014/31/EU(48), a 2014/32/EU(49), a 2014/34/EU(50), a 2014/35/EU(51), a 2014/53/EU(52) és a 2014/68/EU(53) európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó termékekre vonatkozik.

5. cikk

A meghatalmazott képviselő

(1)  A 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a gyártó megbízza a meghatalmazott képviselőt a 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésével, függetlenül a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok szerinti bármely egyéb feladatoktól.

(2)  A meghatalmazott képviselő a megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A felhatalmazás egy példányát kérésre a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja a piacfelügyeleti hatóság által meghatározott uniós nyelven.

(3)  A meghatalmazott képviselők rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges megfelelő eszközökkel.

6. cikk

Távértékesítés

Az online vagy egyéb távértékesítés útján értékesítésre kínált termék csak akkor tekinthető forgalmazhatónak, ha az ajánlat uniós végfelhasználókat céloz meg. Az ajánlatot akkor lehet úgy tekinteni, hogy uniós végfelhasználókat céloz meg, ha az érintett gazdasági szereplő tevékenységei bármely eszköz révén valamely tagállamba irányulnak.

7. cikk

Együttműködési kötelezettség

(1)  A gazdasági szereplők együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal azon intézkedések vonatkozásában, amelyek megszüntethetik vagy csökkenthetik az említett szereplők által forgalmazott termékek jelentette kockázatokat.

(2)  Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók – a piacfelügyeleti hatóságok kérésére és konkrét esetekben – együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal annak érdekében, hogy megkönnyítsék az olyan termék által jelentett kockázatok megszüntetését vagy – ha ez nem lehetséges – csökkentését, amelyeket online kínálnak vagy kínáltak értékesítésre a szolgáltatásaikon keresztül.

III. fejezet

Segítségnyújtás a gazdasági szereplőknek és a velük való együttműködés

8. cikk

A gazdasági szereplő tájékoztatása

(1)  A Bizottság az (EU) 2018/1724 rendelettel összhangban gondoskodik róla, hogy az Európa Önökért portál egyszerű online hozzáférést biztosítson a felhasználók számára a termékkövetelményekkel és az uniós harmonizációs jogszabályokból eredő jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz.

(2)  A tagállamok eljárásokat fogadnak el arra, hogy a termékekre alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése és végrehajtása tekintetében a gazdasági szereplőknek – azok kérésére és térítésmentesen –tájékoztatást nyújtsanak. E célból az (EU) 2019/... rendelet(54) 9. cikkének (1), (4) és (5) bekezdése alkalmazandó.

9. cikk

A megfelelést előmozdító közös tevékenységek

(1)  A piacfelügyeleti hatóságok megállapodhatnak más illetékes hatóságokkal vagy a gazdasági szereplőket vagy a végfelhasználókat képviselő szervezetekkel az uniós harmonizációs jogszabályokkal kapcsolatban, valamint termékek meghatározott kategóriái, különösen a gyakran súlyos kockázatot jelentő, többek között az online értékesítésre kínált termékkategóriák tekintetében a megfelelés előmozdítására, a meg nem felelés azonosítására, a tudatosság növelésére és iránymutatás nyújtására irányuló közös tevékenységek ▌végrehajtása ▌érdekében.

(2)  Az adott piacfelügyeleti hatóság és az (1) bekezdésben említett felek biztosítják, hogy a közös tevékenységekről szóló megállapodás ne vezessen tisztességtelen versenyhez a gazdasági szereplők között, és ne befolyásolja a felek tárgyilagosságát, függetlenségét és pártatlanságát.

(3)  A piacfelügyeleti hatóság a közös tevékenységekből származó minden olyan információt felhasználhat, amelyet a meg nem felelés vizsgálatának részeként végzett.

(4)  Az adott piacfelügyeleti hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a közös tevékenységekről szóló megállapodást, köztük a részt vevő felek nevét, valamint feltölti ezen megállapodást a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszerbe. Valamely tagállam kérésére a 29. cikk alapján létrehozott hálózat segítséget nyújt a közös tevékenységekről szóló megállapodás kidolgozásában és végrehajtásában.

IV. fejezet

A piacfelügyeleti hatóságok és az összekötő hivatal szervezete, tevékenységei és kötelezettségei

10. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok és az összekötő hivatal kijelölése

(1)  A tagállamok piacfelügyeletet szerveznek és hajtanak végre az e rendeletben előírtak szerint.

(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában minden egyes tagállam kijelöl a területén egy vagy több piacfelügyeleti hatóságot. Minden egyes tagállam a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszert igénybe véve értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a ▌piacfelügyeleti hatóságairól és azok mindegyikének illetékességi területéről ▌.

(3)  Minden egyes tagállam kijelöl egy összekötő hivatalt.

(4)  Az összekötő hivatal felel legalább a piacfelügyeleti hatóságok és a 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok összehangolt álláspontjának képviseletéért, valamint a 13. cikkben meghatározott nemzeti stratégiák közléséért. Az összekötő hivatal segítséget nyújt a különböző tagállamok piacfelügyeleti hatóságai közötti együttműködésben is, a VI. fejezetben meghatározottak szerint.

(5)  A valamennyi forgalmazási lánc tekintetében azonos hatékonysággal online és hagyományos módon forgalmazott termékek piacfelügyeletének végrehajtása érdekében a tagállamok biztosítják a piacfelügyeleti hatóságaik és az összekötő hivataluk számára a feladataik megfelelő ellátásához szükséges erőforrásokat, ideértve az elegendő költségvetési és egyéb forrást, úgymint az elegendő számú szakképzett személyzetet, a szakértelmet, az eljárásokat és az egyéb szabályokat.

(6)  Amennyiben valamely tagállam területén több piacfelügyeleti hatóság is van, a tagállam biztosítja, hogy egyértelműen meghatározzák az egyes hatóságok feladatait, és hogy olyan megfelelő kommunikációt és koordinációs mechanizmusokat alakítsanak ki, amelyek lehetővé teszik e hatóságok számára, hogy szorosan együttműködjenek, és mindegyikük eredményesen hajtsa végre ▌a feladatait.

11. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok tevékenységei

(1)  A piacfelügyeleti hatóságok tevékenységüket a következők biztosítása érdekében végzik:

a)  a területükön belül a ▌hatékony piacfelügyelet az online és hagyományos módon forgalmazott, az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek tekintetében;

b)  az említett jogszabályoknak és e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatban megfelelő és arányos korrekciós intézkedések megtétele a ▌gazdasági szereplők által;

c)  megfelelő és arányos intézkedések megtétele, ha a gazdasági szereplő nem tesz korrekciós intézkedést.

(2)  A piacfelügyeleti hatóságok függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul gyakorolják a hatásköreiket és végzik feladataikat.

(3)  A piacfelügyeleti hatóságok az e cikk (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeik részeként megfelelő mértékben ellenőrzik a termékek jellemzőit a dokumentumok ellenőrzése és adott esetben a megfelelő mintákon alapuló fizikai és laboratóriumi ellenőrzések révén, előnyben részesítve az erőforrásaikat és intézkedéseiket a hatékony piacfelügyelet biztosítása érdekében, és figyelembe véve a 13. cikkben említett nemzeti piacfelügyeleti stratégiát.

Annak eldöntésekor, hogy milyen ellenőrzéseket és mely terméktípusokon végezzenek el, valamint hogy milyen mértékben, a piacfelügyeleti hatóságok kockázatalapú megközelítést követnek, figyelembe véve a következő tényezőket:

a)  a termékekhez kapcsolódó lehetséges veszélyek és meg nem felelés, és adott esetben azok piaci előfordulása;

b)  a gazdasági szereplő ellenőrzése alatt álló tevékenységek és műveletek;

c)  a gazdasági szereplő korábbi meg nem felelésével kapcsolatosan nyilvántartott adatok;

d)  adott esetben a 25. cikk (1) bekezdésében kijelölt hatóságok által alkotott kockázati profil;

e)  az egyéb hatóságok, a gazdasági szereplők, a média és az egyéb források által benyújtott fogyasztói panaszok és egyéb információk, amelyek meg nem felelésre utalhatnak.

(4)  A Bizottság, a hálózattal folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el – amennyiben az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokkal kapcsolatos meghatározott kockázatok vagy súlyos jogsértések folyamatosan azonosításra kerültek – az ellenőrzések egységes feltételeinek, az ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó kritériumoknak és a minták bizonyos termékekkel vagy termékkategóriákkal kapcsolatban ellenőrizendő mennyiségének az egészség és a biztonság, valamint az említett jogszabályok által védett egyéb közérdek magas szintű védelme érdekében történő meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)  Amennyiben a gazdasági szereplők a 765/2008/EK rendelettel összhangban akkreditált megfelelőségértékelő szervezet által kiadott vizsgálati jelentéseket vagy a termékeik uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelését alátámasztó tanúsítványokat mutatnak be, a piacfelügyeleti hatóságoknak az ilyen jelentéseket vagy tanúsítványokat megfelelő módon figyelembe kell venniük.

(6)  Egy tagállam piacfelügyeleti hatósága által felhasznált bizonyítékot valamely másik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a termékmegfelelőség ellenőrzésére irányuló vizsgálatuk részeként minden további formális követelmény nélkül felhasználhatnak.

(7)  A piacfelügyeleti hatóságok az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban a következő eljárásokat alakítják ki:

a)  a kockázatokhoz és a meg nem feleléshez kapcsolódó problémákra vonatkozó panaszok és jelentések nyomon követését szolgáló eljárások;

b)  a gazdasági szereplők által végrehajtandó korrekciós intézkedés megtételének ellenőrzését szolgáló eljárások.

(8)  A többi tagállamban működő partnereikkel való kommunikáció és koordináció biztosítása érdekében a piacfelügyeleti hatóságok aktívan részt vesznek a 30. cikk (2) bekezdésében említett igazgatási együttműködési csoportokban.

(9)  Az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok szerinti uniós védintézkedési eljárás sérelme nélkül, a valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságának határozata alapján nem megfelelőnek ítélt termékekről egy másik tagállam piacfelügyeleti hatóságainak vélelmezniük kell, hogy nem megfelelők, kivéve, ha egy másik tagállam illetékes piacfelügyeleti hatósága a saját vizsgálata alapján, figyelembe véve, amennyiben van ilyen, valamely gazdasági szereplő által nyújtott információt, ezzel ellentétes következtetésre jutott.

12. cikk

Szakértői értékelés

(1)  A szakértői értékeléseket az ilyen felülvizsgálatokban részt venni kívánó piacfelügyeleti hatóságok szervezik az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységek következetességének fokozása érdekében.

(2)  A hálózat kidolgozza a részt vevő piacfelügyeleti hatóságok közötti szakértői értékelések módszertanát és gördülő tervét. A módszertan és a gördülő terv kidolgozása során a hálózatnak figyelembe kell vennie legalább a tagállami piacfelügyeleti hatóságok számát és méretét, a rendelkezésre álló személyzet tagjainak számát és a szakértői értékelés elvégzéséhez szükséges egyéb erőforrásokat, valamint egyéb vonatkozó kritériumokat.

(3)  A szakértői értékeléseknek ki kell terjedniük az egyes piacfelügyeleti hatóságok által kidolgozott, más piacfelügyeleti hatóságok számára előnyös bevált gyakorlatokra, valamint a piacfelügyeleti tevékenységek hatékonyságával kapcsolatos egyéb releváns szempontokra.

(4)  A szakértői értékelések eredményéről be kell számolni a hálózatnak.

13. cikk

Nemzeti piacfelügyeleti stratégiák

(1)  Minden egyes tagállam legalább négyévente átfogó nemzeti piacfelügyeleti stratégiát dolgoz ki. Minden egyes tagállam először ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja után három évvel]-ig dolgozza ki ezt a stratégiát. A nemzeti stratégiának elő kell mozdítania a piacfelügyeletre és az uniós harmonizációs jogszabályok tagállam területén történő végrehajtására vonatkozó következetes, átfogó és integrált megközelítést. A nemzeti piacfelügyeleti stratégia kidolgozásakor figyelembe kell venni az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó minden ágazatot és a termékellátási lánc minden szakaszát, a behozatalt és a digitális ellátási láncot is ▌. A hálózat munkaprogramjában meghatározott prioritásokat szintén figyelembe lehet venni.

(2)  A nemzeti piacfelügyeleti stratégiának legalább a következő elemeket kell tartalmaznia, ha ez nem veszélyezteti a piacfelügyeleti tevékenységeket:

a)  a nem megfelelő termékek előfordulásáról rendelkezésre álló információ, figyelembe véve különösen a 11. cikk (3) bekezdésében és a 25. cikk (3) bekezdésében említett ▌ellenőrzéseket, valamint, amennyiban alkalmazandó, a termékkategóriákon belüli meg nem felelési arányokat befolyásoló piaci trendeket, illetve a kialakulóban lévő technológiákhoz kapcsolódó veszélyek és kockázatok;

b)  az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása szempontjából a tagállamok által prioritásként azonosított területek;

c)  prioritásként azonosított területeken a meg nem felelések csökkentése érdekében tervezett végrehajtási tevékenységek, ideértve adott esetben a jelentős mértékű meg nem feleléssel bíró termékkategóriákra előirányzott ellenőrzés minimális szinjét;

d)  a más tagállamok piacfelügyeleti hatóságaival történő együttműködésnek a 11. cikk (8) bekezdésében és a VI. fejezetben említettek szerinti értékelése;

(3)  A tagállamok a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül közlik a Bizottsággal és a tagállamokkal a nemzeti piacfelügyeleti stratégiájukat. Minden egyes tagállam közzéteszi stratégiája összefoglalóját.

V. fejezet

Piacfelügyeleti hatáskörök és intézkedések

14. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok hatáskörei

(1)  A tagállamok felruházzák a piacfelügyeleti hatóságaikat az e rendelet és az ▌uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásához szükséges piacfelügyeleti, vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel.

(2)  A piacfelügyeleti hatóságok az e cikkben meghatározott hatásköreiket hatékonyan és eredményesen, az arányosság elvével összhangban gyakorolják annyiban, amennyiben e gyakorlás kapcsolódik az intézkedések tárgyához és céljához, a meg nem felelés jellegéhez és a meg nem felelésből eredő általános tényleges vagy lehetséges kárhoz. A hatásköröket az uniós és a nemzeti joggal, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájának elveivel, továbbá a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a média szabadságára és pluralizmusára vonatkozó nemzeti jogi elvekkel, az alkalmazandó eljárási biztosítékokkal és az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályokkal, különösen az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell átruházni és gyakorolni.

(3)  A tagállamok az (1) bekezdés szerinti hatáskörök ▌átruházása esetén előírhatják, hogy a hatásköröket adott esetben a következő módok egyikén lehet gyakorolni:

a)  közvetlenül a piacfelügyeleti hatóság által annak saját hatáskörében eljárva;

b)  más közigazgatási szervet igénybe véve, a hatáskörök megosztásával, valamint adott tagállam intézményi és igazgatási szervezetével összhangban;

c)  az adott hatáskör gyakorlásának jóváhagyásához szükséges határozat meghozatala szempontjából illetékes bírósághoz fordulva, többek között adott esetben fellebbezés útján, ha a szükséges határozat meghozatalára irányuló kereset elutasításra került.

(4)  Az (1) bekezdésnek megfelelően a piacfelügyeleti hatóságokra átruházott hatásköröknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)  hatáskör arra, hogy a gazdasági szereplőket arra kötelezzék, hogy rendelkezésre bocsássák a releváns dokumentumokat, műszaki leírásokat, a megfelelőségre vonatkozó adatokat vagy információkat és a termék technikai vonatkozásait, beleértve a beépített szoftverhez való hozzáférést, amennyiben a hozzáférés a termék alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelőségének értékelése céljából szükséges, bármilyen formában vagy formátumban, és függetlenül az adathordozótól vagy az ilyen dokumentumok, műszaki leírások, megfelelőségre vonatkozó adatok vagy információk tárolási helyétől, illetve arra, hogy ezekről másolatot készítsenek vagy másolatot beszerezzenek;

b)  hatáskör arra, hogy a gazdasági szereplőket arra kötelezzék, hogy az ellátási láncra, az értékesítési hálózat részleteire, a forgalomban lévő termékek mennyiségére és más, az adott termékével megegyező műszaki jellemzőkkel rendelkező termékmodellekre vonatkozó releváns információkat bocsássanak rendelkezésre, amennyiben azok az uniós harmonizációs jogszabályok szerinti alkalmazandó követelményeknek való megfeleléshez relevánsak;

c)  hatáskör arra, hogy a gazdasági szereplőket arra kötelezzék, hogy a honlapok tulajdonosainak megállapítása céljából releváns információkat bocsássanak rendelkezésre, amennyiben az adott információk a vizsgálat tárgyához kapcsolódnak;

d)  hatáskör arra, hogy bejelentés nélkül helyszíni ellenőrzéseket és a termékeken fizikai ellenőrzéseket végezzenek;

e)  hatáskör arra, hogy az adott gazdasági szereplő által, annak kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez használt helyiségbe, területre vagy szállítóeszközbe belépjenek annak érdekében, hogy a meg nem felelést azonosítsák és bizonyítékokat szerezzenek be;

f)  hatáskör arra, hogy a meg nem felelések azonosítása és megszüntetése érdekében ▌a piacfelügyeleti hatóságok saját kezdeményezésre vizsgálatokat ▌indítsanak▌;

g)  hatáskör arra, hogy a gazdasági szereplőket arra kötelezzék, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek egy meg nem felelés vagy kockázat megszüntetése érdekében;

h)  hatáskör arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak, amennyiben egy gazdasági szereplő nem tesz megfelelő korrekciós intézkedést, vagy amennyiben a meg nem felelés vagy a kockázat továbbra is fennáll, ideértve egy termék forgalmazásának megtiltására vagy korlátozására, illetve a termék forgalomból történő kivonására vagy visszahívására vonatkozó hatáskört;

i)  hatáskör arra, hogy a 41. cikknek megfelelően szankciót állapítsanak meg;

j)  hatáskör arra, hogy a meg nem felelés e rendelet szerinti azonosítása és a bizonyítékok beszerzése érdekében, termékmintákat szerezzenek be, többek között kilétük felfedése nélkül, e minták vizsgálata és visszafejtése céljából;

k)  hatáskör arra, hogy amennyiben egy súlyos kockázat megszüntetésére más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre:

i.  megköveteljék a kapcsolódó termékekre utaló tartalom eltávolítását az online interfészről, vagy megköveteljék a végfelhasználóknak szóló kifejezett figyelmeztetés megjelenítését az online interfészre való belépéskor; vagy

ii.  amennyiben az i. alpont szerinti követelménynek nem feleltek meg, megköveteljék az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól, hogy korlátozzák az online interfészre való belépést, többek között egy érintett harmadik felet felkérve az ilyen intézkedések végrehajtására.

(5)  A piacfelügyeleti hatóságok bármely információt, dokumentumot, megállapítást, nyilatkozatot, vagy bármely egyéb információt, függetlenül annak formátumától és a tárolás eszközétől, a vizsgálataikhoz bizonyítékként használhatnak fel.

15. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok költségeinek megtérítése

(1)  A tagállamok felhatalmazhatják piacfelügyeleti hatóságaikat, hogy az érintett gazdasági szereplőtől visszaköveteljék a meg nem feleléssel kapcsolatos tevékenységeik teljes költségét.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett költségek tartalmazhatják a vizsgálatok elvégzésének költségeit, a 28. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban meghozott intézkedések költségeit, valamint a tárolási költségeket és a nem megfelelőnek bizonyult és a szabad forgalomba bocsátást megelőző korrekciós intézkedés tárgyát képező termékekkel kapcsolatban végzett tevékenységek költségeit.

16. cikk

Piacfelügyeleti intézkedések

(1)   A piacfelügyeleti hatóságok megfelelő intézkedéseket hoznak, amennyiben egy, az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termék rendeltetésszerű vagy észszerűen előrelátható feltételek mellett történő használat, valamint megfelelő üzembe helyezés és karbantartás esetén:

a)  veszélyezteti a felhasználók egészségét vagy biztonságát; vagy

b)  nem felel meg az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályoknak.

(2)  Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett megállapításokat tesznek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő és arányos korrekciós intézkedés megtételére annak érdekében, hogy a meg nem felelést vagy a kockázatot az általuk meghatározott határidőn belül megszüntessék.

(3)  A (2) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő által meghozandó korrekciós intézkedés többek között a következőket foglalhatja magában:

a)  a termék megfelelővé tétele, ideértve az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott formai meg nem felelés korrigálását, vagy annak biztosítását, hogy a termék már nem jelent kockázatot;

b)  a termék forgalmazásának megakadályozása;

c)  a termék azonnali visszahívása vagy forgalomból történő kivonása, és a nyilvánosság figyelmeztetése a fennálló kockázatra;

d)  a termék megsemmisítése vagy egyéb módon történő működésképtelenné tétele;

e)  megfelelő, egyértelmű és könnyen érthető figyelmeztetések elhelyezése a terméken az általa jelentett kockázatra vonatkozóan a forgalmazás helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven vagy nyelveken;

f)  előzetes feltételek meghatározása az érintett termék forgalmazására vonatkozóan;

g)  a kockázatnak kitett végfelhasználók azonnali és megfelelő formában történő figyelmeztetése, többek között speciális figyelmeztetések közzétételével a forgalmazás helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven vagy nyelveken.

(4)  A (3) bekezdés e), f) és g) pontjában említett korrekciós intézkedésekre csak abban az esetben lehet szükség, ha a termék csak bizonyos feltételek mellett vagy csak bizonyos végfelhasználókra nézve jelent kockázatot.

(5)  Ha a gazdasági szereplő elmulasztja a (3) bekezdésben említett korrekciós intézkedés megtételét, vagy ha az (1) bekezdésben említett meg nem felelés vagy kockázat továbbra is fennáll, a piacfelügyeleti hatóságok biztosítják a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását, illetve forgalmazásának betiltását vagy korlátozását, valamint a nyilvánosság, a Bizottság és a többi tagállam megfelelő tájékoztatását.

(6)  Az e cikk (5) bekezdése értelmében a Bizottságnak és a többi tagállamnak nyújtandó információkat a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell közölni. Úgy kell tekinteni, hogy ez az információközlés megfelel az uniós harmonizációs jogszabályok alapján alkalmazandó védintézkedési eljárásaira vonatkozó értesítési követelményeknek is.

(7)  Ha egy nemzeti intézkedést az alkalmazandó védintézkedési eljárás szerint indokoltnak ítélnek meg, vagy ha egy másik tagállam piacfelügyeleti hatósága nem jutott ellentétes értelmű megállapításra a 11. cikk (9) bekezdésében említettek szerint, a többi tagállam illetékes piacfelügyeleti hatóságai megteszik a szükséges intézkedéseket a nem megfelelő termék tekintetében, és a releváns információkat feltöltik a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszerbe.

17. cikk

Az információk felhasználása, valamint szakmai és üzleti titoktartás

A piacfelügyeleti hatóságok tevékenységeiket magas szintű átláthatóság mellett végzik, és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják az általuk a végfelhasználók érdekeinek védelme érdekében relevánsnak ítélt minden információt. A piacfelügyeleti hatóságok tiszteletben tartják a titoktartás, valamint a szakmai és üzleti titoktartás elvét, ▌és megvédik a személyes adatokat az uniós és a nemzeti joggal összhangban.

18. cikk

A gazdasági szereplők eljárási jogai

(1)  A piacfelügyeleti hatóságok által az uniós harmonizációs jogszabályok és e rendelet értelmében ▌ meghozott minden intézkedésnek, határozatnak és végzésnek az annak alapjául szolgáló pontos indokolást kell tartalmaznia.

(2)  Bármely ilyen intézkedést, határozatot és végzést haladéktalanul közölni kell az érintett gazdasági szereplővel, aki ezzel egy időben tájékoztatást kap az érintett tagállam nemzeti joga szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és az e jogorvoslatokra vonatkozó határidőkről.

(3)  Az (1) bekezdésben említett intézkedés, határozat vagy végzés meghozatalát megelőzően az érintett gazdasági szereplő lehetőséget kap egy megfelelő, tíz munkanapnál nem rövidebb időszakon belüli meghallgatásra, kivéve, ha e lehetőség a gazdasági szereplő számára nem biztosítható a meghozandó intézkedés, határozat vagy végzés egészségügyi vagy biztonsági követelményekre vagy a vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartozó egyéb közérdekre alapozott sürgőssége miatt.

Ha az intézkedés, határozat vagy végzés meghozatalára anélkül kerül sor, hogy a gazdasági szereplő lehetőséget kapna a meghallgatásra, a gazdasági szereplő számára azt követően a lehető leghamarabb meg kell adni e lehetőséget, és ezt az intézkedést, határozatot vagy végzést a piacfelügyeleti hatóságnak azonnal felül kell vizsgálnia.

19. cikk

Súlyos kockázatot jelentő termékek

(1)  A piacfelügyeleti hatóságok biztosítják, hogy a súlyos kockázatot jelentő termékeket kivonják a forgalomból vagy visszahívják, ha nincs más rendelkezésre álló, hatékony eszköz a súlyos kockázat megszüntetésére, vagy hogy e termékek forgalmazását betiltsák. A piacfelügyeleti hatóságok a 20. cikknek megfelelően haladéktalanul értesítik erről a Bizottságot.

(2)  Annak eldöntése, hogy egy termék súlyos kockázatot jelent-e, a veszély jellegét és előfordulásának valószínűségét figyelembe vevő megfelelő kockázatértékelésen alapul. A magasabb szintű biztonság elérésének lehetősége és más, kisebb mértékű kockázatot jelentő termékek rendelkezésre állása nem képezhet alapot arra, hogy egy terméket súlyos kockázatot jelentő terméknek tekintsenek.

20. cikk

Gyors tájékoztatási rendszer (RAPEX)

(1)  Amennyiben egy piacfelügyeleti hatóság a 19. cikk értelmében intézkedést hoz vagy annak meghozatalát tervezi, és úgy ítéli meg, hogy az intézkedést szükségessé tevő indokok vagy az intézkedés hatásai túllépik a tagállama területét, e cikk (4) bekezdésével összhangban haladéktalanul értesíti a Bizottságot ezen intézkedésről. A piacfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja továbbá a Bizottságot minden ilyen intézkedés módosításáról vagy visszavonásáról.

(2)  Amennyiben egy súlyos kockázatot jelentő termék már forgalmazásra került, a piacfelügyeleti hatóságok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a gazdasági szereplők által meghozott és a piacfelügyeleti hatósággal közölt önkéntes intézkedésekről.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban nyújtott tájékoztatás minden rendelkezésre álló adatot tartalmaz, különösen a termék azonosítására, eredetére és ellátási láncára, a termékkel kapcsolatos kockázatra, a meghozott nemzeti intézkedések jellegére és időtartamára és bármely, a gazdasági szereplők által meghozott önkéntes intézkedésre vonatkozó adatot.

(4)  Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásában a 2001/95/EK irányelv 12. cikkében előírt Gyors Tájékoztatási Rendszer (a továbbiakban: a RAPEX) alkalmazandó. Az említett irányelv 12. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(5)  A Bizottság biztosítja és karbantartja a RAPEX és a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszer közötti adatinterfészt a kettős adatbevitel elkerülése érdekében.

21. cikk

Uniós vizsgálóhelyek

(1)  Az uniós vizsgálóhelyek célkitűzése, hogy az Unión belüli piacfelügyelet céljából hozzájáruljanak a laboratóriumi kapacitás, valamint a vizsgálatok megbízhatóságának és következetességéneknöveléséhez.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság egy tagállam nyilvános vizsgálóhelyét termékek meghatározott kategóriái vagy termékek egy kategóriájához kapcsolódó meghatározott kockázatok tekintetében uniós vizsgálóhelyként jelölheti ki.

A Bizottság egyik saját vizsgálóhelyét is uniós vizsgálóhelyként jelölheti ki termékek meghatározott kategóriái vagy termékek egy kategóriájához kapcsolódó meghatározott kockázatok, illetve olyan termékek tekintetében, amelyeknél a vizsgálati kapacitás hiányzik vagy nem elegendő.

(3)   Az uniós vizsgálóhelyeket a 765/2008/EK rendelettel összhangban kell akkreditálni.

(4)  Az uniós vizsgálóhelyek kijelölése nem érinti a piacfelügyeleti hatóságok, a hálózat és a Bizottság azon döntési szabadságát, hogy tevékenységeik céljára mely vizsgálati létesítményeket kívánják igénybe venni.

(5)  A kijelölt uniós vizsgálóhelyek szolgáltatásaikat kizárólag a piacfelügyeleti hatóságoknak, a hálózatnak, a Bizottságnak és más kormánynak vagy kormányközi szerveknek nyújtják.

(6)  Az uniós vizsgálóhelyeknek, az illetékességi területükön belül a következő tevékenységeket kell ellátniuk:

a)  a piacfelügyeleti hatóságok, a hálózat vagy a Bizottság kérésére ▌termékvizsgálatok elvégzése;

b)  a hálózat kérésére független műszaki és tudományos tanácsadás;

c)  új elemzési technikák és módszerek fejlesztése.

(7)  Az e cikk (6) bekezdésében említett tevékenységeket díjazzák, és az Unió azokat a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban finanszírozhatja.

(8)  Az uniós vizsgálóhelyek a 36. cikk (2) bekezdésének megfelelően uniós finanszírozásban részesülhetnek, hogy növeljék vizsgálati kapacitásukat vagy új vizsgálati kapacitást hozzanak létre termékek meghatározott kategóriái vagy termékek egy kategóriájához kapcsolódó meghatározott kockázatok, illetve olyan termékek tekintetében, amelyeknél a vizsgálati kapacitás hiányzik vagy nem elegendő.

(9)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az uniós vizsgálóhelyek kijelölésekor követendő eljárások meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. fejezet

Határon átnyúló kölcsönös segítségnyújtás

22. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)  Hatékony együttműködést és információcserét kell megvalósítani a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai között, valamint a piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság és az érintett uniós ügynökségek között.

(2)  Amennyiben egy piacfelügyeleti hatóság mivel bizonyos információkhoz nem tud hozzáférni annak ellenére, hogy minden szükséges erőfeszítést megtett azért, hogy ezeket az információkat beszerezze nem tudja lezárni vizsgálatát, indokolással ellátott kérelmet nyújthat be egy másik tagállam piacfelügyeleti hatóságának, ahol az információhoz való hozzáférés végrehajtható. Ebben az esetben a megkeresett hatóság haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül megad minden olyan információt a megkereső hatóságnak, amelyet a megkereső hatóság relevánsnak ítél annak megállapításához, hogy egy termék nem megfelelő-e.

(3)  A megkeresett hatóság a kért információ beszerzése érdekében elvégzi a megfelelő vizsgálatokat vagy meghoz bármely egyéb megfelelő intézkedést. Amennyiben szükséges, ezeket a vizsgálatokat más piacfelügyeleti hatóságok segítségével kell elvégezni.

(4)  A megkereső hatóság továbbra is felelős az általa kezdeményezett bármely vizsgálatért, kivéve, ha a megkeresett hatóság beleegyezik a felelősség átvételébe.

(5)  A megkeresett hatóság kellően indokolt esetekben megtagadhatja a (2) bekezdés szerinti információkérés teljesítését, ha:

a)  a megkereső hatóság nem bizonyította kellőképpen, hogy a kért információra a meg nem felelés megállapítása érdekében van szükség;

b)  a megkeresett hatóság észszerű indokok alapján bizonyítja, hogy a megkeresés teljesítése lényegesen akadályozná saját tevékenységeinek végrehajtását.

23. cikk

Végrehajtási intézkedések iránti megkeresések

(1)  Ha egy termékkel kapcsolatos meg nem felelés megszüntetése egy másik tagállam joghatósága alá tartozó intézkedéseket tesz szükségessé, és ha az ilyen intézkedések nem a 16. cikk (7) bekezdésében említett követelmények következményei, a megkereső hatóság kellően indokolt végrehajtási intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a másik tagállam megkeresett hatóságához.

(2)  A megkeresett hatóság haladéktalanul meghozza az e rendelet szerint ráruházott hatáskörében eljárva a meg nem felelés megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő végrehajtási intézkedést a 14. cikkben megállapított hatáskörök és a nemzeti jog által számára biztosított bármely további hatáskör gyakorlásával.

(3)  A megkeresett hatóság ▌tájékoztatja a megkereső hatóságot ▌a már meghozott vagy tervezett (2) bekezdés szerinti intézkedésekről.

A megkeresett hatóság elutasíthatja a végrehajtási intézkedések iránti kérelemnek való megfelelést a következő helyzetek bármelyikének esetén:

a)  a megkeresett hatóság arra a következtetésre jut, hogy a megkereső hatóság nem adott elegendő információt;

b)  a megkeresett hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelem ellentétes az uniós harmonizációs jogszabályokkal;

c)  a megkeresett hatóság észszerűen megindokolja, hogy a megkeresés teljesítése lényegesen akadályozná a saját tevékenységeinek végrehajtását.

24. cikk

A kölcsönös jogsegély iránti megkeresésre vonatkozó eljárások

(1)  A 22. vagy a 23. cikk szerinti megkeresés benyújtása előtt a megkereső hatóság törekszik arra, hogy elvégezze az összes lehetséges észszerű vizsgálatot.

(2)  A 22. vagy a 23. cikk szerinti megkeresés benyújtása esetén a megkereső hatóság minden rendelkezésre álló információt beleértve a kizárólag a megkereső hatóság tagállamában beszerezhető bármely szükséges bizonyítékot megad ahhoz, hogy a megkeresett hatóság a megkeresést teljesíteni tudja.

(3)  A 22. és a 23. cikk szerinti ▌megkereséseknek és az azokkal kapcsolatos minden kommunikációnak a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszerben elérhető elektronikus formanyomtatványok használatával kell történnie.

(4)  A kommunikációnak közvetlenül az érintett piacfelügyeleti hatóságok között vagy az érintett tagállamok összekötő hivatalain keresztül kell történnie.

(5)  A 22. és a 23. cikk szerinti ▌megkereséseknek és az azokhoz kapcsolódó minden kommunikációnak az érintett piacfelügyeleti hatóságok által megállapodott nyelven kell történnie.

(6)  Ha az érintett piacfelügyeleti hatóságok a használandó nyelv tekintetében nem jutnak megállapodásra, a 22. és a 23. cikk szerinti ▌megkeresést a megkereső hatóság tagállamának hivatalos nyelvén, a megkeresésre adott választ pedig a megkeresett hatóság tagállamának hivatalos nyelvén kell elküldeni. Ebben az esetben a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság gondoskodik a megkeresések, a válaszok és a másik hatóságtól kapott egyéb dokumentumok fordításáról.

(7)  A 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszer rendszerezett információkat nyújt a kölcsönös segítségnyújtási esetekről az érintett összekötő hivataloknak. Ezen információk felhasználásával az összekötő hivatalok minden szükséges támogatást megadnak a segítségnyújtás megkönnyítéséhez.

VII. fejezet

Az uniós piacra belépő termékek

25. cikk

Az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése

(1)  A tagállamok a területükön vámhatóságokat, egy vagy több piacfelügyeleti hatóságot vagy bármely más hatóságot az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságnak jelölnek ki.

Minden egyes tagállamnak a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot az első albekezdés szerint kijelölt hatóságokról, valamint azok illetékességi területéről.

(2)  Az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságok számára biztosítani kell az ugyanazon bekezdésben meghatározott feladataik megfelelő ellátásához szükséges hatásköröket és erőforrásokat.

(3)  Az uniós ▌jog hatálya alá tartozó és a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárásra szánt termékeket az e cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok által elvégzett ellenőrzéseknek kell alávetni. A kijelölt hatóságok ezeket az ellenőrzéseket a 952/2013/EU rendelet 46. és 47. cikkével összhangban kockázatelemzés alapján, és adott esetben az e rendelet 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett kockázatalapú megközelítés alapján végzik el.

(4)  A kockázattal kapcsolatos információkat megosztják egymással:

a)  a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok; és

b)  a 952/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vámhatóságok.

Ha az uniós ▌jog hatálya alá tartozó átmeneti megőrzésben lévő vagy a „szabad forgalomba bocsátástól” eltérő vámeljárás alá vont termékekről az első belépési ponton a vámhatóságok okkal hiszik azt, hogy azok a termékek nem felelnek meg az alkalmazandó uniós jognak vagy kockázatot jelentenek, minden releváns információt továbbítanak az illetékes rendeltetési vámhivatalnak.

(5)  A piacfelügyeleti hatóságok az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságok számára információt szolgáltatnak azon termékkategóriákra vagy gazdasági szereplők személyazonosságára vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban a meg nem felelés nagyobb kockázatát azonosították.

(6)  A tagállamok minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságok által az uniós ▌jog hatálya alá tartozó termékekre irányulóan a megelőző naptári évben végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozó részletes statisztikai adatokat▌. A statisztikai adatok kiterjednek az ezen termékek ellenőrzése terén végrehajtott, többek között a termékbiztonságot és a megfelelést érintő beavatkozásokra.

A Bizottság minden év június 30-ig jelentést készít a tagállamok által az előző naptári évre vonatkozóan benyújtott információk és a benyújtott adatok elemzése alapján. A jelentést a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszerben kell közzétenni.

(7)  Ha a Bizottság tudomást szerez arról, hogy egy harmadik országból behozott, az uniós ▌jog hatálya alá tartozó termék ▌súlyos kockázatot jelent, javasolja az érintett tagállamnak, hogy tegye meg a megfelelő piacfelügyeleti intézkedéseket.

(8)  A Bizottság, a hálózat lekérdezését követően végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ellenőrzésekre vonatkozó referenciaértékek és technikák uniós szintű közös kockázetértékelés alapján történő megállapítására vonatkozóan az uniós jog következetes végrehajtásának biztosítása, az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének megerősítése, valamint az ilyen ellenőrzések hatékony és egységes szintjének biztosítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek révén meghatározza az e cikk (6) bekezdése szerint ▌benyújtandó adatokra vonatkozó részleteket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

26. cikk

Szabad forgalomba bocsátás felfüggesztése

(1)  A 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok felfüggesztik egy termék szabad forgalomba bocsátását, ha a 25. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy:

a)  a terméket nem kíséri az alkalmazandó uniós ▌jog által előírt dokumentáció, vagy alapos kétség merül fel az ilyen dokumentáció hitelességével, pontosságával vagy teljességével kapcsolatban;

b)  a terméket nem látták el a rá alkalmazandó uniós ▌jognak megfelelő jelöléssel vagy címkével;

c)  a terméken valótlan vagy félrevezető módon feltüntetett CE-jelölés vagy a rá alkalmazandó uniós ▌jog által előírt egyéb jelölés szerepel;

d)  bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatos feladatokért felelős gazdasági szereplő neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye és elérhetőségei, beleértve a postai címet is, nincsenek a 4. cikk (4) bekezdésének megfelelően feltüntetve vagy nem beazonosíthatók; vagy

e)  bármely egyéb körülmény miatt, amikor okkal hihető, hogy a termék a nem felel meg a rá alkalmazandó uniós jognak, vagy az egészségre, a biztonságra, a környezetre vagy az 1. cikkben említett közérdekre nézve súlyos kockázatot jelent.

(2)  A 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok haladéktalanul értesítik a piacfelügyeleti hatóságokat, ha az e cikk (1) bekezdésében említett szabad forgalomba bocsátás felfüggesztésére kerül sor.

(3)  Ha a piacfelügyeleti hatóságok észszerűen feltételezik, hogy valamely termék nem felel meg a rá alkalmazandó uniós jognak vagy súlyos kockázatot jelent, megkeresik a 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat a termék szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás felfüggesztése érdekében.

(4)  A (2) bekezdés szerinti értesítések és az e cikk (3) bekezdése szerinti megkeresések a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül történhetnek, beleértve az e rendszer és a vámhatóságok által használt rendszerek közötti elektronikus interfészek használatát, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

27. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

Ha egy termék szabad forgalomba bocsátása a 26. cikknek megfelelően felfüggesztésre került, a terméket akkor bocsátják szabad forgalomba, ha a szabad forgalomba bocsátással kapcsolatos minden más előírás és alakiság teljesült, és amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)  a szabad forgalomba bocsátás felfüggesztését követő négy munkanapon belül a piacfelügyeleti hatóságok nem kérik a 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat a felfüggesztés fenntartására;

b)  a piacfelügyeleti hatóságok ▌értesítik a 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat a termék szabad forgalomba bocsátásának jóváhagyásáról.

A szabad forgalomba bocsátás nem tekinthető az uniós jognak való megfelelés bizonyítékának.

28. cikk

Szabad forgalomba bocsátás megtagadása

(1)  Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék súlyos kockázatot jelent, intézkedést hoznak a termék forgalomba hozatalának megtiltása érdekében, és felkérik a 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat, hogy ne bocsássák azt szabad forgalomba. A hatóságokat arra is felkérik, hogy a vám-adatkezelő rendszert, adott esetben a terméket kísérő kereskedelmi számlát és bármely más releváns kísérő dokumentumot a következő közleménnyel lássák el ▌:"

„Veszélyes termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – (EU) 2019/... rendelet(55)”.

"

A piacfelügyeleti hatóságok ezt az információt azonnal feltöltik a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszerbe.

(2)  Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék – mivel nem felel meg a rá alkalmazandó uniós ▌jognak – nem hozható forgalomba, intézkedést hoznak a termék forgalomba hozatalának megtiltása érdekében, és felkérik a 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokat, hogy ne bocsássák azt szabad forgalomba. E hatóságokat arra is felkérik, hogy a vám-adatkezelő rendszert, adott esetben a terméket kísérő kereskedelmi számlát és bármely más releváns kísérő dokumentumot a következő közleménnyel lássák el ▌:"

„Nem megfelelő termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – (EU) 2019/... rendelet(56)”.

"

A piacfelügyeleti hatóságok ezt az információt azonnal feltöltik a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszerbe.

(3)  Ha az (1) vagy a (2) bekezdésben említett terméket ezt követően a szabad forgalomba bocsátástól eltérő vámeljárásra jelentik be, és amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok nem emelnek kifogást, az (1) vagy a (2) bekezdésben előírt közleményeket az adott eljárás kapcsán felhasznált dokumentumokban is feltüntetik, az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti azonos feltételek mellett.

(4)  Ha azt az adott hatóság szükségesnek és arányosnak ítéli, a 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok a végfelhasználók egészségére és biztonságára kockázatot jelentő terméket megsemmisíthetik vagy egyéb módon működésképtelenné tehetik. Az ilyen intézkedés költsége a terméket szabad forgalomba bocsátásra bejelentő természetes vagy jogi személyt terhelik.

A 952/2013/EU rendelet 197. és 198. ▌cikkét megfelelően alkalmazni kell.

VIII. fejezet

Összehangolt végrehajtás és nemzetközi együttműködés

29. cikk

Európai uniós termékmegfelelőségi hálózat

(1)   Létrejön az európai uniós termékmegfelelőségi hálózat (a továbbiakban: a hálózat).

(2)  A hálózat célja, hogy a tagállamok végrehajtó hatóságai és a Bizottság közötti strukturált koordináció és együttműködés platformjaként szolgáljon, és hogy az Unión belüli piacfelügyeleti gyakorlatokat észszerűbbé tegye, hatékonyabbá téve ezáltal a piacfelügyeletet.

30. cikk

A ▌hálózat felépítése és működése

(1)  A hálózat az összes tagállam képviselőiből, többek között a 10. cikkben említett minden egyes összekötő hivatal egy képviselőjéből és egy opcionális nemzeti szakértőből, az igazgatási együttműködési csoportok elnökeiből, valamint a Bizottság képviselőiből áll.

(2)  Az uniós harmonizációs jogszabályok egységes alkalmazására külön vagy közös igazgatási együttműködési csoportokat hoznak létre. Az igazgatási együttműködési csoportok a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok és adott esetben az összekötő hivatalok képviselőiből állnak.

Az igazgatási együttműködési csoportok ülésein csak a piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság képviselői vehetnek részt.

Az érintett érdekelt felek, úgymint az iparág, a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a fogyasztók, a vizsgálati laboratóriumok, a szabványügyi és a megfelelőségértékelő testületek érdekeit uniós szinten képviselő szervezetek a vita tárgya függvényében meghívást kaphatnak az igazgatási együttműködési csoportok ülésein való részvételre.

(3)  A Bizottság a hálózaton keresztül támogatja és ösztönzi a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködést, és részt vesz a hálózat, annak alcsoportjai és az igazgatási együttműködési csoportok ülésein.

(4)  A hálózat üléseit rendszeres időközönként össze kell hívni, és annak – amennyiben szükséges – a Bizottság vagy valamely tagállam indokolt kérésére is össze kell ülnie.

(5)  A hálózat létrehozhat olyan állandó vagy ideiglenes alcsoportokat, amelyek konkrét kérdésekkel és feladatokkal foglalkoznak.

(6)  A hálózat felkérhet szakértőket és más harmadik feleket, beleértve az iparág, a kkv-k, a fogyasztók, a vizsgálati laboratóriumok, a szabványügyi és a megfelelőségértékelő testületek érdekeit uniós szinten képviselő szervezeteket is, hogy megfigyelőként vegyenek részt az üléseken vagy nyújtsanak be írásbeli észrevételeket.

(7)  A hálózat megtesz mindent annak érdekében, hogy konszenzusra jusson. A hálózat által hozott határozatok jogilag nem kötelező erejű ajánlások.

(8)  A hálózat kidolgozza saját eljárási szabályzatát.

31. cikk

A hálózat szerepe és feladatai

(1)  A (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtása során a hálózat a piacfelügyelet általános horizontális kérdéseivel foglalkozik az összekötő hivatalok és a Bizottság közötti együttműködés megkönnyítése érdekében.

(2)  A hálózat a következő feladatokat látja el:

a)  előkészíti, elfogadja és nyomon követi munkaprogramja végrehajtását;

b)  megkönnyíti a piacfelügyeleti tevékenységekre vonatkozó közös prioritások azonosítását, a termékek értékelésére, ezen belül a kockázatértékelésre, a vizsgálati módszerekre és eredményekre, a legfrissebb tudományos fejleményekre és az új technológiákra, a felmerülő kockázatokra és az ellenőrzési tevékenységek szempontjából releváns egyéb szempontokra, valamint a nemzeti piacfelügyeleti stratégiák és tevékenységek végrehajtására vonatkozó információk ágazatközi cseréjét;

c)  koordinálja az igazgatási együttműködési csoportokat és tevékenységüket;

d)  ágazatközi közös piacfelügyeleti és vizsgálati projekteket szervez és meghatározza azok prioritásait;

e)  elvégzi a szakismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréjét, különösen a nemzeti piacfelügyeleti stratégiák végrehajtása tekintetében;

f)  megkönnyíti a képzési programok szervezését és a személyzetcseréket;

g)  a Bizottsággal együttműködve tájékoztató kampányokat és önkéntes kölcsönös látogatási programokat szervez a piacfelügyeleti hatóságok között;

h)  megvitatja a határon átnyúló kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusok keretében felmerülő kérdéseket;

i)  hozzájárul az e rendelet hatékony és egységes alkalmazásának biztosítását célzó iránymutatás kidolgozásához;

j)  javaslatot tesz a 36. cikkben említett tevékenységek finanszírozására;

k)  hozzájárul a piacfelügyelettel kapcsolatos egységes adminisztratív gyakorlatokhoz a tagállamokban;

l)  tanácsot ad és segítséget nyújt a Bizottság részére a RAPEX és a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekben;

m)  előmozdítja a piacfelügyeleti hatóságok és az Unió külső határain történő termékellenőrzésért felelős hatóságok közötti együttműködést, valamint a szakismeretek és a legjobb gyakorlatok e hatóságok közötti cseréjét;

n)  előmozdítja és megkönnyíti az egyéb érintett hálózatokkal és csoportokkal folytatott együttműködést annak érdekében, hogy feltérképezze az új technológiák használatának lehetőségeit a piacfelügyelet és a termékek nyomonkövethetősége céljából;

o)  rendszeresen értékeli a nemzeti piacfelügyeleti stratégiákat, az első ilyen értékelésre … [5 évvel e rendelet hatálybalépést követően]-ig kerül sor;

p)  a hálózat hatáskörébe tartozó egyéb olyan ügyeket intéz annak érdekében, hogy hozzájáruljon az Unión belüli piacfelügyelet hatékony működéséhez.

32. cikk

Az igazgatási együttműködési csoportok szerepe és feladatai

(1)  A (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtása során az igazgatási együttműködési csoportok konkrét piacfelügyelettel kapcsolatos és ágazatspecifikus kérdésekkel foglalkoznak.

(2)  Az igazgatási együttműködési csoportok a következő feladatokat látják el:

a)  megkönnyítik a hatáskörükbe tartozó területen az uniós harmonizációs jogszabályok egységes alkalmazását azzal a céllal, hogy a belső piac egészében növekedjen a piacfelügyelet hatékonysága;

b)  előmozdítják a piacfelügyeleti hatóságok és a hálózat közötti kommunikációt, és kialakítják a piacfelügyeleti hatóságok közötti kölcsönös bizalmat;

c)  kialakítják és összehangolják a közös projekteket, úgymint a határon átnyúló közös piacfelügyeleti tevékenységeket;

d)  hatékony piacfelügyeletet szolgáló közös gyakorlatokat és módszertanokat fejlesztenek ki;

e)  tájékoztatják egymást a nemzeti piacfelügyeleti módszerekről és tevékenységekről, valamint fejlesztik és előmozdítják a bevált gyakorlatokat;

f)  azonosítják a piacfelügyelettel kapcsolatos közös érdeket érintő kérdéseket, és javaslatot tesznek az elfogadandó közös megközelítésekre;

g)  megkönnyítik a termékek ágazatspecifikus értékelését, és ezen belül a kockázatértékelést, a vizsgálati módszereket és eredményeket, a legfrissebb tudományos fejleményeket és az ellenőrzési tevékenységek szempontjából releváns egyéb szempontokat.

33. cikk

A Bizottság szerepe és feladatai

(1)  A Bizottság a következő feladatokat látja el:

a)  segíti a hálózatot, annak alcsoportjait és az igazgatási együttműködési csoportokat egy technikai és logisztikai támogatást nyújtó végrehajtó titkárság révén;

b)  fenntartja és rendelkezésre bocsátja az összekötő hivatalok és az igazgatási együttműködési csoportok elnökei számára az igazgatási együttműködési csoportok elnökeinek naprakész listáját, beleértve azok elérhetőségeit is;

c)  segíti a hálózatot munkaprogramjának előkészítésében és nyomon követésében;

d)  támogatja a tagállamok által az uniós harmonizációs jogszabályokhoz kapcsolódóan ráruházott feladatokat ellátó termékinformációs kapcsolattartó pontok működését;

e)  a hálózattal konzultálva meghatározza a kiegészítő vizsgálati kapacitás szükségességét, és e célból a 21. cikknek megfelelően megoldásokat javasol;

f)  alkalmazza a 35. cikkben említett nemzetközi együttműködést szolgáló eszközöket;

g)  támogatás nyújt a külön vagy közös igazgatási együttműködési csoportok létrehozásához;

h)  kialakítja és karbantartja a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszert, beleértve a 34. cikk (7) bekezdésében említett ▌interfészt, valamint a nemzeti piacfelügyeleti adatbázisokat összekötő interfészt és e rendszeren keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot;

i)  segíti a hálózatot az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásához kapcsolódó piacfelügyeleti tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos előzetes vagy kiegészítő munkában, úgymint tanulmányok, programok, értékelések, ▌összehasonlító elemzések, kölcsönös közös látogatások és látogatási programok, ▌személyzetcsere, kutatómunka, ▌laboratóriumi munka, a szakmai jártasság vizsgálata, laboratóriumok közötti vizsgálatok és megfelelőségértékelési munka▌;

j)  előkészíti és segíti az uniós piacfelügyeleti kampányokat és a hasonló tevékenységeket;

k)  közös piacfelügyeleti és vizsgálati projekteket ▌és közös képzési programokat szervez annak érdekében, hogy megkönnyítse a piacfelügyeleti hatóságok közötti, és adott esetben harmadik országok piacfelügyeleti hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel történő személyzetcseréket, valamint tájékoztató kampányokat és önkéntes kölcsönös látogatási programokat szervez a piacfelügyeleti hatóságok között;

l)  technikai segítségnyújtási programok keretében különböző tevékenységeket végez, együttműködik harmadik országokkal, valamint uniós és nemzetközi szinten előmozdítja és megerősíti az uniós piacfelügyeleti politikákat és rendszereket az érdekeltek között;

m)  megkönnyíti a piacfelügyelet területén létrejövő igazgatási együttműködés megvalósításátt szolgáló műszaki és tudományos szakértelem megszerzését;

n)  a hálózat kérésére vagy saját kezdeményezésére ▌ megvizsgál bármely, az e rendelet alkalmazásának vonatkozásában felmerülő kérdést, valamint a rendelet következetes alkalmazásának ösztönzése érdekében iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokkal kapcsolatos tájékoztatókat ad ki ▌.

34. cikk

Információs és kommunikációs rendszer

(1)  A Bizottság az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos ügyekre vonatkozó információk, rendszerezett formában történő összegyűjtésére, feldolgozására és tárolására szolgáló információs és kommunikációs rendszert fejleszt ki és tart karban azzal a céllal, hogy javítsa az adatok tagállamok közötti megosztását, többek közt információkérés céljából is, átfogó áttekintést nyújtva a piacfelügyeleti tevékenységekről, eredményekről és a tendenciákról. A rendszerhez a Bizottság, a piacfelügyeleti hatóságok, az összekötő hivatalok és a 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok férnek hozzá. A Bizottság kidolgozza és karbantartja e rendszer nyilvános felhasználói interfészét, ahol a végfelhasználók számára kulcsfontosságú információkat biztosítanak a piacfelügyeleti tevékenységekről.

(2)  A Bizottság továbbfejleszti és karbantartja az (1) bekezdésben említett rendszer és a nemzeti piacfelügyeleti rendszerek közötti elektronikus interfészeket.

(3)  Az összekötő hivatalok a következő információkat töltik fel az információs és kommunikációs rendszerbe:

a)  a piacfelügyeleti hatóságok megnevezése a tagállamukban és e hatóságok 10. cikk (2) bekezdése szerinti illetékességi területei;

b)  a kijelölt hatóságok megnevezése;

c)  a tagállamok által a 13. cikk alapján kidolgozott nemzeti piacfelügyeleti stratégia, valamint a piacfelügyeleti stratégia felülvizsgálatának és értékelésének eredményei.

(4)  A piacfelügyeleti hatóságok ▌azon forgalmazott termékek tekintetében, amelyek vonatkozásában a 2001/95/EK irányelv 12. cikkének és e rendelet 20. cikkének sérelme nélkül mélyreható megfelelőségi ellenőrzést végeztek, és adott esetben az uniós piacra belépő olyan termékek tekintetében, amelyek vonatkozásában a szabad forgalomba bocsátásra irányuló eljárást területükön e rendelet 26. cikkével összhangban felfüggesztették, a következő információkat töltik fel az információs és kommunikációs rendszerbe:

a)  a 16. cikk (5) bekezdése szerinti, az említett piacfelügyeleti hatóság által hozott intézkedések;

b)  az általuk végzett vizsgálatokról szóló jelentések;

c)  az érintett gazdasági szereplők által végrehajtott korrekciós intézkedés;

d)  a könnyen hozzáférhető jelentések az adott termék által okozott sérülésekről;

e)  a tagállamok által a termékre alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok keretében alkalmazandó védintézkedési eljárással összhangban emelt bármely kifogás, és az ennek nyomán tett intézkedések;

f)  adott esetben a meghatalmazott képviselők által az 5. cikk (2) bekezdésének való nem megfelelés;

g)  adott esetben a gyártók által az 5. cikk (1) bekezdésének való nem megfelelés.

(5)  Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok hasznosnak ítélik, az általuk végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos további információkat és az általuk vagy kérésükre végzett vizsgálatok eredményeit is feltölthetik az információs és kommunikációs rendszerbe.

(6)  Amennyiben az uniós harmonizációs jogszabályok végrehajtása vagy a kockázat minimalizálása ▌ céljából releváns, a vámhatóságok a ▌”szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá vonttermékekre vonatkozó, ▌az uniós harmonizációs jogszabályok érvényesítésével kapcsolatos adatokat kinyerik a nemzeti vámrendszerekből, és továbbítják az információs és kommunikációs rendszerbe.

(7)  A Bizottság kifejleszt egy elektronikus interfészt, hogy lehetővé tegye az adatok nemzeti vámrendszerek és az információs és kommunikációs rendszer közötti továbbítását. Ezen interfésznek a (8) bekezdésben említett vonatkozó végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított négy éven belül rendelkezésre kell állnia.

(8)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén meghatározza az e cikk (1)–(7) bekezdésének végrehajtási rendelkezéseire vonatkozó részleteket, különösen az e cikk (1) bekezdésével összhangban gyűjtött adatok tekintetében alkalmazandó adatkezeléssel kapcsolatban, valamint az e cikk (6) és (7) bekezdésének megfelelően továbbítandó adatok körét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

35. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)  Az uniós piacfelügyelet hatékonyságának javítása érdekében a Bizottság együttműködhet harmadik országok szabályozó hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel és a piacfelügyelettel kapcsolatos bizalmas információkat cserélhet azokkal az Unió és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között megkötött keretmegállapodások keretében. Az ilyen megállapodások viszonosságon alapulnak, az Unióban alkalmazandóknak megfelelő titoktartási rendelkezéseket tartalmaznak, valamint biztosítják, hogy az információcsere összhangban legyen az alkalmazandó uniós joggal.

(2)  ▌Az együttműködés és az információcsere többek között a következőkre vonatkozhat:

a)  az alkalmazott kockázatértékelési módszerek és a termékvizsgálatok eredményei;

b)  összehangolt termékvisszahívás vagy egyéb hasonló intézkedések;

c)  a piacfelügyeleti hatóságok 16. cikk szerint hozott intézkedései.

(3)  A Bizottság jóváhagyhatja valamely harmadik ország által a termékekkel kapcsolatban, azok Unióba történő kivitelét közvetlenül megelőzően elvégzett termékre vonatkozó, kivitel előtti egyedi ellenőrző rendszert annak ellenőrzése érdekében, hogy az adott termékek teljesítik a rájuk alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok követelményeit. A jóváhagyás egy vagy több termékre, egy vagy több termékkategóriára, illetve bizonyos gyártók által előállított termékekre vagy termékkategóriákra adható meg.

(4)  A Bizottság elkészíti és fenntartja azon termékek vagy termékkategóriák listáját, amelyek tekintetében a (3) bekezdésben említettek szerint megadták a jóváhagyást, és ezt a listát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(5)  A (3) bekezdés szerinti jóváhagyás csak a következő feltételek teljesülése esetén adható meg valamely harmadik ország számára:

a)  a harmadik ország hatékony ellenőrzési rendszerrel rendelkezik az Unióba kivitt termékek megfelelőségének ellenőrzésére, és az adott harmadik országban végzett ellenőrzések kellően hatékonyak és eredményesek ahhoz, hogy helyettesítsék vagy csökkentsék az importellenőrzéseket;

b)  az Unión belül, és adott esetben a harmadik országban végzett auditok azt mutatják, hogy az adott harmadik országból az Unióba kivitt termékek megfelelnek az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

(6)  Ha sor került ezen jóváhagyás megadására, az uniós piacra belépő (3) bekezdésben említett termékek vagy termékkategóriák behozatali ellenőrzéseire alkalmazott kockázatértékelés magában foglalja a megadott jóváhagyásokat is.

▌A 25. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok ugyanakkor elvégezhetik az uniós piacra belépő ezen termékek vagy termékkategóriák ellenőrzését, többek közt annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy a harmadik ország által elvégzett kivitel előtti ellenőrzések eredményesek az uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelés megállapítása tekintetében.

(7)  A (3) bekezdésben említett jóváhagyásnak meg kell határoznia a harmadik ország kivitel előtti ellenőrzések elvégzéséért felelős illetékes hatóságát, és az az illetékes hatóság jár el az Unióval történő minden kapcsolattartás tekintetében.

(8)  A (7) bekezdésben említett illetékes hatóságnak biztosítania kell a termékeknek az Unióba történő belépését megelőző hivatalos ellenőrzését.

(9)  Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett, az uniós piacra belépő termékek ellenőrzései a szabályoknak való jelentős mértékű meg nem felelést tárnak fel, a piacfelügyeleti hatóságok a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül haladéktalanul értesítik a Bizottságot, és kiigazítják az ezen termékek ellenőrzésének szintjét.

(10)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (3) bekezdésében említett valamennyi termékre vonatkozó, kivitel előtti egyedi ellenőrző rendszer jóváhagyására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(11)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi az e cikk (3) bekezdése szerint megadott jóváhagyás helyes működését. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el e jóváhagyás visszavonására vonatkozóan, ha az uniós piacra belépő termékekkel kapcsolatban számottevő esetben bebizonyosodik, hogy nem felelnek meg az uniós harmonizációs jogszabályoknak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett harmadik országot.

(12)  A termékre vonatkozó, kivitel előtti ellenőrző rendszert a 42. cikk (4) bekezdésével összhangban értékelik.

IX. fejezet

Pénzügyi rendelkezések

36. cikk

Finanszírozási tevékenységek

(1)  Az Unió finanszírozást nyújt a 31. cikkben említett hálózat feladatainak és a 12. cikkben említett szakértői értékelések elvégzéséhez.

(2)  Az Unió e rendelet alkalmazásához kapcsolódóan a következő tevékenységeket finanszírozhatja:

a)  a termékinformációs kapcsolattartó pontok működése ▌;

b)  a 21. cikkben említett uniós vizsgálóhelyek kialakítása és működése;

c)  a 35. cikkben említett nemzetközi együttműködést szolgáló eszközök kialakítása;

d)  a piacfelügyeleti iránymutatásokhoz való hozzájárulások kidolgozása és frissítése;

e)  műszaki és tudományos szakértelem biztosítása a Bizottság számára abból a célból, hogy segítse a Bizottságot a piacfelügyeleti igazgatási együttműködés megvalósításában;

f)  a 13. cikkben említett nemzeti piacfelügyeleti stratégiák megvalósítása;

g)   a tagállami és uniós piacfelügyeleti kampányok és kapcsolódó tevékenységek, beleértve az erőforrásokat és a berendezéseket, az informatikai eszközöket és a képzést;

h)  előzetes vagy kiegészítő munka végzése a piacfelügyeleti tevékenységekkel összefüggésben az európai uniós jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban, úgymint tanulmányok, programok, értékelések, iránymutatások, összehasonlító elemzések, kölcsönös közös látogatások és látogatási programok, személyzetcsere, kutatómunka, képzési tevékenységek, laboratóriumi munka, a szakmai jártasság vizsgálata, laboratóriumok közötti vizsgálatok és megfelelőségértékelési munka;

i)  technikai segítségnyújtási programok keretében végzett tevékenységek, együttműködés harmadik országokkal, valamint az uniós piacfelügyeleti politikák és rendszerek előmozdítása és megerősítése uniós és nemzetközi szinten az érdekeltek között.

(3)  Az Unió finanszírozza a 34. cikk (7) bekezdésében említett elektronikus interfészt, beleértve a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszer fejlesztését is, hogy lehetővé tegye a nemzeti vámrendszerekből származó automatikus elektronikus adatáramlás fogadását.

(4)  Az Unió finanszírozza a 34. cikk (2) bekezdésében említett elektronikus interfészt, hogy lehetővé tegye az adatcserét a 34. cikkben említett információs és kommunikációs rendszer és a nemzeti piacfelügyeleti rendszerek között.

(5)  Az e rendeletet támogató tevékenységek vonatkozásában nyújtott uniós támogatást az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(57) összhangban kell végrehajtani, akár közvetlenül, akár a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt entitásokra történő átruházásával.

(6)  Az e rendeletben említett tevékenységekre elkülönített előirányzatokat minden évben a költségvetési hatóság állapítja meg a hatályos pénzügyi keret alapján.

(7)  A költségvetési hatóság által a piacfelügyeleti tevékenységek finanszírozására meghatározott előirányzat fedezheti az e rendeletben meghatározott tevékenységek irányításához és a célkitűzéseik eléréséhez szükséges előkészítő munkával, nyomonkövetési, ellenőrzési, audit- és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos költségeket is. Ezen költségek tartalmazzák a tanulmánykészítéshez, szakértői találkozók megszervezéséhez, a tájékoztatást és a kommunikációt szolgáló tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, beleértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is, amennyiben az a piacfelügyeleti tevékenységek általános célkitűzéseihez kapcsolódik, az elsődlegesen az információkezelést és -cserét szolgáló informatikai hálózatokkal, valamint minden egyéb, a műszaki és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos, a Bizottságnál felmerülő kiadást.

37. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)  A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2)  A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik e rendelet alapján uniós forrásból részesültek.

(3)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben(58) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben(59) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)  Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

X. fejezet

Módosítások

38. cikk

A 2004/42/EK irányelv módosításai

A 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(60) 6. és 9. cikkét el kell hagyni.

39. cikk

A 765/2008/EK rendelet módosításai

(1)  Az 765/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről”;

"

2.  az 1. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni;

3.  a 2. cikk 1., 2., 14., 15., 17., 18. és 19. pontját el kell hagyni;

4.  a 15–29. cikket tartalmazó III. fejezetet el kell hagyni;

5.  a 32. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) az útmutatók készítéséhez és aktualizálásához való hozzájárulás az akkreditálás, a megfelelőségértékelő szervezetek Bizottságnak való bejelentése és a megfelelőségértékelés terén”;

"

b)  a d) és az e) pontot el kell hagyni;

c)  az f) és a g) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„f) előzetes vagy kiegészítő munka elvégzése a következőkkel összefüggésben: megfelelőségértékelés végrehajtása, metrológia és akkreditálás a közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatosan, úgymint tanulmányok, programok, értékelések, útmutatók, összehasonlító elemzések, kölcsönös közös látogatások, kutatómunka, adatbázisok fejlesztése és karbantartása, képzési tevékenységek, laboratóriumi munka, a szakmai jártasság vizsgálata, laboratóriumok közötti vizsgálatok és megfelelőségértékelési munka;

   g) technikai segítségnyújtási programok keretében végzett tevékenységek, együttműködés harmadik országokkal és az európai megfelelőségértékelési és akkreditálási politikák és rendszerek népszerűsítése és megerősítése a közösségi és nemzetközi érdekeltek között.”

"

(2)  A 765/2008/EK rendelet törölt rendelkezéseire történő hivatkozásokat e rendelet rendelkezéseire való hivatkozásoknak kell tekinteni és az e rendelet a III. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

40. cikk

A 305/2011/EU rendelet módosításai

A 305/2011/EU rendelet 56. cikke (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha valamelyik tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy olyan építési termék, amelyet harmonizált szabvány szabályoz, illetve, amelyre vonatkozóan európai műszaki értékelést adtak ki, nem felel meg a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, és kockázatot jelent az építményekre vonatkozó, e rendeletben foglalt alapvető követelmények teljesülése szempontjából, az érintett termékkel kapcsolatban az ebben a rendeletben meghatározott összes követelményre kiterjedő értékelést végeznek. Az érintett gazdasági szereplők minden szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.”

"

XI. fejezet

Záró rendelkezések

41. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok megállapítják az e rendelet valaminta II. mellékletben felsorolt, gazdasági szereplőkre alkalmazandó kötelezettségeket megállapító uniós harmonizációs jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek nemzeti joggal összhangban történő végrehajtásának biztosítására.

(2)  Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(3)   A tagállamok e rendelkezésekről ... [27 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig értesítik a Bizottságot, amennyiben ez korábban nem történt meg, és haladéktalanul értesítika Bizottságot az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosításról.

42. cikk

Értékelés, felülvizsgálat és iránymutatások

(1)   A Bizottság 2026. december 31-ig és azt követően ötévente az elérni kívánt célkitűzések alapján ▌értékeli e rendeletet, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére.

(2)  A jelentésnek értékelnie kell, hogy e rendelet elérte-e a megfogalmazott célkitűzést, különösen az uniós piacon jelen lévő nem megfelelő termékek számának csökkentésére, az uniós harmonizációs jogszabályok Unión belüli hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítására, az illetékes hatóságok közötti együttműködés fokozására és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének megerősítésére tekintettel, figyelembe véve egyúttal a vállalkozásokra, és különösen a kkv-kra gyakorolt hatást. Az értékelésnek ezenkívül értékelnie kell e rendelet hatályát, a szakértői értékelési rendszer és az uniós finanszírozásban részesülő piacfelügyeleti tevékenységek uniós politikák és jog követelményei tekintetében elért eredményességét, valamint a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok közötti együttműködés további javításának lehetőségeit.

(3)  A Bizottság ... [négy évvel e rendelet hatálybalépésének időpontja után] értékelő jelentést készít a 4. cikk végrehajtásáról. A jelentés különösen értékeli az említett cikk hatályát, annak hatásait, valamint költségeit és hasznait. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat egészíti ki.

(4)  A 35. cikk (3) bekezdésében említett termékre vonatkozó, kivitel előtti egyedi ellenőrző rendszer első jóváhagyásától számított négy éven belül a Bizottság elvégzi a rendszer hatásainak és a költséghatékonyságának értékelését.

(5)  E rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki a 4. cikk gyakorlati végrehajtására a piacfelügyeleti hatóságok és a gazdasági szereplők érdekében.

43. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét a 11. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (9) bekezdésében, a 25. cikk (8) bekezdésében, a 35. cikk (10) bekezdésében és a 35. cikk (11) bekezdésében említett végrehajtási hatáskörök tekintetében, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

44. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendelet … [e rendelet hatálybalépésének időpontja után két évvel]-tól/től kell alkalmazni. A 29., a 30., a 31., a 32., a 33. és a 36. cikket azonban 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Az uniós harmonizációs jogszabályok listája

1.  A Tanács 69/493/EGK irányelve (1969. december 15.) a kristályüvegekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 326., 1969.12.29., 36. o.);

2.  A Tanács 70/157/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 42., 1970.2.23., 16. o.);

3.  A Tanács 75/107/EGK irányelve (1974. december 19.) a mérőedényként használt palackokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 42., 1975.2.15., 14. o.);

4.  A Tanács 75/324/EGK irányelve (1975. május 20.) az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 147., 1975.6.9., 40. o.);

5.  A Tanács 76/211/EGK irányelve (1976. január 20.) az egyes előrecsomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő kiszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 46., 1976.2.21., 1. o.);

6.  A Tanács 80/181/EGK irányelve (1979. december 20.) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 1980.2.15., 40. o.);

7.  A Tanács 92/42/EGK irányelve (1992. május 21.) a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről (HL L 167., 1992.6.22., 17. o.);

8.  Az Európai Parlament és a Tanács 94/11/EK irányelve (1994. március 23.) a fogyasztók részére értékesített lábbelik fő részeihez felhasznált anyagok címkézésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 100., 1994.4.19., 37. o.);

9.  Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.);

10.  Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.);

11.  Az Európai Parlament és a Tanács 98/79/EK irányelve (1998. október 27.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről (HL L 331., 1998.12.7., 1. o.);

12.  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 162., 2000.7.3., 1. o.);

13.  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.);

14.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról (HL L 304., 2003.11.21., 1. o.);

15.  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a mosó- és tisztítószerekről (HL L 104., 2004.4.8., 1. o.);

16.  Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.);

17.  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/42/EK irányelve (2004. április 21.) a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére szolgáló termékekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról és az 1999/13/EK irányelv módosításáról (HL L 143., 2004.4.30., 87. o.);

18.  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelve (2005. október 26.) a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 310., 2005.11.25., 10. o.);

19.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.);

20.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (2006. május 17.) a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.);

21.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26., 1. o.);

22.  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.);

23.  Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.);

24.  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/45/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.);

25.  Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.);

26.  Az Európai Parlament és a Tanács 78/2009/EK rendelete (2009. január 14.) a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 35., 2009.2.4., 1. o.);

27.  Az Európai Parlament és a Tanács 79/2009/EK rendelete (2009. január 14.) a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (HL L 35., 2009.2.4., 32. o.);

28.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/34/EK irányelve (2009. április 23.) a mérőműszerekre és a meteorológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről (HL L 106., 2009.4.28., 7. o.);

29.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30., 1. o.);

30.  Az Európai Parlament és a Tanács 595/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.);

31.  Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.);

32.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.);

33.  Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.);

34.  Az Európai Parlament és a Tanács 1222/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről (HL L 342., 2009.12.22., 46. o.);

35.  Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.);

36.  Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.);

37.  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.);

38.  Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.);

39.  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.);

40.  Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2011/EU rendelete (2011. szeptember 27.) a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv, és a 96/73/EK és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 272., 2011.10.18., 1. o.);

41.  Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.);

42.  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.);

43.  Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.);

44.  Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.);

45.  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/29/EU irányelve (2013. június 12.) a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 178., 2013.6.28., 27. o.);

46.  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/53/EU irányelve (2013. november 20.) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 90. o.);

47.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/28/EU irányelve (2014. február 26.) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 1. o.);

48.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/29/EU irányelve (2014. február 26.)az egyszerű nyomástartó edények forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 45. o.);

49.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.);

50.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/31/EU irányelve (2014. február 26.) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 107. o.);

51.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/32/EU irányelve (2014. február 26.) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 149. o.);

52.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/33/EU irányelve (2014. február 26.) a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.);

53.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/34/EU irányelve (2014. február 26.) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 309. o.);

54.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.);

55.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve (2014. április 3.) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 1. o.).

56.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.);

57.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/68/EU irányelve (2014. május 15.) a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 189., 2014.6.27., 164. o.);

58.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.);

59.  Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.);

60.  Az Európai Parlament és a Tanács 540/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 131. o.);

61.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/424 rendelete (2016. március 9.) a kötélpálya-létesítményekről és a 2000/9/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 81., 2016.3.31., 1. o.);

62.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete (2016. március 9.) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 81., 2016.3.31., 51. o.);

63.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/426 rendelete (2016. március 9.) a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről és a 2009/142/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 81., 2016.3.31., 99. o.);

64.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 53. o.);

65.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.);

66.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 rendelete (2017. április 5.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 176. o.);

67.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete (2017. május 17.) a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 137., 2017.5.24., 1. o.);

68.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.);

69.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.);

70.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról, valamint a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.) a pilóta nélküli légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, részegységeik és a távirányításukra szolgáló berendezések 2. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett tervezése, gyártása és forgalomba hozatala tekintetében.

II. MELLÉKLET

A szankciókra vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmazó uniós harmonizációs jogszabályok listája

1.  A Tanács 69/493/EGK irányelve (1969. december 15.) a kristályüvegekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 326., 1969.12.29., 36. o.);

2.  A Tanács 70/157/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 42., 1970.2.23., 16. o.);

3.  A Tanács 75/107/EGK irányelve (1974. december 19.) a mérőedényként használt palackokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 42., 1975.2.15., 14. o.);

4.  A Tanács 75/324/EGK irányelve (1975. május 20.) az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 147., 1975.6.9., 40. o.);

5.  A Tanács 76/211/EGK irányelve (1976. január 20.) az egyes előrecsomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő kiszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 46., 1976.2.21., 1. o.);

6.  A Tanács 92/42/EK irányelve (1992. május 21.) a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről (HL L 167., 1992.6.22., 17. o.);

7.  Az Európai Parlament és a Tanács 94/11/EK irányelve (1994. március 23.) a fogyasztók részére értékesített lábbelik fő részeihez felhasznált anyagok címkézésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 100., 1994.4.19., 37. o.);

8.  Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.);

9.  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 162., 2000.7.3., 1. o.);

10.  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.);

11.  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelve (2005. október 26.) a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 310., 2005.11.25., 10. o.);

12.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (2006. május 17.) a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.);

13.  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/45/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.);

14.  Az Európai Parlament és a Tanács 1222/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről (HL L 342., 2009.12.22., 46. o.);

15.  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.);

16.  Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.);

17.  Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2011/EU rendelete (2011. szeptember 27.) a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv, és a 96/73/EK és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 272., 2011.10.18., 1. o.);

18.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.);

19.  Az Európai Parlament és a Tanács 540/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 131. o.);

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

765/2008/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, 1. pont

3. cikk, 1. pont

2. cikk, 2. pont

3. cikk, 2. pont

2. cikk, 14. pont

3. cikk, 22. pont

2. cikk, 15. pont

3. cikk, 23. pont

2. cikk, 17. pont

3. cikk, 3. pont

2. cikk, 18. pont

3. cikk, 4. pont

2. cikk, 19, pont

3. cikk, 25. pont

15. cikk, (1) és (2) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

15. cikk, (4) bekezdés

15. cikk, (5) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés

16. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (5) bekezdés

16. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, (4) bekezdés

–  

17. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés

34. cikk, (1) bekezdés utolsó mondata és 34. cikk, (3) bekezdés, a) pont

18. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (6) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés, a) pont

11. cikk, (7) bekezdés, a) pont

18. cikk, (2) bekezdés, b) pont

18. cikk, (2) bekezdés, c) pont

11. cikk, (7) bekezdés, b) pont

18. cikk, (2) bekezdés, d) pont

18. cikk, (3) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés és 14. cikk, (1) bekezdés

18. cikk, (4) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (5) bekezdés

13. cikk

18. cikk, (6) bekezdés

31. cikk, (2) bekezdés, o) pont

19. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

14. cikk, (4) bekezdés, a), b), e) és j) pont

19. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

19. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (3) bekezdés, g) pont

19. cikk, (3) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (4) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (5) bekezdés

17. cikk

20. cikk, (1) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés

20. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (2) bekezdés

21. cikk, (1) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés

21. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés

21. cikk, (3) bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés

21. cikk, (4) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés

20. cikk, (1) bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés

20. cikk, (2) bekezdés

22. cikk, (3) bekezdés

20. cikk, (3) bekezdés

22. cikk, (4) bekezdés

20. cikk, (4) bekezdés

23. cikk, (1) és (3) bekezdés

34. cikk, (1) bekezdés

23. cikk, (2) bekezdés

34. cikk, (4) bekezdés

24. cikk, (1) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés

24. cikk, (2) bekezdés

22. cikk, (2)–(5) bekezdés

24. cikk, (3) bekezdés

24. cikk, (4) bekezdés

25. cikk, (1) bekezdés

25. cikk, (2) bekezdés, a) pont

31. cikk, (2) bekezdés, f) pont és 33. cikk, (1) bekezdés, i) és k) pont

25. cikk, (2) bekezdés, b) pont

31. cikk, (2) bekezdés, g) és m) pont és 33. cikk, (1) bekezdés, i) és k) pont

25. cikk, (3) bekezdés

26. cikk

27. cikk, (1) bekezdés, első mondat

25. cikk, (2) bekezdés

27. cikk, (1) bekezdés, második mondat

25. cikk, (3) bekezdés

27. cikk, (2) bekezdés

25. cikk, (4) bekezdés

27. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

26. cikk, (1) bekezdés

27. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

26. cikk, (2) bekezdés

27. cikk, (4) bekezdés

27. cikk, (5) bekezdés

28. cikk, (1) bekezdés

27. cikk, első bekezdés, a) pont

28. cikk, (2) bekezdés

27. cikk, első bekezdés, b) pont

29. cikk, (1) bekezdés

28. cikk, (1) bekezdés

29. cikk, (2) bekezdés

28. cikk, (2) bekezdés

29. cikk, (3) bekezdés

28. cikk, (3) bekezdés

29. cikk, (4) bekezdés

28. cikk, (4) bekezdés

29. cikk, (5) bekezdés

25. cikk, (5) bekezdés

32. cikk, (1) bekezdés, d) pont

-

32. cikk, (1) bekezdés, e) pont

36. cikk, (2) bekezdés, e) pont

(1) HL C 283., 2018.8.10., 19. o.
(2)HL C 283., 2018.8.10., 19. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 rendelete (2017. április 5.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 176. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/33/EU irányelve (2014. február 26.) a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1222/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről (HL L 342., 2009.12.22., 46. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a mosó- és tisztítószerekről (HL L 104., 2004.4.8., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/28/EU irányelve (2014. február 26.) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 1. o.).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról és a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252, 2016.9.16., 53 o.).
(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/424 rendelete (2016. március 9.) a kötélpálya-létesítményekről és a 2000/9/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 81., 2016.3.31., 1. o.).
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.).
(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21. 1. o.).
(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...) a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L...).
(27)+HL: kérjük, illessze be a számot a szövegbe, és a PE-CONS 70/18 – COD 2017/0354 dokumentum számát, dátumát és közzétételi hivatkozását a lábjegyzetbe.
(28)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(29)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
(31)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(32)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(33) Az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve (1997. december 15.) a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (HL L 15., 1998.1.21., 14. o.).
(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/644 rendelete (2018. április 18.) a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról (HL L 112., 2018.5.2., 19. o.).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete (2016. március 9.) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 81., 2016.3.31., 51. o.).
(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/426 rendelete (2016. március 9.) a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről és a 2009/142/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 81., 2016.3.31., 99. o.).
(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 162., 2000.7.3., 1. o.).
(40) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.).
(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30., 1. o.).
(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).
(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.).
(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/29/EU irányelve (2013. június 12.) a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) (HL L 178., 2013.6.28., 27. o.).
(45) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/53/EU irányelve (2013. november 20.) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 90. o.).
(46) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/29/EU irányelve (2014. február 26.)az egyszerű nyomástartó edények forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 45. o.).
(47) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (átdolgozás) (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.).
(48) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/31/EU irányelve (2014. február 26.) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) (HL L 96., 2014.3.29., 107. o.).
(49) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/32/EU irányelve (2014. február 26.) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 149. o.).
(50) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/34/EU irányelve (2014. február 26.) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) (HL L 96., 2014.3.29., 309. o.).
(51) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.).
(52) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).
(53) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/68/EU irányelve (2014. május 15.) a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 189., 2014.6.27., 164. o.).
(54)+HL: kérjük illesszék be a PE-CONS 70/18 (2017/0354 (COD)) számú dokumentumban szereplő számot.
(55)+HL: Kérjük, illesszék be a PE-CONS 45/19 - COD 2017/0353 dokumentum számát és dátumát a szövegbe.
(56)+HL: Kérjük, illesszék be a PE-CONS 45/19 - COD 2017/0353 dokumentum számát és dátumát a szövegbe.
(57)Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet, továbbá az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(58)Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(59)A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(60)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/42/EK irányelve (2004. április 21.) a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére szolgáló termékekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról és az 1999/13/EK irányelv módosításáról (HL L 143., 2004.4.30., 87. o.).


Az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdítása ***I
PDF 309kWORD 92k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0238 – C8-0165/2018 – 2018/0112(COD))
P8_TA-PROV(2019)0398A8-0444/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0238),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0165/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0444/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-án került elfogadásra az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0112


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az online közvetítő szolgáltatások a vállalkozás és az új üzleti modellek, a kereskedelem és az innováció kulcsfontosságú támogató eszközei, amelyek javíthatják a fogyasztók jólétét, és amelyeket a magán- és a közszféra is növekvő mértékben használ. Új piacokhoz és kereskedelmi lehetőségekhez kínálnak hozzáférést, lehetővé téve a vállalkozások számára a belső piac előnyeinek kiaknázását. Az uniós fogyasztók számára ▌ lehetővé teszik ezen előnyök kihasználását, különösen azáltal, hogy bővítik áruik és szolgáltatásaik választékát, valamint hozzájárulnak a versenyképes árak online kínálásához, ám egyúttal olyan kihívásokat is támasztanak, amelyeket a jogbiztonság biztosítása érdekében kezelni kell.

(2)  Az online közvetítő szolgáltatások kulcsfontosságúak lehetnek a fogyasztók eléréséhez ilyen szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások üzleti eredményessége szempontjából. Ezért a onlineplatform-gazdaság előnyeinek teljes mértékű kiaknázása érdekében fontos, hogy a vállalkozások megbízhassanak azokban az online közvetítő szolgáltatásokban, amelyekkel kereskedelmi kapcsolatba lépnek. Ez főként azért nagy jelentőségű, mert az online közvetítő szolgáltatások segítségével közvetített ügyletek számának növekedése miatt – amit az erősen adatközpontú közvetett hálózati hatások még tovább erősítettek – az ilyen üzleti felhasználók, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) a fogyasztók elérését illetően egyre nagyobb mértékben függnek az említett szolgáltatásoktól. Ezen egyre fokozódó függőségre tekintettel e szolgáltatások nyújtói gyakran erőfölényből tárgyalnak, amely lehetővé teszi számukra a gyakorlatilag egyoldalú fellépést, amely tisztességtelen lehet, és sértheti is üzleti felhasználóik és – közvetett módon – az uniós fogyasztók jogos érdekeit. Például egyoldalúan előírhatnak az üzleti felhasználók számára olyan gyakorlatokat, amelyek nagymértékben eltérnek a helyes üzleti magatartástól, vagy ellentétesek a jóhiszeműség és a tisztesség elvével. Ez a rendelet az onlineplatform-gazdaságban jelentkező ilyen lehetséges konfliktusokkal foglalkozik.

(3)  A fogyasztók megszokták az online közvetítő szolgáltatások használatát. A fogyasztók jólétéhez elengedhetetlen egy olyan versenyképes, tisztességes és átlátható online ökoszisztéma, amelyben a vállalatok felelősségteljesen viselkednek. Az átláthatóság és a bizalom biztosítása a vállalkozások közti kapcsolatok terén az online platformgazdaságban közvetett módon is hozzájárulhat az onlineplatform-gazdaságba vetett fogyasztói bizalom növeléséhez. Az onlineplatform-gazdaság fejlődésének a fogyasztókra gyakorolt közvetlen hatásait azonban más uniós jogszabályok, különösen a fogyasztóvédelmi vívmányok szabályozzák.

(4)  Hasonlóképpen az online keresőprogramok is fontos forrását képezhetik az árukat vagy szolgáltatásokat weboldalakon keresztül fogyasztóiknak kínáló vállalkozások internetes forgalmának, ezért nagyban befolyásolhatják a belső piacon áruikat és szolgáltatásaikat online kínáló kereskedelmiweboldal-használók üzleti eredményességét. E tekintetben a weboldalak, köztük az áruikat és szolgáltatásaikat a fogyasztóknak kínáló kereskedelmiweboldal-használók weboldalainak online keresőprogramok szolgáltatói általi rangsorolása jelentős hatással van a fogyasztók választására és e kereskedelmiweboldal-használók üzleti eredményességére. Ezért az online keresőprogramok szolgáltatói a kereskedelmiweboldal-használókkal fennálló szerződéses jogviszony hiányában is gyakorlatilag egyoldalúan léphetnek fel, amely tisztességtelen lehet, és sértheti a kereskedelmiweboldal-használók és – közvetett módon – az uniós fogyasztók jogos érdekeit.

(5)  Az online közvetítő szolgáltatók és az üzleti felhasználók kapcsolatának jellege olyan helyzeteket is teremthet, amelyben az üzleti felhasználóknak gyakran korlátozottan van lehetőségük jogorvoslatra, amennyiben az ilyen szolgáltatók egyoldalú fellépése vitához vezet. E szolgáltatók sok esetben nem kínálnak elérhető és hatékony belső panaszkezelési rendszert. Számos okból hatástalanok lehetnek a létező, bírósági úton kívüli alternatív vitarendezési mechanizmusok is, ideértve a szakosodott közvetítők hiányát és az üzleti felhasználók megtorlástól való félelmét.

(6)  Az online közvetítő szolgáltatások és az online keresőprogramok, valamint az ezen szolgáltatások által elősegített ▌ügyletek eleve határokon átnyúló lehetőségekkel rendelkeznek, és napjaink gazdaságában különösen fontosak az Unió belső piacának megfelelő működése tekintetében. Az egyes ilyen szolgáltatók esetlegesen tisztességtelen és káros kereskedelmigyakorlatai, valamint a hatékony jogorvoslati mechanizmusok hiánya akadályozzák e potenciál teljes megvalósítását, és hátrányosan érintik a belső piac megfelelő működését. ▌

(7)  A belső piacon belüli tisztességes, kiszámítható, fenntartható és megbízható online üzleti környezet biztosítása érdekében célszerű uniós szinten megállapítani célzott, kötelező szabályokat. Különösen az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói számára kell Unió-szerte megfelelő átláthatóságot és hatékony jogorvoslati lehetőségeket biztosítani, egyrészt az Unión belüli, határokon átnyúló üzleti tevékenység megkönnyítése érdekében, így törekedve a belső piac megfelelőbb működésére, másrészt az e rendelet által szabályozott egyes területeken esetlegesen bekövetkező szétaprózódás problémájának megoldására.

(8)  Az említett szabályoknak meg kell teremteniük továbbá a megfelelő ösztönzőket a tisztességesség és átláthatóság előmozdítására, különösen a kereskedelmiweboldal-használók online keresőprogramok által generált keresési eredményekben való rangsorolása tekintetében. Ugyanakkor az említett szabályoknak el kell ismerniük és biztosítaniuk kell a szélesebb körű onlineplatform-gazdaságban rejlő jelentős innovációs lehetőséget, és lehetővé kell tenniük az egészséges versenyt, amely a fogyasztók számára nagyobb választási lehetőséget eredményez. Helyénvaló tisztázni, hogy ez a rendelet nem érintheti a nemzeti polgári jogot, különösen a szerződési jogot, például a szerződések érvényességére, létrejöttére, joghatásaira vagy megszüntetésére vonatkozó szabályokat, feltéve hogy a nemzeti polgári jogi szabályok összhangban vannak az uniós joggal, és amennyiben az érintett szempontokat e rendelet nem szabályozza. A tagállamok továbbra is szabadon alkalmazhatják azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek tiltják vagy szankcionálják az egyoldalú magatartást vagy a tisztességtelen üzleti gyakorlatokat, amennyiben az érintett szempontokat e rendelet nem szabályozza.

(9)  Mivel az online közvetítő szolgáltatások és az online keresőprogramok tipikusan globális dimenzióval rendelkeznek, e rendelet arra való tekintet nélkül alkalmazandó e szolgáltatókra, hogy egy tagállamban vagy az Unió területén kívül letelepedettek-e, két feltétel együttes teljesülése esetén. Először is, az üzleti felhasználóknak és a kereskedelmiweboldal-használóknak az Unióban kell letelepedettnek lennie. Másodszor, az üzleti felhasználók vagy kereskedelmiweboldal-használók e szolgáltatásokon keresztül legalább az ügylet egy része tekintetében az Unió területén tartózkodó fogyasztóknak kínálják áruikat vagy szolgáltatásaikat. Annak megállapítása érdekében, hogy az üzleti felhasználók vagy a kereskedelmiweboldal-használók az Unió területén tartózkodó fogyasztók részére kínálnak-e árukat vagy szolgáltatásokat, meg kell állapítani, hogy nyilvánvaló-e, hogy az üzleti felhasználók vagy a kereskedelmiweboldal-használók tevékenysége egy vagy több tagállam területén tartózkodó fogyasztók felé irányul. Ezt a kritériumot az Európai Unió Bíróságának az 1215/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) 17. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, valamint az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjára vonatkozó ítélkezési gyakorlatának megfelelően kell értelmezni. Az ilyen fogyasztóknak az Unióban kell tartózkodniuk, de nem szükséges, hogy lakóhelyük az Unióban legyen, vagy hogy valamely tagállam állampolgárai legyenek. Ennek megfelelően e rendelet nem alkalmazandó olyan esetekre, amikor az üzleti felhasználók vagy a kereskedelmiweboldal-használók nem az Unióban letelepedettek, vagy amennyiben az Unióban vannak letelepedve, az online közvetítő szolgáltatásokat vagy az online keresőprogramokat arra használják, hogy kizárólag az Unió területén kívül tartózkodó fogyasztók vagy fogyasztónak nem minősülő személyek részére kínáljanak árukat és szolgáltatásokat. Emellett e rendeletet a szerződésekre egyébként alkalmazandó jogtól függetlenül kell alkalmazni.

(10)  A lényegében azonos környezetépítő üzleti modellen alapuló többoldalú szolgáltatásokat működtető szolgáltatók sokféle, vállalkozások és fogyasztók közötti ▌kapcsolatot közvetítenek online. A vonatkozó szolgáltatások megragadása érdekében az online közvetítő szolgáltatásokat pontosan és technológiai szempontból semleges módon kell meghatározni. A szolgáltatásoknak különösen az információs társadalom szolgáltatásait kell magukban foglalniuk, amelyeknek jellemzően az üzleti felhasználók és a fogyasztók közötti közvetlen ügyletek kezdeményezésének előmozdítása a célja, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletek megkötésére végül online, a szóban forgó online közvetítő szolgáltatónak vagy az üzleti felhasználónak az online portálján vagy offline kerül sor, vagy egyáltalán nem kerül rá sor, vagyis nem szükséges semmiféle, az üzleti felhasználók és a fogyasztók közötti szerződéses viszony megléte az e rendelet hatálya alá tartozó online közvetítő szolgáltatás előfeltételeként. Egy csupán marginális jellegű szolgáltatás hozzáadása nem tekinthető úgy, hogy a weboldal vagy szolgáltatás célja az ügyletek megkönnyítése az online közvetítő szolgáltatások keretében. A szolgáltatásnyújtást továbbá a szolgáltatók és a fogyasztóknak árukat és szolgáltatásokat kínáló üzleti felhasználók közötti szerződéses jogviszony alapján kell végezni. Akkor áll fenn ilyen szerződéses jogviszony, ha mindkét érintett fél egyértelmű módon és tartós adathordozón rögzíti elköteleződési szándékát, de nem feltétlenül szükséges a kifejezett írásbeli megállapodás.

(11)  Az e rendelet hatálya alá tartozó online közvetítő szolgáltatások példáinak következetesen magukban kell foglalniuk az online e-kereskedelmi piactereket, ideértve azon közösségi piacokat, amelyeken az üzleti felhasználók tevékenykednek, az online szoftveralkalmazásokra irányuló szolgáltatásokat – például az alkalmazás-áruházakat – és a közösségi médiára irányuló online szolgáltatásokat, függetlenül az ilyen szolgáltatások nyújtására használt technológiától. Ebben az értelemben az online közvetítő szolgáltatásokat hangasszisztens-technológiákkal is lehet nyújtani. Az sem releváns, hogy az üzleti felhasználók és fogyasztók közötti ügyletek során történik-e pénzbeli fizetés vagy hogy azokat részben offline kötik-e meg. Ez a rendelet mindazonáltal nem alkalmazandó az online közvetítő szolgáltatók egymás számára nyújtott szolgáltatásaira, ahol nincsenek jelen üzleti felhasználók, a tisztán vállalkozások közötti online közvetítői szolgáltatásokra, amelyek a fogyasztók számára nem elérhetők, az olyan online hirdetésieszközökre és online hirdetési piacterekre, amelyeket nem azzal a céllal biztosítanak, hogy ösztönözzék a közvetlen ügyletek kezdeményezését, és amelyek nem foglalnak magukban fogyasztókkal fennálló szerződéses jogviszonyt. Ugyanezen ok miatt e rendelet nem terjedhet ki a keresőoptimalizáló szoftverekkel és a hirdetésblokkoló szoftverekkel kapcsolatos szolgáltatásokra. Ez a rendelet nem vonatkozhat azokra a technológiai funkciókra és interfészekre, amelyek csupán hardvereket és alkalmazásokat kötnek össze, mivel ezek rendszerint nem felelnek meg az online közvetítő szolgáltatásokra vonatkozó követelményeknek. Az ilyen funkciók vagy interfészek azonban közvetlenül kapcsolódhatnak bizonyos online közvetítő szolgáltatásokhoz, vagy kiegészíthetik azokat, és amennyiben ez az eset áll fenn, az érintett online közvetítő szolgáltatókra alkalmazni kell az említett funkciókon és interfészeken alapuló megkülönböztetett bánásmódhoz kapcsolódó átláthatósági követelményeket. Ez a rendelet nem alkalmazandó továbbá az online fizetési szolgáltatásokra, mivel azok önmagukban nem felelnek meg az alkalmazandó követelményeknek, hanem inkább eleve kiegészítői az érintett fogyasztók felé irányuló, árukat és szolgáltatásokat érintő ügyleteknek.

(12)  Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban és tekintettel arra a tényre, hogy az üzleti felhasználók függőségi helyzetét elsősorban azon online közvetítő szolgáltatók tekintetében figyelték meg, amelyek a természetes személyeknek minősülő fogyasztók felé képeznek utat, a fogyasztónak az e rendelet hatályának meghatározásához használt fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az kizárólag olyan természetes személyekre utal, akik kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükön kívül eső célokból járnak el.

(13)  Tekintettel az innováció gyors ütemére, az online keresőprogramok e rendeletben használt fogalommeghatározásának technológiasemlegesnek kell lennie. A fogalommeghatározásba különösen bele kell érteni a hangalapú kéréseket is.

(14)  Az online közvetítő szolgáltatók általában előre megfogalmazott szerződési feltételeket alkalmaznak, és az üzleti felhasználók szükség szerinti hatékony védelme érdekében e rendelet akkor alkalmazandó, amikor az online közvetítő szolgáltató egyoldalúan határozza meg valamely szerződéses jogviszony szerződési feltételeit, függetlenül azok elnevezésétől vagy formájától. Azt, hogy a szerződési feltételeket egyoldalúan határozták-e meg, eseti alapon, átfogó értékelés alapján kell megállapítani. Ezen átfogó értékelés során önmagában véve nem döntő az érintett felek viszonylagos mérete vagy az a tény, hogy tárgyalásra került sor, illetve, hogy a szerződési feltételek bizonyos rendelkezései ilyen tárgyalás tárgyát képezhették és azokat az érintett szolgáltató és az üzleti felhasználó közösen határozhatta meg. Ezen túlmenően az online közvetítő szolgáltatók azon kötelezettsége, hogy az üzleti felhasználók számára könnyen hozzáférhetővé tegyék szerződési feltételeiket, többek között kereskedelmi kapcsolatuknak a szerződéskötést megelőző szakaszában, azt jelenti, hogy az üzleti felhasználókat nem fosztják meg az e rendeletből eredő átláthatóságtól, és ennek eredményeképpen sikeresen tárgyalhatnak.

(15)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szerződéses jogviszony általános szerződési feltételei lehetővé tegyék az üzleti felhasználók számára az online közvetítő szolgáltatás igénybevételére, megszüntetésére és felfüggesztésére irányuló kereskedelmi feltételek megállapítását és üzleti kapcsolatukban a kiszámíthatóság elérését, e szerződési feltételeket világos és érthető ▌módon kell megfogalmazni. A szerződési feltételek nem minősülnek világosnak és érthetően megfogalmazottnak, ha homályosak, nem konkrétak vagy hiányoznak belőlük fontos kereskedelmi kérdések részletei, és ezért nem biztosíthatnak az üzleti felhasználók számára észszerű szintű kiszámíthatóságot a szerződéses jogviszony legfontosabb szempontjai tekintetében. Ezen túlmenően a félrevezető megfogalmazást nem szabad világosnak és érthetőnek tekinteni.

(16)  Annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti felhasználók számára kellően egyértelmű legyen, hogy áruikat vagy szolgáltatásaikat hol és kiknek forgalmazzák, az online közvetítő szolgáltatóknak minden olyan további forgalmazási csatorna és lehetséges kapcsolódó program átláthatóságát biztosítaniuk kell az üzleti felhasználóik részére, amelyeket azok felhasználhatnak az említett áruk és szolgáltatások forgalmazásához. Az egyéb csatornákat és a kapcsolódó programokat technológiai szempontból semleges módon kell értelmezni, ideértve többek között azokat a weboldalakat, alkalmazásokat vagy más online közvetítő szolgáltatásokat, amelyeket az üzleti felhasználó által kínált áruk vagy szolgáltatások forgalmazásához használnak.

(17)  A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok online gyakorlása és ellenőrzése nagy gazdasági jelentőséggel bírhat mind az online közvetítő szolgáltatók, mind az üzleti felhasználók számára. Az üzleti felhasználók számára az egyértelműség és az átláthatóság biztosítása, valamint a jobb érthetőség elősegítése érdekében az online közvetítő szolgáltatók – ha úgy kívánják – általános szerződési feltételeikben általános vagy részletesebb tájékoztatást nyújtanak a szerződési feltételeknek az üzleti felhasználó szellemi tulajdonhoz fűződő jogai gyakorlására és ellenőrzésére kifejtett általános hatásairól, amennyiben ilyenek fennállnak. Ez a tájékoztatás többek között magába foglalhat olyan információkat, mint a logók, védjegyek vagy márkanevek általános használata.

(18)  A szerződési feltételek átláthatóságának biztosítása döntő lehet a fenntartható üzleti viszonyok előmozdításában és az üzleti felhasználókat sértő tisztességtelen magatartás megakadályozásában. Az online közvetítő szolgáltatóknak ezért biztosítaniuk kell azt is, hogy a szerződési feltételek a kereskedelmi jogviszony valamennyi szakaszában könnyen hozzáférhetők legyenek, ideértve a szerződéskötést megelőző szakaszban a leendő üzleti felhasználók számára való hozzáférhetőséget is, és hogy e feltételek minden módosításáról tartós adathordozón értesítsék az érintett üzleti felhasználókat olyan meghatározott felmondási időn belül, amely az adott körülményeket figyelembe véve észszerű és arányos, és amely legalább 15 nap. Arányosan hosszabb, 15 napot meghaladó felmondási időt kell alkalmazni, ha a szerződési feltételekre vonatkozó javasolt módosítások megkövetelik az üzleti felhasználóktól, hogy a módosításoknak való megfelelés érdekében technikai vagy kereskedelmi kiigazításokat hajtsanak végre, például annak előírásával, hogy termékeiken vagy szolgáltatásaikon jelentős technikai változtatásokat végezzenek. Az említett felmondási idő nem alkalmazandó akkor és annyiban, amikor és amennyiben attól az érintett üzleti felhasználó egyértelműen eltekint, vagy akkor és annyiban, amikor és amennyiben a módosítás felmondási idő lejárta előtti végrehajtásának szükségessége a szolgáltatót uniós vagy nemzeti jog értelmében terhelő jogi vagy szabályozási kötelezettség következménye. A javasolt szerkesztési változtatások azonban nem tartoznak a „módosítás” fogalmába, amennyiben ezek nem változtatják meg a szerződési feltételek tartalmát vagy jelentését. A javasolt módosításokról szóló értesítés tartós adathordozón való elküldésének követelménye lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy egy későbbi szakaszban hatékonyan áttekintsék ezeket a módosításokat. Az üzleti felhasználóknak biztosítani kell azt a jogot, hogy bármilyen módosításról szóló értesítés átvételét követő 15 napon belül felmondhassák a szerződést, kivéve azt az esetet, mikor a szerződésre vonatkozóan rövidebb felmondási idő alkalmazandó, például a nemzeti polgári jogból eredően.

(19)  Általánosságban az új áruknak vagy szolgáltatásoknak – ideértve a szoftveralkalmazásokat is – az online közvetítő szolgáltatások közé való felvétele az üzleti felhasználó egyértelmű jóváhagyásának tekintendő, ami a szerződési feltételekben bekövetkező módosításokhoz szükséges felmondási időtől való eltekintést eredményez. Azonban azon esetekben, amikor az észszerű és arányos felmondási idő meghaladja a 15 napot, mivel a szerződési feltételek módosításai azt kívánják meg az üzleti felhasználótól, hogy árui vagy szolgáltatásai tekintetében jelentős technikai változtatásokat végezzen, nem tekinthető a felmondási időtől való automatikus eltekintésnek az, ha az üzleti felhasználó új árukat vagy szolgáltatásokat vesz fel. Az online közvetítő szolgáltatónak számítania kell arra, hogy a szerződési feltételek módosításai miatt az üzleti felhasználónak jelentős technikai változtatásokat kell végrehajtania, ha például eltávolítják vagy hozzáadják az online közvetítő szolgáltatások teljes funkcióit, amelyekhez az üzleti felhasználók hozzáféréssel rendelkeztek, vagy akkor, ha az üzleti felhasználóknak áruikat ki kell igazítaniuk vagy szolgáltatásaikat újra kell programozniuk annak érdekében, hogy az online közvetítő szolgáltatásokon keresztül továbbra is működni tudjanak.

(20)  Az üzleti felhasználók védelme, illetve mindkét fél számára a jogbiztonság biztosítása érdekében a követelményeknek nem megfelelő szerződési feltételek semmisek, vagyis olyannak minősülnek, mint amelyek erga omnes és ex tunc hatállyal soha nem léteztek. Ez azonban csak a szerződési feltételek azon konkrét rendelkezéseire vonatkozik, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek A fennmaradó rendelkezések továbbra is érvényesek és végrehajthatók maradnak, amennyiben elkülöníthetők a követelményeknek nem megfelelő rendelkezésektől. A meglévő szerződési feltételek hirtelen módosításai jelentősen megzavarhatják az üzleti felhasználók működését. Az üzleti felhasználókat érintő ilyen negatív hatások korlátozása és az ilyen magatartás megakadályozása érdekében ezért a konkrét felmondási idő biztosítására irányuló kötelezettség megszegésével végrehajtott módosítás semmis, vagyis olyannak minősül, mint amely erga omnes és ex tunc hatállyal soha nem létezett.

(21)  Annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti felhasználók teljes mértékben kihasználhassák az online közvetítő szolgáltatások által kínált kereskedelmi lehetőségeket, e szolgáltatások nyújtói nem akadályozhatják meg teljesen az üzleti felhasználóikat abban, hogy kereskedelmi arculatukat az adott online közvetítő szolgáltatás révén kínálatuk vagy jelenlétük részeként bemutassák. A beavatkozás e tilalma azonban nem értelmezhető az üzleti felhasználók azon jogának, hogy egyoldalúan határozzák meg az adott online közvetítő szolgáltatás keretében kínálatuk bemutatását vagy jelenlétüket.

(22)  Jogos érdekek indokolhatják, hogy egy online közvetítő szolgáltató ▌korlátozza, felfüggessze vagy megszüntesse a szolgáltatásnyújtást egy adott üzleti felhasználó számára, többek között azáltal, hogy az adott üzleti felhasználó egyes áruit vagy szolgáltatásait törli a listájából vagy ténylegesen eltávolítja a keresési eredmények közül. Egészen a felfüggesztéshez közeli mértékig, az online közvetítő szolgáltatók korlátozhatják továbbá az üzleti felhasználók listán való egyéni feltüntetését is; például az üzleti felhasználók visszavetésével vagy megjelenésük negatív befolyásolásával („dimming”), amely magában foglalhatja a rangsorban való hátrább sorolásukat. Mivel azonban az ilyen döntések jelentősen befolyásolják az érintett üzleti felhasználó érdekeit, a korlátozás vagy felfüggesztés hatályossá válását megelőzően vagy azzal egyidejűleg, tartós adathordozón rendelkezésükre kell bocsátani a döntés indokolását. Az ilyen döntések üzleti felhasználókra gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása érdekében az online közvetítő szolgáltatóknak lehetőséget kell biztosítaniuk az említett döntéshez vezető tények tisztázására a belső panaszkezelési eljárás keretében, ami lehetővé teszi az üzleti felhasználó számára, hogy lehetőség szerint helyreállítsa a megfelelést. Ezen túlmenően, amennyiben az online közvetítő szolgáltató visszavonja a korlátozásra, felfüggesztésre vagy megszüntetésre vonatkozó döntést, amelyet például tévedésből hozott, vagy az e döntéshez vezető feltételek megsértése nem rosszhiszeműen történt, és azt kielégítő módon orvosolták, a szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül vissza kell állítania az érintett üzleti felhasználót, beleértve az üzleti felhasználónak a döntés előtt elérhető személyes vagy egyéb adatokhoz vagy mindkettőhöz való hozzáférését is. Az indokolásnak az online közvetítő szolgáltatások korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó döntés tekintetében lehetővé kell tennie az üzleti felhasználók számára annak megállapítását, hogy van-e lehetőség a döntés megtámadására, javítva ezzel az üzleti felhasználók lehetőségeit a hatékony jogorvoslat szükség szerinti igénybevételére. Az indokolásban fel kell tüntetni a döntésnek a szerződési feltételekben a szolgáltató által előre megállapított okokra alapozott ▌indokait, és annak arányos mértékben hivatkoznia kell kell a döntéshez vezető lényeges konkrét körülményekre, beleértve a harmadik felek bejelentéseit. Az online közvetítő szolgáltató ugyanakkor nem köteles indokolni a korlátozásokat, felfüggesztéseket vagy megszüntetéseket, amennyiben ezzel egy jogi vagy szabályozási kötelezettséget sértene meg. Az indokolás továbbá akkor sem írható elő, ha az online közvetítő szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az érintett üzleti felhasználó több alkalommal is megsértette az alkalmazandó szerződési feltételeket, és ez a szóban forgó online közvetítő szolgáltatások nyújtásának teljes megszüntetését eredményezte.

(23)  Az online közvetítői szolgáltatások nyújtásának teljes megszüntetése és az azok használatához nyújtott, illetve a szolgáltatásnyújtás keretében létrehozott adatok törlése olyan alapvető jelentőségű információvesztést jelent, amely jelentős hatással lehet az üzleti felhasználókra, emellett az a képességük is sérülhet, hogy megfelelően gyakorolják az e rendelet által biztosított jogaikat. Az online közvetítő szolgáltatóknak ezért legalább 30 nappal az online közvetítő szolgáltatásaik nyújtása teljes megszüntetésének életbe lépését megelőzően tartós adathordozón meg kell küldeniük az indokolást az érintett üzleti felhasználónak. Olyan esetekben azonban, amelyekben jogi vagy szabályozási kötelezettség írja elő egy online közvetítő szolgáltató számára, hogy teljes mértékben szüntesse meg online közvetítői szolgáltatásai nyújtását egy adott üzleti felhasználó részére, ez a felmondási határidő nem alkalmazandó. Ezzel azonos módon a 30 napos felmondási idő nem alkalmazandó akkor sem, ha az online közvetítő szolgáltatók az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jog szerinti olyan megszüntetési joggal rendelkeznek, amely lehetővé teszi a szolgáltatás azonnali megszüntetését abban az esetben, ha a konkrét eset valamennyi körülményének figyelembevételével és mindkét fél érdekeit figyelembe véve nem várható el észszerűen az, hogy a szerződéses viszony fennmaradjon a megállapodásban rögzített végső időpontig, illetve a felmondási idő lejártáig. Végül a 30 napos felmondási idő nem alkalmazandó akkor sem, ha az online közvetítő szolgáltatók bizonyítani tudják a szerződési feltételek ismételt megsértését. A 30 napos felmondási idő alóli különböző kivételek különösen a tiltott vagy nem megfelelő tartalmakkal, az áru vagy szolgáltatás biztonságával, a hamisítással, a csalással, a rosszindulatú szoftverekkel, a spamekkel, az adatsértésekkel, az egyéb kiberbiztonsági kockázatokkal vagy az áru vagy szolgáltatás kiskorúak számára való alkalmasságával kapcsolatban merülhetnek fel. Az arányosság biztosítása érdekében az online közvetítő szolgáltatók – amennyiben ésszerű és technikailag kivitelezhető – valamely üzleti felhasználónak csak egyes áruit vagy szolgáltatásait törlik a listáról. Az online közvetítő szolgáltatások nyújtásának teljes megszüntetése a legsúlyosabb intézkedés.

(24)  Az áruk és szolgáltatások online közvetítő szolgáltatók általi rangsorolása fontos hatást gyakorol a fogyasztók választásaira, következésképpen az ezen árukat és szolgáltatásokat a fogyasztóknak kínáló üzleti felhasználók üzleti eredményességére is. A rangsorolás az üzleti felhasználók ajánlatainak relatív kiemelését vagy a keresési eredményekhez rendelt relevanciát jelenti, az online közvetítő szolgáltatók vagy az onlinekeresőprogram-szolgáltatók által bemutatott, szervezett vagy közölt módon, és amely kiemelés vagy relevancia szekvenciális algoritmusok, minősítési és értékelési mechanizmusok, vizuális kiemelések vagy más rangsorolási eszközök, vagy ezek kombinációi használatának eredményeként jön létre. A kiszámíthatóság azt jelenti, hogy az online közvetítő szolgáltatók nem önkényes módon határozzák meg a rangsorolást. A szolgáltatóknak ezért előre be kell mutatniuk a rangsorolást meghatározó paramétereket annak érdekében, hogy növeljék az üzleti felhasználók számára a kiszámíthatóságot, valamint hogy lehetővé tegyék számukra a rangsorolási mechanizmus jobb megértését és a különböző szolgáltatók rangsorolási gyakorlatainak összehasonlítását. Az átláthatósági kötelezettség konkrét kialakítása fontos az üzleti felhasználók számára, mivel korlátozott számú, a rangsorolás szempontjából leginkább releváns paraméter kiválasztását jelenti abból a valószínűleg sokkal nagyobb számú paraméterből, amelyek a rangsorolásra valamilyen hatással bírnak. Ennek az indoklással ellátott leírásnak segítenie kell az üzleti felhasználókat áruik és szolgáltatásaik, vagy azok lényeges jellemzői bemutatásának javítása terén. A fő paraméter fogalma a rangsorolással összefüggésben használt bármely általános kritériumra, folyamatra, algoritmusokba épített különös jelekre vagy más kiigazítási vagy visszavetési mechanizmusra utal. ▌

(25)  A rangsorolást meghatározó fő paraméterek leírása tartalmazza továbbá az üzleti felhasználók számára biztosított azon lehetőség ismertetését, hogy díjfizetéssel aktívan befolyásolhatják a rangsorolást, valamint e lehetőség viszonylagos hatásainak ismertetését. Ebben az összefüggésben díjfizetés alatt például olyan befizetés érthető, amelynek fő vagy kizárólagos célja a rangsorolás javítása, valamint olyan közvetett, az üzleti felhasználó által valamilyen egyéb kötelezettség – például kiegészítő szolgáltatások vagy prémium funkciók – elfogadásának formájában létrejött díjfizetés, amelynek a rangsorolás javítása lehet a gyakorlati hatása. A leírás tartalma – többek között a fő paraméterek száma és típusa – ennek megfelelően nagymértékben változhat az adott online közvetítő szolgáltatástól függően, azonban ennek a leírásnak megfelelően érthetővé kell tennie az üzleti felhasználók számára azt, hogy a rangsorolási mechanizmus hogyan veszi figyelembe az üzleti felhasználó által kínált aktuális áru vagy szolgáltatás jellemzőit, és ezen áruk vagy szolgáltatások relevanciáját az adott online közvetítő szolgáltatás fogyasztói számára. Például az üzleti felhasználók által kínált áruk vagy szolgáltatások minőségének mérésére használt indikátorok, a szerkesztőprogramok használata és ezek képessége az adott áruk és szolgáltatások rangsorolására, a díjfizetés által a rangsorolásra gyakorolt hatás nagysága, valamint a magához az áruhoz vagy szolgáltatáshoz nem vagy csak távolról kapcsolódó elemek, például az online ajánlat kialakításának jellemzői minősülnek olyan fő paramétereknek, amelyek – ha világos és érthető módon szerepelnek a rangsorolási mechanizmus általános leírásában – segíthetnek abban, hogy az üzleti felhasználók kellőképpen megismerjék a rangsorolási mechanizmus működését.

(26)  Hasonlóképpen, a weboldalak, mindenekelőtt az árukat és szolgáltatásokat a fogyasztóknak kínáló vállalkozások weboldalait magukban foglaló weboldalak online keresőprogramok szolgáltatói általi rangsorolása lényegesen befolyásolja a fogyasztók választását és a kereskedelmi weboldal-használók üzleti eredményességét. Az onlinekeresőprogram-szolgáltatóknak ezért be kell mutatniuk a valamennyi indexált weboldal – köztük a kereskedelmiweboldal-használók weboldalai és más weboldalak – rangsorolását meghatározó fő paramétereket és ezek relatív jelentőségét az egyéb paraméterekhez képest. Az áruk és szolgáltatások jellemzői és a fogyasztók szempontjából való jelentőségük mellett e leírásnak az online keresőprogramok esetében lehetővé kell tennie továbbá a kereskedelmiweboldal-használók számára annak megfelelő átlátását, hogy figyelembe veszik-e – és ha igen, hogyan és milyen mértékben – a használt weboldal bizonyos jellemzőit, például a mobil telekommunikációs eszközökön való megjelenítésre történő optimalizációt. E leírásnak tartalmaznia kell a kereskedelmiweboldal-használók rendelkezésére álló azon lehetőségek bemutatását is, amelyek segítségével díjfizetéssel aktívan befolyásolhatják a rangsorolást, valamint e lehetőség viszonylagos hatásainak ismertetését. Az online keresőprogramok szolgáltatói és a kereskedelmiweboldal-használók közötti szerződéses jogviszony hiányában e leírást az érintett online keresőprogram valamely nyilvánvaló és a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető felületén kell közzétenni. Ebben az értelemben nem minősülhetnek könnyen és nyilvánosan hozzáférhetőnek a weboldalak azon területei, amelyek eléréséhez a felhasználóknak be kell jelentkezniük vagy regisztrálniuk kell. A kiszámíthatóság kereskedelmiweboldal-használók számára való biztosítása érdekében a leírást frissíteni kell, ideértve annak lehetőségét, hogy könnyen hozzáférhetővé kell tenni a fő paraméterekben bekövetkezett valamennyi módosítást. A fő paraméterek naprakész leírásának megléte az online keresőprogram kereskedelmiweboldal-használóitól eltérő felhasználók számára is előnyös lenne. Bizonyos esetekben az online keresőprogram-szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy egy konkrét esetben befolyásolják a rangsorolást, vagy hogy harmadik felektől származó bejelentések alapján törölnek egy adott weboldalt egy rangsorhelyről. Az online közvetítő szolgáltatókkal ellentétben az online keresőprogram-szolgáltatóktól a felek közötti szerződéses viszony hiányában nem várható el, hogy közvetlenül értesítsenek egy kereskedelmiweboldal-használót egy harmadik féltől származó bejelentés kapcsán végrehajtott rangsormódosításról vagy törlésről. Ugyanakkor a kereskedelmiweboldal-használónak lehetőséget kell kapnia arra, hogy – megvizsgálva a bejelentés tartalmát például egy nyilvánosan elérhető online adatbázisban – megvizsgálja a bejelentés tartalmát, amely az adott esetben a rangsor módosításához vagy egy adott weboldal listáról való törléshez vezetett. Ez hozzájárulhat a versenytársaktól eredő, törlést eredményezhető bejelentésekkel való esetleges visszaélések visszaszorításához.

(27)  Ez a rendelet nem írhatja elő az online közvetítő szolgáltatók vagy az onlinekeresőprogram-szolgáltatók számára, hogy felfedjék rangsorolási mechanizmusaik részletes működését, többek között a használt algoritmusokat. Ugyanígy nem korlátozható az a lehetőségük sem, hogy felléphessenek a rangsorolásra irányuló, harmadik felek által elkövetett rosszindulatú manipuláció ellen, többek között a fogyasztók védelme érdekében. A fő rangsorolási paraméterek általános bemutatásának célja, hogy garantálja ezen érdekek védelmét, ugyanakkor az üzleti felhasználók és a kereskedelmiweboldal-használók megfelelő mértékben megismerjék a rangsorolás működését az egyes konkrét online közvetítő szolgáltatások vagy online keresőprogramok használatával összefüggésben. E rendelet célkitűzése teljesítésének biztosítása érdekében, az online közvetítő szolgáltatók és az onlinekeresőprogram-szolgáltatók kereskedelmi érdekeinek figyelembevétele miatt soha nem lehet megtagadni a rangsorolást meghatározó fő paraméterek felfedését. Ebben a tekintetben, bár e rendelet nem érinti az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvet(6), a leírásnak legalább a használt rangsorolási paraméterek relevanciájára vonatkozó aktuális adatokon kell alapulnia.

(28)  A Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az online közvetítő szolgáltatók és az onlinekeresőprogram-szolgáltatók számára az e rendeletben meghatározott rangsorolási átláthatósági követelmények alkalmazása során. Ennek az erőfeszítésnek elő kell segítenie a rangsorolást meghatározó fő paraméterek meghatározásának és az üzleti felhasználók és kereskedelmiweboldal-használók számára történő bemutatása módjának optimalizálását.

(29)   A kiegészítő áruk és szolgáltatások allatt olyan áruk és szolgáltatások értendők, amelyeket az üzleti felhasználó által az online közvetítő szolgáltatásokon keresztül kínált elsődleges árun vagy szolgáltatáson felül és azt kiegészítve kínálnak a fogyasztónak az online közvetítő szolgáltatás útján kezdeményezett ügylet teljesülését megelőzően. A kiegészítő áruk és szolgáltatások olyan termékek, amelyek működése tipikusan az elsődleges árutól vagy szolgáltatástól függ, és azokhoz közvetlenül kapcsolódik. A fogalommeghatározásba ezért nem tartozhatnak bele azok az áruk és szolgáltatások, amelyeket csupán a kérdéses elsődleges árun vagy szolgáltatáson túlmenően értékesítenek, de amelyek nem kiegészítő jellegűek. A kiegészítő szolgáltatásokra példa lehet egy adott áru tekintetében kínált javítási szolgáltatás, vagy pénzügyi termékek, például a bérelt autó biztosítása, amelyek kiegészítik az üzleti felhasználó által kínált adott árukat vagy szolgáltatásokat. Hasonlóképpen, a kiegészítő áruk olyan áruk lehetnek, amelyek kiegészítik az adott, az üzleti felhasználó által kínált terméket, az adott termék továbbfejlesztése révén, vagy az adott termékhez kapcsolódó testreszabási eszköz biztosítása révén. Az – online közvetítő szolgáltatásaikat használó üzleti felhasználók által értékesített árukhoz vagy szolgáltatásokhoz képest kiegészítő – árukat és szolgáltatásokat a fogyasztóknak kínáló online közvetítő szolgáltatók szerződési feltételeikben ismertetik a kínált kiegészítő áruk és szolgáltatások típusát. Ezen ismertetőnek a szerződési feltételekben rendelkezésre kell állnia, függetlenül attól, hogy maga az online közvetítő szolgáltató vagy harmadik fél nyújtja a kiegészítő árut vagy szolgáltatást. Az ismertetőnek elég átfogónak kell lennie ahhoz, hogy az üzleti felhasználó megállapíthassa belőle, hogy az adott árut vagy szolgáltatást az általa kínált áruhoz vagy szolgáltatáshoz képest kiegészítő jelleggel értékesítik-e. Az ismertetőnek nem szükségszerűen az adott árut vagy szolgáltatást kell tartalmaznia, hanem inkább az üzleti felhasználó elsődleges termékéhez képest kiegészítő jelleggel kínált termék típusát. Az ismertetőnek továbbá minden körülmények között tartalmaznia kell azt, hogy az üzleti felhasználó kínálhat-e az online közvetítő szolgáltatásokon keresztül kínált elsődleges áruját vagy szolgáltatását kiegészítő saját árut vagy szolgáltatást, és ha igen, milyen feltételekkel.

(30)  Ha az online közvetítő szolgáltató saját online közvetítő szolgáltatásán keresztül maga kínál bizonyos árukat vagy szolgáltatásokat a fogyasztók számára vagy irányítása alatt álló üzleti felhasználón keresztül teszi ezt, akkor e szolgáltató közvetlen versenyben állhat az online közvetítő szolgáltatását igénybe vevő más, a szolgáltató által nem irányított üzleti felhasználókkal, ami gazdasági ösztönzőt nyújthat és lehetővé teheti a szolgáltatónak, hogy az online közvetítő szolgáltatás feletti irányítását felhasználva műszaki vagy gazdasági előnyöket biztosítson saját ajánlatainak vagy azoknak, amelyeket az általa irányított üzleti felhasználó kínál, amely előnyöket megtagadhatja a versenytárs üzleti felhasználóktól. Az ilyen magatartás alááshatja a tisztességes versenyt és korlátozhatja a fogyasztók választási lehetőségeit. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy az online közvetítő szolgáltató átlátható módon járjon el, és gondoskodjon minden olyan, akár jogi, kereskedelmi vagy műszaki jellegű – például az az operációs rendszerekkel kapcsolatos funkciók révén eszközölt –, megkülönböztetett bánásmód megfelelő ismertetéséről és a mögöttes megfontolások meghatározásáról, amelyet az általa kínált árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban az üzleti felhasználók által kínáltakhoz képest gyakorolhat. Az arányosság biztosítása érdekében e kötelezettség az általános online közvetítő szolgáltatások szintjén alkalmazandó, nem pedig az e szolgáltatások segítségével kínált egyes áruk vagy szolgáltatások szintjén.

(31)  Ha az online keresőprogram-szolgáltató saját online keresőprogramján keresztül maga kínál bizonyos árukat vagy szolgáltatásokat a fogyasztók számára vagy az irányítása alatt álló kereskedelmiweboldal-használón keresztül teszi ezt, akkor e szolgáltató közvetlen versenyben állhat az online keresőprogramját igénybe vevő más, a szolgáltató által nem irányított kereskedelmiweboldal-használókkal. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy az online keresőprogram-szolgáltató átlátható módon járjon el, és bemutasson minden olyan, akár jogi, kereskedelmi vagy műszaki jellegű megkülönböztetett bánásmódot, amelyet a maga, vagy az általa irányított üzleti felhasználó által kínált áruk vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban a versenytárs kereskedelmiweboldal-használók által kínáltakhoz képest gyakorolhat. Az arányosság biztosítása érdekében e kötelezettség az általános online keresőprogramok szintjén alkalmazandó, nem pedig az e szolgáltatások segítségével kínált egyes áruk vagy szolgáltatások szintjén.

(32)  E rendelet egyes szerződéses feltételek szabályozását célozza, különösen kiegyensúlyozatlan alkupozíció fennállása esetében, annak biztosítása érdekében, hogy a szerződéses kapcsolatok a jóhiszeműség és tisztesség alapján alakuljanak. A kiszámíthatóság és az átláthatóság megköveteli, hogy az üzleti felhasználók valós lehetőséget kapjanak arra, hogy megismerjék a szerződési feltételekben bekövetkező módosításokat, amelyek ezért nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal, kivéve, ha jogi vagy szabályozási kötelezettségből fakadnak, vagy az említett üzleti felhasználók számára előnyösek. Ezen túlmenően az üzleti felhasználók számára biztosítani kell azon feltételek egyértelműségét, amelyek alapján az online közvetítő szolgáltatókkal való szerződéses jogviszonyuk megszüntethető. Az online közvetítő szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a megszüntetés feltételei mindig arányosak, és indokolatlan nehézség nélkül teljesíthetőek legyenek. Végül az üzleti felhasználókat teljes körűen tájékoztatni kell bármilyen hozzáférésről, amellyel az online közvetítő szolgáltatók a szerződés lejárta után is rendelkeznek ahhoz az információhoz, amelyet az üzleti felhasználók nyújtanak vagy létrehoznak az online közvetítő szolgáltatások használatával összefüggésben.

(33)  Az adatokhoz – köztük a személyes adatokhoz – való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó képesség fontos értékteremtést tehet lehetővé az onlineplatform-gazdaságban általánosságban, valamint az érintett üzleti felhasználók és online közvetítő szolgáltatók számára is. Ennek megfelelően fontos, hogy az online közvetítő szolgáltatók egyértelműen bemutassák az üzleti felhasználóknak azt, hogy milyen mértékben, hogyan és milyen feltételek mellett férnek hozzá és kezelnek meghatározott adatkategóriákat. A leírásnak arányosnak kell lennie, és az aktuális adatok vagy adatkategóriák kimerítő azonosítása helyett vonatkozhat az általános hozzáférési feltételekre. Azonban az aktuális adatok egyes olyan típusainak felsorolása és egyedi hozzáférési feltételei, amelyek nagy mértékben relevánsak az üzleti felhasználók számára, szintén megemlíthetők a leírásban. Ezek az adatok magukban foglalhatják az üzleti felhasználók által az online közvetítő szolgáltatások keretében kapott minősítéseket és értékeléseket. A leírásnak ▌összességében egyértelművé kell tennie az üzleti felhasználók számára, hogy használhatják-e az adatokat értékteremtésük javítása érdekében, ideértve annak lehetőségét is, hogy esetlegesen megőrzik harmadik felek adatszolgáltatásait. ▌

(34)  Ugyanakkor fontos, hogy az üzleti felhasználók tudomást szerezzenek arról, hogy a szolgáltató megosztja-e harmadik felekkel az olyan adatokat, amelyet az üzleti felhasználó a közvetítői szolgáltatás igénybevétele révén generált. Az üzleti felhasználók figyelmét különösen az adatok harmadik felekkel való olyan célú megosztására kell felhívni, amely nem szükséges az online közvetítő szolgáltatások megfelelő működéséhez; például ha a szolgáltató kereskedelmi megfontolásokból értékesíti az adatokat. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az üzleti felhasználók teljes körűen gyakorolhassák az adatmegosztás befolyásolása terén rendelkezésre álló jogaikat, az online közvetítő szolgáltatóknak az adatmegosztásból való kimaradási lehetőségekről is egyértelmű tájékoztatást kell nyújtani, amennyiben ilyen lehetőségek rendelkezésre állnak az üzleti felhasználóval fennálló szerződéses viszony keretében.

(35)  E követelményeket nem szabad úgy értelmezni, mintha az online közvetítő szolgáltatók kötelezve lennének arra, hogy a személyes vagy nem személyes adatokat továbbítsák vagy ne továbbítsák üzleti felhasználóik számára. Az átláthatósági intézkedések azonban hozzájárulhatnak az adatok nagyobb mértékű megosztásához, valamint fokozhatják azon erőfeszítéseket, amelyek az innováció és a növekedés kulcsfontosságú forrását jelentő közös európai adattér megvalósítására irányulnak. A személyes adatok kezelésének meg kell felelnie a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmével, valamint az elektronikus kommunikáció során a magánélet tiszteletben tartásával és a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogi keretnek, különös tekintettel az (EU) 2016/679 rendeletre(7), az (EU) 2016/680 irányelvre(8), valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9).

(36)  Az online közvetítő szolgáltatók a szerződési feltételeikben bizonyos esetekben korlátozhatják az üzleti felhasználók lehetőségét arra, hogy az adott online közvetítő szolgáltatástól eltérő egyéb eszközökön keresztül kedvezőbb feltételek mellett kínáljanak a fogyasztóknak árut vagy szolgáltatást. Ilyen esetekben az érintett szolgáltatóknak indokolniuk kell ezt az eljárást, különösen a korlátozások fő gazdasági, kereskedelmi vagy jogi szempontjaira hivatkozva. Ezt az átláthatósági követelményt azonban nem lehet úgy értelmezni, hogy érinti a versenyjog és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok területét is magában foglaló, más uniós jogi vagy uniós joggal összhangban álló tagállami jogi aktusok szerinti ilyen korlátozások jogszerűségének értékelését, valamint e jogok alkalmazását.

(37)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az üzleti felhasználók azonnali, megfelelő és hatékony jogorvoslati lehetőségekhez jussanak, ideértve azokat az üzleti felhasználókat is, akik esetében adott esetben korlátozták, felfüggesztették vagy megszüntetették a vonatkozó online közvetítő szolgáltatások használatát, az online közvetítő szolgáltatóknak gondoskodniuk kell belső panaszkezelési rendszerről. Az említett belső panaszkezelési rendszernek az átláthatóság és az egyenértékű helyzetek egyenlő módon történő kezelésének elvén kell alapulnia, és célja annak biztosítása, hogy a panaszok jelentős hányadát egymás között, észszerű időn belül megoldhassa az online közvetítő szolgáltató és az érintett üzleti felhasználó. Az online közvetítő szolgáltatók a panaszkezelés időtartama alatt hatályban tarthatják a már meghozott döntésüket. A belső panaszkezelési eljárás útján történő megállapodás elérésére irányuló bármilyen kísérlet nem érinti az online közvetítő szolgáltatók vagy üzleti felhasználók azon jogát, hogy a belső panaszkezelési eljárás során vagy azt követően bármikor bírósági eljárást kezdeményezzenek. Továbbá az online közvetítő szolgáltatóknak legalább évente közzé kell tenniük és ellenőrizniük kell a belső panaszkezelési rendszerük működésére és hatékonyságára vonatkozó tájékoztatást, hogy hozzásegítsék az üzleti felhasználókat annak megértéséhez, hogy milyen főbb típusú kérdések merülhetnek fel a különböző online közvetítő szolgáltatások nyújtásával összefüggésben, és hogy hogyan lehet gyorsan és hatékonyan kétoldalú megoldást találni.

(38)  Az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a rendelet belső panaszkezelési rendszerekre vonatkozó követelményei lehetővé teszik az online közvetítő szolgáltatók számára észszerű mértékű rugalmasság tanúsítását e rendszerek működtetése, valamint az egyéni panaszok kezelése során. A belső panaszkezelési rendszerek továbbá lehetővé teszik az online közvetítő szolgáltatók számára azt, hogy szükség esetén arányos módon kezelhessenek minden rosszhiszemű használatot, amellyel egyes üzleti felhasználók próbálkozhatnak e rendszerekben. ▌A 2003/361/EK bizottsági ajánlással(10) összhangban az ilyen rendszerek felállításának és működtetésének költségeire tekintettel helyénvaló mentesíteni e kötelezettségek alól a kisvállalkozásnak minősülő online közvetítő szolgáltatókat. Az említett ajánlásban meghatározott konszolidációs szabályok garantálják, hogy ne kerülhessen sor a szabályok megkerülésére. Az említett mentesítés nem érintheti e vállalkozások jogát arra, hogy önkéntes alapon az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő belső panaszkezelési rendszert hozzanak létre.

(39)  Amennyiben a szolgáltató vagy egyéb vállalati struktúra teljes hatáskörrel rendelkezik, és képes biztosítani, hogy a belső panaszkezelési rendszer megfeleljen az e rendeletben foglalt követelményeknek, a „belső” szó használata nem értelmezhető annak akadályaként, hogy egy belső panaszkezelési rendszert külső szolgáltatóhoz vagy egyéb vállalati struktúrához helyezzenek ki.

(40)  A közvetítés kielégítő vitarendezési módot kínálhat az online közvetítő szolgáltatóknak és üzleti felhasználóiknak anélkül, hogy igénybe kellene venniük az adott esetben hosszadalmas és költséges bírósági eljárást. Az online közvetítő szolgáltatóknak ezért ösztönözniük kell a közvetítést, és ki kell választaniuk legalább két olyan, köz- vagy magánszférabeli közvetítőt, akikkel készek együttműködni. A minimális számú közvetítő kiválasztása megkövetelésének célja a közvetítő semlegességének biztosítása. A szolgáltatásaikat az Unión kívülről nyújtó közvetítők csupán akkor jelölhetők meg, ha biztosított, hogy szolgáltatásuk igénybevétele semmilyen módon nem csorbítja az érintett üzleti felhasználóknak az uniós jog vagy a tagállami jogok által kínált jogvédelmét, ideértve e rendelet követelményeit, valamint a személyes adatok és az üzleti titkok védelmére vonatkozó jogot. Annak érdekében, hogy elérhetők, tisztességesek és a lehető leggyorsabbak, leghatékonyabbak és legeredményesebbek legyenek, e közvetítőknek meg kell felelniük bizonyos meghatározott kritériumoknak. Mindazonáltal az online közvetítő szolgáltatóknak és üzleti felhasználóiknak továbbra is biztosítani kell, hogy közös megegyezéssel szabadon választhassanak közvetítőt a köztük felmerült viták rendezésére. A 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(11) összhangban az e rendeletben előírt közvetítésnek önkéntes eljárásnak kell lennie abban az értelemben, hogy a felek maguk felelősek a folyamatért, és azt bármikor elindíthatják és lezárhatják. A közvetítés önkéntes jellegétől függetlenül az online közvetítő szolgáltatóknak jóhiszeműen meg kell vizsgálniuk az e rendeletben előírt közvetítésben való részvételre irányuló kéréseket.

(41)  Az online közvetítő szolgáltatóknak vállalniuk kell a közvetítés teljes költségének észszerű hányadát, figyelembe véve a szóban forgó eset valamennyi lényeges elemét. E célból, a közvetítőnek javaslatot kell tennie az egyedi ügyben észszerűnek tartott hányadra. A ▌ közvetítők szerződési feltételekben történő megjelölésének szükségességével összefüggő költségekre és adminisztratív terhekre tekintettel helyénvaló mentesíteni e kötelezettségek alól a 2003/361/EK ajánlás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kisvállalkozásnak minősülő online közvetítő szolgáltatókat. Az említett ajánlásban meghatározott konszolidációs szabályok garantálják, hogy ne kerülhessen sor az említett kötelezettség megkerülésére. Ez azonban nem érintheti e vállalkozások jogát arra, hogy szerződési feltételeikben olyan közvetítőket jelöljenek meg, akik megfelelnek az e rendeletben előírt feltételeknek.

(42)  Mivel az online közvetítő szolgáltatók számára mindig elő kell írni, hogy jelöljék meg azon közvetítőket, akikkel készek együttműködni, és kötelezni kell őket az e rendelettel összhangban folytatott bármilyen közvetítési kísérletben való jóhiszemű részvételre, ezeket a kötelezettségeket úgy kell meghatározni, hogy az megakadályozza, hogy az üzleti felhasználók visszaéljenek a közvetítési rendszerrel. Az üzleti felhasználókat is kötelezni kell a közvetítésben való jóhiszemű részvételre. Az online közvetítő szolgáltatók nem kötelezhetők a közvetítésben való részvételre, ha valamely üzleti felhasználó olyan tárgyban indít eljárást, amellyel kapcsolatban korábban közvetítést vett igénybe, és ebben az ügyben a közvetítő úgy ítélte meg, hogy az üzleti felhasználó nem járt el jóhiszeműen. Az online közvetítő szolgáltatók arra sem kötelezhetők, hogy közvetítésben vegyenek részt olyan üzleti felhasználókkal, akik több ízben sikertelen közvetítési kísérletet tettek. Ez a kivételes helyzet nem korlátozhatja az üzleti felhasználó azon lehetőségét, hogy közvetítést vegyen igénybe, ha a közvetítés témája a közvetítő megítélése szerint nem kapcsolódik a korábbi ügyekhez.

(43)  Az online közvetítő szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos viták közvetítőkkel való rendezésének az Unióban történő előmozdítása érdekében a Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve ösztönzi a jelenleg még hiányzó szakosodott közvetítői szervezetek felállítását. Az online közvetítő szolgáltatásokkal és az e szolgáltatásoknak teret adó egyes ipari ágazatokkal kapcsolatos szaktudással rendelkező közvetítők bevonása hozzájárul a közvetítői szolgáltatásba vetett bizalomhoz mindkét fél részéről, és növeli a valószínűségét annak, hogy e folyamat gyors, igazságos és kielégítő eredménnyel zárul.

(44)  A meglévő bírósági jogorvoslati lehetőségek hatékonyságát, különösen azokét, amelyek azt igénylik, hogy az üzleti felhasználók vagy a kereskedelmiweboldal-használók egyénileg és azonosítható módon járjanak el, számos tényező korlátozhatja, például korlátozott pénzügyi eszközök, a megtorlástól való félelem és a szerződési feltételekben szereplő, kizárólagosan alkalmazandó jogot és vitarendezési fórumot meghatározó rendelkezések. E rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében az üzleti felhasználókat vagy kereskedelmiweboldal-használókat képviselő szervezeteknek, egyesületeknek, valamint a tagállamokban létrehozott bizonyos közjogi szerveknek lehetőséget kell biztosítani a nemzeti bíróságok előtti eljárásra a nemzeti joggal, többek között a nemzeti eljárási követelményekkel összhangban. A nemzeti bíróságok előtti ilyen eljárás célja megakadályozni vagy megtiltani a rendeletben szereplő szabályok megsértését, és megelőzni az olyan jövőbeli károkat, amelyek alááshatja a fenntartható üzleti viszonyokat az onlineplatform-gazdaságban. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen szervezetek vagy egyesületek hatékonyan és megfelelő módon gyakorolhassák ezt a jogot, meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak. Mindenekelőtt valamely tagállam jogának megfelelően kell őket létrehozni, nonprofit jellegűnek kell lenniük és fenntartható alapon kell céljaik elérésén dolgozniuk. Ezen előírások célja, hogy ne lehessen egy vagy több meghatározott tevékenység végzése vagy profit termelése céljából ad hoc létrehozni szervezetet vagy egyesületet. Továbbá biztosítani kell, hogy finanszírozást nyújtó harmadik felek ne gyakoroljanak jogtalan befolyást az említett szervezetek vagy egyesületek döntéshozatalára. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében meg kell akadályozni különösen azt, hogy bármely online közvetítő szolgáltató vagy onlinekeresőprogram-szolgáltató jogtalan befolyást gyakoroljon az üzleti felhasználókat vagy kereskedelmiweboldal-használókat képviselő szervezetekre vagy egyesületekre. A tagsággal és a finanszírozás forrásával kapcsolatos információk teljes körű és nyilvános közzététele megkönnyíti a nemzeti bíróságok számára annak értékelését, hogy az említett jogosultsági kritériumok teljesülnek-e. Tekintettel az érintett közjogi szervek különleges helyzetére azokban a tagállamokban, amelyekben azokat létrehozták, elegendő annyit előírni, hogy a szóban forgó közjogi szerveket a nemzeti jog vonatkozó szabályainak megfelelően kifejezetten feljogosítják arra, hogy vagy az érintett felek közös érdekében, vagy közérdekből bírósági eljárást indíthassanak anélkül, hogy rájuk az említett kritériumokat alkalmazni kellene. Az ilyen eljárások semmilyen módon nem érintik az üzleti felhasználók és kereskedelmiweboldal-használók azon jogát, hogy egyénileg bírósági eljárást indítsanak.

(45)  A Bizottsággal közölni kell azon szervezetek, egyesületek és közjogi szervek megnevezését, amelyeket a tagállamok szerint fel kell jogosítani arra, hogy e rendelet alapján eljárást indíthassanak. E közlés során a tagállamoknak kifejezetten hivatkozniuk kell azokra a vonatkozó nemzeti rendelkezésekre, amelyeknek megfelelően az adott szervezetet, egyesületet vagy közjogi szervet létrehozták, és adott esetben arra a releváns közhiteles nyilvántartásra, amelybe a szervezetet vagy egyesületet bejegyezték. A tagállamok általi kijelölés kiegészítő lehetősége várhatóan bizonyos szintű jogbiztonságot és kiszámíthatóságot nyújt az üzleti felhasználók és a kereskedelmiweboldal-használók számára. Ugyanakkor célja az is, hogy a bírósági eljárásokat hatékonyabbá és rövidebbé tegye, ami ebben az összefüggésben helyénvalónak tűnik. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy e a szervezetek, egyesületek és közjogi szervek jegyzéke megjelenjen az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jegyzékbe való felvétel az eljárást indító szervezet, egyesület vagy közjogi szerv jogképességének megdönthető bizonyítékaként szolgál. Amennyiben egy szervezet, egyesület vagy közjogi szerv kijelölését illetően aggályok merülnek fel, az adott szervezetet, egyesületet vagy közjogi szervet kijelölő tagállamnak meg kell vizsgálnia ezeket az aggályokat. A tagállami bíróságok előtti eljárásra azoknak a szervezeteknek, egyesületeknek és közjogi szerveknek is lehetőséget kell biztosítani, amelyeket nem jelöltek ki a tagállamok, amennyiben jogképességüket az e rendeletben meghatározott feltételek alapján megvizsgálják.

(46)  A tagállamoknak elő kell írni, hogy biztosítsák e rendelet megfelelő és hatékony végrehajtását. A tagállamokban már léteznek különböző végrehajtási rendszerek, és a tagállamok nem kötelezhetők új nemzeti végrehajtó szervek létrehozására. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy már meglévő hatóságokat, többek között bíróságokat bízzanak meg e rendelet végrehajtásával. E rendelet nem kötelezheti a tagállamokat arra, hogy ex officio végrehajtást írjanak elő vagy bírságot rójanak ki.

(47)  A Bizottságnak a tagállamokkal szorosan együttműködve figyelemmel kell kísérnie e rendelet alkalmazását. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak törekednie kell egy széles körű információcsere-hálózat kialakítására az érintett szakértői testületek, kiválósági központok és az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont bevonásával. A tagállamoknak kérésre át kell adniuk a Bizottságnak minden olyan releváns információt, amellyel ezzel kapcsolatban rendelkeznek. Végül pedig az eljárás során érvényesülnie kell az üzleti felhasználók és az online közvetítő szolgáltatók közötti, és a kereskedelmiweboldal-használók és az online keresőprogramok közötti kereskedelmi kapcsolatok általában véve nagyobb átláthatóságának, amelynek megvalósítása e rendelet célja. Az e rendelet szerinti nyomon követési és felülvizsgálati feladatok hatékony ellátása érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy információkat gyűjtsön az online közvetítő szolgáltatóktól. Az online közvetítő szolgáltatóknak adott esetben jóhiszemű együttműködést kell tanúsítaniuk ezen adatgyűjtés megkönnyítése érdekében.

(48)  Az érintett szolgáltatók vagy az azokat képviselő szervezetek vagy egyesületek által kidolgozott magatartási kódexek hozzájárulhatnak a rendelet megfelelő alkalmazásához, ezért ösztönözni kell azokat. Az ilyen magatartási kódexek megszövegezésekor a valamennyi érdekelt féllel folytatott konzultáció során figyelembe kell venni az érintett ágazatok sajátos jellemzőit, valamint a kkv-k sajátos jellemzőit. A magatartási kódexeket objektív és megkülönböztetéstől mentes módon kell megfogalmazni.

(49)  A Bizottságnak rendszeres időközönként értékelnie kell e rendeletet, és szorosan nyomon kell követnie annak az onlineplatform-gazdaságra gyakorolt hatásait különösen annak megállapítása céljából, hogy a technológiai és kereskedelmi feltételek változásai tükrében szükség van-e azok módosítására. Ennek az értékelésnek ki kell terjednie az üzleti felhasználókra gyakorolt azon hatásokra, amelyek az online közvetítő szolgáltató által egyoldalúan meghatározott szerződési feltételekben szereplő, kizárólagosan alkalmazandó jogra és vitarendezési fórumra vonatkozó rendelkezések általános alkalmazásából eredhetnek. Az ágazatban zajló változások széles körű felmérése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie a tagállamok és az érdekelt felek tapasztalatait is. A C(2018)2393 bizottsági határozattal összhangban létrehozott onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont szakértői csoportja meghatározó szerepet játszik a rendelet Bizottság általi értékeléséhez való adatszolgáltatás terén. A Bizottságnak ezért megfelelően figyelembe kell vennie a csoporttól kapott véleményeket és jelentéseket. Az értékelést követően a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell tennie. További – többek között jogalkotási jellegű – intézkedések is indokoltak lehetnek, ha és amennyiben az e rendeletben megállapított rendelkezések elégtelennek bizonyulnak az ágazatban fennálló egyensúlyhiány és tisztességtelen üzleti gyakorlatok megfelelő kezeléséhez.

(50)  Az e rendeletben szereplő tájékoztatás nyújtása során a lehető legnagyobb mértékben figyelemmel kell lenni a fogyatékossággal élő személyek különös igényeire, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezete fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményével(12).

(51)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen a tisztességes, kiszámítható, fenntartható és megbízható online üzleti környezet belső piacon belüli biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(52)  Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben kívánja tartani az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt, a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogot, és elő kívánja mozdítani a Chartája 16. cikkében foglalt, a vállalkozás szabadságához való jogot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  E rendelet célja az, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói és az online keresőprogramok tekintetében a kereskedelmiweboldal-használók számára biztosított legyen a megfelelő átláthatóság, tisztességesség és a hatékony jogorvoslati lehetőségek.

(2)  Ezt a rendeletet megfelelően kell alkalmazni az azon üzleti felhasználóknak és kereskedelmiweboldal-használóknak nyújtott vagy igénybevételre kínált online közvetítő szolgáltatásokra és online keresőprogramokra, amelyeknek vagy akiknek székhelye vagy lakóhelye az Unióban van, és amelyek vagy akik az említett online közvetítő szolgáltatások vagy online keresőprogramok segítségével kínálnak árukat vagy szolgáltatásokat az Unió területén tartózkodó fogyasztóknak, tekintet nélkül e szolgáltatások nyújtóinak székhelyére vagy lakóhelyére, valamint az egyébként alkalmazandó jogra.

(3)  Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan online fizetési szolgáltatásokra, online reklámeszközökre vagy online hirdetési piacterekre, amelyeket nem azzal a céllal biztosítanak, hogy előmozdítsák a közvetlen ügyletek kezdeményezését, és amelyek nem foglalnak magukban fogyasztókkal fennálló szerződéses jogviszonyt.

(4)  Ez a rendelet nem érinti azokat a nemzeti szabályokat, amelyek az uniós jognak megfelelően tiltják vagy szankcionálják az egyoldalú magatartást vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, amennyiben az érintett szempontokat e rendelet nem szabályozza. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok polgári jogát, különösen a szerződési jogot, például a szerződések érvényességére, létrejöttére, joghatásaira vagy megszüntetésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy a tagállamok polgári jogi szabályai összhangban vannak az uniós joggal, és ha az érintett szempontokat e rendelet nem szabályozza.

(5)  Ez a rendelet nem érinti az uniós jog, különösen a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, a verseny, az adatvédelem, az üzleti titkok védelme, a fogyasztóvédelem, az elektronikus kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások területén alkalmazandó uniós jog alkalmazását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „üzleti felhasználó”: bármely, kereskedelmi vagy szakmai minőségben eljáró magánszemély, vagy bármely jogi személy, aki vagy amely online közvetítő szolgáltatáson keresztül kínál fogyasztóknak árut vagy szolgáltatást üzleti, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célokból;

2.  „online közvetítő szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely megfelel valamennyi alábbi követelménynek:

a)  az információs társadalom szolgáltatásának minősül az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint;

b)  lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára áruk és szolgáltatások fogyasztóknak való kínálását azzal a céllal, hogy előmozdítsa az üzleti felhasználók és a fogyasztók közötti közvetlen ügyletek kezdeményezését, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletekre végül hol kerül sor;

c)  üzleti felhasználók részére nyújtják ▌az említett szolgáltatások nyújtója és olyan üzleti felhasználók ▌között létrejött szerződéses jogviszony alapján, akik a fogyasztók részére árukat és szolgáltatásokat kínálnak;

3.  „online közvetítő szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely online közvetítő szolgáltatást nyújt vagy kínál igénybevételre üzleti felhasználók részére;

4.  „fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

5.  „online keresőprogram”: olyan digitális szolgáltatás, amelynek segítségével a felhasználók kéréseket vihetnek be azzal a céllal, hogy elvileg az összes weboldalon vagy egy adott nyelvhez tartozó összes weboldalon kulcsszó, hangalapú kérés, kifejezés vagy egyéb formában megadott lekérdezés alapján bármilyen témában kereséseket végezzenek, és amely bármilyen formátumban olyan eredményeket ad meg, amelyekben megtalálhatók a keresett tartalommal kapcsolatos információk;

6.  „onlinekeresőprogram-szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely online keresőprogramot biztosít vagy kínál igénybevételre fogyasztók részére;

7.  „kereskedelmiweboldal-használó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely valamely online felületet, azaz bármilyen szoftvert, többek között weboldalt vagy annak egy részét, illetve alkalmazásokat, többek között mobilalkalmazásokat használ annak érdekében, hogy árut vagy szolgáltatást kínáljon fogyasztók részére üzleti, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célokból;

8.  „rangsorolás”: ▌online közvetítő szolgáltatáson keresztül ▌kínált áruknak és szolgáltatásoknak ▌biztosított viszonylagos kiemelés, illetve az online keresőprogramok által a keresési eredményekhez rendelt relevancia, ahogyan azt az online közvetítő szolgáltatók, illetve az onlinekeresőprogram-szolgáltatók megjelenítik, strukturálják vagy kommunikálják, tekintet nélkül az ilyen megjelenítéshez, strukturáláshoz vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközökre;

9.  „irányítás”: egy vállalkozás tulajdonjoga, vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet(14) 3. cikkének (2) bekezdése szerint a vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;

10.  „szerződési feltételek”: elnevezésüktől vagy formájuktól függetlenül mindazon feltételek ▌vagy előírások, amelyek az online közvetítő szolgáltatók és üzleti felhasználóik közötti szerződéses jogviszonyt szabályozzák, és amelyeket az online közvetítő szolgáltató egyoldalúan határoz meg, amely egyoldalú meghatározást átfogó értékelés alapján kell megállapítani, amelynek során önmagában véve nem döntő az érintett felek viszonylagos mérete vagy az a tény, hogy tárgyalásra került sor, illetve hogy a szerződési feltételek bizonyos rendelkezései ilyen tárgyalás tárgyát képezhették és azokat az érintett szolgáltató és az üzleti felhasználó közösen határozhatta meg;

11.  „kiegészítő áruk és szolgáltatások”: olyan áruk és szolgáltatások, amelyeket az üzleti felhasználó által az online közvetítő szolgáltatáson keresztül kínált elsődleges árun vagy szolgáltatáson felül és azt kiegészítve kínálnak a fogyasztónak az online közvetítő szolgáltatás útján kezdeményezett ügylet teljesülését megelőzően;

12.  „közvetítés”: a 2008/52/EK irányelv 3. cikkének a) pontjában meghatározott strukturált eljárás;

13.  „tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely az üzleti felhasználók számára lehetővé teszi a személyesen nekik címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adatok felhasználási céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését.

3. cikk

Szerződési feltételek

(1)  Az online közvetítő szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy szerződési feltételeik:

a)  megfogalmazása világosan és érthetően történjen;

b)  az online közvetítő szolgáltatóval fennálló kereskedelmi viszony valamennyi szakaszában, ideértve a szerződéskötést megelőző szakaszt is, könnyen hozzáférhetők legyenek az üzleti felhasználók részére;

c)  meghatározzák az online közvetítő szolgáltatásuk üzleti felhasználók részére történő nyújtásának teljes vagy részleges mértékű felfüggesztésére, megszüntetésére vagy bármely egyéb módon történő korlátozására irányuló döntés ▌indokait;

d)  tartalmazzanak információt minden további olyan forgalmazási csatornáról és esetleges kapcsolódó programról, amelyen keresztül az online közvetítő szolgáltató az üzleti felhasználók által kínált árukat és szolgáltatásokat forgalmazhatja;

e)  tartalmazzanak általános információt arról, hogy milyen hatással vannak a szerződési feltételek az üzleti felhasználók szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak gyakorlására és ellenőrzésére.

(2)  Az online közvetítő szolgáltatók tartós adathordozón értesítik az érintett üzleti felhasználókat szerződési feltételeik bármely javasolt módosításáról.

A javasolt módosításokat nem lehet végrehajtani azon felmondási idő lejárta előtt, amely észszerű és arányos a tervezett módosítások jellegéhez és mértékéhez és az érintett üzleti felhasználót érintő következményeihez képest. Ez a felmondási idő legalább 15 nap attól a naptól számítva, amikor az online közvetítő szolgáltató értesíti az érintett üzleti felhasználót a javasolt módosításokról. Az online közvetítő szolgáltatók ennél hosszabb felmondási időt biztosítanak, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy az üzleti felhasználók a módosításoknak való megfelelés érdekében műszaki vagy kereskedelmi kiigazításokat végezzenek.

Az érintett üzleti felhasználónak joga van a felmondási idő lejárta előtt felmondani az online közvetítő szolgáltatóval kötött szerződést. A felmondás az első albekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül lép hatályba, kivéve, ha a szerződésre ennél rövidebb időszak vonatkozik.

Az érintett üzleti felhasználó az első albekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követően bármikor írásos nyilatkozattal vagy egyértelmű jóváhagyó cselekvéssel eltekinthet a második albekezdésben említett felmondási időtől.

A felmondási idő folyamán új áruknak vagy szolgáltatásoknak az online közvetítési szolgáltatásba való felvétele a felmondási időtől való eltekintésre irányuló egyértelmű jóváhagyó cselekvésnek minősül, kivéve azokban az esetekben, amikor az észszerűen és arányosan megállapított felmondási idő 15 napnál hosszabb, mivel a szerződési feltételek módosításai azt kívánják meg az üzleti felhasználótól, hogy árui vagy szolgáltatásai tekintetében jelentős technikai változtatásokat végezzen. Ilyen esetekben nem minősül a felmondási időtől való automatikus eltekintésnek az, ha az üzleti felhasználó új árukat vagy szolgáltatásokat vesz fel.

(3)  Az (1) bekezdésben szereplő követelményeknek meg nem felelő szerződési feltételek vagy azok bizonyos rendelkezései, valamint a szerződési feltételeknek az online közvetítő szolgáltató által eszközölt, a (2) bekezdés rendelkezéseit megsértő módosításai semmisek.

(4)  A (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott felmondási idő nem alkalmazandó, ha:

a)   az online közvetítő szolgáltatóra olyan jogi vagy szabályozási kötelezettség hárul, amely szerint szerződési feltételeit oly módon kell módosítania, amely nem teszi lehetővé számára a (2) bekezdés második albekezdésében említett felmondási idő betartását;

b)  az online közvetítő szolgáltatónak rendkívüli jelleggel kell módosítania szerződési feltételeit valamely előre nem látható és küszöbön álló veszélyre reagálva, hogy védelmezze az online közvetítő szolgáltatásokat, a fogyasztókat vagy az üzleti felhasználókat csalással, rosszindulatú szoftverekkel, kéretlen üzenetekkel, adatvédelmi incidensekkel vagy egyéb kiberbiztonsági kockázatokkal szemben.

(5)  Az online közvetítő szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az online közvetítő szolgáltatáson keresztül árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó üzleti felhasználó személye egyértelműen látható legyen.

4. cikk

Korlátozás, felfüggesztés és megszüntetés

(1)  Ha egy online közvetítő szolgáltató úgy dönt, hogy ▌korlátozza vagy felfüggeszti ▌online közvetítő szolgáltatását valamely adott üzleti felhasználó számára annak egyes árui vagy szolgáltatásai tekintetében, akkor a korlátozás vagy felfüggesztés hatályossá válását megelőzően vagy azzal egyidejűleg, tartós adathordozón ▌közölnie kell döntésének indokolását az érintett üzleti felhasználóval.

(2)  Ha egy online közvetítő szolgáltató úgy dönt, hogy teljes mértékben megszünteti online közvetítő szolgáltatásnyújtását valamely üzleti felhasználó részére, legalább 30 nappal a megszüntetés hatálybalépését megelőzően, tartós adathordozón közölnie kell döntésének indokolását az érintett üzleti felhasználóval.

(3)  Korlátozás, felfüggesztés vagy megszüntetés esetén az online közvetítő szolgáltató lehetőséget ad az üzleti felhasználónak arra, hogy tisztázza a tényeket és körülményeket a 11. cikkben említett belső panaszkezelési eljárás keretében. Amennyiben az online közvetítő szolgáltató a korlátozást, felfüggesztést vagy megszüntetést visszavonja, akkor indokolatlan késedelem nélkül visszaállítja az üzleti felhasználó mindazon jogait – ideértve a személyes vagy egyéb adatokhoz vagy mindkettőhöz való hozzáférést –, amelyek a szóban forgó online közvetítő szolgáltatások használata kapcsán megillették a korlátozás, felfüggesztés vagy megszüntetés hatályossá válását megelőzően.

(4)  A (2) bekezdésben meghatározott felmondási idő nem alkalmazandó, ha:

a)  az online közvetítő szolgáltatóra olyan jogi vagy szabályozási kötelezettség hárul, amely szerint oly módon kell teljes mértékben megszüntetnie online közvetítő szolgáltatásnyújtását valamely üzleti felhasználó részére, amely nem teszi lehetővé számára e felmondási idő betartását; vagy

b)  az online közvetítő szolgáltató az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog szerinti kényszerítő indok alapján gyakorolja a megszüntetési jogot;

c)  az online közvetítő szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az érintett üzleti felhasználó több alkalommal is megsértette az alkalmazandó szerződési feltételeket, és ez eredményezte a szóban forgó online közvetítő szolgáltatások egészének megszüntetését.

Amennyiben a (2) bekezdésben említett felmondási idő nem alkalmazandó, az online közvetítő szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón közölnie kell döntésének indokolását az érintett üzleti felhasználóval.

(5)  Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a (4) bekezdés második albekezdésében említett indokolásnak tartalmaznia kell az online közvetítő szolgáltató döntéséhez vezető konkrét tényeket vagy körülményeket, beleértve a harmadik felek általi bejelentések tartalmát is, valamint a döntés alapját képező, a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti indokokat.

Az online közvetítő szolgáltató nem köteles indokolni döntését, amennyiben olyan jogi vagy szabályozási kötelezettség hárul rá, amelynek alapján tartózkodnia kell a konkrét tények, körülmények vagy a vonatkozó indok vagy indokok közlésétől, vagy amennyiben bizonyítani tudja, hogy az érintett üzleti felhasználó több alkalommal is megsértette az alkalmazandó szerződési feltételeket, és ez eredményezte a szóban forgó online közvetítő szolgáltatások egészének megszüntetését.

5. cikk

Rangsorolás

(1)  Az online közvetítő szolgáltatók szerződési feltételeikben rögzítik a rangsorolást meghatározó fő paramétereket és e fő paraméterek más paraméterekhez képest meglévő viszonylagos jelentőségének okait.

(2)  Az onlinekeresőprogram-szolgáltatók rögzítik ▌a rangsorolás meghatározásánál külön-külön vagy együttesen a legjelentősebb szerepet játszó fő paramétereket és azok viszonylagos jelentőségét oly módon, hogy könnyen és nyilvánosan hozzáférhető módon világos és érthető leírást helyeznek el online keresőprogramjaik felületén. Ezt a leírást folyamatosan frissítik.

(3)  Ha a fő paraméterek között szerepel a rangsorolás befolyásolásának lehetősége az üzleti felhasználó vagy a kereskedelmiweboldal-használó által az érintett szolgáltatónak fizetett bármely közvetlen vagy közvetett díj ellenében, az adott szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményekkel összhangban ismerteti ezeket a lehetőségeket és az ilyen díjfizetésnek a rangsorolásra gyakorolt hatásait.

(4)  Amennyiben valamely onlinekeresőprogram-szolgáltató egy konkrét esetben megváltoztatta a rangsorolást vagy egy adott weboldalt törölt a listáról egy harmadik fél általi bejelentést követően, a szolgáltató lehetőséget kínál a kereskedelmiweboldal-használónak arra, hogy megtekintse a bejelentés tartalmát.

(5)  Az (1), (2) és (3) bekezdésben szereplő leírásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy lehetővé tegye az üzleti felhasználók vagy kereskedelmiweboldal-használók számára annak megfelelő megértését, hogy a rangsorolási módszer figyelembe veszi-e, és ha igen, hogyan és milyen mértékben az alábbiakat:

a)  a fogyasztóknak online közvetítő szolgáltatáson vagy online keresőprogramon keresztül kínált áruk és szolgáltatások jellemzői;

b)  e jellemzők jelentősége a fogyasztók szempontjából;

c)  az online keresőprogramok tekintetében a kereskedelmiweboldal-használók által használt weboldal kialakításának jellemzői.

(6)  Az online közvetítő szolgáltatók és az onlinekeresőprogram-szolgáltatók az e cikk követelményeinek való megfelelés során nem kötelesek közzétenni algoritmusokat, sem olyan információkat, amelyekről észszerű bizonyossággal feltételezhető, hogy lehetővé tennék a fogyasztók megtévesztését vagy megkárosítását a keresési eredmények manipulálása révén. E cikk nem sérti az (EU) 2016/943 irányelvet.

(7)  Az online közvetítő szolgáltatók és az online keresőprogram-szolgáltatók e cikknek való megfelelését és e cikk követelményeinek érvényesítését elősegítendő, a Bizottság az e cikkben foglalt átláthatósági követelményeket iránymutatásokkal egészíti ki.

6. cikk

Kiegészítő áruk és szolgáltatások

Ha az online közvetítő szolgáltatók vagy harmadik felek az online közvetítő szolgáltatáson keresztül kínálnak kiegészítő árukat és szolgáltatásokat – többek között pénzügyi termékeket – a fogyasztóknak, akkor az online közvetítő szolgáltató szerződési feltételeiben ismerteti a felkínált kiegészítő áruk és szolgáltatások típusát, valamint azt, hogy az üzleti felhasználó is jogosult-e felkínálni saját kiegészítő áruit és szolgáltatásait az online közvetítő szolgáltatáson keresztül, és ha igen, milyen feltételekkel.

7. cikk

Megkülönböztetett bánásmód

(1)  Az online közvetítő szolgáltatók szerződési feltételeikben szerepeltetik az általuk biztosított vagy biztosítható megkülönböztetett bánásmód ismertetését az ezen online közvetítő szolgáltatáson keresztül egyrészt maga a szolgáltató vagy az irányítása alatt álló üzleti felhasználók által, másrészt pedig más üzleti felhasználók által a fogyasztóknak kínált áruk és szolgáltatások tekintetében. Ebben a leírásban hivatkozni kell a megkülönböztetett bánásmód főbb gazdasági, kereskedelmi vagy jogi szempontjaira.

(2)  Az onlinekeresőprogram-szolgáltatóknak ismertetniük kell, hogy milyen esetleges megkülönböztetett bánásmódot biztosítanak vagy biztosíthatnak az ezen online keresőprogramokon keresztül egyrészt maga a szolgáltató vagy az irányítása alatt álló kereskedelmiweboldal-használók által, másrészt pedig más kereskedelmiweboldal-használók által a fogyasztóknak kínált áruk és szolgáltatások tekintetében.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdésben szereplő leírás magában foglalja különösen – adott esetben – az online közvetítő szolgáltató vagy az online keresőprogram-szolgáltató által az alábbiak bármelyike tekintetében különös intézkedésekkel vagy magatartásával biztosított megkülönböztetett bánásmódot:

a)  az a hozzáférés, amellyel a szolgáltató vagy a szolgáltató irányítása alatt álló üzleti felhasználó vagy kereskedelmiweboldal-használó rendelkezhet bármely olyan személyes adat vagy más adat vagy mindkettő tekintetében, amelyeket az üzleti felhasználók, a kereskedelmiweboldal-használók vagy a fogyasztók bocsátanak rendelkezésre az érintett online közvetítő szolgáltatás vagy online keresőprogram igénybevételéért vagy amelyek e szolgáltatások nyújtása során keletkeznek;

b)  a szolgáltató által alkalmazott rangsorolás vagy egyéb beállítások, amelyek befolyásolják a fogyasztók hozzáférését az említett online közvetítő szolgáltatáson keresztül más üzleti felhasználók által, illetve az említett online keresőprogramokon keresztül más kereskedelmiweboldal-használók által kínált árukhoz vagy szolgáltatásokhoz;

c)  bármely, az érintett online közvetítő szolgáltatás vagy online keresőprogram igénybevételéért felszámított közvetlen vagy közvetett díj;

d)  az üzleti felhasználó vagy a kereskedelmiweboldal-használó számára releváns, az érintett online közvetítő szolgáltatások vagy online keresőprogramok használatához közvetlenül kapcsolódó vagy azt kiegészítő szolgáltatásokhoz, funkciókhoz vagy technikai felületekhez való hozzáférés, ▌használatuk feltételei vagy a használatukért felszámított bármilyen közvetlen vagy közvetett díj.

8. cikk

Egyes szerződéses feltételek

Annak biztosítása érdekében, hogy az online közvetítő szolgáltatók és az üzleti felhasználók közötti szerződéses kapcsolatok a jóhiszeműség és tisztesség elvén alapuljanak, az online közvetítő szolgáltatók:

a)  nem módosítják visszamenőleges hatállyal a szerződési feltételeket, kivéve, ha ez valamely jogi vagy szabályozási kötelezettség betartása érdekében szükséges, vagy ha a visszamenőleges hatályú módosítások előnyösek az üzleti felhasználók számára;

b)  biztosítják, hogy szerződési feltételeik tájékoztatást tartalmazzanak arról, hogy az üzleti felhasználók milyen feltételek mellett szüntethetik meg az online közvetítő szolgáltatóval fennálló szerződéses kapcsolatot; valamint

c)  szerződési feltételeikben ismertetik, milyen műszaki és szerződéses hozzáféréssel rendelkeznek – illetve, hogy nem rendelkeznek ilyen hozzáféréssel – az üzleti felhasználó által rendelkezésre bocsátott vagy létrehozott olyan információkhoz, amelyeket az online közvetítő szolgáltató és az üzleti felhasználó közötti szerződés lejárta után is megőriznek.

9. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés

(1)  Az online közvetítő szolgáltatók szerződési feltételeikben szerepeltetik az üzleti felhasználók műszaki és szerződéses hozzáférésének leírását vagy ezek hiányát bármely olyan személyes adat vagy más adat vagy mindkettő tekintetében, amelyeket az üzleti felhasználók vagy a fogyasztók bocsátanak rendelkezésre az érintett online közvetítő szolgáltatás igénybevételéért vagy amelyek e szolgáltatások nyújtása során keletkeznek.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti leírás révén az online közvetítő szolgáltatók megfelelően tájékoztatják az üzleti felhasználókat különösen az alábbiakról:

a)  rendelkezik-e az online közvetítő szolgáltató hozzáféréssel bármely olyan személyes adathoz vagy más adathoz vagy mindkettőhöz, amelyeket az üzleti felhasználók vagy a fogyasztók bocsátanak rendelkezésre az érintett szolgáltatás igénybevételéért vagy amelyek e szolgáltatások nyújtása során keletkeznek, és ha igen, akkor az ilyen adatok mely kategóriái tekintetében és milyen feltételek mellett;

b)  rendelkezik-e az üzleti felhasználó hozzáféréssel bármely olyan személyes adathoz vagy más adathoz vagy mindkettőhöz, amelyeket az említett üzleti felhasználó bocsát rendelkezésre az érintett online közvetítő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban vagy amelyek e szolgáltatásoknak a szóban forgó üzleti felhasználó vagy az üzleti felhasználó áruit vagy szolgáltatásait fogyasztók részére történő nyújtása során keletkeznek, és ha igen, akkor az ilyen adatok mely kategóriái tekintetében és milyen feltételek mellett;

c)  rendelkezik-e az üzleti felhasználó hozzáféréssel a b) ponton túlmenően bármely olyan személyes adathoz vagy más adathoz vagy mindkettőhöz, az összesített adatokat is ideértve, amelyeket az online közvetítő szolgáltatás valamennyi üzleti felhasználó és fogyasztó részére történő nyújtása bocsát rendelkezésre vagy hoz létre, és ha igen, akkor az ilyen adatok mely kategóriái tekintetében és milyen feltételek mellett; valamint

d)  az a) pontban említett bármely adatot átadnak-e harmadik felek részére – amennyiben az ilyen adatok harmadik felek részére történő átadása nem szükséges az online közvetítő szolgáltatás megfelelő működéséhez, akkor az adatmegosztás célját leíró információk kíséretében – , valamint esetlegesen azt, hogy az üzleti felhasználóknak milyen lehetőségük van az adatmegosztást letiltani.

(3)   Ez a cikk nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet, valamint az (EU) 2016/680 és a 2002/58/EK irányelv alkalmazását.

10. cikk

Egyéb eszközökön keresztül, eltérő feltételek mellett történő kínálat korlátozása

(1)  Amennyiben szolgáltatásuk nyújtása során az online közvetítő szolgáltatók korlátozzák az üzleti felhasználókat abban, hogy ugyanazon árukat és szolgáltatásokat különböző feltételek mellett, az említett szolgáltatásoktól eltérő eszközök segítségével kínálják a fogyasztóknak, akkor szerződési feltételeik között fel kell tüntetniük e korlátozás okait, és ezeket könnyen hozzáférhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára. Ezek az okok magukban foglalják az említett korlátozások főbb gazdasági, kereskedelmi vagy jogi szempontjait.

(2)  Az (1) bekezdésben szereplő kötelezettség nem érinti az említett korlátozások tekintetében az olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyek olyan egyéb uniós jogi aktusok vagy az uniós joggal összhangban álló tagállami jog alkalmazásából következnek, amelyek az online közvetítő szolgáltatókra alkalmazandók.

11. cikk

Belső panaszkezelési rendszer

(1)  Az online közvetítő szolgáltatók belső rendszert biztosítanak az üzleti felhasználók panaszainak kezelésére.

A belső panaszkezelési rendszernek könnyen hozzáférhetőnek és díjmentesnek kell lennie az üzleti felhasználók számára, és biztosítania kell a panaszok észszerű időn belüli kezelését. Az átláthatóság, valamint az egyenértékű helyzetek egyenlő módon történő kezelésének elvén kell alapulnia, továbbá a panaszokat a jelentőségükkel és az összetettségükkel arányos módon kell kezelnie. A rendszernek lehetővé kell tennie az üzleti felhasználók számára az érintett szolgáltatóhoz való közvetlen panaszbenyújtást az alábbi problémák bármelyikével kapcsolatban:

a)  az e rendeletben szereplő bármely ▌kötelezettségnek való megfelelés feltételezett hiánya az említett szolgáltató tekintetében, amely ▌érinti a panaszt benyújtó üzleti felhasználót (a továbbiakban: a panaszos);

b)  az online közvetítő szolgáltatások nyújtásához közvetlenül kapcsolódó technológiai problémák, amelyek ▌érintik a panaszost;

c)  a szóban forgó szolgáltató online közvetítő szolgáltatások nyújtásához közvetlenül kapcsolódó intézkedése vagy magatartása, amely ▌érinti a panaszost.

(2)  Belső panaszkezelési rendszerük részeként az online közvetítő szolgáltatók:

a)  megfelelően mérlegelik a benyújtott panaszokat és a panasz nyomon követését, amelyre szükség lehet a felvetett probléma megfelelő kezeléséhez▌;

b)  gyorsan és hatékonyan kezelik a panaszokat, figyelembe véve a felvetett probléma jelentőségét és összetettségét;

c)  egyedileg, világos és érthető megfogalmazásban közlik a panaszossal a belső panaszkezelési folyamat eredményét.

(3)  Az online közvetítő szolgáltatók szerződési feltételeikben a belső panaszkezelési rendszerükhöz való hozzáférésre és annak működésére vonatkozó valamennyi lényeges információt rendelkezésre bocsátják.

(4)  Az online közvetítő szolgáltatók ▌létrehozzák és a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre bocsátják a belső panaszkezelési rendszerük működésére és hatékonyságára vonatkozó tájékoztatást. Ezt a tájékoztatást legalább évente ellenőrzik, és amennyiben jelentős változtatásra van szükség, frissítik azt.

A tájékoztatás tartalmazza az összes benyújtott panasz számát, a panaszok főbb típusait, a panaszok feldolgozásához szükséges átlagos időtartamot és a panaszok eredményével kapcsolatos összesített információkat.

(5)  E cikk rendelkezései nem alkalmazandók azokra az online közvetítő szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlás melléklete ▌értelmében vett kisvállalkozások.

12. cikk

Közvetítés

(1)  Az online közvetítő szolgáltatók szerződési feltételeikben megjelölhetnek két vagy több olyan közvetítőt, akit bíróságon kívüli úton be kívánnak vonni az üzleti felhasználóval való megállapodásra irányuló törekvésbe olyan viták során, amelyek az érintett online közvetítő szolgáltatások nyújtása kapcsán merülnek fel a szolgáltató és az üzleti felhasználó között, ideértve azokat a panaszokat is, amelyeket nem sikerült kezelni a 11. cikkben említett belső panaszkezelési rendszer eszközeivel.

Az online közvetítő szolgáltatók csak abban az esetben jelölhetnek meg az Unió területén kívülről közvetítő szolgáltatást nyújtó közvetítőket, ha biztosított, hogy az érintett üzleti felhasználókat nem fosztják meg ténylegesen az uniós jog vagy a tagállamok joga szerint biztosított semmilyen jogi garancia előnyeitől annak következtében, hogy a közvetítők az Unió területén kívülről nyújtják szolgáltatásaikat.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott közvetítőknek teljesíteniük kell a következő feltételeket:

a)  pártatlanok és függetlenek;

b)  közvetítői szolgáltatásaik megfizethetők az érintett online közvetítő szolgáltatások ▌üzleti felhasználói számára;

c)  közvetítői szolgáltatásaikat képesek az online közvetítő szolgáltató és az érintett üzleti felhasználó között fennálló szerződéses jogviszonyt szabályozó szerződési feltételekben használt nyelven nyújtani;

d)  könnyen elérhetők vagy fizikailag az üzleti felhasználó székhelyén vagy lakóhelyén, vagy távhozzáférés keretében telekommunikációs technológiák igénybevételével;

e)  indokolatlan késedelem nélkül képesek közvetítői szolgáltatást nyújtani;

f)  megfelelően ismerik a vállalkozások közötti általános kereskedelmi kapcsolatokat, ami lehetővé teszi számukra a vitarendezési kísérlet eredményes támogatását.

(3)  Az online közvetítő szolgáltatók és az üzleti felhasználók jóhiszeműen vesznek részt az e cikkel összhangban folytatott bármilyen közvetítési kísérletben, tekintet nélkül a közvetítés önkéntes jellegére.

(4)  Az online közvetítő szolgáltatók az egyedi ügyek teljes közvetítési költségének észszerű hányadát viselik. Az említett teljes költség észszerű hányadát a közvetítő javaslata alapján úgy kell megállapítani, hogy figyelembe kell venni a szóban forgó ügy valamennyi lényeges elemét, különösen a vitában részt vevő felek érveinek viszonylagos megalapozottságát, a felek magatartását, valamint a felek egymáshoz viszonyított méretét és pénzügyi erejét. ▌

(5)  A vitarendezésre e cikkel összhangban közvetítés útján tett bármely kísérlet nem érinti az online közvetítő szolgáltatók és az érintett üzleti felhasználók arra vonatkozó jogát, hogy a közvetítési folyamat előtt, alatt vagy azt követően bírósági eljárást indítsanak.

(6)  Az online közvetítő szolgáltatók valamely üzleti felhasználó kérésére a közvetítés megkezdése előtt vagy annak folyamán az üzleti felhasználó rendelkezésére bocsátják a tevékenységeikhez kapcsolódó közvetítés működésével és hatékonyságával kapcsolatos információkat.

(7)  Az (1) bekezdésben említett kötelezettség nem vonatkozik azokra az online közvetítő szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlás melléklete értelmében vett kisvállalkozások.

13. cikk

Szakosodott közvetítők

A Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve ösztönzi az online közvetítő szolgáltatókat és az őket képviselő szervezeteket és egyesületeket, hogy önállóan vagy közösen hozzanak létre egy vagy több, a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő közvetítői szolgáltatást nyújtó szervezetet az üzleti felhasználókkal e szolgáltatásnyújtás keretében felmerülő viták bíróságon kívüli rendezésének előmozdítása céljából, különös tekintettel az online közvetítői szolgáltatások határokon átnyúló jellegére.

14. cikk

Képviselő szervezetek vagy egyesületek és közjogi szervek bírósági eljárásai

(1)  Az üzleti felhasználók vagy kereskedelmiweboldal-használók jogos érdekeit képviselő szervezetek és egyesületek, valamint a tagállamokban létrehozott közjogi szervek jogosultak az Unió területén eljárást indítani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nemzeti bíróságok előtt az eljárásindítás helye szerinti tagállam jogával összhangban annak érdekében, hogy megszüntessék vagy megtiltsák az online közvetítő szolgáltatóknak vagy onlinekeresőprogram-szolgáltatóknak a rendeletben szereplő vonatkozó követelményeknek való meg nem felelését.

(2)  A Bizottság ösztönzi a tagállamokat, hogy a nemzeti bíróságok jogsértés megszüntetésére irányuló határozatainak hatálya alá tartozó jogellenes cselekmények nyilvántartása alapján osszanak meg bevált gyakorlatokat és információkat más tagállamokkal, amennyiben az illetékes közjogi szervek vagy hatóságok létrehoznak ilyen nyilvántartásokat.

(3)  A szervezetek vagy egyesületek csak akkor rendelkeznek az (1) bekezdésben szereplő joggal, ha ▌megfelelnek valamennyi alábbi követelménynek:

a)  valamely tagállam jogával összhangban hozták létre őket;

b)  az általuk tartósan képviselt üzleti felhasználók vagy kereskedelmiweboldal-használók csoportjának közös érdekében álló célokat követnek;

c)  nonprofit jellegűek;

d)  döntéshozatalukat nem befolyásolják nem megfelelő finanszírozást nyújtó harmadik felek, különösen online közvetítő szolgáltatók vagy onlinekeresőprogram-szolgáltatók.

Ennek érdekében a szervezeteknek vagy egyesületeknek teljes körű és nyilvános tájékoztatást kell nyújtaniuk tagjaikról és finanszírozási forrásaikról.

(4)  Azon tagállamokban, amelyekben ▌közjogi szerveket hoztak létre, a szóban forgó közjogi szervek számára biztosítani kell az (1) bekezdésben említett jogot, amennyiben az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban feljogosították őket az üzleti felhasználók vagy kereskedelmiweboldal-használók közös érdekeinek védelmére, illetve az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítására.

(5)  A tagállamok kijelölhetnek:

a)  – kérésükre – az adott tagállamban létrehozott olyan szervezeteket vagy egyesületeket, amelyek teljesítik legalább a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket;

b)  az adott tagállamban létrehozott olyan közjogi szerveket, amelyek teljesítik a (4) bekezdésben meghatározott követelményeket,

amelyeknek megadták az (1) bekezdésben említett jogot. A kijelölt szervezetek, egyesületeknek vagy közjogi szervek nevét és célját a tagállamok közlik a Bizottsággal.

(6)  A Bizottság összeállítja az (5) bekezdéssel összhangban kijelölt szervezetek, egyesületek és közjogi szervek jegyzékét. Az említett jegyzék feltünteti azok célját is. Ezt a jegyzéket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jegyzékben történt bármilyen változást azonnal közzétesznek, és hathavonta minden esetben frissített jegyzéket állítanak össze és adnak ki.

(7)  A bíróságoknak el kell fogadniuk a (6) bekezdésben említett jegyzéket a szervezet, egyesület vagy közjogi szerv jogképességének bizonyítékaként, ez azonban nem érinti a bíróságok annak vizsgálatára vonatkozó jogát, hogy a felperes célja megalapozza-e egy adott ügyben való fellépését.

(8)  Ha egy tagállam vagy a Bizottság megkérdőjelezi, hogy valamely szervezet vagy egyesület megfelel a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, vagy hogy egy közjogi szerv megfelel a (4) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, az adott szervezetet, egyesületet vagy közjogi szervet kijelölő tagállam az (5) bekezdéssel összhangban megvizsgálja az aggályokat, és adott esetben visszavonja a kijelölést, amennyiben az említett kritériumok közül egy vagy több nem teljesül.

(9)  Az (1) bekezdésben említett jog nem érinti az üzleti felhasználók és a kereskedelmiweboldal-használók arra vonatkozó jogát, hogy egyénileg megindítsanak bármilyen eljárást az illetékes nemzeti bíróságok előtt az eljárásindítás helye szerinti tagállam jogszabályaival összhangban azzal a céllal, hogy az adott online közvetítő szolgáltató vagy onlinekeresőprogram-szolgáltató véget vessen az e rendelet szerinti követelményeknek való meg nem felelésnek.

15. cikk

Végrehajtás

(1)  Minden tagállam gondoskodik e rendelet megfelelő és hatékony végrehajtásáról.

(2)  A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó intézkedéseket meghatározó szabályokat, és biztosítják azok végrehajtását. Az előírt intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

16. cikk

Nyomon követés

A Bizottság – a tagállamokkal szoros együttműködésben – szorosan nyomon követi e rendeletnek az online közvetítő szolgáltatások és üzleti felhasználóik közötti, valamint az online keresőprogramok és a kereskedelmiweboldal-használók közötti kapcsolatokra gyakorolt hatását. Ennek érdekében a Bizottság releváns információkat gyűjt, hogy figyelemmel kísérje e kapcsolatok változásait, többek között megfelelő tanulmányok készítése révén. A tagállamok segítséget nyújtanak a Bizottság számára azzal, hogy – kérésre – rendelkezésre bocsátják az összegyűjtött releváns információkat, beleértve az egyes konkrét esetekre vonatkozóakat is. Az e cikkben és a 18. cikkben foglaltak érdekében a Bizottság megkísérelhet információkat gyűjteni az online közvetítő szolgáltatóktól.

17. cikk

Magatartási kódexek

(1)  A Bizottság ösztönzi, hogy az online közvetítő szolgáltatók és az azokat képviselő szervezetek és egyesületek, valamint az üzleti felhasználók – többek között kkv-k – és az azokat képviselő szervezetek az e rendelet megfelelő alkalmazásához való hozzájárulás céljából magatartási kódexeket hozzanak létre, figyelembe véve az online közvetítői szolgáltatásoknak teret adó különböző ágazatok egyedi sajátosságait, valamint a kkv-k egyedi jellemzőit.

(2)  A Bizottság ösztönzi, hogy az onlinekeresőprogram-szolgáltatók és az azokat képviselő szervezetek és egyesületek kifejezetten az 5. cikk ▌megfelelő alkalmazásához való hozzájárulás céljából magatartási kódexeket hozzanak létre.

(3)  A Bizottság arra ösztönzi az online közvetítő szolgáltatókat, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre ágazatspecifikus magatartási kódexeket, amennyiben ilyen ágazatspecifikus magatartási kódexek léteznek és azokat széles körben alkalmazzák.

18. cikk

Felülvizsgálat

(1)  … [e rendelet alkalmazásának kezdő időpontja után 18 hónappal]-ig és azt követően háromévente a Bizottság értékeli e rendeletet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(2)  E rendelet első értékelését különösen a következők tekintetében kell elvégezni:

a)   a 3‒10. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés és azok onlineplatform-gazdaságra gyakorolt hatásának értékelése;

b)  a tisztességesség és az átláthatóság javítása érdekében létrehozott magatartási kódexek hatásának és hatékonyságának értékelése;

c)  az üzleti felhasználók online közvetítő szolgáltatásoktól való függősége és az online közvetítő szolgáltatók által alkalmazott tisztességtelen üzleti gyakorlatok által előidézett problémák további vizsgálata, valamint annak megállapítása, hogy ezeket a gyakorlatokat a továbbiakban mennyire széles körben fogják alkalmazni;

d)  annak vizsgálata, hogy valamely üzleti felhasználó által kínált áruk vagy szolgáltatások, illetve valamely online közvetítő szolgáltató által kínált vagy irányítása alá tartozó áruk vagy szolgáltatások közötti verseny tisztességesnek minősül-e, és hogy az online közvetítő szolgáltatók ebben a vonatkozásban visszaélnek-e a privilegizált adatokkal;

e)  annak értékelése, hogy e rendelet milyen hatással van az operációs rendszerek szolgáltatói és üzleti felhasználóik közötti kapcsolatokban mutatkozó esetleges egyensúlytalanságokra;

f)  annak értékelése, hogy a rendelet hatálya – különösen az „üzleti felhasználó” fogalommeghatározását illetően – megfelelő-e abban az értelemben, hogy nem támogatja a színlelt önfoglalkoztatást.

Az első és az azt követő értékelések során megállapításra kerül, hogy a tisztességes, kiszámítható, fenntartható és megbízható online üzleti környezet belső piacon való biztosítása igényel-e további – többek között a végrehajtásra vonatkozó – szabályokat. Az értékeléseket követően a Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz, amelyeknek jogalkotási javaslatok is részét képezhetik.

(3)  A tagállamok rendelkezésre bocsátják azokat a birtokukban lévő releváns adatokat, amelyeket a Bizottság az (1) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez kérhet.

(4)  E rendelet értékelése során a Bizottság figyelembe veszi többek között az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont szakértői csoportja által rendelkezésére bocsátott véleményeket és jelentéseket. Figyelembe veszi továbbá adott esetben a 17. cikkben említett magatartási kódexek tartalmát és működését.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)  Ezt a rendeletet [a kihirdetése időpontját követő tizenkét hónap] ...-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 440., 2018.12.6., 177. o.
(2)HL C 440., 2018.12.6., 177. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
(10)A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (HL L 136., 2008.5.24., 3. o.).
(12)A Tanács 2010/48/EK határozata (2009. november 26.) a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (HL L 23., 2010.1.27., 37. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
(14)A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).


Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése ***I
PDF 336kWORD 89k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK irányelv (1993. április 5.), a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0185 – C8-0143/2018 – 2018/0090(COD))
P8_TA-PROV(2019)0399A8-0029/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0185),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0143/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az osztrák szövetségi tanács és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 20-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0029/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK irányelv ▌, a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel(2)

P8_TC1-COD(2018)0090


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikkének (1) bekezdése és 169. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az Unió az EUMSZ 114. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel hozzájárul a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikke előírja, hogy az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.

(2)  Az Unió egész területén biztosítani kell a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony alkalmazását. Azonban a fogyasztóvédelmi és marketingjogra vonatkozó irányelvek átfogó célravezetőségi vizsgálata, amelyet a Bizottság 2016 és 2017 között végzett a Célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) program keretében, megállapította, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékonyságát veszélyezteti a tudatosság kereskedők és a fogyasztók körében tapasztalható hiánya, ezért gyakrabban ki lehetne használni a létező jogorvoslati lehetőségeket.

(3)  Az Unió már több olyan intézkedést hozott, amelyek célja a fogyasztók, kereskedők és jogi szakértők fogyasztói jogokkal kapcsolatos tudatosságának növelése, valamint a fogyasztói jogok végrehajtásának és a fogyasztói jogorvoslatok javítása. Ugyanakkor továbbra is hiányosságok figyelhetők meg ▌ a nemzeti jogszabályok terén az olyan igazán hatékony és arányos szankciók kapcsán, amelyek elrettentő hatásúak lennének és büntetnék az Unión belül a jogsértéseket, továbbá nem állnak rendelkezésre megfelelő egyéni jogorvoslatok a 2005/29/EK irányelvet(5) átültető nemzeti jogszabályok megsértése nyomán megkárosított fogyasztók számára, valamint hiányosságok figyelhetők meg a 2009/22/EK irányelv(6) szerinti, a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokat illetően. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás felülvizsgálatára a 2009/22/EK irányelvet módosító és helyettesítő külön eszköz útján kell sort keríteni.

(4)  A 98/6/EK(7), 2005/29/EK és 2011/83/EU(8) irányelvek előírják a tagállamok számára, hogy az említett irányelveket átültető nemzeti rendelkezések megsértésének esetére hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat határozzanak meg. Emellett a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló (EU) 2017/2394 rendelet(9) 21. cikke előírja a tagállamok számára, hogy hatékony, eredményes és koordinált végrehajtási intézkedéseket tegyenek ‒ többek között szankciókat szabjanak ki ‒ a kiterjedt jogsértés vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében.

(5)  A szankciókra vonatkozó jelenlegi nemzeti szabályokban jelentős eltérések figyelhetők meg az Unió különböző tagállamai között. Nem minden tagállam biztosítja, hogy a kiterjedt jogsértésekért vagy az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekért hatékony, arányos és visszatartó erejű bírságok legyenek kiszabhatók a jogsértő kereskedőkre. Ezért a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvek szankciókra vonatkozó meglévő szabályait tovább kell fejleszteni, ugyanakkor a 93/13/EGK irányelvet(10) új, szankciókra vonatkozó szabályokkal kell kiegészíteni.

(6)  Továbbra is a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia annak, hogy megválasszák az alkalmazandó szankciók típusát, illetve nemzeti jogrendjükben rögzítsék a megfelelő eljárásokat, amelyek révén szankciókat szabnak ki a jelen irányelv által módosított irányelvek megsértése esetére.

(7)  A szankciók következetesebb alkalmazásának megkönnyítése érdekében szükség van a szankciók alkalmazására vonatkozó közös és nem kimerítő jellegű indikatív kritériumok meghatározására, különösen az (EU) 2017/2394 rendeletben említett Unión belüli jogsértésekre, kiterjedt jogsértésekre és uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekre vonatkozóan. Ezeknek a kritériumoknak ki kell terjedniük például a jogsértés ▌jellegére, súlyosságára, mértékére és fennállásának időtartamára, illetve arra, hogy ▌az okozott kárt illetően a kereskedő milyen jogorvoslati lehetőségeket biztosít a fogyasztók számára. Az ugyanazon tettes által elkövetett ismételt jogsértések az ilyen jogsértések elkövetése iránti hajlamról tanúskodnak, következésképpen egyértelműen rávilágítanak a magatartás súlyosságára, és annak szükségességére, hogy a szankció mértékét megfelelő elrettentő erővel bíró szintre kell emelni. A jogsértés nyomán elért pénzügyi előnyöket vagy a jogsértés útján elkerült veszteségeket is figyelembe kell venni, amennyiben az erre vonatkozó adatok elérhetőek. Az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezőket szintén figyelembe lehet venni.

(8)  Előfordulhat, hogy a szankciók alkalmazására vonatkozó közös és nem kimerítő jellegű indikatív kritériumok nem minden jogsértés esetén alkalmazhatók a szankciókkal kapcsolatos döntés meghozatalában, különösen a nem súlyos jogsértések esetében. A tagállamoknak a szankciók kiszabására vonatkozó egyéb jogi alapelveket is figyelembe kell venniük, mint például a non bis in idem elvét.

(9)  Az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkének megfelelően a tagállamok összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságainak illetékességi területükön meg kell hozniuk a kiterjedt jogsértésért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedő elleni valamennyi szükséges végrehajtási intézkedést e jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében. Adott esetben szankciókat, például pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kell kiszabniuk a kiterjedt jogsértésért vagy az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedőre. A végrehajtási intézkedéseket hatékony, eredményes és koordinált módon kell megtenni a kiterjedt jogsértés vagy az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében. Az összehangolt fellépéssel érintett illetékes hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy az említett jogsértéssel érintett tagállamokban a végrehajtási intézkedéseket egyidejűleg tegyék meg.

(10)  Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállami hatóságok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabhatnak ki a fogyasztóvédelmi jog olyan kiterjedt megsértésének és uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt megsértésének esetében, amelyek az (EU) 2017/2394 rendeletének megfelelően összehangolt vizsgálat és végrehajtás tárgyát képezik, a bírságoknak ▌szerepelniük kell az ilyen jogsértésekért kiszabható szankciók között. A bírságok elrettentő erejének biztosítása érdekében a tagállamoknak az ilyen jogsértésekért kiszabható bírság maximális összegét legkevesebb a kereskedő által az adott tagállamban vagy tagállamokban bonyolított forgalom 4 %-ában kell meghatározniuk a nemzeti jogszabályaikban. A kereskedők egyes esetekben vállalatcsoportok is lehetnek.

(11)  Az (EU) 2017/2394 rendelet 9. és 10. cikke értelmében a szankciók kiszabásakor adott esetben megfelelően figyelembe kell venni a kérdéses jogsértés jellegét, súlyosságát és fennállásának időtartamát. A kiszabott szankcióknak arányosnak kell lenniük, és azokat az uniós és tagállami joggal – többek között az alkalmazandó eljárási biztosítékokkal és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvekkel – összhangban kell végrehajtani. Végezetül, az alkalmazott szankcióknak a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló uniós jogszabályok megsértésének jellegével és a jogsértés által ténylegesen vagy valószínűsíthetően okozott teljes sérelemmel arányosnak kell lenniük. A szankciók kiszabásával kapcsolatos hatásköröket vagy közvetlenül, az illetékes hatóságok által, saját hatáskörben; vagy adott esetben más illetékes hatóságok vagy egyéb hatóságok közreműködésével; vagy adott esetben a kijelölt szervek utasítása által; vagy a szükséges határozat meghozatalára jogosult bíróságok megkeresése, illetve – a szükséges határozat meghozatalára irányuló megkeresés elutasítása esetén – fellebbezés útján kell gyakorolni.

(12)  Azokban az esetekben, amikor az (EU) 2017/2394 rendelet szerinti összehangolási mechanizmus alkalmazásának eredményeképp a szóban forgó rendelet szerinti egyetlen illetékes nemzeti hatóság szab ki bírságot a kiterjedt jogsértésért vagy az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésért felelős kereskedőre, akkor ennek a hatóságnak képesnek kell lennie a kereskedő által az összehangolt végrehajtási fellépés által érintett minden tagállamban bonyolított éves forgalom legalább 4 %-ának megfelelő bírság kiszabására.

(13)  A tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy nemzeti jogszabályaikban magasabb maximális forgalomalapú bírságokat tartsanak fenn vagy vezessenek be a fogyasztóvédelmi joggal kapcsolatos és az (EU) 2017/2394 rendeletben meghatározott kiterjedt jogsértésekért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekért. Lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára arra is, hogy e bírságokat a kereskedő világszintű forgalma alapján határozzák meg, illetve hogy a bírságokra vonatkozó szabályokat kiterjesszék más, ezen irányelvnek az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkéhez kapcsolódó rendelkezései alá nem tartozó jogsértésekre is. Ezenkívül, amennyiben nem áll rendelkezésre a kereskedő éves forgalmára vonatkozó adat, a tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy a bírságok kiszabására vonatkozó egyéb szabályokat tartsanak fenn vagy vezessenek be. Az a követelmény, amelynek értelmében a bírság mértékét legkevesebb a kereskedő által bonyolított forgalom 4 %-ában kell megállapítani, nem alkalmazandó a tagállamok jogsértés beszüntetését célzó kényszerítő bírságaira, például a határozatok, végzések, ideiglenes intézkedések, kereskedői kötelezettségvállalások vagy egyéb intézkedések betartásának elmulasztásáért kiszabott napi bírságokra vonatkozó kiegészítő szabályokra.

(14)  A 93/13/EGK irányelvben a visszatartó erő megerősítése érdekében rögzíteni kell a szankciókkal kapcsolatos szabályokat is. A tagállamok szabadon dönthetnek a 93/13/EGK irányelv megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó közigazgatási vagy bírósági eljárásról. Egyebek mellett a közigazgatási hatóságok vagy nemzeti bíróságok szankciókat vethetnek ki, amennyiben, például egy közigazgatási hatóság által kezdeményezett jogi eljárások alapján, tisztességtelennek találnak egyes szerződési feltételeket. A szankciókat nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok is alkalmazhatják akkor, ha a kereskedő olyan szerződési feltételeket alkalmaz, amelyeket a nemzeti jog minden körülmények között kifejezetten tisztességtelennek határoz meg, illetve amikor a kereskedő olyan szerződési feltételt alkalmaz, amelyet végleges, kötelező erejű határozat tisztességtelennek minősített. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a közigazgatási hatóságok is jogosultak megállapítani a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét. A nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok a szankciót annak a határozatnak az értelmében is alkalmazhatják, amely megállapította a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét. Szintén a tagállamok hatáskörébe tartozik az egyéni jogorvoslattal és a szankciókkal kapcsolatos bármilyen fellépés nemzeti szintű koordinációját szolgáló megfelelő mechanizmusok meghatározása.

(15)  A bírságokból befolyó összegek elosztásakor a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a fogyasztók általános érdekeinek védelmét, valamint más védett közérdekeket is. ▌

(16)  A tisztességtelen gyakorlatok minden hatásának megszüntetése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő jogorvoslatok állnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által megkárosított fogyasztók rendelkezésére. Az egyéni jogorvoslatok egyértelmű keretének bevezetése megkönnyítené a magánszemélyek általi jogérvényesítést. A fogyasztó számára arányos és tényleges módon lehetőséget kell biztosítani kártérítés, illetve adott esetben árcsökkentés igénybevételére, valamint a szerződés felbontására. A tagállamok nem lehetnek megakadályozva abban, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által megkárosított fogyasztók számára egyéb jogorvoslatokra vonatkozó, például javításhoz vagy cseréhez való jogokat tartsanak fenn vagy vezessenek be az ilyen gyakorlatok hatásainak teljes megszüntetése érdekében. A tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy feltételeket határozzanak meg a fogyasztói jogorvoslatok alkalmazásához és következményeihez. A jogorvoslat alkalmazásakor adott esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat súlyosságát és jellegét, a fogyasztó által elszenvedett kárt és más releváns körülményeket, például a kereskedő általi kötelesség- vagy szerződésszegést is figyelembe lehet venni.

(17)  A fogyasztóvédelmi és marketingjogra vonatkozó irányelvek célravezetőségi vizsgálata, illetve a 2011/83/EU irányelv ezzel párhuzamosan végzett értékelése több olyan területet azonosított, amelyeken szükség van a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítésére▌. A digitális eszközök folyamatos fejlődésének kontextusában a fogyasztóvédelmi jogszabályok folyamatos kiigazításra szorulnak.

(18)  A fogyasztók vonatkozásában jelentős hatással bír az, ha az internetes keresőalkalmazás szolgáltatója egyes kereskedelmi ajánlatokat előrébb rangsorol vagy kiemelt elhelyezést biztosít számukra az internetes keresés eredményei között.

(19)  A rangsorolás a kereskedők ajánlatainak relatív kiemelését vagy a keresési eredményekhez rendelt relevanciát jelenti, mégpedig az internetes keresőalkalmazások szolgáltatói által bemutatott, megszervezett vagy közölt módon, például szekvenciális algoritmusok, értékelési mechanizmusok, vizuális kiemelések vagy más rangsorolási eszközök, vagy ezek kombinációi használatának eredményeként.

(20)  Ennek kapcsán új elemmel kell kiegészíteni a 2005/29/EK irányelv I. mellékletét annak egyértelművé tétele érdekében, hogy tiltani kell azt a gyakorlatot, amely szerint a kereskedő a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján megjelenített találatok formájában anélkül közöl információkat, hogy tájékoztatna arról, hogy a keresés eredményei fizetett hirdetést vagy fizetés ellenében magasabbra rangsorolt terméket tartalmaznak. Amikor egy kereskedő közvetlenül vagy közvetett módon fizetett az internetes keresőalkalmazás szolgáltatójának azért, hogy egy terméket magasabbra rangsoroljon a keresési eredmények között, akkor erről az internetes keresőalkalmazás üzemeltetőjének tömör, világos és érthető módon tájékoztatnia kell a felhasználókat. A közvetett fizetés megvalósulhat olyan további kötelezettségvállalás formájában az internetes keresőalkalmazás szolgáltatója irányában a kereskedő részéről, amelynek konkrét hatása a termék magasabbra rangsorolása. A közvetett fizetés jelenthet magasabb tranzakciónkénti jutalékot, illetve különféle, konkrétan magasabb rangsorolást eredményező kompenzációs rendszereket. Az általános szolgáltatások – például az online keresőalkalmazás szolgáltatója által a kereskedőnek kínált funkciók széles körét lefedő listázási díjak vagy tagdíjak – ellentételezése nem tekintendő konkrétan a termék magasabbra rangsorolásáért történő kifizetésnek, feltéve, hogy e kifizetések rendeltetése nem a termék magasabbra rangsorolása.Internetes keresőalkalmazás szolgáltatói különféle típusú online kereskedők lehetnek, ideértve a közvetítőket, például online piacokat, a keresőprogramokat és az összehasonlító weboldalakat is.

(21)  A rangsorolás fő paramétereire vonatkozó átláthatósági követelményeket az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet(11)(12) is szabályozza. Az (EU) 2019/... rendelet(13)++ átláthatósági követelményei az online közvetítők széles körére vonatkoznak, ideértve az online piacokat is, ám csupán a kereskedők és az online közvetítők közötti viszonylatban alkalmazandóak. Ezért hasonló követelményeket kell bevezetni a 2005/29/EK irányelvbe is, biztosítandó a megfelelő átláthatóságot a fogyasztók irányában. Kivételt képeznek ez alól azok az interneteskereső-szolgáltatók, amelyek már az (EU) 2019/... rendelet++ értelmében kötelesek rögzíteni a rangsorolás meghatározásánál külön-külön vagy együttesen a legjelentősebb szerepet játszó fő paramétereket és azok viszonylagos jelentőségét azáltal, hogy könnyen és nyilvánosan hozzáférhető módon egyszerű és közérthető leírást helyeznek el online keresőprogramjaik felületén.

(22)  Azoknak a kereskedőknek, amelyek lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára arra, hogy különböző kereskedők vagy fogyasztók által ajánlott termékekre és szolgáltatásokra – például utazásra, szállásra és szabadidős tevékenységekre – vonatkozó keresést végezzenek, tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a lekérdezés eredményeként megjelenített ajánlatok rangsorolásának meghatározásánál alapértelmezésben használt fő paraméterekről és azok viszonylagos jelentőségéről más paraméterekhez képest. Ennek a tájékoztatásnak tömörnek, valamint kiemelt helyen könnyen és közvetlenül elérhetőnek kell lennie. A rangsorolás meghatározásánál használt paraméterek alatt értendő bármely általános kritérium, folyamat, algoritmusokba épített különös jel vagy más illesztési vagy visszavetési mechanizmus, amelyet a rangsorolás meghatározása kapcsán használnak.

(23)  A rangsorolás fő paramétereire vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem érinti az (EU) 2016/943 irányelvet(14). A kereskedők számára nem írható elő, hogy felfedjék rangsorolási mechanizmusaik részletes működését, többek között a használt algoritmusokat. A kereskedők közzéteszik fő rangsorolási paramétereik általános bemutatását, ismertetve a kereskedő által használt fő paramétereket, valamint azok más paraméterekhez képest meglévő viszonylagos jelentőségét. Ezeket azonban nem kell minden egyes lekérdezésre lebontva egyéni módon bemutatni.

(24)  Amikor a fogyasztóknak online piacokon kínálnak termékeket, akkor a 2011/83/EU irányelv által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatás nyújtásában az online piac és a harmadik fél forgalmazó egyaránt részt vesz. Ennek eredményeképp az online piacokat használó fogyasztók számára nem világos, hogy ki a szerződéses partnerük, és ez hogyan érinti a jogaikat és kötelezettségeiket.

(25)  A 2011/83/EU irányelv alkalmazásában az online piacok meghatározásának meg kell egyeznie az 524/2013/EU rendeletben(15) és a 2016/1148/EU irányelvben(16) szereplő meghatározással. Ugyanakkor szükség van a meghatározás korszerűsítésére és technológiai szempontból semlegessé tételére, hogy az új technológiákra is kiterjedjen. Ezért helyénvaló a „weboldal” megnevezés helyett az (EU) 2017/2394 rendeletben és az (EU) 2018/302 rendeletben(17) használt „online interfész” kifejezéssel összhangban a kereskedő által vagy nevében üzemeltetett szoftverre utalni – ideértve a weboldalt, a weboldal egy részét vagy egy alkalmazást is.

(26)  Ezért a 2005/29/EU irányelvben és a 2011/83/EU irányelvben az online piacokat érintő olyan átláthatósági követelményeket kell meghatározni, amelyek előírják az online piacokat használó fogyasztók tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy az ajánlatok rangsorolása milyen fő paraméterek alapján történik, és hogy egy kereskedővel vagy egy nem kereskedői jogállással rendelkező személlyel (például egy másik fogyasztóval) lépnek-e szerződésre ▌ .

(27)  Az online piacoknak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőnek minősül-e vagy sem, a harmadik fél által az online piac felé tett nyilatkozat alapján. Amennyiben az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőtől eltérő jogállásról nyilatkozik, akkor az online piac rövid nyilatkozatban rögzíti, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokból eredő fogyasztói jogok nem alkalmazandóak a megkötött szerződésre. Ezen túlmenően a fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek megoszlanak az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél és az online piac üzemeltetője között. A tájékoztatást egyértelmű és érthető módon kell biztosítani, nem pedig csupán az általános szerződési feltételekben vagy hasonló szerződéses dokumentumban tett utalás útján. Az online piacokra vonatkozó tájékoztatási követelményeknek arányosnak kell lenniük és megfelelő egyensúlyt kell teremteniük a fogyasztók magas szintű védelme és az online piacok versenyképessége között. Az online piacok számára nem írható elő az egyes fogyasztói jogok felsorolása, amikor tájékoztatják a fogyasztókat azok alkalmazhatóságáról vagy alkalmazhatatlanságáról. Ez nem érinti a 2011/83/EU irányelvben, és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésében meghatározott, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket. A fogyasztói jogok biztosítására vonatkozó felelősségről nyújtandó tájékoztatás tartalma az online piac és az érintett harmadik fél kereskedők közötti megállapodásoktól függ. Az online piac nyújthat olyan tájékoztatást, hogy a fogyasztói jogok biztosításáért egyedül a harmadik fél kereskedő felelős, illetve ismertetheti a piac egyes felelősségeit, azokban az esetekben, amikor vállalja a felelősséget a szerződés egyes szempontjaiért, például a kiszállításért vagy az elállási jog gyakorlásáért.

(28)  A 2000/31/EK irányelv(18) 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően az online piacok nem kötelezhetők a harmadik fél forgalmazók jogállásának ellenőrzésére. Ehelyett az online piacoknak fel kell kérniük az online piacon termékeket kínáló harmadik fél forgalmazókat, hogy a fogyasztóvédelmi jog szempontjából jelezzék a kereskedői vagy kereskedőtől eltérő jogállásukat, és továbbítsák ezt az információt az online piacnak.

(29)  Az online piacokkal kapcsolatos gyors technológiai fejlődést, valamint a magas szintű fogyasztóvédelem garantálásának szükségességét szem előtt tartva a tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ezzel a céllal konkrét további intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn. Ezeknek az intézkedéseknek arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és nem érinthetik a 2003/31/EK irányelvet.

(30)  A digitális tartalom és a digitális szolgáltatás a 2011/83/EU irányelvben meghatározott fogalmát hozzá kell igazítani az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... irányelvében(19)(20) alkalmazott fogalmakhoz. Az (EU) 2019/... irányelv(21)++ hatálya alá tartozó digitális tartalmak közé tartozik az egyszeri szolgáltatás, az egyedi szolgáltatási aktusok sorozata, valamint az egy adott időszak alatt történő folyamatos szolgáltatás. A folyamatos tartalomszolgáltatásnak, illetve szolgáltatásnyújtásnak nem feltétlenül kell hosszú távú tartalomszolgáltatásnak, illetve szolgáltatásnyújtásnak lennie. Egy videoklip internetes közvetítését (streaming) mint adott időszakon keresztül nyújtott folyamatos szolgáltatást kell tekinteni, függetlenül az audiovizuális fájl hosszától. Emiatt nehézkes lehet megkülönböztetést tenni a digitális tartalom bizonyos fajtái és a digitális szolgáltatások között, hiszen mindkettőnek része lehet a kereskedő általi, a szerződés ideje alatti folyamatos szolgáltatás. Digitális szolgáltatások például a videó- és hanganyagok megosztását lehetővé tevő szolgáltatások, valamint az egyéb, felhőalapú környezetben elérhető tárhelyszolgáltatás, szövegszerkesztés vagy játékok, illetve a felhőalapú tárhely, a webalapú e-mail, a közösségi média és a felhőalkalmazások. A szolgáltató folyamatos részvétele indokolja a 2011/83/EU irányelv elállási joggal kapcsolatos szabályainak alkalmazását, mivel ez ténylegesen lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a szerződés megkötésétől számított 14 napos időszak alatt kipróbálja a szolgáltatást, és eldöntse, hogy a továbbiakban is használni kívánja-e vagy sem. A nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések jellemzője, hogy egyszeri szolgáltatással biztosítják a fogyasztó számára az adott digitális tartalmat vagy tartalmakat, például zene- vagy videofájlokat. Ezek továbbra is kivételt képeznek a 16. cikk m) pontja szerinti elállási jog alól, amelynek értelmében a szerződés teljesítésének, például a tartalom letöltésének vagy közvetítésének kezdetekor a fogyasztó elveszti az elálláshoz való jogát, feltéve, hogy az elállási időszakon belüli teljesítést a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásával kezdték meg, aki tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát. Amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy szolgáltatási szerződésről vagy pedig nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésről van-e szó, akkor a szolgáltatásokra vonatkozó elállási jog szabályai alkalmazandóak.

(31)  A digitális tartalmak és digitális szolgáltatások online biztosítása gyakran olyan szerződések alapján történik, amelyek értelmében a fogyasztó nem fizet díjat, hanem személyes adatokat ad át a kereskedőnek. A 2011/83/EU irányelv már most is kiterjed a nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésekre (például online digitális tartalom szolgáltatása), függetlenül attól, hogy a fogyasztó fizet a szolgáltatásért vagy személyes adatokat ad át a kereskedőnek. Ezzel szemben a 2011/83/EU irányelv csak azokra a szolgáltatási szerződésekre ‒ többek között digitális szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre ‒ terjed ki, amelyek alapján a fogyasztó fizet vagy vállalja, hogy fizet a szolgáltatásokért. Következésképpen az irányelv nem terjed ki az olyan digitális szolgáltatási szerződésekre, amelyek alapján a fogyasztó személyes adatokat biztosít a kereskedő számára, anélkül hogy bármilyen díjat fizetne. Tekintettel a fizetős digitális szolgáltatások és a személyes adatok fejében nyújtott digitális szolgáltatások hasonlóságára és egymással való helyettesíthetőségére, ezekre a 2011/83/EU irányelv szerinti azonos szabályok kell, hogy vonatkozzanak.

(32)  Biztosítani kell a 2011/83/EU irányelv és az (EU) 2019/... irányelv(22) hatályainak összhangját, mely utóbbi a digitális tartalmak szolgáltatására vagy az olyan digitális szolgáltatási szerződésekre terjed ki, amelyek alapján a fogyasztók személyes adatokat biztosítanak a kereskedő számára, vagy vállalják ilyen adatok biztosítását.

(33)  Ezért a 2011/83/EU irányelv hatályát ki kell terjeszteni azokra a szerződésekre is, amelyek alapján a kereskedő a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig személyes adatokat biztosít vagy személyes adatok biztosítását vállalja. A nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésekhez hasonlóan az irányelvet minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a fogyasztó személyes adatokat biztosít a kereskedőnek vagy személyes adatok biztosítását vállalja, kivéve ha a fogyasztó által biztosított személyes adatokat a kereskedő csak a digitális tartalom szolgáltatásának vagy a digitális szolgáltatás nyújtásának céljából dolgozza fel, és a kereskedő semmilyen más célból nem dolgozza fel ezeket az adatokat. A személyes adatok bármilyen feldolgozására az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően kell sort keríteni.

(34)  Ha a digitális tartalmak szolgáltatása vagy a digitális szolgáltatások nyújtása nem díj ellenében történik, akkor az (EU) 2019/... irányelvhez(23) való teljes körű igazodás biztosítása érdekében a 2011/83/EU irányelv azokban az esetekben sem alkalmazandó, amikor a kereskedő csupán a rá vonatkozó jogi előírások betartásának céljából gyűjt személyes adatokat. Ide tartozhatnak például azok a esetek, amikor biztonsági vagy azonosítási okokból a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik a fogyasztó regisztrációját ▌.

(35)  A 2011/83/EU irányelv azokban a helyzetekben sem alkalmazandó, amikor a kereskedő kizárólag metaadatokat, a fogyasztó eszközére vagy böngészési előzményeire vonatkozó információkat gyűjt, kivéve ha a nemzeti jogszabályok ezt a helyzetet szerződéses viszonynak tekintik. Emellett azokra a helyzetekre sem alkalmazandó, amikor a fogyasztó, anélkül hogy szerződést kötött volna a kereskedővel, csak azért kénytelen reklámokat megtekinteni, hogy hozzáférhessen egy digitális tartalomhoz vagy egy digitális szolgáltatáshoz. A tagállamok számára azonban biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a 2011/83/EU irányelv szabályainak alkalmazását ilyen helyzetekre is kiterjesszék, vagy egyéb módon szabályozzák a szóban forgó irányelv hatályán kívül eső ilyen helyzeteket.

(36)  A funkcionalitás fogalmának utalnia kell a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás lehetséges felhasználásának módjaira. A műszaki korlátok – például digitális jogok kezelésére szolgáló rendszer vagy regionális kódolás – hiánya vagy megléte például befolyásolhatja annak lehetőségét, hogy a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás – tekintettel rendeltetésére – ellássa valamennyi funkcióját. Az interoperabilitás fogalma a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képességét írja le, hogy képes-e, illetve milyen mértékben képes olyan hardverrel és szoftverrel működni, amely eltér attól, amellyel általában a megegyező típusú digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatásokat használják. Sikeres működésnek minősülne többek között például, ha a digitális tartalom vagy szolgáltatás képes lenne arra, hogy az említett eltérő szoftverrel vagy hardverrel információt cseréljen, és felhasználja a kicserélt információt. A kompatibilitás fogalmát az (EU) 2019/... irányelv(24) határozza meg.

(37)  A 2011/83/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (8) bekezdése előírja a kereskedők számára, hogy üzlethelyiségen kívül, illetve távollévők között kötött szerződések esetén megszerezze a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulását a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez. A 14. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerződéses szankciót ír elő azokra az esetekre, amikor a kereskedő nem tesz eleget ennek a követelménynek, konkrétan a fogyasztónak nem kell fizetnie a nyújtott szolgáltatásokért. Ennek megfelelően a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának megszerzése csak azoknak a szolgáltatásoknak ‒ beleértve a digitális szolgáltatásokat is ‒ az esetében lényeges, amelyek nyújtása díj ellenében történik. Ezért szükség van a 7. cikk (3) bekezdésének és a 8. cikk (8) bekezdésének módosítására, hogy a kereskedők csak abban az esetben legyenek kötelesek a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának a megszerzésére, ha a szolgáltatási szerződés alapján a fogyasztónak díjat kell fizetnie.

(38)  A 2011/83/EU irányelv 16. cikkének m) pontja az elállási jog alóli kivételt határozza meg azokra az esetekre, amikor a kereskedő nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalmat szolgáltat, a fogyasztó pedig előzetes hozzájárulását adta a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez, valamint tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát. A 2011/83/EU irányelv 14. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerződéses szankciót ír elő azokra az esetekre, amikor a kereskedő nem tesz eleget ennek a követelménynek, konkrétan a fogyasztónak nem kell fizetnie a felhasznált digitális tartalomért. Ennek megfelelően a fogyasztó kifejezett hozzájárulásának és tudomásul vevő nyilatkozatának megszerzése csak azoknak a digitális tartalmaknak az esetében lényeges, amelyek szolgáltatása díj ellenében történik. Ezért szükség van a 16. cikk m) pontjának módosítására, hogy a kereskedők csak abban az esetben legyenek kötelesek a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának és tudomásul vevő nyilatkozatának a megszerzésére, ha a szerződés alapján a fogyasztónak díjat kell fizetnie.

(39)  A 2005/29/EK irányelv 7. cikkének (4) bekezdése tájékoztatási követelményeket határoz meg a termékek adott áron való „megvásárlására való felhívásokra” vonatkozóan. Ezek a tájékoztatási követelmények már a reklámozási szakaszra is vonatkoznak, a 2011/83/EU irányelv pedig megegyező és egyéb, részletesebb tájékoztatási követelményeket ír elő a későbbi szerződéskötés előtti szakaszra (a fogyasztó szerződéskötését közvetlenül megelőző szakasz). Következésképpen előfordulhat, hogy a kereskedőknek ugyanazt a tájékoztatást kell biztosítaniuk a reklámozási (például egy média weboldalán megjelenő online hirdetésben) és a szerződéskötés előtti szakaszban (például az online áruházaik oldalain).

(40)  A 2005/29/EK irányelv 7. cikke (4) bekezdése szerinti tájékoztatási követelmények értelmében a fogyasztókat a kereskedő által alkalmazott panaszkezelési módot illetően is tájékoztatásban kell részesíteni. A célravezetőségi vizsgálat megállapításaiból kitűnik, hogy ez a tájékoztatás a 2011/83/EU irányelv által szabályozott szerződéskötés előtti szakaszban a leglényegesebb. Következésképpen a 2005/29/EK irányelvből törölni kell azt a követelményt, amely ilyen tájékoztatást ír elő a reklámozási szakaszon belüli vásárlásra való felhívás pillanatában.

(41)  A 2011/83/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének h) pontja előírja a kereskedők számára, hogy az elállási jogra vonatkozó szerződéskötést megelőző tájékoztatásban részesítsék a fogyasztókat, amelynek az irányelv I. mellékletének B. részében meghatározott elállásinyilatkozat-mintára is ki kell terjednie. A 2011/83/EU irányelv 8. cikkének (4) bekezdése egyszerűbb szerződéskötés előtti tájékoztatási követelményeket ír elő azokra az esetekre, amikor a szerződést olyan távközlő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre; ide tartoznak a telefonhívás, élőszó-vezérlésű értékesítő alkalmazások vagy SMS üzenet útján megkötött szerződések. Az ilyen távközlő eszköz útján a szerződéskötést megelőzően biztosítandó kötelező tájékoztatás kiterjed többek között a 6. cikk (1) bekezdésének h) pontja szerinti elállási jogra vonatkozó információkra. Ez alapján kiterjed az irányelv I. mellékletének B. pontjában meghatározott elállásinyilatkozat-minta biztosítására is. Az elállásinyilatkozat-minta biztosítása azonban nem lehetséges azokban az esetekben, amikor a szerződést telefonhoz hasonló eszközök alkalmazásával vagy élőszó-vezérlésű alkalmazásokon keresztül kötik meg, és előfordulhat, hogy technikailag nem kivitelezhető a minta felhasználóbarát módon történő továbbítása a 8. cikk (4) bekezdése szerinti egyéb távközlő eszköz segítségével. Ezért helyénvaló az elállásinyilatkozat-minta kizárása azoknak az információknak a köréből, amelyeket a kereskedőknek minden esetben biztosítaniuk kell, amikor a szerződéskötésre a 2011/83/EU irányelv 8. cikke (4) bekezdése szerinti távközlő eszközök útján kerül sor.

(42)  A 2011/83/EU irányelv 16. cikkének a) pontja az elállási jog alóli kivételről rendelkezik azoknak a szolgáltatási szerződéseknek az esetében, amelyeket maradéktalanul teljesítettek, amennyiben a teljesítés a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásával és annak tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a kereskedő maradéktalanul teljesítette a szerződést. Ezzel szemben a 2011/83/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (8) bekezdése ‒ amelyek a kereskedők kötelezettségeit tárgyalják azokban a helyzetekben, amikor a szerződés teljesítése az elállási időszak vége előtt kezdődött ‒ csak a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának megszerzését írják elő a kereskedő számára, anélkül hogy a fogyasztónak tudomásul kellene vennie, hogy a szerződés maradéktalan teljesítése után elveszíti elállási jogát. A fent említett jogi rendelkezések összhangjának biztosítása érdekében a 2011/83/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdését és 8. cikkének (8) bekezdését ki kell egészíteni azzal, hogy a kereskedő köteles elérni, hogy a fogyasztó tudomásul vegye, hogy a szerződés maradéktalan teljesítése után elveszíti elállási jogát. Ezenkívül a 16 cikk a) pontját hozzá kellene igazítani a 7. cikk (3) bekezdésének és a 8. cikk (8) bekezdésének módosításaihoz, amelyek szerint a kereskedők csak abban az esetben kötelesek a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásának a megszerzésére, ha a szolgáltatási szerződés alapján a fogyasztónak díjat kell fizetnie. Ugyanakkor a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy olyan szolgáltatási szerződések esetében, amelyeknél a fogyasztó kifejezetten kérte a kereskedőt, hogy keresse fel abból a célból, hogy javítási munkálatokat végezzen, ne tegyék kötelezővé a kereskedő számára annak elérését, hogy a fogyasztó tudomásul vegye, hogy a szerződés maradéktalan teljesítése után elveszíti elállási jogát. A 2011/83/EU irányelv 16. cikkének c) pontja kivételt biztosít az elállási jog alkalmazása alól a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített vagy egyértelműen a fogyasztó személyére szabott áruk értékesítése esetében. Ide tartozik például az igényre szabott bútor legyártása és a fogyasztó otthonában történő összeszerelése, amennyiben az egyetlen adásvételi szerződés keretében történik.

(43)  A 2011/83/EU irányelv 16. cikkének b) pontja által az elállási jog alkalmazása alól biztosított kivételt úgy kell tekinteni, hogy az a nem vezetékes energia egyedi szolgáltatására vonatkozó szerződésekre is vonatkozik, hiszen az energia ára a kereskedő által nem befolyásolható módon az áru- és energiapiacoknak az elállási időszak alatt is lehetséges ingadozásaitól függ.

(44)  A 2011/83/EU irányelv 14. cikkének (4) bekezdése meghatározza azokat az elállási jog gyakorlásához kapcsolódó feltételeket, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó nem viseli a szolgáltatások teljesítésének, a közüzemi szolgáltatások nyújtásának és a nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatásának költségeit. Ezen feltételek bármelyikének teljesülése esetén a fogyasztónak nem kell kifizetnie azoknak a szolgáltatásoknak, közüzemi szolgáltatásoknak vagy digitális tartalmaknak az árát, amelyeket az elállási jog gyakorlása előtt nyújtottak vagy szolgáltattak a számára. A digitális tartalom tekintetében ezeknek a 14. cikk (4) bekezdés b) pontjának iii. alpontja szerinti nem kumulatív feltételeknek az egyike a szerződés ‒ beleértve a fogyasztó kifejezett előzetes hozzájárulását a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez, valamint az elállási jog ebből következő elvesztésének tudomásulvételét ‒ megerősítésének elmulasztása. Ez a feltétel azonban nem szerepel az elállási jog elvesztésének a 16. cikk m) pontjában felsorolt feltételei között, ami jogbizonytalanságot eredményez azt illetően, hogy a fogyasztó hivatkozhat-e a 14. cikk (4) bekezdés b) pontjának iii. alpontjára olyankor, amikor a 14. cikk (4) bekezdés b) pontjának másik két feltétele teljesül, és az elállási jog ennek eredményeként a 16. cikk m) pontja értelmében elvész. A 14. cikk (4) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában rögzített feltételt ezért be kell emelni a 16. cikk b) pontjába is, hogy a fogyasztó annak nem teljesülése esetén élhessen elállási jogával, és ennek megfelelően érvényesíthesse a 14. cikk (4) bekezdésében rögzített jogokat.

(45)  A kereskedők a fogyasztó vásárlóerejének felmérését lehetővé tevő automatizált döntéshozatal és a fogyasztói magatartásról történő profilalkotás alapján egyes fogyasztók vagy fogyasztói csoportok esetén személyre szabhatják áraikat. A fogyasztókat ezért egyértelműen tájékoztatni kell arról, ha a nekik felajánlott ár automatizált döntéshozatal alapján személyre szabott, hogy döntéshozataluk során számolhassanak a potenciális kockázatokkal. Ebből következően a 2011/83/EU irányelvet konkrét tájékoztatási követelménnyel kell kiegészíteni, amely szerint a fogyasztót tájékoztatni kell arról, ha az ár automatizált döntéshozatal alapján személyre szabott. Ennek a tájékoztatási követelménynek nem kellene vonatkoznia az olyan technikákra, mint a „dinamikus” vagy „valós idejű” árszabás, amelyek lényege, hogy az ár a piaci keresletre reagálva igen rugalmasan és gyorsan változik, amennyiben azok nem alkalmazzák az árak automatizált döntéshozatalon alapuló személyre szabását. Ez a tájékoztatási követelmény nem érinti az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletét(25), amely rögzíti többek között az érintett arra való jogát, hogy ne terjedjen ki rá az automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés.

(46)  A technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében a 2011/83/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt kommunikációs eszközök közül törölni kell a faxszámot, mivel a fax ritkán használt és nagyon elavult technológiának számít.

(47)  A fogyasztók a vásárlási döntések meghozatalakor egyre jobban hagyatkoznak a fogyasztói értékelésekre és ajánlásokra. Így amikor a kereskedő hozzáférést biztosít a termékek fogyasztói értékeléséhez, tájékoztatnia kell arról, hogy alkalmaz-e folyamatokat vagy eljárásokat annak biztosítására, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származzanak, akik a terméket megvásárolták vagy használták. Amennyiben alkalmaz ilyen folyamatokat vagy eljárásokat, akkor tájékoztatnia kell arról, hogy miként ellenőrzi ezeket, illetve egyértelmű tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztóknak az értékelések feldolgozásának módjáról, ezen belül például arról, hogy minden értékelést közzétesz-e, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív, vagy hogy az adott értékeléseket támogatták-e vagy befolyásolták-e a kereskedővel való szerződéses kapcsolat révén. Ezenkívül tehát tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak kell tekinteni azt, ha a fogyasztókat olyan állításokkal tévesztik meg, amelyek szerint a termék értékelései olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták, amikor nem tettek észszerű és arányos lépéseket annak biztosítására, hogy az értékelések valóban ilyen fogyasztóktól származzanak. Ilyen lépés lehet például az, ha technikai eszközökkel ellenőrzik az értékelést közzétevő személy megbízhatóságát, illetve információkat kérnek annak ellenőrzésére, hogy az adott fogyasztó ténylegesen megvásárolta vagy használta-e a terméket.

(48)  A fogyasztói értékelésekre és ajánlásokra vonatkozó szabályok nem érintik azokat a megszokott és jogszerű reklámtevékenységeket, amelyek túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentéseket alkalmaznak.

(49)  A kereskedők számára meg kell tiltani hamis fogyasztói értékelések és ajánlások közzétételét is, például a közösségi médiában történő tetszésnyilvánítást vagy mások ezzel történő megbízását a termék népszerűsítése érdekében, illetve a fogyasztói értékelések vagy támogatások befolyásolását például azzal, hogy csak a pozitív értékeléseket teszik közzé és törlik a negatívakat. Ilyen helyzet előállhat a közösségi ajánlások extrapolálásával is, azaz amikor egy felhasználó valamely online tartalommal kapcsolatos pozitív reakcióját összekapcsolják egy attól eltérő, de ahhoz kapcsolódó tartalommal, vagy átviszik arra, azt a látszatot keltve, hogy a felhasználó pozitívan viszonyul a kapcsolódó tartalomhoz is.

(50)  A kereskedők számára meg kell tiltani kulturális vagy sportrendezvények belépőjegyeinek továbbértékesítését fogyasztók számára, amennyiben azokat olyan szoftverek, például internetes robotok használatával szerezték meg, amelyek segítségével az elsődleges jegyértékesítő által szabott korlátokat meghaladó számban vásárolhatták fel azokat, vagy megkerülték az elsődleges jegyértékesítő által annak érdekében alkalmazott egyéb technikai eszközöket, hogy mindenki számára garantálják a jegyek elérhetőségét. Ez a konkrét tilalom nem érinti a tagállamok által esetlegesen bevezetett egyéb nemzeti szintű intézkedéseket, amelyek célja a fogyasztók jogos érdekeinek védelme, valamint a kultúrpolitikai intézkedések és a kulturális és sportrendezvényekhez való általános és széles körű hozzáférés biztosítása. Ilyen intézkedés például a jegyek viszonteladási árának szabályozása.

(51)  Az Unió Alapjogi Chartájának 16. cikke garantálja a vállalkozás szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban. Ugyanakkor azok a gyakorlatok, amelyek keretében egy árut úgy reklámoznak, mintha megegyezne azzal, amit egyéb tagállamokban forgalmaznak, miközben a valóságban az áruk összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, megtéveszthetik a fogyasztókat, és olyan fogyasztási döntés meghozatalára késztetik vagy késztethetik őket, amit egyébként nem hoztak volna meg.

(52)  Ezért az ilyen gyakorlatok a lényeges elemek eseti alapon történő értékelésének alapján a 2005/29/EK irányelvvel ellentétesnek minősülhetnek. A meglévő jog tagállami fogyasztóvédelmi és élelmiszerhatóságok általi alkalmazásának megkönnyítése érdekében az „uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jognak a termékek kettős minőségével kapcsolatos problémákra történő alkalmazásáról – az élelmiszerek egyedi esetéről” szóló 2017. szeptember 26-i bizottsági közlemény(26) iránymutatással szolgál arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi uniós szabályok hogyan alkalmazhatók a kettős élelmiszer-minőségre. Ebben az összefüggésben a Bizottság Közös Kutatóközpontja ismertette az élelmiszerekkel kapcsolatos összehasonlító vizsgálatok egy közös megközelítését(27).

(53)  A végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy kifejezett rendelkezés hiányában a fogyasztók, kereskedők és illetékes nemzeti hatóságok számára nem feltétlenül világos, hogy milyen kereskedelmi gyakorlatok minősülnek a 2005/29/EK irányelvvel ellentétesnek. Ennek okán, valamint a kereskedők és a végrehajtó hatóságok jogbiztonságának garantálása érdekében szükség van a 2005/29/EK irányelv olyan jellegű módosítására, hogy kifejezetten kitérjen azokra a kereskedelmi gyakorlatokra, amelyek keretében egy árut úgy reklámoznak, mintha megegyezne valamely, más tagállamokban forgalmazott áruval, miközben az érintett áru összetétele vagy jellemzői jelentős mértékben eltérőek. Az illetékes hatóságok eseti alapon kell értékeljék és kezeljék ezeket a gyakorlatokat, az irányelv rendelkezéseinek megfelelően. Az értékelések során az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a következőket: a fogyasztók számára mennyire egyszerű az áruk közötti eltérés azonosítása, a kereskedő arra vonatkozó joga, hogy az ugyanazon márka alatt forgalmazott áruit indokolt és objektív tényezők – például a nemzeti jogszabályok, az alapanyagok elérhetősége vagy szezonális jellege ▌vagy az egészséges és tápláló élelmiszerekhez való fokozottabb hozzáférésre irányuló önkéntes stratégiák – alapján különböző földrajzi piacokhoz igazítsa, valamint a kereskedő arra vonatkozó joga, hogy az ugyanazon márka alá tartozó áruit különböző tömegű vagy volumenű kiszerelésekben forgalmazza a különböző földrajzi piacokon. Az illetékes hatóságoknak az információk rendelkezésre állásának és megfelelőségének vizsgálata révén értékelniük kell, hogy a fogyasztók számára mennyire egyszerű az áruk közötti eltérés azonosítása. Fontos, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak az áruk indokolt és objektív tényezők miatti eltérőségéről. A kereskedők számára lehetővé kell tenni, hogy más, olyan módokon biztosítsák ezt a tájékoztatást, amelyek révén a fogyasztók hozzáférnek a szükséges információhoz. A kereskedőknek általában előnyben kell részesíteniük az árucímkéken történő tájékoztatás alternatíváit. Tiszteletben kell tartani a vonatkozó uniós ágazati előírásokat, valamint az áruk szabad mozgásával kapcsolatos szabályokat.

(54)  Bár az üzlethelyiségen kívüli értékesítések a kereskedő üzlethelyiségein belül történő értékesítésekhez és a távolsági értékesítésekhez hasonlóan törvényes és bevett értékesítési csatornának számítanak, a fogyasztók otthonának ▌meglátogatásakor vagy a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 8. pontjában említett kirándulások alkalmával folytatott bizonyos különösen agresszív vagy megtévesztő, gyakran a termék azonnali kifizetését feltételező marketing- és értékesítési gyakorlatok nyomás alá helyezhetik a fogyasztókat, aminek következtében olyan árukat vagy szolgáltatásokat vásárolnak meg, amiket más körülmények között nem vettek volna meg és/vagy eltúlzott áron vásárolnak. Az ilyen gyakorlatok gyakran az időseket és az egyéb sebezhető fogyasztókat célozzák. Egyes tagállamok nem kívánatosnak tekintik ezeket a gyakorlatokat, és szükségesnek tartják a 2011/83/EU irányelv szerinti üzlethelyiségen kívüli értékesítések bizonyos formáinak és szempontjainak korlátozását – mint a termékek agresszív és megtévesztő reklámozását és értékesítését a fogyasztó otthonának kéretlen meglátogatása ▌vagy ▌kirándulások során. Amennyiben ilyen korlátozásokra nem fogyasztóvédelmi alapon, hanem például közérdekből vagy a fogyasztók magánéletének (amelynek védelmét az Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke biztosítja) tiszteletben tartásával kapcsolatos megfontolások alapján kerül sor, akkor azok nem tartoznak a 2005/29/EK irányelv hatálya alá.

(55)  Ezért a szubszidiaritás elvével összhangban és a végrehajtás megkönnyítése érdekében szükség van annak egyértelműsítésére, hogy a 2005/29/EK irányelv nem sérti a tagállamok arra vonatkozó szabadságát, hogy nemzeti jogszabályokat alkossanak a fogyasztók jogos érdekeinek további védelme érdekében olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, amelyekre a fogyasztók otthonánál termékek ajánlása vagy értékesítése céljából tett kéretlen látogatások, illetve olyan, kereskedők által szervezett kirándulások keretében kerül sor, amelyek célja vagy hatása bizonyos termékek népszerűsítése, illetve ezek fogyasztóknak történő értékesítése, amennyiben ezeket a jogszabályokat fogyasztóvédelmi indokok igazolják. Az ilyen jogszabályoknak arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és nem tilthatják magukat az említett értékesítési csatornákat. A tagállamok által alkotott nemzeti szintű jogszabályok például meghatározhatják azt a napszakot, amelyben nem engedélyezett a fogyasztók otthonának kéretlen meglátogatása, vagy megtilthatják az ilyen látogatásokat abban az esetben, ha a fogyasztó látható módon jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak az ilyen látogatásokat, illetve meghatározhatják a fizetésre vonatkozó eljárást. Az ilyen jogszabályok a 2011/83/EU irányelv által harmonizált területeken nagyobb védelmet biztosító szabályokat is tartalmazhatnak. A 2011/83/EU irányelvet tehát úgy kell módosítani, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára olyan nemzeti szintű intézkedések elfogadását, amelyek hosszabb ideig biztosítanak lehetőséget az elállási jog érvényesítésére vagy eltérhetnek az elállási jog alóli konkrét kivételektől. A tagállamok számára elő kell írni, hogy az ebben a tekintetben elfogadott nemzeti rendelkezésekről értesítsék a Bizottságot, amely a maga során az összes érdekelt fél számára elérhetővé teszi ezeket az információkat, valamint gondoskodik az ilyen intézkedések arányosságának és jogszerűségének nyomon követéséről.

(56)  A kereskedő üzlethelyiségén kívül megrendezett események keretében folytatott agresszív vagy megtévesztő gyakorlatokat illetően a 2005/29/EK irányelv nem érinti a tagállamok által a kereskedők számára a székhelyre vonatkozóan előírható feltételeket vagy engedélyeztetési rendszereket. A 2005/29/EK irányelv továbbá nem érinti a szerződések nemzeti szintű jogát és különösen a szerződések érvényességére, létrejöttére és joghatásaira vonatkozó szabályokat. A kereskedő üzlethelyiségén kívül megrendezett események keretében folytatott agresszív vagy megtévesztő gyakorlatok betilthatók a 2005/29/EK irányelv 5–9. cikke alapján történő eseti értékelés nyomán. Ezen túlmenően a 2005/29/EK irányelv I. melléklete általános tiltást tartalmaz olyan gyakorlatokra vonatkozóan, amelyek keretében a kereskedő azt a benyomást kelti, hogy nem a szakmájával kapcsolatos célból jár el, illetve amelyek azt a benyomást keltik a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el a üzlethelyiséget, amíg a szerződés létre nem jött. A Bizottság felméri, hogy a hatályos szabályok megfelelő szintű védelmet biztosítanak-e a fogyasztók számára, illetve megfelelő eszközökkel látják-e el a tagállamokat ahhoz, hogy hatékonyan fellépjenek az ilyen gyakorlatokkal szemben.

(57)  Ezen irányelv tehát nem érinti a szerződési jog azon területére vonatkozó nemzeti jogot, amelyet ezen irányelv nem szabályoz. Ennélfogva ezen irányelv nem sértheti például az egyetértés hiánya vagy az engedély nélküli kereskedelmi tevékenység esetében a szerződések megkötését vagy érvényességét szabályozó nemzeti jogot.

(58)  Annak garantálása érdekében, hogy a polgárok hozzáférhessenek naprakész információkhoz az uniós szintű fogyasztói jogaikat és jogorvoslati lehetőségeket illetően, a Bizottság által kifejlesztendő egységes digitális kapunak a lehető legnagyobb mértékben felhasználóbarátnak, mobileszközökről használhatónak, könnyen elérhetőnek és mindenki, köztük a fogyatékossággal élők számára is („mindenki számára történő tervezés”) kezelhetőnek kell lennie.

(59)  A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának(28) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentum(ok) megküldését indokoltnak tekinti.

(60)  Mivel az irányelv céljait, nevezetesen a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékonyabb végrehajtását és korszerűsítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok a probléma egész Unióra kiterjedő jellege miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2005/29/EK irányelv módosításai

A 2005/29/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  A c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) „termék”: áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, a digitális szolgáltatást és digitális tartalmat, valamint a jogokat és kötelezettségeket is;”;

"

b)  A szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

„m) „rangsorolás”: a termékek relatív kiemelése a kereskedők által bemutatott, megszervezett vagy közölt módon, tekintet nélkül az ilyen bemutatáshoz, szervezéshez vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközökre;

   n) „online piac”: olyan szolgáltatás, amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftver, többek között weboldalak, weboldalak egyes részei vagy alkalmazások révén.”;

"

2.  A 3. cikkben az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: ▌"

„(5) Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a fogyasztók jogos érdekeit védő rendelkezéseket fogadjanak el az olyan agresszív vagy megtévesztő marketing- vagy értékesítési gyakorlatokra vonatkozóan, amelyeket a kereskedő a fogyasztó otthonának kéretlen meglátogatásakor folytat, vagy amelyek keretében a kereskedő ▌kirándulásokat szervez, amelyek célja vagy hatása bizonyos termékek népszerűsítése, illetve ezek fogyasztóknak történő értékesítése. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.

(6)   A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az (5) bekezdés alapján alkalmazott nemzeti jogszabályaikról, illetve ezek minden utólagos módosításáról. A Bizottság ezeket az információkat könnyen elérhetővé teszi a fogyasztók és a kereskedők számára egy külön weboldalon.”;

"

3.  A 6. cikk (2) bekezdése a következő ▌ ponttal egészül ki:"

c) azok a gyakorlatok, amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban úgy reklámoznak, mintha megegyezne egy más tagállamokban forgalmazott azonos áruval, miközben az áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják.”;

"

4.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  A d) pont helyébe a következő szöveg lép:"

d) a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, amennyiben azok eltérnek a szakmai gondosság által támasztott követelményektől;”;

"

ii.  A bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„f) az online piacokon kínált termékek esetében az, hogy a terméket kínáló harmadik fél kereskedő-e vagy sem, a harmadik fél által az online piac számára adott nyilatkozat alapján.”;

"

b)  A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) Amikor a fogyasztók lehetőséget kapnak arra, hogy különböző kereskedők vagy fogyasztók által kínált termékek esetében kulcsszó, kifejezés vagy más lekérdezés alapján végezzenek keresést, függetlenül attól, hogy a tranzakciót végül hol bonyolítják le, más paraméterekkel szemben jelentősnek minősül a keresés eredményeit bemutató oldalról közvetlenül és könnyen elérhető online felület egy külön részén rendelkezésre bocsátott, azokra a fő paraméterekre vonatkozó általános információ, amelyek meghatározzák a fogyasztónak a keresés eredményeként megjelenített termékek rangsorát, valamint e paraméterek relatív jelentősége. Ez a bekezdés nem vonatkozik az (EU) 2019/... rendeletben* meghatározott online keresőmotorok szolgáltatóira.(29)

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (HL ...);

"

c)  a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(6) „Amennyiben a kereskedő hozzáférést biztosít a termékek fogyasztói értékeléséhez, az arra vonatkozó információt, hogy a kereskedő biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket megvásárolták vagy használták, jelentősnek kell tekinteni.”;

"

(5)  A szöveg a következő ▌ cikkel egészül ki:"

„11a. cikk

Jogorvoslat

(1)  ▌a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által megkárosított fogyasztók számára arányos és hatékony jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítani, ideértve a fogyasztó által elszenvedett károk megtérítését és adott esetben az árcsökkentést vagy a szerződés felmondását. Ezen jogorvoslatok alkalmazásának feltételeit és hatásait a tagállamok határozhatják meg. A tagállamok adott esetben figyelembe vehetik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat súlyosságát és jellegét, a fogyasztó által elszenvedett károkat és más releváns körülményeket.

(2)  E jogorvoslatok nem érintik az uniós vagy a nemzeti jog alapján a fogyasztók számára rendelkezésre álló egyéb jogorvoslatok alkalmazását.”;

"

6.  A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„13. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosításához. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása esetén adott esetben ▌ figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

   a) a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama▌;

   b) a kereskedő által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

   c) a kereskedő által előzőleg elkövetett minden jogsértés;
   d) a kereskedő által a jogsértés nyomán elért pénzügyi előnyök vagy a jogsértés útján elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
   e) az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban a kereskedőre kiszabott szankciók határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 rendelet által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;
   f) az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy ha az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkének megfelelően szankciók kiszabására kerül sor, akkor azok magukban foglalják a bírságok adminisztratív eljárások révén történő kiszabásának vagy a bírság kiszabására irányuló jogi eljárások megindításának lehetőségét, vagy mindkettőt, amely bírság maximális összege a kereskedő által az érintett tagállamban vagy tagállamokban bonyolított forgalom legalább 4 %-ának felel meg. Az említett rendelet sérelme nélkül a nemzeti alkotmánnyal kapcsolatos okokból a tagállamok a bírságok kiszabását a következőkre korlátozhatják:

   a) a 6., 7., 8. 9. cikk és az I. melléklet megsértése, valamint
   b) amennyiben a kereskedő továbbra is olyan kereskedelmi gyakorlatot alkalmaz, amelyet az illetékes nemzeti hatóság vagy bíróság tisztességtelennek ítélt, ha a jogsértés nem tartozik az a) pont alá.

(4)  Olyan esetekben, amikor a (3) bekezdéssel összhangban bírságot kell kiszabni, de a kereskedő éves árbevételére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a tagállamok bevezetik a bírság kiszabására vonatkozó lehetőséget, amelynek maximális összege legalább 2 millió EUR.

(5)  A tagállamok ... [ezen módosító irányelv nemzeti jogba való átültetésének időpontjáig]-ig értesítik a bírságolási szabályaikról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.”;

"

(7)  ▌Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)  A következő pont kerül beillesztésre:"

„11a. A keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést.”;

"

b)  A következő pontok kerülnek beillesztésre:"

„23a. Rendezvényekre szóló jegyek viszonteladása fogyasztók részére, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vásárolta meg, hogy megkerülje az egy személy által megvásárolható jegyek számára vonatkozó korlátozásokat vagy a jegyvásárlásra alkalmazandó bármely más szabályt.

23b.  Annak állítása, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, anélkül, hogy észszerű és arányos lépésekre kerülne sor annak ellenőrzésére, hogy az értékelések ilyen fogyasztóktól származnak.

23c.  A termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások benyújtása, illetve más jogi vagy természetes személy megbízása ezzel, vagy fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatása.”.

"

2. cikk

A 2011/83/EU irányelv módosításai

A 2011/83/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)  a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„3. „áru”: az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv*(30) 2. cikkének (5) pontjában meghatározott áruk;

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... irányelve (...) (HL …).”;

"

b)  A cikk a következő ▌ponttal egészül ki:"

„4a. „személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 1. pontjában meghatározott személyes adatok;”

"

c)   Az 5. és 6. pont helyébe a következő szöveg lép:"

5. „adásvételi szerződés” : bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a kereskedő átruházza vagy vállalja, hogy átruházza a fogyasztóra valamely áru tulajdonjogát, ideértve az árukra és szolgáltatásokra egyaránt vonatkozó adásvételi szerződéseket;

   6. „szolgáltatási szerződés” : az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek alapján a kereskedő a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, ideértve a digitális szolgáltatásokat is”;

"

d)  A 11. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„11. „digitális tartalom”: az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv*(31) 2. cikkének (1) pontjában meghatározott digitális tartalom;”;

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... irányelve (...) (HL …).”;

"

e)  A szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

„ ▌16. „digitális szolgáltatás”: az (EU) 2019/... irányelv(32)++ 2. cikkének 2. pontjában meghatározott digitális szolgáltatás;

   17. „online piac”: olyan szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftverek, köztük weboldalak, weboldalak egyes részei vagy alkalmazások révén;
   18. „online piacszolgáltató”: bármely olyan szolgáltató, amely online piacot biztosít a fogyasztók számára;

   19. „kompatibilitás”: az (EU) 2019/... irányelv(33) 2. cikkének 10. pontjában meghatározott kompatibilitás;
   20. „funkcionalitás”: az (EU) 2019/... irányelv+ 2. cikkének 11. pontjában meghatározott funkcionalitás;
   21. „interoperabilitás”: az (EU) 2019/... irányelv+ 2. cikkének 12. pontjában meghatározott interoperabilitás.”;

"

2.  A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ez az irányelv – az irányelv rendelkezései által meghatározott feltételek szerint és mértékben – kereskedők és fogyasztók között kötött bármely szerződésekre alkalmazandó, amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az abban foglalt árat. Az irányelv víz, gáz, villamos energia vagy távfűtés – akár közszolgáltatók általi – szolgáltatására vonatkozó szerződésekre alkalmazandó, amennyiben e termékeket szerződés alapján biztosítják.”;

"

b)  A szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„(1a.) Ez az irányelv abban az esetben is alkalmazandó, ha a kereskedő nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalmat szolgáltat vagy digitális szolgáltatást nyújt vagy vállalja, hogy nyújt a fogyasztó részére, a fogyasztó pedig személyes adatokat szolgáltat vagy ilyen adatok szolgáltatását vállalja a kereskedő részére, kivéve, ha a fogyasztó által szolgáltatott személyes adatokat a kereskedő kizárólag az ezen irányelvnek megfelelő, nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás biztosításának vagy a kereskedőre vonatkozó jogi előírások betartásának céljából dolgozza fel, és a kereskedő semmilyen más célból nem dolgozza fel ezeket az adatokat.”;

"

c)  A (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  a k) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„k) amelyek tárgya személyszállítási szolgáltatás, kivéve a 8. cikk (2) bekezdését, valamint a 19., 21. és 22. cikket;”

"

ii.  a következő ponttal egészül ki:"

„n) a végrehajtás vagy más bírósági intézkedés alapján értékesített áruk.”;

"

3.  ▌Az 5. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„e) az áruk, digitális tartalmak és digitális szolgáltatások megfelelőségének szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállására irányuló emlékeztetésen túl az értékesítés utáni szolgáltatások és adott esetben a jótállás megléte és feltételei;”;

"

b)  A g) és a h) pont helyébe a következő szöveg lép:"

g) adott esetben a digitális elemeket tartalmazó áruk, digitális tartalmak és digitális szolgáltatások működése, beleértve az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedéseket is;

   h) adott esetben a digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalom és digitális szolgáltatás ▌bármilyen vonatkozó kompatibilitása és interoperabilitása a kereskedő ismereteinek vagy a kereskedőtől észszerűen elvárható ismereteknek megfelelően.”;

"

4.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

c) a kereskedő letelepedési helyének postai címe, valamint telefonszáma és e-mail-címe. Ezenkívül ha a kereskedő megad egyéb online kommunikációs eszközöket is, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztó tartós adathordozón megőrizhesse a kereskedővel folytatott írásbeli kommunikációt, beleértve az ilyen levelezés dátumát és időpontját is, az információnak tartalmaznia kell az ilyen egyéb eszközök adatait is. Minden ilyen, a kereskedő által biztosított kommunikációs eszköz célja, hogy segítségével a fogyasztó gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tud lépni a kereskedővel. Adott esetben a kereskedő tájékoztatást nyújt annak a kereskedőnek a postai címéről és azonosító adatairól is, akinek a nevében eljár.”;

"

ii.  a következő pont kerül beillesztésre:"

„ea) adott esetben, hogy az ár automatizált döntéshozatal alapján személyre szabott;”;

"

iii.  az l) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„l) az áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás megfelelőségének szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállására irányuló emlékeztető;”;

"

iv.  az r) és az s) pont helyébe a következő szöveg lép:"

r) adott esetben a digitális elemeket tartalmazó áruk, digitális tartalmak és digitális szolgáltatások működése, beleértve az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedéseket is;

   s) adott esetben a digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalom és digitális szolgáltatás ▌bármilyen vonatkozó kompatibilitása és interoperabilitása a kereskedő ismereteinek vagy a kereskedőtől észszerűen elvárható ismereteknek megfelelően.”;

"

b)  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az (1) bekezdés h), i) és j) pontjában említett információt az I. melléklet A. részében meghatározott elállási mintatájékoztató útján is meg lehet adni.A kereskedő teljesíti az (1) bekezdés h), i) és j) pontjában meghatározott tájékoztatási követelményeket, ha a fogyasztó rendelkezésére bocsátja e tájékoztató megfelelően kitöltött példányát. Az I. melléklet A. részében meghatározott elállási mintatájékoztatóban szereplő 14 napos elállási időszakra vonatkozó hivatkozásokat 30 napos elállási időszakra vonatkozó hivatkozások váltják fel, amennyiben a tagállamok a 9. cikk (1a) bekezdésével összhangban szabályokat fogadtak el.”;

"

5.  A szöveg a következő ▌ cikkel egészül ki:"

6a. cikk

Az online piacokon kötött szerződésekre vonatkozó egyedi kiegészítő tájékoztatási követelmények

(1)Mielőtt a fogyasztó számára kötelezővé válna egy online piaci távollévők közötti szerződés vagy bármilyen kapcsolódó ajánlat, az online piac szolgáltatója, a 2005/29/EK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül, világos és érthető nyelven, az alkalmazott kommunikációs eszközöknek megfelelő módon tájékoztatást nyújt számára az alábbiakról:

   a) az ajánlatokat bemutató oldalról közvetlenül és könnyen elérhető online felület egy külön részén rendelkezésre bocsátott általános információ a fogyasztó számára ▌a keresési lekérdezése nyomán megjelenő ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterekről a 2005/29/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdés m) pontjában meghatározottak szerint, valamint e paraméterek más paraméterekhez viszonyított jelentősége;
   b) az, hogy az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőnek minősül-e, a harmadik fél által az online piac felé tett nyilatkozat alapján;
   c) az, hogy amennyiben az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél nem kereskedő, az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokból eredő fogyasztói jogok nem alkalmazhatók a megkötött szerződésre; ▌
   d) adott esetben az, hogy a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek hogyan oszlanak meg az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél és az online piac üzemeltetője között. Ez az információ nem érinti azokat a felelősségeket, amelyek az online piacra vagy a kereskedőre hárulhatnak a szerződéssel kapcsolatban más uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint.

(2)  A 2000/31/EK irányelv sérelme nélkül ez a cikk nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy további tájékoztatási követelményeket írjanak elő az online piacok számára. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.”;

"

6.  A 7. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

(3) Amennyiben a fogyasztó azt akarja, hogy a szolgáltatás teljesítése, illetve a víz-, gáz- vagy villamosenergia-szolgáltatás – amennyiben azokat nem korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre – vagy távfűtési szolgáltatás a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított elállási időszakon belül kezdődjön meg, és a szerződés értelmében a fogyasztónak fizetnie kell ezekért a szolgáltatásokért, a kereskedőnek kérnie kell, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kifejezett kérelmét tartós adathordozón nyújtsa be. A kereskedőnek annak elismerését is kérnie kell a fogyasztótól, hogy miután a kereskedő teljes mértékben teljesítette a szerződést, a fogyasztónak a továbbiakban nem lesz joga a szerződéstől való elállásra.”;

"

7.  A 8. cikk a következőképpen módosul:

(a)  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(4) Ha a szerződést olyan távközlő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése előtt a kereskedő az alkalmazott eszköz útján közli legalább az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságaira, a kereskedő azonosító adataira, a teljes árra, az elállási jogra, a szerződés időtartamára és – amennyiben a szerződés határozatlan időre szól – a szerződés felmondásának feltételeire vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), e), h) és o) pontjában említett, szerződéskötést megelőző információkat, a h) pontban említett és az I. melléklet B. részében meghatározott elállásinyilakozat-minta kivételével. A 6. cikk (1) bekezdésében említett további információkat, köztük az elállási nyilatkozatot, a kereskedő megfelelő módon, e cikk (1) bekezdésével összhangban bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.”;

"

(b)  A (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(8) Amennyiben a fogyasztó azt akarja, hogy a szolgáltatás teljesítése, illetve a víz-, gáz- vagy villamosenergia-szolgáltatás – amennyiben azokat nem korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre – vagy távfűtési szolgáltatás a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított elállási időszakon belül kezdődjön meg, és a szerződés értelmében a fogyasztónak fizetnie kell ezekért a szolgáltatásokért, a kereskedőnek kérnie kell, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kifejezett kérelmet nyújtson be. A kereskedőnek annak elismerését is kérnie kell a fogyasztótól, hogy miután a kereskedő teljes mértékben teljesítette a szerződést, a fogyasztónak a továbbiakban nem lesz joga a szerződéstől való elállásra.”;

"

8.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A fogyasztók jogos érdekeinek az agresszív vagy megtévesztő marketing- vagy értékesítési gyakorlatokkal szembeni védelme céljából a tagállamok elfogadhatnak olyan szabályokat, amelyek szerint az (1) bekezdésben említett 14 napos elállási időszakot 30 napra hosszabbítják meg azon szerződések esetében, amelyeket egy kereskedő által a fogyasztó otthonában tett kéretlen látogatások vagy egy kereskedő által szervezett olyan kirándulások keretében kötöttek, amelyek célja vagy hatása termékek fogyasztók számára történő népszerűsítése vagy értékesítése volt. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.”;

"

b)  A (2) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A 10. cikk sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett elállási időszak az alábbiaktól számított 14 nap vagy – amennyiben a tagállamok az e cikk (1a) bekezdésével összhangban szabályokat fogadtak el – 30 nap elteltével jár le:”;

"

9.  A 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Amennyiben a kereskedő a 9. cikk (2) bekezdésében említett naptól számított 12 hónapon belül megadta a fogyasztónak az e cikk (1) bekezdésében előírt tájékoztatást, az elállási időszak az azon napot követő 14 nap vagy – amennyiben a tagállamok az e cikk (1a) bekezdésével összhangban szabályokat fogadtak el – 30 nap elteltével jár le, amelyen a fogyasztó megkapta ezen tájékoztatást.

"

10.  A 13. cikk ▌a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(4) A fogyasztó személyes adatainak tekintetében a kereskedő eleget tesz az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott alkalmazandó kötelezettségeknek.

(5)  A kereskedő tartózkodik a fogyasztó által szolgáltatott vagy létrehozott, a kereskedő által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás használata során keletkezett, személyes adatoktól eltérő bármely tartalom felhasználásától, kivéve, ha az ilyen tartalom:

   a) a kereskedő által szolgáltatott digitális tartalom vagy nyújtott digitális szolgáltatás kontextusán kívül nem használható;
   b) kizárólag a fogyasztónak a kereskedő által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás felhasználása során végzett tevékenységére vonatkozik;
   c) azt a kereskedő összevonta más adatokkal, és különválasztása nem lehetséges, vagy aránytalan erőfeszítéssel járna; vagy
   d) azt a fogyasztó és mások együttesen hozták létre, és más fogyasztók továbbra is használhatják.

(6)  Az (5) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett helyzeteket kivéve a kereskedő a fogyasztó kérésére a fogyasztó rendelkezésére bocsát minden olyan, a személyes adatoktól különböző tartalmat, amelyet a fogyasztó a kereskedő által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás használata során szolgáltatott vagy hozott létre.

(7)  A fogyasztó jogosult ezeket a digitális tartalmakat térítésmentesen, a kereskedő részéről mindennemű akadályoztatás nélkül, észszerű időn belül, általánosan használt és géppel olvasható adatformátumban lehívni.

(8)  A szerződéstől való elállás esetén a kereskedő megakadályozhatja, hogy a fogyasztó tovább használja a digitális tartalmat, illetve a digitális szolgáltatást, különösen oly módon, hogy a digitális tartalmat, illetve a digitális szolgáltatást – a (6) bekezdés sérelme nélkül – a fogyasztó számára hozzáférhetetlenné teszi, vagy letiltja a fogyasztó felhasználói fiókját.

"

11.  A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)   A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) A szerződéstől való elállás esetén a fogyasztó tartózkodik a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás használatától és ezek elérhetővé tételétől harmadik felek számára.”;

"

b)   A (4) bekezdés b) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„i. a fogyasztó előzetesen nem járult hozzá kifejezetten ahhoz, hogy a teljesítés a 9. cikkben említett 14 vagy 30 napos időszak letelte előtt megkezdődjön;

"

12.  A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"

a) szolgáltatási szerződések esetében a szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, és ha a szerződés a fogyasztóra fizetési kötelezettséget ró, amennyiben a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és annak tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a kereskedő maradéktalanul teljesítette a szerződést;

"

b)   az m) pont helyébe a következő szöveg lép:"

m) nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések, ha a teljesítés elkezdődött, és amennyiben szerződés értelmében a fogyasztónak fizetnie kell ezekért a szolgáltatásokért, amennyiben:

   i) az elállási időszakon belüli teljesítést a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásával kezdték meg;
   ii) a fogyasztó tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát; és
   iii) a kereskedő visszaigazolást adott a 7. cikk (2) bekezdésének vagy a 8. cikk (7) bekezdésének megfelelően.”;

"

c)   A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„A fogyasztók jogos érdekeinek az agresszív vagy megtévesztő marketing- vagy értékesítési gyakorlatokkal szembeni védelme céljából a tagállamok eltérhetnek az elállási jognak az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott kivételeitől azon szerződések esetében, amelyeket egy kereskedő által a fogyasztó otthonában tett kéretlen látogatások vagy egy kereskedő által szervezett olyan kirándulások keretében kötöttek, amelyek célja vagy hatása termékek fogyasztók számára történő népszerűsítése vagy értékesítése volt. Ezeknek a rendelkezéseknek arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a fogyasztóvédelem szempontjából indokoltnak kell lenniük.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a fogyasztó elveszíti az elállási jogot a szolgáltatás teljes körű teljesítését követően kötött szolgáltatási szerződések esetében, és ha a fogyasztó kifejezetten kérte a kereskedőtől a javítás céljából történő látogatást, ha a teljesítés a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásával kezdődött, amennyiben a szerződés a fogyasztóra fizetési kötelezettséget ró.”;

"

13.  A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„24. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosításához. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása esetén adott esetben ▌ figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

   a) a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama▌;

   b) a kereskedő által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

   c) a kereskedő által korábban elkövetett bármely jogsértés;
   d) a kereskedő által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
   e) az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban a kereskedőre kiszabott szankciók határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 rendelet által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;
   f) az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy ha az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkének megfelelően szankciók kiszabására kerül sor, akkor azok magukban foglalják a bírságok adminisztratív eljárások révén történő kiszabásának vagy a bírság kiszabására irányuló jogi eljárások megindításának lehetőségét, vagy mindkettőt, amely bírság maximális összege a kereskedő által az érintett tagállamban vagy tagállamokban bonyolított forgalom legalább 4 %-ának felel meg.

(4)  Olyan esetekben, amikor a (3) bekezdéssel összhangban bírságot kell kiszabni, de a kereskedő éves árbevételére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a tagállamok bevezetik a bírság kiszabására vonatkozó lehetőséget, amelynek maximális összege legalább 2 millió EUR.

(5)  A tagállamok ...-ig [ezen módosító irányelv nemzeti jogba való átültetésének időpontjáig] értesítik a bírságolási szabályaikról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.”;

"

14.  A 29. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben valamely tagállam él a 3. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (7) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (4) bekezdésében, a 8. cikk (6) bekezdésében, a 9. cikk (1a) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk második albekezdésében foglalt szabályozási lehetőségek bármelyikével, úgy arról, valamint a későbbi változásokról ...-ig [az ezen módosító irányelv 5. cikkében meghatározott átültetési időpontig] tájékoztatja a Bizottságot.”;

"

15.  Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)   Az A. rész a következőképpen módosul:

i)   Az ▌ „Elállási jog” ▌alatti harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Ha Ön elállási jogát gyakorolni kívánja, az e szerződéstől való elállásra vonatkozó döntéséről egyértelmű nyilatkozatban (postán vagy e-mailben küldött levél útján) értesítenie kell bennünket[2]. Ön felhasználhatja a mellékletben található elállásinyilatkozat-mintát, ez azonban nem kötelező. [3]”;

"

ii.   A „Kiegészítési útmutató” szövegrész alatti 2. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„[2.] Illessze be az Ön nevét, postai címét, ▌ telefonszámát és e mail-címét.”;

"

b)   A B. pontban az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Címzett: ide a kereskedőnek saját nevét, postai címét és ▌ e-mail-címét kell beillesztenie]:”.

"

3. cikk

A 93/13/EK irányelv módosításai

A 93/13/EGK irányelv az alábbiaknak megfelelően módosul:

A szöveg a következő ▌ cikkel egészül ki:"

8b. cikk

(1)  A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosításához. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  A tagállamok az ilyen szankciókat olyan helyzetekre korlátozhatják, amikor a szerződéses feltételek a nemzeti jogban minden körülmények között kifejezetten tisztességtelennek minősülnek, vagy amikor egy eladó vagy szolgáltató továbbra is alkalmazza a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott végső határozatban tisztességtelennek nyilvánított szerződéses feltételeket.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása esetén adott esetben ▌ figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

   a) a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama▌;

   b) az eladó vagy szolgáltató által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

   c) az eladó vagy szolgáltató által korábban elkövetett bármely jogsértés;
   d) az eladó vagy szolgáltató által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
   e) az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban az eladóra vagy szolgáltatóra kiszabott szankciók határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 rendelet által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;
   f) az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(4)  A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy ha az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkének megfelelően szankciók kiszabására kerül sor, akkor azok magukban foglalják a bírságok adminisztratív eljárások révén történő kiszabásának vagy a bírság kiszabására irányuló jogi eljárások megindításának lehetőségét, vagy mindkettőt, amely bírság maximális összege az eladó vagy szolgáltató által az érintett tagállamban vagy tagállamokban bonyolított forgalom legalább 4%-ának felel meg.

(5)  Olyan esetekben, amikor a (4) bekezdéssel összhangban bírságot kell kiszabni, de az eladó vagy szolgáltató éves árbevételére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a tagállamok bevezetik a bírság kiszabására vonatkozó lehetőséget, amelynek maximális összege legalább 2 millió EUR.

(6)  A tagállamok ... [ezen módosító irányelv nemzeti jogba való átültetésének időpontjáig]-ig értesítik a bírságolási szabályaikról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást..

"

4. cikk

A 98/6/EK irányelv módosításai

A 98/6/EK irányelv a következőképpen módosul:

a)  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„6a. cikk

(1)  Az árcsökkentés megjelenítése esetében meg kell jelölni a korábbi, a kereskedő által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.

(2)  A korábbi ár a kereskedő által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkenés alkalmazását megelőző egy hónap.

(3)  A tagállamok ettől eltérő szabályokat állapíthatnak meg a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző árukra vonatkozóan.

(4)  Amennyiben a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, a tagállamok a (2) bekezdésben meghatározott időtartamnál rövidebb időtartamról is rendelkezhetnek.

(5)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti csökkentés nélküli ár.”;

"

b)   A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

8. cikk

(1)  A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosításához. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók kiszabása esetén adott esetben ▌ figyelembe veszik az alábbi indikatív, nem kimerítő jellegű feltételeket:

   a) a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama▌;

   b) a kereskedő által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;

   c) a kereskedő által korábban elkövetett bármely jogsértés;
   d) a kereskedő által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
   e) az ugyanazon jogsértésért más tagállamokban a kereskedőre kiszabott szankciók határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 rendelet által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők;
   f) az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(3)  A tagállamok ... [ezen módosító irányelv nemzeti jogba való átültetésének időpontjáig]-ig értesítik a bírságolási szabályaikról a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást..

"

5. cikk

A fogyasztói jogokról való tájékoztatás

A Bizottság biztosítja, hogy a fogyasztói jogaikkal vagy a peren kívüli vitarendezéssel kapcsolatos információkat kereső polgárok használhassanak egy online belépési pontot, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete(34) által létrehozott egységes digitális kaput, amelynek segítségével:

a)  világos, érthető és könnyen hozzáférhető módon juthatnak az uniós fogyasztói jogaikról szóló naprakész információkhoz; valamint

b)  panaszt nyújthatnak be az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete(35) által létrehozott online vitarendezési platformon, valamint az érintett felektől függően az illetékes Európai Fogyasztói Központban.

6. cikk

A Bizottság jelentése és felülvizsgálat

... [az alkalmazástól számított 2 év]-ig a Bizottság jelentést terjeszt elő ezen irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek különösen tartalmaznia kell ezen irányelv rendelkezéseinek értékelését a következők tekintetében :

a)  a kereskedő üzlethelyiségeitől eltérő helyen szervezett rendezvények; valamint

b)  az azonosként forgalmazott, de jelentősen különböző összetétellel vagy jellemzőkkel rendelkező áruk esete, beleértve azt is, hogy ezekben az esetekben szigorúbb követelmények szükségesek-e, többek között a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében történő betiltás, valamint hogy szükségesek-e részletesebb rendelkezések az áruk megkülönböztetésével kapcsolatos információkról.

A jelentéshez szükség esetén jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

7. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok ... [legkésőbb a közzétételtől számított 24 hónap elteltével]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A rendelkezéseket ... [az átültetés határidejétől számított 6 hónapon belül]-tól alkalmazni kezdik.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

9. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 440., 2018.12.6., 66. o.
(2)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(3)HL C 440., 2018.12.6., 66. o.
(4) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról (HL L 110., 2009.5.1., 30. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).
(10)A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...) (HL …).
(12)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS ../.. (2018/0112(COD)) dokumentumban található rendelet sorszámát, és a lábjegyzetbe az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(13)++ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS ../.. (2018/0112(COD)) dokumentumban szereplő rendelet sorszámát.
(14)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 1. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 60 I., 2018.3.2., 1. o.).
(18)Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... irányelve (...) (HL …).
(20)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban található irányelv sorszámát, és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(21)++ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(22)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(23)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(24)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(25)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(26)C(2017)6532.
(27) https://ec.europa.eu/jrc/sites/jrcsh/files/eu_harmonised_testing_methodology_-_framework_for_selecting_and_testing_of_food_products_to_assess_quality_related_characteristics.pdf.
(28)HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(29)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS No/YY (2018/0112(COD)) dokumentumban található rendelet sorszámát és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(30)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 27/19 (2015/0288(COD)) dokumentumban található irányelv számát, és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(31)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban található irányelv sorszámát, és a lábjegyzetbe az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását.
(32)++ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(33)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 26/19 (2015/0287(COD)) dokumentumban szereplő irányelv sorszámát.
(34)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1.o.).
(35)Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 1. o.).


Az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatósága és fenntarthatósága ***I
PDF 335kWORD 115k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve [az általános élelmiszerjogról szóló] 178/2002/EK rendelet, [a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló] 2001/18/EK irányelv, [a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló] 1829/2003/EK rendelet, [a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló] 1831/2003/EK rendelet, [a füstaromákról szóló] 2065/2003/EK rendelet, [az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló] 1935/2004/EK rendelet, [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló] 1331/2008/EK rendelet, [a növényvédő szerekről szóló] 1107/2009/EK rendelet, valamint [az új élelmiszerekről szóló] (EU) 2015/2283 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0179 – C8-0144/2018 – 2018/0088(COD))
P8_TA-PROV(2019)0400A8-0417/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0179),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 43. és 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0144/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 10-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Halászati Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0417/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint a 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0088


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, valamint 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében(6),

mivel:

(1)  A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) meghatározza az élelmiszerjog általános elveit és követelményeit annak érdekében, hogy uniós és nemzeti szinten is létrejöjjön az élelmiszerekre irányadó intézkedések egységes alapja. Elrendeli többek között, hogy az élelmiszerjognak kockázatelemzésen kell alapulnia, kivéve, ha a körülmények vagy az intézkedés jellege ezt nem teszik lehetővé.

(2)  A 178/2002/EK rendeletben szereplő fogalommeghatározás szerint a „kockázatelemzés” olyan eljárás, amely három összefüggő elemből áll: kockázatértékelésből, kockázatkezelésből és a kockázati kommunikációból. Az uniós szinten végzett kockázatértékelés céljából az említett rendelet létrehozza az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság), amely az élelmiszer- és takarmánybiztonsággal kapcsolatos kérdésekben illetékes uniós kockázatértékelő szerv.

(3)  A kockázati kommunikáció a kockázatelemzési eljárás alapvető fontosságú része. ▌ Az általános élelmiszerjog (178/2002/EK rendelet) 2018-as REFIT értékelése (a továbbiakban: az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata) során megállapítást nyert, hogy a kockázati kommunikáció általában véve nem tekinthető elég hatékonynak. Ez hatással van a fogyasztóknak a kockázatelemzési eljárás eredményei iránti bizalmára.

(4)  Ezért a kockázatelemzés keretében átlátható, folyamatos és inkluzív kockázati kommunikáció biztosítására van szükség, amely garantálja az uniós és a nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők részvételét. Ennek a kockázati kommunikációnak meg kell erősítenie a polgárok bizalmát a tekintetben, hogy a kockázatelemzés az emberi egészség és a fogyasztói érdekek magas szintű védelmének biztosítására irányuló célkitűzésen alapul. Az említett kockázati kommunikációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy elősegítse az összes érdekelt fél közötti, részvételen alapuló nyílt párbeszédet annak biztosítása érdekében, hogy a kockázatelemzési eljárás során figyelembe veszik a közérdek érvényesülését, valamint a pontosságot, a teljességet, az átláthatóságot, a következetességet és az elszámoltathatóságot.

(5)  A kockázati kommunikáció során kiemelt hangsúlyt▌ kell fektetni nem csupán a kockázatértékelési eredmények pontos, egyértelmű, átfogó, következetes, megfelelő és időszerű ismertetésére, hanem annak bemutatására is, hogy ezek az eredmények – adott esetben egyéb indokolt tényezőkkel együtt – hogyan használhatók fel a kockázatkezelési döntéshozatal megalapozásához. Tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy miként zajlott a kockázatkezelési döntések meghozatala, valamint hogy a kockázatértékelés eredményein túl a kockázatkezelők mely egyéb tényezőket vették figyelembe és az említett tényezőket mi alapján súlyozták.

(6)  Tekintve, hogy a közvélemény számára nem egyértelmű, mi a különbség a veszély és a kockázat között, a kockázati kommunikációban törekedni kell e különbség tisztázására, és ezáltal biztosítani kell e különbségtétel jobb megértését a lakosság körében.

(7)  Minden olyan esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány – az alkalmazandó uniós jog csalárd vagy megtévesztő gyakorlat útján elkövetett szándékos megsértéséből eredő meg nem felelés miatt – veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére, a hatóságoknak a lehető leghamarabb megfelelően tájékoztatniuk kell erről a nyilvánosságot, a lehető legpontosabban meghatározva az érintett termékeket és az azokkal esetlegesen összefüggő kockázatot.

(8)  A kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepét figyelembe véve, ugyanakkor a függetlenségüket is biztosítva meg kell határozni a kockázati kommunikáció általános célkitűzéseit és elveit.

(9)  Az általános célkitűzések és elvek alapján a Hatósággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben és a megfelelő nyilvános konzultációkat követően szükség van a kockázati kommunikáció általános tervének kidolgozására. Az említett általános terv célja, hogy az összes kockázatértékelő és kockázatkezelő körében előmozdítsa egy, az élelmiszerlánccal összefüggő valamennyi kérdés tekintetében alkalmazandó, a kockázati kommunikációra vonatkozó, uniós és nemzeti szintű integrált keret használatát. Emellett biztosítania kell a szükséges rugalmasságot is; nem kell azonban kitérnie azokra az esetekre, amelyek kifejezetten az általános válságkezelési terv hatálya alá tartoznak.

(10)  A kockázati kommunikáció általános tervében meg kell határozni a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe veendő legfontosabb tényezőket, így például a különböző kockázati szinteket, a kockázat jellegét, valamint annak az emberi egészségre, az állatok egészségére és adott esetben a környezetre kifejtett esetleges hatását, azt, hogy a kockázat kit vagy mit érint közvetlen vagy közvetett módon, a valamely veszélynek való kitettségi szinteket, a sürgősséget, továbbá a kockázat kezelésének képességét, valamint egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázat megítélését, beleértve ▌ az alkalmazandó jogi keretet és piaci összefüggéseket.

(11)  A következetes kockázati kommunikáció és az összes érdekelt fél közötti nyílt párbeszéd biztosítása érdekében a kockázati kommunikáció általános tervének meg kell továbbá határoznia a használandó eszközöket és csatornákat, és megfelelő mechanizmusokat kell kialakítania a kockázatelemzési folyamatban részt vevő kockázatértékelők és kockázatkezelők közötti uniós és nemzeti szintű koordinációhoz és együttműködéshez, különösen azokban az esetekben, amikor több uniós ügynökség is biztosít tudományos eredményeket ugyanarról a kérdésről vagy egymással összefüggő kérdésekről.

(12)  A kockázatértékelési eljárás átláthatósága megerősíti a Hatóság legitimitását a feladatainak végrehajtását illetően a fogyasztók és a közvélemény szemében, növeli a munkájába vetett bizalmukat, és biztosítja a Hatóság uniós polgárok előtti fokozottabb, demokratikus rendszerben történő elszámoltathatóságát. Ezért alapvető fontosságú a közvélemény és az egyéb érdekelt felek bizalmának megerősítése a releváns uniós jogot alátámasztó kockázatelemzés iránt, különösen a kockázatértékelés vonatkozásában, ideértve a kockázatértékelés átláthatóságát, illetve a Hatóság szervezését, működését és függetlenségét is.

(13)  Indokolt növelni a tagállamok szerepét, valamint fokozni a Hatóság Igazgatótanácsában (a továbbiakban: az Igazgatótanács)▌ közreműködő összes fél erőfeszítéseit és szerepvállalását.

(14)  A tapasztalat azt mutatja, hogy az Igazgatótanács szerepe az adminisztratív és pénzügyi szempontokra összpontosul, és nincs hatással a Hatóság által végzett tudományos munka függetlenségére. Ezért helyénvaló, hogy az ▌ Igazgatótanácsban az összes tagállam, az Európai Parlament és a Bizottság, továbbá a civil társadalmi és iparági szervezetek is képviseltessék magukat, előírva, hogy ezek a képviselők tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezzenek nemcsak az élelmiszerláncra vonatkozó jog és szakpolitika, többek között a kockázatértékelés területén, hanem igazgatási, adminisztratív, pénzügyi és jogi kérdésekben is, továbbá biztosítva, hogy a közérdek szolgálatában függetlenül járjanak el.

(15)  Az Igazgatótanács tagjait úgy kell kiválasztani és kinevezni, hogy biztosított legyen a legmagasabb szintű hozzáértés és a vonatkozó tapasztalatok legszélesebb köre.

(16)  Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata bizonyos hiányosságokat azonosított a Hatóság azon képességét illetően, hogy hosszú távon magas szintű szakértelmet tartson fenn. Ezen belül kiemelendő, hogy csökkent a Hatóság tudományos testületi tagságára jelentkező személyek száma. Ezért szükség van a rendszer megerősítésére, a tagállamoknak pedig aktívabb szerepet kell vállalniuk annak biztosítása érdekében, hogy elegendő szakértő álljon rendelkezésre az uniós kockázatértékelési rendszer magas szintű tudományos szakértelemmel, függetlenséggel és multidiszciplináris szakértelemmel kapcsolatos igényeinek kielégítéséhez.

(17)  Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés uniós szinten megőrizze a kockázatkezeléstől és egyéb érdekektől való függetlenségét, helyénvaló, hogy a Hatóság Tudományos Bizottságának és tudományos testületei tagjainak a Hatóság ügyvezető igazgatója általi kiválasztása és az Igazgatótanács általi kinevezése▌ olyan szigorú kritériumok alapján történjen, amelyek biztosítják a szakértők kiválóságát és függetlenségét, valamint az egyes tudományos testületek által megkövetelt multidiszciplináris szakértelmet. Ebből a célból alapvető fontosságú, hogy a Hatóság érdekeinek, különösen pedig szakértelme függetlenségének védelmét ellátó ügyvezető igazgató szerepet kapjon ezeknek a tudományos szakértőknek a kiválasztásában ▌. Az Igazgatótanácsnak törekednie kell annak biztosítására, hogy amennyire lehetséges, a tudományos testületek tagjaivá kinevezett szakértők aktív kutatást végző és kutatási eredményeiket szakértői vizsgálatnak alávetett tudományos folyóiratokban publikáló tudósok legyenek, feltéve, hogy eleget tesznek a kiválóságra és a függetlenségre vonatkozó szigorú kritériumoknak. Gondoskodni kell a szakértők megfelelő pénzügyi kompenzációjáról. Emellett további intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy a tudományos szakértők rendelkezésére álljanak azok az eszközök, amelyeknek köszönhetően függetlenül járhatnak el.

(18)  Alapvető fontosságú a Hatóság hatékony működésének biztosítása és szakértelme fenntarthatóságának javítása. Ezért meg kell erősíteni a Hatóság és a tagállamok által a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek által végzett munkához nyújtott támogatást. A Hatóságnak meg kell szerveznie a tudományos testületek feladataihoz támogatást nyújtó előkészítő munkát, többek között a Hatóság személyzetének vagy a Hatósággal hálózati együttműködést folytató nemzeti tudományos szervezeteknek az arra irányuló felkérésével, hogy előkészítő tudományos szakvéleményeket készítsenek, amelyeket ezt követően az említett tudományos testületek szakmai vizsgálatnak vetnek alá és elfogadnak. Ez nem sértheti a Hatóság tudományos értékeléseinek függetlenségét.

(19)  Az engedélyezési eljárások alapját az az elv képezi, hogy a kérelmező vagy a bejelentő feladata annak bizonyítása, hogy a kérelem vagy bejelentés tárgya eleget tesz az uniós ▌ követelményeknek. Ez az elv azon a feltételezésen alapul, hogy az emberi egészség, az állatok egészsége és adott esetben a környezet védelme javul, ha a kérelmezőre vagy a bejelentőre hárul a bizonyítási teher, mivel forgalomba hozatal előtt neki kell bizonyítania a kérelme vagy bejelentése tárgyát képező termék biztonságosságát, nem pedig a hatóságoknak kell a piacról való kitiltás érdekében bizonyítaniuk, hogy az említett kérelem vagy bejelentés tárgyát képező termék nem biztonságos. ▌Ezen elvnek és a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően az uniós ágazati ▌ jog szerinti kérelmek vagy bejelentések mellé a kérelmezőknek vagy a bejelentőknek mellékelniük kell a megfelelő tanulmányokat, többek között kísérleti eredményeket, amelyek tanúsítják a kérelem vagy bejelentés tárgyát képező termék biztonságosságát, bizonyos esetekben pedig a hatékonyságát.

(20)  Az uniós jog rendelkezik a kérelmek és bejelentések tartalmáról. A Hatóság által végzett tudományos értékelés lehető legjobb minőségének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a Hatósághoz kockázatértékelés céljából benyújtott ▌kérelmek vagy bejelentések eleget tegyenek az alkalmazandó specifikációknak. A kérelmezők vagy bejelentők, különösen a kis- és középvállalkozások nem minden esetben értik meg hiánytalanul ezeket a specifikációkat. Ezért helyénvaló, hogy amennyiben a Hatóságnak esetlegesen tudományos eredményeket kell nyújtania, a potenciális kérelmezőknek vagy bejelentőknek azok kérésére tanácsot adjon a kérelem vagy bejelentés hivatalos benyújtása előtt. Az említett, benyújtás előtt adott tanácsok a kérelmekre vagy bejelentésekre alkalmazandó szabályokra és a kérelmek vagy bejelentések tartalmára vonatkoznak, és azok nem vonatkozhatnak a benyújtani kívánt tanulmányok kialakítására, ami a kérelmező feladata marad. ▌

(21)  Amennyiben a Hatóságnak esetlegesen tudományos eredményeket kell nyújtania, tudnia kell ▌ minden olyan tanulmányról, amelyet a kérelmező az uniós ▌ jog szerinti kérelem alátámasztása ▌ céljából végez. Ennek céljából szükséges és helyénvaló, hogy amikor egy vállalkozó egy kérelem vagy bejelentése benyújtása céljából tanulmányokat rendel meg vagy készít, bejelentést tegyen a Hatóságnak ezekről a tanulmányokról. Az ilyen tanulmányok bejelentésére vonatkozó kötelezettséget alkalmazni kell a tanulmányokat elkészítő laboratóriumokra és egyéb vizsgáló intézményekre is. A bejelentett tanulmányokra vonatkozó információkat csak azt követően szabad nyilvánosságra hozni, hogy a kapcsolódó ▌ kérelmet az átláthatóságra vonatkozó alkalmazandó szabályok szerint közzétették. Az említett kötelezettség hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében indokolt a meg nem felelés esetén alkalmazandó bizonyos eljárási következményekről rendelkezni. A Hatóságnak ezzel összefüggésben meg kell határoznia az említett kötelezettség végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat, többek között a meg nem felelésre vonatkozó indokolás kérésére és közzétételére vonatkozó eljárást.

(22)  A 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(8) összhangban az állatkísérletek helyett más módszereket kell alkalmazni, számukat csökkenteni kell, illetve kíméletesebbé kell tenni azokat. Ezért e rendelet hatályán belül lehetőség szerint el kell kerülni az állatkísérletek megkettőzését.

(23)  Az engedélyek vagy jóváhagyások megújítására vonatkozó kérelmek vagy bejelentések esetén az engedélyezett vagy jóváhagyott anyag vagy termék már több éve piaci forgalomban van. Következésképpen az említett anyagra vagy termékre vonatkozóan már tapasztalatok és ismeretek állnak rendelkezésre. Amennyiben a Hatóságnak esetlegesen tudományos eredményeket kell nyújtania, ▌ helyénvaló, hogy a megújítási kérelmek alátámasztását szolgáló azon tervezett tanulmányokkal kapcsolatban – a tervezett kialakításukra vonatkozó információkat is ideértve –, amelyekről a kérelmező vagy a bejelentő értesítette a Hatóságot, konzultációra kerüljön sor harmadik felekkel. A Hatóságnak a beérkező észrevételeket figyelembe véve szisztematikusan tanácsokkal kell ellátnia a kérelmezőket vagy bejelentőket a benyújtani kívánt megújítási kérelmek vagy bejelentések tartalmára és a tanulmányok kialakítására vonatkozóan.

(24)  A közvélemény aggályosnak találja, hogy a Hatóság által az engedélyezési eljárások keretében végzett értékelés elsősorban iparági tanulmányokon alapul. Rendkívül fontos, hogy a Hatóság áttekintse a tudományos irodalmat annak érdekében, hogy az értékelés tárgyáról meglévő egyéb adatokat és tanulmányokat is figyelembe vegye. Annak fokozottabb garantálása érdekében, hogy a Hatóság hozzáférjen az engedélyezési kérelem vagy az engedély vagy jóváhagyás megújítására vonatkozó kérelem vagy bejelentés tárgyával kapcsolatos minden lényeges tudományos adathoz és tanulmányhoz, helyénvaló harmadik felekkel folytatott konzultációt elrendelni, annak megállapítása céljából, hogy rendelkezésre állnak-e egyéb lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok. A konzultáció hatékonyságának növelése érdekében a konzultációra közvetlenül azt követően kell sort keríteni, hogy a valamely iparági szereplő által a kérelem vagy bejelentés keretében benyújtott tanulmányokat a vonatkozó átláthatósági szabályoknak megfelelően nyilvánosságra hozták. Amennyiben fennáll a kockázata annak, hogy a vonatkozó határidők miatt egy nyilvános konzultáció eredményeit nem lehet kellően figyelembe venni, helyénvaló elrendelni az említett határidők korlátozott időtartammal való meghosszabbítását.

(25)  Az élelmiszerbiztonság minden uniós polgár számára elsődleges fontosságú érzékeny terület. Annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy az Unió követelményeinek való megfelelés bizonyítása az iparágat terheli, fontos létrehozni egy további ellenőrzési eszközt ­– azaz olyan további tanulmányok megrendelését, amelyek célja a kockázatértékelés kontextusában alkalmazott adatok ellenőrzése – az olyan, nagy társadalmi jelentőséggel bíró konkrét esetek kezelésére, ahol súlyos ellentmondások merülnek fel vagy egymásnak ellentmondó eredmények születnek. Tekintettel arra, hogy ezeknek az ellenőrzési tanulmányoknak a finanszírozása az uniós költségvetésből történne, és hogy biztosítani kell a rendkívüli ellenőrző eszköz használatának arányosságát, a Bizottság feladata, hogy az Európai Parlament és a tagállamok véleményét figyelembe véve elindítsa az ilyen ellenőrző tanulmányok megrendelését. Szem előtt kell tartani azt, hogy bizonyos sajátos esetekben a megrendelt ellenőrzési tanulmányoknak az érintett bizonyítékok mellett egyéb szempontokra is ki kell terjedniük, például azokban az esetekben, amikor új tudományos eredmények válnak elérhetővé.

(26)  Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata rámutatott, hogy bár a Hatóság jelentős előrelépéseket tett az átláthatóság területén, a kockázatértékelési eljárást, különösen az élelmiszeripari láncot érintő engedélyezési eljárások összefüggésében, nem minden esetben ítélik teljesen átláthatónak. Ez részben a 178/2002/EK rendeletben és az egyéb uniós ágazati jogalkotási aktusokban foglalt, az átláthatósággal és a titoktartással kapcsolatos eltérő szabályoknak tudható be▌. Az ezen aktusok közötti kölcsönhatások hatással lehetnek arra, hogy a közvélemény mennyiben tartja elfogadhatónak a kockázatértékelést.

(27)  A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” című európai polgári kezdeményezés szintén igazolta az iparág által megrendelt és engedélyezési eljárások ▌keretében benyújtott tanulmányok átláthatóságára vonatkozó aggályokat.

(28)  Ezért szükség van a kockázatértékelés átláthatóságának proaktív javítására. A kockázatértékelési eljárás lehető legkorábbi szakaszában proaktív módon nyilvánosságra kell hozni és könnyen hozzáférhetővé kell tenni az uniós ▌ jog szerinti engedélyezési vagy jóváhagyási kérelmeket, illetve a tudományos eredményekre vonatkozó egyéb kérelmeket alátámasztó minden tudományos adatot és információt. Az említett közzététel azonban nem sértheti a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos szabályokat vagy az uniós ▌jog bármely azon rendelkezéseit, amelyek védelmet nyújtanak az innovátorok által a kérelmeket vagy bejelentéseket alátámasztó információk és adatok megszerzésének érdekében végzett beruházások számára. Gondoskodni kell arról, hogy az említett nyilvános közzétételt ne lehessen a további felhasználásra vagy hasznosításra vonatkozó engedélynek tekinteni, de úgy, hogy ez egyúttal ne képezze akadályát a közzététel proaktív jellegének és a közzétett adatokhoz és információkhoz való, bárki számára való könnyű hozzáférhetőségnek.

(29)  A kockázatértékelés átláthatóságának biztosítása érdekében a kérelem vagy bejelentés benyújtása előtt adott tanácsokról szóló összefoglaló közzétételére kizárólag azt követően kerülhet sor, hogy a kapcsolódó kérelmet vagy bejelentést az átláthatóságra vonatkozó alkalmazandó szabályok szerint közzétették.

(30)  Tekintettel arra, hogy az általa nyújtott tudományos eredmények keretében a Hatóságnak biztosítania kell a nyilvánosság hozzáférését minden alátámasztó információhoz, azokban az esetekben, amikor az uniós ▌ jog szerint benyújtott kérelmekkel vagy bejelentésekkel kapcsolatban kikérik a Hatóság véleményét, a Hatóság feladata a bizalmas kezelés iránti kérelmek értékelése.

(31)  Annak meghatározása érdekében, hogy a proaktív közzététel tekintetében mi minősül megfelelő egyensúlynak, a 178/2002/EK rendelet célkitűzéseit figyelembe véve össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó jogait a ▌kérelmezők vagy bejelentők jogaival.

(32)  Tekintettel a kérelmekre és bejelentésekre vonatkozó, az uniós ▌jog szerinti eljárásokra, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos információs elemek általában érzékenynek minősülnek, ezért a különböző ágazati ▌eljárások során meg kell őrizni azok bizalmas jellegét. Helyénvaló ezért a 178/2002/EK rendeletben meghatározni azoknak az információs elemeknek a horizontális listáját, amelyekről a kérelmező vagy bejelentő igazolja, hogy közzétételük jelentős mértékben sértheti az érintett kereskedelmi érdekeket, és ezért nem tehetők közzé. Az említett elemek közé tartoznak a gyártási vagy előállítási eljárásokra vonatkozó, a biztonság értékelése szempontjából lényeges információktól eltérő információk, beleértve az eljárások módszerét és innovatív vonatkozásait is, továbbá az eljárás részét képező műszaki és ipari specifikációk, például szennyező anyagok. Ezek az információk csak olyan, nagyon korlátozott és rendkívüli körülmények között tehetők közzé, amikor előrelátható egészségügyi hatásokkal, illetve ha az uniós ágazati jog értelmében környezeti értékelést kell készíteni, környezeti hatásokkal lehet számolni, vagy ha az érintett hatóságok megállapították, hogy az emberi egészség, az állati egészség vagy a környezet sürgősen védelemre szorul.

(33)  Az egyértelműség céljából és a jogbiztonság növelése érdekében szükség van azoknak a konkrét eljárási követelményeknek a meghatározására, amelyeknek a kérelmezőnek vagy a bejelentőnek meg kell felelnie az uniós ▌ jog szerinti kérelmek vagy bejelentések alátámasztása keretében benyújtott információk bizalmas kezelésére irányuló kérelmekkel kapcsolatban.

(34)  Emellett az (EU) 2018/1725(9) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(10) a figyelembevételével szükség van a kockázatértékelési eljárás átláthatóságához kapcsolódó személyes adatok védelmére és bizalmas kezelésére vonatkozó konkrét követelmények meghatározására. Ennek megfelelően e rendelet értelmében semmilyen személyes adat nem hozható nyilvánosságra, kivéve ha ez a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének és megbízhatóságának biztosítása céljából szükséges és ezzel a céllal arányos, miközben biztosított az összeférhetetlenségek megelőzése. Az átláthatóság biztosítása és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében különösen szükség van a Hatóság egyes ülésein részt vevő személyek és megfigyelők nevének közzétételére.

(35)  Az átláthatóság javításának céljából és a tudományos eredményekre irányuló, a Hatóságnak benyújtott kérelmek hatékony feldolgozása érdekében standard adatformátumokat kell kifejleszteni.

(36)  Tekintettel arra, hogy a Hatóságnak tudományos adatokat, többek között bizalmas és személyes adatokat kell majd tárolnia, biztosítani kell e tárolás biztonságának magas szintjét.

(37)  A Hatóságra alkalmazandó különböző jogi rendelkezések hatékonyságának és hatásosságának értékelése érdekében továbbá helyénvaló előírni a Hatóság Bizottság általi értékelését ▌. A függetlenség és a hozzáértés biztosítása, illetve az összeférhetetlenségek megelőzése érdekében az említett értékelés keretében meg kell vizsgálni a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek tagjainak kiválasztási eljárásait átláthatósági szint, költséghatékonyság és fenntarthatóság szempontjából.

(38)  A vállalkozók által a ▌ kérelmek alátámasztásához benyújtott tanulmányok, a vizsgálatokat is beleértve, általában eleget tesznek a nemzetközileg elismert elveknek, ami a minőségük szempontjából egységes alapot biztosít, különösen az eredmények megismételhetőségének tekintetében. Mivel azonban bizonyos esetekben problémák merülhetnek fel az alkalmazandó standardoknak, így például a 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(11) meghatározott vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott standardoknak való megfelelés tekintetében, a megfelelések ellenőrzését nemzetközi és nemzeti rendszerek biztosítják. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság tényfeltáró missziókat hajtson végre annak vizsgálata céljából, hogy a laboratóriumok és az egyéb vizsgáló intézmények alkalmazzák-e a kérelem részeként a Hatósághoz benyújtott vizsgálatok és tanulmányok végzésére vonatkozó megfelelő standardokat. Ezek a tényfeltáró missziók lehetővé tennék a Bizottság számára a rendszerek esetleges hiányosságainak és a meg nem felelés eseteinek feltárását, valamint az azok orvosolására való törekvést, valamint olyan további garanciákat nyújthatnának, amelyek erősítenék a közvéleménynek a tanulmányok minőségébe vetett bizalmát. Az említett tényfeltáró missziók eredményei alapján a Bizottság a vonatkozó standardoknak való megfelelés javítását célzó megfelelő jogalkotási intézkedéseket javasolhatna.

(39)  A 178/2002/EK rendelet javasolt módosításaival való összhang biztosítása érdekében módosítani kell az 1829/2003/EK(12), az 1831/2003/EK(13), a 2065/2003/EK(14), az 1935/2004/EK(15), az 1331/2008/EK(16), az 1107/2009/EK(17), valamint az (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(18) és a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(19) a nyilvános hozzáférésre és a bizalmas információk védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

(40)  A bizalmas információkkal kapcsolatos ágazati sajátosságok figyelembevételének biztosítása érdekében – az uniós ágazati jog különös célkitűzéseit és a megszerzett tapasztalatokat is tekintetbe véve – össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó jogait ▌ a kérelmezők ▌ jogaival. Ennek megfelelően szükség van az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, és az (EU) 2015/2283 rendelet, valamint a 2001/18/EK irányelv egyedi módosításaira, annak érdekében, hogy a 178/2002/EK rendeletben meghatározottakhoz képest további bizalmas információs elemekről rendelkezzenek.

(41)  E rendelet nem érinti a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(20) biztosított jogokat, valamint a környezeti információkat illetően az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(21) és a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(22) biztosított jogokat. Az információk proaktív terjesztésére vonatkozó, ebben a rendeletben megállapított rendelkezések és a bizalmas kezelés iránti kérelem vonatkozó értékelése semmilyen módon nem korlátozhatják az említett jogi aktusok által biztosított jogokat.

(42)  A 178/2002/EK rendeletnek a kockázati kommunikáció általános tervének elfogadása és a standard adatformátumok elfogadása tekintetében történő végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(23) megfelelően kell gyakorolni.

(43)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottság, a tagállamok, a Hatóság, és a vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni az e rendelet által meghatározott új követelményekhez, miközben a Hatóság zavartalanul folytathatja a munkáját, e rendelet alkalmazása tekintetében átmeneti intézkedések meghatározására van szükség.

(44)  Mivel a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek tagjainak kinevezése az új Igazgatótanács hivatalba lépésétől függ, olyan konkrét átmeneti rendelkezésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek tagjai jelenlegi hivatali idejének a meghosszabbítását.

(45)  Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(24) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 178/2002/EK rendelet módosításai

A 178/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A kockázati kommunikációnak meg kell felelnie a 8a. és 8b. cikkben foglalt célkitűzéseknek és tiszteletben kell tartania az említett cikkekben foglalt általános elveket.”;

"

2.  a II. fejezet a következő szakasszal egészül ki:"

„1a. SZAKASZ

KOCKÁZATI KOMMUNIKÁCIÓ

8a. cikk

A kockázati kommunikáció célkitűzései

A kockázati kommunikációnak az alábbi célkitűzéseket kell szolgálnia, figyelembe véve a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepét:

   a) a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékozottság növelése – többek között eltérő tudományos értékelések esetén is – a kockázatelemzési eljárás teljes ideje alatt;
   b) a következetesség, az átláthatóság és az egyértelműség biztosítása a kockázatkezelési ajánlások és döntések megfogalmazásában;
   c) a kockázatkezelési döntések hátterének megismerését lehetővé tevő szilárd alap mellett adott esetben tudományos alap biztosítása;
   d) a kockázatelemzés általános eredményességének és hatékonyságának javítása;
   e) a kockázatelemzés és azon belül a kockázatértékelők és a kockázatkezelők feladatai és felelősségi körei nyilvánosság általi megismerésének támogatása, az eredményekbe vetett bizalom növelése érdekében;
   f) a fogyasztók, az élelmiszer- és a takarmányipari vállalkozások, a tudományos közösség és minden egyéb érdekelt fél megfelelő bevonásának biztosítása; ▌
   g) az élelmiszerlánccal ▌kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk érdekelt felekkel való megfelelő és átlátható megosztásának biztosítása;
   h) gondoskodás a fogyasztóknak a kockázat-megelőzési stratégiákról való tájékoztatásáról; valamint
   i) hozzájárulás a valótlan információk terjesztése és azok forrásai elleni küzdelemhez.

8b. cikk

A kockázati kommunikáció általános elvei

A kockázati kommunikációnak a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepének figyelembevételével:

   a) az átláthatóság, a nyilvánosság és a válaszkészség elvei alapján biztosítania kell, hogy az összes megfelelő ▌és pontos információt ▌interaktív módon és időben megosszák az összes érdekelt féllel;
   b) átlátható információkkal kell szolgálnia a kockázatelemzési eljárás minden szakaszában, a tudományos tanácsadásra vonatkozó kérelmek kidolgozásától a kockázatértékelés elvégzésén keresztül a kockázatkezelési döntések meghozataláig, beleértve az arról való tájékoztatást is, hogy hogyan születtek a kockázatkezelési döntések és ennek során milyen tényezőket vettek figyelembe;
   c) figyelembe kell vennie a kockázatoknak az összes érdekelt fél általi megítélését;
   d) minden érdekelt fél számára meg kell könnyítenie a megismerést és a kölcsönös párbeszédet; valamint
   e) világosnak és hozzáférhetőnek kell lennie, azok számára is, akik nincsenek közvetlenül érintve az eljárásban, illetve akiknek nincs tudományos hátterük, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a személyes adatok bizalmas jellegére és védelmére vonatkozó, alkalmazandó jogi rendelkezéseket.

8c. cikk

A kockázati kommunikáció általános terve

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a kockázati kommunikáció általános tervét annak érdekében, hogy a 8b. cikkben foglalt általános elveknek megfelelően megvalósuljanak a 8a. cikkben foglalt ▌célok. A Bizottság az említett általános tervet a műszaki és tudományos fejlődés, illetve a szerzett tapasztalatok figyelembevételével rendszeresen aktualizálja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság az említett végrehajtási jogi aktusok előkészítésekor konzultál a Hatósággal.

(2)  A kockázati kommunikáció általános tervének elő kell segítenie a kockázati kommunikáció integrált keretének megteremtését, amelyet a kockázatértékelők és a kockázatkezelők kötelesek következetes és szisztematikus módon követni uniós és nemzeti szinten egyaránt. A tervben:

   a) meg kell határozni azon kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe kell venni;
   b) meg kell határozni a kockázati kommunikációs tevékenységek különböző típusait és szintjeit, valamint – az érintett célcsoportok figyelembevételével – a kockázati kommunikációs célokra igénybe vett megfelelő fő eszközöket és csatornákat; ▌
   c) megfelelő koordinációs és együttműködési mechanizmusokat kell megállapítani a kockázatértékelők és kockázatkezelők által végzett kockázati kommunikáció következetességének megerősítése céljából; valamint
   d) megfelelő mechanizmusokat kell megállapítani a fogyasztók, az élelmiszer- és a takarmányipari vállalkozások, a tudományos közösség és minden egyéb érdekelt fél közötti nyílt párbeszéd biztosítása és a megfelelő bevonásuk érdekében.”;

"

3.  a 22. cikk (7) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A Hatóság szorosan együttműködik a tagállamokban a Hatóságéhoz hasonló feladatokat ellátó illetékes szervekkel és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel.”;

"

4.  a 25. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Minden tagállam egy tagot és egy póttagot jelöl az Igazgatótanácsban való képviseletére. Az így jelölt tagokat és póttagokat a Tanács nevezi ki, és azok szavazati joggal rendelkeznek.”;

"

b)  a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(1a) Az (1) bekezdésben említett tagok és póttagok mellett az Igazgatótanácsban helyet kap:

   a) a Bizottság által a képviselőinek kinevezett két tag és két póttag, akik szavazati joggal rendelkeznek;
   b) az Európai Parlament által kinevezett két tag, akik szavazati joggal rendelkeznek;
   c) a civil társadalmat és az élelmiszerlánc szereplőit képviselő, szavazati joggal rendelkező négy tag és négy póttag: egy tag és egy póttag a fogyasztói szervezetek, egy tag és egy póttag a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, egy tag és egy póttag a gazdálkodói szervezetek, valamint egy tag és egy póttag az iparági szervezetek képviseletében.

Az első albekezdés c) pontjában említett tagokat és póttagokat a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után, a Bizottság által összeállított és a Tanácsnak megküldött névjegyzékből. A jegyzék a betöltendő helyek számánál több nevet tartalmaz. A Bizottság által összeállított névjegyzéket a Tanács a lényeges háttéranyagokkal együtt megküldi az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a lehető leghamarabb, de legkésőbb az említett jegyzék kézhezvételétől számított három hónapon belül megfontolásra megküldheti véleményét a Tanácsnak, amely azt követően kinevezi az említett tagokat.

(1b)  Az Igazgatótanács tagjainak és ▌póttagjainak jelölésénél és kinevezésénél azt kell figyelembe venni, hogy az adott személyek mekkora tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek az élelmiszerlánccal kapcsolatos jog és szakpolitika – így többek között a kockázatértékelés – terén, ugyanakkor az Igazgatótanácsban biztosítani kell a megfelelő igazgatási, adminisztratív, pénzügyi és jogi szakértelmet is.”;

"

c)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év, amely megújítható. Az (1a) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett tagok és póttagok hivatali ideje ▌ azonban csak egyetlen alkalommal újítható meg.”;

"

d)  az (5) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Eltérő rendelkezés hiányában az Igazgatótanács többségi szavazással hozza meg döntéseit. Ha egy tag hiányzik, akkor a póttag látja el a képviseletét és szavaz a nevében.”;

"

5.  a 28. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A Tudományos Bizottság azon tagjait, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint a tudományos testületek ▌ tagjait az ügyvezető igazgató javaslatára az Igazgatótanács nevezi ki ötéves – megújítható – hivatali időre, miután pályázatot tettek közzé a tisztségek betöltésére az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a vezető tudományos kiadványokban és a Hatóság honlapján. A Hatóságnak azt követően kell ilyen pályázatot közzétennie, hogy tájékoztatta a tagállamokat a szükséges kritériumokról és a szakmai tapasztalat megkövetelt területeiről. A tagállamok:

   a) a pályázatot közzéteszik illetékes hatóságaiknak és a Hatóság feladataihoz hasonló feladatokat ellátó illetékes szerveiknek a honlapján;
   b) tájékoztatják a területükön található érintett tudományos szervezeteket;
   c) ösztönzik a potenciális jelölteket arra, hogy jelentkezzenek a pályázatra; valamint
   d) meghoznak minden egyéb megfelelő intézkedést a pályázat lebonyolításának támogatására.”;

"

b)  a szöveg az alábbi bekezdésekkel egészül ki:"

„(5a) A Tudományos Bizottság azon tagjait, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint a tudományos testületek tagjait az alábbi eljárásnak megfelelően kell kiválasztani és kinevezni ▌:

   a) a pályázatra beadott jelentkezések alapján az ügyvezető igazgató egy szakértői lista tervezetet állít össze az alkalmas jelöltekről, amelynek legalább kétszer annyi jelöltet kell tartalmaznia, mint ahány betöltendő hely van a Tudományos Bizottságban és a tudományos testületekben, és megküldi ezt a szakértői lista tervezetet az Igazgatótanácsnak, feltüntetve egyúttal az egyes tudományos testületek multidiszciplináris szakértelem iránti igényeit ▌;
   b) az említett szakértői lista tervezet alapján az Igazgatótanács kinevezi a Tudományos Bizottság azon tagjait, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint a tudományos testületek tagjait, és összeállítja a jelölteket tartalmazó tartaléklistákat a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek tekintetében;

   c) a Tudományos Bizottság azon tagjaira, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint a tudományos testületek tagjaira vonatkozó ▌ kiválasztási eljárás és a kinevezésük az alábbi kritériumok alapján történik:
   i. magas szintű tudományos szakértelem;
   ii. függetlenség és az összeférhetetlenség hiánya, a 37. cikk (2) bekezdésével, valamint a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájával és e politikának a tudományos testületek tagjaival kapcsolatos végrehajtásával összhangban;
   iii. annak a tudományos testületnek a multidiszciplináris szakértelem iránti igénye, amelybe a szakértőt kinevezik, valamint az alkalmazandó nyelvi szabályok;
   d) amennyiben a jelöltek egyenértékű tudományos szakértelemmel rendelkeznek, az Igazgatótanácsnak biztosítania kell, hogy a ▌ kinevezésekkel a lehető legszélesebb földrajzi képviselet valósuljon meg.

(5b)  Amennyiben a Hatóság egy vagy több tudományos testület esetében a szükséges szakértelem hiányát azonosítja, az ügyvezető igazgató a releváns tudományos testületekbe való kinevezés céljából további tagokat javasol ▌ az Igazgatótanács számára, az (5) és (5a) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban.

(5c)  Az Igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján szabályokat fogad el az (5a) és (5b) bekezdésben meghatározott eljárások részletes szervezésére és ütemezésére vonatkozóan.

(5d)  ▌ A tagállamok, valamint a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek tagjainak munkáltatói nem adhatnak az említett tagoknak, illetve a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek munkacsoportjaiban részt vevő külső szakértőknek olyan utasításokat, amelyek összeegyeztethetetlenek e tagok és szakértők egyéni feladataival, illetve a Hatóság feladataival, felelősségi köreivel és függetlenségével.

(5e)  ▌ A Hatóság támogatást nyújt a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek feladatainak elvégzéséhez azzal, hogy megszervezi a munkájukat, különösen a Hatóság személyzete vagy a 36. cikkben említett kijelölt nemzeti tudományos szervezetek által végzendő előkészítő munkát, többek között azáltal, hogy adott esetben megszervezi a szakvélemények elkészítését, amelyeket a tudományos testületek elfogadás előtt szakértői vizsgálatnak vetnek alá.

(5f)   Az egyes tudományos testületek legfeljebb 21 tagból állnak.

(5g)  A tudományos testületek tagjai számára biztosítani kell, hogy a kockázatértékelésre vonatkozóan átfogó képzésben vehessenek részt.”;

"

c)  a (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) „az egyes tudományos testületek tagjainak a száma, amely nem lehet magasabb az (5f) bekezdésben meghatározott maximális létszámnál.”;

"

6.  a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

„32a. cikk

A kérelem vagy bejelentés benyújtása előtti tanácsadás

(1)  Amennyiben az uniós jog rendelkezéseket tartalmaz tudományos eredmények – többek között tudományos vélemények – Hatóság általi nyújtására vonatkozóan, a Hatóság személyzete valamely potenciális kérelmező vagy bejelentő kérésére a kérelem vagy bejelentés benyújtását megelőzően tanácsot nyújt a kérelmekre vagy bejelentésekre alkalmazandó szabályokra, valamint a kérelmek vagy bejelentések előírt tartalmára vonatkozóan. A Hatóság személyzete által nyújtott ilyen tanácsadás nem érintheti a kérelmeknek vagy bejelentéseknek a tudományos testületek általi későbbi értékelését, és annak szempontjából nem kötelező jellegű. A Hatóság azon alkalmazottai, akik tanácsot nyújtanak, nem vehetnek részt semmilyen olyan tudományos és szakmai előkészítő munkában, amely közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a tanácsadás tárgyát képező kérelemhez vagy bejelentéshez.

(2)  A Hatóság a honlapján általános iránymutatást tesz közzé egyrészt a kérelmekre vagy bejelentésekre alkalmazandó szabályokra, valamint a kérelmek és a bejelentések előírt tartalmára vonatkozóan, másrészt adott esetben a szükséges tanulmányok kialakítására vonatkozóan is.

32b. cikk

Tanulmányok bejelentése

(1)  A Hatóság létrehozza és kezeli a vállalkozók által annak érdekében megrendelt vagy elvégzett tanulmányok adatbázisát, hogy alátámasszák az olyan kérelmeket vagy bejelentéseket, amelyeket illetően az uniós jog rendelkezéseket tartalmaz tudományos eredmények – többek között tudományos vélemények – Hatóság általi nyújtására vonatkozóan.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozók haladéktalanul bejelentik a Hatóságnál a valamely kérelem vagy bejelentés alátámasztása céljából általuk megrendelt vagy elvégzett tanulmányok címét és tárgyát, az említett tanulmányt elvégző laboratórium vagy vizsgáló intézmény nevét, valamint a tanulmány kezdőidőpontját és tervezett befejezési időpontját.

(3)  A (1) bekezdés alkalmazásában az Unióban található laboratóriumok és az egyéb vizsgáló intézmények is haladéktalanul bejelentik a Hatóságnál a valamely kérelem vagy bejelentés alátámasztása céljából valamely vállalkozó által megrendelt és ilyen laboratóriumok vagy az egyéb vizsgáló intézmények által elvégzett tanulmányok címét és tárgyát, a tanulmány kezdőidőpontját és tervezett befejezési időpontját, valamint az említett tanulmányt megrendelő vállalkozó nevét.

Ez a bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országokban található laboratóriumokra vagy az egyéb vizsgáló intézményekre is, amennyiben az említett harmadik országokkal kötött, vonatkozó – többek között a 49. cikkben említett – megállapodások így rendelkeznek.

(4)  A kérelem vagy a bejelentés nem nyilvánítható érvényesnek vagy elfogadhatónak, ha azt olyan tanulmányokkal támasztották alá, amelyeket nem jelentettek be előzőleg a (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően, kivéve, ha a kérelmező vagy a bejelentő megfelelően megindokolja az említett tanulmányok bejelentésének elmulasztását.

Amennyiben a tanulmányokat nem jelentették be előzőleg a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően és nem nyújtottak megfelelő indokolást, a kérelmet vagy a bejelentést újra be lehet nyújtani, feltéve, hogy a kérelmező vagy a bejelentő bejelenti a Hatóságnál az említett tanulmányokat, és mindenekelőtt a tanulmányok címét, tárgyát, a tanulmányt elvégző laboratórium vagy vizsgáló intézmény nevét, valamint a tanulmány kezdőidőpontját és tervezett befejezési időpontját.

Az ilyen újra benyújtott kérelem vagy bejelentés érvényességének vagy elfogadhatóságának értékelését hat hónappal a tanulmányok második albekezdés szerinti bejelentését követően meg kell kezdeni.

(5)  A kérelem vagy a bejelentés nem nyilvánítható érvényesnek vagy elfogadhatónak, ha a kérelem vagy a bejelentés nem tartalmazza a (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően előzőleg bejelentett tanulmányokat, kivéve, ha a kérelmező vagy a bejelentő megfelelően megindokolja az ilyen tanulmányok csatolásának elmulasztását.

Amennyiben a kérelem vagy a bejelentés nem tartalmazza a (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően előzőleg bejelentett tanulmányokat és nem nyújtottak megfelelő indokolást, a kérelmet vagy a bejelentést újra be lehet nyújtani, feltéve, hogy a kérelmező vagy a bejelentő minden olyan tanulmányt benyújt, amelyeket a (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően bejelentettek.

Az ilyen újra benyújtott kérelem vagy bejelentés érvényességének vagy elfogadhatóságának értékelését hat hónappal a tanulmányok második albekezdés szerinti benyújtását követően meg kell kezdeni.

(6)  Amennyiben a Hatóság a kockázatértékelés során észleli, hogy a (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően bejelentett tanulmányokat nem tartalmazza teljes egészében a kapcsolódó kérelem vagy bejelentés, a kérelmező vagy bejelentő erre vonatkozó megfelelő indokolásának hiányában fel kell függeszteni azon alkalmazandó határidőt, amelyen belül a Hatóságnak rendelkezésre kell bocsátania tudományos eredményeit. E felfüggesztést hat hónappal az említett tanulmányok összes adatának benyújtását követően meg kell szüntetni.

(7)  A bejelentett információkat a Hatóság csak akkor hozhatja nyilvánosságra, ha a kapcsolódó ▌ kérelmet vagy bejelentést a Hatóság kézhez kapta, és ha a Hatóság a 38.–39e. cikknek megfelelően a kísérő tanulmányok közzététele mellett döntött.

(8)  A Hatóság ▌ megállapítja az e cikk rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat, beleértve a (4), (5) és (6) bekezdésben említett esetekben a megfelelő indokolások kérésére és közzétételére vonatkozó szabályokat is. Ezeknek a szabályoknak ▌ összhangban kell lenniük e rendelettel és az egyéb vonatkozó uniós ▌ joggal.

32c. cikk

Konzultáció harmadik felekkel

(1)  Amennyiben a vonatkozó uniós jog lehetővé teszi valamely jóváhagyás vagy engedély bejelentés útján történő megújítását, a megújítás potenciális kérelmezője vagy bejelentője bejelenti a Hatóságnak az ebből a célból általa elvégezni kívánt tanulmányokat, a szabályozási követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a különféle tanulmányok elvégzésének módjára vonatkozó információkat is beleértve. A tanulmányok ilyen bejelentését követően a Hatóság az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal konzultációba kezd a megújításhoz kapcsolódó tervezett tanulmányokról, a tanulmányok tervezett kialakítását is beleértve. A tervezett megújítás kockázatértékelése szempontjából releváns, az érdekel felek és a nyilvánosság által megküldött, beérkezett észrevételek figyelembevételével a Hatóság tanácsot ad a benyújtani kívánt megújítási kérelem vagy bejelentés tartalmára és a tanulmányok kialakítására vonatkozóan. A Hatóság által adott tanácsok nem érinthetik a megújításra vonatkozó kérelmek vagy bejelentések tudományos testületek általi későbbi értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.

(2)  A Hatóság a kérelemnek vagy bejelentésnek az általa a 38.–39e. cikkel összhangban közzétett, bizalmas információkat nem tartalmazó változata alapján, közvetlenül az ilyen közzétételt követően konzultációt folytat az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel annak megállapítása céljából, hogy a kérelem vagy bejelentés tárgyára vonatkozóan rendelkezésre állnak-e egyéb lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok. Kellően indokolt esetekben, amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy az e bekezdéssel összhangban lefolytatott nyilvános konzultáció eredményeit nem lehet kellően figyelembe venni azon alkalmazandó határidő közelsége miatt, amelyen belül a Hatóságnak rendelkezésre kell bocsátania tudományos eredményeit, e határidő legfeljebb hét héttel meghosszabbítható. Ez a bekezdés nem érinti a Hatóság 33. cikk szerinti kötelezettségeit, és nem vonatkozik azokra a kiegészítő információkra, amelyeket a kérelmezők vagy a bejelentők a kockázatértékelési eljárás során nyújtanak be.

(3)  A Hatóság ▌ megállapítja az e cikkben és a 32a. cikkben említett eljárások végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

32d. cikk

Ellenőrző tanulmányok

Anélkül, hogy ez érintené a ▌ kérelmezőkre háruló azon kötelezettséget, hogy bizonyítsák az engedélyezési kérelem tárgyának biztonságosságát, a Bizottság rendkívüli körülmények esetén – ha súlyos vitás kérdések vagy egymásnak ellentmondó eredmények merülnek fel – tudományos tanulmányok megrendelésére kérheti fel a Hatóságot, a kockázatértékelési eljárásban használt bizonyítékok ellenőrzésének céljából. A megrendelt tanulmányok az ellenőrzés tárgyát képező bizonyítéktól eltérő szempontokra is kiterjedhetnek.”;

"

7.  a 38. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Hatóság valamennyi tevékenységét magas fokú átláthatósággal végzi. A Hatóság nyilvánosságra hozza különösen a következőket:

   a) az Igazgatótanács, a Tanácsadó Fórum, a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok napirendjei, résztvevői listái és jegyzőkönyvei;
   b) minden tudományos eredménye, beleértve a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek már elfogadásra került szakvéleményeit, továbbá minden esetben ideértve az esetleges kisebbségi véleményeket és a kockázatértékelési eljárás során végzett konzultációk eredményeit is;
   c) a ▌ kérelmeket alátámasztó tudományos adatok, tanulmányok és egyéb információk, beleértve a kérelmezők által benyújtott kiegészítő információkat, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemény iránti kérelmeit alátámasztó egyéb tudományos adatok és információk, a bizalmas információk és a személyes adatok 39–39e. cikk szerinti védelmének figyelembevételével;
   d) az általa nyújtott tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemények alapját képező információk, a bizalmas információk és a személyes adatok 39–39e. cikk szerinti védelmének figyelembevételével;
   e) az Igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató, a Tanácsadó Fórum tagjai, valamint a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok tagjai által elkészített éves érdekeltségi nyilatkozatok, valamint az ülések napirendjén szereplő kérdésekkel kapcsolatos érdekeltségi nyilatkozatok;
   f) a 32. és a 32d. cikk szerinti tudományos tanulmányai;
   g) a tevékenységéről szóló éves jelentés;
   h) az Európai Parlament, a Bizottság vagy a tagállamok elutasított vagy módosított tudományos szakvélemény-kérelmei, és az elutasítások vagy módosítások indokolása ▌;
   i) a Hatóság által a potenciális kérelmezőknek a benyújtás előtti szakaszban a 32a. és a 32c. cikk szerint nyújtott tanácsok összefoglalása ▌.

Az első albekezdésben említett információkat haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni, kivéve a kérelmekkel kapcsolatos, az első albekezdés c) pontjában említett információkat és az első albekezdés i) pontjában említett információkat, amelyeket azután kell haladéktalanul nyilvánosságra hozni, hogy az adott kérelmet érvényesnek vagy elfogadhatónak nyilvánították.

A második albekezdésben említett információkat a Hatóság honlapjának egy külön erre a célra fenntartott részén kell közzétenni. Az említett honlap e célra fenntartott részének nyilvánosan elérhetőnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Az említett információknak letölthetőnek, kinyomtathatónak és elektronikus formátumban kereshetőnek kell lenniük.”;

"

b)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) Az (1) bekezdés ▌ első albekezdésének c), d) és i) pontjában említett információk közzététele nem sértheti:

   a) a közzétett dokumentumok vagy azok tartalma meghatározott felhasználásának korlátozásait megállapító, a szellemi tulajdonjogokat érintő hatályos szabályokat; valamint
   b) az uniós ▌ jog bármely olyan rendelkezéseit, amelyek védelmet nyújtanak az innovátorok által a vonatkozó engedélyezési kérelmeket alátámasztó információk és adatok megszerzésének érdekében végzett beruházások számára (»adatkizárólagossági szabályok«).

Az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett információk közzététele nem tekinthető a vonatkozó adatokra és információkra vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos engedélynek vagy licencnek, és azok tartalma nem használható fel, nem sokszorosítható, illetve semmilyen más módon nem hasznosítható a szellemitulajdon-jogra, illetve az adatkizárólagosságra vonatkozó szabályokat sértő módon, valamint harmadik felek általi felhasználásukért az Unió nem felelős. A Hatóság gondoskodik arról, hogy a vonatkozó információkhoz hozzáférő személyek az említett információk közzétételét megelőzően ilyen irányú egyértelmű vállalásokat, illetve aláírással ellátott nyilatkozatokat tegyenek.”;

"

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Hatóság ▌ megállapítja az e cikk (1), (1a) és (2) bekezdésében említett átláthatósági szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat, a 39–39g. és a 41. cikk figyelembevételével.”;

"

8.  A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„39. cikk

Bizalmas információkezelés

(1)  A 38. cikktől eltérve a Hatóság nem hoz nyilvánosságra olyan információkat, amelyekre vonatkozóan az ezen cikkben szereplő feltételek mellett bizalmas kezelést kérelmeztek.

(2)  A kérelmező kérésére a Hatóság kizárólag az alábbi információs elemek tekintetében biztosíthatja a bizalmas információkezelést, és csak abban az esetben, ha a kérelmező igazolja, hogy ezen információk közzététele jelentős mértékben sértheti az érdekeit:

   a) a gyártási vagy előállítási folyamat, beleértve az alkalmazott módszert és az innovatív elemeket, valamint az adott folyamat vagy módszer lényegi részét képező egyéb műszaki vagy ipari specifikációkat, azon információk kivételével, amelyek a biztonság értékelése szempontjából relevánsak;
   b) adott esetben a gyártó, illetve az importőr és a kérelmező, illetve az engedélyes közötti kereskedelmi kapcsolatok;
   c) a kérelmező beszerzési forrásait, piaci részesedéseit vagy üzleti stratégiáját felfedő kereskedelmi információk; valamint
   d) a kérelem tárgyának mennyiségi összetétele, azon információk kivételével, amelyek a biztonság értékelése szempontjából relevánsak.

(3)  A (2) bekezdésben említett információk listája nem sérthet semmilyen ágazati uniós ▌ jogot.

(4)  A (2) és (3) bekezdés ellenére:

   a) amikor az emberi egészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, például vészhelyzetek esetén, a Hatóság közzéteheti a (2) és (3) bekezdésben ▌ említett információkat;
   b) közzétehetők azok az információk, amelyek a Hatóság által nyújtott tudományos eredmények, többek között a tudományos szakvélemények következtetéseinek részét képezik és amelyek az előreláthatóan az emberi egészséget, az állatok egészségét vagy a környezetet érintő hatásokkal kapcsolatosak ▌.”;

"

9.  a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

„39a. cikk

Bizalmas információkezelés iránti kérelem

(1)  Kérelem ▌, alátámasztó tudományos adatok és egyéb kiegészítő információk uniós ▌ jognak megfelelő benyújtásakor a kérelmező kérheti a benyújtott információk egyes részeinek a 39. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő bizalmas kezelését. Az ilyen kérelemhez olyan ellenőrizhető indokolást kell csatolni, amely igazolja, hogy a 39. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően az érintett információk nyilvánosságra hozatala miért sérti súlyosan az érintett érdekeket.

(2)  Ha egy kérelmező bizalmas információkezelés iránti kérelmet nyújt be, akkor biztosítania kell a benyújtott információk nem bizalmas és bizalmas verzióját, a 39f. cikk szerinti standard adatformátumokban, amennyiben léteznek ilyenek. A nem bizalmas verzió nem tartalmazhatja azokat az információkat, amelyeket a kérelmező a 39. cikk (2) és (3) bekezdése alapján bizalmasnak tekint, és meg kell benne jelölni azokat a helyeket, ahonnan az ilyen információt törölték. A bizalmas verziónak az összes benyújtott információt tartalmaznia kell, beleértve a kérelmező által bizalmasnak tekintett információkat is. A bizalmas verzióban egyértelműen meg kell jelölni azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban bizalmas kezelést kérnek. A kérelmezőnek egyértelműen meg kell jelölnie, hogy milyen alapon kéri a különböző információk bizalmas kezelését.

39b. cikk

A bizalmas információkezelésre vonatkozó döntés

(1)  A Hatóság:

   a) haladéktalanul közzéteszi▌ a kérelemnek a kérelmező által benyújtott nem bizalmas változatát, amint a kérelmet érvényesnek vagy elfogadhatónak nyilvánították;
   b) késedelem nélkül elvégzi az ezen cikknek megfelelő bizalmas információkezelés iránti kérelem konkrét és egyedi vizsgálatát;
   c) írásban tájékoztatja a kérelmezőt közzétételi szándékáról és annak okairól, mielőtt hivatalos döntést hozna a bizalmas információkezelés iránti kérelmet illetően. Ha a kérelmező nem ért egyet a Hatóság értékelésével, a kérelmező a Hatóság álláspontjáról való értesítésétől számított két héten belül kifejtheti álláspontját, vagy visszavonhatja kérelmét;
   d) a kérelmező észrevételeinek figyelembevételével a kérelmek esetében a bizalmas információkezelés iránti kérelem kézhezvételétől számított 10 héten belül, kiegészítő adatok és információk esetében pedig késedelem nélkül indokolt döntést hoz a bizalmas információkezelés iránti kérelmet illetően, értesíti a kérelmezőt a döntéséről és tájékoztatja azon jogáról, hogy a (2) bekezdésnek megfelelően megerősítő kérelmet nyújtson be, továbbá adott esetben tájékoztatja döntéséről a Bizottságot és a tagállamokat; valamint
   e) nyilvánosságra hoz minden olyan kiegészítő adatot és információt, amelyek esetében a bizalmas információkezelés iránti kérelmet nem tekintette indokoltnak és ezért nem fogadta el, legkorábban két héttel azt követően, hogy értesítette a kérelmezőt a d) pont szerint meghozott döntéséről.

(2)  Miután a Hatóság az (1) bekezdés alapján döntést hozott a bizalmas információkezelés iránti kérelemről, a kérelmező az erről való értesítését követő két héten belül megerősítő kérelmet nyújthat be a Hatósághoz, kérve, hogy vizsgálja felül a döntését. A megerősítő kérelem minden esetben felfüggesztő hatállyal bír. A Hatóság megvizsgálja a megerősítő kérelem indokait, és indokolt döntést hoz a szóban forgó megerősítő kérelemről. Erről a döntéséről a megerősítő kérelem benyújtását követő három héten belül értesíti a kérelmezőt, és az értesítésben tájékoztatást nyújt a jogorvoslat lehetőségéről, azaz arról, hogy a kérelmező a (3) bekezdés alapján az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) előtt eljárást indíthat a Hatósággal szemben. A Hatóság nyilvánosságra hoz minden olyan kiegészítő adatot és információt, amelyek esetében a bizalmas információkezelés iránti kérelmet nem tekintette indokoltnak és ezért nem fogadta el, de legkorábban két héttel azt követően, hogy értesítette a kérelmezőt a megerősítő kérelem vonatkozásában e bekezdés szerint meghozott indokolt döntéséről.

(3)  A Hatóság által e cikk szerint meghozott döntések ellen keresetet lehet benyújtani a Bíróságnál, az Európai Unióról működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 263. és 278. cikkében megállapított feltételek szerint.

39c. cikk

A bizalmas információkezelés felülvizsgálata

Mielőtt a Hatóság tudományos eredményeket, többek között tudományos szakvéleményeket biztosít, felülvizsgálja, hogy az előzőleg bizalmasként jóváhagyott információk nem hozhatók-e nyilvánosságra a 39. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban. Amennyiben igen, a Hatóság a 39b. cikkben megállapított eljárást követi, amely értelemszerűen alkalmazandó.

39d. cikk

Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettségek

(1)  A Hatóság kérelemre a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátja a ▌ kérelmekre, illetve az Európai Parlament, a Bizottság vagy a tagállamok tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemények iránti kérelmeire vonatkozó, a birtokában lévő összes információt, kivéve ha az uniós ▌jog másképpen rendelkezik.

(2)  A Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az uniós ▌jog alapján tudomásukra hozott olyan információk, amelyekre vonatkozóan bizalmas információkezelés iránti kérelmet nyújtottak be, ne kerüljenek nyilvánosságra, amíg a Hatóság meg nem hozza a bizalmas információkezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését és az véglegessé nem válik. A Bizottság és a tagállamok meghozzák továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok az információk, amelyek esetében a Hatóság jóváhagyta a bizalmas információkezelés iránti kérelmet, ne kerüljenek nyilvánosságra.

(3)  Ha ▌egy kérelmező visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok megőrzik az ▌információk bizalmas jellegét, ahogyan azt a Hatóság a 39–39e. cikk alapján biztosította. A kérelem attól a pillanattól tekintendő visszavontnak, amikor az eredeti kérelem címzettjének számító illetékes hatósághoz megérkezik az ez irányú írásos kérelem. Ha a kérelem visszavonására azt megelőzően kerül sor, hogy a Hatóság adott esetben a 39b. cikk (1) vagy (2) bekezdésével összhangban meghozta volna a ▌bizalmas információkezelés iránti kérelemre vonatkozó végleges döntését, a Bizottság, a tagállamok és a Hatóság nem hozhatják nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan bizalmas információkezelés iránti kérelmet nyújtottak be.

(4)  Az Igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató, a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek tagjai, valamint az ezek munkacsoportjaiban résztvevő külső szakértők, a Tanácsadó Fórum tagjai, valamint a Hatóság alkalmazottai megbízásuk lejárta után is kötelesek eleget tenni az EUMSZ 339. cikkében említett szolgálati titoktartási kötelezettség követelményének.

(5)  A Hatóság a Bizottsággal konzultálva megállapítja a 39., 39a., 39b. és 39e. cikkben, valamint e cikkben meghatározott, a bizalmas információkezelésre vonatkozó szabályok végrehajtásának gyakorlati szabályait, beleértve a 38. cikk szerint nyilvánosságra hozandó információkhoz kapcsolódó, bizalmas információkezelés iránti kérelmek benyújtására és kezelésére vonatkozó rendelkezéseket is, a 39f. és a 39g. cikk figyelembevételével. A 39b. cikk (2) bekezdését illetően a Hatóság biztosítja a feladatok megfelelő elkülönítését a megerősítő kérelmek értékelése tekintetében.

39e. cikk

A személyes adatok védelme

(1)  Az uniós ▌ jog szerinti tudományos eredményekre, többek között a tudományos szakvéleményekre vonatkozó kérelmek tekintetében a Hatóság minden esetben nyilvánosságra hozza az alábbi adatokat:

   a) a kérelmező neve és címe;
   b) a kérelmeket alátámasztó, közzétett vagy nyilvánosan elérhető tanulmányok szerzőinek neve; valamint
   c) a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek, a munkacsoportjaik és a témával foglalkozó más ad hoc csoportok ülésein részt vevő személyek és megfigyelők neve.

(2)  Az (1) bekezdés ellenére a gerinces állatokon végzett kísérletekben vagy a toxikológiai információk gyűjtésében részt vevő természetes személyek nevének és címének közzététele súlyosan sértené ezeknek a természetes személyeknek a magánélethez és sérthetetlenséghez való jogát, ezért nem hozhatók nyilvánosságra, kivéve ha az (EU) 2016/679(25) és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet(26) másként rendelkezik.

(3)  A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésekor az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni. Az e rendelet 38. cikke és e cikk szerint nyilvánosságra hozott minden személyes adat kizárólag az e rendelet szerinti kockázatértékelés átláthatóságának biztosítására használható fel, és minden olyan további adatkezelés tilos, amely az (EU) 2016/679 rendelet 5. cikke (1) bekezdése b) pontjának és az (EU) 2018/1725 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően nem egyeztethető össze ezekkel a célkitűzésekkel.

39f. cikk

Standard adatformátumok

(1)  A 38. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában, valamint a Hatóságnak benyújtott, tudományos eredményekre vonatkozó kérelmek hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében e cikk (2) bekezdésének megfelelően olyan standard adatformátumokat ▌ kell elfogadni, amelyek lehetővé teszik dokumentumok benyújtását, keresését, másolását és kinyomtatását, miközben biztosítják az uniós ▌ jogban meghatározott szabályozási követelményeknek való megfelelést. Ezek ▌ a standard adatformátumok ▌:

   a) nem alapulhatnak jogvédett standardokon;
   b) a lehető legnagyobb átjárhatóságot kell, hogy biztosítsák a meglévő adatszolgáltatási rendszerekkel;
   c) felhasználóbarátak kell, hogy legyenek, és hozzá kell igazítani őket a kis- és középvállalkozások felhasználási igényeihez.

(2)  Az (1) bekezdésben említett standard adatformátumokat ▌ az alábbi eljárás szerint kell elfogadni:

   a) a Hatóság standard adatformátum-tervezeteket ▌ állít össze a ▌ különböző engedélyezési eljárásokhoz, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok tudományos eredmények iránti kérelmeihez;
   b) a Bizottság a különböző engedélyezési eljárások alkalmazandó követelményeinek és az egyéb jogi kereteknek a figyelembevételével, valamint a szükséges kiigazítások elvégzését követően végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a standard adatformátumokat ▌. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni;
   c) elfogadásukat követően a Hatóság a honlapján elérhetővé teszi a standard adatformátumokat ▌;
   d) miután e cikk szerint sor került a standard adatformátumok ▌ elfogadására, a ▌ kérelmek, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemény iránti kérelmei csak az ▌ említett standard adatformátumoknak ▌ megfelelően nyújthatók be.

39g. cikk

Információs rendszerek

A Hatóság által adatok, többek között bizalmas és személyes adatok tárolására használt információs rendszereket a 39–39f. cikk figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy garantálni lehessen az azokhoz való hozzáférés teljes körű ellenőrzését, valamint a fennálló biztonsági kockázatoknak megfelelő legmagasabb szintű biztonsági standardok érvényesülését. ▌”

"

10.  a 40. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A Hatóság a 38.–39e. cikknek megfelelően közzéteszi a tőle származó összes tudományos eredményt, többek között a tudományos szakvéleményeket, valamint az alátámasztó tudományos adatokat és egyéb információkat is.”;

"

11.  a ▌41. cikk a következőképp módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A bizalmas információkezelésre vonatkozóan az e rendelet 39–39d. cikkében meghatározott szabályok ellenére a Hatóság birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet* kell alkalmazni.

Környezetvédelmi információk esetében ▌az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet** szintén alkalmazni kell. A 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*** az e rendelet 39–39d. cikkében meghatározott, a bizalmas információkezelésre vonatkozó szabályok ellenére alkalmazandó a tagállamok birtokában lévő környezeti információkra.

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).”;

"

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az Igazgatótanácsnak …[hat hónappal ezen módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig el kell fogadnia az 1049/2001/EK rendeletnek, valamint az 1367/2006/EK rendelet 6. és 7. cikkének a végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat, hogy biztosítsa a birtokában lévő dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést.”;

"

▌;

12.  a 61. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„61. cikk

Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

(1)  A Bizottság biztosítja e rendelet alkalmazásának rendszeres felülvizsgálatát.

(2)  A Bizottság …[öt évvel ezen módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig, azt követően pedig ötévente értékeli a Hatóság teljesítményét a célkitűzései, a megbízatása, a feladatai, az eljárásai és a helyszíne tekintetében, a bizottsági iránymutatásokkal összhangban. Az említett értékelésnek ki kell terjednie a 32a. cikk által a Hatóság működésére gyakorolt hatásra, és különösen az alkalmazottak vonatkozó munkaterhére és mobilizálására, valamint arra, hogy a 32a. cikk alkalmazása eredményezett-e változást a Hatóság erőforrásainak elosztásában a közérdekű tevékenységek rovására. Az említett értékelés során azt is meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e esetleg a Hatóság megbízatásának módosítására, és hogy egy ilyen módosítás milyen költségvetési vonzatokkal járna.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett értékelésben azt is értékeli, hogy a bizalmas információkezelés iránti kérelmekre és a megerősítő kérelmekre vonatkozó döntéseket illetően szükség van-e a Hatóság szervezeti keretének további módosítására, így például külön fellebbezési tanács létrehozására vagy egyéb szervezeti változtatásokra.

(4)  Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a Hatóság működésének folytatása a célkitűzéseire, megbízatására és feladataira tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(5)  A Bizottság az e cikk szerinti felülvizsgálatai és értékelései megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Igazgatótanácsnak. Ezeket a megállapításokat nyilvánosságra kell hozni.”;

"

13.  a szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„61a. cikk

Tényfeltáró missziók

▌A Bizottság szakértői … [négy évvel ezen módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig tényfeltáró missziókat hajtanak végre a tagállamokban annak vizsgálata céljából, hogy a laboratóriumok és az egyéb vizsgáló intézmények alkalmazzák-e a kérelmek részeként a Hatósághoz benyújtott kísérletek és tanulmányok végzésére vonatkozó standardokat, valamint a 32b. cikk (3) bekezdésében foglalt bejelentési követelménynek való megfelelés vizsgálata céljából. Az említett időpontig a Bizottság szakértői tényfeltáró missziókat hajtanak végre ezen standardok harmadik országbeli laboratóriumok és az egyéb vizsgáló intézmények általi alkalmazásának vizsgálata céljából is, amennyiben az említett harmadik országokkal kötött, vonatkozó – többek között a 49. cikkben említett – megállapodások ilyen vizsgálatról rendelkeznek.

Az e tényfeltáró missziók során feltárt megfelelési hiányosságokról értesíteni kell a Bizottságot, a tagállamokat, a Hatóságot, valamint az értékelt laboratóriumokat és az egyéb vizsgáló intézményeket. A Bizottság, a Hatóság és a tagállamok biztosítják e feltárt megfelelési hiányosságok megfelelő utókövetését.

A tényfeltáró missziók során tett megállapításokat összesítő jelentésben kell ismertetni. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be különösen az esetlegesen szükséges ellenőrzési – például auditálási – eljárásokról.”.

"

2. cikk

Az 1829/2003/EK rendelet módosításai

Az 1829/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  az 5. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:"

„A kérelmet a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelően kell benyújtani, amennyiben léteznek ilyenek, és a következőket kell csatolni hozzá:”;

"

b)  az l) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„l) a kérelem azon részeinek, illetve minden egyéb olyan kiegészítő információnak a meghatározása, amely(ek)re vonatkozóan a kérelmező – ellenőrizhető indokolást mellékelve – e rendelet 30. cikkével és a 178/2002/EK rendelet 39. cikkével összhangban bizalmas információkezelést kér;”;

"

c)  a bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„m) a dokumentáció standardizált formában elkészített összefoglalója.”;

"

2.  a 6. cikk (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(7) A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 39–39e. cikkének és e rendelet 30. cikkének megfelelően bizalmasnak nyilvánított valamennyi információ törlését követően a 178/2002/EK rendelet 38. cikke (1) bekezdésével összhangban nyilvánosságra hozza véleményét. A nyilvánosság az említett közzétételt követő 30 napon belül észrevételeket tehet a Bizottság felé.”;

"

3.  a 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Hatóság saját kezdeményezésére, illetve a Bizottságtól vagy egy tagállamtól kapott felkérést követően véleményt ad arra vonatkozóan, hogy az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett valamely termék engedélye megfelel-e még az e rendeletben foglalt feltételeknek. Ezt a véleményt a Hatóság haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak, a tagállamoknak és az engedély jogosultjának. A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 39–39e. cikkének és e rendelet 30. cikkének megfelelően bizalmasnak nyilvánított valamennyi információ törlését követően a 178/2002/EK rendelet 38. cikke (1) bekezdésével összhangban nyilvánosságra hozza véleményét. A nyilvánosság az említett közzétételt követő 30 napon belül észrevételeket tehet a Bizottság felé.”;

"

4.  a 11. cikk (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A kérelmet a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelően kell benyújtani, amennyiben léteznek ilyenek, és a következőket kell csatolni hozzá:”;

"

5.  a 17. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:"

„A kérelmet a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelően kell benyújtani, amennyiben léteznek ilyenek, és a következőket kell csatolni hozzá:”;

"

b)  az l) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„l) a kérelem azon részeinek, illetve minden egyéb olyan kiegészítő információnak a meghatározása, amelyre vonatkozóan a kérelmező – ellenőrizhető indokolást mellékelve – e rendelet 30. cikkével és a 178/2002/EK rendelet 39–39e. cikkével összhangban bizalmas információkezelést kér;”;

"

c)  a bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„m) a dokumentáció standardizált formában elkészített összefoglalója.”;

"

6.  a 18. cikk (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(7) A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 39‒39e. cikkének és e rendelet 30. cikkének megfelelően bizalmasnak nyilvánított valamennyi információ törlését követően a 178/2002/EK rendelet 38. cikke (1) bekezdésével összhangban nyilvánosságra hozza véleményét. A nyilvánosság az említett közzétételt követő 30 napon belül észrevételeket tehet a Bizottság felé.”;

"

7.  a 22. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Hatóság saját kezdeményezésére, illetve a Bizottságtól vagy egy tagállamtól kapott felkérést követően véleményt ad arra vonatkozóan, hogy a 15. cikk (1) bekezdésében említett valamely termék engedélye megfelel-e még az e rendeletben foglalt feltételeknek. Ezt a véleményt haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak, a tagállamoknak és az engedélyesnek. A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 39‒39e. cikkének és e rendelet 30. cikkének megfelelően bizalmasnak nyilvánított valamennyi információ törlését követően a 178/2002/EK rendelet 38. cikke (1) bekezdésével összhangban nyilvánosságra hozza véleményét. A nyilvánosság az említett közzétételt követő 30 napon belül észrevételeket tehet a Bizottság felé.”;

"

8.  a 23. cikk (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A kérelmet a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelően kell benyújtani, amennyiben léteznek ilyenek, és a következőket kell csatolni hozzá:”;

"

9.  a 29. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38‒39e. ▌cikkének megfelelően, valamint e rendelet 30. cikkének figyelembevételével nyilvánosságra hozza az engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, valamint a saját tudományos szakvéleményeit és az illetékes hatóságoknak a 2001/18/EK irányelv 4. cikkében említett véleményeit.

(2)  A Hatóság alkalmazza az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet*, amikor a Hatóság birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmeket kezeli.

_______________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).”;

"

10.  a 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„30. cikk

Bizalmas információkezelés

(1)  A 178/2002/EK rendelet 39‒39e. cikkében, valamint az e cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban:

   a) a kérelmező az e rendelet szerint benyújtott információk egyes részeinek bizalmas kezelését kérheti a Hatóságtól, amelyet ellenőrizhető indokolás kísér; és
   b) a Hatóság értékeli a kérelmező által benyújtott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet.

(2)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett információs elemeken túlmenően és az említett rendelet 39. cikke (3) bekezdése alapján a Hatóság a következő információk bizalmas kezelését is biztosíthatja, ha a kérelmező igazolja, hogy ezen információk közzététele jelentős mértékben sértheti az érdekeit:

   a) DNS-szekvenciákra vonatkozó információk, a transzformációs esemény kimutatására, azonosítására és számszerűsítésére használt szekvenciák kivételével; és
   b) termesztési minták és stratégiák.

(3)  A kimutatási módszerek használatát és a referenciaanyagok újbóli előállítását – amelyeket az 5. cikk (3) bekezdése és a 17. cikk (3) bekezdése szerint adtak át abból a célból, hogy ezt a rendeletet a kérelem tárgyát képező GMO-ra, élelmiszerre vagy takarmányra alkalmazzák – nem lehet a szellemi tulajdonjogok gyakorlása által, vagy más módon korlátozni.

(4)  Ez a cikk nem érinti a 178/2002/EK rendelet 41. cikkét.”

"

3. cikk

Az 1831/2003/EK rendelet módosításai

Az 1831/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az e rendelet 4. cikke szerinti engedélyezési kérelmet a Bizottságnak kell megküldeni, a 178/2002/EK rendelet – értelemszerűen alkalmazandó – 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelően, amennyiben léteznek ilyenek. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat, és a kérelmet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: a Hatóság) továbbítja.”;

"

b)  a (2) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a 18. cikkel összhangban nyilvánosságra hozza ▌a kérelmet és a kérelmező által benyújtott minden információt.”;

"

2.  a 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„18. cikk

Átláthatóság és bizalmas információkezelés

(1)  A Hatóság a 178/2002/EK rendelet – értelemszerűen alkalmazandó – 38.‒39e. cikkének megfelelően nyilvánosságra hozza az engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, valamint a saját tudományos szakvéleményeit.

(2)  A 178/2002/EK rendelet 39‒39e. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárásokkal, illetve e cikkel összhangban a kérelmező – ellenőrizhető indokolást mellékelve –az e rendelet szerint benyújtott információk egyes részeinek bizalmas kezelését kérheti a Hatóságtól. A Hatóságnak értékelnie kell a kérelmező által benyújtott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet.

(3)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett információs elemeken túlmenően és az említett rendelet 39. cikke (3) bekezdése alapján a Hatóság a következő információs elemek bizalmas kezelését is biztosíthatja, ha a kérelmező igazolja, hogy ezen információk közzététele jelentős mértékben sértheti az érdekeit:

   a) a takarmány-adalékanyagok hatékonyságát az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésében és I. mellékletében meghatározott tervezett felhasználások céljainak tekintetében igazoló tanulmányok vizsgálati terve; és
   b) a hatóanyagban található szennyező anyagok specifikációja és a kérelmező által belsőleg kidolgozott kapcsolódó elemzési módszerek, azoknak a szennyező anyagoknak a kivételével, amelyek káros hatást fejthetnek ki az állati egészségre, az emberi egészségre vagy a környezetre.

(4)  Ez a cikk nem érinti a 178/2002/EK rendelet 41. cikkét.”

"

4. cikk

A 2065/2003/EK rendelet módosításai

A 2065/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) A Hatóság:

   i. késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a kérelemről, és rendelkezésükre bocsátja a kérelmet és a kérelmező által nyújtott bármely kiegészítő információt; továbbá
   ii. a 14. és a 15. cikkel összhangban nyilvánosságra hozza ▌ a kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott minden kiegészítő információt.”;

"

b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A Bizottsággal való megegyezést követően a Hatóság részletes útmutatót tesz közzé a kérelemnek az e cikk (1) bekezdésében említett előkészítéséről és benyújtásáról, figyelembe véve a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumokat, amennyiben léteznek ilyenek.”;

"

2.  a 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38‒39e. ▌ cikkének megfelelően nyilvánosságra hozza az engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, valamint a saját tudományos szakvéleményeit.”;

"

3.  a 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„15. cikk

Bizalmas információkezelés

(1)  A 178/2002/EK rendelet 39‒39e. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban:

   a) a kérelmező ellenőrizhető indokolást mellékelve az e rendelet szerint benyújtott információk egyes részeinek bizalmas kezelését kérheti a Hatóságtól; és
   b) a Hatóság értékeli a kérelmező által benyújtott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet.

(2)  Ez a cikk nem érinti a 178/2002/EK rendelet 41. cikkét.”

"

5. cikk

Az 1935/2004/EK rendelet módosításai

Az 1935/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a Hatóság haladéktalanul:

   i. tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a kérelemről, valamint rendelkezésükre bocsátja a kérelmet és a kérelmező által benyújtott bármely kiegészítő információt; és
   ii. a 19. és a 20. cikkel összhangban nyilvánosságra hozza ▌ a kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott minden kiegészítő információt.”;

"

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Bizottsággal való megegyezést követően a Hatóság részletes útmutatót tesz közzé a kérelem előkészítéséről és benyújtásáról, figyelembe véve a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 39f. cikke szerinti standard adatformátumokat, amennyiben léteznek ilyenek.”;

"

2.  a 19. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Hatóság a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 38‒39e. ▌ cikkének, valamint e rendelet 20. cikkének megfelelően nyilvánosságra hozza az engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, valamint a saját tudományos szakvéleményeit.”;

"

3.  a 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„20. cikk

Bizalmas információkezelés

(1)  A 178/2002/EK rendelet 39‒39e. cikkében, valamint az e cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban:

   a) a kérelmező ellenőrizhető indokolást mellékelve az e rendelet szerint benyújtott információk egyes részeinek bizalmas kezelését kérheti a Hatóságtól; és
   b) a Hatóság értékeli a kérelmező által benyújtott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet.

(2)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett információs elemeken túlmenően és az említett rendelet 39. cikke (3) bekezdése alapján a Hatóság a következő információs elemek bizalmas kezelését is biztosíthatja, ha a kérelmező igazolja, hogy ezen információk közzététele jelentős mértékben sértheti az érdekeit:

   a) az engedélyezés tárgyát képező anyag gyártásához felhasznált kiindulási anyagok és keverékek részletes leírásában szereplő információk, azoknak a keverékeknek, anyagoknak vagy tárgyaknak az összetétele, amelyekben a kérelmező fel kívánja használni a szóban forgó anyagot, ezeknek a keverékeknek, anyagoknak vagy tárgyaknak a gyártási módszere, szennyező anyagok és a kioldódási kísérletek eredményei, azon információk kivételével, amelyek a biztonság értékelése szempontjából relevánsak;
   b) adott esetben az a védjegy, amely alatt az anyagot forgalomba hozzák, valamint azoknak a keverékeknek, anyagoknak vagy tárgyaknak a kereskedelmi megnevezése, amelyekben az anyagot felhasználják; valamint
   c) minden olyan egyéb információ, amely az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének n) pontjában említett különös eljárási szabályok keretén belül bizalmasnak minősül.

(3)  Ez a cikk nem érinti a 178/2002/EK rendelet 41. cikkét.”

"

6. cikk

Az 1331/2008/EK rendelet módosításai

Az 1331/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(5) A Hatóság a 11. és a 12. cikkel összhangban nyilvánosságra hozza ▌a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat.”;

"

2.  a 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„11. cikk

Átláthatóság

„Ha a Bizottság az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően kikéri a Hatóság véleményét, a Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38.‒39e. ▌ cikkének megfelelően haladéktalanul nyilvánosságra hozza az engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, valamint a tudományos szakvéleményeit. A Hatóság nyilvánosságra hozza továbbá a vélemény iránti kérelmeket, valamint az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint meghosszabbított határidőket is.”;

"

3.  a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„12. cikk

Bizalmas információkezelés

(1)  A kérelem benyújtásakor a kérelmező ellenőrizhető indokolást mellékelve kérheti az e rendelet szerint benyújtott információk egyes részeinek bizalmas kezelését.

(2)  Ha az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően kikérik a Hatóság véleményét, akkor a 178/2002/EK rendelet 39‒39e. cikkének megfelelően a Hatóságnak kell elbírálnia a kérelmező által benyújtott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet.

(3)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett információs elemeken túlmenően és az említett rendelet 39. cikke (3) bekezdése alapján a Hatóság a következő információs elemek bizalmas kezelését is biztosíthatja, ha a kérelmező igazolja, hogy ezen információk közzététele jelentős mértékben sértheti az érdekeit:

   a) adott esetben a kiindulási anyagok és a kiindulási készítmények részletes leírásában szereplő információk, valamint információk arról, hogy miként használják fel azokat az engedélyezés tárgyát képező anyag gyártásához, továbbá részletes információk azon anyagok vagy termékek jellegéről és összetételéről, amelyekben a kérelmező fel kívánja használni az engedélyezés tárgyát képező anyagot, a biztonság értékelése szempontjából releváns információk kivételével;
   b) adott esetben részletes analitikai információk az engedélyezés tárgyát képező anyag egyes gyártási tételeinek variabilitásáról és stabilitásáról, a biztonság értékelése szempontjából releváns információk kivételével.

(4)  Ha a Hatóság véleményét nem kérik ki az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően, akkor a Bizottság értékeli a kérelmező által benyújtott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet. A 178/2002/EK rendelet 39., 39a. és 39d. cikke, valamint e cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(5)  Ez a cikk nem érinti a 178/2002/EK rendelet 41. cikkét.”

"

7. cikk

Az 1107/2009/EK rendelet módosításai

Az 1107/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„▌A hatóanyag jóváhagyása iránti kérelmet vagy a jóváhagyás feltételeinek módosítása iránti kérelmet a hatóanyag gyártója nyújtja be valamely tagállamnak (a jelentéstevő tagállam) az e rendelet 8. cikke (1) és (2) bekezdésében meghatározott összefoglalóval és a teljes dokumentációval, vagy egy arra vonatkozó, tudományosan alátámasztott indokolással együtt, hogy miért nem adja be e dokumentáció egyes részeit, igazolva azt, hogy a hatóanyag megfelel az e rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak. A kérelmet a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelően kell benyújtani, amennyiben léteznek ilyenek.”;

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A kérelem benyújtásakor a kérelmező a 63. cikk értelmében kérheti bizonyos információk – ideértve a dokumentáció egyes részeit is – bizalmas kezelését, és ezeket az információkat fizikailag el kell különítenie.

A tagállamok elbírálják a bizalmas információkezelés iránti kérelmeket. A jelentéstevő tagállam a Hatósággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy mely információkat kell a 63. cikknek megfelelően bizalmasan kezelni.

A Hatóság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően gyakorlati szabályokat állapít meg a szóban forgó elbírálások következetességének biztosítása érdekében.”;

"

2.  a 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„10. cikk

Nyilvános hozzáférés a dokumentációkhoz

A Hatóságnak haladéktalanul nyilvánosságra kell hoznia a 8. cikkben említett dokumentációkat – a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat is beleértve –, azon információk kivételével, amelyek esetében a jelentéstevő tagállam ▌ a 63. cikk értelmében a bizalmas információkezelés biztosítása mellett döntött.”

"

3.  a 15. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az e rendelet 14. cikkében meghatározott kérelmet a hatóanyag gyártója nyújtja be az adott tagállamnak legkésőbb a jóváhagyás lejárta előtt három évvel, és a kérelem egy-egy példányát megküldi a Bizottságnak, a többi tagállamnak és a Hatóságnak. A kérelmet a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelően kell benyújtani, amennyiben léteznek ilyenek.”;

"

4.  a 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„16. cikk

Nyilvános hozzáférés a meghosszabbításhoz kapcsolódó információkhoz

A Hatóságnak haladéktalanul el kell bírálnia a bizalmas információkezelés iránti kérelmeket, és nyilvánosságra kell hoznia a kérelmező által a 15. cikk szerint szolgáltatott információkat, valamint a kérelmező által benyújtott egyéb kiegészítő információkat, azoknak az információknak a kivételével, amelyekre vonatkozóan a kérelmező bizalmas információkezelés iránti kérelmet nyújtott be és amelyek esetében a Hatóság e kérelmek nyomán a 63. cikknek megfelelően a bizalmas információkezelés biztosítása mellett döntött.

A Hatóság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően gyakorlati szabályokat állapít meg a szóban forgó elbírálások következetességének biztosítása érdekében.”;

"

5.  a 63. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

(1) A kérelmező ellenőrizhető indokolást mellékelve kérheti az e rendelet szerint benyújtott információk egyes részeinek bizalmas kezelését.

(2)  A következő információs elemekbizalmas kezelése csak abban az esetben biztosítható, ha a kérelmező igazolja, hogy az információk közzététele jelentős mértékben sértheti az érdekeit:

   a) a 178/2002/EK rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett információk;
   b) a hatóanyagban található szennyező anyagok specifikációja és az előállított hatóanyagban található szennyező anyagok elemzésére szolgáló módszerek, kivéve azokat a szennyező anyagokat, amelyek toxikológiai, ökotoxikológiai vagy környezetvédelmi szempontból lényegesnek számítanak és az ilyen szennyező anyagok elemzésére szolgáló módszereket;
   c) a hatóanyagból legyártott tételekre vonatkozó eredmények, beleértve a szennyező anyagokat is; valamint
   d) a növényvédő szerek teljes összetételére vonatkozó információ.

(2a)  Amikor a Hatóság bírálja el az e rendelet szerinti, bizalmas információkezelés iránti kérelmeket, a 178/2002/EK rendelet 39–39e. cikkében, valamint az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek és eljárások alkalmazandók.

(2b)  Amikor tagállamok bírálják el az e rendelet szerinti, bizalmas információkezelés iránti kérelmeket, akkor az alábbi követelmények és eljárások alkalmazandók:

   a) csak az e cikk (2) bekezdésében felsorolt információk bizalmas kezelése biztosítható;
   b) amikor a tagállam döntést hozott arról, hogy mely információkat kell bizalmasan kezelni, döntéséről tájékoztatja a kérelmezőt;
   c) a tagállamok, a Bizottság és a Hatóság meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra azok az információk, amelyek vonatkozásában a bizalmas információkezelés biztosításáról született döntés;
   d) a 178/2002/EK rendelet 39e. cikke értelemszerűen alkalmazandó;
   e) a (2) bekezdés, valamint e bekezdés c) és d) pontja ellenére:
   i. amikor az emberi egészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, például vészhelyzetek esetén, az illetékes hatóság közzéteheti a (2) bekezdésekben említett információkat; és
   ii. a Hatóság tudományos eredményeiben megfogalmazott megállapítások részét képező, és az emberi egészséget, állati egészséget, illetve a környezetet érintő, előrelátható hatásokhoz kapcsolódó információkat mindazonáltal nyilvánosságra kell hozni. Ebben az esetben a 178/2002/EK rendelet 39c. cikkét kell alkalmazni;
   f) ha valamely kérelmező visszavonja vagy visszavonta kérelmét, tagállamok, a Bizottság és a Hatóság tiszteletben tartják az e cikkel összhangban biztosított bizalmas információkezelést. Ha a kérelem visszavonására azt megelőzően kerül sor, hogy a tagállam meghozta volna a bizalmas információkezelés iránti adott kérelemre vonatkozó döntését, akkor a tagállamok, a Bizottság és a Hatóság nem hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan a bizalmas információkezelés iránti kérelmet benyújtották.

(3)  E cikk nem sérti a 2003/4/EK irányelvet*, valamint az 1049/2001/EK ** és az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet***.

____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).”.

"

8. cikk

Az (EU) 2015/2283 rendelet módosításai

Az (EU) 2015/2283 rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 10. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezését és az uniós jegyzéknek az e rendelet 9. cikkében előírt naprakésszé tételét szolgáló eljárás vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, vagy a kérelmező Bizottsághoz intézett, a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelő kérelme alapján indul, amennyiben léteznek ilyenek. A Bizottság a kérelmet késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsátja. A Bizottság az e cikk (2) bekezdésének a), b) és e) pontjában említett információk alapján nyilvánosságra hozza a kérelem összefoglalását.”;

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Ha a Bizottság kikéri a véleményét, akkor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) a 23. cikknek megfelelően nyilvánosságra hozza▌ a kérelmet, és véleményt nyilvánít arra vonatkozóan, hogy a naprakésszé tétel hatással lehet-e az emberi egészségre.”;

"

2.  ▌a 15. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az érvényes bejelentés Bizottság általi, az e cikk (1) bekezdése szerinti továbbítását követő négy hónapon belül bármely tagállam vagy a Hatóság megfelelően indokolt biztonsági kifogásokat emelhet a Bizottságnál az érintett hagyományos élelmiszer Unión belül történő forgalomba hozatalával szemben. Amennyiben a Hatóság emel ilyen, megfelelően indokolt biztonsági kifogást, az – értelemszerűen alkalmazandó – 23. cikkel összhangban késedelem nélkül nyilvánosságra hozza a bejelentést.”;

"

3.  a 16. cikk a következőképpen módosul:

a)  az első bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„A kérelmet a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelően kell benyújtani, amennyiben léteznek ilyenek.”;

"

b)  a második bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„A Hatóság a 23. cikkel összhangban nyilvánosságra hozza ▌a kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott minden kiegészítő információt.”

"

4.  A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„23. cikk

Átláthatóság és bizalmas információkezelés

(1)  Ha a Bizottság e rendelet 10. cikke (3) bekezdésének és 16. cikkének megfelelően kikéri a Hatóság véleményét, a Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38.‒39e. ▌ cikkének, valamint e cikknek megfelelően nyilvánosságra hozza az engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, valamint saját a tudományos szakvéleményeit.

(2)  A kérelem benyújtásakor a kérelmező ellenőrizhető indokolást mellékelve kérheti az e rendelet szerint benyújtott információk egyes részeinek bizalmas kezelését.

(3)  Ha a Bizottság e rendelet 10. cikke (3) bekezdésének és 16. cikkének megfelelően kikéri a véleményét, a 178/2002/EK rendelet 39‒39e. cikkének megfelelően a Hatóság bírálja el a kérelmező által benyújtott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet.

(4)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikke (2) bekezdésében említett információs elemeken túlmenően és az említett rendelet 39. cikke (3) bekezdése alapján a Hatóság a következő információs elemek bizalmas kezelését is biztosíthatja, ha a kérelmező igazolja, hogy ezen információk közzététele jelentős mértékben sértheti az érdekeit:

   a) adott esetben a kiindulási anyagok és a kiindulási készítmények részletes leírásában szereplő információk, valamint információk arról, hogy miként használják fel azokat az engedélyezés tárgyát képező új élelmiszer gyártásához, továbbá részletes információk azon konkrét élelmiszerek vagy élelmiszerkategóriák jellegéről és összetételéről, amelyekben a kérelmező fel kívánja használni ezt az új élelmiszert, a biztonság értékelése szempontjából releváns információk kivételével;
   b) adott esetben részletes analitikai információk az adott anyag egyes gyártási tételeinek variabilitásáról és stabilitásáról, a biztonság értékelése szempontjából releváns információk kivételével.

(5)  Ha a Bizottság nem kéri ki a Hatóság véleményét e rendelet 10. és 16. cikkének megfelelően, akkor a Bizottság bírálja el a kérelmező által benyújtott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet. A 178/2002/EK rendelet 39., 39a. és 39d. cikke, valamint e cikk (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(6)  Ez a cikk nem érinti a 178/2002/EK rendelet 41. cikkét.”

"

9. cikk

A 2001/18/EK irányelv módosításai

A 2001/18/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  a 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) Az (1) bekezdésben említett bejelentést az uniós jog szerinti standard adatformátumoknak megfelelően kell benyújtani, amennyiben léteznek ilyenek.”;

"

2.  a 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) Az (1) bekezdésben említett bejelentést az uniós jog szerinti standard adatformátumoknak megfelelően kell benyújtani, amennyiben léteznek ilyenek.”;

"

3.  a 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„25. cikk

Bizalmas információkezelés

(1)  A bejelentő ▌ az ezen irányelv szerint benyújtott egyes információknak a (3) és (6) bekezdés szerinti bizalmas kezelésére irányuló kérelmet nyújthat be az illetékes hatósághoz, amelyet ellenőrizhető indokolás kísér.

(2)  Az illetékes hatóság értékeli a bejelentő ▌ által benyújtott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet.

(3)  A bejelentő kérésére az illetékes hatóság kizárólag az alábbi információs elemek tekintetében biztosíthatja a bizalmas információkezelést, és csak abban az esetben, ha a bejelentő igazolja, hogy ezen információk közzététele jelentős mértékben sértheti az érdekeit:

   a) a 178/2002/EK rendelet 39. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában szereplő információs elemek;
   b) DNS-szekvenciákra vonatkozó információk, a transzformációs esemény kimutatására, azonosítására és számszerűsítésére használt szekvenciák kivételével; és
   c) termesztési minták és stratégiák.

(4)  Az illetékes hatóságnak a bejelentővel folytatott tárgyalást követően meg kell határoznia, hogy mely információkat tartja bizalmasnak, és határozatáról értesítenie kell a bejelentőt.

(5)  A tagállamok, a Bizottság és az érintett Tudományos Bizottságok meghozzák az annak érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az ezen irányelv szerint bejelentett vagy kicserélt bizalmas információk ne kerüljenek közzétételre.

(6)  A 178/2002/EK rendelet 39e. és 41. cikkének vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(7)  Az e cikk (3), (5) és (6) bekezdése ellenére:

   a) amikor az emberi egészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, például vészhelyzetek esetén, az illetékes hatóság közzéteheti a (3) bekezdésben említett információkat; és
   b) nyilvánosságra kell hozni azonban az érintett Tudományos Bizottságok tudományos eredményeinek vagy az értékelő jelentések megállapításainak a részét képező olyan információkat, amelyek az előreláthatóan az emberi vagy az állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkoznak. Ebben az esetben a 178/2002/EK rendelet 39c. cikkét kell alkalmazni.

(8)  A bejelentésnek a bejelentő általi visszavonása esetén a tagállamok, a Bizottság és az érintett Tudományos Bizottságok tiszteletben tartják az illetékes hatóság által e cikkel összhangban biztosított bizalmas információkezelést. Ha a bejelentés visszavonására azt megelőzően kerül sor, hogy az illetékes hatóság meghozta volna a bizalmas információkezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését, akkor a tagállamok, a Bizottság és az érintett Tudományos Bizottság(ok) nem hozhatják nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan bizalmas információkezelés iránti kérelem került benyújtásra.”;

"

4.  a 28. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4) Amennyiben e cikk (1) bekezdésének megfelelően sor kerül a megfelelő Tudományos Bizottsággal folytatott konzultációra, ez a bizottság haladéktalanul nyilvánosságra hozza a bejelentést ▌, a vonatkozó alátámasztó információkat és a bejelentő ▌által benyújtott összes kiegészítő információt, csakúgy mint a bizottság tudományos szakvéleményeit, azon információk kivételével, amelyek vonatkozásában az illetékes hatóság a ▌25. cikknek megfelelően bizalmas információkezelést biztosított.”;

"

10. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)  E rendeletet a Hatósághoz …[ 18 hónappal ezen rendelet hatálybalépését követően] előtt benyújtott, uniós ▌ jog szerinti ▌ kérelmekre, valamint tudományos eredmények iránti kérelmekre nem kell alkalmazni.

(2)  A Hatóság Igazgatótanácsában (a továbbiakban: az Igazgatótanács) helyet foglaló, 2022. június 30-án hivatalban lévő tagok hivatali ideje az említett napon lejár. Az alkalmazásnak a 11. cikkben említett kezdőnapjai ellenére, az Igazgatótanács tagjainak jelölésére és kinevezésére vonatkozó, az 1. cikk 4. pontjában foglalt eljárást kell alkalmazni annak érdekében, hogy az említett szabályok értelmében kinevezett tagok 2022. július 1-jén hivatalba léphessenek.

(3)  Az alkalmazásnak a 11. cikkben említett kezdőnapjai ellenére a Tudományos Bizottság és a tudományos testületek 2021. június 30-án hivatalban lévő tagjainak hivatali idejét meg kell hosszabbítani addig, amíg a Tudományos Bizottságnak és a tudományos testületeknek az 1. cikk 5. pontjában meghatározott kiválasztási és kinevezési eljárás szerint kinevezett tagjai hivatalba nem lépnek.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet …[18 hónappal ezen rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni. Az 1. cikk 4. és 5. pontját azonban 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 440., 2018.12.6., 158. o.
(2) HL C 461., 2018.12.21., 225. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2018. december 11-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0489).
(4)HL C 440., 2018.12.6., 158. o.
(5)HL C 461., 2018.12.21., 225. o.
(6) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról ▌ (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/10/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 50., 2004.2.20., 44. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 2065/2003/EK rendelete (2003. november 10.) az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról (HL L 309., 2003.11.26., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2004.11.13., 4. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács 1331/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról (HL L 354., 2008.12.31., 1. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(18)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2015.12.11., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).
(20)Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
(22)Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
(23)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39.o.).


A gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványa ***I
PDF 284kWORD 90k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló 469/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0317 – C8-0217/2018 – 2018/0161(COD))
P8_TA-PROV(2019)0401A8-0039/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0317),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0217/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire (A8-0039/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló 469/2009/EK rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0161


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) úgy rendelkezik, hogy az ott meghatározott esetekben és feltételekkel kiegészítő oltalmi tanúsítvány (a továbbiakban: tanúsítvány) adható minden olyan termékre, amely szabadalmi oltalom alatt áll valamely tagállam területén, és amelynek gyógyszerként történő forgalomba hozatalát a 2001/82/EK(5) vagy a 2001/83/EK(6) európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint lefolytatott hatósági engedélyezési eljárás előzte meg.

(2)  Azzal, hogy kiegészítő oltalmi időt biztosít, a 469/2009/EK rendelet arra törekszik, hogy elősegítse az Unióban a gyógyszerek kifejlesztéséhez szükséges kutatást és innovációt, és hozzájáruljon a gyógyszeripari kutatás Unión kívülre, esetlegesen nagyobb oltalmat kínáló országokba történő áthelyezésének megelőzéséhez.

(3)  A 469/2009/EK rendelet elődjének 1992-es elfogadása óta a piacok jelentősen átalakultak, és óriási mértékben növekedett a generikus gyógyszerek, különösen a biohasonló gyógyszerek és hatóanyagaik előállítása, főként azokban ▌az Unión kívüli országokban (a továbbiakban: harmadik országok), ahol nincs vagy lejárat miatt megszűnt az oltalom.

(4)  Az, hogy a 469/2009/EK rendelet nem tartalmaz semmilyen kivételt a tanúsítvány által biztosított oltalom alól, azzal a nem szándékolt következménnyel járt, hogy a generikus gyógyszerek és biohasonló gyógyszerek Unióban letelepedett előállítóit meggátolta a generikus gyógyszerek és biohasonló gyógyszerek Unión belüli előállításában, még abban az esetben is, ha az előállítás▌célja olyan harmadik országokba történő kivitel lett volna, ahol az oltalom nem létezik, vagy lejárat miatt megszűnt. Hasonlóképpen, az előállítókat gátolja abban, hogy generikus és biohasonló gyógyszereket a tanúsítvány lejárat miatti megszűnését megelőző, korlátozott ideig történő raktáron tartás céljából előállítsanak. Ezek a körülmények nehezebbé teszik ezen előállítók számára – szemben az olyan harmadik országokban működő előállítókkal, ahol az oltalom nem létezik vagy lejárat miatt megszűnt –, hogy a tanúsítvány lejárat miatti megszűnését követően azonnal belépjenek az uniós piacra, mivel nem tudnak termelési kapacitást kiépíteni a kivitel vagy egy tagállam piacára való belépés céljából a tanúsítvány által biztosított oltalom lejárat miatti megszűnése előtt.

(5)  E körülmények a generikus és biohasonló gyógyszerek Unióban letelepedett előállítói számára jelentős versenyhátrányt okoznak azon harmadik országok előállítóihoz képest, amelyek korlátozottabb oltalmat kínálnak, vagy nem kínálnak oltalmat. Az Uniónak egyensúlyt kell teremtenie az előállítók közötti egyenlő versenyfeltételek helyreállítása és annak biztosítása között, hogy a tanúsítványok jogosultjai kizárólagos jogainak lényeges tartalma garantált legyen az uniós piac viszonylatában.

(6)  Beavatkozás nélkül a generikus és biohasonló gyógyszerek Unióban letelepedett előállítóinak életképessége veszélybe kerülhet, ami következményekkel járhat az Unió gyógyszeripari bázisának egészére nézve. Ez a helyzet hatással lehet a belső piac teljes mértékben hatékony működésére a generikus és biohasonló gyógyszerek előállítóinak potenciális új üzleti lehetőségeinek elvesztése révén, ami az Unión belül csökkentheti a kapcsolódó beruházásokat, és akadályozhatja a munkahelyteremtést.

(7)  A generikus és biohasonló gyógyszerek esetében fontos az uniós piacra való, időben történő belépés, különösen a verseny növeléséhez, az árak csökkentéséhez, valamint a nemzeti egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának és az Unióban a betegek megfizethető gyógyszerekhez való hozzáférésének biztosításához. A Tanács a gyógyszerészeti rendszerek egyensúlyának az Unióban és a tagállamokban való javításáról szóló, 2016. június 17-i következtetéseiben hangsúlyozta az ilyen időben történő belépés fontosságát. Ezért módosítani kell a 469/2009/EK rendeletet a generikus és biohasonló gyógyszerek kiviteli és raktáron tartási céllal történő előállításának lehetővé tétele érdekében, de egyúttal figyelembe kell venni, hogy a szellemitulajdon- jogok továbbra is az innováció, a versenyképesség és a növekedés egyik sarokkövét jelentik a belső piacon.

(8)  E rendelet célja, hogy előmozdítsa az Unió versenyképességét, ezáltal fokozva a növekedést és a munkahelyteremtést a belső piacon, és hozzájárulva a termékek szélesebb körű, egységes feltételek melletti kínálatához azáltal, hogy lehetővé teszi a generikus és biohasonló gyógyszerek Unióban letelepedett előállítói számára, hogy az Unióban termékeket vagy e termékeket tartalmazó gyógyszereket állítsanak elő olyan harmadik országok piacaira irányuló kivitel céljából, amelyekben oltalom nem létezik vagy lejárat miatt megszűnt, és ezáltal segítse ezen előállítókat, hogy eredményesen versenyezhessenek az említett harmadik országbeli piacokon. E rendeletnek az ilyen előállítók számára azt is lehetővé kell tennie, hogy a vonatkozó tanúsítvány lejártát megelőző meghatározott ideig termékeket vagy e termékeket tartalmazó gyógyszereket előállítsanak és raktáron tartsanak valamely tagállamban abból a célból, hogy a vonatkozó tanúsítvány lejárat miatti megszűnésekor beléphessenek bármely olyan tagállam piacára, amelyben a megfelelő tanúsítvány lejárat miatt megszűnik segítve ezen előállítókat abban, hogy közvetlenül az oltalom lejárat miatti megszűnését követően (a továbbiakban: az első napos EU-s piacra lépés) is hatékonyan versenyezzenek az Unióban. E rendeletnek egyben ki kell egészítenie az uniós kereskedelempolitikai törekvéseket, hogy biztosítsa a piacok nyitottságát a termékek vagy e termékeket tartalmazó gyógyszerek Unióban letelepedett előállítói számára. Idővel e rendeletnek kedvező hatást kell gyakorolnia a teljes uniós gyógyszeriparra azáltal, hogy valamennyi szereplő – ideértve az újonnan belépőket is – számára lehetővé teszi, hogy kihasználják a gyorsan változó globális gyógyszerpiacon kínálkozó új lehetőségek előnyeit. Ez emellett előmozdítaná a közérdeket, mivel a gyógyszerek unióbeli értékesítési láncainak megerősítése által és azáltal, hogy lehetővé válik a raktáron tartás a tanúsítvány lejárat miatti megszűnését követő, uniós piacra történő belépés céljából, a gyógyszerek ▌a tanúsítvány megszűnését követően könnyebben hozzáférhetővé válnának az Unióban a betegek számára.

(9)  Ezen meghatározott és korlátozott körülmények között és annak érdekében, hogy az Unióban letelepedett előállítók és a harmadik országbeli előállítók között egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre, helyénvaló egy kivételről rendelkezni a ▌ tanúsítvány által biztosított oltalom alól annak érdekében, hogy lehetővé váljon a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer előállítása harmadik országokba irányuló kivitel vagy raktáron tartás céljából, valamint az említett előállításhoz vagy a tényleges kivitelhez vagy a tényleges raktáron tartáshoz feltétlenül szükséges, bármely kapcsolódó unióbeli cselekmény, amennyiben az ilyen cselekményekhez egyébként a tanúsítvány jogosultjának hozzájárulására lenne szükség (a továbbiakban: kapcsolódó cselekmények). Ilyen kapcsolódó cselekmény lehet többek között valamely hatóanyagnak gyógyszer előállítása céljából történő birtoklása, beszállításra felajánlása, beszállítása, behozatala, felhasználása vagy szintézise egy gyógyszer előállítása céljából, vagy az ideiglenes raktáron tartás vagy a reklámozás kizárólagosan harmadik országba irányuló kivitel céljából. Ezt a kivételt az előállítóval szerződéses jogviszonyban álló harmadik felek által végrehajtott kapcsolódó cselekményekre is alkalmazni kell.

(10)  Ezt a kivételt alkalmazni kell arra a termékre vagy az azt tartalmazó gyógyszerre, amely egy tanúsítvány által biztosított oltalom alatt áll. A kivételnek ki kell terjednie a tanúsítvány szerinti oltalom alatt álló termék és az azt tartalmazó gyógyszer valamely tagállam területén történő előállítására.

(11)  A kivétel nem terjedhet ki arra, hogy a harmadik országokba irányuló kivitel vagy az első napos EU-s piacra lépésre irányuló raktáron tartás céljából előállított terméket vagy az azt tartalmazó gyógyszert – a kivitelt követően közvetlenül vagy közvetetten – forgalomba hozzák annak a tagállamnak a piacán, amelyben a ▌tanúsítvány hatályban van, és nem terjedhet ki arra, hogy e a terméket vagy az azt tartalmazó gyógyszert újra behozzák annak a tagállamnak a piacára, amelyben a tanúsítvány hatályban van. Emellett nem terjedhet ki azokra a cselekményekre vagy tevékenységekre, amelyek a termékeknek vagy az azt tartalmazó gyógyszereknek ▌az Unióba irányuló, kizárólag újracsomagolás és újrakivitel céljából történő importját szolgálják. Ezenfelül a kivétel nem terjedhet ki a termékek vagy az azokat tartalmazó gyógyszerek bármely, az e rendeletben meghatározott céloktól eltérő célokra történő raktáron tartására.

(12)  Azáltal, hogy e rendelet a kivétel hatályát az Unión kívülre irányuló kivitel vagy raktáron tartás céljára történő előállításra és az ilyen előállításhoz vagy a tényleges kivitelhez vagy a tényleges raktáron tartáshoz feltétlenül szükséges cselekményekre korlátozza, az e rendeletben előírt kivétel nem lehet ellentétes a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer azon tagállamban történő rendes hasznosításával, ahol a tanúsítvány hatályban van, nevezetesen a tanúsítvány jogosultjának azon alapvető kizárólagos jogával, hogy a terméket azzal a céllal előállítsa, hogy a tanúsítvány időtartama alatt azt forgalomba hozza az uniós piacon. Emellett ez a kivétel nem sértheti indokolatlanul a tanúsítvány jogosultjának jogos érdekeit, miközben figyelemmel van harmadik felek jogos érdekeire is.

(13)  A kivétellel kapcsolatban hatásos és arányos biztosítékokat kell alkalmazni, amelyek célja az átláthatóság növelése, a ▌tanúsítvány jogosultjának segítése az oltalom Unión belüli érvényesítésében és az e rendeletben meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzésében, továbbá az uniós piac felé történő jogellenes eltérítés kockázatának csökkentése a tanúsítvány időtartama alatt.

(14)  E rendeletnek tájékoztatási kötelezettséget kell meghatároznia az előállító számára, azaz arra az Unióban letelepedett személyre, akinek vagy amelynek a nevében előállítják a terméket vagy az azt tartalmazó gyógyszert kiviteli vagy raktáron tartási céllal. Lehetséges, hogy az előállító közvetlenül maga végzi az előállítást. E tájékoztatási kötelezettség részeként az előállítónak bizonyos információkat kell szolgáltatnia annak az illetékes iparjogvédelmi hatóságnak vagy más kijelölt hatóságnak, amely megadta a ▌tanúsítványt abban a tagállamban, ahol az előállításra majd sor kerül (a továbbiakban: a hatóság). Erre a célra biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon egy értesítési nyomtatvány. Az információkat a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer előállításának az említett tagállamban első alkalommal történő megkezdése előtt vagy az előállítással kapcsolatos bármely kapcsolódó cselekmény megkezdése előtt – attól függően, hogy melyik a korábbi időpont – kell közölni. Amennyiben és amikor szükséges, az információkat frissíteni kell. A termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer előállítása és a kapcsolódó cselekmények – ideértve azokat is, amelyeket az előállítás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban végeznek, ha a termék e tagállamokban is tanúsítvány oltalma alatt áll – csak akkor tartozhatnak a kivétel hatálya alá, ha az előállító az értesítést eljuttatta az előállítás helye szerinti tagállam hatóságához, és tájékoztatta az adott tagállamban megadott tanúsítvány jogosultját. Amennyiben az előállításra egynél több tagállamban kerül sor, az értesítésnek ezen tagállamok mindegyike vonatkozásában meg kell történnie. Az átláthatóság érdekében a hatóságnak a lehető leghamarabb közzé kell tennie a beérkezett információkat és az értesítések benyújtásának napját. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyszeri díj megfizetését írják elő az értesítések és azok frissítése vonatkozásában. Ezt a díjat olyan szinten kell megállapítani, amely nem haladja meg az értesítések és frissítések feldolgozásának adminisztratív költségeit.

(15)  Az előállítónak megfelelő és dokumentált módon tájékoztatnia kell a tanúsítvány jogosultját arról, hogy a terméket vagy az azt tartalmazó gyógyszert a kivétel alapján kíván előállítani, azáltal, hogy a tanúsítvány jogosultját is tájékoztatja a hatóságnak bejelentett információkról. Ezen információk körét arra kell korlátozni, ami szükséges és megfelelő ahhoz. hogy a tanúsítvány jogosultja megbizonyosodhasson afelől, hogy tiszteletben tartják-e a tanúsítvány által biztosított jogokat, és nem kell kiterjednie a bizalmas vagy az üzleti szempontból érzékeny információkra. Az értesítési nyomtatvány a tanúsítvány jogosultjának tájékoztatásához is használható, és a megadott információkat, amennyiben és amikor szükséges, frissíteni kell.

(16)  A termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer előállítását megelőző esetleges kapcsolódó cselekmények esetén – ha van ilyen – az értesítésben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelyben az első kapcsolódó cselekményre – amelyhez egyébként szükség lenne a tanúsítvány jogosultjának hozzájárulására is – sor kerül, mivel ez az információ releváns az értesítés benyújtásának időpontja szempontjából.

(17)  Amennyiben egy adott harmadik országban egy adott gyógyszer helyi forgalombahozatali engedélyét vagy az ilyen engedéllyel egyenértékű engedélyt azt követően teszik közzé, hogy az értesítést megküldték a hatóságnak, az értesítést haladéktalanul frissíteni kell oly módon, hogy az a forgalombahozatali engedély vagy az ilyen engedéllyel egyenértékű engedély hivatkozási számát is tartalmazza, amint az nyilvánosan elérhető. Ha e forgalombahozatali engedély vagy az ilyen engedéllyel egyenértékű engedély hivatkozási számát még nem tették közzé, az előállítónak az értesítésben közölnie kell ezt a hivatkozási számot, amint az nyilvánosan elérhető.

(18)  Az arányosság érdekében, ha valamely harmadik ország tekintetében a követelmény nem teljesül, az csak az adott országba irányuló kivitelt érinti, így az ebbe az országba irányuló kivitel nem részesülhet az e rendeletben meghatározott kivételben. Az Unióban letelepedett előállító felelőssége, hogy meggyőződjön arról, hogy a kiviteli célországban az oltalom nem létezik vagy lejárat miatt megszűnt-e, illetve hogy vonatkoznak-e az adott oltalomra korlátozások vagy mentességek az említett országban.

(19)  A hatóságnak szóló értesítés és a tanúsítvány jogosultjának szóló megfelelő tájékoztatás az e rendelet hatálybalépésének napja és az adott tanúsítványra vonatkozó, az e rendeletben foglalt kivétel alkalmazásának kezdőnapja közötti időszakban is megküldhető.

(20)  E rendeletnek bizonyos, a kellő gondossággal kapcsolatos követelményeket kell támasztania az előállítóval szemben a kivétel alkalmazásának feltételeként. Az előállító számára elő kell írni, hogy megfelelő és dokumentált módon, különösen szerződéses úton tájékoztassa az uniós értékesítési láncában részt vevő személyeket – beleértve az exportőrt és a raktáron tartást végző személyt is – arról, hogy a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer az e rendeletben foglalt kivétel hatálya alatt áll, és hogy az előállítás ▌célja a kivitel vagy a raktáron tartás. Az az előállító, amely nem felel meg az említett, a kellő gondosságra vonatkozó követelményeknek, továbbá az a harmadik fél, amely kapcsolódó cselekményt végez az előállítás helye szerinti tagállamban vagy egy másik olyan tagállamban, amelyben a termék tekintetében oltalmat biztosító tanúsítvány van hatályban, nem élhet a kivétel adta lehetőséggel. A vonatkozó tanúsítvány jogosultja érvényesítheti a tanúsítvány által biztosított jogait, megfelelően figyelembe véve a 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(7) meghatározott általános kötelezettséget, miszerint jogaival visszaélve nem indít peres eljárást.

(21)  Ezenfelül e rendeletnek jelölési követelményeket kell megállapítania az előállítóval szemben a kivitelre szánt termékek vagy az azokat tartalmazó gyógyszerek vonatkozásában, hogy egy logó révén megkönnyítse az ilyen termékek vagy az azokat tartalmazó gyógyszerek olyan termékként történő azonosítását, amelyet kizárólag harmadik országokba irányuló kivitelre szánnak. A kivitel céljából történő előállítás és a kapcsolódó cselekmények csak akkor tartozhatnak a kivétel hatálya alá, ha a terméket vagy az azt tartalmazó gyógyszert az e rendeletben előírt módon jelölték. E jelölési követelmény nem érinti harmadik országok jelölési követelményeit.

(22)  Az e rendeletben foglalt kivétel hatálya alá nem tartozó cselekmények továbbra is a ▌tanúsítvány által biztosított oltalom hatálya alatt kell, hogy maradjanak. A tanúsítvány időtartama alatt bármilyen termék vagy bármilyen azt tartalmazó gyógyszer uniós piacra történő eltérítését továbbra is tiltani kell, amelyet a kivétel alapján állítottak elő.

(23)  Ez a rendelet nem érinti az egyéb olyan szellemitulajdon-jogok , amelyek alapján a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer más vonatkozásai adott esetben oltalomban részesülnek. Ez a rendelet nem érinti a szellemi tulajdon-jogok megsértésének megelőzésére és e jogok érvényesítésének elősegítésére irányuló uniós rendelkezések – többek között a 2004/48/EK irányelv és a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) – alkalmazását.

(24)  Ez a rendelet nem érinti a 2001/83/EK irányelvben meghatározott, egyedi azonosítóra vonatkozó szabályokat. Az előállítónak biztosítania kell, hogy az e rendelet szerint kivitel céljából előállított gyógyszeren ne szerepeljen az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(9) szerinti aktív egyedi azonosító. E felhatalmazáson alapuló rendelet alapján azonban az ilyen aktív egyedi azonosító feltüntetésére vonatkozó követelmény alkalmazandó a vonatkozó tanúsítvány lejárat miatti megszűnésekor valamely tagállam piacán forgalomba hozni kívánt gyógyszerekre.

(25)  Ez a rendelet nem érinti a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelv – különösen a kivitel céljából ellőállított gyógyszerek előállítási engedélyével kapcsolatos követelmények – alkalmazását. Ez magában foglalja azt, hogy be kell tartani a gyógyszerekre vonatkozó helyes előállítási gyakorlatokra vonatkozó elveket és iránymutatásokat, és csak olyan hatóanyagokat lehet felhasználni, amelyeket a hatóanyagok helyes előállítási gyakorlatai alapján állítottak elő, és a hatóanyagok helyes forgalmazási gyakorlata alapján forgalmaztak.

(26)  ▌A tanúsítvány jogosultjai jogainak védelme érdekében az e rendeletben foglalt kivételt nem lehet alkalmazni olyan tanúsítványra, amely e rendelet hatálybalépésének időpontjában már hatályos. Annak biztosítása érdekében, hogy a tanúsítványok jogosultjainak jogai ne legyenek túlságosan korlátozva, ezt a kivételt azokra a tanúsítványokra kell alkalmazni, amelyeket e rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően kérelmeznek. Mivel a tanúsítvány időtartama az alapszabadalom jogszabályban meghatározott oltalmi idejének lejártakor kezdődik – amely viszonylag hosszú idő után következhet be a tanúsítvány iránti bejelentés benyújtásának időpontját követően –, és e rendelet céljának elérése érdekében indokolt, hogy ez a rendelet egy meghatározott időszakra vonatkozóan olyan tanúsítványra is kiterjedjen, amelyet e rendelet hatálybalépése előtt kérelmeztek, de amelynek hatálya ezen időpont előtt még nem kezdődött meg, függetlenül attól, hogy a szóban forgó tanúsítványt ezen időpont előtt adták-e meg vagy sem. A kivételt ezért [2022. július 1](10)-jétől kell azokra a tanúsítványokra alkalmazni, amelyek hatálya e rendelet hatálybalépésének időpontját követően kezdődik. A „meghatározott időszak” fogalma minden egyes tanúsítvány esetében, amelynek hatálya e rendelet hatálybalépését követően kezdődik, biztosítja, hogy a kivételt fokozatosan alkalmazzák a tanúsítványra, attól függően, hogy annak hatálya mikor kezdődik, illetve milyen időtartamra szól. A kivétel ilyen alkalmazása észszerű átmeneti időt biztosítana a megváltozott jogi környezethez való alkalmazkodáshoz azon tanúsítvány jogosultja számára, amelyet már megadtak, de amelynek hatálya e rendelet hatálybalépésének időpontjáig még nem kezdődött meg, és egyben biztosítaná azt is, hogy a generikus és biohasonló gyógyszerek előállítói túlzott késedelem nélkül élhessenek a kivétel adta lehetőséggel.

(27)  Jellemzően a tanúsítvány bejelentője minden egyes bejelentéssel érintett tagállamban nagyjából ugyanazon időpontban nyújtja be a tanúsítvány iránti bejelentést. A bejelentések vizsgálatára vonatkozó nemzeti eljárások közötti eltérések miatt azonban a tanúsítvány megadásának időpontja jelentősen eltérhet az egyes tagállamokban, ami eltéréseket teremt a bejelentő jogi helyzetében azokban tagállamokban, ahol a tanúsítvány iránt bejelentést nyújtott be. A kivételnek a tanúsítvány iránti bejelentés benyújtásának napja alapján történő bevezetése ezért előmozdítaná az egységességet és csökkentené az eltérések kockázatát.

(28)  A Bizottságnak rendszeresen el kell végeznie e rendelet értékelését. A 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(11) értelmében az említett értékelésnek az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és a hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és ez az értékelés képezi a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelésnek egyrészt figyelembe kell vennie az Unión kívülre irányuló kivitelt, másrészt a raktáron tartás arra gyakorolt hatását, hogy a generikus és különösen a biohasonló gyógyszerek a tanúsítvány lejárat miatti megszűnése után gyorsabban az uniós piacra kerüljenek. A rendszeres értékelésnek ki kell terjednie arra is, hogy e rendelet milyen hatást gyakorol a generikus és biohasonló gyógyszereknek a generikus és biohasonló gyógyszerek Unióban letelepedett előállítói által az Unióban történő előállítására. Ezzel összefüggésben fontos lenne megbizonyosodni arról, hogy a korábban az Unión kívül folyó előállítást az Unió területére helyezték-e át. Az értékelésnek meg kell vizsgálnia különösen azt, hogy mennyire volt eredményes a kivétel bevezetése azon célkitűzés szempontjából, hogy a generikus és biohasonló gyógyszerek unióbeli előállítói számára újra egyenlő versenyfeltételeket biztosítson világszinten ▌. Az értékelésnek ki kell terjednie arra is, hogy a kivétel milyen hatással jár az innovatív gyógyszereknek az Unióban tanúsítvánnyal rendelkező jogosultak általi kutatására és előállítására, és vizsgálnia kell a különböző érdekek közötti egyensúlyt, különösen a közegészségügy , a közkiadások, és – ebben az összefüggésben – az Unión belül a gyógyszerekhez való hozzáférés tekintetében. Arra is ki kell terjednie, hogy a generikus és biohasonló gyógyszerek raktáron tartási célú előállítása tekintetében előírt időszak elegendő-e az első napos EU-s piacra lépés céljának eléréséhez, ideértve annak közegészségügyi hatásait is.

(29)  Mivel e rendelet célját – nevezetesen azt, hogy előmozdítsa az Unió versenyképességét oly módon, hogy egyenlő versenyfeltéteket teremt a generikus és biohasonló gyógyszerek előállítói számára azok olyan harmadik országokban működő versenytársai viszonylatában, ahol az oltalom nem létezik vagy lejárat miatt megszűnt, olyan szabályok megállapítása révén, amelyek lehetővé teszik a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer előállítását a vonatkozó tanúsítvány időtartama alatt, továbbá, hogy rendelkezzen az e szabályokat igénybe vevő ellőállítókra háruló bizonyos tájékoztatási, jelölési és a kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségekről – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(30)  E rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert alapvető jogokat és elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben biztosítsa a Charta 17. és 35. cikkében foglalt, egyrészt a tulajdonhoz való jog, másrészt az egészségügyi ellátáshoz való jog tiszteletben tartását. A rendeletben foglalt kivételt a terméknek vagy az azt tartalmazó gyógyszernek kizárólag az Unión kívülre történő kivitel céljából történő előállítására, vagy az oltalom lejárat miatti megszűnése után az uniós piacra való belépés céljából korlátozott ideig történő raktáron tartás céljából történő előállítására, valamint az előállításhoz, a tényleges kivitelhez vagy a tényleges raktáron tartáshoz feltétlenül szükséges cselekményekre korlátozza. E rendeletnek fenn kell tartania a ▌tanúsítvány által biztosított lényeges jogokat azáltal, hogy az rendeletben foglalt kivételt a terméknek vagy az azt tartalmazó gyógyszernek kizárólag az Unión kívülre történő kivitel céljából történő előállítására, vagy az oltalom lejárat miatti megszűnése után az uniós piacra való belépés céljából korlátozott ideig történő raktáron tartás céljából történő előállítására, valamint az előállításhoz, a tényleges kivitelhez vagy a tényleges raktáron tartáshoz feltétlenül szükséges cselekményekre korlátozza. Az említett alapvető jogok és elvek fényében az e rendeletben biztosított kivétel nem lépi túl az e rendelet általános célkitűzésének fényében szükséges és megfelelő mértéket, amely az Unió versenyképességének előmozdítása az előállítás áthelyezésének elkerülése, valamint annak lehetővé tétele révén, hogy a generikus és biohasonló gyógyszerek Unióban letelepedett előállítói versenyképesek lehessenek egyrészt olyan gyorsan növekvő, globális piacokon, ahol az oltalom nem létezik vagy lejárat miatt megszűnt, másrészt a tanúsítvány lejárat miatti megszűnésekor az uniós piacon. Valóban ki kell használni a kivételből eredő pozitív gazdasági hatásokat, mivel ellenkező esetben jelentősen meggyengülhetne az Uniónak a gyógyszerfejlesztés és gyógyszerelőállítás terén betöltött központi szerepe. Ennélfogva indokolt ezt a kivételt bevezetni annak érdekében, hogy növelni lehessen a generikus és biohasonló gyógyszerek Unióban letelepedett előállítóinak versenyhelyzetét olyan harmadik országokban, amelyek piacai mindenképpen nyitottak a verseny előtt, ugyanakkor érintetlenül hagyva a tanúsítvány által az Unióban megadott oltalom hatályát és időtartamát. Az intézkedés megfelelősége továbbá a kivétel alkalmazását szabályozó megfelelő biztosítékok nyújtása révén biztosított. E rendeletnek elegendő időt kell biztosítania a hatóságok számára, hogy bevezessék a szükséges intézkedéseket az értesítések átvételére és közzétételére,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 469/2009/EK rendelet módosítása

A 469/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.   Az 1. cikk a következő ponttal egészül ki:"

„f) „előállító”: az az Unióban letelepedett személy, akinek vagy amelynek nevében a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer harmadik országokba irányuló kivitel vagy raktáron tartás céljából előállításra kerül;”.

"

2.  ▌Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„5. cikk

A tanúsítvány joghatásai

(1)  A tanúsítvány – a 4. cikk rendelkezéseire figyelemmel – az alapszabadalommal azonos jogokat biztosít, azonos korlátozásokkal és kötelezettségekkel.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve az (1) bekezdésben említett tanúsítvány nem nyújt oltalmat bizonyos cselekményekkel szemben, amelyekhez egyébként a tanúsítvány jogosultjának (a továbbiakban: a tanúsítvány jogosultja) hozzájárulására lenne szükség, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

   a) a cselekmény a következők valamelyike:
   i. a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer ▌harmadik országokba irányuló kivitel céljából történő előállítása; vagy
   ii. bármely, a i. alpontban említett Unióban történő előállításhoz vagy a tényleges kivitelhez feltétlenül szükséges kapcsolódó cselekmény; vagy
   iii. a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer előállítása az előállítás helye szerinti tagállamban történő raktáron tartás céljából, legkorábban hat hónappal a tanúsítvány lejárat miatti megszűnése előtt, annak érdekében, hogy a vonatkozó tanúsítvány lejárat miatti megszűnését követően a terméket vagy az azt tartalmazó gyógyszert a tagállamok piacán forgalomba hozzák; vagy
   iv. bármely, az iii. alpontban említett, Unióban történő előállításhoz vagy a tényleges raktáron tartáshoz feltétlenül szükséges kapcsolódó cselekmény, feltéve, hogy az ilyen kapcsolódó cselekményt legkorábban a tanúsítvány lejárat miatti megszűnése előtt 6 hónappal hajtják végre;
   b) az előállító megfelelő és dokumentált módon értesíti a 9. cikk (1) bekezdésében említett, az előállítás helye szerinti tagállami hatóságot, és tájékoztatja a tanúsítvány jogosultját az (5) bekezdésben felsorolt információkról, legkésőbb három hónappal az adott tagállamban történő olyan előállítás megkezdése előtt, vagy legkésőbb három hónappal az előállítást megelőző olyan első kapcsolódó cselekmény megkezdése előtt, amely egyébként a tanúsítvány által biztosított oltalom alapján jogellenes lenne, attól függően, hogy melyik következik be korábban;
   c) amennyiben az (5) bekezdésben említett információ módosul, az előállító a változások hatálybalépése előtt értesíti a 9. cikk (1) bekezdésében említett hatóságot, valamint tájékoztatja a tanúsítvány jogosultját;
   d) a harmadik országba irányuló kivitel céljából előállított termékek vagy azokat tartalmazó gyógyszerek esetében az előállító gondoskodik arról, hogy az I. mellékletben meghatározott formájú logót elhelyezze az e bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer külső csomagolásán, – és ha lehetséges – a közvetlen csomagolásán;
   e) az előállítónak teljesítenie kell az e cikk (9) bekezdésében, és – adott esetben – a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3)  A (2) bekezdésben említett kivétel nem alkalmazható azokra a cselekményekre vagy tevékenységekre, amelyeket termékeknek vagy azokat tartalmazó gyógyszereknek az Unióba irányuló, kizárólag újracsomagolás, újrakivitel vagy raktáron tartás céljából történő behozatala érdekében végeznek.

(4)  A tanúsítvány jogosultja a (2) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazásában rendelkezésére bocsátott információkat kizárólag arra használhatja, hogy ellenőrizze a rendelet követelményeinek teljesülését, és adott esetben bírósági eljárást indítson a követelmények betartásának elmulasztása miatt.

(5)  A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az előállítónak a következő információkat kell megadnia:

   a) az előállító neve és címe;
   b) annak megjelölése, hogy az előállítás kivitel céljából, raktáron tartás céljából, vagy kivitel és raktáron tartás céljából történik-e;
   c) az a tagállam, amelyben az előállítást és adott esetben a raktáron tartást végezni fogják, és az a tagállam, amelyben az előállítást megelőző első kapcsolódó cselekményre – amennyiben van ilyen – sor fog kerülni;
   d) az előállítás helye szerinti ▌tagállamban megadott tanúsítvány száma, és – amennyiben van ilyen – az előállítást megelőző első kapcsolódó cselekmény szerinti tagállamban megadott tanúsítvány száma; és
   e) a harmadik országokba kivitelre szánt gyógyszerek esetében a forgalombahozatali engedély vagy az ilyen engedéllyel egyenértékű engedély hivatkozási száma minden egyes kiviteli harmadik országban, amint az nyilvánosan elérhető.

(6)  A hatóságnak címzett, a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti értesítés céljából az előállítónak a -Ia. mellékletben szereplő értesítési nyomtatványt kell használnia.

(7)  Az (5) bekezdés e) pontjában foglalt követelmények teljesítésének elmulasztása egy harmadik ország tekintetében csak az adott országba irányuló kivitelt érinti, és az ilyen kivitel ezért nem részesülhet a kivétel nyújtotta előnyökben.

(8)  Az előállítónak biztosítania kell, hogy a (2) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerint előállított gyógyszereken ne szerepeljen az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet* szerinti aktív egyedi azonosító.

(9)  Az előállító megfelelő és dokumentált módon gondoskodik arról, hogy a vele szerződéses jogviszonyban álló azon személy, aki a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó cselekményeket végez, teljes körű tájékoztatást kapjon a következőkről, és tudatában legyen annak, hogy:

   a) az említett cselekmények a (2) bekezdés hatálya alá tartoznak;
   b) a (2) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatala, behozatala vagy újrabehozatala vagy a (2) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatala a (2) bekezdésben említett tanúsítvány bitorlásának minősülhet.

(10)  A (2) bekezdés csak az olyan tanúsítványokra alkalmazandó, amelyek iránt a bejelentést ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-án-én vagy azt követően nyújtották be.

A (2) bekezdés azokra a tanúsítványokra is alkalmazandó, amelyek iránt ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt nyújtottak be bejelentést, és amelyek az említett időpontban vagy azt követően válnak hatályossá. A (2) bekezdés az ilyen tanúsítványokra csak [2022. július 1](12)-jétől alkalmazandó.

A (2) bekezdés nem alkalmazandó azokra a tanúsítványokra, amelyek ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt válnak hatályossá.

_______________

* A Bizottság (EU) 2016/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 2.) a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 32., 2016.2.9., 1. o.).”

"

3.  A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4) „A ▌9. cikk (1) bekezdésében említett ▌hatóság a lehető leghamarabb közzéteszi az 5. cikk (5) bekezdésében említett információkat, valamint az információra vonatkozó értesítés benyújtásának időpontját. A lehető leghamarabb közzéteszi továbbá az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban megküldött értesítésben közölt információkban bekövetkezett változásokat.”

"

4.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„12. cikk

Díjak

(1)  A tagállamok előírhatják, hogy a tanúsítvány után éves díjat kell fizetni.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett értesítések után díjat kell fizetni.”

"

5.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„21a. cikk

Értékelés

A Bizottság legkésőbb öt évvel az 5. cikk (10) bekezdésében említett időponttól követően, majd azt követően ötévente elvégzi az 5. cikk (2)–(9) bekezdésének és a 11. cikknek az értékelését annak érdekében, hogy értékelje e rendelkezések célkitűzéseinek elérését, és a főbb megállapításokról jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A kivitel céljára vonatkozó előállítási kivétel hatásának értékelése mellett különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a vonatkozó tanúsítvány lejárat miatti megszűnését követően a termék vagy az azt tartalmazó gyógyszer tagállamokban való forgalomba hozatalának céljából a raktáron tartásra irányuló előállítás milyen hatással van a gyógyszerekhez való hozzáférésre és a közegészségügyi kiadásokra, valamint különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy a kivétel – és különösen az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott időszak – elegendő-e az 5. cikkben említett célkitűzések eléréséhez, beleértve a közegészségügyet is.”

"

6.  A szöveg az e rendelet mellékletében foglalt -I. és -Ia. melléklettel egészül ki▌:

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A rendelet a következő mellékletekkel egészül ki:

„-I. MELLÉKLET

Logó

A logót fekete színben és megfelelően látható méretben kell feltüntetni.

20190417-P8_TA-PROV(2019)0401_HU-p0000002.png

-Ia. MELLÉKLET

Nyomtatvány az 5. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti értesítéshez

Jelölje be a megfelelő négyzetet

Új értesítés

Meglévő értesítés frissítése

a)   Az előállító neve és címe

b)  Előállítás célja

Kivitel

Raktáron tartás

Kivitel és raktáron tartás

c)  Az a tagállam, amelyben az előállítást végezni fogják, és (adott esetben) az a tagállam, amelyben az előállítást megelőző első kapcsolódó cselekményre sor fog kerülni

Az előállítás helye szerinti tagállam:

(Az első kapcsolódó cselekmény szerinti tagállam [ha van ilyen cselekmény])

d)  Az előállítás helye szerinti tagállamban megadott tanúsítvány száma, és (ha van ilyen) az előállítást megelőző első kapcsolódó cselekmény szerinti tagállamban megadott tanúsítvány száma

Az előállítás helye szerinti tagállam tanúsítványa

(Az első kapcsolódó cselekmény szerinti tagállam (ha van ilyen cselekmény) tanúsítványa)

e)  Harmadik országokba kivitelre szánt gyógyszerek esetében a forgalombahozatali engedély vagy az ilyen engedéllyel egyenértékű engedély hivatkozási száma minden egyes kivitellel érintett harmadik országban

".

(1) HL C 440., 2018.12.6., 100. o.
(2)HL C 440., 2018.12.6., 100. o.
(3)Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 469/2009/EK rendelete (2009. május 6.) a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról (HL L 152., 2009.6.16., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.). A 2001/82/EK irányelvet 2022. január 28-i hatállyal hatályon kívül helyezi és annak helyébe lép az állatgyógyászati készítményekről, valamint a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).
(9) A Bizottság (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 2.) a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 32., 2016.2.9., 1. o.).
(10)+ HL: kérjük, e dátum helyett illesszék be azt a dátumot, amely megfelel az e rendelet hatálybalépését követően három évnek-
(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(12)+ HL: kérjük, e dátum helyett illesszék be azt a dátumot, amely megfelel az e rendelet hatálybalépését követően három évnek.


Az Unió űrprogramja és az Európai Unió Űrprogramügynöksége ***I
PDF 554kWORD 186k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0447 – C8-0258/2018 – 2018/0236(COD))
P8_TA(2019)0402A8-0405/2018

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Digitális Európa program a 2021–2027 közötti időszakra ***I
PDF 351kWORD 116k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0434 – C8-0256/2018 – 2018/0227(COD))
P8_TA(2019)0403A8-0408/2018

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Az adóügyi együttműködést szolgáló Fiscalis program***I
PDF 238kWORD 75k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0443 – C8-0260/2018 – 2018/0233(COD))
P8_TA(2019)0404A8-0421/2018

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) ***I
PDF 346kWORD 118k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD))
P8_TA(2019)0405A8-0397/2018

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Jogérvényesülés program ***I
PDF 325kWORD 75k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD))
P8_TA(2019)0406A8-0068/2019

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


Jogok és értékek program ***I
PDF 269kWORD 83k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))
P8_TA(2019)0407A8-0468/2018

E szöveget jelenleg készítik elő az Ön nyelvén való közzétételre. A PDF vagy Word verzió a jobb felső ikonra kattintva már elérhető.


A parlamentközi küldöttségek, a parlamentközi vegyes bizottságokba delegált küldöttségek, valamint a parlamenti együttműködési bizottságokba és a többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek száma
PDF 141kWORD 45k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i határozata a parlamentközi küldöttségek, a parlamenti vegyesbizottságokba delegált küldöttségek és a parlamenti együttműködési bizottságokba és a többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek számáról (2019/2698(RSO))
P8_TA-PROV(2019)0408B8-0240/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete határozatra irányuló javaslatára,

–  tekintettel az Európai Unió harmadik országokkal kötött társulási, együttműködési és egyéb megállapodásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 212. és 214. cikkére,

A.  törekedve a parlamenti demokrácia erősítésére a parlamentek közötti folyamatos párbeszéd fenntartása révén,

1.  úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelően állapítja meg a parlamentközi küldöttségek és a regionális csoportosulások számát:

   a) Európa, a Nyugat-Balkán és Törökország

A következő bizottságokba delegált küldöttségek:

   EU–Észak-Macedónia Parlamenti Vegyes Bizottság
   EU–Törökország Parlamenti Vegyes Bizottság

Az északi kapcsolatokért felelős, a Svájccal és Norvégiával fenntartott kapcsolatokért felelős és az EU–Izland Parlamenti Vegyes Bizottságba és az Európai Gazdasági Térség (EGT) Parlamenti Vegyes Bizottságába delegált küldöttség

Az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség

A Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

   b) Oroszország és a keleti partnerség államai

Az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Moldova Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség

A Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

Az EU–Örményország Parlamenti Partnerségi Bizottságba, az EU–Azerbajdzsán Parlamenti Együttműködési Bizottságba és az EU–Grúzia Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség

   c) Maghreb, Mashreq, Izrael és Palesztina

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

   Izrael
   Palesztina
   a Maghreb-országok és az Arab Maghreb Unió, beleértve az EU–Marokkó, EU–Tunézia és EU–Algéria Parlamenti Vegyes Bizottságot
   a Mashreq-országok
   d) Az Arab-félsziget, Irak és Irán

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

   Arab-félsziget
   Irak
   Irán
   e) Az amerikai kontinens

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

   Egyesült Államok
   Kanada
   Brazil Szövetségi Köztársaság
   Közép-Amerika országai,
   az Andok Közösség országai,
   a Mercosur-országok

Az EU–Mexikó Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Chile Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség

A Cariforum–EU Parlamenti Bizottságba delegált küldött

   f) Ázsia és a csendes-óceáni térség

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

   Japán
   Kínai Népköztársaság
   India
   Afganisztán
   Dél-Ázsia országai
   Délkelet-Ázsia országai és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN)
   a Koreai-félsziget,
   Ausztrália és Új Zéland

Az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán és EU–Tádzsikisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

   g) Afrika

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

   Dél-Afrika
   Pánafrikai Parlament
   h) Többoldalú közgyűlések

Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

Az Unió a Mediterrán térségért Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

Az Euro-Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

Az Euronest Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

A NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség;

2.  úgy határoz, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás (GPM) alapján létrejött parlamenti bizottságok kizárólag a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság tagjaiból fognak állni – biztosítva a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság illetékes bizottságként betöltött vezető szerepének fenntartását –, és hogy e bizottságoknak aktívan össze kell hangolniuk munkájukat az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűléssel;

3.  úgy határoz, hogy az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés és az Euronest Parlamenti Közgyűlés tagságát kizárólag az egyes közgyűlések hatókörébe tartozó kétoldalú vagy szubregionális küldöttségekből kell kiválasztani;

4.  úgy határoz, hogy a NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagjait kizárólag a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság tagjaiból kell kiválasztani;

5.  úgy határoz, hogy a Külügyi Bizottsággal, a Fejlesztési Bizottsággal és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Küldöttségi Elnökök Értekezletének hat hónapos naptártervezetet kell készítenie; a következetes megközelítés biztosítása érdekében a tervezetet a Bizottsági Elnökök Értekezletének a bizottsági küldöttségekre vonatkozó féléves ülésnaptárával szorosan egyeztetve kell kidolgozni, figyelembe véve a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport éves munkaprogramját is; ezt a közös hat hónapos naptártervezetet ezután az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni elfogadásra; az Elnökök Értekezlete módosíthatja a javasolt ülésnaptár-tervezetet a politikai eseményekre való reagálás és a Parlament külső tevékenységei közötti koherencia biztosítása érdekében;

6.  emlékeztet arra, hogy kizárólag az Elnökök Értekezlete által engedélyezett, hivatalos küldöttségek végezhetnek tevékenységet az Európai Parlament nevében és álláspontjának képviseletében;

7.  úgy határoz, hogy a képviselőcsoportoknak és a független képviselőknek állandó póttagokat kell kijelölniük az egyes delegációtípusokban való szolgálatra, és hogy a póttagok száma nem haladhatja meg a csoportokat vagy független képviselőket képviselő rendes tagok létszámát;

8.  úgy határoz, hogy az állandó parlamentközi küldöttségek teljes jogú tagjai jogosultak részt venni a Parlament munkahelyein kívüli parlamentközi üléseken; amennyiben egy teljes jogú tag nem tud utazni, helyettesítheti egy állandó póttag vagy – amennyiben a póttag nem áll rendelkezésre – a parlamentközi közgyűlés azon tagja által kijelölt képviselő, akit az a képviselőcsoport nevez ki, amelyhez a teljes jogú tag tartozik; amennyiben a parlamentközi közgyűlés e küldöttségben részt vevő tagja nem áll rendelkezésre, a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagjai vehetnek részt;

9.  úgy véli, hogy a partnerrel (STPB, Parlamenti Vegyes Bizottság, Parlamenti Együttműködési Bizottság, PCC, IPM stb.) való parlamentközi találkozó előtt, illetve bármely küldöttség utazása előtt az illetékes bizottság(ok)kal szoros konzultációt kell folytatni a lehetséges politikai vagy jogalkotási kérdésekről és aktualitásokról, amelyeket a küldöttségnek az érintett ország megfelelő szerveivel tartott üléseken kell megvitatnia;

10.  törekedni fog arra, hogy a gyakorlatban biztosítsa, hogy egy vagy több bizottsági előadó vagy elnök is részt vehessen a küldöttségek, a közös parlamentközi bizottságok, a parlamenti együttműködési bizottságok és a többoldalú parlamenti közgyűlések ülésein, és úgy határoz, hogy az érintett küldöttség és az érintett bizottsági elnökök együttes kérelmére az elnök engedélyezi az ilyen típusú kiküldetéseket;

11.  úgy határoz, hogy ez a határozat a kilencedik parlamenti ciklus első üléshetén lép életbe.

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak.


Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az EUMSZ 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazítása – II. rész ***I
PDF 750kWORD 174k
Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0799 – C8-0148/2019 – 2016/0400B(COD))
P8_TA-PROV(2019)0409A8-0190/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0799),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére, 64. cikkének (2) bekezdésére, 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére, 207. cikkére és 214. cikkének (3) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság a javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0148/2019),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 43. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére, 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 192. cikkének (1) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. június 1-jei véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. december 1-jei véleményére(2),

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság leveleire,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének 2019. március 7-i határozatára, amelyben engedélyezi a Jogi Bizottság számára, hogy a Bizottság fent említett javaslatát két részre bontsa és annak alapján két önálló jogalkotási jelentést készítsen,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0020/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire és módosítások formájában elfogadott álláspontjára (A8-0190/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
2 bevezető hivatkozás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére, 64. cikke (2) bekezdésére, 91. cikkére, 100. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 207. cikkére, 214. cikke (3) bekezdésére és 338. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére, 91. cikkére, 100. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjára, 192. cikke (1) bekezdésére és 338. cikke (1) bekezdésére,
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A Lisszaboni Szerződés különbséget vezetett be a Bizottságra ruházott hatáskörök között aszerint, hogy a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító általános hatályú nem jogalkotási aktusok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok), vagy a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásának egységes feltételeit biztosító aktusok (végrehajtási jogi aktusok) elfogadására vonatkoznak-e.
(1)  A Lisszaboni Szerződés jelentősen módosította a jogalkotók által a Bizottságra ruházott hatásköröket szabályozó jogi keretet, egyértelműen megkülönböztetve a Bizottságra ruházott hatásköröket aszerint, hogy a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító általános hatályú nem jogalkotási aktusok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok), vagy a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásának egységes feltételeit biztosító aktusok (végrehajtási jogi aktusok) elfogadására vonatkoznak-e.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   Több, szorosan egymáshoz nem kapcsolódó felhatalmazás egyetlen, felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktussá való összevonása és ily módon történő benyújtása akadályozza a Parlament ellenőrzéshez való jogának gyakorlását, a Parlament ugyanis csupán a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egészének elfogadását vagy elutasítását választhatja, ez pedig nem hagy teret arra, hogy a Parlament egyenként nyilvánítson véleményt az egyes felhatalmazásokról.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 pont – 2 bekezdés – 1 pont
2009/31/EK irányelv
29 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29a. cikknek megfelelően ezen irányelv mellékleteit módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2009/31/EK irányelv
29a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 29. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 29. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 pont – 2 bekezdés – 3 pont
2009/31/EK irányelv
30. cikk
3.   A 30. cikket el kell hagyni.
3.  A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„30. cikk
Bizottsági eljárás
(1)  A Bizottságot az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 26. cikke szerint létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet** értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
___________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).
** Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o).”
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 pont
[...]
törölve
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 1 pont
1005/2009/EK rendelet
7 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően az alkalmazandó címke formájával és tartalmával kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az alkalmazandó címke formájára és tartalmára vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 2 pont – a pont
1005/2009/EK rendelet
8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően az alkalmazandó címke formájával és tartalmával kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az alkalmazandó címke formájára és tartalmára vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 3 pont – a pont
1005/2009/EK rendelet
10 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően az alkalmazandó címke formájával és tartalmával kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az alkalmazandó címke formájára és tartalmára vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 3 pont – b pont
1005/2009/EK rendelet
10 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően a kvóták gyártók és importőrök közötti elosztásának mechanizmusával kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kvóták gyártók és importőrök közötti elosztásának mechanizmusával kapcsolatos szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 6 pont
1005/2009/EK rendelet
19 cikk – 1 bekezdés
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szabályozott anyagok, az átmeneti megőrzési, vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás alá vont vagy az Unió vámterületén keresztüli árutovábbítás keretében szállított és később újra kivitt új anyagok, szabályozott anyagok és szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések tekintetében kiegészítő felügyeleti intézkedéseket határozzon meg az ilyen árumozgásokhoz kapcsolódó tiltott kereskedelem lehetséges kockázatainak értékelése alapján, figyelembe véve az ilyen intézkedések környezeti előnyeit és társadalmi-gazdasági hatásait is.”
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendelet kiegészítése érdekében szabályokat állapítson meg olyan kiegészítő intézkedésekre vonatkozóan, amelyek célja az átmeneti megőrzési, vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás alá vont vagy az Unió vámterületét érintő árutovábbítás keretében szállított és később újra kivitt szabályozott anyagok, új anyagok, illetve szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések felügyelete az ilyen árumozgásokhoz kapcsolódó tiltott kereskedelem lehetséges kockázatainak értékelése alapján, figyelembe véve az ilyen intézkedések környezeti előnyeit és társadalmi-gazdasági hatásait is.”
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 7 pont
1005/2009/EK rendelet
20 cikk – 2 bekezdés
„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – a felek határozataival összhangban – szabályozza azoknak a jegyzőkönyvben nem részes államokból behozott termékeknek és berendezéseknek az Unión belüli szabad forgalomba bocsátását, amelyeket szabályozott anyagok felhasználásával gyártottak, de amelyek nem tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek egyértelműen szabályozott anyagként azonosíthatók. Az ilyen termékek és berendezések azonosítását a felek részére rendszeresen biztosított műszaki tanácsadásnak megfelelően kell végezni.”
„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – a felek határozataival összhangban – szabályokat állapítson meg azoknak a jegyzőkönyvben nem részes államokból behozott termékeknek és berendezéseknek az Unión belüli szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyeket szabályozott anyagok felhasználásával gyártottak, de amelyek nem tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek egyértelműen szabályozott anyagként azonosíthatók. Az ilyen termékek és berendezések azonosítását a felek részére rendszeresen biztosított műszaki tanácsadásnak megfelelően kell végezni.”
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 8 pont – b pont
1005/2009/EK rendelet
22 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – a felek határozataival összhangban – megállapítsa azon termékek és berendezések jegyzékét, amelyek esetében a szabályozott anyagok visszanyerése vagy a termékeknek és a berendezéseknek a szabályozott anyagok előzetes visszanyerése nélküli megsemmisítése technikailag és gazdaságilag kivitelezhetőnek tekintendő, feltüntetve – adott esetben – az alkalmazandó technológiát is.
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – a felek határozataival összhangban – szabályokat állapítson meg azon termékek és berendezések jegyzékére vonatkozóan, amelyek esetében a szabályozott anyagok visszanyerése vagy a termékeknek és a berendezéseknek a szabályozott anyagok előzetes visszanyerése nélküli megsemmisítése technikailag és gazdaságilag kivitelezhetőnek tekintendő, feltüntetve – adott esetben – az alkalmazandó technológiát is.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 8 pont – c pont
1005/2009/EK rendelet
22 cikk – 5 bekezdés – 2 és 3 albekezdés
„A Bizottság értékeli a tagállamok által hozott intézkedéseket, és felhatalmazást kap arra, hogy ezen értékelés, valamint a műszaki és egyéb releváns információk fényében a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó minimális képesítési követelményekkel kapcsolatban.”
„A Bizottság értékeli a tagállamok által hozott intézkedéseket, és felhatalmazást kap arra, hogy ezen értékelés, valamint a műszaki és egyéb releváns információk fényében a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szóban forgó minimális képesítési követelményekkel kapcsolatos szabályok meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 9 pont – a pont – i pont
1005/2009/EK rendelet
23 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
„A tagállamok meghatározzák a (2) bekezdésben említett tevékenységeket végző személyzetre vonatkozó minimális képesítési követelményeket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok által meghozott intézkedések értékelése, valamint a műszaki és egyéb releváns információk fényében a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e minimális képesítési követelmények harmonizációjával kapcsolatban.”
„A tagállamok meghatározzák a (2) bekezdésben említett tevékenységeket végző személyzetre vonatkozó minimális képesítési követelményeket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok által meghozott intézkedések értékelése, valamint a műszaki és egyéb releváns információk fényében a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e minimális képesítési követelmények harmonizációjára vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 9 pont – b pont
1005/2009/EK rendelet
23 cikk – 7 bekezdés
„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a vállalkozások által a szabályozott anyagok bármely szivárgásának és kibocsátásának megakadályozása és minimalizálása érdekében alkalmazandó technológiák és gyakorlati megoldások listáját.”
„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a vállalkozások által a szabályozott anyagok bármely szivárgásának és kibocsátásának megakadályozása és minimalizálása érdekében alkalmazandó technológiák és gyakorlati megoldások listájának meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 11 pont
1005/2009/EK rendelet
24a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) és (5) bekezdése, a 10. cikk (3) és (6) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése, a 18. cikk (9) bekezdése, a 19. cikk, a 20. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdése, a 23. cikk (4) és (7) bekezdése, a 24. cikk (2) és (3) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése és a 27. cikk (10) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) és (5) bekezdése, a 10. cikk (3) és (6) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése, a 18. cikk (9) bekezdése, a 19. cikk, a 20. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdése, a 23. cikk (4) és (7) bekezdése, a 24. cikk (2) és (3) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése és a 27. cikk (10) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 3 pont – 3 bekezdés – 14 pont
1005/2009/EK rendelet
27 cikk – 10 bekezdés
„(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek teljesítése vagy az alkalmazásuk segítése érdekében módosítsa az e cikk (1)–(7) bekezdésében meghatározott jelentéstételi követelményeket.”
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 4 pont – 2 bekezdés – 1 pont
2002/58/EK irányelv
4 cikk – 5 bekezdés
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14b. cikknek megfelelően – az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA), a 95/46/EK irányelv 29. cikkével létrehozott, az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoporttal és az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatási és értesítési követelményekre alkalmazandó körülményekre, formátumra és eljárásokra vonatkozóan.”
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14b. cikknek megfelelően – az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA), a 95/46/EK irányelv 29. cikkével létrehozott, az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoporttal és az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően – ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatási és értesítési követelményekre alkalmazandó körülményekre, formátumra és eljárásokra vonatkozóan.”
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 4 pont – 2 bekezdés – 3 pont
2002/58/EK irányelv
14b cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (5) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – IV rész – 8 pont – 2 bekezdés – 3 pont
89/391/EGK irányelv
17b cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 16a. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 16a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – IV rész – 16 pont – 2 bekezdés – 2 pont
92/91/EGK irányelv
11a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 11. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 11. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – IV rész – 17 pont – 2 bekezdés – 2 pont
92/104/EGK irányelv
11a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 11. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 11. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – IV rész – 18 pont – 2 bekezdés – 2 pont
93/103/EK irányelv
12a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 12. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – IV rész – 21 pont – 2 bekezdés – 2 pont
1999/92/EK irányelv
10a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 10. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak 10. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – IV rész – 22 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2000/54/EK irányelv
19a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 19. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 19. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – IV rész – 27 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2009/104/EK irányelv
11a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 11. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 11. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 29 pont – 2 bekezdés – 1 pont
2009/73/EK irányelv
6 cikk – 4 bekezdés
„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szolidaritás jegyében kialakított regionális együttműködésről szóló iránymutatások létrehozására vonatkozóan.”
„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szolidaritás jegyében kialakított regionális együttműködésről szóló iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 29 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2009/73/EK irányelv
11 cikk – 10 bekezdés
„(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk alkalmazása során követendő eljárás részleteit meghatározó iránymutatások létrehozására vonatkozóan.”
„(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk alkalmazása során követendő eljárás részleteit meghatározó iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 29 pont – 2 bekezdés – 3 pont
2009/73/EK irányelv
15 cikk – 3 bekezdés
„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően iránymutatásokat létrehozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy biztosítsa a szállításirendszer-tulajdonos és a tárolásirendszer-üzemeltető teljes körű és tényleges megfelelését.”
„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szállításirendszer-tulajdonos és a tárolásirendszer-üzemeltető teljes körű és tényleges megfelelését biztosító iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 29 pont – 2 bekezdés – 4 pont
2009/73/EK irányelv
36 cikk – 10 bekezdés
„(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek alkalmazásáról szóló iránymutatások létrehozására, valamint az e cikk (3), (6), (8) és (9) bekezdésének alkalmazása céljából követendő eljárás meghatározására vonatkozóan.”
„(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek alkalmazásáról szóló iránymutatások létrehozása, valamint az e cikk (3), (6), (8) és (9) bekezdésének alkalmazása céljából követendő eljárás meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 29 pont – 2 bekezdés – 5 pont
2009/73/EK irányelv
42 cikk – 5 bekezdés
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szabályozó hatóságok egymással és az Ügynökséggel való együttműködési kötelezettségének mértékéről szóló iránymutatások létrehozására vonatkozóan.”
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szabályozó hatóságok egymással és az Ügynökséggel való együttműködési kötelezettségének mértékéről szóló iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 29 pont – 2 bekezdés – 6 pont
2009/73/EK irányelv
43 cikk – 9 bekezdés
„(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szabályozó hatóságok, az Ügynökség és a Bizottság által a szabályozó hatóságok által hozott határozatoknak az e cikkben említett iránymutatásoknak való megfelelése tekintetében követendő eljárás részleteit meghatározó iránymutatások létrehozására vonatkozóan.”
„(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szabályozó hatóságok, az Ügynökség és a Bizottság által a szabályozó hatóságok által hozott határozatoknak az e cikkben említett iránymutatásoknak való megfelelése tekintetében követendő eljárás részleteit meghatározó iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 29 pont – 2 bekezdés – 7 pont
2009/73/EK irányelv
44 cikk – 4 bekezdés
„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan iránymutatások létrehozására vonatkozóan, amelyek megállapítják a nyilvántartás módszereit és szabályait, valamint a megőrzendő adatok formátumát és tartalmát.”
„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nyilvántartás módszereit és szabályait, valamint a megőrzendő adatok formátumát és tartalmát megállapító iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 29 pont – 2 bekezdés – 8 pont
2009/73/EK irányelv
50a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 6. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (10) bekezdése, a 15. cikk (3) bekezdése, a 36. cikk (10) bekezdése, a 42. cikk (5) bekezdése, a 43. cikk (9) bekezdése és a 44. cikk (4) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 6. cikk (4) bekezdésében, a 11. cikk (10) bekezdésében, a 15. cikk (3) bekezdésében, a 36. cikk (10) bekezdésében, a 42. cikk (5) bekezdésében, a 43. cikk (9) bekezdésében és a 44. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 30 pont – 2 bekezdés – 1 pont
715/2009/EK rendelet
3 cikk – 5 bekezdés
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazása céljából követendő eljárás részleteit meghatározó iránymutatások létrehozására vonatkozóan.”
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazása céljából követendő eljárás részleteit meghatározó iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 30 pont – 2 bekezdés – 2 pont
715/2009/EK rendelet
6 cikk – 11 bekezdés – 2 albekezdés
„Ha a Bizottság saját kezdeményezésére javasolja egy üzemi és kereskedelmi szabályzat elfogadását, akkor az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetéről legalább két hónapon keresztül konzultál az Ügynökséggel, a villamosenergia-piaci ENTSO-val és valamennyi érdekelttel. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadására vonatkozóan.”
„Ha a Bizottság saját kezdeményezésére javasolja egy üzemi és kereskedelmi szabályzat elfogadását, akkor az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetéről legalább két hónapon keresztül konzultál az Ügynökséggel, a villamosenergia-piaci ENTSO-val és valamennyi érdekelttel. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezen üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 30 pont – 2 bekezdés – 4 pont
715/2009/EK rendelet
12 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
„Az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított célok elérése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a meglévő regionális együttműködési struktúrák figyelembevételével az egyes regionális együttműködési struktúrák tevékenységének földrajzi területét. A Bizottság ebből a célból konzultál az Ügynökséggel és a földgázpiaci ENTSO-val.”
„Az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított célok elérése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a meglévő regionális együttműködési struktúrák figyelembevételével az egyes regionális együttműködési struktúrák tevékenysége földrajzi területének meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet. A Bizottság ebből a célból konzultál az Ügynökséggel és a földgázpiaci ENTSO-val.”
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 30 pont – 2 bekezdés – 5 pont
715/2009/EK rendelet
23 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében felsorolt kérdésekről szóló iránymutatások létrehozására és az a), b) és c) pontokban említett iránymutatások módosítására vonatkozóan.”
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésében felsorolt kérdésekről szóló iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt a rendeletet, és módosítsa az a), b) és c) pontokban említett iránymutatásokat.”
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – V rész – 30 pont – 2 bekezdés – 6 pont
715/2009/EK rendelet
27a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (11) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 12. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdésében, a 6. cikk (11) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 32 pont – 2 bekezdés – 6 pont
91/271/EGK irányelv
17a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (3) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (3) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésében és a 12. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 33 pont – 2 bekezdés – 2 pont
91/676/EGK irányelv
8a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 8. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 8. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 35 pont – 2 bekezdés – 1 pont
96/59/EK irányelv
10 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10b. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbi célokból:
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 35 pont – 2 bekezdés – 3 pont
96/59/EK irányelv
10b cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 10. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak 10. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 36 pont – 4 bekezdés – 2 pont
98/83/EK irányelv
11a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 11. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 37 pont – 3 bekezdés – 2 pont
2000/53/EK irányelv
5 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az átvételi (szétszerelési) igazolásra vonatkozó minimális követelményekre vonatkozóan.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az átvételi (szétszerelési) igazolásra vonatkozó minimális követelmények megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 37 pont – 3 bekezdés – 4 pont
2000/53/EK irányelv
7 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első albekezdésben szereplő célok tagállamok általi teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges részletes szabályok vonatkozásában. Az ilyen szabályok kidolgozása során a Bizottság figyelembe vesz minden releváns tényezőt, többek között az adatok rendelkezésre állását és az elhasználódott járművek kivitelének és behozatalának kérdését.”
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az első albekezdésben szereplő célok tagállamok általi teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges részletes szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet. Az ilyen szabályok kidolgozása során a Bizottság figyelembe vesz minden releváns tényezőt, többek között az adatok rendelkezésre állását és az elhasználódott járművek kivitelének és behozatalának kérdését.”
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 37 pont – 3 bekezdés – 5 pont
2000/53/EK irányelv
8 cikk – 2 bekezdés
„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett szabványokra vonatkozóan. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi a megfelelő nemzetközi testületek által e területen végzett munkát és szükség szerint részt vesz abban.”
„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben említett szabványok megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi a megfelelő nemzetközi testületek által e területen végzett munkát és szükség szerint részt vesz abban.”
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 37 pont – 3 bekezdés – 6 pont
2000/53/EK irányelv
9a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (6) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 38 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2000/60/EK irányelv
8 cikk – 3 bekezdés
„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a vizek állapotának elemzésére és megfigyelésére alkalmazandó műszaki előírásokat és szabványosított módszereket határozzon meg.”
„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a vizek állapotának elemzésére és megfigyelésére alkalmazandó műszaki előírások és szabványosított módszerek meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 38 pont – 3 bekezdés – 3 pont
2000/60/EK irányelv
20a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 8. cikk (3) bekezdése, 20. cikk (1) bekezdésének első albekezdése és az V. melléklet 1.4.1. bekezdésének ix. pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 8. cikk (3) bekezdésében, 20. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében és az V. melléklet 1.4.1. bekezdésének ix. pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 38 pont – 3 bekezdés – 5 pont
2000/60/EK irányelv
V melléklet – 1.4.1 bekezdés – ix pont
„ix. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az interkalibrációs eljárás eredményeit és a tagállamok megfigyelőrendszereinek osztályozásához az i–viii. pontnak megfelelően megállapított értékeket. A közzétételre az interkalibrációs eljárás befejezését követő hat hónapon belül kerül sor.”
„ix. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az interkalibrációs eljárás eredményeit és a tagállamok megfigyelőrendszereinek osztályozásához az i–viii. pontnak megfelelően megállapított értékeket. Ezek közzétételére az interkalibrációs eljárás befejezését követő hat hónapon belül kerül sor.”
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 41 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2004/107/EK irányelv
5a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (15) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak 4. cikk (15) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 42 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2006/7/EK irányelv
15 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  megjelölje a 3. cikk (9) bekezdésének alkalmazásában a mikrobiológiai módszerek egyenértékűségére vonatkozó EN/ISO szabványt;
a)  a 3. cikk (9) bekezdésének alkalmazásában a mikrobiológiai módszerek egyenértékűségére vonatkozó EN/ISO szabvány megjelölése révén kiegészítse ezt az irányelvet;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 42 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2006/7/EK irányelv
15 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  amennyiben a tudományos és műszaki fejlődés tükrében szükséges, az I. mellékletben meghatározott paraméterek elemzési módszerei tekintetében módosítsa az I. mellékletet;
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 42 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2006/7/EK irányelv
15 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  amennyiben a tudományos és műszaki fejlődés tükrében szükséges, módosítsa az V. mellékletet.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 42 pont – 3 bekezdés – 2 pont
2006/7/EK irányelv
15a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 15. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 15. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 43 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2006/21/EK irányelv
22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22a. cikknek megfelelően elfogadja a következőkhöz szükséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat:
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő célokból:
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 43 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2006/21/EK irányelv
22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  technikai követelmények kidolgozása – beleértve a gyenge sav hatására bomló cianid meghatározására és mérési módszerére vonatkozó technikai követelményeket is – a 13. cikk (6) bekezdésének alkalmazásában;
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 43 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2006/21/EK irányelv
22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  a hulladékok jellemzésével kapcsolatos, a II. mellékletben szereplő technikai követelmények kiegészítése;
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 43 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2006/21/EK irányelv
22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a 3. cikk 3. pontjában szereplő fogalommeghatározás értelmezése;
c)  a 3. cikk 3. pontjában szereplő fogalommeghatározás értelmezésének biztosítása;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 43 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2006/21/EK irányelv
22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a hulladékkezelő létesítmények osztályozásához szükséges kritériumok meghatározása a III. mellékletnek megfelelően;
d)  a hulladékkezelő létesítmények III. melléklettel összhangban történő osztályozására vonatkozó kritériumok meghatározására;
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 43 pont – 3 bekezdés – 1 pont
2006/21/EK irányelv
22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
e)  az ezen irányelv technikai végrehajtásához szükséges mintavételi és elemzési módszerek összehangolt előírásainak meghatározása.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 43 pont – 3 bekezdés – 2 pont
2006/21/EK irányelv
22a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 22. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak az 22. cikk (2) és (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 44 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2006/118/EK irányelv
8a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 8. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 8. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 46 pont – 3 bekezdés – 2 pont
2007/2/EK irányelv
7 cikk – 1 bekezdés
„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa a téradatkészletek és -szolgáltatások interoperabilitását és – amennyiben megvalósítható – harmonizációját szolgáló technikai rendelkezéseket. Az említett rendelkezések kidolgozásakor figyelembe kell venni a vonatkozó felhasználói igényeket, a téradatkészletek harmonizációjára irányuló meglévő kezdeményezéseket és az arra vonatkozó nemzetközi szabványokat, valamint a megvalósíthatósági és költség-haszon szempontokat.”
„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a téradatkészletek és -szolgáltatások interoperabilitását és – amennyiben megvalósítható – harmonizációját szolgáló technikai rendelkezések megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet. Az említett rendelkezések kidolgozásakor figyelembe kell venni a vonatkozó felhasználói igényeket, a téradatkészletek harmonizációjára irányuló meglévő kezdeményezéseket és az arra vonatkozó nemzetközi szabványokat, valamint a megvalósíthatósági és költség-haszon szempontokat.”
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 46 pont – 3 bekezdés – 3 pont
2007/2/EK irányelv
16 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően a szabályokra vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e fejezet kiegészítéseként megállapítsa különösen az alábbiakat:
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa különösen az alábbiakat:
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 46 pont – 3 bekezdés – 4 pont
2007/2/EK irányelv
17 cikk – 8 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az említett feltételekre vonatkozó szabályokat. Ezeknek a szabályoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt elveket.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az említett feltételekre vonatkozó szabályok meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet. Ezeknek a szabályoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt elveket.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 46 pont – 3 bekezdés – 5 pont
2007/2/EK irányelv
21a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (7) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk és a 17. cikk (8) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (7) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikkben és a 17. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 47 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2007/60/EK irányelv
11a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 11. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 48 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2008/50/EK irányelv
28a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 28. cikk (1) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 28. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 49 pont – 2 bekezdés – 1 pont
2008/56/EK irányelv
9 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy 2010. július 15-ig az I. és III. melléklet alapján megállapítsa a tagállamok által alkalmazandó kritériumokat és módszertani előírásokat, oly módon, hogy azok biztosítsák a koherenciát, és lehetővé tegyék a tengeri régióknak és alrégióknak a jó környezeti állapot elérésére vonatkozó összehasonlítását.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy 2010. július 15-ig az I. és III. melléklet alapján megállapítsa a tagállamok által alkalmazandó kritériumokat és módszertani előírásokat, oly módon, hogy azok biztosítsák a koherenciát, és lehetővé tegyék a tengeri régióknak és alrégióknak a jó környezeti állapot elérésére vonatkozó összehasonlítását.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 49 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2008/56/EK irányelv
11 cikk – 4 bekezdés
„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó – a korábbi kötelezettségvállalásokat szem előtt tartó, a nyomonkövetési és értékelési eredmények összehasonlíthatóságát biztosító – előírásokat és szabványosított módszereket állapítson meg.”
„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó – a korábbi kötelezettségvállalásokat szem előtt tartó, a nyomonkövetési és értékelési eredmények összehasonlíthatóságát biztosító – előírások és szabványosított módszerek megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 49 pont – 2 bekezdés – 4 pont
2008/56/EK irányelv
24a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 9. cikk (3) bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése és a 24. cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 9. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (4) bekezdésében és a 24. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 52 pont – 2 bekezdés – 2 pont
2009/147/EK irányelv
15a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 15. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 15. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 53 pont – 1 bekezdés
Az 1221/2009/EK rendelet aktualizálása és értékelési eljárások kidolgozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet mellékleteit és kiegészítse azt az EMAS illetékes szervek szakértői értékeléseinek elvégzésére vonatkozó eljárásokkal. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Az 1221/2009/EK rendelet aktualizálása és értékelési eljárások kidolgozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet mellékleteit és kiegészítse azt az EMAS illetékes szervek szakértői értékeléseinek elvégzésére vonatkozó eljárásokkal, továbbá hogy ágazati referenciadokumentumokat, valamint a szervezetek nyilvántartásával és a harmonizációs eljárásokkal kapcsolatban iránymutatást tartalmazó dokumentumokat bocsásson rendelkezésre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 53 pont – 2 bekezdés
Az 1221/2009/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni egyes eljárások összehangolására vonatkozóan és az ágazati referenciadokumentumokkal kapcsolatban. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
törölve
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 53 pont – 3 bekezdés – 1 pont
1221/2009/EK rendelet
16 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma által elfogadott harmonizációs eljárásokkal kapcsolatos iránymutatást tartalmazó dokumentumokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma által elfogadott harmonizációs eljárásokkal kapcsolatos iránymutatást tartalmazó dokumentumok kidolgozása révén.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 53 pont – 3 bekezdés – 2 pont
1221/2009/EK rendelet
17 cikk – 3 bekezdés
„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az EMAS illetékes szervek szakértői értékeléseinek elvégzéséhez kapcsolódó eljárásokra vonatkozóan, beleértve a szakértői értékelés nyomán hozott határozatok elleni megfelelő fellebbezési eljárásokat.”
„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, az EMAS illetékes szervek szakértői értékeléseinek elvégzéséhez kapcsolódó eljárások létrehozása révén, beleértve a szakértői értékelés nyomán hozott határozatok elleni megfelelő fellebbezési eljárásokat.”
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 53 pont – 3 bekezdés – 3 pont
1221/2009/EK rendelet
30 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
Az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma által elfogadott harmonizációs eljárásokkal kapcsolatos iránymutatást tartalmazó dokumentumokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma által elfogadott harmonizációs eljárásokkal kapcsolatos iránymutatást tartalmazó dokumentumok kidolgozása révén kiegészítse ezt a rendeletet.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 53 pont – 3 bekezdés – 4 pont
1221/2009/EK rendelet
46 cikk – 6 bekezdés
„(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén – a 49. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően – elfogadja az (1) bekezdésben említett ágazati referenciadokumentumokat és a (4) bekezdésben említett útmutatót.”
„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, az (1) bekezdésben említett ágazati referenciadokumentumokat és a (4) bekezdésben említett útmutató elfogadása révén.”
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 53 pont – 3 bekezdés – 6 pont
1221/2009/EK rendelet
48a cikk
„48a cikk
„48a cikk
A felhatalmazás gyakorlása
A felhatalmazás gyakorlása
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.
(2)  A Bizottságnak a 17. cikk (3) bekezdése és a 48. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 16. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (6) bekezdésében és a 48. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (3) bekezdésében és a 48. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (6) bekezdésében és a 48. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  A 17. cikk (3) bekezdése és a 48. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6)  A 16. cikk (4) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk (6) bekezdése, a 46. cikk (6) bekezdése és a 48. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
_______________
_______________
* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”
* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 54 pont – 4 bekezdés – 1 pont – b pont
66/2010/EK rendelet
6 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés
A (6) bekezdésben említett anyagokat tartalmazó adott árukategóriák tekintetében, és csak akkor, ha technikailag nem lehet azokat önmagukban vagy alternatív anyagok vagy tervezések használata révén helyettesíteni, vagy olyan termékek tekintetében, amelyek átfogó környezetvédelmi teljesítménye az ugyanolyan árukategóriába tartozó termékekkel összehasonlítva jelentősen jobb, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően e cikk (6) bekezdésétől való eltérést lehetővé tevő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
A (6) bekezdésben említett anyagokat tartalmazó adott árukategóriák tekintetében, és csak akkor, ha technikailag nem lehet azokat önmagukban vagy alternatív anyagok vagy tervezések használata révén helyettesíteni, vagy olyan termékek tekintetében, amelyek átfogó környezetvédelmi teljesítménye az ugyanolyan árukategóriába tartozó termékekkel összehasonlítva jelentősen jobb, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (6) bekezdésétől való eltérést lehetővé tevő intézkedések meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 54 pont – 4 bekezdés – 2 pont
66/2010/EK rendelet
8 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően az EUÖB-vel történő konzultációt követően legkésőbb kilenc hónappal intézkedéseket meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az egyes termékcsoportok tekintetében konkrét uniós ökocímke-kritériumokat állapítson meg. Ezeket az intézkedéseket ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben az EUÖB-vel történő konzultációt követően legkésőbb kilenc hónappal intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy az egyes termékcsoportok tekintetében konkrét uniós ökocímke-kritériumokat állapítson meg. Ezeket az intézkedéseket ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VI rész – 54 pont – 4 bekezdés – 4 pont
66/2010/EK rendelet
15a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 6. cikk (7) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 6. cikk (7) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 55 pont – 3 bekezdés – 1 pont
3924/91/EGK rendelet
2 cikk – 6 bekezdés
„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően a Prodcom-listát és az egyes rovatok számára ténylegesen összegyűjtött információkat frissítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”
„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a Prodcom-lista és az egyes rovatok számára ténylegesen összegyűjtött információk frissítése révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 55 pont – 3 bekezdés – 2 pont
3924/91/EGK rendelet
3 cikk – 5 bekezdés
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (3) bekezdésének alkalmazásával – valamint a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítással – összefüggő részletes szabályokra vonatkozóan.”
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (3) bekezdésének alkalmazásával – valamint a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítással – összefüggő részletes szabályok elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 55 pont – 3 bekezdés – 3 pont
3924/91/EGK rendelet
4 cikk – 2 bekezdés
Mindemellett a Prodcom-lista bizonyos rovatainak esetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően havi vagy negyedéves adatgyűjtések elvégzését előíró felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
Mindemellett a Prodcom-lista bizonyos rovatainak esetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy havi vagy negyedéves adatgyűjtések elvégzésének előírása révén kiegészítse ezt a rendeletet.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 55 pont – 3 bekezdés – 4 pont
3924/91/EGK rendelet
5 cikk – 1 bekezdés
„(1) A szükséges információt a tagállamok olyan adatgyűjtési kérdőíveket használva gyűjtik össze, amelyek tartalma eleget tesz a Bizottság által meghatározott rendelkezéseknek. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó rendelkezésekre vonatkozóan.”
„(1) A szükséges információt a tagállamok olyan adatgyűjtési kérdőíveket használva gyűjtik össze, amelyek tartalma eleget tesz a Bizottság által meghatározott rendelkezéseknek. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szóban forgó rendelkezések meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 55 pont – 3 bekezdés – 5 pont
3924/91/EGK rendelet
6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon részletes előírásokra vonatkozóan, amelyeknek megfelelően a tagállamok feldolgozzák az 5. cikk (1) bekezdésében említett kitöltött kérdőíveket, vagy az 5. cikk (3) bekezdésében említett más forrásból származó információkat.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon részletes előírásokra vonatkozóan, amelyeknek megfelelően a tagállamok feldolgozzák az 5. cikk (1) bekezdésében említett kitöltött kérdőíveket, vagy az 5. cikk (3) bekezdésében említett más forrásból származó információkat.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 55 pont – 3 bekezdés – 6 pont
3924/91/EGK rendelet
9a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 2. cikk (6) bekezdésében, a 3. cikk (5) bekezdésében, a 4. cikkben, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e salátarendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 2. cikk (6) bekezdésében, a 3. cikk (5) bekezdésében, a 4. cikkben, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 56 pont – 2 bekezdés – 1 pont
696/93/EGK rendelet
6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6a. cikknek megfelelően különösen a termelési rendszer statisztikai egységeit, az alkalmazott kritériumokat és a mellékletben foglalt meghatározásokat módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy hozzáigazítsa azokat a gazdasági és műszaki fejlődéshez.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6a. cikknek megfelelően a termelési rendszer statisztikai egységeit, az alkalmazott kritériumokat és a mellékletben foglalt meghatározásokat módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy hozzáigazítsa azokat a gazdasági és műszaki fejlődéshez.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 56 pont – 2 bekezdés – 2 pont
696/93/EGK rendelet
6a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 6. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 6. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 57 pont – 1 bekezdés – 4 franciabekezdés
—  kiegészítse a rendeletet a minőségmérési kritériumokkal,
—  kiegészítse a rendeletet a változók minőségmérési kritériumaival,
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – XII rész – 57 pont – 4 bekezdés – 2 pont – bevezető mondat
(2)  A 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2)  A 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 57 pont – 4 bekezdés – 2 pont
1165/98/EK rendelet
4 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett rendszerek részleteit a mellékletek határozzák meg. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el jóváhagyásukra és alkalmazásukra vonatkozóan.
Az első albekezdésben említett rendszerek részleteit a mellékletek határozzák meg. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy jóváhagyásuk és alkalmazásuk további részletezése révén kiegészítse ezt a rendeletet.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 57 pont – 4 bekezdés – 3 pont
1165/98/EK rendelet
10 cikk – 5 bekezdés
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a minőségmérési kritériumokra vonatkozóan.”
„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítés céljából a változók minőségmérési kritériumainak meghatározása révén.”
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 57 pont – 4 bekezdés – 4 a pont (új)
1165/98/EK rendelet
18 cikk – 3 bekezdés
4a.  A 18. cikk (3) bekezdését el kell hagyni;
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – VII rész – 57 pont – 4 bekezdés – 5 pont
1165/98/EK rendelet
18a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 3. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk, az A. melléklet a), b) 3., c) 2., c) 10., d) 2., f) 8. és f) 9.