Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0179(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0363/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0363/2018

Viták :

PV 18/04/2019 - 5
CRE 18/04/2019 - 5

Szavazatok :

PV 18/04/2019 - 10.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0435

Elfogadott szövegek
PDF 277kWORD 76k
2019. április 18., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A fenntartható befektetésekkel és fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételek ***I
P8_TA-PROV(2019)0435A8-0363/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0354 – C8-0208/2018 – 2018/0179(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0354),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0208/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0363/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 97. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 24. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a ▌ fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(1)
P8_TC1-COD(2018)0179

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(2),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(-1)   Az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet(5), a fenntartható fejlődési célok köré épülő új globális fejlődési keretrendszert. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című, 2016. évi bizottsági közlemény(6) összekapcsolja a fenntartható fejlődési célokat az uniós szakpolitikai kerettel annak érdekében, hogy e célok kezdettől fogva valamennyi uniós intézkedésben és szakpolitikai kezdeményezésben érvényesüljenek, az Unión belül és globális szinten egyaránt. Az Európai Tanács a 2017. június 20-i következtetéseiben(7) megerősítette az Unió és a tagállamok elkötelezettségét a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend teljes körű, koherens, átfogó, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben történő végrehajtása iránt.

(1)  Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, nagyobb erőforrás-hatékonyságú és körforgásos gazdaságra való áttérés a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. Az Unió által 2016. október 5-én megerősített(8) és 2016. november 4-én hatályba lépett Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás (a COP21 konferencián elfogadott megállapodás) célja erősíteni az éghajlatváltozásra adott választ, többek között azáltal, hogy a pénzügyi mozgásokat összehangolja az alacsony üvegházhatásúház-kibocsátások és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés felé tartó pályával.

A Párizsi Megállapodás globális felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú céljainak elérése és az éghajlatváltozás kockázatainak és hatásainak jelentős csökkentése érdekében globális célként azt kell kitűznünk, hogy a globális átlaghőmérsékletnek az iparosodás előtti szintekhez viszonyított emelkedését jóval 2 °C alatt tartsuk és erőfeszítéseket tegyünk annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 1,5 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest.

(2)  A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9), a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10), a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(11), a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(12), a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(13), az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv(14), az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv(15), a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(16), a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(17), valamint az (EU) XYZ európai parlamenti és tanácsi rendelet közös célkitűzése az,

[HL – beillesztendő a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló rendeletre való hivatkozás] hogy elősegítse az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k), a hitelintézetek, az olyan alternatívbefektetésialap-kezelők (ABAK-ok), amelyek az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(18) megfelelően alternatív befektetési alapokat, többek között európai hosszú távú befektetési alapokat kezelnek és/vagy forgalmaznak, a biztosítók, a befektetési vállalkozások, a biztosításközvetítők, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, a minősített kockázatitőke-alapok kezelői (EuVECA-kezelők), ▌ a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői (ESZVA-kezelők), valamint a páneurópai magánnyugdíjtermékek szolgáltatói (PEPP-szolgáltatók) tevékenységeinek megkezdését és végzését. Az említett irányelvek és rendeletek biztosítják a végső ▌befektetők egységesebb védelmét, és megkönnyítik számukra a pénzügyi termékek és szolgáltatások (a továbbiakban: pénzügyi termékek) széles köréből adódó előnyök kihasználását, ezzel egyidejűleg pedig olyan szabályokat írnak elő, amelyek lehetővé teszik a végső befektetők számára a befektetésekkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalát.

Noha ezek a célkitűzések jórészt teljesültek, az ÁÉKBV-alapkezelők, az ABAK-ok, a lakossági és a szakmai befektetők számára biztosítási alapú befektetési termékeket kínáló biztosítók, a portfóliókezelést nyújtó hitelintézetek, a portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, a nyugdíjszolgáltatók, az EuVECA-kezelők és az ESZVA-kezelők, valamint a PEPP-szolgáltatók (a továbbiakban: pénzügyi piaci szereplők) által a fenntarthatósági kockázatoknak, a fenntarthatóság szempontjából káros hatásoknak, a fenntartható befektetések céljainak, illetve környezeti vagy társadalmi jellemzőinek vagy ezen jellemzők kombinációjának a befektetési döntéshozatalba történő integrálásáról, illetve figyelembevételéről a végső befektetőknek címzett közzétételek, továbbá a lakossági és a szakmai befektetők számára biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és biztosítók, a befektetési tanácsadást nyújtó hitelintézetek, a befektetési tanácsadást nyújtó ABAK-ok, a befektetési tanácsadást nyújtó ÁÉKBV-alapkezelők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások – azon bármilyen jogi formában, többek között természetes személyekként vagy önálló vállalkozóként működtetett, vállalkozásnak minősülő biztosításközvetítők és befektetési vállalkozások kivételével, amelyek három személynél kevesebbet foglalkoztatnak – (a továbbiakban: pénzügyi tanácsadók) által a fenntarthatósági kockázatoknak és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásoknak a tanácsadási folyamatokba történő integrálásáról, illetve figyelembevételéről a végső befektetőknek címzett közzétételek kialakítása még nem megfelelő, mivel ezekre a közzétételekre még nem vonatkoznak harmonizált követelmények. A kevesebb mint három személyt foglalkoztató pénzügyi tanácsadók e rendelet alóli mentessége nem érintheti a 2014/65/EU irányelv és az (EU) 2016/97 irányelv – különösen a befektetési és biztosítási tanácsadásra vonatkozó szabályok – alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy noha e tanácsadók nem kötelesek e rendeletnek megfelelően információt szolgáltatni, tanácsadási eljárásaikban mérlegelniük kell és tényezőként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági kockázatokat.

Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek – tevékenységeik jellegétől függően – amennyiben pénzügyi termékeket állítanak elő, a pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó szabályoknak, amennyiben pedig befektetési tanácsadást vagy biztosítási tanácsadást nyújtanak, a pénzügyi tanácsadókra vonatkozó szabályoknak kell megfelelniük. Ezért azokban a helyzetekben, amikor egy adott szervezet mind pénzügyi piaci szereplőkre, mind pénzügyi tanácsadókra jellemző tevékenységeket végez, az e rendelet alapján végzett adott tevékenységgel kapcsolatos közzétételek vonatkozásában pénzügyi piaci szereplőnek kell tekinteni akkor, amikor pénzügyi termék előállítójaként jár el, ideértve a portfóliókezelési szolgáltatás nyújtását is, és pénzügyi tanácsadónak kell tekinteni akkor, amikor befektetési tanácsadást vagy biztosítási tanácsadást végez.

Mivel az Uniónak egyre inkább szembe kell néznie az éghajlatváltozásnak és az erőforrások kimerülésének katasztrofális és kiszámíthatatlan következményeivel és egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos problémákkal, sürgős fellépésre van szükség ahhoz, hogy ne csupán a közpolitikák keretében, hanem a pénzügyi szolgáltatási ágazat eszközeivel is tőkét mozgósítsunk e kihívások kezelése érdekében. Az ezen új helyzethez való alkalmazkodás érdekében elő kell írni a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára, hogy tegyenek közzé konkrét információkat arról, hogy milyen megközelítést alkalmaznak a fenntarthatósági kockázatok integrálásával és a fenntarthatóság szempontjából káros hatások figyelembevételével kapcsolatban.

(3)  A végső befektetőknek szóló, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekre vonatkozó harmonizált uniós szabályok nélkül a tagállamok nemzeti szinten valószínűleg a továbbiakban is széttartó intézkedéseket fognak elfogadni, és fennmaradhatnak a különböző pénzügyi szolgáltatási ágazatok eltérő megközelítései. Ezek az eltérő intézkedések és megközelítések a közzétételi standardok közötti nagy különbségek miatt továbbra is jelentősen torzítanák a versenyt. Emellett az eltérő eredményekkel járó, üzleti megfontolásokon alapuló piaci gyakorlatok párhuzamos fejlődése tovább fragmentálja a piacot, és a jövőben még tovább súlyosbíthatja a belső piac működésének hatékonyságában mutatkozó hiányosságokat. Az eltérő közzétételi standardok és piaci gyakorlatok nagymértékben megnehezítik a különböző pénzügyi termékek összehasonlítását, egyenlőtlen versenyfeltételeket ▌teremtenek e termékek és az ▌ értékesítési csatornák számára, továbbá újabb akadályokat gördíthetnek a belső piac működésének útjába. Ezek az eltérések a végső befektetőket is összezavarhatják, és torzíthatják a befektetési döntéseiket. Fennáll a kockázata annak, hogy a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodásnak való megfelelés biztosítása során a tagállamok eltérő nemzeti intézkedéseket fogadnak el, amelyek akadályozhatják a belső piac zökkenőmentes működését, és károsak lehetnek a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára. Emellett az átláthatósággal kapcsolatos harmonizált szabályok hiánya megnehezíti a végső befektetők számára a különböző tagállamokban kínált eltérő pénzügyi termékek ▌ tényleges összehasonlítását a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok, valamint a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében. Ezért foglalkozni kell a belső piac működése előtt álló meglévő akadályokkal, és fokozni kell a pénzügyi termékek összehasonlíthatóságát a valószínű jövőbeli akadályok elkerülése érdekében.

(3a)  E rendelet célja csökkenteni a megbízó és megbízott közötti viszonyban a fenntarthatósági kockázatok integrálása, a fenntarthatóság szempontjából káros hatások figyelembevétele, továbbá a környezeti vagy társadalmi jelleg és a fenntartható befektetések előmozdítása tekintetében fennálló információs aszimmetriákat, mégpedig a megbízóként eljáró végső befektetők részére a megbízottként eljáró pénzügyi piaci szereplők vagy pénzügyi tanácsadók által biztosított, szerződéskötés előtti és folyamatos tájékoztatók révén.

(3b)   Ez a rendelet meghatározza a 2009/65/EK irányelvben, a 2009/138/EK irányelvben, a 2011/61/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben, az (EU) 2016/97 irányelvben, az (EU) 2016/2341 irányelvben, az (EU) 345/2013 rendeletben, az (EU) 346/2013 rendeletben, az (EU) 2015/760 rendeletben és az (EU) XYZ európai parlamenti és tanácsi rendeletben [HL – beillesztendő a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló rendeletre való hivatkozás], valamint az egyéni nyugdíjbiztosítási termékekre alkalmazandó tagállami jogszabályokban foglalt szabályokat kiegészítő közzétételi előírásokat. Az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés rendszeres és hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a tagállamoknak a fent említett szabályok alapján már kijelölt illetékes hatóságokra kell támaszkodniuk. Amennyiben a fenti szabályokat e rendelet nem közvetlenül igazítja ki, a tagállamoknak célszerű kijelölniük az e tekintetben illetékes hatóságokat.

(3c)   E rendelet fenntartja a pénzügyi piaci szereplőkre és a pénzügyi tanácsadókra vonatkozó azon kötelezettséget, hogy a végső befektetők érdekeinek megfelelően kell eljárniuk, és ennek érdekében többek között, de nem kizárólag a 2009/65/EK irányelvben, a 2009/138/EK irányelvben, a 2011/61/EU irányelvben, a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben, az (EU) 2016/97 irányelvben, az (EU) 2016/2341 irányelvben, az (EU) 345/2013 rendeletben és az (EU) 346/2013 rendeletben, valamint az egyéni nyugdíjbiztosítási termékekre alkalmazandó tagállami jogszabályokban előírtak szerint megfelelő átvilágítást kell végezniük a befektetést megelőzően. A fenti szabályok értelmében fennálló kötelezettségeik teljesítése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak helyénvaló integrálniuk az eljárásaikba, többek között az átvilágítási eljárásaikba nem csupán minden olyan releváns pénzügyi kockázatot, hanem minden olyan releváns fenntarthatósági kockázatot is, amelyek a befektetés pénzügyi megtérülésére lényeges és releváns negatív hatást gyakorolhatnak, és folyamatosan értékelniük kell e kockázatokat. Következésképpen e rendelet értelmében a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak szabályzataikban részletezniük kell, hogyan integrálják ezeket a kockázatokat, és e szabályzatokat közzé kell tenniük.

(3d)   E rendelet ezért előírja a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban befektetési, illetve biztosítási tanácsadást nyújtó pénzügyi piaci szereplők és pénzügyi tanácsadók számára – pénzügyi termékeik kialakításától és célpiacaiktól függetlenül –, hogy tegyék közzé a fenntarthatósági kockázatok integrálására vonatkozó írásos szabályzataikat, valamint hogy biztosítsák a fenntarthatósági kockázatok integrálásának átláthatóságát.

(3e)   Fenntarthatósági kockázat alatt olyan bizonytalan környezeti, társadalmi vagy irányítási jellegű esemény vagy helyzet értendő, amely bekövetkezése esetén lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére, amint azt az ágazati jogszabályok, elsősorban a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, a 2013/36/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2016/97 irányelv, az (EU) 2016/2341 irányelv, valamint az ezeknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és szabályozástechnikai standardok meghatározzák.

(3f)   Ez a rendelet nem érinti a 2009/65/EK irányelvben, a 2009/138/EK irányelvben, a 2011/61/EU irányelvben, a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben, az (EU) 2016/97 irányelvben, az (EU) 2016/2341 irányelvben, az (EU) 345/2013 rendeletben, az (EU) 346/2013 rendeletben, valamint az egyéni nyugdíjbiztosítási termékekre alkalmazandó tagállami jogszabályokban a kockázatok integrálása tekintetében előírt, többek között, de nem kizárólag a releváns alkalmazandó arányossági kritériumokra, például a méretre, a belső felépítésre, valamint a szóban forgó tevékenységek jellegére, nagyságrendjére és összetettségére vonatkozó szabályokat. E rendelet célja nagyobb átláthatóságot biztosítani azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók miként integrálják a fenntarthatósági kockázatokat a befektetési döntéseikbe és befektetési, illetve biztosítási tanácsadásukba. Ha a fenntarthatósági kockázatok elemzése azzal a megállapítással zárul, hogy nincs olyan fenntarthatósági kockázat, amely a pénzügyi termék szempontjából relevánsnak minősülne, ennek indokolását ki kell fejteni. Ha az értékelés azzal a megállapítással zárul, hogy e kockázatok relevánsak, akkor közzé kell tenni annak a – minőségi jellegű vagy számszerűsített – értékelését, hogy milyen mértékben gyakorolhatnak hatást a fenntarthatósági kockázatok a pénzügyi termék teljesítményére. A pénzügyi piaci szereplők által végzett fenntarthatóságikockázat-értékelésnek és a kapcsolódó, szerződéskötést megelőző közzétételnek meg kell jelennie a pénzügyi tanácsadók szerződéskötést megelőző tájékoztatóiban. A pénzügyi tanácsadóknak a tanácsadást megelőzően közzé kell tenniük, hogy miként veszik figyelembe a fenntarthatósági kockázatokat azon pénzügyi ajánlatok kiválasztási folyamatában, amelyeket bemutatnak a végső befektetőknek, függetlenül azok fenntarthatósági preferenciáitól. Ez nem érintheti a 2014/65/EU irányelv és az (EU) 2016/97 irányelv alkalmazását, mindenekelőtt a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak a termék kezelésével, az alkalmasság és a megfelelőség értékelésével vagy az igényeket és szükségleteket felmérő vizsgálattal kapcsolatos kötelezettségeit.

(4)  E rendelet egységes és következetes alkalmazása érdekében, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeket a pénzügyi piaci szereplők egyértelműen és következetesen teljesítsék, ki kell dolgozni a „fenntartható befektetés” egységes fogalommeghatározását, beleértve az olyan gazdasági tevékenységekbe irányuló befektetéseket is, amelyek hozzájárulnak valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzésnek vagy ezek kombinációjának az eléréséhez, feltéve hogy a befektetési célpontként kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, és teljesül a jelentős károkozás elkerülését célzó elővigyázatosság elve, azaz nem sérül jelentősen sem a környezeti, sem a társadalmi célkitűzés.

(4-a)   A befektetési döntések és a befektetési tanácsadás lényeges vagy valószínűsíthetően lényeges negatív hatásokat gyakorolhatnak a fenntarthatósági tényezőkre, illetve hozzájárulhatnak vagy közvetlenül kapcsolódhatnak e negatív hatásokhoz.

(4 –a)   Ha a pénzügyi piaci szereplők, kellő tekintettel a méretükre, tevékenységeik jellegére, illetve nagyságrendjére, valamint pénzügyi termékeik típusaira, figyelembe veszik a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt lényeges vagy valószínűsíthetően lényeges, főbb káros hatásait, akkor az eljárásaikba – többek között az átvilágítási eljárásaikba – integrálniuk kell azokat a szabályokat, amelyek segítségével a releváns pénzügyi kockázatokkal és a releváns fenntarthatósági kockázatokkal együtt figyelembe vehetők az említett főbb káros hatások is. A pénzügyi piaci szereplők az említett szabályokra vonatkozó tájékoztatásban ismertethetik, hogy hogyan ruházzák át a fenntarthatósággal összefüggő kérdések kezelésével kapcsolatos feladataikat vagy egyéb részvényesi kötelezettségvállalásaik teljesítését. A pénzügyi piaci szereplőknek a honlapjukon információkat kell közölniük ezekről a szabályokról, és közzé kell tenniük a főbb káros hatások leírását. E tekintetben az EBH, az EIOPA és az ESMA vegyes bizottságának, valamint a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak figyelembe kell venniük a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által kidolgozott, a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatást, valamint az ENSZ által támogatott Felelős Befektetési Elveket.

(4- - a)   A fenntarthatósági tényezőknek a befektetésekre vonatkozó döntéshozatal és a tanácsadási eljárások során történő figyelembevétele olyan előnyökkel járhat, amelyek túlmutatnak a pénzügyi piacokon. Fokozhatja a reálgazdaság rezilienciáját és a pénzügyi rendszer stabilitását, és ezáltal végső soron hatással lehet a pénzügyi termékek kockázat/nyereség profiljára is. Ezért alapvető fontosságú, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók közzétegyék az ahhoz szükséges információkat, hogy a végső befektetők megalapozott befektetési döntéseket hozhassanak.

(4 - - - a)   Azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek figyelembe veszik a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásban minden egyes pénzügyi termékre vonatkozóan, tömören, minőségi jellegű vagy számszerűsített formában közzé kell tenniük, hogy hogyan veszik figyelembe a főbb káros hatásokat, és a tájékoztatásnak arra vonatkozó nyilatkozatot is tartalmaznia kell, hogy a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk a folyamatos adatszolgáltatás keretében hozzáférhetők. Főbb káros hatásnak a befektetési döntések és a befektetési tanácsadás azon hatásait kell tekinteni, amelyek negatív következményekkel járnak a fenntarthatósági tényezőkre nézve.

(4a)  Eddig több, eltérő ambíciószintű fenntartható termék került kidolgozásra. Ezért a szerződést megelőző közzététel és az időszakos jelentések útján történő közzététel során különbséget kell tenni egyrészről az olyan pénzügyi termékekre vonatkozó követelmények között, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel bírnak, másrészről az olyan pénzügyi termékekre vonatkozó követelmények között, amelyeknek kifejezett célkitűzése a környezetre és a társadalomra gyakorolt pozitív hatás. Következésképpen a környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel bíró pénzügyi termékek tekintetében a pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük, hogy a kijelölt mutató, a fenntarthatósági mutató vagy az általános mutató összhangban van-e ezekkel a jellemzőkkel, és ha igen, hogyan, továbbá olyan esetekben, ahol nem használnak referenciamutatókat, arra vonatkozó tájékoztatást kell közzétenniük, hogy miként érvényesülnek a pénzügyi termékek fenntarthatósági jellemzői. A környezetre és a társadalomra gyakorolt pozitív hatást célul kitűző pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük, hogy milyen fenntarthatósági referenciamutatókkal mérik a fenntartható teljesítményt, illetve ha nem használnak referenciamutatót, ki kell fejteniük, hogyan teljesíti a termék a fenntarthatósági célkitűzést. Az időszakos jelentések útján történő közzétételt évente helyénvaló megtenni.

(4)  Ez a rendelet nem érinti a 2009/65/EK irányelvben, a 2009/138/EK irányelvben, a 2011/61/EU irányelvben, a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben, az (EU) 2016/97 irányelvben, az (EU) 2016/2341 irányelvben, az (EU) 345/2013 rendeletben, az (EU) 346/2013 rendeletben, a végrehajtási jogi aktusokban, valamint az egyéni nyugdíjbiztosítási termékekre alkalmazandó tagállami jogszabályokban a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók személyzetének javadalmazása vagy teljesítményének értékelése tekintetében előírt, többek között, de nem kizárólag a releváns alkalmazandó arányossági kritériumokra, például a méretre, a belső felépítésre, valamint a szóban forgó tevékenységek jellegére, nagyságrendjére és összetettségére vonatkozó szabályokat. Helyénvaló azonban – minőségi jellegű vagy számszerűsített információk formájában – nagyobb átláthatóságot biztosítani a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók befektetési vagy biztosítási tanácsadással kapcsolatos azon javadalmazási gyakorlatai tekintetében, amelyek előmozdítják a fenntarthatósági kockázatok megfelelő és hatékony kezelését, olyan módon, hogy a javadalmazás szerkezete ne ösztönözzön túlzott kockázatvállalásra a fenntarthatósági kockázatok tekintetében és kapcsolódjon a kockázattal korrigált teljesítményhez.

(8)  Az átláthatóság javítása és a végső befektetők tájékoztatása céljából az arra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, hogy a pénzügyi piaci szereplők hogyan integrálják a releváns, lényeges vagy valószínűsíthetően lényeges fenntarthatósági kockázatokat a befektetési döntéshozatali eljárásaikba – ideértve a szervezeti, kockázatkezelési és irányítási szempontokat is –, a pénzügyi tanácsadók pedig a tanácsadási folyamataikba, olyan módon kell szabályozni, hogy az említett szervezetek kötelesek legyenek a honlapjukon szerepeltetni az ezzel kapcsolatos szabályzataikra vonatkozó tömör információkat.

(9)  Az uniós jogszabályokban meghatározott jelenlegi közzétételi követelmények nem írják elő minden olyan információ közzétételét, amely ahhoz szükséges, hogy megfelelően tájékoztassa a végső befektetőket azon befektetéseik fenntarthatósággal kapcsolatos hatásairól, amelyeket környezeti vagy társadalmi jellemzőket magukban foglaló pénzügyi termékeken keresztül, illetve fenntarthatósági célok megvalósítására irányuló pénzügyi termékeken keresztül hajtanak végre. Ezért helyénvaló pontosabb és egységesített közzétételi követelményeket előírni e befektetések tekintetében. Helyénvaló például, hogy a kiválasztott fenntartható befektetési célkitűzés mérése szempontjából releváns mutatók felhasználásával rendszeresen jelentés készüljön a pénzügyi termék fenntarthatósággal kapcsolatos általános hatásáról. Amennyiben valamely megfelelő mutatót kijelöltek referenciamutatónak, ezt az információt az összehasonlíthatóság érdekében a kijelölt mutatóval és az általános piaci indexszel számítva is meg kell adni. ▌ Amikor az ESZVA-kezelők a 346/2013/EU rendelettel összhangban információkat bocsátanak rendelkezésre egy adott alap célkitűzéseként választott pozitív ▌ társadalmi hatásról, az elért általános szociális eredményekről és az alkalmazott kapcsolódó módszerekről, akkor adott esetben ezeket az információkat felhasználhatják az e rendelet szerinti közzétételek céljára.

(10)  A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(19) átláthatósági kötelezettségeket ír elő a nem pénzügyi kimutatásokban előforduló társadalmi, környezeti és vállalatirányítási szempontokkal kapcsolatban. Az említett irányelvben megkövetelt forma és megjelenítés azonban nem minden esetben alkalmas arra, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók a végső befektetőkkel folytatott tárgyalások során közvetlenül használják azokat. A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy adott esetben e rendelet céljaira felhasználják a 2013/34/EU irányelvvel összhangban a vezetés beszámolóiban és a nem pénzügyi kimutatásokban szereplő információkat.

Amennyiben az e rendelet alapján közzétett információkat nem ellenőrzik megfelelően az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban, a pénzügyi piaci szereplőket és a pénzügyi tanácsadókat ösztönözni kell arra, hogy vezessenek be megfelelő szabályokat ebből a célból.

(11)  A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók honlapjain közzétett információk megbízhatóságának biztosítása érdekében ezeket az információkat naprakészen kell tartani, és minden felülvizsgálatukat vagy módosításukat világosan meg kell magyarázni.

(11a)  Noha ez a rendelet nem vonatkozik a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó nemzeti szociális biztonsági rendszerekre, tekintettel arra, hogy a tagállamok egyre nagyobb mértékben adják át a szociális biztonsági rendszereik elemét képező kötelező nyugdíjrendszereik kezelését a pénzügyi piac szereplőinek vagy más magánjogi szervezeteknek, valamint arra, hogy e rendszerek fenntarthatósági kockázatoknak vannak kitéve, továbbá hogy a pénzügyi piaci szereplőkhöz vagy más pénzügyi termékekhez hasonlóan figyelembe vehetnek a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokat, előmozdíthatnak környezeti vagy társadalmi jellemzőket vagy eszközölhetnek fenntartható befektetéseket, a megbízó és megbízott közötti viszonyban fennálló információs aszimmetriák csökkentése érdekében célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy ezek esetében is alkalmazzák e rendeletet.

Ez a rendelet nem gátolja a tagállamokat abban, hogy szigorúbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos tájékoztatást és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos, a végső befektetők részére teljesítendő további közzétételeket illetően, kizárólag azon pénzügyi piaci szereplőkre és pénzügyi tanácsadókra vonatkozóan, amelyeknek székhelye a területükön található. Az említett rendelkezések azonban nem akadályozhatják e rendelet hatékony alkalmazását vagy e rendelet céljainak elérését, és minden esetben meg kell felelniük a Szerződésekben meghatározott szabályoknak.

(12)  Az (EU) 2016/2341 irányelvvel összhangban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek a folytonosság és a rendszeresség garantálása érdekében biztosítaniuk kell, hogy befektetési döntéseikre és kockázatértékeléseikre már alkalmazandók legyenek az irányítási és kockázatkezelési szabályok ▌. A befektetési döntéseket olyan módon kell meghozni és a vonatkozó kockázatokat, köztük a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat oly módon kell értékelni, hogy az biztosítsa a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tagjai és kedvezményezettjei érdekeinek való megfelelést. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (a továbbiakban: EIOPA) iránymutatásokat kell kibocsátania, amelyekben részletezi, hogy az (EU) 2016/2341 irányelv értelmében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények befektetési döntéseiben és kockázatértékeléseiben hogyan kell figyelembe venni a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat.

(13)  Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(20) létrehozott Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(21) létrehozott EIOPA-nak és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(22) létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (a továbbiakban: ESMA) (a továbbiakban együttesen: európai felügyeleti hatóságok) a vegyes bizottság keretében az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban szabályozástechnikai standardokat kell kidolgozniuk, amelyekben részletesebben meghatározzák a ▌ pénzügyi piaci szereplők szerződéskötést megelőző dokumentumaiban, időszakos éves jelentéseiben és honlapjain közzéteendő, a fenntarthatósági mutatókra, az éghajlatváltozással kapcsolatos és egyéb környezeti vonatkozású káros hatásokra, a társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó információk tartalmát, módszereit és megjelenítését, továbbá a környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítására és a fenntartható befektetési célkitűzésekre vonatkozó információk megjelenítését és tartalmát. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja ezeket a szabályozástechnikai standardokat.

(14)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja az európai felügyeleti hatóságok által a vegyes bizottság keretében kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat, amelyekben meghatározza a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdításának és a fenntartható befektetéseknek a marketingközleményekben történő szabványos megjelenítését.

(15)  Mivel az időszakos jelentések elvileg a teljes naptári évre vonatkozó üzleti eredményeket összesítik, az e rendeletben foglalt, az időszakos jelentésekre vonatkozó átláthatósági követelményekkel kapcsolatos rendelkezések alkalmazását ... [Kiadóhivatal: beillesztendő dátum: a 12. cikk második albekezdésében említett időpontot követő év január 1-je]-ig el kell halasztani.

(16)  Az e rendeletben foglalt közzétételi szabályoknak ki kell egészíteniük a 2009/65/EK irányelvben, a 2009/138/EK irányelvben, a 2011/61/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben, az (EU) 2016/97 irányelvben, az (EU) 2016/2341 irányelvben, az (EU) 345/2013 rendeletben, az (EU) 346/2013 rendeletben, az (EU) 2015/760 rendeletben és az (EU) XYZ rendeletben [HL – beillesztendő a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló rendeletre való hivatkozás] foglalt rendelkezéseket, és e rendeletet az említett rendelkezések mellett kell alkalmazni.

(17)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és megfelel a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveknek.

(18)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a végső befektetők védelmének erősítését és a nekik szóló közzétételek javítását, többek között a végső befektetők részére történő, határokon átnyúló vásárlások esetében is, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és – tekintve, hogy egységes, uniós szintű közzétételi követelményeket kell meghatározni – azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet harmonizált szabályokat határoz meg a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók által a ▌fenntarthatósági kockázatoknak a folyamataikba való integrálása és e folyamataik során a fenntarthatóság szempontjából káros hatások figyelembevétele, valamint a pénzügyi termékekről szóló, fenntarthatósággal kapcsolatos tájékoztatás tekintetében alkalmazandó átláthatósággal kapcsolatban.

2 cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „pénzügyi piaci szereplő”: a következők egyike:

i.  biztosítási alapú befektetési termékeket kínáló biztosító ▌;

ia.   portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozás;

ib.   foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény ▌;

ic.   nyugdíjbiztosítási termék előállítója;

id ABAK;

ie.   PEPP-szolgáltató;

ii.  a 345/2013/EU rendelet 14. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített kockázatitőke-alap kezelője;

iii.  a 346/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alap kezelője;

iv.  ÁÉKBV-alapkezelő;

v.   portfóliókezelést nyújtó hitelintézet;

b)  „biztosító”: a 2009/138/EK irányelv 18. cikkével összhangban engedélyezett biztosító;

c)  „biztosítási alapú befektetési termék”: a következők egyike:

i.  az 1286/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet(23) 4. cikkének 2. pontjában meghatározott biztosítási alapú befektetési termék;

ii.  olyan, a szakmai befektetők számára elérhetővé tett biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszaváltási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszaváltási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve, ki van téve a piaci ingadozásoknak;

d)  „ABAK”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti alternatívbefektetésialap-kezelő;

e)  „befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

f)  „portfóliókezelés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott portfóliókezelés;

g)  „foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény”: az (EU) 2016/2341 irányelv 9. cikkével összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, kivéve azon esetekben, ahol valamely tagállam úgy határoz, hogy az említett irányelv 5. cikkét alkalmazza, valamint az olyan nyugdíjkonstrukciókat működtető, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények esetében, amelyek összesen kevesebb mint tizenöt taggal rendelkeznek;

h)  „nyugdíjbiztosítási termék”: a következők egyike:

i.  az 1286/2014/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett nyugdíjbiztosítási termék;

ii.  az 1286/2014/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett egyéni nyugdíjbiztosítási termékek;

ha)   „páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP)”: a [Kiadóhivatal, kérjük, illessze be a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre való hivatkozást] 2. cikkének 2. pontjában említett termék;

i)  „ÁÉKBV-alapkezelő”: a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság, vagy a 2009/65/EK irányelv szerint engedélyezett olyan befektetési társaság, amely a kezelésére nem jelölt ki az említett irányelv szerint engedélyezett alapkezelő társaságot;

ib)   „pénzügyi tanácsadó”: olyan biztosításközvetítő vagy biztosító, amely biztosítási tanácsadást nyújt biztosítási alapú befektetési termékek vonatkozásában, olyan hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadást nyújt, olyan ABAK, amely a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdése b) pontjának i. alpontjával összhangban befektetési tanácsadást nyújt, illetve olyan ÁÉKBV-alapkezelő, amely a 2009/65/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjával összhangban befektetési tanácsadást nyújt;

j)  „pénzügyi termék”: a következők egyike:

i.   az e bekezdés f) pontjával összhangban kezelt portfólió;

ii.   ABA;

iii.   biztosítási alapú befektetési termék;

iv.   nyugdíjbiztosítási termék;

iv.   nyugdíjkonstrukció ▌;

v.   ÁÉKBV;

vi.   páneurópai magánnyugdíjtermék;

k)  „ABA”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti alternatív befektetési alap;

l)  „nyugdíjkonstrukció”: az (EU) 2016/2341 irányelv 6. cikkének 2. pontjában meghatározott nyugdíjkonstrukció;

m)  „ÁÉKBV”: a 2009/65/EK irányelv 5. cikkével összhangban engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás;

n)  „befektetési tanácsadás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott befektetési tanácsadás;

o)  „fenntartható befektetés”: a következők egyike vagy a következők kombinációja:

i.  valamely, például a következőkre vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mért környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetések: energiafelhasználás, megújuló energia felhasználása, nyersanyagfelhasználás, vízfelhasználás, földhasználat, hulladéktermelés, üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamint a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatás;

ii.  valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetések, ezen belül különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések;

amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, ▌különös tekintettel ▌a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében;

p)  „lakossági befektető” bármely olyan befektető, aki nem minősül szakmai befektetőnek;

q)  „szakmai befektető”: a 2014/65/EU irányelv II. mellékletében megállapított kritériumoknak megfelelő ügyfél;

r)  „biztosításközvetítő”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott biztosításközvetítő;

s)  „biztosítási tanácsadás”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott tanácsadás;

t)   „fenntarthatósági kockázat”: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása a fenntarthatóság szempontjából káros hatások által okozott, tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére;

u)   „EHTBA”: az (EU) 2015/760 rendelet 6. cikkével összhangban engedélyezett európai hosszú távú befektetési alap;

v)   „fenntarthatósági tényezők”: környezeti, társadalmi és munkavállalói kérdések, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések.

3. cikk

A fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos politikák átláthatósága

(1)  A pénzügyi piaci szereplők kötelesek a honlapjaikon tájékoztatást közzétenni a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatali eljárásaikba történő integrálására vonatkozó szabályzataikról.

(2)  A pénzügyi tanácsadók kötelesek a honlapjaikon tájékoztatást közzétenni a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési, illetve biztosítási tanácsaikba történő integrálására vonatkozó szabályzataikról.

3gamma. cikk

A fenntarthatóság szempontjából káros hatások átláthatósága a szervezetek szintjén

(1)   A pénzügyi piaci szereplők kötelesek a honlapjaikon közzétenni és naprakészen tartani a következők valamelyikét:

a)   amennyiben figyelembe veszik a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, egy, az ezen főbb káros hatások tekintetében alkalmazandó átvilágítási politikákról szóló nyilatkozat, kellően figyelembe véve a méretüket, tevékenységeik jellegét, illetve nagyságrendjét, valamint pénzügyi termékeik típusait;

b)   amennyiben nem veszik figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait, ennek egyértelmű indoklása, beleértve adott esetben az arra vonatkozó tájékoztatást is, hogy szándékukban áll-e figyelembe venni e káros hatásokat, és ha igen, akkor mikor.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjával összhangban nyújtott tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)   a fenntarthatóság szempontjából káros főbb hatások és mutatók azonosítására és rangsorolására irányuló politikákra vonatkozó információk;

b)   a fenntarthatóság szempontjából káros főbb hatások és a hozott – illetve adott esetben tervezett – intézkedések leírása;

c)   adott esetben a 2007/36/EK irányelv 3g. cikke szerinti szerepvállalási politikák rövid összefoglalója;

d)   hivatkozás a felelősségteljes üzleti magatartási kódexeknek és az átvilágításra és a jelentéstételre vonatkozó, nemzetközileg elismert standardoknak való megfelelésre, és adott esetben a Párizsi Megállapodás globális felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú céljaihoz való igazodás mértékére.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek a mérlegfordulónapjukon túllépik az adott pénzügyi évben foglalkoztatottak átlagos létszámára vonatkozóan 500 főt előíró kritériumot, [HL: Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/től kötelesek nyilatkozatot közzétenni és naprakészen tartani honlapjaikon a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai tekintetében alkalmazandó átvilágítási politikákról.

Az első albekezdésben említett nyilatkozatnak legalább a (2) bekezdés a)–d) pontjában említett információkat tartalmaznia kell.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (7) bekezdése szerinti nagy vállalatcsoportok anyavállalkozásai, és amelyek a mérlegfordulónapjukon összevont alapon túllépik az adott pénzügyi évben foglalkoztatottak átlagos létszámára vonatkozóan 500 főt előíró kritériumot, [HL: Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/től kezdődően kötelesek nyilatkozatot közzétenni és naprakészen tartani honlapjaikon a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások tekintetében alkalmazandó átvilágítási politikákról.

Az első albekezdésben említett nyilatkozatnak legalább a (2) bekezdés a)–d) pontjában említett információkat tartalmaznia kell.

(5)   A pénzügyi tanácsadók kötelesek a honlapjaikon közzétenni és naprakészen tartani a következők valamelyikét:

a)   tájékoztatás arról, hogy – megfelelően figyelembe véve méretüket, tevékenységeik jellegét, illetve nagyságrendjét, valamint azon pénzügyi termékek típusait, amelyekről tanácsadást nyújtanak – befektetési, illetve biztosítási tanácsadásuk során figyelembe veszik-e a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat;

b)   tájékoztatás arról, hogy befektetési, illetve biztosítási tanácsadásuk során miért nem veszik figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait, beleértve adott esetben az arra vonatkozó tájékoztatást is, hogy szándékukban áll-e figyelembe venni e káros hatásokat, és ha igen, akkor mikor.

(6)   Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-jéig/-ig az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban szabályozástechnikai standardokat kell kidolgoznia a vegyes bizottság keretében az éghajlathoz kapcsolódó és egyéb környezeti vonatkozású káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében az e cikk (1)–(5) bekezdésében említett információk tartalmáról, módszertanairól és megjelenítéséről, és ezeket a standardokat a későbbiekben rendszeresen naprakésszé kell tennie.

Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak adott esetben ki kell kérnie az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának véleményét.

(7)   Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-jéig/-ig az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban szabályozástechnikai standardokat kell kidolgoznia a vegyes bizottság keretében a társadalmi és munkavállalói kérdésekhez, az emberi jogok tiszteletben tartásához, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések területén felmerülő káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében az e cikk (1)–(5) bekezdésében említett információk tartalmáról, módszertanairól és megjelenítéséről, és ezeket a standardokat a későbbiekben rendszeresen naprakésszé kell tennie.

3a. cikk

A javadalmazási politikák átláthatósága a fenntarthatósági kockázatok integrálásának összefüggésében

(1)   A pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak javadalmazási politikáikban tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy hogyan biztosítják e javadalmazási politikák összhangját a fenntarthatósági kockázatok integrálásával, és ezen információkat honlapjaikon közzé kell tenniük.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tájékoztatókat azon javadalmazási politikákba kell beépíteni, melyeket a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az ágazati jogszabályoknak – ezen belül a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2016/97 és az (EU) 2016/234 irányelvnek – megfelelően hoznak létre, illetve tartanak fenn.

4. cikk

A fenntarthatósági kockázatok integrálásának átláthatósága

(1)  A pénzügyi piaci szereplők a szerződéskötés előtti közzétételekben kötelesek feltüntetni a következők leírását:

a)  a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéseikbe való integrálásának módja; továbbá

b)  a ▌fenntarthatósági kockázatok által a pénzügyi termékek hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredménye.

Amennyiben a fenntarthatósági kockázatok nem minősülnek relevánsnak, az a) és a b) pontban említett leírásokban röviden és egyértelműen meg kell indokolni, miért nem azok.

(2)  A pénzügyi tanácsadók a szerződéskötés előtti közzétételekben kötelesek feltüntetni a következők leírását:

a)  a fenntarthatósági kockázatok befektetési ▌vagy biztosítási tanácsaikba való integrálásának módja; továbbá

b)  a ▌fenntarthatósági kockázatok által a pénzügyi termékek hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredménye.

Amennyiben a fenntarthatósági kockázatok nem minősülnek relevánsnak, az a) és a b) pontban említett leírásokban röviden és egyértelműen meg kell indokolni, miért nem azok.

(3)  Az (1) és a ▌(2) bekezdésben említett közzétételeket a következőképpen kell elérhetővé tenni:

a)  az ABAK-ok esetében a 2011/61/EU irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében említett, befektetőknek szóló közzétételekben;

b)  a biztosítók esetében a 2009/138/EK irányelv 185. cikkének (2) bekezdésében említett információszolgáltatás keretében, vagy adott esetben az (EU) 2016/97 irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően;

c)  a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények esetében az (EU) 2016/2341 irányelv 41. cikkében említett információszolgáltatás keretében;

d)  a minősített kockázatitőke-alapok kezelői esetében a 345/2013/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében említett információszolgáltatás keretében;

e)  a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői esetében a 346/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett információszolgáltatás keretében;

f)  nyugdíjbiztosítási termékek előállítói esetében írásban, kellő idővel azelőtt, hogy a lakossági befektető szerződést kötne valamely nyugdíjbiztosítási termékről;

g)  az ÁÉKBV-alapkezelők esetében a 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett kibocsátási tájékoztatóban;

h)  a portfóliókezelést vagy befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások esetében a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének megfelelően;

ha)   a portfóliókezelést vagy befektetési tanácsadást nyújtó hitelintézetek esetében a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének megfelelően;

i)  a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és biztosítók, valamint a piaci ingadozásoknak kitett nyugdíjtermékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők esetében az (EU) 2016/97 irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően;

j)   az ABAK-ok és az EHTBA-k esetében az (EU) 2015/760 rendelet 23. cikkében említett tájékoztatóban;

k)  a PEPP-szolgáltatók esetében az (EU) XYZ rendelet [HL: kérjük illessze be a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló rendeletre való hivatkozást] 26. cikkében említett, a PEPP-re vonatkozó, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban.

4gamma. cikk

A fenntarthatóság szempontjából káros hatások átláthatósága a pénzügyi termékek szintjén

(1)   Legkésőbb [Kiadóhivatal, kérjük illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépése után 36 hónappal]-ig, amennyiben egy pénzügyi piaci szereplő a 3γ. cikk (1) bekezdésének a) pontját, (3) vagy (4) bekezdését alkalmazza, a 4. cikk (3) bekezdésének a)–k) pontjában említett közzétételeknek minden pénzügyi termék tekintetében tartalmazniuk kell az alábbiakat:

a)  világos és indokolással ellátott ismertető arról, hogy egy pénzügyi termék esetében figyelembe veszik-e a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt elsődleges káros hatásokat, és ha igen, akkor hogyan;

b)  nyilatkozat arról, hogy a 7. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontja szerint közzéteendő információkban szerepelnek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt elsődleges káros hatásokra vonatkozó információk.

Amennyiben a 7. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontja szerinti információkban számszerűsítik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt elsődleges káros hatásokat, ezek az információk a 3γ. cikk (6) és (7) bekezdésével összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardok rendelkezésein alapulhatnak.

(2)   Amennyiben egy pénzügyi piaci szereplő a 3γ. cikk (1) bekezdésének b) pontját alkalmazza, a 4. cikk (3) bekezdésének a)–k) pontjában említett közzétételeknek minden egyes pénzügyi termék tekintetében tartalmazniuk kell egy nyilatkozatot arról, hogy a pénzügyi piaci szereplő nem veszi figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait, és ezt meg is kell indokolnia.

4a. cikk

A környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdításának átláthatósága a szerződéskötés előtti közzétételekben

(1)   Amennyiben valamely pénzügyi terméket – egyéb jellemzői mellett – környezeti vagy társadalmi jellemzők, illetve ezek kombinációjának előmozdítása jellemez, és amennyiben a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, a 4. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében közzéteendő információknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)  tájékoztatás arról, hogy a termék hogyan felel meg a szóban forgó jellemzőknek;

b)  amennyiben valamely mutatót referenciamutatónak jelöltek ki, tájékoztatás arról, hogy e mutató összhangban áll-e a szóban forgó jellemzőkkel, és ha igen, milyen módon.

(2)   A pénzügyi piaci szereplőknek a 4. cikk (1) és (3) bekezdése alapján közzéteendő információkban meg kell adniuk, hogy hol található meg az e cikk (1) bekezdésében említett mutatók kiszámítására használt módszer.

(3)   Az Európai Bankhatóságnak (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (EIOPA) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (a vegyes bizottság) keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek tovább részletezik az e cikk szerint közzéteendő információk megjelenítését és tartalmát.

A szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak figyelembe kell vennie a pénzügyi termékek különböző típusait, az (1) bekezdésben említett jellemzőiket és azok különbségeit, valamint azt a célkitűzést, hogy a közzétételek pontosak, tisztességesek, egyértelműek, egyszerűek és tömörek legyenek, és ne legyenek félrevezetőek.

Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

5. cikk

A fenntartható befektetések átláthatósága a szerződéskötést megelőző közzétételekben

(1)  Amennyiben egy pénzügyi termékkel fenntartható befektetéseket ▌céloznak meg, és egy mutatót referenciamutatónak jelöltek ki, a 4. cikk (1) és (3) bekezdése szerint közzéteendő információkat a következőkkel kell kiegészíteni:

a)  arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a kijelölt mutató hogyan igazodik ehhez a célkitűzéshez;

b)  annak kifejtése, hogy az ehhez a célkitűzéshez igazított kijelölt mutató miért ▌és mennyiben tér el az általános piaci indextől.

(2)  Amennyiben egy pénzügyi termékkel fenntartható befektetéseket ▌céloznak meg, de nem jelöltek ki mutatót referenciamutatónak, a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében említett tájékoztatásban ki kell fejteni, hogyan érik el az említett célt.

(3)  Amennyiben egy pénzügyi termékkel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozzák meg, a 4. cikk (1) és (3) bekezdése szerint közzéteendő információknak tartalmazniuk kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátási kitettségre vonatkozó célkitűzést, figyelemmel a Párizsi Megállapodás globális felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú céljainak elérésére.

A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben nem áll rendelkezésre az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti, ▌az uniós éghajlatváltozási referenciamutató vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazított uniós referenciamutató, ▌akkor a 4. cikkben említett információknak részletes magyarázatot kell adniuk arra, hogyan biztosítják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló cél elérése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket, figyelemmel a Párizsi Megállapodás globális felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú céljainak elérésére.

(4)  A pénzügyi piaci szereplők kötelesek szerepeltetni a 4. cikk (1) és (3) bekezdése alapján közzéteendő információk között azt, hogy hol található meg az e cikk (1) bekezdésében említett mutatók és az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett referenciamutatók kiszámítására használt módszer.

(5)  Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (vegyes bizottság) keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek tovább részletezik az e cikk szerint közzéteendő információk megjelenítését és tartalmát.

A szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az EBH-nak, az EIOPA- nak és az ESMA-nak figyelembe kell vennie a pénzügyi termékek különböző típusait, az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett céljaikat és azok különbségeit, valamint azt a célkitűzést, hogy a közzétételek pontosak, tisztességesek, egyértelműek, egyszerűek és tömörek legyenek, és ne legyenek félrevezetőek.

Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-jéig/-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

6. cikk

A környezeti és társadalmi jellemzők, valamint a fenntartható befektetések előmozdításának átláthatósága a weboldalakon

(1)   A pénzügyi piaci szereplők kötelesek a 4a. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett minden pénzügyi termék tekintetében a honlapjukon közzétenni és folyamatosan ott tartani a következőket:

a)  a környezeti vagy társadalmi jellemzők, illetve a fenntartható befektetési célkitűzés leírása;

b)  a pénzügyi termék tekintetében kiválasztott fenntartható befektetés hatásának, illetve a környezeti vagy társadalmi jellemzőknek az értékelésére, mérésére és nyomon követésére használt módszerre vonatkozó információk, beleértve annak adatforrásait, az alapul szolgáló eszközök átvilágítási kritériumait és a pénzügyi termék általános fenntartható hatásának, illetve a környezeti vagy társadalmi jellemzőknek a mérésére használt megfelelő fenntarthatósági mutatókat is;

c)  a 4a. és az 5. cikkben említett információk;

d)  a 7. cikkben említett információk.

Az első albekezdés alapján közzéteendő információknak egyértelműnek, tömörnek és a befektetők számára érthetőnek kell lenniük. Az információkat pontosan, tisztességesen, egyértelműen, egyszerűen, tömören és nem félrevezető módon, a honlap feltűnő, könnyen hozzáférhető helyén kell közzétenni.

(2)   Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak a vegyes bizottság keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek tovább részletezik az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett információk tartalmát, valamint az említett bekezdés második albekezdésében említett megjelenítési előírásokat.

A szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak figyelembe kell vennie a pénzügyi termékek különböző típusait, az (1) bekezdésben említett jellemzőiket és céljaikat, valamint azok különbségeit. Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

7. cikk

A környezeti és társadalmi jellemzők, valamint a fenntartható befektetések előmozdításának átláthatósága az időszakos jelentésekben

(1)  Amennyiben valamely pénzügyi piaci szereplő a 4a. cikk (1) bekezdésében, illetve az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi terméket tesz elérhetővé, az időszakos jelentéseiben szerepeltetnie kell a következők leírását:

a)  a 4a. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi termék esetében a környezeti vagy társadalmi jellemzők megvalósulásának mértéke;

b)  az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi termék esetén

i.  a pénzügyi termék fenntarthatósággal kapcsolatos általános hatása, a megfelelő fenntarthatósági mutatók alkalmazásával; illetve

ii.  amennyiben valamely mutatót referenciamutatónak jelöltek ki, a pénzügyi terméknek a kijelölt mutatóval, illetve az általános piaci indexszel mért általános hatása közötti összehasonlítás, a fenntarthatósági mutatók révén.

(2)  Az (1) bekezdésben említett információkat a következőképpen kell közzétenni:

a)  az ABAK-ok esetében a 2011/61/EU irányelv 22. cikkében említett éves jelentésben;

b)  a biztosítók esetében a 2009/138/EK irányelv 185. cikke (6) bekezdésének megfelelően évente, írásban;

c)  a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények esetében az (EU) 2016/2341 irányelv 29. cikkében említett éves jelentésben;

d)  a minősített kockázatitőke-alapok kezelői esetében a 345/2013/EU rendelet 12. cikkében említett éves jelentésben;

e)  a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői esetében a 346/2013/EU rendelet 13. cikkében említett éves jelentésben;

f)  a nyugdíjbiztosítási termékek előállítói esetében írásban, ▌az éves jelentésben, illetve a nemzeti jog szerinti jelentésekben;

g)  az ÁÉKBV-alapkezelők esetében a 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett éves jelentésben;

h)  a portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások esetében a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésében említett időszakos jelentésben;

i)  a portfóliókezelést nyújtó hitelintézetek esetében a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésében említett időszakos jelentésben;

j)  a PEPP-szolgáltatók esetében az (EU) XYZ rendelet [HL: kérjük illessze be a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló rendeletre való hivatkozást] 36. cikkében említett PEPP-számlaértesítőben.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők felhasználhatják a 2013/34/EU irányelv 19. cikke szerinti vezetési beszámolókban és adott esetben az említett irányelv 19a. cikke szerinti nem pénzügyi beszámolókban szereplő információkat.

(4)  Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak a vegyes bizottság keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek tovább részletezik az (1) bekezdésben említett információk tartalmát és megjelenítését.

A szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak figyelembe kell vennie a pénzügyi termékek különböző típusait, az (1) bekezdésben említett jellemzőiket és céljaikat, valamint azok különbségeit. Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az ▌1095/2010/EU rendelet ▌ 10–14. cikkével összhangban elfogadja.

8. cikk

A közzétételek felülvizsgálata

(1)  A pénzügyi piaci szereplők kötelesek gondoskodni arról, hogy a 3., a 3a. vagy a 6. cikkel összhangban közzétett információk naprakészek legyenek. Ha a pénzügyi piaci szereplő módosítja ezeket az információkat, ugyanazon a honlapon közzé kell tennie a módosítás világos magyarázatát is.

(2)  Az (1) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a pénzügyi tanácsadók által a 3. és a 3a. cikkel összhangban közzétett minden információra is.

9. cikk

Marketingközlemények

(1)  A szigorúbb ágazati jogszabályok, különösen a 2009/65/EK, a ▌2014/65/EU ▌és az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1286/2014/EU rendelet sérelme nélkül a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók kötelesek gondoskodni arról, hogy marketingközleményeik ne legyenek ellentmondásban az e rendelet alapján közzétett információkkal.

(2)  Az EBH, az EIOPA és az ESMA a vegyes bizottság keretében végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítására és a fenntartható befektetésekre vonatkozó információk egységes megjelenítésének meghatározása érdekében.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az ▌1095/2010/EU rendelet ▌ 15. cikkével összhangban elfogadja.

9a. cikk

Illetékes hatóságok

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az ágazati jogszabályokkal – és mindenekelőtt a 4. cikk (3) bekezdésének a)–j) pontjában említett jogszabályokkal, valamint a 2013/36/EU irányelvvel – összhangban kijelölt illetékes hatóságok az e rendeletben a pénzügyi piaci szereplőkre és a pénzügyi tanácsadókra kiszabott követelmények teljesítését is ellenőrizzék. Az illetékes hatóságoknak minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel rendelkezniük kell, amely az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges.

(2)   E rendelet alkalmazása céljából az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással és indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére kell bocsátaniuk az ebben a rendeletben meghatározott feladataik ellátásához és a hatáskörük gyakorlásához szükséges információkat.

9b. cikk

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és a biztosításközvetítők tevékenységének átláthatósága

(1)   A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények az (EU) 2016/2341 irányelv 36. cikke (2) bekezdésének f) pontjával összhangban kötelesek közzétenni és folyamatosan közölni a 3., a 3a., a 3gamma., a 4gamma. és a 4. cikkben, valamint a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

(2)   A biztosításközvetítők az (EU) 2016/97 irányelv 23. cikkével összhangban kötelesek közölni a 3. és a 3a. cikkben, a 3gamma. cikk (5) bekezdésében, a 4. cikkben, valamint a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

9c. cikk

A 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó nyugdíjbiztosítási termékek

(1)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy e rendeletet a nyugdíjbiztosítási termékeknek a 883/2004/EK és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, tagállami szociális biztonsági rendszereket működtető előállítóira is alkalmazzák. Ilyen esetekben a nyugdíjbiztosítási termékeknek a 2. cikk a) pontjában említett előállítói közé kell sorolni a tagállami szociális biztonsági rendszereket működtető, valamint a 2. cikk h) pontjában említett nyugdíjbiztosítási termékeket előállító nyugdíjbiztosításitermék-előállítókat is. A 2. cikk h) pontjában említett nyugdíjbiztosítási termék fogalma ez esetben magában foglalja az első mondatban említett nyugdíjbiztosítási termékeket is.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az EBH-t, az EIOPA-t és az ESMA-t az (1) bekezdés szerinti határozatokról.

9d. cikk

Mentességek

(1)   Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a bármilyen jogi formában – többek között természetes személyként vagy önálló vállalkozóként – működtetett vállalkozásnak minősülő, biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőkre, illetve befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásokra, amelyek három személynél kevesebbet foglalkoztatnak.

(2)  A tagállamok határozhatnak úgy, hogy e rendeletet az (1) bekezdésben említett, biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőkre, illetve befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásokra is alkalmazzák.

(3)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az EBH-t, az EIOPA-t és az ESMA-t a (2) bekezdés szerinti határozatokról.

9e. cikk

Jelentés

Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak fel kell mérnie, hogy milyen mértékben került sor a 3gamma. cikk (1) bekezdésének a) pontjával és a 4gamma. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban önkéntes közzétételekre. Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak legkésőbb … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: a 3gamma. és a 4gamma. cikk alkalmazásának kezdőnapját követően 18 hónappal]-ig éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak a bevált gyakorlatokról és ajánlást kell készítenie az önkéntes jelentéstételi standardokról. Az éves jelentésben értékelni kell az átvilágítási gyakorlatoknak az e rendelettel összhangban történő közzétételekre gyakorolt hatását, és iránymutatást kell nyújtani e témában. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

11. cikk

Értékelés

A Bizottság … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 36 hónappal a hatálybalépést követően]-ig értékeli e rendelet alkalmazását, különös tekintettel az alábbiakra:

a)  a 3γ. cikk (3) és (4) bekezdésében található, az alkalmazottak átlagos számára való hivatkozást célszerű-e fenntartani, felváltani vagy egyéb kritériumokkal kiegészíteni, és mérlegelni kell az előnyöket és a kapcsolódó adminisztratív terhek arányosságát;

b)  az adatok hiánya vagy optimálisnál gyengébb minősége – beleértve a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó, a befektetést befogadó vállalkozások által közlendő mutatószámokat – nem akadályozza-e e rendelet működését.

A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell mellékelni.

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő 15 hónap]-tól/-től kell alkalmazni.

A 3gamma. cikk (6) és (7) bekezdését, a 4a. cikk (3) bekezdését, az 5. cikk (5) bekezdését, a 6. cikk (2) bekezdését, a 7. cikk (4) bekezdését és a 9. cikk (2) bekezdését ▌azonban … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: a hatálybalépés napja]-tól/-től, a 7. cikk (1)–(3) bekezdését pedig … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: a második albekezdésben említett időpontot követő év január 1-jétől] kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(2)HL C […]., […]., […]. o.
(3)HL C […]., […]., […]. o.
(4) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja.
(5)Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend (ENSZ 2015).
(6)COM(2016)0739.
(7)CO EUR 17, CONCL. 5.
(8)A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).
(15)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).
(16)Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).
(18)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).
(19)Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
(20)Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(21)Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
(22)Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
(23)Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2019. április 29.Jogi nyilatkozat