Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2734(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0012/2019

Viták :

PV 18/07/2019 - 5.1
CRE 18/07/2019 - 5.1

Szavazatok :

PV 18/07/2019 - 7.3
CRE 18/07/2019 - 7.3

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0006

Elfogadott szövegek
PDF 151kWORD 55k
2019. július 18., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Oroszország, különösen a környezetvédelmi aktivisták és az ukrán politikai foglyok helyzete
P9_TA(2019)0006RC-B9-0012/2019

Az Európai Parlament 2019. július 18-i állásfoglalása Oroszországról, különösen a környezetvédelmi aktivisták és az ukrán politikai foglyok helyzetéről (2019/2734(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Oroszországra vonatkozó és a Krím félszigeten kialakult helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes annektálása után a Fekete-tenger medencéjének stratégiai katonai helyzetéről szóló, 2015. június 11-i (1), az Oroszországról, különösen Eston Kohver, Oleh Szencov és Olekszandr Kolcsenko ügyéről szóló, 2015. szeptember 10-i(2), a krími emberi jogi helyzetről, különösen a krími tatárok helyzetéről szóló, 2016. február 4-i(3), a krími tatárokról szóló, 2016. május 12-i(4); az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokról és a krími helyzetről szóló, 2017. március 16-i(5), az Ahtem Csijgoz és Ilmi Umerov krími tatár vezetők és Mikola Szemena újságíró ügyéről szóló, 2017. október 5-i(6), az Oroszországról, Ojub Tyityijev ügyéről és a Memorial Emberi Jogi Központról szóló, 2018. február 8-i(7), az Oroszországról, különösen Oleh Szencov ukrán politikai fogoly ügyéről szóló, 2018. június 14-i(8), az Azovi-tengeren kialakult helyzetről szóló, 2018. október 25-i(9), a csecsenföldi helyzetről és Ojub Tyityijev ügyéről szóló, 2019. február 14-i(10), az EU Ukrajnával kötött társulási megállapodásának végrehajtásáról szóló, 2018. december 12-i(11), valamint az EU és Oroszország közötti kapcsolatok állásáról szóló, 2019. március 12-i(12) állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a jogellenesen annektált Krím félsziget és Szevasztopol területén lévő vagy onnan származó számos fogvatartott ügyéről szóló, 2018. május 25-i, az illegálisan fogva tartott ukrán állampolgárok ügyéről szóló 2019. január 10-i, az Oroszország által továbbra is illegálisan fogva tartott ukrán katonák ügyéről szóló, 2019. január 17-i, a Pavlo Grib elítéléséről szóló, 2019. március 22-i, valamint az ukrán katonák meghosszabbított illegális fogva tartásáról szóló, 2019. április 17-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) az Oroszországi Föderáció által politikai foglyokként fogva tartott ukrán állampolgárokról szóló, 2018. június 28-i állásfoglalására,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros körüli feszültség fokozódásáról és az európai biztonságot fenyegető veszélyekről szóló, 2019. január 24-i állásfoglalására,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése mandátumokkal és szavazással kapcsolatos döntéshozatali eljárásának megerősítéséről szóló, 2019. június 25-i állásfoglalására,

–  tekintettel a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság (NTJB) által a három ukrán hadihajó fogva tartásáról szóló 26. számú ügyben hozott, 2019. május 25-i végzésre,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre,

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció alkotmányára, különösen az emberek és polgárok jogairól és szabadságairól szóló 2. fejezetre,

–  tekintettel az ENSZ-közgyűlés 2014. március 27-i, 68/262. számú, Ukrajna területi integritásáról szóló határozatára, valamint az ENSZ-közgyűlés 2016. december 19-i 71/205. számú, „Az emberi jogok helyzete a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában (Ukrajna)” című határozatára,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvre, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és az ENSZ őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5. cikkére és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkére, amelyek kimondják, hogy senkit nem lehet kínzásnak és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, és amelyeknek az Oroszországi Föderáció részes fele, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 9. cikkére, amely kimondja, hogy senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. és 20. cikkére, amelyek a vélemény és a véleménynyilvánítás szabadságáról, illetve a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságáról rendelkeznek,

–  tekintettel a Velencei Bizottság 2019. március 18-i, az egyesületek finanszírozásáról szóló jelentésére,

–  tekintettel a Velencei Bizottság 2016. június 13-i, a 129-FZ számú orosz szövetségi törvényről (a külföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek nemkívánatos tevékenységeiről szóló szövetségi törvény) szóló véleményére,

–  tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. augusztus 12-i genfi egyezményre,

A.  mivel az Oroszországi Föderáció az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az emberi jogok európai egyezménye kötelezettségei értelmében, valamint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett;

B.  mivel az Európai Unió nem ismeri el az orosz jogszabályok alkalmazását a Krím félszigeten és Szevasztopolban, és elvárja, hogy a Krím félszigeten és Oroszországban illegálisan fogva tartott összes ukrán állampolgárt haladéktalanul engedjék szabadon;

C.  mivel az EU továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, és újólag megerősíti, hogy rendkívül fontos a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálásának el nem ismerésére vonatkozó politika;

D.  mivel az orosz hatóságok és a politikai vezetés továbbra is elnyomó és önkényuralmi eszközöket alkalmaznak saját polgáraikkal, a civil társadalommal, a politikai ellenzékkel és a médiában dolgozókkal szemben; mivel Oroszország egyre inkább tekintélyelvű hatalomgyakorlása kedvezőtlenül hatott az EU és Oroszország közötti kapcsolatokra, valamint Európa és a világ stabilitására; mivel az elnyomás abban is megnyilvánul, hogy kizárják az ellenzéki jelölteket a választásokról, ahogyan az most a helyhatósági, például a moszkvai választásoknál Ilja Jasin, Ljubov Szobol és Ivan Zsdanov esetében megtörtént;

E.  mivel a „nem kívánatos szervezetekről” szóló 2015. évi törvény felhatalmazta Oroszország főügyészét arra, hogy bírósági eljárás nélkül tiltsa be a „nemkívánatosnak” minősülő külföldi és nemzetközi szervezeteket; mivel ezt a törvényt egyre gyakrabban alkalmazzák orosz nem kormányzati szervezetek és civil társadalmi aktivisták szankcionálására;

F.  mivel beszámolók szerint számos esetben kínzást, illetve kegyetlen és megalázó bánásmódot alkalmaztak; mivel ezeket az állításokat eddig nem vizsgálták ki megfelelően; mivel a kínzást arra használták, hogy vallomástételt kényszerítsenek ki és bűnösségre vonatkozó hamis bizonyítékokat szerezzenek; mivel a krími ügyvédek, akik jogi segítséget kívánnak nyújtanak az áldozatoknak, az emberijog-védők, akik a Krím félszigeten előforduló, politikai indíttatású erőszakos eltüntetésekről számolnak be, valamint az újságírók, akik a krími tatárok helyzetéről tudósítanak, szintén célponttá váltak;

G.  mivel számos fogoly és fogva tartott nehéz és embertelen körülményeket tapasztal a börtönökben, amelyek fizikailag és pszichésen veszélyeztetik egészségüket; mivel a fogvatartottaknak sürgősen orvosi ellátásra és kezelésre van szükségük;

H.  mivel 2018. november 25-én az Orosz Föderáció katonai erő bevetésével 24 ukrán tengerészt ejtett foglyul, és három hajót foglalt le a Kercsi-szoros közelében; mivel ezeket az ukrán katonákat 2018. november 25. óta illegálisan tartják fogva;

I.  mivel az Oroszország által támogatott szeparatista erők legalább 130 ukrán foglyot tartanak fogva a Donyec-medence térségében, többek között legalább 25 katonát;

J.  mivel 2019. május 25-i végzésében a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság 19 szavazattal, 1 ellenében úgy határozott, hogy az Orosz Föderációnak „haladéktalanul útjára kell engednie és Ukrajnának vissza kell szolgáltatnia a Bergyanszk, Nyikopol és Jani Kapu ukrán hadihajókat”, „haladéktalanul szabadon kell bocsátania a 24 fogva tartott ukrán katonát, és lehetővé kell tennie számukra, hogy visszatérjenek Ukrajnába”, valamint hogy „mindkét félnek tartózkodnia kell a vitát esetlegesen súlyosbító vagy eszkaláló lépés megtételétől”;

K.  mivel a Kercsi-szoros és az Azovi-tenger körüli helyzet eszkalálódására, többek között a 24 ukrán katona illegális fogva tartására reagálva az Európai Unió 2019. március 15-én további nyolc orosz tisztviselőt vett fel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét veszélyeztető vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe;

L.  mivel az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosa Hivatalának 2019. június 25-i jelentése szerint Oroszország 2019. március 27-én 26 házkutatást végzett és ezt követően 24 személyt tartóztatott le, akik többsége krími tatár aktivista, és akiket jogellenesen akár 20 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetnek; mivel az illegálisan elfoglalt Krím félszigeten 2019 első felében Oroszország legalább 37 ukrán állampolgárt tartóztatott le jogellenesen; mivel szinte mindegyikük az őslakos krími tatár nép képviselője;

M.  mivel 2018. június elejétől több mint 70 ukrán állampolgárt vettek őrizetbe politikai okokból az Orosz Föderáció különböző régióiban és a megszállt Krím félszigeten; mivel a Memorial Emberi Jogi Központ 2019. márciusi becslése szerint jelenleg a négy évvel ezelőtti 50 emberhez képest ma 297 embert tartanak fogva politikai fogolyként Oroszországban, köztük Oleg Szencov filmrendezőt, a gondolatszabadságért járó Szaharov-díj. 2018. évi kitüntetettjét;

N.  mivel 2017 decemberében álarcos férfiak brutálisan megtámadták Andrej Rudomahát, az Észak-Kaukázusi Környezetvédelmi Figyelő nem kormányzati szervezet vezetőjét, és munkatársait, Viktor Csirikovot, Alekszandr Szaveljevet és Vera Holodnaját, melynek következtében Andrej Rudomahánál agyrázkódást és többszörös arccsonttörést diagnosztizáltak; mivel annak ellenére, hogy érdemi bizonyítékok – többek között CCTV-felvételek és a támadók ujjlenyomatai – állnak a hatóságok rendelkezésére, a nyomozás semmilyen kézzelfogható eredményre nem vezetett, és a brutális támadás elkövetői, illetve kitervelői továbbra is büntetlenséget élveznek; mivel ehelyett Rudomaha úrral szemben nyomozás indult az Állami Duma egyik tagja elleni „rágalmazás” vádjával;

O.  mivel a „külföldi ügynökökre” vonatkozó orosz törvény előírja a külföldi finanszírozásban részesülő és „politikai tevékenységet” folytató nem kormányzati szervezetek számára, hogy kérelmezniük kell egy külföldi ügynököket tartalmazó, különleges kormányzati jegyzékbe való felvételüket, ami azt jelenti, hogy ezeket a szervezeteket a kormány fokozottan és szorosan figyelemmel kíséri, valamint e törvény arra kötelezi őket, hogy valamennyi kiadványukban, sajtóközleményükben és jelentésükben feltüntessék, hogy azokat külföldi ügynök készítette;

P.  mivel az ország egyik legrégebbi és legjelentősebb környezetvédő aktivistája, Alekszandra Koroljova, a kalinyingrádi székhelyű Ekozascsita! (Ökovédelem!) nem kormányzati szervezet vezetője az ország elhagyására és külföldön menedékkérelem benyújtására kényszerült amiatt, hogy vádat emeltek ellene az azzal kapcsolatos bírság kifizetésének elmulasztása miatt, hogy a csoport továbbra sem voltak hajlandó „külföldi ügynökként” nyilvántartásba vétetni a szervezetet; mivel amennyiben bűnösnek találják, akár két évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik;

Q.  mivel az Ekozascsita! azon 49 orosz nem kormányzati szervezet egyike, amelyek – jelenleg elbírálás alatt lévő – kérelmet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (a 9988/13 számú kérelem), amellett érvelve, hogy a külföldi ügynökökről szóló törvény számos emberi jogi normát sért, többek között a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, amely következtetést az Európa Tanács emberi jogi biztosa is megerősített;

R.  mivel az elmúlt hónapokban legalább két büntetőügyet indítottak Andrej Borovikov és Vjacseszlav Jegorov környezetvédelmi aktivistákkal szemben, az arhangelszki és a moszkvai régiókban zajló környezetvédelmi tiltakozásokkal kapcsolatban a nyilvános gyülekezésekről szóló jogszabályok ismételt megsértése miatt;

S.  mivel az Európai Unió és Ukrajna a legutóbbi, 2019. július 8-i EU–Ukrajna csúcstalálkozót követő közös nyilatkozatukban a Krím félszigeten és Oroszországban jogellenesen fogva tartott és bebörtönzött ukrán állampolgárok – köztük krími tatár aktivisták – haladéktalan szabadon bocsátását követelték;

T.  mivel 2018 júniusában négy ukrán politikai fogoly – Oleh Szencov, a gondolat szabadságáért járó Szaharov-díj 2018. évi kitüntetettje, Olekszandr Kolcsenko, Olekszandr Sumkov és Volodomir Baluh – éhségsztrájkot folytatott az ukrán politikai foglyok tartós fogva tartása elleni tiltakozásképpen;

U.  mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése lehetővé tette az Orosz Föderáció küldöttségének, hogy újra részt vegyen az Európa Tanácsban, Európa vezető emberi jogi szervezetében, és 2019. június 25-én visszaállította szavazati jogát, hangsúlyozva, hogy az újbóli szerepvállalással együtt kell járjon a Tanács által képviselt értékeknek és normáknak való megfelelés;

1.  felhívja az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon az Oroszországban, valamint Ukrajna ideiglenesen megszállt területein jogellenesen és önkényesen fogva tartott összes ukrán állampolgárt(13), továbbá gondoskodjanak e személyek, többek között a krími tatárok, a 2019. július 10-i vörös téri békés tüntetés közelmúltban őrizetbe vett résztvevői, a politikai indíttatású vádak alapján fogva tartott ukrán állampolgárok, és az ukrán hadihajók 24 fős legénységének biztonságos hazatértéről;

2.  felhívja az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül vessenek véget az Alekszandra Koroljova és az „Ekozascsita!”, valamint az országban tevékenykedő emberijog-védők és környezetvédelmi aktivisták teljes köre ellen irányuló valamennyi – így az igazságszolgáltatási szintjén is megjelenő – zaklatásnak, és tegyék lehetővé számukra, hogy akadályoztatás nélkül végezhessék jogszerű munkájukat;

3.  sürgeti az orosz hatóságokat, hogy vonják vissza az úgynevezett „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, valamint törekedjenek az Európa Tanács Velencei Bizottsága által megfogalmazott valamennyi ajánlás támogatására és teljes körű végrehajtására, az e tekintetben fennálló nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban;

4.  felhívja Oroszországot, hogy hozza nyilvánosságra a donyec-medencebeli és luhanszki megszállt ukrajnai területeken fogva tartottak teljes jegyzékét, továbbá segítse elő e személyek esetében a családtagokkal és ügyvédekkel való kapcsolattartást;

5.  határozottan elítéli, hogy Oroszország folyamatosan megsérti a nemzetközi jog alapelveit és normáit, különösképpen pedig azt, hogy az ország megtagadja a nemzetközi bíróságok határozataiban foglaltak teljesítését; sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy hajtsa végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Krím félszigeten és az Oroszországi Föderációban fogva tartott személyek emberi jogainak megsértéséről szóló határozatait;

6.  hangsúlyozza, hogy az orosz – katonai vagy polgári – bíróságok nem jogosultak Oroszország nemzetközileg elismert határain kívül elkövetett cselekmények esetében ítéletet hozni, és rámutat, hogy a bírósági eljárás ilyen ügyekben illegitimnek tekintendő;

7.  felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy a nemzetközi kormányközi szervezetek számára, mindenekelőtt az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziója, a krími emberi jogi helyzetet értékelő EBESZ misszió, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, az Európa Tanács egyéb szervei és intézményi mechanizmusai, valamint a nemzetközi humanitárius szervezetek, különösen a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára szavatolja az akadálytalan belépést a Donyec-medence és Krím megszállt ukrajnai területeire;

8.  felhívja az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák az ENSZ különleges eljárásai tekintetében a teljes körű együttműködést, többek között az emberi jogokkal és környezetvédelemmel foglalkozó különleges előadónak, az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges előadónak, a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához való joggal foglalkozó különleges képviselőnek az országba történő meghívásával, hogy ily módon e felek jelentést tehessenek a környezetvédelmi emberijog-védők helyzetéről;

9.  rámutat arra, hogy az Oroszországi Föderációban az emberijog-védőket – a környezetvédőket is ideértve – gyakran zaklatják, megfigyelik, érik fizikai támadások, fenyegetik meg, irodáikban és otthonaikban gyakran tartanak rajtaütésszerű vizsgálatokat és házkutatást, valamint e személyek gyakran esnek rágalmazások, lejárató kampányok, bírósági zaklatások, önkényes fogva tartás és bántalmazás áldozatául, amellett hogy véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jogaikat is megsértik;

10.  javasolja, hogy az Európai Unió vegye fontolóra a politikai üldöztetés áldozatai bírósági tárgyalásainak folyamatos nyomon követését az Oroszországi Föderációban és a megszállt Krím félszigeten, valamint felszólítja az Európai Unió oroszországi küldöttségét és a tagállamok követségeit, hogy továbbra is kövessék nyomon az emberi jogi aktivisták és az ukrán politikai foglyok bírósági tárgyalásait, vegyenek részt e tárgyalásokon, valamint szervezzenek – független orvosokat is tömörítő – küldöttségeket az Oroszországi Föderációban és a megszállt Krím félszigeten politikai okokból fogva tartott ukrán állampolgárokhoz annak érdekében, hogy nyomon kövessék a börtönkörülményeket és e személyek egészségi állapotát;

11.  sürgeti az orosz hatóságokat minden szinten, hogy ismerjék el a környezetvédőknek a környezetvédelem terén és környezetvédelmi jogok tiszteletben tartásának biztosításában betöltött alapvető szerepét, továbbá hogy nyilvánosan ítéljék el a környezetvédőket érő támadásokat, a környezetvédők megfélemlítését, zaklatását, valamint büntetőjogi felelősségre vonását;

12.  sürgeti az orosz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a környezetvédelmi szervezetek békés és jogszerű tevékenységeinek – a helyi környezetvédelmi aktivistákkal szembeni koholt büntetőeljárások, a békés helyi tüntetések résztvevőinek letartóztatása, aránytalanul magas bírságok kiszabása révén történő – korlátozásával;

13.  felhívja az orosz hatóságokat, hogy tegyék meg a megfelelő jogi lépéseket, valamint vegyék igénybe a rendelkezésre álló összes jogi eszközt a környezetvédelmi aktivistákat érő támadások megelőzése és megfékezése érdekében; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy Andrej Rudomaha ügyében, valamint a többi, környezetvédők ellen irányuló támadás esetében is szavatolják a nyomozások hatékonyságát és az elkövetők felelősségre vonását;

14.  felszólítja az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, az Európai Unió oroszországi küldöttségét, továbbá az uniós tagállamok követségeit, hogy a környezetvédők helyzetét kövessék folyamatosan figyelemmel; felszólítja az Európai Uniót és az uniós tagállamokat, hogy az orosz környezetvédelmi és emberijog-védők támogatására tegyenek további lépéseket;

15.  aggodalmát fejezi ki a börtönkörülményekről szóló jelentések, többek között a kínzással, bántalmazással, az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megtagadásával kapcsolatos állítások miatt, és ezért ismételten felhívja az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák valamennyi fogva tartott személy jogainak teljes körű tiszteletben tartását, szavatolják, hogy minden fogvatartott megfelelő orvosi ellátást és kezelést kapjon, tartsák tiszteletben az orvosi etikai szabályokat, többek között ne alkalmazzanak az éhségsztrájkok esetében olyan nem kívánatos kezelést, illetve kényszertáplálást, amely kínzásnak és más bántalmazásnak minősülhet;

16.  üdvözli a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról hozott tanácsi határozatot; ismételten hangot ad azon szilárd meggyőződésének, hogy az uniós szankciókat egészen addig nem szabad feloldani, amíg Oroszország nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, többek között a minszki megállapodásokban foglaltakat; felkéri a tagállamokat, hogy továbbra is határozottan és egységesen alkalmazzák az Oroszországgal szemben elfogadott szankciókat, és fontolják meg célzott intézkedések bevezetését a politikai foglyok fogva tartásáért és az ellenük folytatott eljárásokért felelős személyekkel szemben; felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy fokozottabb nyomást gyakorolva biztosítsa valamennyi, az Oroszország által megszállt területeken fogva tartott politikai fogoly szabadon bocsátását;

17.  felhívja a következő alelnököt/főképviselőt egy új, átfogó, a béke és a stabilitás megszilárdítását célzó EU–Oroszország stratégia kidolgozására; hangsúlyozza, hogy a szükségszerű párbeszédnek szilárd elveken kell alapulnia, többek között a nemzetközi jog, valamint Oroszország szomszédai területi integritásának tiszteletben tartására, egyszersmind pedig meg kell erősítenie az orosz állampolgárokkal kialakított, emberek közötti kapcsolatokat; kiemeli, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kizárólag akkor szüntethetők meg, ha az ország teljes mértékben tiszteletben tartja kötelezettségeit; hangsúlyozza azonban, hogy szükség esetén az EU-nak arra is készen kell állnia, hogy ha Oroszország továbbra is megsérti a nemzetközi jogi előírásokat, további szankciókat – köztük célzott, személyekre vonatkozó szankciókat – fogadjon el, és korlátozza a finanszírozáshoz és a technológiákhoz való hozzáférést;

18.  ismételten támogatásáról biztosítja az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók európai rendszerét, az úgynevezett Magnyickij-törvényt, amelynek célja a súlyos emberijog-sértések elkövetőinek szankcionálása, és felhívja a Tanácsot, hogy késedelem nélkül folytassa az ezt a területet érintő munkáját; hangsúlyozza, hogy az emberi jogi jogsértések elkövetőit nem kaphatnak uniós vízumokat, és vagyonnal sem rendelkezhetnek az uniós tagállamokban;

19.  ismételten határozottan elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni, a jogtalanul megszállt Krím félsziget partjainál található Kercsi-szoros közelében végrehajtott, 2018. november 25-i fegyveres támadását; hangsúlyozza, hogy az NTJB felszólította Oroszországot arra, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedje útjára a hajókat, illetve bocsássa szabadon a hajók legénységét; kiemeli, hogy az NTJB-utasítás végrehajtásának elmulasztása szintén a nemzetközi kötelezettségek súlyos megsértésének minősül; úgy véli, hogy Oroszországnak az Ukrajnához címzett 2019. június 25-i feljegyzésben meghatározott, a hajók és a legénység szabadon bocsátására vonatkozó „feltételei” egyértelműen sértik az NTJB-utasítást, és a vita elmélyítése, illetve kiterjesztése esetlegesen annak még komolyabb megsértését jelenti;

20.  felhívja az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, hogy folyamatosan kövesse figyelemmel az emberi jogok helyzetét a Krím félszigeten és Kelet-Ukrajna nem kormányzati ellenőrzés alá eső területein;

21.  felszólítja az Orosz Föderációt, hogy maradéktalanul hajtsa végre az ENSZ Közgyűlésének „Ukrajna területi integritása” című, 2014. március 27-i, „Az emberi jogok helyzete a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopolban (Ukrajna)” című, 2016. december 19-i, 2017. december 19-i és 2018. december 22-i határozatát, valamint a Nemzetközi Bíróságnak az Ukrajna kontra Oroszország ügyben a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény alkalmazására vonatkozó ideiglenes intézkedésekről szóló végzését;

22.  aggodalommal emlékeztet arra, hogy az ukrán politikai foglyokkal szemben hozott számos orosz bírósági ítélet a kémkedés vádjához kapcsolódik (többek között Pavlo Hryb, Olekszij Sztognij, Hlib Sablij, Volodimir Priszics, Volodimir Dudka, Dmitrij Stiblikov, Evhen Panov, Andrij Zahtej, Valentin Vigovszkij, Viktor Scsur és Dmitro Dolgopolov ügye), ami emlékeztet az elmúlt évszázad 1930-as éveitől az 1950-es évek közepéig tartó elnyomó időszakára, amikor az akkori Szovjetunió számos polgárát ilyen alapon vették őrizetbe és ítélték el;

23.  tiltakozik az orosz főügyész által hozott határozat ellen, amelynek értelmében az Ukránok Világkongresszusa fenyegetést jelent Oroszország nemzetbiztonságára nézve;

24.  arra számít, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2019. június 25-i határozata azonnali javulást hoz az emberi jogok és az Európa Tanács normáinak oroszországi tiszteletben tartása terén, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek végrehajtására;

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 407., 2016.11.4., 74. o.
(2) HL C 316., 2017.9.22., 198. o.
(3) HL C 35., 2018.1.31., 38. o.
(4) HL C 76., 2018.2.28., 27. o.
(5) HL C 263., 2018.7.25., 109. o.
(6) HL C 346., 2018.9.27., 86. o.
(7) HL C 463., 2018.12.21., 31. o.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0259.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0435.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0115.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0518.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0157.
(13) A nem teljes lista a következő személyeket tartalmazza: Oleh Szencov, Olekszandr Kolcsenko, Olekszij Hirnij, Mikola Karpjuk, Sztaniszlav Klih, Valentin Vigjivszkij, Jurij Primov, Rusztem Vajitov, Ruszlan Zejtullajev, Ferat Szajfulajev, Viktor Scsur, Andrij Kolomijec, Roman Szuscsenko, Pavlo Grib, Olekszij Szizonovics, Enver Mamutov, Rusztem Abiltarov, Zebri Abszejitov, Remzi Memetov, Henadij Limesko, Evhen Panov, Hlib Sablij, Volodimir Priszics, Ihor Kjasko, Tejmur Abdullajev, Uzeir Adszullajev, Rusztem Iszmailov, Ajder Szaledinov, Emil Dzsemadenov, Volodimir Baluh, Dmitro Stiblikov, Muszlim Alijev, Emir-Uszein Kuku, Vadim Sziruk, Inver Bekirov, Refat Alimov, Arszen Dzsepparov, Olekszandr Sumkov, Tofik Abdulgazijev, Izet Abdullajev, Vladlen Abdulkadirov, Mejit Abdurahmanov, Biljal Adilov, Oszman Arifmemetov, Farid Bazarov, Szervet Gazijev, Dzsemil Gafarov, Riza Izetov, Alim Karimov, Szejran Murtaza, Jasar Mujedinov, Erfan Oszman, Szejtveli Szejtabdijev, Rusztem Sejhalijev, Ruszlan Szulejmanov, Saban Umerov, Marlen Aszanov, Szejran Szakijev, Memet Beljalov, Timur Ibrahimov, Szerver Zekirjajev, Ernesz Ametov, Olekszij Beszarabov, Volodimir Dudka, Olekszij Sztohnij, Mikola Siptur, Evhen Karakasev, Mariman Memedeminov, Olekszandr Sztesenko, Enver Szejtoszmanov, Szerver Musztafajev, Edem Szmajlov, Enver Bekirov, Diljaver Gafarov, Renat Szulejmanov, Eszkender Abdulganijev, Rusztem Emiruszeinov, Arszen Abhajrov, Rajim Ajvazov, Ajder Dzsepparov, Taljat Abdurahmanov, Szejran Musztafajev, Arszen Kubedinov, Musztafa Dehermendzsi, Ali Aszanov, Arszen Junuszov, Eszkender Kantemirov, Eszkender Emirvalijev, Szulejman Kadirov, Taljat Junuszov, Mikola Szemana, Musza Abkerimov, Vitalij Kuharenko, Aszan Sapuh, Bekir Dehermendzsi, Kjazim Ametov, Ruszlan Trubacs, Saban Umerov, Rusztem Szejthalilov, Riza Izetov, Farid Bazarov, Dzsemil Gafarov, Szejran Murtazi, Alim Kerimov, Tofik Abdulgarijev, Biljal Adilov, Medzshit Abdurahmanov, Rusztem Sejhalijev, Alim Sejhalijev, Szejtveli Szejtabdijev, Jasar Muedinov, Aszan Janikov, Enver Ametov, Ruszlan Szulejmanov, Akim Bekirov, Erfan Oszmanov, Szerver Gazijev, Remzi Bekirov, Oszman Arifmetov, Vlaszlen Abdulkadirov, Izet Abdullajev, Tajir Ibrahimov, Ajder Dzsepparov, Eldar Kantemirov, Ruszlan Meszutov, Ruszlan Nagajev, Enver Omerov, Riza Omerov, Eszkander Szulejmanov, Lenur Halilov.

Utolsó frissítés: 2019. október 8.Jogi nyilatkozat