Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0229(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0482/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0482/2018

Viták :

PV 15/01/2019 - 16
CRE 15/01/2019 - 16
PV 17/04/2019 - 26
CRE 17/04/2019 - 26

Szavazatok :

PV 16/01/2019 - 21.3
CRE 16/01/2019 - 21.3
A szavazatok indokolása
PV 18/04/2019 - 10.13
CRE 18/04/2019 - 10.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0026
P8_TA(2019)0433

Elfogadott szövegek
PDF 457kWORD 151k
2019. április 18., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
InvestEU ***I
P8_TA(2019)0433A8-0482/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0439 – C8-0257/2018 – 2018/0229(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0439),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkére és 175. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0257/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levelére, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire (A8-0482/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 131. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 310. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2019. január 16-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0026).


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az InvestEU program létrehozásáról szóló (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0229

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére, valamint 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – hosszú távú növekedés fenntartásához szükséges strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

(2)  Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó finanszírozási eszközök sokfélesége átfedéseket eredményezett. Ez a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, az európai beruházási terv keretében felállított Európai Stratégiai Beruházási Alap tapasztalataira is építve, amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós beavatkozás hatását az uniós költségvetésre háruló költségek csökkentése mellett.

(3)  Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen az Európa 2020 stratégia, a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, az európai kulturális menetrend, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos uniós törekvések, ▌az európai űrstratégia és a szociális jogok európai pillére . Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(4)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kiemelt reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok adott esetben a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. A stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az európai strukturális és beruházási alapok, az európai beruházásstabilizáló funkció vagy adott esetben az InvestEU Alap keretében támogatott programokból származó pénzügyi támogatás esetében.

(5)  Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének és társadalmi-gazdasági konvergenciájának javításához, többek között az innováció, a digitalizáció és az erőforrásoknak a körforgásos gazdasággal összhangban történő hatékony felhasználása területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságához és inkluzivitásához, valamint a társadalom ellenálló képességéhez ▌és az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében az InvestEU Alapnak technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és adott esetben a végrehajtó partnerektől származó pénzügyi hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor arra kell összpontosítania, hogy stratégiai, hosszú távú előnyöket biztosítson az egyébként nem finanszírozott vagy nem kellőképpen finanszírozott főbb uniós szakpolitikai területeken, ily módon hozzájárulva az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez. Az Alap támogatásainak az ágazatok és régiók széles körét kell lefedniük, elkerülve a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt.

(5a)  A kulturális és kreatív ágazatok az európai gazdaság rugalmas és gyorsan növekvő ágazatai, amelyek szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból hoznak létre gazdasági és kulturális értéket. Ezen ágazatokat immateriális javak jellemzik, ami viszont korlátozza hozzáférésüket a beruházásokhoz, a növekedéshez és a nemzetközi szintű versenyhez elengedhetetlenül szükséges magánfinanszírozáshoz. Az InvestEU programnak továbbra is meg kell könnyítenie a kulturális és kreatív ágazaton belül működő kkv-k és szervezetek forráshoz jutását.

(6)  Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra – beleértve a kulturális örökséget – irányuló beruházásokat kell támogatni a fenntartható és inkluzív növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához, a méltányosabb jövedelemelosztáshoz és a nagyobb gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz az Unióban. Az InvestEU Alap által finanszírozott projekteknek meg kell felelniük az Unió környezetvédelmi és szociális normáinak, köztük a munkavállalói jogoknak. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

(7)  Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott célokat és fenntartható fejlesztési céljait, valamint a 2015. évi Párizsi Megállapodást és a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az elfogadott célkitűzések – többek között az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiba ágyazott célok – elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért a fenntartható fejlődés alapelvei különös hangsúlyt kapnak az InvestEU Alap kialakítása során.

(8)  Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia egy olyan fenntartható uniós pénzügyi rendszer kiépítéséhez, amely – a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló bizottsági cselekvési tervben meghatározott célkitűzésekkel összhangban – támogatja a magántőke átirányítását a fenntartható beruházások felé(4).

(9)  Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 40%-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

(10)  Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a lehetséges végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet(5)] által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Az InvestEU programnak a fenntartható fejlesztési célok egyéb dimenzióinak végrehajtásához is hozzá kell járulnia.

(11)  A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a levegő, a talaj, a szárazföldi vizek és az óceánok szennyezése, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(12)  A jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket a végrehajtó partnernek át kell világítania annak megállapítása érdekében, hogy azoknak van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatásuk, és ha igen, a projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros együttműködésben kell kidolgoznia, és amely megfelelő módon felhasználja a [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak az arányosság elvével összhangban megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére, és az iránymutatásban meghatározott bizonyos nagyságrend alatti projekteket ki kell zárni a fenntarthatósági vizsgálatból. Amennyiben a végrehajtó partner következtetései szerint nincs szükség fenntarthatósági vizsgálat elvégzésére, e megállapítását indokolja a beruházási bizottság felé. Az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető műveletek nem jogosultak az e rendelet szerinti támogatásokra.

(13)  A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások, különösen az összeköttetések és az energiahatékonyság, valamint az egységes európai közlekedési térség kialakítása tekintetében, elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljai, többek között a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások, valamint a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló és más, biztonságos és fenntartható, alacsony kibocsátású energiaforrásokra, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia. Az InvestEU program keretében prioritásként kell kezelni azokat a területeket, ahol a beruházások szintje a szükségesnél alacsonyabb, illetve ahol további beruházásokra van szükség. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való szinergiájának maximalizálását olyan területeken mint a közlekedés, energetika és digitalizálás. A biztonsági és védelmi fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek az infrastruktúra rezilienciájára, ezen belül az infrastruktúra karbantartására és biztonságára is ki kell terjedniük, és figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(13a)  Az InvestEU programnak adott esetben hozzá kell járulnia a [felülvizsgált megújulóenergia-irányelv] és az [irányítási rendelet] célkitűzéseihez, valamint elő kell mozdítania az energiahatékonyság szempontját a beruházási döntések során.

(13b)   A valódi multimodalitás lehetőséget nyújt egy hatékony és környezetbarát közlekedési hálózat létrehozására, amely teljes mértékben kihasználja valamennyi közlekedési mód előnyeit, és szinergiát alakít ki közöttük. Az InvestEU program támogathatja a multimodális közlekedési csomópontokba való beruházásokat, amelyek – a bennük rejlő jelentős gazdasági lehetőségek és üzleti célok ellenére – jelentős kockázatot jelentenek a magánbefektetők számára. A program emellett az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlesztéséhez és telepítéséhez is hozzájárulhat. Az InvestEU program várhatóan segíteni fogja az olyan technológiák tervezésére és alkalmazására irányuló erőfeszítéseknek a fokozását, amelyek hozzájárulnak a járművek és a közúti infrastruktúra biztonságának javításához.

(13c)  Az InvestEU programnak a kék gazdaság és annak finanszírozási elvei területén megvalósuló projektek és vállalkozások fejlesztése révén hozzá kell járulnia a tengerekre és óceánokra vonatkozó uniós szakpolitikákhoz. Ez a tengeri vállalkozási tevékenységek és ipar, az innovatív és versenyképes tengeri ipar, valamint a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság területén megvalósuló beruházásokat foglalhat magában.

(14)  Miközben a beruházások szintje összességében emelkedőben van az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás még mindig elégtelen. Az ebből eredő beruházási hiány a kutatás és innováció terén káros hatással van az Unió ágazati és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszaiban és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak, valamint hogy az Európai horizont programmal szinergiában, az Európai Innovációs Tanács bevonásával globális szinten elő lehessen mozdítani az Unió kiválóságát a fenntartható technológiák területén. Ennek kapcsán a Horizont 2020 keretében alkalmazott pénzügyi eszközökről – például az InnovFinről, amelynek célja, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a finanszírozáshoz való hozzáférést az innovatív vállalkozások számára – gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapul kell majd szolgálniuk e célzott támogatás megvalósításához.

(14a)  A turizmus az uniós gazdaság fontos területe, és az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az ágazat hosszú távú versenyképességének megerősítéséhez azáltal, hogy támogatja a fenntartható, innovatív és digitális turizmust előmozdító műveleteket.

(15)  Jelentős beruházásokkal fel kell gyorsítani és meg kell erősíteni a digitális transzformációt, amelynek előnyeit minden uniós polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tenni. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén, összhangban a Digitális Európa programmal.

(16)  A ▌kkv-k teszik ki az Unióban a vállalkozások több mint 99%-át, gazdasági értékük jelentős és alapvető fontosságú. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a körforgásos gazdaság logikájának megfelelő átalakulás, a nemzetköziesedés, a marketing és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. A kkv-k és a szociális vállalkozások esetében egyre gyakoribbak az innovatív megoldások, például a vállalkozások alkalmazottak általi felvásárlása vagy a vállalkozásokban való alkalmazotti részvétel. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k – finanszírozáshoz jutásuk megkönnyítése révén történő – támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével, az innovációval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos költségeket, biztosítani tudják versenyképességüket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen, és képes legyen munkahelyek és a társadalmi jólét megteremtésére. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. Az InvestEU Alapnak tehát a sikeres programokra, például a COSME programra kell építenie, és működő tőkét és beruházásokat kell biztosítania a vállalat számára teljes életciklusa során, biztosítania kell a lízing tranzakciók finanszírozását és lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

(17)  Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról(7), valamint a szociális jogok európai pilléréről(8) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós keretéről szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához, foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására – beleértve a munkavállalók átképzését és továbbképzését is, többek között a nagy szén-dioxid-kibocsátású gazdaságtól függő régiókban, valamint a karbonszegény gazdaságra való strukturális átállás által érintett régiókban –, a foglalkoztatás növelésére – különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében –, valamint a helyzet javítására a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség, a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazat, a szociális lakások, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, az infrastruktúrába, a mikrofinanszírozásba, az etikus és szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások és a szolidaritási célú szociális intézmények rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése(9) rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző összesen legalább 1,5 billió eurónyi beruházási hiányra a 2018 és 2030 közötti időszakban, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alternatív típusú pénzügyi szolgáltatóktól, például az etikus, a szociális és fenntartható szereplőktől, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

(18)  Az InvestEU Alap négy szakpolitikai keret alapján működik majd, amelyek megfelelnek a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritásoknak, ezek: a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, innováció és digitalizáció, a kkv-k, valamint a szociális beruházás és készségfejlesztés.

(18a)  Bár a kkv-k szakpolitikai keretének elsődlegesen a kkv-k támogatására kell összpontosítaniuk, e szakpolitikai keretből a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok is támogathatók. A közepes piaci tőkeértékű vállalatok a másik három szakpolitikai keretből is jogosultak támogatásra.

(19)  Az egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik: az uniós komponens és a tagállami komponens. Az uniós komponens az egész Unióra kiterjedő, illetve egy adott tagállamra jellemző piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos módon történő kezelésére szolgál; a támogatásban részesülő fellépéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak, valamint a tagállamokon keresztül a regionális hatóságoknak arra, hogy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó forrásaik egy részével hozzájáruljanak az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy a hozzájárulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően az felhasználható legyen meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését célzó finanszírozási vagy beruházási műveletekhez a saját területükön, többek között ▌a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken, például az Unió legkülső régióiban, és ezáltal hozzájáruljanak a megosztott irányítású alap célkitűzéseinek megvalósításához. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből nyújtott támogatásnak el kell kerülnie a magánfinanszírozás megkettőzését, illetve annak kiszorítását, valamint a versenytorzítást a belső piacon.

(20)  A tagállami komponenst kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a megosztott irányítás alá tartozó alapok felhasználását az Unió által biztosított garancia feltöltéséhez. Ez a lehetőség növelné az Unió által támogatott költségvetési garancia hozzáadott értékét azáltal, hogy azt a pénzügyi kedvezményezettek és projektek szélesebb köre számára biztosítaná, valamint diverzifikálná a megosztott irányítás alá tartozó alapok célkitűzéseinek elérését szolgáló eszközöket, miközben biztosítja a függő kötelezettségek következetes kockázatkezelését azáltal, hogy a Bizottság által nyújtott garanciát közvetett irányítás mellett használja fel. Az Uniónak garanciát kell nyújtania a Bizottság és a végrehajtó partnerek között a tagállami komponens keretében kötött garanciamegállapodásokban előirányzott finanszírozási és beruházási műveletekre, a garancia feltöltését a megosztott irányítás alá tartozó alapoknak kell biztosítaniuk a Bizottság által a műveletek jellege és az ebből eredő várható veszteségek alapján meghatározott és a tagállammal aláírt hozzájárulási megállapodásban foglalt feltöltési rátának megfelelően, a tagállamnak pedig a várható veszteségeket meghaladó veszteségre back-to-back garanciát kell vállalnia az Unió javára. Ezeket a követelményeket az egyes – a lehetőséget önként választó – tagállamokkal kötött átfogó hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni. A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett tagállamban végrehajtandó összes – egy vagy több – egyedi garanciamegállapodást, valamint az InvestEU Alap szabályai alapján végrehajtott bármilyen regionális elhatárolást. A feltöltési ráta eseti alapon történő meghatározásához szükség van az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet(10) (a költségvetési rendelet) 211. cikkének (1) bekezdésétől való eltérésre. Ez a megoldás továbbá olyan egységes szabályrendszert biztosít a központilag irányított alapokból vagy megosztott irányítás alá tartozó alapokból támogatott költségvetési garanciákra, ami megkönnyíti kombinációjukat.

(20a)  A maximális szakpolitikai hatás, a megvalósítási hatékonyság, valamint a megfelelő költségvetési és kockázatkezelési felügyelet biztosítása érdekében az egyes partnerek relatív erősségeire támaszkodva partnerséget kell létrehozni a Bizottság és az EBB csoport között, és e partnerségnek támogatnia kell a hatékony és inkluzív közvetlen hozzáférést.

(20b)  A Bizottságnak az inkluzivitás és a működőképesség biztosítása érdekében az irányító szervek felállításáig ki kell kérnie az EBB csoport mellett a többi lehetséges végrehajtó partner véleményét adott esetben a beruházási iránymutatásokról, az éghajlat-politikai teljesítménykövetéssel és a fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokról és közös módszertanokról, ezt követően a végrehajtó partnereket a tanácsadó testület és az irányítóbizottság keretében kell bevonni.

(21)  Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(22)  Ez a rendelet meghatározza az InvestEU programnak az uniós garancia feltöltésére nem vonatkozó pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozás szükség szerint frissítendő az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(11) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(23)  A (folyó áron) 40 817 500 000 EUR összegű uniós garancia várhatóan több mint 698 194 079 000  EUR összegű további beruházást mozgósít uniós szinten, és ▌felosztásra kerül a szakpolitikai keretek között.

(23a)  A Bizottság [dátum]-i nyilatkozata szerint „[a] Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok – akár valamely tagállam, akár az általános kormányzati ágazatba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok általi, – ESBA-hoz, vagy a beruházási terv végrehajtása érdekében létrehozott tematikus vagy több országra vonatkozó ESBA beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikke és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke értelmében. Emellett a Tanács SNP végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottság meg fogja vizsgálja, hogy a Bizottság rugalmasságról szóló közleményével összefüggésben az ESBA esetében alkalmazottal azonos bánásmód milyen mértékben alkalmazható az InvestEU programra mint az ESBA utódjára a tagállamok által a tagállami komponens céljait szolgáló uniós garancia kiegészítő összegének finanszírozására készpénzben nyújtott egyszeri hozzájárulások tekintetében.”

(24)  Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a végső közvetítőket és adott esetben a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A végrehajtó partnereket átlátható és összeférhetetlenségtől mentes módon kell kiválasztani. A Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia összegét, a végrehajtó partner által végrehajtott – az InvestEU Alap célkitűzéseinek és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveletek támogatásához. A garanciával kapcsolatos kockázatkezelés nem akadályozhatja a végrehajtó partnereknek a garanciához való közvetlen hozzáférését. Amint sor kerül a garancia nyújtására a végrehajtó partnerek számára az uniós komponens keretében, teljes felelősséget kell vállalniuk a teljes befektetési folyamatért és a finanszírozási vagy beruházási műveletek átvilágításáért. Az InvestEU Alapnak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek kockázati profilja tipikusan magasabb mint a végrehajtó partnerek rendes működése körében támogatott projekteké, és amelyek lebonyolítása más magán- vagy állami forrásokból nem, vagy nem ugyanolyan mértékben lett volna lehetséges az InvestEU támogatása nélkül abban az időszakban, amelyben az uniós garancia felhasználható.

(24a)  Az InvestEU Alap számára olyan irányítási struktúrát kell biztosítani, amelynek funkciója arányos azzal a kizárólagos céllal, hogy biztosítsa az uniós garancia megfelelő felhasználását, összhangban a beruházási döntések politikai függetlenségének biztosításával. Ennek az irányítási struktúrának egy tanácsadó testületből, egy irányítóbizottságból és egy teljes mértékben független beruházási bizottságból kell állnia. Az irányítási struktúra összetételében összességében törekedni kell a nemek közötti egyensúly biztosítására. Az irányítási struktúra nem avatkozhat be az EBB csoport vagy más végrehajtó partnerek döntéshozatalába, és nem gyakorolhat befolyást arra, továbbá nem léphet ezek irányító szervei helyébe.

(25)  Létre kell hozni egy a végrehajtó partnerek és a tagállamok képviselőiből, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kijelölt egy szakértőből és a Régiók Bizottsága által kijelölt egy szakértőből álló tanácsadó testületet, amelynek célja az InvestEU Alap keretében bevezetett pénzügyi termékek igénybevételére vonatkozó információ- és adatcsere, valamint a felmerülő új igények és termékek megvitatása, beleértve az egyes területeken jelentkező konkrét piaci hiányosságokat.

(25a)  A Bizottság és a végrehajtó partnerek képviselőiből, valamint az Európai Parlament által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakértőből álló irányítóbizottság stratégiai és operatív iránymutatást állapít meg az InvestEU számára.

(26)  A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségét, a finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia.

(27)  A beruházási bizottság munkáját a Bizottság által működtetett független titkárság segíti, amely a beruházási bizottság elnökének tartozik elszámolással.

(28)  A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal külső szakértelmet biztosítva a projektek beruházási értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(29)  A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló ▌megoldások kialakítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU uniós komponense keretében továbbra is az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények számára célszerű lehetővé tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a nemzeti és regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió teljes területén gyakorolt hatás maximalizálásához, biztosítva továbbá a projektek földrajzi egyensúlyát. Az InvestEU programot oly módon kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a kisebb és fiatalabb fejlesztési bankok vagy intézmények számára. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha szakértelem és tapasztalat tekintetében egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek, és uniós többségi részvénytulajdonban vannak. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el.

(30)  A jobb földrajzi diverzifikáció előmozdítása érdekében beruházási platformok hozhatók létre, amelyek egyesítik a végrehajtó partnerek és a pénzügyi instrumentumok felhasználása terén korlátozott tapasztalattal rendelkező nemzeti fejlesztési bankok erőfeszítéseit és szakértelmét. Az ilyen struktúrákat ösztönözni kell, többek között az InvestEU Tanácsadó Platform keretében rendelkezésre álló támogatás révén. A beruházási platformok megfelelő ágazatokban való előmozdítása érdekében célszerű uniós, nemzeti és regionális szinten összefogni a társberuházókat, a hatóságokat, a szakértőket, az oktatási, képzési és kutatási intézményeket, az érintett szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint a többi érintett szereplőt.

(31)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdésének c) pontja] értelmében támogathatók, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más nemzetközi pénzügyi intézményeket. A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait, a hozzájárulási megállapodásban tükröződő módon. A költségvetési rendelet 154. cikkének megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

(32)  A finanszírozási és beruházási műveletekről végső soron a végrehajtó partner dönt saját nevében, és azokat saját belső szabályainak, politikáinak és eljárásainak megfelelően hajtja végre és saját pénzügyi kimutatásaiban számolja el, illetve adott esetben közzéteszi a pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben. Következésképpen a Bizottság kizárólag az uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségeket mutatja ki és a garancia maximális összegét hozza nyilvánosságra, beleértve a nyújtott garanciával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

(33)  Az InvestEU Alapnak adott esetben lehetővé kell tennie e garanciának az uniós költségvetésből vagy más alapokból, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy finanszírozási eszközökkel való zökkenőmentes, gördülékeny és hatékony ötvözését, amennyiben meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások megerősítéséhez arra szükség van.

(34)  A végrehajtó partnerek által az InvestEU Alapból nyújtott támogatás igénylése céljából benyújtott olyan projekteknek, amelyek más uniós programokból származó támogatás ötvözésével valósulnának meg, teljességükben meg kell felelniük a releváns uniós programok célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak. Az uniós garancia igénybevételéről az InvestEU program szabályai szerint kell döntést hozni.

(35)  Az InvestEU Tanácsadó Platform célja, hogy az EBB csoport, más tanácsadó partnerek vagy közvetlenül a Bizottság által megvalósítandó tanácsadási kezdeményezéseken keresztül segítse az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódóan stabil beruházási projektportfólió-tervek kialakítását. Az InvestEU Tanácsadó Platformnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó uniós célkitűzéshez és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében elő kell mozdítania a földrajzi diverzifikációt. Az InvestEU Tanácsadó Platformnak különös figyelmet kell fordítania a kis méretű projektek nagyobb portfóliókba való összevonására. A Bizottságnak, az EBB csoportnak és a többi tanácsadó partnernek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy az egész Unióban biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, figyelembe véve a helyi végrehajtó partnerek szakértelmét és helyi kapacitásait, valamint az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot. Emellett az InvestEU Tanácsadó Platformnak központi ügyintézési pontot kell nyújtania az InvestEU Tanácsadó Platform keretében a hatóságoknak és a projektgazdáknak biztosított projektfejlesztési tanácsadáshoz.

(35a)  Az InvestEU Tanácsadó Platform létrehozása során – elsősorban az Európai Beruházási Tanácsadó Platform keretében szerzett tapasztalatokra építve – indokolt, hogy a Bizottság fő partnere az EBB csoport legyen. A Bizottság felel az InvestEU Tanácsadó Platform szakpolitikai irányvonaláért, valamint a központi ügyintézési pont irányításáért. Az EBB csoport a szakpolitikai kereteknek megfelelő tanácsadási kezdeményezéseket nyújt. Emellett az EBB csoport operatív szolgáltatásokat nyújt a Bizottságnak, többek között a stratégiai és szakpolitikai iránymutatásokban való közreműködés, a meglévő és az újonnan felmerülő tanácsadási kezdeményezések feltérképezése, a tanácsadási szükségletek felmérése és ezen szükségletek meglévő vagy új tanácsadási kezdeményezéseken keresztül történő optimális kezelésével kapcsolatban a Bizottság számára biztosított tanácsadás révén.

(36)  Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, szükség szerint biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét figyelembe véve a meglévő támogatási rendszerek és a helyi partnerek jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani. A helyi szintű tanácsadói támogatás megkönnyítése és az uniós szintű hatékonyság, szinergiák és tényleges földrajzi lefedettség biztosítása érdekében az InvestEU Tanácsadó Platform együttműködik a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel, továbbá hasznosítja szakértelmüket, és él annak előnyeivel.

(36a)  Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadási támogatást nyújt kisebb projektek és az induló vállalkozások projektjei számára, különösen abban az esetben, ha az induló vállalkozások kutatási és innovációs beruházásaikat szellemi tulajdon-jogcímekkel, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni, figyelmet fordítva a szinergiák meglétére és törekedve azok kialakítására az ilyen fellépésekre képes egyéb szolgálatokkal.

(37)  Az InvestEU Alapból nyújtott projektfejlesztési és kapacitásépítési támogatásnak hozzá kell járulnia a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és piacfejlesztési tevékenységek kialakításához. További cél olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatható kedvezményezettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma, ezen belül a jótékonysági szervezetek, valamint a kulturális és kreatív ágazatok esetében. A kapacitásépítési támogatásnak ▌ki kell egészítenie a konkrét szakpolitikai területre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedéseket. Erőfeszítést kell tenni a potenciális projektgazdák, különösen a helyi szervezetek és hatóságok kapacitásbővítésének támogatására.

(38)  Az InvestEU Portál létrehozásával könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázist kell biztosítani a végrehajtó partnerek számára, ezzel növelve a finanszírozási lehetőségeket kereső beruházási projektek láthatóságát, és fokozottan elősegítve az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban levő lehetséges beruházási projektportfólió-tervek kialakítását.

(39)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(12) (22) és (23) bekezdésének megfelelően az InvestEU programot konkrét nyomonkövetési követelmények révén gyűjtött információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. Ezek a követelmények adott esetben – az InvestEU program gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(40)  Az uniós célkitűzések megvalósítása terén elért haladás nyomon követése érdekében teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatókon alapuló stabil nyomonkövetési keretrendszert kell alkalmazni. Az európai polgárok felé történő elszámoltathatóságot biztosítandó a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program terén elért haladásról, annak hatásairól és műveleteiről.

(41)  A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(42)  Az InvestEU programra az (EU, Euratom)...rendelet [az új költségvetési rendelet] alkalmazandó. A rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(43)  Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13) (a költségvetési rendelet), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(14), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(15), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(16) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(17) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, ezen belül a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és vádhatósági eljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő ▌bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(44)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni, amely biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(45)  [A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az InvestEU program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(46)  E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek ▌beruházási iránymutatással és mutatókat tartalmazó eredménytáblával való kiegészítése, ▌a teljesítménymutatók haladéktalan és rugalmas kiigazítása, valamint a feltöltési ráta módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a különböző szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó beruházási iránymutatás kidolgozása, az eredménytábla, e rendelet III. mellékletének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítása és a feltöltési ráta kiigazítása céljából. Az arányosság elvével összhangban ezeknek a beruházási iránymutatásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)  Az InvestEU programnak uniós szintű és/vagy tagállam-specifikus piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és biztosítania kell – összetett piaci hiányosságokra irányuló – innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelését, valamint az elterjesztésüket lehetővé tevő rendszert. Következésképpen uniós szintű intézkedésre van szükség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által – az Unió belső politikáinak támogatása céljából – végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek támogatására.

A rendelet létrehoz továbbá egy tanácsadói támogatási mechanizmust a befektetésre alkalmas projektek fejlesztésének, a finanszírozáshoz való hozzáférésnek, valamint a kapcsolódó kapacitásépítésnek a támogatásához (a továbbiakban: InvestEU Tanácsadó Platform). Emellett létrehoz egy olyan adatbázist, amely biztosítja azoknak a projekteknek a láthatóságát, amelyekhez a projektgazdák finanszírozást keresnek, és amely tájékoztatást nyújt a befektetőknek a befektetési lehetőségekről (InvestEU Portál).

A rendelet megállapítja az InvestEU program célkitűzéseit, az uniós garancia forrásait és összegét a 2021 és 2027 közötti időszakra, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatásokat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; e fogalommeghatározás alkalmazásában az uniós költségvetésen kívüli forrásokból – például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából –finanszírozott uniós programok megfeleltethetők az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programoknak.

1a.  „EBB”: az Európai Beruházási Bank;

1b.  „EBB csoport”: az Európai Beruházási Bank és leányvállalatai, valamint az EBB alapokmánya 28. cikkének (1) bekezdésében meghatározott más szervezetek;

1c.  „pénzügyi hozzájárulás”: végrehajtó partner hozzájárulása saját kockázatvállalási kapacitásának formájában, amelyet az uniós garanciával egyenlő feltételek mellett, illetve más olyan formákban nyújtanak, amely lehetővé teszi az InvestEU program hatékony végrehajtását, biztosítva egyúttal az érdekek megfelelő összehangolását;

1d.  „hozzájárulási megállapodás”: jogi eszköz, amely alapján a Bizottság és egy vagy több tagállam a 9. cikkben meghatározott feltételek szerint meghatározza az uniós garancia feltételeit a tagállami komponensben;

2.  „uniós garancia”: az uniós költségvetés által nyújtott olyan általános, visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garancia, amelynek keretében a költségvetési rendelet 219. cikkének (1) bekezdése szerinti költségvetési garanciák a végrehajtó partnerekkel kötött egyedi garanciamegállapodások aláírása révén lépnek hatályba;

3.  „pénzügyi termék”: ▌olyan finanszírozási mechanizmus vagy megállapodás, amelynek értelmében a végrehajtó partner a 13. cikk szerinti bármely formában közvetlen vagy közvetített finanszírozást nyújt végső kedvezményezetteknek;

4.  „finanszírozási és/vagy beruházási műveletek”: a végső kedvezményezetteknek pénzügyi termékek formájában közvetlenül vagy közvetve finanszírozást biztosító műveletek, amelyeket a végrehajtó partnerek saját nevükben, saját belső szabályaiknak, politikáiknak és eljárásaiknak megfelelően hajtanak végre, és saját pénzügyi kimutatásaikban számolnak el, illetve adott esetben a pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben tesznek közzé;

5.  „megosztott irányítás alatt álló alapok”: azok az alapok, amelyekből meghatározott összeg a költségvetési garancia feltöltésére fordítható az InvestEU Alap tagállami komponenséhez kapcsolódóan, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);

6.  „garanciamegállapodás”: olyan jogi eszköz, amelyben a Bizottság és egy végrehajtó partner meghatározza a finanszírozási vagy beruházási műveletek uniós garanciával való fedezés céljából történő előterjesztésének, a szóban forgó műveletekre vonatkozó költségvetési garancia nyújtásának, valamint a műveletek e rendelet rendelkezései szerinti végrehajtásának feltételeit;

7.  „végrehajtó partner”: olyan támogatható partner, például pénzügyi intézmény vagy más közvetítő, amellyel a Bizottság garanciamegállapodást ▌ír alá;

8.  „InvestEU Tanácsadó Platform” a 20. cikkben meghatározott technikai segítségnyújtást végző platform;

8a.  „tanácsadási megállapodás”: olyan jogi eszköz, amelyben a Bizottság és a tanácsadó partner meghatározza az InvestEU Tanácsadó Platform megvalósításának feltételeit;

8b.  „tanácsadási kezdeményezés”: a beruházásokat támogató technikai segítségnyújtás és tanácsadási szolgáltatások, a 20. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kapacitásépítést is beleértve, amelyet tanácsadó partnerek, a Bizottság által szerződtetett külső szolgáltatók vagy végrehajtó ügynökségek hajtanak végre;

8c.  „tanácsadó partner”: olyan támogatható szervezet, például pénzügyi intézmény vagy más szervezet, amellyel a Bizottság megállapodást ír alá egy vagy több tanácsadási kezdeményezés végrehajtásáról, azon tanácsadási kezdeményezések kivételével, amelyeket a Bizottság által szerződtetett külső szolgáltatók vagy végrehajtó ügynökségek hajtanak végre;

9.  „InvestEU Portál”: a 21. cikkben meghatározott adatbázis;

10.  „InvestEU program”: az InvestEU Alap, az InvestEU Tanácsadó Platform, az InvestEU Portál és a vegyesfinanszírozási műveletek együttesen;

10b.  „beruházási platformok”: különleges célú gazdasági egységek, kezelt számlák, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmusok, vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmusok, amelyeken keresztül szervezetek pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek magukba foglalhatják az alábbiakat:

a)  nemzeti vagy nemzetinél alacsonyabb szintű platformok, amelyek egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet fognak össze;

b)  határokon átnyúló, több országot érintő, regionális vagy makroregionális platformok, amelyek egy adott földrajzi térségben végrehajtott projektekben érdekelt több tagállamból, régióból vagy harmadik országból származó partnereket fognak össze;

c)  tematikus platformok, amelyek egy adott ágazat beruházási projektjeit fogják össze.

11.  „mikrofinanszírozás”: az [[ESZA+] rendelet száma] rendeletben meghatározott mikrofinanszírozás;

13.  „nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek;

14.  „kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás mellékletében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások(19);

15.  „kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k;

16.  „szociális vállalkozás”: az [szám] [[ESZA+] rendelet] rendeletben meghatározott szociális vállalkozás;

17.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

Az InvestEU program célkitűzései

(1)  Az InvestEU program általános célkitűzése az Unió szakpolitikai céljainak támogatása olyan finanszírozási és beruházási műveletek révén, amelyek hozzájárulnak:

a)  az Unió versenyképességéhez, ideértve a kutatást, az innovációt és a digitalizálást;

b)  a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz az uniós gazdaságban, az uniós gazdaság fenntarthatóságához, valamint környezeti és éghajlati dimenziójának a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések eléréséhez, továbbá a minőségi munkahelyek létrehozásához való hozzájárulásához;

c)  az Unió társadalmi ellenálló képességéhez, inkluzivitásához és innovációs képességéhez;

ca)  a tudományos és technológiai fejlődés, a kultúra, az oktatás és a képzés előmozdításához;

d)  az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

da)   a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdításához.

(2)  Az InvestEU program egyedi célkitűzései a következők:

a)  a fenntartható infrastruktúrára irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott területeken;

b)  finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a kutatás, innováció és digitalizáció terén, ideértve az innovatív vállalkozások növekedésének, valamint a technológiák piaci bevezetésének támogatását is;

c)  a kkv-k, valamint ▌a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése, valamint globális versenyképességük javítása;

d)  a mikrofinanszírozáshoz és finanszírozáshoz jutásnak, illetve a mikrofinanszírozás és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése a szociális vállalkozások esetében, a szociális beruházásokra, kompetencia- és készségfejlesztésre irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, valamint a szociális beruházási piacok fejlesztése és konszolidálása a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területeken.

4. cikk

Az uniós garancia költségvetése és összege

(1)  A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó áron) 40 817 500 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40 %.

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tagállami komponens céljára az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az [[szám] CPR rendelet](20) [10. cikkének (1) bekezdése] és az [[szám] KAP-tervre vonatkozó rendelet](21) [75. cikkének (1) bekezdése] szerint.

A tagállami komponens céljára a tagállamok készpénz formájában további uniós garanciát is nyújthatnak.

Az első albekezdésben említett uniós garancia összege növelhető az 5. cikkben említett harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal is, azok teljes pénzösszegét feltöltve a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] megfelelően.

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeg indikatív felosztását e rendelet I. melléklete tartalmazza. A Bizottság szükség esetén az említett I. mellékletben meghatározott összegeket az egyes célkitűzések tekintetében legfeljebb 15 %-kal módosíthatja. A módosításokról értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)  Az V. és a VI. fejezetben előírt intézkedések végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 525 000 000 EUR.

(4)  A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

5. cikk

Az InvestEU Alaphoz társult harmadik országok

A következő harmadik országok egyes pénzügyi termékekben való részvétel céljából hozzájárulhatnak az InvestEU Alap 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponenshez, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében említett egyes szakpolitikai keretekhez a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] értelmében:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i.  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

ii.  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a [költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek,

iii.  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

iv.  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  Az uniós garancia nyújtása közvetett irányítással történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontjában említett szervekkel. Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás egyéb formáit közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani a költségvetési rendeletnek megfelelően, ideértve a rendelet VIII. címével összhangban nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat és az e cikkel összhangban végrehajtott vegyesfinanszírozási műveleteket, a lehető legzökkenőmentesebb módon és biztosítva az uniós szakpolitikák hatékony és következetes támogatását.

(2)  Az uniós garancia által fedezett olyan finanszírozási és beruházási műveletek, amelyek az e rendelet szerinti támogatásokat egy vagy több más uniós program keretében nyújtott támogatással vagy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapja által nyújtott támogatásokkal ötvöző vegyesfinanszírozási műveletek:

a)  összhangban vannak a szakpolitikai célkitűzésekkel és megfelelnek azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják;

b)  megfelelnek ennek a rendeletnek.

(3)  Az olyan vegyesfinanszírozási műveleteknek, amelyek teljes mértékben más uniós program vagy az ETS innovációs alap által finanszírozott, az e rendelet szerinti uniós garancia által nem fedezett finanszírozási eszközt tartalmaznak, meg kell felelniük azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják.

(4)  A 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően a (2) és (3) bekezdés szerinti vegyesfinanszírozási művelet részét képező, az uniós költségvetésből nyújtott, nem visszafizetendő támogatási formákról és/vagy finanszírozási eszközökről a megfelelő uniós program szabályai szerint kell döntést hozni, és azokat a vegyesfinanszírozási művelet keretében e rendelettel és a [a költségvetési rendelet] [X. címével] összhangban kell végrehajtani.

A jelentéstételnek ki kell terjednie az azon uniós program szakpolitikai célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumaival való összhangra, amelynek keretében a támogatást odaítélik, valamint az e rendeletnek való megfelelésre is.

II. FEJEZET

Az InvestEU Alap

7. cikk

Szakpolitikai keretek

(1)  Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket:

a)  a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, azon belül a multimodális közlekedés, a közúti közlekedésbiztonság – egyebek mellett a halálos kimenetelű közúti balesetek és súlyos sérülések 2050-ig történő felszámolására irányuló uniós célkitűzésnek megfelelően –, a vasúti és közúti infrastruktúra felújítása és karbantartása, az energiaügy – különösen a megújuló energia nagyobb mértékű alkalmazása –, a 2030-ra vonatkozó energiapolitikai keretprogrammal összhangban az energiahatékonyság, az energiamegtakarítást és az épületek összekapcsolt energiaellátási, -tárolási, digitális és közlekedési rendszerekbe való integrálását célzó épületfelújítási projektek, az összekapcsolási szint javítása, a digitális összekapcsoltság és hozzáférés, a vidéki térségeket is beleértve, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok, a víz, ideértve a belvízi utakat is, a hulladékhierarchiának és a körforgásos gazdaságnak megfelelő hulladékkezelés, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a kulturális örökség, az idegenforgalom, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió éghajlatváltozás hatásaival szembeni környezeti rezilienciával összefüggő és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

b)  a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kutatási, termékfejlesztési és innovációs tevékenységeket, a technológiák és kutatási eredmények piaci hasznosítását, a piaci kulcsszereplők támogatását és a vállalkozások közötti együttműködés előmozdítását, az innovatív megoldások bemutatását és bevezetését, valamint az innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott támogatást, továbbá az uniós gazdasági ágazat digitalizálását;

c)  a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja elsősorban a kkv-k, köztük az innovatív, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban működő vállalkozások, továbbá a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutását és a finanszírozás rendelkezésre állását;

d)  a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, valamint a nemek közötti egyenlőséget előmozdító intézkedéseket, a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat a szociális infrastruktúrát (többek között az egészségügyi és oktatási infrastruktúrát, valamint a szociális lakásokat és a diákszállásokat); a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást a befogadást és hozzáférhetőséget, a társadalmi célú kulturális és kreatív tevékenységeket; a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

(2)  Amennyiben a 19. cikkben említett beruházási bizottságnak előterjesztett finanszírozási vagy beruházási művelet egynél több szakpolitikai kerethez tartozik, azt fő célkitűzése, illetőleg alprojektjei többségének fő célkitűzése alapján kell a megfelelő kerethez rendelni, kivéve, ha a beruházási iránymutatás másként rendelkezik.

(3)  A finanszírozási és beruházási műveleteket át kell világítani annak megállapítása érdekében, hogy van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatásuk, és ha igen, éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni azokat a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szociális vonatkozású előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak a Bizottság iránymutatása alapján megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket nem kell vizsgálni. Az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető projektek nem jogosultak az e rendelet szerinti támogatásokra.

A Bizottság iránymutatásának az uniós környezetvédelmi célkitűzésekkel és normákkal összhangban lehetővé kell tennie a következőket:

a)  az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képességnek az éghajlattal szembeni kiszolgáltatottság értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, többek között releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben;

b)  a projekt által a természeti tőke alapvető elemeire, a levegőre, vízre, talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt összhatás figyelembevétele;

c)  a társadalmi hatás felmérése többek között a nemek közötti egyenlőség, egyes területek vagy népességcsoportok társadalmi befogadása, valamint a strukturális kihívásokkal szembesülő területek és ágazatok gazdasági fejlődése tekintetében;

ca)  az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető projektek azonosítása;

(cb)  a (3) bekezdés első albekezdése szerinti átvilágítás alkalmazásában iránymutatás nyújtása a végrehajtó partnereknek. Amennyiben a végrehajtó partner következtetései szerint nincs szükség fenntarthatósági vizsgálat elvégzésére, e megállapítását indokolja a beruházási bizottság felé.

(4)  A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján.

(5)  A végrehajtó partnereknek a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre irányuló beruházások legalább 55 %-át az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésére kell fordítaniuk.

A Bizottság a végrehajtó partnerekkel együtt törekszik annak biztosítására, hogy a költségvetési garanciából a fenntartható beruházások szakpolitikai keretére fordított rész elosztása során ügyeljenek a különböző területek közötti egyensúly megteremtésére.

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyes szakpolitikai keretekre vonatkozó beruházási iránymutatás meghatározásához. A beruházási iránymutatást az EBB csoporttal és más lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros párbeszédet folytatva kell elkészíteni.

6a.  A Bizottság a végrehajtó partnerek, a beruházási bizottság és a tanácsadó partnerek rendelkezésére bocsátja a beruházási iránymutatás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó információkat.

8. cikk

Komponensek

(1)  A 7. cikk (1) bekezdése szerinti szakpolitikai keretek két-két komponensből állnak, amelyekkel ▌piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelni az alábbiak szerint:

a)  Az uniós komponens intézkedései a következő helyzetekre irányulnak:

i.  az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek ▌;

ii.  az egész Unióra és/vagy egy tagállamra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek; vagy

iii.  olyan, elsősorban új vagy összetett piaci hiányosságok vagy ▌optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyek innovatív pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozását teszik szükségessé;

b)  a tagállami komponens intézkedései egy vagy több régióban vagy tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokra vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre irányulnak, és céljuk a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása, különösen az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyenlőtlenségek kezelése révén.

(2)  Az (1) bekezdésben említett komponenseket adott esetben egymást kiegészítve kell felhasználni egy finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, beleértve a két komponenshez kapcsolódó támogatás kombinálását.

9. cikk

A tagállami komponensre alkalmazandó egyedi rendelkezések

(1)  Az egyes tagállamok által az [szám] [CPR] rendelet [10. cikkének (1) bekezdése] szerint vagy az [szám] [KAP-tervre vonatkozó] rendelet [75. cikkének (1) bekezdése] szerint önkéntes alapon allokált összegeket a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciának az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgáló részének feltöltésére vagy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból az InvestEU Tanácsadó Platformhoz nyújtott esetleges hozzájárulásra kell felhasználni. Ezeknek az összegeknek hozzá kell járulniuk a partnerségi megállapodásban és az InvestEU-hoz hozzájáruló programokban kiválasztott szakpolitikai célkitűzésekhez.

A 4. cikk (1) bekezdése értelmében allokált összegeket a garancia feltöltésére kell felhasználni.

(2)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének létrehozásához a tagállam és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodásra van szükség.

A 9. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése és a 9. cikk (5) bekezdése a tagállamok által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint nyújtott összegekre nem alkalmazandó.

E cikknek az [szám] [CPR] rendelet 10. cikke (1) bekezdése vagy az [szám] [KAP-tervre vonatkozó] rendelet 75. cikkének (1) bekezdése szerint allokált összegekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a tagállamok által nyújtott, a 4. cikk (1) bekezdésében említett további összegekről szóló hozzájárulási megállapodásra.

A tagállam és a Bizottság a partnerségi megállapodásra vagy a KAP-tervre vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő négy hónapon belül, illetőleg a program vagy a KAP-terv módosítására vonatkozó bizottsági határozattal egyidejűleg megköti a hozzájárulási megállapodást, illetőleg módosítja azt.

Két vagy több tagállam közös hozzájárulási megállapodást köthet a Bizottsággal.

A [költségvetési rendelet] [211. cikkének (1) bekezdésétől] eltérve, a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia feltöltési rátáját 40 %-ban kell meghatározni, és az a felhasználandó pénzügyi termékek kockázatainak figyelembevétele céljából az egyes hozzájárulási megállapodásokban lefelé vagy felfelé módosítható.

(3)  A hozzájárulási megállapodás legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)  a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott tagállamra vonatkozó részének teljes összege, a garanciarész feltöltési rátája, a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulás összege, a feltöltési szakasz időtartama az éves pénzügyi tervnek megfelelően, valamint az ebből eredő függő kötelezettség összege, amelyet az érintett tagállam által biztosított back-to-back garanciával kell fedezni;

b)  a pénzügyi termékeket és azok minimális multiplikátorhatását, a földrajzi lefedettséget – ezen belül szükség esetén a regionális lefedettséget –, a projektek típusait, a beruházási időszakot és adott esetben a végső kedvezményezettek és a támogatható közvetítők kategóriáit tartalmazó tagállami stratégia;

c)  a 12. cikkel összhangban javasolt lehetséges végrehajtó partner(ek) és a Bizottság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy tájékoztatja a tagállamot a kiválasztott végrehajtó partner(ek)ről;

d)  a megosztott irányítás alá tartozó alapokból az InvestEU Tanácsadó Platformhoz nyújtott esetleges hozzájárulás;

e)  a tagállammal szemben fennálló éves jelentéstételi kötelezettségek, beleértve a partnerségi megállapodásban vagy programban foglalt szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó és a hozzájárulási megállapodásban meghatározott megfelelő mutatókat tartalmazó jelentést;

f)  a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciarészhez kapcsolódó díjazásra vonatkozó rendelkezések;

g)  az uniós komponenshez tartozó forrásokkal való lehetséges ötvözés a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően, ideértve egy többrétegű struktúra kialakítását a kockázatok jobb fedezése érdekében.

(4)  A hozzájárulási megállapodásokat a Bizottság hajtja végre a végrehajtó partnerekkel aláírt, 14. cikk szerinti garanciamegállapodások, valamint a tanácsadó partnerekkel aláírt tanácsadási megállapodások útján.

Amennyiben a hozzájárulási megállapodás aláírásától számított kilenc hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, vagy a hozzájárulási megállapodás szerinti összeget nem kötik le teljes mértékben egy vagy több garanciamegállapodás keretében, az első esetben a hozzájárulási megállapodást meg kell szüntetni vagy kölcsönös megegyezés révén meg kell hosszabbítani, illetőleg a második esetben megfelelően módosítani kell ▌. A feltöltésnek a tagállamok által az [[[CPR-rendelet]] 10. cikkének (1) bekezdése] vagy az [[[KAP]] rendelet] [75. cikkének (1) bekezdése] szerint allokált összegekből származó, fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] [10. cikke (5) bekezdésének vagy az [szám] [KAP-terv] [75. cikke (5) bekezdésének] megfelelően. A feltöltésnek valamely tagállam által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint allokált összegekből származó, fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.

Amennyiben a garanciamegállapodás az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikkének (6) bekezdésében] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikkének (6) bekezdésében] meghatározott időtartamon belül nem kerül végrehajtásra, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell ▌. A feltöltésnek a tagállamok által az [[[CPR-rendelet]] 10. cikkének (1) bekezdése] vagy az [[[KAP]] rendelet] [75. cikkének (1) bekezdése] szerint allokált összegekből származó, fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] [10. cikke (5) bekezdésének] vagy az [szám] [KAP-terv] [75. cikke (5) bekezdésének] megfelelően. A feltöltésnek valamely tagállam által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint allokált összegekből származó, fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.

(5)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia hozzájárulási megállapodásban meghatározott részének feltöltésére a következő szabályok alkalmazandók:

a)  az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a feltöltés adott évben fennmaradó többletét (amelynek kiszámítása a feltöltési rátának megfelelő összeg és a tényleges feltöltés összegének összehasonlításával történik) újra fel kell használni az [CPR-rendelet] rendelet [10. cikke (7) bekezdésének] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet [75. cikke (7) bekezdésének] megfelelően;

b)  a [költségvetési rendelet] [213. cikkének (4) bekezdésétől] eltérve, az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének rendelkezésre állása során nem kerül sor évente feltöltésre;

c)  a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részére vonatkozó lehívások eredményeként az e részhez kapcsolódó feltöltés szintje az eredeti feltöltés 20 %-a alá süllyed;

d)  amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének feltöltési szintje a kezdeti feltöltés 10 %-ára süllyedt, az érintett tagállam az eredeti feltöltés összegének legfeljebb 5 %-át kitevő összeggel a Bizottság kérésére hozzájárul a közös tartalékalaphoz.

IIA. FEJEZET

A BIZOTTSÁG ÉS AZ EBB CSOPORT KÖZÖTTI PARTNERSÉG

9a. cikk

A partnerség hatóköre

(1)  A Bizottság és az EBB csoport e rendeletnek megfelelően partnerséget hoz létre a programok végrehajtásának és egységességének, inkluzivitásának, addicionalitásának és megvalósításuk hatékonyságának támogatása céljából. E rendelet feltételeivel összhangban és a (2) bekezdésben említett megállapodásokban részletesebben meghatározott módon az EBB csoport:

a)  végrehajtja az uniós garancia 10. cikk (1b) bekezdésében meghatározott részét;

b)  támogatja az uniós komponens és adott esetben, a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban, az InvestEU Alap végrehajtását, különösen a következők révén:

i.  a 7. cikk (6) bekezdésének megfelelően a lehetséges végrehajtó partnerekkel együtt hozzájárulás a beruházási iránymutatáshoz, a 19. cikk (1a) bekezdésével összhangban hozzájárulás az eredménytábla kialakításához és az InvestEU Alap operatív iránymutatásait meghatározó egyéb dokumentumokhoz,

ii.  a végrehajtó partnerek finanszírozási és végrehajtási műveleteivel kapcsolatos kockázati módszertan és a kockázatfeltérképezési rendszer meghatározása a Bizottsággal és a lehetséges végrehajtó partnerekkel együttesen annak érdekében, hogy lehetővé váljon e műveletek közös minősítési skálán történő értékelése;

iii.  a Bizottság kérésére és az érintett végrehajtó partnerrel egyetértésben az adott lehetséges végrehajtó partner rendszereire vonatkozó értékelés elvégzése és ezekkel kapcsolatos célzott technikai tanácsadás, amennyiben és olyan mértékben, amennyire azt az adott végrehajtó partner által tervezett pénzügyi termékek végrehajtására vonatkozó pilléralapú értékelésről végzett ellenőrzés megállapításai megkövetelik;

iv.  nem kötelező erejű vélemény készítése a banki szempontokról, különösen az uniós garanciának – az EBB csoportot kivéve – a végrehajtó partnerekkel kötendő garanciamegállapodásokban meghatározott módon a végrehajtó partner számára allokálandó részéhez kapcsolódó pénzügyi kockázatról és pénzügyi feltételekről. A Bizottság adott esetben e vélemény megállapításai alapján kapcsolatba lép a végrehajtó partnerrel. Döntéshozatalának eredményéről tájékoztatja az EBB csoportot,

v.  szimulációk és előrejelzések készítése az összesített portfólió pénzügyi kockázatairól és megtérüléséről a Bizottsággal egyeztetett feltételezések alapján,

vi.  pénzügyi kockázatmérés és pénzügyi jelentéstétel az összesített portfólióról, valamint

vii.  a Bizottság kérésére és a végrehajtó partner beleegyezésével a 9a. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett megállapodásban foglalt átalakítási és behajtási szolgáltatások nyújtása a Bizottság számára a 14. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban, amennyiben a végrehajtó partner a vonatkozó garanciamegállapodás értelmében már nem felel a behajtási tevékenységekért,

c)  nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény kérésére a 20. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett kapacitásépítési és/vagy más szolgáltatásokat nyújthat az adott nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény részére az uniós garancia által támogatott pénzügyi termékek végrehajtásával összefüggésben,

d)  az InvestEU Tanácsadó Platformmal összefüggésben:

i.  a ii. alpontban említett tanácsadási kezdeményezések és operatív feladatok céljára [375] millió EUR összeget kap a 4. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből;

ii.  a 9a. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett megállapodásban meghatározandó módon tanácsot ad a Bizottságnak és operatív feladatokat lát el a következők révén:

1.  támogatás nyújtása a Bizottságnak az InvestEU Tanácsadó Platform kialakításával, létrehozásával és működésével kapcsolatban;

2.  azon tanácsadási szolgáltatások iránti kérelmek értékelése, amelyek a Bizottság véleménye szerint nem tartoznak a meglévő tanácsadási kezdeményezések körébe azzal a céllal, hogy támogassa a Bizottság allokációval kapcsolatos döntéshozatalát;

3.  támogatás nyújtása a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények részére tanácsadói képességeiknek a tanácsadási kezdeményezésekben való részvétel céljából történő fejlesztésével összefüggő, a 20. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett kapacitásépítés – kérésükre történő – biztosítása révén;

4.  a Bizottság és egy lehetséges tanácsadó partner kérésére, továbbá az EBB csoport egyetértése függvényében a Bizottság nevében szerződés kötése tanácsadó partnerekkel tanácsadási kezdeményezések szállítása céljából.

Az EBB csoport biztosítja, hogy az (1) bekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett feladatait tanácsadó partnerként betöltött szerepétől teljes mértékben függetlenül lássa el.

(2)  A Bizottság által az (1) bekezdés b) pontjának ii., iv., v. és vi. alpontja szerint az EBB csoportnak átadott, banki tevékenységekkel összefüggő információknak szigorúan az EBB csoport e pont szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges információk körére kell korlátozódniuk. A Bizottság az EBB csoporttal és a lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros párbeszédet folytatva határozza meg a fenti információk jellegét és körét, figyelembe véve az uniós garanciával való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit, a végrehajtó partner bizalmas üzleti adatokkal kapcsolatos jogos érdekeit, valamint az EBB csoport igényeit az említett pontokban előírt kötelezettségek teljesítése tekintetében.

(3)  A partnerség részletes szabályait megállapodások határozzák meg, többek között a következők:

a)  az uniós garancia 10. cikk (1b) bekezdésében meghatározott részének odaítélése és végrehajtása tekintetében:

i.  a Bizottság és az EBB csoport között létrejött garanciamegállapodás, vagy

ii.  a Bizottság és az EBB és/vagy annak leányvállalata vagy az EBB alapokmánya 28. cikkének (1) bekezdésében meghatározott más szervezetek között létrejött külön garanciamegállapodások;

b)  a Bizottság és az EBB csoport között az (1) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatban létrejött megállapodás;

c)  a Bizottság és az EBB csoport között az InvestEU Tanácsadó Platformmal kapcsolatban létrejött megállapodás;

d)  az EBB csoport és a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények között az (1) cikk c) pontjával összhangban a kapacitásépítési és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatban létrejött szolgáltatási megállapodások.

(4)  A 15. cikk (3) bekezdésének és a 20. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az EBB csoportnál az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett feladatok ellátása során felmerült költségeknek meg kell felelniük a (2) bekezdés b) pontjában említett megállapodásban egyeztetett feltételeknek, és e költségek az uniós garanciához kapcsolódó, a költségvetési rendelet 211. cikkének (4) és (5) bekezdése szerint feltöltés céljából igénybe vett bevételekből vagy visszafizetésekből fedezhetők, vagy a költségek EBB csoport általi indokolását követően és összesen [7 000 000 EUR] felső határig a 4. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegre terhelhetők.

(5)  Az EBB csoportnál az (1) bekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett operatív feladatok ellátása tekintetében felmerült költségeket ezek EBB csoport általi indokolását követően és összesen [10 000 000 EUR] felső határig teljes mértékben az (1) bekezdés d) pontjának i. alpontjában említett összegből kell fedezni és kifizetni.

9b. cikk

Összeférhetetlenség

A partnerség keretein belül az EBB csoport meghoz minden intézkedést és óvintézkedést a más végrehajtó partnerekkel való összeférhetetlenségek elkerülése érdekében, többek között a 9a. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii., iv., v. és vi. alpontjában említett feladatok elvégzésére létrehozott különálló és független csoport felállítása révén, amelyre olyan szigorú titoktartási szabályok vonatkoznak, amelyek a csoporttól távozó személyekre is alkalmazandók maradnak. Az EBB csoport és más végrehajtó partnerek haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot minden olyan esetről, amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően összeférhetetlenséghez vezet. Gyanú esetén a Bizottság határoz az összeférhetetlenség fennállásáról, és erről tájékoztatja az EBB csoportot. Összeférhetetlenség fennállása esetén az EBB csoport megfelelő intézkedéseket hoz. Az irányítóbizottság tájékoztatást kap a meghozott intézkedésekről és azok eredményeiről.

Az InvestEU Tanácsadó Platform végrehajtása során, különösen a Bizottságnak nyújtott, a 9a. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett támogatással kapcsolatos szerepkörével összefüggésben az EBB csoport meghozza az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésére szolgáló óvintézkedéseket. Összeférhetetlenség fennállása esetén az EBB csoport megfelelő intézkedéseket hoz.

III. FEJEZET

Az uniós garancia

10. cikk

Az uniós garancia

(1)  Uniós garanciában – amely visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garancia – a végrehajtó partnerek részesülnek a költségvetési rendelet 219. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és a garancia kezelése a költségvetési rendelet X. címének megfelelően közvetett irányítás keretében történik.

(1a)  Az uniós garancia díja a pénzügyi termékek jellemzőihez és kockázati profiljához kapcsolódik, figyelembe véve az alapul szolgáló finanszírozási és beruházási műveletek jellegét és a megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések teljesülését. Ez a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegével és a végső kedvezményezettek számára való megfizethetőségével összefüggő indokolt esetekben a költségek csökkentését és a végső kedvezményezettnek nyújtott finanszírozás feltételeinek az uniós garancia díjának modulálása vagy szükség esetén a végrehajtó partner által viselt fennmaradó költségek uniós költségvetés általi fedezése révén történő javítását foglalhatja magában, különösen:

a)  olyan helyzetekben, amikor a feszült pénzügyi piaci viszonyok megakadályoznák egy piaci alapon árazott művelet megvalósítását, vagy

b)  amennyiben erre a jelentős piaci hiányosságokkal vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel szembesülő ágazatokban vagy térségekben a finanszírozási és beruházási műveletek katalizálása és a beruházási platformok létrehozásának elősegítése érdekében szükség van.

Az uniós garancia díját érintő csökkentésnek vagy a végrehajtó partner által viselt fennmaradó költségek fedezésének mértéke nem befolyásolhatja jelentős mértékben az InvestEU garancia feltöltését.

Az uniós garancia díját érintő csökkentés előnyeit teljes mértékben a végső kedvezményezetteknek kell élvezniük.

(1b)  A költségvetési rendelet 219. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltétel az egyes végrehajtó partnerekre portfólióalapon alkalmazandó.

(1c)  A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia 75%-át, azaz [30 613 125 000] EUR-t az EBB csoport számára kell biztosítani. Az EBB csoport összesített pénzügyi hozzájárulása [7 653 281 250] EUR. Ezt a hozzájárulást olyan módon és formában kell biztosítani, amely elősegíti az InvestEU Alap végrehajtását és a 12. cikk (2) bekezdésében foglalt célok megvalósítását.

(1d)  Az uniós komponens céljára biztosított uniós garancia fennmaradó 25%-át más végrehajtó partnerek számára kell biztosítani, amelyek a garanciamegállapodásokban meghatározandó összegben ugyancsak biztosítanak pénzügyi hozzájárulást.

(1e)  Minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási időszak végére a támogatás az ágazatok és régiók széles körére kiterjedjen, és elkerüljék a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt. Ezeknek az erőfeszítéseknek ki kell terjedniük a kisebb vagy kevésbé fejlett, helyi jelenlétük, ismereteik és beruházási kompetenciáik miatt komparatív előnnyel rendelkező, kisebb vagy kevésbé szofisztikált nemzeti fejlesztési bankokra vagy intézményekre. Ezeket az erőfeszítéseket a Bizottság koherens megközelítés kialakítása révén támogatja.

(2)  Az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez uniós garancia formájában biztosított támogatás a 2027. december 31-ig tartó beruházási időszakra nyújtható. A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett, illetve a pénzügyi közvetítő vagy a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.

11. cikk

Támogatható finanszírozási és beruházási műveletek

(1)  Az InvestEU Alapból csak olyan finanszírozási és beruházási műveletek támogathatók, amelyek

a)  megfelelnek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott feltételeknek, különösen a ▌ a piaci hiányosságokra, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre és az addicionalitásra vonatkozó követelménynek, a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint e rendelet V. mellékletének megfelelően, és adott esetben maximalizálják a magánbefektetéseket a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően;

b)  hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, és e rendelet II. mellékletével összhangban a megfelelő kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek hatálya alá tartoznak; ▌

(ba)  nem nyújtanak pénzügyi támogatást az e rendelet V. mellékletének B. pontjában meghatározott, kizárt tevékenységekhez; továbbá

c)  összhangban vannak a beruházási iránymutatással.

(2)  Az Unión belüli projektek mellett az InvestEU Alapból a következő projektekhez és műveletekhez lehet támogatást nyújtani finanszírozási és beruházási műveletek révén:

a)  egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyok között létrejött ▌projektek, amelyek egy vagy több harmadik országot érintenek, ideértve a csatlakozó országokat, a tagjelölt országokat és potenciális tagjelölteket, az európai szomszédságpolitika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó országokat, illetőleg az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országot vagy területet vagy a társult harmadik országokat, függetlenül attól, hogy az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken található-e partner;

b)  az 5. cikkben említett, egy adott pénzügyi termékhez már hozzájárult országokban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek.

(3)  Az InvestEU Alapból támogatás nyújtható olyan finanszírozási és beruházási műveletekhez, amelyek a következő országok valamelyikében letelepedett jogi személy kedvezményezetteknek biztosítanak finanszírozást:

a)  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

b)  az InvestEU programhoz kapcsolódó harmadik ország vagy terület az 5. cikknek megfelelően;

c)  adott esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett harmadik ország;

d)  egyéb országok, amennyiben erre egy az a)–c) pontban említett országban vagy területen végrehajtandó projekt finanszírozásához szükség van.

12. cikk

Az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnerek kiválasztása

(1)  A Bizottság a költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban választja ki az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnereket.

A végrehajtó partnerek csoportot alkothatnak. Egy végrehajtó partner egy vagy több csoportnak is tagja lehet.

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket az uniós garancia 10. cikk (1c) bekezdésében említett részével kapcsolatban.▌

A tagállami komponens esetében az érintett tagállam a ▌ jelentkező szervezetek közül javaslatot tehet egy vagy több ▌ partner végrehajtó partnerként való kiválasztására. Az érintett tagállam az EBB csoportot is javasolhatja végrehajtó partnernek, és saját költségére az EBB csoporttal is köthet szerződést a 9a. cikkben felsorolt szolgáltatások nyújtására.

Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés második albekezdésének megfelelő eljárás szerint választ azon végrehajtó partnerek közül, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

(2)  A végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy az InvestEU Alaphoz tartozó pénzügyi termékek portfóliója teljesítse az alábbi célkitűzéseket:

a)  a 3. cikkben meghatározott célkitűzések lehető legszélesebb körére terjed ki;

b)  a végrehajtó partner által lekötött saját források révén maximalizálja az uniós garancia hatását;

c)  adott esetben maximalizálja a magánbefektetéseket;

ca)  előmozdítja a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló innovatív pénzügyi és kockázati megoldásokat;

d)  az uniós garancia fokozatos elosztásával biztosítja a földrajzi diverzifikációt, és lehetővé teszi kisebb projektek finanszírozását;

e)  biztosítja a megfelelő kockázati diverzifikációt.

(3)  Emellett a végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság figyelembe veszi:

a)  az uniós költségvetést érintő esetleges költségeket és díjazást;

b)  a végrehajtó partner azon képességét, hogy teljes mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz, az adókijátszáshoz, a pénzmosáshoz, a terrorizmusfinanszírozáshoz és a nem együttműködő joghatóságokhoz kapcsolódó követelményeknek.

(4)  Végrehajtó partnerként kiválaszthatók nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, amennyiben teljesítik az e cikkben és a 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott követelményeket.

13. cikk

Támogatható finanszírozástípusok

(1)  Az uniós garancia felhasználható a végrehajtó partnerek által nyújtott alábbi típusú finanszírozások kockázatainak fedezésére:

a)  hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, bármely más finanszírozási forma vagy hitelminőség-javítás, beleértve az alárendelt kölcsönöket, valamint sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedések, amelyeket pénzügyi közvetítők, alapok, befektetési platformok vagy más szervezetek közvetlenül vagy közvetve biztosítanak és amelyek továbbítandók a végső kedvezményezettekhez;

b)  végrehajtó partner által más pénzügyi intézménynek nyújtott finanszírozás vagy garancia, amely az utóbbi számára lehetővé teszi az a) pontban említett finanszírozási tevékenységek végrehajtását.

Ahhoz, hogy az uniós garancia keretében fedezhető legyen, az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett finanszírozást a 11. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási vagy beruházási műveletek céljából kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani, és a végrehajtó partner általi finanszírozást a Bizottság és a végrehajtó partner közötti garanciamegállapodás aláírását követően a végrehajtó partner által aláírt vagy kötött – még hatályban lévő vagy nem megszűnt – finanszírozási megállapodás vagy ügylet alapján kell nyújtani.

(2)  Az alapok vagy más közbenső struktúrák révén megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletek a beruházási iránymutatásban meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően még akkor is támogathatók az uniós garanciából, ha az említett struktúra által befektetett összegnek egy kis része az Unión kívülre és a 11. cikk (2) bekezdése szerinti országokba, illetőleg olyan eszközökre irányul, amelyek e rendelet alapján nem támogathatók.

14. cikk

Garanciamegállapodások

(1)  A Bizottság e rendelet követelményeivel összhangban minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást köt a Bizottság által meghatározandó összeget fedező uniós garancia nyújtásáról.

Amennyiben a végrehajtó partnerek ▌ csoportot alkotnak, a Bizottság egyetlen garanciamegállapodást köt, amelyet a csoport részéről minden egyes végrehajtó partner vagy a csoportot képviselő végrehajtó partner ír alá.

(2)  A garanciamegállapodás mindenekelőtt a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

a)  a végrehajtó partner által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

b)  adott esetben a végrehajtó partner által a végrehajtásban részt vevő másik jogi személynek nyújtandó finanszírozás vagy garancia feltételei;

c)  a 16. cikknek megfelelően az uniós garancia nyújtására vonatkozó részletes szabályok, beleértve a meghatározott típusú eszközök portfólióinak fedezetét és az uniós garancia lehetséges lehívását kiváltó eseményeket;

d)  a kockázatvállalásért járó díjazás, amelyet az Unió és a végrehajtó partner kockázatvállalásának arányában kell felosztani, vagy a 16. cikk (1) bekezdése szerinti indokolt esetekben ki kell igazítani;

e)  a fizetési feltételek;

f)  a végrehajtó partner arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy elfogadja a Bizottság és a beruházási bizottság által a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet fedezésére felhasználandó uniós garanciára vonatkozó határozatokat, a végrehajtó partner által hozott olyan döntések sérelme nélkül, amelyek uniós garancia nélküli javasolt műveletre vonatkoznak;

g)  az olyan követelések behajtására vonatkozó rendelkezések és eljárások, amivel a végrehajtó partnert bízták meg;

h)  az uniós garanciával fedezett műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és nyomon követés;

i)  fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia felhasználása, a 3., a 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és kritériumok teljesítése, valamint a magántőke mozgósítása tekintetében;

j)  adott esetben a vegyesfinanszírozási műveletekre vonatkozó rendelkezések és eljárások;

k)  egyéb releváns rendelkezések a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) bekezdése és X. címe szerinti követelményeknek megfelelően;

l)  megfelelő mechanizmusok megléte a magánbefektetők esetleges aggályaira.

(3)  A garanciamegállapodásnak azt is biztosítania kell, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredő, az Uniót illető díjazás az uniós garancia lehívásakor esedékes kifizetések levonása után kerüljön kifizetésre.

(4)  Ezenkívül a garanciamegállapodásnak biztosítania kell, hogy az uniós garanciához kapcsolódóan a végrehajtó partnernek fizetendő bármely összeg levonásra kerüljön az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredően a végrehajtó partner által az Uniónak fizetendő díjazás, bevételek és visszafizetések teljes összegéből. Amennyiben ez az összeg nem elegendő a 15. cikk (3) bekezdésének megfelelően a végrehajtó partnernek járó összeg fedezésére, a fennmaradó összeget az uniós garancia feltöltésével kell biztosítani.

(5)  Amennyiben a garanciamegállapodás megkötésére a tagállami komponens keretében kerül sor, a megállapodás előírhatja az érintett tagállam vagy régiók képviselőinek a garanciamegállapodás végrehajtásának nyomon követésében való részvételét.

15. cikk

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó követelmények

(1)  Az uniós garancia nyújtásának feltétele az érintett végrehajtó partnerrel kötött garanciamegállapodás hatálybalépése.

(2)  Egy finanszírozási vagy beruházási művelet csak akkor fedezhető az uniós garanciával, ha teljesíti az e rendeletben és a vonatkozó beruházási iránymutatásban meghatározott kritériumokat, és ha a beruházási bizottság megállapította, hogy teljesíti az uniós garancia által nyújtandó támogatás igénybevételére vonatkozó követelményeket. A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek megfeleljenek e rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak.

(3)  A végrehajtó partner nem számíthat fel igazgatási költségeket vagy díjakat a Bizottság felé az uniós garancia alá tartozó finanszírozási vagy beruházási műveletek végrehajtásával kapcsolatban, kivéve, ha a felhasználandó pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegéből és a végső kedvezményezettek számára való megfizethetőségből vagy a nyújtott finanszírozás típusából következően a végrehajtó partner kellően indokolni tudja a Bizottság felé a kivétel szükségességét. Az ilyen költségek uniós költségvetésből történő fedezése szigorúan arra az összegre korlátozódik, amely a megfelelő finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtásához szükséges, és csak olyan mértékben kerül biztosításra, amelyet a végrehajtó partnerektől az érintett finanszírozási és beruházási műveletekre kapott bevételek nem fedeznek. A garanciamegállapodásban meg kell határozni a díjmegállapodásokat, és azoknak meg kell felelniük a költségvetési rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében és 209. cikke (2) bekezdésének g) pontjában lefektetett módoknak.

(4)  Emellett a végrehajtó partner felhasználhatja az uniós garanciát a behajtással kapcsolatos költségek megfelelő részének fedezésére, kivéve, ha ez az összeg a 14. cikk (4) bekezdésével összhangban levonásra kerül a behajtott bevételből.

16. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1)  A kockázatvállalásért járó díjazást a finanszírozási és beruházási műveletek portfóliójában, illetve adott esetben az egyedi műveletekben vállalt kockázat arányában kell felosztani az Unió és a végrehajtó partner között. Az uniós garancia díja a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kellően indokolt esetekben csökkenthető.

A végrehajtó partnernek az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveleteket érintő megfelelő mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha kivételes esetben a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner észszerűen nem tudna saját kockázatvállalási kapacitásával azokhoz hozzájárulni.

(2)  Az uniós garancia a következőkre terjed ki:

a)  A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok:

i.  a tőkeösszeg és a végrehajtó partnert illető, de a nemteljesítés időpontjáig ki nem fizetett kamat és más összegek a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően; az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, a csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő;

ii.  adósságátütemezésből eredő veszteségek;

iii.  az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre;

b)  a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek és az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek;

c)  egy végrehajtó partner által a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett másik jogi személynek nyújtott finanszírozás vagy garancia esetében a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

(3)  Amennyiben az Unió az uniós garancia lehívásakor kifizetést teljesít a végrehajtó partnernek, a végrehajtó partner bármely, uniós garanciával fedezett finanszírozási vagy beruházási műveletével kapcsolatos jogai – további fennmaradásuk esetén – átszállnak az Unióra.

A végrehajtó partner gondoskodik az engedményezett összegekre vonatkozó követeléseknek az Unió nevében történő behajtásáról, és a behajtott összegekből visszatérítést teljesít az Unió felé.

IV. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS

17. cikk

Tanácsadó testület

(1)  A Bizottságot és az irányítóbizottságot egy tanácsadó testület segíti ▌.

(1a)  A tanácsadó testület törekszik a nemek közötti egyensúly biztosítására, és tagjainak összetétele a következő:

a)  a végrehajtó partnerek egy-egy képviselője;

b)  a tagállamok egy-egy képviselője;

c)  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kijelölt szakértő;

d)  a Régiók Bizottsága által kijelölt szakértő.

(4)  A ▌ tanácsadó testület üléseinek elnöki teendőit a Bizottság képviselője látja el. Az EBB csoport által kijelölt képviselő az alelnök.

A tanácsadó testület rendszeresen, de legalább évente kétszer ülésezik az elnök kérésére. ▌

(5)  A tanácsadó testület

a)  tanácsadást nyújt a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak az e rendelet szerint végrehajtandó pénzügyi termékek kialakításához;

b)  tanácsot ad a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak a piaci fejleményekkel, a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel, valamint a piaci feltételekkel kapcsolatban;

c)  eszmecserét folytat a piaci fejleményekről és megosztja a bevált gyakorlatokat.

(5a)  A tagállamok képviselőinek külön formációban tartott üléseit is évente legalább kétszer meg kell szervezni, és az elnöki teendőket a Bizottság látja el.

(5b)  A tanácsadó testület és tagállami formációja az irányítóbizottság által figyelembe veendő ajánlásokat adhat ki az InvestEU program végrehajtására és működésére vonatkozóan.

(5c)  A tanácsadó testület üléseinek részletes jegyzőkönyvét a tanácsadó testület általi jóváhagyást követően a lehető leghamarabb közzéteszik.

A Bizottság megállapítja a tanácsadó testületre vonatkozó működési szabályokat és eljárásokat, és irányítja a tanácsadó testület titkárságát. A feladatai ellátásához minden vonatkozó dokumentációt és információt a tanácsadó testület rendelkezésére kell bocsátani.

(5d)  A tanácsadó testületben képviselt nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények maguk közül választják ki az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek képviselőit a 17a. cikk (1) bekezdésében említett irányítóbizottságba. A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények célja, hogy az irányítóbizottságban kiegyensúlyozott képviseletet biztosítsanak méretük és földrajzi elhelyezkedésük tekintetében. A kiválasztott képviselők képviselik az EBB csoporton kívüli valamennyi végrehajtó partner közös, elfogadott álláspontját.

17a. cikk

Irányítóbizottság

(1)  Az InvestEU programhoz irányítóbizottságot hoznak létre. Az irányítóbizottság a Bizottság négy képviselőjéből, az EBB csoport három képviselőjéből és az EBB csoporton kívüli egyéb végrehajtó partnerek két képviselőjéből, valamint egy, az Európai Parlament által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakértőből áll. Ez a szakértő nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, a tagállamok kormányaitól, vagy bármely egyéb közjogi vagy magánjogi szervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárnia. A szakértő feladatait pártatlanul és az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva látja el.

A tagokat négyéves, egyszer megújítható időtartamra nevezik ki, kivéve az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek képviselőit, akiket két évre neveznek ki.

(2)  Az irányítóbizottság a Bizottság képviselői közül választ elnököt négyéves, egyszer megújítható időtartamra. Az elnök kétévente jelentést tesz a tagállamok tanácsadó testületbeli képviselőinek az InvestEU program végrehajtásáról és működéséről.

Az irányítóbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyvét az irányítóbizottság általi jóváhagyást követően haladéktalanul közzéteszik.

(3)  Az irányítóbizottság:

a)  megállapítja a végrehajtó partnerek számára a stratégiai és operatív iránymutatást, beleértve a pénzügyi termékek kialakítására és az InvestEU Alap működéséhez szükséges egyéb működési politikákra és eljárásokra vonatkozó iránymutatást is;

b)  elfogadja a Bizottság által az EBB csoporttal és a többi végrehajtó partnerrel együttműködésben kidolgozott kockázatmódszertani keretet;

c)  felügyeli az InvestEU program végrehajtását;

d)  a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban a kiválasztást megelőzően ki kell kérni véleményét a beruházási bizottsági tagságra jelölt személyek előválogatott listájáról, figyelembe véve valamennyi tagjának nézeteit;

e)  elfogadja a 19. cikk (2) bekezdésében említett beruházási bizottság titkárságának eljárási szabályzatát;

f)  elfogadja a beruházási platformokkal kapcsolatos műveletekre vonatkozó szabályokat.

(4)  Az irányítóbizottság tanácskozásai során konszenzusos megközelítést alkalmaz, ezért a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a tagok álláspontjait. Abban az esetben, ha a tagok álláspontjait nem sikerül egyeztetni, az irányítóbizottság szavazati joggal rendelkező tagjainak minősített többségével hozza meg határozatait, amihez legalább hét szavazat szükséges.

17b. cikk

Eredménytábla

(1)  Mutatókat tartalmazó eredménytáblát (a továbbiakban: az eredménytábla) kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási bizottság független, átlátható és harmonizált értékelést végezzen a valamely végrehajtó partner által javasolt finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozó uniós garancia felhasználására irányuló kérelmekről.

(2)  A végrehajtó partnerek a javasolt finanszírozási és beruházási műveleteikről kitöltik az eredménytáblát.

(3)  Az eredménytábla különösen a következő elemeket fedi le:

a)  a finanszírozási és beruházási művelet leírása;

b)  hozzájárulás az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez;

c)  addicionalitás, a piaci hiányosság vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzet, valamint a végrehajtó partner pénzügyi és technikai hozzájárulásának leírása;

d)  a beruházás hatása;

e)  a finanszírozási és beruházási művelet pénzügyi profilja;

f)  kiegészítő mutatók.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a végrehajtó partnerek által alkalmazandó eredménytáblára vonatkozó további elemek, például az eredménytáblára vonatkozó részletes szabályok kidolgozásával történő kiegészítésére.

18. cikk

Szakpolitikai ellenőrzés

(3)  A Bizottság megerősíti, hogy az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek által javasolt finanszírozási és beruházási műveletek összhangban vannak-e az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(3a)  Az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletei esetében az ilyen műveletekre nem vonatkozik az uniós garancia, amennyiben a Bizottság az 5. sz. jegyzőkönyv 19. cikkében előírt eljárás keretében kedvezőtlen véleményt nyilvánít.

19. cikk

Beruházási bizottság

(1)  Létre kell hozni egy teljes mértékben független beruházási bizottságot az InvestEU Alaphoz. A bizottság:

a)  megvizsgálja a végrehajtó partnerek által az uniós garancia igénybevétele céljából benyújtott, finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó javaslatokat, miután azok átestek a Bizottság által a 18. cikk (3) bekezdésében említett módon elvégzett, az uniós jogszabályoknak és politikáknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrzésen, vagy az. 5. sz. jegyzőkönyv 19. cikkében említett eljárás keretében kedvező véleményt kaptak;

b)  ellenőrzi, hogy a javaslatok megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak,

ba)  különös figyelmet fordít a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az e rendelet V. mellékletében említett addicionalitási követelményre, valamint a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, a magánbefektetések bevonására vonatkozó követelményre; továbbá

c)  ellenőrzi, hogy az uniós garancia formájában támogatásból részesülő finanszírozási és beruházási műveletek megfelelnek-e valamennyi vonatkozó követelménynek.

(2)  A beruházási bizottság négy különböző, a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai kereteknek megfelelő formációban ülésezik.

A beruházási bizottság minden egyes formációban hat, javadalmazásban részesülő külső szakértőből áll. A Bizottság a költségvetési rendelet 237. cikkének megfelelően kiválasztja, és az irányítóbizottság ajánlására egyszer megújítható, legfeljebb négy évig tartó ▌időtartamra kinevezi a szakértőket. A szakértők bérét az Unió fizeti. A Bizottság az irányítóbizottság ajánlása alapján határozatával a beruházási bizottság hivatalban lévő tagjának megbízatását az e bekezdésben megállapított eljárás igénybevétele nélkül is megújíthatja.

A szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és a projektfinanszírozás, vagy a kkv-, illetőleg vállalati finanszírozás területén.

A beruházási bizottság összetétele révén biztosítani kell, hogy a bizottság széleskörű ismeretekkel rendelkezzen a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai keretekhez tartozó ágazatokról és az Unión belüli földrajzi piacokról, valamint hogy a bizottságban összességében biztosított legyen a nemek egyensúlya.

A beruházási bizottság mind a négy formációjában négy tagnak állandó tagnak kell lennie. Emellett mind a négy formációban lennie kell két olyan szakértőnek, aki tapasztalattal rendelkezik a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó ágazatokhoz kapcsolódó beruházások terén. Legalább egy állandó tagnak rendelkeznie kell a fenntartható beruházásokra vonatkozó ismeretekkel. A beruházási bizottság tagjait az irányítóbizottság nevezi ki a megfelelő formációba vagy formációkba. A beruházási bizottság az állandó tagok közül választ elnököt.

(3)  A beruházási bizottság tagjainak a bizottság tevékenységében való részvételük során pártatlanul és az InvestEU Alap kizárólagos érdekét szem előtt tartva kell végezniük a munkájukat. A tagok nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat a végrehajtó partnerektől, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől.

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. A beruházási bizottság tagjai késedelem nélkül közlik a Bizottsággal és az irányítóbizottsággal az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információkat.

Az irányítóbizottság javaslatot tehet a Bizottságnak arra, hogy mentsen fel egy tagot tisztségéből, amennyiben az nem tartja be az e bekezdésben meghatározott követelményeket, vagy más kellően indokolt okból.

(4)  Az e cikk szerinti tevékenysége során a beruházási bizottságot titkárság támogatja. A titkárság független, és a beruházási bizottság elnökének felel. A titkárság igazgatási szempontból a Bizottságnál található. A titkárság eljárási szabályzata biztosítja a végrehajtó partnerek és az érintett irányító szervek között az információk és dokumentumok cseréjének titkosságát. Az EBB csoport közvetlenül a beruházási bizottságnak nyújthatja be finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló javaslatait, és ezekről értesíti a titkárságot.

A végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentáció magában foglal egy szabványos kérelemnyomtatványt, a 17b. cikkben említett eredménytáblát és bármely más olyan dokumentumot, amelyet a beruházási bizottság lényegesnek tart, nevezetesen a piaci hiányosság vagy az optimálistól elmaradó befektetési helyzet jellegének leírását, valamint azt, hogy ezt a finanszírozási vagy beruházási művelet hogyan fogja enyhíteni, továbbá a finanszírozási vagy beruházási művelet addicionalitását igazoló, megbízható értékelést. A titkárság ellenőrzi az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentáció teljességét. A beruházási bizottság pontosításokat kérhet a beruházási vagy finanszírozási műveletre vonatkozó javaslattal kapcsolatban az érintett végrehajtó partnertől, többek között a fent említett művelet megvitatásakor való közvetlen jelenlét révén. A végrehajtó partner által elvégzett projektértékelés nem jelent kötelezettséget a beruházási bizottság számára abban a tekintetben, hogy egy finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciában részesüljön-e.

A beruházási bizottság a javaslatok értékelése és ellenőrzése során alkalmazza a 17b. cikkben említett, mutatókat tartalmazó eredménytáblát.

(5)  A beruházási bizottság következtetéseit a tagok egyszerű többségi szavazásával fogadja el, feltéve, hogy az egyszerű többségben benne foglaltatik azon szakpolitikai keret legalább egy nem állandó szakértője, amelyen belül a javaslattételre sor került. Szavazategyenlőség esetén a beruházási bizottság elnökének szavazata dönt.

A beruházási bizottság által az uniós garancia keretében támogatandó finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozóan adott jóváhagyást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak indokolást is kell tartalmaznia, továbbá információkat kell magában foglalnia a műveletről, különösen annak leírásáról, a projektgazdák vagy pénzügyi közvetítők személyéről és a művelet célkitűzéseiről. A következtetésekben utalni kell az eredménytáblán alapuló globális értékelésre is.

Az eredménytáblát a finanszírozás vagy beruházási művelet vagy adott esetben az alprojekt aláírását követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A második és a harmadik albekezdésben említett kiadványok nem tartalmazhatnak olyan bizalmas üzleti adatokat vagy olyan személyes adatokat, amelyek az uniós adatvédelmi szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra. A beruházási bizottság következtetéseinek bizalmas üzleti adatokat tartalmazó részeit a Bizottság kérésre, szigorú titoktartási követelmények mellett továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A beruházási bizottság ▌ évente kétszer benyújtja ▌ az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az összes következtetés, valamint az azokhoz kapcsolódó, közzétett eredménytáblák jegyzékét. A benyújtott anyagok között szerepelnie kell az uniós garancia igénybevételét elutasító határozatoknak, és azokra szigorú titoktartási követelmények vonatkoznak.

A beruházási bizottság következtetéseit kellő időben az érintett végrehajtó partner rendelkezésére kell bocsátani.

A beruházási bizottság rendelkezésére bocsátott, a finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos javaslatokra vonatkozó valamennyi információt és az azokra vonatkozó következtetéseket a beruházási bizottság titkársága rögzíti egy központi adatbázisban.

(6)  Amennyiben a beruházási bizottságnak olyan finanszírozási vagy beruházási művelet esetében kell jóváhagynia az uniós garancia felhasználását, amely alprojekteket tartalmazó eszköz, program vagy struktúra, a jóváhagyásnak ki kell terjednie az alprojektekre, kivéve, ha a beruházási bizottság fenntartja magának a jogot, hogy azokat külön hagyja jóvá. Amennyiben a jóváhagyás 3 000 000 EUR alatti értékű alprojektekre vonatkozik, a beruházási bizottság nem rendelkezik ezzel a joggal.

(6a)  A beruházási bizottság – amennyiben szükségesnek ítéli – a beruházási iránymutatás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos operatív kérdéseket intézhet a Bizottsághoz.

V. FEJEZET

InvestEU Tanácsadó Platform

20. cikk

InvestEU Tanácsadó Platform

(1)  Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadással segíti a beruházási projektek meghatározását, előkészítését, fejlesztését, strukturálását, az azokkal kapcsolatos beszerzést és végrehajtásukat, illetőleg erősíti a projektgazdák és a pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtására irányuló képességét. A platform által biztosított támogatás kiterjedhet adott esetben a projekt életciklusának vagy egy támogatott szervezet finanszírozásának bármely szakaszára.

A Bizottság tanácsadási megállapodásokat köt az EBB csoporttal és más lehetséges tanácsadó partnerekkel, és megbízza őket tanácsadási támogatás nyújtásával, a fentebbi albekezdésben említetteknek megfelelően, és a (2) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtásával. A Bizottság emellett – többek között külső szolgáltatókkal szerződést kötve – tanácsadói kezdeményezéseket is végrehajthat. A Bizottság az InvestEU Tanácsadó Platformhoz központi belépési pontot hoz létre, és a tanácsadási támogatás iránti kérelmeket a megfelelő tanácsadói kezdeményezésre osztja. A Bizottság, az EBB csoport és a többi tanácsadó partner szorosan együttműködik annak érdekében, hogy az egész Unióban biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, megfelelően figyelembe véve a meglévő struktúrákat és az eddig végzett munkát.

A ▌tanácsadási kezdeményezések ▌ a 7. cikk (1) bekezdése szerinti minden egyes szakpolitikai keret elemeként rendelkezésre állnak, és az adott kerethez tartozó ▌ágazatokat fedik le. ▌Tanácsadási kezdeményezések emellett ágazatközi elem keretében is rendelkezésre állnak.

(2)  Az InvestEU Tanácsadó Platform mindenekelőtt a következő szolgáltatásokat nyújtja:

a)  az InvestEU Tanácsadó Platform keretében a projektfejlesztési támogatás tekintetében a Bizottság által irányított és üzemeltetett központi belépési pont biztosítása a hatóságok és a projektgazdák számára ▌;

aa)  a beruházási iránymutatásokra vonatkozó összes rendelkezésre álló további információ terjesztése a hatóságok és a projektgazdák számára, beleértve a Bizottság által rendelkezésre bocsátott beruházási iránymutatások alkalmazására és értelmezésére vonatkozó információkat is;

b)  adott esetben a projektgazdák segítése projektjeik kidolgozásában a 3., 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és támogathatósági kritériumok teljesítése érdekében, valamint kisméretű projektek együttes fejlesztésének megkönnyítése, többek között az e) pontban említett beruházási platformokon keresztül; mindazonáltal az említett segítségnyújtás nem előlegezi meg a beruházási bizottság azon döntését, hogy az adott projekt részesül-e az uniós garancia által biztosított támogatásban;

c)  intézkedések támogatása és a helyi ismeretek igénybevétele az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, aktív hozzájárulás az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

d)  együttműködési platformok létrehozásának elősegítése szakértői tapasztalatcseréhez, valamint adatok, know-how és a bevált gyakorlatok megosztásához a beruházási projektportfólió-terv kidolgozásának és az ágazati fejlesztésnek a támogatása érdekében;

e)  proaktív tanácsadási támogatás nyújtása beruházási platformok, többek között határokon átnyúló és makroregionális beruházási platformok, valamint kis- és közepes méretű projekteket egy vagy több tagállamban téma vagy régió szerint összefogó beruházási platformok létrehozásához;

ea)   a támogatások útján vagy az uniós költségvetésből, illetve más forrásokból finanszírozott támogatások vagy finanszírozási eszközök segítségével megvalósuló vegyes finanszírozás igénybevételének támogatása az uniós eszközök közötti szinergiák és kiegészítő jelleg megerősítése, valamint az InvestEU program maximális mobilizálása és hatása érdekében;

f)  a következőkhöz kapcsolódó intézkedések támogatása: szervezeti kapacitás, készségek és folyamatok fejlesztésére irányuló kapacitásépítés, valamint a szervezetek beruházásra való felkészültségének megerősítése annak érdekében, hogy a projektgazdák és a hatóságok képesek legyenek a beruházási projektportfólió-tervek kialakítására, finanszírozási mechanizmusok és beruházási platformok fejlesztésére és a projektirányításra, valamint – többek között a kockázatértékelési kapacitás vagy az ágazatspecifikus ismeretek fejlesztésének támogatása révén – a pénzügyi közvetítők olyan finanszírozási és beruházási műveleteinek előmozdítása, amelyek segítik a finanszírozáshoz jutás terén nehézségekkel küzdő szervezeteket;

fa)  tanácsadói támogatás nyújtása az induló vállalkozások számára, különösen, ha kutatási és innovációs beruházásaikat szellemi tulajdonjogcímekkel, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni.

(3)  Az InvestEU Tanácsadó Platform köz- és magánszektorbeli projektgazdák, többek között kkv-k és induló vállalkozások, állami hatóságok és nemzeti fejlesztési bankok, valamint pénzügyi és egyéb közvetítők rendelkezésére áll.

(4)  A Bizottság egy vagy több tanácsadási kezdeményezés végrehajtásáról tanácsadási megállapodást köt minden egyes tanácsadó partnerrel. A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére, kivéve az állami projektgazdák és a nonprofit intézmények számára nyújtott szolgáltatásokat, amelyek indokolt esetben díjmentesek. A (2) bekezdésben említett szolgáltatások díjaként a nyújtott szolgáltatások költségének legfeljebb egyharmada számítható fel a kkv-k számára.

(5)  Az (1) bekezdésben említett célkitűzés megvalósítása és a tanácsadási támogatás megkönnyítése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak fel kell használnia a Bizottság, az EBB csoport és az egyéb tanácsadó partnerek szakértelmét.

(5a)  Az egyes tanácsadási kezdeményezéseket a Bizottság és a tanácsadó partner közötti költségmegosztási mechanizmus alapján kell létrehozni, kivéve, ha a Bizottság kellően indokolt esetekben, a tanácsadási kezdeményezés sajátosságai miatt, valamint a tanácsadó partnerek közötti koherens és méltányos bánásmód biztosítása mellett beleegyezik a tanácsadási kezdeményezés valamennyi költségének fedezésébe.

(6)  Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét. Ezt különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során. Az InvestEU Tanácsadó Platform segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett támogatással, többek között a kisméretű projektek végrehajtásához és kivitelezéséhez nyújtott támogatással összefüggő regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése céljából.

(6a)  Az (1) bekezdésben említett tanácsadási támogatás és a helyi szinten történő tanácsadási támogatás nyújtásának megkönnyítése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platform felhasználja a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények szakértelmét, illetve együttműködik velük. A nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel az InvestEU Tanácsadó Platform keretében kötnek együttműködési megállapodást, adott esetben tagállamonként legalább egy nemzeti fejlesztési bankkal vagy intézménnyel.

(7)  A végrehajtó partnerek adott esetben ösztönzik a finanszírozást igénylő projektgazdákat arra, hogy – különösen a kisméretű projektek tekintetében – projektjeikhez kérjék az InvestEU Tanácsadó Platform támogatását, adott esetben projektjeik előkészítésének előmozdítása és annak vizsgálata céljából, hogy van-e lehetőség projektek összevonására.

Emellett a végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek adott esetben tájékoztatják a projektgazdákat arról a lehetőségről, hogy projektjeiket szerepeltethetik a 21. cikkben említett InvestEU Portálon.

VI. FEJEZET

21. cikk

Az InvestEU Portál

(1)  A Bizottság létrehozza az InvestEU Portált. Ez egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz az egyes projektekről.

(2)  Az InvestEU Portál olyan csatornát biztosít a projektgazdák számára, amely segítségével bemutathatják finanszírozást igénylő projektjeiket, és tájékoztatást nyújthatnak azokról a befektetők számára. A projektek InvestEU Portálon való szerepeltetése nem befolyásolhatja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra vagy közfinanszírozásra.

(3)  A portálon csak olyan projektek jelenhetnek meg, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(4)  A (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő projekteket a Bizottság továbbítja a megfelelő végrehajtó partnereknek, és adott esetben – tanácsadási kezdeményezés megléte esetén – az InvestEU Tanácsadó Platformnak.

(5)  A végrehajtó partnerek megvizsgálják a földrajzi és tevékenységi körükbe tartozó projekteket.

VII. FEJEZET

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG, nyomon követés és jelentéstétel, értékelés és kontroll

21a. cikk

Elszámoltathatóság

(1)  Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az irányítóbizottság elnöke beszámol az InvestEU Alap teljesítményéről az ezt kérő intézménynek, többek között az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson való részvétele keretében.

(2)  Az irányítóbizottság elnöke ‒ szóban vagy írásban ‒ válaszol az Európai Parlament vagy a Tanács által az InvestEU Alaphoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételének napjától számított öt héten belül.

22. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott, az általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén az InvestEU program végrehajtásában tett haladásra vonatkozó jelentéstételhez használandó mutatókat e rendelet III. melléklete tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy az InvestEU program célkitűzéseinek teljesülését hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet III. mellékletének módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint hogy felülvizsgálja és/vagy kiegészítse a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezéseket.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék, és lehetővé teszi a kockázat- és garanciaportfólió megfelelő nyomon követését. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre, a tanácsadó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4)  A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkének megfelelően jelentést készít az InvestEU program végrehajtásáról. Az éves jelentés a költségvetési rendelet 41. cikke (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatást nyújt a program végrehajtási szintjéről a célokhoz képest és a teljesítménymutatókról. E célból a végrehajtó partnerek évente megadják az ahhoz szükséges információkat, többek között a garancia működéséről, hogy a Bizottság eleget tehessen jelentéstételi kötelezettségeinek.

(5)  Emellett a végrehajtó partnerek hathavonta jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről az uniós komponensre és adott esetben ▌ a tagállami komponensre lebontva. A végrehajtó partnerek a tagállami komponensről szóló információkat annak a tagállamnak is benyújtják, amelynek a komponensét végrehajtják. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat, valamint a várható pénzforgalmak becslését az egyes finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az EBB csoport és adott esetben más végrehajtó partnerek által készített jelentés évente egyszer tájékoztatást nyújt az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtása során felmerült beruházási akadályokról is. A jelentéseknek tartalmazniuk kell a végrehajtó partnerek által a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint rendelkezésre bocsátott információkat.

23. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  [2024. szeptember 30-ig] a Bizottság független értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU programról és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásáról, a 9a. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja értelmében bevezetett módozatok működéséről, a 10. cikk (1b) és (1c) bekezdésében biztosított uniós garancia elosztásáról, az InvestEU Tanácsadó Platform végrehajtásáról, a 9a. cikk (1) bekezdése d) pontjának i. alpontjában előírt költségvetés-elosztásról és a 7. cikkről. Az értékelésben be kell mutatni különösen, hogy a végrehajtó és a tanácsadó partnerek bevonása miként járult hozzá az InvestEU program, valamint az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a támogatott finanszírozási és beruházási műveletek hozzáadott értékére, valamint földrajzi és ágazati egyensúlyára. Az értékelés értékeli továbbá a fenntarthatósági szempontú ellenőrzés alkalmazását és azt, hogy a kkv-keretben milyen mértékben sikerült megvalósítani a kkv-k középpontba állítását.

(3)  Az InvestEU program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának független végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5)  A végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek hozzájárulnak az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelések elvégzéséhez, és biztosítják az azokhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(6)  A Bizottság a [költségvetési rendelet] [211. cikke (1) bekezdésének] megfelelően háromévente belefoglalja a [költségvetési rendelet] [250. cikkében] említett éves jelentésbe az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltöltési ráta megfelelőségének vizsgálatát az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveletek tényleges kockázati profiljának figyelembevételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e vizsgálat alapján legfeljebb 15 %-kal kiigazítsa az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltöltési rátát.

24. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

25. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az InvestEU programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az említett jogok az OLAF esetében magukban foglalják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – végrehajtására való jogot.

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. Az EBB csoport és más végrehajtó partnerek által végrehajtott, illetve azokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az EBB csoporttal és a lehetséges végrehajtó partnerekkel folytatott konzultációt követően dolgozzák ki.

(2)  A Bizottság [az e rendelet hatálybalépését követő öt évre] felhatalmazást kap a 7. cikk (6) bekezdésében, a 17b. cikkben, a 22. cikk (2) bekezdésében, valamint a 23. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az említett ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (6) bekezdésében, a 17b. cikkben, a 22. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 7. cikk (6) bekezdése, a 17b. cikk, a 22. cikk (2) bekezdése és a 23. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

VIII. FEJEZET

Átláthatóság és láthatóság

27. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  A végrehajtó és a tanácsadó partnerek elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(1a)   A végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek tájékoztatják, vagy kötelezik a pénzügyi közvetítőket, hogy tájékoztassák a végső kedvezményezetteket, köztük a kkv-kat az InvestEU-támogatás létezéséről oly módon, hogy ezt az információt, különösen a kkv-k esetében, megjelenítik az InvestEU-támogatást biztosító vonatkozó megállapodásban, és ezzel felhívják arra a nyilvánosság figyelmét, és javítják a támogatás láthatóságát.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az InvestEU programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az InvestEU programhoz allokált pénzügyi forrásoknak ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeihez is hozzá kell járulniuk, amennyiben azok kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott finanszírozási eszközökből származó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére.

(2)  Az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garanciához kapcsolódó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére, kivéve, ha azok az (EU) 2015/1017 rendelet 4., 9. és 12. cikkében említett célokra kerülnek felhasználásra.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Összegek egyedi célkitűzésenként

A finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló, a 4. cikk (2) bekezdésében említett ▌indikatív felosztás a következő:

a)  ▌11 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

b)  ▌11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

c)  12 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

d)  5 567 500 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzésekre.

II. MELLÉKLET

Finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek

A finanszírozási és beruházási műveletek a következő területek közül egy vagy több alá tartozhatnak:

1.  Az energetikai ágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával, a tiszta energiára való átállással, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a)  a tiszta és fenntartható megújuló energiaforrások, valamint egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiaforrások és megoldások termelésének, ellátásának vagy felhasználásának bővítése;

b)  energiahatékonyság és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

c)  a fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztése, intelligenssé tétele és korszerűsítése (különösen, de nem kizárólag átviteli és elosztói szinten, tárolási technológiák, a villamosenergia-hálózatok tagállamok közötti összekapcsolása, intelligens energiahálózatok);

ca)  innovatív, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású hőellátó rendszerek fejlesztése, valamint kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;

d)  megújuló/karbonsemleges, valamint egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású forrásokból fenntartható szintetikus üzemanyagok előállítása és kínálata; bioüzemanyagok, biomassza és alternatív üzemanyagok, többek között valamennyi közlekedési mód számára, a 2018/2001 irányelv célkitűzéseivel összhangban;

e)  szén-dioxid-leválasztási és szén-dioxid-tárolási infrastruktúra az energetikai átállást célzó ipari folyamatokban, bioenergia-erőművekben és gyártó létesítményekben.

2.  Fenntartható és biztonságos közlekedési infrastruktúrák, mobilitási megoldások, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a)  a TEN-T infrastruktúra fejlesztését támogató projektek, beleértve az infrastruktúra fenntartását és biztonságát és annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, repülőtereit, multimodális termináljait és azok fő hálózatokkal való összeköttetéseit, valamint az 1315/2013/EU rendeletben lefektetett telematikai alkalmazásokat;

aa)  legalább két különböző közlekedési mód használatát biztosító TEN-T infrastrukturális projektek, különösen multimodális áruszállítási terminálok és személyszállítási csomópontok;

b)  intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek, többek között belvízi út és innovatív mobilitási megoldások (az alacsony kibocsátású városi közlekedési módokkal, a megkülönböztetésmentes hozzáféréssel, az alacsonyabb légszennyezéssel és a zajjal, az energiafogyasztással, az intelligens városi hálózatokkal, a fenntartással vagy a biztonsági szintek növelésével és a különösen a kerékpárosokat és a gyalogosokat érintő balesetek csökkenésével összefüggésben);

c)  a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása az alacsony kibocsátású és a kibocsátásmentes mobilitási megoldások, többek között valamennyi közlekedési mód járműveiben az alternatív üzemanyagok használatának bevezetése céljából;

d)  vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek, belvízi utakhoz kapcsolódó infrastruktúra, tömeges árutovábbítási projektek és tengeri kikötők, valamint tengeri gyorsforgalmi utak;

e)  alternatívüzemanyag-infrastruktúra valamennyi közlekedési mód számára, beleértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrát;

ea)  egyéb intelligens és fenntartható mobilitási projektek, a következő célterületeken:

i.  közúti közlekedésbiztonság;

ii.  akadálymentesítés;

iii.  kibocsátáscsökkentés;

iv.  az új közlekedési technológiák és szolgáltatások fejlesztése és alkalmazása, például az összekapcsolt és autonóm közlekedési módokkal, valamint az integrált jegyrendszerrel összefüggésben;

eb)  a meglévő közlekedési infrastruktúra karbantartására vagy korszerűsítésére irányuló projektek, beleértve a TEN-T hálózat autópályáit, amennyiben szükséges a közúti közlekedésbiztonság fejlesztése, fenntartása vagy javítása, az ITS-szolgáltatások fejlesztése vagy az infrastruktúra épségének és színvonalának biztosítása, biztonságos parkolóhelyek és létesítmények, alternatív üzemanyagok újratöltő és töltőállomásainak biztosítása.

3.  Környezetvédelem és erőforrások, különösen a következők révén:

a)  víz, beleértve az ivóvíz-ellátást és az elvezetést, valamint a hálózatok hatékonyságát, a szivárgások csökkentését, a szennyvíz összegyűjtését és kezelését szolgáló infrastruktúrát, a part menti infrastruktúrákat és más vízzel kapcsolatos zöld infrastruktúrákat;

b)  hulladékgazdálkodási infrastruktúra;

c)  projektek és vállalkozások a környezeti erőforrás-gazdálkodás és a fenntartható technológiák területén;

d)  az ökoszisztémák és szolgáltatásaik megerősítése és helyreállítása, többek között a természet és a biológiai sokféleség zöld és kék infrastrukturális projektek révén megvalósuló javításán keresztül;

e)  fenntartható város-, vidék- és part menti fejlesztés;

f)  éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, beleértve a természeti veszélyek és katasztrófák kockázatának csökkentését;

g)  körforgásos gazdaságot végrehajtó projektek és vállalkozások, amelyek az erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termelésbe és a termékéletciklusba, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható kínálatát;

h)  az energiaintenzív ágazatok dekarbonizációja és kibocsátásának jelentős csökkentése, beleértve az innovatív alacsony kibocsátású technológiák ▌ demonstrációját és alkalmazását;

ha)  a szén és az olaj felhasználásának fokozatos megszüntetése révén az energiatermelési és -forgalmazási lánc dekarbonizációja;

hb)  a kulturális örökség fenntarthatóságát előmozdító projektek.

4.  A digitális hálózati infrastruktúra fejlesztése, különösen a nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok, az 5G konnektivitás telepítését támogató projektek révén, valamint a digitális összekapcsoltság és a hozzáférés javítása, különösen a vidéki térségek és a periferikus régiók esetében.

5.  Kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

a)  kutatás, beleértve a kutatási infrastruktúrát és a tudományos körök támogatását, valamint az Európai horizont célkitűzéseihez hozzájáruló innovációs projekteket;

b)  vállalati projektek, ideértve a képzést és a klaszterek és vállalkozási hálózatok kialakításának előmozdítását;

c)  demonstrációs projektek és programok, valamint kapcsolódó infrastruktúrák, technológiák és folyamatok bevezetése;

d)  a tudományos élet, a kutatási és innovációs szervezetek és az ipar közötti együttműködésen alapuló kutatási és innovációs projektek; a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a civil társadalmi szervezetek;

e)  tudás- és technológiaátadás;

ea)  kutatás a kulcsfontosságú alaptechnológiák és ipari alkalmazásaik területén, beleértve az új és fejlett anyagokat is;

f)  új, hatékony és hozzáférhető gyógyászati termékek, beleértve a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a diagnosztikát és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket, új antimikrobiális szerek, továbbá innovatív fejlesztési eljárások, amelyek során nem alkalmaznak állatkísérleteket.

6.  Digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztése, ▌ telepítése és bővítése, konkrétan hozzájárulva a Digitális Európa program célkitűzéseihez, különösen a következők révén:

a)  mesterséges intelligencia;

aa)  kvantumtechnológia;

b)  kiberbiztonsági és hálózatvédelmi infrastruktúrák;

c)  a dolgok internete;

d)  blokklánc és egyéb megosztott könyvelési technológiák;

e)  korszerű digitális készségek;

ea)  robotika és automatizálás;

eb)  fotonika;

f)  az uniós ipar digitalizálásához hozzájáruló egyéb korszerű digitális technológiák és szolgáltatások, valamint a digitális technológiák, szolgáltatások és készségek integrációja az Unió közlekedési ágazatában.

7.  Pénzügyi támogatás a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:

a)  működő tőke és beruházás biztosítása;

b)  kockázatfinanszírozás biztosítása az alapítástól a terjeszkedési szakaszig a technológiai vezető szerep biztosítása érdekében az innovatív és fenntartható ágazatokban – ideértve digitalizációs és innovációs kapacitásuk növelését –, valamint ezek globális versenyképességének biztosítása érdekében;

ba)  finanszírozás biztosítása a vállalkozások alkalmazottak általi felvásárlásához vagy a vállalkozásokban való alkalmazotti részvételhez.

8.  Kulturális és kreatív ágazatok; kulturális örökség, média, audiovizuális ágazat, ▌ újságírás és sajtó, különösen, de nem kizárólag az új technológiák fejlesztése, a digitális technológiák alkalmazása és a szellemi tulajdonjogok technológiai kezelése révén.

9.  Turizmus.

9a.  Az ipartelepek (beleértve a szennyezett területeket is) rehabilitációja és helyreállítása fenntartható használatra.

10.  Fenntartható mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a tágabb értelemben vett fenntartható biogazdaság egyéb területei.

11.  Szociális beruházások, beleértve a szociális jogok európai pillérének végrehajtását támogató beruházásokat, különösen a következők révén:

a)  mikrofinanszírozás, etikus, szociális vállalkozások finanszírozása és szociális gazdaság;

b)  készségkereslet és -kínálat;

c)  oktatás, képzés és a kapcsolódó szolgáltatások, többek között a felnőttek számára is;

d)  szociális infrastruktúra, különösen:

i.  inkluzív oktatás és képzés, beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást és a kapcsolódó oktatási infrastruktúrát és létesítményeket, az alternatív gyermekgondozást, a diákszállásokat és a digitális felszerelést, melyek mindenki számára hozzáférhetők;

ii.  szociális lakhatás;

iii.  egészségügy és tartós ápolás-gondozás, beleértve a klinikákat, kórházakat, az alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat;

e)  szociális innováció, beleértve az innovatív szociális megoldásokat és programokat, amelyek célja az ebben a pontban említett területeken a szociális hatások és eredmények előmozdítása;

f)  a társadalmi célú kulturális tevékenységek;

fa)  a nemek közötti egyenlőséget előmozdító intézkedések;

g)  a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedése;

h)  innovatív egészségügyi megoldások, beleértve az e-egészségügyet, az egészségügyi szolgáltatásokat és az új ápolási-gondozási modelleket;

i)  fogyatékossággal élő személyek befogadása és akadálymentes hozzáférése.

12.  A védelmi ipar fejlesztése, ezáltal hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához, különösen a következők támogatása révén:

a)  az Unió védelmi ipari ellátási lánca, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások pénzügyi támogatása révén;

b)  a védelmi ágazatban forradalmi innovációs projektekben részt vevő társaságok és szorosan kapcsolódó kettős felhasználású technológiák;

c)  a védelmi ágazat ellátási lánca az együttműködésen alapuló védelmi kutatásokban és fejlesztési projektekben való részvétel során, beleértve az Európai Védelmi Alap által támogatottakat;

d)  infrastruktúra a védelmi kutatási és képzés számára▐.

13.  Világűr, különösen az űrágazat űrstratégiai célkitűzésekkel összhangban történő fejlesztése révén:

a)  az uniós társadalom és gazdaság számára jelentett előnyök maximalizálása;

b)  az űrrendszerek és -technológiák versenyképességének előmozdítása, mindenekelőtt az ellátási láncok sebezhetőségének kezelésével;

c)  az űrrel kapcsolatos vállalkozói készség alátámasztása, többek között a downstream fejlesztéseken belül is;

d)  az űrhöz való biztonságos és védett hozzáférés szempontjából az Unió autonómiájának előmozdítása, beleértve a kettős felhasználás szempontjait.

13a.  Tengerek és óceánok, a kék gazdaság területén megvalósuló projektek és vállalkozások, valamint annak pénzügyi alapelvei fejlesztése révén, különösen a tengerészeti vállalkozások és ipar, a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság révén.

III. MELLÉKLET

Fő teljesítménymutatók

1.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás volumene (szakpolitikai keretek szerinti bontásban)

1.1.  Aláírt műveletek volumene

1.2.  Mozgósított befektetések

1.3.  A mozgósított magánfinanszírozás összege

1.4.  Az elért tőkeáttételi hatás és multiplikátorhatás

2.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás földrajzi lefedettsége (szakpolitikai keretek, országok és NUTS 2 szintű régiók szerinti bontásban)

2..1  Műveleti országok száma

2.1a.  A műveletek által lefedett régiók száma

2.1b.  A műveletek volumene tagállamonként és régiónként

3.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás hatása

3.1.  A létrehozott vagy támogatott munkahelyek száma

3.2.  Az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogató beruházások, adott esetben szakpolitikai keretek szerint részletezve

3.3.  A digitalizációt támogató beruházások

3.3a.  Az ipari átalakulást támogató beruházások

4.  Fenntartható infrastruktúra

4.1.  Energia: telepített megújuló- és egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiatermelési többletkapacitás (MW)

4.2.  Energia: a jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma, állami és kereskedelmi helyiségek száma

4.2a.  Energia: A projektek által generált energia-megtakarítás (kW/h)

4.2b.  Energia: Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében éves szinten elért csökkentés/kibocsátáselkerülés tonnában mért szén-dioxid-egyenértékben kifejezve

4.2c.  Energia: A fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztésébe, intelligenssé tételébe és korszerűsítésébe történő beruházások volumene

4.3.  Digitalizáció: legalább 100 Mb/s sebességű, gigabites sebességre fejleszthető széles sávú internetkapcsolattal rendelkező további háztartások, vállalkozások vagy közcélú épületek száma, vagy a létrehozott WiFi-hotspotok száma

4.4.  Közlekedés: a TEN-T keretében mozgósított beruházás, ebből:

–  a határon átnyúló és hiányzó összeköttetésekre irányuló projektek száma (beleértve a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat városi csomópontjaival, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseivel, multimodális platformjaival, tengeri kikötőivel, belvízi kikötőivel, repülőtéri bekötéseivel és vasúti-közúti termináljaival és átfogó hálózatával kapcsolatos projekteket)

–  a közlekedés digitalizálásához különösen az ERTMS, RIS, ITS, VTMIS/elektronikus tengerhajózási szolgáltatások és SESAR bevezetésével hozzájáruló projektek száma

–  az alternatívüzemanyag-ellátás kiépített vagy korszerűsített pontjainak száma

–  a közlekedés biztonságához hozzájáruló projektek száma

4.5.  Környezetvédelem: a levegőminőséghez, víz- és hulladékgazdálkodáshoz és természethez kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt tervek és programok végrehajtásához hozzájáruló beruházások

5.  Kutatás, innováció és digitalizáció

5.1.  Hozzájárulás az uniós GDP 3 %-ának megfelelő összegű kutatási, fejlesztési és innovációs célú beruházásra vonatkozó célkitűzés megvalósításához

5.2.  A kutatási és innovációs projekteket végrehajtó támogatott vállalkozások száma méret szerint

6.  Kkv-k

6.1.  Támogatott vállalkozások száma méret szerinti bontásban (mikro-, kis-, középvállalkozások és kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalkozások)

6.2.  Támogatott vállalkozások száma fejlődési szakasz szerinti bontásban (korai szakaszban lévő, növekedő/bővülő)

6.2a.  Támogatott vállalkozások száma tagállamonként és NUTS 2 szintű régiónként

6.2b.  Támogatott vállalkozások száma ágazatonként és NACE-kódok szerint

6.2c.  A kkv-keret kkv-kra irányuló beruházási volumenének százalékos aránya

7.  Szociális beruházás és készségfejlesztés

7.1.  Szociális infrastruktúra: a támogatott szociális infrastruktúra kapacitása és hozzáférhetősége ágazatonként: lakhatás, oktatás, egészségügy, egyéb

7.2.  Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás:  mikrofinanszírozásban részesülők és támogatott szociális gazdasági vállalkozások száma

7.5.  Készségfejlesztés: új készségeket elsajátító vagy készségeiket érvényesíttető és hitelesíttető személyek száma: iskolarendszerű oktatásban és szakképzés során szerzett képesítés

IV. MELLÉKLET

Az InvestEU program elődjének számító eszközök

A.  Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok:

—  Európai Technológiai Hitelkeret (ETF98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—  TTP: A Bizottság C(2007) 531 határozata a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Belső árupiac és ágazati politikák” tevékenységhez tartozó 2007. évi intézkedéseinek finanszírozására vonatkozó kiegészítő finanszírozási határozat elfogadásáról, valamint a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Az EU elfoglalja helyét a globalizált világban” elnevezésű előkészítő intézkedés, továbbá négy kísérleti projekt („Erasmus fiatal vállalkozóknak”, „A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti együttműködés és partnerségek előmozdítását szolgáló intézkedések”, a „Technológiatranszfer” és a „Kiemelt európai turisztikai célterületek”) 2007. évi finanszírozására vonatkozó kerethatározat elfogadásáról.

—  Európai Technológiai Hitelkeret (ETF01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—  A gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (GIF): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—  Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról (az Európai Stratégiai Beruházási Alap) szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.) módosított 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

—  A COSME Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköze (COSME EFG): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—  InnovFin tőkefinanszírozási eszköz:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

–  A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

—  Az EaSI (foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) kapacitásépítési beruházási keret: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

B.  Garanciaeszközök:

—  Kkv-garanciakeret '98 (SMEG98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—  Kkv-garanciakeret '01 (SMEG01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—  Kkv-garanciakeret '07 (SMEG07): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—  Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Garancia (EPMF-G): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—  Kockázatmegosztási eszköz:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013), a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.);

–  A Tanács 2006/971/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 86. o.);

–  A Tanács 2006/974/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 299. o.).

—  Az EaSI (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) garanciafinanszírozási eszköz: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

—  COSME hitelgarancia-eszköz (COSME LGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—  Hitel- és garancianyújtási szolgáltatás (InnovFin Debt):

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

–  A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

—  A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS GF): Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

—  Diákhitelgarancia-eszköz (SLGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

—  Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

C.  Kockázatmegosztási eszközök:

—  Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013); a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).

—  InnovFin:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

—  Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI): Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

—  Természetitőke-finanszírozási Eszköz (NCFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

D.  Különleges célú befektetési eszközök:

—  Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Fonds commun de placements – fonds d'investissements spécialisés (EPMF FCP-FIS): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—  Marguerite:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól (HL L 162., 2007.6.22., 1. o.);

–  A Bizottság C(2010) 941 határozata (2010. február 25.) az Európai Uniónak a 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alapban (Marguerite Alap) való részvételéről.

—  Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF): Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 346., 2010.12.30., 5. o.).

V. MELLÉKLET

Piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, addicionalitás és kizárt tevékenységek

A.  Piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek és addicionalitás

A költségvetési rendelet 209. cikkének megfelelően az uniós garancia célja a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése (a 209. cikk (2) bekezdésének a) pontja) és addicionalitás elérése azáltal, hogy megakadályozza a más köz- vagy magánforrásból származó lehetséges támogatás és beruházás felváltását (a 209. cikk (2) bekezdésének b) pontja).

A költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának való megfelelés érdekében az uniós garanciában részesülő finanszírozási és beruházási műveleteknek meg kell felelniük az alábbi 1. és 2. pontban meghatározott következő követelményeknek:

1.  Piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek

A költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett piaci hiányosságok vagy optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése érdekében a finanszírozási és beruházási műveletek által megcélzott beruházásoknak a következő elemjellemzők egyikével kell rendelkezniük:

a)  Közjó jelleg (például oktatás és készségek, egészségügyi ellátás és akadálymentesség, biztonság és védelem, valamint az ingyenesen vagy elhanyagolható költségek mellett rendelkezésre álló infrastruktúra), amelyek esetében az üzemeltető vagy a vállalkozás nem tud elegendő pénzügyi hasznot elérni.

b)  Olyan externáliák, melyeket az üzemeltető vagy a vállalkozás általában nem képes internalizálni, ilyen például a K&F-be történő beruházás, az energiahatékonyság, az éghajlat- vagy a környezetvédelem.

c)  Információs aszimmetriák, különösen a kkv-k és a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, ideértve a korai szakaszban lévő vállalkozásokhoz kapcsolódó magasabb kockázati szinteket, a főként immateriális eszközökkel vagy elégtelen biztosítékkal rendelkező vállalkozásokat, illetve a magasabb kockázatú tevékenységekre összpontosító vállalkozásokat.

d)  Határokon átnyúló infrastrukturális projektek és kapcsolódó szolgáltatások vagy alapok, amelyek határon átnyúló alapon ruháznak be a széttagoltság kezelése és az uniós belső piacon belüli koordináció fokozása céljából.

e)  Az egyes ágazatokban, országokban vagy régiókban a pénzügyi magánszereplők által elfogadható vagy elfogadni kívánt szinten túlmenő, magasabb szintű kockázatoknak való kitettség. Ez magában foglalja, hogy a beruházásra nem, vagy nem ugyanolyan mértékben került volna sor annak újszerűsége vagy az innovációhoz vagy a nem bizonyított technológiához kapcsolódó kockázatok miatt.

f)  Az e rendelet 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti új és/vagy összetett piaci hiányosságok vagy optimálistól elmaradó beruházási helyzetek.

2.  Addicionalitás

A finanszírozási és beruházási műveletek teljesítik az addicionalitás költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett mindkét szempontját. Ez azt jelenti, hogy a műveleteket más állami vagy magánforrásokból nem lehetett volna vagy nem ugyanolyan mértékben lehetett volna végrehajtani az InvestEU Alap támogatása nélkül. E rendelet alkalmazásában ezek olyan finanszírozási és beruházási műveletekként értendők, melyek megfelelnek az alábbi két feltételnek:

(1)  Ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett magánforrásokon túl addicionálisnak lehessen tekinteni, az InvestEU Alap támogatja a végrehajtó partnerek olyan beruházásokat célzó finanszírozási és beruházási műveleteit, amelyek jellemzőik (közjó jelleg, externáliák, információs aszimmetriák, társadalmi-gazdasági kohéziós megfontolások vagy egyéb) miatt nem képesek elégséges piaci szintű pénzügyi megtérülést biztosítani, vagy túl kockázatosnak tűnnek (összehasonlítva azon kockázati szintekkel, amelyeket az érintett magánszervezetek hajlandók elfogadni). Ezért az ilyen finanszírozási és beruházási műveletek az árképzés, a biztosítéknyújtási követelmények, a finanszírozás típusa, a nyújtott finanszírozás futamideje vagy egyéb feltételek tekintetében észszerű feltételek mellett nem férnek hozzá a piaci finanszírozáshoz, és nem valósulnának meg egyáltalán vagy ugyanolyan mértékben állami támogatás nélkül.

(2)  Ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett egyéb közforrásokból származó meglévő támogatáson felül addicionálisnak lehessen tekinteni, az InvestEU Alap csak olyan finanszírozási és beruházási műveleteket támogat, amelyekre az alábbi feltételek vonatkoznak:

a)  a finanszírozási vagy beruházási műveleteket nem, vagy nem ugyanolyan mértékben hajthatta volna végre a végrehajtó partner az InvestEU Alap támogatása nélkül; továbbá

b)  a finanszírozási vagy beruházási műveleteket nem, vagy nem ugyanolyan mértékben hajthatták volna végre más állami eszköz, például regionális vagy nemzeti szinten működő, megosztott irányítású pénzügyi eszközök keretében. Ugyanakkor lehetőség lesz az InvestEU és más közforrások egymást kiegészítő felhasználására, különösen azokban az esetekben, ahol uniós hozzáadott érték érhető el, és ahol a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében hatékonyan optimalizálható a közforrások felhasználása.

Annak bizonyítása érdekében, hogy az uniós garanciában részesülő finanszírozási és beruházási műveletek addicionálisak a meglévő piaci és egyéb köztámogatásokhoz képest, a végrehajtó partnerek olyan információkat szolgáltatnak, amelyek az alábbi jellemzők közül legalább egyet bizonyítanak:

a)  Egyéb állami vagy magánhitelezőkhöz kapcsolódó vagy a finanszírozási struktúrán belüli alárendelt pozíciók révén nyújtott támogatás.

b)  Saját tőkéből és kvázi-sajáttőkéből, vagy hosszú lejáratú adóssággal, árazással, biztosítékeszközökre vonatkozó követelményekkel vagy egyéb, a piacon vagy más közforrásból nem kellően elérhető feltételekkel nyújtott támogatás. Olyan műveletek támogatása, amelyek nagyobb kockázati profillal rendelkeznek, mint a végrehajtó partner saját standard tevékenységei által általánosan elfogadott kockázat, illetve támogatás a végrehajtó partnereknek az ilyen műveletek támogatását szolgáló saját kapacitáson felül.

c)  Részvétel olyan szakpolitikai területeket célzó kockázatmegosztási mechanizmusokban, amelyek a végrehajtó partnert az általa általában elfogadott szintekhez képest magasabb kockázati szinteknek teszi ki, vagy amelyeket a magán pénzügyi szereplők képesek vagy hajlandóak elfogadni.

d)  Az InvestEU Alap keretében nyújtott támogatás jelzésértékű voltának eredményeként az egyéb magán- és kereskedelmi forrásokat kiegészítő, különösen a hagyományosan kockázatkerülő befektetői osztályoktól vagy intézményi befektetőktől származó, addicionális magán- vagy közfinanszírozást katalizáló/közösségi finanszírozást nyújtó támogatás.

e)  A célországokban vagy -régiókban a hiányos, alulfejlett vagy nem teljes piacok miatt nem megfelelő szinten elérhető vagy kínált pénzügyi termékek révén nyújtott támogatás.

A közvetített finanszírozási és beruházási műveletek esetében, különösen a kkv-k támogatása tekintetében, az addicionalitást a közvetítő szintjén ellenőrzik, nem pedig a végső kedvezményezett szintjén. Az addicionalitást akkor tekintik fennállónak, ha az InvestEU Alap pénzügyi közvetítőt támogat egy magasabb kockázati szintű új portfólió létrehozásában vagy a már magas kockázatot jelentő tevékenységek volumenének növelésében, azon kockázati szintekhez képest, amelyeket a magán és közjellegű pénzügyi szereplők jelenleg képesek vagy hajlandók elfogadni a céltagállam(ok)ban vagy régiókban.

Az uniós garancia nem nyújtható refinanszírozási műveletek támogatására (például meglévő hitelmegállapodások vagy részben vagy teljesen már megvalósult projektek pénzügyi támogatásának egyéb formáinak kiváltására), kivéve azokat a konkrét, kivételes és kellően indokolt körülményeket, amelyek fennállása esetén bizonyított, hogy az uniós garancia keretében végzett művelet lehetővé teszi egy támogatható szakpolitikai területen a végrehajtó partner vagy a pénzügyi közvetítő által végzett szokásos tevékenységvolumenen felüli olyan összeg új beruházását, amely legalább egyenértékű az e rendeletben meghatározott támogathatósági feltételeknek megfelelő műveleti összeggel. A piaci hiányosságokra, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre és az addicionalitásra vonatkozó, fent említett kritériumok az ilyen refinanszírozási műveletekre is alkalmazandók.

B.  Kizárt tevékenységek

Az InvestEU Alap nem támogat:

(1)  olyan tevékenységeket, melyek korlátozzák az emberek egyéni jogait és szabadságát, vagy megsértik az emberi jogokat;

(2)  a védelem területén megvalósuló tevékenységeket, az alkalmazandó nemzetközi jog szerint tiltott termékek és technológiák használatát, fejlesztését vagy előállítását;

(3)  dohányhoz kapcsolódó termékeket és tevékenységeket (termelés, elosztás, feldolgozás és kereskedelem);

(4)  az [Európai horizontról] szóló rendelet [X]. cikkében kizárt tevékenységeket: reprodukciós célú emberklónozási kutatás; az emberek genetikai örökségének módosítására irányuló olyan tevékenységek, amelyek az ilyen változásokat örökölhetővé tehetik, az emberi embriók kizárólag kutatási célból vagy őssejtekhez jutás céljából történő létrehozására irányuló tevékenységek, beleértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is;

(5)  szerencsejátékot (előállításhoz, építkezéshez, terjesztéshez, feldolgozáshoz, kereskedelemhez vagy szoftverhez kapcsolódó tevékenységek);

(6)  szexkereskedelmet, sem a kapcsolódó infrastruktúrát, szolgáltatásokat vagy médiát;

(7)  élő állatokat érintő, kísérleti vagy tudományos célú tevékenységeket, amennyiben nem garantálható az Európa Tanács a kísérleti és más tudományos célra használt gerinces állatok védelméről szóló európai egyezményének való megfelelés;

(8)  ingatlanfejlesztési tevékenységet, azaz olyan tevékenységeket, melyek kizárólagos célja meglévő épületek felújítása, újbóli lízingje vagy újbóli eladása, valamint új projektek építése; ugyanakkor támogathatók az ingatlanágazatban az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, az InvestEU konkrét célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek, és/vagy az e rendelet II. melléklete szerinti finanszírozási és beruházási műveletek támogatható területei, például energiahatékonysági projektekre vagy szociális lakásokra irányuló beruházások;

(9)  pénzügyi tevékenységeket, például pénzügyi eszközök vásárlását vagy kereskedelmét. Ki vannak zárva különösen a vállalati vagyon kivonását célzó kivásárlásokra irányuló beavatkozások és a vállalati vagyon kivonását célzó üzletrész-visszavásárlások.

(10)  az alkalmazandó nemzeti jogszabályok által tiltott tevékenységeket;

(11)  atomerőmű-leállítást, -üzemeltetést, -átalakítást vagy -építést;

(12)  szilárd fosszilis tüzelőanyagok és olaj bányászatához/kitermeléséhez, feldolgozásához, forgalmazásához, tárolásához vagy elégetéséhez, valamint földgázkitermeléshez kapcsolódó beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbiakra:

i.  olyan projektek, amelyek esetében nem létezik életképes alternatív technológia;

ii.  szennyezés megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos projektek;

iii.  a szén-dioxid leválasztására, tárolására vagy hasznosítására szolgáló berendezésekkel felszerelt projektek; olyan ipari vagy kutatási projektek, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentését eredményezik az alkalmazandó kibocsátáskereskedelmi rendszer referenciaértékéhez/referenciaértékeihez képest.

(13)  a hulladékok hulladéklerakóban történő elhelyezésére irányuló beruházások. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbi beruházásokra:

i.  ipari vagy bányászati beruházási projekt kiegészítő elemét képező helyszíni hulladéklerakó létesítmények, amennyiben bizonyított, hogy az érintett tevékenység által termelt ipari vagy bányászati hulladékok kezelésére a hulladéklerakó az egyetlen járható út;

ii.  meglévő hulladéklerakók a hulladéklerakó-gáz felhasználásának és a hulladéklerakókból történő hasznosítás előmozdításának, valamint a bányászati hulladékok újrafeldolgozásának biztosítására.

(14)  Beruházások mechanikai-biológiai kezelő (MBT) üzemekbe. Ez a kizárás nem vonatkozik azokra a beruházásokra, amelyek célja a meglévő mechanikai-biológiai üzemek utólagos átalakítása oly módon, hogy a hulladékból energiát állítsanak elő, vagy a szétválogatott hulladékot újrafeldolgozzák, például komposztálás és anaerob lebontás révén.

(15)  beruházások a hulladék kezelése céljából hulladékot égető létesítményekbe. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbi beruházásokra:

i.  kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelését célzó üzemek;

ii.  meglévő üzemek az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, amennyiben ezek a beruházások nem eredményezik a hulladékfeldolgozó üzem kapacitásának növekedését.

A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a projekt végrehajtása során, mind az aláíráskor, mind a nyomon követéskor biztosított legyen a finanszírozási és beruházási műveletek kizárási kritériumoknak való megfelelősége, és azért, hogy adott esetben megtegyék a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

(1)HL C […], […], […]. o.
(2)HL C […], […], […] o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja. A szürkével kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.
(4)COM(2018)0097.
(5)COM(2018)0353.
(6)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
(7)COM(2017)0206.
(8)COM(2017)0250.
(9)Közzétéve: European Economy Discussion Paper 74. szám, 2018. január.
(10)
(11)Frissítendő hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU
(12)Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(15) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(16) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(17) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(19)A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(20)
(21)

Utolsó frissítés: 2019. július 17.Jogi nyilatkozat