Index 
Elfogadott szövegek
2019. április 18., Csütörtök - Strasbourg 
Kína, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzete
 Kamerun
 Brunei
 Eurojust–Dánia-megállapodás a büntetőügyekben folytatott együttműködésről *
 Az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásai ***I
 A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdítása ***I
 A digitális eszközök és folyamatok használata a társasági jog terén ***I
 Határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások ***I
 Európai Védelmi Alap ***I
 Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek ***I
 Fedezett kötvények és közfelügyeletük ***I
 InvestEU ***I
 Európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet ***I
 A fenntartható befektetésekkel és fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételek ***I
 A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok ***I
 Elszámolási kötelezettség, jelentéstételi kötelezettségek, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák és kereskedési adattárak ***I
 A központi szerződő felek engedélyezése és a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése ***I
 A kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása ***I
 Tárgyalások a Tanáccsal és a Bizottsággal az Európai Parlament vizsgálati jogáról: jogalkotási javaslat
 Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó európai uniós keret

Kína, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzete
PDF 149kWORD 51k
Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Kínáról, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzetéről (2019/2690(RSP))
P8_TA-PROV(2019)0422000RC-B8-0255/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kínai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kínáról, a kisebbségek jogairól és a halálbüntetés alkalmazásáról szóló 2009. november 26-i(1), a kashgari helyzetről és az ottani kulturális örökségről (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Kína) szóló 2011. március 10-i(2), a Larung Gar Tibeti Buddhista Akadémia és Ilham Tohti ügyéről szóló 2016. december 15-i(3), az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló 2018. szeptember 12-i(4) és az ujgurok és kazahok Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen történő tömeges, önkényes fogva tartásáról szóló, 2018. október 4-i(5) állásfoglalására,

–  tekintettel a 2003-ban elindított EU–Kína stratégiai partnerségre, valamint az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei” című, 2016. június 22-i közös közleményére (JOIN(2016)0030),

–  tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, a Külügyek Tanácsa által 2013. június 24-én elfogadott európai uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című, 2019. március 12-i közös közleményére (JOIN(2019)0005),

–  tekintettel a 2019. április 9-én rendezett, 21. EU–Kína csúcstalálkozó együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott, 1995-ben indított párbeszédre és a párbeszéd 2019. április 1–2-án, Brüsszelben tartott 37. fordulójára,

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyőződés szabadságához való jogot, valamint 4. cikkére, amely biztosítja a „nemzeti kisebbségek” jogait,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Kína 1996. december 16-án írt alá, ám még nem ratifikált,

–  tekintettel az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottságának Kínáról szóló helyzetértékelésében szereplő záró észrevételekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az EU az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretében kötelezettséget vállal az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására „külső fellépései kivétel nélkül valamennyi területén”, és arra, hogy az EU „az emberi jogokat helyezi a harmadik országokkal, köztük a stratégiai partnereivel fennálló kapcsolatai középpontjába”; mivel ennek továbbra is az EU és Kína közötti régóta fennálló kapcsolat középpontjában kell maradnia, összhangban az EU-nak pontosan ezen értékek külső fellépései során való fenntartására irányuló kötelezettségvállalásával, továbbá Kína azon kifejezett szándékával, hogy saját fejlődése keretében tiszteletben tartsa az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jogokat és normákat fejlesztési és nemzetközi együttműködésében ugyanezeket az értékeket érvényesíti;

B.  mivel Kína sikeresnek bizonyult abban, hogy 700 millió embert kiemeljen a szegénységből, de mivel azóta, hogy Hszi Csin-ping elnök 2013. márciusban hatalomra került, az emberi jogok helyzete Kínában tovább romlott, a kormány erőszakosabban lép fel a békés ellenállással, a véleménynyilvánítás szabadságával és a vallásszabadsággal, valamint a jogállamisággal szemben; mivel a kínai hatóságok több száz emberijog-védőt, jogászt és újságírót vettek őrizetbe és vontak eljárás alá;

C.  mivel a 2018. február 1-jén hatályba lépett vallásügyi rendeletek szigorúbbak a vallási csoportokkal és tevékenységekkel szemben, és még jobban rákényszerítik őket a párt politikájának követésére; mivel a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság a gazdasági reformok és Kína ’70-es évek végi nyitása óta új negatív csúcsot ért el; mivel a világon Kína az egyik ország, ahol a vallási okokból fogva tartottak száma a legnagyobb;

D.  mivel bár a Szentszék és a kínai kormány között 2018. szeptemberben megegyezés született a kínai püspökök kijelöléséről, a keresztény vallási közösségek Kínában egyre fokozódó elnyomással szembesülnek, és mivel a titkos és az államilag jóváhagyott templomok célbavétele, a hívők zaklatása és fogva tartása, a templomok lerombolása, vallási szimbólumok elkobzása és a keresztény gyülekezetekkel szembeni kemény fellépések révén a keresztények egyre nagyobb elnyomással szembesülnek Kínában; mivel egyes tartományokban a kínai hatóságok nem teszik lehetővé a 18. életévüket be nem töltött személyek számára, hogy vallási tevékenységekben vegyenek részt; mivel 2018. szeptemberben Kína betiltotta az ország legnagyobb kongregációját, a Zion templomot, amelynek több mint 1 500 híve volt;

E.  mivel gyors ütemben romlik a 10 millió muszlim vallású ujgurnak és kazahnak otthont adó Hszincsiang helyzete, ugyanis Hszincsiang stabilitása és a felette gyakorolt abszolút uralom a kínai hatóságok elsődleges prioritásává nőtte ki magát, amit egyrészről az ujgurok Hszincsiangon belüli vagy állítólagosan ahhoz kapcsolódó időszakos terrortámadásainak, másrészről a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület az „Egy övezet, egy út” szempontjából stratégiai elhelyezkedésének köszönhető; mivel információk vannak arról, hogy a hszincsiangi táborrendszer Kína más területeire is kiterjedt;

F.  mivel létrehoztak egy bírósági eljárást nélkülöző letartóztatási programot, és az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága által idézett becslések szerint ennek keretében „több tízezer és egymillió közé tehető azon ujgurok száma”, akiket vádemelés és bírósági eljárás nélkül kényszerítenek meghatározatlan ideig tartó politikai „átnevelésben” való részvételre, és akiket önkényesen tartanak fogva a terrorizmus és vallási szélsőségesség elleni fellépés ürügyén; mivel Hszincsiang tartományban a vallásgyakorlásra és az ujgur nyelv és szokások használatára vonatkozó szigorú korlátozásokat vezettek be;

G.  mivel kialakították az invazív digitális felügyelet kifinomult hálózatát, amelynek keretében arcfelismerő technológiát használnak és adatokat gyűjtenek;

H.  mivel a kínai kormány több alkalommal is elutasította az erőszakos eltüntetésekkel és nem önkéntes eltűnésekkel foglalkozó munkacsoport (WGEID), az ENSZ emberi jogi főbiztosa és más ENSZ-különmegbízottak arra irányuló kéréseit, hogy független vizsgálókat küldhessenek Hszincsiangba;

I.  mivel a gazdasági növekedés és az infrastruktúra fejlődése ellenére az elmúlt néhány évben romlott Tibet helyzete, a kínai kormány ugyanis a biztonság és a stabilitás ürügyén emberi jogok széles körét korlátozza, és könyörtelenül támadja a tibeti identitást és kultúrát;

J.  mivel Tibetben az elmúlt néhány évben megszaporodtak a felügyeleti és ellenőrzési intézkedések, csakúgy, mint az önkényes letartóztatások, a kínzások és a bántalmazások; mivel a kínai kormány Tibetben olyan környezetet hozott létre, ahol semmi nem korlátozza az állami hatóságokat, mindent átjár az általános félelem, valamint a köz- és magánélet minden területét szigorúan ellenőrizik és szabályozzák; mivel Tibetben az etnikai vagy vallási kisebbségekre vonatkozó állami politikákkal kapcsolatos ellenvélemények erőszakot nélkülöző bármilyen kinyilvánítása vagy e politikák bármilyen bírálata „megosztónak” tekinthető és ezért büntethető; mivel a Tibeti Autonóm Régióba való belépés ma korlátozottabb, mint valaha;

K.  mivel beszámolók szerint 2009 óta rendkívül sok tibeti ember – többségükben szerzetesnők és szerzetesek – gyújtotta fel magát, tiltakozásul a Tibetben alkalmazott elnyomó kínai politikával szemben, valamint támogatva a Dalai Láma visszatérését és a vallás szabadságához való jog érvényesítését a Szecsuan tartományban található Aba/Ngaba autonóm prefektúrában és a Tibeti-fennsík más részein; mivel az elmúlt 10 évben nem történt előrelépés a tibeti válság megoldása terén;

1.  mélységes aggodalmának ad hangot a több vallási és etnikai kisebbséggel, különösen az ujgurokkal és kazahokkal, valamint a tibetiekkel és keresztényekkel szemben alkalmazott, egyre nagyobb elnyomással járó rendszer miatt, amely továbbá korlátozza a kulturális önkifejezés és a vallás, a szólás és a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához való joguk alkotmányos garanciáit; követeli, hogy a hatóságok tartsák tiszteletben a fent említett alapvető szabadságokat;

2.  felszólítja a kínai kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy az ujgur és a kazah kisebbség tagjait, valamint tibetieket bűncselekmény elkövetése miatti vádemelés, büntetőeljárás vagy elítélés nélkül önkényesen fogva tartanak, zárja be az összes tábort és büntetés-végrehajtási intézetet, és azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon az őrizetbe vett személyeket;

3.  felszólít az önkényesen fogva tartott személyek, a meggyőződésük miatt fogva tartottak, többek között a Falun Gong követőinek azonnali szabadon bocsátására, az erőszakos eltüntetés megszüntetésére, és ragaszkodik ahhoz, hogy minden egyén megválaszthassa jogi képviselőjét, hozzáférhessen a családjához és orvosi segítséghez, valamint kivizsgáltathassa ügyét;

4.  felszólítja a kínai kormányt ujgurok, többek között Ilham Tohti, Tashpolat Tiyip, Rahile Dawut, Eli Mamut, Hailaite Niyazi, Memetjan Abdulla, Abduhelil Zunun és Abdukerim Abduweli, vallási meggyőződésük miatt üldözött személyek, többek között Zhang Shaojie, Hu Shigen, Wang Yi, és Sun Qian, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk gyakorlása miatt megvádolt vagy bebörtönzött tibeti aktivisták, írók és vallási személyiségek, többek között Tashi Wangchuk és Lobsang Dargye szabadon bocsátására;

5.  felszólít Gui Minhai svéd állampolgárságú könyvkiadó, valamint két kanadai állampolgár, Michael Spavor és Michael Kovrig azonnali szabadon bocsátására;

6.  sürgeti a kínai kormányt, hogy adja át a Hszincsiang városában eltűnt személyek minden adatát azok családja számára;

7.  felszólítja a kínai hatóságokat, hogy vessenek véget a keresztény gyülekezetek és szervezetek elleni kampányaiknak, és állítsák le a keresztény lelkészek és papok zaklatását és fogva tartását, valamint a templomok kényszerített lerombolását;

8.  felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a tibeti emberek nyelvi, kulturális, vallási és egyéb alapvető szabadságait, tartózkodjanak a han népcsoport tagjainak kedvező és a tibetiek számára kedvezőtlen betelepítésre irányuló politikáktól, valamint hogy ne kényszerítsék a tibeti nomádokat hagyományos életmódjuk elhagyására;

9.  elítéli a „hazafias nevelés” megközelítéssel megvalósított kampányokat, beleértve a tibeti buddhista kolostorok állami irányítására szolgáló intézkedéseket; aggódik amiatt, hogy a kínai büntetőjoggal visszaélnek, és azt a tibetiek és a buddhisták üldözésére használják fel, akik vallási tevékenységeit „szeparatizmusnak” tekintik; sajnálja, hogy Tibetben a buddhizmus gyakorlásának környezete jelentősen romlott a 2008. márciusi tibeti tiltakozásokat követően, és hogy a kínai kormány erőteljesebb megközelítést alkalmaz a „hazafias neveléssel” kapcsolatban;

10.  sürgeti a kínai hatóságokat, hogy hajtsák végre a vallás szabadságához való, minden kínai állampolgár számára alkotmányosan biztosított jogot;

11.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU és tagállamai minden politikai szinten vessék fel az emberi jogok megsértésének kérdését a kínai hatóságokkal való érintkezés során, többek között az évenkénti emberi jogi párbeszéd, stratégiai párbeszéd, magas szintű gazdasági párbeszéd és csúcstalálkozó, valamint a következő Európa–Ázsia csúcstalálkozó alkalmával, összhangban az Unió azon kötelezettségvállalásával, hogy az országra vonatkozó megközelítésében erőteljes, egyértelmű és egységes hangon szólaljon meg;

12.  hangsúlyozza, hogy bár az EU és Kína a 21. EU–Kína csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatukban újólag megerősítették, hogy valamennyi emberi jog egyetemes, oszthatatlan, egymástól kölcsönösen függő és egymással összefüggő, az Uniónak sürgetnie kell Kínát, hogy ennek megfelelően járjon el; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2019. április 9-i EU–Kína csúcstalálkozón ismét marginális szerepet játszottak a sürgető emberi jogi aggályok; úgy véli, hogy ha az EU–Kína csúcstalálkozón az emberi jogok tekintetében enyhe kifejezésmódot használnak, a Tanácsnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) és a Bizottságnak teljes mértékben el kell utasítaniuk annak figyelembe vételét, és a témáról ki kell adniuk egy külön közleményt, amely érdemben értékeli egyrészről a helyzetet, másrészről azt, hogy miért nem lehetett erőteljesebb kifejezésmódban megállapodni;

13.  felszólítja az uniós tagállamokat, hogy akadályozzák meg, hogy a kínai hatóságok az Unió területén annak érdekében zaklassák a türk közösségek tagjait, a tibetieket és más vallási vagy etnikai csoportok tagjait, hogy őket besúgásra késztessék, Kínába való visszatérésre kényszerítsék, vagy elhallgattassák;

14.  felszólítja a kínai hatóságokat, hogy biztosítsanak szabad, érdemi és akadálytalan hozzáférést Hszincsiang tartományhoz és a Tibeti Autonóm Régióhoz újságírók és nemzetközi megfigyelők számára, többek között az ENSZ emberi jogi főbiztosa és különleges eljárásai számára; felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő ülésszakán vállaljanak vezető szerepet egy hszincsiangi tényfeltáró misszió létrehozásáról szóló állásfoglalás vonatkozásában;

15.  felszólítja a kínai kormányt, hogy biztosítsa a kínai alkotmányban biztosított polgári jogok korlátlan tiszteletben tartását, tekintettel a nemzeti kisebbségek számára védelmet nyújtó 4. cikkre; a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a felvonulási és a tüntetési szabadságot védő 35. cikkre; a vallás szabadságához való jogot elismerő 36. cikkre; és a bármely állami szerv vagy tisztviselő kritikával illetéséhez, illetve az ezekre vonatkozó javaslattételhez való jogot biztosító 41. cikkre;

16.  nyomatékosan kéri Kínát, hogy ratifikálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;

17.  nyomatékosan kéri Kínát, hogy biztosítsa az uniós diplomaták, újságírók és polgárok számára a Tibetbe való akadálytalan bejutást, cserébe azért, hogy a kínai utazók szabadon és nyílt módon beléphetnek az uniós tagállamok teljes területére; nyomatékosan kéri az uniós intézményeket, hogy a Tibetbe való bejutás kérdését komolyan vizsgálják meg az EU és Kína közötti vízumkönnyítési megállapodásról folytatott tárgyalások során;

18.  csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott párbeszéd 37. fordulója nem hozott érdemi eredményeket; sajnálja továbbá, hogy a kínai küldöttség április 2-án nem vett részt a civil társadalmi szervezetekkel folytatott eszmecserét előirányzó párbeszéd folytatásában;

19.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy intenzívebben kövessék nyomon a Hszincsiangban bekövetkező aggasztó emberi jogi fejleményeket, ideértve a fokozott állami elnyomást és megfigyelést, és hogy magánúton és nyilvánosan egyaránt szólaljanak fel az emberi jogok Kínában történő megsértése ellen;

20.  felszólítja a Tanácsot, hogy fontolja meg célzott szankciók elfogadását a Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület elnyomásáért felelős tisztviselőkkel szemben;

21.  felszólítja az Uniót, a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy állítsák le a Kína által a kiberfelügyeleti és prediktív profilalkotási megoldások kiterjesztéséhez és fejlesztéséhez használt árukra és szolgáltatásokra vonatkozó exportot és technológiaátadást; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kína már jelenleg is világszerte exportál ilyen technológiákat tekintélyelvű államok részére;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 285. E, 2010.10.21., 80. o.
(2) HL C 199. E, 2012.7.7., 185. o.
(3) HL C 238., 2018.7.6., 108. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0343.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0377.


Kamerun
PDF 139kWORD 47k
Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Kamerunról (2019/2691(RSP))
P8_TA-PROV(2019)0423RC-B8-0245/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogi Albizottság elnökének, Antonio Panzerinek a kameruni helyzetről szóló 2019. március 7-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének (főképviselő/alelnök) a kameruni politikai és biztonsági helyzet romlásáról szóló, 2019. március 5-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a főképviselő/alelnök szóvivőjének a kameruni helyzetről szóló különböző nyilatkozataira, különösen a 2019. január 31-i nyilatkozatra,

–  tekintettel az Afrikai Unió 2018-as kameruni elnökválasztásokat figyelemmel kísérő választási megfigyelő missziójának 2018. október 9-i előzetes nyilatkozatára;

–  tekintettel az ENSZ-szakértőknek a tüntetések leveréséről szóló, 2018. december 11-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottságának a kameruni emberi jogi helyzetről szóló, 2019. március 6-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Kamerun 2014. évi, terrorizmus elleni törvényére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az AKCS–EU partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás),

–  tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981-ben elfogadott afrikai chartájára, amelyet Kamerun is ratifikált,

–  tekintettel a Kameruni Köztársaság alkotmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Kamerun egyszerre számos politikai és biztonsági kihívással küzd, többek között a Boko Haram fenyegetésével a távoli északi régióban, határokon átnyúló fenyegetésekkel a Közép-Afrikai Köztársasággal közös határok mentén, valamint az országon belüli fegyveres szakadár lázadásokkal az angol nyelvű északnyugati és délnyugati régiókban;

B.  mivel 2018. október 7-én elnökválasztást tartottak Kamerunban; mivel e választások során felmerült a csalás gyanúja és szabálytalanságokról számoltak be; mivel Paul Biya elnök 1982 óta hatalmon van; mivel Kamerun alkotmányát 2008-ban módosították a hivatali idő korlátozásának megszüntetése érdekében;

C.  mivel a Maurice Kamto által vezetett ellenzéki párt, a Kameruni Reneszánsz Mozgalom (MRC) támogatói és szövetségesei tüntetéseket szerveztek Doualában, Yaoundéban, Dshangban, Bafoussamban és Bafangban; mivel az állami biztonsági erők aránytalan erőszakot, többek között könnygázt és gumilövedékeket vetettek be e tüntetések leverésére;

D.  mivel 2019 januárjában mintegy 200 embert, köztük Maurice Kamtot és más ellenzéki vezetőket önkényesen letartóztattak, és fogva tartottak, ügyvédi segítség azonnali igénybevételének lehetősége nélkül; mivel az ellenzék támogatói és vezetője ellen emelt vádak között szerepelt többek között a felkelés, a haza ellen irányuló felforgató tevékenység, a lázadás, a középületek és közjavak elpusztítása, a köztársasági elnök megsértése és politikai jellegű gyűlések tartása;

E.  mivel 2019. április 9-én a kameruni központi régió fellebbviteli bírósága megerősítette az első fokon hozott határozatot, és elutasította Maurice Kamto és hat másik személy szabadon bocsátását; mivel a fellebbviteli bíróságon folytatott eljárásra Maurice Kamto és ügyvédei távollétében került sor;

F.  mivel a kameruni hatóságok aránytalan intézkedéseket hoztak azzal, hogy az ellenzék néhány tagjával szemben katonai bíróság előtt indítottak tárgyalásokat, tovább súlyosbítva a kameruni politikai zavargásokat; mivel a vádlottat, amennyiben elítélik, halálbüntetéssel sújthatják;

G.  mivel a kameruni hatóságok rendszeresen korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát azáltal, hogy blokkolják az internetkapcsolatot, zaklatnak és fogva tartanak újságírókat, megtagadják a független média engedélyeit és fokozódó politikai támadásnak teszik ki a független sajtót;

H.  mivel a feszültségek továbbra is fennálnak Kamerun francia nyelvű többségi, illetve angol nyelvű kisebbségi közösségei között; mivel Kamerun északnyugati és délnyugati területei továbbra is túlnyomórészt angol nyelvűek, eltérő oktatási és jogi rendszerekkel;

I.  mivel 2016 végén az angol nyelvű régiók hátrányos megkülönböztetése és viszonylagos elhanyagolása, valamint a francia jogrendszer és nyelv bevezetése a bíróságokon és az iskolákban a tanárok és az ügyvédek békés sztrájkjához, illetve békés tüntetésekhez vezetett;

J.  mivel az erőszak 2018 októbere óta fokozódik, és a biztonsági erők által végrehajtott nagyszabású műveletek gyakran visszaélésekhez és az emberi jogok megsértéséhez vezetnek, beleértve a törvénytelen kivégzéseket, a nemi erőszakot, a nők és gyermekek elleni erőszakot, valamint a tulajdon megsemmisítését;

K.  mivel a fegyveres szakadárok tömeges emberrablásokat hajtottak végre, többek között iskolásokat és diákokat is elraboltak, rendőrségi, bűnüldözési és önkormányzati tisztviselők ellen hajtottak végre célzott gyilkosságokat, zsarolásban vettek részt, hetente ún. „szellemváros” tüntetéseket kényszerítettek ki, valamint bojkottálták és felgyújtották az oktatási intézményeket és kórházakat, ezáltal megfosztva a fiatalokat az oktatáshoz, a lakosságot pedig az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréstől;

L.  mivel a válság következtében a becslések szerint 444 000 ember vált belső menekültté, és további 32 000 menekült a szomszédos Nigériába; mivel a Kamerunban tapasztalható általános humanitárius válság több mint 600 000 belső menekültet, mintegy 35 000 szomszédos konfliktusból származó menekültet és 1,9 millió, élelmiszerhiánytól szenvedő embert érint;

M.  mivel 2018-ban és 2019-ben Kamerun kormánya végrehajtotta az északnyugat-és délnyugati régiókra vonatkozó sürgősségi humanitárius segítségnyújtási tervet azzal a céllal, hogy kiemelt fontosságú feladatként biztosítsa a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek többoldalú védelmét és támogatását, valamint a válság által érintett személyek számára nyújtott egészségügyi ellátást;

N.  mivel a nemi alapú erőszak és a kisebbségek üldözése továbbra is súlyos problémát jelent; mivel Kamerun büntető törvénykönyve az azonos nemű személyek közötti szexuális kapcsolatot öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti; mivel a rendőrség és a „csendőrség” (katonai rendőrség) továbbra is letartóztatja és zaklatja az LMBTQI személyeket;

O.  mivel a Boko Haram továbbra is súlyos emberi jogi visszaéléseket és a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményeket követ el a távol-keleti régióban, ideértve a fosztogatásokat és a tulajdon megsemmisítését, valamint civil személyek meggyilkolását és elrablását;

1.  elítéli a biztonsági szolgálatok és a fegyveres szakadárok által elkövetett kínzásokat, erőszakos eltüntetéseket és törvénytelen kivégzéseket; rendkívüli aggodalmának ad hangot a kormányerők erőszakos fellépései miatt; felhívja a biztonsági erőket, hogy műveletek végrehajtása során tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogi normákat, és felszólítja a kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket az országban uralkodó erőszak és büntetlenség felszámolása érdekében;

2.  elítéli a tüntetőkkel és a politikai ellenzékkel szembeni túlzott erőszak alkalmazását, valamint a sajtó, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának megsértését; mélységes sajnálatát fejezi ki Maurice Kamto és más békés tüntetők letartóztatása és fogva tartása miatt; kéri, hogy a kameruni hatóságok azonnal bocsássák szabadon Maurice Kamtot és az összes többi, politikai indíttatású vádak alapján őrizetbe vett személyt, függetlenül attól, hogy a 2018. évi elnökválasztások előtt vagy után tartóztatták-e le őket;

3.  felszólítja továbbá a kameruni kormányt, hogy hagyjon fel a politikai aktivisták zaklatásával és megfélemlítésével, többek között azáltal, hogy megszünteti a békés célú politikai gyülekezésre, tüntetésekre és tiltakozásokra vonatkozó tilalmat, és tegyen lépéseket a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében;

4.  emlékeztet arra, hogy a katonai bíróságok semmilyen körülmények között nem rendelkezhetnek joghatósággal a polgári lakosság tagjai felett; emlékezteti Kamerunt azon nemzetközi kötelezettségeire, hogy minden polgár számára biztosítsa a független bíróságok előtt lefolytatott tisztességes eljáráshoz való jogot;

5.  emlékeztet arra, hogy 1997 óta nem hajtottak végre halálbüntetést Kamerunban; megjegyzi, hogy ez mérföldkőnek számít az országban a halálbüntetés teljes eltörléséhez vezető úton; ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Unió teljes mértékben ellenzi a halálbüntetést, és felszólítja a kameruni kormányt, hogy erősítse meg, hogy nem fog kiszabni halálbüntetést politikai aktivistákra és tüntetőkre;

6.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kameruni kormány nem számoltatta el a biztonsági erőket, ami tovább súlyosbította az erőszakot és megerősítette a büntetlenség kultúráját; felszólít arra, hogy folytassanak független és átlátható vizsgálatot a tiltakozókkal és a politikai ellenzékkel szemben a rendőrség és a biztonsági erők által alkalmazott erőszak ügyében, és kéri, hogy a felelősöket tisztességes eljárás keretében vonják felelősségre;

7.  sürgeti a kameruni hatóságokat, hogy az ország emberi jogi kötelezettségeivel összhangban fogadjanak el minden szükséges intézkedést az erőszakos cselekmények felszámolása érdekében; felszólítja a kormányt, hogy szervezzen inkluzív politikai párbeszédet annak érdekében, hogy békés és tartós megoldást találjon az ország angol nyelvű régióiban uralkodó válságra; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy segítse elő az inkluzív nemzeti békepárbeszédet azáltal, hogy közvetítői szerepet ajánl fel;

8.  sajnálatosnak tartja, hogy a konfliktusban részt vevő felek nem hajlandóak részt venni a béketárgyalásokon; sürgeti az Afrikai Uniót és a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közösségét, hogy szorgalmazzák e tárgyalások megszervezését, és felszólítja az EU-t, hogy álljon készen e folyamat támogatására; úgy véli, hogy előrelépés hiányában az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának meg kell vizsgálnia a kameruni válságot; felszólítja továbbá az EU-t, hogy használja ki a fejlesztési segély és egyéb kétoldalú programok által biztosított politikai befolyást annak érdekében, hogy megerősödjön az emberi jogok védelme Kamerunban;

9.  sürgeti a kameruni kormányt, hogy alakítson ki valódi, képviseleti és működő demokráciát; felszólítja ezért a kormányt, hogy hívja össze valamennyi politikai szereplőt a választási rendszer konszenzusos felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy biztosítsák a szabad, átlátható és hiteles választási folyamatot; szorgalmazza, hogy erre a folyamatra a további választások előtt kerüljön sor a béke előmozdítása és a választások utáni válságok elkerülése érdekében; felhívja az EU-t, hogy fokozza a technikai segítségnyújtást, ezáltal támogatva Kamerunt a választási eljárásainak megerősítésére és demokratikusabbá tételére irányuló erőfeszítéseiben;

10.  újfent hangsúlyozza, hogy az élénk és független civil társadalom elengedhetetlen az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásához; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy betiltották a Kameruni Anglofón Civil Társadalmi Konzorcium tevékenységét; sürgeti a kormányt, hogy oldja fel a tilalmat, és adjon teret a civil társadalom működésének;

11.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2014. évi törvényt ürügyül használják az alapvető szabadságok korlátozásához; támogatja az ENSZ szakértőinek azon kérését, hogy vizsgálják felül a törvényt annak biztosítása érdekében, hogy azt ne használják a véleménynyilvánítás szabadságára, a békés gyülekezésre és az egyesülésre vonatkozó jogok korlátozására;

12.  tudomásul veszi az Egyesült Államok azon döntését, hogy a kameruni biztonsági erők által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre vonatkozó hitelt érdemlő állítások miatt csökkenti a Kamerunnak nyújtott katonai támogatást; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a biztonsági szolgálatoknak e tekintetben nyújtott uniós támogatást, és tegyen jelentést az Európai Parlamentnek; felhívja az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy a kameruni hatóságoknak nyújtott támogatás ne járuljon hozzá az emberi jogok megsértéséhez, illetve ne segítse elő azt;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének, az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának, az Afrikai Unió intézményeinek, valamint Kamerun kormányának és parlamentjének.


Brunei
PDF 140kWORD 47k
Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Bruneiről (2019/2692(RSP))
P8_TA-PROV(2019)0424RC-B8-0242/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (az alelnök/főképviselő) szóvivőjének a büntető törvénykönyv Brunei Darussalam Államban történő alkalmazásáról szóló, 2019. április 3-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódról vagy büntetésről, az emberijog-védőkről, valamint az LMBTI-személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2019. április 1-jei nyilatkozatára, amelyben sürgeti, hogy Brunei ne léptesse hatályba az új, rendkívül szigorú büntető törvénykönyvet,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményre, amelyet Brunei 2015-ben írt alá,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,

–  tekintettel az ASEAN 2012. évi emberi jogi nyilatkozatára,

–  tekintettel az ASEAN-EU 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervére,

–  tekintettel az ASEAN-EU közötti, 2017. november 29-i emberi jogi párbeszédre,

–  tekintettel az Egyesült Államok külügyminisztériuma helyettes szóvivőjének Brunei saría jogot követő büntető törvénykönyve második és harmadik szakaszának alkalmazásáról szóló, 2019. április 2-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Brunei 2014-ben bevezette a saría jogot követő büntető törvénykönyvet, amelyet három szakaszban kell alkalmazni; mivel az alkalmazás harmadik szakasza 2019. április 3-tól van érvényben; mivel e harmadik szakasz olyan rendelkezéseket léptet hatályba, amelyek magukban foglalják az azonos nemű személyek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális tevékenységért, a házasságon kívüli szexuális kapcsolatért, valamint az abortuszért kiszabható, megkövezés általi halálbüntetést és lopás esetében a végtagok amputálását; mivel a büntető törvénykönyv halálbüntetést szab ki azért is, ha muzulmán vagy nem muzulmán személy sértően beszél Mohamed prófétáról vagy becsmérli őt; mivel a saría jogot követő büntető törvénykönyv muzulmánokra és nem muzulmánokra – többek között a külföldiekre –, illetve a brunei állampolgárok és az ott állandó lakóhellyel rendelkezők Brunein kívül elkövetett szabálysértéseire is vonatkozik;

B.  mivel a pubertáskort elért és az említett bűncselekmények miatt elítélt gyermekek ugyanolyan büntetésben részesülhetnek, mint a felnőttek; mivel előfordulhat, hogy néhány fiatalabb gyermek korbácsolásnak van kitéve;

C.  mivel a saría jogot követő büntető törvénykönyv bevezetését megelőzően Bruneiben illegális volt a homoszexualitás, amelyet 10 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetett büntetni;

D.  mivel Bruneiben utoljára 1962-ben tartottak választásokat; mivel a szultán egyben államfő és miniszterelnök is, aki teljes végrehajtó hatalommal rendelkezik;

E.  mivel az ENSZ kínzással foglalkozó különleges előadója megállapította, hogy a testi fenyítés bármely formája ellentétes a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával, és a nemzetközi jog szerint nem tekinthető jogszerű szankciónak; mivel a büntető törvénykönyvben foglalt egyes büntetések kínzásnak, kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódnak minősülnek, amint azt a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény is tiltja, amelynek 2015 óta Brunei is aláírója;

F.  mivel a saría jogot követő büntető törvénykönyv rendelkezései sértik Brunei nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit, többek között az élethez való jogot, a kínzással és bántalmazással szembeni védelemhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a vallásszabadságot és a magánélethez való jogot; mivel a törvénykönyv rendelkezései szexuális irányultság alapján diszkriminálnak, valamint a nőket és a vallási kisebbségeket hátrányosan különböztetik meg Bruneiben, és erőszakra uszíthatnak;

G.  mivel a Közös ENSZ HIV/AIDS Program (UNAIDS) és az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) úgy nyilatkozott, hogy a homoszexualitást büntető és a reproduktív egészségügyi ellátást szankcionáló brunei büntető törvénykönyv rendelkezései aránytalanul nagy hatással vannak a nőkre és az LMBTI-személyekre, akadályokat gördítenek az egészségügyi információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés elé, akadályozzák a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést, és negatívan befolyásolják a közegészségügyet;

H.  mivel Bruneiben a hagyományt, a vallást és a kultúrát használják a nőkkel és az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés indokolására; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának 2019. március 11-i, bruneiről szóló jelentése megállapítja, hogy mélyen gyökerező patriarchális attitűdök és diszkriminatív sztereotípiák alkalmazása figyelhető meg, amelyek a nők tudományos és szakmai választásaiban, a munkaerőpiacon, a házasságon és a családi kapcsolatokon belüli egyenlőtlen helyzetükben is tükröződnek; mivel ezek a sztereotípiák a nőkkel szembeni erőszak kiváltó okai;

I.  mivel Brunein arról ismert, hogy soknemzetiségű lakossága többféle vallású: többek között az iszlám, a keresztény, a buddhista, hinduista és a különböző őshonos vallások hívei, akik békésen élnek együtt; mivel Brunei alkotmánya elismeri a vallásszabadságot, és előírja, hogy „az összes vallást békében és harmóniában lehessen a hívek által gyakorolni”; mivel a brunei alkotmány ellenére a kormány – az iszlám kivételével – betiltotta az összes vallással kapcsolatos térítői és tanítói tevékenység folytatását, és betiltotta a karácsony nyilvános megünneplését;

J.  mivel Brunei de facto moratóriumot hirdetett a halálbüntetés alkalmazására, az utolsó kivégzésre 1957-ben került sor; mivel a saría jogot követő büntető törvénykönyv végrehajtása esetén ténylegesen újra be fogják vezetni a halálbüntetést; mivel az EU minden esetben és körülmények között elítéli a halálbüntetést;

K.  mivel az új törvények elfogadása nemzetközi felháborodást váltott ki, és a Brunei Beruházási Ügynökség (BIA) tulajdonában lévő szállodák bojkottjára szólít fel; mivel az ügynökség a brunei pénzügyi és gazdasági minisztériumhoz tartozik, és világszerte számos beruházási projekttel rendelkezik; mivel a BIA megállapította, hogy alapvető értékei közé tartozik a kölcsönös tisztelet, valamint a különbözőség és a sokféleség pozitív megítélése;

L.  mivel Brunei az alapvető nemzetközi emberi jogi egyezmények közül csak két ENSZ-egyezményt ratifikált: a gyermek jogairól szóló egyezményt és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt; mivel Brunei egyetemes időszakos felülvizsgálatának harmadik szakasza 2019. május 10-én kezdődik;

M.  mivel az EU felfüggesztette a Bruneivel kötendő partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat;

1.  határozottan elítéli a saría jogot követő maradi büntető törvénykönyv hatálybalépését; sürgeti a brunei hatóságokat, hogy a büntető törvénykönyvet haladéktalanul helyezzék hatályon kívül, és biztosítsák, hogy Brunei törvényei megfeleljenek a nemzetközi jognak és normáknak, összhangban Brunei nemzetközi emberi jogi eszközök – többek között a szexuális értelemben vett kisebbségek, a vallási kisebbségek és a nem hívők – tekintetében fennálló kötelezettségeivel;

2.  megismétli, hogy elítéli a halálbüntetést; felszólítja Bruneit, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként tartsa fenn a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumát;

3.  határozottan elítéli a kínzás és a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód bármilyen körülmények közötti alkalmazását; hangsúlyozza, hogy a saría jogot követő büntető törvénykönyv rendelkezései sértik Brunei nemzetközi emberi jogi jogszabályokban foglalt kötelezettségeit, valamint azt, hogy a törvénykönyvben szereplő büntetések sértik a nemzetközi szokásjogban a kínzás és egyéb bántalmazás tilalmát;

4.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy míg több ország eltörli az azonos neműek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntetendőségét, addig Brunei sajnálatos módon a hetedik olyan ország lett, amely az azonos neműek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatért halálbüntetést szab ki; felszólítja a brunei hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogokat és töröljék el a homoszexualitás büntetendőségét;

5.  felszólítja a brunei hatóságokat, hogy minden polgár számára biztosítsák a törvény előtti egyenlőség elvét, továbbá mindenfajta megkülönböztetés – beleértve a nemi, szexuális irányultságon alapuló, faji vagy a vallási megkülönböztetést – nélkül garantálják minden polgár alapvető jogainak tiszteletben tartását; mély aggodalmát fejezi ki a büntetőjog gyermekekre való esetleges alkalmazása miatt; felszólítja Bruneit, hogy az ilyen gyermekek esetében semmilyen körülmények között ne alkalmazzon halálbüntetést, kínzást vagy szabadságvesztést;

6.  felszólítja a brunei hatóságokat, hogy a Szultánságban a saját alkotmányában meghatározottak szerint tartsák tiszteletben a vallásszabadságot, és tegyék lehetővé az összes vallási ünnep, köztük a karácsony, nyilvános megünneplését; hangsúlyozza, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályoknak szigorúan tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat;

7.  arra ösztönzi a brunei hatóságokat, hogy mozdítsák elő a legfontosabb civil társadalmi szereplőkkel, az emberi jogi szervezetekkel, a hitalapú intézményekkel és az üzleti szervezetekkel a Brunein belül és kívül folytatott politikai párbeszédet annak érdekében, hogy az ország területén előmozdítsák és védelmezzék az emberi jogokat; kiemeli azt a jogot, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogszerű, a nemzetközi emberi jogi keretben rögzített gyakorlataként kritikus vagy szatirikus véleményt lehessen formálni;

8.  sürgeti Bruneit, hogy ratifikálja az ENSZ többi nemzetközi, alapvető emberi jogi eszközét, így a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt; sürgeti a brunei hatóságokat, hogy hosszabbítsa meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának összes különleges eljárása keretében az ország meglátogatásra vonatkozó állandó meghívót;

9.  felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy amennyiben a saría jogot követő büntető törvénykönyv valóban alkalmazásra kerül, vegye fontolóra az emberi jogok súlyos megsértéseivel kapcsolatos korlátozott intézkedések – köztük a vagyoni eszközök befagyasztásának és a vízumtilalom – uniós szintű elfogadását;

10.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy indítsa újra az EU és Brunei közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat, amennyiben a büntető törvénykönyv a nemzetközi jogszabályoknak és a nemzetközi emberi jogi normáknak is megfelel;

11.  kiemeli az emberijog-védők munkáját az LMBTI-személyek jogainak előmozdítása és védelme terén; felszólítja az uniós intézményeket, hogy növeljék a Bruneiben tevékenykedő civil társadalmi szervezeteknek és emberijog-védőknek nyújtott támogatásukat;

12.  kéri az EU Jakartában található indonéziai és Brunei Darussalam állami küldöttségét, az EU ASEAN melletti küldöttségét és az EKSZ-t, hogy szorosan kövessék nyomon a helyzetet, és e tekintetben konzultáljanak a brunei hatóságokkal, nagykövetekkel és képviselőkkel; felhívja az EKSZ-t, hogy a Bruneiben fennálló helyzetet vegye fel az ASEAN–EU közötti, az emberi jogokról szóló következő politikai párbeszédének napirendjére;

13.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy aktívan vegyenek részt a 2019. május 6. és 17. között sorra kerülő, közelgő időszakos emberi jogi helyzetértékelésben, amelynek alkalmával megvizsgálják Brunei emberi jogi helyzetét;

14.  hangsúlyozza, hogy mindaddig, amíg a jelenlegi büntető törvénykönyv hatályban van, addig az uniós intézményeknek fontolóra kell venniük a Brunei Beruházási Ügynökség tulajdonában lévő szállodák feketelistára helyezését;

15.  felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogi keretet a tekintetben, hogy a jelenlegi brunei büntető törvénykönyv áldozatai hozzáférhessenek a menekültügyi eljárásokhoz és humanitárius védelemben részesülhessenek;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az uniós tagállamok kormányainak, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, az ASEAN titkárságának, az ASEAN Kormányközi Emberi Jogi Bizottságának, Hassanal Bolkiah brunei szultánnak, valamint Brunei kormányának.


Eurojust–Dánia-megállapodás a büntetőügyekben folytatott együttműködésről *
PDF 130kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az Eurojust és a Dán Királyság közötti büntető igazságszolgáltatási együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (07770/2019 – C8-0152/2019 – 2019/0805(CNS))
P8_TA-PROV(2019)0425A8-0192/2019

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (07770/2019),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. számú jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0152/2019),

–  tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 26a. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0192/2019),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  kéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.


Az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásai ***I
PDF 442kWORD 137k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásainak meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0284 – C8-0197/2018 – 2018/0143(COD))
P8_TA-PROV(2019)0426A8-0354/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0284),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0197/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 22-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0354/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0143


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A Párizsi Megállapodás többek között egy hosszú távú célkitűzést ír elő, összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális átlaghőmérséklet-emelkedést jóval 2°C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5°C fokra korlátozódjon. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (a továbbiakban: az IPCC) az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5°C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályákról szóló különjelentésében szereplő legújabb tudományos eredmények egyértelműen megerősítik az éghajlatváltozás negatív hatásait. Ez a különjelentés arra a következtetésre jut, hogy a kibocsátás valamennyi ágazatban való csökkentése alapvető fontosságú a globális felmelegedés korlátozása szempontjából.

(2)   A Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében fel kell gyorsítani a teljes közlekedési ágazat kibocsátásmentessé történő átalakítását, figyelembe véve a Bizottság 2018. november 28-i „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című közleményét, amely felvázolja, hogy milyen, a gazdaság és a társadalom valamennyi ágazatát érintő átalakulásokra van szükség ahhoz, hogy 2050-ig megvalósuljon a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás felé való átállás. A közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, amelyeknek jelentős egészség- és környezetkárosító hatása van, szintén haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kell.

(3)  ▌A Bizottság 2017. május 31-én („Európa mozgásban – A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” címmel) és 2017. november 8-án („Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” címmel) mobilitási csomagokat fogadott el. Ezek a csomagok olyan eredményközpontú programot határoznak meg, amelynek célja többek között, hogy gördülékeny átmenetet biztosítson a mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé.

(4)  Ez a rendelet a Bizottság 2018. május 17-i, „Európa mozgásban” címmel megjelent harmadik mobilitási csomagjának részét képezi, amely a „Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája” című, 2017. szeptember 13-i bizottsági közleményt követi. E rendeletnek egyben célja, hogy lezárja azt a folyamatot, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy maradéktalanul kiaknázza a mobilitás korszerűsítéséből és dekarbonizációjából fakadó előnyöket. Az említett harmadik mobilitási csomag célja az európai mobilitás biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tétele, az európai ipar versenyképességének növelése, az európai munkahelyek biztonságának fokozása, valamint a mobilitási rendszer tisztábbá tétele és jobb hozzáigazítása az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgető szükségességéhez. Ehhez az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek teljes elkötelezettségére van szükség, nem utolsósorban a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozását illetően.

(5)  Ez a rendelet az (EU) 2019/ ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5)(6) együtt egyértelműen kijelöli a közúti közlekedési ágazatból származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez vezető utat, és hozzájárul ahhoz a kötelező erejű célkitűzéshez, hogy az uniós gazdaság teljes egészének üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenjen, ahogyan azt az Európai Tanács a 2014. október 23–24-i következtetéseiben megerősítette, a Tanács 2015. március 6-án pedig jóváhagyta a Párizsi Megállapodás keretében az Unió által bejelentett, teljesíteni kívánt nemzetileg meghatározott hozzájárulásként.

(6)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetéseiben megerősítette az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 30%-kal való csökkentésére irányuló szándékot azokban az ágazatokban, amelyek nem képezik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer részét. A közúti közlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős mértékben hozzájárul ezen ágazatok kibocsátásához. 2016-ban a közúti közlekedési ágazat volt felelős az Unió teljes kibocsátásának mintegy egynegyedéért. Az ezen ágazatnak tulajdonítható kibocsátások növekvő tendenciát mutatnak, és mértékük még mindig jóval meghaladja az 1990-es szinteket. Ha a közúti közlekedésből származó kibocsátás tovább növekszik, akkor semlegesíteni fogja az egyéb ágazatok által az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként elért kibocsátáscsökkenéseket.

(7)  2014. október 23–24-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a fosszilis üzemanyagoktól való függőséggel kapcsolatos kockázatok csökkentésének fontosságát a közlekedési ágazatban, egy olyan átfogó és technológiasemleges megközelítés révén, amely a közlekedés területén 2020 után is elősegíti a kibocsátáscsökkentéseket és az energiahatékonyságot, valamint támogatja az elektromos meghajtású közlekedést és a megújuló energiaforrások használatát.

(8)  Annak érdekében, hogy az uniós fogyasztók biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiához jussanak, a kereslet mérséklését elősegítő energiahatékonyság az egyike az energiaunióra vonatkozóan elfogadott stratégiáról szóló, „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című 2015. február 25-i bizottsági közleményben foglalt öt, egymást kölcsönösen erősítő és egymással szorosan összefüggő dimenziónak. A közlemény megállapítja, hogy noha az összes gazdasági ágazatnak lépéseket kell tennie energiahatékonyságának növelése érdekében, a közlekedésben hatalmas energiahatékonysági potenciál rejlik.

(9)  A nehézgépjárművek – így például a tehergépkocsik, valamint a helyi és a helyközi közlekedésben használt autóbuszok – szén-dioxid-kibocsátása a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátásnak a kb. 6%-át, a közúti közlekedésből származó teljes szén-dioxid-kibocsátásnak pedig a kb. 25 %-át teszi ki. További intézkedés hiányában a nehézgépjárművekből származó szén-dioxid-kibocsátás részaránya várhatóan 9%-kal fog nőni a 2010 és 2030 közötti időszakban. Jelenleg az uniós jogszabályok semmilyen szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési követelményt nem határoznak meg a nehézgépjárművek vonatkozásában, ezért e gépjárművek tekintetében haladéktalanul különös intézkedésekre van szükség.

(10)  Ezért 2025-re és 2030-ra vonatkozó szén-dioxid-csökkentési szinteket kell meghatározni az új nehézgépjárművek teljes uniós állományára, tekintettel a járműállomány megújulási idejére, valamint arra, hogy a közúti fuvarozási ágazatnak hozzá kell járulnia a 2030-ig és azután megvalósítandó uniós éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesítéséhez. Az ilyen lépcsőzetes megközelítés azért is célszerű, mert idejekorán egyértelmű jelzést ad az iparnak, hogy gyorsítsa fel az energiahatékony technológiák és a kibocsátásmentes, illetve alacsony kibocsátású nehézgépjárművek piaci bevezetését. A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetése ezenkívül bizonyára hozzájárul majd a városi mobilitással kapcsolatos problémák megoldásához. Miközben elengedhetetlen a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, e nehézgépjárművek gyártók általi népszerűsítésének döntő szerepe van a légszennyező anyagok és a túlzott zajszint városokban és a lakott területeken történő hatékony csökkentésében is.

(11)  Az energiahatékonysági potenciál maradéktalan kiaknázása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a teljes közúti közlekedési ágazat hozzájáruljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elfogadott csökkentéséhez, célszerű az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokat kiegészíteni az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokkal. Ezek az előírások elő fogják mozdítani az innovációt az energiahatékony technológiák területén, hozzájárulva ezzel az uniós gyártók és beszállítók technológiai vezető pozíciójának megerősítéséhez és hosszú távon a magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek biztosításához.

(12)  Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, valamint hogy a közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások és a nehézgépjárművek esetében szükség van az egységes piac megfelelő működésének biztosítására és egyben a piac széttagoltságának elkerülésére, célszerű a nehézgépjárművekre uniós szinten szén-dioxid-kibocsátási előírásokat meghatározni. Ezek az előírások nem érinthetik az uniós versenyjogot.

(13)  Az uniós nehézgépjármű-állomány által elérendő szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési szintek meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy ezek a kibocsátáscsökkentési szintek milyen mértékben jelentenek költséghatékony hozzájárulást az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) hatálya alá tartozó ágazatokból származó szén-dioxid-kibocsátások 2030-ig történő csökkentéséhez, valamint mérlegelni kell, hogy milyen költségekkel és megtakarításokkal járnak a társadalom, a gyártók, a fuvarozók és a fogyasztók számára, milyen közvetlen és közvetett hatásokat fejtenek ki a foglalkoztatásra és az innovációra, illetve milyen járulékos előnyökkel járnak a csökkenő légszennyezés és a nagyobb energiabiztonság tekintetében.

(14)  Társadalmilag elfogadható és igazságos átmenetet kell biztosítani a kibocsátásmentes mobilitás felé. Ezért fontos. hogy a gépjárműipari értéklánc egészében figyelembe vegyék ezen átmenet társadalmi hatásait, és proaktív módon kezeljék a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat. Ezért uniós, nemzeti és regionális szintű célzott programokat kell fontolóra venni a munkavállalók átképzése, továbbképzése és átcsoportosítása, továbbá a hátrányos helyzetű közösségek és régiók oktatási és álláskeresési kezdeményezései érdekében, szoros párbeszédet folytatva a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal. Ezen átmenet keretében ezen ágazatban meg kell erősíteni a nők foglalkoztatását és az esélyegyenlőséget.

(15)  A kibocsátásmentes mobilitás felé való sikeres átmenet integrált megközelítést és olyan megfelelő környezetet igényel, amely ösztönzőleg hat az innovációra és megőrzi az Unió technológiai vezető szerepét a közúti közlekedési ágazatban. Ez magában foglalja a kutatásba és innovációba történő állami és magánberuházásokat, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek növekvő kínálatát, az elektromos és tüzelőanyag töltő infrastruktúra kiépítését, az energiarendszerekbe való integrációt, valamint az akkumulátorok fenntartható anyagellátását és fenntartható termelését, újrafelhasználását és újrafeldolgozását Európában. Ehhez következetes uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedésre van szükség, többek között a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású nehézgépjárművek elterjedését elősegítő ösztönzők segítségével.

(16)  Az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) végrehajtásának részeként új eljárás bevezetésére került sor a nehézgépjárművek egyedi szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására. A Bizottság (EU) 2017/2400 rendelete(9) egy, a VECTO szimulációs számítási rendszeren alapuló módszert bocsát rendelkezésre, amelynek segítségével lehetőség van a teljes nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának szimulálására. A módszer lehetővé teszi a nehézgépjármű-ágazat sokszínűségének és az egyes nehézgépjárművek nagy fokú testreszabottságának figyelembevételét. Első lépésben 2019. július 1-jétől a szén-dioxid-kibocsátások a nehézgépjárművek négy olyan csoportjára vonatkozóan kerülnek meghatározásra, amelyek az uniós nehézgépjármű-állomány teljes szén-dioxid-kibocsátásának kb. 65–70%-áért felelősek.

(17)  Az innováció fényében és a nehézgépjárművek tüzelőanyag-hatékonyságát javító új technológiák bevezetésének figyelembevétele érdekében a VECTO szimulációs számítási rendszert és az (EU) 2017/2400 rendeletet folyamatosan, kellő időben naprakésszé fogják tenni.

(18)  Az (EU) 2017/2400 rendelet szerint meghatározott szén-dioxid-kibocsátási adatok nyomon követését az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) szerint kell végezni. Ezen szén-dioxid-kibocsátási adatok alapján kell meghatározni az Unió négy legnagyobb kibocsátású nehézgépjármű-csoportjának kibocsátáscsökkentési célértékeit, valamint az egyes gyártók adott beszámolási időszakon belüli átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását.

(19)  A 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakban újonnan nyilvántartásba vett nehézgépjárművek átlagos szén-dioxid-kibocsátásához viszonyított csökkentésként 2025-re olyan szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi a hagyományos járművek esetében könnyen hozzáférhető költséghatékony technológiák bevezetését. A 2030-tól kezdődő időszakra is meg kell határozni egy szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértéket. A 2022-ben elvégzendő felülvizsgálat alapján hozott eltérő határozat hiányában ezt a célértéket kell alkalmazni. A 2030-ra vonatkozó célértéket az Európai Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival összhangban kell értékelni.

(20)  Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a szén-dioxid-referenciakibocsátás megbízhatósága a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának indokolatlan eljárási eszközökkel történő növelésével szemben, ami nem lenne reprezentatív egy olyan helyzetben, ahol a szén-dioxid-kibocsátások már szabályozottak, célszerű egy olyan módszert biztosítani, amellyel a szén-dioxid-referenciakibocsátások szükség esetén helyesbíthetők.

(21)  A cseppfolyósított földgáz (LNG) a dízelüzemanyag egy elérhető alternatívája a nehézgépjárművek esetében. A jelenlegi és a jövőbeli, még innovatívabb LNG-alapú technológiák bevezetése rövid- és középtávon hozzá fog járulni a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékek teljesítéséhez, az LNG-technológiák használata alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár a dízelüzemű járművekhez képest. Az LNG-üzemű járművek szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési potenciálja a VECTO szimulációs számítási rendszerben már teljesen nyilvánvalóvá vált. Emellett a jelenlegi LNG-technológiákat a légszennyező anyagok – mint például a NOx és az apró szilárd részecskék – alacsony kibocsátási szintje jellemzi. A minimálisan szükséges tüzelőanyag töltő infrastruktúra már létezik, és tovább bővül az alternatív tüzelőanyagok infrastruktúrájára vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretek részeként.

(22)  A 2025-ös és a 2030-as speciális szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékek meghatározására szolgáló ▌ szén-dioxid-referenciakibocsátások kiszámításakor figyelembe kell venni a nehézgépjármű-állomány várható szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési potenciálját ▌. Ezért a számításból célszerű kizárni a különleges felépítményű gépjárműveket, így például a hulladék összegyűjtésére vagy az építési munkálatokhoz használt járműveket. Ezeket a járműveket aránylag alacsony futásteljesítmény jellemzi, és sajátos vezetési módjukból adódóan a szén-dioxid-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás csökkentésére szolgáló műszaki intézkedések a jelek szerint nem lennének annyira költséghatékonyak, mint az árufuvarozásra használt nehézgépjárművek esetében.

(23)  A nehézgépjárművek hasznosságának figyelembevétele érdekében a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési követelményeket a tonnakilométerenként kibocsátott szén-dioxid grammban kifejezett mennyiségében kell meghatározni.

(24)  Biztosítani kell a teljes szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célérték gyártók közötti tisztességes elosztását, figyelembe véve a nehézgépjárművek sokféleségét a kialakítás, a vezetési mód, az éves futásteljesítmény, a hasznos terhelés és a pótkocsi-konfiguráció szempontjából. Ezért célszerű a nehézgépjárművek megkülönböztetése, olyan különböző és különálló járműalcsoportok szerint, amelyek figyelembe veszik a járművek jellemző felhasználási módját és sajátos műszaki jellemzőit. Azzal, hogy a gyártók éves fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékeit az egyes ilyen járműalcsoportokhoz meghatározott célértékek súlyozott átlagában határozzák meg, a gyártók számára is lehetővé válik az egyes járműalcsoportokba tartozó járművek alulteljesítésének ellensúlyozása más járműalcsoportokba tartozó járművek túlteljesítésével, a különböző járműalcsoportokba tartozó járművek teljes élettartam alatti átlagos szén-dioxid-kibocsátásának figyelembevételével.

(25)  Az egyes gyártók éves fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékeknek való megfelelését a nekik tulajdonítható átlagos szén-dioxid-kibocsátás alapján kell értékelni. Az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás meghatározásakor a különböző járműalcsoportok jellemzőit is figyelembe kell venni. Következésképpen az egyes gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának az egyes járműalcsoportokhoz meghatározott, a becsült éves futásteljesítményükön és átlagos hasznos terhelésükön alapuló súlyozást is magában foglaló átlagos kibocsátáson kell alapulnia, amely a teljes élettartam alatti szén-dioxid-kibocsátást fejezi ki. Korlátozott szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési potenciáljuk következtében a különleges felépítményű gépjárműveket nem kell figyelembe venni az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámításakor.

(26)  ▌A kibocsátásmentes mobilitásra való gördülékeny átmenet biztosítása, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek kifejlesztésének és az uniós piacon történő elterjesztésének ösztönzése érdekében – ami kiegészítené a keresletoldali eszközöket, így például a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(11), a 2025-előtti beszámolási időszakokra extra kibocsátási egységek formájában külön mechanizmust kell bevezetni, a 2025-től kezdődő beszámolási időszakok tekintetében pedig referenciaértéket kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy a gyártók modelpalettájában lévő nehézgépjárművek milyen arányban kell szerepelniük kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek.

(27)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek uniós piacon történő gyors elterjesztése érdekében az ösztönző rendszert oly módon kell kialakítani, hogy biztosítsa a beruházás biztonságát a feltöltő infrastruktúra szolgáltatói és a gyártók számára, de egyúttal bizonyos rugalmasságot is lehetővé tegyen a gyártók számára a beruházások ütemezésére vonatkozó döntések meghozatala tekintetében.

(28)  ▌Az egyes gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiszámításakor a 2025 előtti beszámolási időszakokban minden kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművet többszörösen kell beszámítani. A 2025-től kezdődő beszámolási időszakokban az egyes gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiszámításakor figyelembe kell venni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek arányára vonatkozó referenciaértékhez képesti teljesítményüket. Az ösztönzők mértékét a jármű tényleges szén-dioxid-kibocsátásától kell függővé tenni. A környezeti célkitűzések gyengítésének elkerülése érdekében szükség van a szén-dioxid-kibocsátás csökkentések felső határértékének meghatározására.

(29)  Az alacsony kibocsátású nehézgépjárművek csak abban az esetben képezhetik ösztönzők tárgyát, ha szén-dioxid-kibocsátásuk kisebb, mint az azon járműalkategóriába tartozó valamennyi jármű szén-dioxid-referenciakibocsátásának ▌fele, amelybe a nehézgépjármű tartozik. Ez ▌ ösztönözné az innovációt ezen a területen.

(30)  A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetésére irányuló ösztönzési mechanizmus kialakításakor azokat a kisebb tehergépkocsikat ▌ is bele kell foglalni e mechanizmusba, amelyekre nem vonatkoznak az e rendeletben meghatározott szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékek. Az említett járművek szintén jelentős előnyöket biztosítanak a városok légszennyezési problémáinak kezelésében. ▌Az ösztönzők különböző járműtípusok közötti megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében az egyes gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának a kibocsátásmentes kisebb tehergépkocsiknak ▌ betudható csökkentésére is felső határérték kell, hogy vonatkozzon.

(31)  A szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési előírások költséghatékony végrehajtásának elősegítése érdekében a nehézgépjármű-állomány összetételében és szén-dioxid-kibocsátásában az évek során tapasztalható ingadozások figyelembevételekor lehetővé kell tenni a gyártók számára, hogy ha egy évben alulteljesítenek a fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékükkel kapcsolatban, akkor ezt az eredményt kiegyensúlyozhassák egy másik évben elért túlteljesítéssel.

(32)  A korai szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés ösztönzése érdekében azon gyártók számára, amelyek átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása a ▌szén-dioxid-referenciakibocsátás és a 2025-ös szén-dioxid-kibocsátási célérték által meghatározott szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési pályagörbe alatt marad, lehetővé kell tenni, hogy a 2025-ös célértéknek való megfelelés céljából tartalékolják ezeket a kibocsátási jóváírásokat. Hasonlóképpen lehetővé kell tenni azon gyártók számára, amelyek átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása a 2025-ös célérték és a 2030-tól alkalmazandó célérték által meghatározott szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési pályagörbe alatt marad, hogy a szén-dioxid-kibocsátási célértéknek a 2025. július 1. és 2030. június 30. között való megfelelés céljából tartalékolják ezeket a kibocsátási jóváírásokat.

(33)  Ha valamely gyártó a 2025. július 1-től 2030. június 30-ig terjedő bármely 12 hónapos beszámolási időszakban nem teljesíti a számára meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéket, szintén lehetővé kell tenni számára, hogy egy korlátozott kibocsátási tartozást felhalmozzon. A gyártóknak azonban a 2030. június 30-án végződő, a 2029-es évre vonatkozó beszámolási időszakban fennálló bármely kibocsátási tartozásukat rendezniük kell.

(34)  A kibocsátási jóváírásokat és kibocsátási tartozásokat csak a fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékek gyártók általi teljesítésének meghatározása céljából kell figyelembe venni, és ezek nem tekinthetők átadható vagy adóintézkedések alá vonható eszközöknek.

(35)  A Bizottságnak szén-dioxid-többletkibocsátási díj formájában pénzbüntetést kell kiszabnia, ha a szén-dioxid-kibocsátási jóváírások és szén-dioxid-kibocsátási tartozások figyelembevételével megállapítást nyer, hogy egy gyártónak szén-dioxid-többletkibocsátás tulajdonítható. A gyártók szén-dioxid-többletkibocsátására vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Annak érdekében, hogy a gyártók megfelelően ösztönözve legyenek a nehézgépjárművek fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések megtételére, fontos, hogy a díj meghaladja a szén-dioxid-célértékek eléréséhez szükséges technológiák átlagos határköltségeit. A díjak beszedésének módját végrehajtási jogi aktus útján kell meghatározni a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) szerint elfogadott módszer figyelembevételével. A díjból befolyó összegeket az Európai Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni. Az (EU) 2019/ ... rendelet(13) értelmében végrehajtandó értékelés részeként a Bizottságnak értékelnie kell annak lehetőségét, hogy többletkibocsátási díjak összegét egy olyan meghatározott alapba vagy megfelelő programba kell utalni, amelynek célja a kibocsátásmentes mobilitás felé történő igazságos átmenet biztosítása, valamint a gépjárműipari ágazatban a munkavállalók átképzésének, továbbképzésének és egyéb készségekre vonatkozó képzésének támogatása.

(36)  Az e rendelet szerinti szén-dioxid-kibocsátási célértékek teljesítésének biztosításához szilárd megfelelési mechanizmusra van szükség. A gyártók (EU) 2018/956 rendelet által előírt azon kötelezettsége, hogy pontos adatokat biztosítsanak, valamint az említett kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén kiszabható közigazgatási bírságok hozzájárulnak az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének ellenőrzéséhez felhasznált adatok megbízhatóságához.

(37)  Az e rendelet szerinti szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés elérése céljából az üzemelő használatban lévő nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátása eleget kell, hogy tegyen az 595/2009/EK rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések által meghatározott értékeknek. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiszámításakor figyelembe vegye a típusjóváhagyó hatóságok által a használatban lévő nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban azonosított rendszeres megfelelőségi hiányosságokat.

(38)  Ahhoz, hogy a Bizottság ilyen intézkedéseket hozhasson, fel kell ruházni az ahhoz szükséges hatáskörrel, hogy kidolgozzon és végrehajtson egy olyan eljárást, amely révén ellenőrizni lehet, hogy az üzemelő nehézgépjárművek az (EU) 595/2009 rendeletnek és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedéseknek megfelelően meghatározott szén-dioxid-kibocsátásai megfelelnek-e a megfelelőségi nyilatkozatokban, az egyedi jóváhagyási bizonyítványokban vagy az ügyfél-információs dokumentumban rögzített szén-dioxid-kibocsátási értékeknek. Ezen eljárás kidolgozása során különös figyelmet kell fordítani a módszerek azonosítására, beleértve a fedélzeti tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás-figyelő eszközökből származó adatok használatát olyan stratégiák feltárására, amelyek révén a jármű szén-dioxid-kibocsátási teljesítményét a tanúsítási eljárás során mesterségesen javítják. Amennyiben az ilyen ellenőrzések során a jármű szén-dioxid-kibocsátási teljesítményét mesterségesen javító eltéréseket vagy stratégiákat találnak, az említett megállapításokat elegendő indoknak kell tekinteni annak feltételezéséhez, hogy fennáll az 595/2009/EK rendeletben és az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(14) rögzített követelményeknek való meg nem felelés súlyos kockázata, a tagállamoknak pedig ezen az alapon meg kell hozniuk az (EU) 2018/858 rendelet XI. fejezete szerinti szükséges intézkedéseket.

(39)  Az e rendeletben meghatározott szén-dioxid-kibocsátási célértékek eredményessége nagymértékben függ a szén-dioxid-kibocsátás meghatározásához használt módszer valós vezetési feltételek melletti reprezentatív jellegétől. A tudományos tanácsadási mechanizmus keretében a könnyűgépjárművekre vonatkozóan kiadott 2016. évi véleménnyel, valamint a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően az Európai Parlament által kiadott ajánlással összhangban a nehézgépjárművek esetében is célszerű létrehozni egy olyan mechanizmust, amely az (EU) 2017/2400 rendelet alapján meghatározott szén-dioxid-kibocsátás és energiafogyasztási értékek valós vezetési feltételek melletti reprezentatív jellegének értékelésére szolgál. Ezen értékek valós vezetési feltételek melletti reprezentativitása biztosításának legmegbízhatóbb módja a fedélzeti tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás-figyelő eszközök adatainak felhasználása. A Bizottságot ezért fel hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy eljárásokat dolgozhasson ki az említett értékelések elvégzéséhez szükséges tüzelőanyag- és energiafogyasztási adatok gyűjtésére és kezelésére, és hogy biztosítsa az említett adatok nyilvános hozzáférhetőségét, miközben gondoskodik a személyes adatok védelméről.

(40)  A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a tüzelőanyag- és energiafogyasztási adatok hogyan segíthetik elő annak biztosítását, hogy a járműnek az 595/2009/EK rendelettel és az ahhoz tartozó végrehajtási intézkedésekkel összhangban a VECTO számításos szimulációs rendszerrel meghatározott szén-dioxid-kibocsátási értékei az idő során valamennyi gyártó vonatkozásában tükrözzék a valós vezetési feltételek mellett mért szén-dioxid-kibocsátásokat, és értékelnie kell pontosabban azt, hogy ezek az adatok hogyan használhatók fel a VECTO számításos szimulációs rendszerrel meghatározott szén-dioxid-kibocsátási értékek és a valós vezetési feltételek mellett mért szén-dioxid-kibocsátás közötti eltérés figyelemmel kísérésére és szükség esetén ezen eltérés növekedésének megakadályozására.

(41)  2022-ben a Bizottságnak értékelnie kell az e rendeletben meghatározott szén-dioxid-kibocsátási előírások eredményességét, különösen a 2030-ra elérendő szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célérték szintjét, azokat a módszereket, amelyeknek rendelkezésre kell állniuk ennek a célértéknek az eléréséhez és meghaladásához, valamint a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékek meghatározását az egyéb típusú nehézgépjárművek, így például a kisebb tehergépkocsik, a különleges felépítményű gépjárművek, a helyi és a helyközi közlekedésben használt autóbuszok és a pótkocsik vonatkozásában. Szigorúan e rendelet céljából az értékelésnek tartalmaznia kell – a tagállami közlekedésre alkalmazandó tömegek és méretek figyelembevételével – a nehézgépjárművekre és a járműszerelvényekre vonatkozó megfontolásokat is, így például a moduláris és az intermodális megoldásokra vonatkozó megfontolásokat, ezzel egyidejűleg figyelembe véve az esetleges közlekedésbiztonsági és -hatékonysági szempontokat, az intermodális, a környezeti, az infrastrukturális és a visszapattanó hatásokat, valamint a tagállamok földrajzi helyzetét.

(42)  Fontos a nehézgépjárművek teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátásainak uniós szintű értékelése. E célból a Bizottságnak legkésőbb 2023-ig értékelnie kell az uniós piacon forgalomba hozott nehézgépjárművek teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásának felmérésére, illetve az arra vonatkozó következetes adatszolgáltatásra irányuló közös uniós módszertan kidolgozásának lehetőségét. A Bizottságnak nyomonkövetési intézkedéseket kell elfogadnia, ideértve adott esetben a jogalkotási javaslatokat is.

(43)  Annak biztosítása érdekében, hogy a nehézgépjárművek fajlagos szén-dioxid-kibocsátása megőrizze reprezentatív és teljesen naprakész jellegét, e rendeletnek tükröznie kell az 595/2009/EK rendelet és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási intézkedések ilyen fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékeket érintő módosításait. E célból a Bizottságnak olyan hatáskörrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi számára, hogy minden járműalcsoport tekintetében meghatározzon egy olyan reprezentatív nehézgépjárművet, amely alapul szolgál a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásban beálló változások értékeléséhez.

(44)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni egyes adatok és gyártói teljesítmények listájának közzétételére vonatkozóan.

(45)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők vonatkozásában: a különleges felépítményű nehézgépgépjárműként jóváhagyott járművek azonosítása és a gyártók éves átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának helyesbítése; a szén-dioxid-többletkibocsátási díj beszedése; a szén-dioxid-kibocsátási értékekben jelentkező eltérések jelentése és azok figyelembevétele az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámításakor; a szén-dioxid-referenciakibocsátások meghatározására vonatkozó feltételek alkalmazásának értékelése és azon kritériumok értékelése, amelyek alapján meghatározható, hogy ezeket a kibocsátásokat indokolatlanul növelték-e, és ha igen, hogyan kell azokat helyesbíteni; annak biztosítása, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsássák a nehézgépjárművek valós szén-dioxid-kibocsátásával és energiafogyasztásával kapcsolatos egyes paramétereket; annak ellenőrzése, hogy az ügyfél-információs dokumentuman rögzített szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfelelnek-e az üzemelő nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának, illetve hogy nem alkalmaznak-e olyan stratégiát, amely az elvégzett vizsgálatok vagy számítások során mesterségesen javítja a jármű teljesítményét; valamint az egyes járműalcsoportok egy vagy több reprezentatív járművének meghatározása, amelyeken a hasznos terhelés korrekciója alapul. Az 595/2009EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az M2, M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművek környezeti teljesítménye bizonyos szempontjainak meghatározására vonatkozóan. Az e preambulumbekezdésben említett végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(15) megfelelően kell gyakorolni.

(46)  Az e rendelet nem alapvető rendelkezéseinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szén-dioxid-referenciakibocsátások kiigazítására, az üzemelő nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásainak ellenőrzését szolgáló eljárásokra irányadó elvek és kritériumok meghatározására, valamint az e rendelet mellékleteiben szereplő egyes műszaki paraméterek – ideértve a célprofilok súlyait, a hasznos terhelés értékeit, az éves futásteljesítmény értékeit, valamint a hasznos terhelésre vonatkozó korrekciós tényezőket is – módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(16) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(48)  Ezért az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 rendeletet és 96/53/EK tanácsi irányelvet(17) ennek megfelelően szintén módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és cél

Annak érdekében, hogy hozzájáruljon annak az uniós célkitűzésnek az eléréséhez, amely a 2005-ös szinthez képest 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 30%-os csökkentését irányozza elő az (EU) 2018/842 rendelet 2. cikke által lefedett ágazatokban, valamint hogy hozzájáruljon a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez és hogy biztosított legyen a belső piac zavartalan működése, ez a rendelet szén-dioxid-kibocsátási előírásokat határoz meg az új nehézgépjárművek vonatkozásában, amelyek alapján az új nehézgépjárművek uniós állományának tulajdonítható fajlagos szén-dioxid-kibocsátást az alábbiak szerint kell csökkenteni a szén-dioxid-referenciakibocsátáshoz képest:

a)  a 2025. évvel kezdődő beszámolási időszakokban 15%-kal;

b)  a 2030. évvel kezdődő beszámolási időszakokban 30%-kal, hacsak a 15. cikkben említett felülvizsgálat alapján ettől eltérő határozat nem születik.

A szén-dioxid-referenciakibocsátás az (EU) 2018/956 rendelet szerint a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszak (a továbbiakban: a referenciaidőszak) vonatkozásában bejelentett ▌nyomonkövetési adatokon alapul – a különleges felépítményű gépjárművekre vonatkozó adatok kivételével –, és kiszámítása e rendelet I. melléklete 3. pontjának megfelelően történik.

2. cikk

Hatály

(1)  E rendelet az N2 és N3 kategóriába tartozó új nehézgépjárművekre alkalmazandó, amelyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

a)  4 x 2-es tengelykiosztású és 16 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeggel rendelkező merev tehergépkocsik;

b)  6 x 2-es tengelykiosztású merev tehergépkocsik;

c)  4 x 2-es tengelykiosztású és 16 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeggel rendelkező nyerges vontatók; valamint

d)  6 x 2-es tengelykiosztású nyerges vontatók.

Az e rendelet 5. cikkének és I. melléklete 2.3. pontjának alkalmazásában, továbbá azokra az ▌ N kategóriába tartozó új nehézgépjárművekre is alkalmazandó, amelyek nem tartoznak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(18) hatálya alá, és nem rendelkeznek az első albekezdés a)–d) pontjában szereplő jellemzőkkel.

Az e bekezdés első és második albekezdésében említett járműkategóriák a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(19) II. mellékletében meghatározott járműkategóriáknak felelnek meg.

(2)  E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdésben említett járművek akkor tekintendők egy július 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakban új nehézgépjárműveknek, ha az Unióban az adott időszakban vették először nyilvántartásba őket, és előzőleg nem vették nyilvántartásba őket az Unión kívül.

Nem vehető figyelembe az Unión kívüli korábbi nyilvántartásba vétel, ha arra az Unióban való nyilvántartásba vételt kevesebb mint három hónappal megelőzően került sor.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén külön eljárást fogad el az 595/2009/EK rendelet és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási intézkedések szerint különleges felépítményű nehézgépgépjárműként jóváhagyott, ám nem ekként nyilvántartásba vett járművek azonosítására, és e járművek figyelembevétele érdekében a 2021. év beszámolási időszakától kezdve, majd minden ezt követő beszámolási időszakra helyesbítéseket alkalmaz a gyártók éves átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „szén-dioxid-referenciakibocsátás”: az egyes járműalcsoportokba tartozó valamennyi új nehézgépjármű – a különleges felépítményű gépjárművek kivételével – az 1. cikk második bekezdésében említett referenciaidőszakra meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga, amelynek meghatározása az I. melléklet 3. pontjának megfelelően történik;

2.  „fajlagos szén-dioxid-kibocsátás”: az egyes nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátása, amelynek meghatározása az I. melléklet 2.1. pontjának megfelelően történik;

3.  „Y év beszámolási időszaka”: az Y év július 1. és az Y+1 év június 30. közötti időszak;

4.  „átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás”: a gyártó új nehézgépjárművei fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának átlaga egy adott beszámolási időszakban, amelynek meghatározása az I. melléklet 2.7. pontjának megfelelően történik;

5.  „fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célérték”: az egyes gyártók számára meghatározott, g/tkm-ben kifejezett szén-dioxid-kibocsátási célérték, amelyet évente határoznak meg az előző beszámolási időszakra vonatkozóan, az I. melléklet 4. pontjának megfelelően;

6.  „merev tehergépkocsi”: olyan tehergépkocsi, amelyet nem félpótkocsi vontatására terveztek vagy építettek;

7.  „nyerges vontató”: olyan vontató, amelyet kizárólag vagy elsősorban félpótkocsik vontatására terveztek és építettek;

8.  „járműalcsoport”: az I. melléklet 1. pontjában meghatározott olyan járművek csoportja, amelyek jellemzője, hogy megfelelnek az adott járművek szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására alkalmas közös és megkülönböztető műszaki kritériumoknak;

9.  „különleges felépítményű gépjármű”: olyan nehézgépjármű, ▌amelyre vonatkozóan az 595/2009/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján a szén-dioxid-kibocsátást és a tüzelőanyag-fogyasztást csak az e rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározottaktól eltérő célprofilokra határozták meg;

10.  „gyártó”: az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely az (EU) 2018/956 rendelet 5. cikke értelmében felelős az új nehézgépjárművekre vonatkozó adatok benyújtásáért, illetve kibocsátásmentes nehézgépjárművek esetében az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatóságnak felelősséggel tartozik a 2007/46/EK irányelv szerinti, teljes járműre vonatkozó EK-típusjóváhagyási eljárás vagy a 2007/46/EK irányelv szerinti egyedi jóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért;

11.  „kibocsátásmentes nehézgépjármű”: belső égésű motor nélküli vagy olyan belső égésű motorral szerelt nehézgépjármű, amelynek kibocsátása az 595/2009/EK rendelettel és a hozzá kapcsolódó végrehajtási intézkedésekkel összhangban történő meghatározás szerint 1 g CO2/kWh alatt marad, vagy amelynek kibocsátása a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(20) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási intézkedésekkel összhangban történő meghatározás szerint 1 g CO2/km alatt marad;

12.  „alacsony kibocsátású nehézgépjármű”: a kibocsátásmentes nehézgépjárműtől eltérő olyan nehézgépjármű, amelynek az I. melléklet 2.3.3. pontja szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint az azon járműalcsoportba tartozó valamennyi jármű szén-dioxid-referenciakibocsátásának fele, amelybe a nehézgépjármű tartozik;

13.  „célprofil”: egy célsebességciklus, egy hasznos terhelés értéke, egy felépítmény- vagy pótkocsi-konfiguráció és adott esetben egyéb paraméterek kombinációja, amely tükrözi egy jármű sajátos használatát, amely alapján meghatározzák egy nehézgépjármű hivatalos szén-dioxid-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását;

14.  „célsebességciklus”: a jármű azon sebességének leírása, amelyet a járművezető el kíván érni vagy amelyre a forgalmi körülmények korlátozzák, az adott út során megtett távolság függvényében;

15.  „hasznos terhelés”: egy jármű által különböző körülmények között szállított áruk tömege.

4. cikk

A gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása

2020. július 1-jétől kezdve, majd ezt követően minden beszámolási időszakban a Bizottság ▌ minden gyártó esetében meghatározza a g/tkm-ben kifejezett átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátást az előző beszámolási időszakra vonatkozóan, az alábbiak figyelembevételével:

a)  a gyártónak az előző beszámolási időszakban nyilvántartásba vett új nehézgépjárműveire – a különleges felépítményű gépjárművek kivételével – vonatkozóan az (EU) 2018/956 rendelet alapján bejelentett adatok; valamint

b)  az 5. cikknek megfelelően meghatározott kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező.

Az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátást az I. melléklet 2.7. pontjával összhangban kell meghatározni.

5. cikk

Kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek

(1)  2020. július 1-jétől kezdve, majd ezt követően minden beszámolási időszakban a Bizottság ▌ minden gyártó esetében meghatározza a kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényezőt az előző beszámolási időszakra vonatkozóan.

A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező figyelembe veszi egy beszámolási időszakban a gyártó modellpalettájában lévő kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek számát és szén-dioxid-kibocsátását, beleértve a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kibocsátásmentes nehézgépjárműveket, valamint a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású különleges felépítményű gépjárműveket is, és azt az I. melléklet 2.3. pontjával összhangban kell meghatározni.

(2)  A 2019 és 2024 közötti beszámolási időszakra az (1) bekezdés alkalmazásában a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású nehézgépjárművek beszámítása az alábbiak szerint történik:

a)  egy kibocsátásmentes nehézgépjármű két járműnek számít; valamint

b)  egy alacsony kibocsátású nehézgépjármű legfeljebb két járműnek számít, a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásától, valamint azon járműalcsoport alacsony kibocsátásra vonatkozó küszöbértékétől függően, amelybe a jármű az I. melléklet 2.3.3. pontjában meghatározottak szerint tartozik.

A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényezőt az I. melléklet 2.3.1. pontjával összhangban kell meghatározni.

(3)  A 2025-től kezdődő beszámolási időszakok esetében a kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényezőt az I. melléklet 2.3.2. pontjával összhangban 2%-os referenciaérték alapján kell meghatározni.

(4)  A szén-dioxid-kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező legfeljebb 3%-kal csökkentheti a gyártó átlagos fajlagos kibocsátását. A 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kibocsátásmentes nehézgépjárműveknek a tényezőhöz való hozzájárulása legfeljebb 1,5%-kal csökkentheti a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását.

6. cikk

A gyártók fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékei

2026. július 1-jétől kezdve a Bizottság minden beszámolási időszakban minden gyártó esetében fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéket határoz meg az előző beszámolási időszakra vonatkozóan. A fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célérték az alábbi értékek szorzatainak az összes járműalcsoportra kiterjedő összege:

a)  esettől függően az 1. cikk első bekezdésének a) vagy b) pontjában említett szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célérték;

b)  a szén-dioxid-referenciakibocsátás;

c)  a gyártó járművei milyen arányban képviseltetik magukat az egyes járműalcsoportokban;

d)  az egyes járműalcsoportokra alkalmazott, az éves futásteljesítmény és a hasznos terhelés szerinti súlyozó tényezők.

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéket az I. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.

7. cikk

Kibocsátási jóváírások és kibocsátási tartozás

(1)  Annak meghatározása, hogy a 2025–2029-es évek beszámolási időszakaiban a gyártó megfelel-e a rá érvényes fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékeknek, az I. melléklet 5. pontjának megfelelően meghatározott kibocsátási jóváírásainak és kibocsátási tartozásainak figyelembevételével történik, amelyek kiszámításához a gyártó adott beszámolási időszakon belüli új nehézgépjárműveinek – a különleges felépítményű gépjárművek kivételével – számát megszorozzák:

a)  a (2) bekezdésben említett szén-dioxid-csökkentési pályagörbének és a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának különbségével, ha a különbség pozitív szám (a továbbiakban: kibocsátási jóváírások); vagy

b)  a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának és fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékének küönbségével, ha a különbség pozitív szám (a továbbiakban: kibocsátási tartozások).

Kibocsátási jóváírások a 2019–2029-es évek beszámolási időszakaiban szerezhetők. A 2019–2024-es évek beszámolási időszakaiban szerzett kibocsátási jóváírások azonban csak annak megállapítása érdekében vehetők figyelembe, hogy a gyártó teljesítette-e a 2025-ös év beszámolási időszakának fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékeit.

Kibocsátási tartozás a 2025–2029-es évek beszámolási időszakaiban halmozható fel. A gyártó teljes kibocsátási tartozása azonban nem haladhatja meg a gyártónak a 2025-ös év beszámolási időszakára vonatkozó fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékének és a gyártó ugyanazon időszakon belüli nehézgépjárművei számának megszorzásával kapott érték 5%-át („kibocsátási tartozásküszöb”).

A 2025–2028-as évek beszámolási időszakaiban szerzett, illetve felhalmozott kibocsátási jóváírások és kibocsátási tartozások adott esetben átvihetők egyik beszámolási időszakról a következőre. A fennmaradó kibocsátási tartozást a 2029-es év beszámolási időszakában rendezni kell.

(2)  A ▌szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési pályagörbe minden gyártó esetében meghatározásra kerül az I. melléklet 5.1. pontjának megfelelően, az 1. cikk második bekezdésében említett szén-dioxid-referenciakibocsátás és az ugyanazon cikk első bekezdésének a) pontjában a 2025-ös év beszámolási időszakára megállapított szén-dioxid-kibocsátási célérték, illetve a 2025-ös év beszámolási időszakára megállapított szén-dioxid-kibocsátási célérték és a 2030-től kezdődő beszámolási időszakokra alkalmazandó szén-dioxid-kibocsátási célérték közötti lineáris pályagörbe alapján, az említett cikk első bekezdésének b) pontja szerint.

8. cikk

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékek teljesítése

(1)  Ha a (2) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy egy gyártónak 2025-től kezdődően egy adott beszámolási időszakban szén-dioxid-többletkibocsátás tulajdonítható, akkor a Bizottság szén-dioxid-többletkibocsátási díjat szab ki, amelynek kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:

a)  2025-2029. között:

(CO2-többletkibocsátási díj) = (CO2-többletkibocsátás x 4 250 EUR/gCO2/tkm)

b)  2030-tól kezdődően:

(CO2-többletkibocsátási díj) = (CO2-többletkibocsátás x 6 800 EUR/gCO2/tkm).

(2)  Egy gyártónak az alábbi esetekben tulajdonítanak szén-dioxid-többletkibocsátást:

a)  ha a kibocsátási tartozások összegének a kibocsátási jóváírások összegével csökkentett értéke a 2025–2028. közötti évek bármely beszámolási időszakában meghaladja a 7. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kibocsátási tartozásküszöböt;

b)  ha a 2029-es év beszámolási időszakában a kibocsátási tartozások összegének a kibocsátási jóváírások összegével csökkentett értéke pozitív;

c)  ha a 2030-as év beszámolási időszakától kezdve a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a rá vonatkozó fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéket.

Az adott beszámolási időszakban jelentkező szén-dioxid-többletkibocsátás kiszámítása az I. melléklet 6. pontjának megfelelően történik.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az e cikk (1) bekezdése szerinti szén-dioxid-többletkibocsátási díj beszedésének módját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)  A szén-dioxid-többletkibocsátási díjakat az Európai Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni.

9. cikk

A nyomonkövetési adatok ellenőrzése

(1)  A típusjóváhagyó hatóságok késedelem nélküli jelentik a Bizottságnak azokat az eltéréseket, amelyeket az e rendelet 13. cikkében említett eljárásnak megfelelően végzett ellenőrzések során az üzemelő nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátását illetően észlelnek a megfelelőségi nyilatkozatokban vagy az (EU) 2017/2400 rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében említett ügyfél-információs dokumentumban szereplő értékekhez képest.

(2)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett eltéréseket figyelembe veszi az adott gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiszámítása céljából.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el az ilyen eltérések jelentésére szolgáló eljárásokra és az eltéréseknek az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámítási eljárásában való figyelembevételére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

10. cikk

A szén-dioxid-referenciakibocsátás értékelése

A teljes uniós járműállományra vonatkozó CO2-kibocsátási célértékek meghatározásának alapjául szolgáló szén-dioxid-referenciakibocsátás megbízhatóságának és reprezentativitásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén megállapítja azt a módszertant, amely szerint értékelni kell azon feltételek alkalmazását, amelyek mellett a szén-dioxid-referenciakibocsátást meghatározták, valamint rögzíti azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghatározható, hogy ezeket a kibocsátásokat indokolatlanul növelték-e, és ha igen, hogyan kell azokat helyesbíteni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

11. cikk

Az adatok és a gyártók eredményeinek közzététele

(1)  A Bizottság minden év április 30-ig végrehajtási jogi aktusok révén listát tesz közzé az alábbi adatokkal:

a)  2020. július 1-jétől az egyes gyártók 4. cikkben említett átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása az előző beszámolási időszakban;

b)  2020. július 1-jétől az egyes gyártókra vonatkozó, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező az előző beszámolási időszakban;

c)  2026. július 1-jétől az egyes gyártók 6. cikkben említett fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéke az előző beszámolási időszakra;

d)  2020. július 1-jétől 2031. június 30-ig az egyes gyártók 7. cikkben említett szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési pályagörbéje, kibocsátási jóváírásai és 2026. július 1-jétől 2031. június 30-ig kibocsátási tartozása az előző beszámolási időszakban;

e)  2026. július 1-jétől az egyes gyártók 8. cikk (1) bekezdésében említett szén-dioxid-többletkibocsátása az előző beszámolási időszakban;

f)  2020. július 1-jétől az Unióban az előző beszámolási időszakban nyilvántartásba vett összes új nehézgépjármű átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása.

A 2021. április 30-án közzéteendő listának tartalmaznia kell az 1. cikk második bekezdésében említett szén-dioxid-referenciakibocsátást.

(2)  A Bizottság a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a szén-dioxid-referenciakibocsátás alábbiak szerinti kiigazítása érdekében:

a)  ha a 14. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerint sor került a célprofilok súlyainak vagy a hasznos terhelés értékének kiigazítására, a II. melléklet 1. pontjában meghatározott eljárás alkalmazásával;

b)  ha a 14. cikk (2) bekezdése szerint ▌korrekciós tényezőket határoztak meg, ezeknek a korrekciós tényezőknek a szén-dioxid-referenciakibocsátásra való alkalmazásával.

c)   ha megállapították a szén-dioxid-referenciakibocsátás indokolatlan növekedését a 10. cikkben említett módszerrel összhangban, szén-dioxid-referenciakibocsátások legkésőbb 2022. április 30-ig történő helyesbítése révén.

A Bizottság közzéteszi a szén-dioxid-referenciakibocsátás kiigazított értékeit, valamint alkalmazza ezeket az értékeket a gyártó azon fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékeinek a kiszámításához, amelyek az értékek kiigazítására szolgáló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapját követően kezdődő beszámolási időszakokban alkalmazandók.

12. cikk

Valós vezetési feltételek mellett mért szén-dioxid-kibocsátások és energiafogyasztás

(1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli az 595/2009/EK rendelet keretében meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és energiafogyasztási értékek valós vezetési feltételek melletti reprezentatív jellegét.

A Bizottság továbbá rendszeresen adatokat gyűjt a nehézgépjárművek valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátásáról és energiafogyasztásáról a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztást nyomon követő fedélzeti eszközök használata révén, kezdve az 595/2009/EK rendelet 5c. cikkének b) pontjában említett intézkedések alkalmazásának kezdőnapjától nyilvántartásba vett új nehézgépjárművekkel.

A Bizottság biztosítja a közvélemény tájékoztatását a reprezentatív jelleg időbeli alakulásáról.

(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság biztosítja, hogy az 595/2009/EK rendelet 5c. cikkének b) pontjában említett intézkedések alkalmazásának időpontjától kezdve – az esettől függően – a gyártók, a nemzeti hatóságok vagy a járművekből való közvetlen adatátvitel útján rendszeres időközönként rendelkezésére bocsássák a nehézgépjárművek valós vezetési feltételek mellett mért szén-dioxid-kibocsátására és energiafogyasztására vonatkozó következő paramétereket:

a)  a jármű-azonosító szám;

b)  a fogyasztott tüzelőanyag és villamos energia;

c)  a teljes megtett távolság;

d)  a hasznos terhelés;

e)  a külső feltöltésű, hibrid hajtású elektromos nehézgépjárművek esetében a fogyasztott tüzelőanyag és villamos energia, valamint a megtett távolság a különböző menetüzemmódok szerinti felosztásban;

f)  az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges egyéb paraméterek.

A Bizottság az e bekezdés első albekezdése alapján beérkezett adatokat kezeli, hogy az (1) bekezdés céljára anonimizált és összesített – többek között gyártónkénti – adatkészletet hozzon létre. A jármű-azonosító számok csak az említett adatkezelés céljából használhatók fel, és legfeljebb az ahhoz szükséges ideig őrizhetők meg.

(3)  A tesztelés során mért és a valós vezetési feltételek mellett mért kibocsátási értékek közötti különbség növekedésének megakadályozása céljából a Bizottság legkésőbb az 595/2009/EK rendelet 5c. cikkének b) pontjában említett intézkedések alkalmazásának kezdőnapját követő két éven és öt hónapon belül felméri, hogy a tüzelőanyag- és energiafogyasztásra vonatkozó adatokat hogyan lehet annak biztosítására felhasználni, hogy a járműveknek az említett rendelet szerint meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és energiafogyasztási értékei az egyes gyártók esetében továbbra is reprezentatívak maradjanak a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás tekintetében.

A Bizottság nyomon követi és évente beszámol az első albekezdésben említett különbség alakulásáról, és a különbség növekedésének megelőzése érdekében 2027-ben értékeli egy olyan mechanizmus megvalósíthatóságát, amely 2030-tól kiigazítja gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását, továbbá adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be egy ilyen mechanizmus bevezetésére.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e cikk ▌ (2) bekezdésében említett adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó részletes eljárást. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Az üzemelő nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának ellenőrzése

(1)  A gyártók biztosítják, hogy az (EU) 2017/2400 rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében említett ügyfél-információs dokumentumban rögzített szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfeleljenek az üzemelő nehézgépjárművek említett rendelettel összhangban meghatározott szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának.

(2)  A (4) bekezdésben említett eljárások hatálybalépését követően a típusjóváhagyó hatóságok a megfelelő és reprezentatív járműminták alapján ellenőrzik, hogy azon gyártók tekintetében, amelyek számára engedélyt adtak a számításos szimulációs rendszer 595/2009/EK rendelettel és annak végrehajtási intézkedéseivel összhangban való működtetésére, az ügyfél-információs dokumentumokban rögzített szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfelelnek-e az üzemelő nehézgépjárművek említett rendelettel és annak végrehajtási intézkedéseivel összhangban meghatározott szén-dioxid-kibocsátásainak és tüzelőanyag-fogyasztásának, megfontolva többek között a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás fedélzeti eszközökkel történő figyeléséből származó, rendelkezésre álló adatok felhasználását.

A típusjóváhagyó hatóságok többek között a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás fedélzeti eszközökkel történő figyeléséből származó adatok felhasználásával ellenőrzik továbbá a fedélzeten található, vagy a mintában szereplő járművekhez kapcsolódó bármely olyan stratégia jelenlétét, amely a szén-dioxid-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás igazolása céljából elvégzett vizsgálatok vagy számítások során mesterségesen javítja a jármű teljesítményét.

(3)  Amennyiben a (2) bekezdés szerint elvégzett ellenőrzések eredményeként fény derül a szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek megfelelőségének olyan hiányára, amely nem tudható be a számításos szimulációs rendszer hibás működésének, vagy bármely olyan stratégiára, amely mesterségesen javítja a jármű teljesítményét, a felelős típusjóváhagyó hatóság – az (EU) 2018/858 rendelet XI. fejezetében előírt szükséges intézkedések megtételén felül – biztosítja – az adott esettől függően – az ügyfél-információs dokumentumok, a megfelelőségi nyilatkozatok és az egyedi jóváhagyási bizonyítványok helyesbítését.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az e cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzések végrehajtására vonatkozó eljárásokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben megállapítja az első albekezdésben említett eljárások meghatározására vonatkozó irányadó elveket és kritériumokat.

14. cikk

Az I. és II. melléklet módosításai

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának 4. cikk szerinti kiszámításában és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékek 6. cikk szerinti kiszámításában használt műszaki paraméterek figyelembe vegyék a műszaki fejlődést és a teherfuvarozási logisztika változásait, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. mellékletben szereplő alábbi rendelkezések módosítása érdekében:

a)  az I. melléklet 1. táblázatában szereplő, a vezetőfülke-típusra és a motorteljesítményre vonatkozó bejegyzések, valamint az említett táblázatban említett „hálóhelyes vezetőfülke” és „nappali vezetőfülke” fogalommeghatározásai;

b)  a célprofil I. melléklet 2. táblázatában szereplő súlyai;

c)  az I. melléklet 3. táblázatában szereplő hasznos terhelés értékei, valamint a II. melléklet 1. táblázatában szereplő, a hasznos terhelésre vonatkozó korrekciós tényezők;

d)  az I. melléklet 4. táblázatában szereplő éves futásteljesítmény-értékek.

(2)  Ha az 595/2009/EK rendeletben és annak végrehajtási intézkedéseiben meghatározott típusjóváhagyási eljárásokat az e cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említettektől eltérően, oly módon módosítják, hogy az e bekezdés szerint meghatározott reprezentatív járművek szén-dioxid-kibocsátása 5 g CO2/km értéknél nagyobb mértékben nő vagy csökken, akkor a Bizottság a 11. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban korrekciós tényezőt alkalmaz a szén-dioxid-referenciakibocsátásra, amit a II. melléklet 2. pontjában szereplő képlet segítségével kell kiszámítani.

(3)   A Bizottság ▌ végrehajtási jogi aktusok révén megállapítja az egyes járműalcsoportok egy vagy több reprezentatív járművének és ezek statisztikai súlyának meghatározására szolgáló módszert, amelynek alapján az e cikk (2) bekezdésében említett kiigazítást meg kell állapítani, az (EU) 2018/956 rendelet szerint jelentett nyomonkövetési adatok és a járművek (EU) 2017/2400 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében felsorolt műszaki jellemzőinek figyelembevételével. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15. cikk

Felülvizsgálat és jelentéstétel

(1)   A Bizottság legkésőbb 2022. december 31-én jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékről, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművekre vonatkozó, 2030-tól alkalmazandó ösztönzési mechanizmus szintjéről, ▌az egyéb típusú nehézgépjárművekre, többek között pótkocsikra, helyi és helyközi forgalomban használt autóbuszokra és különleges felépítményű gépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékek megállapításáról, valamint a nehézgépjárművekre vonatkozóan kötelező kibocsátáscsökkentési célértékek 2035-től, illetve 2040-től kezdődő bevezetéséről. A 2030-ra vonatkozó célértéket az Európai Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival összhangban kell értékelni.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett jelentés tartalmazza továbbá különösen az alábbiak értékelését:

a)  a 7. cikkben említett kibocsátási jóváírásokat és kibocsátási tartozásokat alkalmazó rendszer hatékonysága, továbbá hogy helyénvaló-e e rendszer alkalmazását meghosszabbítani 2030-ra és az azt követő évekre;

b)  a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek elterjedése ,▌figyelembe véve a 2009/33/EK irányelvben meghatározott célértékeket, valamint az ilyen nehézgépjárművek forgalomba hozatalát érintő releváns paramétereket és feltételeket;

c)  a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművekre vonatkozó, a 5. cikkben meghatározott ösztönzési mechanizmus hatékonysága, illetve különböző elemeinek megfelelősége, azzal a céllal, hogy azt a 2025 utáni időszakra vonatkozóan kiigazítsák a kibocsátásmentes hatósugár és járműalcsoport szerinti lehetséges, a futásteljesítmény és a hasznos terhelés szerinti súlyozó tényezőket is figyelembe vevő megkülönböztetés érdekében, olyan alkalmazási kezdőnap megállapításával, amely legalább 3 év felkészülési időt biztosít;

d)  a szükséges elektromos és tüzelőanyag töltő infrastruktúra kiépítése, a motorra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások bevezetésének lehetősége különösen a különleges felépítményű gépjárművekre vonatkozóan, valamint az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban meghatározott szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek valós vezetési feltételek melletti reprezentatív jellege;

e)  kizárólag e rendelet céljából – a tagállami közlekedésre alkalmazandó tömeg és méret figyelembevételével – a nehézgépjárművekre és a járműszerelvényekre vonatkozó megfontolások, így például a moduláris és az intermodális koncepciók, ezzel egyidejűleg értékelve az esetleges közlekedésbiztonsági és -hatékonysági szempontokat, az intermodális, környezeti, infrastrukturális és a visszapattanó hatásokat, valamint a tagállamok földrajzi helyzetét;

f)  a VECTO számításos szimulációs rendszer, a rendszer folyamatos és időben történő frissítésének biztosítása céljából;

g)  egy olyan egyedi módszertan kidolgozásának lehetősége, amely magában foglalja a megújuló energiával előállított, valamint az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben(21) említett fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak megfelelő, szintetikus és fejlett, alternatív folyékony és gáz-halmazállapotú megújuló tüzelőanyagok – többek között az e-tüzelőanyagok – használatának a kibocsátáscsökkentéshez való lehetséges hozzájárulását.

h)  a gyártók közötti nyitott, átlátható és megkülönböztetésmentes összevonási mechanizmus bevezetésének megvalósíthatósága;

i)  a szén-dioxid-többletkibocsátási díj szintje, annak biztosítása érdekében, hogy az meghaladja a szén-dioxid-kibocsátási célértékek eléréséhez szükséges technológiák átlagos határköltségeit.

(3)  Az (1) bekezdésben említett jelentést adott esetben az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat kíséri.

(4)  Az (EU) 2019/… rendelet(22) 15. cikkének (5) bekezdése szerinti értékelés keretében a Bizottság értékeli annak lehetőségét, hogy a szén-dioxid-többletkibocsátási díjakból származó bevételt egy meghatározott alaphoz vagy egy megfelelő programhoz rendelje, azzal a céllal, hogy biztosítsa a Párizsi Megállapodás 4.1. cikkében említett klímasemleges gazdaság felé történő igazságos átmenetet, különösen az átképzés, a továbbképzés és az egyéb készségekre vonatkozó képzés, valamint a munkavállalók gépjárműiparon belüli átcsoportosításának támogatása érdekében az összes érintett tagállamban, különösen az átmenet által leginkább érintett régiókban és közösségekben. A Bizottság erről adott esetben legkésőbb 2027-ig jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

(5)  A Bizottság legkésőbb 2023-ig értékeli az uniós piacon forgalomba hozott új nehézgépjárművek teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásának felmérésére, illetve az arra vonatkozó következetes adatszolgáltatásra irányuló közös uniós módszertan kidolgozásának lehetőségét. A Bizottság ezt az értékelést – beleértve adott esetben a nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is, például a jogalkotási javaslatokat – továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

16. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet(23) 44. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 11. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében és a 14. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében és a 14. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 11. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (4) bekezdésének második albekezdése és a 14. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Az 595/2009/EK rendelet módosítása

A 595/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk első bekezdése a következő mondattal egészül ki:"

„Az 5a., 5b. és 5c. cikk alkalmazásában az O3 és O4 kategóriájú járművekre is alkalmazni kell.”

"

2.  A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

„5a. cikk

A gyártókkal szembeni különös követelmények az M2, M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművek környezeti teljesítménye tekintetében

(1)  A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az értékesített, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett O3 és O4 kategóriájú új járművek megfeleljenek az alábbi követelményeknek:

   a) az említett járművek szén-dioxid-kibocsátásra, tüzelőanyag-fogyasztásra, villamosenergia-fogyasztásra és gépjárművek kibocsátásmentes hatósugarára gyakorolt hatása az 5c. cikk a) pontjában említett módszertan szerint kerül meghatározásra;
   b) a járművek a hasznos terhelés figyelemmel kísérésére és rögzítésére szolgáló fedélzeti berendezéssekkel vannak ellátva, összhangban az 5c. cikk b) pontjában említett követelményekkel.

(2)  A gyártók biztosítják, hogy az értékesített, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett M2, M3, N2 és N3 kategóriájú új járműveket fedélzeti készülékek szereljék fel a tüzelőanyag- és/vagy az energiafogyasztás, a hasznos terhelés és a futásteljesítmény figyelemmel kísérésére és rögzítésére, összhangban az 5c. cikk b) pontjában említett követelményekkel.

A gyártóknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy e járművek kibocsátásmentes hatósugarát és villamosenergia-fogyasztását az 5c. cikk c) pontjában említett módszertannal összhangban határozzák meg.

5b. cikk

A tagállamokkal szembeni különös követelmények az M2, M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművek környezeti teljesítménye tekintetében

(1)  A nemzeti hatóságok az 5c. cikkben említett végrehajtási intézkedésekkel összhangban megtagadják az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását azon M2, M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú új járműtípusok esetében, amelyek nem felelnek meg az említett végrehajtási intézkedésekben megállapított követelményeknek.

(2)  A nemzeti hatóságok az 5c. cikkben említett végrehajtási intézkedésekkel összhangban megtiltják azon M2, M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú új járművek értékesítését, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg az említett végrehajtási intézkedésekben megállapított követelményeknek.

5c. cikk

Intézkedések az M2, M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművek környezeti teljesítménye bizonyos szempontjainak meghatározására

A Bizottság 2021. december 31-ig végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a következő intézkedéseket:

   a) az O3 és O4 kategóriájú járművek teljesítményének a szén-dioxid-kibocsátásra, a tüzelőanyag-fogyasztásra, a villamosenergia-fogyasztásra és a gépjárművek kibocsátásmentes hatósugarára gyakorolt hatása tekintetében való értékelésére szolgáló módszertan;
   b) az M2, M3, N2 és N3 kategóriájú gépjárművek tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztásának és futásteljesítményének figyelemmel kísérésére és rögzítésére szolgáló fedélzeti eszközök felszerelésére, valamint az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet*(24) 2. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b), c) vagy d) pontjában felsorolt jellemzőknek megfelelő járművek és azoknak az O3 és O4 kategóriájú járművekkel való kombinációi hasznos terhelésének, illetve össztömegének meghatározására és rögzítésére – beleértve szükség szerint a kombináción belüli járművek közötti adatátvitelt is – vonatkozó műszaki követelmények;
   c) az M2, M3, N2 és N3 kategóriájú új járművek kibocsátásmentes hatósugarának és villamosenergia-fogyasztásának meghatározására szolgáló módszertan.

E végrehajtási jogi aktusokat a 13a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

___________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 rendelet és a 96/53/EK irányelv módosításáról (HL L ...).”

"

3.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„13a. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot az (EU) 2018/858/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel* létrehozott „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

___________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról és a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).”

"

19. cikk

Az (EU) 2018/956 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/956 rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben* és az 595/2009/EK és az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendeletben**(25) szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról („keretirányelv”) ( HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 rendelet és a 96/53/EK irányelv módosításáról (HL L ...).”

"

2.  A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az Unióban első alkalommal nyilvántartásba vett új nehézgépjárművek tekintetében a tagállamok 2019. január 1-jétől kezdve nyomon követik az I. melléklet A. pontjában meghatározott adatokat.

A II. mellékletben foglalt adatbejelentési eljárással összhangban a tagállami illetékes hatóságok 2020-tól kezdve minden év szeptember 30-ig megküldik az előző beszámolási időszak során (július 1. és június 30. között) gyűjtött adatokat a Bizottságnak.

A 2019-es évet illetően a 2020. szeptember 30-ig bejelentett adatoknak a 2019. január 1. és 2020. június 30. között gyűjtött adatokat kell tartalmaznia.

A korábban az Unión kívül nyilvántartásba vett új nehézgépjárművekre vonatkozó adatokat nem kell nyomon követni és bejelenteni, kivéve ha a nyilvántartásba vételük az Unióban történő nyilvántartásba vétel előtt kevesebb mint három hónappal történt meg.”

"

3.  Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A nehézgépjárműgyártók az I. melléklet B. részének 1. pontjában meghatározott kezdőévektől kezdődően minden egyes új nehézgépjármű esetében nyomon követik az I. melléklet B. részének 2. pontjában meghatározott adatokat.

Az I. melléklet B. részének 1. pontjában meghatározott kezdőévektől kezdődően a nehézgépjárműgyártóknak a II. mellékletben meghatározott jelentéstételi eljárással összhangban minden év szeptember 30-ig be kell jelenteniük a Bizottságnak az összes új nehézgépjárműre vonatkozó említett adatokat, az előző, július 1. és június 30. közötti beszámolási időszakra eső szimulációs időpontot megadva.

A 2019-es évet illetően a gyártóknak azon új nehézgépjárművek esetében kell adatot szolgáltatnia, amelyek szimulációja a 2019. január 1. és 2020. június 30. közötti időszakra esik.

A szimuláció időpontja az I. melléklet B. rész 2. pontjának 71. adatával összhangban bejelentett időpont.”

"

4.  A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság minden év április 30-ig éves jelentést tesz közzé, amelyben elemzi a tagállamok és a gyártók által az előző beszámolási időszakra vonatkozóan benyújtott adatokat.”

"

5.  A II. melléklet 3.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„3.2. Az előző beszámolási időszaban nyilvántartásba vett nehézgépjárműveknek a nyilvántartásban rögzített adatait 2021-től kezdődően minden évben április 30-ig közzé kell tenni, kivéve a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat.”

"

20. cikk

A 96/53/EK irányelv módosításai

A 96/53/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk az „alternatív üzemanyaggal hajtott jármű” meghatározása után a következő fogalommeghatározással egészül ki:"

„- „kibocsátásmentes jármű”: az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet*(26) 3. cikkének 11) pontjában meghatározott kibocsátásmentes nehézgépjármű.

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... rendelete (...) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 rendelet és a 96/53/EK irányelv módosításáról (HL L ...).”

"

2.  A 10b. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„10b. cikk

Az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járművek megengedett legnagyobb össztömege az I. melléklet 2.2.1., 2.2.2., 2.2.3., 2.2.4., 2.3.1., 2.3.2. és 2.4. pontjában meghatározottak szerint engedélyezett.

Az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járművek emellett meg kell, hogy feleljenek az I. melléklet 3. pontjában a legnagyobb megengedett tengelyterhelés vonatkozásában meghatározott tömeghatár-értékeknek.

Az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járművek esetében szükséges többlettömeget a kérdéses jármű jóváhagyási eljárása során a gyártó által benyújtott dokumentáció alapján kell meghatározni. A többlettömeget fel kell tüntetni a 6. cikkel összhangban előírt hivatalos igazolásokon.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10h. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy ezen irányelv alkalmazása céljából naprakésszé tegye a 2. cikkben említett, olyan alternatív üzemanyagokat tartalmazó listát, amelyek esetében többlettömeget kell biztosítani. Különösen fontos, hogy a Bizottság a szokásos gyakorlatát követve e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt szakértői konzultációkat folytasson, többek között a tagállamok szakértőivel is.”

"

3.  Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)  a 2.2.1., 2.2.2., 2.2.3. és 2.2.4. pont második oszlopa a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Jármű-kombinációk esetében, beleértve az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járműveket is, az e szakaszra vonatkozóan előírt megengedett legnagyobb össztömeg az alternatív tüzelőanyag- vagy kibocsátásmentes technológia többlettömegével, legfeljebb 1 tonnával, illetve 2 tonnával megnövelésre kerül.”;

"

b)  a 2.3.1. pont második oszlopa a következő albekezdéssel egészül ki: "

„Kibocsátásmentes járművek: a 18 tonna megengedett legnagyobb össztömeg a kibocsátásmentes technológia többlettömegével, legfeljebb 2 tonnával megnövelésre kerül.”;

"

c)  a 2.3.2. pont harmadik oszlopa a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Háromtengelyes kibocsátásmentes járművek: a 25 tonna vagy – amennyiben a hajtott tengelyt ikerabroncsozással és légrugós felfüggesztéssel vagy az Unióban ezzel egyenértékűként elismert, a II. mellékletben meghatározott felfüggesztéssel szerelték, vagy ha a hajtott tengelyek mindegyikét ikerabroncsozással szerelték és a legnagyobb tengelyterhelés tengelyenként nem haladja meg a 9,5 tonnát – 26 tonna megengedett legnagyobb össztömeg, a kibocsátásmentes technológia többlettömegével, de legfeljebb 2 tonnával megnövelésre kerül.”;

"

d)  a 2.4. pont harmadik oszlopa a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Háromtengelyes csuklós autóbuszok, amelyek kibocsátásmentes járművek: a 28 tonna megengedett legnagyobb össztömeg a kibocsátásmentes technológia többlettömegével, legfeljebb 2 tonnával megnövelésre kerül.”

"

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, a fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célérték és a szén-dioxid-többletkibocsátás

1.  Járműalcsoportok

Minden új nehézgépjárművet az 1. táblázatban meghatározott egyik járműalcsoportba kell sorolni az abban meghatározott kritériumok alapján.

1.  táblázat – Járműalcsoportok (sg)

Nehézgépjárművek

Vezetőfülke-típus

Motorteljesítmény

Járműalcsoport (sg)

4 x 2-es tengelykiosztású és 16 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegű merev tehergépkocsik

Összes

< 170 kW

4-UD

Nappali vezetőfülke

≥ 170 kW

4-RD

Hálóhelyes vezetőfülke

≥ 170 kW és < 265 kW

Hálóhelyes vezetőfülke

≥265 kW

4-LH

6 x 2-es tengelykiosztású merev tehergépkocsik

Nappali vezetőfülke

Összes

9-RD

Hálóhelyes vezetőfülke

9-LH

4 x 2-es tengelykiosztású és 16 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegű nyerges vontatók

Nappali vezetőfülke

Összes

5-RD

Hálóhelyes vezetőfülke

< 265 kW

Hálóhelyes vezetőfülke

≥ 265 kW

5-LH

6 x 2-es tengelykiosztású nyerges vontatók

Nappali vezetőfülke

Összes

10-RD

Hálóhelyes vezetőfülke

10-LH

„Hálóhelyes vezetőfülke”: olyan vezetőfülke-típus, amely a vezetőülés mögött alvásra szánt hellyel rendelkezik az (EU) 2018/956 rendelet értelmében végzett bejelentés alapján.

„Nappali vezetőfülke”: olyan típusú vezetőfülke, amely nem hálóhelyes vezetőfülke.

Ha a vezetőfülke típusára vagy a motorteljesítményre vonatkozó információk hiányának következtében egy új nehézgépjármű nem sorolható egyik járműalcsoportba sem, akkor az alváztípusának (merev tehergépkocsi vagy nyerges vontató) és a tengelykiosztásának (4 x 2 vagy 6 x 2) megfelelő távolsági (LH) járműalcsoportba kell sorolni.

Ha egy új nehézgépjárművet a 4-UD járműalcsoportba sorolnak, azonban a 2.1. pont 2. táblázatában meghatározott UDL vagy UDR célprofilokat illetően nem állnak rendelkezésre a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó, g/km-ben kifejezett adatok, akkor az új nehézgépjárművet a 4-RD járműalcsoportba kell sorolni.

2.  A gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása

2.1.  A új nehézgépjármű fajlagos szén-dioxid-kibocsátása

Az sg járműalcsoportba sorolt új v nehézgépjármű g/km (CO2v) értékben kifejezett fajlagos szén-dioxid-kibocsátását az alábbi képlet segítségével kell kiszámítani:

ahol:

a 2. táblázatban felsorolt minden mp célprofilba tartozó járművek összege;

sg az a járműalcsoport, amelybe az új nehézgépjárművet e melléklet 1. pontja alapján sorolták;

Wsg,mp a célprofil 2. táblázatban megjelölt súlyozása;

CO2v,mp az új v nehézgépjármű mp célprofilhoz meghatározott és az (EU) 2018/956 rendelet szerint bejelentett, g/km-ben kifejezett szén-dioxid-kibocsátása.

A kibocsátásmentes nehézgépjárművek fajlagos szén-dioxid-kibocsátását 0 g CO2/km-ben kell meghatározni.

A különleges felépítményű gépjárművek fajlagos CO2-kibocsátását az (EU) 2018/956 rendelet értelmében, g/km-ben bejelentett CO2-kibocsátás átlagában kell meghatározni.

2.  táblázat – A célprofilok súlyai (Wsg,mp)

Járműalcsoport

(sg)

Célprofil1 (mp)

RDL

RDR

LHL

LHR

UDL

UDR

REL, RER, LEL, LER

4-UD

0

0

0

0

0,5

0,5

0

4-RD

0,45

0,45

0,05

0,05

0

0

0

4-LH

0,05

0,05

0,45

0,45

0

0

0

9-RD

0,27

0,63

0,03

0,07

0

0

0

9-LH

0,03

0,07

0,27

0,63

0

0

0

5-RD

0,27

0,63

0,03

0,07

0

0

0

5-LH

0,03

0,07

0,27

0,63

0

0

0

10-RD

0,27

0,63

0,03

0,07

0

0

0

10-LH

0,03

0,07

0,27

0,63

0

0

0

A célprofilok meghatározásai

RDL

Regionális szállítás, alacsony hasznos terhelés

RDR

Regionális szállítás, reprezentatív hasznos terhelés

LHL

Távolsági, alacsony hasznos terhelés

LHR

Távolsági, reprezentatív hasznos terhelés

UDL

Városi szállítás, alacsony hasznos terhelés

UDR

Városi szállítás, reprezentatív hasznos terhelés

REL

Regionális szállítás (EMS), alacsony hasznos terhelés

RER

Regionális szállítás (EMS), reprezentatív hasznos terhelés

LEL

Távolsági (EMS), alacsony hasznos terhelés

LER

Távolsági (EMS), reprezentatív hasznos terhelés

2.2.  A gyártó adott járműalcsoportba tartozó összes új nehézgépjárművének átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása

Minden gyártó esetében és minden beszámolási időszakra ki kell számítani az adott sg járműalcsoportba tartozó összes új nehézgépjármű g/tkm-ben kifejezett átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását () az alábbi képlet segítségével:

ahol:

a gyártó sg járműalcsoportba tartozó összes új nehézgépjárművének összege, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével, 4. cikk első bekezdésének a) pontja szerint;

CO2v egy új v nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátása;

Vsg a gyártó sg járműalcsoportba tartozó új nehézgépjárművének száma, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével, 4. cikk első bekezdésének a) pontja szerint;

PLsg az sg járműalcsoportba tartozó járművek 2.5. pont szerint meghatározott átlagos hasznos terhelése.

2.3.  Az 5. cikkben említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező

2.3.1  A 2019–2024. évi beszámolási időszak

Minden gyártó esetében és minden, 2019. és 2024. közé eső beszámolási időszakra ki kell számítani az 5. cikkben említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező (ZLEV) értékét az alábbi képlet segítségével:

ZLEV = V / (Vconv + Vzlev) minimum 0,97 értékkel

ahol:

V a gyártó új, a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott jellemzőkkel rendelkező nehézgépjárműveinek száma, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével, a 4. cikk első bekezdésének a) pontja szerint;

Vconv a gyártó új, a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott jellemzőkkel rendelkező nehézgépjárműveinek száma, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével, 4. cikk első bekezdésének a) pontja szerint, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek kivételével;

Vzlev a Vin és a Vout összege,

ahol:

Vin ∑ v (1+ (1 – CO2v/LETsg))

A 20190418-P8_TA-PROV(2019)0426_HU-p0000007.png a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott jellemzőkkel rendelkező összes kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású új nehézgépjármű összege;

CO2v egy kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású v nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott, g/km-ben kifejezett fajlagos szén-dioxid-kibocsátása;

LETsg az sg járműalcsoport alacsony kibocsátási küszöbértéke, amelyhez a jármű a 2.3.3. pontban meghatározottak szerint tartozik;

Vout a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, újonnan nyilvántartásba vett kibocsátásmentes nehézgépjárművek teljes száma, megszorozva kettővel, amely legfeljebb a Vconv 1,5 %-a lehet.

2.3.2  2025-től kezdődő beszámolási időszakok

Minden gyártó esetében és minden beszámolási időszakra ki kell számítani az 5. cikkben említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező (ZLEV) értékét az alábbi képlet segítségével:

ZLEV = 1 - (y - x) kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1 vagy kisebb, mint 0,97; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1-ben vagy 0,97-ban kell meghatározni

ahol:

x 0,02

y a Vin és a Vout összege osztva a Vtotal-lal, ahol:

Vin a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott jellemzőkkel rendelkező, újonnan nyilvántartásba vett kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek teljes száma, melyek mindegyikét az alábbi képlet szerint ZLEVfajlagos-ként kell számításba venni:

ZLEVfajlagos = 1 - (CO2v / LETsg )

ahol:

CO2v egy kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású v nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott, g/km-ben kifejezett fajlagos szén-dioxid-kibocsátása;

LETsg az sg járműalcsoport alacsony kibocsátásra vonatkozó küszöbértéke, amelyhez a jármű a 2.3.3. pontban meghatározottak szerint tartozik;

Vout a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, újonnan nyilvántartásba vett kibocsátásmentes nehézgépjárművek teljes száma, amely legfeljebb a Vtotal 0,035 %-a lehet;

Vtotal Vtotal a gyártó újonnan nyilvántartásba vett nehézgépjárműveinek teljes száma az adott beszámolási időszakban.

ahol: Vin/Vtotal alacsonyabb, mint 0,0075, a ZLEV-tényezőt pedig 1-ben kell meghatározni.

2.3.3  Az alacsony kibocsátásra vonatkozó küszöbérték

Az sg járműalcsoport LETsg alacsony kibocsátásra vonatozó küszöbértékének meghatározása a következőképpen történik:

LETsg = (rCO2sg x PLsg) / 2

ahol:

rCO2sg az sg járműalcsoport 3. pontban meghatározott szén-dioxid-referenciakibocsátása;

PLsg az sg járműalcsoportba tartozó járművek 2.5. pontban meghatározott átlagos hasznos terhelése

2.4.  A gyártó új nehézgépjárművei által az egyes járműalcsoportokban képviselt részarány

Az alábbi képlet segítségével minden gyártó esetében és minden beszámolási időszakra ki kell számítani, hogy az új nehézgépjárművek mekkora részaránya (sharesg) tartozik az sg járműalcsoportba:

ahol:

Vsg a gyártó sg járműalcsoportba tartozó új nehézgépjárműveinek száma, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével 4. cikk első bekezdésének a) pontja szerint;

V a gyártó új nehézgépjárművének száma, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével a 4. cikk első bekezdésének a) pontja szerint.

2.5.  A járműalcsoportba tartozó összes jármű átlagos hasznos terhelés értékei

Egy sg járműalcsoportba tartozó jármű PLsg átlagos hasznos terhelés értékét az alábbiak szerint kell kiszámítani:

ahol:

az összes mp célprofilba tartozó járművek összege;

Wsg,mp a célprofil a 2.1 pont 2. táblázatában meghatározott súlyozása;

PLsg,mp az sg járműalcsoportba tartozó járműveknél a 3. táblázatban meghatározottak szerint az mp célprofilhoz hozzárendelt hasznos terhelés értéke.

3.  táblázat – PLsg, mp hasznos terhelés értékei (tonnában)

Járműalcsoport (sg)

Célprofil1 (mp)

RDL

RDR

LHL

LHR

UDL

UDR

REL

RER

LEL

LER

4-UD

0,9

4,4

1,9

14

0,9

4,4

3,5

17,5

3,5

26,5

4-RD

4-LH

5-RD

2,6

12,9

2,6

19,3

2,6

12,9

3,5

17,5

3,5

26,5

5-LH

9-RD

1,4

7,1

2,6

19,3

1,4

7,1

3,5

17,5

3,5

26,5

9-LH

10-RD

2,6

12,9

2,6

19,3

2,6

12,9

3,5

17,5

3,5

26,5

10-LH

1 A célprofilok meghatározását lásd a 2.1. pont 2. táblázata alatt

2.6.  A futásteljesítmény és hasznos terhelés szerinti súlyozó tényező

Egy sg járműalcsoport futásteljesítmény és hasznos terhelés szerinti súlyozó tényezője (MPWsg) a 4. táblázatban szereplő éves futásteljesítmény és a 2.5. pont 3. táblázatában szereplő járműalcsoportonkénti hasznos terhelés értékeinek szorzata az 5-LH járműalcsoport vonatkozó értékéhez normalizálva, és kiszámítása az alábbiak szerint történik:

ahol:

AMsg az adott járműalcsoportba tartozó járművek 4. táblázatban meghatározott éves futásteljesítménye;

AM5-LH az 5-LH járműalcsoport 4. táblázatban meghatározott éves futásteljesítménye;

PLsg a 2.5. pontban meghatározott átlagos hasznos terhelés értékei;

PL5-LH az 5-LH járműalcsoportra a 2.5. pont szerint meghatározott átlagos hasznos terhelés értékei.

4.  táblázat – Éves futásteljesítmények

Jármű-

alcsoport (sg)

Éves futásteljesítmény (AMsg) (km-ben)

4-UD

60 000

4-RD

78 000

4-LH

98 000

5-RD

78 000

5-LH

116 000

9-RD

73 000

9-LH

108 000

10-RD

68 000

10-LH

107 000

2.7.  A gyártó 4. cikkben említett, g/tkm-ben kifejezett átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása

Minden gyártó esetében és minden beszámolási időszakra ki kell számítani a g/tkm-ben kifejezett átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátást (CO2) az alábbi képlet segítségével:

CO2 = ZLEV × ∑ sg share,sg × MPWsg × avgCO2sg

ahol:

sg az összes járműalcsoportba tartozó járművek összege;

ZLEV a kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező, a 2.3. pontban meghatározottak szerint;

share,sg az új nehézgépjárművek részaránya az sg járműalcsoporton belül, a 2.4. pontban meghatározottak szerint;

MPWsg a futásteljesítmény és hasznos terhelés szerinti súlyozó tényező, a 2.6. pontban meghatározottak szerint;

avgCO2sg a g/tkm-ben kifejezett átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás, a 2.2. pontban meghatározottak szerint.

3.  Az 1. cikk második bekezdésében említett szén-dioxid-referenciakibocsátás

Az összes gyártó referenciaidőszakon belüli összes új nehézgépjárműve alapján minden egyes sg járműalcsoport esetében ki kell számítani a szén-dioxid-referenciakibocsátást (rCO2sg) az alábbi képlet segítségével:

ahol:

a referenciaidőszakban nyilvántartásba vett és sg járműalcsoportba tartozó összes új nehézgépjármű összege, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével az 1. cikk második bekezdése szerint;

CO2v a v új nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott, adott esetben a II. melléklet szerint kiigazított fajlagos szén-dioxid-kibocsátása;

rVsg a referenciaidőszakban nyilvántartásba vett és sg járműalcsoportba tartozó új nehézgépjárművek száma, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével az 1. cikk második bekezdése szerint;

PLsg az sg járműalcsoportba tartozó járművek 2.5. pont szerint meghatározott átlagos hasznos terhelése.

4.  A gyártó 6. cikkben említett fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéke

2025. július 1-jétől minden gyártó esetében és minden beszámolási időszakra ki kell számítani a T fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéket az alábbi képlet segítségével:

T = ∑ sg sharesg × MPWsg × (1 - rf) × rCO2sg

ahol:

sg az összes járműalcsoportba tartozó járművek összege;

sharesg az új nehézgépjárművek részaránya az sg járműalcsoporton belül, a 2.4. pontban meghatározottak szerint;

MPWsg a futásteljesítmény és hasznos terhelés szerinti súlyozó tényező, 2.6. pontban meghatározottak szerint;

rf az adott beszámolási időszakban alkalmazandó, az 1. cikk a) és b) pontjában meghatározott szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célérték (%-ban);

rCO2sg a szén-dioxid-referenciakibocsátás, a 3. pontban meghatározottak szerint.

5.  A 7. cikkben említett kibocsátási jóváírások és kibocsátási tartozások

5.1.  A kibocsátási jóváírások szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési pályagörbéje

Minden gyártó esetében és a 2019 és 2030 közötti minden Y év beszámolási időszakára egy szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési pályagörbét (ETY) kell meghatározni az alábbiak szerint:

ETY = sg sharesg × MPWsg × R-ETY × rCO2sg

ahol:

sg (…) az összes járműalcsoportba tartozó járművek összege;

sharesg az új nehézgépjárművek részaránya az sg járműalcsoporton belül, a 2.4. pontban meghatározottak szerint;

MPWsg a futásteljesítmény és hasznos terhelés szerinti súlyozó tényező, a 2.6. pontban meghatározottak szerint;

rCO2sg a szén-dioxid-referenciakibocsátás, a 3. pontban meghatározottak szerint;

ahol:

a 2019 és 2025 közötti Y év beszámolási időszaka esetében:

R-ETY, = (1-rf2025)+ rf2025 × (2025 – Y)/6

és a 2026 és 2030 közötti Y évek beszámolási időszaka esetében:

R-ETY = (1-rf2030 ) + (rf2030 - rf2025) × (2030 – Y)/5

rf2025 és rf2030 a 2025-ös, illetve a 2030-as év beszámolási időszakára alkalmazandó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékek (%-ban).

5.2.  A kibocsátási jóváírások és kibocsátási tartozások kiszámítása minden egyes beszámolási időszakra

Minden gyártó esetében ésa 2019 és 2029 közötti Y év minden beszámolási időszakára ki kell számolni a kibocsátási jóváírásokat (cCO2Y) és a kibocsátási tartozásokat (dCO2Y) az alábbi képlet segítségével:

If CO2Y < ETY:

cCO2Y = (ETY – CO2Y) × Vy valamint

dCO2Y = 0

Ha CO2Y > TY a 2025 és 2029 közötti évekre:

dCO2Y = (CO2Y - TY) × VY valamint

cCO2Y = 0

Minden egyéb esetben a dCO2Y és a cCO2Y értéke 0.

ahol:

ETY a gyártó 5.1. pont szerint meghatározott szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési pályagörbéje az Y év beszámolási időszakára;

CO2Y a gyártó 2.7. pont szerint meghatározott átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása az Y év beszámolási időszakára;

TY a gyártó 4. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéke az Y év beszámolási időszakára;

VY a gyártó új nehézgépjárműveinek száma az Y év beszámolási időszakára, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével a 4. cikk első bekezdésének a) pontja szerint.

5.3.  Kibocsátási tartozásküszöb

Minden egyes gyártó esetében meg kell határozni a kibocsátási tartozásküszöböt (limCO2) az alábbiak szerint:

limCO2 = T2025 × 0,05 × V2025

ahol:

T2025 a gyártó 4. pont szerint meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéke a 2025. évi beszámolási időszakra;

V2025 a gyártó új nehézgépjárműveinek száma a 2025. évi beszámolási időszakra, a különleges felépítményű gépjárművek kivételével 4. cikk első bekezdésének a) pontja szerint.

5.4.  2025 előtt szerzett kibocsátási jóváírások

A 2025. évi beszámolási időszakban felhalmozott kibocsátási tartozásokból ki kell vonni az ugyanazon beszámolási időszak előtt szerzett kibocsátási jóváírásoknak megfelelő összeget (redCO2), amelyet minden gyártó esetében az alábbiak szerint kell meghatározni:

20190418-P8_TA-PROV(2019)0426_HU-p0000014.png

ahol:

min a zárójelben található két érték minimuma;

a 2019 és 2024 közötti Y évekre eső beszámolási időszakok összege;

dCO22025 az 5.2. pont szerint meghatározott kibocsátási tartozások a 2025. évi beszámolási időszakra;

cCO2Y az 5.2. pont szerint meghatározott kibocsátási jóváírások az Y év beszámolási időszakára;

6.  A gyártó 8. cikk (2) bekezdésében említett szén-dioxid-többletkibocsátása

2025-től az alábbiak szerint minden gyártó esetében és minden beszámolási időszakra ki kell számítani a szén-dioxid-többletkibocsátást (exeCO2Y), ha az érték pozitív:

A 2025. év beszámolási időszaka esetében:

20190418-P8_TA-PROV(2019)0426_HU-p0000016.png

A 2026 és 2028 közötti Y évek beszámolási időszakai esetében:

20190418-P8_TA-PROV(2019)0426_HU-p0000017.png

A 2029. év beszámolási időszaka esetében:

20190418-P8_TA-PROV(2019)0426_HU-p0000018.png

A 2030. és azt követő Y évek beszámolási időszakai esetében:

exeCO2y = (CO2Y - TY) x VY

ahol:

a 2019 és 2025 közötti Y évekre eső beszámolási időszakok összege;

a 2025 és az Y év közötti I évre eső beszámolási időszakok összege;

a 2025 és az (Y-1) év közötti J évre eső beszámolási időszakok összege;

a 2025 és 2028 közötti J évre eső beszámolási időszakok összege;

a 2025 és 2029 közötti I évre eső beszámolási időszakok összege;

dCO2Y az 5.2. pont szerint meghatározott kibocsátási tartozások az Y év beszámolási időszakára;

cCO2Y az 5.2. pont szerint meghatározott kibocsátási jóváírások az Y év beszámolási időszakára;

limCO2 az 5.3. pont szerint meghatározott kibocsátási tartozásküszöb;

redCO2 a kibocsátási tartozások 5.4. pont szerint meghatározott csökkentése a 2025-ös év beszámolási időszakára.

Minden egyéb esetben az exeCO2Y szén-dioxid-többletkibocsátás értéke 0.

II. MELLÉKLET

Kiigazítási eljárások

1.  A 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a hasznos terhelésre vonatkozó korrekciós tényezők

A 11. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szereplő feltételek teljesülése esetén az 1. cikk második bekezdésében említett szén-dioxid-referenciakibocsátás kiszámításának céljából azon célprofil-súlyokat és a hasznos terhelés értékeinek azon értékeit kell felhasználni, amelyek a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt változások minden új nehézgépjármű tekintetében való hatálybalépése szerinti beszámolási időszakban érvényesek, az adott v nehézgépjármű g/km-ben kifejezett és az I. melléklet 2.1. pontjának 2. táblázatában említett egyik mp célprofilra meghatározott szén-dioxid-kibocsátását pedig az alábbiak szerint kell kiigazítani:

CO2v,mp = CO2(RP)v,mp x (1+ PLasg,mp x (PLsg,mp – PL(RP)sg,mp))

ahol:

sg az a járműalcsoport, amelybe a v jármű tartozik;

CO2(RP)v,mp a v jármű g/km-ben kifejezett, mp célprofilra meghatározott és az (EU) 2018/956 rendelet szerint a referenciaidőszakra bejelentett ellenőrző adatokon alapuló fajlagos CO2-kibocsátása;

PL(RP)sg, mp a hasznos terhelés értékei, amelyet az I. melléklet 2.5. pontjában található 3. táblázatnak megfelelően a referenciaidőszakban az mp célprofil szerint az sg járműalcsoportba tartozó v járművhöz rendeltek az (EU) 2018/956 rendelet szerint bejelentett, a referenciaidőszakra vonatkozó ellenőrző adatok létrehozása érdekében;

PLsg, mp a hasznos terhelés értékei, amelyet az I. melléklet 2.5. pontjában található 3. táblázatnak megfelelően az mp célprofil szerint az sg jármű alcsoportba tartozó v járművekhez rendeltek abban a beszámolási időszakban, amikor a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett változások minden új nehézgépjárműre vonatkozóan hatályba lépnek;

PLasg, mp az 5. táblázatban meghatározott, a hasznos terhelésre vonatkozó korrekciós tényező.

5.  táblázat – A hasznos terhelésre vonatkozó korrekciós tényezők (PLa sg, mp)

PLasg,mp

(1/tonnában)

Célprofilok (mp)1

RDL, RDR

REL, RER

LHL, LHR

LEL, LER

UDL, UDR

Jármű-

al-

csoportok (sg)

4-UD

0,026

Nem alkalmazandó

0,015

Nem alkalmazandó

0,026

4-RD

4-LH

5-RD

0,022

0,022

0,017

0,017

0,022

5-LH

9-RD

0,026

0,025

0,015

0,015

0,026

9-LH

10-RD

0,022

0,021

0,016

0,016

0,022

10-LH

1 A célprofilok meghatározását lásd az I. melléklet 2.1. pontjában.

2.  A 11. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett korrekciós tényezők

A 11. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő feltételek teljesülése esetén az 1. cikk második bekezdésében említett szén-dioxid-referenciakibocsátás kiszámításának céljából azon célprofil-súlyokat és hasznos terhelés értékeit kell felhasználni, amelyek a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt változások minden új nehézgépjármű tekintetében való hatálybalépése szerinti beszámolási időszakban érvényesek, az adott v nehézgépjármű g/km-ben kifejezett és az I. melléklet 2.1. pontjában említett egyik mp célprofilra meghatározott szén-dioxid-kibocsátását pedig az alábbiak szerint kell kiigazítani:

CO2v,mp = CO2(RP)v,mp x (∑ r s r,sg x CO2r,mp )/ (∑ r s r,sg x CO2(RP)r,mp )

ahol:

r az sg járműalcsoport összes reprezentatív r járművének összege;

sg az a járműalcsoport, amelybe a v jármű tartozik;

s r,sg az sg járműalcsoport reprezentatív r járművének statisztikai súlya;

CO2(RP)v,mp a v jármű g/km-ben kifejezett, mp célprofilra meghatározott és az (EU) 2018/956 rendelet szerint a referenciaidőszakra bejelentett ellenőrző adatokon alapuló fajlagos szén-dioxid-kibocsátása;

CO2(RP)r,mp a reprezentatív r jármű g/km-ben kifejezett, mp célprofilra meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátása, amelyet az 595/2009/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján abban a referenciaidőszakban határoznak meg, amikor a CO2(RP)v,mp meghatározásra került;

CO2r,mp a reprezentatív r jármű mp célprofilra meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátása, amelyet az 595/2009/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján abban a beszámolási időszakban határoznak meg, amikor az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett változások minden új nehézgépjárműre vonatkozóan hatályba lépnek.

A reprezentatív r jármű meghatározása az e rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében említett módszerrel történik.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság folytatja a járművek energiafogyasztását kiszámító eszköz (VECTO) műszaki fejlesztését azzal a céllal, hogy azt az innováció fényében és a nehézgépjárművek üzemanyag-hatékonyságát javító új technológiák alkalmazásának figyelembevételével rendszeresen és kellő időben naprakésszé tegye.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 286. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2018. november 14-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0455).
(3)HL C 62., 2019.2.15., 286. o.
(4) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/… rendelete (...) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxod kibocsátási előírások meghatározásáról,, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L …., …., …. o.).
(6)+ HL: Kérjük, illessze be a 2017/0293(COD) - pe 6/19 dokumentumban szereplő rendelet számát és egészítse a ki a kapcsolódó lábjegyzetet.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 595/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.).
(9)A Bizottság (EU) 2017/2400 rendelete (2017. december 12.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról, (HL L 349., 2017.12.29., 1. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/956 rendelete (2018. június 28.) az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről (HL L 173., 2018.7.9., 1. o.).
(11)A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról (HL L 140., 2009.6.5., 1. o.).
(13)+ HL: Kérjük, illessze be a 201870293(COD) pe 6/19 dokumentumban szereplő rendelet számát.
(14)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(16)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(17) A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).
(18)Az Európai Parlament és a Tanács 510/2011/EU rendelete (2011. május 11.) az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2 -kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról (HL L 145., 2011.5.31., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).
(20)Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 715/2007/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).
(22)+ HL: Kérjük, illesszék be a (2017/0293 (COD) -pe 6/19) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe.
(23)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
(24)+ +HL: Kérjük, illesszék be a (2018/0143 (COD) -pe 60/19) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe és egészítsék ki a megfelelő kábjegyzetet.
(25)+ HL: Kérjük, illesszék be a (2018/0143 (COD) -pe 60/19) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe és egészítsék ki a megfelelő kábjegyzetet.
(26)+ HL: Kérjük, illesszék be a (2018/0143 (COD) -pe 60/19) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe és egészítsék ki a megfelelő kábjegyzetet.


A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdítása ***I
PDF 270kWORD 76k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása a tiszta ésenergiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0653 – C8-0393/2017 – 2017/0291(COD))
P8_TA-PROV(2019)0427A8-0321/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0653),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0393/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. július 5-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0321/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2017)0291


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 192. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében(6),

mivel:

(1)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetéseiben kiemelteknek megfelelően az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer megvalósítása iránt. Az „Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra” című, 2014. január 22-i bizottsági közlemény ambiciózus kötelezettségvállalásokat ír elő az Unió számára arra vonatkozóan, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, legalább 27 %-ra növelje a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát, legalább 27 %-os energiamegtakarítást érjen el, és javítsa az Unió energiabiztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát. Azóta az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) 2030-ra az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 32 %-ában határozza meg a megújuló forrásokból előállított energia arányát, az (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) pedig 2030-ra legalább 32,5 %-os új energiahatékonysági célértéket határozott meg.

(2)  „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” című, 2016. július 20-i közleményében a Bizottság bejelentette, hogy ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez csatlakozott felek 2015-ben Párizsban rendezett 21. konferenciáján tett uniós kötelezettségvállalások teljesüljenek, fel kell gyorsítani a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítését, és ezért az évszázad középére a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és szennyezőanyag-kibocsátásnak határozottan a nulla felé kell majd közelednie. Emellett a közlekedésből származó, az egészségre és a környezetre káros légszennyező anyagok kibocsátásának jelentős csökkentéséről is késedelem nélkül intézkedni kell. Ezt többféle szakpolitikai kezdeményezéssel el lehet érni, többek között a tömegközlekedésre történő átállást támogató intézkedésekkel, valamint a tiszta járművek használatát ösztönző közbeszerzések alkalmazásával.

(3)  A Bizottság 2017. május 31-i, „Európa mozgásban – A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” című közleményében hangsúlyozza, hogy a tiszta járműveknek, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának és a digitalizációt és az automatizálást kiaknázó új mobilitási szolgáltatásoknak az Unióban való elterjedése számos előnnyel járna az uniós polgárok, a tagállamok és az ipar számára. Ezen előnyök közé tartoznak a biztonságosabb és zökkenőmentesebb mobilitási megoldások, valamint a káros szennyezőanyag-kibocsátásnak való kitettség csökkenése. Emellett az Unió helyzetét értékelő, 2017. szeptember 13-i beszédben elhangzott, hogy az Unió egyik fő célkitűzése, hogy világszinten vezető szerepe legyen a dekarbonizáció terén.

(4)  Amint azt a Bizottság az „Európa mozgásban” című közleményében bejelentette, ez az irányelv annak a második javaslatcsomagnak a részét képezi, amely hozzá fog járulni az Unió alacsony kibocsátású mobilitásra irányuló törekvéseinek elősegítéséhez. Ennek az intézkedéscsomagnak, amelyet „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” című, 2017. november 8-i bizottsági közlemény ismertetett, az a célja, hogy kínálat- és keresletorientált intézkedések együttes alkalmazása révén biztosítsa, hogy az Unió ráálljon az alacsony kibocsátású mobilitáshoz vezető pályára, és egyúttal fokozza az Unió mobilitási ökoszisztémájának versenyképességét. A tiszta járművek használata előmozdításának párhuzamosan kell történnie a tömegközlekedés további fejlesztésével, hogy csökkenjenek a forgalmi dugók és ennek következtében csökkenjen a kibocsátás és javuljon a levegő minősége.

(5)  Az új technológiáknak köszönhető innováció elősegíti a járművek szén-dioxid kibocsátása és a levegő- és zajszennyezés csökkentését, támogatva ugyanakkor a közlekedési ágazat dekarbonizációját. Az alacsony és nulla szén-dioxid kibocsátású közúti járművek fokozott elterjedése csökkenteni fogja a szén-dioxid-kibocsátást és egyes szennyezőanyagok (szilárd részecskék, nitrogén-oxidok és nemmetán szénhidrogének) kibocsátását, és ezáltal javítja majd a városok és egyéb szennyezett térségek levegőminőségét, egyben hozzájárulva ▌az uniós ipar versenyképességéhez és növekedéséhez a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek növekvő globális piacán. A Bizottságnak olyan szakpolitikai intézkedésekre kell törekednie, amelyek az egyenlő versenyfeltételek és a tagállamok közötti kiegyensúlyozott fejlődés elősegítése érdekében valamennyi tagállamban előmozdítják az ilyen új technológiák széles körű ipari elterjedését és gyártási kapacitásának növekedését.

(6)  A piaci előrejelzések azt jelzik, hogy a tiszta járművek beszerzési ára folyamatos csökkenni fog. Az alacsonyabb üzemeltetési és fenntartási költségek már ma is versenyképes összköltséget jelentenek a tulajdonosok számára. A beszerzési árak várható csökkenése tovább csökkenti a tiszta járművek piacra jutásának és elterjedésének akadályait a következő évtizedben.

(7)  Jóllehet az Unió a kutatás és a nagy értékű ökoinnováció terén a vezető régiók egyike, az akkumulátorral működő elektromos buszok- és akkumulátorok legnagyobb gyártóinak az ázsiai és csendes-óceáni térség ad otthont. Hasonlóképpen, az akkumulátoros elektromos járművek globális piacának fejlődését a kínai és az egyesült államokbeli piacok hajtják. A tiszta járművek beszerzésére irányuló, nagyratörő uniós szakpolitika segíteni fogja az innováció ösztönzését és az uniós ipar versenyképességének és növekedésének további előmozdítását a tiszta járművek és a kapcsolódó technológiai infrastruktúra növekvő globális piacain. Amint azt 2017. október 3-i, „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” című közleményében megjegyezte, a Bizottság továbbra is az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való jobb hozzáférés érdekében tett erőfeszítések élére áll, ideértve a közúti járművek megvásárlását, lízingjét, bérletét és részletvételét is.

(8)  Figyelembe véve, hogy az árukra, építési beruházásokra és szolgáltatásokra fordított közkiadások 2018-ban a GDP megközelítőleg 16 %-át tették ki, a hatóságok közbeszerzési politikájukon keresztül az innovatív áruk és szolgáltatások tekintetében ösztönözni és támogatni tudják a piacokat. E cél megvalósítása érdekében a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(9) egyértelmű és átlátható követelményeket kell megállapítania, többek között világos, hosszú távú beszerzési célértékeket és egyszerű módszert ezek kiszámítására. A 2014/24/EU(10) és a 2014/25/EU(11) európai parlamenti és tanácsi irányelv olyan közbeszerzési minimumszabályokat határoz meg, amelyek összehangolják az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők által az építési beruházások, az áruk és a szolgáltatások beszerzése során alkalmazott eljárásokat. Ezen Az említett irányelvek különösen monetáris értékhatárokat állapítanak meg annak meghatározására, hogy mely közbeszerzési szerződések tartoznak az uniós közbeszerzési jogszabályok hatálya alá. Az említett értékhatárok a 2009/33/EK ▌irányelv tekintetében is alkalmazandók.

(9)  A járművek megfelelő feltöltésére szolgáló infrastruktúra rendelkezésre állása szükséges az alternatív üzemanyagot használó járművek bevezetéséhez. 2017. november 8-án a Bizottság cselekvési tervet fogadott el az Unión belüli alternatívüzemanyag-infrastruktúra gyorsabb kiépítése érdekében, többek között a nyilvánosság rendelkezésére álló infrastruktúra uniós alapok révén történő kiépítéséhez nyújtott megerősített támogatás révén, elősegítve a tiszta járművek – többek között a tömegközlekedés – felé való átmenet kedvezőbb feltételeinek megteremtését. A Bizottság 2020. december 31-ig felül fogja vizsgálni a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) végrehajtását, és ha a felülvizsgálat alapján szükségesnek tartja, jogalkotási javaslatot nyújt majd be az említett irányelv módosítására.

(10)  A 2009/33/EK irányelv kiegészíti az Unió horizontális közbeszerzési jogszabályait, és fenntarthatósági kritériumok meghatározása révén törekszik a tiszta és energiahatékony közúti járművek piacának előmozdítására. A Bizottság 2015-ben utólagos értékelést készített a 2009/33/EK irányelvről, és arra a következtetésre jutott, hogy az említett irányelv – elsősorban hatályának és a gépjármű-vásárlásra vonatkozó rendelkezéseinek a hiányosságai miatt – nem segítette elő a tiszta járművek Unió-szerte való piaci elterjedését. Az említett értékelés megállapította, hogy az említett irányelvnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére, valamint az ipar versenyképességének előmozdítására gyakorolt hatása meglehetősen korlátozott volt.

(11)  A Bizottság által a 2009/33/EK irányelv felülvizsgálatakor elvégzett hatásvizsgálat kiemeli a tiszta járművek beszerzésére vonatkozó uniós szintű átfogó irányítási megközelítés megváltoztatásával járó előnyöket. A minimális beszerzési célértékek meghatározása – a külső költségeknek a beszerzésekkel kapcsolatos döntések során való internalizálásához képest – ténylegesen elősegítheti a tiszta járművek piaci elterjedése ösztönzésének és előmozdításának célját, ugyanakkor a hatásvizsgálat megjegyzi annak a jelentőségét, hogy a környezetvédelmi szempontokat minden közbeszerzési döntés meghozatalakor figyelembe kell venni. Azok az előnyök, amelyeket az uniós polgárok és vállalkozások közép- és hosszú távon élveznek teljes mértékben indokolják ezt a megközelítést, feltéve, hogy elegendő rugalmasságot biztosít az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára az alkalmazandó technológia megválasztása tekintetében.

(12)  A 2009/33/EK irányelv hatályának a járművek lízingjére, bérletére vagy részletvételére, továbbá bizonyos szolgáltatásokra való kiterjesztésével biztosítható, hogy annak valamennyi releváns beszerzési mód a hatálya alá tartozzon. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások, például a közúti közösségi közlekedési szolgáltatások, a különleges célú közúti személyszállítási szolgáltatások, a nem menetrend szerinti személyszállítás, valamint bizonyos postai és csomagkézbesítési szolgáltatások és hulladékszállítási szolgáltatások azok, ahol az ilyen szolgáltatásnyújtáshoz használt járművek az ezen irányelv hatálya alá tartozó járműkategóriákba tartoznak és a szerződés jelentős összetevőjét képezik. Ezeket a szolgáltatásokat a mellékletben felsorolt közös közbeszerzési szójegyzék kódjain keresztül kell azonosítani. A meglévő szerződéseket ez az irányelv nem érintheti visszaható hatállyal.

(13)  A fő érdekelt felek széles körben támogatják a tiszta járművek fogalmának a könnyűgépjárművek tekintetében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légszennyező anyagok csökkentésére vonatkozóan megállapított követelmények figyelembevételével történő meghatározását. Annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő ösztönzők álljanak rendelkezésre az Unióban a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek piaci elterjedésének ösztönzésére, az ezen irányelv szerinti közbeszerzési rendelkezéseket össze kell hangolni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendeletben(13)(14) megállapított fogalmával. Az ezen irányelv alapján végrehajtott intézkedések hozzá fognak járulnak az az (EU) 2019/... rendeletben(15)(16) meghatározott előírások követelményeinek való megfeleléshez.▌ A levegő minőségének javítása érdekében a tiszta járműveknek a nitrogén-oxidra és az ultrafinom részecskékre - részecskeszámra - vonatkozó, valós vezetési feltételek melletti, hatályos kibocsátási határértékek által meghatározott minimumkövetelményekhez képest jobb teljesítményt kell nyújtaniuk. A kibocsátásmentes járművek mellett jelenleg kevés olyan könnyűgépjármű létezik, amelynek a levegőszennyező kibocsátása a jelenlegi kibocsátási határértékek 80 %-a vagy annál kevesebb. Az ilyen járművek száma azonban várhatóan növekedni fog az elkövetkező években, különösen a hálózatról tölthető hibrid járműveké. A közbeszerzésekre vonatkozó ambiciózusabb megközelítés további jelentős ösztönzést jelenthet a piac számára.

(14)  A tiszta nehézgépjárműveket alternatív üzemanyagok használatával kell meghatározni a 2014/94/EU irányelvvel összhangban. Amikor folyékony bioüzemanyagokat, szintetikus vagy paraffinos üzemanyagokat kell használni a beszerzett járművekben, az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek kötelező szerződési feltételek vagy a közbeszerzési eljáráson belüli, hasonlóan hatékony eszközök révén biztosítaniuk kell, hogy e járművekben csak ilyen üzemanyagokat használjanak. Bár ezek az üzemanyagok üzemanyag-adalékokat tartalmazhatnak, mint például az adaptált dízelmotorokhoz használt ED95 etanol alapú üzemanyag esetében, ezeket nem szabad fosszilis tüzelőanyagokkal keverni.

(15)  A települések levegőminőségének javítása érdekében alapvető fontosságú a járműflotta tiszta járművek révén történő megújítása. Ezenkívül a körforgásos gazdaság elvei megkövetelik a termék élettartamának meghosszabbítását. Ezért a tiszta járművekre vagy a kibocsátásmentes járművekre vonatkozó követelményeknek utólagos átalakítás eredményeként megfelelő járműveket is bele kell számítani a vonatkozó minimális beszerzési célértékek teljesítésébe.

(16)  Mivel a könnyűgépjárműveket és a nehézgépjárműveket különböző célokra használják, és piaci érettségük is eltérő, célszerű volna, ha a közbeszerzési rendelkezések figyelembe vennék ezeket a különbségeket. A hatásvizsgálat ▌ elismerte, hogy az alacsony és kibocsátásmentes városi autóbuszok piaca egyre fejlettebb, míg az alacsony és kibocsátásmentes tehergépjárművek piaca a piaci fejlődés korábbi szakaszában van. Az alacsony és kibocsátásmentes távolsági buszok piacának korlátozott fejlettségi szintje, ebben a piaci szegmensben a közbeszerzések viszonylag korlátozott szerepe és az említett távolsági buszok egyedi működési követelményei miatt a távolsági buszoknak nem kell ezen irányelv hatálya alá tartozniuk. A 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(17), valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 107. sz. előírása által követett megközelítéssel összhangban az álló utasok számára fenntartott területekkel rendelkező M3 kategóriájú járművek, amelyek lehetővé teszik az utasok gyakori mozgását, városi buszoknak tekintendők, míg az olyan M3 kategóriájú járművek, amelyeken az álló utasok számára fenntartott terület nagyon korlátozott, vagy nincs is, távolsági buszoknak minősülnek. Tekintettel az emeletes buszok igen korlátozott piacára és azok sajátos tervezési korlátaira, az ezen irányelv hatálya alá tartozó első referencia-időszakban helyénvaló alacsonyabb minimális beszerzési célértékeket alkalmazni az adott nehézgépjármű-kategóriába tartozó járművek kibocsátásmentes járműveire vonatkozóan azokban a tagállamokban, ahol az emeletes buszok a közbeszerzések jelentős hányadát teszik ki.

(17)  Annak elkerülése érdekében, hogy aránytalan terhek háruljanak a hatóságokra és a piaci szereplőkre, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv követelményei alól mentesítsék a működési követelményeikhez kapcsolódó egyedi jellemzőkkel rendelkező egyes járművek közbeszerzéseit. E járművek közé tartoznak a páncélozott járművek, a mentőautók, a halottszállító járművek, a kerekesszékkel hozzáférhető M1 kategóriájú járművek, a mobil daruk, az elsősorban építkezéseken vagy kőbányákban, kikötői vagy repülőtéri létesítményekben való használatra tervezett és kialakított járművek, valamint a kifejezetten a fegyveres erők, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők általi használatra tervezett vagy átalakított járművek. Az ilyen átalakítások speciális kommunikációs berendezések vagy vészvilágítás beszerelésére is vonatkozhatnak. Az ezen irányelvben előírt követelményeket nem kell alkalmazni azokra a járművekre, amelyeket kifejezetten munkavégzésre terveztek és gyártottak, és amelyek nem alkalmasak utasok vagy áruk szállítására. Az ilyen járművek közé tartoznak a közút-karbantartási járművek, például a hóekék.

(18)  A tiszta járművekre vonatkozó, tagállami szinten két, 2025-ben és 2030-ban véget érő referencia-időszakban teljesítendő minimális beszerzési célértékek meghatározása hozzá kell, hogy járuljon a szakpolitikai kiszámíthatósághoz azokon a piacokon, ahol az alacsony és kibocsátásmentes mobilitást célzó beruházásra van szükség. A minimális célértékek Unió-szerte hozzájárulnak a tiszta járművek piacának megteremtéséhez. Ezen célértékek időt biztosítanak a közbeszerzési folyamatok kiigazítására, és egyértelmű piaci jelzéssel szolgálnak. Továbbá annak előírása, hogy az említett referenciaidőszakokban beszerzendő buszokra vonatkozó minimális célérték felét kibocsátásmentes buszok beszerzésével teljesítsék, erősíti a közlekedési ágazat dekarbonizációja iránti elkötelezettséget. Meg kell jegyezni, hogy a trolibuszok kibocsátásmentes buszoknak számítanak, feltéve, hogy csak villamos energiával működnek, vagy csak kibocsátásmentes erőátviteli rendszert használnak, amikor nem csatlakoznak a hálózathoz, egyéb esetben pedig még mindig tiszta járműnek számítanak. A hatásvizsgálat megjegyzi, hogy a tagállamok egyre többször határoznak meg célértékeket gazdasági kapacitásuktól és a probléma súlyosságától függően. Az egyes tagállamokra vonatkozóan eltérő célértékeket kell meghatározni gazdasági kapacitásukkal (egy főre eső bruttó hazai termék) és a szennyezésnek való kitettségükkel (a városi területek népsűrűsége) összhangban.▌ Az ezen irányelvre vonatkozóan lefolytatott területi hatásvizsgálat azt mutatta, hogy a hatások egyenletesen oszlanak majd meg az Unió egyes régiói között.

(19)  A tagállamoknak rugalmasan kell elosztaniuk erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy ‒ saját alkotmányos keretükkel és közlekedéspolitikai célkitűzéseikkel összhangban ‒ teljesítsék területükön a minimális célértékeket. Az erőfeszítések egyes tagállamokon belüli felosztásánál különböző tényezőket lehet figyelembe venni, mint például a gazdasági kapacitást, a levegőminőséget, a népsűrűséget, a közlekedési rendszerek jellemzőit, a közlekedés dekarbonizációjára és a légszennyezés csökkentésére irányuló politikákat, illetve bármely más releváns kritériumot.

(20)  A kipufogócsőnél mért nulla kibocsátással rendelkező járművek szintén hagynak környezeti lábnyomot maguk után a kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig terjedő üzemanyag-ellátási láncból származó kibocsátások és az alkatrészek gyártási folyamata és azok újrafeldolgozhatósági szintje miatt. A fenntarthatóság célkitűzéseivel való összhang érdekében az akkumulátorokat minimális környezeti hatásokkal kell előállítani az Unióban és azon kívül, különösen ami az akkumulátorok gyártásánál használt nyersanyagok kitermelésének folyamatát illeti. Az e kihívást kezelő technológiák – például a fenntartható és újrafeldolgozható akkumulátorok – előmozdítása hozzájárulhat az elektromos járművek általános fenntarthatóságához, olyan kezdeményezések révén, mint az uniós akkumulátoripari összefogás és az akkumulátorokra vonatkozó uniós cselekvési terv, valamint a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) felülvizsgálata révén. A 2030 utáni időszakban a járművek teljes életciklusra számított és a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” („well-to-wheel”) történő széndioxid-kibocsátását figyelembe kell venni, figyelembe véve az uniós jog az adott időpontban történő kiszámításukra vonatkozó releváns rendelkezéseit.

(21)  Az Európai Parlament a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett 2017. április 4-i ajánlásában(19) felszólította a tagállamokat arra, hogy mozdítsák elő a zöld közbeszerzési politikákat azáltal, hogy hatóságaik kibocsátásmentes és nagyon alacsony kibocsátású gépjárműveket szereznek be saját gépjárműflottájukba vagy közös gépkocsihasználatra irányuló közprogramok vagy részlegesen közprogramok részére, valamint arra, hogy 2035-ig szüntessék meg a szén-dioxidot kibocsátó új járművek forgalomba helyezését.

(22)  A legnagyobb hatás akkor érhető el, ha a tiszta járművek közbeszerzésének előmozdítása olyan területekre irányul, ahol viszonylag magas a lég- és zajszennyezés mértéke. Célszerű, ha a hatóságok különösen ezekre a területekre összpontosítanak a hazai minimális beszerzési célértékek végrehajtásakor. A hatóságok célszerű, ha intézkedéseket hoznak – például megfelelő pénzügyi források rendelkezésre bocsátása az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára – annak elkerülése érdekében, hogy az ebben az irányelvben meghatározott minimális beszerzési célértékeknek való megfelelés költségei a fogyasztók számára magasabb jegyárakat vagy a tömegközlekedési szolgáltatások csökkenését eredményezzék, vagy hogy visszafogják a tiszta, de nem közúti közlekedési szolgáltatások, például a villamosok és a metróvonatok fejlesztését. A hatóságoknak az ezekre vonatkozó intézkedéseiket bele kell foglalniuk az ezen irányelv szerinti jelentéseikbe. Az aránytalan terhek elkerülése és ezen irányelv potenciális eredményeinek optimalizálása érdekében megfelelő technikai segítséget kell nyújtani a hatóságok számára.

(23)  A közösségi közlekedés csak kis mértékben járul hozzá a közlekedési ágazatból származó kibocsátásokhoz. A közlekedés dekarbonizációjának további előmozdítása, a levegőminőség javítása és a különböző piaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében a tagállamok – az uniós joggal összhangban – dönthetnek úgy, hogy hasonló követelményeket írnak elő az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó magánüzemeltetőkre és szolgáltatásokra is, például a taxi-, az autókölcsönző és a telekocsi-vállalkozásokra.

(24)  Az életciklusköltség-elemzés fontos eszköz az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők számára ahhoz, hogy számba vegyék a jármű életciklusa során jelentkező energia- és környezeti költségeket, köztük az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátás költségét, az ezek pénzben kifejezhető értékének meghatározására szolgáló adott módszer alapján. Tekintettel arra, hogy a teljes életciklusra vonatkozó költségek kiszámítására vonatkozóan a 2009/33/EK irányelvben szereplő módszert kevéssé alkalmazzák, és figyelembe véve az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők által a saját egyedi körülményeikhez és szükségleteikhez igazított módszerek használatára vonatkozóan rendelkezésre bocsátott információkat, nem célszerű kötelezővé tenni egy adott módszer használatát, hanem az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy beszerzési eljárásaik támogatása érdekében választhassanak a különböző életciklusköltség-elemzés módszerek közül, a 2014/24/EU irányelv 67. cikkében és 2014/25/EU irányelv 82. cikkében leírt, gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritérium alapján, figyelembe véve a jármű teljes élettartama során jelentkező költséghatékonyságot, valamint a környezeti és társadalmi szempontokat.

(25)  Az ezen irányelv szerinti közbeszerzésekről való jelentéstételnek egyértelmű áttekintést kell adnia a piacról, lehetővé téve az irányelv végrehajtásának ▌hatékony nyomon követését. E jelentéstételnek azzal kell kezdődnie, hogy a tagállamok ... [e módosító irányelv hatálybalépésének időpontjától számított 36 hónap]-ig előzetesen információkat nyújtanak be a Bizottságnak, majd első alkalommal 2026-ban, azt követően pedig háromévente átfogó jelentést kell benyújtaniuk a minimális beszerzési célértékek eléréséről. Az időkeretet a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv szerinti, meglévő jelentéstételi kötelezettségekhez kell igazítani. Az állami szervekre nehezedő adminisztratív terhek minimálisra csökkentése és a piac hatékony áttekintése érdekében elő kell segíteni az egyszerűsített jelentéstételt. A Bizottság megoldásokat fog biztosítani a közbeszerzési felhívások elektronikus adatbázisában (Tenders Electronic Daily (TED)) való nyilvántartásba vételhez és nyomon követéshez, és az Unió közös közbeszerzési szójegyzéke keretében biztosítani fogja a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek, illetve az alternatív üzemanyagot használó egyéb járművek átfogó bejelentését. A közös közbeszerzési szójegyzékben külön kódok segítik majd a közbeszerzési felhívások elektronikus adatbázisában való nyilvántartásba vételt és nyomon követést.

(26)  Nemzeti és uniós szintű célzott állami támogatási intézkedések révén további támogatást lehet nyújtani a tiszta járművek és infrastruktúráik piaci elterjedéséhez. Ezen intézkedések közé tartozik az uniós források közösségi közlekedési flották megújítását támogató, nagyobb mértékű használata és az ismeretek hatékonyabb cseréje, valamint a beszerzések összehangolása annak érdekében, hogy a költségcsökkentés és a piaci hatások szempontjából kellően nagy volumenű intézkedéseket lehessen megvalósítani. A 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás(20) elismeri az alternatív üzemanyagok forgalmazásához szükséges infrastruktúrák fejlesztését elősegítő állami támogatás lehetőségét. Mindazonáltal az Európai Unió működéséről szóló szerződést és különösen annak 107. és 108. cikkét továbbra is alkalmazni kell az ilyen állami támogatásra.

(27)  A tiszta járművek beszerzéséhez nyújtott célzott támogatási intézkedések segíthetik az ajánlatkérő szerveket és a közszolgáltató ajánlatkérőket. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján az Unió különböző alapokkal rendelkezik, amelyek célja a tagállamok, a helyi hatóságok és az érintett piaci szereplők támogatása a fenntartható mobilitásra való áttérésben. Különösen, az európai strukturális és beruházási alapok fontos forrást jelentenek a városi mobilitási projektek finanszírozásához. A Horizont 2020, az Unió 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(21) létrehozott kutatási programja finanszírozza a városi mobilitással és az intelligens városokkal és közösségekkel kapcsolatos kutatási és innovációs projekteket, míg az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(22) létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a városi csomópontokban a releváns infrastruktúra kiépítését támogatja. A tiszta jármű meghatározásának bevezetése és az ezen irányelvben a beszerzésükre vonatkozó minimális célértékek meghatározása segítheti az uniós pénzügyi eszközök ‒ ideértve a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi keretet ‒ még célzottabb felhasználásának biztosítását. Ezek a támogatási intézkedések segíteni fogják az infrastrukturális változások magas kezdeti beruházási költségeinek csökkentését és támogatni fogják a közlekedés dekarbonizációját.

(28)  A lehetséges előnyök teljes mértékű kiaknázása biztosításának elősegítése érdekében a Bizottságnak iránymutatást kell nyújtania a tagállamoknak a különböző felhasználható uniós alapokra vonatkozóan, valamint meg kell könnyítenie és strukturálnia kell a tagállamok között az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréjét, hogy előmozdítsa a tiszta és az energiahatékony közúti járművek ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők általi megvásárlását, lízingjét, bérletét vagy részletvételét. A Bizottságnak emellett továbbra is technikai és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat kell nyújtania a helyi hatóságoknak és a piaci szereplőknek olyan eszközök révén, mint az Európai Beruházási Tanácsadó Platform, a JASPERS és a JESSICA. E támogatásnak magában kell foglalnia az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők arra való ösztönzését, hogy vonják össze erőforrásaikat az alacsony kibocsátású és energiahatékony közúti járművek közös beszerzésébe a méretgazdaságosság elérése és ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

(29)  A beruházások hatásának maximalizálása érdekében jobban össze kell hangolni a mobilitást és a várostervezést, például fenntartható városi mobilitási tervek alkalmazása révén. A fenntartható városi mobilitási terveket több szakpolitikai területre kiterjedően, különböző irányítási szintekkel együttműködve dolgozzák ki, egybevonva a különböző közlekedési módokat, a közúti közlekedésbiztonságot, az árufuvarozást, a mobilitásirányítást és az intelligens közlekedési rendszereket. A fenntartható városi mobilitási tervek fontos szerepet játszanak a szén-dioxid-kibocsátás, a zaj- és a levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó uniós célok elérésében.

(30)  Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, a tagállamoktól származó jelentések közös formátumának és azok továbbítási szabályainak meghatározása érdekében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(23) megfelelően kell gyakorolni.

(31)  A Bizottság 2027. december 31-ig felül kell hogy vizsgálja a 2009/33/EK irányelv végrehajtását. Ezt a felülvizsgálatot adott esetben az említett irányelv 2030 utáni időszakra vonatkozó módosítására irányuló jogalkotási javaslatnak kell kísérnie, beleértve új, nagyra törő célok meghatározását és a hatály kiterjesztését más járműkategóriákra, például az L kategóriájú járművekre és az építkezéseken használt gépekre. Az említett irányelv felülvizsgálata során a Bizottságnak többek között értékelnie kell azt a lehetőséget is, hogy ezt az irányelvet összhangba hozza minden olyan módszerrel, amely a járművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó uniós előírások keretében az élettartam során és a kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig tartó időszakban megvalósuló szén-dioxid-kibocsátások kiszámítására szolgál, valamint értékelnie kell a fenntartható és újrafeldolgozható akkumulátorok, és a legjobb besorolású és felújított gumiabroncsok használata előmozdításának lehetőségét.

(32)  Bár az ezen irányelv által meghatározott minimális beszerzési célértékek nem alkalmazandók az uniós intézményekre, kívánatos, hogy az uniós intézmények példát mutassanak.

(33)  Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen az alacsony kibocsátású mobilitás felé való elmozdulás elősegítése érdekében a tiszta járművek számára a keresleti oldalon további ösztönzők biztosítását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban egy közös, hosszú távra szóló szakpolitikai keret rendelkezésre állása érdekében, valamint méretgazdaságossági okokból ez a cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(34)  A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(24) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(35)  A 2009/33/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/33/EK irányelv módosításai

A 2009/33/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1)  A cím helyébe a következő szöveg lép:"

„2009/33/EK irányelv a tiszta közúti járművek használatának az alacsony kibocsátású mobilitás támogatása érdekében történő előmozdításáról”.

"

(2)  Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„1. cikk

Tárgy és célkitűzések

Ez az irányelv előírja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők a közúti járművek beszerzésekor figyelembe vegyék a járművek teljes élettartamához kapcsolódó energetikai és környezeti hatásokat, beleértve az energiafelhasználást, valamint a szén-dioxid és bizonyos szennyező anyagok kibocsátását azzal a céllal, hogy ez ösztönözze és előmozdítsa a tiszta és energiahatékony járművek piacát és javítsa a közlekedési ágazatnak az Unió környezetvédelmi, éghajlat- és energiapolitikájához való hozzájárulását.”

"

(3)  A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„2. cikk

Mentességek

A tagállamok mentesíthetik az ezen irányelvben meghatározott követelmények alól az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikke (2) bekezdésének d) pontjában, 2. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint I. melléklete A. részének 5.2–5.5. és 5.7. pontjában említett járműveket.

_____________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).”

"

(4)  A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„3. cikk

Hatály

1.  Ez az irányelv a következő közbeszerzésekre alkalmazandó:

   a) ▌ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt, közúti járművek megvásárlására, lízingjére, bérletére vagy részletvételére vonatkozó szerződések, amennyiben azok kötelesek alkalmazni a 2014/24/EU* és a 2014/25/EU** európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott közbeszerzési eljárásokat;
   b) ▌az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet*** szerinti közszolgáltatási szerződések, melyek tárgya közúti személyszállítási szolgáltatások biztosítása azon a küszöbértéken felül, melyet a tagállamok határoznak meg, nem túllépve az említett rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott alkalmazandó küszöbértéket;
   c) az ezen irányelv mellékletének 1. táblázatában meghatározott ▌szolgáltatási szerződések▌, amennyiben az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők kötelesek alkalmazni a 2014/24/EU és a 2014/25/EU ▌irányelvben meghatározott közbeszerzési eljárásokat.

Ez az irányelv csak azokra a szerződésekre alkalmazandó, amelyek esetében az eljárást megindító felhívást ... [24 hónappal ezen módosító irányelv hatálybalépésének időpontját követően] után küldték el, illetve azokban az esetekben, amikor ilyen felhívásra nem kerül sor, amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az említett időpont után indította meg a közbeszerzési eljárást.

2.  Ez az irányelv nem alkalmazandó a következőkre:

   a) az (EU) 2018/858 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint 2. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett járművekre;
   b) a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet**** 3. cikkének 2. és 3. pontjában meghatározott I. és A. osztályú járművek kivételével az M3 kategóriájú járművekre.

_______________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3, 1. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).”

"

5.  A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„4. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

   1. »ajánlatkérő szervek«: a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 3. cikkében meghatározott ajánlatkérő szervek;
   2. »közszolgáltató ajánlatkérők«: a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében meghatározott közszolgáltató ajánlatkérők;
   3. »közúti jármű”: az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott, M vagy N kategóriájú jármű;
   4. »tiszta jármű«:
   a) az M1, az M2 vagy az N1 ▌kategóriájú olyan jármű, amelynek CO2 g/km-ben kifejezett maximális kipufogógáz-kibocsátása és valós vezetési feltételek melletti szennyezőanyag-kibocsátása nem éri el a melléklet 2. táblázatában meghatározott alkalmazandó százalékos kibocsátási határértékeket; vagy
   b) az M3, az N2 vagy az N3 kategóriájú, a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 2. cikkének 1. és 2. pontjában meghatározott alternatív üzemanyagokat használó járművek, kivéve a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében magas kockázatot jelentő alapanyagokból készített üzemanyagokat használókat, amelyek esetében az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv** 26. cikkével összhangban megfigyelték a nagy szénkészletekkel rendelkező földterületekre való jelentős mértékű termőterület-kiterjesztést. A folyékony bioüzemanyagokat, szintetikus és paraffinos üzemanyagokat használó járművek esetében ezeket az üzemanyagokat nem szabad hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal keverni;
   5. »kibocsátásmentes nehézgépjármű«: olyan, az e cikk 4. pontjának b) alpontjában meghatározott tiszta jármű, amely nem rendelkezik belső égésű motorral, vagy olyan belső égésű motorral rendelkezik, amelynek kibocsátása a 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel*** és végrehajtási intézkedéseivel összhangban mérve kevesebb mint 1 g CO2/kWh, vagy a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel**** és végrehajtási intézkedéseivel összhangban mérve kevesebb mint 1 g CO2/km.

_____________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve ( 2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 595/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete ( 2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).”

"

6.  Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„5. cikk

Minimális beszerzési célértékek

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 3. cikkben említett járművek és szolgáltatások beszerzése a tiszta könnyűgépjárművekre vonatkozóan megfeleljen a melléklet 3. táblázatában, a tiszta üzemű nehézgépjárművekre vonatkozóan pedig a melléklet 4. táblázatában meghatározott minimális beszerzési célértékeknek. E célértékeket a tiszta járművek minimális százalékos arányaként fejezik ki a 3. cikkben említett, az első referencia-időszak tekintetében ... [24 hónappal e módosító irányelv hatálybalépésének időpontját követően] és 2025. december 31. között, a második referencia-időszak tekintetében pedig 2026. január 1. és 2030. december 31. között odaítélt valamennyi szerződés hatálya alá tartozó közúti járművek teljes számán belül.

(2)  A minimális beszerzési célértékek kiszámítása céljából a közbeszerzési eljárás figyelembe veendő időpontja a közbeszerzési eljárás szerződés odaítélésével történő befejezésének időpontja.

(3)  A tiszta jármű 4. cikk 4. pontja szerinti meghatározásának és a kibocsátásmentes nehézgépjármű 4. cikk 5. pontja szerinti meghatározásának utólagos átalakítás eredményeként megfelelő járműveket tiszta járműveknek vagy kibocsátásmentes nehézgépjárműveknek lehet tekinteni a minimális beszerzési célértékeknek való megfelelés céljából.

(4)  A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szerződések esetében a minimális beszerzési célértékek teljesítésének értékelése céljából az egyes szerződések keretében megvásárolt, lízingelt, bérelt vagy részletre vásárolt közúti járművek számát kell figyelembe venni.

(5)  A 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett szerződések esetében a minimális beszerzési célértékek teljesítésének értékelése céljából az egyes szerződések hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtására használandó közúti járművek számát kell figyelembe venni.

(6)  Amennyiben a 2030. január 1. utáni időszakra vonatkozóan nem fogadnak el új célértékeket, a második referencia-időszakra meghatározott célértékeket kell továbbra is alkalmazni, és azokat a későbbi ötéves időszakokra vonatkozóan az (1)–(5) bekezdéssel összhangban kell kiszámítani.

(7)  A tagállamok alkalmazhatnak magasabb nemzeti célértékeket vagy a ▌mellékletben említetteknél szigorúbb követelményeket, és ajánlatkérő szerveik és közszolgáltató ajánlatkérőik számára is engedélyezhetik ezt.”

"

7.  A 6. és a 7. cikket el kell hagyni.

8.   A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„8. cikk

Az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréje

A Bizottság megkönnyíti és strukturálja az ismeretek és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a tiszta és energiahatékony közúti járműveknek az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők általi beszerzését előmozdító gyakorlatok tekintetében.”

"

9.  A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„9. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 2014/94/EU irányelv 9. cikkével létrehozott bizottság segíti.

Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.▌

(3)  Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.

_______________

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”

"

10.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„10. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1)  A tagállamok ...-ig [36 hónappal e módosító irányelv hatálybalépésének időpontját követően] tájékoztatják a Bizottságot az ezen irányelv végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről és a tagállamoknak a jövőbeli végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos szándékairól, például az időzítésről és a különböző kormányzati szintek közötti lehetséges erőfeszítés-megosztásról, valamint bármely egyéb, a tagállam által relevánsnak ítélt információról.

(2)   A tagállamok 2026. április 18-ig, majd azt követően háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. Ezeket a jelentéseket csatolni kell a 2014/24/EU irányelv 83. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében és a 2014/25/EU irányelv 99. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt jelentésekhez, és információkat kell tartalmazniuk az ezen irányelv végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről, a jövőbeli végrehajtási tevékenységekről, valamint minden egyéb, a tagállam által relevánsnak ítélt ▌információról. Ezek a jelentések tartalmazzák továbbá az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett szerződések hatálya alá tartozó járművek számát és kategóriáit, a Bizottság által az e cikk (3) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsátott adatok alapján. Az információkat a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben* meghatározott kategóriák szerint kell bemutatni.

(3)  A Bizottság, hogy segítse a tagállamokat jelentéstételi kötelezettségeik teljesítésében, összegyűjti és közzéteszi az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett szerződések hatálya alá tartozó járművek számát és kategóriáit, azáltal, hogy kivonatot készít a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvvel összhangban a közbeszerzési felhívások elektronikus adatbázisában (Tenders Electronic Daily (TED)) közzétett szerződések odaítéléséről szóló tájékoztatók releváns adataiból.

(4)  2027. április 18-ig, majd azt követően háromévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, amelyben a (2) bekezdésben említett jelentéseket követően ismerteti a tagállamok által e tekintetben hozott intézkedéseket.

(5)   2027. december 31-ig a Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását, és adott esetben a 2030 utáni időszakra vonatkozó módosítására irányuló jogalkotási javaslatot terjeszt elő, többek között új célértékek kitűzésével és más járműkategóriák – például a két- vagy háromkerekű járművek – felvételével kapcsolatban.

(6)  A Bizottság ▌végrehajtási jogi aktusokat ▌fogad el a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban, hogy meghatározza az e cikk (2) bekezdésében említett jelentések formátumát és továbbítási szabályait.

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).”

"

11.  A melléklet helyébe ezen irányelv mellékletének szövege lép.

2. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek ▌... [ezen módosító irányelv hatálybalépéséének időpontját követően 24 hónap]-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt: ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Az alacsony kibocsátású mobilitás tagállami előmozdítását szolgáló,

a tiszta közúti járművekre vonatkozó minimális beszerzési célértékek

végrehajtásához szükséges információk

1.  táblázat: A közös közbeszerzési szójegyzéknek (CPV) a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szolgáltatásokra vonatkozó kódjai

CPV-kód

Leírás

60112000-6

Közúti tömegközlekedési szolgáltatások

60130000-8

Különleges közúti személyszállítási szolgáltatások

60140000-1

Nem menetrendszerű utasszállítás

90511000-2

Hulladékgyűjtési szolgáltatások

60160000-7

Közúti postai szállítás

60161000-4

Csomagszállítási szolgáltatás

64121100-1

Postai kézbesítési szolgáltatások

64121200-2

Csomagkézbesítési szolgáltatások

2.  táblázat: A tiszta könnyűgépjárművekre vonatkozó kibocsátási küszöbértékek

Jármű-kategóriák

2025. december 31-ig

2026. január 1-jétől

 

CO2 g/km

Valós vezetési feltételek melletti légszennyezőanyag-kibocsátás * a kibocsátási határértékek százalékában **

CO2 g/km

Valós vezetési feltételek melletti légszennyezőanyag-kibocsátás* a kibocsátási határértékek százalékában**

M1

50

80 %

0

n.  a.

M2

50

80 %

0

n.  a.

N1

50

80 %

0

n.  a.

* Valós vezetési feltételek mellett a részecskék számának (PN) bejelentett maximális kibocsátása (#/km) és a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátása (mg/km) a 200746EK irányelv IX. mellékletében leírt megfelelőségi tanúsítvány 48.2. pontjában jelentetteknek megfelelően.

** A 715/2007/EK rendelet I. mellékletében vagy az azt felváltó jogi aktusban meghatározott alkalmazandó kibocsátási határérték.

3.  táblázat: A 2. táblázattal összhangban tiszta könnyűgépjárművek részarányára vonatkozó minimális beszerzési célérték a 3. cikkben említett szerződések hatálya alá tartozó összes könnyűgépjármű számán belül, tagállami szintű bontásban*

Tagállam

[ezen módosító irányelv hatálybalépésének időpontját követő 24 hónap]...-tól 2025. december 31-ig

2026. január 1-jétől 2030. december 31-ig

Luxemburg

38,5 %

38,5 %

Svédország

38,5 %

38,5 %

Dánia

37,4 %

37,4 %

Finnország

38,5 %

38,5 %

Németország

38,5 %

38,5 %

Franciaország

37,4 %

37,4 %

Egyesült Királyság

38,5 %

38,5 %

Hollandia

38,5 %

38,5 %

Ausztria

38,5 %

38,5 %

Belgium

38,5 %

38,5 %

Olaszország

38,5 %

38,5 %

Írország

38,5 %

38,5 %

Spanyolország

36,3 %

36,3 %

Ciprus

31,9 %

31,9 %

Málta

38,5 %

38,5 %

Portugália

29,7 %

29,7 %

Görögország

25,3 %

25,3 %

Szlovénia

22 %

22 %

Csehország

29,7 %

29,7 %

Észtország

23,1 %

23,1 %

Szlovákia

22 %

22 %

Litvánia

20,9 %

20,9 %

Lengyelország

22 %

22 %

Horvátország

18,7 %

18,7 %

Magyarország

23,1 %

23,1 %

Lettország

22 %

22 %

Románia

18,7 %

18,7 %

Bulgária

17,6 %

17,6 %

4.  táblázat: A tiszta nehézgépjárművek részarányára vonatkozó minimális beszerzési célérték a 3. cikkben említett szerződések hatálya alá tartozó összes nehézgépjármű számán belül, tagállami szintű bontásban*

Tagállam

Tehergépkocsik (N2 és N3 jármű-kategória)

Buszok (M3 jármű-kategória)*

 

[ezen módosító irányelv hatálybalépésének időpontját követő 24 hónap]...-tól 2025. december 31-ig

2026. január 1-jétől 2030. december 31-ig

[ezen módosító irányelv hatálybalépésének időpontját követő 24 hónap]...-tól 2025. december 31-ig

2026. január 1-jétől 2030. december 31-ig

Luxemburg

10 %

15 %

45 %

65 %

Svédország

10 %

15 %

45 %

65 %

Dánia

10 %

15 %

45 %

65 %

Finnország

9 %

15 %

41 %

59 %

Németország

10 %

15 %

45 %

65 %

Franciaország

10 %

15 %

43 %

61 %

Egyesült Királyság

10 %

15 %

45 %

65 %

Hollandia

10 %

15 %

45 %

65 %

Ausztria

10 %

15 %

45 %

65 %

Belgium

10 %

15 %

45 %

65 %

Olaszország

10 %

15 %

45 %

65 %

Írország

10 %

15 %

45 %

65 %

Spanyolország

10 %

14 %

45 %

65 %

Ciprus

10 %

13 %

45 %

65 %

Málta

10 %

15 %

45 %

65 %

Portugália

8 %

12 %

35 %

51 %

Görögország

8 %

10 %

33 %

47 %

Szlovénia

7 %

9 %

28 %

40 %

Csehország

9 %

11 %

41 %

60 %

Észtország

7 %

9 %

31 %

43 %

Szlovákia

8 %

9 %

34 %

48 %

Litvánia

8 %

9 %

42 %

60 %

Lengyelország

7 %

9 %

32 %

46 %

Horvátország

6 %

7 %

27 %

38 %

Magyarország

8 %

9 %

37 %

53 %

Lettország

8 %

9 %

35 %

50 %

Románia

6 %

7 %

24 %

33 %

Bulgária

7 %

8 %

34 %

48 %

* A tiszta buszok részarányára vonatkozó minimális célérték felének a 4. cikk 5. pontjában meghatározott kibocsátásmentes buszok beszerzése révén kell eleget tenni. Ez a követelmény a minimális célérték negyedére csökken az első referencia-időszakra, ha az egy tagállamban az említett időszakban odaítélt, a 3. cikkben említett összes szerződés hatálya alá tartozó összes busz több mint 80%-a emeletes busz.”

(1) HL C 262., 2018.7.25., 58. o.
(2) HL C 387., 2018.10.25., 70. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2018. október 25-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0424).
(4)HL C 262., 2018.7.25., 58. o.
(5)HL C 387., 2018.10.25., 70. o.
(6)Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2002 irányelve (2018. december 11.) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2018.12.21., 210. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve ( 2014. október 22. ) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L …).
(14)+ HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 6/19 (2017/0293(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát, és illessze be az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
(15)
(16)++HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a PE-CONS 6/19 (2017/0293(COD)) dokumentumban szereplő rendelet számát.
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.);
(18)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26., 1. o.).
(19)HL C 298., 2018.8.23., 140. o.
(20)HL C 200., 2014.6.28., 1. o.
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).
(23)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(24)HL C 369., 2011.12.17., 14. o.


A digitális eszközök és folyamatok használata a társasági jog terén ***I
PDF 313kWORD 90k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0239 – C8-0166/2018 – 2018/0113(COD))
P8_TA-PROV(2019)0428A8-0422/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0239),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 50. cikkének (1) bekezdésére, valamint 50. cikke (2) bekezdésének b), c), f) és g) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0166/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0422/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi i elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0113


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (1) bekezdésére, valamint az 50. cikke (2) bekezdésének b), c), f) és g) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) többek között az adatközlésre és a tagállamok központi nyilvántartásainak, kereskedelmi nyilvántartásainak és cégjegyzékeinek összekapcsolására vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2)  Az egyik legfontosabb előfeltétele egy versenyképes belső piac hatékony működésének, korszerűsítésének és adminisztratív észszerűsítésének, illetve a vállalatok versenyképessége és megbízhatósága biztosításának a digitális eszközök és folyamatok arra történő használata, hogy könnyebben, gyorsabban, idő- és költséghatékonyabban kezdeményezhető legyen egy adott gazdasági tevékenység egy társaságnak egy másik tagállamban történő létrehozásával, vagy egy társaság fióktelepének egy másik tagállamban történő megnyitásával, és hogy átfogó és hozzáférhető tájékoztatás álljon rendelkezésre a társaságokról.

(3)  A globalizáció és a digitalizáció új társadalmi és gazdasági kihívásainak megfelelő jogi és igazgatási környezet biztosítása alapvető fontosságú egyrészt a visszaélések és a csalás elleni szükséges védintézkedések biztosítása, másrészt olyan célok követése érdekében, mint a gazdasági növekedés előmozdítása, a munkahelyteremtés és a beruházások Unióba vonzása, amelyek mindegyike a társadalom egészének javát szolgáló gazdasági és társadalmi előnyökkel járna.

(4)  Jelenleg jelentős különbségek vannak a tagállamok között a tekintetben, hogy a vállalkozók és társaságok számára a hatóságokkal a társasági jogi ügyekről folytatott kapcsolattartás céljaira milyen eszközök állnak rendelkezésre. Az e-kormányzati szolgáltatások tagállamonként eltérőek. Egyes tagállamok online átfogó és felhasználóbarát szolgáltatásokat nyújtanak, míg mások képtelenek online megoldásokat kínálni a társaság életciklusának egyes jelentős szakaszaiban. Így például egyes tagállamok a társaságok alapítását vagy az okiratok és adatok változásainak nyilvántartásba való benyújtását csak személyesen teszik lehetővé, mások ezen ügyek intézését személyesen és online egyaránt lehetővé teszik, ismét más tagállamokban viszont ez csak online lehetséges.

(5)  A cégadatokhoz való hozzáférés tekintetében továbbá az uniós jog akként rendelkezik, hogy az adatok egy minimális körét díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani. Ezen adatok köre azonban továbbra is korlátozott. Az ilyen adatokhoz való hozzáférés változó, mivel egyes tagállamokban több adatot bocsátanak rendelkezésre díjmentesen, mint másokban, ami így kiegyensúlyozatlan helyzetet teremt az Unióban.

(6)  A Bizottság az európai digitális egységes piaci stratégiában, és „A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” címet viselő, a 2016–2020 közötti időszakra szóló uniós e-kormányzati cselekvési tervében kiemelte, hogy a közigazgatási szervek képesek jelentősen megkönnyíteni a vállalkozások számára, hogy határokon átnyúlóan üzleti tevékenységbe kezdjenek, online működjenek és terjeszkedjenek. Az uniós e-kormányzati cselekvési terv kifejezetten elismerte a digitális eszközök használata javításának fontosságát a társasági jogi követelményeknek való megfelelés során. Ezenfelül a 2017. október 6-án kiadott, e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozatban a tagállamok erőteljesen felszólítottak a hatékony, felhasználó-központú elektronikus eljárások biztosítására irányuló erőfeszítések fokozására az Unióban.

(7)  2017 júniusában működésbe lépett a tagállamok központi nyilvántartásait, kereskedelmi nyilvántartásait és cégjegyzékeit összekapcsoló rendszer, ami az Unióban nagymértékben megkönnyíti a határokon átnyúló hozzáférést a cégadatokhoz, és lehetővé teszi a tagállamok nyilvántartásai számára, hogy bizonyos, a társaságokat érintő határokon átnyúló műveletek tekintetében elektronikusan kommunikáljanak egymással.

(8)  A társaságok alapításának és fióktelepeik bejegyzésének megkönnyítése, valamint az e folyamatokhoz kapcsolódóan felmerülő költségek, idő és adminisztratív terhek – különösen a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(5) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: „kkv-k”) háruló költségek és terhek – csökkentése érdekében eljárásokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a társaságok alapítása és a fióktelepek bejegyzése teljes mértékben online végezhető legyen. Ez az irányelv nem kötelezheti a vállalkozásokat arra, hogy ilyen eljárásokat alkalmazzanak. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy akként döntsenek, hogy néhány vagy valamennyi online eljárást kötelezővé tesznek. A társaságalapítással és bejegyzéssel járó jelenlegi költségek és terhek nemcsak a társaság alapítása vagy a fióktelep bejegyzése kapcsán felszámított adminisztratív díjakból, hanem olyan egyéb követelményekből is fakadnak, amelyek az átfogó folyamatot hosszadalmasabbá teszik, különösen akkor, amikor a kérelmező ▌fizikai jelenlétét írják elő. Továbbá az ilyen eljárásokkal kapcsolatos információkat díjmentesen az interneten hozzáférhetővé kell tenni.

(9)  Az egységes digitális kaput létrehozó (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) általános szabályokat ír elő a belső piac működése szempontjából lényeges információk, eljárások és segítségnyújtási szolgáltatások online nyújtására vonatkozóan. Ez az irányelv különös szabályokat állapít meg a tőkeegyesítő társaságok alapítására, a fióktelepek bejegyzésére, valamint az okiratok és adatok társaságok és fióktelepek általi benyújtására (a továbbiakban: online eljárások) vonatkozóan, amelyek nem tartoznak az említett rendelet hatálya alá. A tagállamoknak az egységes digitális kapun keresztül elérhető honlapokon biztosítaniuk kell különösen az ezen irányelvben meghatározott online eljárásokra vonatkozó egyedi információkat és létesítőokirat-mintákat (mintákat).

(10)  A társaságok teljes mértékben online történő alapítása és a fióktelepek teljes mértékben online történő bejegyzése, valamint az okiratok és adatok teljes mértékben online történő benyújtása lehetővé tenné a társaságok számára, hogy digitális eszközöket vegyenek igénybe a tagállamok illetékes hatóságaival való kapcsolattartás során. A bizalom erősítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a biztonságos elektronikus azonosítás és a bizalmi szolgáltatások igénybevétele a 910/2014/EU európai parlament és tanácsi rendelettel(7) összhangban lehetséges legyen mind a nemzeti, mind a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára. Továbbá a határokon átnyúló elektronikus azonosítás lehetővé tétele érdekében a tagállamoknak elektronikus azonosítási rendszereket kell létrehozniuk, amelyek rendelkeznek az engedélyezett elektronikus azonosító eszközökről. Az ilyen nemzeti rendszereket használnák a másik tagállamban kiadott elektronikus azonosító eszközök elismerésének alapjául. A magas szintű bizalom határokon átnyúló helyzetekben való biztosítása érdekében csak a 910/2014/EU rendelet 6. cikkének megfelelő elektronikus azonosító eszközöket lehet elismerni. Mindazonáltal ez az irányelv csak arra kötelezheti a tagállamokat, hogy az elektronikus azonosító eszközeik elismerése révén lehetővé tegyék az uniós polgárnak minősülő kérelmezők számára online a társaságalapítást, a fióktelepek online bejegyzését és az okiratok és adatok online benyújtását. A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy milyen módon teszik az általuk elismert azonosító eszközöket nyilvánosan elérhetővé, beleértve azokat is, amelyek nem tartoznak a 910/2014/EU rendelet hatálya alá.

(11)  A tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a nemzeti jog alapján kérelmezőnek tekintett személyt vagy személyeket az online eljárásokkal kapcsolatban, ezen irányelv hatályának és céljának korlátozása nélkül.

(12)  Az online eljárások társaságok számára történő megkönnyítése érdekében a tagállamok nyilvántartásainak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelvben meghatározott online eljárásokért fizetendő díjakra vonatkozó szabályok átláthatóak legyenek, és azokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazzák. A díjakra vonatkozó szabályok átláthatóságára vonatkozó követelmény azonban adott esetben nem sértheti a kérelmezők és a számukra az online eljárások bármely részében segítséget nyújtó személyek között fennálló szerződéses szabadságot, ideértve az ilyen szolgáltatások megfelelő áráról való tárgyalás szabadságát is.

(13)  Az online eljárások nyilvántartások által felszámított díjait a szóban forgó szolgáltatások költségei alapján kell kiszámítani. E díjak többek között az ingyenesen nyújtott kisebb szolgáltatások költségeit is fedezhetik. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy figyelembe vegyék az online eljárások lefolytatásával kapcsolatos valamennyi költséget, beleértve az általános kiadások online eljárásokhoz rendelhető hányadát is. A tagállamok emellett átalánydíjat is megállapíthatnak, és határozatlan időre rögzíthetik e díjak összegét, feltéve, hogy rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a díjak továbbra sem haladják meg a szóban forgó szolgáltatások átlagos költségét. A tagállamokban a nyilvántartás által felszámított online eljárások díjai nem haladhatják meg az ilyen szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket. Ezen túlmenően, amennyiben az eljárás befejezéséhez fizetésre van szükség, lehetővé kell tenni, hogy a fizetést széles körben rendelkezésre álló, határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatások – például hitelkártyák és banki átutalások – révén lehessen teljesíteni.

(14)  A tagállamoknak segítséget kell nyújtaniuk azoknak a személyeknek, akik egy társaságot kívánnak alapítani vagy fióktelepet bejegyezni, azáltal, hogy az egységes digitális kapun keresztül és adott esetben az európai igazságügyi portálon tömör és felhasználóbarát módon tájékoztatást nyújtanak a tőkeegyesítő társaságok alapítására és fióktelepek bejegyzésére és az okiratok és az adatok benyújtására vonatkozó eljárásokkal és követelményekkel, az igazgatók kizárására vonatkozó szabályokkal, valamint a társaságok ügyviteli, ügyvezető és felügyeleti szerveinek hatáskörével és felelősségi köreivel kapcsolatban.

(15)  Lehetővé kell tenni a társaságok teljes mértékben online módon történő alapítását ▌. A tagállamoknak azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a más formájú társaságok nemzeti jogi szerinti alapításának összetettsége miatt az online alapítást a tőkeegyesítő társaságok ezen irányelvben meghatározott egyes formáira korlátozzák. A tagállamoknak mindenesetre részletes online alapítási szabályokat kell megállapítaniuk. Lehetővé kell tenni az okiratok vagy adatok elektronikus formában történő benyújtásával megvalósuló online alapítást, a tagállamok anyagi jogi és eljárási követelményeinek sérelme nélkül, beleértve a létesítő okiratok elkészítésére vonatkozó jogi eljárásokra, a benyújtott okiratok vagy adatok valódiságára, pontosságára, megbízhatóságára, szavahihetőségére, valamint megfelelő jogi formájára vonatkozó követelményeket. Ezek az anyagi jogi és eljárási követelmények azonban nem lehetetleníthetik el az online eljárásokat, különösen a társaságok online alapítását és a fióktelepek online bejegyzését szolgáló eljárásokat. Azokban az esetekben, amikor a tagállamok követelményeinek megfelelő okiratok elektronikus formában történő beszerzése technikailag nem lehetséges, kivételesen papíralapú dokumentumokat is be lehet kérni.

(16)   Amennyiben teljesült a társaság online alapítására vonatkozó összes alaki követelmény, beleértve azt a követelményt is, miszerint az összes okiratot és adatot a társaságnak szabályszerűen be kell nyújtania, az online alapításnak gyorsnak kell lennie bármely hatóság vagy a nemzeti jog alapján az online eljárások bármely vonatkozásában közreműködésre felhatalmazott bármely személy vagy szerv előtt. Azokban az esetekben azonban, amikor kétségek merülnek fel a szükséges alaki követelmények teljesítésével kapcsolatban, többek között a kérelmező személyazonosságát, a társaság nevének jogszerűségét, egy igazgató kizárását vagy bármely egyéb adat vagy okirat jogi követelményeknek való megfelelését illetően, illetve csalás vagy visszaélés gyanúja esetén az online alapítás hosszabb időt vehet igénybe, és a hatóságok számára a határidő nem kezdődhet meg ezen alaki követelmények teljesítéséig. Amennyiben a határidőkön belül nem lehet lezárni az eljárást, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezőt értesítsék a késedelem okairól.

(17)  A társaságok időben történő online alapításának és a fióktelepek időben történő online bejegyzésének biztosítása érdekében a tagállamok nem köthetik egy társaság online alapítását vagy egy fióktelep online bejegyzését valamely engedély azt megelőzően történő megszerzéséhez, hogy a társaság alapítása vagy fióktelep bejegyzése megtörténne, hacsak ezt a nemzeti jog elő nem írja egyes tevékenységek megfelelő ellenőrzésének biztosítása céljából. Az alapítást vagy bejegyzést követően a nemzeti jog kell, hogy irányadó legyen azokban a helyzetekben, amikor a társaságok vagy fióktelepek nem folytathatnak bizonyos tevékenységeket engedély megszerzése nélkül.

(18)  Annak érdekében, hogy támogassák a vállalkozásokat – és különösen a kkv-kat– az üzleti tevékenységük megkezdésében, lehetővé kell tenni a korlátolt felelősséggel működő társaságok online elérhető minták felhasználásával történő alapítását. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e minták felhasználhatók legyenek az online alapításhoz, és szabadon határozhatják meg e minták jogi értékét. Ezek a minták tartalmazhatnak a nemzeti jognak megfelelően előre meghatározott opciókat. A kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy válasszanak a társaság e minta alkalmazásával, illetve egyedi létesítő okirat használatával történő alapítása között, és a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy más társasági formájú társaságok számára is biztosítsanak mintákat.

(19)  A tagállamok meglévő társasági jogi hagyományainak tiszteletben tartása érdekében fontos, hogy rugalmasságot kell biztosítani a tekintetben, hogy a tagállamok miként biztosítanak egy teljes mértékben online rendszert a társaságok és fióktelepek alapítására és a fióktelepek bejegyzésére, valamint az okiratok és adatok benyújtására, beleértve a közjegyzőknek vagy az ügyvédeknek az említett online eljárások bármely részében játszott szerepét is. A online eljárásokkal kapcsolatos, ezen irányelvben nem szabályozott kérdésekre továbbra is a nemzeti jogszabályok irányadók.

(20)  Ezenfelül a csalásoknak és a nyilvántartott céges adatok illetéktelen személyek általi jogtalan módosításának (company hijacking) kezelése, valamint a nemzeti nyilvántartásokban szereplő okiratok és adatok megbízhatóságának és szavahihetőségének biztosítása érdekében az ezen irányelvben foglalt online eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek ki kell terjedniük a társaságot alapítani vagy fióktelepet bejegyezni, illetve okiratokat vagy adatokat benyújtani szándékozó személyek személyazonosságának és jog- és cselekvőképességének ellenőrzésére is. Ezek az ellenőrzések az egyes tagállamok által megkövetelt jogszerűségi ellenőrzés részét képezhetik. Az ilyen ellenőrzések elvégzéséhez szükséges eszközök és módszerek kidolgozásának és elfogadásának a tagállamok hatáskörében kell maradnia. ▌Ennek érdekében a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy előírják közjegyzők vagy ügyvédek részvételét az online eljárások bármely részében. Az ilyen részvétel azonban nem akadályozhatja meg, hogy ▌az eljárásra teljes mértékben online kerüljön sor.

(21)  Abban az esetben, ha az a közérdek alapján indokolt, a személyazonossággal való visszaélés vagy annak megváltoztatásának megelőzése érdekében, illetve annak biztosítása érdekében, hogy betartsák a jog- és cselekvőképességre és a kérelmezőknek a társaság képviseletére való jogosultságára vonatkozó szabályokat, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ▌a nemzeti jogszabályaikkal összhangban intézkedéseket hozzanak, amelyek ▌előírhatják a kérelmező ▌számára, hogy személyesen jelenjen meg annak a tagállamnak bármely hatósága, illetve az online eljárások bármely vonatkozásában közreműködésre felhatalmazott személy vagy szerv előtt előtt, amelyben a társaságot alapítani kívánják vagy a fióktelepet be kívánják jegyezni. Az ilyen fizikai jelenlétet azonban nem lehet rendszeresen előírni, csak eseti alapon, és csak abban az esetben, ha okkal feltételezhető, hogy a kérelmezők személyazonosságot hamisítanak, vagy sérülnek a jog- és cselekvőképességre vagy a kérelmezőknek a társaság képviseletére való jogosultságára vonatkozó szabályokat. Az említett gyanúnak a hatóságok, illetve a nemzeti jogszabályok alapján az ilyen ellenőrzések elvégzésére felhatalmazott személyek vagy szervek rendelkezésére álló információkon kell alapulnia. Amennyiben fizikai jelenlét szükséges, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárás további lépései online elvégezhetők legyenek. A jog- és cselekvőképesség fogalma magában foglalja a cselekvőképességet is.

(22)  A tagállamok azt is megengedhetik, hogy az illetékes hatóságok, személyek vagy szervek a személyazonosságra, a jog- és cselekvőképességre és a jogszerűségre vonatkozó kiegészítő elektronikus ellenőrzések révén megvizsgálják, hogy a társaságalapításhoz szükséges valamennyi feltétel teljesül-e. Ezek az ellenőrzések lefolytathatók többek között videokonferencia vagy más, valós idejű audiovizuális kapcsolatot biztosító eszközök segítségével.

(23)  A vállalatokkal kapcsolatba kerülő valamennyi személy védelmének biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell tudniuk akadályozni a csalárd vagy egyéb visszaélésszerű magatartást azáltal, hogy elutasítják valamely személy kinevezését a társaság igazgatójaként, figyelembe véve nemcsak a szóban forgó személy saját területükön tanúsított korábbi magatartását, hanem – ha a nemzeti jog ekként rendelkezik – a más tagállamok által szolgáltatott adatokat is. Ezért a tagállamok számára lehetősévé kell tenni, hogy más tagállamoktól adatokat kérjenek. A válasz hatályos eltiltással kapcsolatos adatokat vagy egyéb olyan adatokat tartalmazhat, amelyek a megkeresett tagállamban való eltiltás szempontjából relevánsak.Az ilyen adatigényléseket a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer révén lehetővé kell tenni. E tekintetben a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szabadon megválaszthassák az adatgyűjtés legjobb módját, például a vonatkozó adatok nyilvántartásokból vagy más olyan helyekről való begyűjtése révén, ahol azokat nemzeti joguk szerint tárolják, illetve külön nyilvántartások vagy külön e célra szolgáló szakaszok cégnyilvántartásokban való létrehozásával. Amennyiben további adatokra van szükség, például az eltiltás időtartamáról és okairól, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az összes rendelkezésre álló információcsere-rendszeren keresztül – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – szolgáltassák azokat. Ez az irányelv azonban nem keletkeztethet kötelezettséget az ilyen adatok minden esetben történő kérelmezésére. Ezen túlmenően a más tagállamban történő eltiltással kapcsolatos adatok figyelembevételének lehetősége nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy elismerjék a más tagállamokban hatályban lévő eltiltásokat.

(24)  A társaságokkal vagy a fióktelepekkel kapcsolatban álló összes személy védelmének és a csalárd vagy egyéb visszaélésszerű magatartás megelőzésének biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok illetékes hatóságai ellenőrizhessék, hogy az igazgatóvá kinevezendő személyt nem tiltották-e el az igazgatói feladatok ellátásától. Ebből a célból az illetékes hatóságoknak azt is meg kell tudniuk állapítani az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer révén, hogy az adott személy szerepel-e az igazgatók eltiltása szempontjából releváns bármely nyilvántartásban egy másik tagállamban. A nyilvántartások, a hatóságok vagy a nemzeti jogszabályok alapján az online eljárások bármely vonatkozásában közreműködésre felhatalmazott személyek vagy szervek nem tárolhatják ezeket a személyes adatokat annál hosszabb ideig, mint ami az igazgatónak kinevezendő személy alkalmasságának megállapításához szükséges. Előfordulhat azonban, hogy az említetteknek hosszabb ideig kell tárolniuk ezen adatokat az elutasító határozat esetleges felülvizsgálata céljából. A megőrzési időszak azonban semmi esetre sem haladhatja meg a társaság alapításával, fióktelep bejegyzésével vagy az ahhoz kapcsolódó okiratok vagy adatok benyújtásával kapcsolatos személyes adatok megőrzésére vonatkozó, nemzeti jogszabályokban megállapított időtartamot.

(25)  A társaságok online alapításával vagy fióktelepek online bejegyzésével kapcsolatos, ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek nem érintik az egyéb olyan, nem társasági jogi alaki követelményeket, amelyeket egy társaság az uniós és a nemzeti jogszabályokkal összhangban a tevékenység megkezdéséhez teljesíteni köteles.

(26)  Ahogyan a társaságok online alapítása és a fióktelepek online bejegyzése esetében is, úgy a társaságokra rótt költségek és terhek csökkentése érdekében a társaság teljes életciklusa során is lehetővé kell tenni az okiratok és adatok teljes mértékben online módon történő benyújtását a nyilvántartásokhoz. Ugyanakkor a tagállamok lehetővé tehetik ▌az okiratok és adatok más eszközök segítségével – többek között papíron – történő benyújtását. Ezenkívül a cégadatok közzététele megtörténtnek tekintendő, miután azok nyilvánosan hozzáférhetővé váltak az említett nemzeti nyilvántartásokban, mivel azok mostantól össze vannak kapcsolva, és átfogó hivatkozási pontként szolgálnak a felhasználók számára. A meglévő közzétételi eszközök megzavarásának elkerülése érdekében a tagállamok számára választási lehetőséget kell biztosítani, hogy a cégadatok egy részét vagy egészét a nemzeti közlönyben is közzétehessék, miközben biztosítják, hogy az adatokat a nyilvántartás elektronikus úton továbbítsa az adott nemzeti közlönynek. Ez az irányelv nem érinti a nyilvántartás jogi értékére és a nemzeti hivatalos közlöny szerepére vonatkozó nemzeti szabályokat.

(27)  Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a nemzeti nyilvántartások által tárolt adatok kereshetőségét és más rendszerekkel történő cseréjét, a tagállamoknak ▌biztosítaniuk kell, hogy a megfelelő átültetési időszak lejárta után a hatóságokhoz vagy a nemzeti jog alapján az online eljárások bármely vonatkozásában közreműködésre felhatalmazott bármely személyhez vagy szervhez az ezen irányelvben foglalt eljárások részeként benyújtott valamennyi okiratot és adatot a nyilvántartások gép által olvasható és kereshető formátumban, illetve strukturált adatként tárolhassák. Ez azt jelenti, hogy a fájlformátumot úgy kell kialakítani, hogy a szoftveralkalmazások a konkrét adatokat és azok belső felépítését könnyen azonosítani tudják, fel tudják ismerni és ki tudják nyerni. Az okiratok és adatok kereshető formátumának követelménye nem terjedhet ki a szkennelt aláírásokra vagy a gép által nem olvasható egyéb adatokra. Mivel ez szükségessé teheti egyes tagállamok meglévő információs rendszereinek módosítását, e követelmény esetében hosszabb átültetési időszakot kell biztosítani.

(28)  A társaságok számára a költségek és adminisztratív terhek, valamint az eljárások hosszának csökkentése érdekében a tagállamoknak a társasági jog területén az egyszeri adatszolgáltatás elvét kell alkalmazniuk, amely az Unióban megszilárdult elvnek tekinthető, ahogyan erről többek között az (EU) 2018/1724 rendelet, az Európai Bizottság e-kormányzati cselekvési terve vagy az e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozat is tanúskodik. Az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazása azt jelenti, hogy a vállalatoknak ugyanazt az adatot nem kell egynél többször benyújtaniuk a hatóságoknak. Például a társaságok nem kötelezhetők arra, hogy ugyanazt az adatot mind a nemzeti cégnyilvántartáshoz, mind a nemzeti közlönyhöz benyújtsák. Ehelyett a nyilvántartásnak a már benyújtott adatokat a nemzeti közlöny rendelkezésére kell bocsátania. Hasonlóképpen, ha az egyik tagállamban alapított társaság egy másik tagállamban kíván fióktelepet létrehozni, lehetővé kell tenni számára, hogy a korábban valamely nyilvántartáshoz benyújtott okiratokat vagy adatokat használja fel. Továbbá, amennyiben egy társaságot az egyik tagállamban alapították, de van fióktelepe valamely másik tagállamban is, lehetővé kell tenni a társaság számára, hogy a cégadataiban bekövetkezett bizonyos változásokat csak azon tagállam nyilvántartásához nyújtsa be, ahol a társaságot bejegyezték, anélkül, hogy ugyanazon adatokat a fióktelep helye szerinti tagállam nyilvántartásához is be kellene nyújtania. Ehelyett az olyan adatokat, mint a cégnév vagy a cég székhelyének változása, a társaság bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartásának elektronikus úton kell továbbítania a fióktelep bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartása részére a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer használatával.

(29)  Annak érdekében, hogy az Unióban bejegyzett társaságokra vonatkozóan következetes és naprakész adatok álljanak rendelkezésre, valamint az átláthatóság további növelése érdekében lehetővé kell tenni a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer használatát a tagállamok nyilvántartásaiba a tagállamok nemzeti jogával összhangban bejegyzett bármely társasági formájú társasággal kapcsolatos információcserére. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül elektronikus másolatokat készíthessenek az ilyen egyéb társasági formájú társaságok okiratairól és adatairól.

(30)  Az átláthatóság, a munkavállalók, hitelezők és kisebbségi részvényesek jogainak védelme és az üzleti tranzakciókba – beleértve a belső piacon belüli, határokon átnyúló jellegű tranzakciókat is – vetett bizalom előmozdítása érdekében fontos, hogy a befektetők, az érdekelt felek, az üzleti partnerek és a hatóságok könnyen hozzáférjenek a cégadatokhoz. Az ilyen adatok hozzáférhetőségének javítása érdekében további adatokat kell minden tagállamban díjmentesen hozzáférhetővé tenni. Ezeknek az adatoknak magukban kell foglalniuk ▌a társaság jogállását és a más tagállamokban lévő fióktelepeire vonatkozó adatokat, valamint az azon személyekre vonatkozó adatokat, akik szervként vagy ilyen szerv tagjaiként jogosultak a társaság képviseletére. Emellett a társaság által közölt okiratok és adatok teljes vagy részleges másolata – akár papíron, akár elektronikus úton történő – beszerzésének ára nem haladhatja meg annak adminisztratív költségét, beleértve a nyilvántartások fejlesztésének és fenntartásának költségeit is, feltéve, hogy az ár nem aránytalan a kért adatokhoz képest.

(31)  Jelenleg a tagállamok számára lehetséges az opcionális hozzáférési pontok kialakítása a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer kapcsán. A Bizottság számára azonban nem lehetséges más érdekelt felek összekapcsolása a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel. Annak érdekében, hogy más érdekelt feleknek is előnye származhasson a nyilvántartások összekapcsolásából, és biztosított legyen, hogy rendszereik pontos, naprakész és megbízható adatokat tároljanak a társaságokról, a Bizottságot fel kell hatalmazni további hozzáférési pontok létrehozására. Az ilyen hozzáférési pontoknak a Bizottság vagy más uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által az igazgatási funkcióik ellátása vagy az uniós jog rendelkezéseinek betartása érdekében kifejlesztett és működtetett rendszerekre kell hivatkozniuk.

(32)  Azért, hogy a belső piacon működő társaságok segítséget kapjanak abban, hogy határokon átnyúlóan könnyebben ki tudják terjeszteni üzleti tevékenységüket, lehetővé kell tenni számukra, hogy egy másik tagállamban online hozzanak létre és jegyezzenek be fióktelepeket. Ezért a tagállamoknak lehetővé kell tenniük – a társaságokhoz hasonlóan – a fióktelepek online bejegyzését, valamint az okiratok és adatok online módon történő benyújtását, ezzel segítve a költségek, valamint a határokon átnyúló terjeszkedéssel kapcsolatos adminisztratív terhek és az alaki követelmények teljesítéséhez szükséges idő csökkentését.

(33)  Egy másik tagállamban bejegyzett társaság fióktelepének bejegyzésekor a tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül az adott társasággal kapcsolatosan ellenőrizzenek bizonyos adatokat. Továbbá, ha egy fióktelepet valamely tagállamban bezárnak, az adott tagállam nyilvántartásának – a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül – tájékoztatnia kell erről a fióktelepbezárásról azt a tagállamot, ahol a társaságot bejegyezték, és mindkét nyilvántartásnak rögzítenie kell ezt az információt.

(34)  Az uniós és nemzeti joggal való összhang biztosítása érdekében törölni kell a megszűnt kapcsolattartó bizottságra vonatkozó rendelkezést, és frissíteni kell az (EU) 2017/1132 irányelv I. és II. mellékletében meghatározott társasági formákat.

(35)  A társasági formákra vonatkozó tagállami és uniós jogszabályok későbbi változásaival való összhang megteremtése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a társasági formáknak az (EU) 2017/1132 irányelv I., II. és IIA. mellékletében található felsorolásának frissítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(8) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(36)  Ezen irányelv rendelkezései – ideértve a társaságok nyilvántartásba vételére irányuló kötelezettségeket is – nem érintik a tagállamok, vagy azok területi vagy közigazgatási alegységeinek adóintézkedéseire vonatkozó nemzeti jogot.

(37)  Ez az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy csalás vagy visszaélés esetén elutasítsák a társaságok alapítására és a fióktelepek bejegyzésére vonatkozó kérelmeket, valamint hogy a tagállamok – többek között a rendőrség vagy más illetékes hatóságok – nyomozási és végrehajtási intézkedéseket folytassanak. Az egyéb – többek között a pénzmosás elleni küzdelemmel, a terrorizmus finanszírozásával és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos –uniós és nemzeti jogi szerinti kötelezettségek szintén változatlanok maradnak. Ez az irányelv nem érinti az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(9) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, különösen a megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedések kockázatérzékenységi alapon történő végrehajtásával, valamint a létesítő okirat szerinti tagállamban újonnan alapított társaság tényleges tulajdonosának azonosításával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségeket.

(38)  Ezt az irányelvet az Unió adatvédelmi jogszabályainak, valamint a magánélet és a személyes adatok az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében foglaltak szerinti védelmének tiszteletben tartásával kell alkalmazni. A természetes személyek személyes adatainak ezen irányelv szerinti kezelése során az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(10) megfelelően kell eljárni.

(39)  Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2018. július 26-án véleményt nyilvánított.

(40)  Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a belső piacon működő társaságok számára több digitális megoldás biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(41)  A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(12) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(42)  Tekintettel az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a nemzeti rendszerekben elvégzendő változtatások összetettségére, valamint arra, hogy a társasági jog területén a digitális eszközök és eljárások használata tekintetében a tagállamok között jelenleg jelentős különbségek vannak, helyénvaló rendelkezni arról, hogy az ezen irányelv egyes rendelkezéseinek átültetése során különös nehézségekkel szembesülő tagállamok jelezhetik a Bizottságnak, hogy a vonatkozó végrehajtási időszak legfeljebb egyéves meghosszabbítására van szükségük. A tagállamoknak meg kell jelölniük az ilyen hosszabbítás kérelmezésére vonatkozó objektív okokat.

(43)  A Bizottságnak el kell végeznie ezen irányelv értékelését. A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében az értékelésnek a hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és alapot kell nyújtania a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához. A tagállamoknak elő kell segíteniük ezen értékelés elvégzését azáltal, hogy ismertetik a Bizottsággal a rendelkezésükre álló adatokat arról, hogy az online társaságalapítás hogyan működik a gyakorlatban, például az online társaságalapítások számáról, azon esetek számáról, amikor felhasználták a mintákat vagy előírták a fizikai jelenlétet, valamint az online társaságalapítások átlagos időtartamáról és költségeiről.

(44)  Információkat kell gyűjteni annak értékelése céljából, hogy ezen irányelv eredményes-e a kitűzött célokhoz képest, valamint a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. pontjával összhangban történő értékelés elvégzése céljából.

(45)  Az (EU) 2017/1132 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1132 irányelv módosításai

Az (EU) 2017/1132 irányelv a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk a második franciabekezdés után a következő franciabekezdéssel egészül ki:"

„– a társaságok online alapítására, a fióktelepek online bejegyzésére, valamint az okiratok és adatok online benyújtására vonatkozó szabályok.”

"

2.  Az I. címben a III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„Online eljárások (alapítás, bejegyzés és adatbejelentés), közzététel és nyilvántartások”

"

3.  A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„13. cikk

Hatály

Az e szakaszban és az 1A. szakaszban előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt társasági formákra és – amennyiben ez az irányelv ekként rendelkezik – az I. és IIA. mellékletben felsorolt társasági formákra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire kell alkalmazni.”

"

4.  Az irányelv a következő cikkel egészül ki:"

„13a. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

   1. „elektronikus azonosító eszköz”: a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ▌3. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus azonosító eszköz;
   2. „elektronikus azonosítási rendszer”: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott azonosítási rendszer;
   3. „elektronikus eszközök”: adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására használt elektronikus berendezések, és amelyeken keresztül az adatokat előbb elküldik, majd rendeltetési helyükön fogadják; az említett adatokat teljes egészében a tagállamok által meghatározandó módon továbbítják, küldik meg és fogadják;
   4. „alapítás”: egy társaság nemzeti joggal összhangban történő létrehozásának teljes folyamata, beleértve a létesítő okirat elkészítését és a társaság nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges összes lépést;
   5. „fióktelep bejegyzése”: az a folyamat, amely egy tagállamban újonnan megnyitott fióktelepre vonatkozó okiratok és adatok közzétételét eredményezi;
   6. „minta”: egy társaság létesítő okiratának mintáját jelenti, amelyet a tagállamok a nemzeti joguknak megfelelően állítanak össze, és amelyet egy társaság online alapításához használnak a 13g. cikkel összhangban.

13b. cikk

Az online eljárások során alkalmazott azonosító eszközök elismerése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben említett online eljárásokban az uniós polgárnak minősülő kérelmezők az alábbi elektronikus azonosító eszközöket használhassák:

   a) a saját tagállamuk által jóváhagyott elektronikus azonosítási rendszer keretében kiadott elektronikus azonosító eszközök;
   b) egy másik tagállamban kiadott, és a 910/2014/EU rendelet 6. cikkével összhangban határokon átnyúló hitelesítés céljából elismert elektronikus azonosító eszközök.

(2)  A tagállamok megtagadhatják az azonosító eszközök elismerését, ha az elektronikus azonosító eszközök biztonsági szintje nem felel meg a 910/2014/EU rendelet 6. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3)  A tagállamok által elismert valamennyi azonosító eszközt nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(4)  Amennyiben azt a közérdek indokolja a személyazonossággal való visszaélés vagy annak megváltoztatásának megelőzése érdekében, a tagállamok a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése céljából hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek a megkövetelik a kérelmező fizikai jelenlétét bármely hatóság, illetve a nemzeti jog alapján az e fejezetben említett online eljárások bármely vonatkozásában – a társaság létesítő okiratának elkészítését is beleértve – közreműködésre felhatalmazott ▌személy vagy szerv előtt. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmező fizikai jelenlétét csak eseti alapon lehessen megkövetelni, ha okkal feltételezhető a személyazonosság meghamisítása, és hogy az eljárás bármely további lépését online lehessen teljesíteni.

13c. cikk

Az online eljárásokra vonatkozó általános rendelkezések

(1)  Ez az irányelv nem érinti azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek – a tagállamok jogrendszereivel és jogi hagyományaival összhangban – valamely hatóságot vagy olyan személyt vagy szervet jelölnek ki, amely a nemzeti jog alapján felhatalmazással bír az online társaságalapítás, a fióktelepek online bejegyzése és az okiratok és adatok online benyújtásának bármely vonatkozásában való közreműködésre.

(2)  Ez az irányelv nem érinti a nemzeti jogszabályokban megállapított eljárásokat és követelményeket sem – beleértve a létesítő okiratok elkészítésére vonatkozó jogi eljárásokat is –, feltéve hogy a társaságok 13g. cikkben említett online alapítása, a fióktelepek 28a. cikkben említett online bejegyzése, valamint az okiratok és adatok 13j. és 28b. cikkben említett online benyújtása lehetséges.

(3)  A benyújtott okiratok vagy adatok valódiságát, pontosságát, megbízhatóságát, szavahihetőségét és megfelelő jogi formáját illetően alkalmazandó, nemzeti jog szerinti követelményeket ez az irányelv nem érinti, feltéve, hogy társaságok 13g. cikkben említett online alapítása, a fióktelepek 28a. cikkben említett online bejegyzése, valamint az okiratok és adatok 13j. cikkben és a 28b. cikkben említett online benyújtása lehetséges.

13d. cikk

Az online eljárások díjai

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben említett online eljárásokért fizetendő díjakra vonatkozó szabályok átláthatóak legyenek, és azokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazzák.

(2)  A 16. cikkben említett nyilvántartások által ▌felszámított online eljárások díjai nem haladhatják meg az ilyen szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket.

13e. cikk

Fizetések

Ha az e fejezetben meghatározott valamely eljárás lefolytatása fizetést tesz szükségessé, a tagállamok biztosítják, hogy a fizetést teljesíteni lehessen egy olyan, valamely tagállamban letelepedett pénzintézet vagy pénzforgalmi szolgáltató által nyújtott online pénzforgalmi szolgáltatással, amely a határokon átnyúló fizetésekhez használható, és amely lehetővé teszi a fizetést teljesítő személyének azonosítását.

13f. cikk

Tájékoztatási követelmények

A tagállamok biztosítják tömör és felhasználóbarát információk ingyenes hozzáférhetővé tételét az egységes digitális kapun keresztül elérhető regisztrációs portálokon vagy weboldalakon, legalább egy olyan nyelven, amelyet a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó széles körben ért, hogy segítsék a társaságok alapítását és a fióktelepek bejegyzését. Az információk legalább a következőket tartalmazzák:

   a) a társaságok alapítására vonatkozó szabályok, a 13g. és a 13j. cikkben említett online eljárásokat is beleértve, valamint a minták használatával és más alapító okiratokkal, a személyek azonosításával, a nyelvhasználattal és az alkalmazandó díjakkal kapcsolatos követelmények;
   b) a fióktelepek bejegyzésére vonatkozó szabályok, a 28a. és a 28b. cikkben említett online eljárásokat is beleértve, valamint a bejegyzési okiratokkal, a személyek azonosításával és a nyelvhasználattal kapcsolatos követelmények;
   c) a társaság ügyviteli, ügyvezető vagy felügyeleti szervének tagjává válásra alkalmazandó szabályok áttekintése, ideértve az igazgatók eltiltására és az eltiltott igazgatókkal kapcsolatos adatok nyilvántartásáért felelős hatóságokra vagy szervekre vonatkozó szabályokat is;

   d) a társaság ▌ügyviteli szerve, ügyvezető szerve és felügyeleti szerve hatásköreinek és felelősségi köreinek áttekintése, beleértve a társaság ▌képviseletére való jogosultságot harmadik személyekkel szemben;

________________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).”

"

5.  Az I. cím III. fejezete a következő szakasszal egészül ki:"

„1A. szakasz

Online alapítás, online adatbejelentés és közzététel

13g. cikk

Társaságok online alapítása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a társaságok online alapítását teljes mértékben online módon lehessen elvégezni, anélkül, hogy a kérelmezőnek ▌személyesen meg kellene jelennie bármely ▌hatóság előtt, illetve a nemzeti jog alapján a társaságok online alapításának bármely vonatkozásában – a társaság létesítő okiratának elkészítését is beleértve –közreműködésre felhatalmazott bármely ▌személy vagy szerv előtt, figyelemmel a 13b. cikk (4) bekezdésében és e cikk (8) bekezdésében foglalt rendelkezésekre.

Mindazonáltal a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a IIA. mellékletben felsorolt formájú társaságoktól eltérő társaságok tekintetében nem állapítanak meg online alapítást lehetővé tevő szabályokat .

(2)  A tagállamok részletes szabályokat állapítanak meg a társaságok online alapítására, beleértve a 13h. cikkben említett minták használatára vonatkozó szabályokat, valamint a társaságok alapításához szükséges okiratokat és adatokat is. E szabályok részeként a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen online alapítás elvégezhető legyen az okiratok vagy adatok elektronikus formában történő benyújtásával, beleértve a 16a. cikk (4) bekezdésében említett okiratok és adatok elektronikus példányait is.

(3)  A (2) bekezdésben említett szabályoknak legalább a következőkről kell rendelkezniük:

   a) a kérelmezők szükséges jog- és cselekvőképességének és a társaság képviseletére való jogosultságának biztosítására irányuló eljárások;
   b) a kérelmezők személyazonosságának a 13b. cikkel összhangban történő ellenőrzésére szolgáló eszközök;
   c) a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatások kérelmezők általi igénybevételére vonatkozó követelmények;
   d) a társaság főtevékenysége jogszerűségének ellenőrzésére irányuló eljárások, amennyiben a nemzeti jog ilyen ellenőrzést ír elő;
   e) a társaság neve jogszerűségének ellenőrzére irányuló eljárások, amennyiben a nemzeti jog ilyen ellenőrzést ír elő;
   f) az igazgatók kinevezésének ellenőrzésére irányuló eljárások.

(4)  A (2) bekezdésben említett szabályok emellett rendelkezhetnek különösen a következőkről:

   a) a társasági létesítő okiratok jogszerűségének biztosítására irányuló eljárások, beleértve a minták helyes használatának ellenőrzését is;
   b) az igazgatók bármely tagállam illetékes hatóságai általi eltiltásának következményei;
   c) a közjegyző vagy a nemzeti jog alapján ▌ a társaságok online alapításának bármely vonatkozásában közreműködésre felhatalmazott más személy vagy szerv szerepe;
   d) ▌az online alapítás kizárása azokban az esetekben, amikor a társaság jegyzett tőkéjét nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában bocsátják rendelkezésre.

(5)  A tagállamok nem tehetik a társaság online alapítását valamely engedélynek a társaság bejegyzése előtti megszerzésétől függővé, kivéve, ha e feltétel elengedhetetlen bizonyos tevékenységek nemzeti jogban meghatározott megfelelő ellenőrzéséhez.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy társaság alapítási eljárásának részeként szükség van a jegyzett tőke befizetésére, ez teljesíthető legyen egy az Unióban működő banknál vezetett bankszámlára, a 13e. cikkel összhangban, online módon történő befizetéssel. Ezenkívül a tagállamok biztosítják, hogy online módon lehessen az ilyen fizetések megtörténtéről bizonyítékot szolgáltatni.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy az online alapításra kizárólag természetes személyek általi alapítás esetén, ha e személyek a 13h. cikkben említett mintákat használják, az alábbi időpontoktól számított legkésőbb öt munkanapon, egyéb esetekben tíz munkanapon belül sor kerüljön:

   a) az online alapítás minden alaki követelménye teljesítésének napja, ezen belül minden nemzeti jognak megfelelő okirat és adat kézhezvétele a hatóság vagy ▌a nemzeti jog alapján a társaságok alapításával összefüggő bármely vonatkozásban közreműködésre felhatalmazott személy vagy szerv által;
   b) a bejegyzési díj megfizetésének napja, a jegyzett tőke készpénzben történő befizetésének napja, vagy a jegyzett tőke nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása útján történő befizetésének napja, a nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően.

Amennyiben az e bekezdésben említett határidőkön belül nem lehet lezárni az eljárást, a tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőt ▌tájékoztassák bármely késedelem okairól ▌.

(8)  Amennyiben azt a közérdek indokolja a jog- és cselekvőképességre, valamint a kérelmezőknek a társaság képviseletére való jogosultságára vonatkozó szabályok betartása érdekében, bármely hatóság vagy a nemzeti jog alapján a társaságok alapításával összefüggő bármely vonatkozásban – a létesítő okirat elkészítését is beleértve – közreműködésre felhatalmazott más személy vagy szerv kérheti a kérelmező fizikai jelenlétét. A tagállamok biztosítják, hogy ilyen esetben a kérelmező fizikai jelenlétét csak eseti alapon, a (3) bekezdés a) pontjában említett szabályoknak való meg nem felelés indokolt gyanúja esetén lehessen megkövetelni. A tagállamok biztosítják, hogy az eljárás bármely egyéb lépéseit online lehessen teljesíteni.

13h. cikk

A társaságok online alapítására szolgáló minták

(1)  A tagállamok az egységes digitális kapun keresztül elérhető regisztrációs portálokon vagy weboldalakon mintákat bocsátanak rendelkezésre a IIA. mellékletben felsorolt formájú társaságok alapításának céljára. A tagállamok más formájú társaságok online alapításához is ▌rendelkezésre bocsáthatnak mintákat.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők a 13g. cikkben említett online alapítási eljárás részeként használhassák az e cikk (1) bekezdésében említett mintákat. Amennyiben ezeket a mintákat a kérelmezők a 13g. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett szabályoknak megfelelően használják, ▌a 10. cikk szerinti követelményt, miszerint amennyiben a jogszabályok nem rendelkeznek előzetes közigazgatási vagy bírói ellenőrzésről, a társaság létesítő okiratát közokiratba kell foglalni, teljesítettnek kell tekinteni.

Ez az irányelv nem érinti a nemzeti jog szerinti azon követelményeket, amelyek meghatározzák a létesítő okirat kötelező alaki feltételeit, amennyiben a 13g. cikkben említett online alapítás lehetséges.

(3)  A tagállamok a mintákat az Unió legalább egy olyan hivatalos nyelvén elérhetővé teszik, amelyet a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó széles körben ért. Az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő nyelveken rendelkezésre bocsátott minták kizárólag tájékoztató célra szolgálnak, kivéve, ha az említett tagállam úgy határoz, hogy ilyen más nyelvű minták felhasználásával is lehetővé teszi társaság alapítását.

(4)  A minták tartalmára nézve a nemzeti jogszabályok irányadók.

13i. cikk

Eltiltott igazgatók

(1)  ▌A tagállamok gondoskodnak az igazgatókeltiltására vonatkozó szabályok meglétéről. Ezek a szabályok lehetővé kell, hogy tegyék többek között a hatályos eltiltás vagy az eltiltás szempontjából lényeges információk figyelembevételét egy másik tagállamban. E cikk alkalmazásában az igazgatók közé tartoznak legalább a 14. cikk d) pontjának i. alpontjában említett személyek.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy az igazgatói tisztségre pályázó személyek nyilatkozzanak arról, hogy van-e tudomásuk olyan körülményről, amely eltiltáshoz vezethet az érintett tagállamban.

A tagállamok megtagadhatják egy olyan személynek egy társaság igazgatójaként való kinevezését, aki jelenleg egy másik tagállamban az igazgatói tevékenység gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt áll.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy képesek legyenek választ adni egy másik tagállam olyan megkeresésére, amelyben a másik tagállam információt kér az igazgatók eltiltásáról a válaszadó tagállam joga szerint.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében említett megkeresés megválaszolása érdekében a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket legalább annak biztosítására, hogy a 22. cikkben említett rendszer útján képesek legyenek késedelem nélkül tájékoztatást adni arról, hogy egy adott személy el van-e tiltva vagy szerepel-e az igazgatók eltiltása szempontjából lényeges információkat tartalmazó bármely nyilvántartásukban. A tagállamok további információcserét is folytathatnak, például az eltiltás időtartamára és indokára vonatkozóan. Erre az információcserére nézve a nemzeti jogszabályok irányadók.

(5)  A Bizottság a 24. cikkben említett végrehajtási jogi aktus révén megállapítja az e cikk (4) bekezdésében említett információcsere részletes szabályait és műszaki részleteit.

(6)   E cikk (1)–(5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell, ha egy társaság a 16. cikkben említett nyilvántartáshoz új igazgató kinevezésével kapcsolatos adatokat nyújt be.

(7)  Az e cikkben említett személyek személyes adatait az (EU) 2016/679 rendelettel és a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell kezelni annak érdekében, hogy a hatóság vagy a nemzeti jogszabályok által felhatalmazott személy vagy szerv értékelhesse a szóban forgó személy igazgatói tisztségtől való eltiltásával összefüggő szükséges információkat a csalárd vagy más visszaélésszerű magatartás megelőzése és a társaságokkal vagy fióktelepekkel kapcsolatba kerülő valamennyi személy védelmének biztosítása céljából.

A tagállamok biztosítják, hogy a 16. cikkben említett nyilvántartások, a hatóságok és a nemzeti jog alapján az online eljárások bármely vonatkozásában közreműködésre felhatalmazott személyek vagy szervek az e cikk alkalmazásában továbbított személyes adatokat ne tárolják a szükségesnél hosszabb ideig, és semmiképpen ne tárolják azokat tovább, mint ameddig a társaság alapításával, fióktelep bejegyzésével, illetve társaság vagy fióktelep általi adatbejelentéssel kapcsolatos személyes adatokat tárolják.

13j. cikk

A társasági okiratok és adatok online benyújtása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy ▌ a 14. cikkben említett okiratokat és adatokat a nyilvántartáshoz online be lehessen nyújtani, beleértve azok bármely módosítását is, annak a tagállamnak a jogszabályai által meghatározott határidőn belül, amelyben a társaságot bejegyezték. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen adatbejelentést teljes mértékben online lehessen elvégezni, anélkül, hogy a kérelmezőknek ▌személyesen meg kellene jelenniük bármely ▌hatóság előtt, illetve a nemzeti jog alapján az online adatbejelentésben való közreműködésre felhatalmazott személy vagy szerv előtt, figyelemmel a 13b. cikk (4) bekezdésében és adott esetben a 13g. cikk (8) bekezdésében foglalt rendelkezésekre.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az online benyújtott okiratok eredete és sértetlensége elektronikusan ellenőrizhető legyen.

(3)  A tagállamok megkövetelhetik, hogy egyes társaságok vagy valamennyi társaság esetében az (1) bekezdésben említett okiratokat és adatokat részben vagy egészben online nyújtsák be.

(4)  A 13g. cikk (2)–(5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az okiratok és adatok online benyújtására.

(5)  A tagállamok továbbra is megengedhetik az adatbejelentés (1) cikkben említettektől eltérő egyéb formáit, például elektronikus úton vagy papíron, társaságok által, közjegyzők által vagy az ilyen adatbejelentésekben való közreműködésre a tagállami jog által felhatalmazott bármely más személyek vagy szervek által végzett adatbejelentést.”

"

6.  A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„16. cikk

Közzététel a nyilvántartásban

(1)  Minden tagállam központi nyilvántartásában, kereskedelmi nyilvántartásában vagy cégjegyzékében (a továbbiakban: a nyilvántartás) külön aktát kell nyitni valamennyi ott nyilvántartásba vett társaság számára.

A tagállamok biztosítják, hogy a társaságok az (EU) 2015/884 bizottsági végrehajtási rendelet(13) mellékletének 8. pontjában említett európai egyedi azonosítóval (továbbiakban: EUID) rendelkezzenek, amely lehetővé teszi egyértelmű azonosításukat a nyilvántartások között a 22. cikkel összhangban létrehozott, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (a továbbiakban: a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer) keresztül történő kommunikáció során. Ez az egyedi azonosító magában foglalja legalább a nyilvántartás szerinti tagállamnak, a származás helye szerinti nemzeti nyilvántartásnak, és a vállalat e nyilvántartásban szereplő számának azonosítását lehetővé tévő elemeket, valamint, adott esetben, az azonosítási hibák elkerülésére szolgáló jellemzőket.

(2)  A 14. cikk szerint közzéteendő valamennyi okiratot és adatot az e cikk (1) bekezdésében említett aktában kell tárolni, vagy közvetlenül a nyilvántartásban kell rögzíteni és a nyilvántartásban tett bejegyzések tárgyát rögzíteni kell az aktában.

A 14. cikkben említett minden okiratot és adatot – függetlenül a benyújtásukhoz használt eszköztől – az aktában kell tárolni a nyilvántartásban, vagy közvetlenül, elektronikus formában rögzíteni abban. Ebből a célból a tagállamok biztosítják, hogy mindazokat az okiratokat és adatokat, amelyeket papíron nyújtanak be, a nyilvántartás a lehető leggyorsabban átalakítsa elektronikus formátumúvá.

A tagállamok biztosítják, hogy azokat a 14. cikkben említett okiratokat és adatokat, amelyeket 2006. december 31-e előtt, papíron nyújtottak be, a nyilvántartás alakítsa át elektronikus formátumúvá az elektronikus úton történő közzététel iránti kérelem kézhezvételekor.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a 14. cikkben említett okiratok és adatok közlése azáltal valósul meg, hogy azokat a nyilvántartásban nyilvánosan elérhetővé teszik. Ezenkívül a tagállamok előírhatják ezen okiratok és adatok egy részének vagy egészének az e célra kijelölt nemzeti közlönyben vagy egy ugyanolyan hatékony módon történő közzétételét. Ennek során a tagállamoknak lehetővé kell tenniük legalább egy olyan rendszer használatát, amelyben a közzétett okiratok vagy adatok egy központi elektronikus platform segítségével időrendi sorrendben hozzáférhetők. Ilyen esetekben a nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy a nyilvántartás elektronikus úton megküldje ezeket az okiratokat és adatokat a nemzeti közlönynek vagy egy központi elektronikus platformnak.

(4)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a nyilvántartásban, illetve az aktában szereplő adatok közötti eltérések elkerülésére.

Az okiratok és adatok nemzeti közlönyben vagy központi elektronikus platformon való közzétételét előíró tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a (3) bekezdéssel összhangban közölt, illetve a közlönyben vagy a platformon közzétett adatok közötti eltérések elkerülésére.

Az e cikk szerinti eltérések felmerülése esetén a nyilvántartásban elérhetővé tett okiratok és adatok irányadók.

(5)  A társaság a 14. cikkben említett okiratokra és adatokra harmadik személyekkel szemben kizárólag azt követően hivatkozhat, hogy azokat e cikk (3) bekezdésének megfelelően közölték, kivéve azt az esetet, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személyeknek azokról tudomásuk volt.

A közzétételt követő 16. napot megelőző ügyletekkel kapcsolatban azonban az okiratokra és az adatokra nem lehet hivatkozni harmadik személyekkel szemben akkor, ha bizonyítani tudják, hogy azokról nem szerezhettek tudomást.

Harmadik személyek mindig hivatkozhatnak bármely olyan okiratra és adatra, amelyek tekintetében a közlést elmulasztották, kivéve azokat az eseteket, amikor a közlés elmulasztása következtében ezek hatálytalanok.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy ▌a társaság alapításának, a fióktelep ▌bejegyzésének vagy a társaság vagy fióktelep általi adatbejelentésnek a részeként benyújtott valamennyi okirat és adat gép által olvasható legyen, és hogy azokat kereshető formátumban vagy strukturált adatokként tárolják a nyilvántartásokban.”

"

7.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„16a. cikk

Hozzáférés a közzétett adatokhoz

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a 14. cikkben említett okiratok és adatok egészének vagy azok bármely részének másolatai kérelemre beszerezhetőek legyenek a nyilvántartástól, és ezeket a kérelmeket papíron vagy elektronikus úton is be lehessen nyújtani a nyilvántartáshoz.

A tagállamok azonban határozhatnak úgy, hogy a 2006. december 31-én vagy azt megelőzően papíron benyújtott okiratok és adatok egyes részeit vagy típusait ne lehessen elektronikus úton beszerezni, amennyiben a benyújtás időpontja és a kérelem időpontja között egy meghatározott időtartam eltelt. Ez a meghatározott időtartam nem lehet kevesebb, mint tíz év.

(2)  A 14. cikkben említett összes okirat vagy adat, vagy azok egy részének papíron vagy elektronikus formában készült másolatáért fizetendő díj nem haladhatja meg a másolás adminisztratív költségét, beleértve a nyilvántartások fejlesztésének és karbantartásának költségeit.

(3)  A kérelmező részére elektronikus formában és papíron kiadott másolatokat „hiteles másolat”-ként hitelesíteni kell, kivéve, ha a kérelmező ettől a hitelesítéstől eltekint.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás által szolgáltatott okiratok és adatok elektronikus másolatát és kivonatát a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatások révén hitelesítsék annak garantálása érdekében, hogy az elektronikus másolatokat vagy kivonatokat a nyilvántartás szolgáltatta, és azok tartalma a nyilvántartásban szereplő okmány hiteles másolata, illetve összhangban van az abban foglalt adatokkal.”

"

8.  A 17. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti jog rendelkezéseit elmagyarázó egyértelmű és naprakész információ álljon rendelkezésre, amelynek alapján a harmadik személyek a 16. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének megfelelően hivatkozhatnak a 14. cikkben említett adatokra és valamennyi okirattípusra.”

"

9.  A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 14. cikkben említett okiratok és adatok elektronikus másolatát a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül is nyilvánosan elérhetővé kell tenni. A tagállamok a II. mellékletben felsoroltaktól eltérő formájú társaságok számára is rendelkezésre bocsáthatják a 14. cikkben említett okiratokat és adatokat.”;

"

b)  a (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a 14. cikkben említett okiratok és adatok, beleértve a II. mellékletben felsoroltaktól eltérő formájú társaságok számára is, amennyiben a tagállamok rendelkezésre bocsátották az ilyen okiratokat.”

"

10.  A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„19. cikk

Az okiratokért és adatokért felszámítható díjak

(1)  A 14. cikkben említett okiratoknak és adatoknak a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül való beszerzéséért felszámított díj nem haladhatja meg azok adminisztratív költségét, beleértve a nyilvántartások fejlesztésének és karbantartásának költségeit.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy legalább a következőkre vonatkozó adatok és okiratok díjmentesen hozzáférhetők legyenek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül:

   a) a társaság neve vagy nevei, illetve társasági formája;
   b) a társaság székhelye és a nyilvántartás szerinti tagállam;
   c) a társaság nyilvántartási száma és EUID-azonosítója;
   d) ▌a társaság weboldalának adatai, amennyiben a nemzeti nyilvántartás rögzíti ezeket az adatokat;
   e) a társaság ▌státusza a nemzeti jogszabályok szerint, amennyiben rögzítve van a nemzeti nyilvántartásokban, például az, hogy a társaságot megszüntették, törölték a nyilvántartásból, felszámolták, a társaság végelszámolással megszűnt, gazdaságilag aktív vagy inaktív;
   f) a társaság főtevékenysége, amennyiben ezt rögzítik a nemzeti nyilvántartásban;

   g) azoknak a személyeknek az adatai, akik szervként vagy ilyen szerv tagjaiként jogosultak harmadik személyekkel szemben és jogi eljárásokban a társaság képviseletére, továbbá információ arról, hogy a társaság képviseletére jogosult személyek önállóan vagy kizárólag együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkeznek-e;
   h) a társaság által egy másik tagállamban megnyitott bármely fióktelepre vonatkozó adatok, beleértve annak nevét, nyilvántartási számát, EUID-azonosítóját, és azt a tagállamot, ahol a fióktelepet bejegyezték.

(3)  A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül folytatott bármely információcsere a nyilvántartások számára ingyenes.

(4)  A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a d) és f) pontban említett adatokat csak más tagállamok hatóságai számára kell díjmentesen hozzáférhetővé ▌tenni.”

"

11.  A 20. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

12.  A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A Bizottság szintén kialakíthat a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerhez való opcionális hozzáférési pontokat. Az ilyen hozzáférési pontok a Bizottság vagy más uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által az igazgatási funkcióik ellátása vagy az uniós jog rendelkezéseinek betartása érdekében kifejlesztett és működtetett rendszerekből állnak. A Bizottság az ilyen hozzáférési pontok kialakításáról, valamint a működésüket érintő bármely jelentős változásról indokolatlan késedelem nélkül értesíti a tagállamokat.”;

"

b)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerből származó információhoz való hozzáférést a portál, valamint a tagállamok és a Bizottság által létrehozott opcionális hozzáférési pontok biztosítják.”

"

13.  A 24. cikk a következőképpen módosul:

a)  a d) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„d) a társaság és a fióktelep 20. cikkben, a 28a. cikk (4) és (6) bekezdésében, valamint a 28c., a 30a. és a 34. cikkben említett nyilvántartásai közötti információcsere módszereit meghatározó műszaki leírás;”

"

b)  az e) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„e) a 20., a 28a., a 28c., a 30a., a 34. és 130. cikkben említett, a nyilvántartások közötti információcsere céljából továbbított adatok részletes listája;”

"

c)  az n) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„n) az opcionális hozzáférési pontoknak a 22. cikkben említett platformhoz való csatlakozására vonatkozó eljárás és műszaki követelmények;”

"

d)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„o) a 13i. cikkben említett nyilvántartások közötti információcsere részletes szabályai és műszaki részletei.”;

"

e)  a cikk végén a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„A Bizottság legkésőbb ...[18 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig elfogadja a d), az e), az n) és az o) pont szerinti végrehajtási jogi aktusokat.”

"

14.  Az I. cím III. fejezetében a 2. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép:"

„A más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok fióktelepeire irányadó bejegyzési és közzétételi szabályok”.

"

15.  Az I. cím III. fejezetének 2. szakasza a következő cikkel egészül ki:"

„28a. cikk

Fióktelep online bejegyzése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a társaságok egy másik tagállami jog hatálya alatt álló fióktelepének valamely tagállamban történő bejegyzése teljes mértékben online elvégezhető legyen, anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen meg kelljen jelenniük bármely ▌hatóság előtt, illetve a nemzeti jog alapján a fióktelepek bejegyzése iránti kérelemmel összefüggő bármely vonatkozásban közreműködésre felhatalmazott személy vagy szerv előtt, figyelemmel a 13b. cikk (4) bekezdésére és értelemszerűen a 13g. cikk (8) bekezdésére.

(2)  A tagállamok részletes szabályokat állapítanak meg a fióktelepek online bejegyzésére, beleértve az illetékes hatósághoz benyújtandó okiratokra és adatokra vonatkozó szabályokat is. E szabályok részeként a tagállamok biztosítják, hogy az online bejegyzés elvégezhető legyen az okiratok és adatok elektronikus formában történő benyújtásával, beleértve a 16a. cikk (4) bekezdésében említett okiratok és adatok elektronikus példányait is, vagy a korábban valamely nyilvántartáshoz benyújtott adatok vagy okiratok felhasználásával.

(3)  A (2) bekezdésben említett szabályoknak legalább a következőkről kell rendelkezniük:

   a) a kérelmezők szükséges jog- és cselekvőképességének és a társaság képviseletére való jogosultságának biztosítására irányuló eljárás;
   b) a fióktelepet bejegyző egy vagy több személy, illetve a képviselője vagy képviselőjük személyazonosságának ellenőrzésére szolgáló eszközök;
   c) a 910/2014/EU rendeletben említett bizalmi szolgáltatások kérelmezők általi igénybevételére vonatkozó követelmények.

(4)  A (2) bekezdésben említett szabályok a következőkre irányuló eljárásokról is rendelkezhetnek:

   a) a fióktelep főtevékenysége jogszerűségének ellenőrzése;
   b) a fióktelep neve jogszerűségének ellenőrzése;
   c) a fióktelep bejegyzése céljából benyújtott okiratok és adatok jogszerűségének ellenőrzése;
   d) a közjegyző vagy bármely más, egy fióktelep bejegyzésének folyamatában részt vevő személy vagy szerv szerepének meghatározása.

(5)  A tagállamok a másik tagállamban letelepedett társaság fióktelepének bejegyzésekor a társasággal kapcsolatos adatokat a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer segítségével ellenőrizhetik.

A tagállamok nem tehetik egy fióktelep online bejegyzését valamely engedélynek a fióktelep bejegyzése előtti megszerzésétől függővé, kivéve, ha e feltétel elengedhetetlen bizonyos tevékenységek nemzeti jogban meghatározott megfelelő ellenőrzéséhez.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a fióktelep online bejegyzésére az összes alaki követelmény teljesítésétől – ideértve minden nemzeti jognak megfelelő szükséges okiratnak és adatnak a hatóság vagy ▌egy, a nemzeti jog alapján a fióktelep bejegyzésével összefüggő bármely vonatkozásban közreműködésre felhatalmazott személy vagy szerv általi kézhezvételét – számított tíz munkanapon belül sor kerüljön.

Amennyiben a fióktelepet nem lehet bejegyezni az e bekezdésben említett határidőn belül, a tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőt tájékoztassák a késedelem okairól.

(7)  Egy másik tagállam jogszabályai szerint letelepedett társaság fióktelepének bejegyzését követően az adott fióktelep bejegyzésének helye szerinti tagállamban vezetett nyilvántartás a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer segítségével értesíti a társaság bejegyzésének helye szerinti tagállamot arról, hogy a fióktelepet bejegyezték. Az a tagállam, ahol a társaságot bejegyezték, visszaigazolja az ilyen értesítés kézhezvételét, és haladéktalanul rögzíti az adatokat a nyilvántartásában.

28b. cikk

A fióktelepekkel kapcsolatos okiratok és adatok online benyújtása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a 30. cikkben említett okiratokat és adatokat, vagy azok bármilyen módosítását online be lehessen nyújtani annak a tagállamnak a jogszabályai szerinti határidőn belül, amelyben a fióktelepet létesítették. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen adatbejelentést teljes mértékben online módon lehessen elvégezni, anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen meg kellene jelenniük bármely hatóság előtt, illetve a nemzeti jog alapján az online adatbejelentésben való közreműködésre felhatalmazott személy vagy szerv előtt, figyelemmel a 13b. cikk (4) bekezdésében és értelemszerűen a 13g. cikk (8) bekezdésében foglalt rendelkezésre.

(2)  A 28a. cikk (2)-(5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a fióktelepekkel kapcsolatos online adatbejelentésre.

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett egyes okiratokat és adatokat vagy valamennyi okiratot és adatot csak online lehet benyújtani.

28c. cikk

Fióktelep bezárása

A tagállamok biztosítják, hogy a 30. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett okiratok és adatok kézhezvétele után annak a tagállamnak a nyilvántartása, amelyben egy társaság fióktelepe bejegyzésre került, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer segítségével tájékoztassa annak a tagállamnak a nyilvántartását, amelyben a társaságot bejegyezték, hogy annak fióktelepe bezárt, és azt a nyilvántartásból törölték. A társaság bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartása – szintén a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer segítségével – megerősíti az ilyen értesítés kézhezvételét, és ▌haladéktalanul rögzíti ezt az információt▌.”;

"

16.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„30a. cikk

A társaság okirataiban és adataiban bekövetkezett változások

(1)  A társaság bejegyzésének helye szerinti tagállam a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer segítségével haladéktalanul értesíti azt a tagállamot, ahol a fióktelepet bejegyezték, amennyiben a következők bármelyikét illetően változást jelentettek be:

   a) a társaság neve;
   b) a társaság székhelye;
   c) a társaság nyilvántartási száma a nyilvántartásban;
   d) a társaság társasági formája;
   e) a 14. cikk d) és f) pontjában említett okiratok és adatok;

Az e bekezdés első albekezdésében említett értesítés kézhezvételekor az a nyilvántartás, amelyben a fióktelep bejegyzésre került, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer segítségével igazolja az ilyen értesítés kézhezvételét, és biztosítja, hogy a 30. cikk (1) bekezdésében említett okiratokat és adatokat haladéktalanul frissítsék.”

"

17.  A 31. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 30. cikk (1) bekezdésének g) albekezdésében említett számviteli okiratok kötelező közzététele a társaság bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartásában a 14. cikk f) pontjával összhangban történő közzététellel teljesítettnek tekinthető.”

"

18.  A 43. cikket el kell hagyni;

19.  A 161. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„161. cikk

Adatvédelem

Bármely személyes adat ezen irányelvvel összefüggésben végzett kezelésére az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazandó.”

"

20.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„162a. cikk

A mellékletek módosítása

A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a tőkeegyesítő társaságok társasági formáival kapcsolatban nemzeti jogukban előírt olyan változásokról, amelyek hatással lehetnek az I., a II. és a IIA. melléklet tartalmára.

Amennyiben egy tagállam e cikk első bekezdése alapján tájékoztatja a Bizottságot, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az I., a II. és a IIA. mellékletben szereplő társasági formák jegyzékét a 163. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiigazítsa az e cikk első bekezdésében említett információk alapján.”

"

21.  A 163. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„163. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 25. cikk (3) bekezdésében és a 162a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ...[a jelen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 25. cikk (3) bekezdésében és a 162a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 25. cikk (3) bekezdése vagy a 162a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

"

22.  Az I. melléklet huszonhetedik franciabekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„– Svédország:

publikt aktiebolag;”.

"

23.  A II. melléklet huszonhetedik franciabekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„– Svédország:

privat aktiebolag

publikt aktiebolag;”.

"

24.  Az irányelv egy új IIA. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét ezen irányelv melléklete tartalmazza.

2. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb ...[2 évvel ezen módosító irányelv hatálybalépését követően]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

(2)  E cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy – az (EU) 2017/1132 irányelv 13i. cikke és a 13j. cikkének (2) bekezdése tekintetében – ezen irányelv 1. cikke 5. pontjának, valamint – az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkének (6) bekezdése tekintetében – ezen irányelv 1. cikke 6. pontjának ▌...[4 évvel ezen módosító irányelv hatálybalépésének dátumát követően]-ig megfeleljenek.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek számára különös nehézséget jelent ennek az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetése, lehetőséget kell biztosítani az (1) bekezdésben előírt időszak legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítására. Ezek a tagállamok kötelesek megindokolni a meghosszabbítás szükségességét. A tagállamok ...[18 hónappal ezen módosító irányelv hatálybalépésének dátumát követően] értesítik a Bizottságot azon szándékukról, hogy élni kívánnak ezzel a hosszabbítási lehetőséggel.

(4)  Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(5)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Jelentéstétel, felülvizsgálat és adatgyűjtés

(1)  A Bizottság legkésőbb ...[5 évvel ezen módosító irányelv hatálybalépésének dátumát követően]-ig, illetve ha valamely tagállam él a 2. cikk (3) bekezdésében biztosított eltéréssel, legkésőbb... [6 évvel ezen módosító irányelv hatálybalépésének dátumát követően]-ig elvégzi az ezen irányelv által az (EU) 2017/1132 irányelvbe beillesztett rendelkezések értékelését, és jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára, kivéve a 2. cikk (2) bekezdésében említett rendelkezések tekintetében, amelyekre vonatkozóan ezt az értékelést és jelentést legkésőbb ...[7 évvel ezen módosító irányelv hatálybalépésének dátumát követően]-ig kell elvégezni.

A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a jelentések elkészítéséhez szükséges információkat, nevezetesen az online nyilvántartásba vételek számára és a kapcsolódó költségekre vonatkozó adatokat.

(2)  A Bizottság jelentése többek között a következőket értékeli:

a)  a IIA. mellékletben felsoroltaktól eltérő társasági formák teljes mértékben online történő bejegyzésének ▌megvalósíthatósága;

b)  annak ▌megvalósíthatósága, hogy a tagállamok minden társasági formájú tőkeegyesítő társaság esetében biztosítsanak mintákat, valamint hogy a tagállamok biztosítsanak egy harmonizált, a IIA. mellékletben felsorolt társasági formák esetén használatos mintát Unió-szerte;

c)  az igazgatók eltiltásáról szóló, 13i. cikkben említett szabályok alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalat;

d)  az online adatbejelentés és online hozzáférés módszerei, beleértve az alkalmazásprogramozási interfészek használatát is.

e)  a 19. cikk (2) bekezdésében előírtaknál több információ ingyenes hozzáférhetővé tételének szükségessége és megvalósíthatósága, valamint az ilyen információkhoz való akadálymentes hozzáférés biztosítása;

f)  az egyszeri adatszolgáltatás elve további alkalmazásának szükségessége és megvalósíthatósága.

(3)  Amennyiben szükséges, a jelentéshez az (EU) 2017/1132 irányelv módosítására irányuló javaslatokat is csatolni kell.

(4)  Annak érdekében, hogy az ezen irányelv által az (EU) 2017/1132 irányelvbe beillesztett rendelkezések értékelése megbízható legyen, a tagállamok adatokat gyűjtenek az online társaságalapítás gyakorlati működéséről. Ez az információ rendszerint a következőket foglalja magában: az online alapítások száma, azon esetek száma, amikor felhasználták a mintákat vagy előírták a fizikai jelenlétet, valamint az online alapítások átlagos időtartama és költségei. A tagállamoknak ezekről az információkról kétszer tájékoztatniuk kell a Bizottságot, legkésőbb két évvel az átültetés időpontját követően.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

IIA. MELLÉKLET

A 13., 13f., 13g., 13h. és 162a. CIKKBEN EMLÍTETT TÁRSASÁGI FORMÁK

–  Belgium:

société privée à responsabilité limitée/besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid,

société privée à responsabilité limitée unipersonnelle/Eenpersoons besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid;

–  Bulgária:

дружество с ограничена отговорност,

еднолично дружество с ограничена отговорност;

–  Cseh Köztársaság:

společnost s ručením omezeným;

–  Dánia:

Anpartsselskab;

–  Németország:

Gesellschaft mit beschränkter Haftung;

–  Észtország:

osaühing;

–  Írország:

private company limited by shares or by guarantee/cuideachta phríobháideach faoi theorainn scaireanna nó ráthaíochta,

designated activity company/cuideachta ghníomhaíochta ainmnithe;

–  Görögország:

εταιρεία περιορισμένης ευθύνης,

ιδιωτική κεφαλαιουχική εταιρεία;

–  Spanyolország:

sociedad de responsabilidad limitada;

–  Franciaország:

société à responsabilité limitée,

entreprise unipersonnelle à responsabilité limitée,

société par actions simplifiée,

société par actions simplifiée unipersonnelle;

–  Horvátország:

društvo s ograničenom odgovornošću,

jednostavno društvo s ograničenom odgovornošću;

–  Olaszország:

società a responsabilità limitata,

società a responsabilità limitata semplificata;

–  Ciprus:

ιδιωτική εταιρεία περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή/και με εγγύηση;

–  Lettország:

sabiedrība ar ierobežotu atbildību;

–  Litvánia:

uždaroji akcinė bendrovė;

–  Luxemburg:

société à responsabilité limitée;

–  Magyarország:

korlátolt felelősségű társaság;

–  Málta:

private limited liability company/kumpannija privata;

–  Hollandia:

besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid;

–  Ausztria:

Gesellschaft mit beschränkter Haftung;

–  Lengyelország:

spółka z ograniczoną odpowiedzialnością;

–  Portugália:

sociedade por quotas;

–  Románia:

societate cu răspundere limitată;

–  Szlovénia:

družba z omejeno odgovornostjo;

–  Szlovákia:

spoločnosť s ručením obmedzeným;

–  Finnország:

yksityinen osakeyhtiö/privat aktiebolag;

–  Svédország:

privat aktiebolag;

–  Egyesült Királyság:

private limited by shares or guarantee.”

(1) HL C 62., 2019.2.15., 24. o.
(2)HL C 62., 2019.2.16., 24. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).
(5) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21. 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).
(8)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(9)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(12)HL C 369., 2011.12.7., 14. o.
(13) A Bizottság (EU) 2015/884 végrehajtási rendelete (2015. június 8.) a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott rendszer céljából szükséges műszaki leírások és eljárások megállapításáról (HL L 144., 2015.6.10., 1. o.).


Határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások ***I
PDF 451kWORD 139k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2017/1132 irányelvnek a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0241 – C8-0167/2018 – 2018/0114(COD))
P8_TA-PROV(2019)0429A8-0002/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0241),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0167/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0002/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az (EU) 2017/1132 irányelvnek a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel(2)

P8_TC1-COD(2018)0114


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. Ezek a szabályok jelentős előrelépést jelentenek az egységes piac működésének javítása terén a társaságok számára, és a letelepedés szabadságának gyakorlása érdekében. E szabályok értékelése azonban azt mutatja, hogy szükség van a határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó szabályok módosítására. Helyénvaló továbbá rendelkezéseket hozni a határokon átnyúló átalakulások és szétválások szabályozására vonatkozóan is, tekintve, hogy az (EU) 2017/1132 irányelv csak a tőkeegyesítő társaságok belföldi szétválásaira vonatkozóan tartalmaz szabályokat.

(2)  A szabad letelepedés az uniós jog egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 54. cikkével együttesen értelmezett 49. cikkének második bekezdése értelmében a letelepedés szabadsága a társaságok számára magában foglalja többek között az e társaságok alapításához és irányításához való jogot, a letelepedés szerinti tagállam joga által előírt feltételeknek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága által adott értelmezés szerint az felöleli a valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott társaság ahhoz való jogát is, hogy valamely másik tagállam joga szerinti társasággá alakuljon át, amennyiben teljesülnek az e másik tagállam jogszabályaiban meghatározott feltételek, és különösen teljesül az e tagállam által valamely társaságnak a nemzeti jogrendjéhez való kapcsolódására vonatkozóan meghatározott kritérium.

(3)  Az uniós jog harmonizációjának hiányában az adott társaságra vagy vállalkozásra alkalmazandó nemzeti jogot kijelölő kapcsolóelv meghatározása az EUMSZ 54. cikke értelmében az egyes tagállamok saját hatáskörébe tartozik. Az EUMSZ 54. cikke a létesítő okirat szerinti székhelyet, a központi ügyvezetést vagy az üzleti tevékenységének fő helyét, mint ilyen kapcsolóelveket, egyenrangúnak tekinti. Ezért, ahogyan arra az ítélkezési gyakorlat rámutat, ▌ az a tény, hogy kizárólag a létesítő okirat szerinti székhely (a központi ügyvezetés és az üzleti tevékenység fő helye nem) kerül áthelyezésre, önmagában nem zárja ki az EUMSZ 49. cikk szerinti szabad letelepedés alkalmazhatóságát. ▌

(4)  Az ítélkezési gyakorlatban bekövetkezett e fejlemények új lehetőségeket biztosítanak a ▌ társaságok számára az egységes piacon a gazdasági növekedés, a hatékony verseny és a termelékenység megerősítésére. A társaságok számára elérhető, belső határok nélküli egységes piacra vonatkozó célkitűzést ugyanakkor össze kell hangolni az európai integráció más célkitűzéseivel is, például az EUSZ 3. és az EUMSZ 9. cikkében meghatározottak szerint a szociális védelemmel, valamint az EUMSZ 151. és 152. cikkében meghatározottak szerint a szociális párbeszéd előmozdításával. A társaságok határokon átnyúló átalakuláshoz, egyesüléshez és szétváláshoz való jogának együtt kell járnia és megfelelő egyensúlyban kell lennie a munkavállalók, a hitelezők és a tagok védelmével.

(5)  A határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra vonatkozó jogi keret hiánya jogi széttagoltságot és jogbizonytalanságot okoz, akadályozva ezáltal a letelepedés szabadságának gyakorlását. Azt eredményezi emellett, hogy a munkavállalók, a hitelezők és a kisebbségi tagok nem részesülnek megfelelő védelemben az egységes piacon.

(6)  Az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy fogadjon el harmonizált szabályokat a határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra vonatkozóan. Egy harmonizált jogi keret hozzájárulna a letelepedés szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséhez, ugyanakkor megfelelő ▌védelmet nyújtana az érdekelt felek, például a munkavállalók, a hitelezők és a tagok számára.

(7)  Az irányelv nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy – a már meglévő szociális vívmányoknak megfelelően – megerősített védelmet nyújtsanak a munkavállalóknak.

(8)  A határokon átnyúló átalakulás végrehajtása a társaságok társasági formájának megváltozásával jár jogi személyiségük megőrzése mellett. Azonban sem a határokon átnyúló átalakulás, sem a határokon átnyúló egyesülés vagy szétválás nem járhat az azon tagállam szerinti cégbejegyzési követelmények kijátszásával, amelyben a társaságot a művelet befejezését követően nyilvántartásba veszik. A társaságoknak maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az olyan feltételeket, mint a fogadó tagállamban létesített székhellyel és az igazgatói tisztségtől való eltiltással kapcsolatos követelmények. Határokon átnyúló átalakulás esetében azonban a fogadó tagállam által alkalmazott ezen feltételek ▌nem érinthetik az átalakult társaság jogi személyiségének folyamatosságát. ▌

(9)  Az irányelv nem alkalmazandó az olyan felszámolás alatt álló társaságokra, amelyeknél az eszközök felosztása megkezdődött. Ezen túlmenően a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az egyéb felszámolási eljárás alá vont társaságokat is kizárják. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy úgy döntsenek, nem alkalmazzák ezt az irányelvet a nemzeti jogban meghatározott fizetésképtelenségi eljárások vagy a nemzeti jogban meghatározott megelőző szerkezetátalakítási keret hatálya alatt álló társaságokra – függetlenül attól, hogy ezek az eljárások egy nemzeti fizetésképtelenségi keret részét képezik vagy azon kívül szabályozottak –, valamint a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) értelmében vett válságmegelőzési intézkedések hatálya alá tartozó társaságokra.

Ez az irányelv nem érinti a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről szóló irányelvet.

(10)   Tekintettel a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások (a továbbiakban: határokon átnyúló műveletek) összetettségére és a felmerülő érdekek sokféleségére, a jogbiztonság megteremtése érdekében helyénvaló előírni, hogy a határokon átnyúló műveletek jogszerűségét azok hatálybalépése előtt alaposan meg kell vizsgálni. Ehhez az érintett tagállamok illetékes hatóságainak gondoskodniuk kell arról, hogy a határokon átnyúló műveletet jóváhagyó határozatot a nemzeti és az uniós jog által előírt minden releváns információ alapján tisztességesen, objektíven és megkülönböztetésmentesen hozzák meg ▌.

(11)   Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló műveletre irányuló eljárás minden érdekelt fél jogos érdekének figyelembevételével menjen végbe, a társaságnak ki kell dolgoznia és közzé kell tennie a javasolt művelet tervezetét, amely tartalmazza az azzal kapcsolatos legfontosabb információkat ▌. Az ügyviteli vagy irányító szervnek, amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, és/vagy a nemzeti gyakorlattal összhangban be kell vonnia a testületi szintű munkavállalói képviselőket határokon átnyúló művelet tervezetével kapcsolatos döntés meghozatalába. Az ilyen információknak tartalmazniuk kell legalább a társaság vagy társaságok tervezett jogi formáját, az alapító okiratot, adott esetben az alapszabályt, a művelet javasolt indikatív menetrendjét, valamint a tagoknak és hitelezőknek kínált biztosítékok részleteit. Az üzleti nyilvántartásban közzé kell tenni egy értesítést, amely tájékoztatja a tagokat, hitelezőket és a társaság munkavállalóinak képviselőit vagy ilyen képviselő hiányában magukat a munkavállalókat arról, hogy a javasolt művelettel kapcsolatban észrevételeket nyújthatnak be. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy nyilvánosságra hozzák a független szakértői jelentést.

(12)  A tagok és munkavállalók tájékoztatása érdekében a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaságnak jelentést kell készítenie számukra. A jelentésben ismertetni és indokolni kell a javasolt határokon átnyúló művelet jogi és gazdasági vonatkozásait és a javasolt határokon átnyúló művelet munkavállalókra gyakorolt hatásait ▌. A jelentésben külön ki kell térni a határokon átnyúló műveletnek a társaság és annak leányvállalatai jövőbeli gazdasági tevékenységére gyakorolt hatásaira. Ami a tagokat illeti, a jelentésben külön ki kell térni a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekre, különös tekintettel a kilépési jogukkal kapcsolatos információkra. Ami a munkavállalókat illeti, a jelentésnek ki kell fejtenie a javasolt határokon átnyúló művelet foglalkoztatási helyzetre gyakorolt hatásait is. Konkrétan ki kell térnie arra, hogy várhatóak-e a jogszabályokban, kollektív szerződésekben és transznacionális vállalati megállapodásokban meghatározott foglalkoztatási feltételeket és a társaság telephelyeinek – például központi irodájának – helyszínét érintő jelentős változások, tájékoztatást kell nyújtania a vezetőtestületnek, és adott esetben a személyzetnek, a felszerelésnek, a telephelyeknek és az eszközöknek határokon átnyúló művelet előtti és utáni helyzetére vonatkozóan, valamint a munkaszervezés várható változásairól, a bérekről, az egyes meghatározott álláshelyek helyszínéről és az ilyen álláshelyeket betöltő alkalmazottakat érintő várható következményekről, továbbá a társasági szintű társadalmi párbeszédet érintő következményekről, beleértve adott esetben az igazgatótanácsi szintű munkavállalói képviseletet. Ki kell fejtenie továbbá, hogy ezek a változások hogyan érintenék a társaság leányvállalatait. Ez a követelmény azonban nem alkalmazandó abban az esetben, ha a társaság alkalmazottjai kizárólag az ügyviteli szervben tevékenykednek. Ezen túlmenően a munkavállalók számára biztosított védelem megerősítése érdekében a munkavállalók vagy képviselőik számára lehetővé kell tenni, hogy véleményezzék a határokon átnyúló művelet hatásait számukra bemutató jelentést. A jelentés elkészítése és a véleményezés lehetősége nem érinti a többek között a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) vagy a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) végrehajtását követően nemzeti szinten bevezetett, illetve indított vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásokat. A jelentést – vagy amennyiben azokat külön készítik el, a jelentéseket – a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság tagjai és munkavállalóinak képviselői vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – munkavállalói rendelkezésére kell bocsátani.

(13)  A határokon átnyúló művelet tervezetét, a társaság által az abból kilépni szándékozó tagok számára felajánlott pénzbeli kompenzációt, valamint adott esetben a részvénycserearányt – beleértve a tervezetben szereplő esetleges kiegészítő pénzbeli kifizetés összegét is – a társaságtól független szakértőnek meg kell vizsgálnia. A szakértő függetlenségét illetően a tagállamoknak figyelembe kell venniük a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. és 22b. cikkében meghatározott elveket(9).

(14)  A társaság által közzétett információknak átfogónak kell lenniük, és lehetővé kell tenniük az érdekelt felek számára a határokon átnyúló tervezett művelet értékelését. A társaságok azonban nem kötelezhetők arra, hogy olyan bizalmas információkat hozzanak nyilvánosságra, amelyek közzététele a nemzeti vagy uniós jog szerint sértené üzleti helyzetüket. A közzététel ilyen elmulasztása nem áshatja alá az ezen irányelv szerinti egyéb követelményeket.

(15)  A tervezet és a jelentések alapján a társaság vagy társaságok tagjainak közgyűlése dönt arról, hogy jóváhagyja-e az említett tervezetet, valamint határoz a létesítő okiratok – és ezen belül az alapszabály – szükséges módosításairól. Fontos, hogy az ilyen szavazásra vonatkozó többségi követelmény kellően magas legyen annak biztosítása érdekében, hogy a döntés határozott többségen alapuljon. A tagok számára továbbá biztosítani kell a jogot arra, hogy szavazhassanak a munkavállalói részvétellel kapcsolatos megállapodásokról, ha a közgyűlés során ezt a jogot fenntartják maguknak.

(16)  A határokon átnyúló művelet következményeképpen a tagoknak gyakran olyan helyzettel kell szembenézniük, amelyben a jogaikra alkalmazandó jog megváltozik, ugyanis olyan társaság tagjai lesznek, amelyre a társaságra a művelet alkalmazása előtt alkalmazandó jogtól eltérő tagállam joga vonatkozik. A tagállamoknak ezért azon, részvényeket birtokló és szavazati joggal rendelkező tagok számára, akik a tervezet jóváhagyása ellen szavaztak, biztosítaniuk kell legalább azt a jogot, hogy kiléphessenek a társaságból, és részvényeik után az azok értékének megfelelő pénzbeli kártalanítást kapjanak. A tagállamok azonban dönthetnek úgy is, hogy ezt a jogot egyéb tagoknak is felajánlják, például a szavazati joggal nem rendelkező részvényes tagok vagy azon tagok számára, akik a határokon átnyúló szétválás következtében más arányban szereznének társasági részvényeket, mint a művelet előtt, vagy azon tagok számára, akik esetében az alkalmazandó jog ugyan nem változott, de a művelet következtében bizonyos jogaik megváltoztak. Ez az irányelv nem érinti sem a társaságok részvényeinek eladására és átruházására vonatkozó szerződések érvényességére vonatkozó nemzeti szabályokat, sem pedig a különleges jogi formára vonatkozó előírásokat. A tagállamok számára például lehetővé kell tenni, hogy előírják a közjegyzői okirat beszerzését vagy az aláírások hitelesítését.

(17)  A társaságoknak a lehetőségekhez mérten fel kell tudniuk mérni a határokon átnyúló művelettel kapcsolatos költségeket. A tagok számára ezért elő kell írni, hogy nyilatkozzanak a társaságnak arról, hogy élnek-e a részvényeik értékesítésére irányuló joggal. Ez nem érinti a nemzeti jog által előírt alaki követelményeket. A tagok számára azt is elő lehet írni, hogy vagy a nyilatkozattal együtt, vagy egy meghatározott határidőn belül jelezzék, hogy meg kívánják-e támadni a felajánlott pénzbeli kompenzációt, és kiegészítő pénzbeli kártérítést követelnek-e.

(18)  A felajánlott pénzbeli kompenzáció összegének kiszámítását általánosan elfogadott értékelési módszerekre kell alapozni. A tagok számára biztosítani kell a jogot arra, hogy egy illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóság vagy a nemzeti jog által felhatalmazott szerv, például választottbíróság előtt kifogást emeljenek a számítás ellen és megkérdőjelezzék a pénzbeli kompenzáció megfelelőségét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy azok a tagok, akik gyakorolták részvényeik értékesítésére irányuló jogukat, jogosultak legyenek az eljárásban való részvételre, valamint lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy nemzeti jogukban határidőket állapítsanak meg erre.

(19)  Határokon átnyúló egyesülés vagy szétválás esetén azonban azoknak a tagoknak, akik nem rendelkeztek kilépési joggal vagy nem éltek ezen jogukkal, jogot kell biztosítani arra, hogy megtámadják a részvénycserearányt. A részvénycserearány megfelelőségének értékelésekor az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóságnak vagy a nemzeti jog által felhatalmazott szervnek figyelembe kell vennie a tervezetben szereplő esetleges kiegészítő készpénzes kifizetés összegét is.

(20)   ▌Emellett a hitelezőknek a határokon átnyúló egyesülést követően felmerülő fizetésképtelenség kockázatával szembeni védelme érdekében meg kell engedni a tagállamok számára, hogy a társaságot vagy társaságokat fizetőképességi nyilatkozattételre kötelezzék arról, hogy nincs tudomásuk olyan okról, amely miatt a határokon átnyúló művelet eredményeképpen létrejövő társaság vagy társaságok ne lennének képesek teljesíteni kötelezettségeiket. Ilyen körülmények között a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ügyvezető szerv tagjait személyesen felelősségre vonhatóvá tegyék a nyilatkozat pontosságáért. Mivel a jogi hagyományok tagállamonként eltérőek a fizetőképességi nyilatkozat használata és annak következményei tekintetében, a tagállamokra kell bízni a pontatlan vagy félrevezető nyilatkozattétel megfelelő következményeinek megállapítását, beleértve az uniós jognak megfelelő szankciókat és felelősségeket.

(21)  Amennyiben a hitelezők nem elégedettek a társaság által a tervezetben biztosított védelemmel, és amennyiben esetleg a társasággal nem találtak kielégítő megoldást, a megfelelő hitelezővédelem biztosítása érdekében a társaságot előzetesen értesítő hitelezők számára biztosítani kell ▌ a lehetőséget arra, hogy az illetékes ▌hatóságától kérjenek megfelelő biztosítékokat. E biztosítékok értékelésekor a megfelelő hatóságnak figyelembe kell vennie, hogy a hitelezőnek a társasággal vagy harmadik féllel szembeni követelése legalább egyenértékű-e a határokon átnyúló műveletet megelőző követeléssel, illetve hitelminősége ahhoz mérhető-e, valamint hogy a követelés ugyanazon joghatóság előtt érvényesíthető-e.

(22)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell azon hitelezők megfelelő védelméről, akik a társasággal még azt megelőzően kerültek kapcsolatba, hogy az nyilvánosságra hozta volna a határokon átnyúló műveletre irányuló szándékát. A tagállamok ezért a Brüsszel Ia. rendeletben meghatározott általános szabályokon túlmenően úgy is rendelkezhetnek, hogy az ilyen hitelezők számára választási lehetőséget kelljen biztosítani arra, hogy a határokon átnyúló átalakulás tervezetének közzétételét követő két évig keresetet nyújthassanak be a származási tagállamban. A hitelezők számára lehetővé kell tenni, hogy a tervezet közzététele után figyelembe vehessék a joghatóság és az alkalmazandó jog a határokon átnyúló művelet következtében történő megváltozásának esetleges hatásait. A védelemben részesítendő társaság hitelezői lehetnek szerzett foglalkoztatóinyugdíj-jogosultsággal rendelkező aktív vagy korábbi munkavállalók, valamint foglalkoztatói nyugellátásban részesülő személyek is. Ezenkívül nem érintheti a követelések elévülésére vonatkozó szabályokat meghatározó nemzeti jogot az ezen irányelvben előirányzott kétéves, az azon hitelezőkre alkalmazandó joghatóságot meghatározó védelmi intézkedés, akiknek követelései a határokon átnyúló átalakulás tervezetének közzétételét megelőzően keletkeztek.

(23)  Fontos gondoskodni arról, hogy a határokon átnyúló műveletekkel összefüggésben teljes mértékben tiszteletben tartsák a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát. A munkavállalók határokon átnyúló műveletekkel összefüggésben történő tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt a 2002/14/EK irányelv által meghatározott jogi kerettel, közösségi szintű vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok esetében a 2009/38/EK irányelvvel, és amennyiben a határokon átnyúló egyesülés vagy határokon átnyúló szétválás a 2001/23/EK tanácsi irányelv(10) szerint vállalkozás átruházásának minősül, azzal az irányelvvel összhangban kell lefolytatni. Ez az irányelv nem érinti a 2009/38/EK irányelvet, a 98/59/EK tanácsi irányelvet, a 2001/23/EK irányelvet, valamint a 2002/14/EK irányelvet. Tekintettel azonban arra, hogy ez az irányelv harmonizált eljárást határoz meg a határokon átnyúló műveletekre vonatkozóan, helyénvaló meghatározni különösen azt az időkeretet, amelyen belül a határokon átnyúló műveletek által érintett munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra sort kell keríteni.

(24)  A nemzeti jog rendelkezései és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti munkavállalói képviselők körébe adott esetben az uniós joggal összhangban létrehozott releváns szervek is beletartozhatnak, például a 2009/38/EK irányelvvel összhangban létrehozott Európai Üzemi Tanács, valamint a 2001/86/EK tanácsi irányelvvel(11) összhangban létrehozott képviseleti testület.

(25)  A tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalói képviselők funkciójuk gyakorlása során a 2002/14/EK irányelv 7. cikke értelmében megfelelő védelmet élvezzenek, és megfelelő garanciát kapjanak, amely lehetővé teszi a rájuk ruházott feladatok megfelelő elvégzését.

(26)  A jelentés elemzésének elvégzése érdekében a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaság a munkavállalói képviselőket ellátja az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy megfelelő módon alkalmazhassák az ezen irányelvből eredő jogokat.

(27)   Ha a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaság munkavállalói részvételre vonatkozó rendszert működtet, annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalói részvétel ne sérüljön jogellenes módon a határokon átnyúló művelet következtében, kötelezni kell a határokon átnyúló művelet útján létrejövő társaságot vagy társaságokat, hogy olyan társasági formában működjenek, amely ▌lehetővé teszi a munkavállalói részvétel gyakorlását, beleértve a munkavállalók képviselőinek részvételét a társaság vagy társaságok megfelelő irányító és felügyeleti szerveiben. Ilyen esetben emellett, amennyiben a társaság és a munkavállalók között ▌ jóhiszemű tárgyalásra kerül sor, azt a 2001/86/EK irányelvben előírt eljárás szerint kell lefolytatni, amely a társaság határokon átnyúló művelethez való jogát és a munkavállalók részvételi jogát összeegyeztető békés megoldásra irányul. Az e tárgyalások eredményeként létrejövő egyedi és közösen elfogadott megoldást, vagy megállapodás hiányában a 2001/86/EK irányelv mellékletében meghatározott általános szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A közösen elfogadott megoldás vagy az általános szabályok alkalmazásának védelme érdekében a társaság négy éven át nem szüntetheti meg a részvételi jogokat későbbi, tagállamon belüli vagy határokon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás végrehajtásával.

(28)  A munkavállalók részvételi jogainak megkerülésére irányuló határokon átnyúló műveletek megelőzése érdekében az a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaság vagy társaságok, amelyek a munkavállalói részvételi jogokat biztosító tagállamban vannak bejegyezve, nem hajthatnak végre határokon átnyúló műveletet a munkavállalókkal vagy azok képviselőivel való előzetes egyeztetés nélkül abban az esetben, ha a társaság által alkalmazott munkavállalók átlagos létszáma eléri a munkavállalói részvétel kapcsán meghatározott nemzeti küszöbérték négyötödét.

(29)  Az összes érdekelt fél, különösen a munkavállalók bevonása hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok az egységes piacon belül hosszú távú és fenntartható megközelítést alkalmazzanak. E tekintetben fontos szerepet játszik a munkavállalók vállalatirányításban való részvételére irányuló jogok védelme és előmozdítása, különösen amikor a társaságok határokon átnyúlóan mozognak vagy szerkezetátalakítást hajtanak végre. Ezért alapvető fontosságú a határokon átnyúló műveletek összefüggésében a részvételi jogokról szóló tárgyalások sikeres lefolytatása és ösztönzése.

(30)   A tagállamok közötti megfelelő feladatmegosztás és a határokon átnyúló műveletek hatékony és eredményes előzetes ellenőrzése érdekében a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaság vagy társaságok tagállama szerinti illetékes hatóság hatáskörébe kell tartoznia ▌az átalakulást, egyesülést vagy szétválást megelőző tanúsítvány (a továbbiakban: „a műveletet megelőző tanúsítvány”) kiadásának ▌. Ilyen tanúsítvány nélkül az átalakított társaság vagy a határokon átnyúló műveletből származó társaság vagy társaságok tagállama szerinti illetékes hatóságok nem folytathatják le a határokon átnyúló műveletre irányuló eljárást.

(31)  A műveletet megelőző tanúsítvány kiadása érdekében a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaság vagy társaságok tagállamai nemzeti jogukkal összhangban kijelölnek egy vagy több, a művelet jogszerűségének vizsgálatára hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot. Az illetékes hatóság vagy hatóságok az alábbiak lehetnek: bíróságok, közjegyzők vagy más hatóságok, adóhatóságok vagy pénzügyi szolgáltató hatóságok. Több illetékes hatóság esetén lehetővé kell tenni a társaság számára, hogy a műveletet megelőző tanúsítvány kiadására irányuló kérelmét egyetlen, a tagállamok által kijelölt illetékes hatósághoz nyújtsa be, amelynek a többi illetékes hatósággal összehangoltan kell működnie. Az illetékes hatóságnak vagy hatóságoknak értékelniük kell az összes vonatkozó feltétel teljesülését és az adott tagállamban alkalmazott valamennyi eljárás és formalitás megfelelő végrehajtását, és a kérelem társaság általi benyújtásától számított három hónapon belül el kell dönteniük, hogy kiadják-e a műveletet megelőző tanúsítványt, hacsak súlyos kétségeik nem merülnek fel azzal kapcsolatosan, hogy a határokon átnyúló műveletet vagy olyan visszaélésszerű vagy csalárd célból indították el, amely a nemzeti vagy az uniós jog megkerüléséhez és kijátszásához vezet vagy azt célozza, vagy bűncselekmény céljából, és ennek kivizsgálása további információk mérlegelését vagy kiegészítő vizsgálati tevékenységek elvégzését követeli meg.

(32)  Bizonyos körülmények között a társaságok határokon átnyúló műveletek végrehajtásához fűződő joga visszaélésszerű vagy csalárd célokra – például a munkavállalói jogok, a társadalombiztosítási járulékfizetés vagy az adófizetési kötelezettségek kijátszására – vagy bűncselekmények céljára használható. Különösen fontos fellépni az olyan postafiók- vagy fedőcégekkel szemben, amelyeket a nemzeti és/vagy az uniós jog kijátszása, megkerülése vagy megsértése céljával hoztak létre. Amennyiben a jogszerűség ellenőrzése során az illetékes hatóság – többek között az érintett hatóságokkal folytatott konzultáció útján – tudomást szerez arról, hogy a határokon átnyúló műveletre a nemzeti vagy az uniós jog megkerülését vagy kijátszását eredményező vagy arra irányuló visszaélésszerű vagy csalárd célból vagy bűncselekmény céljából kerül sor, nem engedélyezi a művelet végrehajtását. A vonatkozó eljárást – beleértve az esetleges részletes értékelést – a nemzeti joggal összhangban kell lefolytatni. Ilyen esetben az illetékes hatóság legfeljebb további három hónapra meghosszabbíthatja az értékelést.

(33)  Amennyiben az illetékes hatóságnak komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a határokon átnyúló műveletre visszaélésszerű vagy csalárd céllal kerül sor, az értékelésnek figyelembe kell vennie valamennyi releváns tényt és körülményt, és adott esetben legalább a határokon átnyúló műveletet követően a társaság vagy társaságok bejegyzése szerinti tagállamban történő letelepedés jellegzetességeivel kapcsolatos indikatív tényezőket, beleértve a művelet célját, az ágazatot, a beruházást, a nettó árbevételt és eredménykimutatást, a munkavállalók számát, a mérleg tartalmát, az adóügyi illetékességet, az eszközöket és azok helyét, a felszerelést, a társaság tényleges tulajdonosait, a munkavállalók és az egyes munkavállalói csoportok szokásos munkavégzési helyét, a társadalombiztosítási járulékok fizetésének helyét, a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) és a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) értelmében az átalakulást megelőző évben kiküldött munkavállalók számát, a 883/2004/EK rendelet értelmében az egyidejűleg egynél több tagállamban dolgozó munkavállalók számát, valamint a határokon átnyúló művelet előtt és után a társaság vagy társaságok által viselt kereskedelmi kockázatokat. Az értékelésnek ezenkívül figyelembe kell vennie a munkavállalói részvételi jogokhoz kapcsolódó tényeket és körülményeket, különös tekintettel az ilyen jogokkal kapcsolatos tárgyalásokra, amennyiben azokat az alkalmazandó nemzeti küszöbérték szerinti négyötöd kezdeményezte. Mindezen elemeket csak indikatív tényezőkként lehet tekintetbe venni az átfogó értékelés keretében, és ezért önmagukban nem vehetők figyelembe. Amennyiben a határokon átnyúló művelet eredményeképpen a társaság tényleges üzletvezetési helye és/vagy gazdasági tevékenységének helye abban a tagállamban lesz, amelyben a társaságot vagy társaságokat a határokon átnyúló műveletet követően nyilvántartásba veszik, az illetékes hatóság úgy tekintheti, hogy nem állnak fenn visszaéléshez vagy csaláshoz vezető körülmények.

(34)  Az illetékes hatóság számára ezenkívül lehetővé kell tenni, hogy a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaságtól vagy más – többek között a fogadó tagállamban található – illetékes hatóságoktól minden vonatkozó információt és dokumentumot beszerezhessen annak érdekében, hogy a jogszerűség ellenőrzését a nemzeti jogban meghatározott eljárási keretek között elvégezhesse. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak meghatározását, hogy a tagok és hitelezők által ezen irányelvvel összhangban kezdeményezett eljárások milyen következményekkel járhatnak a műveletet megelőző tanúsítvány kiadására.

(35)  A társaság által a műveletet megelőző tanúsítvány megszerzése érdekében benyújtott kérelem értékelésekor az illetékes hatóság független szakértőt vehet igénybe. A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk annak biztosítására, hogy a szakértő vagy a szakértő nevében eljáró jogi személy független legyen a műveletet megelőző tanúsítványért folyamodó társaságtól. A szakértőt vagy szakértőket az illetékes hatóságnak kell kineveznie, és nem lehet múltbeli vagy folyamatban lévő kapcsolata az érintett társasággal, amely befolyásolhatja függetlenségét.

(36)  Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaság ne okozzon kárt hitelezőinek, az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni annak ellenőrzését, hogy a társaság eleget tett-e az állami hitelezők felé fennálló kötelezettségeinek, vagy hogy minden nyitott kötelezettség megfelelően biztosított-e. Az illetékes hatóság számára ezenkívül lehetővé kell tenni annak ellenőrzését is, hogy a társaság folyamatban lévő bírósági eljárás alatt áll-e például a szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jog megsértése kapcsán, amely eljárás további kötelezettségeket róhat a társaságra, például a polgárokra és magánvállalkozásokra irányulóan.

(37)  A tagállamoknak az igazságszolgáltatáshoz való jog általános elveivel összhangban álló eljárási biztosítékokról kell gondoskodniuk. Ilyen lehet többek között az illetékes hatóságok által a határokon átnyúló műveletekre vonatkozó eljárások során hozott határozatok felülvizsgálatának lehetősége, lehetőség a tanúsítvány hatályba lépésének elhalasztására annak érdekében, hogy a felek keresetet nyújthassanak be az illetékes bírósághoz, valamint adott esetben az ideiglenes intézkedések meghozatalának lehetősége.

(38)   A műveletet megelőző tanúsítvány átvételét, valamint annak ellenőrzését követően, hogy teljesültek-e azon tagállam jogi előírásai, amelyben a társaságot a művelet lefolytatását követően nyilvántartásba veszik, beleértve annak ellenőrzését is, hogy a művelet a nemzeti vagy uniós jog kijátszásának tekinthető-e, az illetékes hatóságok bejegyzik a társaságot az adott tagállam cégnyilvántartásába. A határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaság vagy társaságok korábbi tagállama szerinti illetékes hatóság kizárólag a bejegyzést követően törli a társaságot a saját nyilvántartásából. Azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a társaságot a határokon átnyúló művelet lefolytatását követően nyilvántartásba veszik, nem vitathatja a műveletet megelőző tanúsítványban foglalt információkat. ▌

(39)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy egyes eljárási lépéseket – nevezetesen a tervezet közzétételét, az átalakulást, egyesülést vagy szétválást megelőző tanúsítvány (a továbbiakban: „a műveletet megelőző tanúsítvány) kérelmezését, valamint a határokon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás jogszerűségének fogadó tagállam általi vizsgálatához szükséges információk és dokumentumok benyújtását – teljes egészében online lehessen elvégezni anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen meg kellene jelenniük a tagállamok valamely illetékes hatósága előtt. A digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használatára vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, beleértve a vonatkozó biztosítékokat is. Az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy az átalakulást megelőző tanúsítvány iránti kérelmet – az esetlegesen benyújtandó információkkal és dokumentumokkal együtt – online vegye kézhez, hacsak az kivételesen technikailag lehetetlen a hatóság számára.

(40)  A költségek minimalizálása, az eljárások lerövidítése, valamint a társaságokat sújtó adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamoknak a társasági jog területén az egyszeri adatszolgáltatás elvét kell alkalmazniuk, ami azt jelenti, hogy a társaságokat nem kérik arra, hogy ugyanazt az információt egynél többször nyújtsák be a hatóságoknak. Például a társaságok nem kötelezhetők arra, hogy ugyanazt az információt mind a nemzeti cégnyilvántartáshoz, mind a nemzeti közlönyhöz benyújtsák.

(41)  A határokon átnyúló átalakulás következtében a társaság megőrzi a jogi személyiségét, az aktív és passzív vagyonát, valamint minden jogát és kötelezettségét, egyebek mellett a szerződésekből, cselekményekből vagy mulasztásokból eredő jogait és kötelezettségeit. A társaságnak különösen tiszteletben kell tartania a munkaszerződésekből vagy munkaviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, beleértve a kollektív szerződésekben meghatározott feltételeket is.

(42)   A megfelelő szintű átláthatóság és a digitális eszközök és eljárások megfelelő mértékű használatának biztosítása érdekében a különböző tagállamok illetékes hatóságai által kiállított, műveletet megelőző tanúsítványokat az üzleti nyilvántartások összekötésére szolgáló rendszeren keresztül meg kell osztani és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az irányelv alapjául szolgáló általános elvnek megfelelően az ilyen információcserének mindig díjmentesnek kell lennie.

(43)  A határokon átnyúló műveletek átláthatóságának fokozása érdekében fontos, hogy az érintett tagállamok nyilvántartásai tartalmazzák az egyéb nyilvántartásból vagy nyilvántartásokból származó szükséges információkat a határokon átnyúló műveletben részt vevő társaságokról, hogy nyomon lehessen követni e társaságok történetét. Az abban a nyilvántartásban szereplő bejegyzésnek, amelybe a társaságot a határokon átnyúló műveletet megelőzően bejegyezték, tartalmaznia kell a határokon átnyúló műveletet követően a társaság számára kiadott új nyilvántartási számot. Hasonlóképpen, az abban a nyilvántartásban szereplő bejegyzésnek, amelybe a társaságot a határokon átnyúló műveletet követően bejegyezték, tartalmaznia kell a határokon átnyúló műveletet megelőzően a társaság számára kiadott eredeti nyilvántartási számot.

(44)  A határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó, már meglévő szabályokkal kapcsolatban a Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című közleményében ▌bejelentette, hogy mérlegelni fogja ezen szabályok korszerűsítését annak érdekében, hogy megkönnyítse a kis- és középvállalkozások számára, hogy szabadon megválasszák üzleti stratégiájukat és jobban alkalmazkodjanak a piaci viszonyokhoz úgy, hogy a meglévő szociális és munkavállalói védelem sem szenved csorbát. „A Bizottság 2017. évi munkaprogramja – Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot” című közleményében a Bizottság a határokon átnyúló egyesülések végrehajtásának megkönnyítésére irányuló kezdeményezést jelentett be.

(45)   A tagok számára biztosított biztosítékok összehangolásának hiányát a határokon átnyúló műveletek egyik akadályaként azonosították ▌. A társaságok és a tagok a védelem különböző formáinak széles körével találják magukat szemben, ami összetettséghez és jogbizonytalansághoz vezet. A tagok ▌számára ezért azonos szintű minimumvédelmet kell biztosítani függetlenül attól, hogy a társaság melyik tagállamban található. A tagállamok ezért további védelmi szabályokat tarthatnak fenn vagy vezethetnek be a tagok számára, kivéve, ha azok ellentétesek az ezen irányelvben előírtakkal vagy a letelepedés szabadságával. A tagok tájékoztatáshoz való egyéni jogát ez nem érinti.

(46)   A határokon átnyúló műveletet követően a műveletet végrehajtó társaság vagy társaságok korábbi hitelezői követelések értéke változhat, ▌ha az adósságért felelős ▌ társaságot azt követően valamely másik tagállam joga szabályozza. A hitelezővédelmi szabályok jelenleg tagállamonként eltérőek, ami jelentősen tovább bonyolítja a határokon átnyúló műveletre irányuló eljárást, és bizonytalanságot okoz mind a részt vevő társaságok, mint a hitelezők számára a követeléseik behajtását illetően.

(47)  Az átalakulásra vonatkozó új szabályok mellett ez az irányelv a határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó szabályokat állapít meg mind a részleges, mind a teljes szétválás tekintetében, de csak új társaságok létrehozásával. Ez az irányelv nem biztosít azonban harmonizált keretet azon határokon átnyúló szétválások számára, amelyekben egy társaság az eszközöket és kötelezettségeket egynél több meglévő társaságra ruházza át, mivel ezeket az eseteket nagyon bonyolultnak tekintették, amelyek szükségessé teszik illetékes hatóságok bevonását több tagállam részéről, és további kockázatokat jelentenek a nemzeti és uniós szabályok kijátszása tekintetében. Annak lehetősége, hogy az ezen irányelvben meghatározott felosztás általi szétválás révén társaság jöhet létre, új harmonizált eljárást kínál a társaságok számára az egységes piacon, azonban a társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül hozzanak létre leányvállalatokat más tagállamokban,

(48)   A határokon átnyúló egyesülés következtében az aktív és passzív vagyon, valamint minden jog és kötelezettség, egyebek mellett a szerződésekből, cselekményekből vagy mulasztásokból eredő jogok és kötelezettségek átszállnak az átvevő társaságra vagy az új társaságra, és az egyesülő társaságok azon tagjai, akik nem élnek kilépési jogukkal, az átvevő társaság vagy az új társaság tagjaivá válnak. Az átvevő vagy az új társaságnak különösen tiszteletben kell tartania a munkaszerződésekből vagy munkaviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, beleértve a kollektív szerződésekben meghatározott feltételeket is.

(49)  A határokon átnyúló szétválás következtében a szétváló társaságnak – a szétválás tervezetében meghatározott felosztás szerint – át kell ruháznia aktív és passzív vagyonát, valamint minden jogát és kötelezettségét, egyebek mellett a szerződésekből, cselekményekből vagy mulasztásokból eredő jogait és kötelezettségeit a fogadó társaságokra, és a szétváló társaság azon tagjai, akik nem élnek kilépési jogukkal, vagy a fogadó társaságok tagjaivá válnak, vagy a szétváló társaság tagjai maradnak, vagy mindkettőnek tagjává válnak. A fogadó társaságoknak különösen tiszteletben kell tartaniuk a munkaszerződésekből vagy munkaviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, beleértve a kollektív szerződésekben meghatározott feltételeket is.

(50)  A jogbiztonság érdekében az ebben az irányelvben meghatározott eljárással összhangban végrehajtott határokon átnyúló műveleteket nem lehet semmisnek nyilvánítani. Ez nem érinti a tagállamok nemzeti jognak megfelelő hatásköreit többek között a büntetőjog, a terrorizmus finanszírozása, a szociális jog, az adózás és bűnüldözés területén, különösen abban az esetben, ha az illetékes vagy más érintett hatóságok – különösen új érdemi információk révén – a határokon átnyúló művelet végrehajtását követően megállapítják, hogy a határokon átnyúló műveletre a nemzeti vagy az uniós jog megkerülését vagy kijátszását eredményező vagy arra irányuló visszaélésszerű vagy csalárd célból vagy bűncselekmény céljából kerül sor. Ebben az összefüggésben az illetékes hatóságok azt is értékelhetik, hogy a határokon átnyúló műveletet követő években betartották-e vagy meghaladták-e a határokon átnyúló műveletet lefolytató társaság tagállamában a munkavállalói részvételre alkalmazandó nemzeti küszöbértéket.

(51)  A határokon átnyúló műveletek nem érintik a társaság vagy társaságok e művelet előtti tevékenységével kapcsolatos adókötelezettségeit.

(52)   A részvételi jogon kívüli egyéb munkavállalói jogok biztosítása érdekében jelen irányelv nem érinti a 2009/38/EK irányelvet, a 98/59/EK tanácsi irányelvet(14), a 2001/23/EK irányelvet és a 2002/14/EK irányelvet. Az ezen irányelv hatályán kívül eső területeken, mint az adózás és a szociális biztonság, a nemzeti jogszabályok alkalmazandók.

(53)   Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a nemzeti jogrendszerek azon jogi vagy közigazgatási rendelkezéseit – ideértve a határokon átnyúló átalakulásokra, egyesülésekre és szétválásokra vonatkozó adózási szabályok végrehajtását – amelyek a tagállamok, vagy azok területi vagy közigazgatási alegységeinek adóintézkedéseire vonatkoznak.

(54)  Ezen irányelv nem érinti a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvet(15), a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 2009/133/EK tanácsi irányelvet(16), a tagállamok közötti előzetes feltételes adómegállapításokra és előzetes árképzési megállapodásokra vonatkozó kötelező automatikus információcseréről szóló (EU) 2015/2376 tanácsi irányelvet(17), az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcseréről szóló (EU) 2016/881 tanácsi irányelvet(18), valamint az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcseréről szóló (EU) 2018/822 tanácsi irányelvet(19).

(55)   Ez az irányelv nem érinti az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(20) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, különösen a megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedések kockázatérzékenységi alapon történő végrehajtásával, valamint a létesítő okirat szerinti tagállamban újonnan alapított vállalkozás tényleges tulajdonosának azonosításával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségeket.

(56)  Ez az irányelv nem érinti a tőzsdén jegyzett társaságokban az átláthatóságot és a részvénytulajdonosok jogait szabályozó uniós jogszabályokat és az ilyen uniós jogszabályok alapján elfogadott vagy bevezetett tagállami rendelkezéseket.

(57)  Ez az irányelv nem érinti a hitelközvetítőkre és más pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó uniós jogszabályokat és az ezen uniós jogszabályok alapján elfogadott vagy bevezetett tagállami rendelkezéseket.

(58)   Mivel ezen irányelv arra vonatkozó céljait, hogy megkönnyítse és szabályozza a határokon átnyúló átalakulásokat, egyesüléseket és szétválásokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUMSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(59)   Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.

(60)   A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(21) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentum(ok) megküldését indokoltnak tekinti.

(61)   A Bizottságnak el kell végeznie az irányelv értékelését, beleértve a munkavállalók tájékoztatására, a velük folytatott konzultációra és a részvételükre irányuló rendelkezések végrehajtásának értékelését is a határokon átnyúló műveletekkel összefüggésben. Az értékelésnek elsősorban azon határokon átnyúló műveletekkel kell foglalkoznia, amelyek esetében a munkavállalói részvételre vonatkozó tárgyalásokat az alkalmazandó küszöbérték szerinti négyötöd kezdeményezte, valamint azt kell megállapítania, hogy ezek a társaságok a határokon átnyúló műveleteket követően betartották-e vagy meghaladták-e a határokon átnyúló műveletet lefolytató társaság tagállamában a munkavállalói részvételre alkalmazandó küszöbértéket. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(22) 22. pontja értelmében az értékelésnek a hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és alapot kell nyújtania a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához.

(62)   Információkat kell gyűjteni a jogszabályok célkitűzéseinek a kitűzött célokkal való értékelése céljából, valamint az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. pontjával összhangban a jogszabályok értékeléséről.

(63)  Az (EU) 2017/1132 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1132 irányelv módosítása

Az (EU) 2017/1132 irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 18. cikk (3) bekezdése a következő aa) ponttal egészül ki:"

„aa) a 86h., 86o., 86q., 123., 127a., 160j., 160q. és 160s. cikkben említett okiratok és információk;”

"

2.  A 24. cikk a következőképpen módosul:

a)   az e) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„e) a 20., 34., ▌86o., 86p., 86q., 127a., 128., 130., ▌160q., 160r. és 160s. cikkben említett, a nyilvántartások közötti információcsere és közzététel céljából továbbított adatok részletes listája;

"

b)  a második albekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„A Bizottság az e) pont szerinti végrehajtási jogi aktusokat legkésőbb a hatálybalépést követő 18 hónappal elfogadja.”;

"

3.  A II. cím címe helyébe a következő szöveg lép:"

„TŐKEEGYESÍTŐ TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE ÉS SZÉTVÁLÁSA”;

"

4.  A II. cím a következő -I. fejezettel egészül ki:"

„-I. FEJEZET

Határokon átnyúló átalakulások

86a. Cikk

Hatály

(1)  E fejezet olyan tőkeegyesítő társaságok átalakulására vonatkozik, amelyeket valamely tagállam jogszabályai alapján alapítottak, és amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unión belül van, olyan tőkeegyesítő társasággá, amelyet valamely másik tagállam joga szabályoz (a továbbiakban: „határokon átnyúló átalakulás”).

86b. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

   (1) „tőkeegyesítő társaság”, a továbbiakban: társaság: a II. mellékletben felsorolt társasági formák valamelyikében működő, határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság;
   (2) „határokon átnyúló átalakulás”: olyan jogügylet, amelynek során valamely társaság megszűnés, végelszámolás vagy felszámolás nélkül átalakítja a társasági formáját, amellyel a származási tagállam nyilvántartásában szerepel, a fogadó tagállam joga szerinti és a II. mellékletben felsorolt társasági formává és legalább a létesítő okirat szerinti székhelyét áthelyezi a fogadó tagállamba, miközben megőrzi a jogi személyiségét;
   (3) „származási tagállam”: az a tagállam, amelyben valamely társaság a határokon átnyúló átalakulást megelőző társasági formájával nyilvántartásba vételre került;
   (4) „fogadó tagállam”: az a tagállam, amelyben valamely társaság a határokon átnyúló átalakulás eredményeként nyilvántartásba vételre kerül;

   (5) „átalakult társaság”: a fogadó tagállamban a határokon átnyúló átalakulási folyamat eredményeképpen létrejövő társaság ▌;

86c. cikk

A hatályra vonatkozó további rendelkezések

(1)  Ez a fejezet nem alkalmazható olyan határokon átnyúló átalakulásokra, amelyekben olyan társaság vesz részt, amelynek célja, hogy a köz által belé fektetett tőkét a kockázatmegosztás elve szerint közösen befektesse, és amely esetében a részesedések a részesedés tulajdonosainak követelésére közvetlenül vagy közvetve e társaság vagyonának terhére visszavonásra vagy kifizetésre kerülnek. Ilyen a visszavonásnak vagy kifizetésnek minősülnek azok a cselekmények is, amelyekkel a társaság biztosítani kívánja, hogy részesedéseinek árfolyama azok nettó eszközértékétől ne térjen el jelentősen.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy e fejezet ne legyen alkalmazandó az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén:

   a) a társaság felszámolás alatt áll, és már megkezdte vagyonának felosztását a részvényesek között;

   b) a társaság a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* IV. címében előírt szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok hatálya alatt áll.

(3)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e fejezetet azokra a társaságokra, amelyek:

   a) fizetésképtelenségi eljárás vagy megelőző szerkezetátalakítási keret hatálya alatt állnak;
   aa) a (2) bekezdésben említettektől eltérő felszámolási eljárások hatálya alatt állnak, vagy
   b) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének (101) pontja szerinti válságmegelőzési intézkedések hatálya alatt állnak.

(4)  A származási tagállam nemzeti joga szabályozza a határokon átnyúló átalakulás tekintetében azokat az eljárásokat és alaki követelményeket, amelyeket az átalakulást megelőző tanúsítvány megszerzését követően teljesíteni kell, a fogadó tagállam nemzeti joga pedig az eljárás azon szakaszát szabályozza, amely – az uniós jognak megfelelően – az átalakulást megelőző tanúsítvány átvétele után következik.

86d. cikk

A határokon átnyúló átalakulások tervezete

(1)  A ▌ társaság irányító vagy ügyviteli szerve határokon átnyúló átalakulási tervezetet készít. A határokon átnyúló átalakulás tervezetének legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

   a) a társaság társasági formáját, cégnevét és létesítő okirat szerinti székhelyét a származási tagállamban;
   b) az átalakult társaság számára megállapított társasági formát, cégnevet és létesítő okirat szerinti székhelyet a fogadó tagállamban;
   c) adott esetben a társaság létesítő okiratát ▌a fogadó tagállamban, illetve annak alapszabályát, amennyiben azt külön okirat tartalmazza;
   d) a határokon átnyúló átalakulás javasolt indikatív menetrendjét;
   e) azokat a jogokat, amelyeket az átalakult társaság a különleges jogokkal felruházott tagoknak és részvényeken kívüli más értékpapírok tulajdonosainak biztosít, vagy az ezekkel kapcsolatban javasolt intézkedéseket;
   f) a hitelezőknek nyújtott biztosítékokat, például garanciákat vagy kötelezettségvállalásokat;

   h) a társaság ügyviteli, ügyvezető, felügyeleti és ellenőrző szervei tagjainak biztosított különleges jogosultságokat;
   ha) a származási tagállamban az elmúlt 5 évben a társaság által esetlegesen kapott bármely ösztönzőt vagy támogatást;
   i) a ▌tagok számára a 86j. cikk szerint a pénzbeli kártalanításra vonatkozóan tett ajánlat részletes ismertetését;
   j) a határokon átnyúló átalakulás várható hatását a foglalkoztatásra;
   k) adott esetben tájékoztatást arról az eljárásról, amelynek keretében – a 86l. cikk szerint – megállapítják az átalakult társaságban a munkavállalói részvételi jogok meghatározásában történő munkavállalói közreműködést ▌.

86e. cikk

Az irányító vagy ügyviteli szerv jelentése a tagok és a munkavállalók számára

(1)  A ▌társaság ügyviteli vagy irányító szerve jelentést készít a tagok és a munkavállalók számára, amelyben ismerteti és indokolja a határokon átnyúló átalakulás jogi és gazdasági vonatkozásait, valamint kifejti a határokon átnyúló átalakulás munkavállalókat érintő következményeit.

(2)  Az (1) bekezdésben említett jelentésnek különösen ki kell térnie a határokon átnyúló átalakulás által a társaság jövőbeli üzleti tevékenységére gyakorolt hatásokra.

Külön szakaszt kell tartalmaznia a tagok, illetve a munkavállalók számára is.

(3)  A jelentés tagoknak szóló szakaszának különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

   aa) a pénzbeli kártalanítás és az annak kiszámítására alkalmazott módszer kifejtése;
   b) a határokon átnyúló átalakulás hatásait a tagokra;
   c) a ▌tagokat a 86j. cikkel összhangban megillető jogok és jogorvoslati lehetőségek.

(4)  A jelentés tagoknak szóló szakaszát nem kell elkészíteni, amennyiben a társaság valamennyi tagja megállapodott abban, hogy eltekint e követelménytől. A tagállamok egyes tagtársaságokat kizárhatnak e cikk rendelkezéseinek hatálya alól.

(5)  A jelentés munkavállalóknak szóló szakaszának különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

   ca) a határokon átnyúló átalakulás hatásai a munkaviszonyokra, valamint adott esetben a munkavállalók védelme érdekében hozandó intézkedések;
   cb) az alkalmazandó foglalkoztatási feltételeket és a társaság üzletviteli helyét érintő jelentős változások;
   d) az, hogy a ca) és a cb) pontban meghatározott tényezők miként érintik a társaság leányvállalatait.

(6)  Amennyiben a társaság irányító vagy ügyviteli szerve kellő időben, a nemzeti jogszabályok értelmében a jelentés (1), (2) és (4) bekezdésben említett részeire vonatkozó véleményt kap kézhez a munkavállalók képviselőitől vagy – amennyiben nincsenek ilyen képviselők – maguktól a munkavállalóktól, a tagokat arról értesíteni kell, és e véleményt mellékelni kell az említett jelentéshez.

(7)  A munkavállalóknak szóló szakaszt nem kell elkészíteni, amennyiben a társaság és annak esetleges leányvállalatai az irányító vagy ügyviteli szerv tagjain kívül más munkavállalót nem foglalkoztatnak.

(8)  A társaság dönthet arról, hogy egy, a (3) és (4) bekezdésben említett két szakaszt tartalmazó jelentést, vagy a tagoknak, illetve a munkavállalóknak szóló külön jelentést készít-e.

(9)  Az ▌(1) bekezdésben említett jelentést vagy az (5) bekezdésben említett jelentéseket, adott esetben a határokon átnyúló átalakulás tervezetével együtt legalább 6 héttel a 86i. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően elektronikus formában minden esetben elérhetővé kell tenni a társaság tagjai és munkavállalói képviselői vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalók számára.

(10)  Amennyiben a (3) bekezdésben említett, a tagoknak szóló szakasztól a (3) bekezdésnek megfelelően eltekintenek, és a (4) bekezdésben említett, a tagoknak szóló szakaszt a (4a) bekezdésnek megfelelően nem kell elkészíteni, az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítése nem szükséges.

(9)  Az e cikk (1)– (8) bekezdésében foglaltak nem érinthetik a 2002/14/EK és a 2009/38/EK irányelv átültetését követően nemzeti szinten bevezetett, a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való, alkalmazandó jogokat és eljárásokat.

86g. cikk

Független szakértői jelentés

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy egy független szakértő megvizsgálja a határokon átnyúló átalakulás tervezetét, és a tagoknak szóló jelentést dolgozzon ki, amelyet legkésőbb a 86i. cikkben említett közgyűlés időpontja előtt egy hónappal rendelkezésükre kell bocsátani. Szakértőként a tagállamok jogától függően kijelölhető természetes vagy jogi személy is.

(2)  Az (1) bekezdésben említett jelentésben a szakértőnek minden esetben nyilatkoznia kell arról, hogy a pénzbeli kártalanítás megfelelő-e. A szakértőnek a 86d. cikk i) pontjában említett pénzbeli kártalanítás tekintetében figyelembe kell vennie a társaság e részesedéseinek az átalakulási javaslat bejelentése előtti piaci árát és a társaság értékét, a javasolt átalakulás általánosan elfogadott értékelési módszerek szerint meghatározott hatásának kivételével. A jelentésnek meg kell felelnie legalább a következőknek:

   a) meg kell jelölnie a javasolt pénzbeli kártalanítás megállapításához használt módszert;
   b) meg kell állapítania, hogy az alkalmazott módszer megfelelő-e a pénzbeli kártalanítás értékelésére, és meg kell jelölnie azt az értéket, amelyet e módszer alkalmazásával nyertek, továbbá véleményeznie kell, hogy e módszernek mekkora a jelentősége az elfogadott érték meghatározásában;
   c) le kell írnia az esetlegesen felmerülő egyedi értékelési nehézségeket.

A szakértőt fel kell jogosítani arra, hogy a társaságtól beszerezze a feladatuk teljesítéséhez szükségesnek tartott összes tájékoztatást.

(3)  Sem a határokon átnyúló átalakulási terv független szakértő általi vizsgálata, sem a szakértői jelentés elkészítése nem szükséges, ha a társaság valamennyi tagja erről lemond. A tagállamok egyes tagtársaságokat kizárhatnak e cikk rendelkezéseinek hatálya alól.

86h. cikk

Közzététel

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi dokumentumokat legalább egy hónappal a 86i. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzőn nyilvánosságra hozzák és a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék a származási tagállam nyilvántartásában ▌:

   a) a határokon átnyúló átalakulás tervezetét;

   b) értesítést, amely tájékoztatja a ▌társaság tagjait, hitelezőit és munkavállalói képviselőit, vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – magukat a társaság munkavállalóit arról, hogy a határokon átnyúló átalakulás tervezete tekintetében legkésőbb 5 munkanappal a közgyűlés időpontja előtt észrevételeket nyújthatnak be a társasághoz ▌.

A tagállamok előírhatják, hogy a 86g. cikkel összhangban készített független szakértői jelentést közzé kell tenni, és a nyilvántartásban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A tagállamok biztosítják, hogy a társaság a bizalmas információkat kizárhassa a független szakértői jelentés nyilvánosságra hozatalából.

Az e bekezdéssel összhangban nyilvánosságra hozott dokumentumokat a 22. cikkben említett rendszeren keresztül is hozzáférhetővé kell tenni.

(2)  A tagállamok felmenthetik a ▌társaságot az (1) bekezdésben említett közzétételi követelmény alól, amennyiben e társaság az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a honlapján folyamatosan és a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé teszi a 86i. cikkben említett közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés végeztével záruló időszakra.

A tagállamok nem tehetik ezt a felmentést olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és a dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.

(3)  Amennyiben a ▌társaság az ezen cikk (2) bekezdésével összhangban nyilvánosságra hozza a határokon átnyúló átalakulás tervezetét, a társaság legalább egy hónappal a 86i. cikkben említett közgyűlés napját megelőzően benyújtja az alábbi, közzéteendő információkat a származási tagállam nyilvántartása számára:

   a) a származási tagállamban működő társaság jogi formája, neve és bejegyzett székhelye, valamint a fogadó tagállamban működő átalakult társaság javasolt jogi formája, neve és bejegyzett székhelye;
   b) a nyilvántartás, amely a ▌társaságra vonatkozó, a 14. cikkben említett dokumentumokat tartalmazza, valamint ezek nyilvántartási száma az adott nyilvántartásban;
   c) a hitelezők, a munkavállalók és a tagok jogainak gyakorlásával kapcsolatos megállapodások feltüntetése;
   d) arra a honlapra vonatkozó információk, amelyen online és díjmentesen elérhető a határokon átnyúló átalakulás tervezete, az (1) bekezdésben említett értesítés és szakértői jelentés, valamint az ezen bekezdés c) pontjában említett megállapodásokra vonatkozó valamennyi információ;

(4)  A tagállamok az I. cím III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítják, hogy az (1) és a (3) bekezdésben említett követelmények online maradéktalanul teljesíthetők legyenek anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen kellene megjelenniük a származási tagállam bármely illetékes hatósága előtt.

(5)  A tagállamok az (1), (2) és (3) bekezdésben említett közzétételen kívül előírhatják, hogy a határokon átnyúló átalakulás tervezetét vagy a (3) bekezdésben említett információkat közzé kell tenni a nemzeti hivatalos lapban vagy a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban álló központi elektronikus platform révén. Ez esetben a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás továbbítsa a releváns információkat a nemzeti hivatalos lapnak.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentáció vagy a (3) bekezdésben említett információ a nyilvántartásokat összekapcsoló rendszer révén díjmentesen elérhető legyen a nyilvánosság számára.

A tagállamok továbbá biztosítják, hogy azok a díjak, amelyeket a nyilvántartások az (1) és a (3) bekezdésben, valamint adott esetben az (5) bekezdésben említett közzétételért a ▌társaságnak felszámítanak, ne haladják meg e szolgáltatás nyújtásának költségét.

86i. cikk

A közgyűlés jóváhagyása

(1)  A társaság ▌közgyűlése, adott esetben a 86e. ▌és 86g. cikkben említett jelentések és a 86e. cikkel összhangban benyújtott munkavállalói vélemények, illetve a 86h. cikkel összhangban benyújtott észrevételek tudomásulvétele után, állásfoglalás formájában határoz a határokon átnyúló átalakulás tervezetének jóváhagyásáról és arról, hogy kiigazítja-e az alapító okiratot, illetve az alapszabályt, amennyiben azt külön okirat tartalmazza.

(2)  A társaság ▌ közgyűlése fenntarthatja a jogot, hogy a határokon átnyúló átalakulás végrehajtását a 86l. cikkben említett megállapodások általa történő kifejezett jóváhagyásának feltételéhez köti.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulás tervezete, illetve az arra vonatkozó bármely módosítás jóváhagyásához a közgyűlésen képviselt részvényekhez vagy a képviselt jegyzett tőkéhez kapcsolódó szavazatok legalább kétharmada, de legfeljebb 90%-a legyen szükséges. A szavazási küszöbérték semmi esetre sem lehet magasabb a határokon átnyúló egyesülések jóváhagyásával kapcsolatban a nemzeti jog által előírt küszöbnél.

(4)  Amennyiben a határokon átnyúló átalakulás tervezetének valamely záradéka vagy az átalakuló társaság létesítő okiratának módosítása a részvényesnek a társasággal vagy harmadik felekkel szembeni gazdasági kötelezettségeinek növekedését eredményezi, a tagállamok e konkrét körülmények között úgy rendelkezhetnek, hogy e záradékot vagy a létesítő okirat módosítását az érintett részvényesnek jóvá kell hagynia, feltéve, hogy e részvényes nem gyakorolhatja a 86j. cikk megállapított jogokat.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulás közgyűlés általi jóváhagyását ne lehessen kizárólag az alábbi indokokkal megtámadni:

   a) a 86d. cikk i) pontjában említett pénzbeli kártalanítást nem megfelelően határozták meg; vagy
   b) az a) pontról nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a jogi előírásoknak.

86j. cikk

A tagok védelme

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a társaságnak legalább a határokon átnyúló átalakulás tervezetének jóváhagyása ellen szavazó tagjai jogosultak legyenek részvényeiket megfelelő pénzbeli kártalanítás fejében értékesíteni a (2)–(6) bekezdésben lefektetett feltételek szerint.

A tagállamok e jogot a társaság más tagjai számára is biztosíthatják.

A tagállamok előírhatják, hogy a határokon átnyúló átalakulás tervezete elleni kifejezett tiltakozást és/vagy a tag részvényei értékesítéséhez való jogának gyakorlására vonatkozó szándékát legkésőbb a 86i. cikkben említett közgyűlésen megfelelően dokumentálni kell. A tagállamok lehetővé tehetik, hogy a határokon átnyúló átalakulás tervezete elleni tiltakozás rögzítése a nemleges szavazat megfelelő dokumentációjának minősüljön.

(2)  A tagállamok meghatározzák azt az időszakot, amelyen belül az (1) bekezdésben említett tagoknak nyilatkozniuk kell a társaságnak a részvényeik értékesítéséhez való joguk gyakorlására vonatkozó döntésükről. Ez az időszak nem haladhatja meg a 86i. cikkben említett közgyűlést követő egy hónapot. A tagállamok biztosítják, hogy a társaság e nyilatkozat elektronikus fogadására e-mail-címet bocsásson rendelkezésre.

(3)  A tagállamok továbbá meghatározzák azt az időszakot, amelyen belül a határokon átnyúló átalakulás tervezetében rögzített pénzbeli kártalanítást ki kell fizetni. Ezen időszaknak legkésőbb a határokon átnyúló átalakulás 86r. cikk szerinti hatálybalépése utáni második hónap végén le kell zárulnia.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a tagok, akik nyilatkoztak azon döntésükről, hogy élnek a részvényeik értékesítéséhez való jogukkal, azonban akik szerint a társaság által felajánlott kártalanítás mértékét nem megfelelően határozták meg, jogosultak legyenek arra, hogy a nemzeti jog szerint illetékes hatóságok vagy szervek előtt további pénzbeli kártalanítást kérjenek. A tagállamok határidőt állapítanak meg a kiegészítő pénzbeli kártalanítással kapcsolatos követelés benyújtására.

A tagállamok előírhatják, hogy a kiegészítő pénzbeli kártalanítást biztosító jogerős határozat azon tagokra érvényes, akik a (2) bekezdésnek megfelelően nyilatkoztak azon döntésükről, hogy élnek a részvényeik értékesítéséhez való jogukkal.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a származási tagállam jogszabályai szabályozzák az (1)–(4) bekezdésben említett jogokat, valamint hogy az e jogokkal kapcsolatos viták megoldására a származási tagállam rendelkezzen kizárólagos hatáskörrel.

86k. cikk

A hitelezők védelme

(1)  A tagállamok megfelelő védelmi rendszert biztosítanak azon hitelezők érdekei számára, akiknek követelései megelőzik a határokon átnyúló átalakulás tervezetének közzétételét, és a közzététel időpontjában még nem váltak esedékessé. A tagállamok biztosítják, hogy azok a hitelezők, akik nincsenek megelégedve a határokon átnyúló átalakulás tervezetében kínált, a 86d. cikk (1) bekezdésének f) pontjában foglalt biztosítékokkal, a határokon átnyúló átalakulás tervezetének 86h. cikk szerinti közzétételétől számított három hónapon belül megfelelő közigazgatási biztosítékokat kérhetnek a megfelelő közigazgatási és igazságügyi hatóságtól, feltéve, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy a határokon átnyúló átalakulás miatt követeléseik kielégítése veszélyben forog, és hogy a társaság nem nyújtott megfelelő biztosítékokat. A tagállamok biztosítják, hogy a biztosítékokat a határokon átnyúló átalakulás 86r. cikk szerinti hatályosulásához kössék.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy a ▌társaság vezetősége vagy ügyviteli szerve ▌nyilatkozatot tegyen e társaságnak a nyilatkozat – közzétételét legfeljebb egy hónappal megelőző – napján aktuális és pontos pénzügyi helyzetéről. A nyilatkozat tanúsítja, hogy a társaság irányító vagy ügyviteli szervének a nyilatkozat időpontjában rendelkezésére álló információi alapján és a megfelelő megkereséseket követően a társaságnak nincs tudomása olyan körülményekről, amelyek miatt az átalakulás hatályosulását követően nem tudna eleget tenni a kötelezettségeinek, amikor azok esedékessé válnak. A nyilatkozatot ▌a határokon átnyúló átalakulás tervezetével együtt kell közzétenni, a 86h. cikknek megfelelően.

(3)  A (2) és a (3) bekezdés nem érinti a származási tagállam államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy fizetési vagy nem vagyoni jellegű kötelezettségek biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályainak alkalmazását.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a hitelezők, akiknek követelései megelőzik a határokon átnyúló átalakulás tervezetének közzétételét, az átalakulás hatályosulását követő két éven belül a származási tagállamban is eljárást indíthassanak a társaság ellen, a nemzeti vagy uniós jogból vagy szerződéses megállapodásból származó joghatósági szabályok sérelme nélkül. Az ilyen eljárások megindítására vonatkozó lehetőség az uniós jog alapján alkalmazandó joghatóság megválasztására vonatkozó egyéb szabályokon felül értendő.

86ka. cikk

A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulás vonatkozásában tiszteletben tartsák a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát, és azokat a 2002/14/EK irányelv szerinti jogi kerettel összhangban gyakorolják, illetve közösségi szintű vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok esetében a 2009/38/EK irányelvvel összhangban. A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a 2002/14/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő társaságokat is felruháznak tájékoztatási és konzultációs jogokkal.

(2)  A tagállamok a 86e. cikk (6) bekezdése és a 86h. cikk (1) bekezdésének b) pontja ellenére biztosítják, hogy a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát legalább a határokon átnyúló átalakulás tervezetéről, illetve – ha arra korábban kerül sor – a 86e. cikkben említett jelentésről való döntéshozatal előtt tiszteletben tartsák oly módon, hogy a 86i. cikkben említett közgyűlésen a munkavállalók indokolással ellátott választ kapnak.

(3)  A tagállamok a munkavállalók számára kedvezőbb, hatályos rendelkezések és/vagy gyakorlatok sérelme nélkül, a 2002/14/EK irányelv 4. cikkével összhangban meghatározzák a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog gyakorlásának gyakorlati módozatait.

86l. cikk

A munkavállalók vállalatirányításban való részvétele

(1)  A (2) bekezdés sérelme nélkül az átalakult társaságra adott esetben a fogadó tagállam vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályai alkalmazandók.

(2)  Nem alkalmazandók azonban adott esetben a fogadó tagállam vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályai, amennyiben az átalakulást végrehajtó társaság a jelen irányelv 86d. cikkében említett határokon átnyúló átalakulás tervezetének közzétételét megelőző hat hónapban a származási tagállamnak a 2001/86/EK irányelv 2. cikkének k) pontja értelmében a vállalatirányításban való munkavállalói részvételt előidéző jogszabályaiban lefektetett alkalmazandó küszöbérték négyötödének megfelelő átlagos alkalmazotti létszámmal rendelkezik, vagy amennyiben a fogadó tagállam nemzeti jogszabályai:

   a) nem írnak elő legalább ugyanolyan szintű részvételt, mint amilyet a társaság az átalakulást megelőzően működtetett, a vállalatirányításban való munkavállalói részvétel szintjét a munkavállalók képviselőinek az igazgatási vagy a felügyelő szerv vagy ezek bizottságai vagy a társaság profitegységeit lefedő ügyvezető csoport létszámában betöltött aránya alapján értékelve, feltéve, hogy van munkavállalói képviselet; vagy
   (b) az átalakult társaság más tagállamokban letelepedett telephelyeinek munkavállalói számára nem biztosítanak ugyanolyan részvételi jogokat, mint amilyen jogokat a fogadó tagállamban alkalmazott munkavállalók élveznek.

(3)  Az ezen cikk (2) bekezdésében említett esetekben a munkavállalóknak az átalakult társaságban való részvételét és az ilyen jogok meghatározásába való bevonását a tagállamok szabályozzák a szükséges változtatásokkal az ezen cikk (4)–(7) bekezdésére figyelemmel és összhangban a 2157/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) ▌és (4) bekezdésében lefektetett elvekkel és eljárásokkal, valamint a 2001/86/EK irányelv alábbi rendelkezéseivel összhangban:

   a) a 3. cikk (1) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 3. cikk (3) bekezdése, a 3. cikk (4) bekezdésének első két mondata, a 3. cikk (5) bekezdése ▌és a 3. cikk (7) bekezdése;
   b) a 4. cikk (1) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdésének a), g) és h) pontja, a 4. cikk (3) bekezdése és a 4. cikk (4) bekezdése;
   c) az 5. cikk;
   d) a 6. cikk;
   e) a 7. cikk (1) bekezdése, a b) pont második francia bekezdésének kivételével;
   f) a 8., ▌10., 11. és 12. cikk;
   g) a melléklet 3. részének a) pontja.

(4)  Az alapelvek és feltételek (3) bekezdés szerinti meghatározása során a tagállamok az alábbiak szerint járnak el:

   a) lehetővé teszik a különleges egyeztető testület számára, hogy úgy döntsön a munkavállalók legalább kétharmadát képviselő tagjainak kétharmados többségével, hogy ne kezdjenek egyeztetést, illetve a már megkezdett egyeztetéseket zárják le, és azokat a vállalatirányításban való részvételre vonatkozó szabályokat alkalmazzák, amelyek a rendeltetés szerinti tagállamban hatályosak;
   b) abban az esetben, ha előzetes egyeztetések eredményeként az általános részvételi szabályok vannak érvényben, ezen szabályok sérelme nélkül úgy dönthetnek, hogy korlátozzák a munkavállalók képviselőinek arányát az átalakult társaság ügyviteli szervében. Amennyiben azonban a társaság ügyviteli vagy felügyeleti szerve legalább egyharmad részben a munkavállalók képviselőiből áll, a korlátozás semmiképpen sem vezethet ahhoz, hogy az ügyviteli szervben a munkavállalók képviselőinek aránya egyharmadnál kevesebb legyen.
   c) biztosítja, hogy a határokon átnyúló átalakulást megelőzően alkalmazott munkavállalói részvételre vonatkozó szabályok továbbra is alkalmazandók legyenek bármely későbbi megállapodás alapján elfogadott szabályok alkalmazásának időpontjáig, illetve megállapodás alapján elfogadott szabályok hiányában mindaddig, amíg a Melléklet 3. részének a) pontja szerinti általános szabályok alkalmazásra kerülnek.

(5)  A vállalatirányításban való részvételi jogok kiterjesztése az átalakult társaság más tagállamban foglalkoztatott munkavállalóira a (2) bekezdés b) pontja értelmében nem kötelezi arra a kiterjesztés mellett döntő tagállamokat, hogy figyelembe vegyék ezeket a munkavállalókat azon alkalmazotti létszám küszöbértékének kiszámításakor, amelynek túllépése esetén a vállalatirányításban való részvételi jogok valamely tagállami jog alapján kerülnek meghatározásra.

(6)  Amennyiben az átalakult társaságot a (2) bekezdésben említett szabályokkal összhangban egy munkavállalói részvételi rendszer keretében irányítják, e társaság köteles olyan társasági formát felvenni, amely lehetővé teszi a részvételi jogok gyakorlását.

(7)  Amennyiben az átalakult társaságra a vállalatirányításban való részvételére vonatkozó rendszer érvényes, akkor e társaságnak kötelező olyan intézkedéseket hoznia, amelyekkel biztosítja, hogy a munkavállalók vállalatirányításban való részvételi jogai későbbi, határokon átnyúló vagy tagállamon belüli egyesülések, szétválások vagy átalakulások során a határokon átnyúló átalakulás hatályosulását követő négy év alatt, az (1)–(6) bekezdésben lefektetett szabályok értelemszerű alkalmazása által védelmet élvezzenek.

(8)  A társaság indokolatlan késedelem nélkül értesíti alkalmazottait vagy azok képviselőit a vállalatirányításban való munkavállalói részvételről folytatott egyeztetések eredményéről.

86m. cikk

Az átalakulást megelőző tanúsítvány

(1)  A tagállamok kijelölik azt a bíróságot, közjegyzőt vagy más illetékes hatóságot vagy hatóságokat (a továbbiakban: „illetékes hatóság”), amely a származási tagállam jogszabályai alá tartozó eljárási szakasz vonatkozásában ellenőrzi a határokon átnyúló átalakulás jogszerűségét, és kiállítja az átalakulást megelőző tanúsítványt, amely igazolja az összes releváns feltételnek való megfelelést, valamint azt, hogy a származási tagállamban valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt szabályszerűen teljesítettek.

Az eljárások és alaki követelmények lefolytatása, illetve teljesítése magában foglalhatja államháztartási szervekkel szembeni kifizetések, illetve fizetési vagy nem vagyoni jellegű kötelezettségek teljesítését vagy biztosítását vagy különleges ágazati követelmények teljesítését, ideértve a folyamatban lévő eljárásokból eredő kifizetések vagy kötelezettségek biztosítását is.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a ▌társaság az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadása iránti kérelemmel együtt benyújtsa a következőket:

   a) az átalakulás 86d. cikk szerinti tervezetét;
   b) a 86e. cikkben említett jelentés és adott esetben a mellé csatolt vélemény, valamint a 86g. cikkben említett jelentés, amennyiben rendelkezésre állnak;
   ba) a 86h. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott esetleges észrevételek;
   c) ▌a 86i. cikk szerinti közgyűlés általi jóváhagyásra vonatkozó információk.

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez további információkat kell csatolni, például:

   a) a munkavállalók számáról a z átalakulás tervezetének kidolgozása idején;
   b) a leányvállalatokról és azok földrajzi elosztásáról;
   c) az államháztartási szervekkel szembeni kötelezettségek társaság általi teljesítéséről.

E bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságok ezeket az információkat – amennyiben azokat nem bocsátják rendelkezésükre – más érintett hatóságoktól is kikérhetik.

(4)  A tagállamok az I. cím III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítják, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem – beleértve bármely információ és dokumentum benyújtását – maradéktalanul benyújtható legyen online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

(5)  A 86l. cikk szerinti munkavállalói részvétellel kapcsolatos szabályoknak való megfelelés tekintetében a származási tagállam illetékes hatósága ellenőrzi, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett határokon átnyúló átalakulás tervezete tartalmaz-e tájékoztatást az eljárásról, amelynek keretében a megfelelő megállapodásokat kialakítják, és a lehetséges megállapodási opciókról.

(6)  Az (1) bekezdésben említett ▌értékelés részeként az illetékes hatóságnak az alábbiakat kell vizsgálnia:

   a) a hatósághoz a (2) és (3) bekezdéssel összhangban benyújtott valamennyi dokumentum és információ;
   b) amennyiben releváns, annak feltüntetése a társaság által, hogy a 86l. cikk (3) és (4) bekezdésében említett eljárás megkezdődött.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett értékelésre a határokon átnyúló átalakulásnak a társaság közgyűlése általi jóváhagyására vonatkozó dokumentumok és információk kézhezvételének dátumától számított három hónapon belül sor kerüljön. Az értékelés kimenetele az alábbiak közül valamelyik:

   a) amennyiben megállapítást nyer, hogy a határokon átnyúló átalakulás ▌megfelel valamennyi vonatkozó feltételnek, és hogy valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt szabályszerűen teljesítették, az illetékes hatóságnak ki kell állítania az átalakulást megelőző tanúsítványt;
   b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a határokon átnyúló átalakulás nem felel meg valamennyi vonatkozó feltételnek, és/vagy nem teljesítették valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt, az illetékes hatóság nem állíthatja ki az átalakulást megelőző tanúsítványt, és döntésének indokáról tájékoztatnia kell a társaságot. Ebben az esetben az illetékes hatóság lehetőséget nyújthat a társaságnak arra, hogy megfelelő időn belül megfeleljen a vonatkozó feltételeknek, és teljesítse valamennyi eljárást és alaki követelményt.

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság ne állítson ki átalakulást megelőző tanúsítványt, amennyiben a nemzeti joggal összhangban megállapítást nyer, hogy a határokon átnyúló átalakulásra a nemzeti vagy az uniós jog kijátszását vagy megkerülését eredményező vagy arra irányuló, visszaélésszerű vagy csalárd célból vagy bűncselekmények elkövetése céljából kerül sor.

(9)  Amennyiben az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett jogszerűségi vizsgálat révén alaposan gyanakszik arra, hogy a határokon átnyúló átalakulásra a nemzeti vagy az uniós jog kijátszását vagy megkerülését eredményező vagy arra irányuló, visszaélésszerű vagy csalárd célból vagy bűncselekmények elkövetése céljából kerül sor, figyelembe kell vennie a vonatkozó tényeket és körülményeket, például adott esetben és nem elszigetelten azon indikatív tényezőket, amelyekről az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett jogszerűségi vizsgálat, többek között az érintett hatóságokkal folytatott konzultáció során értesült. E bekezdés alkalmazásában az értékelést eseti alapon, a nemzeti jog által szabályozott eljárás keretében kell elvégezni.

(10)  Amennyiben a (8) bekezdés szerinti értékeléshez további információkra vagy további vizsgálati tevékenységekre van szükség, a (7) bekezdésben előírt három hónapos időszak legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbítható.

(11)  Amennyiben a határokon átnyúló eljárás összetettsége miatt az értékelést nem lehet az e cikkben előírt határidőn belül elvégezni, a tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőt az eredeti határidő lejárta előtt értesítsék az esetleges késedelmek indokairól.

(12)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóságok konzultációt folytathassanak más, a határokon átnyúló átalakulás által érintett területeken hatáskörrel rendelkező, többek között a fogadó tagállamban működő hatóságokkal, és a nemzeti jogban meghatározott eljárási keretek között e hatóságoktól és a társaságtól beszerezzék a jogszerűségi ellenőrzéshez szükséges információkat és dokumentumokat. Az illetékes hatóság az értékelés során független szakértőhöz fordulhat.

86o. cikk

Az átalakulást megelőző tanúsítvány ▌továbbítása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az átalakulást megelőző tanúsítványt a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, a 22. cikkel összhangban létrehozott rendszeren keresztül megosszák a 86p. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokkal.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az átalakulást megelőző tanúsítvány elérhető legyen a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, a 22. cikkel összhangban létrehozott rendszeren keresztül.

(2)  Az (1) bekezdésben említett információhoz való hozzáférés a 86p. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok és a nyilvántartások számára ingyenes.

86p. cikk

A határokon átnyúló átalakulás jogszerűségének ellenőrzése a fogadó tagállam által

(1)  A tagállamok kijelölik azt a bíróságot, közjegyzőt vagy egyéb illetékes hatóságot, amely a fogadó tagállam jogszabályai alá tartozó eljárási szakasz vonatkozásában ellenőrzi a határokon átnyúló átalakulás jogszerűségét, és jóváhagyja a határokon átnyúló átalakulást, ha ▌az összes releváns feltétel és a fogadó tagállamban valamennyi szükséges eljárás és alaki követelmény szabályszerűen teljesül.

A fogadó tagállam illetékes hatósága különösen biztosítja, hogy az átalakult társaság megfeleljen a társaságok bejegyzésére és nyilvántartására vonatkozó tagállami jogszabályi rendelkezéseinek, és hogy adott esetben a vállalatirányításban való munkavállalói részvétellel kapcsolatos rendelkezéseket a 86l. cikkel összhangban határozták meg.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a határokon átnyúló átalakulást végző társaság benyújtja az (1) bekezdésben említett hatóság számára a határokon átnyúló átalakulásnak a 86i. cikkben említett közgyűlés által jóváhagyott tervezetét.

(3)  A tagállamok az I. cím III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság által benyújtott, az (1) bekezdés szerinti kérelem – beleértve bármely információ és dokumentum benyújtását – maradéktalanul benyújtható legyen online anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen kellene megjelenniük az ▌illetékes hatóság előtt.

(4)  Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságnak a vonatkozó feltételek értékelésének befejezését követően jóvá kell hagynia a határokon átnyúló átalakulást.

(5)  Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság a 86o. cikk (1) bekezdése szerinti átalakulást megelőző tanúsítványt a származási tagállam nemzeti joga szerinti jogi aktusok és alaki követelmények megfelelő teljesítésének – aminek hiányában a határon átnyúló átalakulás nem hagyható jóvá – döntő bizonyítékaként fogadja el.

86q. cikk

Bejegyzés

(1)  A származási és a fogadó tagállam jogszabályai az adott tagállamok területe tekintetében meghatározzák azokat a rendelkezéseket, miszerint a határokon átnyúló átalakulás teljesítését közzéteszik a nyilvántartásban.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy legalább az alábbi információk szerepeljenek a nyilvántartásukban, amelyeket a 22. cikkben említett rendszer révén nyilvánosan elérhetővé és hozzáférhetővé tettek:

   a) a fogadó tagállam nyilvántartásában annak feltüntetése, hogy az átalakult társaság bejegyzése határokon átnyúló átalakulás eredménye;
   b) a fogadó tagállam nyilvántartásában az átalakult társaság bejegyzésének időpontja;
   c) a származási tagállam nyilvántartásában annak feltüntetése, hogy a társaság nyilvántartásból való törlése vagy eltávolítása határokon átnyúló átalakulás eredménye;
   d) a származási tagállam nyilvántartásában a társaság nyilvántartásból való törlésének vagy eltávolításának időpontja;
   e) a származási tagállam nyilvántartásában a társaság nyilvántartási száma, neve és társasági formája a származási tagállamban, a fogadó tagállam nyilvántartásában pedig az átalakult társaság nyilvántartási száma, neve és társasági formája a fogadó tagállamban.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a fogadó tagállam nyilvántartása a 22. cikkben említett rendszeren keresztül értesíti a származási tagállam nyilvántartását arról, hogy a határokon átnyúló átalakulás megtörtént. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a ▌ társaságot a fenti értesítés kézhezvételét ▌ követően ▌haladéktalanul töröljék a nyilvántartásból.

86r. cikk

A határokon átnyúló átalakulás hatálybalépésének időpontja

A fogadó tagállam joga határozza meg azt a napot, amelyen a határokon átnyúló átalakulás hatályossá válik. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint a 86p. cikkben megállapított ▌ellenőrzés lezárásának időpontja.

86s. cikk

A határokon átnyúló átalakulás következményei

Az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban végzett, határokon átnyúló átalakulás a határokon átnyúló átalakulás hatályosulása révén és a 86r. cikkben említett időponttól kezdve az alábbi következményeket vonja maga után:

   a) a társaság teljes aktív és passzív vagyonával, többek között szerződésével, hitelével, jogaival és kötelezettségeivel a továbbiakban az átalakult társaság bír;
   b) a ▌társaság tagjai az átalakult társaság tagjai maradnak, kivéve, ha gyakorolják a 86j. cikk (1) bekezdésében említett kilépési jogot;
   c) a ▌társaságnak a munkaszerződésekből vagy munkaviszonyokból eredő, és a határokon átnyúló átalakulás hatályosulásának időpontjában fennálló jogaival és kötelezettségeivel a továbbiakban az átalakult társaság bír.

86t. cikk

A független szakértők felelőssége

A tagállamok meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek a 86g. cikkben ▌említett jelentés elkészítéséért felelős független szakértő polgári jogi felelősségére vonatkoznak e szakértők feladataik ellátása során történő bármely kötelességszegése tekintetében.

A tagállamok szabályokat írnak elő annak biztosítására, hogy a szakértő vagy az annak nevében eljáró jogi személy független és összeférhetetlenségektől mentes legyen az átalakulást megelőző tanúsítványt kérelmező társaság tekintetében, továbbá hogy a szakértői vélemény pártatlan és objektív legyen, és azzal a céllal készüljön, hogy segítséget nyújtson az illetékes hatóság számára a szakértőre alkalmazandó jog vagy szakmai normák szerinti függetlenségi és pártatlansági követelményeknek való megfelelésben.

86u. cikk

Érvényesség

Az ezen irányelvet átültető eljárásokkal összhangban végbemenő határokon átnyúló átalakulás nem nyilvánítható semmisnek.

Ez nem érinti a tagállamok azon hatásköreit, hogy a határokon átnyúló átalakulás hatálybalépésének időpontját követően többek között a büntetőjog, a terrorizmus finanszírozása, a szociális jog, az adóztatás és a bűnüldözés területén intézkedéseket és szankciókat alkalmazzanak.

______________

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).”

"

(5)  A 199. cikk 2. pontja az alábbiak szerint módosul:

a)  a c) pont vége a következővel egészül ki: „vagy”;

b)  a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:"

„d) egy vagy több társaság a felszámolás nélküli megszűnésének időpontjában teljes aktív és passzív vagyonát egy már létező társaságra – az „átvevő társaságra” – ruházza, anélkül, hogy az átvevő társaság új részvényeket bocsátana ki, amennyiben egy személy közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik az egyesülő társaságok összes részesedésével, vagy az egyesülő társaságok tagjai valamennyi egyesülő társaságban azonos arányban rendelkeznek részesedésükkel.”;

"

(6)  A 120. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe az alábbi szöveg lép:"

„120. cikk

A hatályra vonatkozó további rendelkezések”;

"

b)  a 120. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy e fejezet ne legyen alkalmazandó az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén:

   a) a társaság vagy társaságok felszámolás alatt állnak, és már megkezdték vagyonuk felosztását részvényeseik között;

   d) a társaság a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. címében előírt szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok hatálya alatt áll.

"

f)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(5) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e fejezetet azokra a társaságokra, amelyek:

   a) fizetésképtelenségi eljárás vagy megelőző szerkezetátalakítási keret hatálya alatt állnak;
   b) a (4) bekezdés a) pontjában említettektől eltérő felszámolási eljárások hatálya alatt állnak;
   c) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének (101) pontja szerinti válságmegelőzési intézkedések hatálya alatt állnak.”;

"

7.  A 121. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a) pontját el kell hagyni;

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezésekhez és alaki követelményekhez tartoznak különösen az egyesülést érintő határozathozatali eljárásra, valamint a munkavállalóknak a 133. cikk által szabályozott jogokon kívüli jogok tekintetében történő védelmére vonatkozó rendelkezések.”;

"

8.  A 122. cikk a következőképpen módosul:

a)  az a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„a) az egyesülő társaságok társasági formája, cégneve és bejegyzett székhelye, valamint a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság számára javasolt társasági forma, cégnév és bejegyzett székhely;

   b) a társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírok vagy részesedések cserearánya, és adott esetben a pénzeszköz-kifizetések nagysága;”

"

b)  a h) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„h) az egyesülő társaságok ügyviteli, ügyvezető, felügyeleti és ellenőrző szerve tagjainak biztosított különleges jogosultságok▌;”

"

c)  az i) pont helyébe a következő szöveg lép:"

i. adott esetben a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság létesítő okirata(i), illetve annak alapszabálya, amennyiben azt külön okirat tartalmazza”;

"

d)  a szöveg a következő m) és n) ponttal egészül ki:"

„m) a tagoknak nyújtandó pénzbeli kártalanításra vonatkozó ajánlat részletei a 126a. cikk szerint;

   n) a hitelezőknek adott esetben felkínált biztosítékok, például garanciák vagy kötelezettségvállalások.”;

"

9.  A 123. és a 124. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„123. cikk

Közzététel

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi dokumentumokat legalább egy hónappal a 126. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzőn nyilvánosságra hozzák és a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék az összes egyesülő társaság tagországa szerinti nemzeti nyilvántartásokban:

   a) a határokon átnyúló egyesülés közös tervezete;
   b) értesítés, amely tájékoztatja a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság tagjait, hitelezőit és munkavállalói képviselőit, vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – magukat a társaság munkavállalóit arról, hogy a határokon átnyúló egyesülés közös tervezete tekintetében legkésőbb 5 munkanappal a közgyűlés időpontja előtt észrevételeket nyújthatnak be a társasághoz.

A tagállamok előírhatják, hogy a 125. cikkel összhangban készített független szakértői jelentést közzé kell tenni, és a nyilvántartásban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A tagállamok biztosítják, hogy a társaság a bizalmas információkat kizárhassa a független szakértői jelentés nyilvánosságra hozatalából.

Az e bekezdéssel összhangban nyilvánosságra hozott dokumentumokat a 22. cikkben említett rendszeren keresztül is hozzáférhetővé kell tenni.

(2)  A tagállamok felmenthetik az egyesülő társaságokat az (1) bekezdésben említett közzétételi követelmény alól, amennyiben e társaságok az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a honlapjukon folyamatosan és a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé teszi a 126. cikkben említett közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés végeztével záruló időszakra.

A tagállamok nem tehetik ezt a felmentést olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és a dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.

(3)  Amennyiben a határokon átnyúló átalakulást végrehajtani szándékozó társaságok az e cikk (2) bekezdésével összhangban nyilvánosságra hozzák a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetét, a társaságoknak legalább egy hónappal a 126. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően be kell nyújtaniuk az alábbi, nyilvánosságra hozandó információkat az érintett nemzeti nyilvántartások számára:

   a) minden egyes egyesülő társaság jogi formája, neve és bejegyzett székhelye, valamint az újonnan létrehozott társaságok javasolt jogi formája, neve és bejegyzett székhelye;
   b) a nyilvántartás, amely a minden egyes egyesülő társaságra vonatkozó, a 14. cikkben említett dokumentumokat tartalmazza, valamint ezek nyilvántartási száma;
   c) minden egyes egyesülő társaság esetében a hitelezők, a munkavállalók és a tagok jogainak gyakorlásával kapcsolatos megállapodások feltüntetése;
   d) arra a honlapra vonatkozó információk, amelyen online és díjmentesen elérhető a határokon átnyúló egyesülés közös tervezete, az (1) bekezdésben említett értesítés és szakértői jelentés, valamint az e bekezdés c) pontjában említett megállapodásokra vonatkozó valamennyi információ;

(4)  A tagállamok az 1. cím III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítják, hogy az (1) és a (3) bekezdésben említett követelmények online maradéktalanul teljesíthetők legyenek anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen kellene megjelenniük az egyesülő társaságok tagállamainak bármely illetékes hatósága előtt.

(5)  Amennyiben az egyesülés jóváhagyását az átvevő társaság közgyűlése nem írja elő a 126. cikk (3) bekezdésével összhangban, az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett nyilvánosságra hozatalnak az egyéb egyesülő társaságok közgyűlésének időpontját megelőzően legalább egy hónappal kell megtörténnie.

(6)  A tagállamok az (1), (2) és (3) bekezdésben említett közzétételen kívül előírhatják, hogy a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetét vagy a (3) bekezdésben említett információkat közzé kell tenni a nemzeti hivatalos lapban vagy a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban álló központi elektronikus platform révén. Ez esetben a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás továbbítsa a releváns információkat a nemzeti hivatalos lapnak.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentáció vagy a (3) bekezdésben említett információ a nyilvántartásokat összekapcsoló rendszer révén díjmentesen elérhető legyen a nyilvánosság számára.

A tagállamok továbbá biztosítják, hogy azok a díjak, amelyeket a nyilvántartások az (1) és a (3) bekezdésben, valamint adott esetben az (5) bekezdésben említett közzétételért a társaságnak felszámítanak, ne haladják meg e szolgáltatás nyújtásának költségét.

124. cikk

Az ügyviteli vagy irányító szerv jelentése a tagok és a munkavállalók számára

(1)  Minden egyes egyesülő társaság irányító vagy ügyviteli szerve jelentést készít a tagok és a munkavállalók számára, amelyben beszámol a határokon átnyúló egyesülés jogi és gazdasági vonatkozásairól, és indokolja azokat, valamint kifejti a határokon átnyúló egyesülésnek a munkavállalókra gyakorolt hatásait.

(2)  Az (1) bekezdésben említett jelentésnek különösen ki kell térnie a határokon átnyúló egyesülés által a társaság jövőbeli üzleti tevékenységére gyakorolt hatásokra.

Külön szakaszt kell tartalmaznia a tagok, illetve a munkavállalók számára is.

(3)  A jelentés tagoknak szóló szakaszának különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

   aa) a pénzbeli kártalanítás és az annak kiszámítására alkalmazott módszer kifejtése;
   b) a pénzbeli kártalanítás és az annak kiszámítására alkalmazott módszer kifejtése;

   d) a határokon átnyúló egyesülés következményei a tagokra nézve;
   e) a ▌tagokat a 126a. cikkel összhangban megillető jogok és jogorvoslati lehetőségek.

(3a)  A jelentés tagoknak szóló szakaszát nem kell elkészíteni, amennyiben a társaság valamennyi tagja megállapodott abban, hogy eltekint e követelménytől. A tagállamok egyes tagtársaságokat kizárhatnak e cikk rendelkezéseinek hatálya alól.

(4)  A jelentés munkavállalóknak szóló szakaszának különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

   ca) a határokon átnyúló egyesülés hatásai a munkaviszonyokra, valamint adott esetben a munkavállalók védelme érdekében hozandó intézkedések;
   cb) az alkalmazandó foglalkoztatási feltételeket és a társaság üzletviteli helyét érintő jelentős változások;
   d) az, hogy a ca) és a cb) pontban meghatározott tényezők miként érintik a társaság leányvállalatait.

(4aa)  Amennyiben az egyesülő társaság irányító vagy ügyviteli szerve kellő időben, a nemzeti jogszabályok értelmében a jelentés (1), (2) és (4) bekezdésben említett részeire vonatkozó véleményt kap kézhez a munkavállalók képviselőitől vagy – amennyiben nincsenek ilyen képviselők – maguktól a munkavállalóktól, a tagokat arról értesíteni kell, és e véleményt mellékelni kell az említett jelentéshez.

(4a)  A munkavállalóknak szóló szakaszt nem kell elkészíteni, amennyiben az egyesülő társaság és annak esetleges leányvállalatai az irányító vagy ügyviteli szerv tagjain kívül más munkavállalót nem foglalkoztatnak.

(5)  Valamennyi egyesülő társaság dönthet arról, hogy egy, a (3) és (4) bekezdésben említett két szakaszt tartalmazó jelentést, vagy a tagoknak, illetve a munkavállalóknak szóló külön jelentést készít-e.

(6)  Az (1) bekezdésben említett jelentést vagy az (5) bekezdésben említett jelentéseket, adott esetben a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetével együtt legalább 6 héttel a 126. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően elektronikus formában minden esetben elérhetővé kell tenni valamennyi egyesülő társaság tagjai és munkavállalói képviselői vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalók számára.

Amennyiben azonban az egyesülés jóváhagyását az átvevő társaság közgyűlése nem írja elő a 126. cikk (3) bekezdésével összhangban, a jelentést az egyéb egyesülő társaságok közgyűlésének időpontját megelőzően legalább 6 héttel kell rendelkezésre bocsátani.

(8)  Amennyiben a (3) bekezdésben említett, a tagoknak szóló szakasztól a (3) bekezdésnek megfelelően eltekintenek, és a (4) bekezdésben említett, a tagoknak szóló szakaszt a (4a) bekezdésnek megfelelően nem kell elkészíteni, az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítése nem szükséges.

(9)  Az (1)–(8) bekezdésben foglaltak nem érintik a 2002/14/EK és a 2009/38/EK irányelv átültetését követően nemzeti szinten bevezetett, a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való, alkalmazandó jogokat és eljárásokat.

"

10.  A 125. cikk szövege a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következő második bekezdéssel egészül ki:"

„Amennyiben azonban az egyesülés jóváhagyását az átvevő társaság közgyűlése nem írja elő a 126. cikk (3) bekezdésével összhangban, a jelentést az egyéb egyesülő társaságok közgyűlésének időpontját megelőzően legalább egy hónappal kell rendelkezésre bocsátani.”;

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az (1) bekezdésben említett jelentésben a szakértőknek minden esetben nyilatkozniuk kell arról, hogy a pénzbeli kártalanítás és a részvények cserearánya megfelelő-e. A szakértőknek a 122. cikk m) pontjában említett pénzbeli kártalanítás tekintetében figyelembe kell venniük az egyesülő társaságok e részesedéseinek az egyesülési javaslat bejelentése előtti piaci árát és a társaságok értékét, a javasolt egyesülés általánosan elfogadott értékelési módszerek szerint meghatározott hatásának kivételével. A jelentéseknek meg kell felelniük legalább a következőknek:

   a) meg kell jelölniük a javasolt pénzbeli kártalanítás megállapításához használt módszert vagy módszereket;
   b) meg kell jelölniük a részvények javasolt cserearánya megállapításához használt módszert vagy módszereket;
   c) meg kell állapítaniuk, hogy az alkalmazott módszer vagy módszerek megfelelő(ek)-e a pénzbeli kártalanítás és a részvények cserearánya értékelésére, és meg kell jelölniük azt az értéket, amelyet az egyes módszerek alkalmazásával nyertek, továbbá véleményezniük kell, hogy e módszereknek mekkora a jelentőségük az elfogadott érték meghatározásában; amennyiben az egyesülő társaságoknál eltérő módszereket alkalmaznak, azt is értékelniük kell, hogy indokolt-e a különböző módszerek alkalmazása;
   d) le kell írniuk az esetlegesen felmerülő egyedi értékelési nehézségeket.

A szakértőket fel kell jogosítani arra, hogy bármely egyesülő társaságtól beszerezzék a feladatuk teljesítéséhez szükségesnek tartott összes tájékoztatást.

"

c)  a (4) bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„A tagállamok egyes tagtársaságokat kizárhatnak e cikk rendelkezéseinek hatálya alól.”

"

11.  A 126. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Valamennyi egyesülő társaság közgyűlése, adott esetben a 124. ▌és 125. cikkben említett jelentések és a 124. cikkel összhangban benyújtott vélemények, illetve a 123. cikkel összhangban benyújtott észrevételek tudomásulvétele után, állásfoglalás formájában határoz a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetének jóváhagyásáról és arról, hogy kiigazítja-e az alapító okiratot, illetve az alapszabályt, amennyiben azt külön okirat tartalmazza.”;

"

b)  a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló egyesülés közgyűlés általi jóváhagyását ne lehessen kizárólag az alábbi indokokkal megtámadni:

   a) a 122. cikk b) pontjában említett részvénycserearányt nem megfelelően határozták meg;
   b) a 122. cikk m) pontjában említett pénzbeli kártalanítást nem megfelelően határozták meg;

   d) az a) vagy b) pontról nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a jogi előírásoknak.”

"

12.  A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

„126a. cikk

A tagok védelme

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy legalább az egyesülő társaság azon tagjai, akik a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetének jóváhagyása ellen szavaztak, megfelelő pénzbeli kártalanítás fejében jogosultak legyenek részvényeiket értékesíteni a (2)–(6) bekezdésben foglalt feltételek szerint, feltéve, hogy az egyesülés eredményeképpen részvényeket szereznének az egyesülés révén létrejövő társaságban, amelyre az érintett egyesülő társaság tagállamától eltérő tagállam jogát kell alkalmazni.

A tagállamok e jogot az egyesülésben részt vevő társaságok más tagjai számára is biztosíthatják.

A tagállamok előírhatják, hogy a határokon átnyúló egyesülés közös tervezete elleni kifejezett tiltakozást és/vagy a tag részvényei értékesítéséhez való jogának gyakorlására vonatkozó szándékát legkésőbb a 126. cikkben említett közgyűlésen megfelelően dokumentálni kell. A tagállamok lehetővé tehetik, hogy a határokon átnyúló egyesülés közös tervezete elleni tiltakozás rögzítése a nemleges szavazat megfelelő dokumentációjának minősüljön.

(2)  A tagállamok meghatározzák azt az időszakot, amelyen belül az (1) bekezdésben említett tagoknak nyilatkozniuk kell az érintett egyesülő társaságnak a részvényeik értékesítéséhez való joguk gyakorlására vonatkozó döntésükről. Ez az időszak nem haladhatja meg a 126. cikkben említett közgyűlést követő egy hónapot. A tagállamok biztosítják, hogy az egyesülő társaságok e nyilatkozat elektronikus fogadására e-mail-címet bocsássanak rendelkezésre.

(3)  A tagállamok továbbá meghatározzák azt az időszakot, amelyen belül a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetében rögzített pénzbeli kártalanítást ki kell fizetni. Ezen időszaknak legkésőbb a határokon átnyúló egyesülés 129. cikk szerinti hatálybalépése utáni második hónap végén le kell zárulnia.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a tagok, akik nyilatkoztak azon döntésükről, hogy élnek a részvényeik értékesítéséhez való jogukkal, azonban akik szerint az érintett szétváló társaság által felajánlott pénzbeli kártalanítás mértékét nem megfelelően határozták meg, jogosultak legyenek arra, hogy a nemzeti jog szerint illetékes hatóságok vagy szervek előtt további pénzbeli kártalanítást kérjenek. A tagállamok határidőt állapítanak meg a kiegészítő pénzbeli kártalanítással kapcsolatos követelés benyújtására.

A tagállamok előírhatják, hogy a kiegészítő pénzbeli kártalanítást biztosító jogerős határozat az érintett egyesülő társaság azon tagjaira érvényes, akik a (2) bekezdésnek megfelelően nyilatkoztak azon döntésükről, hogy élnek a részvényeik értékesítéséhez való jogukkal.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy azon tagállam nemzeti jogszabályai szabályozzák az (1)–(6) bekezdésben említett jogokat, amelynek hatáskörébe az egyesülő társaság tartozik, valamint hogy az e jogokkal kapcsolatos viták megoldására az érintett tagállam rendelkezzen kizárólagos hatáskörrel.

(6)  A tagállamok ▌biztosítják, hogy az egyesülő társaságok azon tagjai, akik nem voltak jogosultak a részvényeik értékesítésére, vagy e jogukkal nem éltek, de a javasolt részvénycserearányt nem tartják megfelelőnek, ▌ megtámadhassák a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetében meghatározott cserearányt, és pénzbeli kártalanítást követeljenek. Ezt az eljárást azon tagállam nemzeti jogában felhatalmazott illetékes hatóságok vagy szervek előtt kell megindítani, amelynek hatálya alá az érintett egyesülő társaság tartozik, az adott tagállam nemzeti jogában előírt határidőn belül, és az eljárás nem akadályozza meg a határokon átnyúló egyesülés nyilvántartásba vételét. A határozat a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaságra nézve kötelező.

A tagállamok azt is előírhatják, hogy a határozatban megállapított részvénycserearány az érintett egyesülő társaság azon tagjaira érvényes, akik nem voltak jogosultak a részvényeik értékesítésére, vagy e jogukkal nem éltek.

(7)  A tagállamok továbbá előírhatják, hogy a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság pénzbeli kifizetés helyett részvényeket vagy egyéb ellentételezést is nyújthat.

126b. cikk

A hitelezők védelme

(1)  A tagállamok megfelelő védelmi rendszert biztosítanak azon hitelezők érdekei számára, akik követelései megelőzik a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetének közzétételét, és a közzététel időpontjában még nem váltak esedékessé.

A tagállamok biztosítják, hogy azok a hitelezők, akik nincsenek megelégedve a határokon átnyúló egyesülés tervezetében kínált, a 122. cikk m) pontjában foglalt biztosítékokkal, a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetének 123. cikk szerinti közzétételétől számított három hónapon belül megfelelő közigazgatási biztosítékokat kérhetnek a megfelelő közigazgatási és igazságügyi hatóságtól, feltéve, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy a határokon átnyúló egyesülés miatt követeléseik kielégítése veszélyben forog, és hogy az egyesülő társaságok nem nyújtottak megfelelő biztosítékokat.

A tagállamok biztosítják, hogy a biztosítékokat a határokon átnyúló egyesülés 129. cikk szerinti megvalósulásához kössék.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy az egyesülő társaságok vezetősége vagy ügyviteli szerve nyilatkozatot tegyen e társaságoknak a nyilatkozat – közzétételét legfeljebb egy hónappal megelőző – napján aktuális és pontos pénzügyi helyzetéről. A nyilatkozat tanúsítja, hogy az egyesülő társaságok vezetőségének vagy ügyviteli szervének a nyilatkozat időpontjában rendelkezésére álló információi alapján és a megfelelő megkereséseket követően a társaságoknak nincs tudomása olyan körülményekről, amelyek miatt az egyesülés útján létrejövő társaság nem tudna eleget tenni a kötelezettségeinek, amikor azok esedékessé válnak. A nyilatkozatot a határokon átnyúló egyesülés 123. cikk szerinti közös tervezetével együtt kell elkészíteni.

(3)  A ▌(2) és (3) bekezdés nem érinti az egyesülő társaságok tagállamának államháztartási szervekkel szembeni kifizetések, illetve fizetési vagy nem vagyoni jellegű kötelezettségek teljesítésére vagy biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályainak alkalmazását.”

126c. cikk

A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló egyesülés vonatkozásában tiszteletben tartsák a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát, és azokat a 2002/14/EK és a 2001/23/EK irányelv szerinti jogi kerettel összhangban gyakorolják, amennyiben a határokon átnyúló egyesülés a 2001/23/EK irányelv szerint vállalkozás átruházásának minősül, illetve közösségi szintű vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok esetében a 2009/38/EK irányelvvel összhangban. A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a 2002/14/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő társaságokat is felruháznak tájékoztatási és konzultációs jogokkal.

(2)  A tagállamok a 124. cikk (4aa) bekezdése és a 123. cikk (1) bekezdésének b) pontja ellenére biztosítják, hogy a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát legalább a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetéről, illetve – ha arra korábban kerül sor – a 124. cikkben említett jelentésről való döntéshozatal előtt tiszteletben tartsák oly módon, hogy a 126. cikkben említett közgyűlésen a munkavállalók indokolással ellátott választ kapnak.

(3)  A tagállamok a munkavállalók számára kedvezőbb, hatályos rendelkezések és/vagy gyakorlatok sérelme nélkül, a 2002/14/EK irányelv 4. cikkével összhangban meghatározzák a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog gyakorlásának gyakorlati módozatait.”

"

13.  A 127. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

127. cikk

Az egyesülést megelőző tanúsítvány

(1)  A tagállamok kijelölik azt a bíróságot, közjegyzőt vagy más illetékes hatóságot (a továbbiakban: „illetékes hatóság”), amely az egyesülő társaság szerinti tagállam jogszabályai alá tartozó eljárási szakaszok vonatkozásában ellenőrzi a határokon átnyúló egyesülés jogszerűségét, és kiállítja az egyesülést megelőző tanúsítványt, tanúsítva az egyesülő társaság összes vonatkozó feltételnek való megfelelését, valamint az adott tagállamban valamennyi eljárás és alaki követelmény szabályszerű lefolytatását, illetve teljesítését.

Az eljárások és alaki követelmények lefolytatása, illetve teljesítése magában foglalhatja államháztartási szervekkel szembeni kifizetések, illetve fizetési vagy nem vagyoni jellegű kötelezettségek teljesítését vagy biztosítását vagy különleges ágazati követelmények teljesítését, ideértve a folyamatban lévő eljárásokból eredő kifizetések vagy kötelezettségek biztosítását is.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az egyesülő társaság az egyesülést megelőző tanúsítvány kiadása iránti kérelemmel együtt benyújtsa a következőket:

   a) az egyesülés 122. cikk szerinti tervezete;
   b) a 124. cikkben említett jelentés és adott esetben a mellé csatolt vélemény, valamint a 125. cikkben említett jelentés, amennyiben rendelkezésre állnak;
   ba) a 123. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott esetleges észrevételek;
   c) a 126. cikk szerinti közgyűlés általi jóváhagyásra vonatkozó információk.

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy az egyesülést megelőző tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez további információkat kell csatolni, például:

   a) a munkavállalók számáról az egyesülés közös tervezetének kidolgozása idején;
   b) a leányvállalatokról és azok földrajzi elosztásáról;
   c) az államháztartási szervekkel szembeni kötelezettségek társaság általi teljesítéséről.

E bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságok ezeket az információkat – amennyiben azokat nem bocsátják rendelkezésükre – más érintett hatóságoktól is kikérhetik.

(4)  A tagállamok az I. cím III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítják, hogy a (2) és (2a) bekezdés szerinti kérelem – beleértve bármely információ és dokumentum benyújtását – maradéktalanul benyújtható legyen online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

(5)  A 133. cikk szerinti munkavállalói részvétellel kapcsolatos szabályoknak való megfelelés tekintetében az egyesülő társaság tagállamának illetékes hatósága ellenőrzi, hogy a határokon átnyúló átalakulás e cikk (2) bekezdésében említett közös tervezete tartalmaz-e tájékoztatást arról az eljárásról, amelynek keretében a megfelelő megállapodásokat kialakítják, és a lehetséges megállapodási opciókról.

(6)  Az (1) bekezdésben említett értékelés részeként az illetékes hatóságnak az alábbiakat kell vizsgálnia:

   a) a hatósághoz a (2) és (2a) bekezdéssel összhangban benyújtott valamennyi dokumentum és információ;
   c) adott esetben annak az egyesülő társaság általi feltüntetését, hogy a 133. cikk (3) és (4) bekezdésében említett eljárás megkezdődött.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett értékelésre a határokon átnyúló egyesülésnek a társaság közgyűlése általi jóváhagyására vonatkozó dokumentumok és információk kézhezvételének dátumától számított három hónapon belül sor kerüljön. Az értékelés kimenetele az alábbiak közül valamelyik:

   a) amennyiben megállapítást nyer, hogy a határokon átnyúló egyesülés megfelel valamennyi vonatkozó feltételnek, és valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt szabályszerűen teljesítették, az illetékes hatóságnak ki kell állítania az egyesülést megelőző tanúsítványt;
   b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a határokon átnyúló egyesülés nem felel meg valamennyi vonatkozó feltételnek, vagy nem teljesítették valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt, az illetékes hatóság nem állíthatja ki az egyesülést megelőző tanúsítványt, és döntésének indokáról tájékoztatnia kell a társaságot. Ebben az esetben az illetékes hatóság lehetőséget nyújthat a társaságnak arra, hogy megfelelő időn belül megfeleljen a vonatkozó feltételeknek, és teljesítse valamennyi eljárást és alaki követelményt.

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság ne állítson ki egyesülést megelőző tanúsítványt, amennyiben a nemzeti joggal összhangban megállapítást nyer, hogy a határokon átnyúló egyesülésre a nemzeti vagy az uniós jog kijátszását vagy megkerülését eredményező vagy arra irányuló, visszaélésszerű vagy csalárd célból vagy bűncselekmények elkövetése céljából kerül sor.

(9)  Amennyiben az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett jogszerűségi vizsgálat révén alaposan gyanakszik arra, hogy a határokon átnyúló egyesülésre a nemzeti vagy az uniós jog kijátszását vagy megkerülését eredményező vagy arra irányuló, visszaélésszerű vagy csalárd célból vagy bűncselekmények elkövetése céljából kerül sor, figyelembe kell vennie a vonatkozó tényeket és körülményeket, például adott esetben és nem elszigetelten azon indikatív tényezőket, amelyekről az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett jogszerűségi vizsgálat, többek között az érintett hatóságokkal folytatott konzultáció során értesült. E bekezdés alkalmazásában az értékelést eseti alapon, a nemzeti jog által szabályozott eljárás keretében kell elvégezni.

(10)  Amennyiben a (7) bekezdés szerinti értékeléshez további információkra vagy további vizsgálati tevékenységekre van szükség, a (6) bekezdésben előírt három hónapos időszak legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbítható.

(11)  Amennyiben a határokon átnyúló eljárás összetettsége miatt az értékelést nem lehet az e cikkben előírt határidőn belül elvégezni, a tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőt az eredeti határidő lejárta előtt értesítsék az esetleges késedelmek indokairól.

(12)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóságok konzultációt folytathassanak más, a határokon átnyúló egyesülés által érintett területeken hatáskörrel rendelkező, többek között az egyesülés útján létrejövő társaság tagállamában működő hatóságokkal, és a nemzeti jogban meghatározott eljárási keretek között e hatóságoktól és a társaságtól beszerezzék a jogszerűségi ellenőrzéshez szükséges információkat és dokumentumokat. Az illetékes hatóság az értékelés során független szakértőhöz fordulhat.”

"

14.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„127a. cikk

Az egyesülést megelőző tanúsítvány továbbítása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az igazolást a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, a 22. cikkel összhangban létrehozott rendszeren keresztül megosszák a 128. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokkal.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az egyesülést megelőző tanúsítvány elérhető legyen a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, a 22. cikkel összhangban létrehozott rendszeren keresztül.

(2)  Az (1) bekezdésben említett információhoz való hozzáférés a 128. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok és a nyilvántartások számára ingyenes.”

"

15.  A 128. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában valamennyi egyesülő társaság benyújtja az ▌(1) bekezdésben említett hatóság számára a határokon átnyúló egyesülésnek a 126. cikkben említett közgyűlés által jóváhagyott közös tervezetét, illetve – amennyiben a 132. cikk (3) bekezdése értelmében a közgyűlés jóváhagyása nem szükséges –, a határokon átnyúló egyesülésnek az egyes egyesülő társaságok által a nemzeti joggal összhangban jóváhagyott tervezetét.

"

b)  a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(3) A tagállamok az I. cím III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítják, hogy a bármely egyesülő társaság által benyújtott, az (1) bekezdés szerinti kérelem – beleértve bármely információ és dokumentum benyújtását – maradéktalanul benyújtható legyen online anélkül, hogy a kérelmezőnek személyesen kellene megjelennie az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

(4)  Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságnak a vonatkozó feltételek értékelésének befejezését követően jóvá kell hagynia a határokon átnyúló egyesülést.

(5)  A határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság tagállama illetékes hatóságának a 127a. cikk (1) bekezdésében említett, egyesülést megelőző tanúsítványt vagy tanúsítványokat mint döntő bizonyítékot kell elfogadnia az egyesülést megelőző valamennyi eljárásnak és alaki követelménynek az érintett tagállamban vagy tagállamokban történő szabályszerű végrehajtásáról, illetve teljesítéséről.”;

"

16.  A 130. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Azt, hogy a 16. cikkel összhangban milyen formában kell közzétenni a határokon átnyúló egyesülés lezárulását azon közhitelű nyilvántartásban, amelynél az egyesülésben részt vevő minden egyes társaság okiratait letétbe kellett helyezni, az egyesülésben részt vevő társaságok tagállamának joga határozza meg az adott állam területe vonatkozásában.

"

b)  a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A tagállamok biztosítják, hogy legalább az alábbi információk szerepeljenek a nyilvántartásukban, amelyeket a 22. cikkben említett rendszer révén nyilvánosan elérhetővé és hozzáférhetővé tettek:

   a) az egyesülés útján létrejövő társaság tagállamának nyilvántartásában annak feltüntetése, hogy az egyesülés útján létrejövő társaság bejegyzése határokon átnyúló egyesülés eredménye;
   b) az egyesülés útján létrejövő társaság tagállamának nyilvántartásában az egyesülés útján létrejövő társaság bejegyzési dátumának feltüntetése;
   c) az egyes egyesülő társaságok tagállamának nyilvántartásában a társaság nyilvántartásból való törlése vagy eltávolítása dátumának feltüntetése;
   d) az egyes egyesülő társaságok tagállamának nyilvántartásában annak feltüntetése, hogy a társaság nyilvántartásból való törlése vagy eltávolítása határokon átnyúló egyesülés eredménye;
   e) az egyes egyesülő társaságok, illetve az egyesülés útján létrejövő társaság tagállamának nyilvántartásában az egyes egyesülő társaságok és az egyesülés útján létrejövő társaság nyilvántartási számának, nevének és társasági formájának feltüntetése.”

"

17.  A 131. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés ▌helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 119. cikk 2. pontjának a), c) és d) alpontja szerint végrehajtott határokon átnyúló egyesülés a 129. cikkben említett időponttól kezdve az alábbi jogkövetkezményeket eredményezi:

   a) az ezen irányelv értelmében átvett társaság teljes aktív és passzív vagyona, többek között szerződése, hitele, jogai és kötelezettségei átszállnak az átvevő társaságra, és ezekkel a továbbiakban az átvevő társaság bír;”;
   b) az átvett társaság tagjai az átvevő társaság tagjaivá válnak, kivéve, ha gyakorolják a 126a. cikk (1) bekezdésében említett kilépési jogot;
   c) az átvett társaság megszűnik.”;

"

b)  a (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) az ezen irányelv értelmében egyesülő társaságok teljes aktív és passzív vagyona, többek között szerződése, hitele, jogai és kötelezettségei átszállnak az új társaságra, és ezekkel a továbbiakban az új társaság bír;”;

   b) az egyesülő társaság tagjai az új társaság tagjaivá válnak, kivéve, ha gyakorolják a 126a. cikk (1) bekezdésében említett kilépési jogot;”;

"

18.  A 132. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Amennyiben a határokon átnyúló egyesülés vagy egy olyan társaságba történő beolvadás révén történik, amely rendelkezik az összes olyan részesedéssel és az összes egyéb értékpapírral a beolvadó társaságban, amely a társaság vagy társaságok közgyűlésében szavazati jogot biztosít, vagy ezen egyesülést egy olyan személy hajtja végre, aki közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik az átvevő és az átvett társaság összes részesedésével, és az átvevő társaság az egyesülés keretében nem ruház át részesedést, akkor:

   a 122. cikk b), c), e) és m) pontja, a 125. cikk, valamint a 131. cikk (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó;
   a 124. cikk és a 126. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó az átvett társaságra vagy társaságokra;”;

"

b)  a szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"

„(3) Amennyiben valamennyi egyesülő társaság tagállamának jogszabályai a 126. cikk (3) bekezdésével és az ezen cikk (1) bekezdésével összhangban biztosítják a felmentést a közgyűlés általi jóváhagyás alól, a határokon átnyúló egyesülés közös tervét vagy a 123. cikk (1)–(3) bekezdésében említett információkat, valamint a 124. és a 124a. cikkben említett jelentéseket legalább egy hónappal az előtt teszik közzé, hogy a társaság a nemzeti jogszabályokkal összhangban meghozza az egyesülésre vonatkozó határozatot.”;

"

19.  A 133. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság létesítő okirat szerinti székhelyének tagállamában esetlegesen hatályos, a munkavállalók vállalatirányításban való részvételére vonatkozó szabályokat azonban nem kell alkalmazni, ha az egyesülésben részt vevő társaságok közül legalább az egyik a határokon átnyúló egyesülésre vonatkozó tervezet 123. cikk szerinti közzétételét megelőző hat hónapban átlagosan azon tagállam jogszabályában meghatározott, a munkavállalói a 2001/86/EK irányelv 2. cikkének k) pontja szerinti részvételt előidéző, alkalmazandó küszöbérték négyötödének megfelelő számú munkavállalót foglalkoztat, amelynek joghatósága alá az egyesülő társaság tartozik, vagy amennyiben a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaságra irányadó tagállami jog:”

"

b)  a (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„a) amennyiben az egyesülő társaságok közül legalább egy a 2001/86/EK irányelv 2. cikkének k) pontja értelmében vett, a vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó rendszer szerint működik, feljogosítják az egyesülésben részt vevő társaságok érintett szerveit arra, hogy úgy döntsenek, hogy bármilyen előzetes egyeztetés nélkül közvetlenül alkalmazzák magukra a (3) bekezdés h) pontjában említett általános részvételi szabályt, amelyet a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság leendő bejegyzett székhelye szerinti tagállam jogszabályai határoznak meg, és ezt a szabályozást a bejegyzés időpontjától kezdődően betartják;”

"

c)  a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(7) Amennyiben a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság munkavállalói részvételi rendszer szerint működik, akkor kötelező olyan intézkedéseket hoznia, amelyekkel biztosítja, hogy a munkavállalók vállalatirányításban való részvétellel kapcsolatos jogai későbbi határokon átnyúló vagy tagállamon belüli egyesülések, szétválások vagy átalakulások során a határokon átnyúló egyesülés hatálybalépését követő négy év alatt, az (1)–(6) bekezdésben lefektetett szabályok értelemszerű alkalmazása által védelmet élvezzenek.”

"

d)  a szöveg a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"

(8) A társaság tájékoztatja a munkavállalóit vagy azok képviselőit arról, hogy határozata szerint a (3) bekezdés h) pontjában említett általános részvételi szabályokat alkalmazza, vagy tárgyalásokat kezdeményez a különleges egyeztető testületen belül. Ez utóbbi esetben a társaság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az alkalmazottait vagy azok képviselőit az egyeztetések eredményéről.”

"

20.  A szöveg a következő, 133a. cikkel egészül ki:"

„133a. cikk

A független szakértők felelőssége

A tagállamok meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek a 125. cikkben ▌említett jelentés elkészítéséért felelős független szakértők polgári jogi felelősségére vonatkoznak e szakértők feladataik ellátása során történő bármely kötelességszegése tekintetében.

A tagállamok szabályokat írnak elő annak biztosítására, hogy a szakértő vagy az annak nevében eljáró jogi személy független és összeférhetetlenségektől mentes legyen az egyesülést megelőző tanúsítványt kérelmező társaság tekintetében, továbbá hogy a szakértői vélemény pártatlan és objektív legyen, és azzal a céllal készüljön, hogy segítséget nyújtson az illetékes hatóság számára a szakértőre alkalmazandó jog vagy szakmai normák szerinti függetlenségi és pártatlansági követelményeknek való megfelelésben.”

"

21.  A 134. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

Ez nem érinti a tagállamok azon hatásköreit, hogy a határokon átnyúló átalakulás hatálybalépésének időpontját követően többek között a büntetőjog, a terrorizmus finanszírozása, a szociális jog, az adóztatás és a bűnüldözés területén intézkedéseket és szankciókat alkalmazzanak.”

"

22.  A II. cím a következő IV. fejezettel egészül ki:"

„IV. FEJEZET

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló szétválása

160a. cikk

Hatály

E fejezet olyan tőkeegyesítő társaságok szétválására vonatkozik, amelyeket valamely tagállam jogszabályai alapján alapítottak, és amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösségen belül van, feltéve, hogy a szétválásban érintett tőkeegyesítő társaságok közül legalább kettőre eltérő tagállam jogszabályai irányadók (a továbbiakban: „határokon átnyúló szétválás”).

160b. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

   (1) „tőkeegyesítő társaság” (a továbbiakban: „társaság”): a II. mellékletben felsorolt valamely típusba tartozó társaság;
   (2) „szétváló társaság”: olyan, határokon átnyúló szétválásban részt vevő társaság, amely teljes szétválás esetén teljes aktív és passzív vagyonát egy vagy több társaságra ruházza át, illetve részleges szétválás esetén teljes aktív és passzív vagyonának egy részét egy vagy több társaságra ruházza át;
   (3) „szétválás”: olyan művelet, amely során:
   a) a felszámolás nélkül megszűnő szétváló társaság teljes aktív és passzív vagyonát kettő vagy több újonnan alapított társaságra (a továbbiakban: „fogadó társaságok”) ruházza át a fogadó társaságok részesedéseinek a szétváló társaság tagjai részére történő kibocsátása, és adott esetben az említett részesedések névértéke – vagy névérték hiányában a könyv szerinti érték – 10 %-át meg nem haladó készpénzkifizetés ellenében („teljes szétválás”);
   b) a szétváló társaság teljes aktív és passzív vagyonának egy részét egy vagy több újonnan alapított társaságra (a továbbiakban: „fogadó társaságok”) ruházza át a fogadó társaságok, vagy a szétváló társaság vagy mind a fogadó, mind a szétváló társaság részesedéseinek a szétváló társaság tagjai részére történő kibocsátása, és adott esetben az említett részesedések névértéke – vagy névérték hiányában a könyv szerinti érték – 10%-át meg nem haladó készpénzkifizetés ellenében („részleges szétválás”).
   c) a szétváló társaság aktív és passzív vagyonának egy részét egy vagy több újonnan alapított társaságra („fogadó társaságok”) ruházza át a fogadó társaságok részesedéseinek a szétváló társaság tagjai részére történő kibocsátása ellenében („felosztás általi szétválás”).

160c. cikk

A hatályra vonatkozó további rendelkezések

(1)  A 160b. cikk (3) bekezdésétől eltérően e fejezet a határokon átnyúló szétválásokra is alkalmazandó, amennyiben legalább az érintett tagállamok egyikének nemzeti jogszabályai lehetővé teszik, hogy a 160b. cikk (3) bekezdésének a) és b) albekezdésében említett pénzeszköz-kifizetések meghaladják a fogadó társaságok tőkéjét megtestesítő értékpapírok vagy részesedések névértékének 10%-át, vagy – névérték hiányában – a jegyzett tőke arányában meghatározott érték 10%-át.

(3)  Ez a fejezet nem alkalmazható olyan határokon átnyúló szétválásokra, amelyekben olyan társaság vesz részt, amelynek célja, hogy a köz által belé fektetett tőkét a kockázatmegosztás elve szerint közösen befektesse, és amely esetében a részesedések a részesedés tulajdonosainak követelésére közvetlenül vagy közvetve e társaság vagyonának terhére visszavonásra vagy kifizetésre kerülnek. Ilyen a visszavonásnak vagy kifizetésnek minősülnek azok a cselekmények is, amelyekkel a társaság biztosítani kívánja, hogy részesedéseinek árfolyama azok nettó eszközértékétől ne térjen el jelentősen.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy e fejezet ne legyen alkalmazandó az alábbi körülményekre:

   a) a társaság felszámolás alatt áll, és már megkezdte vagyonának felosztását a részvényesek között;
   b) a társaság a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. címében előírt szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok hatálya alatt áll.

(5)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e fejezetet azokra a társaságokra, amelyek:

   a) fizetésképtelenségi eljárás vagy megelőző szerkezetátalakítási keret hatálya alatt állnak;
   aa) a (4) bekezdés a) pontjában említettektől eltérő felszámolási eljárások hatálya alatt állnak;
   b) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének (101) pontja szerinti válságmegelőzési intézkedések hatálya alatt állnak.

(6)  A szétváló társaság tagállamának nemzeti joga szabályozza a határokon átnyúló szétválás tekintetében azokat az eljárásokat és alaki követelményeket, amelyeket a határokon átnyúló szétválás előtt a szétválást megelőző tanúsítvány megszerzéséhez teljesíteni kell, a fogadó társaságok szerinti tagállamok nemzeti joga pedig azt az eljárási szakaszt illetve alaki követelményeket szabályozza, amelyeket a szétválást megelőző tanúsítvány átvételét követően az uniós joggal összhangban teljesíteni kell.

160e. cikk

A határokon átnyúló szétválási terv

A határokon átnyúló szétválási tervet a szétváló társaság irányító vagy ügyviteli szerve készíti el. A határokon átnyúló szétválási tervnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

   a) a szétváló társaság társasági formája, neve és székhelye, valamint a határokon átnyúló szétválás útján létrejövő új társaság vagy társaságok számára javasolt társasági forma, név és bejegyzett székhely;
   b) a társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírok vagy részesedések cserearánya, és adott esetben a pénzeszköz-kifizetések nagysága;
   c) a fogadó társaságok vagy a szétváló társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírok vagy részesedések átruházására vonatkozó adatok;
   d) a határokon átnyúló szétválás javasolt indikatív ütemterve;
   e) a határokon átnyúló szétválás várható hatása a foglalkoztatásra;
   f) az az időpont, amelytől fogva ezek a társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírok vagy részesedések a nyereségből való részesedésre jogosítanak, valamint az erre a jogra vonatkozó különleges feltételeket;
   g) az(ok) az időpont(ok), amely(ek)től fogva a szétváló társaság ügyletei számviteli szempontból a fogadó társaságok ügyleteinek tekintendők,
   h) az esetleges külön előnyök ▌, amelyekben a szétváló társaság ügyviteli, irányító, felügyeleti vagy ellenőrzési szerveinek tagjai részesülnek;
   i) azon jogok, amelyeket a fogadó társaságok a szétváló társaság a külön jogokkal felruházott tagjainak és a szétváló társaság tőkéjét megtestesítő részesedésektől eltérő értékpapírok birtokosainak biztosít, vagy az ezekre a személyekre vonatkozóan javasolt intézkedések;

   j) adott esetben a fogadó társaságok létesítő okirata és alapszabálya, amennyiben azt külön okirat tartalmazza, illetve részleges szétválás esetén a szétváló társaság létesítő okiratának módosításai,
   k) adott esetben tájékoztatás arról az eljárásról, amelynek keretében – a 160n. cikk szerint – megállapítják a fogadó társaságban a munkavállalói részvételi jogok meghatározásában történő munkavállalói közreműködést ▌;
   l) a szétváló társaság eszközeinek és forrásainak pontos leírását, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy ezeket az eszközöket és forrásokat hogyan fogják felosztani a fogadó társaságok között, illetve részleges szétválás esetén hogyan tartja meg azokat a szétváló társaság, beleértve a határokon átnyúló szétválási tervben kifejezetten nem allokált eszközök vagy források – például olyan eszközök vagy források, amelyek a határokon átnyúló szétválási terv kidolgozásának időpontjában nem voltak ismeretesek – kezelésre vonatkozó rendelkezéseket is;
   m) a határokon átnyúló szétválásban érintett valamennyi társaság számára allokált eszközök és források értékelésére vonatkozó tájékoztatást;
   n) a szétváló társaság azon pénzügyi kimutatásának időpontja, amelyet a határokon átnyúló szétválás feltételeinek megállapításához használnak;
   o) adott esetben a szétváló társaság tagjai számára a fogadó társaságokban vagy a szétváló társaságban, illetve a fogadó társaság és a szétváló társaság kombinációjában juttatott részesedések és értékpapírok, valamint azok a kritériumok, amelyeken az ilyen juttatás alapszik;
   p) a tagoknak nyújtandó pénzbeli kártalanításra vonatkozó ajánlat részletei a 160l. cikk szerint;
   q) a hitelezőknek adott esetben felkínált biztosítékok, például garanciák vagy kötelezettségvállalások.

160g. cikk

Az irányító vagy ügyviteli szerv jelentése a tagok és a munkavállalók számára

(1)  A szétváló társaság ügyviteli vagy irányító szerve jelentést készít a tagok és a munkavállalók számára, amelyben beszámol a határokon átnyúló szétválás jogi és gazdasági vonatkozásairól, valamint kifejti a határokon átnyúló szétválás munkavállalókat érintő következményeit.

(2)  Az (1) bekezdésben említett jelentésnek ki kell térnie különösen a határokon átnyúló szétválás által a társaságok jövőbeli üzleti tevékenységére gyakorolt hatásokra.

Külön szakaszt kell tartalmaznia a tagok, illetve a munkavállalók számára is.

(3)  A jelentés tagoknak szóló szakaszának különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

   aa) a pénzbeli kártalanítás és az annak kiszámítására alkalmazott módszer kifejtése;
   b) adott esetben a részvénycserearány és az annak kiszámítására alkalmazott módszer kifejtése;

   d) a határokon átnyúló szétválás hatásai a tagokra nézve;
   e) a ▌tagokat a 160l. cikkel összhangban megillető jogok és jogorvoslati lehetőségek.

(4)  A jelentés tagoknak szóló szakaszát nem kell elkészíteni, amennyiben a társaság valamennyi tagja megállapodott abban, hogy eltekint e követelménytől. A tagállamok egyes tagtársaságokat kizárhatnak e cikk rendelkezéseinek hatálya alól.

(5)  A jelentés munkavállalóknak szóló szakaszának különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

   ca) a határokon átnyúló szétválás hatásai a munkaviszonyokra, valamint adott esetben a munkavállalók védelme érdekében hozandó intézkedések;
   cb) az alkalmazandó foglalkoztatási feltételeket és a társaság üzletviteli helyét érintő jelentős változások;
   d) az, hogy a ca) és a cb) pontban meghatározott tényezők miként érintik a társaság leányvállalatait.

(6)  Amennyiben az szétváló társaság irányító vagy ügyviteli szerve kellő időben, a nemzeti jogszabályok értelmében a jelentés (1), (2) és (4) bekezdésben említett részeire vonatkozó véleményt kap kézhez a munkavállalók képviselőitől vagy – amennyiben nincsenek ilyen képviselők – maguktól a munkavállalóktól, a tagokat arról értesíteni kell, és e véleményt mellékelni kell az említett jelentéshez.

(7)  A munkavállalóknak szóló szakaszt nem kell elkészíteni, amennyiben a szétváló társaság és annak esetleges leányvállalatai az irányító vagy ügyviteli szerv tagjain kívül más munkavállalót nem foglalkoztatnak.

(8)  A szétváló társaság dönthet arról, hogy egy, a (3) és (4) bekezdésben említett két szakaszt tartalmazó jelentést, vagy a tagoknak, illetve a munkavállalóknak szóló külön jelentést készít-e.

(9)  Az (1) bekezdésben említett jelentést vagy az (5) bekezdésben említett jelentéseket, adott esetben a határokon átnyúló szétválási tervvel együtt legalább 6 héttel a 160k. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően elektronikus formában minden esetben elérhetővé kell tenni a szétváló társaság tagjai és munkavállalói képviselői vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalók számára.

(10)  Amennyiben a (3) bekezdésben említett, a tagoknak szóló szakasztól a (3) bekezdésnek megfelelően eltekintenek, és a (4) bekezdésben említett, a tagoknak szóló szakaszt a (4a) bekezdésnek megfelelően nem kell elkészíteni, az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítése nem szükséges.

(11)  Az e cikk (1)– (8) bekezdésében foglaltak nem érinthetik a 2002/14/EK és a 2009/38/EK irányelv átültetését követően nemzeti szinten bevezetett, a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való, alkalmazandó jogokat és eljárásokat.

160i. cikk

Független szakértői jelentés

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy egy független szakértő megvizsgálja a határokon átnyúló szétválási tervet, és a tagoknak szóló jelentést dolgozzon ki, amelyet legkésőbb a 160k. cikkben említett közgyűlés időpontja előtt egy hónappal rendelkezésükre kell bocsátani. Szakértőként a tagállamok jogától függően kijelölhető természetes vagy jogi személy is.

(2)  Az (1) bekezdésben említett jelentésben a szakértőnek minden esetben nyilatkoznia kell arról, hogy a pénzbeli kártalanítás és a részvények cserearánya megfelelő-e. A szakértőnek a 160e. cikk q) pontjában említett pénzbeli kártalanítás tekintetében figyelembe kell vennie a szétváló társaság e részesedéseinek a szétválási javaslat bejelentése előtti piaci árát és a társaságok értékét, a javasolt szétválás általánosan elfogadott értékelési módszerek szerint meghatározott hatásának kivételével. A jelentésnek meg kell felelnie legalább a következőknek:

   a) meg kell jelölnie a javasolt pénzbeli kártalanítás megállapításához használt módszert;
   b) meg kell jelölnie a részvények javasolt cserearánya megállapításához használt módszert;
   c) meg kell állapítania, hogy az alkalmazott módszer megfelelő-e a pénzbeli kártalanítás és a részvények cserearánya értékelésére, és meg kell jelölnie azt az értéket, amelyet az egyes módszerek alkalmazásával nyertek, továbbá véleményeznie kell, hogy e módszereknek mekkora a jelentőségük az elfogadott érték meghatározásában;
   d) le kell írnia az esetlegesen felmerülő egyedi értékelési nehézségeket.

A szakértőt fel kell jogosítani arra, hogy a szétváló társaságtól beszerezze a feladatuk teljesítéséhez szükségesnek tartott összes tájékoztatást.

(3)  Sem a határokon átnyúló szétválási terv független szakértő általi vizsgálata, sem a szakértői jelentés elkészítése nem szükséges, ha a szétváló társaság valamennyi tagja erről lemond. A tagállamok egyes tagtársaságokat kizárhatnak e cikk rendelkezéseinek hatálya alól.

160j. cikk

Közzététel

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi dokumentumokat legalább egy hónappal a 160k. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzőn nyilvánosságra hozzák és a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék a szétváló társaság tagországa szerinti nemzeti nyilvántartásban:

   a) a határokon átnyúló szétválási tervet;

   b) értesítés, amely tájékoztatja a határokon átnyúló szétválást végrehajtó társaság tagjait, hitelezőit és munkavállalói képviselőit, vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – magukat a társaság munkavállalóit arról, hogy a határokon átnyúló szétválási terv tekintetében legkésőbb 5 munkanappal a közgyűlés időpontja előtt észrevételeket nyújthatnak be a társasághoz.

A tagállamok előírhatják, hogy a 160i. cikkel összhangban készített független szakértői jelentést közzé kell tenni, és a nyilvántartásban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A tagállamok biztosítják, hogy a társaság a bizalmas információkat kizárhassa a független szakértői jelentés nyilvánosságra hozatalából.

Az e bekezdéssel összhangban nyilvánosságra hozott dokumentumokat a 22. cikkben említett rendszeren keresztül is hozzáférhetővé kell tenni.

(2)  A tagállamok felmenthetik a szétváló társaságot az (1) bekezdésben említett közzétételi követelmény alól, amennyiben e társaság az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a honlapján folyamatosan és a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé teszi a 160k. cikkben említett közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés végeztével záruló időszakra.

A tagállamok nem tehetik ezt a felmentést olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és ezen dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.

(3)  Amennyiben a szétváló társaság az ezen cikk (2) bekezdésével összhangban nyilvánosságra hozza a szétválási tervet, a társaság legalább egy hónappal a 160k. cikkben említett közgyűlés napját megelőzően benyújtja az alábbi, közzéteendő információkat a nyilvántartás számára:

   a) a szétváló társaság jogi formája, neve és bejegyzett székhelye, valamint a határokon átnyúló szétválás eredményeként újonnan létrehozott társaságok javasolt jogi formája, neve és bejegyzett székhelye;
   b) a nyilvántartás, amely a szétváló társaságra vonatkozó, a 14. cikkben említett dokumentumokat tartalmazza, valamint ezek nyilvántartási száma az adott nyilvántartásban;
   c) a hitelezők, a munkavállalók és a tagok jogainak gyakorlásával kapcsolatos megállapodások feltüntetése;
   d) arra a honlapra vonatkozó információk, amelyen online és díjmentesen elérhető a határokon átnyúló szétválási terv, az (1) bekezdésben említett értesítés és szakértői jelentés, valamint az ezen bekezdés c) pontjában említett megállapodásokra vonatkozó valamennyi információ;

(4)  A tagállamok az I. cím III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítják, hogy az (1) és a (3) bekezdésben említett követelmények online maradéktalanul teljesíthetők legyenek anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen kellene megjelenniük az érintett tagállam bármely illetékes hatósága előtt.

(5)  A tagállamok az (1), (2) és (3) bekezdésben említett közzétételen kívül előírhatják, hogy a határokon átnyúló szétválási tervet vagy a (3) bekezdésben említett információkat közzé kell tenni a nemzeti hivatalos lapban vagy a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban álló központi elektronikus platform révén. Ez esetben a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás továbbítsa a releváns információkat a nemzeti hivatalos lapnak.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentáció vagy a (3) bekezdésben említett információ a nyilvántartásokat összekapcsoló rendszer révén díjmentesen elérhető legyen a nyilvánosság számára.

A tagállamok továbbá biztosítják, hogy azok a díjak, amelyeket a nyilvántartások az (1) és a (3) bekezdésben, valamint adott esetben az (5) bekezdésben említett közzétételért a társaságnak felszámítanak, ne haladják meg e szolgáltatás nyújtásának költségét.

160k. cikk

A közgyűlés jóváhagyása

(1)  A szétváló társaság közgyűlése, adott esetben a 160g. ▌és 160i. cikkben említett jelentések és a 160g. cikkel összhangban benyújtott munkavállalói vélemények, illetve a 160j. cikkel összhangban benyújtott észrevételek tudomásulvétele után, állásfoglalás formájában határoz a határokon átnyúló szétválási terv jóváhagyásáról és arról, hogy kiigazítja-e az alapító okiratot, illetve az alapszabályt, amennyiben azt külön okirat tartalmazza.

(2)  A közgyűlés fenntarthatja a jogot, hogy a határokon átnyúló szétválás végrehajtását a 160n. cikkben említett megállapodások általa történő kifejezett jóváhagyásának feltételéhez köti.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló szétválási terv, illetve az arra vonatkozó bármely módosítás jóváhagyásához a közgyűlésen képviselt részvényekhez vagy a képviselt jegyzett tőkéhez kapcsolódó szavazatok legalább kétharmada, de legfeljebb 90%-a legyen szükséges. A szavazási küszöbérték semmi esetre sem lehet magasabb a határokon átnyúló egyesülések jóváhagyásával kapcsolatban a nemzeti jog által előírt küszöbnél.

(4)  Amennyiben a határokon átnyúló szétválási terv valamely záradéka vagy a szétváló társaság létesítő okiratának módosítás a részvényesnek a társasággal vagy harmadik felekkel szembeni gazdasági kötelezettségeinek növekedését eredményezi, a tagállamok e konkrét körülmények között úgy rendelkezhetnek, hogy e záradékot vagy a szétváló társaság létesítő okiratának módosítását az érintett részvényesnek jóvá kell hagynia, feltéve, hogy e részvényes nem gyakorolhatja a 160l. cikk megállapított jogokat.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló szétválás közgyűlés általi jóváhagyását ne lehessen kizárólag az alábbi indokokkal megtámadni:

   a) a 160e. cikk b) pontjában említett részvénycserearányt nem megfelelően határozták meg;
   b) a 160e. cikk q) pontjában említett pénzbeli kártalanítást nem megfelelően határozták meg;
   c) az a) vagy b) pontról nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a jogi előírásoknak.

160l. cikk

A tagok védelme

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy legalább a szétváló társaság azon tagjai, akik a határokon átnyúló szétválási terv jóváhagyása ellen szavaztak, megfelelő pénzbeli kártalanítás fejében jogosultak legyenek részvényeiket értékesíteni a (2)–(6) bekezdésben foglalt feltételek szerint, feltéve, hogy a szétválás eredményeképpen részvényeket szereznének a fogadó társaságban, amelyre az érintett szétváló társaság tagállamától eltérő tagállam jogát kell alkalmazni.

A tagállamok e jogot a szétváló társaság más tagjai számára is biztosíthatják.

A tagállamok előírhatják, hogy a határokon átnyúló szétválási terv elleni kifejezett tiltakozást és/vagy a tag részvényei értékesítéséhez való jogának gyakorlására vonatkozó szándékát legkésőbb a 160k. cikkben említett közgyűlésen megfelelően dokumentálni kell. A tagállamok lehetővé tehetik, hogy a határokon átnyúló szétválási terv elleni tiltakozás rögzítése a nemleges szavazat megfelelő dokumentációjának minősüljön.

(2)  A tagállamok meghatározzák azt az időszakot, amelyen belül az (1) bekezdésben említett tagoknak nyilatkozniuk kell az érintett szétváló társaságnak a részvényei értékesítéséhez való joguk gyakorlására vonatkozó döntésükről. Ez az időszak nem haladhatja meg a 160k. cikkben említett közgyűlést követő egy hónapot. A tagállamok biztosítják, hogy a szétváló társaság e nyilatkozat elektronikus fogadására e-mail-címet bocsásson rendelkezésre.

(3)  A tagállamok továbbá meghatározzák azt az időszakot, amelyen belül a határokon átnyúló szétválási tervben rögzített pénzbeli kártalanítást ki kell fizetni. Ezen időszaknak legkésőbb a határokon átnyúló szétválás 160t. cikk szerinti hatálybalépése utáni második hónap végén le kell zárulnia.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a tagok, akik nyilatkoztak az döntésükről, hogy élnek a részvények értékesítéséhez való jogukkal, azonban akik szerint az érintett szétváló társaság által felajánlott pénzbeli kártalanítás mértékét nem megfelelően határozták meg, jogosultak legyenek arra, hogy a nemzeti jog szerint illetékes hatóságok vagy szervek előtt további pénzbeli kártalanítást kérjenek. A tagállamok határidőt állapítanak meg a kiegészítő pénzbeli kártalanítással kapcsolatos követelés benyújtására.

A tagállamok előírhatják, hogy a kiegészítő pénzbeli kártalanítást biztosító jogerős határozat az érintett szétváló társaság azon tagjaira érvényes, akik a (2) bekezdésnek megfelelően nyilatkoztak azon döntésükről, hogy élnek a részvényeik értékesítéséhez való jogukkal.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy azon tagállam nemzeti jogszabályai szabályozzák az (1)–(5) bekezdésben említett jogokat, amelynek hatáskörébe a szétváló társaság tartozik, valamint hogy az e jogokkal kapcsolatos viták megoldására a szétváló társaság tagállama rendelkezzen kizárólagos hatáskörrel.

(6)  A tagállamok ▌biztosítják, hogy a szétváló társaság azon tagjai, akik nem voltak jogosultak a részvényeik értékesítésére, vagy e jogukkal nem éltek, de a javasolt részvénycserearányt nem tartják megfelelőnek, ▌ megtámadhassák a határokon átnyúló szétválási tervben meghatározott cserearányt, és pénzbeli kártalanítást követeljenek. Ezt az eljárást azon tagállam nemzeti jogában felhatalmazott illetékes hatóságok vagy szervek előtt kell megindítani, amelynek hatálya alá az érintett szétváló társaság tartozik, az adott tagállam nemzeti jogában előírt határidőn belül, és az eljárás nem akadályozza meg a határokon átnyúló szétválás nyilvántartásba vételét. A határozat a fogadó társaságokra, illetve részleges szétválás esetén a szétváló társaságra nézve is kötelező.

(7)  A tagállamok továbbá előírhatják, hogy a fogadó társaság – illetve részleges szétválás esetén a szétváló társaság is – pénzbeli kifizetés helyett részvényeket vagy egyéb ellentételezést is nyújthat.

160m. cikk

A hitelezők védelme

(1)  A tagállamok megfelelő védelmi rendszert biztosítanak azon hitelezők érdekei számára, akik követelései megelőzik a határokon átnyúló szétválási terv közzétételét, és a közzététel időpontjában még nem váltak esedékessé. A tagállamok biztosítják, hogy azok a hitelezők, akik nincsenek megelégedve a határokon átnyúló szétválási tervben kínált, a 160e. cikk r) pontjában foglalt biztosítékokkal, a határokon átnyúló szétválási terv 160j. cikk szerinti közzétételétől számított három hónapon belül megfelelő közigazgatási biztosítékokat kérhetnek a megfelelő közigazgatási és igazságügyi hatóságtól, feltéve, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy a határokon átnyúló szétválás miatt követeléseik kielégítése veszélyben forog, és hogy a szétváló társaság nem nyújtott megfelelő biztosítékokat.

A tagállamok biztosítják, hogy a biztosítékokat a határokon átnyúló szétválás 160t. cikk szerinti megvalósulásához kössék.

(2)  Ha a szétváló társaság egy olyan hitelezőjének ▌nem elégíti ki a követelését az a társaság, amelyre a kötelezettséget átruházták, akkor a többi fogadó társaság – illetve részleges szétválás vagy felosztás általi szétválás esetén a szétváló társaság – azzal a társasággal közösen, egyetemlegesen felel e kötelezettségért, amelyre azt átruházták. Ugyanakkor a szétválásban részt vevő bármely társaság egyetemleges felelősségének maximális összege az adott társaság részére juttatott nettó eszközöknek a szétválás hatálybalépésének napján érvényes értékére korlátozódik.

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy a szétváló társaság vezetősége vagy ügyviteli szerve nyilatkozatot tegyen e társaságnak a nyilatkozat – közzétételét legfeljebb egy hónappal megelőző – napján aktuális és pontos pénzügyi helyzetéről. A nyilatkozat tanúsítja, hogy a szétváló társaság irányító vagy ügyviteli szervének a nyilatkozat időpontjában rendelkezésére álló információk alapján és a megfelelő megkereséseket követően nincs tudomása olyan körülményekről, amelyek miatt bármely fogadó társaság – illetve részleges szétválás esetén a szétváló társaság – a szétválás hatálybelépést követően ne tudna eleget tenni a határokon átnyúló szétválási terv értelmében a rá átruházott kötelezettségeinek, amikor azok esedékessé válnak. A nyilatkozatot a 160j. cikk szerinti, határokon átnyúló szétválási tervvel együtt kell elkészíteni.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdés nem érinti a szétváló társaság tagállamának államháztartási szervekkel szembeni kifizetések, illetve fizetési vagy nem vagyoni jellegű kötelezettségek teljesítésére vagy biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályainak alkalmazását.

160ma. cikk

A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló szétválás vonatkozásában tiszteletben tartsák a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát, és azokat a 2002/14/EK és a 2001/23/EK irányelv szerinti jogi kerettel összhangban gyakorolják, amennyiben a határokon átnyúló szétválás a 2001/23/EK irányelv szerint vállalkozás átruházásának minősül, illetve közösségi szintű vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok esetében a 2009/38/EK irányelvvel összhangban. A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a 2002/14/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő társaságokat is felruháznak tájékoztatási és konzultációs jogokkal.

(2)  A tagállamok a 160g. cikk (6) bekezdése és a 160j. cikk (1) bekezdésének b) pontja ellenére biztosítják, hogy a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát legalább a határokon átnyúló szétválási tervről, illetve – ha arra korábban kerül sor – a 160g. cikkben említett jelentésről való döntéshozatal előtt tiszteletben tartsák oly módon, hogy a 160k. cikkben említett közgyűlésen a munkavállalók indokolással ellátott választ kapnak.

(3)  A tagállamok a munkavállalók számára kedvezőbb, hatályos rendelkezések és/vagy gyakorlatok sérelme nélkül, a 2002/14/EK irányelv 4. cikkével összhangban meghatározzák a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog gyakorlásának gyakorlati módozatait.

160n. cikk

A munkavállalók vállalatirányításban való részvétele

(1)  A (2) bekezdés sérelme nélkül az egyes fogadó társaságokra – adott esetben – a székhelyük szerinti tagállam vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályai alkalmazandók.

(2)  Nem alkalmazandók azonban – adott esetben – a határokon átnyúló szétválás útján létrejött társaság székhelye szerinti tagállam vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályai, amennyiben a szétváló társaság a jelen irányelv 160e. cikkében említett határokon átnyúló szétválási terv közzétételét megelőző hat hónapban a szétváló társaság tagállamának jogszabályaiban lefektetett, alkalmazandó küszöbérték négyötödének megfelelő átlagos alkalmazotti létszámmal rendelkezik, amely előidézi a 2001/86/EK irányelv 2. cikkének k) pontja értelmében a vállalatirányításban való munkavállalói részvételt, vagy amennyiben az egyes fogadó társaságokra alkalmazandó nemzeti jogszabályok:

   a) nem írnak elő legalább ugyanolyan szintű munkavállalói részvételt a vállalatirányításban, mint amilyet a társaság a szétválás megelőzően működtetett, a vállalatirányításban való munkavállalói részvétel szintjét a munkavállalók képviselőinek az ügyviteli vagy a felügyelő szerv vagy ezek bizottságai vagy a társaság profitegységeit lefedő ügyvezető csoport létszámában betöltött aránya alapján értékelve, feltéve, hogy van munkavállalói képviselet; vagy
   b) a fogadó társaságok más tagállamokban letelepedett telephelyeinek munkavállalói számára nem biztosítanak ugyanolyan részvételi jogokat, mint amilyen jogokat a fogadó társaság székhelye szerinti tagállamban alkalmazott munkavállalók élveznek.

(3)  A (2) bekezdésben említett esetekben a munkavállalóknak a határokon átnyúló szétválás útján létrejött társaságokban való részvételét és az ilyen jogok meghatározásába való bevonását a tagállamok szabályozzák, értelemszerűen és figyelemmel a jelen cikk (4)–(7) bekezdésére, összhangban a 2157/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (4) bekezdésében lefektetett elvekkel és eljárásokkal, valamint összhangban a 2001/86/EK irányelv alábbi rendelkezéseivel:

   a) a 3. cikk (1) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja, b) pontja és (3) bekezdése, a 3. cikk (4) bekezdésének első két mondata, a 3. cikk (5) bekezdése ▌és a 3. cikk (7) bekezdése;
   b) a 4. cikk (1) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdésének a), g) és h) pontja, a 4. cikk (3) bekezdése és a 4. cikk (4) bekezdése;
   c) az 5. cikk;
   d) a 6. cikk;
   e) a 7. cikk (1) bekezdése, a b) pont második francia bekezdésének kivételével;
   f) a 8., ▌10., 11. és 12. cikk;
   g) a melléklet 3. részének a) pontja.

(4)  Az alapelvek és feltételek (3) bekezdés szerinti meghatározása során a tagállamok az alábbiak szerint járnak el:

   a) lehetővé teszik a különleges egyeztető testület számára, hogy úgy döntsön a munkavállalók legalább kétharmadát képviselő tagjainak kétharmados többségével, hogy ne kezdjenek egyeztetést, illetve a már megkezdett egyeztetéseket zárják le, és azokat a vállalatirányításban való részvételre vonatkozó szabályokat alkalmazzák, amelyek az egyes fogadó társaságok tagállamaiban hatályosak;
   b) abban az esetben, ha előzetes egyeztetések eredményeként az általános részvételi szabályok vannak érvényben, ezen szabályok sérelme nélkül úgy dönthetnek, hogy korlátozzák a munkavállalók képviselőinek arányát a fogadó társaságok ügyviteli szervében. Amennyiben azonban a szétváló társaság ügyviteli vagy felügyeleti szerve legalább egyharmad részben a munkavállalók képviselőiből áll, a korlátozás semmiképpen sem vezethet ahhoz, hogy az ügyviteli szervben a munkavállalók képviselőinek aránya egyharmadnál kevesebb legyen.
   c) biztosítja, hogy a határokon átnyúló szétválást megelőzően alkalmazott részvételi szabályok továbbra is alkalmazandók legyenek bármely későbbi megállapodás alapján elfogadott szabályok alkalmazásának időpontjáig, illetve megállapodás alapján elfogadott szabályok hiányában mindaddig, amíg a melléklet 3. részének a) pontja szerinti általános szabályok alkalmazásra kerülnek.

(5)  A vállalatirányításban való részvételi jogok kiterjesztése a fogadó társaságok más tagállamban foglalkoztatott munkavállalóira a (2) bekezdés b) pontja értelmében nem kötelezi arra a kiterjesztés mellett döntő tagállamokat, hogy figyelembe vegyék ezeket a munkavállalókat azon alkalmazotti létszám küszöbértékének kiszámításakor, amelynek túllépése esetén a vállalatirányításban való részvételi jogok valamely tagállami jog alapján kerülnek meghatározásra.

(6)  Amennyiben a fogadó társaságok bármelyikét a (2) bekezdésben említett szabályokkal összhangban egy munkavállalói részvételi rendszer keretében irányítják, e társaságok kötelesek olyan társasági formát felvenni, amely lehetővé teszi a részvételi jogok gyakorlását.

(7)  Amennyiben a fogadó társaságra a vállalatirányításban való részvételére vonatkozó rendszer érvényes, akkor e társaságnak kötelező olyan intézkedéseket hoznia, amelyekkel biztosítja, hogy a munkavállalók vállalatirányításban való részvételi jogai későbbi, határokon átnyúló vagy tagállamon belüli egyesülések, szétválások vagy átalakulások során a határokon átnyúló szétválás hatályosulását követő négy év alatt, az (1)–(6) bekezdésben lefektetett szabályok értelemszerű alkalmazása által védelmet élvezzenek.

(8)  A társaság indokolatlan késedelem nélkül értesíti alkalmazottait vagy azok képviselőit a vállalatirányításban való munkavállalói részvételről folytatott egyeztetések eredményéről.

160o. cikk

Szétválást megelőző tanúsítvány

(1)  A tagállamok kijelölik azt a bíróságot, közjegyzőt vagy más illetékes hatóságot (a továbbiakban: „illetékes hatóság”), amely a szétváló társaság szerinti tagállam jogszabályai alá tartozó eljárási szakaszok vonatkozásában ellenőrzi a határokon átnyúló szétválások jogszerűségét, és kiállítja a szétválást megelőző tanúsítványt, tanúsítva az összes vonatkozó feltételnek való megfelelést, valamint az adott tagállamban valamennyi eljárás és alaki követelmény szabályszerű lefolytatását, illetve teljesítését.

Az eljárások és alaki követelmények lefolytatása, illetve teljesítése magában foglalhatja államháztartási szervekkel szembeni kifizetések, illetve fizetési vagy nem vagyoni jellegű kötelezettségek teljesítését vagy biztosítását vagy különleges ágazati követelmények teljesítését, ideértve a folyamatban lévő eljárásokból eredő kifizetések vagy kötelezettségek biztosítását is.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szétváló társaság a szétválást megelőző tanúsítvány kiadása iránti kérelemmel együtt benyújtsa legalább a következőket:

   a) a 160e. cikk szerinti szétválási terv;
   b) a 160g. cikkben említett jelentés és adott esetben a mellé csatolt vélemény, valamint a 160i. cikkben említett jelentés, amennyiben rendelkezésre állnak;
   ba) a 160j. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott esetleges észrevételek;
   c) a 160k. cikk szerinti közgyűlés általi jóváhagyásra vonatkozó információk.

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy a szétválást megelőző tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez további információkat kell csatolni, például:

   a) a munkavállalók számáról a szétválási terv kidolgozása idején;
   b) a leányvállalatokról és azok földrajzi elosztásáról;
   c) az államháztartási szervekkel szembeni kötelezettségek társaság általi teljesítéséről.

E bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságok ezeket az információkat – amennyiben azokat nem bocsátják rendelkezésükre – más érintett hatóságoktól is kikérhetik.

(4)  A tagállamok az I. cím III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítják, hogy a (2) és (2a) bekezdés szerinti kérelem – beleértve bármely információ és dokumentum benyújtását – maradéktalanul benyújtható legyen online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

(5)  A 160n. cikk szerinti munkavállalói részvétellel kapcsolatos szabályoknak való megfelelés tekintetében a szétváló társaság szerinti tagállam illetékes hatósága ellenőrzi, hogy a 160e. cikkben említett határokon átnyúló szétválási terv tartalmaz-e tájékoztatást az eljárásról, amelynek keretében a megfelelő megállapodásokat kialakítják és a lehetséges megállapodási opciókról.

(6)  Az (1) bekezdésben említett ▌értékelés részeként az illetékes hatóság az alábbi információkat vizsgálja meg:

   a) a hatósághoz a (2) és (2a) bekezdéssel összhangban benyújtott valamennyi dokumentum és információ;
   c) ha van ilyen, annak a társaság általi feltüntetése, hogy a 160n. cikk (3) és (4) bekezdésében említett eljárás megkezdődött.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett értékelésre a határokon átnyúló szétválásnak a társaság közgyűlése általi jóváhagyására vonatkozó dokumentumok és információk kézhezvételének dátumától számított három hónapon belül sor kerüljön. Az értékelés kimenetele az alábbiak közül valamelyik:

   a) amennyiben megállapítást nyer, hogy a határokon átnyúló szétválás megfelel valamennyi vonatkozó feltételnek, és hogy valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt szabályszerűen teljesítették, az illetékes hatóságnak ki kell állítania az egyesülést megelőző tanúsítványt;
   b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a határokon átnyúló egyesülés nem felel meg valamennyi vonatkozó feltételnek, és/vagy nem teljesítették valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt, az illetékes hatóság nem állíthatja ki az egyesülést megelőző tanúsítványt, és döntésének indokáról tájékoztatnia kell a társaságot. Ebben az esetben az illetékes hatóság lehetőséget nyújthat a társaságnak arra, hogy megfelelő időn belül megfeleljen a vonatkozó feltételeknek, és teljesítse valamennyi eljárást és alaki követelményt.

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság ne állítson ki szétválást megelőző tanúsítványt, amennyiben a nemzeti joggal összhangban megállapítást nyer, hogy a határokon átnyúló szétválásra a nemzeti vagy az uniós jog kijátszását vagy megkerülését eredményező vagy arra irányuló, visszaélésszerű vagy csalárd célból vagy bűncselekmények elkövetése céljából kerül sor.

(9)  Amennyiben az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett jogszerűségi vizsgálat révén alaposan gyanakszik arra, hogy a határokon átnyúló szétválásra a nemzeti vagy az uniós jog kijátszását vagy megkerülését eredményező vagy arra irányuló, visszaélésszerű vagy csalárd célból vagy bűncselekmények elkövetése céljából kerül sor, figyelembe kell vennie a vonatkozó tényeket és körülményeket, például adott esetben és nem elszigetelten azon indikatív tényezőket, amelyekről az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett jogszerűségi vizsgálat, többek között az érintett hatóságokkal folytatott konzultáció során értesült. E bekezdés alkalmazásában az értékelést eseti alapon, a nemzeti jog által szabályozott eljárás keretében kell elvégezni.

(10)  Amennyiben a (7) bekezdés szerinti értékeléshez további információkra vagy további vizsgálati tevékenységekre van szükség, a (6) bekezdésben előírt három hónapos időszak legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbítható.

(11)  Amennyiben a határokon átnyúló eljárás összetettsége miatt az értékelést nem lehet az e cikkben előírt határidőn belül elvégezni, a tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőt az eredeti határidő lejárta előtt értesítsék az esetleges késedelmek indokairól.

(12)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóságok konzultációt folytathassanak más, a határokon átnyúló szétválás által érintett területeken hatáskörrel rendelkező, többek között a fogadó társaságok tagállamában működő hatóságokkal, és a nemzeti jogban meghatározott eljárási keretek között e hatóságoktól és a társaságtól beszerezzék a jogszerűségi ellenőrzéshez szükséges információkat és dokumentumokat. Az illetékes hatóság az értékelés során független szakértőhöz fordulhat.

160q. cikk

▌ A szétválást megelőző tanúsítvány továbbítása

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szétválást megelőző tanúsítványt a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, a 22. cikkel összhangban létrehozott rendszeren keresztül megosszák a 160r. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokkal.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a szétválást megelőző tanúsítvány elérhető legyen a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, a 22. cikkel összhangban létrehozott rendszeren keresztül.

(3)  A (2) bekezdésben említett információhoz való hozzáférés a 160r. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok és a nyilvántartások számára ingyenes.

160r. cikk

A határokon átnyúló szétválás jogszerűségének vizsgálata

(1)  A tagállamok kijelölik azt a bíróságot, közjegyzőt vagy egyéb illetékes hatóságot, amely a fogadó társaságok tagállamának jogszabályai alá tartozó eljárási szakasz vonatkozásában ellenőrzi a határokon átnyúló szétválás jogszerűségét, és jóváhagyja a határokon átnyúló szétválást, ha ▌az összes releváns feltétel és ▌ az említett tagállamban valamennyi szükséges eljárás és alaki követelmény szabályszerűen teljesül.

Az illetékes hatóság vagy hatóságok különösen biztosítják, hogy a tervezett fogadó társaságok megfeleljenek az egyes tagállamok társaságok bejegyzésére és nyilvántartásba vételére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseinek, és hogy adott esetben a vállalatirányításban való munkavállalói részvétellel kapcsolatos megállapodásokat a 160n. cikkel összhangban határozták meg.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a szétváló társaság benyújtja az (1) bekezdésben említett valamennyi hatóság számára a határokon átnyúló szétválásnak a 160k. cikkben említett közgyűlés által jóváhagyott tervét.

(3)  A tagállamok az I. cím III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban biztosítják, hogy a határokon átnyúló szétválást végrehajtó társaság által benyújtott, az (1) bekezdés szerinti kérelem – beleértve bármely információ és dokumentum benyújtását – maradéktalanul benyújtható legyen online anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen kellene megjelenniük az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

(4)  Az e cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságnak a vonatkozó feltételek értékelésének befejezését követően jóvá kell hagynia a határokon átnyúló szétválást.

(5)  A 160q. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság a (2) bekezdés szerinti, szétválást megelőző tanúsítványt a kiindulási tagállam nemzeti joga szerinti jogi aktusok és alaki követelmények megfelelő teljesítésének – aminek hiányában a határon átnyúló szétválás nem hagyható jóvá – egyértelmű bizonyítékaként fogadja el.

160s. cikk

Bejegyzés

(1)  Azt, hogy a 16. cikkel összhangban milyen formában kell közzétenni a határokon átnyúló szétválás lezárulását a nyilvántartásban▌, a szétváló társaság és a fogadó társaságok tagállamának joga határozza meg az adott állam területe vonatkozásában.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy legalább az alábbi információk szerepeljenek a nyilvántartásukban, amelyeket a 22. cikkben említett rendszer révén nyilvánosan elérhetővé és hozzáférhetővé tettek:

   a) a fogadó társaságok tagállamának nyilvántartásában annak feltüntetése, hogy a fogadó társaság bejegyzése határokon átnyúló szétválás eredménye;
   b) a fogadó társaságok tagállamának nyilvántartásában a fogadó társaságok bejegyzése dátumának feltüntetése;
   c) a szétváló társaság tagállamának nyilvántartásában teljes szétválás esetén a nyilvántartásból való törlés dátumának feltüntetése;
   d) a szétváló társaság tagállamának nyilvántartásában annak feltüntetése, hogy a társaság nyilvántartásból való törlése vagy eltávolítása határokon átnyúló szétválás eredménye;
   e) a szétváló társaság, illetve a fogadó társaságok tagállamainak nyilvántartásában a szétváló társaság és a fogadó társaságok nyilvántartási számának, nevének és társasági formájának feltüntetése.

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a fogadó társaságok tagállamainak nyilvántartásai a 22. cikkben említett rendszeren keresztül értesítsék a szétváló társaság tagállamának nyilvántartását arról, hogy a fogadó társaságokat nyilvántartásba vették. Teljes körű szétválás esetén a szétváló társaságnak a nyilvántartásból való törlése valamennyi értesítés kézhezvételekor azonnal hatályba lép.

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szétváló társaság tagállamának nyilvántartása a 22. cikkben említett rendszeren keresztül értesítse a fogadó társaságok tagállamainak nyilvántartásait arról, hogy a határokon átnyúló szétválás hatályba lépett.

160t. cikk

A határokon átnyúló szétválás hatálybalépésének időpontja

A határokon átnyúló szétválás hatálybalépésének időpontját a szétváló társaság tagállamának jogszabályai határozzák meg. Ez az időpontnak a 160o. ▌és 160r. cikkben említett vizsgálat elvégzésénél és a 160s. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi értesítés kézhezvételénél későbbi időpontnak kell lennie.

160u. cikk

A határokon átnyúló szétválás következményei

(1)  Az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban végzett, teljes körű határokon átnyúló szétválás a határokon átnyúló szétválás hatályosulása révén és a 160t. cikkben említett időponttól kezdve az alábbi következményeket vonja maga után:

   a) a szétváló társaság valamennyi eszközét és forrását, ideértve az összes szerződést, hitelt, jogot és kötelezettséget, át kell ruházni a fogadó társaságokra a határokon átnyúló szétválási tervben meghatározott felosztással összhangban;
   b) a szétváló társaság tagjai a fogadó társaságok tagjaivá válnak, a részesedéseknek a határokon átnyúló szétválási tervezetben meghatározott felosztásával összhangban, kivéve, ha gyakorolják a 160l. cikk (1) bekezdésében említett kilépési jogukat;
   c) a szétváló társaságnak a munkaszerződésekből vagy munkaviszonyokból eredő, és a határokon átnyúló szétválás hatályosulásának időpontjában fennálló jogai és kötelezettségei a fogadó társaságokra szállnak át;
   d) a szétváló társaság megszűnik.

(2)  Az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban végzett, határokon átnyúló részleges szétválás a határokon átnyúló szétválás hatályosulása révén és a 160t. cikkben említett időponttól kezdve az alábbi következményeket vonja maga után:

   a) a szétváló társaság eszközeinek és forrásainak egy részét, ideértve a szerződéseket, hiteleket, jogokat és kötelezettségeket, át kell ruházni a fogadó társaság(ok)ra, és a fennmaradó résznek változatlanul a szétváló társaságnál kell maradnia, a határokon átnyúló szétválási tervben meghatározott felosztással összhangban;
   b) a szétváló társaság tagjainak legalább egy része a fogadó társaság(ok) tagjává válik, és legalább a tagok egy része a szétváló társaságban marad, vagy mindkét társaság tagjává válik, a részesedéseknek a határokon átnyúló szétválási tervben meghatározott felosztásával összhangban, kivéve, ha gyakorolják a 160l. cikk (1) bekezdésében említett kilépési jogukat;
   c) a szétváló társaságnak a munkaszerződésekből vagy munkaviszonyokból eredő, és a határokon átnyúló szétválás hatályosulásának időpontjában fennálló, a határokon átnyúló szétválási terv alapján a fogadó társaság(ok)ra átruházott jogai és kötelezettségei a fogadó társaság(ok)ra szállnak át;

(3)  Az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban végzett, határokon átnyúló felosztás általi szétválás a határokon átnyúló szétválás hatályosulása révén és a 160t. cikkben említett időponttól kezdve az alábbi következményeket vonja maga után:

   a) a szétváló társaság eszközeinek és forrásainak egy részét, ideértve a szerződéseket, hiteleket, jogokat és kötelezettségeket, át kell ruházni a fogadó társaság(ok)ra, és a fennmaradó résznek változatlanul a szétváló társaságnál kell maradnia, a határokon átnyúló szétválási tervben meghatározott felosztással összhangban;
   aa) a fogadó társaság(ok) részesedéseit a szétváló társaságra kell ruházni.
   b) a szétváló társaságnak a munkaszerződésekből vagy munkaviszonyokból eredő, és a határokon átnyúló szétválás hatályosulásának időpontjában fennálló, a határokon átnyúló szétválási terv alapján a fogadó társaság(ok)ra átruházott jogai és kötelezettségei a fogadó társaság(ok)ra szállnak át.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a szétváló társaság valamely eszközének vagy kötelezettségnek átruházásáról a 160e. cikk m) pontjában említett, határokon átnyúló szétválási terv kifejezetten nem rendelkezik, és amennyiben ennek a tervnek az értelmezése nem teszi lehetővé az eszköz allokálásával kapcsolatos döntést, az eszközt vagy annak ellenértékét vagy a kötelezettséget az összes fogadó társaságra kell ruházni, illetve részleges szétválás vagy felosztás általi szétválás esetén az összes fogadó társaságra és a szétváló társaságra, a határokon átnyúló szétválási tervezet alapján az egyes társaságok számára juttatott nettó eszközök arányában. A 160m. cikk (2) bekezdése minden esetben alkalmazandó.

(5)  Ha a tagállamok jogszabályai az e fejezet hatálya alá tartozó, határokon átnyúló szétválás esetén különleges alaki követelmények teljesítését írják elő azt megelőzően, hogy a szétváló társaság egyes eszközeinek, jogainak és kötelezettségeinek átruházása harmadik felek tekintetében hatályba lépne, az ilyen alaki követelményeket az adott esetnek megfelelően a szétváló társaság vagy a fogadó társaságok teljesítik.

(6)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy fogadó társaság részvényeit ne cserélhessék el a szétváló társaság olyan részvényeire, amelyek vagy a társaságnak magának a tulajdonában vannak, vagy egy saját nevében, de a társaság megbízásából eljáró személyen keresztül birtokolja azokat a társaság.

160ua. cikk

Egyszerűsített eljárás

Amennyiben a szétválásra a 160b. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett „felosztás általi szétválás” formájában kerül sor, a 160e. cikk b), c), f), i), p) és q) pontja, valamint a 160g., 160i. és 160l. cikk nem alkalmazandó.

160v. cikk

A független szakértők felelőssége

A tagállamok meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek legalább a 160i. cikkben ▌említett jelentés elkészítéséért felelős független szakértő polgári jogi felelősségére vonatkoznak e szakértők feladataik ellátása során történő bármely kötelességszegése tekintetében.

A tagállamok szabályokat írnak elő annak biztosítására, hogy a szakértő vagy az annak nevében eljáró jogi személy független és összeférhetetlenségektől mentes legyen a szétválást megelőző tanúsítványt kérelmező társaság tekintetében, továbbá hogy a szakértői vélemény pártatlan és objektív legyen, és azzal a céllal készüljön, hogy segítséget nyújtson az illetékes hatóság számára a szakértőre alkalmazandó jog vagy szakmai normák szerinti függetlenségi és pártatlansági követelményeknek való megfelelésben.

160w. cikk

Érvényesség

Az ezen irányelvet átültető eljárásokkal összhangban végbemenő határokon átnyúló szétválás nem nyilvánítható semmisnek.

Ez nem érinti a tagállamok azon hatásköreit, hogy a határokon átnyúló szétválás hatálybalépésének időpontját követően többek között a büntetőjog, a terrorizmus finanszírozása, a szociális jog, az adóztatás és a bűnüldözés területén intézkedéseket és szankciókat alkalmazzanak.”

"

2. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó intézkedésekre és szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. E szabályok a súlyos jogsértések büntetőjogi szankciókkal való sújtását is előírhatják.

Az előírt intézkedéseknek és szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

3. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [HL: illessze be a hatálybalépés utáni 36. hónap utolsó napját]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1)  A Bizottság legkésőbb [HL: az ezen irányelv átültetésére előírt határidő utolsó napja] után négy évvel elvégzi az irányelv értékelését, értékelve a munkavállalók tájékoztatásának és a velük folytatott konzultációnak a végrehajtását a határokon átnyúló műveletekkel összefüggésben, valamint értékelve a határokon átnyúló művelet révén létrejövő társaság ügyviteli szervén belül a munkavállalók képviselőinek arányát, valamint a munkavállalói részvételi jogokkal kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó biztosítékok hatékonyságát, figyelembe véve a határokon át növekedő társaságok dinamikus jellegét, és megállapításairól jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára, különösen az uniós jogban a munkavállalók igazgatótanácsi szintű képviseletére vonatkozó harmonizált keret bevezetésének szükségességére való tekintettel, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat, különösen a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások számára, időtartamára és a kapcsolódó költségekre vonatkozó adatokat, az olyan esetekre vonatkozó adatokat, amikor az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadását megtagadták, illetve statisztikailag összesített adatokat a határokon átnyúló műveletek során a munkavállalói részvételi jogokról folytatott tárgyalások számáról, továbbá a határokon átnyúló műveletekre alkalmazandó joghatósági szabályok működésére és hatásaira vonatkozó adatokat.

(2)  A jelentés értékeli különösen a II. cím -I. fejezetében és a II. cím IV. fejezetében említett eljárásokat, különös tekintettel azok időtartamára és költségeire.

(3)  A jelentésnek tartalmaznia kell egy értékelést a határokon átnyúló szétválások ezen irányelv hatálya alá nem tartozó típusaira vonatkozó szabályok megállapításának megvalósíthatóságáról, ideértve a felvásárlás általi, határokon átnyúló szétválást is.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 62., 2019.2.15., 24. o.
(2)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(3)HL C […], […], […] o.
(4)Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (kodifikált szöveg) (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (HL L 122., 2009.5.16., 28. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).
(10) A Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.).
(11) A Tanács 2001/86/EK irányelve (2001. október 8.) az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről (HL L 294., 2001.11.10., 22. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).
(14)A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 225., 1998.8.12., 1. o.).
(15)A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról (HL L 193., 2016.7.19., 1. o.).
(16)A Tanács 2009/133/EK irányelve (2009. október 19.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (HL L 310., 2009.11.25., 34. o.).
(17)A Tanács (EU) 2015/2376 irányelve (2015. december 8.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.).
(18)A Tanács (EU) 2016/881 irányelve (2016. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2016.6.3., 8. o.).
(19)A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (2018. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2018.6.5., 1. o.).
(20)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 141., 2015.6.5., 73–117. o.).
(21)HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(22)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.


Európai Védelmi Alap ***I
PDF 319kWORD 106k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD))
P8_TA(2019)0430A8-0412/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0476),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkének (3) bekezdésére, 182. cikkének (4) bekezdésére, 183. cikkére, valamint 188. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0268/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, illetve a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0412/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0254


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, 182. cikke (4) bekezdésére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(-1b)  Az Unió geopolitikai környezete az utóbbi évtizedben drámaian megváltozott. Az Európával szomszédos régiókban instabil a helyzet, és az Unió olyan összetett és kihívásokkal teli környezettel néz szembe, amelyben egyrészt új fenyegetések, például hibrid és a kibertámadások jelennek meg, másrészt visszatérnek a hagyományosabb kihívások. E helyzettel szembesülve mind az európai polgárok, mind pedig politikai vezetőik egyetértenek abban, hogy többet kell tennünk a védelem területén.

(-1c)  A védelmi ágazatot a védelmi berendezések árának növekedése, valamint a magas kutatási és fejlesztési (K+F) költségek jellemzik, ami korlátozza az új védelmi programok indításának lehetőségét, és közvetlen hatással van az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességére és innovációs kapacitására. Tekintettel a költségek növekedésére, a nagyszabású, új generációs védelmi rendszerek és az új védelmi technológiák kifejlesztését uniós szinten kell támogatni annak érdekében, hogy javuljon a tagállamok közötti együttműködés a védelmi felszerelésekre fordított beruházások terén.

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi ipari és technológiai képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége, innovációs ereje és hatékonysága Unió-szerte és az Unión túl, támogatva ezáltal továbbá az integráltabb európai védelmi piacot és ösztönözve az európai védelmi termékek és technológiák iránti keresletet a belső piacon, így növelve a nem uniós forrásoktól való függetlenséget. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: alap) felállítására a védelmi termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából, ezáltal elősegítve a szinergiákat és a költséghatékonyságot, valamint előmozdítva a védelmi felszerelések tagállamok általi közös beszerzését és karbantartását. Ezen alap kiegészítené a már jelenleg is e célra fordított nemzeti finanszírozást, és együttműködésre, valamint védelmi beruházásaik növelésére lenne hivatott ösztönözni a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes ciklusa alatt.

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív európai védelmi technológiai és ipari ▌bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel(4).

(3)  Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak arra kell irányulnia, hogy előmozdítsa az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát, valamint technológiai autonómiáját, ezáltal hozzájárulva az Unió ipari stratégiai autonómiájához a tagállamok közötti határokon átnyúló együttműködés, valamint a vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti együttműködés támogatása révén Unió-szerte a védelmi vonatkozású termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Innovatívabb megoldások és egy nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell és elő kell segítenie a védelem területén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló együttműködésének bővítését.

Az Unión belül a közös védelmi képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika ▌keretében kerülnek azonosításra, mégpedig a képességfejlesztési terv segítségével, noha az átfogó stratégiai kutatási menetrend is meghatároz közös védelmi kutatási célokat. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos uniós törekvések megvalósítása érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritásokat – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe lehet venni abban az esetben, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságot el kell kerülni.

(4)  A kutatási szakasz döntő fontosságú ▌, mivel megteremti az európai ipar termékfejlesztési kapacitásának és autonómiájának, valamint a tagállamok mint a védelem végfelhasználói függetlenségének feltételeit. A védelmi képességek fejlesztéséhez kapcsolódó kutatási szakasz jelentős kockázatokat foglalhat magában, különösen az alacsony érettségi szint és a technológiák forradalmisága kapcsán. A kutatási ▌szakaszt rendszerint követő fejlesztési szakasz szintén komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációját. Az alapnak ennélfogva elő kell segítene a kutatási és fejlesztési szakaszok közötti kapcsolatot.

(5)  Az alap nem támogathat olyan alapkutatásokat, amelyeket inkább más rendszerek keretében kellene támogatni, de magában foglalhat olyan védelemorientált alapvető kutatásokat, amelyek valószínűleg alapul szolgálnak a felismert vagy várható problémák vagy eshetőségek megoldásához.

(6)  Az alap támogathat új termékekkel és technológiákkal, valamint már létező termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket. A már létező védelmi termékek és technológiák korszerűsítését célzó tevékenységek kizárólag akkor támogathatók, ▌ha a végrehajtásukhoz szükséges, előzetesen létező információkat nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országok szervezetei nem korlátozzák oly módon, amely lehetetlenné tenné a tevékenység végrehajtását. Az uniós finanszírozás kérelmezésekor a jogalanyoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó információkat a korlátozások hiányának megállapítása érdekében. Ilyen információk hiányában nem szabad uniós finanszírozást nyújtani.

(6a)   Az alapnak pénzügyi támogatást kell nyújtania a forradalmi védelmi technológiák kifejlesztéséhez vezető tevékenységek számára. Mivel a forradalmi technológiák nem hagyományos védelmi szereplőktől származó koncepciókon és ötleteken is alapulhatnak, az alapnak megfelelő rugalmasságot kell biztosítania az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és az ilyen tevékenységek végrehajtása tekintetében.

(7)  Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeit tiszteletben tartsák e rendelet végrehajtása során, az olyan termékekre vagy technológiákra vonatkozó tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását a nemzetközi jog tiltja, nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban az alap keretében. E tekintetben az új, ▌védelmi vonatkozású termékekkel vagy technológiákkal kapcsolatos tevékenységek támogathatóságának ▌többek között a nemzetközi jog fejlődésétől kell függenie. A halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntések kapcsán, szintén nem jogosultak az alap által nyújtott pénzügyi támogatásra, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellentevékenység kidolgozására irányuló fellépések részére finanszírozást nyújtson.

(8)  A konszolidált védelmi képességre vonatkozó követelményekre és a közös műszaki előírásokra vagy szabványokra vonatkozó megegyezés nehézsége akadályozza a tagállamok közötti és a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködést. Az ilyen követelmények, előírások és szabványok hiánya a védelmi ágazat növekvő széttagoltságát, műszaki összetettséget, késedelmeket és megugró költségeket, felesleges párhuzamosságot, valamint alacsonyabb szintű interoperabilitást eredményezett. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében előfeltételként kell szabni, hogy megállapodás szülessen a közös műszaki előírásokról. Az alapból támogatni kell a közös védelmi képességre vonatkozó követelmények kialakítását ▌ eredményező ▌tevékenységeket, valamint azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő, különösen abban az esetben, ha támogatják az interoperabilitást.

(9)  Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek kihasználásával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakasza kockázatainak megszüntetésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek támogatandók az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

(10)  Mivel az alap célja elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek ▌akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett legalább három jogalanyból álló konzorciumon belüli együttműködéssel valósulnak meg. Ezen, legalább két különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett támogatható jogalanyok közül legalább hármat sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. Ebben az összefüggésben az „ellenőrzés” a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képességként értendő. Figyelembe véve a védelmi vonatkozású forradalmi technológiák, valamint a tanulmányok sajátosságait, ezeket a tevékenységeket végezhetné egyetlen jogalany is. A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alap támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzést is.

(11)  [A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755//EU tanácsi határozat(5) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyeknek és szervezeteknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy finanszírozásban részesüljenek, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(12)  Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának ▌erősítésére irányul, elvben csak az Unióban vagy a társult országokban letelepedett és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben az „ellenőrzés” a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képességként értendő. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek során a címzettek és alvállalkozóik által használt infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek nem társult harmadik ország területén, ügyvezetési struktúráik székhelyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie. Ennek megfelelően a valamely nem társult harmadik országban letelepedett szervezetek, valamint az olyan szervezetek, amelyek az Unióban vagy egy társult országban telepedtek le, de ügyvezetési struktúráik székhelye valamely nem társult harmadik országban található, nem jogosultak arra, hogy címzettként vagy alvállalkozóként részt vegyenek a tevékenységben. Az Unió és tagállamai alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelme érdekében ezeket a támogathatósági feltételeket a költségvetési rendelet 176. cikkétől eltérve a közbeszerzés révén nyújtott finanszírozásra is alkalmazni kell.

(13)  Bizonyos körülmények fennállása esetén ▌lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint a címzettek és az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő alvállalkozóik nem állhatnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben azok az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalanyok, amelyek nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor lehetnek címzettként vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozóként támogatásra jogosultak, ha az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó szigorú feltételek teljesülnek. Az ilyen jogalanyok részvétele nem sértheti az alap célkitűzéseit. A kérelmezőknek a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. E tekintetben az ellátás biztonságával kapcsolatos tagállami aggályokat szintén figyelembe kell venni.

(13-a)  Az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések keretében nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás bizonyos kijelölt jogi személyek, szervezetek vagy szervek rendelkezésére vagy javára. Ezért ezek a kijelölt szervezetek, valamint a tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló szervezetek az alapból pénzügyileg nem támogathatók.

(13a)  Uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(6) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda. Bizonyos kellően indokolt és rendkívüli körülmények fennállása esetén azonban uniós finanszírozás a költségvetési rendelet 195. cikkének e) pontjával összhangban is odaítélhető. Amennyiben a finanszírozásnak a költségvetési rendelet 195. cikke e) pontjával összhangban történő odaítélése eltérést jelent a versenypályázati felhívások kiírására vonatkozó főszabálytól, ezeket a rendkívüli körülményeket szigorúan kell értelmezni. Ebben az összefüggésben ahhoz, hogy pályázati felhívás kiírása nélkül lehessen finanszírozást nyújtani, a Bizottságnak – amelyet ebben a tagállamok bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) segít – értékelnie kell, hogy a javasolt tevékenység milyen mértékben felel meg az alap céljainak az ellátási lánc egészében megvalósuló, határokon átnyúló ipari együttműködés és verseny tekintetében.

(14)  Ha egy konzorcium támogatható tevékenységben szeretne részt venni, és az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagot koordinátornak, aki a fő kapcsolattartó lesz.

(15)  Abban az esetben, ha az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységet a tagállamok vagy a társult országok által kinevezett projektmenedzser irányítja, a kifizetésnek a címzettek számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak konzultálnia kell a projektmenedzserrel annak érdekében, hogy az biztosítani tudja, hogy a címzettek betartsák határidőket. ▌A projektmenedzsernek közölnie kell a Bizottsággal a tevékenység előrehaladására vonatkozó észrevételeit annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse, hogy teljesülnek-e a kifizetés feltételei.

(15a)  Az alapot a Bizottság közvetlen irányítás keretében hajtja végre annak érdekében, hogy maximalizálja a végrehajtás hatékonyságát és eredményességét, és biztosítsa az egyéb uniós kezdeményezésekkel való teljes összhangot. Ezért a továbbiakban is a Bizottságnak kell felelnie a kiválasztási és odaítélési eljárásokért, beleértve az etikai értékelést is. Indokolt esetben azonban a Bizottság megbízhatja a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szerveket bizonyos végrehajtási feladatokkal az alapból pénzügyi támogatásban részesülő egyedi tevékenységek tekintetében. Ilyen eset például, ha valamely tevékenységet társfinanszírozó tagállamok projektmenedzsert jelöltek ki, feltéve, ha teljesülnek a költségvetési rendelet követelményei. Ez a megbízatás elősegítené a társfinanszírozott tevékenységek irányításának összehangolását, és biztosítaná a finanszírozási megállapodás zökkenőmentes koordinációját, a szerződés pedig ez esetben a konzorcium és a tevékenységet társfinanszírozó tagállamok által kijelölt projektmenedzser között kerülne megkötésre.

(16)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek pénzügyi szempontból életképesek legyenek, a kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy a tevékenység azon költségeit, amelyekre az uniós finanszírozás nem terjed ki, más finanszírozási forrásból fedezik.

(17)  A tagállamok számára különböző pénzügyi konstrukcióknak kell rendelkezésre állniuk a védelmi képességek közös fejlesztésére és beszerzésére. A ▌Bizottság megadhat különböző olyan pénzügyi konstrukciókat, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon alkalmazhatnak az együttműködésen alapuló fejlesztések és beszerzések pénzügyi vonatkozású nehézségeinek leküzdése érdekében. Az ilyen pénzügyi konstrukciók alkalmazása – az ▌alap keretében támogatott projektek esetében is – elősegítheti az együttműködésen alapuló és határokon átnyúló védelmi projektek elindítását és a védelmi kiadások hatékonyságának növelését.

(18)  Tekintettel a védelmi ipar sajátosságaira, amelynek esetében a kereslet szinte kizárólag a tagállamokból és a társult országokból származik, amelyek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák összes beszerzését is ellenőrzik a kivitelt is ideértve, a védelmi ágazat működése egyedülálló, és nem követi a tradicionálisabb piacokat szabályozó hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért nem tud jelentős önfinanszírozású védelmi kutatási-fejlesztési (K+F) projekteket végrehajtani, és gyakran teljes mértékben a tagállamok és a társult országok finanszírozzák az összes K+F költséget. Az alap célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, mindenekelőtt a különböző tagállamok és társult országok jogalanyai közötti együttműködés ösztönzése céljából és a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett, az elszámolható költségek akár egészét fedezni kell a prototípus-fejlesztési szakaszt megelőzően végzett tevékenységek esetében.

(19)  A prototípus-fejlesztés szakasza egy kulcsfontosságú szakasz, amelyben a tagállamok vagy a társult országok általában döntenek konszolidált beruházásukról, és elindítják jövőbeni védelmi termékeik vagy technológiáik beszerzésének folyamatát. Ez az oka annak, hogy e konkrét szakaszban a tagállamok és a társult országok megállapodnak a szükséges kötelezettségvállalásokról, ideértve a költségmegosztást és a projekt iránt viselt felelősséget is. Kötelezettségvállalásuk hitelességének biztosítása érdekében az Unió által az alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás általában nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át.

(20)  A prototípus-fejlesztési szakaszt követő tevékenységek esetében legfeljebb 80 %-os finanszírozást kell előirányozni. E tevékenységek, amelyek közelebb állnak a termékek és a technológiák véglegesítéséhez, még mindig jelentős költségekkel járhatnak.

(21)  A védelmi ágazatban érdekelt felek specifikus közvetett költségekkel – például a biztonsággal kapcsolatos költségekkel – szembesülnek. Emellett az érdekelt felek egy olyan egyedi piacon dolgoznak, ahol – a keresleti oldalról jelentkező igény hiányában – nem tudják úgy megtéríttetni a K+F költségeket, mint a polgári ágazatban. Ezért indokolt 25 %-os átalányfinanszírozást lehetővé tenni, valamint ▌engedélyezni a címzettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően kiszámított közvetett költségek elszámolását, amennyiben ezt a gyakorlatot az adott nemzeti hatóságok összehasonlítható, védelmi vonatkozású tevékenységek esetében elfogadják, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot. ▌

(21a)  A határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételével folytatott tevékenységek elősegítik az ellátási láncok megnyitását és hozzájárulnak az alap célkitűzéseihez. Az ilyen tevékenységek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni, amely az összes részt vevő szervezet javát szolgálja.

(22)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához, fontos, hogy a tagállamok ▌közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, mégpedig határokon átnyúló közös beszerzés keretében, amelynek esetében a tagállamok közösen szervezik meg beszerzési eljárásaikat, különösen egy központi beszerző szerv igénybevételével.

(22a)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak, valamint közép- és hosszú távon kereskedelmileg életképesnek kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához. A fejlesztési tevékenységek támogathatósági szempontjai között ezért figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamoknak szándékukban áll – koordinált módon, például egyetértési megállapodás vagy szándéknyilatkozat révén – beszerezni a végső védelmi vonatkozású terméket, illetve felhasználni a technológiát. A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó odaítélési szempontok között is figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamok politikailag vagy jogilag elkötelezik magukat amellett, hogy közösen használják, birtokolják, illetve tartják karban a végső védelmi vonatkozású terméket vagy technológiát.

(23)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenységek mennyiben szolgálják ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. ▌

(24)  Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható tevékenységeknek folyamatosan biztosítaniuk kell a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok jogalanyai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak az alap céljainak eléréséhez. Kiválasztásuk esetén e projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

(25)  A Bizottság figyelembe veszi az Európai horizont keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket a felesleges párhuzamosság elkerülése és a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspiráció és szinergiák biztosítása érdekében.

(26)  A kiberbiztonság és a kibervédelem egyre jelentősebb kihívást jelent, és a Bizottság, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felismerte annak szükségességét, hogy szinergiákat kell kialakítani az alap hatálya alá tartozó kibervédelmi tevékenységek és a kiberbiztonsággal kapcsolatos – például a kiberbiztonságról szóló közös közleményben bejelentett – uniós kezdeményezések között. Különösen a létrehozandó Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak kell szinergiára törekednie a kiberbiztonság polgári és védelmi dimenziói között. Az tevékenyen támogathatná a tagállamokat és más érintett szereplőket tanácsadással; szakértelem megosztásával, valamint a projektek és tevékenységek terén az együttműködés elősegítésével, továbbá abban az esetben is, ha az ▌alappal kapcsolatban projektmenedzserként eljáró tagállamok ezt kérik.

(27)  Integrált megközelítést kell biztosítani a Bizottság által a költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében elindított, a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés (PADR) és az (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(7) létrehozott európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) körébe tartozó tevékenységek összehangolásával, a részvételi feltételek összehangolása, egy koherensebb eszköztár létrehozása, valamint az innovációs, együttműködési és gazdasági hatás növelése érdekében, elkerülve ugyanakkor a felesleges párhuzamosságokat és a szétaprózódást. Ezzel az integrált megközelítéssel az alap hozzájárulna a védelmi célú kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett megszüntetve a kutatás és a fejlesztés szakaszai közötti szakadékot, valamint előmozdítva az innováció minden formáját, a diszruptív innovációt is beleértve ▌. Adott esetben a polgári területen is várhatóak pozitív tovagyűrűző hatások.

(28)  Amennyiben ez az adott tevékenység sajátos jellegére tekintettel helyénvaló, az alap célkitűzéseit az InvestEU Alap keretében nyújtott pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák útján is támogatni kell.

(29)  A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. A tevékenységeknek egyértelmű értéktöbbletet kell képviselniük az Unió számára.

(30)  A finanszírozási formákat és az alap végrehajtásának módszereit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek konkrét célkitűzéseinek a teljesítését és az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet ▌125. cikkének (1) bekezdésében ▌ említettek szerint.

(31)  A Bizottságnak meg kell határoznia az alap célkitűzéseinek megfelelő éves ▌munkaprogramokat, figyelembe véve az EDIDP és a PADR terén levonható kezdeti tanulságokat. A Bizottságot a munkaprogram összeállításában a bizottságnak kell segítenie. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. Ezzel összefüggésben a bizottság nemzeti védelmi és biztonsági szakértők részvételével is ülésezhet a Bizottságnak való szakmai segítségnyújtás céljából, amibe a minősített adatoknak a tevékenységek keretei között történő védelmét illetően biztosított tanácsadás is beletartozik. A tagállamok maguk jelölik ki képviselőiket az említett bizottságba. A bizottság tagjai számára gyors és érdemi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megvizsgálják a végrehajtási jogi aktusok tervezetét és véleményt nyilvánítsanak róluk.

(31a)  A munkaprogramok kategóriáinak funkcionális követelményeket kell tartalmazniuk, hogy ezáltal az ágazat számára egyértelmű legyen, hogy a kidolgozásra kerülő képességek keretei között milyen funkciókat és feladatokat kell majd ellátni. E követelményeknek egyértelműen jelezniük kell az elvárt teljesítményt, de azokat nem helyénvaló konkrét megoldásokra vagy konkrét szervezetekre vonatkoztatni, mint ahogy az sem helyénvaló, hogy az említett követelmények a pályázati felhívások szintjén akadályozzák a versenyt.

(31b)  A munkaprogramok kidolgozása során a Bizottságnak – a bizottsággal folytatott megfelelő konzultációk útján – azt is biztosítania kell, hogy a javasolt kutatási vagy fejlesztési tevékenységek során elkerüljék a felesleges párhuzamosságokat. Ezzel kapcsolatban a Bizottság elvégezheti az Unióban már létező képességekkel vagy már finanszírozott kutatási vagy fejlesztési projektekkel való esetleges párhuzamosságok előzetes értékelését.

(31bb)  A Bizottságnak a védelmi termékek és technológiák teljes ipari ciklusa során gondoskodnia kell a munkaprogramok koherenciájáról.

(31bc)  A munkaprogramoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határokon átnyúló részvételét.

(31c)   A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a bizottságban. A védelmi terület sajátosságai miatt az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a bizottság munkáját.

(32)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a munkaprogram elfogadására, valamint a támogatásoknak a kiválasztott fejlesztési tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. Különösen a fejlesztési tevékenységek végrehajtása során kell figyelembe venni a védelmi ágazat sajátosságait, nevezetesen a tagállamok és/vagy a társult országok tervezési és beszerzési folyamat tekintetében fennálló felelősségét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a ▌182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi ▌rendeletnek megfelelően kell gyakorolni(8).

(32a)  A Bizottságnak – miután az érintett tagállamok által validálandó biztonsági referenciákkal rendelkező, független szakértők segítségével elvégezte az ajánlatok értékelését – ki kell választania az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeket. A Bizottságnak össze kell állítania a független szakértők adatbázisát. Az adatbázis nem tehető közzé. A független szakértőket készségeik, tapasztalataik és tudásuk alapján kell kinevezni a számukra kijelölendő feladatok szem előtt tartásával. Amennyiben lehetséges, a Bizottságnak a független szakértők kinevezésekor megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a készségek, a tapasztalat, a tudás, a földrajzi sokféleség és a nemek tekintetében kiegyensúlyozott összetételt érjen el a szakértői csoportokban és az értékelést végző bizottságokban, a tevékenységi területen fennálló helyzetet is figyelembe véve. Emellett a szakértők megfelelő rotációjának biztosítására, valamint a magánszektor és a közszektor közötti megfelelő egyensúlyra is törekedni kell. A tagállamokat tájékoztatni kell az értékelés eredményéről (a kiválasztott tevékenységek ranglistája útján), valamint a támogatott tevékenységek terén elért előrehaladásról. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a munkaprogram elfogadása és végrehajtása, valamint az odaítélésre vonatkozó határozatok elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(32b)  Független szakértők nem végezhetnek értékelést, tanácsadást vagy segítségnyújtást olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben – mindenekelőtt aktuálisan betöltött pozíciójukra tekintettel – összeférhetetlenség áll fenn. Különösen nem szabad olyan helyzetben lenniük, hogy a kézhez kapott információt az általuk értékelt konzorcium kárára használhassák fel.

(32bb)  ▌Új védelmi vonatkozású termékekre vagy technológiákra, illetve a meglévők korszerűsítésére vonatkozó javaslat esetén a kérelmezőknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy betartják az olyan etikai elveket, mint az emberek jóllétével és az emberi génállomány védelmével kapcsolatos elvek, amelyeket a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi jog is rögzít, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és adott esetben annak jegyzőkönyveit is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a ajánlatok szisztematikus átvilágítás tárgyát képezzék, amelynek célja a súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása és etikai értékelésre történő előterjesztése.

(33)  A nyitott belső piac előmozdítása érdekében ösztönözni kell a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok konzorciumi tagként, ▌alvállalkozóként vagy az ellátási lánc egyik szervezeteként történő részvételét.

(34)  A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az alap eredményessége érdekében fenntartsa a párbeszédet a tagállamokkal és az ágazattal. Társjogalkotóként és az egyik fő érdekelt félként az Európai Parlamentet is be kell vonni a párbeszédbe.

(35)  Ez a rendelet meghatározza az Európai Védelmi Alap pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti [új intézményközi megállapodás](9) értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az adminisztratív eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek és minimális többletköltséggel járjanak.

(36)  Az alapra – eltérő rendelkezés hiányában – a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(37)  A rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok esetén való védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és hatékony uniós finanszírozásnak.

(38)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(10), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(11), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(12) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(13) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és vádhatósági eljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő ▌bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(39)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(40)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján e rendeletet sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A Bizottságnak – többek között e rendelet megfelelő módosításaira vonatkozó javaslatok előterjesztése céljából – legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően időközi értékelést, az alap végrehajtási időszakának végén pedig végső értékelést kell készítenie, amelyben a pénzügyi tevékenységeket a pénzügyi megvalósítás eredményeinek, valamint – az adott időpontban lehetséges mértékben – az eredmények és hatások szempontjából kell vizsgálnia. Ezzel összefüggésben a végső értékelő jelentésnek azt is segítenie kell meghatározni, hogy az Unió a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén mely területeken függ harmadik országoktól. Ebben a végső jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az alapból pénzügyi támogatásban részesülő projektekben való, határokon átnyúló részvételét, valamint a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell, mint ahogy azt is, hogy az alap miként járul hozzá a képességfejlesztési tervben azonosított hiányosságok kezeléséhez; emellett pedig a jelentésnek a címzettek származási országára, az egyes tevékenységekben részt vevő tagállamok és társult országok számára, és a keletkezett szellemitulajdon-jogok felosztására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatot tehet e rendelet módosítására is az alap végrehajtása során bekövetkező esetleges fejleményekre adott válaszként.

(40a)  A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az alap végrehajtását, és évente jelentést készít az elért eredményekről, többek között arról, hogy az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő tevékenység során azonosított és leszűrt tanulságokat hogyan veszik tekintetbe az alap végrehajtása során. Ennek érdekében a Bizottságnak meg kell hoznia a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket. Ezt a jelentést ismertetni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és nem tartalmazhat érzékeny információt.

(41)  Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára, a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez az alap ▌hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(42)  Mivel az alap csak a védelmi termékek és technológiák kutatási és fejlesztési szakaszait támogatja, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában az Uniót elvben nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok, hacsak az uniós segítségnyújtást közbeszerzés formájában nem nyújtják. Ugyanakkor kutatási tevékenységek esetében az érdekelt tagállamoknak és társult országoknak lehetőséget kell biztosítani a finanszírozott tevékenységek eredményeinek felhasználására és az együttműködésen alapuló további fejlesztésben való részvételre ▌.

(43)  Az uniós pénzügyi támogatás nem befolyásolhatja a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(15) összhangban történő, Unión belüli transzferét, sem pedig a termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét. A katonai felszerelések és technológiák tagállamok általi kivitelét a 944/2008/KKBP közös álláspont szabályozza.

(44)  Az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeire nézve kedvezőtlen hatást gyakorolhat az alap létrehozása előtt vagy az alap keretein kívül generált érzékeny háttér-információk – többek között adatok, know-how vagy egyéb információk felhasználása, vagy illetéktelen személyek hozzáférése az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek keretében született eredményekhez. Ezért az érzékeny információk kezelését az idevágó uniós és nemzeti jogszabályok ▌szerint kell végezni.

(44a)  A minősített adatok megfelelő szintű biztonságának biztosítása érdekében a minősített támogatási és finanszírozási megállapodások aláírásakor be kell tartani az iparbiztonságra vonatkozó minimumszabályokat. Ezért, és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak megfelelően a Bizottságnak tanácsadás kérése céljából továbbítania kell a programbiztonsági utasításokat – a minőségi útmutatót is beleértve – a tagállamok által kijelölt szakértőkhöz.

(45)  A hatásútvonal-mutatók szükség szerinti kiegészítésének vagy módosításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. ▌Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)  A Bizottságnak a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a minősített adatokra és a különleges adatokra kellő figyelemmel kell kezelnie az alapot.

▌ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

KUTATÁSRA ÉS FEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a(z) …/…/EU rendelet [Horizont - 2018/0224(COD)] 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott Európai Védelmi Alapot (a továbbiakban: az alap).

A rendelet megállapítja az alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

0.  „kérelmező”: az a jogalany, aki pályázati felhívást követően vagy a költségvetési rendelet 195. cikkének e) pontjával összhangban az alapból való támogatás iránti kérelmet nyújtott be;

1.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat ▌vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

1a.  „tanúsítás”: azon eljárás, melynek során egy nemzeti hatóság tanúsítja, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel az alkalmazandó szabályozásnak;

1b.  „minősített adat”: bármely olyan információ vagy anyag, amelynek engedély nélküli közzététele különböző mértékekben sértheti akár Európai Unió, akár egy vagy több tagállam érdekeit, és amelyet az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamok közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás (2011/C 202/05) értelmében uniós vagy annak megfelelő minősítési jelöléssel láttak el;

1c.  „konzorcium”: kérelmezők vagy címzettek olyan együttműködési csoportosulása, amelyet konzorciumi megállapodás köt, és amely az alap szerinti valamely tevékenység végrehajtásának céljára jött létre;

1d.  „koordinátor”: olyan jogalany, aki egy konzorcium tagja, és akit a konzorcium összes tagja a Bizottsággal való kapcsolattartás tekintetében fő kapcsolattartónak jelölt ki;

2.  „ellenőrzés”: a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;

3.  „fejlesztési tevékenység”: elsősorban a fejlesztési szakaszban kifejtett védelemorientált tevékenységet magában foglaló minden olyan tevékenység, amely új termékekre vagy technológiákra, illetve már létező termékek vagy technológiák korszerűsítésére vonatkozik, kivéve fegyverek előállítását és használatát;

4.  „forradalmi védelmi technológia”: olyan, gyökeres változásokkal járó technológia, ideértve a továbbfejlesztett vagy teljesen új technológiát is, amely úgy elméleti, mint gyakorlati síkon paradigmaváltást eredményez a védelem területén, és felváltja vagy elavulttá teszi a meglévő védelmi technológiákat;

5.  „ügyvezetési struktúra” : a jogalany olyan, a nemzeti jognak megfelelően kijelölt és adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles testülete, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza a jogalany stratégiáját, céljait és általános irányítását, és amely felügyeli és nyomon követi a vezetői döntéshozatalt ;

5a.  „új információk”: az alap keretein belül generált adatok, know-how vagy egyéb információk, formájuktól vagy jellegüktől függetlenül;

6.  „jogalany”: minden olyan ▌, a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező jogi személy, aki saját nevében fellépve jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet ▌197. cikke (2) bekezdésének c) pontja ▌ szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

7.  „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalat, amely nem ▌kkv ▌, és amely alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(16) mellékletének 3▌–6. cikke szerint számítva – legfeljebb 3 000 fő;

8.  „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán, többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

9.  „projektmenedzser”: valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett bármely ajánlatkérő szerv, amelyet valamely tagállam vagy társult ország, illetve tagállamok ▌vagy társult országok egy csoportja bízott meg állandó vagy eseti jelleggel multinacionális fegyverkezési projektek irányításával;

9a.  „hitelesítés”: az a teljes folyamat, amelynek során a tervezéssel szemben támasztott különös követelmények teljesítését igazoló objektív bizonyítékok alapján demonstrálják, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia tervezése megfelel az előírt követelményeknek;

10.  „címzett”: az a jogalany, akivel támogatási vagy finanszírozási megállapodást írtak alá, vagy amelyet támogatási vagy finanszírozási határozatról értesítettek;

11.  „kutatási tevékenység”: minden olyan tevékenység, amely kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosító, és elsősorban kutatási tevékenységekből, nevezetesen alkalmazott kutatásból és szükség esetén alapkutatásból álló, új ismeretek megszerzésére irányuló kutatási tevékenység;

12.  „eredmények”: az adott tevékenység bármilyen fizikai vagy immateriális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemitulajdon-jogokat is;

12a.  „érzékeny információ”: olyan információ vagy adat, ideértve a minősített adatokat is, amelyeket a nemzeti vagy uniós jogban meghatározott kötelezettségek értelmében valamely magánszemély vagy szervezet biztonságának vagy adatai sértetlenségének megóvása érdekében védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel vagy közzététellel szemben;

12b.  „kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott kis- és középvállalkozások;

13.  „különjelentés”: a kutatási tevékenység konkrét ismertetése, amely összegzi annak eredményeit, és kiterjedt információkat tartalmaz az alapelvekre, a célkitűzésekre, a tényleges eredményekre, az alapvető tulajdonságokra, a végrehajtott tesztekre, a lehetséges előnyökre, a potenciális védelmi alkalmazásokra, valamint a kutatás várt fejlesztési célú hasznosítási útjára vonatkozóan, ideértve a szellemitulajdon-jogok birtoklására vonatkozó információkat is, ugyanakkor magukat a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információkat a különjelentésnek nem kell tartalmaznia;

14.  „rendszerprototípus”: egy termék vagy technológia mintadarabja, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott termék vagy technológia működése;

15.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

16.  „nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem minősül az 5. cikk szerinti társult országnak;

17.  „nem társult harmadik országbeli szervezet”: nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan, az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalany, amelynek ügyvezetői struktúrája nem társult harmadik országban található.

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)  Az alap általános célkitűzése az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének előmozdítása az Unió egészében, hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához és cselekvési szabadságához azáltal, hogy az egész Unióban támogatja a jogalanyok – különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok – közötti együttműködésen alapuló intézkedéseket, továbbá megerősíti és fokozza a védelmi ellátási és értékláncok agilitását, kiszélesíti a jogalanyok közötti, határokon átnyúló együttműködést, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását a védelmi vonatkozású termékek és technológiák ipari ciklusának minden egyes szakaszában ▌. ▌

(2)  Az alap egyedi célkitűzései a következők:

a)  a jövőbeli képességek teljesítményének az Unió egészében való jelentős mértékű fokozására alkalmas kutatási együttműködés ▌támogatása, amely az innováció maximalizálására, és új – többek között forradalmi – védelmi termékeket és technológiák bevezetésére törekszik, valamint a védelmi kutatásra fordított források leghatékonyabb felhasználására az Unióban;

b)  ▌védelmi termékek és technológiák ▌együttműködésen alapuló fejlesztésének támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságok kockázatát és ezáltal ösztönözve az európai termékek és technológiák piaci elterjedését, valamint Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák széttöredezettségét. Végezetül az alap a védelmi rendszerek standardizációjának növekedését fogja eredményezni és nagyobb interoperabilitást a tagállamok képességei között.

Ennek az együttműködésnek összhangban kell állnia a védelmi képességekre vonatkozó azon prioritásokkal, amelyeket a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika, és különösen a képességfejlesztési terv keretében közösen fogadtak el.

Ebben a tekintetben a szükségtelen átfedések elkerülésének szem előtt tartása mellett adott esetben figyelembe vehetők regionális és nemzetközi prioritások is, amennyiben azok az Uniónak a közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és amennyiben nem zárják ki bármely tagállam vagy társult ország részvételének lehetőségét.

4. cikk

Költségvetés

(1)  A(z) …/…/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Európai Védelmi Alap 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 11 453 260 000 EUR 2018-as árakon, 13 000 000 000 EUR folyó áron.

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg ▌felosztása a következő:

a)  2018. évi árakon 3 612 182 000 EUR (folyó áron 4 100 000 000 EUR) kutatási tevékenységekre;

b)  2018. évi árakon 7 841 078 000 EUR (folyó áron 8 900 000 000 EUR) fejlesztési tevékenységekre.

(2a)   Az előre nem látható helyzetekre és az új fejleményekre vagy igényekre történő reagálás céljaira a Bizottság újraoszthatja a kutatási tevékenységek és fejlesztési tevékenységek között a (2) bekezdésben előirányzott forrásokat, legfeljebb 20 %-os mértékben.

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az alap végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket.

(4)  Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg legalább 4 %-át és legfeljebb 8 %-át forradalmi védelmi technológiákat támogató közbeszerzésekre vagy finanszírozásra kell fordítani.

5. cikk

Társult országok

Az alap nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai számára, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel. Az e cikk értelmében az alaphoz nyújtott minden pénzügyi hozzájárulás címzett bevételnek minősül a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban.

6. cikk

A forradalmi védelmi technológiák támogatása

(1)  A Bizottság a munkaprogramokban meghatározott beavatkozási területeken ▌a védelmi alkalmazást a középpontba helyező, a védelem forradalmasítására alkalmas technológiákról folytatott nyilvános konzultációkat követően ítéli oda a finanszírozást.

(2)  A munkaprogramokban meg kell határozni az említett forradalmi védelmi technológiai megoldások finanszírozásához leginkább megfelelő finanszírozási formát.

7. cikk

Etika

(1)  Az alap keretében végrehajtott tevékenységeknek meg kell felelniük a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozásnak, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját. E tevékenységeknek meg kell felelniük továbbá a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi jogszabályokban rögzített etikai elveknek.

(2)  A finanszírozási megállapodás aláírása előtt a Bizottság szisztematikusan átvizsgálja az ajánlatokat, a konzorcium által készített etikai önértékelés alapján annak érdekében, hogy azonosítsatöbbek között a végrehajtás feltételeire vonatkozóan – a ▌súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységeket, és azokat adott esetben etikai értékelésre terjeszti elő.

Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le különféle hátterű független szakértők, különösen a védelem etika vonatkozásai terén elismert szakértelemmel rendelkezők támogatásával.

A finanszírozási megállapodásban meg kell határozni az etikai szempontból érzékeny problémákat felvető tevékenységek végrehajtásának feltételeit.

A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát, és erről a 32. cikk szerinti kötelezettségei keretében jelentést készít. A szakértőknek a tagállamok lehető legszélesebb köréből kell származnia.

(3)  A tevékenységben részt vevő szervezeteknek az érintett tevékenységek megkezdése előtt be kell szerezniük minden, a nemzeti vagy helyi etikai bizottságok vagy egyéb szervek, így például az adatvédelmi hatóságok által előírt vonatkozó jóváhagyást vagy egyéb kötelező okmányt. Ezeket a dokumentumokat nyilván kell tartani, és azokat kérésre be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(5)  Az etikailag nem elfogadható ajánlatokat el kell utasítani. ▌

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  Az alapot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(1a)  Az (1) bekezdéstől eltérve, indokolt esetben a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervek egyes intézkedéseket végrehajthatnak közvetett irányítás keretében. Ez nem vonatkozik a 12. cikkben meghatározott kiválasztási és odaítélési eljárásra.

(2)  Az alap a költségvetési rendeletnek megfelelően, támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában nyújthat finanszírozást, és amennyiben ez az adott tevékenység sajátos jellegére tekintettel helyénvaló, vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(2a)  A vegyesfinanszírozási műveleteket a költségvetési rendelet X. címének és az InvestEU-programról szóló rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.

(2b)  Finanszírozási eszközöket kizárólag a címzettek részére lehet biztosítani.

10. cikk

Támogatható szervezetek

(1)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő címzetteknek és alvállalkozóknak ▌az Unióban vagy egy társult országban letelepedettnek kell lenniük ▌.

(1a)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek céljára a címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók által használt infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult ország területén kell elhelyezkedniük, ügyvezetési struktúráik székhelyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie.

(1b)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek végzése során a címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(2)  E cikk (1b) bekezdésétől eltérve, a valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett jogalanycsak abban az esetben támogatható címzettként vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozóként, ha a letelepedés szerinti tagállam vagy társult ország nemzeti eljárásaival összhangban jóváhagyott garanciákat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére. Az említett garanciák vonatkozhatnak a jogalanynak az Unióban vagy egy társult országban található ügyvezetési struktúrájára. Amennyiben az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, ezt célszerűnek tartja, az említett garanciák vonatkozhatnak a jogalany feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét kormányzati jogokra is.

A garanciákkal biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy az ilyen jogalanynak valamely tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a közös kül- és biztonságpolitika keretében az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel. A garanciáknak továbbá összhangban kell állniuk a 22. és a 25. cikk rendelkezéseivel. A garanciákkal különösen azt kell alátámasztani, hogy a tevékenység céljára intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy:

a)  a kérelmező jogalany feletti ellenőrzést ne úgy gyakorolják, hogy azzal akadályozzák vagy korlátozzák azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a jogalanynak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-howjára vonatkozóan, illetve hogy azzal meggyengítsék a jogalanynak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és normáit;

b)  nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet nem fér hozzá a tevékenységhez kapcsolódó ▌érzékeny információkhoz; és a tevékenységben részt vevő alkalmazottak vagy más személyek adott esetben egy tagállam vagy társult ország által kibocsátott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek;

c)  a tevékenységből eredő szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és a tevékenységből származó eredmények tulajdonjoga – a tevékenység végrehajtása során és annak lezárultát követően is – a címzettet illessék meg, nem társult harmadik országok vagy egyéb nem társult harmadik országbeli szervezet ne gyakorolhassanak ellenőrzést azok felett, illetve ne korlátozhassák azokat, és hogy a jogalany letelepedésének helye szerinti tagállamok vagy társult ország jóváhagyása nélkül és a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel összhangban ne vihessék ki azokat az Unión vagy társult országokon kívülre vagy biztosíthassanak hozzájuk hozzáférést az Unión vagy a társult országokon kívülről.

Ha az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, célszerűnek tartja, további garanciák is nyújthatók.

A Bizottság tájékoztatja a 28. cikkben említett bizottságot az e bekezdésnek megfelelően támogathatónak minősülő jogalanyokról.

(4)  A címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók használhatják az uniós tagállamok vagy társult országok területén kívül található vagy tárolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, amennyiben azoknak az Unió vagy valamely társult ország területén nem létezik könnyen igénybe vehető, versenyképes alternatívája, és amennyiben az említett használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, összhangban van a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel és maradéktalanul megfelel a 22. és 25. cikknek. ▌Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem jogosultak pénzügyi támogatásra az alapból.

(4a)  A támogatható tevékenységek végrehajtása során a címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók együttműködhetnek a tagállamok vagy társult országok területén kívül letelepedett, illetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalanyokkal is, többek között az ilyen jogalanyok eszközeinek, infrastruktúrájának, létesítményeinek és erőforrásainak igénybevételével, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen együttműködésnek összhangban kell lennie a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel és maradéktalanul meg kell felelnie a 22. és a 25. cikknek.

Valamely nem társult harmadik ország vagy más nem társult harmadik országbeli szervezet engedély nélkül nem férhet hozzá a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz, és el kell kerülni az olyan hatásokat, amelyek a tevékenység tekintetében meghatározó fontosságú inputok biztosításának biztonságát kedvezőtlenül érinthetik.

Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem támogathatók az alapból.

(6)  A kérelmezőknek be kell nyújtaniuk a támogathatósági szempontok ▌értékeléséhez szükséges minden vonatkozó információt. Amennyiben a tevékenység végrehajtása során olyan változás áll be, amely megkérdőjelezheti a támogathatósági szempontok teljesülését, az érintett jogalanynak erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy a támogathatósági szempontok és feltételek továbbra is teljesülnek-e és megvizsgálja a tevékenység támogatására potenciálisan kifejtett hatást.

(7)  ▌

(8)  ▌

(9)  E cikk alkalmazásában az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő alvállalkozók olyan alvállalkozókat jelentenek, amelyek közvetlen szerződéses viszonyban állnak a címzettel, illetve olyan egyéb alvállalkozókat, amelyek számára a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább a 10%-át különítették el, valamint olyan alvállalkozókat, amelyeknek ▌a tevékenység teljesítése érdekében szükségük lehet minősített adatokhoz való hozzáférésre, és amelyek nem a konzorcium tagjai.

11. cikk

Támogatható tevékenységek

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek finanszírozhatók.

(2)  Az alap támogatja az új védelmi termékekkel és technológiákkal, valamint a már meglévő termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket, amennyiben a korszerűsítést célzó tevékenységek végrehajtásához szükséges, már meglévő információk felhasználását nem korlátozza közvetlenül vagy – egy vagy több köztes jogalanyon keresztül – közvetve nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet oly módon, hogy a tevékenység nem hajtható végre.

(3)  A támogatható tevékenységeknek az alább felsoroltak közül egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk:

a)  olyan ▌ismeretek, termékek és technológiák, többek között forradalmi ▌technológiák létrehozására, alátámasztására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek jelentős hatásokat fejthetnek ki a védelem területén;

b)  olyan tevékenységek, amelyek célja az interoperabilitás és a reziliencia növelése – ideértve a biztonságos termelést és az adatok cseréjét is –, a kritikus védelmi technológiák ismeretének elsajátítása, az ellátás biztonságának megerősítése vagy az eredmények védelmi termékekhez és technológiákhoz történő hatékony hasznosításának lehetővé tétele;

c)  tanulmányok, például új vagy továbbfejlesztett technológiák, termékek, folyamatok, szolgáltatások és megoldások megvalósíthatóságának feltárására irányuló megvalósíthatósági tanulmányok ▌;

d)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve azon műszaki előírások meghatározása, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették – e tervezésnek részét képezheti az ipari vagy reprezentatív környezetben, a kockázat csökkentése érdekében végzett részleges tesztelés is;

e)  egy védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia mintadarabjának kifejlesztése, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott elem működése (rendszerprototípus);

f)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;

g)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák hitelesítése ▌;

h)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása ▌;

i)  a védelmi termékek és technológiák teljes élettartama alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése;

(4)  A ▌tevékenységet legalább három különböző tagállamban ▌vagy társult országban alapított legalább három támogatható szervezet együttműködésével, konzorcium formájában kell megvalósítani. E támogatható, legalább két különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett szervezet közül legalább hármat a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során ▌ sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

(5)  A (4) bekezdés nem alkalmazandó a forradalmi védelmi technológiákhoz kapcsolódó vagy a (3) bekezdés c) ▌pontjában ▌említett tevékenységek esetében.

(6)  Nem támogathatók az olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását az alkalmazandó nemzetközi jog tiltja.

A halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntések kapcsán, szintén nem jogosultak az alapból nyújtott pénzügyi támogatásra, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellentevékenységek kidolgozására irányuló tevékenységek részére nyújtson finanszírozást.

12. cikk

Kiválasztási és odaítélési eljárás

(1)   Uniós finanszírozás a költségvetési rendelettel összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda. Bizonyos kellően indokolt és kivételes esetekben uniós finanszírozás a költségvetési rendelet ▌195. cikkének e) pontjával ▌összhangban is odaítélhető.

(2a)  A ▌finanszírozásra szolgáló összegekre vonatkozóan a Bizottság a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján jár el.

13. cikk

Odaítélési szempontok

▌Minden ajánlat értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

a)  a védelem területén a kiválósághoz vagy potenciális forradalmisághoz való hozzájárulás, különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység várható eredményei jelentős előnnyel rendelkeznek a már meglévő védelmi termékekhez vagy technológiákhoz képest;

b)  a szükségtelen átfedések elkerülése mellett az innovációhoz és az európai védelmi ipar technológiai fejlődéséhez való hozzájárulás különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység áttörő vagy új koncepciót és megközelítést, új ígéretes jövőbeli technológiai fejlesztéseket, illetve olyan technológiák vagy koncepciók alkalmazását foglalja magában, amelyeket korábban nem alkalmaztak a védelmi ágazatban;

c)  hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység igazolhatóan kedvező költséghatékonyságot biztosít, így Unió-szerte és az Unión túl új piaci lehetőségeket teremt, valamint felgyorsítja a vállalatok növekedését az Unió egészében;

d)  hozzájárulás az európai védelmi technológiai és ipari bázis önállóságához, többek között az Unión kívüli forrásoktól való függetlenség fokozásával és az ellátásbiztonság javításával, valamint az Unió biztonsági és védelmi érdekeihez, a 3. cikkben említett prioritásokkal ▌összhangban;

e)  a tagállamokban vagy a társult országokban letelepedett jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulás, különösen az olyan kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc egyéb szervezeteiként jelentős szerepet betöltve vesznek részt a tevékenységben, és amelyek az attól a tagállamtól vagy társult országtól eltérő tagállamban ▌vagy országban telepedtek le, ahol a konzorciumban részt vevő, nem kkv-nek vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő szervezetek letelepedtek;

f)  a tevékenység végrehajtásának minősége és hatékonysága.

14. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  Az alap – a költségvetési rendelet 190. cikkének sérelme nélkül – a 11. cikk (3) bekezdésében említett tevékenység elszámolható költségeinek legfeljebb 100%-át finanszírozza.

(2)  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve:

a)  a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek a 20%-át;

b)  a 11. cikk (3) bekezdésének f)–h) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek a 80%-át.

(3)  A fejlesztési tevékenységek esetében a finanszírozási arányok az alábbi esetekben nőnek:

a)  a 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozattal létrehozott állandó strukturált együttműködés keretében kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesülhet;

b)  az e bekezdés második és harmadik albekezdésében említetteknek megfelelően egy tevékenység esetében akkor alkalmazható magasabb finanszírozási arány, ha a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 10%-át valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett kkv-k számára különítik el, és ezek a kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc szervezeteiként vesznek részt a tevékenységben.

A finanszírozási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos arányának megfelelő – legfeljebb további 5 – százalékponttal növelhető, amelyet olyan tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, ahol a nem kkv címzettek letelepedtek, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc szervezeteiként vesznek részt a tevékenységben.

A finanszírozási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos aránya kétszeresének megfelelő százalékponttal növelhető, amelyet a nem kkv címzettek letelepedése szerinti tagállamoktól, illetve társult országoktól eltérő tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc szervezeteiként vesznek részt a tevékenységben;

c)  további 10 százalékponttal megemelt finanszírozási arányt lehet alkalmazni olyan tevékenység esetében, ahol a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 15%-át az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára különítenek el;

d)  valamely tevékenység finanszírozási arányának teljes növekedése nem haladhatja meg a 35 százalékpontot.

Az alap keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás, beleértve a magasabb finanszírozási arányokat is, nem fedezheti a tevékenység elszámolható költségeinek több mint 100%-át.

15. cikk

Pénzügyi kapacitás

A költségvetési rendelet ▌198▌. cikkétől eltérve:

a)  a pénzügyi kapacitást csak a koordinátor esetében kell ellenőrizni, és csak akkor, ha az Uniótól igényelt finanszírozás legalább 500 000 EUR. Ha azonban kétségek merülnek fel a pénzügyi kapacitás tekintetében, akkor a Bizottság ellenőrzi a többi kérelmező vagy az első mondatban említett küszöbértéket el nem érő koordinátorok pénzügyi kapacitását is;

b)  a pénzügyi kapacitás nem ellenőrizendő olyan jogalanyok tekintetében, amelyek életképességét valamely tagállam illetékes hatóságai garantálják;

c)  ha a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan más jogalany nyújt strukturális garanciát, akkor ellenőrizni kell az utóbbi jogalany pénzügyi kapacitását.

16. cikk

Közvetett költségek

(1)  A költségvetési rendelet 181. cikkének (6) bekezdésétől eltérve az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek és a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25%-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

(2)  Alternatív lehetőségként az ▌elszámolható közvetett költségeket a címzett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően is meg lehet határozni, a tényleges közvetett költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok összehasonlítható, védelmi vonatkozású tevékenységek esetében elfogadják a költségvetési rendelet ▌185. ▌cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

17. cikk

Egyszeri egyösszegű átalány vagy a költségekhez nem kapcsolódó hozzájárulás alkalmazása

(1)  Amennyiben az Unió a tevékenység összköltségének 50%-át el nem érő társfinanszírozást biztosít, a Bizottság alkalmazhat:

a)  olyan, a költségvetési rendelet ▌180. cikkének (3) bekezdésében ▌említett hozzájárulást, amely nem kapcsolódik költségekhez, és amely a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósításán alapul; vagy

b)  a költségvetési rendelet ▌182. ▌cikkében említett és a tevékenységnek a társfinanszírozásban részt vevő tagállamok és társult országok nemzeti hatóságai által már jóváhagyott ideiglenes költségvetésén alapuló egyszeri egyösszegű átalányt.

(2)  A közvetett költségeket bele kell foglalni az egyösszegű átalányba.

18. cikk

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés

(1)  Az Unió a 2014/24/EU(17), a 2014/25/EU(18) és a 2009/81/EK(19) európai parlamenti és tanácsi irányelvekben meghatározott olyan ajánlatkérő szerveknek vagy ajánlatkérőknek odaítélt támogatással támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyek közösen szereznek be védelmi ▌kutatási-fejlesztési szolgáltatásokat, vagy amelyek összehangolják beszerzési eljárásaikat.

(2)  A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:

a)  összhangban kell állniuk e rendelet rendelkezéseivel;

b)  lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több nyertes ajánlat kiválasztását is („beszerzés több forrásból”);

c)  biztosítaniuk kell – gondoskodva egyúttal az összeférhetetlenség kizárásáról is –, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön (vagy ajánlatok kerüljenek) nyertesként kiválasztásra.

19. cikk

Garanciaalap

A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

20. cikk

A beszerzések és pénzdíjak támogathatósági feltételei

(1)  A 10. és 11. cikk megfelelően alkalmazandó a pénzdíjakra.

(2)  A 10. cikk – a költségvetési rendelet 176. cikkétől eltérve – és a 11. cikk megfelelően alkalmazandó a 11. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett tanulmányok beszerzésére.

II. CÍM

KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A kutatási tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga

(1)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek azon címzettek tulajdonát kell képezniük, amelyek létrehozták ezeket az eredményeket. Ha az eredményeket a jogalanyok közösen hozták létre, és nem lehet meghatározni az egyes jogalanyok pontos hozzájárulását, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel, akkor az eredmények a jogalanyok közös tulajdonát képezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek – a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban – megállapodást kötni egymással.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az uniós támogatás közbeszerzés formájában valósul meg, az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek az Unió tulajdonát kell képezniük. A tagállamoknak és a társult országoknak írásbeli kérésükre ingyenes hozzáférést kell biztosítani az eredményekhez.

(3)  ▌Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy – egy vagy több köztes jogalanyon keresztül – közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(4)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében és az ezen cikk (8a) bekezdésének sérelme nélkül előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a ▌tulajdonjognak nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról, vagy a ▌ kizárólagos használati engedély ilyen ország vagy szervezet részére történő megadásáról. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházás ellentétes az Unió és tagállamai ▌biztonsági és védelmi érdekeivel vagy az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekkel, az alap keretében nyújtott finanszírozást vissza kell téríteni.

(5)  A tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai hozzáférhetnek az uniós finanszírozásban részesülő kutatási tevékenységekről készült különjelentéshez. Az ilyen hozzáféréshez való jogot jogdíjmentesen kell biztosítani, és azt a Bizottság annak garantálását követően adja meg a tagállamoknak és a társult országoknak, hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók.

(6)  A különjelentést a tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai kizárólag a fegyveres erőik, illetve a biztonsági vagy hírszerzési erőik általi vagy ezek javára történő felhasználással kapcsolatos célokra használhatják fel, ideértve az együttműködési programjaik keretében történő felhasználást is. Ennek a felhasználásnak – nem kizárólagosan – a következőkre kell kiterjednie: tanulmányozás, értékelés, vizsgálat, kutatás, tervezés, ▌termékmegfelelőség és -tanúsítás, üzemeltetés, képzés és hatástalanítás ▌, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó műszaki követelmények értékelése és kidolgozása.

(7)  A címzettek kötelesek az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára jogdíjmentes hozzáférést biztosítani az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeihez a hatáskörükbe tartozó meglévő uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásának, végrehajtásának és nyomon követésének megfelelően indokolt célja érdekében. Ez a hozzáférés kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja.

(8)  A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vonatkozó finanszírozási megállapodásokban és a szerződésekben – az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében – különleges rendelkezéseket kell megállapítani a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén. Az ajánlatkérő szerv az eredmények saját célú felhasználása vonatkozásában legalább jogdíjmentes hozzáférési joggal rendelkezik, továbbá jogosult harmadik feleknek – méltányos és észszerű feltételekkel, a használati engedély továbbadásának kizárásával, az eredmények hasznosítása céljából – nem kizárólagos használati engedélyt adni vagy a címzetteket ilyen engedély adására kötelezni. Valamennyi tagállam és társult ország jogdíjmentesen hozzáférhet a különjelentéshez. Ha a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor köteles az eredmények tulajdonjogát teljes körűen átruházni az ajánlatkérőre.

(8a)  Az e rendeletben foglalt rendelkezések nem érinthetik az olyan termékek, berendezések vagy technológiák kivitelét, amelyek egyesítik az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeit, és nem érinthetik a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

(8b)   Bármely két vagy több tagállam, illetve társult ország, amelyek multilaterálisan vagy az Unió szervezetének keretein belül együttesen egy vagy több szerződést kötöttek egy vagy több címzettel annak érdekében, hogy együttesen továbbfejlesszék az alapból támogatott kutatási tevékenységek eredményeit, hozzáférési joggal rendelkezik az ilyen címzettek tulajdonában lévő, valamint a szerződés vagy a szerződések végrehajtásához szükséges ilyen eredményekhez. Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen és annak biztosítását célzó, meghatározott feltételek mellett kell biztosítani, hogy az említett jogot kizárólag a szerződés vagy a szerződések céljára használják, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségeket határozzanak meg.

III. CÍM

FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

23. cikk

A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további támogathatósági szempontok

(1)  ▌A konzorciumnak igazolnia kell, hogy azon ▌tevékenységek fennmaradó költségeit, amelyekre nem terjed ki az uniós támogatás, más finanszírozási forrásból fogják fedezni, így például a tagállamok ▌vagy a társult országok hozzájárulásaiból vagy jogalanyoktól származó társfinanszírozásból.

(2)  ▌A 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységeket legalább két tagállam ▌vagy társult ország által a képességekre vonatkozóan közösen elfogadott harmonizált követelmények alapján kell folytatni.

(3)  A 11. cikk (3) bekezdésének e)–h) pontjában említett tevékenységek tekintetében a konzorciumnak a nemzeti hatóságok által kiállított okmányokkal kell igazolnia, hogy:

a)  legalább két tagállam ▌vagy társult ország kívánja koordinált módon beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, például adott esetben közös beszerzés révén;

b)  a tevékenységekre az azon tagállamok ▌vagy társult országok által közösen elfogadott közös műszaki előírások alapján kerül sor, amelyek társfinanszírozzák a tevékenységet, vagy amelyek közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy felhasználni a technológiát.

24. cikk

A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további odaítélési szempontok

A 13. cikkben említett odaítélési szempontok mellett a munkaprogramban az alábbiakat is figyelembe kell venni:

a)  a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulást, beleértve a költséghatékonyságot, továbbá a közbeszerzési és a karbantartási folyamatban, valamint a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét;

b)   a hozzájárulást az európai védelmi ipar további integrációjához az Unió egészében, amelyet a címzettek a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalásával igazolnak, hogy a végterméket vagy a technológiát koordinált módon, közösen használják, birtokolják vagy tartják karban.

25. cikk

A fejlesztési tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga

(1)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő fejlesztési tevékenységekből származó termékek vagy technológiák nem képezhetik az Unió tulajdonát, és az Unió az említett tevékenységek eredményeihez fűződő szellemitulajdon-jogokra sem tarthat igényt.

(2)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül, illetve egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(2a)  Ez a rendelet nem érinti a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

(3)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében és az ezen cikk (2a) bekezdésének sérelme nélkül előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a tulajdonjognak nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról ▌. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházás ellentétes az Unió és tagállamai ▌biztonsági és védelmi érdekeivel, illetve ▌a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel, ▌az alap keretében nyújtott finanszírozást vissza kell téríteni.

(4)  Amennyiben az uniós támogatást egy tanulmányra irányuló közbeszerzés formájában nyújtják, a tagállamok ▌vagy a társult országok számára írásbeli kérésük alapján biztosítani kell annak díjmentes, nem kizárólagos használati jogát.

IV. CÍM

IRÁNYÍTÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

27. cikk

Munkaprogramok

(1)  Az alapot a költségvetési rendelet 110. cikkének megfelelően létrehozott éves ▌munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A munkaprogramok meghatározzák a kkv-k határokon átnyúló részvételét elősegítő teljes költségvetést.

(2)  A Bizottság a munkaprogramokat végrehajtási jogi aktusok révén a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében fogadja el.

(3)  A munkaprogramokban részletesen meg kell határozni az alapból pénzügyi támogatásban részesítendő kutatási témákat, valamint tevékenységi kategóriákat. E kategóriáknak összhangban kell lenniük a 3. cikkben említett védelmi prioritásokkal.

A munkaprogram azon részének kivételével, amely a forradalmi védelmi technológia alkalmazásairól szól, az említett kutatási témák és tevékenységi kategóriák a következő területeken alkalmazott termékekre és technológiákra vonatoznak:

a)  előkészítés, védelem, telepítés és fenntarthatóság;

b)  információkezelés és információs fölény, továbbá vezetés, irányítás, kommunikáció, informatika, hírszerzés, megfigyelés és felderítés (C4ISR), kibervédelem és kiberbiztonság; valamint

c)  beavatkozás és effektorok.

(4)  A munkaprogramoknak adott esetben tartalmazniuk kell funkcionális követelményeket, és meg kell határozni bennük a 8. cikk szerinti uniós finanszírozási formákat, nem akadályozva a versenyt a pályázati felhívások szintjén.

A munkaprogramokban figyelembe vehető az alap által már pénzügyi támogatásban részesített, hozzáadott értékkel rendelkező kutatási tevékenységek eredményeinek a fejlesztési szakaszba történő átvitele is.

28. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottságot egy, a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti. Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg a meglátásait és adjon szakvéleményt. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget.

A bizottság külön összetételben is ülésezik, többek között az alap keretében végzett tevékenységekkel kapcsolatos védelmi és biztonsági kérdések megvitatása céljából.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

28a. cikk

Konzultáció a projektmenedzserrel

Amennyiben valamely tagállam vagy egy társult ország projektmenedzsert nevez ki, a Bizottság a kifizetés teljesítését megelőzően a tevékenység tekintetében elért előrelépésekről konzultál a projektmenedzserrel.

29. cikk

Független szakértők

(1)  A Bizottság független szakértőket jelöl ki, akik támogatást nyújtanak a 7. cikk szerinti etikai ellenőrzésben és a költségvetési rendelet ▌237. cikke ▌szerinti ajánlatértékelésben. ▌

(2)  A független szakértőknek a tagállamok lehető legszélesebb köréből származó uniós polgároknak kell lenniük, és ezeket a szakértőket ▌a védelmi minisztériumoknak és az alárendelt ügynökségeknek, az egyéb megfelelő kormányzati szerveknek, a kutatóintézeteknek, az egyetemeknek, a vállalkozói szövetségeknek vagy a védelmi ágazat vállalkozásainak címzett, a részvételi szándék kifejezésére való felhívások alapján kell ▌ kiválasztani szakértői jegyzék összeállítása céljából. A költségvetési rendelet ▌237.▌ cikkétől eltérve ez a jegyzék nem hozható nyilvánosságra.

(3)  A kijelölt független szakértők biztonsági referenciáit a megfelelő tagállam hitelesíti.

(4)  A szakértők biztonsági referenciáinak átláthatósága érdekében a 28. cikkben említett bizottságot évente tájékoztatni kell a szakértői jegyzékről. A Bizottság gondoskodik továbbá arról, hogy a szakértők ne végezzenek értékelést, tanácsadást, illetve ne nyújtsanak segítséget olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben összeférhetetlenség áll fenn.

(5)  A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani.

30. cikk

A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)  E rendelet hatályának megfelelően:

a)  mindegyik tagállam ▌biztosítja, hogy ▌az Európai Unió minősített adatai tekintetében olyan mértékű védelmet biztosít, amely egyenértékű ▌a 2013/488/EU határozat(20) mellékleteiben foglalt tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;

a1)  a Bizottság az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban foglalt biztonsági szabályoknak megfelelően védi a minősített adatokat;

c)  a ▌harmadik országokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek és az ott letelepedett jogi személyek az alapra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely olyan mértékű védelmet biztosít, amely legalább egyenértékű az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban foglalt bizottsági biztonsági szabályok és a 2013/488/EU határozatban ▌foglalt tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;

(c1)   a valamely harmadik országban vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között – az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével – megkötött adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni, amelynek adott esetben ki kell terjednie az ipari biztonsággal kapcsolatos kérdésekre is;

d)  a 2013/488/EU határozat 13. cikkének, valamint az ipari biztonság tekintetében az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban meghatározott irányadó szabályok sérelme nélkül, természetes személyek vagy jogi személyek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára szükség esetén, eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani az Európai Unió minősített adataihoz, figyelembe véve ezen adatok jellegét és tartalmát, a címzett érdekeltségét, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékét.

(2)  Az olyan tevékenységek esetében, amelyek keretében minősített adatok felhasználására kerül sor, ilyen adatok felhasználását igénylik ▌vagy ilyen adatokat foglalnak magukban, az érintett finanszírozó szervnek a pályázati felhívásban/a pályázati dokumentációban meg kell határoznia az ilyen adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

(3)  A Bizottság létrehoz egy biztonságos információcsere-rendszert az érzékeny információknak és a minősített adatoknak a Bizottság és a tagállamok, továbbá a társult országok közötti, valamint – adott esetben – a kérelmezőkkel és a címzettekkel történő megosztásának megkönnyítése érdekében. E rendszer keretében figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti biztonsági szabályozásait.

(4)  A kutatási vagy fejlesztési tevékenységek során létrehozott új minősített információk kibocsátójának kilétéről azon tagállamok határoznak, amelyek területén a címzettek letelepedtek. E célból az érintett tagállamok a tevékenységgel kapcsolatos minősített adatok védelmére és kezeléséhez egyedi biztonsági keretet határozhatnak meg, amelyről tájékoztatják a Bizottságot. Az ilyen biztonsági keret nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy hozzáférjen a tevékenység végrehajtása szempontjából szükséges adatokhoz.

Ha az érintett tagállamok nem alakítanak ki ilyen egyedi biztonsági keretet, a Bizottság hozza létre a tevékenységre vonatkozó biztonsági keretet az (EU, Euratom) 2015/444 határozat rendelkezéseivel összhangban.

A tevékenységre alkalmazandó biztonsági keretet legkésőbb a finanszírozási megállapodás vagy a szerződés aláírása előtt létre kell hozni.

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  Az alap végrehajtásának és az alap 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan meg lehessen vizsgálni azt, hogy az alap tekintetében elért előrelépésekkel hogyan valósulnak meg az alap célkitűzései, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi az alap végrehajtását, és évente jelentést készít a teljesítés helyzetéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, többek között arról is, hogy az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés kapcsán azonosított és levont tanulságokat miként veszik figyelembe az alap végrehajtása során. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(4)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az alap végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

32. cikk

Az alap értékelése

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. A 2024. július 31-ig elkészített időközi értékelő jelentésben mindenekelőtt a következők szerepelnek: az alap irányításának – többek között a független szakértőkkel kapcsolatos rendelkezések, a 7. cikkben említett etikai eljárások alkalmazása, valamint az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés kapcsán levont tanulságok tekintetében történő – értékelése, a végrehajtási arányok és a – kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonását és azok határokon átnyúló részvételének mértékét is magában foglaló – projekt-odaítélési eredmények, a 16. cikkben meghatározottak szerint a közvetett költségek megtérítési arányai, a pályázati felhívásokban a forradalmi technológiákra elkülönített összegek, továbbá a költségvetési rendelet ▌195. ▌cikkének megfelelően nyújtott finanszírozás. Az időközi értékelésnek ezenkívül a címzettek származási országára, az egyes projektekben részt vevő országok számára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatokat tehet e rendelet megfelelő módosításaira.

(3)  A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2027. december 31. után négy évvel a Bizottság elvégzi az alap végrehajtásának végső értékelését. A végső értékelő jelentés tartalmazza a végrehajtás eredményeit és az adott időpontban lehetséges mértékben az alap hatását. A jelentésben – a tagállamokkal, a társult országokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján – értékelni kell mindenekelőtt a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. A jelentésnek elő kell segítenie annak meghatározását, hogy a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén az Unió mely területeken függ harmadik országoktól. A jelentésben elemezni kell továbbá az alap keretében végrehajtott projektekben való határokon átnyúló részvételt – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről –, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrációját a globális értékláncba és az alap hozzájárulását a képességfejlesztési tervben azonosított hiányosságok kezeléséhez. Ezenkívül az értékelésnek a címzettek származási országára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

33. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet ▌127. ▌cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik. Az EUMSZ 287. cikke alapján az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását.

34. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Ha egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi eszköz szerint részt vesz az alapban, biztosítja, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az ▌OLAF és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal ▌ által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

35 cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosságra hozatal

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen a tevékenységek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A kutatási tevékenységek eredményein alapuló tudományos publikációk közzétételének lehetőségét a támogatási vagy finanszírozási megállapodásban kell szabályozni.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak tevékenységeihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó ▌kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2a)  Az alap számára elkülönített pénzügyi források emellett a terjesztési tevékenységek, partnerségek kiépítésére szolgáló rendezvények és figyelemfelkeltő tevékenységek megszervezéséhez is hozzájárulhatnak, mindenekelőtt az ellátási láncoknak a kkv-k határokon átnyúló részvételét előmozdító megnyitása céljából.

V. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A Bizottságnak a 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2018/1092 rendelet (az európai védelmi ipari fejlesztési program) 2021. január 1-jével hatályát veszti.

38. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett tevékenység lezárásig történő folytatását vagy módosítását az (EU) 2018/1092 rendelet, valamint a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók mind az érintett tevékenységekre azok lezárásáig, mind pedig a tevékenységek eredményeire.

(2)  Az alap pénzügyi keretösszegéből fedezhetők továbbá az alap, valamint annak elődjei, az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi kutatásra irányuló előkészítő intézkedés alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

MUTATÓK AZ ALAP EGYEDI CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés:

1. mutató Résztvevők

Mérőszám: a részt vevő jogalanyok száma (méret, típus és honosság szerinti bontásban)

2. mutató Kutatási együttműködés

Mérőszám:

2.1.  a finanszírozott projektek száma és értéke

2.2.  határokon átnyúló együttműködés: a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak odaítélt szerződések aránya, a határokon átnyúló együttműködésen alapuló szerződések értékével

2.3.  azon címzettek aránya, amelyek az alap hatálybalépését megelőzően nem végeztek olyan kutatási tevékenységeket, amelyek védelmi célú alkalmazással rendelkeznek

3. mutató Innovációs termékek

Mérőszám:

3.1.   az alapból pénzügyi támogatásban részesülő projektekből származó új szabadalmak száma

3.2.  a szabadalmak aggregált megoszlása a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a kkv-k és azon jogalanyok között, amelyek sem nem közepes piaci tőkeértékű vállalatok, sem nem kkv-k

3.3.  a szabadalmak aggregált megoszlása tagállamonként

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés:

4. mutató Együttműködésen alapuló képességfejlesztés

Mérőszám: azon finanszírozott tevékenységek száma és értéke, amelyek a képességfejlesztési tervben azonosított képességhiányok kezelését célozzák

4. mutató Folyamatos támogatás a teljes K+F-ciklus alatt

Mérőszám: a szellemitulajdon-jogok hátterében való jelenlét vagy a korábban támogatott tevékenységek során létrejött eredmények

5. mutató Munkahelyteremtés/-támogatás:

Mérőszám: a támogatott védelmi K+F terén alkalmazottak száma tagállamonként

(1) HL C 110., 2019.3.22., 75. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2018. december 12-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0516).
(3) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja. A szürkével kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).
(5) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(7)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(9) A hivatkozást naprakésszé kell tenni: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(11) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(12) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(13) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).
(16)
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).
(20) HL L 274., 2013.10.15., 1. o.


Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek ***I
PDF 213kWORD 58k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0093 – C8-0112/2018 – 2018/0042(COD))
P8_TA-PROV(2019)0431A8-0384/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0093),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0112/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0384/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(3)

P8_TC1-COD(2018)0042


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(4),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(5),

▌,

rendes jogalkotási eljárás keretében(6),

mivel:

(1)  Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) 129. cikke bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít a fedezett kötvények kedvezményes kezelésére. Az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv(8)(9) meghatározza a fedezett kötvények fő elemeit, és rendelkezik a fedezett kötvények fogalmának közös meghatározásáról.

(2)  A Bizottság 2013. december 20-án felkérte az Európai Bankhatóságot (EBH), hogy nyilvánítson véleményt az 575/2013/EU rendelet 129. cikkében előírt kockázati súlyok megfelelősége tekintetében. Az EBH véleménye(10) szerint az említett rendelet 129. cikkében előírt kedvezményes kockázatisúly-kezelés elviekben megfelelő prudenciális kezelés. Az EBH ugyanakkor javasolta az 575/2013/EU rendelet 129. cikkében meghatározott jogosultsági követelmények kiegészítési lehetőségének további megfontolását annak érdekében, hogy azok kiterjedjenek legalább a likviditási kockázat csökkentésének, a túlfedezetnek, az illetékes hatóság szerepének és a befektetők tájékoztatására vonatkozó hatályos követelmények további kidolgozásának területeire(11).

(3)  Az EBH véleménye alapján helyénvaló módosítani az 575/2013/EU rendeletet a fedezett kötvényekre vonatkozó kiegészítő követelmények beillesztésével, ezáltal javítva az említett rendelet 129. cikke szerinti kedvezményes kezelésre jogosult fedezett kötvények minőségét.

(4)  Az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint az illetékes hatóságok részben eltekinthetnek a 129. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjában foglalt, 1. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségekre vonatkozó követelmények alkalmazásától, és engedélyezhetik a kibocsátó intézmény forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértéke teljes kitettségének legfeljebb 10%-áig a 2. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettséget. Ez a részleges mentesség azonban csak az EBH-val folytatott előzetes konzultáció után alkalmazható, és csak akkor, ha az 1. hitelminőségi besorolásra vonatkozó követelmény alkalmazása bizonyíthatóan jelentős koncentrációs problémákhoz vezethet az érintett tagállamokban. Mivel a tagállamok többségében – az euróövezeten belül és kívül egyaránt – egyre nehezebb megfelelni a külső hitelminősítő intézetek által kiadott 1. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségre vonatkozó követelményeknek, a mentesség alkalmazását a legnagyobb fedezettkötvény-piaccal rendelkező tagállamok szükségesnek tekintették. A hitelintézetekkel szembeni kitettségek fedezett kötvények biztosítékaként való használatának egyszerűsítése, valamint az említett nehézség orvoslása érdekében az 575/2013/EU rendeletet ▌módosítani kell. Azon lehetőség helyett, hogy az illetékes hatóságok eltekintsenek a követelményektől, helyénvaló olyan szabályt megállapítani, amely a kibocsátó intézmény forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértéke teljes kitettségének legfeljebb 10%-áig az EBH-val való konzultáció követelménye nélkül lehetővé teszi a hitelintézetekkel szembeni, 2. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségeket. Továbbá lehetővé kell tenni a 3. hitelminőségi besorolás alkalmazását a rövid lejáratú betétek, valamint egyes tagállamokban a származtatott termékek esetében, amennyiben az 1. vagy 2. hitelminőségi besorolás követelményének való megfelelés túlzottan nehéznek bizonyulna. Az (EU) 2019/... irányelv(12) 18. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy az EBH-val folytatott konzultációt követően lehetővé tegyék a 3. hitelminőségi besorolás alkalmazását a származtatott ügyletek esetében az esetleges koncentrációs problémák kezelése érdekében.

(5)  Az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdése első albekezdése d) pontjának ii. alpontja és f) pontjának ii. alpontja szerint a francia Fonds Communs de Titrisation vagy ahhoz hasonló, lakóingatlanokkal vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek értékpapírosítását végző értékpapírosító szervezet által kibocsátott előre sorolt részjegyekkel fedezett hitelek olyan elfogadható eszközök, amelyek a fedezett kötvények fennálló kibocsátása névértékének legfeljebb 10%-áig a fedezett kötvények biztosítékaként használhatók (az úgynevezett 10%-os felső határ). Az említett rendelet 496. cikke azonban lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok eltekintsenek a 10%-os felső határtól. Továbbá ugyanezen rendelet 503. cikkének (4) bekezdése előírja a Bizottság számára annak megvizsgálását, hogy helyénvaló-e az az eltérés, amely lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok eltekintsenek a 10%-os felső határtól. A Bizottság e tekintetben 2013. december 22-én kikérte az EBH véleményét. 2014. július 1-i véleményében az EBH közölte, hogy a francia Fonds Communs de Titrisation vagy ahhoz hasonló, lakóingatlanokkal vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek értékpapírosítását végző értékpapírosító szervezet által kibocsátott előre sorolt részjegyek biztosítékként való használata prudenciális aggályokat vetne fel az értékjegyekkel fedezett fedezettkötvény-program kettős rétegű szerkezete miatt, és ezért elégtelen áttekinthetőséghez vezetne a fedezeti halmaz hitelminősége tekintetében. Következésképpen az EBH azt ajánlotta, hogy 2017. december 31. után szűnjön meg az 575/2013/EU rendelet 496. cikkében jelenleg előirányzott, az előre sorolt részjegyekre vonatkozó 10%-os felső határtól való eltérés(13).

(6)  A lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett értékpapírok használatát csak kevés nemzeti fedezettkötvény-keretszabályozás teszi lehetővé. Az ilyen struktúrák alkalmazása visszaszorulóban van, és úgy tekinthető, hogy szükségtelenül bonyolítja a fedezettkötvény-programokat. Helyénvaló tehát teljesen megszüntetni az ilyen struktúrák elfogadható eszközként való alkalmazását. Az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdése első albekezdése d) pontjának ii. alpontját és f) pontjának ii. alpontját, valamint az említett rendelet 496. cikkét tehát el kell hagyni.

(7)  Az 575/2013/EU rendeletnek megfelelő, csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrákat szintén használják a szóban forgó rendelet 129. cikke (1) bekezdése első albekezdése d) pontjának ii. alpontja és f) pontjának ii. alpontja szerinti elfogadható biztosítékként. A csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrák prudenciális szempontból nem jelentenek kiegészítő kockázatot, mert nem vetik fel ugyanazokat az összetettségi kérdéseket, mint a francia Fonds Communs de Titrisation vagy ahhoz hasonló, lakóingatlanokkal vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek értékpapírosítását végző értékpapírosító szervezet által kibocsátott előre sorolt részjegyekkel fedezett hitelek használata. Az EBH szerint a fedezett kötvények összevont fedezettkötvény-struktúrákkal való fedezetét a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állományának összegéhez kapcsolódó korlátozás nélkül lehetővé kell tenni(14). Ennek megfelelően a 129. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontját módosítani kell oly módon, hogy a csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrákban el kell hagyni a hitelintézetekkel szembeni kitettséggel kapcsolatos 15%-os, illetve 10%-os korlátozás alkalmazásának követelményét. A szóban forgó, csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrákat az (EU) 2019/... irányelv(15) 8. cikke szabályozza.

(8)  Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a fedezett kötvények tekintetében a fedezett kötvényeket fedező ingatlanokra vonatkozó, az említett rendelet 229. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékelési elveket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a szóban forgó kötvények megfeleljenek a kedvezményes kezelés követelményeinek. A fedezett kötvények biztosítékaként szolgáló eszközök elfogadhatóságának követelményei azokhoz az általános minőségi jellemzőkhöz kapcsolódnak, amelyek a fedezeti halmaz szilárdságát biztosítják, és ezért ezeknek az (EU) 20../... irányelv(16) hatálya alá kell tartozniuk. Az értékelési módszerre vonatkozó rendelkezéseknek ennek megfelelően szintén az említett irányelv hatálya alá kell tartozniuk. Az 575/2013/EU rendelet 124. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti szabályozástechnikai standardok tehát nem alkalmazandók a szóban forgó rendelet 129. cikkében előírt, fedezett kötvényekre vonatkozó elfogadhatósági kritériumok tekintetében. A szóban forgó rendelet 129. cikkének (3) bekezdését tehát ennek megfelelően módosítani szükséges.

(9)  A fedezett kötvények hitelminőségének biztosításához a hitelfedezeti arány korlátozása is szükséges. Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1) bekezdése korlátokat állapít meg a jelzálogjog és a hajókra bejegyzett tengeri zálogjog hitelfedezeti arányára vonatkozóan, de nem határozza meg a korlátok alkalmazásának módját, ami bizonytalansághoz vezethet. A hitelfedezeti arány korlátait puha fedezeti korlátként kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy bár a mögöttes kölcsön mérete nem korlátozott, ez a kölcsön csak az eszközökre előírt hitelfedezetiarány-korlátokon belül működhet biztosítékként. A hitelfedezeti arány korlátai meghatározzák a kölcsön azon százalékos részét, amely hozzájárul a kötelezettségek előírt fedezetéhez. Helyénvaló tehát pontosítani, hogy a hitelfedezeti arány korlátai a kölcsön azon részét határozzák meg, amely hozzájárul a fedezett kötvény fedezetéhez.

(10)  A nagyobb egyértelműség biztosítása érdekében pontosítani kell azt is, hogy a hitelfedezeti arány korlátai a kölcsön teljes futamidejére alkalmazandók. A tényleges hitelfedezeti aránynak nem szabad változnia, hanem lakáshitelek esetében az ingatlan értéke 80%-ában, kereskedelmi hitelek és hajók esetében pedig az eszköz értéke 60%-ában vagy 70%-ában meghatározott korlátnál kell maradnia. A kereskedelmi ingatlanok fogalmát az ilyen típusú ingatlanok általános meghatározásával összhangban kell értelmezni, azaz „nem lakáscélú” ingatlanként, abban az esetben is, ha azok nonprofit szervezetek tulajdonában vannak.

(11)  Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkében előírt kedvezményes tőkekövetelményben részesülő fedezett kötvények minőségének további javítása érdekében a kedvezményes kezelés feltételéül kell szabni egy minimális szintű túlfedezet meglétét, ami azt jelenti, hogy a biztosíték szintjének meg kell haladnia az (EU) 2019/... irányelv(17) 15. cikkében foglalt fedezeti követelményeket. E követelmény előírása mérsékelné a kibocsátó fizetésképtelensége vagy szanálása esetén felmerülő legjelentősebb kockázatokat. Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy magasabb túlfedezettségi minimumszintet alkalmaznak a területükön található hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvényekre, ez nem akadályozhatja a hitelintézeteket abban, hogy az e rendeletnek megfelelő, alacsonyabb túlfedezettségi minimumszinttel rendelkező egyéb fedezett kötvényekbe fektessenek be és éljenek a rendeletben meghatározott lehetőségekkel.

(12)  Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (7) bekezdésében előírt követelmények egyike, hogy a fedezett kötvényekbe befektető hitelintézet legalább félévente bizonyos információkat kapjon a fedezett kötvényekről. Az átláthatósági követelmények a fedezett kötvények elengedhetetlen részei, amelyek biztosítják a tájékoztatás egységes szintjét, és lehetővé teszik, hogy a befektetők elvégezzék a szükséges kockázatértékelést, ami növeli az összehasonlíthatóságot, az átláthatóságot és a piac stabilitását. Helyénvaló tehát biztosítani, hogy az átláthatósági követelmények minden fedezett kötvényre alkalmazandók legyenek, ami az említett követelményeknek az (EU) 2019/... irányelvben(18) a fedezett kötvények közös strukturális jellemzőjeként való előírásával érhető el. Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (7) bekezdését ennek megfelelően törölni kell.

(13)  A fedezett kötvények hosszú távú finanszírozási eszközök, amelyeket ennek megfelelően többéves tervezett futamidővel bocsátanak ki. Ezért a 2007. december 31. vagy [OP: Please insert the date of application of this Regulation] előtt kibocsátott fedezett kötvények futamideje során biztosítani kell a folyamatosságot. E célkitűzés elérése érdekében a 2007. december 31. előtt kibocsátott fedezett kötvényeknek továbbra is mentesülniük kell az 575/2013/EU rendeletben az elfogadható eszközök, a túlfedezet és a helyettesítő eszközök tekintetében előírt követelmények alól. Emellett az 575/2013/EU rendeletnek ▌megfelelő, ... [OP: Please insert the date of application of this Regulation] előtt kibocsátott egyéb fedezett kötvényeket mentesíteni kell a túlfedezetre és a helyettesítő eszközökre vonatkozó követelmények alól, és futamidejük alatt továbbra is biztosítani kell az említett rendeletben megállapított kedvezményes kezelésre való jogosultságukat.

(14)  Ezt a rendeletet az (EU) 2019/... irányelvvel(19) összefüggésben kell alkalmazni. A fedezett kötvények kibocsátására vonatkozó strukturális jellemzőket megállapító új keretszabályozás, illetve a kedvezményes kezelésre vonatkozó módosított követelmények következetes alkalmazásának biztosítása érdekében e rendelet alkalmazásának kezdőnapját el kell halasztani oly módon, hogy az egybeessen azzal a nappal, amelytől a tagállamoknak a szóban forgó irányelvet átültető rendelkezéseket alkalmazniuk kell.

(15)  Az 575/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 575/2013/EU rendelet módosítása

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 129. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:(20)

i.  az első albekezdés a következőképpen módosul:

–  a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:"

Az (EU) 2019/xxxx európai parlamenti és tanácsi irányelv(21)* 2. cikkében említett fedezett kötvények abban az esetben jogosultak a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kedvezményes kezelésre, ha megfelelnek az e cikk (3), (3a) és (3b) bekezdésében foglalt feltételeknek és ha a következő elfogadható eszközök valamelyike fedezi őket:

______________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/... irányelve a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EU irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL C […]., […]., […]. o.).]”;

"

–  a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) hitelintézetekkel szembeni, az ▌1. vagy 2. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségek, valamint hitelintézetekkel szembeni, a 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó olyan kitettségek, amelyek legfeljebb 100 nap futamidejű rövid lejáratú betétek, amennyiben azokat az (EU) 2019/... irányelv(22) 16. cikkében a fedezeti halmaz likviditási pufferére vonatkozóan előírt követelmény teljesítése érdekében alkalmazzák, valamint az említett irányelv 11. cikke szerinti származtatott ügyletek, amennyiben az illetékes hatóságok engedélyezik a származtatott ügyletek formájában fennálló kitettségeket, az e fejezetben meghatározottak szerint.”;

"

–  a d) pont ii. alpontját el kell hagyni;

–  az f) pont ii. alpontját el kell hagyni;

ii.  a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Az (1a) bekezdés alkalmazásában az olyan kitettségeket, amelyeket a zálogjoggal terhelt ingatlannal ▌vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal fedezett hitelek adósai által teljesített, vagy a hitelekhez kapcsolódó felszámolási bevételekből történő kifizetések továbbítása és kezelése eredményez, nem kell figyelembe venni az említett bekezdésben előírt határértékek kiszámításakor.”;

"

iii.  a harmadik albekezdést törölni kell;

b)  a szöveg a következő ▌bekezdésekkel egészül ki:"

„(1a) Az (1) bekezdés első albekezdése c) pontjának alkalmazásában az alábbiak alkalmazandók:

   a) az 1. hitelminőségi besoroláshoz tartozó, hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében a kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértékének 15%-át;
   b) a 2. hitelminőségi besoroláshoz tartozó, hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében a kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértéke teljes kitettségének 10%-át;
   c) a 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó, hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú, legfeljebb 100 nap futamidejű betétek és származtatott ügyletek formájában fennálló kitettségek esetében a kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértéke teljes kitettségének 8%-át;

Az (EU) 2019/... irányelv(23) 18. cikkének (2) bekezdése értelmében kijelölt illetékes hatóságok az EBH-val folytatott konzultációt követően csak akkor engedélyezhetik a hitelintézetekkel szemben származtatott ügyletek formájában fennálló, a 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségeket, ha az ebben a bekezdésben említett, 1. és 2. hitelminőségi besorolásra vonatkozó követelmények alkalmazása bizonyíthatóan jelentős koncentrációs problémákhoz vezethet az érintett tagállamokban;

   d) az 1., 2. vagy 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó hitelintézetekkel szembeni teljes kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértéke teljes kitettségének 15%-át. A 2. vagy 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó hitelintézetekkel szembeni teljes kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértéke teljes kitettségének 10%-át.

(1b)   Az (1a) bekezdés nem alkalmazandó a fedezett kötvényeknek az (EU) 2019/... irányelv+ 8. cikke szerint elfogadható biztosítékként való alkalmazására.

(1c)  Az (1) bekezdés első albekezdése d) pontja i. alpontjának alkalmazásában a 80%-os korlát kölcsönönként alkalmazandó és a kölcsön azon részét határozza meg, amely hozzájárul a fedezett kötvényhez kapcsolódó kötelezettségek fedezéséhez, és a kölcsön teljes futamideje alatt alkalmazandó.

(1d)  Az (1) bekezdés első albekezdése f) pontja i. alpontjának és g) pontjának alkalmazásában a 60%-os vagy 70%-os korlát kölcsönönként alkalmazandó és a kölcsön azon részét határozza meg, amely hozzájárul a fedezett kötvényhez kapcsolódó kötelezettségek fedezéséhez, és a kölcsön teljes futamideje alatt alkalmazandó.”;

"

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az e rendeletnek megfelelő fedezett kötvényeket fedező ingatlanok és hajók esetében teljesülniük kell a 208. cikkben meghatározott követelményeknek. Az ingatlanérték monitoringjára vonatkozóan a 208. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeket valamennyi ingatlan és hajó tekintetében rendszeresen, évente legalább egyszer teljesíteni kell.”;

"

d)  a szöveg a következő ▌bekezdésekkel egészül ki:"

„(3a) Az (1) bekezdésben felsorolt elfogadható eszközökkel történő fedezés mellett a fedezett kötvényekre legalább 5%-os, az (EU) 2019/... irányelv(24) 3. cikkének (12) bekezdésében meghatározott túlfedezet alkalmazandó.

Az első albekezdés alkalmazásában a fedezeti ▌eszközök összesített névértéke legalább akkora, mint a forgalomban lévő fedezettkötvény-állomány összesített névértéke („névértékelv”), és az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható eszközökből áll.

A túlfedezet minimális szintjéhez hozzájáruló eszközökre nem alkalmazandók az (1a) bekezdésben ▌előírt, kitettségnagyságra vonatkozó korlátok, és ezek az eszközök az említett korlátokba nem számítanak bele.

A tagállamok a fedezett kötvényekre alacsonyabb minimális túlfedezeti szintet is alkalmazhatnak, vagy felhatalmazhatják illetékes hatóságaikat, hogy szabályozzák ezt a szintet, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

   a) a túlfedezet számítása vagy olyan formális megközelítésen alapul, amely figyelembe veszi az eszközök mögöttes kockázatát▌, vagy olyan formális megközelítésen, amelyben az eszközértékelésre a 4. cikk (1) bekezdésének 74. pontjában meghatározott jelzálog-hitelbiztosítéki érték vonatkozik;
   b) a túlfedezet minimális szintje a névértékelv alapján nem lehet alacsonyabb 2%-nál.

A túlfedezet minimális szintjéhez hozzájáruló eszközökre nem alkalmazandók az (1a) bekezdésbenelőírt, kitettségnagyságra vonatkozó korlátok, és ezek az eszközök az említett korlátokba nem számítanak bele.

(3b)  Az (1) bekezdésben említett elfogadható eszközök belefoglalhatók a fedezeti halmazba az (EU) 2019/... irányelv(25) 3. cikkének 10. pontjában meghatározott elsődleges eszközökre vonatkozó, az említett irányelv 3. cikkének 11. pontjában meghatározott helyettesítő eszközként, az e cikk (1) és (1a) bekezdésében előírt, hitelminőségre és kitettségnagyságra vonatkozó korlátok betartásával.”;

"

e)  a (6) és (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) A 2007. december 31. előtt kibocsátott fedezett kötvények nem tartoznak az (1), az (1a), a (3), a (3a) és a (3b) bekezdés követelményei alá. Lejáratukig jogosultak a (4) és (5) bekezdés szerinti kedvezményes kezelésre.

(7)  A ... [OP please insert the date of application of this amending Regulation] előtt kibocsátott azon fedezett kötvények, amelyek megfelelnek az e rendelet kibocsátásuk időpontjában alkalmazandó változatában meghatározott követelményeknek, nem tartoznak a (3a) és a (3b) bekezdésben előírt követelmények alá. Lejáratukig jogosultak a (4) és (5) bekezdés szerinti kedvezményes kezelésre.”

"

2.  A 416. cikk (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„ii. az (EU) 2019/... irányelv(26) 2. cikkében meghatározottak szerinti, az e pont i. alpontjában említettektől eltérő kötvények;”;

"

3.  A 425. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az intézmények jelentést készítenek likviditásbeáramlásaikról. A likviditásbeáramlások figyelembevétele a likviditáskiáramlások 75%-ára korlátozódik. Az intézmények mentesíthetik ezen korlát alól a más intézményeknél elhelyezett és a 113. cikk (6) vagy (7) bekezdésében meghatározott kezelés alá tartozó betétekből származó likviditásbeáramlásokat. Az intézmények mentesíthetik ezen korlát alól a hitelfelvevőktől és kötvénybefektetőktől esedékes, a 129. cikk (4), (5) vagy (6) bekezdésében előírt kezelésre jogosult kötvényekkel, illetve az (EU) 2019/...+ irányelv 2. cikkében említett fedezett kötvényekkel finanszírozott jelzáloghitelhez kapcsolódó összegekből származó likviditásbeáramlásokat

. Az intézmények mentesíthetik az intézmény által közvetített kedvezményes kölcsönökből származó beáramlásokat. Az egyedi alapú felügyeletért felelős illetékes hatóság előzetes jóváhagyásának függvényében az intézmény teljesen vagy részlegesen mentesítheti azokat a beáramlásokat, amelyek esetében a pénzáramlás forrásának számító fél az intézmény anyaintézménye, vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyaintézmény egy másik leányvállalata, vagy a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolat fűzi az intézményhez.”.

"

4.  A 427. cikk (1) bekezdése b) pontjának x. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„x. a 129. cikk (4) vagy (5) bekezdése szerinti kezelésre jogosult vagy az (EU) 2019/... irányelv(27) 2. cikkében említett értékpapírokból eredő kötelezettségek;”;

"

5.  A 428. cikk (1) bekezdése h) pontjának iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„iii. a 129. cikk (4) vagy (5) bekezdése szerinti kezelésre jogosult vagy az (EU) 2019/...+ irányelv 2. cikkében említett kötvények útján fedezett (közvetett finanszírozás);”;

"

6.  A 496. cikket el kell hagyni.

7.  A III. melléklet 6. pontjának c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

„c) az (EU) 2019/... irányelv(28) 2. cikkében meghatározottak szerinti, az e pont b. alpontjában említettektől eltérő kötvények.”.

"

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet ... [OP: please insert the date laid down in the second subparagraph of Article 32(1) of Directive (EU) 2019/...+] -tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt: …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 382., 2018.10.23., 2. o.
(2) HL C 367., 2018.10.10., 56. o.
(3)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(4)HL C 382., 2018.10.23., 2. o.
(5)HL C 367., 2018.10.10., 56. o.
(6) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja.
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(8)+ OP: Please insert the number of the Directive (EU) 20xx/xx on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EU and Directive 2014/59/EU and complete footnote 5.
(9) (EU) 2019/... irányelv a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EU irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L ..., .... o.).
(10)Opinion of the European Banking Authority on the preferential capital treatment of covered bonds (Az Európai Bankhatóság véleménye a fedezett kötvények kedvezményes tőkekövetelményeiről), EBA/Op/2014/04.
(11)Az EBA/Op/2014/04 véleményben foglalt EU COM 1-A–1-D ajánlás.
(12)+ OP: Please insert the number of Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(13)Az EBA/Op/2014/04 véleményben foglalt EU COM 2 ajánlás.
(14)Ugyanott.
(15)+ OP: Please insert the number of Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(16)+ OP: Please insert the number of Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(17)+ OP: Please insert the number of Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(18)+ OP: Please insert the number of Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(19)+ OP: Please insert the number of Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(20)
(21)+ OJ: Please insert reference to Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU]
(22)+ OP: Please insert the number of the Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(23)+ OP: Please insert the number of the Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(24)+ OP: Please insert the number of the Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(25)+ OP: Please insert the number of the Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EC and Directive 2014/59/EU.
(26)+ OP: Please insert the number of the Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EU and Directive 2014/59/EU.
(27)+OP: Please insert the number of the Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EU and Directive 2014/59/EU.
(28)+OP: Please insert the number of the Directive (EU) on the issue of covered bonds and covered bond public supervision and amending Directive 2009/65/EU and Directive 2014/59/EU.


Fedezett kötvények és közfelügyeletük ***I
PDF 334kWORD 92k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0094 – C8-0113/2018 – 2018/0043(COD))
P8_TA-PROV(2019)0432A8-0390/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0094),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 53. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0113/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 114. cikkére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0390/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel(2)

P8_TC1-COD(2018)0043


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak ▌114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) 52. cikkének (4) bekezdése meglehetősen általánosan határozza meg a fedezett kötvények strukturális elemeire vonatkozó követelményeket. Ezek a követelmények csupán azt írják elő, hogy a fedezett kötvényeket olyan hitelintézetnek kell kibocsátania, amelynek székhelye valamely tagállamban található, és hogy a fedezett kötvényeknek különleges közfelügyelet és kettős fedezeti mechanizmus hatálya alá kell tartozniuk. A nemzeti fedezettkötvény-keretszabályozások sokkal részletesebben foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Az említett nemzeti keretszabályozások további strukturális rendelkezéseket is tartalmaznak, különösen a fedezeti halmaz összetétele, az eszközök elfogadhatósági kritériumai, az eszközök összevonására (halmazosítására) vonatkozó lehetőség, az átláthatósági és jelentéstételi kötelezettségek, valamint a likviditási kockázat mérséklése tekintetében. A tagállamok szabályozási megközelítései érdemben is eltérnek. Több tagállamban nincs is fedezett kötvényekre vonatkozó külön nemzeti keretszabályozás. Következésképpen az uniós jogban egyelőre nincsenek meghatározva azok a fő strukturális elemek, amelyeket az Unióban kibocsátott fedezett kötvényeknek teljesíteniük kell.

(2)  Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) 129. cikke további feltételekkel bővítette a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében említetteket, hogy az így kialakított kedvezményes prudenciális tőkekövetelmények alkalmazásával a hitelintézeteknek kevesebb tőkét kelljen tartaniuk a fedezett kötvényekbe való befektetések esetén, mint más eszközökbe való befektetések esetén. E további követelmények az Unión belül növelik ugyan a fedezett kötvényekre vonatkozó harmonizáció mértékét, de konkrét céljuk azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a fedezettkötvény-befektetők alkalmazhatják a kedvezményes kezelést, és ezek a követelmények az 575/2013/EK rendelet keretén kívül nem alkalmazhatók.

(3)  A 2009/65/EK irányelvben szereplő fogalommeghatározást más uniós jogi aktusok, mint például az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(7), az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(8) és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) is referenciaként használja azon fedezett kötvények azonosítása céljából, amelyek tekintetében alkalmazni lehet az említett jogszabályok által a fedezettkötvény-befektetők javára