Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/0090(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0181/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0181/2018

Viták :

PV 11/06/2018 - 15
CRE 11/06/2018 - 15

Szavazatok :

PV 12/06/2018 - 5.2
CRE 12/06/2018 - 5.2
A szavazatok indokolása
PV 18/04/2019 - 10.17

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0244
P8_TA(2019)0437

Elfogadott szövegek
PDF 315kWORD 95k
2019. április 18., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Elszámolási kötelezettség, jelentéstételi kötelezettségek, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák és kereskedési adattárak ***I
P8_TA-PROV(2019)0437A8-0181/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0208 – C8-0147/2017 – 2017/0090(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0208),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0147/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2017. október 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. szeptember 20-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0181/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)HL C 385., 2017.11.15., 10. o.
(2)HL C 434., 2017.12.15., 63. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2017)0090

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet(4) 2012. augusztus 16-án hatályba lépett. Az abban foglalt előírások, nevezetesen a szabványos, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolása, a letéti követelmények, valamint a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos működési kockázat csökkentésére vonatkozó követelmények, a származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek, a központi szerződő felekre vonatkozó követelmények és a kereskedési adattárakra ▌ vonatkozó követelmények hozzájárulnak a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez azáltal, hogy növelik a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacának átláthatóságát, továbbá csökkentik a partnerkockázatot és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó működési kockázatot.

(2)  A 648/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó egyes területek egyszerűsítése és az e területekkel kapcsolatos arányosabb megközelítés összhangban van a Bizottság célravezető és hatásos szabályozás elnevezésű programjával, amely kiemeli a költségek csökkentésének és az egyszerűsítésnek a szükségességét annak érdekében, hogy az uniós politikák a leghatékonyabb módon érjék el céljaikat, és különösen a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentésére irányul. Ez az egyszerűsítés és arányosabb megközelítés azonban nem érintheti a pénzügyi stabilitás előmozdítására, valamint a rendszerszintű kockázatok csökkentésére vonatkozó átfogó célkitűzést, melyet a G20-ak vezetői 2009. szeptember 26-i pittsburghi nyilatkozatukban fogalmaztak meg.

(3)  A hatékony és ellenállóképes kereskedés utáni rendszerek és a biztosítéki piacok a jól működő tőkepiaci unió lényeges elemei, és elmélyítik a beruházásoknak, a növekedésnek és a foglalkoztatásnak a Bizottság politikai prioritásaival összhangban történő támogatására irányuló erőfeszítéseket.

(4)  2015-ben és 2016-ban a Bizottság két nyilvános konzultációt tartott a 648/2012/EU ▌rendelet alkalmazásáról. A Bizottság az említett rendelet alkalmazásával kapcsolatban az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5) létrehozott európai felügyeleti hatóságtól (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (▌ESMA▌), az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(6) létrehozott Európai Rendszerkockázati Testülettől (▌ERKT▌) és a Központi Bankok Európai Rendszerétől (▌KBER▌) is kapott információkat. E nyilvános konzultációkból kiderült, hogy az érdekelt felek támogatják a 648/2012/EU rendelet célkitűzéseit, és hogy nincs szükség a rendelet jelentősebb felülvizsgálatára. A Bizottság 2016. november 23-án a 648/2012/EU rendelettel összhangban általános jelentést fogadott el. Bár a 648/2012/EU rendeletnek még nem minden rendelkezése volt teljes mértékben alkalmazandó, és ezért a rendelet átfogó értékelésére ▌nem kerülhetett sor, az említett jelentésben a Bizottság meghatározta azokat a területeket, amelyek tekintetében célzott intézkedésekre ▌ volt szükség annak biztosítása érdekében, hogy a 648/2012/EU rendelet célkitűzései arányosabb, hatékonyabb és eredményesebb módon teljesüljenek.

(5)  A 648/2012/EU rendeletnek minden olyan pénzügyi szerződő félre ki kell terjednie, amely a pénzügyi rendszer tekintetében jelentős rendszerszintű kockázatot jelenthet. A pénzügyi szerződő fél fogalommeghatározását ezért módosítani kell.

(6)  A vállalkozások által rendszerint létrehozott munkavállalói részvényvásárlási programok keretében a személyek az adott vállalkozásnak vagy az ugyanazon csoportba tartozó más vállalkozásnak a részvényeiből – közvetlenül vagy közvetve – jegyezhetnek, vásárolhatnak, kaphatnak vagy tulajdonolhatnak, feltéve hogy ez a program legalább az adott vállalkozás vagy az ugyanazon csoportba tartozó más vállalkozás munkavállalóinak vagy korábbi munkavállalóinak, illetve az adott vállalkozás vagy az ugyanazon csoportba tartozó más vállalkozás vezető testülete tagjainak vagy korábbi tagjainak kedvez. A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. június 8-i bizottsági közlemény a munkavállalói részvényvásárlási programokkal kapcsolatos intézkedéseket azok közé a lehetséges intézkedések közé sorolja, amelyek a lakossági befektetés előmozdításához hozzájárulva erősíthetik a tőkepiaci uniót. Ezért és az arányosság elvével összhangban az átruházható értékpapírokkal foglalkozó olyan kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV), valamint az olyan alternatív befektetési alap (ABA), amelyet kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hoztak létre, nem minősül pénzügyi szerződő félnek.

(7)  Bizonyos ▌pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacát érintő tevékenysége túl alacsony volumenű ahhoz, hogy nagymértékű rendszerszintű kockázatot jelentsen a pénzügyi rendszerre nézve, valamint ahhoz, hogy a központi elszámolás gazdaságilag életképes legyen. Ezeket az – általában kis pénzügyi szerződő félnek nevezett – szerződő feleket mentesíteni kell az elszámolási kötelezettség alól, azonban ezeknek a szerződő feleknek a rendszerszintű kockázat csökkentése érdekében a biztosítékeszközök cseréjére vonatkozó követelmény hatálya alá kell tartozniuk. Ugyanakkor ha a pénzügyi szerződő fél által felvett, a csoport szintjén számított pozíció meghaladja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek legalább egy kategóriájára vonatkozó elszámolási értékhatárt, az elszámolási kötelezettség a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes kategóriájára vonatkozik, tekintettel a pénzügyi szerződő felek összekapcsoltságára és a pénzügyi rendszer lehetséges rendszerszintű kockázatára, amely felmerülhet, ha ezeket a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket nem központilag számolnák el. A pénzügyi szerződő fél számára lehetővé kell tenni, hogy bármikor igazolja, hogy pozíciói már nem lépik túl a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamely kategóriájára vonatkozó elszámolási értékhatárt, és ebben az esetben meg kell szüntetni az elszámolási kötelezettség alkalmazását.

(8)  A nem pénzügyi szerződő felek kevésbé összekapcsoltak, mint a pénzügyi szerződő felek. Továbbá, tevékenységük alapvetően a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek csupán valamely kategóriájára összpontosul. Tevékenységük ezért kisebb rendszerszintű kockázatot jelent a pénzügyi rendszer számára, mint a pénzügyi szerződő felek tevékenysége. Ezért korlátozni kell azon nem pénzügyi szerződő felek elszámolási kötelezettségének hatályát, amelyek úgy döntenek, hogy az elszámolási értékhatárhoz viszonyított pozíciójukat 12 havonta számítják ki. Ezen nem pénzügyi szerződő felekre csak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon ▌kategóriái tekintetében kell elszámolási kötelezettségnek vonatkoznia, amelyek túllépik az elszámolási értékhatárt. A nem pénzügyi szerződő felekre ugyanakkor fenn kell tartani a biztosítékeszközök cseréjére vonatkozó követelményt, amennyiben túllépik az elszámolási értékhatárok bármelyikét Azokra a nem pénzügyi szerződő felekre, amelyek úgy döntenek, hogy nem számítják ki az elszámolási értékhatárhoz viszonyított pozícióikat, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes kategóriája tekintetében vonatkoznia kell az elszámolási kötelezettségnek. A nem pénzügyi szerződő fél számára lehetővé kell tenni, hogy bármikor igazolja, hogy pozíciói a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy adott kategóriája tekintetében már nem lépik túl az elszámolási értékhatárt, és ebben az esetben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriája tekintetében meg kell szüntetni az elszámolási kötelezettség alkalmazását.

(9)  A pénzügyi piacokon bekövetkező fejlemények figyelembevétele érdekében az ESMA-nak rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia az elszámolási értékhatárokat, és adott esetben azokat naprakésszé kell tennie. Ezt az időszakos felülvizsgálatot egy jelentésnek kell kísérnie.

(10)  Az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötött, egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolásának követelménye jogbizonytalanságot és működési nehézségeket okoz, miközben korlátozott előnyökkel jár. E követelmény további költségeket és terheket okoz az említett ügyletek szerződő felei számára, és befolyásolhatja a piac zavartalan működését is, anélkül, hogy a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazása jelentősen javulna, vagy a piaci szereplők számára egyenlő feltételeket teremtene. Ezt a követelményt ezért el kell hagyni.

(11)  Azok a szerződő felek, amelyek tevékenysége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán korlátozott volumenű, nehézségekbe ütköznek a központi elszámolás – akár klíringtag ügyfeleként, akár közvetett elszámolási megállapodások révén történő – igénybevétele során. ▌Ennélfogva a klíringtagokat és a klíringtagok azon ügyfeleit, amelyek elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak közvetlenül más szerződő felek részére, vagy közvetett módon azáltal, hogy lehetővé teszik saját ügyfeleik számára ezen szolgáltatások nyújtását más szerződő felek részére, kötelezni kell arra, hogy ezt tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételek mellett tegyék. Annak ellenére, hogy ez a követelmény nem vezethet árszabályozáshoz, illetve nem keletkeztethet szerződéskötési kötelezettséget, a klíringtagok és az ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a kínált elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatokat, mint például a partnerkockázatokat.

(12)  A központi szerződő felek engedélyeinek hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökre vonatkozó információk nem feltétlenül sorolják fel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes olyan kategóriáját, amelynek elszámolása a központi szerződő fél számára engedélyezett. Annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA teljesíteni tudja az elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatait és kötelességeit, az illetékes hatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell az ESMA-t minden olyan esetben, amikor egy központi szerződő fél arról tájékoztatja őket, hogy a központi szerződő félnek szándékában áll megkezdeni a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy olyan kategóriájának elszámolását, amely a meglévő engedélyének hatálya alá tartozik.

(13)  Bizonyos kivételes helyzetekben lehetővé kell tenni az elszámolási kötelezettség ideiglenes felfüggesztését. Az ilyen felfüggesztésnek lehetségesnek kell lennie, ha már nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ▌meghatározott kategóriáit az elszámolási kötelezettség hatálya alá vonták. Ez az eset állhat fenn, ha bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes kategóriái alkalmatlanná válnak a kötelező központi elszámolás alá vonásra, vagy amikor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ▌meghatározott kategóriái tekintetében lényeges változás történt e feltételek egyikében. Az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének lehetségesnek kell lennie abban az esetben is, ha a központi szerződő fél a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ▌adott kategóriáira vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozóan többé már nem kínál elszámolási szolgáltatást, és más központi szerződő felek nem tudják elég gyorsan átvenni az adott elszámolási szolgáltatásokat. ▌ Az elszámolási kötelezettség felfüggesztését akkor is lehetővé kell tenni, ha ezt az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető komoly veszély elkerülése érdekében szükségesnek vélik. A pénzügyi stabilitás biztosítása és a piaci zavar elkerülése érdekében az ESMA-nak – a G20-ak célkitűzéseinek szem előtt tartása mellett – biztosítania kell, hogy ha helyénvaló az elszámolási kötelezettség törlése, akkor ezt a törlést az elszámolási kötelezettség felfüggesztése alatt kezdeményezzék, és úgy, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a vonatkozó szabályozástechnikai standardok módosítására.

(14)  A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(7) megállapított azon kötelezettség, hogy a szerződő feleknek az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott ügyletekkel kereskedési helyszíneken kell kereskedniük, az említett rendeletben részletezett, a kereskedési kötelezettségre vonatkozó eljárással összhangban akkor lép életbe, amikor a származtatott ügyletek egy kategóriáját az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánítanak. Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése megakadályozhatja a szerződő feleket abban, hogy teljesíteni tudják a kereskedési kötelezettséget. Következésképpen, ha az elszámolási kötelezettség felfüggesztését kérték, és úgy ítélik meg, hogy lényeges változás történt a kereskedési kötelezettségre vonatkozó feltételekben, az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy a 600/2014/EU rendelet helyett a 648/2012/EU rendelet alapján javaslatot tegyen a kereskedési kötelezettség egyidejű felfüggesztésére.

(15)  A korábbi szerződésekre vonatkozó jelentéstétel nehézkesnek bizonyult, mivel a 648/2012/EU rendelet hatálybalépése előtt nem kellett jelenteni bizonyos olyan részleteket, amelyeket most viszont kötelező jelenteni. Ez a jelentéstétel terén mutatkozó magas hibaarányához, valamint a jelentett adatok gyenge minőségéhez vezetett, miközben az ezen szerződésekre vonatkozó jelentéstételi teher továbbra is jelentős maradt. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy ezeket a korábbi adatokat a jövőben sem fogják felhasználni. Ezenkívül a korábbi szerződések bejelentésére vonatkozó határidő hatálybalépésének időpontjáig e szerződések közül több is lejár, és ezekkel együtt a velük járó kitettségek és kockázatok is megszűnnek. Ezért a korábbi szerződésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget el kell hagyni.

(16)  A nem pénzügyi szerződő feleket magukban foglaló csoporton belüli ügyletek az összes tőzsdén kívüli származtatott szerződések viszonylag kis hányadát képviselik, és azokat elsősorban csoporton belüli fedezeti ügyletek esetében alkalmazzák. Ezért ezek az ügyletek nem járulnak hozzá számottevően a rendszerszintű kockázathoz és az összekapcsoltsághoz, ugyanakkor az ilyen ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség jelentős költségeket és terheket ró a nem pénzügyi szerződő felekre. Ezért azokat a csoporton belüli szerződő felek közötti ▌ ügyleteket, amelyek esetében a szerződő felek legalább egyike nem pénzügyi szerződő fél, mentesíteni kell a jelentéstételi kötelezettség alól, tekintet nélkül arra, hogy hol található a nem pénzügyi szerződő fél székhelye.

(17)  2017-ben a Bizottság célravezetőségi vizsgálatot indított a vállalkozások által végzett nyilvános adatszolgáltatásról. A vizsgálat célja, hogy ténybeli adatokat gyűjtsön az uniós adatszolgáltatási keretrendszer következetességéről, koherenciájáról, eredményességéről és hatékonyságáról. Ezek fényében alaposabban elemezni kell, hogy miként lehet elkerülni a jelentéstételek közötti szükségtelen átfedéseket, illetve a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstétel csökkentésének vagy egyszerűsítésének lehetőségét, az időben való jelentéstétel szükségességének, valamint a 648/2012/EU rendelet és a 600/2014/EU rendelet értelmében elfogadott jogi aktusoknak és intézkedéseknek figyelembevételével. Különösen, ebben az elemzésben meg kell vizsgálni a bejelentett adatok körét, az adatok illetékes hatóságok számára való hozzáférhetőségét, valamint a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi lánc – indokolatlan információveszteség nélküli – további egyszerűsítését célzó intézkedéseket, mindenekelőtt az olyan nem pénzügyi szerződő felek tekintetében, amelyek nem tartoznak az elszámolási kötelezettség hatálya alá. A 648/2012/EU rendelet által, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstétel működésének javítását, illetve terheinek csökkentését célzó, e rendeletben bevezetett intézkedések eredményességére és hatékonyságára vonatkozó általánosabb értékelést akkor célszerű elvégezni, ha e rendelet alkalmazása terén elegendő tapasztalat és adat gyűlt össze, különösen a kereskedési adattáraknak szolgáltatott adatok minőségét és elérhetőségét, valamint az adatszolgáltatás átruházásának elterjedtségét és végrehajtását illetően.

(18)  Az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi terheinek csökkentése érdekében alapesetben kizárólag a pénzügyi szerződő félnek kell felelnie ▌ és jogi felelősséggel tartoznia azért ▌, hogy saját maga és az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felek nevében egyaránt jelentést tegyen az adott szerződő felek által megkötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, valamint hogy gondoskodjon a ▌bejelentett adatok pontosságáról. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szerződő fél rendelkezzen a jelentéstételi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges adatokkal, a nem pénzügyi szerződő félnek meg kell adnia azokat a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos adatokat, amelyek tekintetében észszerűen nem feltételezhető, hogy a pénzügyi szerződő fél birtokában vannak. A nem pénzügyi szerződő felek számára azonban lehetővé kell tenni, hogy választásuk szerint maguk jelentsék be a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiket. Ezekben az esetekben a nem pénzügyi szerződő félnek erről tájékoztatnia kell a pénzügyi szerződő felet, valamint neki kell felelnie és jogi felelősséggel tartoznia az érintett adatok bejelentéséért és pontosságának biztosításáért.

(19)  Azt is meg kell határozni, hogy ki felel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételért azokban az esetekben, amikor az egyik vagy mindkét fél ÁÉKBV vagy ABA. Ezért meg kell határozni, hogy az ÁÉKBV alapkezelő társasága felel ▌ és tartozik jogi felelősséggel ▌ az említett ÁÉKBV által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az adott ÁÉKBV nevében történő jelentéstételért, valamint a ▌bejelentett adatok pontosságának biztosításáért. Hasonlóképpen az ABA kezelője felel ▌és tartozik jogi felelősséggel ▌az említett ABA által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az adott ABA nevében történő jelentéstételért, valamint a ▌bejelentett adatok pontosságának biztosításáért.

(20)  A kockázatcsökkentési technikák Unión belüli következetlen alkalmazásának elkerülése érdekében, amely abból adódhat, hogy a szerződő felek biztosítékainak kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét igénylő, belső modellek használatán alapuló kockázatkezelési eljárások összetettek, a felügyeleti hatóságoknak az ilyen kockázatkezelési eljárásokat vagy azok bármely jelentős módosítását még azok alkalmazását megelőzően jóvá kell hagyniuk.

(21)  A nemzetközi szabályozási konvergencia szükségessége, valamint a nem pénzügyi szerződő felek és kis pénzügyi szerződő felek árfolyamkockázatból eredő kitettségei csökkentésének szükségessége miatt különös kockázatkezelési eljárásokat kell előírni a fizikailag teljesítendő, tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek és a fizikailag teljesítendő, a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletek tekintetében. Sajátos kockázati profiljuk miatt helyénvaló a fizikailag teljesítendő, tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, valamint a fizikailag teljesítendő, a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletek változó letéteinek kötelező cseréjét a rendszer szempontjából legjelentősebbnek tekintett felekre korlátozni, a rendszerszintű kockázat felhalmozódásának megakadályozása és a nemzetközi szabályozási eltérések elkerülése érdekében. A nemzetközi szabályozási konvergenciát a származtatott ügyletek más kategóriáira vonatkozó kockázatkezelési eljárások tekintetében is biztosítani kell.

(22)  A kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások közé tartoznak például az olyan szolgáltatások, mint a portfóliótömörítés. A portfóliótömörítés nem tartozik a 600/2014/EU rendeletben rögzített kereskedési kötelezettség hatálya alá. Annak érdekében, hogy a 648/2012/EU rendeletet – amennyiben az szükséges és célszerű – összehangolják a 600/2014/EU rendelettel, figyelembe véve mindeközben a két rendelet közötti különbségeket, az elszámolási kötelezettség megkerülésének lehetőségét, valamint azt, hogy a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások milyen mértékben mérséklik vagy csökkentik a kockázatokat, a Bizottságnak az ESMA-val és az ERKT-vel együttműködésben fel kell mérnie, hogy melyek azok a kereskedések, amelyek a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból számaznak, amelyeket – ha van ilyen – mentesíteni kell az elszámolási kötelezettség alól.

(23)  Az alapletét átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése, valamint a központi szerződő felek attól való visszatartása érdekében, hogy olyan módon módosítsák alapletétmodelljüket, amely prociklikusnak tűnhet, a központi szerződő feleknek klíringtagjaik rendelkezésére kell bocsátaniuk az alapletéti követelmények szimulálásához szükséges eszközöket, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk az általuk alkalmazott alapletétmodellekről készült részletes áttekintést. Ez összhangban van a Fizetési és Piaci Infrastruktúrabizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének döntéshozó szerve által közzétett nemzetközi standardokkal, különösen a 2012. decemberében nyilvánosságra hozott közzétételi kerettel és a 2015-ben közzétett, a központi szerződő feleket érintő mennyiségi közzétételekre vonatkozó standardokkal, amelyek a klíringtagok központi szerződő félben való bármilyen részesedésével járó kockázatok és költségek pontos megértésének elősegítése, valamint a központi szerződő felek piaci szereplőkkel szembeni átláthatóságának növelése szempontjából relevánsak.

(24)  A tagállamok fizetésképtelenségi nemzeti jogszabályai nem akadályozhatják meg a központi szerződő felek azon képességét, hogy egy klíringtag fizetésképtelensége esetén kellő jogbiztonsággal ruházzák át az ügyfél pozícióit, vagy közvetlenül az ügyfeleknek fizessék ki a felszámolásból származó bevételt a gyűjtőszámlán vagy egyéni elkülönített számlákon tartott eszközök esetében. Az elszámolás ösztönzése és az ahhoz való hozzáférés javítása érdekében a tagállamok nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályai nem akadályozhatják meg a központi szerződő feleket abban, hogy a 648/2012/EU rendelettel összhangban kövessék a nemteljesítési eljárásokat a gyűjtőszámlán vagy a klíringtagnál és a központi szerződő félnél egyéni elkülönített számlákon tartott eszközök és pozíciók vonatkozásában. Közvetett elszámolási megállapodások megkötése esetén azonban a közvetett ügyfeleknek továbbra is azzal egyenértékű védelmet kell élvezniük, mint amilyent a 648/2012/EU rendeletben megállapított, az elkülönítésre és hordozhatóságra vonatkozó szabályok, illetve nemteljesítési eljárások írnak elő.

(25)  Az ESMA által a közvetlen felügyelete alá tartozó kereskedési adattárakra kiszabható pénzbírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és kellően visszatartó erejűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy biztosítsák az ESMA felügyeleti hatásköreinek hatékonyságát, és növeljék a ▌ származtatott ügyletek pozícióinak és kitettségeinek átláthatóságát. A 648/2012/EU rendeletben eredetileg meghatározott pénzbírságok összegének visszatartó ereje – a kereskedési adattárak jelenlegi árbevételét tekintve – nem bizonyult megfelelőnek, ami adott esetben korlátozhatja az ESMA említett rendelet szerinti felügyeleti hatásköreinek hatékonyságát a kereskedési adattárakkal kapcsolatban. A pénzbírságok alapösszegének felső határát ezért növelni kell.

(26)  A harmadik országbeli hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az uniós kereskedési adattáraknak jelentett adatokhoz, amennyiben a harmadik ország teljesíti az ezen adatok kezelését garantáló bizonyos feltételeket, és amennyiben a harmadik ország jogilag kötelező erejű és érvényesíthető kötelezettséget ír elő, amely biztosítja az uniós hatóságok számára az adott harmadik ország kereskedési adattárainak jelentett adatokhoz való közvetlen hozzáférést.

(27)  Az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) lehetővé teszi azon kereskedési adattárak egyszerűsített nyilvántartásba vételét, amelyeket a 648/2012/EU rendelettel összhangban már nyilvántartásba vettek, és amelyek ezt a nyilvántartásba vételt ki akarják terjeszteni az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szolgáltatásaikra is. Hasonló egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást kell életbe léptetni az olyan kereskedési adattárak nyilvántartásba vételére is, amelyeket az (EU) 2015/2365 rendelettel összhangban már nyilvántartásba vettek, és amelyek ezt a nyilvántartásba vételt ki akarják terjeszteni a származtatott ügyletekre vonatkozó szolgáltatásokra is.

(28)  A kereskedési adattárak által hozzáférhetővé tett adatok nem megfelelő minősége és átláthatósága megnehezíti az ezekhez az adatokhoz hozzáféréssel rendelkező jogalanyok számára, hogy az ilyen adatokat felhasználják a származtatott ügyletek piacainak nyomon követéséhez, és megakadályozza, hogy a szabályozó hatóságok és a felügyeleti hatóságok kellő időben azonosítsák a pénzügyi stabilitási kockázatokat. Az adatok minőségének és átláthatóságának javítása, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek az (EU) 2015/2365 ▌ és a 600/2014/EU rendeletben foglalt jelentéstételi kötelezettségekhez való hozzáigazítása érdekében szükség van a jelentéstételi szabályok és követelmények további harmonizációjára, különösen az adatstandardok, a formátumok, a módszerek és a jelentéstételi megállapodások, valamint azon eljárások további harmonizációjára, amelyeket a kereskedési adattárak a bejelentett adatoknak a teljesség és a pontosság tekintetében való érvényesítésére, valamint azon eljárások harmonizációjára, amelyeket más kereskedési adattárak adataival való adategyeztetésre alkalmaznak. Ezenfelül a kereskedési adattáraknak kérelemre, észszerű kereskedelmi feltételek mellett hozzáférést kell biztosítaniuk az adatot nem szolgáltató szerződő felek számára a nevükben bejelentett valamennyi adathoz.

(29)  A kereskedési adattárak által nyújtott szolgáltatások tekintetében a 648/2012/EU rendelet versenykörnyezetet hozott létre. A szerződő feleknek ezért képeseknek kell lenniük azon kereskedési adattár kiválasztására, amely részére jelentést kívánnak tenni, továbbá képeseknek kell lenniük arra is, hogy kereskedési adattárat váltsanak, amennyiben így döntenek. Az ilyen váltás megkönnyítése és az adatok folyamatos és ismétlődések nélküli rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a kereskedési adattáraknak megfelelő politikákat kell létrehozniuk, amelyek biztosítják, hogy a bejelentett adatokat szabályosan át lehessen adni más kereskedési adattárak részére, amennyiben ezt olyan szerződő fél kérelmezi, amely jelentéstételi kötelezettség alá tartozik.

(30)  A 648/2012/EU rendelet megállapítja, hogy az elszámolási kötelezettség nem alkalmazandó a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre mindaddig, amíg a központi szerződő felek nem dolgoznak ki megfelelő technikai megoldást a nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra. Mivel még nem dolgoztak ki olyan életképes megoldást, amely elősegítené a nyugdíjkonstrukció-rendszerekben való részvétel tekintetében a központi elszámolást, az említett átmeneti időszak alkalmazását legalább további két évvel meg kell hosszabbítani. A végső cél azonban továbbra is a központi elszámolás marad, figyelembe véve, hogy a jelenlegi szabályozási és piaci fejlemények lehetővé teszik a piaci szereplők számára, hogy az említett időszakon belül megfelelő technikai megoldásokat dolgozzanak ki. A Bizottságnak az ESMA, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(9) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(10) létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: az EIOPA) és az ERKT támogatásával nyomon kell követnie a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által a nyugdíjkonstrukció-rendszerek központi elszámolásban való részvételét elősegítő életképes megoldások felé tett előrelépést, és jelentést kell készítenie erről. A jelentésnek ki kell terjednie a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó megoldásokra és kapcsolódó költségekre is, és figyelembe kell vennie az olyan szabályozási és piaci fejleményeket, mint például az elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő fél típusának változásai. Azon fejlemények figyelembevétele érdekében, amelyeket e rendelet elfogadásakor még nem lehetett előre látni a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezt az átmeneti időszakot – a kiterjesztés szükségességének értékelését követően – kétszer, alkalmanként egy évre meghosszabbítsa.

(31)  Az az átmeneti időszak, amely alatt a nyugdíjkonstrukció-rendszerek mentesültek az elszámolási kötelezettség alól, 2018. augusztus 16-án lejárt. A jogbiztonság és a folyamatosság érdekében, a 2018. augusztus 17-től ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontját megelőző nap]-ig terjedő időszakban kötött, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó átmeneti időszakot visszamenőleges hatállyal szükséges alkalmazni.

(32)  A szabályozási keret egyszerűsítése érdekében indokolt fontolóra venni, hogy a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettséget milyen mértékben szükséges és célszerű összehangolni a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az e rendelet szerinti változásaival, különösen azon jogalanyok körét illetően, amelyek az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak. A különböző típusú szerződő felek általi elszámolás szintjére, az elszámolásnak a szerződő felek minden egyes típusán belüli megoszlására, valamint az elszámolási szolgáltatások elérhetőségére e rendelet által gyakorolt hatások általánosabb értékelését, beleértve azt is, hogy az elszámolási szolgáltatások tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel történő nyújtásával kapcsolatos, az e módosító rendelet szerinti változások mennyire hatékonyan segítik elő az elszámoláshoz való hozzáférést, akkor kell elvégezni, amikor e rendelet alkalmazásáról már elegendő tapasztalat és adat áll rendelkezésre.

(33)  Az azzal kapcsolatos következetes harmonizáció biztosítása érdekében, hogy az elszámolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kereskedelmi feltételek mikor tekinthetők tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak, valamint annak érdekében, hogy a piaci szereplőknek további idő állhasson rendelkezésére a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó, bizonyos feltételek mellett történő elszámolási megoldások kidolgozására, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el egyrészt azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett az elszámolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kereskedelmi feltételek tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak tekinthetők, másrészről azon átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozóan, amely során az elszámolási kötelezettség nem alkalmazandó a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban(11) foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(34)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, különös tekintettel az elszámolási kötelezettség és a kereskedési kötelezettség felfüggesztésére, valamint az illetékes harmadik országbeli hatóságoknak az Unióban székhellyel rendelkező ▌ kereskedési adattárakban található információkhoz való közvetlen hozzáférésére, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(12) megfelelően kell gyakorolni ▌. A Bizottságnak haladéktalanul alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bizonyos kategóriáira vonatkozó elszámolási kötelezettség és kereskedési kötelezettség felfüggesztése céljából, mivel gyors döntésre van szükség, amely biztosítja a jogbiztonságot a felfüggesztési eljárás végeredményével kapcsolatban, és ezért ez kellően indokolt, rendkívül sürgős okokból szükséges.

(35)  A kockázatcsökkentési technikákra, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vételére és a jelentéstételi követelményekre vonatkozó szabályok következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EBH vagy az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: az olyan kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos jóváhagyásának biztosítására irányuló felügyeleti eljárások, amelyek előírják a biztosítékeszközök kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét; az (EU) 2015/2365 rendelet alapján már nyilvántartásba vett kereskedési adattárak nyilvántartásba vételének kiterjesztésére irányuló egyszerűsített kérelem részletei; a kereskedési adattárak közötti adategyeztetésre vonatkozó eljárások; azon eljárások, amelyeket a kereskedési adattár a jelentéstételi követelmények bejelentő szerződő fél vagy a benyújtó jogalany általi betartásának ellenőrzésére, valamint a jelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére alkalmaz; azon feltételek, megállapodások és előírt dokumentáció, amelynek alapján a kereskedési adattárakhoz hozzáférést biztosítanak bizonyos jogalanyoknak. A Bizottságnak ezeket a szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU▌ 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(36)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy ▌ az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a származtatott ügyletek különböző kategóriái tekintetében bejelentendő információk adatstandardjaira, a jelentéstétel módjaira és szabályaira, valamint az (EU) 2015/2365 rendelet értelmében már nyilvántartásba vett kereskedési adattár nyilvántartásba vételének kiterjesztésére irányuló kérelem formátumára vonatkozóan. A Bizottságnak ezeket a végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(37)  Mivel e rendelet céljait – nevezetesen annak biztosítását, hogy a szabályok arányosak legyenek, ne vezessenek szükségtelen adminisztratív terhekhez vagy megfelelési költségekhez, ne kockáztassák a pénzügyi stabilitást, illetve növeljék a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek pozícióinak és kitettségeinek átláthatóságát – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban léptékük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)  E rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását el kell halasztani valamennyi alapvető végrehajtási intézkedés kidolgozása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a piaci szereplők megtegyék az előírásoknak való megfelelés érdekében szükséges lépéseket.

(39)  A 648/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk 8. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„8. »pénzügyi szerződő fél«:

   a) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* összhangban engedélyezett befektetési vállalkozás;
   b) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** összhangban engedélyezett hitelintézet;
   c) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*** összhangban engedélyezett biztosító vagy viszontbiztosító;
   d) a 2009/65/EK irányelvvel összhangban engedélyezett ÁÉKBV, illetve adott esetben az azt kezelő alapkezelő társaság, kivéve, ha az adott ÁÉKBV-t kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hozták létre;
   e) az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv**** 6. cikkének 1. pontjában meghatározott, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény (IORP);
   f) a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vagy az Unióban letelepedett vagy pedig az említett irányelvvel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) által kezelt alternatív befektetési alap (ABA), kivéve, ha az adott ABA-t kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hozták létre, vagy ha az ABA a 2011/61/EU irányelv 2. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett különleges értékpapírosítási célú gazdasági egység, és adott esetben az azt kezelő, az Unióban letelepedett ABAK;
   g) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel***** összhangban engedélyezett központi értéktár ▌

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.);

** Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.);

*** Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.);

**** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L354., 2016.12.23., 37. o.);

***** Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).”

"

2.  A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a) pontja a következőképpen módosul:

i.  az i–iv. alpont helyébe a következő szöveg lép:"

„i. két pénzügyi szerződő fél között, amelyek teljesítik a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket;

   ii. egy, a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél és egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél között;
   iii. két nem pénzügyi szerződő fél között, amelyek teljesítik a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket;
   iv. egyrészről egy, a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő pénzügyi szerződő fél vagy egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő fél és másrészről egy harmadik országban székhellyel rendelkező olyan jogalany között, amely elszámolási kötelezettség alá tartozna, ha az Unióban telepedett volna le;”;

"

ii.  a b) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„b) amelyek megkötésének vagy megújításának időpontja az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének napjára ▌ vagy az utánra ▌ esik, feltéve, hogy a megkötés vagy a megújítás időpontjában mindkét szerződő fél teljesíti az a) pontban meghatározott feltételeket;”;

"

b)  a szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A közvetlenül vagy közvetetten elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagoknak és ügyfeleknek, habár nem kötelesek szerződést kötni, az említett szolgáltatásokat tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel kell nyújtaniuk. Az említett klíringtagoknak és ügyfeleknek meg kell hozniuk az összeférhetetlenségek – különösen a kereskedési egység és az elszámolási egység közötti, az elszámolási szolgáltatások tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható nyújtását kedvezőtlenül befolyásolni képes összeférhetetlenségek – felismerését, megelőzését, kezelését és nyomon követését szolgáló minden észszerű intézkedést. Ilyen intézkedéseket kell hozni abban az esetben is, ha a kereskedési és elszámolási szolgáltatásokat ugyanahhoz a csoporthoz tartozó, különböző jogi személyek nyújtják.

A klíringtagok, illetve az ügyfelek jogosultak ellenőrizni a kínált elszámolási szolgáltatással kapcsolatos kockázatokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban, az alábbi szempontok alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletet kiegészítése érdekében azoknak a feltételeknek a részletes meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett az e bekezdés első albekezdésében említett kereskedelmi feltételek tisztességesnek, észszerűnek ▌, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak tekinthetők:

   a) a tisztességességre és átláthatóságra vonatkozó követelmények a díjak, az árak és az árengedmények, valamint az árjegyzékre vonatkozó egyéb általános szerződéses feltételek tekintetében, az egyes partnerekkel kötött egyedi szerződéses megállapodásokra vonatkozó titoktartás sérelme nélkül;
   b) tényezők, amelyek olyan észszerűnek tekinthető kereskedelmi feltételeket jelentenek, amelyekkel biztosítható, hogy elfogulatlan és észszerű szerződéses megállapodások jöjjenek létre;
   c) követelmények, amelyek a költségekre és a kockázatokra figyelemmel megkönnyítik az elszámolási szolgáltatások tisztességes és megkülönböztetésmentes biztosítását annak érdekében, hogy a felszámított árak a költségekhez, a kockázatokhoz és az előnyökhöz viszonyítottan arányosak legyenek; és
   d) a klíringtaggal vagy az ügyféllel szembeni, az általa kínált elszámolási szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatkezelési kritériumok.”

"

3.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„4a. cikk

Elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő felek

(1)  A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben pozícióval rendelkező pénzügyi szerződő fél a (3) bekezdéssel összhangban 12 havonta kiszámíthatja aggregált hónapvégi átlagos pozícióját az elmúlt 12 hónap vonatkozásában ▌.

Amennyiben a pénzügyi szerződő fél nem számítja ki pozícióit, vagy ha e számítás eredménye meghaladja a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott bármely elszámolási értékhatárt, a pénzügyi szerződő fél:

   a) az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot haladéktalanul értesíti erről, valamint adott esetben jelzi a kiszámításhoz igénybe vett időszakot;

   b) az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítéstől számított négy hónapon belül megköti az elszámolási megállapodást; és
   c) bármilyen olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletek viszonylatában, amelyek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá tartozó bármilyen kategóriába tartoznak, és amelyek megkötésére vagy megújítására több mint négy hónappal az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követően kerül sor, a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül.

(2a)  Annak a pénzügyi szerződő félnek, amely ... [ezen módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-án/-én a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozik vagy az (1) bekezdés második albekezdésével összhangban ilyen elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül, továbbra is e kötelezettség hatálya alá kell tartoznia és addig kell folytatnia az elszámolást, amíg az érintett illetékes hatóság számára az adott pénzügyi szerződő fél nem bizonyítja, hogy az aggregált hónapvégi átlagos pozíciója az elmúlt 12 hónap vonatkozásában nem haladja meg a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárt.

A pénzügyi szerződő félnek képesnek kell lennie bizonyítani az érintett illetékes hatóság számára, hogy az elmúlt 12 hónapra vonatkozó aggregált hónapvégi átlagos pozíció kiszámítása nem vezet az említett pozíció szisztematikus alulbecsléséhez.

(3)  Az (1) bekezdésben említett pozíciók kiszámításakor a pénzügyi szerződő félnek figyelembe kell vennie valamennyi saját maga vagy a csoportjához tartozó egyéb jogalanyok által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletet.

Az első albekezdésben foglaltak ellenére az ÁÉKBV-k és az ABA-k esetében az (1) bekezdésben említett pozíciók az alap szintjén számítandók.

Az olyan ÁÉKBV-t kezelő alapkezelő társaságoknak, amelyek egynél több ÁÉKBV-t kezelnek, és azoknak az ABAK-oknak, amelyek egynél több ABA-t kezelnek, az érintett illetékes hatóság számára képeseknek kell lenniük azt bizonyítani, hogy a pozícióknak az alap szintjén történő kiszámítása nem vezet:

   a) az általuk kezelt alapok pozícióinak vagy az alapkezelő pozícióinak szisztematikus alulbecsléséhez; és
   b) az elszámolási kötelezettség megkerüléséhez.

A pénzügyi szerződő fél érintett illetékes hatóságainak, valamint a csoporthoz tartozó más jogalanyok érintett illetékes hatóságainak együttműködési eljárásokat kell kialakítaniuk a pozíciók hatékony csoportszintű kiszámításának biztosítása érdekében.

"

4.  Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha egy illetékes hatóság a 14. vagy a 15. cikk alapján engedélyezte valamely központi szerződő fél részére a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy adott kategóriájának elszámolását, vagy ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriája, amelynek elszámolását valamely központi szerződő fél szándékozik megkezdeni, a 14. vagy a 15. cikkel összhangban megadott meglévő engedély hatálya alá tartozik, akkor az illetékes hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell az ESMA-t az említett engedélyről, illetve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriájáról, amelynek elszámolását valamely központi szerződő fél szándékozik megkezdeni.”;

"

b)  a (2) bekezdés c) pontját el kell hagyni.

5.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés e) pontját el kell hagyni;

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Amennyiben a központi szerződő fél már nem rendelkezik e rendelettel összhangban engedéllyel, vagy elismerése megszűnt a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájának elszámolása tekintetében, az ESMA-nak haladéktalanul törölnie kell a központi szerződő felet a közérdekű nyilvántartásból a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek említett kategóriája tekintetében.”

"

6.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

6a. cikk

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése

(1)  ▌ Az ESMA kérheti, hogy a Bizottság függessze fel a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott ▌ kategóriáira vagy a szerződő felek adott típusára vonatkozóan, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

   a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriái az 5. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében és az 5. cikk (5) bekezdésében említett kritériumokkal összhangban már nem alkalmasak a központi elszámolásra;
   b) valamely központi szerződő fél valószínűleg megszünteti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáinak elszámolását, és egyetlen másik központi szerződő fél sem lesz képes a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáinak megszakítás nélküli elszámolására;
   c) az Unió pénzügyi stabilitását vagy pénzügyi piacainak zökkenőmentes működését fenyegető komoly veszély elkerülése vagy kezelése érdekében ezen tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ▌ adott kategóriái vagy a szerződő felek adott típusa tekintetében az elszámolási kötelezettség felfüggesztésére van szükség, és a felfüggesztés e célokhoz mérten arányos.

Az ESMA-nak az első albekezdés c) pontja alkalmazásában az első albekezdésben említett kérelmet megelőzően konzultálnia kell az ERKT-vel és a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal.

Az első albekezdésben említett kérelemben igazolni kell az ott meghatározott feltételek legalább egyikének a teljesülését.

Amennyiben az ESMA úgy véli, hogy az elszámolási kötelezettség felfüggesztése a 600/2014/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdésében említett, az érvénybe lépő kereskedési kötelezettségre vonatkozó kritériumok lényeges változásának minősül, az e bekezdés első albekezdésében említett kérelemben az említett rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettség felfüggesztését is kérelmezheti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriáinak vonatkozásában, amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztését kérte.

(2)  A klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, továbbá a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságok az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett kérhetik az ESMA-tól, hogy nyújtson be elszámolási kötelezettség felfüggesztése iránti kérelmet a Bizottsághoz. Az illetékes hatóságnak a kérelmeket meg kell indokolnia, és igazolnia kell, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy teljesül.

Az ESMA-nak az e bekezdés első albekezdésében említett, az illetékes hatóság által benyújtott kérelem kézhezvételének időpontjától számított 48 órán belül, az illetékes hatóság által közölt indokolás és bizonyítékok alapján vagy kérnie kell a Bizottságtól a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség felfüggesztését, vagy el kell utasítania az első bekezdés első albekezdésében említett kérelmet. Az ESMA-nak tájékoztatnia kell ez érintett illetékes hatóságot erről a döntéséről. Az illetékes hatóság kérelmének elutasítása esetén az ESMA-nak e döntését ezért írásban meg kell indokolnia.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdésben említett kérelmeket nem lehet nyilvánosságra hozni.

(4)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül, az ESMA által benyújtott indokok és bizonyítékok alapján vagy végrehajtási jogi aktus útján felfüggeszti az (1) bekezdésben említett, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáira vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozó elszámolási kötelezettséget, vagy elutasítja a kért felfüggesztést. Amennyiben a Bizottság elutasítja a kért felfüggesztést, ezt írásban megindokolja az ESMA-nak. A Bizottság erről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot és továbbítja nekik az ESMA-nak adott indokokat. Az ilyen információkat nem lehet nyilvánosságra hozni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(5)  Amennyiben az ESMA e cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban azt kérelmezi, az elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes konkrét kategóriái tekintetében felfüggesztő végrehajtási jogi aktus egyúttal a 600/2014/EU rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettséget is felfüggesztheti ugyanazon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének hatálya kiterjed.

(6)  A az elszámolási kötelezettség, továbbá adott esetben a kereskedési kötelezettség felfüggesztéséről az ESMA-t értesíteni kell, és a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság honlapján, valamint a 6. cikkben említett nyilvános jegyzékben.

(7)  Az elszámolási kötelezettség (4) bekezdésben említett felfüggesztése a felfüggesztés alkalmazásának kezdőnapjától számított legfeljebb három hónapos kezdeti időszakra érvényes.

A kereskedési kötelezettség (5) bekezdésben említett felfüggesztése ugyanezen kezdeti időszakra érvényes.

(8)  Amennyiben a felfüggesztést indokoló tényezők továbbra is fennállnak, a Bizottság ▌végrehajtási jogi aktus útján legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja a (4) bekezdésben említett felfüggesztést, ám a felfüggesztés teljes időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. A felfüggesztés bármilyen meghosszabbítását a (6) bekezdéssel összhangban közzé kell tenni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

Az ESMA-nak az e cikk (7) bekezdésében említett felfüggesztési, illetve az első bekezdés első albekezdésében említett meghosszabbítási időszak lejárta előtt kellő időben véleményt kell kibocsátania a Bizottság számára arról, hogy a felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak-e. Az ESMA-nak az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alkalmazásában konzultálnia kell az ERKT-vel és a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal. Az ESMA-nak e vélemény egy példányát el kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E vélemény nem hozható nyilvánosságra.

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztését meghosszabbító végrehajtási jogi aktus meghosszabbíthatja továbbá a kereskedési kötelezettségnek az (7) bekezdésben említett felfüggesztését is.

A kereskedési kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása ugyanarra az időszakra érvényes, mint az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítása.”

"

7.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A szerződő felek és a központi szerződő felek – az e cikk (1a)–(1f) bekezdésével összhangban – az 55. cikkel összhangban nyilvántartásba vett vagy a 77. cikkel összhangban elismert kereskedési adattárnak bejelentik az általuk megkötött minden származtatott ügyletnek, illetve az ügyletek minden módosításának és lezárásának az adatait is. Az adatokat legkésőbb az ügylet megkötését, módosítását vagy lezárását követő munkanapon be kell jelenteni.

A jelentéstételi kötelezettség azokra a származtatott ügyletekre vonatkozik, amelyek:

   a) megkötésére 2014. február 12. előtt kerül sor, és amelyek az adott időpontban még nem lezártak;
   b) megkötésére 2014. február 12-én vagy azt követően került sor.

A 3. cikktől eltérve, a jelentéstételi kötelezettség nem vonatkozik az ugyanazon csoporton belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amennyiben legalább az egyik szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél, vagy nem pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le, feltéve, hogy:

   a) mindkét szerződő fél teljeskörűen szerepel ugyanabban a konszolidált éves beszámolóban;
   b) mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, kockázatmérési és kockázatellenőrzési eljárások vonatkoznak; és
   c) az anyavállalat nem pénzügyi szerződő fél.

A szerződő felek kötelesek tájékoztatni az illetékes hatóságaikat a harmadik albekezdésben említett mentesség alkalmazására irányuló szándékukról. A mentesség akkor érvényes, ha az értesítés időpontjától számított három hónapon belül egyik értesített illetékes hatóság sem jelzi, hogy véleménye szerint nem teljesülnek a harmadik albekezdésben említett feltételek.”;

"

b)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(1a) A 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételeket nem teljesítő nem pénzügyi szerződő féllel kötött, ▌tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatainak mind a két szerződő fél nevében történő bejelentéséért, valamint a bejelentett adatok ▌ pontosságának biztosításáért kizárólag a pénzügyi szerződő felek felelnek és tartoznak jogi felelősséggel.

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szerződő fél rendelkezzen a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges összes adattal, a nem pénzügyi szerződő félnek meg kell adnia a pénzügyi szerződő félnek a köztük létrejött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatait, amelyekről észszerűen nem feltételezhető, hogy a pénzügyi szerződő fél birtokában vannak. A nem pénzügyi szerződő fél felel ezen adatok pontosságának biztosításáért.

Az első albekezdéstől eltérve, a fentiek ellenére azok a nem pénzügyi szerződő felek, amelyek már beruháztak egy jelentéstételi rendszer létrehozásába, dönthetnek úgy, hogy maguk jelentik a pénzügyi szerződő felekkel kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteik adatait valamely kereskedési adattárnak. Ebben az esetben a nem pénzügyi szerződő fél az említett adatok jelentését megelőzően köteles tájékoztatni döntéséről azokat a pénzügyi szerződő feleket, amelyekkel tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket köt. Ebben a helyzetben a nem pénzügyi szerződő felek felelnek és tartoznak jogi felelősséggel az említett adatokra vonatkozó jelentéstételért, valamint az adatok pontosságának biztosításáért.

Olyan nem pénzügyi szerződő fél, amelyik nem teljesíti a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételeket, valamint olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletet köt harmadik országban székhellyel rendelkező jogalannyal, nem kötelezhető az e cikk szerinti jelentéstételre, és nem tartozik jogi felelősséggel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételért vagy az ilyen adatok pontosságának biztosításáért, amennyiben:

   a) ez említett harmadik országbeli jogalany pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le;
   b) a jelentéstételre vonatkozó azon jogi szabályozást, amely hatálya alá tartozik a harmadik országbeli jogalany, a 13. cikk értelmében egyenértékűnek nyilvánították; és
   c) a harmadik országbeli pénzügyi szerződő fél a jelentéstételre vonatkozó, e harmadik ország jogi szabályozása értelmében bejelentette az érintett információkat egy olyan kereskedési adattárnak, amelyre olyan jogilag kötelező erejű és végrehajtható kötelezettség hárul, melynek értelmében közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára.

(1b)  Azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekben egy ÁÉKBV a szerződő fél, az ügylet adatainak bejelentése és a bejelentett adatok pontosságának biztosítása az ÁÉKBV alapkezelő társaságának feladata, továbbá ezekért e társaság tartozik jogi felelősséggel.

(1c)  Azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekben valamely releváns ABA a szerződő fél, az ügylet adatainak bejelentése és a bejelentett adatok pontosságának biztosítása az ABA kezelőjének feladata, továbbá ezekért e társaság tartozik jogi felelősséggel.

(1d)  Az olyan, a nemzeti joggal összhangban jogi személyiséggel nem rendelkező, engedélyezett jogalany, amely egy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény irányításáért felel és a nevében jár el, felel és tartozik jogi felelősséggel azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos adatokra vonatkozó jelentéstételekért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért, amelyekben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény szerződő fél.

(1e)  ▌ Az olyan szerződő feleknek és központi szerződő feleknek, amelyek kötelesek bejelenteni a származtatott ügyletek adatait, biztosítaniuk kell, hogy az ilyen adatokat helyesen és csak egyszer jelentsék be.

(1f)  Az olyan szerződő felek és központi szerződő felek, amelyek az (1) bekezdésben említett jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartoznak, a jelentéstételi kötelezettséget átruházhatják.”;

"

c)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Az (1) és a (3) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak – a KBER-rel szorosan együttműködve – ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket:

   a) a bejelentendő adatokra vonatkozó adatstandardok és formátumok, amelyek legalább a következőket tartalmazzák:
   i. globális jogiszemély-azonosítók (▌ LEI-kódok ▌);
   ii. nemzetközi értékpapír-azonosító számok (▌ ISIN-ek ▌);
   iii. egyedi ügyletazonosítók (▌ UTI-k ▌);
   b) a jelentéstételre vonatkozó módszerek és intézkedések;
   c) a jelentések gyakorisága;
   d) a származtatott ügyletek bejelentésének határideje▌ .

E végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA-nak figyelembe kell vennie a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy globális szinten elfogadott standardokat, valamint azok összhangját az (EU) ▌ 2015/2365 rendelet* 4. cikkében és a 600/2014/EU rendelet 26. cikkében meghatározott adatszolgáltatási, illetve ügyjelentési kötelezettségekkel.

Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket … [12 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozóan.

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).”

"

8.  A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben pozícióval rendelkező nem pénzügyi szerződő fél a (3) bekezdéssel összhangban 12 havonta kiszámíthatja aggregált hónapvégi átlagos pozícióját az elmúlt 12 hónap vonatkozásában ▌.

Amennyiben a nem pénzügyi szerződő fél nem számítja ki pozícióit, vagy ha e számítás eredménye a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy vagy több kategóriája tekintetében meghaladja a (4) bekezdés első albekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárokat, e nem pénzügyi szerződő fél:

   a) haladéktalanul értesíti az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot erről, valamint adott esetben jelzi a kiszámításhoz igénybe vett időszakot;
   b) megköti az elszámolási megállapodást az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítéstől számított négy hónapon belül;
   c) a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül minden olyan tőzsdén kívül származtatott ügylet viszonylatában, amely megkötésére vagy megújítására több mint négy hónappal az ezen bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett értesítést követően kerül sor, és amely vagy azokhoz az eszközosztályokhoz tartozik, amelyek tekintetében a számítás eredménye meghaladja elszámolási értékhatárokat, vagy – ha a nem pénzügyi szerződő fél nem számította ki pozícióit – azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bármilyen kategóriájába tartozik, amelyek elszámolási kötelezettség alá tartoznak.

(2)  Annak a nem pénzügyi szerződő félnek, amely ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-án/-én a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozik vagy az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban e kötelezettség hatálya alá kerül, továbbra is e kötelezettség hatálya alá kell tartoznia és mindaddig folytatnia kell az elszámolást, ameddig a nem pénzügyi szerződő fél az érintett illetékes hatóságnak nem bizonyítja, hogy aggregált hónapvégi átlagos pozíciója a ▌ megelőző 12 hónap vonatkozásában nem haladja meg az e cikk (4) bekezdése b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatárt.

A nem pénzügyi szerződő félnek képesnek kell lennie igazolni az érintett illetékes hatóság számára, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben fennálló aggregált hónapvégi átlagos pozíciójának a megelőző 12 hónap vonatkozásában történő kiszámítása nem vezet a pozíció szisztematikus alulbecsléséhez.”;

"

b)   a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: "

„(2a)A pénzügyi szerződő fél érintett illetékes hatóságainak, valamint a csoporthoz tartozó más jogalanyok érintett illetékes hatóságainak együttműködési eljárásokat kell kialakítaniuk a pozíciók hatékony csoportszintű kiszámításának biztosítása érdekében.”;

"

c)  a (4) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Az ESMA-nak az ERKT-vel és más illetékes hatóságokkal való konzultációt követően rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia az első albekezdés b) pontjában említett elszámolási értékhatárokat, és ha szükséges – különös tekintettel a pénzügyi szerződő felek összekapcsoltságára – a szabályozástechnikai standardok módosítását kell javasolnia e bekezdéssel összhangban.

A rendszeres felülvizsgálatról az ESMA-nak jelentést kell készítenie.”

"

9.  A 11. cikk (15) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  az első albekezdés a következőképpen módosul:

i.  az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"

▌„a) a (3) bekezdésben említett kockázatkezelési eljárások, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások előírt szintjeit és típusát;”

"

ii.  a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„aa) az említett kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos jóváhagyásának biztosítására szolgáló felügyeleti eljárások;” ▌

"

b)  a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Az európai felügyeleti hatóságoknak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket –az első albekezdés aa) pontjában említettek kivételével – … [12 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

Az első albekezdés aa) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH-nak kell benyújtania a Bizottsághoz, az ESMA-val és az EIOPA-val együttműködésben, … [12 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig.

"

10.  A 38. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(6) A központi szerződő félnek a klíringtagok rendelkezésére kell bocsátania egy szimulációs eszközt, amely lehetővé teszi számukra a központi szerződő fél által új ügylet elszámolásakor adott esetben bekért további alapletét összegének bruttó alapú meghatározását. Az eszközhöz csak biztonságos hozzáféréssel szabad hozzáférést biztosítani, és a szimuláció eredményei nem kötelező erejűek.

(7)  A központi szerződő félnek tájékoztatnia kell a klíringtagokat az általa alkalmazott alapletétmodellekről. E tájékoztatásnak:

   a) világosan ismertetnie kell az alapletétmodell kialakítását és működésének módját;
   b) világosan ismertetnie kell az alapletétmodell főbb feltételezéseit és korlátait, valamint azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az említett feltevések már nem érvényesek;
   c) dokumentáltnak kell lennie.”

"

11.  A 39. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(11) A tagállamok nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályai nem akadályozhatják meg, hogy valamely központi szerződő fél a 48. cikk (5), (6) és (7) bekezdésével összhangban járjon el az e cikk (2)–(5) bekezdésében említett számlákon nyilvántartott eszközök és pozíciók tekintetében.”

"

12.  Az 56. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az 55. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a kereskedési adattár köteles benyújtani az ESMA-hoz a következők egyikét:

   a) a nyilvántartásba vétel iránti kérelem;
   b) a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti kérelem, amennyiben a kereskedési adattárat az (EU) 2015/2365 rendelet III. fejezete alapján már nyilvántartásba vették.”;

"

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó szabályozástechnikai standardtervezeteket:

   a) a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem részletei;
   b) a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett egyszerűsített kérelem részletei.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket …[12 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”;

"

c)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak ki kell dolgoznia az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket:

   a) a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem formátuma;
   b) a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett kérelem formátuma.

Az első albekezdés b) pontjára figyelemmel az ESMA-nak egyszerűsített formátumot kell kidolgoznia.

Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket …[ 12 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

"

13.  A 62. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az illetékes nemzeti hatóságoknak a nemzeti jogszabályokkal összhangban igazságügyi hatóság engedélyére van szükségük, az ESMA-nak is ilyen engedélyt kell kérelmeznie. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.”

"

14.  A 63. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az ESMA az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 61. cikk (1) bekezdésében említett jogi személyek üzlethelyiségeiben, telkén vagy ingatlanában. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő elvégzése és eredményessége ezt megköveteli, az ESMA előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(2)  Az ESMA által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek beléphetnek olyan jogi személyek bármely üzlethelyiségébe, telkére, illetve ingatlanába, amelyek az ESMA vizsgálati határozatával érintettek, valamint rendelkeznek a 62. cikk (1) bekezdésében említett összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelységet, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.”;

"

b)  a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben az (1) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz arra van szükség, hogy a nemzeti szabályokkal összhangban valamely igazságszolgáltatási hatóság egy nemzeti illetékes hatóságnak engedélyt adjon, az ESMA-nak is ilyen engedélyt kell kérelmeznie. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.”

"

15.  A 64. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (4) bekezdés a következőképpen módosul:"

„(4) Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a (3) bekezdésben említett megállapításait tartalmazó ügyiratot az ESMA-nak, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. E személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az ESMA belső előkészítő dokumentumaira.”;

"

b)  a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(8) Az ESMA-nak vizsgálat és esetlegesen a büntetőeljárás megindítása céljából az illetékes hatóságok elé kell terjesztenie az ügyeket, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján tudomása szerint az alkalmazandó jog értelmében felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az ESMA nem szabhat ki pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.”

"

16.  A 65. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  az a) pontban a „20 000 EUR” szövegrész helyébe a „200 000 EUR” szövegrész lép;

b)  a b) ▌ pont helyébe a következő szöveg lép:"

„b) az I. melléklet I. szakaszának a), b) és d)–k) pontjában, valamint az I. melléklet II. szakaszának a), b) és h) pontjában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 5 000 EUR és legfeljebb 100 000 EUR.”;

"

c)  a szöveg a következő c) ponttal egészül ki:"

„c) az I. melléklet IV. szakaszában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 5 000 EUR és legfeljebb 10 000 EUR.”

"

17.  A 67. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A 73. cikk (1) bekezdése alapján hozott határozatok és a 66. cikk szerinti időszakos kényszerítő bírságot elrendelő határozatok meghozatala előtt az ESMA-nak lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára a megállapításaival kapcsolatos meghallgatásra. Az ESMA csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

Az e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó a 73. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett határozatokra akkor, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése, illetve a pénzügyi piacok integritását, átláthatóságát, hatékonyságát és zavartalan működését, többek között a kereskedési adattárnak szolgáltatott adatok stabilitását és pontosságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése érdekében. Ilyen esetekben az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozathozatalát követően a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.”

"

18.  A 72. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A kereskedési adattárakra kiszabott bármilyen díj összegének fedeznie kell az ESMA nyilvántartásba vételi és felügyeleti tevékenységeivel kapcsolatban felmerült összes észszerű adminisztratív költséget, és annak arányosnak kell lennie az érintett kereskedési adattár árbevételével, valamint az ESMA nyilvántartásba vételi és az ellátott felügyeleti jogkör típusával.”

"

19.  A szöveg a következő 76a. cikkel egészül ki:"

„76a. cikk

Kölcsönös közvetlen hozzáférés az adatokhoz

(1)  Amennyiben a feladataik ellátásához szükséges, azon harmadik országok illetékes hatóságai számára, amelyekben egy vagy több kereskedési adattár székhelye található, közvetlen hozzáférést kell biztosítani az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési adattárakban lévő információkhoz, feltéve hogy a Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban elfogadta az ezt lehetővé tevő végrehajtási jogi aktust.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett hatósági kérelem benyújtása esetén a Bizottság a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy annak a harmadik országnak a jogi kerete, amelynek hatósága a megkereséssel élt, megfelel-e az alábbi feltételek mindegyikének:

   a) az adott harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattárak megfelelő engedéllyel rendelkeznek;
   b) az adott harmadik országban folyamatosan biztosított a kereskedési adattárak hatékony felügyelete és kötelezettségeik hatékony betartatása;
   c) léteznek szakmai titoktartási garanciák, beleértve a hatóságok által harmadik felekkel közölt üzleti titkok védelmét, és amelyek legalább az e rendeletben meghatározottakkal egyenértékűek;
   d) az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési adattárakra jogilag kötelező erejű és végrehajtható kötelezettség hárul, amelynek értelmében közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítaniuk az adatokhoz a 81. cikk (3) bekezdésében említett jogalanyok számára.”

"

20.  A 78. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(9) A kereskedési adattár köteles kidolgozni a következő eljárásokat és politikákat:

   a) a kereskedési adattárak közötti hatékony adategyeztetésre vonatkozó eljárások;
   b) a bejelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére vonatkozó eljárások ▌;
   c) az adatoknak a 9. cikkben említett szerződő felek vagy központi szerződő felek kérésére vagy egyéb szükséges okból más kereskedési adattárak felé történő szabályos átadására vonatkozó politikák.

(10)  E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az alábbiak meghatározására:

   a) a kereskedési adattárak közötti adategyeztetésre vonatkozó eljárások;
   b) a kereskedési adattár által annak ellenőrzése érdekében alkalmazandó eljárások, hogy a bejelentő szerződő fél vagy a benyújtó jogalany megfelel-e a jelentéstételi követelményeknek, továbbá hogy a 9. cikk értelmében bejelentett adatok teljesek és pontosak-e.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ... [e módosító rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadás révén kiegészítse ezt a rendeletet.”

"

21.  A 80. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(5a) A kereskedési adattárnak a 9. cikk (1a)–(1d) bekezdése értelmében a származtatott ügyleteik adatainak bejelentésére nem kötelezett szerződő felek, valamint a 9. cikk (1a) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében a jelentéstételi kötelezettségeiket átruházó szerződő felek és központi szerződő felek kérelemére rendelkezésre kell bocsátania a nevükben bejelentett információkat.”

"

22.  A 81. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:"

„q) annak a harmadik országnak az illetékes hatóságai, amelynek tekintetében a 76a. cikk értelmében végrehajtási jogi aktust fogadtak el;”;

"

b)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA-nak – a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően – ki kell dolgoznia a következők meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket:

   a) az (1) és a (3) bekezdéssel összhangban közzéteendő vagy rendelkezésre bocsátandó információk;
   b) az (1) bekezdésben említett információk közzétételének gyakorisága;
   c) az adatok kereskedési adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához, valamint a (3) bekezdésben említett jogalanyok számára az információkhoz való hozzáféréshez szükséges működési standardok;
   d) azok a feltételek, szabályok és szükséges dokumentumok, amelyek alapján a kereskedési adattárak hozzáférést biztosítanak a (3) bekezdésben említett jogalanyok számára.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ... [12 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

Az ESMA-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett információk közzététele ne fedje fel egyetlen ügylet egyetlen szerződő felének kilétét sem.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.”

"

23.  A 82. cikk (2)–(6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Bizottságnak az 1. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében ▌ és a 85. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultációt kezdeményez az ESMA-val és konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  Az 1. cikk (6) bekezdése, a 4. cikk (3a) bekezdése, a 64. cikk (7) bekezdése, a 70. cikk, a 72. cikk (3) bekezdése és a 85. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

"

24.  A 85. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság ... [e módosító rendelet hatálybalépése után öt évvel]-ig értékeli e rendelet alkalmazását és általános jelentést készít. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

"

b)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) Az ESMA-nak ... [12 hónappal az (1) bekezdésben említett időpont előtt]-ig jelentést kell benyújtania a Bizottságnak a következőkről:

   a) az (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendeletnek*(13) a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek általi elszámolás szintjére gyakorolt hatása, valamint az elszámolás megoszlása a szerződő felek minden egyes típusán belül, különösen az olyan pénzügyi szerződő felek tekintetében, amelyek tevékenysége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán korlátozott volumenű, és tekintettel a 10. cikk (4) bekezdésében említett elszámolási értékhatárok megfelelőségére;
   b) az (EU) 2019/... rendeletnek(14)+ a kereskedési adattáraknak szolgáltatott adatok minőségére és hozzáférhetőségére, valamint a kereskedési adattárak által rendelkezésre bocsátott információk minőségére gyakorolt hatása;
   c) a jelentéstételi keretrendszer változásai, ideértve a 9. cikk (1a) bekezdésében foglalt jelentéstétel átruházásának () bevezetését és végrehajtását is, és különösen ezek hatása az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felekre nehezedő jelentéstételi teherre;
   d) az elszámolási szolgáltatások elérhetősége, és mindenekelőtt az, hogy az elszámolási szolgáltatások közvetetten vagy közvetlenül, a 4. cikk (3a) bekezdésében említett tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel történő nyújtására irányuló kötelezettség hatékonyan segítette-e elő az elszámoláshoz való hozzáférést.”;

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/… rendelete (…) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L …., o.).”;

"

c)  a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Bizottság ... [12 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig, majd ezt követően a harmadik albekezdésben említett utolsó meghosszabbításig évente jelentést készít, amelyben értékeli, hogy kidolgoztak-e a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra vonatkozó életképes technikai megoldásokat, valamint hogy szükség van-e az említett életképes technikai megoldások megkönnyítését célzó intézkedésekre.

Az ESMA-nak az EIOPA-val, az EBH-val és az ERKT-val együttműködve ... [hat hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig, majd ezt követően a harmadik albekezdésben említett utolsó meghosszabbításig évente jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amelyben értékeli a következőket:

   a) megfelelő erőfeszítéseket tettek-e és kidolgoztak-e a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek olyan életképes technikai megoldásokat, amelyek elősegítik az ilyen rendszerek részvételét a központi elszámolásban, mégpedig számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra révén, beleértve azt is, hogy e megoldások milyen hatással vannak a piaci likviditásra és a prociklikusságra, valamint melyek ezek lehetséges jogi és egyéb következményei;
   b) a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tevékenységének volumene és jellege az elszámolt és el nem számolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán, eszközosztályonként, valamint a pénzügyi rendszerhez kapcsolódó bármely rendszerszintű kockázat;
   c) az elszámolási kötelezettség nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi teljesítésének a befektetési stratégiájukat érintő következményei, beleértve a számlapénzben és nem számlapénzben történő eszközallokációjuk esetleges eltolódását;
   d) a 10. cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott elszámolási értékhatároknak a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre gyakorolt hatásai;
   e) az egyéb jogi előírásoknak az elszámolt és el nem számolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek közötti költségkülönbözeteire gyakorolt hatása, ideértve az el nem számolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelményeket, valamint a tőkeáttételi mutatónak az 575/2013/EU rendelettel összhangban elvégzett számítását is;
   f) szükség van-e további intézkedésekre a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó elszámolási megoldás elősegítése érdekében.

A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el a 89. cikk (1) bekezdésében említett kétéves időszak két alkalommal, minden egyes alkalommal egy évvel történő meghosszabbítására vonatkozóan, ha arra a következtetésre jut, hogy nem dolgoztak ki életképes technikai megoldást, és hogy a származtatott ügyletek központi elszámolásának kedvezőtlen hatása változatlan marad a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátására.

A központi szerződő feleknek, a klíringtagoknak és a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy közreműködjenek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ilyen rendszerek révén történő elszámolását megkönnyítő életképes technikai megoldások kidolgozásában.

A Bizottság szakértői csoportot hoz létre, amely a központi szerződő felek, a klíringtagok, a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és az ilyen életképes technikai megoldásokban érintett más felek képviselőiből áll, hogy nyomon kövesse erőfeszítéseiket, és értékelje a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ilyen rendszerek révén történő – többek között a számlapénzben és nem számlapénzben, biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtást – megkönnyítő, életképes technikai megoldások kidolgozása terén elért eredményeket. A szakértői csoport legalább hathavonta összeül. A Bizottság az első albekezdés szerinti jelentésének elkészítésekor figyelembe veszi a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által tett erőfeszítéseket.

(3)  A Bizottság ... [18 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig jelentést készít, amelyben értékeli a következőket:

   a) a 600/2014/EU rendelet 26. cikke és az e rendelet szerinti ügyletjelentési kötelezettség nem eredményez-e kettős ügyletjelentési kötelezettséget a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan, és hogy a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételt lehet-e minden szerződő fél számára indokolatlan információvesztés nélkül csökkenteni vagy egyszerűsíteni;
   b) szükséges és helyénvaló-e összehangolni a származtatott ügyletekre vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettséget és a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az (EU) 2019/... rendelet(15) szerinti változásait, különösen az olyan jogalanyok körét illetően, amelyek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;
   c) az olyan kereskedések, amelyek közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból – ideértve a portfólió-tömörítést is – származnak, mentesüljenek-e a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség alól, figyelembe véve azt, hogy ezek a szolgáltatások milyen mértékben csökkentik a kockázatot, mindenekelőtt a partner-hitelkockázatot és a működési kockázatot, valamint az elszámolási kötelezettség említett ügyleteken keresztül történő megkerülésének lehetőségét és a központi elszámolástól való esetleges eltántorítást.

A Bizottság az első albekezdésben említett jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

"

d)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) Az ESMA-nak ... [11 hónappal az előző bekezdésben említett időpontot követően]-ig jelentést kell benyújtania a Bizottságnak. A jelentésben értékelnie kell a következőket:

   a) a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó 600/2014/EU rendelet, illetve az e rendelet 9. cikke szerinti jelentéstételi követelmények közötti összhang, mind a bejelentendő származtatott ügyletek adatait, mind az adatokhoz való, érintett jogalanyok általi hozzáférést, továbbá ezen követelmények összehangolhatóságát illetően;
   b) a jelentéstételi lánc további egyszerűsítésének megvalósíthatósága minden szerződő fél vonatkozásában, beleértve az összes közvetett ügyfelet is, figyelemmel az időben történő jelentéstétel szükségességére és e rendelet 4. cikkének (4) bekezdése, valamint a 600/2014/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott intézkedésekre;
   c) a származtatott ügyletekre vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettség összehangolása a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az (EU) 2019/... rendelet(16) szerinti változásaival, különösen az olyan jogalanyok körét illetően, amelyek elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;
   d) az ERKT-vel együttműködésben azt, hogy azon kereskedések, amelyek közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból – ideértve a portfólió-tömörítést is – származnak, mentesüljenek-e a 4. cikk (1) bekezdésében említettelszámolási kötelezettség alól. E jelentésnek:
   i. meg kell vizsgálnia a portfólió-tömörítést és egyéb olyan nem árképző hatású, kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokat, amelyek a származtatottügylet-portfóliók nem piaci kockázatát a portfóliók piaci kockázatainak változtatása, például az ügyletek kiegyensúlyozása nélkül csökkentik;
   ii. ki kell fejtenie az említett kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások céljait és működését is, azt, hogy ezek milyen mértékben csökkentik a kockázatokat, különösen a partner-hitelkockázatot és a működési kockázatot, továbbá meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e az ilyen ügyletek elszámolása, vagy hogy mentesüljenek-e ezek az elszámolás alól, a rendszerszintű kockázat kezelése érdekében; és
   iii. értékelnie kell, hogy az elszámolási kötelezettség alóli mentesítés milyen mértékben eredményezheti a központi elszámolás gyengülését, és azt, hogy a szerződő felek kijátsszák az elszámolási kötelezettséget;
   e) a 47. cikkel összhangban magas likviditásúnak és minimális piaci- és hitelkockázatúnak tekintett pénzügyi eszközök listája kibővíthető-e, és hogy ez a lista tartalmazhat-e az (EU) 2017/1131 rendelettel* összhangban engedélyezett egy vagy több pénzpiaci alapot.

________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).”

"

25.  A 86. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az említett rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.”

"

26.  A 89. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség ... [2 évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig nem vonatkozik azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik azokat a befektetési kockázatokat, amelyek a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjait az ilyen rendszerek nemteljesítése esetén illető kártérítés nyújtására létrehozott szervezetek fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódnak. ▌

A 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség nem vonatkozik továbbá az e bekezdés első albekezdésében említett olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyeket a nyugdíjkonstrukció-rendszerek a 2018. augusztus 17-től ... [e módosító rendelet hatálybalépését megelőző nap]-ig terjedő időszakban kötöttek.”

"

27.  Az I. melléklet az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatálybalépésének napjától kell alkalmazni a következők kivételével:

a)  az e rendelet 1. cikke (10) és (11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 648/2012/EU rendelet 38. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint a 39. cikkének (11) bekezdése vonatkozásában ... [6 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-tól/től kell alkalmazni;

b)  az e rendelet 1. cikke (7) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket a 648/2012/EU rendelet 9. cikkének (1a)–(1d) bekezdése vonatkozásában ... [12 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-tól/től kell alkalmazni;

c)  az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket és az e rendelet 1. cikkének (20) bekezdését a 648/2012/EU rendelet 4. cikkének (3a) bekezdése, valamint 78. cikkének (9) és (10) bekezdése vonatkozásában ... [24 hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-tól/től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt...,

▌ az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

1.  Az I. szakasz a következő pontokkal egészül ki:

„i) a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének a) pontját azáltal, hogy nem hoz létre megfelelő eljárásokat a kereskedési adattárak közötti hatékony adategyeztetés céljára;

j)  a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének b) pontját azáltal, hogy nem hoz létre megfelelő eljárásokat a bejelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére ▌;

k)  a kereskedési adattár megsérti a 78. cikk (9) bekezdésének c) pontját azáltal, hogy nem alakít ki megfelelő szabályokat az adatok más kereskedési adattárakhoz való rendezett továbbítására, amennyiben ezt a 9. cikkben említett szerződő felek és központi szerződő felek kérik, vagy amennyiben egyéb okból szükséges.”

2.  A IV. szakasz a következő ponttal egészül ki:

„d) a kereskedési adattár megsérti az 55. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem értesíti az ESMA-t megfelelő időben a nyilvántartásba vételének feltételeiben bekövetkezett bármilyen lényeges változásokról.”

(1)HL C 385., 2017.11.15., 10. o.
(2)HL C 434., 2017.12.15., 63. o.
(3)Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.1., 84. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
(11)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(13)+HL: Kérjük, illesszék be e rendelet számát.
(14)++HL: Kérjük, illesszék be e rendelet számát.
(15)+HL: Kérjük, illesszék be e rendelet számát.
(16)+ HL: Kérjük, illesszék be e rendelet számát.

Utolsó frissítés: 2019. április 25.Jogi nyilatkozat