Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0165(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0437/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0437/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 18/04/2019 - 10.19

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0439

Elfogadott szövegek
PDF 226kWORD 64k
2019. április 18., Csütörtök - Strasbourg Ideiglenes kiadás
A kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása ***I
P8_TA-PROV(2019)0439A8-0437/2018
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0331 – C8-0212/2018 – 2018/0165(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0331),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0212/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0437/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 79. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(1)
P8_TC1-COD(2018)0165

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A tőkepiaci unióval kapcsolatos kezdeményezés célja a banki kölcsöntől való függőség csökkentése, a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) piaci alapú finanszírozási forrásainak diverzifikálása, valamint a kkv-k nyilvános piacokon történő kötvény- és részvénykibocsátásának elősegítése. Azok az Unióban letelepedett vállalkozások, amelyek kereskedési helyszíneken keresztül kívánnak tőkét bevonni, jelentős egyszeri és folyamatos közzétételi és megfelelési költségekkel szembesülnek, ami megakadályozhatja őket abban, hogy elsősorban az uniós kereskedési helyszíneken törekedjenek a piaci kereskedésbe történő belépésre. A kkv-k uniós kereskedési helyszíneken kibocsátott részvényeit továbbá alacsonyabb szintű likviditás és nagyobb volatilitás jellemzi, ami növeli a tőkeköltségeket és ezáltal ezt a finanszírozási formát túlzottan terhessé teszi. Egy, a kkv-kra vonatkozó horizontális uniós politika ezért alapvető fontosságú. E politikának inkluzívnak, koherensnek és hatékonynak kell lennie, és figyelembe kell vennie a kkv-k különböző alcsoportjait és azok különféle szükségleteit.

(2)  A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) létrehozta a kereskedési helyszínek új típusát, a kkv-tőkefinanszírozási piacokat – amelyek a multilaterális kereskedési rendszer (MTF) egyik alcsoportját jelentik – annak érdekében, hogy megkönnyítse a kkv-k tőkéhez jutását és lehetővé tegye növekedésüket, valamint elősegítse azon szakosodott piacok továbbfejlesztését, amelyek célja a növekedési potenciállal rendelkező kkv kibocsátók igényeinek kielégítése. A 2014/65/EU irányelv úgy rendelkezett, hogy „figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni rendelet hogyan fogja tovább ösztönözni és előmozdítani e piac alkalmazását oly módon, hogy azt a befektetők számára vonzóvá tegye és biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentését, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacokon keresztül a kkv-k tőkepiacokra történő bevezetésére irányuló további ösztönzőket”. A rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatról készített véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság határozottan úgy vélte, hogy a kommunikáció alacsony szintje és a bürokratikus megközelítések jelentős akadályt képeznek, és sokkal több erőfeszítést kell tenni ezen akadályok leküzdése érdekében. Kimondta továbbá, hogy mindig a lánc alját kell célba venni, bevonva a kkv-k szövetségeit, a szociális partnereket és a kereskedelmi kamarákat.

(3)  Megállapítást nyert azonban, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett kibocsátók a multilaterális kereskedési rendszerbe vagy szabályozott piacra bevezetett kibocsátókhoz képest viszonylag kevés szabályozási könnyítésben részesülnek. Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített kötelezettségek többsége ugyanígy valamennyi kibocsátóra alkalmazandó, függetlenül azok méretétől és attól a kereskedési helyszíntől, ahol a pénzügyi eszközeik bevezetésre kerültek. Ez az alacsony szintű differenciálás a kkv-tőkefinanszírozási piacok és a multilaterális kereskedési rendszer kibocsátói között visszatartja a multilaterális kereskedési rendszereket attól, hogy kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzést kérjenek, amit a kkv-tőkefinanszírozási piaci státusz eddigi alacsony felvétele is mutat. Ezért további arányos könnyítések bevezetése szükséges a kkv-tőkefinanszírozási piacok igénybevételének megfelelő ösztönzése érdekében.

(4)  A kkv-tőkefinanszírozási piacok vonzerejét meg kell erősíteni azon megfelelési költségek és adminisztratív terhek további csökkentésével, amelyekkel a kkv-tőkefinanszírozási piaci kibocsátók szembesülnek. Annak érdekében, hogy a szabályozott piacokon továbbra is a legmagasabb szintű megfelelési normák érvényesüljenek, az e rendeletben meghatározott könnyítéseket a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett vállalkozásokra kell korlátozni, függetlenül attól, hogy nem minden kkv jegyzett a kkv-tőkefinanszírozási piacokon, és a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett vállalkozások közül nem mind kkv. A 2014/65/EU irányelv alapján a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett vállalkozások legfeljebb 50 %-a lehet nem-kkv annak érdekében, hogy fenntartsák a kkv-tőkefinanszírozási piacok üzleti modelljének jövedelmezőségét, többek között a nem kkv-k értékpapírjainak likviditásán keresztül. Tekintettel az ugyanazon helyszínkategóriában – nevezetesen a kkv-tőkefinanszírozási piacokon – jegyzett kibocsátókra vonatkozóan eltérő szabályok alkalmazásából fakadó kockázatokra, az e rendeletben meghatározott változások nem korlátozódhatnak kizárólag a kkv kibocsátókra. A megfelelési költségek és az adminisztratív terhek könnyítését – a kibocsátók számára a következetesség és a befektetők számára az egyértelműség biztosítása érdekében – a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő valamennyi kibocsátóra alkalmazni kell a piaci kapitalizációjuktól függetlenül. Célzottabbá kell tenni a kkv-kra – a rendelet végső kedvezményezettjeire –, illetve a szükségleteikre összpontosító megközelítést. Ebben a folyamatban alapvető lépést jelent a bürokrácia csökkentése, de további intézkedésekre is szükség van. A kkv-k fejlődésének ösztönzése érdekében erőfeszítéseket kell tenni a finanszírozási lehetőségeikkel kapcsolatban közvetlenül a kkv-k rendelkezésére álló információk javítására.

(4a)  Egy kkv-tőkefinanszírozási piac sikerét nem egyszerűen a jegyzett vállalkozások számán kell lemérni, hanem a jegyzett vállalkozások által elért növekedés ütemén. A szabályozási könnyítésnek a növekedési potenciállal rendelkező kisebb vállalkozások javát kell szolgálnia.

(5)  Az 596/2014/EU rendelet 10. cikke értelmében a bennfentes információ jogosulatlan közzétételére kerül sor akkor, ha egy személy bennfentes információval rendelkezik, és azt bármely más személynek átadja, kivéve akkor, ha az információt munkaviszony, valamely foglalkozás vagy meghatározott feladatok szokásos teljesítése keretében adja át. A 11. cikk (4) bekezdése szerint a bennfentes információnak a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során történő közzététele úgy tekintendő, hogy arra valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor, amennyiben betartanak a közvélemény-kutatásokra vonatkozó keretben megállapított bizonyos eljárásokat. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások bizonyos információknak az ügylet bejelentését megelőző, egy vagy több potenciális befektető számára történő, a potenciális befektetőknek egy esetleges ügylet iránti érdeklődésének és az ahhoz kapcsolódó feltételeknek – így például az ügylet potenciális méretének vagy árának – a felmérése céljából való átadását jelenti. A zárt körű kötvénykibocsátás tárgyalási folyamatában a ▌kibocsátók korlátozott számú potenciális (az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(5) meghatározott) minősített befektetővel folytatnak tárgyalásokat, és az ügylet valamennyi szerződéses feltételét megvitatják a szóban forgó minősített befektetőkkel. A zárt körű kötvénykibocsátás tárgyalási folyamatában az információk átadása a teljes ügylet szerkezetének kialakítását és befejezését célozza, nem pedig azt, hogy felmérjék az előre meghatározott ügylet potenciális befektetőinek érdeklődését. Zárt körű kötvénykibocsátás esetén a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások lefolytatásának előírása időnként terhes lehet, és a kibocsátókat és a befektetőket egyaránt visszatarthatja az ilyen ügyletekkel kapcsolatos tárgyalásoktól. Annak érdekében, hogy a zárt körű kötvénykibocsátás vonzóbbá váljon, az ilyen ügyletekre vonatkozó bennfentes információk minősített befektetők részére történő átadását úgy kell tekinteni, hogy arra valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor, és az ilyen ügyleteket ki kell zárni a közvélemény-kutatások rendszerének hatálya alól, feltéve hogy megfelelő titoktartási megállapodás van érvényben.

(6)  A kibocsátók részvényeinek bizonyos szintű likviditása olyan likviditási mechanizmusokon keresztül érhető el, mint az árjegyzési megállapodások vagy a likviditási szerződések. Az árjegyzési megállapodások olyan szerződések, amelyeket a piacműködtető és olyan harmadik személy köt, aki kötelezettséget vállal bizonyos részvények likviditásának fenntartására, és cserébe a kereskedelmi díjakból árengedményben részesül. A likviditási szerződés a kibocsátó és olyan harmadik személy között jön létre, aki kötelezettséget vállal a kibocsátó nevében a részvényei likviditásának biztosítására. A likviditási szerződéseknek bizonyos feltételek mellett a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő valamennyi kibocsátó számára elérhetőnek kell lenniük az egész Unióban annak érdekében, hogy a piaci integritás teljes körű megőrzése biztosított legyen. Nem minden illetékes hatóság hozott még létre az 596/2014/EU rendelet 13. cikke szerint a likviditási szerződésre nézve elfogadott piaci gyakorlatokat ▌, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem minden kkv-tőkefinanszírozási piacon szereplő kibocsátó fér hozzá az Unióban likviditási rendszerekhez. A likviditási rendszerek hiánya akadályát képezheti a kkv-tőkefinanszírozási piacok tényleges fejlődésének. Ezért szükséges egy olyan uniós keretrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátók számára, hogy a nemzeti szinten megállapított elfogadott piaci gyakorlatok hiányában egy másik tagállamban működő likviditásszolgáltatóval kössenek likviditási szerződést. Ebben az uniós keretrendszerben nem minősülne piaci manipulációban való közreműködésnek, ha egy adott személy ilyen likviditási szerződést köt valamely likviditásszolgáltatóval. Lényeges ugyanakkor, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacra vonatkozó likviditási szerződések uniós keretrendszere ▌ne felváltsa, hanem inkább kiegészítse a meglévő vagy jövőbeli elfogadott nemzeti piaci gyakorlatokat. Lényeges megtartani annak a lehetőségét, hogy az illetékes hatóságok elfogadott piaci gyakorlatokat állapítsanak meg a likviditási szerződésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a feltételeiket a helyi sajátosságokra szabják, illetve hogy az ilyen megállapodásokat a kereskedési helyszíneken forgalmazott részvényeken kívül más illikvid értékpapírokra is kiterjesszék.

(7)  A (6) preambulumbekezdésben említett likviditási szerződésekre vonatkozó uniós keretrendszer egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az 596/2014/EU rendeletet módosítani kell, hogy a Bizottság felhatalmazást kapjon az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által kidolgozott végrehajtás-technikai standardok elfogadására, amelyek meghatározzák az ilyen szerződések céljára felhasználandó mintát. A Bizottságnak a végrehajtás-technikai standardokat a Szerződés 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) 15. cikkének megfelelően kell elfogadnia.

(7a)  A kkv-tőkefinanszírozási piacok igénybevételét aktívan elő kell mozdítani. Számos kkv nem tud még ennek az új kategóriájú kereskedési helyszínnek a létezéséről.

(8)  Az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (4) bekezdésének megfelelően a kibocsátók dönthetnek úgy, hogy késleltetik a bennfentes információk nyilvános közzétételét, amennyiben fennáll a valószínűsége annak, hogy jogszerű érdekeik sérülnének. A kibocsátók mindazonáltal kötelesek erről értesíteni az illetékes hatóságot, és magyarázatot adni a döntés alátámasztására. Azon kibocsátók számára, akik pénzügyi eszközeiket kizárólag kkv-tőkefinanszírozási piacra vezették be, megterhelő lehet az a kötelezettség, hogy írásban dokumentálják, miért döntöttek a közzététel késleltetése mellett. Azon kibocsátók esetében, akik pénzügyi eszközeiket kizárólag kkv-tőkefinanszírozási piacra vezették be, egy enyhébb követelményt jelentő olyan kötelezettség, amely alapján csak az illetékes hatóság kérésére kellene megmagyarázni a késleltetés okait, nem gyakorolna jelentős hatást az illetékes hatóság azon képességére, hogy ellenőrizze a bennfentes információ közzétételét, miközben ▌csökkenne a kkv-finanszírozási piacon szereplő kibocsátók adminisztratív terhe, feltéve hogy az illetékes hatóságok továbbra is értesítést ▌kapnak a közzététel késleltetéséről, és vizsgálatot indíthatnának, amennyiben kételyeik merülnek fel a döntéssel kapcsolatban.

(9)  A kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátókra vonatkozóan meghatározott jelenlegi kevésbé szigorú – az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (6) bekezdése szerinti – követelmények, miszerint csak az illetékes hatóság kérelmére kell a bennfentesek jegyzékét elkészíteni, korlátozott gyakorlati hatással rendelkeznek tekintettel arra, hogy e kibocsátóknak továbbra is folyamatosan figyelemmel kell kísérniük azon személyeket, akik a folyamatban lévő projektek keretében bennfentesnek minősülnek. A meglévő könnyítést ezért célszerű azon lehetőség biztosításával felváltani, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátók csak ▌azon személyek jegyzékét vezessék, akik feladataik szokásos teljesítése keretében rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek a bennfentes információhoz, ideértve például az igazgatókat, az ügyvezető testületek tagjait és a vállalati jogi tanácsosokat. A kkv-tőkefinanszírozási piac kibocsátói számára megterhelő lenne haladéktalanul naprakésszé tenni az (EU) 2016/347 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott bennfentes jegyzék egészét. Mivel azonban néhány tagállam fontos elemnek tekinti a bennfentes jegyzékeket a magasabb szintű piaci integritás biztosítása szempontjából, a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piac kibocsátóira vonatkozóan olyan követelményt vezessenek be, amelynek értelmében a bennfentes információkhoz hozzáféréssel rendelkező valamennyi személyt magukban foglaló, kiterjedtebb bennfentes jegyzékeket kell vezetniük. Mindazonáltal, figyelembe véve, hogy a kkv-k számára arányos adminisztratív terhet kell biztosítani, helyénvaló, hogy ezek a jegyzékek a bennfentesek teljes jegyzékéhez képest kevesebb információt tartalmazzanak.

(9a)  Lényeges leszögezni, hogy a bennfentesek jegyzékének összeállítására vonatkozó kötelezettség a kibocsátókat és a nevükben vagy a megbízásukból eljáró személyeket egyaránt terheli. A bennfentesek jegyzékének összeállításával kapcsolatban a kibocsátó nevében vagy javára eljáró személyekre háruló felelősséget egyértelműen kell meghatározni annak elkerülése érdekében, hogy az Unióban ne legyenek eltérő értelmezések és gyakorlatok. Az 596/2014/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseit ennek megfelelően módosítani kell.

(10)  A kibocsátóknak – az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdése értelmében – az ügyletet követő három napon belül közzé kell tenniük a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által kötött ügyleteket. Ugyanezt a határidőt kell alkalmazni a vezetői feladatokat ellátó személyekre és a velük szoros kapcsolatban álló személyekre azon kötelezettségükkel kapcsolatban, miszerint az ügyleteiket jelenteniük kell a kibocsátónak. Abban az esetben, amikor a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek késve értesítik az ügyleteikről a kibocsátókat és a kibocsátási egységek piacának szereplőit, a kibocsátók és a kibocsátási egységek piacának szereplői számára technikai kihívást jelent a háromnapos határidőnek való megfelelés, ami felelősséggel kapcsolatos kérdéseket is felvethet. ▌A kibocsátók és a kibocsátási egységek piacának szereplői számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az ügyleteiket az attól számított két napon belül tegyék közzé, hogy ezekről az ügyletekről őket a vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek értesítették.

(10a)  Az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdése (értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételek tekintetében) és 1. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi a kibocsátók számára, hogy – bizonyos feltételek mellett – ne készítsenek tájékoztatót csereajánlat, egyesülés vagy szétválás esetén. Ehelyett az ügyletet és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását leíró minimális információt tartalmazó dokumentumot kell a piac számára elérhetővé kell tenni. Ezt a dokumentumot az illetékes nemzeti hatóságnak nem kell sem felülvizsgálnia, sem jóváhagynia, tartalmának pedig a tájékoztatóban foglaltaknál szűkebbnek kell lennie. E mentesség nem szándékolt következménye, hogy egyes esetekben valamely nem jegyzett kibocsátó vállalkozás tájékoztató készítése nélkül hajthatja végre az értékpapírjainak a piacra történő első bevezetését, megfosztva ezzel a befektetőket a tájékoztatóban szereplő hasznos információktól, miközben elkerüli azt, hogy az illetékes nemzeti hatóság felülvizsgálja a piac számára nyújtott információkat. Ezért helyénvaló arra vonatkozó követelményt bevezetni, hogy az olyan nem jegyzett kibocsátóknak, amelyeknek csereajánlatot, egyesülést vagy szétválást követően áll szándékukban a piacra való bevezetés, tájékoztatót kelljen készíteniük.

(10b)  Az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikke jelenleg nem teszi lehetővé egyszerűsített tájékoztatók használatát azon kibocsátók számára, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, és amelyek olyan értékpapírok kibocsátására törekszenek, melyek korábban kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal helyettesíthető, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére jogosítanak fel. Ezért a 14. cikket módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy a kibocsátók az egyszerűsített tájékoztatókat használhassák.

(11)  A kkv-tőkefinanszírozási piacok nem tekinthetők a kibocsátói bővítés utolsó lépésének, hanem lehetővé kell tenniük a sikeres vállalkozások növekedését és azt, hogy a jövőben szabályozott piacokra léphessenek, hogy kihasználják a nagyobb likviditás és a nagyobb befektetői kör előnyeit. A kkv-tőkefinanszírozási piacokról a szabályozott piacra történő átmenet megkönnyítése érdekében a növekvő vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a korábban kibocsátott értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése céljából az ▌(EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott egyszerűsített közzétételi szabályokat alkalmazzák, feltéve hogy e vállalkozások ezt megelőzően már olyan értékpapírokat kínáltak a nyilvánosság számára, amelyeket kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmaztak legalább két éven keresztül, és hogy e vállalkozások maradéktalanul teljesítették a jelentéstételi és közzétételi kötelezettségeket a jegyzésük teljes időtartama alatt. Ennek az időtartamnak lehetővé kell tennie a kibocsátók számára, hogy már megfelelő eredményekkel rendelkezzenek, illetve hogy a 2014/65/EU irányelv szabályai szerint a pénzügyi teljesítményükre és a jelentéstételi követelményekre vonatkozóan információt bocsássanak a piac rendelkezésére.

(12)  Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) értelmében a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátók nem kötelesek pénzügyi beszámolóikat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak (IFRS) megfelelően közzétenni. Ugyanakkor annak érdekében, hogy ne távolodjanak el a szabályozott piaci előírásoktól, a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő azon kibocsátóknak, akik egyszerűsített közzétételi szabályokat szándékoznak használni a szabályozott piacra történő áthelyezés céljából, a legfrissebb pénzügyi beszámolóikat, beleértve az előző évre vonatkozó összehasonlító információkat, az említett rendeletnek megfelelően kell elkészíteniük, amennyiben összevont pénzügyi beszámolót kell készíteniük. Azoknak a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátóknak, amelyeknek nem kell összevont beszámolót készíteniük, azon tagállam nemzeti jogának kell megfelelniük, amelyben a vállalkozást bejegyezték.

(12a)  E rendelet célja teljes mértékben összhangban áll a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának célkitűzéseivel, amelyeket az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke tartalmaz. A növekvő vállalatok uniós tájékoztatója rövid, ezért gazdaságos előállítani, így csökkenti a kkv-k költségeit. A kkv-k számára lehetővé kell tenni, hogy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának használatát választhassák. A kkv-knak az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő jelenlegi fogalommeghatározása túlzottan korlátozó lehet, különösen a kkv-tőkefinanszírozási piacra való bevezetésre törekvő olyan kibocsátók esetében, amelyek jellemzően nagyobbak a hagyományos kkv-knál. Ennek következtében – a nyilvános ajánlattételek, majd rögtön ezután a kkv-tőkefinanszírozási piacra történő első bevezetés tekintetében – kisebb vállalatok nem lennének képesek a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját használni, akkor sem, ha piaci kapitalizációjuk a piacra történő első bevezetésüket követően alacsonyabb, mint 200 millió EUR. Ezért az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkét módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy azok a 200 millió EUR alatti indikatív piaci kapitalizációjú vállalatok, amelyek első alkalommal kívánnak nyilvános ajánlatot tenni, a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját készíthessék el.

(12b)  Tekintettel arra, hogy a kkv-k fontos szerepet játszanak az Unió gazdaságának működése szempontjából, különös figyelmet kell fordítani a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok által a kkv-k finanszírozására gyakorolt hatásra. E fontos szerep érvényre juttatása érdekében a Bizottságnak – a jegyzett és nem jegyzett kkv-k finanszírozására hatást gyakorló minden jogszabály felülvizsgálata során – elemeznie kell azokat a szabályozási és adminisztratív akadályokat, a kutatást érintőket is, amelyek korlátozzák vagy megakadályozzák a kkv-kba történő befektetést. Ennek során a Bizottságnak értékelnie kell a kkv-kba irányuló tőkeáramlások alakulását, és arra kell törekednie, hogy kedvező szabályozási keretet hozzon létre a kkv-k finanszírozásának ösztönzése érdekében.

(13)  Az 596/2014/EU és az (EU) 2017/1129 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)  Az e rendeletben foglalt módosításokat e rendelet hatálybalépésének dátumától kell alkalmazni. Az 1. cikket azonban a hatálybalépéstől számított 12 hónap elteltével kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 596/2014/EU rendelet módosításai

Az 596/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 11. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) Amennyiben az értékpapír-ajánlattétel kizárólag az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének e) pontjában meghatározott minősített befektetőknek szól, nem minősül piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásnak az, ha kereskedési helyszíneken bevezetett pénzügyi eszközökkel rendelkező kibocsátó vagy az ő képviseletében vagy javára eljáró harmadik fél az információkat a kötvénykibocsátásban való részvétel szerződéses feltételeinek megtárgyalása céljából az ilyen minősített befektetőknek átadja . Ez az információátadás úgy tekintendő, hogy arra a 10. cikk (1) bekezdése értelmében valamely személy munkaviszonyának, foglalkozásának vagy feladatainak szokásos teljesítése keretében került sor, ezért nem minősül bennfentes információk jogosulatlan közzétételének. A kibocsátónak biztosítania kell, hogy az információt kézhez vevő minősített befektetők tudatában legyenek a vonatkozó jogi és szabályozási kötelezettségeiknek, illetve írásban is elismerjék azokat, továbbá tudatában legyenek a bennfentes kereskedelem és a bennfentes információ jogosulatlan közzététele tekintetében alkalmazandó szankcióknak.

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).”

"

2.  A 13. cikk a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:"

„(12) Az (1)–(11) bekezdésnek megfelelően megállapított, elfogadott tagállami piaci gyakorlatok sérelme nélkül, a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói felhatalmazást kapnak arra, hogy a részvényeikre vonatkozóan likviditási szerződéseket kössenek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a (13) bekezdéssel összhangban kialakított uniós minta felhasználásával, a következő feltételek teljesülése esetén:

   a) a likviditási szerződés feltételei megfelelnek az e rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2016/908 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt kritériumoknak**;
   b) a likviditási szerződést a (13) bekezdésben említett mintának megfelelően hozták létre;
   c) a likviditásszolgáltatót az illetékes hatóság megfelelően engedélyezte a 2014/65/EU irányelv alapján, illetve azt a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás piaci tagként nyilvántartásba vette;
   d) a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás írásban elismeri a kibocsátónak, hogy a likviditási szerződés másolatát átvette és hozzájárul a szerződés feltételeihez.

Az e bekezdés első albekezdésében említett kibocsátónak bármikor képesnek kell lennie annak tanúsítására, hogy folyamatosan teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján a szerződés létrejött. Az említett kibocsátónak és a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozásnak az érintett illetékes hatóságok kérésére azok rendelkezésére kell bocsátania a likviditási szerződés másolatát.

(13)  Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a likviditási szerződés megkötésének céljára használandó, a (12) bekezdésben említett szerződésminta meghatározására a (2) bekezdésben foglalt – többek között a likviditás nyújtásának átláthatóságára és teljesítésére vonatkozó – feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében.

Az ESMA-nak ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésétől számított 8 hónap]-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadja.

** A Bizottság (EU) 2016/908 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. február 26.) az elfogadott piaci gyakorlatok megállapításához szükséges kritériumokról, eljárásról és követelményekről, valamint az elfogadott piaci gyakorlatok fenntartásához, megszüntetéséhez vagy elfogadásuk feltételeinek módosításához szükséges követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok meghatározása tekintetében az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 153., 2016.6.10., 3. o.).”

"

3.  A 17. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

A harmadik albekezdéstől eltérve, az olyan kibocsátónak, amelynek a pénzügyi eszközeit kizárólag a kkv-tőkefinanszírozási piacra vezették be, ▌kizárólag kérésre kell írásbeli magyarázatot adnia az illetékes hatóság ▌részére. Amennyiben a kibocsátó meg tudja indokolni a késleltetésre vonatkozó döntését, úgy nem kell az indokolásról nyilvántartást vezetnie.”

"

4.  A 18. cikk (1)–(6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A kibocsátónak és a képviseletében vagy a javára eljáró minden személynek:

   a) jegyzéket kell készítenie azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján vagy más módon számára munkát végeznek olyan feladatokat teljesítve, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá, így például a tanácsadók, könyvelők vagy hitelminősítő szervezetek (a bennfentesek jegyzéke);
   b) a bennfentesek jegyzékét a (4) bekezdésnek megfelelően azonnal frissítenie kell; továbbá
   c) a bennfentesek jegyzékét kérésre a lehető leghamarabb meg kell küldenie az illetékes hatóság részére.

(2)  A kibocsátónak és a képviseletében vagy a javára eljáró személyeknek minden észszerű lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a bennfentesek jegyzékében szereplő személyek írásban elismerjék a vonatkozó jogi és szabályozási kötelezettségeket, és tudatában legyenek a bennfentes kereskedelem és a bennfentes információk jogosulatlan közzététele tekintetében alkalmazandó szankcióknak.

Amennyiben a kibocsátó egy másik személyt kér fel a bennfentesek jegyzékének összeállítására vagy frissítésére, a kibocsátó továbbra is teljes felelősséggel tartozik az e cikknek való megfelelésért. A kibocsátó mindig fenntartja jogát a bennfentesek jegyzékéhez való hozzáféréshez, amelyet a másik személy állít össze.

(3)  A bennfentesek jegyzékének legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

   a) a bennfentes információhoz hozzájutó személyek személyazonossága;
   b) e személyek bennfentesek jegyzékébe való felvételének oka;
   c) annak dátuma és időpontja, amikor e személyek hozzájutottak a bennfentes információhoz; és
   d) a bennfentesek jegyzéke összeállításának dátuma.

(4)  A kibocsátónak és a képviseletében vagy javára eljáró minden személynek haladéktalanul frissítenie kell a bennfentesek jegyzékét – a frissítés dátumát is feltüntetve – az alábbi körülmények fennállása esetén:

   a) amennyiben megváltozott a bennfentesek jegyzékében már szereplő valamely személy jegyzékbe vételének oka;
   b) amennyiben a bennfentes információkhoz új személy fér hozzá, akit ezért fel kell venni a bennfentesek jegyzékébe; és
   c) amennyiben valamely személy a továbbiakban már nem fér hozzá a bennfentes információkhoz.

Az egyes frissítések során meg kell adni azt a dátumot és időpontot, amikor a frissítést kiváltó változás bekövetkezett.

(5)  A bennfentesek jegyzékét a kibocsátó és a nevében vagy a javára eljáró személy mindegyike a jegyzék összeállítását vagy frissítését követő legalább öt éven át köteles megőrizni.

(6)  A kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói felhatalmazást kapnak arra, hogy a bennfentesek jegyzékébe csak azokat a személyeket foglalják bele, akik a kibocsátónál betöltött funkciójuk vagy pozíciójuk jellegénél fogva rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek bennfentes információkhoz.

Az első albekezdéstől eltérve, és amennyiben azt a nemzeti piaci integritással kapcsolatos konkrét aggályok indokolják, a tagállamok előírhatják a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói számára, hogy olyan, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, valamennyi bennfentest tartalmazó jegyzékeket alkalmazzanak, amelyek tartalmazzák az ESMA által a harmadik albekezdésnek megfelelően kidolgozott formátumban megadott információkat.

AZ ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a bennfentes jegyzék második albekezdésben említett, pontos formátumának kialakítása érdekében. A bennfentes jegyzék formátumának arányosnak kell lennie, és az e cikk (9) bekezdésében említett bennfentes jegyzék formátumához képest kevesebb információt kell tartalmaznia.

Az ESMA-nak az említett végrehajtástechnikai standardtervezeteket … [a hatálybalépéstől számított 8 hónap]-ig kell benyújtania a Bizottságnak. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja.

Ezt a jegyzéket kérésre a lehető leghamarabb be kell nyújtani az illetékes hatóság részére.”

"

5.  ▌A 19. cikk (3) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép ▌:"

A kibocsátóknak vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőinek az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számítva két munkanap áll rendelkezésükre arra, hogy az értesítésben szereplő információt közzétegyék.”

"

5a.  A 35. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Bizottságnak a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, valamint a 19. cikk (13) és (14) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ... [e módosító jogi aktus hatálybalépésének napja]-tól/től ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.”

"

2. cikk

Az (EU) ▌2017/1129 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/1129 rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:"

„(6a) A (4) bekezdés f) pontjában és az (5) bekezdés e) pontjában megállapított mentességek kizárólag akkor alkalmazhatók a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra, ha:

   a) a felajánlott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat az adott vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzését és az ügyletet megelőzően már bevezették valamely szabályozott piacra, és az ellenőrzés megszerzése nem minősül az Európai Unió által jóváhagyott IFRS 3, Üzleti kombinációk standard B19. bekezdése szerinti fordított akvizíciónak, vagy
   b) az ajánlati dokumentum ellenőrzésére a 2004/25/EK irányelv alapján illetékes hatóság előzetes jóváhagyását adta a (4) bekezdés f) pontjában vagy az (5) bekezdés e) pontjában említett dokumentumhoz.

(6b)  A (4) bekezdés g) pontjában és az (5) bekezdés f) pontjában megállapított mentességek kizárólag a következő esetekben alkalmazhatók a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra:

   a) az átvevő jogi személy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait már az ügylet előtt bevezették valamely szabályozott piacra;
   b) a szétválás által érintett jogi személy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait már az ügylet előtt bevezették valamely szabályozott piacra;
   c) az egyesülés nem minősül az Európai Unió által jóváhagyott IFRS 3, Üzleti kombinációk standard B19. bekezdésében meghatározott fordított akvizíciónak.”

"

2.   A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)   az (1) bekezdés első albekezdése a következőképpen módosul:

i.  a b) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„b) az 1. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül olyan kibocsátók, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, és amelyek tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokat vagy a kibocsátó meglévő, már bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjaival helyettesíthető, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére feljogosító értékpapírokat bocsátanak ki;”;

"

ii.  a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:"

„d) olyan kibocsátók, amelyek értékpapírjait a nyilvánosságnak kínálták és a kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt két évben, és amelyek az említett piacokon való forgalmazás teljes időtartama alatt maradéktalanul megfeleltek a jelentés- és közzétételi kötelezettségeknek, továbbá amelyek korábban kibocsátott értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokat kívánnak ▌bevezetni valamely szabályozott piacra.”;

"

b)   ▌a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  a második albekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„Az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett azon kibocsátóknak, amelyek értékpapírjait bevezették valamely kkv-tőkefinanszírozási piacra, és amelyeknek a 2013/34/EU irányelv szerint az értékpapírjaik szabályozott piaci kereskedésbe való bevezetését követően összevont pénzügyi beszámolót kell készíteniük, a 14. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti legfrissebb pénzügyi beszámolójukat – amely az egyszerűsített tájékoztatóban szereplő összehasonlító információt tartalmaz az előző évre vonatkozóan – az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően az Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban kell elkészíteniük***.

________________________________

*** Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).”;

"

ii.  a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki:"

„Az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett azon kibocsátóknak, amelyek értékpapírjait bevezették valamely kkv-tőkefinanszírozási piacra, és amelyeknek az értékpapírjaik szabályozott piaci kereskedésbe való bevezetését követően a 2013/34/EU irányelv szerint nem kell összevont éves beszámolót készíteniük, a 14. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti legfrissebb pénzügyi beszámolójukat – amely az egyszerűsített tájékoztatóban szereplő összehasonlító információt tartalmaz az előző évre vonatkozóan – azon tagállam nemzeti jogával összhangban kell elkészíteniük, amelyben a vállalkozást bejegyezték.

Azon harmadik országbeli kibocsátóknak, amelyek értékpapírjait bevezették valamely kkv-tőkefinanszírozási piacra, a 14. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti legfrissebb pénzügyi beszámolójukat – amely az egyszerűsített tájékoztatóban szereplő összehasonlító információt tartalmaz az előző évre vonatkozóan – az adott harmadik országnak az 1606/2002/EK rendelettel egyenértékű nemzeti számviteli standardjaival összhangban kell elkészíteniük. Amennyiben az adott harmadik ország nemzeti számviteli standardjai nem egyenértékűek az IFRS-sel, a pénzügyi beszámolót az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően kell módosítani.”;

"

c)  a (3) bekezdés második albekezdésének e) pontja a következőképpen módosul:"

„e) tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok – ezen belül a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére feljogosító értékpapírok – esetében a működő tőkéről szóló nyilatkozat, a tőkeellátottságról és kötelezettségekről szóló nyilatkozat, a relevánsnak tekinthető összeférhetetlenségek és a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek közzététele, a főrészvényesek és adott esetben az előzetes pénzügyi információk.”

"

3.  A 15. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő ponttal egészül ki:"

„ca) a kkv-któl eltérő olyan kibocsátók, amelyek az ugyanezen részvények kkv-tőkefinanszírozási piacra történő bevezetésére irányuló kérelemmel egy időben részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlatot tesznek, amennyiben nem rendelkeznek kkv-tőkefinanszírozási piacra már bevezetett részvényekkel és az alábbi két elem szorzatának eredménye nem éri el a 200 000 000 EUR-t:

   i. a végső ajánlati ár vagy a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett esetben a maximális ár;
   ii. a közvetlenül a részvénykibocsátás után forgalomban lévő részvények teljes száma vagy a nyilvánosság számára felajánlott részvények összege vagy – a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett esetben – a nyilvánosság számára felajánlott részvények maximális összege alapján kiszámítva.”

"

4.  Az V. mellékletben a II. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„II. A tőkeellátottságról és kötelezettségekről szóló nyilatkozat (kizárólag a 200 000 000 EUR feletti piaci tőkeértékű vállalkozások által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében) és a működő tőkéről szóló nyilatkozat (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében).

A cél információkat szolgáltatni a kibocsátó tőkeellátottságáról és kötelezettségeiről és arról, hogy a működő tőke elegendő-e a kibocsátó aktuális szükségleteinek kielégítésére, és ha nem, akkor hogyan kívánja a kibocsátó biztosítani a további szükséges működő tőkét.”

"

2a. cikk

A 2014/65/EU irányelv módosításai

A 2014/65/EU irányelv 33. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(9) A Bizottság [a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap]-ig az érdekeltekből álló szakértői csoportot hoz létre a kkv-tőkefinanszírozási piacok sikerének és működésének figyelemmel kísérésére. Az érdekeltekből álló szakértői csoportnak [a rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónap]-ig jelentést kell közzétennie a megállapításairól.”

"

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet … [e rendelet hatálybalépésének időpontja] -tól/től kezdődően kell alkalmazni. Az 1. cikket azonban [a hatálybalépéstől számított 12 hónap]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)* EZ A SZÖVEG MÉG NEM ESETT ÁT JOGI-NYELVI VÉGLEGESÍTÉSEN.
(2)HL C 440., 2018.12.6., 79. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja.
(4)Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(5)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84 o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2019. április 24.Jogi nyilatkozat