Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0254(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0412/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0412/2018

Viták :

PV 11/12/2018 - 22
CRE 11/12/2018 - 22
PV 17/04/2019 - 23
CRE 17/04/2019 - 23

Szavazatok :

PV 12/12/2018 - 19.1
CRE 12/12/2018 - 19.1
PV 18/04/2019 - 10.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0516
P8_TA(2019)0430

Elfogadott szövegek
PDF 319kWORD 106k
2019. április 18., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Európai Védelmi Alap ***I
P8_TA(2019)0430A8-0412/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0476),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkének (3) bekezdésére, 182. cikkének (4) bekezdésére, 183. cikkére, valamint 188. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0268/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére(1),

–  tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, illetve a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0412/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 110., 2019.3.22., 75. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2018. december 12-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0516).


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0254

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, 182. cikke (4) bekezdésére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(-1b)  Az Unió geopolitikai környezete az utóbbi évtizedben drámaian megváltozott. Az Európával szomszédos régiókban instabil a helyzet, és az Unió olyan összetett és kihívásokkal teli környezettel néz szembe, amelyben egyrészt új fenyegetések, például hibrid és a kibertámadások jelennek meg, másrészt visszatérnek a hagyományosabb kihívások. E helyzettel szembesülve mind az európai polgárok, mind pedig politikai vezetőik egyetértenek abban, hogy többet kell tennünk a védelem területén.

(-1c)  A védelmi ágazatot a védelmi berendezések árának növekedése, valamint a magas kutatási és fejlesztési (K+F) költségek jellemzik, ami korlátozza az új védelmi programok indításának lehetőségét, és közvetlen hatással van az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességére és innovációs kapacitására. Tekintettel a költségek növekedésére, a nagyszabású, új generációs védelmi rendszerek és az új védelmi technológiák kifejlesztését uniós szinten kell támogatni annak érdekében, hogy javuljon a tagállamok közötti együttműködés a védelmi felszerelésekre fordított beruházások terén.

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi ipari és technológiai képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége, innovációs ereje és hatékonysága Unió-szerte és az Unión túl, támogatva ezáltal továbbá az integráltabb európai védelmi piacot és ösztönözve az európai védelmi termékek és technológiák iránti keresletet a belső piacon, így növelve a nem uniós forrásoktól való függetlenséget. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: alap) felállítására a védelmi termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából, ezáltal elősegítve a szinergiákat és a költséghatékonyságot, valamint előmozdítva a védelmi felszerelések tagállamok általi közös beszerzését és karbantartását. Ezen alap kiegészítené a már jelenleg is e célra fordított nemzeti finanszírozást, és együttműködésre, valamint védelmi beruházásaik növelésére lenne hivatott ösztönözni a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes ciklusa alatt.

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív európai védelmi technológiai és ipari ▌bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel(2).

(3)  Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak arra kell irányulnia, hogy előmozdítsa az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát, valamint technológiai autonómiáját, ezáltal hozzájárulva az Unió ipari stratégiai autonómiájához a tagállamok közötti határokon átnyúló együttműködés, valamint a vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti együttműködés támogatása révén Unió-szerte a védelmi vonatkozású termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Innovatívabb megoldások és egy nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell és elő kell segítenie a védelem területén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló együttműködésének bővítését.

Az Unión belül a közös védelmi képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika ▌keretében kerülnek azonosításra, mégpedig a képességfejlesztési terv segítségével, noha az átfogó stratégiai kutatási menetrend is meghatároz közös védelmi kutatási célokat. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos uniós törekvések megvalósítása érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritásokat – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe lehet venni abban az esetben, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságot el kell kerülni.

(4)  A kutatási szakasz döntő fontosságú ▌, mivel megteremti az európai ipar termékfejlesztési kapacitásának és autonómiájának, valamint a tagállamok mint a védelem végfelhasználói függetlenségének feltételeit. A védelmi képességek fejlesztéséhez kapcsolódó kutatási szakasz jelentős kockázatokat foglalhat magában, különösen az alacsony érettségi szint és a technológiák forradalmisága kapcsán. A kutatási ▌szakaszt rendszerint követő fejlesztési szakasz szintén komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációját. Az alapnak ennélfogva elő kell segítene a kutatási és fejlesztési szakaszok közötti kapcsolatot.

(5)  Az alap nem támogathat olyan alapkutatásokat, amelyeket inkább más rendszerek keretében kellene támogatni, de magában foglalhat olyan védelemorientált alapvető kutatásokat, amelyek valószínűleg alapul szolgálnak a felismert vagy várható problémák vagy eshetőségek megoldásához.

(6)  Az alap támogathat új termékekkel és technológiákkal, valamint már létező termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket. A már létező védelmi termékek és technológiák korszerűsítését célzó tevékenységek kizárólag akkor támogathatók, ▌ha a végrehajtásukhoz szükséges, előzetesen létező információkat nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országok szervezetei nem korlátozzák oly módon, amely lehetetlenné tenné a tevékenység végrehajtását. Az uniós finanszírozás kérelmezésekor a jogalanyoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó információkat a korlátozások hiányának megállapítása érdekében. Ilyen információk hiányában nem szabad uniós finanszírozást nyújtani.

(6a)   Az alapnak pénzügyi támogatást kell nyújtania a forradalmi védelmi technológiák kifejlesztéséhez vezető tevékenységek számára. Mivel a forradalmi technológiák nem hagyományos védelmi szereplőktől származó koncepciókon és ötleteken is alapulhatnak, az alapnak megfelelő rugalmasságot kell biztosítania az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és az ilyen tevékenységek végrehajtása tekintetében.

(7)  Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeit tiszteletben tartsák e rendelet végrehajtása során, az olyan termékekre vagy technológiákra vonatkozó tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását a nemzetközi jog tiltja, nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban az alap keretében. E tekintetben az új, ▌védelmi vonatkozású termékekkel vagy technológiákkal kapcsolatos tevékenységek támogathatóságának ▌többek között a nemzetközi jog fejlődésétől kell függenie. A halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntések kapcsán, szintén nem jogosultak az alap által nyújtott pénzügyi támogatásra, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellentevékenység kidolgozására irányuló fellépések részére finanszírozást nyújtson.

(8)  A konszolidált védelmi képességre vonatkozó követelményekre és a közös műszaki előírásokra vagy szabványokra vonatkozó megegyezés nehézsége akadályozza a tagállamok közötti és a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködést. Az ilyen követelmények, előírások és szabványok hiánya a védelmi ágazat növekvő széttagoltságát, műszaki összetettséget, késedelmeket és megugró költségeket, felesleges párhuzamosságot, valamint alacsonyabb szintű interoperabilitást eredményezett. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében előfeltételként kell szabni, hogy megállapodás szülessen a közös műszaki előírásokról. Az alapból támogatni kell a közös védelmi képességre vonatkozó követelmények kialakítását ▌ eredményező ▌tevékenységeket, valamint azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő, különösen abban az esetben, ha támogatják az interoperabilitást.

(9)  Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek kihasználásával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakasza kockázatainak megszüntetésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek támogatandók az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

(10)  Mivel az alap célja elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek ▌akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett legalább három jogalanyból álló konzorciumon belüli együttműködéssel valósulnak meg. Ezen, legalább két különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett támogatható jogalanyok közül legalább hármat sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. Ebben az összefüggésben az „ellenőrzés” a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képességként értendő. Figyelembe véve a védelmi vonatkozású forradalmi technológiák, valamint a tanulmányok sajátosságait, ezeket a tevékenységeket végezhetné egyetlen jogalany is. A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alap támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzést is.

(11)  [A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755//EU tanácsi határozat(3) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyeknek és szervezeteknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy finanszírozásban részesüljenek, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(12)  Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának ▌erősítésére irányul, elvben csak az Unióban vagy a társult országokban letelepedett és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben az „ellenőrzés” a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képességként értendő. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek során a címzettek és alvállalkozóik által használt infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek nem társult harmadik ország területén, ügyvezetési struktúráik székhelyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie. Ennek megfelelően a valamely nem társult harmadik országban letelepedett szervezetek, valamint az olyan szervezetek, amelyek az Unióban vagy egy társult országban telepedtek le, de ügyvezetési struktúráik székhelye valamely nem társult harmadik országban található, nem jogosultak arra, hogy címzettként vagy alvállalkozóként részt vegyenek a tevékenységben. Az Unió és tagállamai alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelme érdekében ezeket a támogathatósági feltételeket a költségvetési rendelet 176. cikkétől eltérve a közbeszerzés révén nyújtott finanszírozásra is alkalmazni kell.

(13)  Bizonyos körülmények fennállása esetén ▌lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint a címzettek és az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő alvállalkozóik nem állhatnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben azok az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalanyok, amelyek nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor lehetnek címzettként vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozóként támogatásra jogosultak, ha az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó szigorú feltételek teljesülnek. Az ilyen jogalanyok részvétele nem sértheti az alap célkitűzéseit. A kérelmezőknek a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. E tekintetben az ellátás biztonságával kapcsolatos tagállami aggályokat szintén figyelembe kell venni.

(13-a)  Az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések keretében nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás bizonyos kijelölt jogi személyek, szervezetek vagy szervek rendelkezésére vagy javára. Ezért ezek a kijelölt szervezetek, valamint a tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló szervezetek az alapból pénzügyileg nem támogathatók.

(13a)  Uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(4) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda. Bizonyos kellően indokolt és rendkívüli körülmények fennállása esetén azonban uniós finanszírozás a költségvetési rendelet 195. cikkének e) pontjával összhangban is odaítélhető. Amennyiben a finanszírozásnak a költségvetési rendelet 195. cikke e) pontjával összhangban történő odaítélése eltérést jelent a versenypályázati felhívások kiírására vonatkozó főszabálytól, ezeket a rendkívüli körülményeket szigorúan kell értelmezni. Ebben az összefüggésben ahhoz, hogy pályázati felhívás kiírása nélkül lehessen finanszírozást nyújtani, a Bizottságnak – amelyet ebben a tagállamok bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) segít – értékelnie kell, hogy a javasolt tevékenység milyen mértékben felel meg az alap céljainak az ellátási lánc egészében megvalósuló, határokon átnyúló ipari együttműködés és verseny tekintetében.

(14)  Ha egy konzorcium támogatható tevékenységben szeretne részt venni, és az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagot koordinátornak, aki a fő kapcsolattartó lesz.

(15)  Abban az esetben, ha az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységet a tagállamok vagy a társult országok által kinevezett projektmenedzser irányítja, a kifizetésnek a címzettek számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak konzultálnia kell a projektmenedzserrel annak érdekében, hogy az biztosítani tudja, hogy a címzettek betartsák határidőket. ▌A projektmenedzsernek közölnie kell a Bizottsággal a tevékenység előrehaladására vonatkozó észrevételeit annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse, hogy teljesülnek-e a kifizetés feltételei.

(15a)  Az alapot a Bizottság közvetlen irányítás keretében hajtja végre annak érdekében, hogy maximalizálja a végrehajtás hatékonyságát és eredményességét, és biztosítsa az egyéb uniós kezdeményezésekkel való teljes összhangot. Ezért a továbbiakban is a Bizottságnak kell felelnie a kiválasztási és odaítélési eljárásokért, beleértve az etikai értékelést is. Indokolt esetben azonban a Bizottság megbízhatja a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szerveket bizonyos végrehajtási feladatokkal az alapból pénzügyi támogatásban részesülő egyedi tevékenységek tekintetében. Ilyen eset például, ha valamely tevékenységet társfinanszírozó tagállamok projektmenedzsert jelöltek ki, feltéve, ha teljesülnek a költségvetési rendelet követelményei. Ez a megbízatás elősegítené a társfinanszírozott tevékenységek irányításának összehangolását, és biztosítaná a finanszírozási megállapodás zökkenőmentes koordinációját, a szerződés pedig ez esetben a konzorcium és a tevékenységet társfinanszírozó tagállamok által kijelölt projektmenedzser között kerülne megkötésre.

(16)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek pénzügyi szempontból életképesek legyenek, a kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy a tevékenység azon költségeit, amelyekre az uniós finanszírozás nem terjed ki, más finanszírozási forrásból fedezik.

(17)  A tagállamok számára különböző pénzügyi konstrukcióknak kell rendelkezésre állniuk a védelmi képességek közös fejlesztésére és beszerzésére. A ▌Bizottság megadhat különböző olyan pénzügyi konstrukciókat, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon alkalmazhatnak az együttműködésen alapuló fejlesztések és beszerzések pénzügyi vonatkozású nehézségeinek leküzdése érdekében. Az ilyen pénzügyi konstrukciók alkalmazása – az ▌alap keretében támogatott projektek esetében is – elősegítheti az együttműködésen alapuló és határokon átnyúló védelmi projektek elindítását és a védelmi kiadások hatékonyságának növelését.

(18)  Tekintettel a védelmi ipar sajátosságaira, amelynek esetében a kereslet szinte kizárólag a tagállamokból és a társult országokból származik, amelyek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák összes beszerzését is ellenőrzik a kivitelt is ideértve, a védelmi ágazat működése egyedülálló, és nem követi a tradicionálisabb piacokat szabályozó hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért nem tud jelentős önfinanszírozású védelmi kutatási-fejlesztési (K+F) projekteket végrehajtani, és gyakran teljes mértékben a tagállamok és a társult országok finanszírozzák az összes K+F költséget. Az alap célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, mindenekelőtt a különböző tagállamok és társult országok jogalanyai közötti együttműködés ösztönzése céljából és a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett, az elszámolható költségek akár egészét fedezni kell a prototípus-fejlesztési szakaszt megelőzően végzett tevékenységek esetében.

(19)  A prototípus-fejlesztés szakasza egy kulcsfontosságú szakasz, amelyben a tagállamok vagy a társult országok általában döntenek konszolidált beruházásukról, és elindítják jövőbeni védelmi termékeik vagy technológiáik beszerzésének folyamatát. Ez az oka annak, hogy e konkrét szakaszban a tagállamok és a társult országok megállapodnak a szükséges kötelezettségvállalásokról, ideértve a költségmegosztást és a projekt iránt viselt felelősséget is. Kötelezettségvállalásuk hitelességének biztosítása érdekében az Unió által az alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás általában nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át.

(20)  A prototípus-fejlesztési szakaszt követő tevékenységek esetében legfeljebb 80 %-os finanszírozást kell előirányozni. E tevékenységek, amelyek közelebb állnak a termékek és a technológiák véglegesítéséhez, még mindig jelentős költségekkel járhatnak.

(21)  A védelmi ágazatban érdekelt felek specifikus közvetett költségekkel – például a biztonsággal kapcsolatos költségekkel – szembesülnek. Emellett az érdekelt felek egy olyan egyedi piacon dolgoznak, ahol – a keresleti oldalról jelentkező igény hiányában – nem tudják úgy megtéríttetni a K+F költségeket, mint a polgári ágazatban. Ezért indokolt 25 %-os átalányfinanszírozást lehetővé tenni, valamint ▌engedélyezni a címzettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően kiszámított közvetett költségek elszámolását, amennyiben ezt a gyakorlatot az adott nemzeti hatóságok összehasonlítható, védelmi vonatkozású tevékenységek esetében elfogadják, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot. ▌

(21a)  A határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételével folytatott tevékenységek elősegítik az ellátási láncok megnyitását és hozzájárulnak az alap célkitűzéseihez. Az ilyen tevékenységek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni, amely az összes részt vevő szervezet javát szolgálja.

(22)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához, fontos, hogy a tagállamok ▌közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, mégpedig határokon átnyúló közös beszerzés keretében, amelynek esetében a tagállamok közösen szervezik meg beszerzési eljárásaikat, különösen egy központi beszerző szerv igénybevételével.

(22a)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak, valamint közép- és hosszú távon kereskedelmileg életképesnek kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához. A fejlesztési tevékenységek támogathatósági szempontjai között ezért figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamoknak szándékukban áll – koordinált módon, például egyetértési megállapodás vagy szándéknyilatkozat révén – beszerezni a végső védelmi vonatkozású terméket, illetve felhasználni a technológiát. A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó odaítélési szempontok között is figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamok politikailag vagy jogilag elkötelezik magukat amellett, hogy közösen használják, birtokolják, illetve tartják karban a végső védelmi vonatkozású terméket vagy technológiát.

(23)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenységek mennyiben szolgálják ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. ▌

(24)  Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható tevékenységeknek folyamatosan biztosítaniuk kell a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok jogalanyai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak az alap céljainak eléréséhez. Kiválasztásuk esetén e projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

(25)  A Bizottság figyelembe veszi az Európai horizont keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket a felesleges párhuzamosság elkerülése és a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspiráció és szinergiák biztosítása érdekében.

(26)  A kiberbiztonság és a kibervédelem egyre jelentősebb kihívást jelent, és a Bizottság, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felismerte annak szükségességét, hogy szinergiákat kell kialakítani az alap hatálya alá tartozó kibervédelmi tevékenységek és a kiberbiztonsággal kapcsolatos – például a kiberbiztonságról szóló közös közleményben bejelentett – uniós kezdeményezések között. Különösen a létrehozandó Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak kell szinergiára törekednie a kiberbiztonság polgári és védelmi dimenziói között. Az tevékenyen támogathatná a tagállamokat és más érintett szereplőket tanácsadással; szakértelem megosztásával, valamint a projektek és tevékenységek terén az együttműködés elősegítésével, továbbá abban az esetben is, ha az ▌alappal kapcsolatban projektmenedzserként eljáró tagállamok ezt kérik.

(27)  Integrált megközelítést kell biztosítani a Bizottság által a költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében elindított, a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés (PADR) és az (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5) létrehozott európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) körébe tartozó tevékenységek összehangolásával, a részvételi feltételek összehangolása, egy koherensebb eszköztár létrehozása, valamint az innovációs, együttműködési és gazdasági hatás növelése érdekében, elkerülve ugyanakkor a felesleges párhuzamosságokat és a szétaprózódást. Ezzel az integrált megközelítéssel az alap hozzájárulna a védelmi célú kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett megszüntetve a kutatás és a fejlesztés szakaszai közötti szakadékot, valamint előmozdítva az innováció minden formáját, a diszruptív innovációt is beleértve ▌. Adott esetben a polgári területen is várhatóak pozitív tovagyűrűző hatások.

(28)  Amennyiben ez az adott tevékenység sajátos jellegére tekintettel helyénvaló, az alap célkitűzéseit az InvestEU Alap keretében nyújtott pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák útján is támogatni kell.

(29)  A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. A tevékenységeknek egyértelmű értéktöbbletet kell képviselniük az Unió számára.

(30)  A finanszírozási formákat és az alap végrehajtásának módszereit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek konkrét célkitűzéseinek a teljesítését és az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet ▌125. cikkének (1) bekezdésében ▌ említettek szerint.

(31)  A Bizottságnak meg kell határoznia az alap célkitűzéseinek megfelelő éves ▌munkaprogramokat, figyelembe véve az EDIDP és a PADR terén levonható kezdeti tanulságokat. A Bizottságot a munkaprogram összeállításában a bizottságnak kell segítenie. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. Ezzel összefüggésben a bizottság nemzeti védelmi és biztonsági szakértők részvételével is ülésezhet a Bizottságnak való szakmai segítségnyújtás céljából, amibe a minősített adatoknak a tevékenységek keretei között történő védelmét illetően biztosított tanácsadás is beletartozik. A tagállamok maguk jelölik ki képviselőiket az említett bizottságba. A bizottság tagjai számára gyors és érdemi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megvizsgálják a végrehajtási jogi aktusok tervezetét és véleményt nyilvánítsanak róluk.

(31a)  A munkaprogramok kategóriáinak funkcionális követelményeket kell tartalmazniuk, hogy ezáltal az ágazat számára egyértelmű legyen, hogy a kidolgozásra kerülő képességek keretei között milyen funkciókat és feladatokat kell majd ellátni. E követelményeknek egyértelműen jelezniük kell az elvárt teljesítményt, de azokat nem helyénvaló konkrét megoldásokra vagy konkrét szervezetekre vonatkoztatni, mint ahogy az sem helyénvaló, hogy az említett követelmények a pályázati felhívások szintjén akadályozzák a versenyt.

(31b)  A munkaprogramok kidolgozása során a Bizottságnak – a bizottsággal folytatott megfelelő konzultációk útján – azt is biztosítania kell, hogy a javasolt kutatási vagy fejlesztési tevékenységek során elkerüljék a felesleges párhuzamosságokat. Ezzel kapcsolatban a Bizottság elvégezheti az Unióban már létező képességekkel vagy már finanszírozott kutatási vagy fejlesztési projektekkel való esetleges párhuzamosságok előzetes értékelését.

(31bb)  A Bizottságnak a védelmi termékek és technológiák teljes ipari ciklusa során gondoskodnia kell a munkaprogramok koherenciájáról.

(31bc)  A munkaprogramoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határokon átnyúló részvételét.

(31c)   A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a bizottságban. A védelmi terület sajátosságai miatt az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a bizottság munkáját.

(32)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a munkaprogram elfogadására, valamint a támogatásoknak a kiválasztott fejlesztési tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. Különösen a fejlesztési tevékenységek végrehajtása során kell figyelembe venni a védelmi ágazat sajátosságait, nevezetesen a tagállamok és/vagy a társult országok tervezési és beszerzési folyamat tekintetében fennálló felelősségét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a ▌182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi ▌rendeletnek megfelelően kell gyakorolni(6).

(32a)  A Bizottságnak – miután az érintett tagállamok által validálandó biztonsági referenciákkal rendelkező, független szakértők segítségével elvégezte az ajánlatok értékelését – ki kell választania az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeket. A Bizottságnak össze kell állítania a független szakértők adatbázisát. Az adatbázis nem tehető közzé. A független szakértőket készségeik, tapasztalataik és tudásuk alapján kell kinevezni a számukra kijelölendő feladatok szem előtt tartásával. Amennyiben lehetséges, a Bizottságnak a független szakértők kinevezésekor megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a készségek, a tapasztalat, a tudás, a földrajzi sokféleség és a nemek tekintetében kiegyensúlyozott összetételt érjen el a szakértői csoportokban és az értékelést végző bizottságokban, a tevékenységi területen fennálló helyzetet is figyelembe véve. Emellett a szakértők megfelelő rotációjának biztosítására, valamint a magánszektor és a közszektor közötti megfelelő egyensúlyra is törekedni kell. A tagállamokat tájékoztatni kell az értékelés eredményéről (a kiválasztott tevékenységek ranglistája útján), valamint a támogatott tevékenységek terén elért előrehaladásról. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a munkaprogram elfogadása és végrehajtása, valamint az odaítélésre vonatkozó határozatok elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(32b)  Független szakértők nem végezhetnek értékelést, tanácsadást vagy segítségnyújtást olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben – mindenekelőtt aktuálisan betöltött pozíciójukra tekintettel – összeférhetetlenség áll fenn. Különösen nem szabad olyan helyzetben lenniük, hogy a kézhez kapott információt az általuk értékelt konzorcium kárára használhassák fel.

(32bb)  ▌Új védelmi vonatkozású termékekre vagy technológiákra, illetve a meglévők korszerűsítésére vonatkozó javaslat esetén a kérelmezőknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy betartják az olyan etikai elveket, mint az emberek jóllétével és az emberi génállomány védelmével kapcsolatos elvek, amelyeket a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi jog is rögzít, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és adott esetben annak jegyzőkönyveit is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a ajánlatok szisztematikus átvilágítás tárgyát képezzék, amelynek célja a súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása és etikai értékelésre történő előterjesztése.

(33)  A nyitott belső piac előmozdítása érdekében ösztönözni kell a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok konzorciumi tagként, ▌alvállalkozóként vagy az ellátási lánc egyik szervezeteként történő részvételét.

(34)  A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az alap eredményessége érdekében fenntartsa a párbeszédet a tagállamokkal és az ágazattal. Társjogalkotóként és az egyik fő érdekelt félként az Európai Parlamentet is be kell vonni a párbeszédbe.

(35)  Ez a rendelet meghatározza az Európai Védelmi Alap pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti [új intézményközi megállapodás](7) értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az adminisztratív eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek és minimális többletköltséggel járjanak.

(36)  Az alapra – eltérő rendelkezés hiányában – a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(37)  A rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok esetén való védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és hatékony uniós finanszírozásnak.

(38)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(9), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(10) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(11) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és vádhatósági eljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő ▌bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(39)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(40)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján e rendeletet sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A Bizottságnak – többek között e rendelet megfelelő módosításaira vonatkozó javaslatok előterjesztése céljából – legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően időközi értékelést, az alap végrehajtási időszakának végén pedig végső értékelést kell készítenie, amelyben a pénzügyi tevékenységeket a pénzügyi megvalósítás eredményeinek, valamint – az adott időpontban lehetséges mértékben – az eredmények és hatások szempontjából kell vizsgálnia. Ezzel összefüggésben a végső értékelő jelentésnek azt is segítenie kell meghatározni, hogy az Unió a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén mely területeken függ harmadik országoktól. Ebben a végső jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az alapból pénzügyi támogatásban részesülő projektekben való, határokon átnyúló részvételét, valamint a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell, mint ahogy azt is, hogy az alap miként járul hozzá a képességfejlesztési tervben azonosított hiányosságok kezeléséhez; emellett pedig a jelentésnek a címzettek származási országára, az egyes tevékenységekben részt vevő tagállamok és társult országok számára, és a keletkezett szellemitulajdon-jogok felosztására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatot tehet e rendelet módosítására is az alap végrehajtása során bekövetkező esetleges fejleményekre adott válaszként.

(40a)  A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az alap végrehajtását, és évente jelentést készít az elért eredményekről, többek között arról, hogy az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő tevékenység során azonosított és leszűrt tanulságokat hogyan veszik tekintetbe az alap végrehajtása során. Ennek érdekében a Bizottságnak meg kell hoznia a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket. Ezt a jelentést ismertetni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és nem tartalmazhat érzékeny információt.

(41)  Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára, a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez az alap ▌hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(42)  Mivel az alap csak a védelmi termékek és technológiák kutatási és fejlesztési szakaszait támogatja, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában az Uniót elvben nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok, hacsak az uniós segítségnyújtást közbeszerzés formájában nem nyújtják. Ugyanakkor kutatási tevékenységek esetében az érdekelt tagállamoknak és társult országoknak lehetőséget kell biztosítani a finanszírozott tevékenységek eredményeinek felhasználására és az együttműködésen alapuló további fejlesztésben való részvételre ▌.

(43)  Az uniós pénzügyi támogatás nem befolyásolhatja a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(13) összhangban történő, Unión belüli transzferét, sem pedig a termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét. A katonai felszerelések és technológiák tagállamok általi kivitelét a 944/2008/KKBP közös álláspont szabályozza.

(44)  Az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeire nézve kedvezőtlen hatást gyakorolhat az alap létrehozása előtt vagy az alap keretein kívül generált érzékeny háttér-információk – többek között adatok, know-how vagy egyéb információk felhasználása, vagy illetéktelen személyek hozzáférése az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek keretében született eredményekhez. Ezért az érzékeny információk kezelését az idevágó uniós és nemzeti jogszabályok ▌szerint kell végezni.

(44a)  A minősített adatok megfelelő szintű biztonságának biztosítása érdekében a minősített támogatási és finanszírozási megállapodások aláírásakor be kell tartani az iparbiztonságra vonatkozó minimumszabályokat. Ezért, és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak megfelelően a Bizottságnak tanácsadás kérése céljából továbbítania kell a programbiztonsági utasításokat – a minőségi útmutatót is beleértve – a tagállamok által kijelölt szakértőkhöz.

(45)  A hatásútvonal-mutatók szükség szerinti kiegészítésének vagy módosításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. ▌Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)  A Bizottságnak a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a minősített adatokra és a különleges adatokra kellő figyelemmel kell kezelnie az alapot.

▌ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

KUTATÁSRA ÉS FEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a(z) …/…/EU rendelet [Horizont - 2018/0224(COD)] 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott Európai Védelmi Alapot (a továbbiakban: az alap).

A rendelet megállapítja az alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

0.  „kérelmező”: az a jogalany, aki pályázati felhívást követően vagy a költségvetési rendelet 195. cikkének e) pontjával összhangban az alapból való támogatás iránti kérelmet nyújtott be;

1.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat ▌vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

1a.  „tanúsítás”: azon eljárás, melynek során egy nemzeti hatóság tanúsítja, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel az alkalmazandó szabályozásnak;

1b.  „minősített adat”: bármely olyan információ vagy anyag, amelynek engedély nélküli közzététele különböző mértékekben sértheti akár Európai Unió, akár egy vagy több tagállam érdekeit, és amelyet az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamok közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás (2011/C 202/05) értelmében uniós vagy annak megfelelő minősítési jelöléssel láttak el;

1c.  „konzorcium”: kérelmezők vagy címzettek olyan együttműködési csoportosulása, amelyet konzorciumi megállapodás köt, és amely az alap szerinti valamely tevékenység végrehajtásának céljára jött létre;

1d.  „koordinátor”: olyan jogalany, aki egy konzorcium tagja, és akit a konzorcium összes tagja a Bizottsággal való kapcsolattartás tekintetében fő kapcsolattartónak jelölt ki;

2.  „ellenőrzés”: a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;

3.  „fejlesztési tevékenység”: elsősorban a fejlesztési szakaszban kifejtett védelemorientált tevékenységet magában foglaló minden olyan tevékenység, amely új termékekre vagy technológiákra, illetve már létező termékek vagy technológiák korszerűsítésére vonatkozik, kivéve fegyverek előállítását és használatát;

4.  „forradalmi védelmi technológia”: olyan, gyökeres változásokkal járó technológia, ideértve a továbbfejlesztett vagy teljesen új technológiát is, amely úgy elméleti, mint gyakorlati síkon paradigmaváltást eredményez a védelem területén, és felváltja vagy elavulttá teszi a meglévő védelmi technológiákat;

5.  „ügyvezetési struktúra” : a jogalany olyan, a nemzeti jognak megfelelően kijelölt és adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles testülete, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza a jogalany stratégiáját, céljait és általános irányítását, és amely felügyeli és nyomon követi a vezetői döntéshozatalt ;

5a.  „új információk”: az alap keretein belül generált adatok, know-how vagy egyéb információk, formájuktól vagy jellegüktől függetlenül;

6.  „jogalany”: minden olyan ▌, a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező jogi személy, aki saját nevében fellépve jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet ▌197. cikke (2) bekezdésének c) pontja ▌ szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

7.  „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalat, amely nem ▌kkv ▌, és amely alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(14) mellékletének 3▌–6. cikke szerint számítva – legfeljebb 3 000 fő;

8.  „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán, többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

9.  „projektmenedzser”: valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett bármely ajánlatkérő szerv, amelyet valamely tagállam vagy társult ország, illetve tagállamok ▌vagy társult országok egy csoportja bízott meg állandó vagy eseti jelleggel multinacionális fegyverkezési projektek irányításával;

9a.  „hitelesítés”: az a teljes folyamat, amelynek során a tervezéssel szemben támasztott különös követelmények teljesítését igazoló objektív bizonyítékok alapján demonstrálják, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia tervezése megfelel az előírt követelményeknek;

10.  „címzett”: az a jogalany, akivel támogatási vagy finanszírozási megállapodást írtak alá, vagy amelyet támogatási vagy finanszírozási határozatról értesítettek;

11.  „kutatási tevékenység”: minden olyan tevékenység, amely kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosító, és elsősorban kutatási tevékenységekből, nevezetesen alkalmazott kutatásból és szükség esetén alapkutatásból álló, új ismeretek megszerzésére irányuló kutatási tevékenység;

12.  „eredmények”: az adott tevékenység bármilyen fizikai vagy immateriális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemitulajdon-jogokat is;

12a.  „érzékeny információ”: olyan információ vagy adat, ideértve a minősített adatokat is, amelyeket a nemzeti vagy uniós jogban meghatározott kötelezettségek értelmében valamely magánszemély vagy szervezet biztonságának vagy adatai sértetlenségének megóvása érdekében védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel vagy közzététellel szemben;

12b.  „kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott kis- és középvállalkozások;

13.  „különjelentés”: a kutatási tevékenység konkrét ismertetése, amely összegzi annak eredményeit, és kiterjedt információkat tartalmaz az alapelvekre, a célkitűzésekre, a tényleges eredményekre, az alapvető tulajdonságokra, a végrehajtott tesztekre, a lehetséges előnyökre, a potenciális védelmi alkalmazásokra, valamint a kutatás várt fejlesztési célú hasznosítási útjára vonatkozóan, ideértve a szellemitulajdon-jogok birtoklására vonatkozó információkat is, ugyanakkor magukat a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információkat a különjelentésnek nem kell tartalmaznia;

14.  „rendszerprototípus”: egy termék vagy technológia mintadarabja, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott termék vagy technológia működése;

15.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

16.  „nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem minősül az 5. cikk szerinti társult országnak;

17.  „nem társult harmadik országbeli szervezet”: nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan, az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalany, amelynek ügyvezetői struktúrája nem társult harmadik országban található.

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)  Az alap általános célkitűzése az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének előmozdítása az Unió egészében, hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához és cselekvési szabadságához azáltal, hogy az egész Unióban támogatja a jogalanyok – különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok – közötti együttműködésen alapuló intézkedéseket, továbbá megerősíti és fokozza a védelmi ellátási és értékláncok agilitását, kiszélesíti a jogalanyok közötti, határokon átnyúló együttműködést, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását a védelmi vonatkozású termékek és technológiák ipari ciklusának minden egyes szakaszában ▌. ▌

(2)  Az alap egyedi célkitűzései a következők:

a)  a jövőbeli képességek teljesítményének az Unió egészében való jelentős mértékű fokozására alkalmas kutatási együttműködés ▌támogatása, amely az innováció maximalizálására, és új – többek között forradalmi – védelmi termékeket és technológiák bevezetésére törekszik, valamint a védelmi kutatásra fordított források leghatékonyabb felhasználására az Unióban;

b)  ▌védelmi termékek és technológiák ▌együttműködésen alapuló fejlesztésének támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságok kockázatát és ezáltal ösztönözve az európai termékek és technológiák piaci elterjedését, valamint Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák széttöredezettségét. Végezetül az alap a védelmi rendszerek standardizációjának növekedését fogja eredményezni és nagyobb interoperabilitást a tagállamok képességei között.

Ennek az együttműködésnek összhangban kell állnia a védelmi képességekre vonatkozó azon prioritásokkal, amelyeket a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika, és különösen a képességfejlesztési terv keretében közösen fogadtak el.

Ebben a tekintetben a szükségtelen átfedések elkerülésének szem előtt tartása mellett adott esetben figyelembe vehetők regionális és nemzetközi prioritások is, amennyiben azok az Uniónak a közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és amennyiben nem zárják ki bármely tagállam vagy társult ország részvételének lehetőségét.

4. cikk

Költségvetés

(1)  A(z) …/…/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Európai Védelmi Alap 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 11 453 260 000 EUR 2018-as árakon, 13 000 000 000 EUR folyó áron.

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg ▌felosztása a következő:

a)  2018. évi árakon 3 612 182 000 EUR (folyó áron 4 100 000 000 EUR) kutatási tevékenységekre;

b)  2018. évi árakon 7 841 078 000 EUR (folyó áron 8 900 000 000 EUR) fejlesztési tevékenységekre.

(2a)   Az előre nem látható helyzetekre és az új fejleményekre vagy igényekre történő reagálás céljaira a Bizottság újraoszthatja a kutatási tevékenységek és fejlesztési tevékenységek között a (2) bekezdésben előirányzott forrásokat, legfeljebb 20 %-os mértékben.

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az alap végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket.

(4)  Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg legalább 4 %-át és legfeljebb 8 %-át forradalmi védelmi technológiákat támogató közbeszerzésekre vagy finanszírozásra kell fordítani.

5. cikk

Társult országok

Az alap nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai számára, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel. Az e cikk értelmében az alaphoz nyújtott minden pénzügyi hozzájárulás címzett bevételnek minősül a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban.

6. cikk

A forradalmi védelmi technológiák támogatása

(1)  A Bizottság a munkaprogramokban meghatározott beavatkozási területeken ▌a védelmi alkalmazást a középpontba helyező, a védelem forradalmasítására alkalmas technológiákról folytatott nyilvános konzultációkat követően ítéli oda a finanszírozást.

(2)  A munkaprogramokban meg kell határozni az említett forradalmi védelmi technológiai megoldások finanszírozásához leginkább megfelelő finanszírozási formát.

7. cikk

Etika

(1)  Az alap keretében végrehajtott tevékenységeknek meg kell felelniük a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozásnak, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját. E tevékenységeknek meg kell felelniük továbbá a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi jogszabályokban rögzített etikai elveknek.

(2)  A finanszírozási megállapodás aláírása előtt a Bizottság szisztematikusan átvizsgálja az ajánlatokat, a konzorcium által készített etikai önértékelés alapján annak érdekében, hogy azonosítsatöbbek között a végrehajtás feltételeire vonatkozóan – a ▌súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységeket, és azokat adott esetben etikai értékelésre terjeszti elő.

Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le különféle hátterű független szakértők, különösen a védelem etika vonatkozásai terén elismert szakértelemmel rendelkezők támogatásával.

A finanszírozási megállapodásban meg kell határozni az etikai szempontból érzékeny problémákat felvető tevékenységek végrehajtásának feltételeit.

A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát, és erről a 32. cikk szerinti kötelezettségei keretében jelentést készít. A szakértőknek a tagállamok lehető legszélesebb köréből kell származnia.

(3)  A tevékenységben részt vevő szervezeteknek az érintett tevékenységek megkezdése előtt be kell szerezniük minden, a nemzeti vagy helyi etikai bizottságok vagy egyéb szervek, így például az adatvédelmi hatóságok által előírt vonatkozó jóváhagyást vagy egyéb kötelező okmányt. Ezeket a dokumentumokat nyilván kell tartani, és azokat kérésre be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(5)  Az etikailag nem elfogadható ajánlatokat el kell utasítani. ▌

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  Az alapot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(1a)  Az (1) bekezdéstől eltérve, indokolt esetben a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervek egyes intézkedéseket végrehajthatnak közvetett irányítás keretében. Ez nem vonatkozik a 12. cikkben meghatározott kiválasztási és odaítélési eljárásra.

(2)  Az alap a költségvetési rendeletnek megfelelően, támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában nyújthat finanszírozást, és amennyiben ez az adott tevékenység sajátos jellegére tekintettel helyénvaló, vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(2a)  A vegyesfinanszírozási műveleteket a költségvetési rendelet X. címének és az InvestEU-programról szóló rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.

(2b)  Finanszírozási eszközöket kizárólag a címzettek részére lehet biztosítani.

10. cikk

Támogatható szervezetek

(1)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő címzetteknek és alvállalkozóknak ▌az Unióban vagy egy társult országban letelepedettnek kell lenniük ▌.

(1a)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek céljára a címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók által használt infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult ország területén kell elhelyezkedniük, ügyvezetési struktúráik székhelyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie.

(1b)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek végzése során a címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(2)  E cikk (1b) bekezdésétől eltérve, a valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett jogalanycsak abban az esetben támogatható címzettként vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozóként, ha a letelepedés szerinti tagállam vagy társult ország nemzeti eljárásaival összhangban jóváhagyott garanciákat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére. Az említett garanciák vonatkozhatnak a jogalanynak az Unióban vagy egy társult országban található ügyvezetési struktúrájára. Amennyiben az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, ezt célszerűnek tartja, az említett garanciák vonatkozhatnak a jogalany feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét kormányzati jogokra is.

A garanciákkal biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy az ilyen jogalanynak valamely tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a közös kül- és biztonságpolitika keretében az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel. A garanciáknak továbbá összhangban kell állniuk a 22. és a 25. cikk rendelkezéseivel. A garanciákkal különösen azt kell alátámasztani, hogy a tevékenység céljára intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy:

a)  a kérelmező jogalany feletti ellenőrzést ne úgy gyakorolják, hogy azzal akadályozzák vagy korlátozzák azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a jogalanynak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-howjára vonatkozóan, illetve hogy azzal meggyengítsék a jogalanynak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és normáit;

b)  nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet nem fér hozzá a tevékenységhez kapcsolódó ▌érzékeny információkhoz; és a tevékenységben részt vevő alkalmazottak vagy más személyek adott esetben egy tagállam vagy társult ország által kibocsátott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek;

c)  a tevékenységből eredő szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és a tevékenységből származó eredmények tulajdonjoga – a tevékenység végrehajtása során és annak lezárultát követően is – a címzettet illessék meg, nem társult harmadik országok vagy egyéb nem társult harmadik országbeli szervezet ne gyakorolhassanak ellenőrzést azok felett, illetve ne korlátozhassák azokat, és hogy a jogalany letelepedésének helye szerinti tagállamok vagy társult ország jóváhagyása nélkül és a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel összhangban ne vihessék ki azokat az Unión vagy társult országokon kívülre vagy biztosíthassanak hozzájuk hozzáférést az Unión vagy a társult országokon kívülről.

Ha az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, célszerűnek tartja, további garanciák is nyújthatók.

A Bizottság tájékoztatja a 28. cikkben említett bizottságot az e bekezdésnek megfelelően támogathatónak minősülő jogalanyokról.

(4)  A címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók használhatják az uniós tagállamok vagy társult országok területén kívül található vagy tárolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, amennyiben azoknak az Unió vagy valamely társult ország területén nem létezik könnyen igénybe vehető, versenyképes alternatívája, és amennyiben az említett használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, összhangban van a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel és maradéktalanul megfelel a 22. és 25. cikknek. ▌Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem jogosultak pénzügyi támogatásra az alapból.

(4a)  A támogatható tevékenységek végrehajtása során a címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók együttműködhetnek a tagállamok vagy társult országok területén kívül letelepedett, illetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalanyokkal is, többek között az ilyen jogalanyok eszközeinek, infrastruktúrájának, létesítményeinek és erőforrásainak igénybevételével, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen együttműködésnek összhangban kell lennie a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel és maradéktalanul meg kell felelnie a 22. és a 25. cikknek.

Valamely nem társult harmadik ország vagy más nem társult harmadik országbeli szervezet engedély nélkül nem férhet hozzá a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz, és el kell kerülni az olyan hatásokat, amelyek a tevékenység tekintetében meghatározó fontosságú inputok biztosításának biztonságát kedvezőtlenül érinthetik.

Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem támogathatók az alapból.

(6)  A kérelmezőknek be kell nyújtaniuk a támogathatósági szempontok ▌értékeléséhez szükséges minden vonatkozó információt. Amennyiben a tevékenység végrehajtása során olyan változás áll be, amely megkérdőjelezheti a támogathatósági szempontok teljesülését, az érintett jogalanynak erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy a támogathatósági szempontok és feltételek továbbra is teljesülnek-e és megvizsgálja a tevékenység támogatására potenciálisan kifejtett hatást.

(7)  ▌

(8)  ▌

(9)  E cikk alkalmazásában az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő alvállalkozók olyan alvállalkozókat jelentenek, amelyek közvetlen szerződéses viszonyban állnak a címzettel, illetve olyan egyéb alvállalkozókat, amelyek számára a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább a 10%-át különítették el, valamint olyan alvállalkozókat, amelyeknek ▌a tevékenység teljesítése érdekében szükségük lehet minősített adatokhoz való hozzáférésre, és amelyek nem a konzorcium tagjai.

11. cikk

Támogatható tevékenységek

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek finanszírozhatók.

(2)  Az alap támogatja az új védelmi termékekkel és technológiákkal, valamint a már meglévő termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket, amennyiben a korszerűsítést célzó tevékenységek végrehajtásához szükséges, már meglévő információk felhasználását nem korlátozza közvetlenül vagy – egy vagy több köztes jogalanyon keresztül – közvetve nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet oly módon, hogy a tevékenység nem hajtható végre.

(3)  A támogatható tevékenységeknek az alább felsoroltak közül egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk:

a)  olyan ▌ismeretek, termékek és technológiák, többek között forradalmi ▌technológiák létrehozására, alátámasztására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek jelentős hatásokat fejthetnek ki a védelem területén;

b)  olyan tevékenységek, amelyek célja az interoperabilitás és a reziliencia növelése – ideértve a biztonságos termelést és az adatok cseréjét is –, a kritikus védelmi technológiák ismeretének elsajátítása, az ellátás biztonságának megerősítése vagy az eredmények védelmi termékekhez és technológiákhoz történő hatékony hasznosításának lehetővé tétele;

c)  tanulmányok, például új vagy továbbfejlesztett technológiák, termékek, folyamatok, szolgáltatások és megoldások megvalósíthatóságának feltárására irányuló megvalósíthatósági tanulmányok ▌;

d)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve azon műszaki előírások meghatározása, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették – e tervezésnek részét képezheti az ipari vagy reprezentatív környezetben, a kockázat csökkentése érdekében végzett részleges tesztelés is;

e)  egy védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia mintadarabjának kifejlesztése, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott elem működése (rendszerprototípus);

f)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;

g)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák hitelesítése ▌;

h)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása ▌;

i)  a védelmi termékek és technológiák teljes élettartama alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése;

(4)  A ▌tevékenységet legalább három különböző tagállamban ▌vagy társult országban alapított legalább három támogatható szervezet együttműködésével, konzorcium formájában kell megvalósítani. E támogatható, legalább két különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett szervezet közül legalább hármat a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során ▌ sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

(5)  A (4) bekezdés nem alkalmazandó a forradalmi védelmi technológiákhoz kapcsolódó vagy a (3) bekezdés c) ▌pontjában ▌említett tevékenységek esetében.

(6)  Nem támogathatók az olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását az alkalmazandó nemzetközi jog tiltja.

A halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntések kapcsán, szintén nem jogosultak az alapból nyújtott pénzügyi támogatásra, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellentevékenységek kidolgozására irányuló tevékenységek részére nyújtson finanszírozást.

12. cikk

Kiválasztási és odaítélési eljárás

(1)   Uniós finanszírozás a költségvetési rendelettel összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda. Bizonyos kellően indokolt és kivételes esetekben uniós finanszírozás a költségvetési rendelet ▌195. cikkének e) pontjával ▌összhangban is odaítélhető.

(2a)  A ▌finanszírozásra szolgáló összegekre vonatkozóan a Bizottság a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján jár el.

13. cikk

Odaítélési szempontok

▌Minden ajánlat értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

a)  a védelem területén a kiválósághoz vagy potenciális forradalmisághoz való hozzájárulás, különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység várható eredményei jelentős előnnyel rendelkeznek a már meglévő védelmi termékekhez vagy technológiákhoz képest;

b)  a szükségtelen átfedések elkerülése mellett az innovációhoz és az európai védelmi ipar technológiai fejlődéséhez való hozzájárulás különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység áttörő vagy új koncepciót és megközelítést, új ígéretes jövőbeli technológiai fejlesztéseket, illetve olyan technológiák vagy koncepciók alkalmazását foglalja magában, amelyeket korábban nem alkalmaztak a védelmi ágazatban;

c)  hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység igazolhatóan kedvező költséghatékonyságot biztosít, így Unió-szerte és az Unión túl új piaci lehetőségeket teremt, valamint felgyorsítja a vállalatok növekedését az Unió egészében;

d)  hozzájárulás az európai védelmi technológiai és ipari bázis önállóságához, többek között az Unión kívüli forrásoktól való függetlenség fokozásával és az ellátásbiztonság javításával, valamint az Unió biztonsági és védelmi érdekeihez, a 3. cikkben említett prioritásokkal ▌összhangban;

e)  a tagállamokban vagy a társult országokban letelepedett jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulás, különösen az olyan kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc egyéb szervezeteiként jelentős szerepet betöltve vesznek részt a tevékenységben, és amelyek az attól a tagállamtól vagy társult országtól eltérő tagállamban ▌vagy országban telepedtek le, ahol a konzorciumban részt vevő, nem kkv-nek vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő szervezetek letelepedtek;

f)  a tevékenység végrehajtásának minősége és hatékonysága.

14. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  Az alap – a költségvetési rendelet 190. cikkének sérelme nélkül – a 11. cikk (3) bekezdésében említett tevékenység elszámolható költségeinek legfeljebb 100%-át finanszírozza.

(2)  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve:

a)  a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek a 20%-át;

b)  a 11. cikk (3) bekezdésének f)–h) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek a 80%-át.

(3)  A fejlesztési tevékenységek esetében a finanszírozási arányok az alábbi esetekben nőnek:

a)  a 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozattal létrehozott állandó strukturált együttműködés keretében kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesülhet;

b)  az e bekezdés második és harmadik albekezdésében említetteknek megfelelően egy tevékenység esetében akkor alkalmazható magasabb finanszírozási arány, ha a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 10%-át valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett kkv-k számára különítik el, és ezek a kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc szervezeteiként vesznek részt a tevékenységben.

A finanszírozási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos arányának megfelelő – legfeljebb további 5 – százalékponttal növelhető, amelyet olyan tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, ahol a nem kkv címzettek letelepedtek, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc szervezeteiként vesznek részt a tevékenységben.

A finanszírozási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos aránya kétszeresének megfelelő százalékponttal növelhető, amelyet a nem kkv címzettek letelepedése szerinti tagállamoktól, illetve társult országoktól eltérő tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc szervezeteiként vesznek részt a tevékenységben;

c)  további 10 százalékponttal megemelt finanszírozási arányt lehet alkalmazni olyan tevékenység esetében, ahol a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 15%-át az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára különítenek el;

d)  valamely tevékenység finanszírozási arányának teljes növekedése nem haladhatja meg a 35 százalékpontot.

Az alap keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás, beleértve a magasabb finanszírozási arányokat is, nem fedezheti a tevékenység elszámolható költségeinek több mint 100%-át.

15. cikk

Pénzügyi kapacitás

A költségvetési rendelet ▌198▌. cikkétől eltérve:

a)  a pénzügyi kapacitást csak a koordinátor esetében kell ellenőrizni, és csak akkor, ha az Uniótól igényelt finanszírozás legalább 500 000 EUR. Ha azonban kétségek merülnek fel a pénzügyi kapacitás tekintetében, akkor a Bizottság ellenőrzi a többi kérelmező vagy az első mondatban említett küszöbértéket el nem érő koordinátorok pénzügyi kapacitását is;

b)  a pénzügyi kapacitás nem ellenőrizendő olyan jogalanyok tekintetében, amelyek életképességét valamely tagállam illetékes hatóságai garantálják;

c)  ha a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan más jogalany nyújt strukturális garanciát, akkor ellenőrizni kell az utóbbi jogalany pénzügyi kapacitását.

16. cikk

Közvetett költségek

(1)  A költségvetési rendelet 181. cikkének (6) bekezdésétől eltérve az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek és a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25%-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

(2)  Alternatív lehetőségként az ▌elszámolható közvetett költségeket a címzett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően is meg lehet határozni, a tényleges közvetett költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok összehasonlítható, védelmi vonatkozású tevékenységek esetében elfogadják a költségvetési rendelet ▌185. ▌cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

17. cikk

Egyszeri egyösszegű átalány vagy a költségekhez nem kapcsolódó hozzájárulás alkalmazása

(1)  Amennyiben az Unió a tevékenység összköltségének 50%-át el nem érő társfinanszírozást biztosít, a Bizottság alkalmazhat:

a)  olyan, a költségvetési rendelet ▌180. cikkének (3) bekezdésében ▌említett hozzájárulást, amely nem kapcsolódik költségekhez, és amely a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósításán alapul; vagy

b)  a költségvetési rendelet ▌182. ▌cikkében említett és a tevékenységnek a társfinanszírozásban részt vevő tagállamok és társult országok nemzeti hatóságai által már jóváhagyott ideiglenes költségvetésén alapuló egyszeri egyösszegű átalányt.

(2)  A közvetett költségeket bele kell foglalni az egyösszegű átalányba.

18. cikk

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés

(1)  Az Unió a 2014/24/EU(15), a 2014/25/EU(16) és a 2009/81/EK(17) európai parlamenti és tanácsi irányelvekben meghatározott olyan ajánlatkérő szerveknek vagy ajánlatkérőknek odaítélt támogatással támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyek közösen szereznek be védelmi ▌kutatási-fejlesztési szolgáltatásokat, vagy amelyek összehangolják beszerzési eljárásaikat.

(2)  A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:

a)  összhangban kell állniuk e rendelet rendelkezéseivel;

b)  lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több nyertes ajánlat kiválasztását is („beszerzés több forrásból”);

c)  biztosítaniuk kell – gondoskodva egyúttal az összeférhetetlenség kizárásáról is –, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön (vagy ajánlatok kerüljenek) nyertesként kiválasztásra.

19. cikk

Garanciaalap

A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

20. cikk

A beszerzések és pénzdíjak támogathatósági feltételei

(1)  A 10. és 11. cikk megfelelően alkalmazandó a pénzdíjakra.

(2)  A 10. cikk – a költségvetési rendelet 176. cikkétől eltérve – és a 11. cikk megfelelően alkalmazandó a 11. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett tanulmányok beszerzésére.

II. CÍM

KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A kutatási tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga

(1)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek azon címzettek tulajdonát kell képezniük, amelyek létrehozták ezeket az eredményeket. Ha az eredményeket a jogalanyok közösen hozták létre, és nem lehet meghatározni az egyes jogalanyok pontos hozzájárulását, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel, akkor az eredmények a jogalanyok közös tulajdonát képezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek – a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban – megállapodást kötni egymással.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az uniós támogatás közbeszerzés formájában valósul meg, az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek az Unió tulajdonát kell képezniük. A tagállamoknak és a társult országoknak írásbeli kérésükre ingyenes hozzáférést kell biztosítani az eredményekhez.

(3)  ▌Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy – egy vagy több köztes jogalanyon keresztül – közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(4)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében és az ezen cikk (8a) bekezdésének sérelme nélkül előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a ▌tulajdonjognak nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról, vagy a ▌ kizárólagos használati engedély ilyen ország vagy szervezet részére történő megadásáról. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházás ellentétes az Unió és tagállamai ▌biztonsági és védelmi érdekeivel vagy az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekkel, az alap keretében nyújtott finanszírozást vissza kell téríteni.

(5)  A tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai hozzáférhetnek az uniós finanszírozásban részesülő kutatási tevékenységekről készült különjelentéshez. Az ilyen hozzáféréshez való jogot jogdíjmentesen kell biztosítani, és azt a Bizottság annak garantálását követően adja meg a tagállamoknak és a társult országoknak, hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók.

(6)  A különjelentést a tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai kizárólag a fegyveres erőik, illetve a biztonsági vagy hírszerzési erőik általi vagy ezek javára történő felhasználással kapcsolatos célokra használhatják fel, ideértve az együttműködési programjaik keretében történő felhasználást is. Ennek a felhasználásnak – nem kizárólagosan – a következőkre kell kiterjednie: tanulmányozás, értékelés, vizsgálat, kutatás, tervezés, ▌termékmegfelelőség és -tanúsítás, üzemeltetés, képzés és hatástalanítás ▌, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó műszaki követelmények értékelése és kidolgozása.

(7)  A címzettek kötelesek az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára jogdíjmentes hozzáférést biztosítani az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeihez a hatáskörükbe tartozó meglévő uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásának, végrehajtásának és nyomon követésének megfelelően indokolt célja érdekében. Ez a hozzáférés kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja.

(8)  A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vonatkozó finanszírozási megállapodásokban és a szerződésekben – az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében – különleges rendelkezéseket kell megállapítani a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén. Az ajánlatkérő szerv az eredmények saját célú felhasználása vonatkozásában legalább jogdíjmentes hozzáférési joggal rendelkezik, továbbá jogosult harmadik feleknek – méltányos és észszerű feltételekkel, a használati engedély továbbadásának kizárásával, az eredmények hasznosítása céljából – nem kizárólagos használati engedélyt adni vagy a címzetteket ilyen engedély adására kötelezni. Valamennyi tagállam és társult ország jogdíjmentesen hozzáférhet a különjelentéshez. Ha a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor köteles az eredmények tulajdonjogát teljes körűen átruházni az ajánlatkérőre.

(8a)  Az e rendeletben foglalt rendelkezések nem érinthetik az olyan termékek, berendezések vagy technológiák kivitelét, amelyek egyesítik az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeit, és nem érinthetik a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

(8b)   Bármely két vagy több tagállam, illetve társult ország, amelyek multilaterálisan vagy az Unió szervezetének keretein belül együttesen egy vagy több szerződést kötöttek egy vagy több címzettel annak érdekében, hogy együttesen továbbfejlesszék az alapból támogatott kutatási tevékenységek eredményeit, hozzáférési joggal rendelkezik az ilyen címzettek tulajdonában lévő, valamint a szerződés vagy a szerződések végrehajtásához szükséges ilyen eredményekhez. Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen és annak biztosítását célzó, meghatározott feltételek mellett kell biztosítani, hogy az említett jogot kizárólag a szerződés vagy a szerződések céljára használják, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségeket határozzanak meg.

III. CÍM

FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

23. cikk

A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további támogathatósági szempontok

(1)  ▌A konzorciumnak igazolnia kell, hogy azon ▌tevékenységek fennmaradó költségeit, amelyekre nem terjed ki az uniós támogatás, más finanszírozási forrásból fogják fedezni, így például a tagállamok ▌vagy a társult országok hozzájárulásaiból vagy jogalanyoktól származó társfinanszírozásból.

(2)  ▌A 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységeket legalább két tagállam ▌vagy társult ország által a képességekre vonatkozóan közösen elfogadott harmonizált követelmények alapján kell folytatni.

(3)  A 11. cikk (3) bekezdésének e)–h) pontjában említett tevékenységek tekintetében a konzorciumnak a nemzeti hatóságok által kiállított okmányokkal kell igazolnia, hogy:

a)  legalább két tagállam ▌vagy társult ország kívánja koordinált módon beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, például adott esetben közös beszerzés révén;

b)  a tevékenységekre az azon tagállamok ▌vagy társult országok által közösen elfogadott közös műszaki előírások alapján kerül sor, amelyek társfinanszírozzák a tevékenységet, vagy amelyek közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy felhasználni a technológiát.

24. cikk

A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további odaítélési szempontok

A 13. cikkben említett odaítélési szempontok mellett a munkaprogramban az alábbiakat is figyelembe kell venni:

a)  a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulást, beleértve a költséghatékonyságot, továbbá a közbeszerzési és a karbantartási folyamatban, valamint a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét;

b)   a hozzájárulást az európai védelmi ipar további integrációjához az Unió egészében, amelyet a címzettek a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalásával igazolnak, hogy a végterméket vagy a technológiát koordinált módon, közösen használják, birtokolják vagy tartják karban.

25. cikk

A fejlesztési tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga

(1)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő fejlesztési tevékenységekből származó termékek vagy technológiák nem képezhetik az Unió tulajdonát, és az Unió az említett tevékenységek eredményeihez fűződő szellemitulajdon-jogokra sem tarthat igényt.

(2)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül, illetve egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(2a)  Ez a rendelet nem érinti a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

(3)  Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében és az ezen cikk (2a) bekezdésének sérelme nélkül előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a tulajdonjognak nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról ▌. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházás ellentétes az Unió és tagállamai ▌biztonsági és védelmi érdekeivel, illetve ▌a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel, ▌az alap keretében nyújtott finanszírozást vissza kell téríteni.

(4)  Amennyiben az uniós támogatást egy tanulmányra irányuló közbeszerzés formájában nyújtják, a tagállamok ▌vagy a társult országok számára írásbeli kérésük alapján biztosítani kell annak díjmentes, nem kizárólagos használati jogát.

IV. CÍM

IRÁNYÍTÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

27. cikk

Munkaprogramok

(1)  Az alapot a költségvetési rendelet 110. cikkének megfelelően létrehozott éves ▌munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A munkaprogramok meghatározzák a kkv-k határokon átnyúló részvételét elősegítő teljes költségvetést.

(2)  A Bizottság a munkaprogramokat végrehajtási jogi aktusok révén a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében fogadja el.

(3)  A munkaprogramokban részletesen meg kell határozni az alapból pénzügyi támogatásban részesítendő kutatási témákat, valamint tevékenységi kategóriákat. E kategóriáknak összhangban kell lenniük a 3. cikkben említett védelmi prioritásokkal.

A munkaprogram azon részének kivételével, amely a forradalmi védelmi technológia alkalmazásairól szól, az említett kutatási témák és tevékenységi kategóriák a következő területeken alkalmazott termékekre és technológiákra vonatoznak:

a)  előkészítés, védelem, telepítés és fenntarthatóság;

b)  információkezelés és információs fölény, továbbá vezetés, irányítás, kommunikáció, informatika, hírszerzés, megfigyelés és felderítés (C4ISR), kibervédelem és kiberbiztonság; valamint

c)  beavatkozás és effektorok.

(4)  A munkaprogramoknak adott esetben tartalmazniuk kell funkcionális követelményeket, és meg kell határozni bennük a 8. cikk szerinti uniós finanszírozási formákat, nem akadályozva a versenyt a pályázati felhívások szintjén.

A munkaprogramokban figyelembe vehető az alap által már pénzügyi támogatásban részesített, hozzáadott értékkel rendelkező kutatási tevékenységek eredményeinek a fejlesztési szakaszba történő átvitele is.

28. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottságot egy, a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti. Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg a meglátásait és adjon szakvéleményt. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget.

A bizottság külön összetételben is ülésezik, többek között az alap keretében végzett tevékenységekkel kapcsolatos védelmi és biztonsági kérdések megvitatása céljából.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

28a. cikk

Konzultáció a projektmenedzserrel

Amennyiben valamely tagállam vagy egy társult ország projektmenedzsert nevez ki, a Bizottság a kifizetés teljesítését megelőzően a tevékenység tekintetében elért előrelépésekről konzultál a projektmenedzserrel.

29. cikk

Független szakértők

(1)  A Bizottság független szakértőket jelöl ki, akik támogatást nyújtanak a 7. cikk szerinti etikai ellenőrzésben és a költségvetési rendelet ▌237. cikke ▌szerinti ajánlatértékelésben. ▌

(2)  A független szakértőknek a tagállamok lehető legszélesebb köréből származó uniós polgároknak kell lenniük, és ezeket a szakértőket ▌a védelmi minisztériumoknak és az alárendelt ügynökségeknek, az egyéb megfelelő kormányzati szerveknek, a kutatóintézeteknek, az egyetemeknek, a vállalkozói szövetségeknek vagy a védelmi ágazat vállalkozásainak címzett, a részvételi szándék kifejezésére való felhívások alapján kell ▌ kiválasztani szakértői jegyzék összeállítása céljából. A költségvetési rendelet ▌237.▌ cikkétől eltérve ez a jegyzék nem hozható nyilvánosságra.

(3)  A kijelölt független szakértők biztonsági referenciáit a megfelelő tagállam hitelesíti.

(4)  A szakértők biztonsági referenciáinak átláthatósága érdekében a 28. cikkben említett bizottságot évente tájékoztatni kell a szakértői jegyzékről. A Bizottság gondoskodik továbbá arról, hogy a szakértők ne végezzenek értékelést, tanácsadást, illetve ne nyújtsanak segítséget olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben összeférhetetlenség áll fenn.

(5)  A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani.

30. cikk

A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)  E rendelet hatályának megfelelően:

a)  mindegyik tagállam ▌biztosítja, hogy ▌az Európai Unió minősített adatai tekintetében olyan mértékű védelmet biztosít, amely egyenértékű ▌a 2013/488/EU határozat(18) mellékleteiben foglalt tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;

a1)  a Bizottság az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban foglalt biztonsági szabályoknak megfelelően védi a minősített adatokat;

c)  a ▌harmadik országokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek és az ott letelepedett jogi személyek az alapra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely olyan mértékű védelmet biztosít, amely legalább egyenértékű az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban foglalt bizottsági biztonsági szabályok és a 2013/488/EU határozatban ▌foglalt tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;

(c1)   a valamely harmadik országban vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között – az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével – megkötött adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni, amelynek adott esetben ki kell terjednie az ipari biztonsággal kapcsolatos kérdésekre is;

d)  a 2013/488/EU határozat 13. cikkének, valamint az ipari biztonság tekintetében az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban meghatározott irányadó szabályok sérelme nélkül, természetes személyek vagy jogi személyek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára szükség esetén, eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani az Európai Unió minősített adataihoz, figyelembe véve ezen adatok jellegét és tartalmát, a címzett érdekeltségét, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékét.

(2)  Az olyan tevékenységek esetében, amelyek keretében minősített adatok felhasználására kerül sor, ilyen adatok felhasználását igénylik ▌vagy ilyen adatokat foglalnak magukban, az érintett finanszírozó szervnek a pályázati felhívásban/a pályázati dokumentációban meg kell határoznia az ilyen adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

(3)  A Bizottság létrehoz egy biztonságos információcsere-rendszert az érzékeny információknak és a minősített adatoknak a Bizottság és a tagállamok, továbbá a társult országok közötti, valamint – adott esetben – a kérelmezőkkel és a címzettekkel történő megosztásának megkönnyítése érdekében. E rendszer keretében figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti biztonsági szabályozásait.

(4)  A kutatási vagy fejlesztési tevékenységek során létrehozott új minősített információk kibocsátójának kilétéről azon tagállamok határoznak, amelyek területén a címzettek letelepedtek. E célból az érintett tagállamok a tevékenységgel kapcsolatos minősített adatok védelmére és kezeléséhez egyedi biztonsági keretet határozhatnak meg, amelyről tájékoztatják a Bizottságot. Az ilyen biztonsági keret nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy hozzáférjen a tevékenység végrehajtása szempontjából szükséges adatokhoz.

Ha az érintett tagállamok nem alakítanak ki ilyen egyedi biztonsági keretet, a Bizottság hozza létre a tevékenységre vonatkozó biztonsági keretet az (EU, Euratom) 2015/444 határozat rendelkezéseivel összhangban.

A tevékenységre alkalmazandó biztonsági keretet legkésőbb a finanszírozási megállapodás vagy a szerződés aláírása előtt létre kell hozni.

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  Az alap végrehajtásának és az alap 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan meg lehessen vizsgálni azt, hogy az alap tekintetében elért előrelépésekkel hogyan valósulnak meg az alap célkitűzései, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi az alap végrehajtását, és évente jelentést készít a teljesítés helyzetéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, többek között arról is, hogy az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés kapcsán azonosított és levont tanulságokat miként veszik figyelembe az alap végrehajtása során. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(4)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az alap végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

32. cikk

Az alap értékelése

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. A 2024. július 31-ig elkészített időközi értékelő jelentésben mindenekelőtt a következők szerepelnek: az alap irányításának – többek között a független szakértőkkel kapcsolatos rendelkezések, a 7. cikkben említett etikai eljárások alkalmazása, valamint az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés kapcsán levont tanulságok tekintetében történő – értékelése, a végrehajtási arányok és a – kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonását és azok határokon átnyúló részvételének mértékét is magában foglaló – projekt-odaítélési eredmények, a 16. cikkben meghatározottak szerint a közvetett költségek megtérítési arányai, a pályázati felhívásokban a forradalmi technológiákra elkülönített összegek, továbbá a költségvetési rendelet ▌195. ▌cikkének megfelelően nyújtott finanszírozás. Az időközi értékelésnek ezenkívül a címzettek származási országára, az egyes projektekben részt vevő országok számára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatokat tehet e rendelet megfelelő módosításaira.

(3)  A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2027. december 31. után négy évvel a Bizottság elvégzi az alap végrehajtásának végső értékelését. A végső értékelő jelentés tartalmazza a végrehajtás eredményeit és az adott időpontban lehetséges mértékben az alap hatását. A jelentésben – a tagállamokkal, a társult országokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján – értékelni kell mindenekelőtt a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. A jelentésnek elő kell segítenie annak meghatározását, hogy a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén az Unió mely területeken függ harmadik országoktól. A jelentésben elemezni kell továbbá az alap keretében végrehajtott projektekben való határokon átnyúló részvételt – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről –, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrációját a globális értékláncba és az alap hozzájárulását a képességfejlesztési tervben azonosított hiányosságok kezeléséhez. Ezenkívül az értékelésnek a címzettek származási országára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

33. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet ▌127. ▌cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik. Az EUMSZ 287. cikke alapján az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását.

34. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Ha egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi eszköz szerint részt vesz az alapban, biztosítja, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az ▌OLAF és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal ▌ által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

35 cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosságra hozatal

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen a tevékenységek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A kutatási tevékenységek eredményein alapuló tudományos publikációk közzétételének lehetőségét a támogatási vagy finanszírozási megállapodásban kell szabályozni.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak tevékenységeihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó ▌kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2a)  Az alap számára elkülönített pénzügyi források emellett a terjesztési tevékenységek, partnerségek kiépítésére szolgáló rendezvények és figyelemfelkeltő tevékenységek megszervezéséhez is hozzájárulhatnak, mindenekelőtt az ellátási láncoknak a kkv-k határokon átnyúló részvételét előmozdító megnyitása céljából.

V. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A Bizottságnak a 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2018/1092 rendelet (az európai védelmi ipari fejlesztési program) 2021. január 1-jével hatályát veszti.

38. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett tevékenység lezárásig történő folytatását vagy módosítását az (EU) 2018/1092 rendelet, valamint a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók mind az érintett tevékenységekre azok lezárásáig, mind pedig a tevékenységek eredményeire.

(2)  Az alap pénzügyi keretösszegéből fedezhetők továbbá az alap, valamint annak elődjei, az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi kutatásra irányuló előkészítő intézkedés alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

MUTATÓK AZ ALAP EGYEDI CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés:

1. mutató Résztvevők

Mérőszám: a részt vevő jogalanyok száma (méret, típus és honosság szerinti bontásban)

2. mutató Kutatási együttműködés

Mérőszám:

2.1.  a finanszírozott projektek száma és értéke

2.2.  határokon átnyúló együttműködés: a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak odaítélt szerződések aránya, a határokon átnyúló együttműködésen alapuló szerződések értékével

2.3.  azon címzettek aránya, amelyek az alap hatálybalépését megelőzően nem végeztek olyan kutatási tevékenységeket, amelyek védelmi célú alkalmazással rendelkeznek

3. mutató Innovációs termékek

Mérőszám:

3.1.   az alapból pénzügyi támogatásban részesülő projektekből származó új szabadalmak száma

3.2.  a szabadalmak aggregált megoszlása a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a kkv-k és azon jogalanyok között, amelyek sem nem közepes piaci tőkeértékű vállalatok, sem nem kkv-k

3.3.  a szabadalmak aggregált megoszlása tagállamonként

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés:

4. mutató Együttműködésen alapuló képességfejlesztés

Mérőszám: azon finanszírozott tevékenységek száma és értéke, amelyek a képességfejlesztési tervben azonosított képességhiányok kezelését célozzák

4. mutató Folyamatos támogatás a teljes K+F-ciklus alatt

Mérőszám: a szellemitulajdon-jogok hátterében való jelenlét vagy a korábban támogatott tevékenységek során létrejött eredmények

5. mutató Munkahelyteremtés/-támogatás:

Mérőszám: a támogatott védelmi K+F terén alkalmazottak száma tagállamonként

(1) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja. A szürkével kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).
(3) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(7) A hivatkozást naprakésszé kell tenni: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(9) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(10) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(11) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).
(14)
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).
(18) HL L 274., 2013.10.15., 1. o.

Utolsó frissítés: 2019. július 17.Jogi nyilatkozat