Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2028(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0017/2019

Előterjesztett szövegek :

A9-0017/2019

Viták :

PV 22/10/2019 - 14
CRE 22/10/2019 - 14

Szavazatok :

PV 23/10/2019 - 11.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0038

Elfogadott szövegek
PDF 198kWORD 55k
2019. október 23., Szerda - Strasbourg Ideiglenes kiadás
Az Európai Unió 2020. évi általános költségvetése – összes szakasz
P9_TA-PROV(2019)0038A9-0017/2019

Az Európai Parlament 2019. október 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11734/2019 – C9-0119/2019 – 2019/2028(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a 2020. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására, III. szakasz – Bizottság(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2019. március 28-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2019. július 5-én fogadott el (COM(2019)0400),

–  tekintettel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2019. szeptember 3-án elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2019. szeptember 13-án továbbított tanácsi álláspontra (11734/2019 – C9-0119/2019),

–  tekintettel az Európai Unió által 2016. október 5-én ratifikált Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „Az energiaügyekkel és éghajlatváltozással kapcsolatos uniós fellépés” című állapotfelmérésére (2017),

–  tekintettel a Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című közleményére (COM(2018)0773),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére,

–  tekintettel a többi érintett bizottság véleményére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0017/2019),

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  emlékeztet, hogy a Parlament a 2020. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2019. március 14-i állásfoglalásában a 2020. évi költségvetésre vonatkozóan egyértelmű politikai prioritásokat határozott meg, amelyek hidat képeznek a jövő Európája felé és európai hozzáadott értéket biztosítanak; megerősíti e prioritások melletti szilárd elkötelezettségét, és ezek megfelelő szintű finanszírozásának biztosítása érdekében a következő álláspontot hozza;

2.  megismétli a Parlament azon álláspontját, hogy a 2020. évi költségvetésnek elő kell készítenie a 2020–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felé vezető utat, és szilárd kiindulópontot kell adnia az új generációs uniós programok és politikák elindításához; emlékeztet továbbá arra, hogy 2020 a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éve, és ezért az utolsó esély arra, hogy az Unió közelebb kerüljön az erre az időszakra meghatározott politikai kötelezettségvállalásokhoz, többek között az EU éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésének eléréséhez, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításához és a szociális jogok európai pillérének megvalósításához, valamint az Unió azon célkitűzéséhez, hogy 2050-ig megvalósuljon a szén-dioxid-semleges gazdaság; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek értékelnie és integrálnia kell az uniós szakpolitikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt teljes hatását (a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés), ezáltal előmozdítva a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és az esélyegyenlőséget;

3.  tudomásul veszi a Tanács költségvetési tervezetről szóló álláspontját, amely a Bizottság javaslatához képest 1,51 milliárd EUR-val kevesebb összegű kötelezettségvállalási előirányzatot tartalmaz; úgy véli, hogy a Tanács általi csökkentés egyértelműen ellentétes az Unió prioritásaival, azt nem támasztja alá a felvevőképesség, és a Parlament által az előző költségvetési években kért és kapott összes konkrét emelés eltörlését jelenti; ezért általános szabályként úgy határoz, hogy visszaállítja a Tanács által a költségvetési tervezet szintje alá csökkentett valamennyi költségvetési sor előirányzatait mind a működési, mind az igazgatási kiadások tekintetében, és a költségvetési tervezetet kiindulópontnak tekinti;

4.  határozottan úgy véli, hogy elengedhetetlen az éghajlatváltozás jelentette kihívás kezelése és a környezet oly módon történő védelme, hogy az fellendítse a foglalkoztatást, új munkahelyeket teremtsen, erősítse a versenyképességet, előmozdítsa a fenntartható fejlődést és biztosítsa a társadalmi jólétet; kiemeli az új és kialakulóban lévő technológiák kulcsszerepét e cél elérésében; hangsúlyozza, hogy az Uniónak példát kell mutatnia, és a világ más országait is inspirálnia kell arra, hogy különítsenek el további forrásokat az éghajlat-politikai kiadásokra; üdvözli az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó közelmúltbeli csúcstalálkozóján az uniós vezetők által tett erőfeszítéseket, valamint a több tagállam által a közelmúltban tett azon kötelezettségvállalásokat, hogy az olyan területeken, mint az energiahatékonyság, a megújuló energia, a fenntartható közlekedés és az energetikai infrastruktúra, fokozzák a kiadásokat; úgy véli, hogy ezeket a nyilatkozatokat a tagállamoknak konkrét intézkedésekkel kell alátámasztaniuk, többek között a Tanácsban folytatott tárgyalások során;

5.  emlékeztet az Uniónak a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeire, valamint az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy a 2014–2020 közötti időszak alatt teljesíti az éghajlatváltozással kapcsolatban az uniós kiadások 20 %-ában meghatározott célkitűzést; megjegyzi, hogy a 2020. évi költségvetési tervezetben javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok 21,0 %-a az éghajlathoz kapcsolódik, és hogy a 20 %-os cél elérése érdekében legalább további 3,5 milliárd EUR-t kell az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra fordítani; sajnálja, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben az uniós költségvetés korlátozott eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy egyedül kezelje az éghajlatváltozás jelentette kihívást, és rámutat a Bizottság által az e téren évi 175–290 milliárd EUR-ra becsült beruházási igényre; hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legközelebb kerüljünk az átfogó uniós költségvetési cél 2020 végéig történő eléréséhez;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai polgárok elvárásainak való megfelelés érdekében a 2020. évi költségvetésnek fel kell készítenie az Uniót arra, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben még ambiciózusabb célt tűzzön ki az éghajlat és a biológiai sokféleség általános érvényesítésére; átláthatóbb, szigorúbb és átfogóbb módszertant kér, amely összhangban van a nemzetközileg megállapított módszerekkel, beleértve az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások meghatározására és nyomon követésére szolgáló, megreformált teljesítménymutatókat; várakozással tekint az európai zöld megállapodásról szóló konkrét javaslat elé, amint azt a Bizottság következő megválasztott elnöke politikai iránymutatásaiban felvázolta; ezzel összefüggésben emlékeztet az uniós saját források rendszerének reformja melletti határozott elkötelezettségére, beleértve az új saját források bevezetését, amelyek jobban összhangban állnak a legfontosabb uniós politikai prioritásokkal, többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel;

7.  emlékeztet a 2019 márciusában elfogadott állásfoglalásában foglalt kötelezettségvállalásra, miszerint kéri a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötött valamennyi uniós kereskedelmi megállapodásba foglaljon bele egy kötelező záradékot, amely megköveteli a Párizsi Megállapodás ratifikálását és végrehajtását az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében;

8.  ezért olyan költségvetést javasol 2020-ra, amely jelentősen hozzájárul a környezeti kihívások és az éghajlatváltozás kezeléséhez, és amennyire csak lehet, ellensúlyozza a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, az éghajlatváltozással kapcsolatban az uniós kiadások 20 %-ában meghatározott célkitűzés eléréséhez vezető lemaradást; javasolja, hogy a költségvetési tervezetben szereplő szint felett több mint 2 milliárd EUR-val erősítsék meg a költségvetési tételeket a különböző fejezetekben, és elsősorban az 1a. alfejezetben, ami nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló célkitűzés megvalósításához; e megerősítésekkel gondosan azokat a tételeket célozza, amelyeknél kiváló a végrehajtási arány és a működési kapacitás a 2020. évi további előirányzatok felhasználásához;

9.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok továbbra is kiemelt szerepet kapnak az Unió költségvetésében; kiemeli, hogy annak ellenére, hogy az Unióban a fiatalok munkanélküliségi rátáinak csökkenése pozitív tendenciát mutat, továbbá hogy a fiatalok jövőbeli lehetőségeinek hiánya az Unió egyes részeiben – jelentős eltéréseket mutatva a tagállamok és a régiók között – nagyon is valós szociális vészhelyzet; ezért úgy határoz, hogy a következő többéves pénzügyi keretben megerősíti az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) a Bizottság által javasolt szint felett, többek között az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) felé való zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében;

10.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak teljes mértékben teljesítenie kell kötelezettségvállalásait azzal a céllal, hogy segítse a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és az ahhoz való alkalmazkodásban;

11.  megerősíti a pénzügyi forrásokat az Erasmus+, az elsődleges európai oktatási, képzési – többek között szakképzési –, ifjúsági és sportprogram iránti jövőbeli kereslet kielégítésére; hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ az Unió egyik kiemelt, a polgárok széles körében ismert programja, amely egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező, kézzelfogható eredményeket tud felmutatni; emlékeztet azon kötelezettségvállalására, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben megháromszorozza e program finanszírozását; hangsúlyozza, hogy folytatni kell és tovább kell erősíteni a DiscoverEU előkészítő intézkedést, tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra szóló Erasmus+ programba tervezett integrálására; felszólít arra, hogy fordítsanak különös figyelmet a felnőttoktatásban megvalósuló mobilitási intézkedésekre, különösen az Erasmus+ programban részt vevő idősek esetében;

12.  javasolja a Parlament prioritásaival kapcsolatos egyéb költségvetési sorok további célzott megerősítését olyan területeken, mint a kkv-k, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a rákkutatás, a biztonsági és igazságügyi együttműködés, a vámok, a migráció és a külpolitika, beleértve a fejlesztési és humanitárius segélyt;

13.  általánosságban támogatja a Bizottságnak a decentralizált ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt csökkentések veszélyeztetnék az ügynökségek megfelelő működését, és nem tennék lehetővé számukra feladataik ellátását; célzott emeléseket javasol azon ügynökségek előirányzatai esetében, amelyek további feladatokat fognak ellátni, vagy amelyek megnövekedett munkateherrel szembesülnek az újonnan felmerülő kihívások miatt;

14.  arra a következtetésre jut, hogy a fent kifejtett sürgető prioritások megfelelő finanszírozása érdekében, valamint figyelembe véve, hogy 2020-ban bizonyos fejezetekben nagyon szűk vagy nincs mozgástér, a Rugalmassági Eszközt és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot teljes mértékben mozgósítani kell, a rendkívüli tartalékot igénybe kell venni, miközben annak egy része továbbra is a következő évben esetlegesen bekövetkező, előre nem látható események finanszírozására áll rendelkezésre; emlékeztet arra is, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott rugalmasságok ennek az időszaknak a végén hatályukat vesztik;

15.  hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően ismételten teljes mértékben kutatásra kell felhasználni a visszavont kötelezettségvállalásokat; rendkívül sajnálja, hogy a Tanács ismételten elutasítja az említett jogalkotási rendelkezés alkalmazását, amelyet a Bizottság csak részleges aktiválásra javasolt a költségvetési tervezetben; kinyilvánítja azon szándékát, hogy ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, amely a költségvetési rendelet betűjét és szellemét egyaránt tükrözi; szándékában áll az idei költségvetési egyeztetés során megoldani ezt a problémát; javasolja, hogy ezeket a visszavont kötelezettségvállalásokat teljes mértékben a legtöbb éghajlattal kapcsolatos kutatási tevékenységet felmutató Horizont 2020 program négy költségvetési tételének megerősítésére használják fel;

16.  a 2020. évi költségvetés előirányzatainak átfogó szintjét (valamennyi szakasz) 170 971 519 973 EUR-ban határozza meg a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, ami a költségvetési tervezethez képest 2 699 813 994 EUR-s növekedést jelent; továbbá úgy határoz, hogy a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásokból 280 700 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát rendelkezésre; a 2020. évi költségvetés előirányzatainak átfogó szintjét (valamennyi szakasz) 159 146 168 195 EUR-ban határozza meg a kifizetési előirányzatok esetében;

1a.alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

17.  emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 rendkívül erős európai hozzáadott értéket teremt, és létfontosságú módon járul hozzá a környezetbarát technológia, illetve az éghajlat- és környezetbarát innováció fejlesztéséhez, hogy lefektesse a dekarbonizált jövő alapjait és támogassa a körforgásos gazdaságra való átállást; hangsúlyozza továbbá a program fontosságát az európai kutatás egyéb olyan jelentős területein, mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a rákkutatás; ezért jelentős mértékben, a költségvetési tervezet szintjén túl 737,8 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzattal emeli a Horizont 2020 finanszírozását; továbbá a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kutatási projektek végrehajtásának elmaradása miatt a 2018-ban visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összegét, 280,7 millió EUR-t a Horizont 2020 azon költségvetési tételeinek rendelkezésére bocsátja, amelyek a leginkább relevánsak az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási projektek szempontjából, és felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet e források méltányos földrajzi elosztására;

18.  meggyőződése, hogy a rák elleni küzdelemnek abszolút prioritást kell képeznie az Unió számára, és hogy jelentős erőfeszítéseket kell tenni ebbe az irányba; hangsúlyozza, hogy a rákkutatás fontos pillér e folyamatban; ezért a rákkutatásra előirányzandó pénzügyi források növelését fogadja el a Horizont 2020 vonatkozó költségvetési tételei alatt, amelyek szintén rendkívül magas költségvetés-végrehajtási arányt mutatnak; hangsúlyozza, hogy az e területen folytatott kutatásokat késedelem nélkül fokozni kell, tekintettel a következő többéves pénzügyi keretben előirányzott jelentősebb beruházásokra is;

19.  emlékeztet arra, hogy Európának az információs és kommunikációs technológiák (IKT) vezető beszállítójaként betöltött pozíciója az új IKT-technológiák kifejlesztésére és tesztelésére, valamint az induló innovatív vállalkozások és a technológiai vállalkozások számára a piaci kapacitás növelése érdekében nyújtott segítségre fordított erőforrásoktól függ; e tekintetben megismétli, hogy további finanszírozást kell biztosítani az európai kutatási létesítmények és a kkv-k számára, középpontba helyezve az olyan technológiák fejlesztését és előmozdítását, mint a keresőmotorok, a fordítási szolgáltatások és a hasonló úttörő technológiák;

20.  kiemeli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) döntő szerepét a közlekedés – ezen belül különösen a vasúti hálózat és az éjszakai vonatok –, az energetika és az ikt-infrastruktúra területeit egymással összekapcsoló, fenntartható és a klímasemleges társadalomra való átálláshoz nagymértékben hozzájáruló, nagy teljesítményű transzeurópai hálózat (TEN-T) stratégiai kialakításának előmozdításában; ezért javasolja a CEF-Közlekedés és a CEF-Energia finanszírozásának összesen 545 millió EUR-val történő növelését a kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési tervezetben szereplő szintje felett;

21.  úgy véli, hogy további fontos prioritásokat is meg kell erősíteni ezen alfejezetben; e tekintetben rámutat a kkv-kra, amelyek az Unió gazdaságának alapvető részét képezik, és kulcsfontosságú szerepet játszanak a kiváló színvonalú beruházások megvalósításában és a munkahelyteremtésben valamennyi tagállamban; ezzel összefüggésben a COSME program növelését fogadja el annak érdekében, hogy tovább fokozza a programnak a vállalkozói készség, többek között a női vállalkozások ösztönzésében, valamint az uniós vállalkozások versenyképességének és piacokhoz való hozzáférésének javításában rejlő lehetőségeit, és felszólít arra, hogy helyezzenek hangsúlyt a kkv-k digitális átalakulására; emlékeztet arra, hogy a COSME esetében a költségvetési tervezetben javasolt összeg még a pénzügyi programozásban előirányzottnál is alacsonyabb volt, és 50 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot fogad el a költségvetési tervezetben szereplő szint felett;

22.  hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ továbbra is nagyra értékelt és rendkívül népszerű program, amelyben a pályázatok mennyisége jóval meghaladja a rendelkezésre álló finanszírozást, és hozzájárul az erős közös európai identitás fokozásához; ezért a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 123,4 millió EUR összegű emelést fogad el a költségvetési tervezetben szereplő szint felett az alacsony sikerességi arány leküzdése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy több ember profitálhasson e programból;

23.  célzott növeléseket javasol az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) előirányzatai, valamint az Európai GNSS Ügynökség, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC – Hivatal) és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) előirányzatai és személyzete tekintetében;

24.  ezért a költségvetési tervezethez képest 1 503 766 221 EUR-val növeli az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a rendelkezésre álló mozgástér felhasználásával és a különleges eszközök igénybevételével kell finanszírozni; továbbá a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásokból 280 700 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát ezen alfejezet rendelkezésére;

1b.alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

25.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható növekedés és a jól célzott beruházások kulcsfontosságúak a minőségi munkahelyek létrehozásában és az általános jólét növelése terén, és hogy ezért a strukturális alapokat és beruházásokat hatékonyabban kell felhasználni az inkluzív növekedés serkentése, az egyenlőtlenségek csökkentése és a felfelé irányuló szociális konvergencia erősítése érdekében;

26.  sajnálja, hogy az ifjúsági munkanélküliség – 2019 áprilisában 14,2 %-ra becsült – szintje továbbra is elfogadhatatlanul magas, és az Unió egyes tagállamaiban és régióiban továbbra is különösen súlyos probléma; hangsúlyozza a fiatalok foglalkoztathatósága és vállalkozói kapacitása megerősítésének fontosságát az egyenlőtlenségek felszámolása mellett; meggyőződése, hogy a munkanélküliség elleni küzdelemhez jelentős pénzügyi erőfeszítésekre van szükség; eltökélt szándéka, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében kiegészítő finanszírozást biztosít az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani e program végrehajtását, és tovább kell javítani a program hatékonyságát annak biztosítása érdekében, hogy az nagyobb európai hozzáadott értéket teremtsen a nemzeti foglalkoztatási politikák számára; ezért javasolja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kötelezettségvállalási előirányzatainak 363,3 millió EUR-val történő növelését a költségvetési tervezetben szereplő szint felett;

27.  fokozza a technikai segítségnyújtás finanszírozását a projektirányítási eljárások összetettségének kezelése érdekében, a kérelmek elkészítésétől a pénzügyi irányításig és a hatásellenőrzésig, ami a strukturális alapok jobb felhasználásának egyik fő akadálya;

28.  a költségvetési tervezethez képest 373 278 264 EUR-val növeli az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a különleges eszközök igénybevételével kell finanszírozni;

2.fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

29.  aggodalommal állapítja meg, hogy a fajok kipusztulásának soha nem látott mértéke és gyorsuló üteme ellenére az összes kötelezettségvállalásnak újra csupán 8,3 %-a – amely 2015 óta a legalacsonyabb arány – kapcsolódik a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordításához; szorgalmazza nyomon követhető források elkülönítését és ezek megfelelő mértékű növelését a biológiai sokféleség hosszú távú és koherens védelmének biztosítása érdekében az egész Unióban; az éghajlatváltozás kezelésének általános prioritásával összhangban jelentős, 233 millió EUR összegű növelést összpontosít a 7. és 34. cím alatt a LIFE+ programhoz tartozó költségvetési tételek kötelezettségvállalási előirányzataira; elvárja, hogy a Bizottság garantálja az e további eszközök hatékony felhasználásához szükséges felvevőképességet, és biztosítsa az ilyen környezetbarát alapok méltányosabb földrajzi eloszlását úgy, ahogy azt a következő többéves pénzügyi keret programjai esetében teszi;

30.  javaslatot tesz egyes költségvetési tételek szükséges emelésére, különösen az afrikai sertéspestis több tagállamban tapasztalható hatását kezelő intézkedések finanszírozására; nyugtázza a súlyos következményeket és a 2019 eleje óta regisztrált előfordulások nagy számát, ami több tízezer állat pusztulását okozta; megjegyzi, hogy harmadik országok befektettek az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztésére irányuló kutatásba, és hogy az Uniónak be kellene fektetnie az oltóanyaggal kapcsolatos kutatásba és fejlesztésbe, ami elősegítené az afrikai sertéspestis terjedésének és előfordulásának a lehető legrövidebb időn belül való felszámolását;

31.  emlékeztet, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) előirányzatainak szintjét még ki kell igazítani, figyelembe véve a 2020-ban várhatóan rendelkezésre álló címzett bevételeket, a Bizottság módosító indítványában foglaltak szerint;

32.  javasolja az előirányzatok szintjének és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség személyi állományának célzott növelését;

33.  összegezve, 267,3 millió EUR-val növeli a kötelezettségvállalási előirányzatokat a 2. fejezetben (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a felső korlát alatt rendelkezésre álló mozgástér felhasználásával kell finanszírozni; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági költségvetés nem csökkenhet tovább, mivel a mezőgazdasági szektort gyakran érintik költségvetési választ szükségessé tevő válságok;

3.fejezet – Biztonság és uniós polgárság

34.  a jelenlegi többéves pénzügyi keret kezdete óta irreálisan alacsony felső határ tükrében megerősíti a Parlament prioritásainak finanszírozását a belső biztonság, a migráció, az alapvető jogok, a jogállamiság tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése, valamint a nemi alapú erőszak elleni küzdelem terén; határozottan ellenzi a Tanács csökkentéseit a Belső Biztonsági Alap (ISF) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) tekintetében, és elutasítja a Tanács azon javaslatát, hogy 400 millió EUR (AMIF) kötelezettségvállalási előirányzatot csoportosítsanak át egy tartalékba a Dublin III. rendelet(7) reformjára várva, mivel ez megakadályozná, hogy a leginkább érintett tagállamok támogatást kapjanak a migrációs nyomás emberséges módon történő kezeléséhez;

35.  hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos, hogy a migráció, a biztonság, a határellenőrzés és az alapvető jogok területén működő valamennyi ügynökség – különösen az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség (EPPO), a Frontex és az Alapjogi Ügynökség (FRA) – számára megfelelő finanszírozás és személyzet álljon rendelkezésre; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség számára biztosítani kell a szükséges eszközöket a határokon átnyúló bűncselekmények alapos kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen hozzon létre egy olyan alapot, amelynek célja a felkutatási és mentési műveletek támogatása a földközi-tengeri térségben való erőteljes felkutatási és mentési jelenlét biztosítása érdekében;

37.  megerősíti, hogy kész arra, hogy az uniós költségvetést a meglévő egyenlőtlenségek hatékony leküzdésének és a nemek közötti egyenlőség előmozdításának eszközeként használja fel, különösen a Jogok, egyenlőség és polgárság program Daphne-specifikus céljára, valamint a fejlesztési együttműködési eszköz keretében a humán fejlesztésre szánt források növelése révén; hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség a menekült nők és lányok, valamint az egyéb kiszolgáltatott csoportok, például az LMBTQI+ személyekkel szembeni nemi alapú erőszak és erőszak leküzdéséhez;

38.  javasolja a Kreatív Európa program MEDIA és Kultúra alprogramjai kötelezettségvállalási előirányzatainak 10 %-os növelését krónikus alulfinanszírozottságuk és alacsony sikerességi arányaik orvoslása érdekében; emellett növeli a félretájékoztatás kezelése és a független újságírás előmozdítása szempontjából kulcsfontosságú multimédiás fellépések előirányzatait is;

39.  javasolja továbbá az Európai Gyógyszerügynökséghez való uniós hozzájárulás célzott növelését;

40.  ezért 121 799 746 EUR-val megerősíti a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezet szintje felett (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a speciális eszközök további igénybevételével kell finanszírozni;

4.fejezet – Globális Európa

41.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek fokozottabban hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekhez, valamint a klímadiplomáciához a fejlesztési együttműködési eszköz és az uniós polgári védelmi mechanizmus hatálya alá tartozó országokban; rámutat annak lehetőségére, hogy az uniós költségvetés pénzügyi támogatást nyújtson a katasztrófakockázatok csökkentéséhez és az innovatív pénzügyi eszközök – többek között az EU külső beruházási terve – mozgósításához, hogy támogassa az éghajlatváltozással kapcsolatos afrikai fejlesztési projektek előkészítését és finanszírozását;

42.  javasolja a nyugat-balkáni országoknak szóló finanszírozás jelentős növelését az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében, különösen a demokratikus intézmények működése, a jogállamiság, a jó kormányzás és a közigazgatás terén; hangsúlyozza az érdemi finanszírozás fontosságát azon számos kihívás tekintetében, amelyekkel az Uniónak a tagállamokkal együtt az európai szomszédságban szembe kell majd néznie a politikai reformok támogatása és a vívmányoknak való megfelelés érdekében a Nyugat-Balkánon;

43.  emlékeztet arra, hogy tekintettel a fennálló biztonsági fenyegetésekre és a biztonsági környezet romlására az EU keleti határain, valamint a kihívásokkal teli reformokra a kelet-európai partnerországokban, fontos, hogy elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre a válság- és konfliktusmegelőzés, a stabilitás, a demokrácia és a bizalomépítés támogatására, valamint, hogy fokozzák a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődés támogatására irányuló erőfeszítéseket a régióban; emlékeztet arra is, hogy a déli szomszédság országainak további pénzügyi támogatásra van szükségük, mivel hatalmas nyomásnak vannak kitéve, ideértve a szíriai és a líbiai konfliktust, a szélsőségesség előretörését és a kapcsolódó menekült- és migránsmozgásokat;

44.  rendkívül aggódik az Egyesült Államok azon döntése miatt, hogy visszavonja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) számára nyújtott éves pénzügyi hozzájárulását, és úgy véli, hogy az Uniónak hozzá kell járulnia az ebből eredő kiesés kompenzálásához azzal, hogy növeli az ügynökségnek nyújtott pénzügyi támogatást; elismeri, hogy az EU globális közel-keleti stratégiájával összhangban az UNRWA hatékony szerepet tölt be az alapvető szolgáltatások több millió palesztin menekült számára megszakítás nélkül történő fenntartásában, a regionális stabilitáshoz való hozzájárulásban és a radikalizálódás elleni küzdelemben;

45.  mély aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok kormányának azon döntése miatt, hogy több uniós termékre vámokat vet ki a Kereskedelmi Világszervezet választott bírósági testületének az Airbus ügyben hozott döntése következtében; elkötelezett e kérdés kezelése iránt a 2020. évi költségvetési eljárás soron következő egyeztetési időszakában, a kiválasztott költségvetési tételek szükséges növelésének biztosításával, különösen azon intézkedések finanszírozására, amelyek az USA kereskedelmi akadályainak az uniós vállalkozásokra gyakorolt hatását kezelik és enyhítik;

46.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, a harmadik Bécsi Egyezménynek megfelelően a visszatelepülni kívánó maroniták és az enklávéban élő összes személy jólétéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

47.  hangsúlyozza az EU felelősségét az Északi-sarkvidék védelmének támogatásában; kiemeli, hogy be kell fektetni egy következetesebb uniós északi-sarkvidéki politikába;

48.  felhív a szomszédos országokba, köztük a karibi térség uniós tagállamokhoz tartozó területeire távozó venezuelai menekültek támogatására összpontosító projektek finanszírozásának növelésére;

49.  úgy véli, hogy mivel Törökország a tagállamokkal szemben agresszív magatartást tanúsítva komolyan és kitartóan veszélyezteti a regionális stabilitást, és tekintettel a kurd lakosságot célzó, egyoldalú katonai fellépésére Északkelet-Szíriában – ami a szíriai menekültek további lakóhelyelhagyását és a humanitárius segítséghez való hozzáférés súlyos akadályozását vonta magával, a polgári lakosság súlyos szenvedését okozva, aláásva az egész régió stabilitását –, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területén tapasztalható hiányosságok miatt indokolt az előcsatlakozási támogatási eszköz keretében Törökország számára megítélt előirányzatok csökkentése és 100 millió EUR befagyasztása (tartalékba helyezendő összeg); hangsúlyozza azonban, hogy a befagyasztás és a csökkentés nem célozhatja a civil társadalmat, a szíriai menekülteket vagy a törökországi diákokat;

50.  elítéli Északkelet-Szíria török invázióját, amely számos áldozatot követel a polgári lakosság körében, növelve a menekültek számát és tovább destabilizálva a régiót; ezért – a folyamatban lévő fejlemények fényében – beavatkozást tervez a Törökországnak szánt költségvetési sorokra vonatkozó álláspontjának kiigazítása révén, megőrizve ugyanakkor a civil társadalmi szereplők pénzügyi támogatását a 2020. évi éves költségvetésre vonatkozó egyeztetés során;

51.  sajnálja, hogy a Parlament korlátozott szerepet tölt be a szükséghelyzeti alap felügyelete és irányítása terén; alapvetőnek tartja, hogy a Parlament nyomon követhesse az operatív bizottság tevékenységét, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson részletes tájékoztatást az e bizottságban hozott döntésekről, és biztosítsa, hogy a Parlament is képviselve legyen ülésein;

52.  összességében 257 217 394 EUR-val erősíti meg a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezet szintje felett (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a speciális eszközök további igénybevételével kell finanszírozni;

5.fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

53.  visszaállítja az igazgatási kiadási tételek költségvetési tervezetben szereplő szintjét, beleértve az 1–4. fejezetben szereplő igazgatási és kutatástámogatási kiadásokat; a kötelezettségvállalási előirányzatok 5,5 millió EUR-s növelését javasolja a költségvetési tervezeten túl az európai demokráciáról/Európa jövőjéről szóló konferencia számára; rámutat, hogy a konferenciának megfelelő szintű autonómiával kell rendelkeznie, valamint hogy a Parlamentet a többi uniós intézménnyel egyenrangú félként kell bevonni; hangsúlyozza továbbá, hogy a konferenciának lehetővé kell tennie, hogy abban a polgárok széles köre – ideértve a fiatalokat is – vegyen részt és vállaljon szerepet;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

54.  emlékeztet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságára, amelyek alapvető eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Bizottság jelenlegi elnöke és a Parlament által támogatott új programok – mint például az igazságos átmeneti alap – előkészítése során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania e programok oly módon történő végrehajtására, hogy az a Parlament lehető legszélesebb körű támogatását élvezze; az összes benyújtott javaslat körültekintő elemzése után, valamint figyelembe véve a Bizottság által a jogi követelményekre és végrehajthatóságra vonatkozóan végzett értékelést, a kísérleti projektekből és előkészítő intézkedésekből olyan kiegyensúlyozott csomagot fogad el, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait; felhívja a Bizottságot a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések gyors végrehajtására, valamint arra, hogy készítsen visszajelzést teljesítményükről és a helyszínen elért eredményekről;

Kifizetések

55.  rámutat a költségvetési tervezetben a kifizetési felső határ alatt hagyott 20 067,6 millió EUR-s példa nélküli mozgástérre, amely a 2014–2020-as programok igen késői elindulásából és ezáltal a fel nem használt kifizetések felhalmozódásából ered, különösen az 1b. alfejezetben; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a kifizetési kérelmek jelentős felhalmozódását a következő többéves pénzügyi keret elején, amely a jelenlegi időszakhoz hasonlóan az uniós költségvetés másik kifizetési válságához vezethet, és a 2021–2027-es időszakban megakadályozhatja a programok következő generációjának időben történő megkezdését;

56.  ezért az európai strukturális és beruházási alapok kifizetéseit összesen 3 milliárd EUR-val növeli, azon elvárás alapján, miszerint a tagállamok a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében fel fogják gyorsítani operatív programjaik végrehajtását, és jobban megfelelnek majd saját előrejelzéseiknek; 948 millió EUR-val növeli az ESBA-garanciaalap feltöltését annak érdekében, hogy 2020-ig költségvetési szempontból semleges módon előrehozza azokat az éves részleteket, amelyeket eddig a 2021 és 2023 közötti időszakra terveztek, vagyis amikor a kifizetésekre nehezedő nyomás várhatóan magasabb lesz; végül megerősíti a kifizetési előirányzatokat azon költségvetési sorok esetében, ahol a kötelezettségvállalási előirányzatok növelésére került sor;

Egyéb szakaszok

I.szakasz – Európai Parlament

57.  visszaállítja a becslések során a Parlament 2020. évi igényeinek körültekintő és felelős elemzése alapján megállapított, a 2019. március 28-i plenáris ülésen a fent említett állásfoglalásában nagy többséggel elfogadott előirányzatokat; tudatában van annak, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy kiigazítsa a többi intézmény költségvetési előirányzat-tervezetét; mindazonáltal megdöbbenését és mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csökkenti a Parlament költségvetését, ami megtöri a két intézmény közötti jó együttműködés hagyományát;

58.  a költségvetési tervezethez képest két sort a költségvetési tervezet szintje fölé emel a 2020. évi költségvetésben az átmeneti ellátásokat érintő, előre nem látható új elemek miatt, azaz: az újra nem választott képviselők magasabb aránya az európai választásokat követően (63 %, míg a számítási alap az átlagos 50 % volt), valamint a brexit 2019. október 31-ig történő meghosszabbítása; növeli az európai politikai alapítványokra vonatkozó tételeket is, mivel munkájuk alapvető fontosságú a demokrácia előmozdítása, illetve az álhírek és a félretájékoztatás elleni küzdelem terén;

59.  a Parlament által elfogadott javaslattal összhangban:

   a) kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki technikai megoldást arra, hogy a képviselők akkor is gyakorolhassák szavazati jogukat, amikor szülési szabadságon, apasági vagy hosszabb betegszabadságon vannak;
   b) megismétli az ingatlanpolitikával kapcsolatos átlátható döntéshozatali folyamatra irányuló felhívását; ezért nem ért egyet azzal az állandó gyakorlattal, hogy az év végi maradványösszeget átcsoportosítják az aktuális ingatlanprojektekhez, amelyekre rendszeresen ugyanazon alcímek, címek és – gyakran – pontosan ugyanazon költségvetési tételek esetében kerül sor; úgy véli, hogy az ingatlanpolitikát átlátható módon, az arra vonatkozó költségvetési sorokból kell finanszírozni;
   c) emlékeztet azon kérésére, hogy az Elnökség tegyen lépéseket a juttatási arányok teljes összehangolása érdekében a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében, a tisztviselők, az egyéb alkalmazottak és az akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, 2020. január 1-jétől kezdődően;
   d) ismételten felhívja az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy vizsgálják felül az Európai Unión kívüli küldöttségek és kiküldetések munkáját szabályozó végrehajtási rendelkezéseket; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak – bizonyos feltételek mellett – fontolóra kell vennie az akkreditált parlamenti asszisztensek azon lehetőségét, hogy a képviselőket hivatalos parlamenti küldöttségeken és kiküldetéseken elkísérjék;
   e) kéri a főtitkárt, hogy mielőbb terjessze elő a végrehajtási szabályokat az akkreditált parlamenti asszisztensek szabályzat szerinti jogainak biztosítása érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az önkényes értelmezések és a jelenlegi egyenlőtlenségek, amelyek akadályozzák a képviselői és asszisztensi szabályzat szerinti munkájuk teljes körű gyakorlását;
   f) kéri az Unióban a szexuális zaklatással és visszaéléssel szemben folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i parlamenti állásfoglalásban(8) ajánlott intézkedések teljes körű végrehajtását, nevezetesen a valamennyi alkalmazott számára nyújtott zaklatásellenes képzések végrehajtását, a két zaklatás elleni bizottság külső ellenőrzését, valamint a két bizottság egy független bizottsággá történő összevonását, orvosok és jogászok állandó tagként való bevonásával; további támogatást kér a Parlamenten belüli zaklatási ügyek kezelésében illetékes további személyzet költségeinek fedezésére, külön szervezeti egységben egyesítve az orvosi, pszichológiai, jogi és humánerőforrás-gazdálkodási háttérrel rendelkező személyzetet, valamint a zaklatás áldozatai jogi és orvosi költségeinek fedezésére, a személyzeti szabályzat 24. cikkével összhangban;
   g) ismételten kéri a főtitkárt, hogy a SPAAK épület felújításával összefüggő előkészítő műszaki munkálatok vonatkozásában nyújtson be részletes becsléseket és költségkimutatást a 12,4 millió EUR-ra becsült kiadásokról;
   h) megismétli felhívását a videokonferenciák és egyéb technológiák nagyobb mértékű használatára a környezet védelme és erőforrások megtakarítása érdekében, különösen az alkalmazottak három helyszín közötti szolgálati útjainak csökkentése érdekében;

Egyéb szakaszok (IV–X. szakasz)

60.  megjegyzi, hogy a költségvetési tervezet főleg a költségvetés többi szakaszába tartozó különböző intézmények becsléseit tükrözi, ezért néhány kivételtől eltekintve teljesíti azok pénzügyi követelményeit; úgy véli, hogy a Tanács által javasolt csökkentések ezért káros hatással lennének az érintett intézmények működésére, és következésképpen az Unió működéséhez való alapvető hozzájárulásukra; e tekintetben javasolja, hogy szinte minden esetben állítsák vissza a költségvetési tervezet szintjét, többek között az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat létszámterve tekintetében; a szóbeli megállapodásnak megfelelően nem módosítja a Tanács és az Európai Tanács álláspontjáról szóló tanácsi olvasatot;

61.  úgy véli, hogy korlátozott számú esetben és az intézmények becsléseit figyelembe véve a költségvetési tervezethez képest növelni kell a sorokat, és további álláshelyeket kell javasolni; ezért a következőket javasolja:

   a) a Bírósággal kapcsolatban és annak növekvő munkaterhelése miatt, a Bíróság által a költségvetési tervezetében javasolt 11 álláshely (7 AD és 4 AST) visszaállítása, amit a Bizottság nem foglalt bele a költségvetési tervezetbe, valamint a szükséges előirányzatok biztosítása a díjazásokhoz és a juttatásokhoz;
   b) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával kapcsolatban az előirányzatok növelése a költségvetési tervezet néhány sorában a tavalyi évhez hasonló szintű előirányzatok fenntartása érdekében;
   c) az európai ombudsmannal kapcsolatban a költségvetési tervezeten felül két AD besorolású álláshely hozzáadása, három költségvetési tétel kisebb mértékű csökkentésével kombinálva, kiegyensúlyozva a két másik sorba visszaállított összegeket;

o
o   o

62.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást (az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt) a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(2)HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(3)HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4)HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5)Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0210.
(6)Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0326.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0417.

Utolsó frissítés: 2019. október 24.Jogi nyilatkozat