Index 
Elfogadott szövegek
2019. október 10., Csütörtök - BrüsszelIdeiglenes kiadás
Az Eurojust és Szerbia közötti együttműködési megállapodás *
 4/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2019. évi általános költségvetéshez: Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok csökkentése a kiadási igények frissítésével és a bevételek (saját források) frissítésével összhangban
 A Rugalmassági Eszközből a migráció, a menekültek beáramlása és a biztonsági fenyegetések céljára 2019-ben felhasználandó összegek kiigazítása
 Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: hatóanyagok, többek között a flumioxazin
 Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: hatóanyagok, többek között a klórtoluron
 Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: A géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYNØØØJG-2) kukorica
 Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: A géntechnológiával módosított A2704-12 (ACSGMØØ5-3) szójabab
 Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: A géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukorica, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukorica
 A választásokba való külföldi beavatkozás és a nemzeti és európai demokratikus folyamatokban megjelenő dezinformáció
 Többéves pénzügyi keret 2021–2027 és saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak
 Foglalkoztatási és szociális politikák az euróövezetben

Az Eurojust és Szerbia közötti együttműködési megállapodás *
PDF 129kWORD 42k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i jogalkotási állásfoglalása az Eurojust és Szerbia közötti együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (10334/2019 – C9-0041/2019 – 2019/0807(CNS))
P9_TA-PROV(2019)0023A9-0009/2019

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (10334/2019),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0041/2019),

–  tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 26a. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0009/2019),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.


4/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2019. évi általános költségvetéshez: Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok csökkentése a kiadási igények frissítésével és a bevételek (saját források) frissítésével összhangban
PDF 182kWORD 84k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó, 4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról: a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok csökkentése a kiadási igények frissítésével és a bevételek (saját források) frissítésével összhangban (11733/2019 – C9-0114/2019 – 2019/2037(BUD))
P9_TA-PROV(2019)0024A9-0012/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2018. december 12-én fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2019. július 2-án elfogadott, 4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2019)0610),

–  tekintettel a Tanács által 2019. szeptember 3-án elfogadott és az Európai Parlamenthez ugyanazon a napon továbbított, a 3/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (11733/2019 – C9-0114/2019),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0012/2019),

A.  mivel a 4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a költségvetés kiadási és bevételi oldalának naprakésszé tétele a legutóbbi fejlemények figyelembevétele céljából;

B.  mivel a 4/2019 sz. költségvetés-módosítási tervezet a kiadási oldalon a költségvetési sorok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait 112 millió EUR-val, illetve 67,5 millió EUR-val csökkenti a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” című 1a. fejezetben, a „Belső gazdasági, társadalmi és területi kohézió” című 1b. fejezetben, illetve a „Fenntartható növekedés – természeti erőforrások” című 2. fejezetben; mivel a 4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet 11,9 millió EUR-val növelné az 5. fejezet kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait annak érdekében, hogy egyes intézmények 2019. évi költségvetését az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének 2019. október 31-re való elhalasztása következtében kiigazítsák;

C.  mivel a 4/2019 sz. költségvetés-módosítási tervezet a bevételi oldalon a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékekre), valamint a hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját források alapjára vonatkozó előrejelzések felülvizsgálatára, továbbá a megfelelő brit korrekciók és azok finanszírozásának költségvetésbe állítására vonatkozik, amelyek mindegyike érinti a tagállamok uniós költségvetésbe befizetett sajátforrás-hozzájárulásainak megoszlását;

1.  tudomásul veszi a Bizottság javaslatát; megismétli álláspontját, miszerint az uniós költségvetés túl kicsi ahhoz, hogy reagálni tudjon az Unió, valamint a polgárai előtt álló sürgető igényekre és kihívásokra;

2.  tudomásul veszi a saját források egyensúlyának helyreállítására irányuló technikai folyamatot, amelyet a tradicionális saját források és a héa-előrejelzések felülvizsgálata, valamint a brit korrekció naprakésszé tétele tesz szükségessé;

3.  tudomásul veszi a 4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

4.  úgy véli, hogy egy költségvetés-módosítási tervezetnek csak egyetlen célt kell követnie; megállapítja, hogy a 4/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezetnek két célja van, éspedig: költségvetési sorok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak felszabadítása az 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, 3. Biztonság és uniós polgárság és a 4. Globális Európa fejezet, valamint az Európai Unió Szolidaritási Alapja vonatkozásában, továbbá egyes intézmények 2019. évi költségvetésének növelése, az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének 2019. október 31-re halasztása miatt; megállapítja, hogy a 4/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet legsürgősebb célja az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének 2019. október 31-re halasztása miatt néhány intézmény 2019. évi költségvetésének kiigazítása; ezért jóváhagyja az említett kiigazításokat, azonban elutasítja a kötelezettségvállalási előirányzatok javasolt felszabadítását;

5.  úgy határoz, hogy az alábbiak szerint módosítja a 4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

6.  kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy új javaslatot azzal a céllal, hogy átcsoportosítsa a 4/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezetre irányuló javaslatában azonosított lehetséges megtakarításokat, és minden újonnan azonosított, fel nem használt előirányzatot, annak érdekében, hogy finanszírozást biztosítson a finanszírozási hiányban szenvedő kulcsfontosságú uniós programoknak;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Parlament módosításaival együtt a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET: KÖLTSÉGVETÉSI MÓDOSÍTÁSOK: 1 – 16

Módosítás 1

 

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

04 02 63 01. jogcímcsoport — Európai Szociális Alap – Operatív technikai segítségnyújtás

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

04 02 63 01

1.2.31

23 333 097

19 454 600

15 033 097

19 454 600

8 300 000

 

23 333 097

19 454 600

Tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

23 333 097

19 454 600

15 033 097

19 454 600

8 300 000

 

23 333 097

19 454 600

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 2

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

12 02 04. jogcímcsoport — Európai Bankhatóság (EBH)

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

12 02 04

1.1.DAG.

19 158 256

19 158 256

16 668 256

16 668 256

2 490 000

2 490 000

19 158 256

19 158 256

Tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

19 158 256

19 158 256

16 668 256

16 668 256

2 490 000

2 490 000

19 158 256

19 158 256

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 3

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

12 02 05. jogcímcsoport — Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA)

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

12 02 05

1.1.DAG.

12 374 234

12 374 234

10 014 234

10 014 234

2 360 000

2 360 000

12 374 234

12 374 234

Tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

12 374 234

12 374 234

10 014 234

10 014 234

2 360 000

2 360 000

12 374 234

12 374 234

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 4

 

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

12 02 06. jogcímcsoport — Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

12 02 06

1.1.DAG.

27 235 160

27 235 160

13 565 160

13 565 160

13 670 000

13 670 000

27 235 160

27 235 160

Tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

27 235 160

27 235 160

13 565 160

13 565 160

13 670 000

13 670 000

27 235 160

27 235 160

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 5

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

13 06 01. jogcímcsoport — Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

13 06 01

9.0.3

343 551 794

343 551 794

313 803 159

343 551 794

29 748 635

 

343 551 794

343 551 794

Tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

343 551 794

343 551 794

313 803 159

343 551 794

29 748 635

 

343 551 794

343 551 794

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 6

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

18 01 04 05. jogcímcsoport — Unión belüli szükséghelyzeti támogatáshoz kapcsolódó támogatási kiadások

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

18 01 04 05

3.0.12

250 000

250 000

130 000

130 000

120 000

120 000

250 000

250 000

Tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

250 000

250 000

130 000

130 000

120 000

120 000

250 000

250 000

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 7

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

18 02 03. jogcímcsoport — Európai Határ - és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

18 02 03

3.0.DAG.

293 185 279

293 185 279

293 185 279

293 185 279

 

 

293 185 279

293 185 279

Tartalék

19 321 000

19 321 000

7 200 000

7 200 000

12 121 000

12 121 000

19 321 000

19 321 000

Összesen

 

312 506 279

312 506 279

300 385 279

300 385 279

12 121 000

12 121 000

312 506 279

312 506 279

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 8

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

18 03 01 01. jogcímcsoport — A Közös Európai Menekültügyi Rendszer megerősítése és fejlesztése, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás fokozása

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

18 03 01 01

3.0.1

377 106 629

527 969 782

377 106 629

527 969 782

 

 

377 106 629

527 969 782

Tartalék

460 000 000

94 500 000

452 800 000

87 300 000

7 200 000

7 200 000

460 000 000

94 500 000

Összesen

 

837 106 629

622 469 782

829 906 629

615 269 782

7 200 000

7 200 000

837 106 629

622 469 782

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 9

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

23 03 01 01. jogcímcsoport — Katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelmi felkészültség az Unióban

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

23 03 01 01

3.0.6

28 256 000

23 200 000

28 256 000

23 200 000

 

 

28 256 000

23 200 000

Tartalék

105 900 000

46 560 000

70 900 000

20 170 000

35 000 000

26 390 000

105 900 000

46 560 000

Összesen

 

134 156 000

69 760 000

99 156 000

43 370 000

35 000 000

26 390 000

134 156 000

69 760 000

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 10

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

23 03 02 01. jogcímcsoport — Gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások Unión belüli jelentős katasztrófák esetén

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

23 03 02 01

3.0.6

4 100 000

3 700 000

4 100 000

3 700 000

 

 

4 100 000

3 700 000

Tartalék

9 300 000

6 200 000

9 300 000

6 029 486

 

170 514

9 300 000

6 200 000

Összesen

 

13 400 000

9 900 000

13 400 000

9 729 486

 

170 514

13 400 000

9 900 000

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 11

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

23 03 02 02. jogcímcsoport — Gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások harmadik országokbeli jelentős katasztrófák esetén

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

23 03 02 02

3.0.6

15 700 000

12 846 000

15 700 000

12 846 000

 

 

15 700 000

12 846 000

Tartalék

2 000 000

2 000 000

2 000 000

p.m.

 

2 000 000

2 000 000

2 000 000

Összesen

 

17 700 000

14 846 000

17 700 000

12 846 000

 

2 000 000

17 700 000

14 846 000

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó átcsoportosítás révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 12

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

33 03 05. jogcímcsoport — Európai Ügyészség

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

33 03 05

3.0.DAG.

4 911 000

4 911 000

3 911 000

3 911 000

1 000 000

1 000 000

4 911 000

4 911 000

Tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

4 911 000

4 911 000

3 911 000

3 911 000

1 000 000

1 000 000

4 911 000

4 911 000

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 13

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

40 02 41. jogcímcsoport — Differenciált előirányzatok

A számadatok a következőképpen módosítandók:

 

Többéves pénzügyi keret

2019. évi költségvetési tervezet

A Tanács álláspontja

4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezet

Különbség

Új összeg

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

Kötelezettségvállalások

Kifizetések

40 02 41

-

757 529 650

326 288 650

703 208 650

278 407 136

54 321 000

47 881 514

757 529 650

326 288 650

Tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

757 529 650

326 288 650

703 208 650

278 407 136

54 321 000

47 881 514

757 529 650

326 288 650

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés korábbi adatainak visszaállítása a folyamatban lévő pénzügyi évvel összefüggésben, annak érdekében, hogy az év végéhez közelebb az esetleges kiigazításokat végre lehessen hajtani egy átfogó költségvetés-módosítási tervezet révén, valamint hogy a következő hetekben esetlegesen felmerülő egyéb tényezőket figyelembe lehessen venni.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 14

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

03 01 11. jogcímcsoport — Európai Bankhatóság (EBH)

A létszámterv a következőképpen módosul:

Besorolási csoport és fokozat

Európai Bankhatóság (EBH)

2019. évi költségvetés

4/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet

Felülvizsgált 2019. évi költségvetés

Állandó álláshelyek

Ideiglenes álláshelyek

Állandó álláshelyek

Ideiglenes álláshelyek

Állandó álláshelyek

Ideiglenes álláshelyek

AD 16

 

1

 

1

 

1

AD 15

 

1

 

1

 

1

AD 14

 

6

 

6

 

6

AD 13

 

2

 

2

 

2

AD 12

 

8

 

8

 

8

AD 11

 

12

 

12

 

12

AD 10

 

12

 

12

 

12

AD 9

 

22

 

22

 

22

AD 8

 

26

 

26

 

26

AD 7

 

19

 

17

 

19

AD 6

 

22

 

20

 

22

AD 5

 

13

 

7

 

13

AD összesen

 

144

 

134

 

144

AST 11

 

 

 

 

 

 

AST 10

 

 

 

 

 

 

AST 9

 

 

 

 

 

 

AST 8

 

 

 

 

 

 

AST 7

 

 

 

 

 

 

AST 6

 

3

 

3

 

3

AST 5

 

4

 

4

 

4

AST 4

 

2

 

2

 

2

AST 3

 

1

 

1

 

1

AST 2

 

1

 

1

 

1

AST 1

 

 

 

 

 

 

AST összesen

 

11

 

11

 

11

AST/SC 6

 

 

 

 

 

 

AST/SC 5

 

 

 

 

 

 

AST/SC 4

 

 

 

 

 

 

AST/SC 3

 

 

 

 

 

 

AST/SC 2

 

 

 

 

 

 

AST/SC 1

 

 

 

 

 

 

AST/SC összesen

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

155

 

145

 

155

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés visszaállítása

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 15

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

03 01 12. jogcímcsoport — Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA)

A létszámterv a következőképpen módosul:

Besorolási csoport és fokozat

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA)

2019. évi költségvetés

4/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet

Felülvizsgált 2019. évi költségvetés

Állandó álláshelyek

Ideiglenes álláshelyek

Állandó álláshelyek

Ideiglenes álláshelyek

Állandó álláshelyek

Ideiglenes álláshelyek

AD 16

 

1

 

1

 

1

AD 15

 

1

 

1

 

1

AD 14

 

2

 

2

 

2

AD 13

 

5

 

5

 

5

AD 12

 

11

 

11

 

11

AD 11

 

17

 

14

 

17

AD 10

 

17

 

14

 

17

AD 9

 

17

 

19

 

17

AD 8

 

19

 

12

 

19

AD 7

 

12

 

14

 

12

AD 6

 

7

 

7

 

7

AD 5

 

 

 

 

 

 

AD összesen

 

109

 

100

 

109

AST 11

 

 

 

 

 

 

AST 10

 

1

 

1

 

1

AST 9

 

1

 

1

 

1

AST 8

 

3

 

3

 

3

AST 7

 

3

 

3

 

3

AST 6

 

3

 

3

 

3

AST 5

 

3

 

3

 

3

AST 4

 

1

 

1

 

1

AST 3

 

 

 

 

 

 

AST 2

 

 

 

 

 

 

AST 1

 

 

 

 

 

 

AST összesen

 

15

 

15

 

15

AST/SC 6

 

 

 

 

 

 

AST/SC 5

 

 

 

 

 

 

AST/SC 4

 

 

 

 

 

 

AST/SC 3

 

 

 

 

 

 

AST/SC 2

 

 

 

 

 

 

AST/SC 1

 

 

 

 

 

 

AST/SC összesen

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

124

 

115

 

124

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés visszaállítása

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

Módosítás 16

 

-------------------------------

III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG

03 01 13. jogcímcsoport — Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)

A létszámterv a következőképpen módosul:

Besorolási csoport és fokozat

Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)

2019. évi költségvetés

4/2019. sz. költségvetés-módosítási tervezet

Felülvizsgált 2019. évi költségvetés

Állandó álláshelyek

Ideiglenes álláshelyek

Állandó álláshelyek

Ideiglenes álláshelyek

Állandó álláshelyek

Ideiglenes álláshelyek

AD 16

 

1

 

2

 

1

AD 15

 

2

 

3

 

2

AD 14

 

6

 

 

 

6

AD 13

 

2

 

1

 

2

AD 12

 

7

 

7

 

7

AD 11

 

14

 

14

 

14

AD 10

 

17

 

17

 

17

AD 9

 

39

 

39

 

39

AD 8

 

30

 

30

 

30

AD 7

 

58

 

45

 

58

AD 6

 

10

 

10

 

10

AD 5

 

11

 

2

 

11

AD összesen

 

197

 

170

 

197

AST 11

 

 

 

 

 

 

AST 10

 

 

 

 

 

 

AST 9

 

 

 

 

 

 

AST 8

 

2

 

2

 

2

AST 7

 

3

 

3

 

3

AST 6

 

3

 

3

 

3

AST 5

 

3

 

3

 

3

AST 4

 

1

 

1

 

1

AST 3

 

1

 

1

 

1

AST 2

 

 

 

 

 

 

AST 1

 

 

 

 

 

 

AST összesen

 

13

 

13

 

13

AST/SC 6

 

 

 

 

 

 

AST/SC 5

 

 

 

 

 

 

AST/SC 4

 

 

 

 

 

 

AST/SC 3

 

 

 

 

 

 

AST/SC 2

 

 

 

 

 

 

AST/SC 1

 

 

 

 

 

 

AST/SC összesen

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

210

 

183

 

210

Indokolás:

A 2019. évi költségvetés visszaállítása

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(2) HL L 67., 2019.3.7.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.


A Rugalmassági Eszközből a migráció, a menekültek beáramlása és a biztonsági fenyegetések céljára 2019-ben felhasználandó összegek kiigazítása
PDF 134kWORD 43k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása az (EU) 2019/276 határozatnak a Rugalmassági Eszközből a migráció, a menekültek beáramlása és a biztonsági fenyegetések céljára 2019-ben felhasználandó összegek kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2019)0600 – C9-0029/2019 – 2019/2039(BUD))
P9_TA-PROV(2019)0025A9-0013/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0600 – C9-0029/2019),

–  tekintettel a Rugalmassági Eszköznek az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú programok megerősítése, valamint a migráció, a menekültek beáramlása és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevételéről szóló, 2018. december 12-i (EU) 2019/276 európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2018. december 12-én fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2019. július 2-án elfogadott, 4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2019)0610),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0013/2019),

A.  mivel az Európai Parlament és a Tanács úgy határozott, hogy 2019-ben 1 164 millió EUR összegben igénybe veszi a Rugalmassági Eszközt: a Bizottság által javasoltak szerint 179 millió EUR jut az 1a. alfejezetre (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) a kulcsfontosságú versenyképességi programok – nevezetesen a Horizont 2020 és az Erasmus+ – megerősítésére, valamint 985,6 millió EUR a 3. fejezetre;

B.  mivel a Bizottság előterjesztette a 4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetet, amely magában foglalja az 1a. alfejezet és a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak csökkentését, és ezáltal csökkenti a Rugalmassági Eszköz 2019-ben való igénybevételének szükségességét;

C.  mivel a Bizottság ezért javasolta a Rugalmassági Eszközből 1 090 millió EUR összegben – ebből 160 millió EUR-t az 1a. alfejezetre és 930 millió EUR-t a 3. fejezetre – igénybe vett összegek csökkentését;

D.  mivel a javasolt igénybevételre vonatkozó határozat módosítja a 2018. december 12-i (EU) 2019/276 határozatot(6);

E.  mivel a 4/2019. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló parlamenti álláspont eredményeként a javasolt kiigazítások semmissé váltak;

1.  elutasítja a Bizottság javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 54., 2019.2.22., 3. o.
(2) HL L 67., 2019.3.7.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/276 határozata (2018. december 12.) a Rugalmassági Eszköznek az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú programok megerősítése, valamint a migráció, a menekültek beáramlása és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevételéről (HL L 54., 2019.2.22., 3. o.).


Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: hatóanyagok, többek között a flumioxazin
PDF 165kWORD 52k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az alfa-cipermetrin, a beflubutamid, a benalaxil, a bentiavalikarb, a bifenazát, a boszkalid, a brómxinil, a kaptán, a ciazofamid, a dezmedifam, a dimetoát, a dimetomorf, a diuron, az etefon, az etoxazol, a famoxadon, a fenamifosz, a flumioxazin, a fluoxastrobin, a folpet, a foramszulfuron, a formetanát, a metalaxil-m, a metiokarb, a metribuzin, a milbemektin, a Paecilomyces lilacinus (törzs: 251), a fenmedifam, a foszmet, a pirimifosz-metil, a propamokarb, a protiokonazol, az s-metolaklór és a tebukonazol hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. május 7-i (EU) 2019/707 bizottsági végrehajtási rendeletről (2019/2825(RSP))
P9_TA-PROV(2019)0026B9-0103/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az alfa-cipermetrin, a beflubutamid, a benalaxil, a bentiavalikarb, a bifenazát, a boszkalid, a brómxinil, a kaptán, a ciazofamid, a dezmedifam, a dimetoát, a dimetomorf, a diuron, az etefon, az etoxazol, a famoxadon, a fenamifosz, a flumioxazin, a fluoxastrobin, a folpet, a foramszulfuron, a formetanát, a metalaxil-m, a metiokarb, a metribuzin, a milbemektin, a Paecilomyces lilacinus (törzs: 251), a fenmedifam, a foszmet, a pirimifosz-metil, a propamokarb, a protiokonazol, az s-metolaklór és a tebukonazol hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. május 7-i (EU) 2019/707 bizottsági végrehajtási rendeletre(1),

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 17. cikke első bekezdésére,

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke (7) bekezdésének végrehajtásáról és a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékének létrehozásáról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendeletre(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.  mivel a flumioxazint 2003. január 1-jén a 2002/81/EK bizottsági irányelvvel(6) felvették a 91/414/EGK tanácsi irányelv(7) I. mellékletébe és az 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyott hatóanyagnak tekintendő;

B.  mivel 2010 óta folyamatban van(8) a flumioxazin 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet(9) szerinti jóváhagyásának meghosszabbítására irányuló eljárás, és a szóban forgó kérelmet az 1141/2010/EU bizottsági rendelet(10) 4. cikkének megfelelően benyújtották;

C.  mivel a flumioxazin hatóanyagra vonatkozó jóváhagyási időtartamot a 2010/77/EU bizottsági irányelv(11) már öt évvel meghosszabbította, majd ezt követően 2015 óta évente egy évvel meghosszabbította azt az (EU) 2015/1885(12), az (EU) 2016/549(13), az (EU) 2017/841(14), az (EU) 2018/917(15) bizottsági végrehajtási rendelet, és most ismét meghosszabbításra került az (EU) 2019/707 bizottsági végrehajtási rendelettel, amely 2020. június 30-ig meghosszabbítja a jóváhagyási időtartamot;

D.  mivel a Bizottság nem fejtette ki a meghosszabbítás indokait az alábbi kijelentés kivételével: „Mivel az anyagok értékelése a kérelmezőkön kívül álló okok miatt halasztást szenvedett, a szóban forgó hatóanyagok jóváhagyása valószínűleg még azelőtt lejár, hogy meghosszabbításukról döntés születne”;

E.  mivel az 1107/2009/EK rendelet célja, hogy biztosítsa mind az emberi és állati egészség, mind a környezet magas szintű védelmét, és ezzel egyidejűleg megőrizze az uniós mezőgazdaság versenyképességét; mivel külön figyelmet kell fordítani a népesség sérülékenyebb csoportjainak, például a várandós nőknek, a csecsemőknek és a gyermekeknek a védelmére;

F.  mivel az elővigyázatosság elvének érvényesülnie kell, és mivel az 1107/2009/EK rendelet kimondja, hogy a növényvédő szerek csak olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyekről kimutatták, hogy egyértelműen előnyösek a növénytermesztés szempontjából, és várhatóan nem hatnak károsan az emberek és állatok egészségére, illetve nem terhelik elfogadhatatlan mértékben a környezetet;

G.  mivel az 1107/2009/EK rendelet előírja, hogy a biztonság érdekében a hatóanyagok jóváhagyási időtartamát korlátozni kell; mivel a jóváhagyás időtartamának arányban kell állnia az adott hatóanyag használatával járó esetleges kockázatokkal, de ilyen arányosság nyilvánvalóan nem áll fenn;

H.  mivel a hatóanyagként történő jóváhagyását követő 16 év során a flumioxazint 1B. kategóriájú reprodukciót károsító és valószínűleg endokrin károsító anyagként azonosították és sorolták be, ugyanakkor ez alatt az idő alatt jóváhagyását nem vizsgálták felül, illetve nem vonták vissza;

I.  mivel a Bizottságnak és a tagállamoknak lehetőségük van arra, illetve felelősségük is, hogy az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához szükséges ideiglenes kockázatkezelési intézkedések elfogadása révén az elővigyázatosság elve szerint járjanak el, amikor az egészségre gyakorolt káros hatások lehetőségét azonosították, de a tudományos bizonytalanság továbbra is fennáll;

J.  mivel az 1107/2009/EK rendelet 21. cikke konkrétabban úgy rendelkezik, hogy a Bizottság bármikor felülvizsgálhatja egy hatóanyag jóváhagyását, különösen abban az esetben, ha az új tudományos és műszaki ismeretek fényében úgy véli, hogy arra utaló jelek mutatkoznak, hogy az anyag már nem felel meg a 4. cikkben előírt jóváhagyási kritériumoknak, és mivel ez a felülvizsgálat az anyag jóváhagyásának visszavonásához vagy módosításához vezethet;

1B. kategóriájú, reprodukciót károsító és endokrin károsító anyag

K.  mivel az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete(16) értelmében a flumioxazin a harmonizált osztályozás szerint 1B. kategóriájú reprodukciót károsító anyag, nagyon mérgező a vízi élővilágra, továbbá nagyon mérgező a vízi élővilágra és hosszan tartó károsodást okoz;

L.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság már 2014-ben, majd 2017-ben és 2018-ban megállapította, hogy vannak aggodalomra okot adó, kritikus területek, mivel a flumioxazint 1B. kategóriájú reprodukciót károsító anyagként sorolták be, valamint hogy a flumioxazin potenciális endokrin károsító hatása olyan problémát jelent, amelyet nem lehet megoldani és amely súlyos aggodalomra ad okot;

M.  mivel az (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendelet a flumioxazint 2015-ben a „helyettesítésre jelölt anyagok” jegyzékére tette, mivel az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően 1A. vagy 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyag vagy ilyen anyagként kell besorolni;

N.  mivel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.4. pontja szerint az 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként besorolt hatóanyagok nem engedélyezhetők, kivéve azokat az eseteket, amikor a kérelemben foglalt dokumentált bizonyítékok alapján a hatóanyag a növények egészségét fenyegető olyan komoly veszély elhárítása érdekében szükséges, amely más rendelkezésre álló eszközökkel – többek között nem vegyi módszerekkel – nem oldható meg, és ezekben az esetekben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az emberek és a környezet expozíciójának mértéke minimális legyen;

O.  mivel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.5. pontja szerint a hatóanyagok nem hagyhatók jóvá, ha az emberekre nézve esetleg káros hatású, endokrin romboló tulajdonságú anyagnak minősülnek, kivéve, ha a növényvédő szerben, védőanyagban vagy kölcsönhatás-fokozóban lévő ilyen hatóanyagnak való humán expozíció mértéke a felhasználás javasolt reális feltételei mellett elhanyagolható, azaz a terméket zárt rendszerekben vagy az emberrel való érintkezést kizáró körülmények között használják, és az adott hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó élelmiszerben vagy takarmányban levő szermaradékainak mennyisége nem haladja meg a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(17) 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott alapértéket;

P.  mivel a flumioxazin biokoncentrációs kockázata magas, erősen mérgező az algákra és a vízi növényekre, és közepesen mérgező a földigilisztákra, háziméhekre, halakra és gerinctelen víziállatokra;

Q.  mivel elfogadhatatlan, hogy egy olyan anyagot, amelyről ismert, hogy megfelel a mutagén, rákkeltő, reprodukciót károsító vagy endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagokra vonatkozó, az emberek és a környezet egészségének védelme érdekében megállapított kizárási kritériumoknak, továbbra is engedélyezni lehessen az Unióban, veszélyeztetve a közegészséget és a környezet egészségét;

R.  mivel a kérelmezők azzal, hogy hiányos adatokat szolgáltatnak, illetve további eltéréseket és különleges feltételeket kérelmeznek és így szándékosan meghosszabbítják az újbóli értékelés folyamatát, saját előnyükre fordíthatják a Bizottság munkamódszereibe beépített automatizmust, amely azonnal meghosszabbítja a hatóanyagok jóváhagyási időtartamát, ha az újbóli kockázatértékelés még nem zárult le, ami elfogadhatatlan kockázatokat eredményez a környezetre és az emberi egészségre nézve, hiszen a veszélyes anyagnak való kitettség ezen idő alatt továbbra is fennáll;

S.  mivel a növényvédő szerekről szóló rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalásában a Parlament felszólította a Bizottságot és a tagállamokat „annak biztosítására, hogy az eljárás időtartamára vonatkozó jóváhagyási időstartamnak a rendelet 17. cikke szerinti eljárási meghosszabbodására ne kerüljön sor azokban az esetekben, ha mutagén, rákkeltő, reprodukciót károsító (és ezért az 1A vagy 1B kategóriába tartozó), hormonháztartást zavaró, illetve emberi vagy állati egészséget károsító aktív hatóanyagokról van szó, amilyen például a jelenlegi körülmények között a flumioxazin, a triklopir, a klórtoluron és a dimoxisztrobin”;

T.  mivel a holland parlament aggodalmát fejezte ki e meghosszabbításokkal kapcsolatban, és követeli, hogy az olyan anyagok esetében vessenek véget a jóváhagyás meghosszabbításának, amelyekről tudott, hogy komoly veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre (különösen a méhekre és a poszméhekre), vagy hogy rákkeltő, mutagén, endokrin károsító és/vagy reprodukciót károsító anyagok(18);

1.  úgy véli, hogy az (EU) 2019/707 bizottsági végrehajtási rendelet túllépi az 1107/2009/EU rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy az (EU) 2019/707 bizottsági végrehajtási rendelet nem tartja tiszteletben az elővigyázatosság elvét;

3.  úgy véli, hogy a flumioxazin tekintetében a jóváhagyási időtartam meghosszabbítására vonatkozó határozat nincs összhangban az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott biztonsági kritériumokkal, és azt nem alapozzák meg sem az anyag használatának biztonságosságát alátámasztó bizonyítékok, sem pedig a flumioxazin hatóanyagnak az Unióban, élelmiszer-termelési célra történő felhasználása iránti bizonyított és sürgős igény;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza az (EU) 2019/707 bizottsági végrehajtási rendeletet, és nyújtson be a bizottságnak új tervezetet, amely figyelembe veszi valamennyi érintett anyag, különösen a flumioxazin káros tulajdonságaira vonatkozó tudományos bizonyítékokat;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy csak olyan anyagokra vonatkozóan nyújtson be a jóváhagyási időtartam meghosszabbítására irányuló végrehajtásirendelet-tervezeteket, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a tudomány jelenlegi állása szerint várhatóan nem fog javaslatot tenni az érintett hatóanyag jóváhagyásának meg nem hosszabbítására;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza az anyagokra vonatkozó jóváhagyásokat, amennyiben bizonyíték vagy észszerű kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy azok nem fognak megfelelni az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott biztonsági kritériumoknak;

7.  felhívja a tagállamokat, hogy időben biztosítsák az olyan hatóanyagok jóváhagyásának megfelelő újraértékelését, amelyek tekintetében bejelentő tagállamként járnak el, továbbá a lehető legrövidebb időn belül gondoskodjanak a fennálló késedelmek hatékony megszüntetéséről;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 120., 2019.5.8., 16. o.
(2) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(3) HL L 67., 2015.3.12, 18. o.
(4) HL L 55., 2011.2.28, 13. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0356.
(6) A Bizottság 2002/81/EK irányelve (2002. október 10.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a flumioxazin hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról (HL L 276., 2006.10.12., 28. o.).
(7) A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).
(8) HL L 293., 2010.11.11., 48. o.
(9) A Bizottság 844/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 18.) a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról (HL L 252., 2012.9.19., 26. o.).
(10) A Bizottság 1141/2010/EU rendelete (2010. december 7.) a hatóanyagok második csoportját illetően a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétel megújítási eljárásának meghatározásáról és ezen anyagok jegyzékének létrehozásáról (HL L 322., 2010.12.8., 10. o.).
(11) A Bizottság 2010/77/EU irányelve (2010. november 10.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek az I. melléklet egyes hatóanyagokkal kapcsolatos bejegyzéseire vonatkozó érvényességi idők lejárta tekintetében történő módosításáról (HL L 293., 2010.11.11., 48. o.).
(12) A Bizottság (EU) 2015/1885 végrehajtási rendelete (2015. október 20.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a 2,4-D, az acibenzolar-s-metil, az amitrol, a bentazon, a cihalofop-butil, a dikvat, az eszfenvalerát, a famoxadon, a flumioxazin, a DPX KE 459 (flupirszulfuron-metil), a glifozát, az iprovalikarb, az izoproturon, a lambda-cihalotrin, a metalaxil-M, a metszulfuron-metil, a pikolinafen, a proszulfuron, a pimetrozin, a piraflufen-etil, a tiabendazol, a tifenszulfuron-metil és a triaszulfuron hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 276., 2015.10.21., 48. o.).
(13) A Bizottság (EU) 2016/549 végrehajtási rendelete (2016. április 8.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a bentazon, a cihalofop-butil, a dikvat, a famoxadon, a flumioxazin, a DPX KE 459 (flupirszulfuron-metil), a metalaxil-M, a pikolinafen, a proszulfuron, a pimetrozin, a tiabendazol és a tifenszulfuron-metil hatóanyag jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 95., 2016.4.9., 4. o.).
(14) A Bizottság (EU) 2017/841 végrehajtási rendelete (2017. május 17.) az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek az alfa-cipermetrin, az Ampelomyces quisqualis AQ 10 törzse, a benalaxil, a bentazon, a bifenazát, a bromoxinil, a karfentrazon-etil, a klórprofam, a ciazofamid, a dezmedifam, a dikvat, a DPX KE 459 (flupirszulfuron-metil), az etoxazol, a famoxadon, a fenamidon, a flumioxazin, a foramszulfuron, a Gliocladium catenulatum J1446 törzse, az imazamox, az imazoszulfuron, az izoxaflutol, a laminarin, a metalaxil-m, a metoxifenozid, a milbemektin, az oxaszulfuron, a pendimetalin, a fenmedifam, a pimetrozin, az s-metolaklór és a trifloxistrobin hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 125., 2017.5.18., 12. o.).
(15) A Bizottság (EU) 2018/917 végrehajtási rendelete (2018. június 27.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az alfa-cipermetrin, a beflubutamid, a benalaxil, a bentiavalikarb, a bifenazát, a boszkalid, a bromoxinil, a kaptán, a karvon, a klórprofam, a ciazofamid, a dezmedifam, a dimetoát, a dimetomorf, a dikvat, az etefon, az etoprofosz, az etoxazol, a famoxadon, a fenamidon, a fenamifosz, a flumioxazin, a fluoxastrobin, a folpet, a foramszulfuron, a formetanát, a Gliocladium catenulatum (törzs: J1446), az izoxaflutol, a metalaxil-m, a metiokarb, a metoxifenozid, a metribuzin, a milbemektin, az oxaszulfuron, a Paecilomyces lilacinus (törzs: 251), a fenmedifám, a foszmet, a pirimifosz-metil, a propamokarb, a protiokonazol, a pimetrozin és az s-metolaklór hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 163., 2018.6.28., 13. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).
(18) TK 21501-32 nr. 1176.


Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: hatóanyagok, többek között a klórtoluron
PDF 160kWORD 50k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az amidoszulfuron, a béta-ciflutrin, a bifenox, a klórtoluron, a klofentezin, a klomazon, a cipermetrin, a daminozid, a deltametrin, a dikamba, a difenokonazol, a diflubenzuron, a diflufenikan, a fenoxaprop-P, a fenpropidin, a fludioxonil, a flufenacet, a fosztiazát, az indoxakarb, a lenacil, az MCPA, az MCPB, a nikoszulfuron, a pikloram, a proszulfokarb, a piriproxifen, a tiofanát-metil, a trifluszulfuron és a tritoszulfuron hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet tervezetéről (D062951/02 – 2019/2826(RSP))
P9_TA-PROV(2019)0027B9-0104/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az amidoszulfuron, a béta-ciflutrin, a bifenox, a klórtoluron, a klofentezin, a klomazon, a cipermetrin, a daminozid, a deltametrin, a dikamba, a difenokonazol, a diflubenzuron, a diflufenikan, a fenoxaprop-P, a fenpropidin, a fludioxonil, a flufenacet, a fosztiazát, az indoxakarb, a lenacil, az MCPA, az MCPB, a nikoszulfuron, a pikloram, a proszulfokarb, a piriproxifen, a tiofanát-metil, a trifluszulfuron és a tritoszulfuron hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet tervezetére (D062951/02),

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 21. cikkére, valamint 17. cikkének első bekezdésére,

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke (7) bekezdésének végrehajtásáról és a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékének létrehozásáról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendeletre(2),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.  mivel a klórtoluront 2006. március 1-jén a 2005/53/EK bizottsági irányelvvel(5) felvették a 91/414/EGK tanácsi irányelv(6) I. mellékletébe, és az 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyott hatóanyagnak tekintendő;

B.  mivel 2013 óta folyamatban van a klórtoluron 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet(7) szerinti jóváhagyásának meghosszabbítására irányuló eljárás;

C.  mivel a klórtoluron hatóanyagra vonatkozó jóváhagyási időszakot az 533/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet(8) már egy évvel meghosszabbította, majd ezt követően egy évvel meghosszabbította azt az (EU) 2017/1511 bizottsági végrehajtási rendelet(9), újabb egy évvel az (EU) 2018/1262 bizottsági végrehajtási rendelet(10), és most ismét meghosszabbításra kerül ezen bizottsági végrehajtásirendelet-tervezettel, amely 2020. október 31-ig hosszabbítaná meg a jóváhagyási időszakot;

D.  mivel a Bizottság nem fejtette ki a meghosszabbítás indokait az alábbi kijelentés kivételével: „Mivel az anyagok értékelése a kérelmezőkön kívül álló okok miatt halasztást szenvedett, a szóban forgó hatóanyagok jóváhagyása valószínűleg még azelőtt lejár, hogy meghosszabbításukról döntés születne”;

E.  mivel az 1107/2009/EK rendelet célja, hogy biztosítsa mind az emberi és állati egészség, mind a környezet magas szintű védelmét, és ezzel egyidejűleg megőrizze az uniós mezőgazdaság versenyképességét; mivel külön figyelmet kell fordítani a népesség sérülékenyebb csoportjainak, például a várandós nőknek, a csecsemőknek és a gyermekeknek a védelmére;

F.  mivel az elővigyázatosság elvének érvényesülnie kell, és mivel az 1107/2009/EK rendelet kimondja, hogy a növényvédő szerek csak olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyekről kimutatták, hogy egyértelműen előnyösek a növénytermesztés szempontjából, és várhatóan nem hatnak károsan az emberek és állatok egészségére, illetve nem terhelik elfogadhatatlan mértékben a környezetet;

G.  mivel az 1107/2009/EK rendelet előírja, hogy a biztonság érdekében a hatóanyagok jóváhagyási időtartamát korlátozni kell; mivel a jóváhagyás időtartamának arányban kell állnia az adott hatóanyag használatával járó esetleges kockázatokkal, de ebben az esetben egyértelmű, hogy ilyen arányosság nem áll fenn;

H.  mivel a hatóanyagként való jóváhagyása óta eltelt 13 évben a klórtoluront feltételezett endokrin károsító anyagként azonosították, ugyanakkor ezen időtartam alatt jóváhagyását nem vizsgálták felül vagy vonták vissza;

I.  mivel a Bizottságnak és a tagállamoknak lehetőségük van arra, illetve felelősségük is, hogy az elővigyázatosság elve alapján fellépjenek, amennyiben az egészségkárosító hatások lehetősége megállapítást nyert, de a tudományos bizonytalanság továbbra is fennáll, mégpedig olyan átmeneti kockázatkezelési intézkedések elfogadása révén, amelyek szükségesek az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához;

J.  mivel az 1107/2009/EK rendelet 21. cikke konkrétabban úgy rendelkezik, hogy a Bizottság bármikor felülvizsgálhatja egy hatóanyag jóváhagyását, különösen abban az esetben, ha az új tudományos és műszaki ismeretek fényében úgy véli, hogy arra utaló jelek mutatkoznak, hogy az anyag már nem felel meg a 4. cikkben előírt jóváhagyási kritériumoknak, és mivel ez a felülvizsgálat az anyag jóváhagyásának visszavonásához vagy módosításához vezethet;

Endokrin károsító tulajdonságok

K.  mivel az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) szerint a klórtoluron harmonizált osztályozása alapján nagyon mérgező a vízi élővilágra, nagyon mérgező a vízi élővilágra és hosszan tartó károsodást okoz, feltehetően rákot okoz (Carc. 2), és feltehetően károsítja a születendő gyermeket (Repr. 2);

L.  mivel a klórtoluront 2015-ben, az (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendelettel felvették a „helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékébe”, mert az emberi szervezetre esetlegesen káros hatást gyakorló, endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagnak minősül, és mivel esetében teljesülnek a perzisztens és mérgező anyaggá történő minősítés kritériumai;

M.  mivel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.5. pontja szerint a hatóanyagok nem hagyhatók jóvá, ha az emberekre nézve esetleg káros hatású, endokrin romboló tulajdonságú anyagnak minősülnek, kivéve, ha a növényvédő szerben, védőanyagban vagy kölcsönhatás-fokozóban lévő ilyen hatóanyagnak való humán expozíció mértéke a felhasználás javasolt reális feltételei mellett elhanyagolható, azaz a terméket zárt rendszerekben vagy az emberrel való érintkezést kizáró körülmények között használják, és az adott hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó élelmiszerben vagy takarmányban levő szermaradékainak mennyisége nem haladja meg a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott alapértéket;

N.  mivel elfogadhatatlan, hogy egy olyan anyagot, amelyről ismert, hogy megfelel a mutagén, rákkeltő, reprodukciót károsító vagy endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagokra vonatkozó, az emberek és a környezet egészségének védelme érdekében megállapított kizárási kritériumoknak, továbbra is engedélyezni lehessen az Unióban, ezáltal veszélyeztetve a közegészséget és a környezet egészségét;

O.  mivel a kérelmezők azzal, hogy hiányos adatokat szolgáltatnak, illetve további eltéréseket és különleges feltételeket kérelmeznek és így szándékosan meghosszabbítják az újbóli értékelés folyamatát, saját előnyükre fordíthatják a Bizottság munkamódszereibe beépített automatikus rendszert, amely azonnal meghosszabbítja a hatóanyagok jóváhagyási időtartamát, ha az újbóli kockázatértékelés még nem zárult le, ami elfogadhatatlan kockázatokat eredményez a környezetre és az emberi egészségre nézve, hiszen a veszélyes anyagnak való kitettség ezen idő alatt továbbra is fennáll;

P.  mivel a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalásában(13) a Parlament felszólította a Bizottságot és a tagállamokat „annak biztosítására, hogy az eljárás időtartamára vonatkozó jóváhagyási időszaknak a rendelet 17. cikke szerinti eljárási meghosszabbodására ne kerüljön sor azokban az esetekben, ha mutagén, rákkeltő, reprodukciót károsító (és ezért az 1A vagy 1B kategóriába tartozó), hormonháztartást zavaró, illetve emberi vagy állati egészséget károsító aktív hatóanyagokról van szó, amilyen például a jelenlegi körülmények között a flumioxazin, a triklopir, a klórtoluron és a dimoxisztrobin”;

Q.  mivel a holland parlament aggodalmát fejezte ki az említett hosszabbítások miatt, és kérte, hogy szüntessék meg a hosszabbítás lehetőségét az olyan anyagok esetében, amelyekről ismert, hogy jelentős veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre, különösen a méhekre és poszméhekre nézve, illetve amelyek rákkeltő, mutagén, endokrin károsító vagy a reprodukciót károsító anyagok(14);

1.  úgy véli, hogy a Bizottság végrehajtásirendelet-tervezete túllépi az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a Bizottság végrehajtásirendelet-tervezete nem tartja tiszteletben az elővigyázatosság elvét;

3.  úgy véli, hogy a klórtoluron jóváhagyási időtartamának meghosszabbítására vonatkozó határozat nincs összhangban az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott biztonsági kritériumokkal, és azt nem alapozzák meg sem az anyag használatának biztonságosságát alátámasztó bizonyítékok, sem pedig a klórtoluron hatóanyagnak az Unióban, élelmiszer-termelési célra történő felhasználása iránti bizonyított és sürgős igény;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtásirendelet-tervezetét, és nyújtson be a bizottságnak új tervezetet, amely figyelembe veszi valamennyi érintett anyag, különösen a klórtoluron káros tulajdonságaira vonatkozó tudományos bizonyítékokat;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy csak olyan anyagokra vonatkozóan nyújtson be a jóváhagyási időtartam meghosszabbítására irányuló végrehajtásirendelet-tervezeteket, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a tudomány jelenlegi állása szerint várhatóan nem fog javaslatot tenni az érintett hatóanyag jóváhagyásának meg nem hosszabbítására;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza az anyagokra vonatkozó jóváhagyásokat, amennyiben bizonyíték vagy észszerű kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy azok nem fognak megfelelni az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott biztonsági kritériumoknak;

7.  felhívja a tagállamokat, hogy időben biztosítsák az olyan hatóanyagok jóváhagyásának megfelelő újraértékelését, amelyek tekintetében bejelentő tagállamként járnak el, továbbá a lehető legrövidebb időn belül gondoskodjanak a fennálló késedelmek hatékony megszüntetéséről;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) HL L 67., 2015.3.12., 18. o.
(3) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0356.
(5) A Bizottság 2005/53/EK irányelve (2005. szeptember 16.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a klórtalonil, klórtoluron, cipermetrin, daminozid és tiofanát-metil hatóanyagként való felvételének céljából történő módosításáról (HL L 241., 2005.9.17., 51. o.).
(6) A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).
(7) A Bizottság 844/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 18.) a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról (HL L 252., 2012.9.19., 26. o.).
(8) A Bizottság 533/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 10.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az 1-metil-ciklopropén, a klórtalonil, a klórtoluron, a cipermetrin, a daminozid, a forklórfenuron, az indoxakarb, a tiofanát-metil és a tribenuron hatóanyagok jóváhagyási időtartama meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 159., 2013.6.11., 9. o.).
(9) A Bizottság (EU) 2017/1511 végrehajtási rendelete (2017. augusztus 30.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az 1-metil-ciklopropén, a béta-ciflutrin, a klórtalonil, a klórtoluron, a cipermetrin, a daminozid, a deltametrin, a dimeténamid-p, a flufenacet, a flurtamon, a forklórfenuron, a fosztiazát, az indoxakarb, az iprodion, az MCPA, az MCBP, a sziltiofam, a tiofanát-metil és a tribenuron hatóanyagok jóváhagyási időtartama meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 224., 2017.8.31., 115. o.).
(10) A Bizottság (EU) 2018/1262 végrehajtási rendelete (2018. szeptember 20.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az 1-metil-ciklopropén, a béta-ciflutrin, a klórtalonil, a klórtoluron, a klomazon, a cipermetrin, a daminozid, a deltametrin, a dimeténamid-p, a diuron, a fludioxonil, a flufenacet, a flurtamon, a fosztiazát, az indoxakarb, az MCPA, az MCPB, a proszulfokarb, a tiofanát-metil és a tribenuron hatóanyagokra megállapított jóváhagyás érvényessége tekintetében történő módosításáról (HL L 238., 2018.9.21., 62. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0356.
(14) TK 21501-32 nr. 1176.


Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: A géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYNØØØJG-2) kukorica
PDF 185kWORD 50k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D061869/04 – 2019/2830(RSP))
P9_TA-PROV(2019)0028B9-0107/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D061869/04),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. április 30-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a Fellebbviteli Bizottság 2019. június 5-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. október 17-én elfogadott és 2018. november 14-én közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.  mivel 2016. szeptember 1-jén a Syngenta Crop Protection AG vállalat nevében a Syngenta Crop Protection NV/SA vállalkozás az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Németország illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MZHG0JG kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított MZHG0JG fajtájú kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.  mivel az EFSA 2018. október 17-én kedvező véleményt adott, amelyet 2018. november 14-én tettek közzé(5);

C.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

D.  mivel az MZHG0JG kukoricát ellenállóvá tették a glifozátalapú, valamint az ammóniumalapú gyomirtókkal szemben(6);

E.  mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak(7); mivel a legkritikusabb megjegyzések a toxikológiai értékelésre, az összehasonlító elemzésre és a környezeti kockázatértékelésre vonatkoznak; mivel számos tagállam úgy vélte, hogy a toxikológiai adatok elégtelenek és megbízhatatlanok, különösen a glifozát- és a glufozinátmaradék szintjei tekintetében; mivel az egyik megjegyzés arra hívja fel a figyelmet, hogy az összehasonlító elemzés kimutatta, hogy a növényi sejtfalak fontos részét képező ferulinsav tekintetében nem áll fenn ekvivalencia az MZHG0JG fajtájú kukorica és a referenciaváltozatok között, ami a gyomirtó szerek fokozott felhalmozódásához vezethet;

F.  mivel egy független tanulmány(8) arra a következtetésre jutott, hogy az EFSA által végzett kockázatértékelés a jelenlegi formájában nem elfogadható, mivel nem értékeli megfelelően a toxicitást, különösen a két transzgén és a kiegészítő gyomirtó szerek és azok metabolitjai lehetséges halmozott hatásait illetően; mivel a tanulmány megkérdőjelezi a 90 napos takarmányozási vizsgálat adatainak megbízhatóságát, továbbá azt a következtetést vonja le, hogy az EFSA környezeti kockázatértékelése nem fogadható el, mivel nem veszi figyelembe az MZHG0JG fajtájú kukorica és a kukorica vadon élő rokona, a teosinte közötti génátvitel útján terjedő transzgének kockázatát abban az esetben, ha életképes MZHG0JG kukorica növényi anyag jelenne meg a környezetben;

Kiegészítő gyomirtó szerek

G.  mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak ilyen gyomirtó szereket, ami nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt következett be(9); mivel következésképpen az MZHG0JG fajtájú kukorica várhatóan nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve a glifozátnak és a glufozinátnak, ami növelheti a maradékanyag-terhelést a termésben;

H.  mivel a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program nem teszi kötelezővé a tagállamok számára az importált kukoricában található glufozinát- vagy glifozátmaradványok mérését(10); mivel nem zárható ki, hogy az MZHG0JG kukorica, illetve az abból származó élelmiszerek és takarmányok túllépik a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása céljából bevezetett uniós maradékanyag-határértékeket (MRL);

I.  mivel a glufozinát 1B. kategóriájú reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) kizárási kritériumainak; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt(12);

J.  mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát valószínűleg nem karcinogén; mivel ezzel ellentétben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége 2015-ben a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette;

K.  mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlástermékek tekintetében(13);

L.  mivel a géntechnológiával módosított növényekben a kiegészítő növényvédő szerek növény általi lebontásának módját és ezáltal a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és toxicitását maga a genetikai módosítás szabályozza; mivel az EFSA szerint valójában ez a helyzet áll fenn glifozát kiegészítő gyomirtó szer használata esetén(14);

M.  mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak géntechnológiával módosított növényeken való vizsgálata kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén;

Nem demokratikus folyamat

N.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. április 30-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta; mivel a Fellebbviteli Bizottság 2019. június 5-i szavazása sem nyilvánított véleményt;

O.  mivel a Bizottság az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata és a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslata indokolásában egyaránt sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke is sajnálatosnak tartotta, hogy nem demokratikus(15);

P.  mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban 33, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatala ellen, és három, a GMO-k Unión belüli termesztése ellen tiltakozó állásfoglalást fogadott el; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett géntechnológiával módosított szervezet engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a géntechnológiával módosított szervezeteket, még akkor is, ha erre nézve nem terheli jogi kötelezettség;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(16) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az eme bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezésből, a metabolitjaikból és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekből származó maradékanyagok teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmezési és takarmányozási célú behozatalra szánják;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szernek – ebben az esetben a glufozinátnak – ellenállóvá tettek;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Scientific opinion on the assessment of genetically modified maize MZHG0JG for food and feed uses, import and processing under Regulation (EC) No 1829/2003 (Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított MZHG0JG fajtájú kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről; kérelem: EFSA‐GMO‐DE‐2016‐133). EFSA Journal 2018. november 14., 16(11):5469 https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2018.5469
(4) A 8. parlamenti ciklusban az Európai Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésével szemben.
(5) Scientific opinion on the assessment of genetically modified maize MZHG0JG for food and feed uses, import and processing under Regulation (EC) No 1829/2003 (Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított MZHG0JG fajtájú kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről; kérelem: EFSA‐GMO‐DE‐2016‐133). EFSA Journal 2018. november 14., 16(11):5469 https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2018.5469
(6) Az EFSA véleménye, 7–8. o.
(7) Keresés: Maize MZHG0JG: EFSA-Q-2018-00810 a http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/ListOfQuestionsNoLogin?2 linken
(8) A Tesbiotech észrevétele az EFSA-GMO-DE-2016-133 számú, a Syngenta vállalat géntechnológiával módosított MZHG0JG fajtájú kukoricájának élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről szóló szakvéleményhez, https://www.testbiotech.org/sites/default/files/Testbiotech_Comment_Maize_MZHG0JG.pdf
(9) Lásd például: Bonny, S., Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact, Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31-48. o., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738 és Benbrook, C.M., Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years, Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., 24. kötet (1), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24
(10) A Bizottság (EU) 2019/533 végrehajtási rendelete (2019. március 28.) a 2020., 2021. és 2022. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról (HL L 88., 2019.3.29., 28. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(12) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/public/?event=activesubstance.detail&language=EN&selectedID=1436
(13) Az EFSA által a glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés, EFSA Journal, 2015. november 12.,13(11), 3. o.,https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4302
(14) A 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti hatályos maradékanyag-határértékek EFSA általi felülvizsgálata, 2018. május 17., 12. o., https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/5263
(15) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).


Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: A géntechnológiával módosított A2704-12 (ACSGMØØ5-3) szójabab
PDF 196kWORD 56k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D062417/04 – 2019/2828(RSP))
P9_TA-PROV(2019)0029B9-0105/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D062417/04),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. június 11-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a Fellebbviteli Bizottság 2019. július 12-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. november 29-én elfogadott és 2019. január 14-én közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel a 2008/730/EK bizottsági határozat(5) engedélyezte a géntechnológiával módosított A2704-12 szójababot („géntechnológiával módosított A2704-12 szójabab”) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát; mivel az engedély hatálya kiterjed az A2704-12 szójababot tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más szójababot;

B.  mivel 2017. augusztus 29-én a Bayer CropScience AG az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a fenti engedély megújítása céljából (a továbbiakban: megújítási kérelem);

C.  mivel az EFSA 2018. november 29-én kedvező véleményt fogadott el a megújítási kérelemmel kapcsolatban, amelyet 2019. január 14-én tettek közzé(6);

D.  mivel az A2704-12 szójababot azzal a céllal fejlesztették ki, hogy toleranciát alakítsanak ki a glufozinát-ammónium alapú gyomirtókkal szemben; mivel az említett gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia a PAT (foszfinotricin-acetiltranszferáz) proteinek expressziójával érhető el(7);

Kiegészítő gyomirtó szerek

E.  mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése az ilyen gyomirtó szerek nagyobb mennyiségű használatát eredményezi(8); mivel következésképpen az A2704-12 szójabab nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak, ami növeli a maradékanyag-terhelést a termésben;

F.  mivel a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program(9) nem teszi kötelezővé a tagállamok számára az importált szójababban található glufozinát- vagy glifozátmaradványok mérését; mivel nem zárható ki, hogy az A2704-12 szójabab, illetve az abból származó élelmiszerek és takarmányok túllépik a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása céljából bevezetett uniós maradékanyag-határértékeket (MRL);

G.  mivel a glufozinát (az Európai Vegyianyag-ügynökség besorolása szerinti 1B. kategóriába tartozó) reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak(10); mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt(11);

H.  mivel a géntechnológiával módosított növényekben a kiegészítő gyomirtó szerek növény általi lebontásának módját és ezáltal a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és toxicitását maga a genetikai módosítás szabályozza(12);

I.  mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak géntechnológiával módosított növényeken való vizsgálata kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén;

A tagállamok észrevételei

J.  mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak(13); mivel a legtöbb kritikus észrevétel kitért arra, hogy a helyszíni vizsgálatok elégtelen száma és változatossága, a glufozinátmaradványokra vonatkozó adatok hiánya, valamint a nem létező krónikus vagy szubkrónikus toxikológiai vizsgálatok fényében lehetetlen megfelelően értékelni az A2704-12 szójabab élelmiszerekben és takarmányokban való használatának kockázatait; mivel több tagállam észrevételezte, hogy a környezeti nyomonkövetési terv nincs összhangban sem a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(14), sem a megfelelő iránymutatásokkal, sem pedig a géntechnológiával módosított növények forgalomba hozatal utáni környezeti nyomon követéséről szóló EFSA-iránymutatásokkal (2011); mivel több tagállam aggodalmát fejezi ki az A2704-12 szójabab termesztésének a termelő és exportáló országokban a biológiai sokféleségre és a közegészségre gyakorolt hatása miatt;

K.  mivel egy független tanulmány azzal a következtetéssel zárul, hogy az EFSA által végzett kockázatelemzés jelenlegi formájában nem elfogadható(15), mert nem azonosította azokat a pontokat, amelyekről semmilyen vagy csak bizonytalan információkkal rendelkezünk, és nem vizsgálta megfelelően az A2704-12 szójabab általános biztonságosságát és potenciális toxicitását; mivel a tanulmány megállapítja, hogy az EFSA elmulasztotta figyelembe venni az A2704-12 szójabab első engedélyezése óta eltelt 10 évben a gyomirtórezisztens szójabab termesztésének agronómiai feltételeiben bekövetkezett változásokat, például az egyre nagyobb mennyiségű gyomirtó szer alkalmazását szükségessé tevő gyomirtórezisztens gyomnövényekkel kapcsolatos szaporodó problémákat;

Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása

L.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem lehetnek káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb legitim tényezőket is; mivel e legitim tényezők magukban foglalják az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeket is;

M.  mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó egy közelmúltbeli jelentésében megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre, és potenciálisan emberi jogi jogsértésekhez vezethetnek a gazdálkodókkal és a mezőgazdasági munkavállalókkal, a mezőgazdasági területek közelében élő közösségekkel, valamint a várandós nőkkel és a gyermekekkel szemben(16); mivel a 3.9. fenntartható fejlesztési cél arra irányul, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezettsége, illetve fertőzöttsége okozta halálesetek és megbetegedések száma(17);

N.  mivel az erdőirtás a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfontosabb oka; mivel a földhasználatból és földhasználat-változtatásból származó kibocsátás – amelyet legnagyobbrészt az erdőirtás okoz – az éghajlatváltozás második legnagyobb oka a fosszilis tüzelőanyagok elégetése mellett(18); mivel a Párizsi Megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében elfogadott, a 2011 és 2020 közötti időszakra szóló, a biológiai sokféleségre vonatkozó globális stratégiai terv, valamint az aicsi célok támogatják a fenntartható erdőgazdálkodásra, valamint az erdők védelmére és helyreállítására irányuló erőfeszítéseket(19);

O.  mivel a 15. fenntartható fejlesztési cél tartalmazza az erdőirtás 2020-ra történő megállításának célkitűzését(20); mivel az erdők olyan többfunkciós szerepet töltenek be, amely a fenntartható fejlődésre vonatkozó legtöbb célkitűzés eléréséhez is hozzájárul(21);

P.  mivel a szójatermesztés az erdőirtás egyik kulcsfontosságú hajtóereje a dél-amerikai Amazonas-vidék, a Cerrado és a Gran Chaco erdeiben; mivel a Brazíliában és Argentínában termesztett szója 97%-a, illetve 100%-a géntechnológiával módosított szója(22); mivel az A2704-12 szójabab termesztését többek között Brazíliában és Argentínában is engedélyezték(23);

Q.  mivel az Európai Unió a világ második legnagyobb szójaimportőre, és az Unióba behozott szóját többnyire állatok takarmányozására használják fel; mivel a Bizottság elemzése megállapította, hogy az Unió történetileg a szója révén járult hozzá legnagyobb mértékben a globális erdőirtáshoz és a hozzá kapcsolódó kibocsátásokhoz, ami a teljes uniós behozatalban megjelenő erdőirtás mintegy felét tette ki(24);

R.  mivel már kilenc Brazíliában termesztésre engedélyezett, géntechnológiával módosított szójababféle élelmezési és takarmányozási célú behozatalát engedélyezték az Unióba; mivel emellett folyamatban van három további, Brazíliában termesztésre engedélyezett, géntechnológiával módosított szójababféle – köztük az A2704-12 szójabab – élelmezési és takarmányozási célú behozatalának engedélyezése(25);

S.  mivel egy közelmúltbeli, az egész Unióra kiterjedő felmérés megállapította, hogy a válaszadók majdnem 90%-ának véleménye szerint új jogszabályokra van szükség annak biztosítására, hogy az Unió területén értékesített termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz(26);

Nem demokratikus folyamat

T.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság (2019. június 11-én) és a Fellebbviteli Bizottság (2019. július 12-én) egyaránt úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok minősített többsége nem támogatja;

U.  mivel a Bizottság az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata és a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslata indokolásában egyaránt sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel a Bizottság elnöke több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus(27);

V.  mivel a Parlament a 8. ciklusban 33, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatala ellen, és három, a géntechnológiával módosított szervezetek Unión belüli termesztése ellen tiltakozó állásfoglalást fogadott el; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett géntechnológiával módosított szervezet engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a géntechnológiával módosított szervezeteket, még akkor is, ha erre nézve nem terheli jogi kötelezettség;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(28) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az eme bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezésből, a metabolitjaikból és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekből származó maradékanyagok teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmezési és takarmányozási célú behozatalra szánják;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési vagy takarmányozási célú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szernek – ebben az esetben a glufozinátnak – ellenállóvá tettek;

10.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható fejlesztési célok csak akkor érhetők el, ha az ellátási láncok fenntarthatóvá válnak, és szinergiák jönnek létre a szakpolitikák között(29);

11.  megismétli, hogy riasztónak tartja, hogy az EU állati takarmányok szója formájában történő behozatalától való nagymértékű függősége erdőirtáshoz vezet harmadik országokban(30)

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze géntechnológiával módosított szója behozatalát, ha nem bizonyítható, hogy termesztése nem járult hozzá az erdőirtáshoz;

13.  sürgeti a Bizottságot, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségei, ezen belül a Párizsi Megállapodás, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és a millenniumi fejlesztési célok fényében vizsgálja felül a géntechnológiával módosított szójára kiadott, jelenleg érvényben lévő engedélyeit;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Scientific opinion on the Assessment of genetically modified soybean A2704-12 for renewal of authorisation under Regulation (EC) No 1829/2003 (Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított A2704-12 szójabab engedélyezésének az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megújítása céljából elvégzett értékeléséről; kérelem: EFSA-GMO-RX-009), EFSA Journal 2019;17(1):5523, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2019.5523
(4) A 8. parlamenti ciklusban az Európai Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésével szemben.
(5) A Bizottság 2008/730/EK határozata (2008. szeptember 8.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 247., 2008.9.16., 50. o.).
(6) EFSA Journal 2019;17(1):5523.
(7) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó testületének véleménye a Bayer CropScience glufozináttűrő A2704-12 fajtájú szójabab élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről (hivatkozási szám: EFSA-GMO-NL-2005-18), EFSA Journal (2007)524, 1. o. https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2007.524
(8) Lásd például: Bonny S, Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact, Environmental Management, January 2016;57(1):31-48, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738 és Charles M Benbrook, Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years, Environmental Sciences Europe; 24. kötet, cikk száma: 24 (2012), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24.
(9) A Bizottság (EU) 2019/533 végrehajtási rendelete (2019. március 28.) a 2020., 2021. és 2022. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról (HL L 88., 2019.3.29., 28. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.)
(11) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/public/?event=activesubstance.detail&language=HU&selectedID=1436
(12) Az EFSA megállapítása szerint példásul ez a helyzet áll fenn glifozát kiegészítő gyomirtó szer használata esetén: A 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti hatályos maradékanyag-határértékek EFSA általi felülvizsgálata, 12. o., https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/5263
(13) G. melléklet – Tagállami észrevételek: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2018-00992
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).
(15) A Testbiotech észrevétele a géntechnológiával módosított A2704-12 szójabab engedélyezének megújítása céljából végzett EFSA-értékelésről https://www.testbiotech.org/en/content/testbiotech-comment-soybean-a2704-12-renewal
(16) https://www.ohchr.org/EN/Issues/Environment/ToxicWastes/Pages/Pesticidesrighttofood.aspx
(17) https://www.un.org/sustainabledevelopment/health/
(18) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépés fokozásáról (COM(2019)0352), 1. o.
(19) Ugyanott, 2. o.
(20) Lásd a 15.2. célt: https://www.un.org/sustainabledevelopment/biodiversity/
(21) COM(2019)0352, 2. o.
(22) Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications) (2017): „Global status of commercialized biotech/GM crops in 2017”, ISAAA Brief No. 53, 16. és 21. o. http://www.isaaa.org/resources/publications/briefs/53/download/isaaa-brief-53-2017.pdf
(23) https://www.isaaa.org/gmapprovaldatabase/event/default.asp?EventID=161
(24) Az Európai Bizottság 2013–63. sz. „The impact of EU consumption on deforestation: Comprehensive analysis of the impact of EU consumption on deforestation” (Az EU fogyasztásának hatása az erdőirtásra: Átfogó elemzés az uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatásáról) című technikai jelentése http://ec.europa.eu/environment/forests/pdf/1.%20Report%20analysis%20of%20impact.pdf: 1990 és 2008 között az Unió 90 000 km2-nyi erdő kiirtását képviselő növényi és állati terméket importált. Ebből a növényi termékek 74 000 km2-t (82%-ot) tettek ki, és az olajnövényeké volt a legnagyobb részesedés (52 000 km2). A szójabab és a szójapogácsa volt felelős ennek 82%-áért (42 600 km2), amely a teljes uniós importban megjelenő erdőirtás 47%-ának felelt meg.
(25) Ezek az adatok az International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications jóváhagyott GM-termékeket tartalmazó adatbázisának (https://www.isaaa.org/gmapprovaldatabase/approvedeventsin/default.asp?CountryID=BR&Country=Brazil) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok uniós nyilvántartásával (https://ec.europa.eu/food/plant/gmo/eu_register_en) való összevetéséből származnak – a lekérdezés mindkét esetben 2019 szeptemberében történt.
(26) https://www.fern.org/news-resources/press-release-87-per-cent-of-europeans-support-new-laws-to-combat-global-deforestation-new-poll-shows-1963/
(27) Lásd például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédét (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédét (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(29) Az Európai Parlament 2018. szeptember 11-i állásfoglalása a természeti erőforrásokkal való átlátható és elszámoltatható gazdálkodásról a fejlődő országokban: az erdők kérdése (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0333, 67. bekezdés.
(30) Ugyanott.


Kifogás az eljárási szabályzat 112. cikke alapján: A géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukorica, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukorica
PDF 187kWORD 54k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D062827/02 – 2019/2829(RSP))
P9_TA-PROV(2019)0030B9-0106/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D062827/02),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. július 12-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a Fellebbviteli Bizottság 2019. szeptember 16-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. november 28-án elfogadott és 2019. január 14-én közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2013. február 6-án a Dow AgroSciences Europe a Dow AgroSciences LLC nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát (több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: a kérelem); mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.  mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát alkotó egységes génmódosítási események 25 alkombinációját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára terjedt ki; mivel ezen alkombinációk közül 11-et már engedélyeztek(5); mivel a fennmaradó 14 alkombináció a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricával együtt a Bizottság végrehajtási határozattervezetének hatálya alá tartozik;

C.  mivel az EFSA 2018. november 28-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2019. január 14-én tettek közzé(6);

D.  mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica öt genetikailag módosított kukoricaesemény keresztezéséből származik, glufozinátot, glifozátot és 2,4-D-t tartalmazó gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességet biztosít, valamint hat rovarölő fehérjét („Bt” vagy „Cry” fehérjét) tartalmaz: Cry1A.105, Cry2Ab2, Cry1F és CryBb1, amelyek mérgezőek a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevők lárváira, valamint Cry34Ab1 és Cry25Ab1, amelyek mérgezőek a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevők lárváira(7);

A tagállamok észrevételei

E.  mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak(8), ideértve azt, hogy nem lehet következtetést levonni (különösen az élelmiszer tekintetében) a szóban forgó élelmiszer és/vagy takarmány hosszú távú szaporodási vagy fejlődési hatásai tekintetében, hogy információra van szükség a kockázatértékelés véglegesítése előtt, hogy az összetétel-elemzés a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és a hagyományos megfelelője közötti egyenértékűség hiányát jelzi, és ezért nem garantálható a biztonság, hogy a forgalomba hozatalt követő környezeti nyomonkövetési terv nem megfelelő, és hogy több kutatásra van szükség a Cry fehérjék emlősökre vonatkozó biológiai szerepe és tevékenységei tekintetében, mielőtt azokat biztonságosnak lehetne tekinteni;

F.  mivel a kérelem benyújtója nem bocsátott rendelkezésre kísérleti adatokat a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica jelenleg még nem engedélyezett tizennégy alkombinációjára vonatkozóan(9); mivel a több transzgént tartalmazó eseményeket nem szabad engedélyezni az egyes alkombinációkra vonatkozó kísérleti adatok alapos értékelése nélkül;

Kiegészítő gyomirtó szerek

G.  mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak ilyen gyomirtó szereket(10); mivel következésképpen a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak, glifozátnak és 2,4-D-nek, a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

H.  mivel a többéves, 2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló összehangolt uniós ellenőrzési program nem teszi kötelezővé a tagállamok számára az importált kukoricában található glifozát-, glufozinát- vagy 2,4-D-maradványok mérését(11); mivel nem zárható ki, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica, illetve az abból származó élelmiszerek vagy takarmányok nem lépik túl a fogyasztók egészségének védelme céljából bevezetett uniós maradékanyag-határértékeket (MRL);

I.  mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát valószínűleg nem karcinogén; mivel ezzel ellentétben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége 2015-ben a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette;

J.  mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlástermékek tekintetében(12);

K.  mivel a géntechnológiával módosított növényekben a kiegészítő növényvédő szerek növény általi lebontásának módját és ezáltal a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és toxicitását maga a genetikai módosítás szabályozza; mivel az EFSA szerint valójában ez a helyzet áll fenn glifozát kiegészítő gyomirtó szer használata esetén(13);

L.  mivel a glufozinát 1B. kategóriájú reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak(14); mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt(15);

M.  mivel a független kutatások során aggályok merültek fel a 2,4-D hatóanyagának az embrió fejlődéséhez, a születési rendellenességek előfordulásához és az endokrin rendszerben beálló zavarokhoz kapcsolódó kockázatok tekintetében;

N.  mivel egy, a géntechnológiával módosított növények kifejlesztésében érintett szakértő által a közelmúltban készített cikk megkérdőjelezi a 2,4-D-vel szemben ellenálló, géntechnológiával módosított növények biztonságát annak a 2,4-dichlorophenol citotoxikus bomlástermékbe történő lebomlása miatt (2,4-DCP)(16);

Bt-fehérjék

O.  mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek(17), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

P.  mivel az EFSA GMO-testületének egy tagja által elfogadott kisebbségi vélemény egy, a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricához hasonló, de attól különböző kukorica és alkombinációi értékelési eljárása során azt állapította meg, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére jelenleg javasolt és az EFSA-ban végzett toxikológiai vizsgálatok [...] nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket”(18);

Q.  mivel egy közelmúltbeli tanulmány kimutatja, hogy a neonikotinoid alapú vetőmagcsávázás alkalmazásának gyors terjedése az Egyesült Államokban egybeesik a géntechnológiával módosított Bt kukorica megnövekedett termesztésével(19); mivel az Unió betiltotta három neonikotinoid kültéri, többek között vetőmagbevonatként való használatát azoknak a méhekre és más beporzókra gyakorolt hatása miatt(20);

R.  mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak, valamint azok Bt-fehérjékkel fellépő potenciális kölcsönhatásának géntechnológiával módosított növényeken való vizsgálata kívül esik az EFSA GMO-testületének hatáskörén;

Nem demokratikus folyamat

S.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság (2019. július 12-én) és a Fellebbviteli Bizottság (2019. szeptember 16-án) egyaránt úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok minősített többsége nem támogatja;

T.  mivel a Bizottság az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata és a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslata indokolásában egyaránt sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel a Bizottság elnöke több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus(21);

U.  mivel a Parlament a 8. ciklusban 33, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatala ellen, és három, a géntechnológiával módosított szervezetek Unión belüli termesztése ellen tiltakozó állásfoglalást fogadott el; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a GMO-kat, még akkor is, ha erre nézve nem terheli jogi kötelezettség;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(22) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az eme bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezésből, a metabolitjaikból és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekből származó maradékanyagok teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési vagy takarmányozási célú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szernek – ebben az esetben a glufozinátnak – ellenállóvá tettek;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy a többszörös genetikai események alkombinációit csak abban az esetben engedélyezze, ha azokat a kérelmező által benyújtott összes adat alapján az EFSA alaposan megvizsgálta;

11.  különösen úgy véli, hogy az olyan alkombinációk jóváhagyása, amelyek kapcsán nem szolgáltak biztonsági adatokkal, amelyeket nem teszteltek vagy még létre sem hoztak, ellentétes az általános élelmiszerjog elveivel, amint azt a 178/2002/EK rendelet megállapítja;

12.  felhívja az EFSA-t, hogy fejlesszen tovább és módszeresen alkalmazzon olyan módszereket, amelyek lehetővé teszik a többszörös genetikai események hatásainak azonosítását, többek között a Bt-toxinok adjuváns tulajdonságaival kapcsolatban;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) A géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukorica és annak alkombinációi eredetüktől független, élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, 1829/2003/EK rendelet szerinti forgalomba hozatalának, behozatalának és feldolgozásának értékelésről szóló tudományos vélemény (kérelem-EFSA-GMO-NL-2013-113), EFSA Journal 2019;17(1):5521, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2019.5521
(4) A 8. parlamenti ciklusban az Európai Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésével szemben.
(5) 1507 × 59122, a Bizottság (EU) 2018/1110 végrehajtási határozattervezetével engedélyezve; MON 89034 × MON 88017, a Bizottság (EU) 2018/2046 végrehajtási határozattervezetével engedélyezve; MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122, MON 89034 × 1507 × MON 88017, MON 89034 × 1507 × 59122, MON 89034 × MON 88017 × 59122, 1507 × MON 88017 × 59122, MON 89034 × 1507, MON 89034 × 59122, 1507 × MON 88017, MON 88017 × 59122, a Bizottság 2013/650/EU végrehajtási határozatával engedélyezve;
(6) A géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507× MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukorica és annak alkombinációi eredetüktől független, élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, 1829/2003/EK rendelet szerinti forgalomba hozatalának, behozatalának és feldolgozásának értékelésről szóló tudományos vélemény (kérelem-EFSA-GMO-NL-2013-113), EFSA Journal 2019;17(1):5521, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2019.5521
(7) Lásd az EFSA véleményét, 10–11. o.
(8) G. melléklet – Tagállami észrevételek: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2013-00210
(9) Lásd az EFSA véleményét, 104. o.
(10) Lásd például: Bonny S, Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact’, Environmental Management, 2016, 57(1): 31–48. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738, valamint: Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. -- the first sixteen years, Charles M Benbrook, Environmental Sciences Europe; https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24
(11) A Bizottság (EU) 2019/533 végrehajtási rendelete (2019. március 28.) a 2020., 2021. és 2022. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról (HL L 88., 2019.3.29., 28. o.).
(12) Az EFSA által a glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés, EFSA Journal 2015;13(11):4302, 3. o. https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4302
(13) A 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti hatályos maradékanyag-határértékek EFSA általi felülvizsgálata, 2018. május 17., 12 . o., https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/5263
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(15) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/public/?event=activesubstance.detail&language=EN&selectedID=1436
(16) Lurquin, P.F., ‘Production of a toxic metabolite in 2, 4-D-resistant GM crop plants’, 3 Biotech, 2016, 6(1): 1-4. https://link.springer.com/article/10.1007/s13205-016-0387-9#CR25
(17) Áttekintésért lásd: Rubio Infante, N. & Moreno-Fierros, L., ‘An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals’, Journal of Applied Toxicology, 2016, 36(5): 630-648. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/jat.3252/full
(18) Kérelem: EFSA-GMO-DE-2010-86 (Bt11 3 MIR162 3 1507 3 GA21 kukorica és három alkombináció eredetüktől függetlenül). Kisebbségi vélemény, J.M. Wal, az EFSA GMO-testületének tagja, 2018. május https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2018.5309 p. 34
(19) Douglas, M.R. & Tooker, J.F., ‘Large-Scale Deployment of Seed Treatments Has Driven Rapid Increase in Use of Neonicotinoid Insecticides and Preemptive Pest Management in U.S. Field Crops’, Environmental Science & Technology. 2015, 49(8): 5088-5097, https://pubs.acs.org/doi/10.1021/es506141g
(20) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/approval_active_substances/approval_renewal/neonicotinoids_en
(21) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).


A választásokba való külföldi beavatkozás és a nemzeti és európai demokratikus folyamatokban megjelenő dezinformáció
PDF 152kWORD 49k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a választásokba való külföldi beavatkozásról és a nemzeti és európai demokratikus folyamatokban megjelenő dezinformációról (2019/2810(RSP))
P9_TA-PROV(2019)0031B9-0108/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 7., 8., 11., 12., 39., 40., 47. és 52. cikkére, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, különösen annak 8., 9., 10., 11., 13., 16. és 17. cikkére, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyvre, és különösen annak 3. cikkére,

–  tekintettel a polgári és politikai jogok 1966. december 16-i nemzetközi egyezségokmányára (ICCPR) és különösen annak 2., 17., 19., 20. és 25. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című, 2018. április 26-i közleményére (COM(2018)0236),

–  tekintettel a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a dezinformációval kapcsolatos közös, 2018. december 5-i cselekvési tervére (JOIN(2018)0036) és a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a dezinformációval szembeni közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló, 2019. június 14-i közös jelentésére (JOIN(2019)0012),

–  tekintettel az Európai Tanács 2018. október 18-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Parlament Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága által 2019. március 15-én közzétett, „Automatizált fellépés a félretájékoztatással szemben” című tanulmányra(1),

–  tekintettel a kínai technológia fokozódó EU-beli jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetésekről és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésről szóló, 2019. március 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló, 2016. november 23-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló európai parlamenti jelentést két évvel követő, EKSZ általi nyomon követés mérlegére vonatkozó ajánlásáról(4),

–  tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv)(5), és annak jelenleg is zajló reformjára,

–  tekintettel a Facebook-felhasználók adatainak a Cambridge Analytica általi felhasználásáról és az adatvédelemre gyakorolt hatásokról szóló, 2018. október 25-i európai parlamenti állásfoglalásra(6),

–  tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésre vonatkozó, 2018. december 12-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a „Tizenkilencedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról” című, 2019. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2019)0353),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv visszavonásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatforgalmi rendelet)(8),

–  tekintettel a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. június 6-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0434),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a demokráciák által világszerte tapasztalt szélesebb trendbe illeszkednek bizonyos harmadik országok állami és nem állami szereplői által tett, arra irányuló kísérletek, hogy befolyást gyakoroljanak az Unió és a tagállamok döntéshozatalára, valamint rosszindulatú beavatkozás révén nyomást gyakoroljanak az EUSZ 2. cikkében rögzített értékekre;

B.  mivel a külföldi beavatkozás számtalan formát ölthet, lehet többek között félretájékoztató kampány a közösségi médiában a közvélemény formálása céljából, vagy a választásokhoz kapcsolódó kritikus infrastruktúrákat célzó informatikai támadás, illetve politikai szereplők közvetett vagy közvetlen pénzügyi támogatása is;

C.  mivel a választásokba való külföldi beavatkozás óriási kihívást jelent, ugyanis komoly kockázatot jelent az európai demokratikus társadalmak és intézmények, az alapvető jogok és szabadságok, a jogállamiság, a biztonság, a gazdasági jólét és végső soron az európai szuverenitás számára;

D.  mivel az emberek és a gazdaságok digitális eszközök és új technológiák révén megvalósult globális összekapcsolódását egyes államok a más országok életébe való beavatkozás céljából is felhasználják és kihasználják; mivel a médiát, különösen a közösségi platformokat könnyen fel lehet használni dezinformáció terjesztésére;

E.  mivel fel kell hívni a figyelmet Oroszország dezinformációs kampányaira, hiszen ez az ország a félretájékoztatás egyik fő forrása Európában;

F.  mivel Oroszországon kívül más harmadik országok állami és nem állami szereplői is beavatkoznak az európai nyilvánosság vitáiba;

G.  mivel a Bizottság által 2019 júniusában elvégzett előzetes elemzés azt mutatta, hogy az európai választások integritásának védelme érdekében bevezetett intézkedések hozzájárultak a 2019. májusi európai parlamenti választásokba való külföldi állami és nem állami beavatkozás korlátozásához;

H.  mivel az EU sikeresen végrehajtott számos olyan intézkedést, amelyek a 2019-es európai parlamenti választásokba való külföldi beavatkozás korlátozására és a választások integritásának megőrzésére irányultak, ideértve a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet, a sürgősségi riasztórendszert és az európai választási együttműködési hálózatot; mivel a Bizottság bejelentette, hogy e problémák megoldása érdekében további lépéseket kíván tenni;

I.  mivel az EU nagymértékben függ a külföldi technológiáktól, szoftverektől és infrastruktúrától, ami még inkább kiszolgáltatottá teheti a külföldi választási beavatkozásoknak;

J.  mivel a rosszindulatú beavatkozások mértéke összehangolt, egymást kiegészítő európai válaszlépéseket igényel;

K.  mivel a dezinformáció és a külföldi választási beavatkozások elleni fellépés felelőssége nem kizárólag a közhatóságokat, hanem az internetes és a közösségi médiát üzemeltető vállalatokat is terheli, amelyeknek ezért együtt kell működniük e cél elérése érdekében, ugyanakkor nem szabad aláásniuk a szólásszabadságot, és nem szabad magáncenzúrává válniuk;

L.  mivel több vizsgálat is kimutatta, hogy a döntő fontosságú választási szabályokat megsértették vagy kijátszották, különös tekintettel a kampányfinanszírozás átláthatóságára vonatkozó hatályos rendelkezéseket, és felmerült, hogy harmadik országokból, különösen Oroszországból származó nonprofit szervezetek költöttek politikai célokra;

M.  mivel a külföldi választási beavatkozásokkal kapcsolatosan jelentett incidensek rendszeres mintába rendeződnek, ami az utóbbi években visszatérő jelenség volt;

N.  mivel a tagállamokban 2020 végéig több mint 50 országos, helyi, regionális vagy elnökválasztást tartanak;

1.  hangsúlyozza, hogy a szólás és a véleménynyilvánítás szabadsága, a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a médiapluralizmus az ellenállóképes demokratikus társadalmak középpontjában állnak, és a leghatásosabb védőgátat jelentik a dezinformációs kampányokkal és az ellenséges propagandával szemben;

2.  hangsúlyozza, hogy az ellenséges beavatkozás és a külföldi félretájékoztatás sokoldalú jellege ellenére a választásokba való beavatkozás a hibrid hadviselés szélesebb körű stratégiájának részét képezi, és ezért a rájuk való reagálás továbbra is a leglényegesebb biztonsági és külpolitikai teendők közé tartozik;

3.  ismételten kijelenti, hogy a választásokba való külföldi beavatkozás aláássa az emberek azon jogát, hogy közvetlenül vagy szabadon választott képviselőiken keresztül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzítettek szerint beleszóljanak országuk kormányzásába, és amikor ezt egy másik állam teszi, az akkor is sérti a nemzetközi jogot, ha ez nem fegyveres erővel, illetve a területi integritás vagy a politikai függetlenség fenyegetésével történik;

4.  úgy véli, hogy a szabad és tisztességes választások a demokratikus folyamat középpontjában állnak, ezért felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott lépéseket ebben a kérdésben, többek között az EU jövőjéről szóló politikai eszmecsere keretében is;

5.  rendkívül aggasztónak tartja, hogy folyamatosan kerülnek elő – gyakran külföldi beavatkozásra utaló – bizonyítékok valamennyi jelentős nemzeti és európai választást megelőzően, és hogy e beavatkozások közül sok az EU-ellenes jobboldali szélsőséges és populista jelöltek számára kedvez, bizonyos kisebbségeket és kiszolgáltatott csoportokat, például a roma hátterűeket, a muszlimokat vagy a muszlimnak tartott személyeket célozza, köztük migránsokat, LMBTI-személyeket és vallási közösségeket céloz meg azzal a kiterjedtebb céllal, hogy aláássa a demokratikus és egyenlő társadalmak vonzerejét;

6.  elismeri annak az aggasztó tendenciának a létezését, hogy globális szélsőjobboldali csoportok nagymértékben alkalmaznak dezinformációt a közösségimédia-platformokon; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen dezinformáció befolyásolta a nemek közötti egyenlőséggel és az LMBTI személyek jogaival szembeni megnyilvánulásokat;

7.  elismeri, hogy a tagállamok túlnyomó többségében teljes vagy részleges tilalom van érvényben a politikai pártoknak és jelölteknek nyújtott külföldi adományok tekintetében; aggodalommal emlékeztet arra, hogy még ott is, ahol a jogszabályok korlátozzák a politikai finanszírozás forrásait, a külföldi szereplők módot találtak arra, hogy megkerüljék ezeket a szabályokat, és támogatást nyújtottak szövetségeseiknek külföldi bankokon keresztül folyósított hitelek révén (mint például a Front National esetében 2016-ban), adásvételi és kereskedelmi megállapodások révén (mint például állítólag az Osztrák Szabadság Párt esetében, miként arról a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung 2019. május 17-i kiadása beszámolt, vagy pedig mint a Lega per Salvini Premier esetében, ahogyan arról a Buzzfeed és a L’Espresso 2019. július 10-i kiadása tájékoztatott), valamint a pénzügyi tevékenységek elősegítése révén (amint arról a „leave.eu” kampány kapcsán a brit sajtó számolt be);

8.  rendkívül aggasztónak tartja különösen az orosz propaganda veszélyességét, és felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy alakítsanak ki hatékony és részletes stratégiát az orosz dezinformációs stratégiákkal szembeni gyors és erőteljes fellépés érdekében;

9.  aggodalommal jegyzi meg, hogy az orosz forrásokra visszavezetett és a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport által 2019 januárja óta dokumentált dezinformációs esetek száma (998 eset) a 2018. évi számhoz (434 eset) képest megduplázódott;

10.  határozottan elítéli továbbá a harmadik országok állami és nem állami szereplőinek egyre agresszívebb fellépését, amelynek célja az európai demokráciák normatív alapjainak és elveinek, illetve az EU-csatlakozásra készülő nyugat-balkáni államok és a keleti partnerség országai szuverenitásának aláásása vagy felfüggesztése, valamint a választások befolyásolása és a szélsőséges mozgalmak támogatása, figyelembe véve azt is, hogy a kibertámadások nagyságrendje folyamatosan nő;

11.  elismeri a szolgáltatók és platformok által a dezinformáció elleni fellépés érdekében tett önkéntes intézkedések kedvező hatását, beleértve azt is, hogy a gyakorlati kódexet a közösségi médiában elhelyezett választási hirdetések átláthatóságát fokozó új szabályokkal egészítették ki, továbbá elismeri a Bizottság és a tagállamok által az elmúlt évben végrehajtott intézkedéseket, és emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat a dezinformációval szembeni fellépés terén fennálló közös felelősségükre;

12.  emlékeztet a 2018. október 25-i állásfoglalására, amelyben sürgette a Facebookot, hogy a Cambridge Analytica botrányt követően hajtson végre különböző intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a közösségi platformot a választásokba való beavatkozásra lehessen felhasználni; megjegyzi, hogy a Facebook nem tett eleget e kérések többségének;

13.  úgy véli, hogy az egyik tagállam választásaiba való beavatkozás az EU egészét érinti, mivel az hatással lehet az uniós intézmények összetételére; úgy véli, hogy ezeket a fenyegetéseket nem lehet sem az elkülönülten dolgozó nemzeti hatóságok segítségével, sem a magánszektor tiszta önszabályozása révén kezelni, hanem összehangolt, többszintű, többszereplős megközelítésre van szükség; úgy véli, hogy uniós és nemzetközi szinten egyaránt ki kell alakítani a hibrid fenyegetések – többek között a kibertámadások és a dezinformáció – visszaszorítására szolgáló jogi keretet annak érdekében, hogy az EU határozott válaszlépéseket tudjon tenni;

14.  megismétli azonban, hogy határozott közös európai politikát kell kidolgozni, hogy hatékonyan lehessen kezelni a külföldi beavatkozásokat és dezinformációs kampányokat az online platformokkal és szolgáltatókkal folytatott erőteljes uniós kommunikáció révén;

15.  felszólítja az összes érintett szereplőt, hogy folytassák erőfeszítéseiket annak biztosítása érdekében, hogy a demokratikus folyamat, valamint a választások védve legyenek a külföldi állami és nem állami beavatkozásoktól és manipulációktól; rámutat különösen arra, hogy a korai életkortól kezdve javítani kell a médiaműveltséget és az állampolgári ismereteket a kultúra és az iskoláztatás révén annak érdekében, hogy a dezinformációs kampányok által megcélzott személyek azonosíthassák az elfogult információkat; ezért arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az iskolai tanterveikbe foglaljanak bele a médiaműveltségről szóló külön képzéseket, és dolgozzanak ki a lakosság azon szegmenseit célzó tájékoztató kampányokat, amelyek kiszolgáltatottabbak a dezinformációval szemben;

16.  aggodalmát fejezi ki az EU külföldi technológiáktól és hardverektől való függősége miatt; hangsúlyozza, hogy az EU-nak törekednie kell saját képességeinek fokozására, mivel ez korlátozza majd a külföldi szereplők lehetőségeit a rosszhiszemű választási beavatkozásra;

17.  ismételten felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki innovációbarát környezetet, amely a piacgazdaság elvein és az alapvető jogok védelmén alapul, hogy lehetővé tegye az európai vállalkozások számára, hogy teljes mértékben kihasználják lehetőségeiket, és versenyelőnyként használják fel e jogok védelmét;

18.  szorgalmazza, hogy a nemzeti és uniós finanszírozás erősítse meg az ellenséges harmadik felek stratégiai kommunikációjával szembeni fellépésre szolgáló kapacitásokat, továbbá sürgeti az információcserét és a bevált gyakorlatok cseréjét ezen a területen, többek között a jelenlegi és a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben, például az Európai horizont és a Digitális Európa programok keretében; hangsúlyozza, hogy az ilyen programoknak megfelelő biztosítékokat kell tartalmazniuk a nemzetközi jognak és az emberi jogoknak való szigorú megfelelés biztosítása érdekében, különösen harmadik országok finanszírozása esetében;

19.  hangsúlyozza, hogy továbbra is támogatni kell és elő kell segíteni a felelős újságírást és a szerkesztői felelősséget mind a hagyományos, mind az új médiában a nem ellenőrzött vagy egyoldalú, tendenciózus, a polgárok független médiába vetett bizalmát aláásó információk jelentette kihívással való szembenézés során;

20.  alapvető fontosságúnak tartja a közszolgálati média támogatását, amelynek finanszírozása nem támaszkodik magánforrásokra, és ezért jó minőségű és pártatlan tájékoztatást nyújthat a nyilvánosság számára, biztosítva és fenntartva ugyanakkor a közszolgálati média politikai befolyástól való függetlenségét;

21.  ismételten a támogatásáról biztosítja a Demokráciáért Európai Alapítvány értékes munkáját az álhírekkel és a dezinformációval szemben fellépő szervezetek támogatásában;

22.  úgy véli, hogy az EU-nak gyakorlati megoldásokat kell alkalmaznia a demokratikus, független és sokszínű média támogatására és megerősítésére az EU szomszédos országaiban és a nyugat-balkáni országokban, amelyek uniós tagjelölt országok;

23.  kéri, hogy az East StratCom Task Force (a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó uniós munkacsoport) a jövőben legyen az Európai Külügyi Szolgálaton belül egy állandó struktúra, az eddigieknél lényegesen magasabb finanszírozással és személyzeti létszámmal;

24.  rámutat, hogy az online választási beavatkozással és dezinformációs kampányokkal kapcsolatos kockázatok összetettsége miatt e kockázatok észlelése és kezelése az illetékes hatóságok és az érdekelt felek közötti ágazatközi együttműködést tesz szükségessé;

25.  felkéri a Bizottságot, hogy a választási eszközöket kritikus infrastruktúraként sorolja be annak biztosítása érdekében, hogy veszélyeztetésük esetén alkalmazni lehessen a NIS-irányelv szerinti válaszintézkedéseket(9);

26.  emlékeztet, hogy e rosszhiszemű beavatkozási cselekmények jelentős része az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó európai szabályok megsértését jelenti; felszólítja a nemzeti adatvédelmi hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az adatvédelmi jogsértések kivizsgálására, valamint visszatartó erejű szankciók és bírságok kiszabására vonatkozó hatásköreiket;

27.  megismétli azon felhívását, hogy a tagállamok az Eurojust támogatásával folytassanak vizsgálatokat az online politikai tér külső erők általi állítólagos jogellenes használatával kapcsolatban;

28.  felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a külföldi beavatkozás hatását szerte Európában, és teljesítse Ursula von der Leyen megválasztott elnök ünnepélyes kötelezettségvállalását, hogy „megvédjük magunkat a külső beavatkozással szemben”(10);

29.  felkéri a Bizottság következő alelnökét/ az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy a dezinformációval szembeni fellépést tegye központi külpolitikai célkitűzéssé;

30.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje azokat a lehetséges jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket, amelyek a közösségimédia-platformok beavatkozását eredményezhetik azzal a céllal, hogy szisztematikusan jelezzék a botok által megosztott tartalmakat, vizsgálják felül az algoritmusokat és tegyék azokat a lehető legelfogulatlanabbá, továbbá számolják fel a demokratikus folyamatok megzavarását vagy a gyűlöletbeszédre való felbujtást célzó illegális tevékenységekben részt vevő személyek fiókjait, ugyanakkor ne veszélyeztessék a véleménynyilvánítás szabadságát;

31.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a propaganda és a dezinformáció problémájával foglalkozó közintézményeket, agytrösztöket, nem kormányzati szervezeteket és alulról szerveződő kiberaktivistákat, valamint biztosítsanak finanszírozást és támogatást az uniós polgárok dezinformációval szembeni ellenálló képességének növelését célzó tájékoztató kampányok számára;

32.  emlékeztet, hogy a visszaélést bejelentő személyek a közérdekű információk nyilvánosságra hozásával fontos szerepet játszanak a demokrácia és a kormányzás védelmezésében; felhívja az Európa Tanács tagállamainak hatóságait, hogy a CM/Rec (2014) 6. számú ajánlásban meghatározott 20 elv tiszteletben tartása alapján hozzanak létre és terjesszenek egy, a visszaélések bejelentésére vonatkozó politikát; emlékeztet a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló, nemrégiben elfogadott irányelvre;

33.  emlékeztet, hogy az EU 4 175 millió EUR-t bocsát rendelkezésre a média szabadságát és az oknyomozó újságírást támogató fellépésekre, ideértve a sajtó- és médiaszabadság megsértése esetén alkalmazandó válaszmechanizmust és az újságírók fizikai védelmét;

34.  úgy véli, hogy az EU csakis a külföldi, autoritárius beavatkozással kapcsolatos átfogó gondolkodásmód révén, továbbá a demokratikus kormányzás és intézmények, többek között az európai politikai pártok valamennyi szempontú sebezhetőségének felszámolása útján tudja megvédelmezni a demokratikus folyamatait;

35.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassanak megbeszéléseket az érdekeltekkel és a nemzetközi partnerekkel, többek között a nemzetközi fórumokon annak érdekében, hogy fokozzák a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésüket;

36.  hangsúlyozza, hogy a NATO és kiválósági központjai alapvető eszközök Európa számára ahhoz, hogy megerősíthesse a transzatlanti kapcsolatot, valamint hogy növelje Európa és Észak-Amerika dezinformációval szembeni ellenálló képességét;

37.  felkéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon az európai politikai pártok és alapítványok külföldi finanszírozásának kérdésével anélkül, hogy akadályozná az Európai Unión túlmenő európai nyilvános térség létrehozását, és kezdeményezzen eszmecserét a tagállamokkal e kérdések nemzeti politikai pártjaik és alapítványaik tekintetében történő kezeléséről;

38.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága, Jövőkutatás Osztály, 2019. március 15.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0156.
(3) HL C 224., 2018.6.27., 58. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0187.
(5) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0433.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0514.
(8) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).
(10) „Ambiciózusabb Unió: Programom Európa számára”, Ursula von der Leyen – Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2019–2024), https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/political-guidelines-next-commission_hu.pdf - 25. o.


Többéves pénzügyi keret 2021–2027 és saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak
PDF 165kWORD 49k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak (2019/2833(RSP))
P9_TA-PROV(2019)0032B9-0110/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 310., 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a Bizottságnak a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel (TPK), valamint az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos 2018. május 2-i javaslataira,

–  tekintettel a következő többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalásaira: azaz a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítéséről(1) és az európai uniós saját források rendszerének reformjáról(2) szóló állásfoglalásokra,

–  tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a „2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottság és a Tanács „A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” tekintetében 2019. október 10-én tett nyilatkozatokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

1.  kijelenti, hogy ideje megfelelni az uniós polgárok elvárásainak, és a szükséges pénzügyi eszközökkel teljesíteni kell az EU politikai kötelezettségvállalásait és törekvéseit; eltökélt szándéka, hogy erős és hiteles többéves pénzügyi keretet biztosítson, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy hatékonyan reagáljon a fontos kihívásokra, és elérje politikai célkitűzéseit a következő hétéves időszak során; úgy véli, hogy a 2019-es európai választások megújították a Parlament pozícióját és szerepét ebben a folyamatban; kijelenti, hogy kész minden olyan tanácsi álláspontot elutasítani, amely nem tartja tiszteletben a Parlament előjogait vagy nem veszi kellően figyelembe álláspontját;

2.  elfogadja ezt az állásfoglalást, hogy megerősítse és naprakésszé tegye tárgyalási megbízatását a következő többéves pénzügyi keret mind kiadási, mind bevételi oldalán; kéri, hogy minden további késedelem nélkül kezdjenek tárgyalásokat a Tanáccsal a szilárd megállapodás kellő időben történő elérése érdekében, és hangsúlyozza, hogy a Parlament 2018. november óta készen áll erre; kéri, hogy a Bizottság biztonsági hálóként terjesszen elő egy vészhelyzeti tervet a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan, amelynek célja az uniós finanszírozási programok kedvezményezettjeinek védelme, és amely lehetővé tenné a jelenlegi többéves pénzügyi keret meghosszabbítását, amennyiben a következő többéves pénzügyi keretről nem születik időben megállapodás;

A Parlament szilárd álláspontjának megerősítése

3.  megerősíti a többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. november 14-i időközi jelentésében foglalt tárgyalási megbízását a többéves pénzügyi keret számai (programonként, fejezetenként és globális szinten), az EU saját forrásai, a rugalmassági rendelkezések, a félidős felülvizsgálat és a horizontális elvek – például az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak, az éghajlatváltozásnak és a nemek közötti egyenlőségnek az összes politikába és kezdeményezésbe való beépítése a következő többéves pénzügyi keretben –, valamint a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat és az intézményközi megállapodás konkrét módosításai tekintetében;

4.  megismétli, hogy a következő többéves pénzügyi keretet 2018-as árakon 1 324,1 milliárd EUR-ban kell meghatározni, ami az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3%-át teszi ki; hangsúlyozza, hogy ez a globális számadat az egyes uniós programok és szakpolitikák számára előírt finanszírozási szint alulról felfelé történő értékelésének eredménye; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Parlament fel kívánja lendíteni a kiemelt programokat (például az ifjúságpolitika, a kutatás és az innováció, a környezetvédelem és az éghajlatvédelmi átállás, az infrastruktúra, a kkv-k, a digitalizáció és a szociális jogok területén), a meglévő uniós szakpolitikák (nevezetesen a kohézió, a mezőgazdaság és a halászat) finanszírozásának fenntartása, valamint a további felelősségi körök (például a migráció, a külső fellépés és a védelem területén) további pénzügyi eszközökkel való ellátása érdekében; szilárd meggyőződése, hogy az erőforrások uniós szintű összevonása hozza létre az európai hozzáadott értéket a hatékonyságot, a szolidaritást és a globális hatást illetően; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a jövőbeni kiadásoknál meg kell erősíteni az eredményekre való összpontosítást;

5.  hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogja hozzájárulását adni a többéves pénzügyi kerethez az uniós saját források rendszerének reformjáról szóló megállapodás nélkül, ideértve olyan új saját források bevezetését, amelyek jobban igazodnak a főbb uniós szakpolitikai prioritásokhoz és ösztönzik azok előrehaladását; emlékeztet arra, hogy az új saját források bevezetésének célja nem csupán a GNI-alapú hozzájárulások túlsúlyának csökkentése, hanem az is, hogy garantálja az uniós kiadások megfelelő szintű finanszírozását a következő többéves pénzügyi keretben; megerősíti a többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésben szereplő álláspontját a lehetséges új saját források listája (közös konszolidált társaságiadó-alap, a digitális szolgáltatások megadóztatása, a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó jövedelem, a műanyag-hozzájárulás és a szén-dioxid-határon alkalmazott kiigazítási mechanizmus), az összes visszatérítés és korrekció eltörlése, a héaalapú saját forrás egyszerűsítése, a vámokból származó nemzeti „beszedési költségek” csökkentése, valamint az egyéb bevételeknek pénzbírságok és díjak formájában az uniós költségvetésbe történő bevezetése tekintetében;

6.  megerősíti, hogy új mechanizmust kell bevezetni az uniós költségvetés védelme érdekében ott, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot vagy ahol rendszerszintű veszély fenyegeti az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékeket, és ahol ez sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét; hangsúlyozza, hogy az intézkedések nem érinthetik a tagállamok kormányzati szerveinek azon kötelezettségét, miszerint teljesíteniük kell a kifizetéseket a végső kedvezményezettek részére;

Válasz az európai választásokat követő új kezdeményezésekre

7.  üdvözli a Bizottság 2019 júliusában megválasztott elnöke által a további kezdeményezésekre vonatkozóan tett politikai kötelezettségvállalásokat, és elvárja, hogy költségvetési hatásukat késedelem nélkül tisztázzák; hangsúlyozza, hogy minden olyan új kezdeményezést, amelynek egy részét a Parlament időközi jelentése már nagyrészt előre jelezte, az eredeti bizottsági javaslatok mellett kell kiszámítani a következő időszakra, ami így az eredetileg javasoltaknál magasabb plafonértékeket eredményez a többéves pénzügyi keretben; ezért elvárja, hogy a Bizottság hivatalosan is tükrözze e kezdeményezések költségvetési hatását a többéves pénzügyi keretre vonatkozó eredeti javaslatában, és hogy a Parlamenttel együtt védje meg a szükséges finanszírozási szintet a következő többéves pénzügyi keretről a Tanáccsal folytatandó tárgyalások során;

8.  további, az új Bizottság által azonnal benyújtandó jogalkotási javaslatokra szólít fel új eszközök létrehozására vonatkozóan annak érdekében, hogy finanszírozásukat bele lehessen foglalni a következő többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásba; elvárja, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret elfogadása után javasolt esetleges új kezdeményezéseket új előirányzatokból finanszírozzák;

9.  a bevételi oldalon üdvözli, hogy a Bizottság megválasztott elnöke ígéretet tett arra, hogy olyan kezdeményezéseket kíván újraindítani vagy kiterjeszteni, amelyek a jövőbeli új saját források közé tartoznak; felhívja különösen a tagállamokat, hogy ragadják meg a lehetőséget a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus bevezetésére, amely méltányos válasz lenne az éghajlatváltozás elleni küzdelemben döntő vezető szerep betöltésére irányuló lakossági igényekre, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a nemzetközi kereskedelemben;

További lépés az éghajlatvédelmi átállás felé

10.  megismétli, hogy határozottan támogatja az éghajlati szempontok érvényesítésének elvét; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a következő többéves pénzügyi keret teljes mértékben feleljen meg a párizsi megállapodásnak és hangsúlyozza, hogy a politikai és pénzügyi erőfeszítések terén – célkitűzéseinek elérése érdekében – sürgősen újabb ugrásszerű változásra van szükség, valamint hogy a legfontosabb társadalmi igazságossági feltételek alapján igazságos átmenetet kell biztosítani a szén-dioxid-semleges gazdaság felé, hogy senki se maradjon le; várakozással tekint az európai zöld megállapodásról szóló konkrét javaslat elé, amint azt a soron következő bizottsági elnök politikai iránymutatásaiban felvázolták; elvárja, hogy a következő pénzügyi programozási időszak költségvetési eszközei arányban álljanak ezzel a törekvéssel, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy csökkentett többéves pénzügyi keret nyilvánvalóan visszalépést jelentene;

11.  kiemeli, hogy az uniós szintű közös éghajlat-politika jelentős hozzáadott értéket teremt, és ezért az uniós költségvetés korszerűsítésének és a kiadási programok központi elemét kell képeznie; hangsúlyozza ezért, hogy az éghajlat és a biológiai sokféleség szempontjai következő többéves pénzügyi keretben való érvényesítésének túl kell mutatnia az időközi jelentésben meghatározott célzott kiadási arányok szintjein, de az éghajlati és szociális dimenziónak az összes fontos program döntéshozatali folyamatába és a teljes politikai ciklusba való beépítése tekintetében is; ezzel összefüggésben emellett átláthatóbb, szigorúbb és átfogóbb módszertant kér, beleértve az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások meghatározására és nyomon követésére szolgáló megreformált teljesítménymutatókat, a káros intézkedésekhez nyújtott pénzügyi támogatás megelőzését, valamint az éghajlati szempontok érvényesítésével járó közép- és hosszú távú hatások nyomon követését az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás terén; felszólít arra, hogy a Parlamentet szorosan vonják be egy ilyen módszertan kidolgozásába;

Az intézményközi tárgyalások azonnali megkezdése

12.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 312. cikkének (5) bekezdése értelmében a többéves pénzügyi keret elfogadásához vezető eljárás alatt a három uniós intézmény „köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elfogadás megkönnyítése érdekében”; hangsúlyozza, hogy a Parlament majdnem egy éve készen áll arra, hogy tárgyalásokat folytasson a többéves pénzügyi keret és a saját forrásokról szóló csomag valamennyi vonatkozásáról, miközben a Tanács a mai napig nem vállalta, hogy a rövid és formális tájékoztatókon és az Általános Ügyek Tanácsa kapcsán tartott megbeszéléseken túl érdemi tárgyalásokat folytasson; úgy véli, hogy az ilyen minimalista kapcsolatok nem tekinthetők kielégítő intézményközi együttműködésnek, és nem felelnek meg a Szerződésben előírtaknak;

13.  ezért kéri, hogy haladéktalanul tegyék intenzívebbé a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról folytatott intézményközi megbeszéléseket annak érdekében, hogy kikövezzék az utat a valódi tárgyalások előtt, és felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadja el tárgyalási megbízatását; úgy véli, hogy a Parlament egyetértésének biztosítása érdekében a Tanácsnak már a saját álláspontjára vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie a Parlament álláspontját; e célból elvárja, hogy a Tanács elnöksége és a Bizottság egyértelműen közölje és fejtse ki a Parlament álláspontját az Általános Ügyek Tanácsa alatt, és kéri a Parlament tárgyalócsoportjának jelenlétét a többéves pénzügyi kerettel foglalkozó valamennyi informális tanácsi ülésen; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a célzott háromoldalú megbeszéléseket a többéves pénzügyi keret és a saját forrásokra vonatkozó javaslatok különböző szempontjairól szóló vita elmélyítése érdekében, amelyek kiegészítik az Általános Ügyek Tanácsának tájékoztatóit és beszámolóit; elvárja továbbá, hogy az EUMSZ 324. cikkével összhangban hívjanak össze magas szintű üléseket az intézmények elnökei számára;

A Parlament előjogainak védelme

14.  tudomásul veszi a Tanács által a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások előkészítésére alkalmazott módszertant; aggodalommal tölti el azonban, hogy ez is egy kísérlet arra, hogy az Európai Tanács elsődleges szerepet kapjon abban, hogy visszavonhatatlan döntéseket hozzon a következő többéves pénzügyi keret több aspektusával kapcsolatban, mint ahogy az a jelenlegi többéves pénzügyi keret elfogadásához vezető folyamat során is történt; hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogja automatikusan elfogadni az Európai Tanács álláspontját, és kész egyetértésének visszatartására addig, amíg nem születik kielégítő megállapodás;

15.  hangsúlyozza, hogy ezek a tárgyalási keretek nem csak a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elemeit tartalmazzák – amelyekhez a Parlamentnek egyetértését kell adnia–, hanem jelentős számú olyan, uniós ágazati politikákra vonatkozó jogalkotási rendelkezést is, amelyekről rendes jogalkotási eljárás keretében kell dönteni; ezért úgy véli, hogy az ilyen tárgyalási keretek csupán egy belső tanácsi eljárást tükröznek, amely semmiképpen sem akadályozhatja meg a Parlamentet abban, hogy megfelelő tárgyalásokat folytasson a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag és az ágazati jogszabályok valamennyi eleméről; sürgeti ezért a Tanácsot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Parlamenttel az új uniós programokat létrehozó ágazati jogszabályok valamennyi vonatkozásáról, valamint a jogállamiságra vonatkozó javaslatról;

16.  emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács következtetései politikai jellegűek, és hogy az EUSZ 15. cikkének (1) bekezdése tiltja, hogy az Európai Tanács jogalkotási feladatokat lásson el; ezért felhívja az Európai Tanácsot, hogy tartózkodjon részletes és állítólag kötelező következtetések elfogadásától a többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalási keret alapján, mivel ez közvetlen beavatkozást jelentene a jogalkotási keretbe; számít a Bizottságra mint a Szerződések feddhetetlen közvetítőjére és a Szerződések őrére, hogy támogatja a Parlamentet jogalkotási előjogainak érvényesítésében mind az egyetértés, mind a rendes jogalkotási eljárások során;

Biztonsági háló az uniós programok kedvezményezettjeinek védelmére: a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti tervének kidolgozása

17.  sajnálja, hogy az Európai Tanács már több alkalommal meghosszabbította a politikai döntéshozatal időkeretét; attól tart, hogy amennyiben a Tanács és az Európai Tanács további késedelmeket okozna a Parlament bevonása nélkül, egyértelmű annak a kockázata, hogy az ilyen összetett tárgyalásokat a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig nem lehet sikeresen lezárni; emlékeztet az uniós programok elindításának komoly visszaesésére, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret késedelmes elfogadásából következett, amint az a múltban is tapasztalható volt;

18.  emlékeztet arra, hogy amennyiben nem fogadják el időben az új többéves pénzügyi keretet, az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdése biztonsági hálót ír elő a felső határok és a jelenlegi keret utolsó évére vonatkozó egyéb rendelkezések ideiglenes meghosszabbítása formájában; aggódik azonban amiatt, hogy egy ilyen biztonsági háló nemcsak az operatív szintű felkészültség hiánya, hanem egyes jelenlegi uniós programok lejárati határidői miatt is veszélybe kerülhet; ezzel összefüggésben óva int az uniós programok leállításától, és kinyilvánítja, hogy nem kényszeríthető arra, hogy időnyomás miatt nem megfelelő megállapodást fogadjon el;

19.  ezért sürgeti a Bizottságot, hogy azonnal kezdje meg a többéves pénzügyi keretre vonatkozó vészhelyzeti terv kidolgozását a kedvezményezettek védelme és a finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében, amennyiben szükségessé válik a jelenlegi többéves pénzügyi keret meghosszabbítása; kéri, hogy ezt a tervet hivatalosan nyújtsák be 2020 elején, hogy azt a Tanács és a Parlament mielőbb elfogadja; kéri, hogy ez a terv foglaljon magában egy horizontális jogalkotási javaslatot a vonatkozó programokban meghatározott határidők feloldásáról, ezáltal biztosítva az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdésével való összhangot, és hogy a terv tartalmazzon konkrét operatív rendelkezéseket, különösen a megosztott irányítás alá tartozó politikák folytatása érdekében;

o
o   o

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 162., 2019.5.10., 51. o.
(2) HL C 162., 2019.5.10., 71. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0226.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.


Foglalkoztatási és szociális politikák az euróövezetben
PDF 199kWORD 65k
Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása az euróövezet foglalkoztatási és szociális politikájáról (2019/2111(INI))
P9_TA-PROV(2019)0033A9-0016/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 5. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9., 145., 148., 149., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 158., 165., 166., 174. és 349. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak IV. címére („Szolidaritás”),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, különösen az 1., 3., 4., 5., 8., 10. és 13. célokra,

–  tekintettel a Bizottság 2013. évi szociális beruházási csomagjára,

–  tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére(2),

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2018. május 14-i tanácsi ajánlásra(3),

–  tekintettel „Az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése: Az öt elnök jelentése óta eltelt négy év eredményeinek áttekintése – Az Európai Bizottság hozzájárulása a 2019. június 21-i euróövezeti csúcstalálkozóhoz” című, 2019. június 12-i bizottsági közleményre (COM(2019)0279),

–  tekintettel a „2019. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások” című, 2019. június 5-i bizottsági közleményre (COM(2019)0500),

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2019. február 27-i bizottsági javaslatra (COM(2019)0151) és a Parlament erről szóló, 2019. április 4-i álláspontjára(4),

–  tekintettel a „2019. évi éves növekedési jelentés: Egy erősebb Európáért, amely képes szembenézni a globális bizonytalansággal” című, 2018. november 21-i bizottsági közleményére (COM(2018)0770),

–  tekintettel a Bizottság és a Tanács 2019. március 15-én elfogadott közös foglalkoztatási jelentésére,

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2018. november 21-i európai bizottsági ajánlásra (COM(2018)0759),

–  tekintettel a Bizottság „A riasztási mechanizmus keretében készült 2019. évi jelentés” című, 2018. november 21-i jelentésére (COM(2018)0758),

–  tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i bizottsági ajánlásra(5),

–  tekintettel a „2019. évi költségvetési tervek: Átfogó értékelés” című, 2018. november 21-i közleményére (COM(2018)0807),

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2017. november 22-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0677) és a Parlament erről szóló, 2018. április 19-i álláspontjára(6),

–  tekintettel „A szociális jogok európai pillérének létrehozása” című, 2017. április 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0250),

–  tekintettel a „Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására” című, 2017. április 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0252),

–  tekintettel a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2018. március 13-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0132),

–  tekintettel „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című, 2011. április 5-i bizottsági közleményre (COM(2011)0173) és az azt követő végrehajtási és értékelési jelentésekre,

–  tekintettel a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című 2013. évi ajánlás eredményeinek értékeléséről szóló, 2017. április 26-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0258),

–  tekintettel a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági munkadokumentuma, a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai paktumra, valamint a Tanács ezekkel kapcsolatos, 2011. március 7-i következtetéseire(8),

–  tekintettel a 2002-es barcelonai gyermekgondozási célokra, miszerint 2010-ig hároméves kortól az iskolaköteles korig a gyermekek legalább 90%-ának, hároméves kor alatt pedig a gyermekek legalább 33%-ának kell gyermekgondozásban részesülnie,

–  tekintettel „Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év” című, 2016. október 4-i bizottsági közleményre (COM(2016)0646),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0604),

–  tekintettel „Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa és az új külső beruházási terv felé” című, 2016. szeptember 14-i bizottsági közleményre (COM(2016)0581),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2016)0356),

–  tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagra ((EU) 2018/849(9), (EU) 2018/850(10), (EU) 2018/851(11) és (EU) 2018/852(12) irányelvek),

–  tekintettel „Európa ismét beruház – Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2016)0359),

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról szóló, 2016. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2016)0127) és annak mellékleteire,

–  tekintettel „A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje” című, 2012. február 16-i bizottsági fehér könyvre (COM(2012)0055),

–  tekintettel az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2019. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” című, 2019. március 13-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az „Oktatás a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához ” című, 2018. december 11-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel az euróövezet foglalkoztatási és szociális politikájáról szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a sérülésből és betegségből felépülő munkavállalók minőségi foglalkoztatásba való visszailleszkedésének lehetőségeiről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítését szolgáló, egyenlőtlenségek elleni küzdelemről szóló, 2017. november 16-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel a garantált minimáljövedelemmel mint a szegénység elleni küzdelem eszközével kapcsolatos szakpolitikákról szóló, 2017. október 24-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel az új európai készségfejlesztési programról szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(19),

–  tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(20),

–  tekintettel „A szegénységről: a nemek közötti egyenlőség szempontjai” című, 2016. május 26-i állásfoglalására(21),

–  tekintettel a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2016. február 2-i álláspontjára(22),

–  tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2014–2020 közötti EU stratégiai keretről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(23),

–  tekintettel az OECD és az Európai Bizottság „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” című kezdeményezésére(24) és az ehhez kapcsolódó, „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2018” című jelentésre(25),

–  tekintettel a nyugdíjak megfelelőségéről szóló, 2018. április 26-án közzétett 2018. évi bizottsági jelentésre, amelynek címe: „A nyugdíjak megfelelőségéről: az időskori jövedelmek jelenlegi és jövőbeli megfelelősége az Európai Unióban”,

–  tekintettel az idősödésről szóló, 2018. május 28-án közzétett 2018. évi bizottsági jelentésre: „Gazdasági és költségvetési előrejelzések az EU 28 tagállamára vonatkozóan (2016–2070)”,

–  tekintettel a felülvizsgált Európai Szociális Chartára és a 2014-ben elindított torinói folyamatra, amelynek célja az Európai Szociális Charta szerződéses rendszerének megerősítése az Európa Tanácson belül, valamint az európai uniós jog viszonylatában(26),

–  tekintettel 2011. március 8-i állásfoglalására az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséről az EU-ban(27),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságnak az Európai Unió 2014. júniusi bevezető jelentéséhez kapcsolódó 2015. szeptemberi záró megjegyzéseire,

–  tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK tanácsi irányelvre(28) (a nemek közötti egyenlő bánásmódról szóló irányelv), valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek (1992) az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvéről szóló 141. cikkére,

–  tekintettel a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági munkadokumentumra és az abban foglalt célkitűzésre, mely szerint a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség csökkentése kulcsfontosságú prioritásként kell hogy szerepeljen, valamint a nyugdíjak megfelelőségéről szóló, 2018. évi bizottsági jelentésre,

–  tekintettel a Tanács 2018. november 26-i állásfoglalásán alapuló, a 2019–2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiára, valamint az Európa 2020 stratégia azon célkitűzésére, hogy az oktatásból és képzésből lemorzsolódók aránya 10 % alá csökkenjen,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák? Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés értékelése” című, 2017. áprilisi 5/2017. sz. különjelentésére,

–  tekintettel az OECD munkaügyi kilátásokról szóló 2018. és 2019. évi jelentéseire,

–  tekintettel az európai akadálymentesítési irányelvre,

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2019. április 9-i tanácsi ajánlásra (2019/C 136/01),

–  tekintettel a Bizottság „Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában” című, 2019. évi éves felülvizsgálatára,

–  tekintettel a Bizottságnak a dolgozói szegénységről szóló, 2019. évi jelentésére,

–  tekintettel a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló, 2018. évi tanácsi ajánlásra,

–  tekintettel az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(29),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0016/2019),

A.  mivel az uniós munkaerőpiaci feltételek folyamatosan javulnak, ami főként a hosszú ideje tartó kedvező nemzetközi gazdasági környezetnek tudható be; mivel a foglalkoztatási ráta tovább nőtt, és 2018 utolsó negyedében elérte a 73,5%-ot, azaz 240,7 millióan dolgoztak, ami új rekordszintet jelent; mivel az euróövezetben a foglalkoztatási ráta a 2017. évi 66,5%-ról 2018-ban 67,4%-ra nőtt; mivel a foglalkoztatási ráták közötti nagy különbségek továbbra is fennállnak a tagállamok, régiók és népességcsoportok között; mivel a foglalkoztatási ráta növekedésének üteme lelassult, és mivel ez a tendencia várhatóan folytatódni fog; mivel ha ez a dinamika folytatódik, a foglalkoztatási ráta 2020-ban 74,3%-ot ér el;

B.  mivel a hosszú távú kihívások – így a népesség elöregedése, a digitalizálás és annak a munka világára gyakorolt hatásai, az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások fenntarthatatlan használata – továbbra is sürgetőek;

C.  mivel a foglalkoztatási ráta az 55 évesnél idősebb munkavállalók körében erőteljesen nőtt; mivel 2018-ban az 55 és 64 év közötti munkavállalók foglalkoztatási aránya az euróövezetben 58,8% volt, ami még mindig jóval az átlag alatt van; mivel különösen az ebbe a korosztályba tartozó nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb (52,9%); mivel a demográfiai előrejelzések az idősebb munkavállalók számának növekedését mutatják; mivel a demográfiai változások hatással vannak a nyugdíjakra, az egészségügyre és a tartós ápolási-gondozási rendszerekre;

D.  mivel hatékony politikákra van szükség ahhoz, hogy azok a különféle foglalkoztatási formákat is felöleljék és egyúttal megfelelő védelmet nyújtsanak a munkavállalók számára a kizsákmányolással, a hátrányos megkülönböztetéssel és a szegénységgel szemben;

E.  mivel a szegénységben élő munkavállalók jelentős arányt képviselnek a foglalkoztatottak körében; mivel 2017-ben a foglalkoztatottak 9,4%-át veszélyeztette a szegénység, miközben közel 20,5 millió munkavállaló élt szegénység kockázatának kitett háztartásokban; mivel a lakosság bizonyos csoportjai, nevezetesen a részmunkaidőben dolgozók, az önfoglalkoztatók, az ideiglenes munkavállalók, a fiatalabbak, a kevésbé képzett személyek és az egyszemélyes háztartások esetében a dolgozói szegénység kockázata jelentősen magasabb, és egyes esetekben jelentősen nőtt az elmúlt években;

F.  mivel a nemek közötti foglalkoztatottsági különbség 2018-ban 11,6 százalékpont volt, és ez a szám 2013 óta szinte változatlan; mivel az Unióban a nők átlagosan 16 %-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, bár ez tagállamonként jelentősen eltér; mivel a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség az EU-28-ban mintegy 37,2% a 65–79 év közötti nyugdíjasok esetében; mivel a gondozási feladatok nők és férfiak közötti megoszlása még mindig egyenlőtlen az EU-ban;

G.  mivel a munkaerőpiaci szabályozási keretek kidolgozása és végrehajtása, az oktatási és képzési rendszerek és az aktív munkaerőpiaci politika vonatkozásában az ifjúsági munkanélküliség kezeléséért elsősorban a tagállamok felelősek;

H.  mivel a ledolgozott munkaórák teljes száma 2013 óta mégha lassú ütemben is, de folyamatosan emelkedik; mivel az állandó és a teljes munkaidős foglalkoztatás aránya továbbra is emelkedik, miközben a részmunkaidős foglalkoztatás aránya csökken 2018-ban; mivel a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az EU-ban a 2002. évi 15%-ról 2017-ben 19%-ra nőtt; mivel a részmunkaidős foglalkoztatás az EU-ban 2017-ben sokkal gyakoribb volt a nők körében (31%), mint a férfiaknál (8%); mivel a nem önkéntesen vállalt részmunkaidős munkavállalók száma még mindig nagyon magas, és 1,3 millióval több embert érint, mint 2008-ban; mivel a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az EU-ban a 2002. évi 11%-ról 2017-ben 13%-ra nőtt;

I.  mivel egyes tagállamok olyan strukturális problémákkal néznek szembe a munkaerőpiacon, mint az alacsony részvételi arány, valamint készségek és képesítések kereslete és kínálata közötti eltérés; mivel a növekvő munkaerő-piaci kereslet kielégítése érdekében egyre nagyobb szükség lenne az inaktív munkaerő beilleszkedését vagy újrabeilleszkedését célzó konkrét intézkedésekre;

J.  mivel a munkanélküliségi ráta 2019 júniusában az EU-ban 6,3%-ra, az euróövezetben pedig 7,5%-ra csökkent; mivel ez a csökkenés valamennyi korcsoport, valamint a férfiak és a nők esetében egyaránt megfigyelhető; mivel e téren továbbra is nagyok a különbségek a tagállamok között, és a munkanélküliségi ráták eltérése a nemzeti és szubnacionális területeken 2007 óta tovább bővült; mivel az ifjúsági munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, 2019 áprilisában 14,2%-os szinten állt, (2018-ban az EU-ban átlagosan 15,2%, az euróövezetben pedig átlagosan 16,9%), de a 2008-as válság előtti szintnél alacsonyabb; mivel a tagállamok közötti különbségek igen jelentősek; mivel átlagosan minden második munkanélküli álláskereső 12 hónapnál hosszabb ideig nem dolgozott, és a tartós munkanélküliségi ráta 3,8%-kal meghaladja a válság előtti 2,9%-os szintet; mivel a munkanélküliség továbbra is különösen magas a fogyatékossággal élő személyek körében;

K.  mivel az Eurostat szerint 2017-ben 8,973 millió alulfoglalkoztatott részmunkaidős munkavállaló volt az EU-28-ban; mivel ezen felül 8,127 millióan álltak munkavégzés céljából rendelkezésre, azonban nem kerestek munkát, és további 2,289 millió ember keresett munkát, azonban rövid időn belül volt képes munkába állni; mivel összességében ez azt jelenti, hogy 2017-ben az EU 28 tagállamában 19,389 millió ember számított munkanélkülihez hasonlónak, anélkül, hogy bele lett volna számítva a munkanélküliségi rátába, és ez majdnem ugyanakkora mennyiség, mint a munkanélkülinek tekintett személyek száma (18,776 millió);

L.  mivel a horizontális és vertikális munkaerőpiaci szegmentáció és a dolgozói szegénység továbbra is fennáll és hatással van különösen a nőkre, az alacsony képzettségűekre, a fiatalokra és az idősekre, a fogyatékossággal élőkre, a nemzeti, nyelvi, etnikai és szexuális kisebbségekre, valamint a migráns háttérrel rendelkező személyekre; mivel 2016-ban a fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája 48,1%-kal az átlagos foglalkoztatási ráta alatt maradt;

M.  mivel a tartós munkanélküliség aránytalanul sújtja a fiatalokat, az egyedülálló szülők, a nem hivatásos gondozók, a hosszú betegséggel, fogyatékossággal vagy egészségi problémákkal élő személyek, a migránsok, valamint az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozók pedig a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén továbbra is sajátos akadályokkal és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a foglakoztatás valamennyi szakaszában;

N.  mivel a minőségi foglalkoztatás fontos tényező a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben; mivel a társadalom valamennyi azon tagját el kell érni, akik a legnagyobb mértékben kiszorultak a munkaerőpiacról és leginkább ki vannak téve a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának;

O.  mivel a betöltetlen álláshelyek aránya továbbra is nő, és a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti eltérés továbbra is a munkanélküliség lényeges oka számos tagállamban; mivel a strukturális munkaerőhiány és a szakemberhiány számos ágazatot érint, például az idegenforgalmat, a hagyományos kézművességet és az ikt-ágazatot, ahol az uniós szakemberek iránti kereslet és kínálat közötti szakadék 2020-re várhatóan 500 000-re fog nőni; mivel szerint annak ellenére, hogy egyre nagyobb szakemberhiány tapasztalható, az uniós munkavállalók mintegy 39%-a túlképzett és rossz minőségű munkahelyek csapdájába szorul;

P.  mivel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) becslései szerint 2017-ben a munkaerőkészségek eloszlása nagyjából igazodott a munkaerőpiac képesítési követelményeihez, és a munkaerő-kínálat valamennyi képesítési típus esetében meghaladta a keresletet, és különösen magas volt az alacsony és középszintű képesítések esetében; mivel a képzett munkaerő iránti kereslet valószínűleg tovább nő, és a Cedefop legfrissebb előrejelzései szerint 2017 és 2025 között több mint 13 millió, magas iskolai végzettséget igénylő munkahelyet hoznak létre, míg az alacsony szintű képzettséget igénylő munkahelyek száma csaknem 6 millióval csökkenni fog;

Q.  mivel a Cedefop előrejelzései 2025-ig mind a keresleti, mind a kínálati oldalon a készségek párhuzamos növekedését mutatja; mivel a készségkínálat azonban a készségkeresletnél kissé gyorsabban fog növekedni, például a csupán alapfokú vagy alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya várhatóan csökkenni fog a 2017. évi 20,2%-ról a 2025. évi 16,8%-ra; míg az alacsony szintű képzettséggel rendelkező személyek munkahelyeinek aránya az előrejelzések szerint 18,4%-ról 15,4%-ra csökken, de ez a párhuzamos fejlődés nem gátolja meg a készségkereslet és -kínálat közötti esetleges eltérést, például a túlképzést;

R.  mivel a munkaerőpiac nagymértékben széttagolt, és minden egyes szegmensnek megvannak a maga sajátosságai;

S.  mivel több mint minden ötödik európai esetében fennáll a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata; mivel történt némi előrelépés az Európa 2020 stratégia szegénységgel kapcsolatos célkitűzése felé, és 2008 óta 5,6 millióval csökkent a szegénység, ám az a cél, hogy szegénység 2020-ig legalább 20 millióval csökkenjen, még mindig messze van, 113 millióan továbbra is veszélyben vannak; mivel a sérülékenyebb csoportok, például a gyermekek, az egyedülálló szülők, a fogyatékossággal élők, a krónikus fizikai és mentális egészségügyi állapotban lévők, a migránsok, a romák, az etnikai kisebbségek, a tartós munkanélküliek és a hajléktalanok körében nagyobb a szegénység szintje; mivel az egész EU-ban gyorsan növekszik a dolgozói szegénység rátája (9,6%), és egyre mélyül a szegénységi és egyenlőtlenségi szakadék; mivel a szociális transzferek (a nyugdíjakat leszámítva) számos tagállamban jelentős hatással vannak a szegénység csökkentésére, átlagosan 32,4%-kal 2017-ben; mivel ez a hatás 2010 óta minden évben csökkent (kivéve 2013-ban), és a tagállamok közötti különbségek jelentősek;

T.  mivel a minőségi és megfizethető lakhatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférés alapvető társadalmi szükséglet;

U.  mivel a szociális védelmi rendszerek hatóköre és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés továbbra is hiányos; mivel új munkaformák jelentek meg, például a platformalapú munkavégzés és az önfoglalkoztatás; szükségessé válik a hagyományosan teljes munkaidőben és határozatlan idejű szerződéssel dolgozók fedezetére szabott szociális védőrendszer kiigazítása; mivel különösen az atipikus munkavállalók gyakran nem férnek hozzá teljes mértékben a szociális védelemhez, és sok önfoglalkoztató nem vagy csak korlátozott mértékben rendelkezik lefedettséggel; mivel a színlelt önfoglalkoztatás továbbra is fennáll, bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot és labilitást okoz, és különösen a kiszolgáltatott csoportokat érinti; szociális védelemhez való hozzáférése hiánya veszélyezteti a munkavállalók jóllétét és a munkaerőpiacok működését;

V.  mivel a Számvevőszék ajánlásaival összhangban az uniós ifjúsági garanciát tovább kell javítani a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő valamennyi fiatal (NEET-fiatal) támogatása érdekében;

W.  mivel a társadalmi-gazdasági helyzet hatással van a várható élettartam terén tapasztalható különbségekre; mivel ezek az eltérések nagymértékben tükrözik a kockázati tényezőknek való kitettség (többek között munkahelyen) közötti különbségeket, mivel az alacsony jövedelmű háztartásokban nagyobb valószínűséggel tapasztalhatók kielégítetlen egészségügyi szükségletek, mint a magas jövedelmű háztartásokban; mivel ezért fontos, hogy a foglalkoztatási és szociális politikákban még inkább előmozdítsuk és figyelembe vegyük az egészségügyi tényezőket;

X.  mivel úgy tűnik, hogy a kollektív tárgyalások közbenső szintjei szűkítettebb béreloszlást eredményeznek; mivel a kollektív tárgyalások gyengülése számos tagállamban egybeesik az alacsony bérezésű munkavállalók (például a mediánbér kétharmada alatt fizetett munkavállalók) számának növekedésével;

Y.  mivel a jó mentális egészség az egyén jóllétének kritikus részét képezi; mivel 2016-ban az uniós tagállamokban az emberek több mint egyhatodának mentális egészségügyi problémája volt; mivel minden uniós tagországban jellemző, hogy a krónikus depresszióval diagnosztizált személyek sokkal kisebb valószínűséggel állnak foglalkoztatásban;

Z.  mivel a mentális betegségek teljes költsége Unió-szerte több mint 600 milliárd EUR-t, azaz a GDP több mint 4%-át teszi ki;

AA.  mivel a háztartások rendelkezésre álló bruttó jövedelme egy főre számítva 2017-ben meghaladta a 2008. évi válság előtti szintet az euróövezetben, bár nyolc tagállamban vagy számos régióban nem ez volt a helyzet; mivel a háztartások összesített jövedelme a GDP-nél lassabban nőtt, ami azt jelzi, hogy a fellendülésből származó jövedelmek csak bizonyos mértékben jutottak el a háztartásokba, és azt sugallja, hogy a közelmúltbeli növekedés nem inkluzív; mivel reálértékben az átlagbérek sok tagállamban továbbra is elmaradnak a válság előtti szintektől, és növekedésük 2017-ben a termelékenység bővülése alatt maradt; mivel a jövedelmi egyenlőtlenség gyakran összefügg az oktatáshoz, a képzéshez és a szociális védelemhez való egyenlőtlen hozzáféréssel;

AB.  mivel a 2018. évi Eurobarométer felmérés szerint a társadalmi-gazdasági helyzet és a környezetvédelmi kérdések képezik az uniós polgárok legfontosabb személyes aggályait;

AC.  mivel az olyan globális fejlemények, mint a digitalizáció és az ökológiai átmenet, hangsúlyozzák a közös uniós megközelítés sürgősségét; mivel ezek a globális kihívások különböző módokon érintik a régiókat és a területeket; mivel a társadalmi párbeszéd, a szociális partnerek és a civil társadalom szerepe döntő fontosságú az inkluzív átmenet szempontjából; mivel a szociális partnerek politikai döntéshozatalba való bevonása számos tagállamban még mindig alacsony szintű;

AD.  mivel a teljes CO2-kibocsátás közel 90%-áért felelős gazdasági ágazatok a munkaerő mintegy 25%-át foglalkoztatják az EU-ban; mivel e munkaerő átképzése fontos részét képezi a fenntartható gazdaságra való átállásnak;

AE.  mivel az ambiciózus éghajlat-politikák munkahelyeket és növekedést generálnak, és pozitív hatással vannak a jóllétre; mivel az előrejelzések szerint a Párizsi Megállapodás teljes körű végrehajtása további 1,2 millió munkahelyet fog teremteni az EU-ban 2030-ig, a már várt 12 millió új munkahely mellett;

AF.  mivel a 2011–2018-as országspecifikus ajánlások csupán 9%-a valósult meg teljes mértékben, míg 17%-uk jelentős előrelépést ért el, 44%-uk tett némi előrelépést, 25%-uk csak korlátozott haladást ért el, 5%-uk pedig egyáltalán nem ért el előrehaladást;

AG.  mivel 2019-ben a Bizottság 15 tagállamnak tett ajánlásokat az egészségügyi ellátás hatékonyságának, hozzáférhetőségének és fenntarthatóságának javítására;

AH.  mivel az átlagos lakhatási költségek és a pénzügyi terhek csökkentek az EU-ban, de a megfelelő és megfizethető lakások hiánya számos tagállamban továbbra is egyre nagyobb problémát jelent; mivel 2017-ben minden tizedik európai polgár a háztartás rendelkezésére álló jövedelmének legalább 40%-át vagy többet lakásköltségekre költötte;

AI.  mivel egy jól működő szociális párbeszéd az európai szociális piacgazdaság kulcseleme, amely erősíti a társadalmi kohéziót és csökkenti a társadalmi konfliktusokat a munkavállalók, a munkáltatók és a kormányok közös érdekeit egyaránt szolgálva; mivel a társadalmi párbeszéd és a kollektív tárgyalások kulcsfontosságúak az olyan politikák kidolgozásához és végrehajtásához, amelyek képesek javítani a munkakörülményeket és a foglalkoztatási feltételeket;

AJ.  mivel a civil társadalmi szervezetek lényeges mértékben hozzájárulnak a társadalmi befogadás érdekében nyújtott szolgáltatásokhoz, valamint ahhoz, hogy számos nézetet képviseljenek a szakpolitikai döntéshozatalban;

1.  megjegyzi, hogy bár az EU gazdasági feltételei jelenleg kedvezőek és az általános foglalkoztatás folyamatosan növekszik, továbbra is kulcsfontosságú az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem, illetve a NEET-fiatalok problémáinak gördülékeny megoldása, és még mindig sok a sürgős tennivaló a hosszú távú munkanélküliség, a munkaerőpiaci szegmentáció és az egyenlőtlenségek, a sérülékeny csoportok befogadása, a dolgozói szegénység és a termelékenység terén, különösen az esetleges globális gazdasági lassulással vagy recesszióval összefüggésben; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a reálbérek uniós szintű növekedése alatta marad annak, amit a pozitív munkaerőpiac és a gazdasági teljesítmény alapján várni lehetne; felhívja a Bizottságot, hogy ismertessen egy európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszert a polgárok védelme és külső sokkhatások során az államháztartásokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében;

2.  tudomásul veszi a Bizottság 2019. évi országspecifikus ajánlásait, és üdvözli a beruházásokra helyezett nagyobb hangsúlyt; megjegyzi, hogy a 2018-ig kiadott országspecifikus ajánlások közel egyharmadát nem hajtották végre; megjegyzi, hogy a munkaügyi kapcsolatokat és a foglalkoztatásvédelmet szabályozó jogszabályokra vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtása terén jelentős mértékű előrelépés történt; sajnálatát fejezi ki, hogy az egészségügyre és a hosszú távú gondozásra vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtása különösen lassan halad, és hogy a 2018. évi országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos előrelépés az előző évek teljesítményénél rosszabb, és sürgeti a Bizottságot, hogy az euróövezetben való tagságuktól függetlenül gyakoroljon kellő nyomást a tagállamokra az ajánlások végrehajtása érdekében; úgy véli, hogy a jövőorientált reformok határozott végrehajtása kulcsfontosságú az uniós gazdaságok növekedési potenciáljának erősítéséhez, a társadalmi befogadás ösztönzéséhez, illetve valamennyi uniós polgár szociális jogainak és jólétének javításához;

3.  felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az arra vonatkozó ajánlásokat, hogy a munkát terhelő adókat a fenntartható növekedés szempontjából kevésbé káros egyéb tényezőkre csoportosítsák át;

4.  megjegyzi, hogy a foglalkoztatás terén továbbra is jelentős különbségek vannak az országok, régiók és népességcsoportok között, így alakulnak ki olyan országok, régiók és lakossági csoportok, amelyek fő, sőt egyetlen versenyelőnye az EU munkaerőpiacán az alacsony jövedelem és/vagy méltatlan munkafeltételek; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell a konkrét foglalkoztatási politikák végrehajtását a demográfiai hátrányban lévő régiók – például az elnéptelenedett régiók vagy a gyéren lakott régiók – által tapasztalt korlátok és nehézségek kezelése érdekében, különös tekintettel a mezőgazdasági ágazatra, azzal a céllal, hogy előmozdítsák munkahelyteremtési kapacitásukat és azon képességüket, hogy gazdasági értéket teremtsenek a vidéki területeken; úgy véli, hogy növelni kell a foglalkoztatási rátát és a jövedelmet , valamint elő kell mozdítani a tisztességes munkahelyek teremtését az Európa 2020 stratégiában célként kitűzött legalább 75%-os foglalkoztatási ráta elérése érdekében;

5.  sajnálja, hogy sok tagállamban a háztartások rendelkezésre álló bruttó jövedelme egy főre számítva még mindig elmarad a válság előtti, 2008-as szinttől; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek többet az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy olyan jól megtervezett munkaerőpiaci politikákra és reformokra van szükség, amelyek minőségi munkahelyeket teremtenek olyan intézkedések elfogadása révén, amelyek megfelelő minimálbéreket és méltányos javadalmazást biztosítanak, védik és előmozdítják az alkalmazottak egészségét és jóllétét, előtérbe helyezik a munkanélküliek visszailleszkedését, előmozdítják az esélyegyenlőséget és többek között a közszférában dolgozó munkavállalók egyenlő elbírálását és jogait, elősegítik a munkaerőpiachoz és a szociális védelemhez való egyenlő hozzáférést mindenki számára, elősegítik a munkavállalói mobilitást, figyelembe veszik a vidéki és elszigetelt területeket, valamint kezelik az egyenlőtlenségeket és a nemek közötti egyensúlyhiányt;

7.  nagy aggodalommal veszi tudomásul az ifjúsági munkanélküliség számos tagállamban magas arányát és az újonnan foglalkoztatott fiatal munkavállalók sebezhetőségét; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kezeljék prioritásként a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet, és teljes mértékben használják ki az olyan pénzügyi eszközöket, mint az ifjúsági garancia és az olyan uniós programokat, mint az Erasmus +, valamint hozzanak egyedi intézkedéseket az ifjúsági munkanélküliség kezelésére, továbbá mozdítsák elő a fiatalok foglalkoztatását; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy sok európai szándéka ellenére dolgozik részmunkaidőben; megjegyzi, hogy ez hátrányosan érinti szociális védelmüket;

8.  megjegyzi, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele továbbra is emelkedik, de aggodalommal állapítja meg, hogy a nemek közötti szakadék a foglalkoztatásban 2013 óta szinte változatlan, és a nemek közötti egyenlőtlenségek a foglalkoztatás és a bérek tekintetében továbbra is jelentős mértékben fennállnak; aggodalommal állapítja meg, hogy a nők felülreprezentáltak az alacsonyabban fizetett ágazatokban, és gyakrabban dolgoznak olyan munkahelyeken, ahol túlképzettek; megjegyzi, hogy néhány tagállam lépéseket tett a nemek közötti bérszakadék kezelésére; sürgeti valamennyi tagállamot, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a nemek közötti bérszakadék, a nemek közötti nyugdíjszakadék és a munkavállalástól visszatartó tényezők csökkentése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet a nemek közötti bérszakadék gyors megszüntetése érdekében;

9.  mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 3 év és iskolaköteles kor közötti gyermekek számára a gyermekgondozási szolgáltatások 90%-os rendelkezésre állásával kapcsolatos barcelonai célok nem teljesülnek; sürgeti valamennyi tagállamot, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, valamint a megfizethető gyermekgondozáshoz, a korai gyermekgondozáshoz és a hosszú távú gondozáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a képzést és a munkafeltételeket ezekben (valamint az egészségügyi) szolgáltatásokban; felhívja a tagállamokat, hogy teljes körűen és gyorsan hajtsák végre a szülők és gondviselők vonatkozásában a munka és a családi élet közötti egyensúlyról szóló, nemrégiben elfogadott irányelvet, és ösztönözzék, hogy több férfi éljen a fizetett családi szabadság lehetőségével;

10.  tudomásul veszi a nyitott, versenyképes és dinamikus egységes piac létrehozására irányuló országspecifikus ajánlásokat, ami kulcsfontosságú a termelékenység ösztönzése, a növekedés elősegítése és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása szempontjából; hangsúlyozza e tekintetben annak fontosságát, hogy a jólét növekedése méltányos módon érintsen mindenkit; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a termelékenységet olyan reformok révén, amelyek megszüntetik a túlzott szabályozást; kiemeli, hogy a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba való beruházások nemcsak a munkahelyek minőségét és a munkavállalók jóllétét javítják, hanem pozitív hatást gyakorolnak az európai gazdaság termelékenységére és versenyképességére is;

11.  rámutat arra, hogy fel kell lépni az életkor alapján történő munkaerőpiaci megkülönböztetés ellen, például a fiatalabb és az idősebb generációk közötti különbségek áthidalása, többek között a közszférában a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvre(30) való figyelemfelhívás, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való, személyre szabott tanfolyamokon és képzéseken keresztül megvalósított hozzáférés biztosítása, a nyugdíjszakadék elleni küzdelem, valamint az idősebb uniós polgárok körében a mobilitási és a készségek cseréjéra irányuló programok előmozdítása révén; megjegyzi, hogy az idősebb és az alacsonyabb iskolai végzettségű munkavállalók sokkal kisebb valószínűséggel vesznek részt az egész életen át tartó tanulási programokban; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az e trend megváltoztatása érdekében tett erőfeszítéseiket; úgy véli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az idősebb munkavállalókra és azokra a politikákra, amelyek növelik a támogatást, és lehetővé teszik az egész életen át tartó aktív társadalmat, különösen a 50 év feletti munkavállalókat megcélozva;

12.  hangsúlyozza, hogy fel kell lépni a munkaerőpiacon az etnikai csoportok elleni megkülönböztetéssel, valamint a fizetések és a nyugdíjak terén jelentkező különbségekkel szemben; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hosszú távú tervezési stratégiát az etnikai kisebbségek munkaerő-piaci beilleszkedésére a kirekesztés kockázatának enyhítése érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a tudatosság növelése, a sokféleségi stratégiák végrehajtása, valamint a megkülönböztetésre vonatkozó megbízható, lebontott adatok gyűjtése és elemzése révén fokozzák az etnikai, nemzetiségi hovatartozáson vagy kisebbségi nyelven alapuló megkülönböztetéssel szembeni erőfeszítéseket;

13.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a munkaerőpiacról leginkább kiszorult csoportok – például a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a nem hivatásos gondozók, a tartós betegséggel, fogyatékossággal, egészségi problémákkal vagy összetett krónikus betegségekkel küzdő személyek, a migránsok és a menekültek, valamint az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó személyek – további munkaerőpiaci integrációjára, valamint jobb társadalmi integrációjára irányuló erőfeszítéseiket;

14.  üdvözli a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiában, és különösen az akadálymentesítésről szóló (EU) 2019/882 irányelvben(31) tett előrelépést; hangsúlyozza azonban, hogy többet kell tenni; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a fogyatékossággal élők továbbra is következetesen hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás terén; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkoztatási, oktatási és szociális politikáikban továbbra is dolgozzanak ki egyedi intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyatékossággal, valamint a tartós és krónikus betegséggel – köztük a mentális és pszichoszociális fogyatékossággal – élők tényleges integrációját; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a támogató intézkedéseken túlmenve biztosítsanak több foglalkoztatási ösztönzőt, jobb hozzáférhetőséget és ésszerű megoldásokat(32), többek között teljes mértékben kihasználva a digitalizáció kínálta gazdasági és társadalmi befogadási lehetőségeket;

15.  megjegyzi, hogy új foglalkoztatási formák jelentek meg, beleértve a digitalizáció és az automatizálás által kiváltott átalakulást is; hangsúlyozza, hogy ezek a tendenciák egyszerre nyújtanak előnyöket és kihívásokat; hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás politikáinak fontosságát annak érdekében, hogy a munkavállalók felkészülhessenek a munkaerőpiaci átmenetekre; hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd fontosságát, különösen az e kihívások kezelésére irányuló további stratégiák kidolgozása során; megjegyzi, hogy ez az átalakulás atipikus és bizonytalan foglalkoztatást eredményezhet; aggodalommal állapítja meg, hogy az atipikus munkavállalók és számos önálló vállalkozó nem rendelkezik elegendő hozzáféréssel a szociális védelmi rendszerekhez, ideértve a fizetett szabadságot és pihenőnapokat is; hangsúlyozza, hogy a színlelt önfoglalkoztatás tartós probléma, amellyel foglalkozni kell; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre intézkedéseket e kérdések kezelésére, különösen a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló, 2018. december 6-i tanácsi ajánlást követően; üdvözli ezt az ajánlást első lépésként, de hangsúlyozza, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy mindenki számára biztosított legyen a szociális védelemhez való hozzáférés;

16.  megjegyzi, hogy az EU-ban az online platformalapú munkavégzés az elmúlt két évben több mint 25 % -kal nőtt, és ma már csaknem 5 millió munkavállalót érint, és hogy a platformtranzakciók egyharmadát határokon átnyúlóan bonyolítják le; rámutat arra, hogy a platform-munkavállalók gyakran nem részesei a szociális védelmi rendszereknek; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak jobb és összehangoltabb adatokat kell gyűjteniük a platform-munkavállalók számáról, foglalkoztatási helyzetéről, munkaköréről és jövedelméről; összehangolt uniós kezdeményezésre szólít fel annak érdekében, hogy valamennyi platform-munkavállaló számára – foglalkoztatási státuszuktól függetlenül – biztosítsák a szociális biztonsági jogokat és a munkajogokat, valamint hogy a kollektív szerződések hatályát terjesszék ki a platform-munkavállalókra is;

17.  hangsúlyozza , hogy az új kommunikációs technológiák és a munkaszervezés rugalmassága gyakran hosszabb munkaidőt eredményez, és átfedést mutat a munka, a magánélet és a személyes idő között; külön kiemeli, hogy meg kell teremteni a digitális kikapcsolódáshoz való jogot, és meg kell vizsgálni az időszegénység és a munkaidő feletti autonómia fogalmát;

18.  hangsúlyozza, hogy a ma és a holnap gazdasági, társadalmi és ökológiai kihívásainak leküzdéséhez, valamint a digitalizáció és a gazdaság zöldítése által kínált lehetőségek teljes körű kihasználásához szükség van a munkaerőpiac igényei szerinti készségek és jártasságok, köztük a humán készségek fejlesztését elvégző oktatási és képzési rendszerek átalakítására; úgy véli, hogy a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány jelentős beruházási akadályt jelenthet; hangsúlyozza, hogy a megfelelő készségek elsajátítása érdekében javítani kell az oktatás, a képzés és a szakképzés minőségét, rendelkezésre állását, inkluzivitását, megfizethetőségét és hozzáférhetőségét, továbbá javítani kell a képesítések kölcsönös elismerését; hangsúlyozza, hogy fontos ösztönözni a vállalkozásokat a képzésbe való befektetés növelésére; hangsúlyozza, hogy az erős társadalmi kohézió szempontjából kulcsfontosságú az oktatásba való befektetés; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a korai iskolaelhagyók kérdésével; felhívja a tagállamokat, hogy alkalmazzanak kettős stratégiát a többségi oktatás inkluzívvá tétele és a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévők felé irányuló célzott programok biztosítása formájában; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák és ösztönözzék a beruházásokat a továbbképzés és az átképzés, illetve az átfogó képzés terén a digitális, szakmai és vállalkozói készségek oktatását illetően, figyelembe véve a digitális gazdaság és egy zöldebb gazdaság felé történő elmozdulást, valamint számos országban és régióban a képzett műszaki szakemberek iránti keresletet is; hangsúlyozza, hogy a jó munka- és foglalkoztatási feltételek döntő szerepet játszanak a szakképzett munkaerő bevonzásában;

19.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy kellő időben erőfeszítéseket kell tenni a digitalizáció kezelése érdekében, hogy az EU egészének fel kell gyorsítania a folyamatot, és hogy jobban össze kell hangolni az uniós, a tagállami és a regionális politikákat, össze kell vonni az állami és magánforrásokat a beruházások növelése és a digitális gazdaság és társadalom terén erősebb szinergiák kialakítása érdekében; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szolgáltatások hatékony és méltányos digitális átalakulását, és hogy senki sem maradhat le; hangsúlyozza, hogy a digitális jártassággal kapcsolatos programoknak foglalkozniuk kell a magánélet védelmével és az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel;

20.  úgy véli, hogy az éghajlatváltozás és a zöldebb gazdaságra való átállás előtt álló kihívások megkövetelik a társadalom, a munkavállalók és a vállalkozások támogatását, hogy segítsenek nekik megbirkózni ezekkel az alapvető átalakulásokkal, különös hangsúlyt fektetve a leginkább érintett régiókra, a képzés és az oktatás javítása révén a készségek alkalmazkodása és új munkahelyek létrehozása érdekében a környezetvédelmi és a digitális ágazatokban; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira, köztük a szegénység vagy a rendkívüli nélkülözés kockázatának kitett emberekre;

21.  kiemeli, hogy a készségek növekvő kihasználása és képzése a hozzáadott értékteremtéshez és versenyképességhez kapcsolódik, és a készségek fejlesztésébe történő beruházás révén a gazdasági növekedés előmozdítását célzó uniós politikák középpontjában kell állnia; rámutat arra, hogy bár a készségek a növekedés szükséges előfeltételei, önmagukban nem elegendőek; ezért kiegészítő intézkedésekre szólít fel az alapoktatásba és képzésbe való beruházást követően annak érdekében, hogy minőségi munkahelyeket hozzanak létre és alakítsanak ki a munkaerőpiacon, amelyek a lehető legjobban kiaknázhatják a munkavállalók készségeit.

22.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Európában tartósan magas az alapszintű számolási és olvasási készségekkel nem rendelkező emberek száma, mivel ez alapvető követelmény a társadalomban és a munkaerőpiacon való aktív részvételhez; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak határozott intézkedéseket az alapkészségek képzésére irányuló rendelkezések megerősítésére, különösen a társadalom peremére szorult csoportok számára; hangsúlyozza a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó szilárd rendelkezések fontosságát annak érdekében, hogy garantálják a készségek és kompetenciák legszélesebb körű elismerését, és hogy előmozdítsák a különböző oktatási és képzési útvonalak közötti rugalmasságot;

23.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak ösztönzőket és tartsanak fenn technikai segítségnyújtást annak érdekében, hogy növeljék a fiatalok munkavállalási lehetőségeit foglalkoztatási programok, a fiatal vállalkozók az EntreComp révén történő támogatása, magas színvonalú gyakornoki programok, valamint nyelvi és szakképzés révén – többek között a tagállamok iskolai tantervein keresztül –, szoros együttműködésben a vállalkozókkal, a kutatói közösséggel és más érdekelt felekkel;

24.  felhívja a tagállamokat, hogy az üzemeltetők folyamatos képzése, a magasan képzett tanácsadók és oktatók bevonása, valamint a munkaerőpiac egyes kategóriáira vonatkozó célzott szakpolitikák végrehajtása révén minden területi szinten erősítsék meg és korszerűsítsék az állami foglalkoztatási szolgálatokat;

25.  hangsúlyozza, hogy az Unió társadalmi és gazdasági céljainak egyforma prioritást és költségvetési támogatást kell élvezniük a következő költségvetésben, valamint hogy az európai szemeszter folyamatát a szociális politikákkal foglalkozó uniós és tagállami illetékes szervek bevonásával annak teljes időtartama alatt meg kell erősíteni; sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg az euróövezet tagjaira vonatkozó országspecifikus ajánlásokat egy olyan mátrixkeretrendszer létrehozásával, amelyben a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos szociális politikákat – mint például az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a táplálkozáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz és a szociális jogok megőrzéséhez való hozzáférés – olyan szociális szegmensekre lebontva elemezzük, mint a gyermekek, a fiatalok, az idősek, a kisebbségek, a migránsok, a fogyatékossággal élő személyek, ezért sokkal pontosabb képet alkothatnak a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről, és megvizsgálhatják az országspecifikus ajánlások ezen új összetevőjének az euróövezeten kívüli tagokra történő esetleges kiterjesztését; rámutat arra, hogy az országspecifikus ajánlásoknak összhangban kell lenniük a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi uniós célkitűzésekkel, és erősíteniük kell egymást, ahelyett, hogy ellentmondjanak egymásnak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg egy európai fenntarthatósági stratégiát a társadalmi, gazdasági és éghajlati kihívások együttes kezelésére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szociális jogokat azáltal, hogy – adott esetben a pénzügyi eszközökre vonatkozó – jogszabályjavaslatok és azok felülvizsgálata révén végrehajtják a szociális jogok európai pillérét a Szerződésekben meghatározott hatásköreiken belül;

26.  alapvető fontosságúnak tartja az Európai Unió szociális dimenziójának megfogalmazását és véglegesítését; ezért úgy véli, hogy elengedhetetlen teljes mértékben biztosítani a tisztességes életkörülményekhez, a megfelelő lakhatáshoz, a hatékony és hozzáférhető egészségügyi rendszerhez, valamint a tartós gondozáshoz való jogot;

27.  kiemeli, hogy a jól működő szociális párbeszéd kulcsfontosságú eszköz a munkafeltételek kialakításában, különböző szintű szereplők bevonásával, egyensúlyt teremtve a munkavállalók és a munkáltatók érdekei között, és egyaránt hozzájárul a gazdasági versenyképességhez és a társadalmi kohézióhoz; felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék tovább a szociális párbeszédet egész Európában, hogy kiegyensúlyozzák a munkaügyi kapcsolatokat, és szükség esetén megerősítsék a kollektív tárgyalási lehetőségeket;

28.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szegénység még mindig elfogadhatatlanul magas; hangsúlyozza, hogy a gazdasági visszaesés idején nagyobb a szegénység kockázata; hangsúlyozza, hogy miközben az EU-ban 2017-ben tovább csökkent a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma, az EU-ban mintegy 113 millió, az euróövezetben pedig 74 millió volt a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma 2017-ben; sajnálja, hogy az Európa 2020 stratégia szegénység csökkentésére irányuló célkitűzése valószínűleg nem fog teljesülni ; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a szegénység – többek között a dolgozói szegénység, valamint a kitett csoportok szegénysége – csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy fel kell számolni a gyermekszegénységet, és felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy európai gyermekgarancia végrehajtására vonatkozó jogszabályra; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a jogokon alapuló szegénység elleni stratégiát, amely integrált aktív befogadáson alapul, ötvözve az alapvető szociális jogok, a kiváló minőségű szolgáltatások és a tisztességes megélhetést biztosító bérekkel járó munkahelyek végrehajtását; felhívja a tagállamokat, hogy a szociális jogok európai pillérével összhangban dolgozzanak ki olyan fellépéseket és stratégiákat, amelyek kielégítik azon személyek szociális szükségleteit, akik számára a munkaerőpiac nem hozzáférhető;

29.  hangsúlyozza, hogy a tisztességes munkahelyek teremtése, a megfelelő szociális védelemhez való hozzáférés – függetlenül a munkaviszonytól vagy a szerződés típusától –, a bérnövekedés és a megfelelő forrásokkal rendelkező, jó minőségű közszolgáltatások, köztük oktatási rendszerek és az egész életen át tartó tanulás hozzáférhető rendszerei jelentős hatással vannak az egyenlőtlenségek, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának való kitettség csökkentésére, illetve az emberek egészségének és jóllétének javítására; üdvözli, hogy a szociális transzferek jelentős hatást gyakorolnak a szegénység csökkentésére; sajnálja azonban, hogy ez nem tükröződik valamennyi tagállam nemzeti politikáiban; hangsúlyozza az Európa 2020 stratégia átlátható értékelésének fontosságát, különösen a szegénység csökkentése területén, valamint egy szociális és fenntartható, 2020 utáni stratégia kidolgozását, amely előtérbe helyezi a szegénység felszámolását, és támogatja a szociális jogok európai pillérének és a fenntartható fejlesztési céloknak az uniós és nemzeti szintű, a civil társadalommal és a közvetlen szegénységgel küzdő emberekkel folytatott érdemi párbeszéd révén történő végrehajtását;

30.  megjegyzi, hogy 2017-ben az EU-ban az összes foglalkoztatott személy 9,4 % -át fenyegette a szegénység, és hogy az aktív keresők szegénységi rátája sok tagállamban növekszik; hangsúlyozza, hogy az aktív keresők szegénysége a társadalmi igazságtalanság egyik alapvető jele, és úgy véli, hogy alapvető fontosságú a munkavállalók vásárlóerejének növelése, a kollektív tárgyalások erősítése, valamint a jogok és a védelem szilárd és harmonizált rendszerének meghatározása a munka valamennyi formája tekintetében; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek határozott lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az emberek tisztességes megélhetést teremthessenek saját maguk és családjuk számára; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi aktust annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban minden munkavállalót megillesse a nemzeti hagyományok, vagy kollektív szerződések és jogi rendelkezések alapján megállapított tisztességes minimálbér;

31.  úgy véli, hogy az ideiglenes vagy bizonytalan munkahelyek terjedése veszélyes hatásokkal jár a nyugdíjak megfelelősége szempontjából, különösen a fiatal generációk számára, akik gyakran szakítják meg szakmai pályafutásukat és hozzájárulásukat, valamint a szociális biztonsági rendszerek stabilitása szempontjából;

32.  megjegyzi a több tagállam túlterhelt lakhatási piacának aggasztó fejlődését és annak káros következményeit, különösen az alacsony jövedelmű és bizonyos régiókban élő emberekre nézve; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy kövessék a Bizottság ajánlásait (a kínálat szűk keresztmetszeteinek csökkentése, a torzulások megszüntetése és az adórendszer által okozott eltérések csökkentése érdekében), és tegyenek lépéseket a szociális jogok európai pillérének 19. ajánlásával összhangban;

33.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban használják fel az európai szemesztert a lakhatás megfizethetőségével és a hajléktalansággal kapcsolatos előrelépések nyomon követésére és támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a szociális és a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai keretre a tagállami politikák hatékony összehangolása érdekében;

34.  megjegyzi, hogy a szociális és egészségügyi szolgáltatások elengedhetetlenek a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem támogatásához; aggodalommal állapítja meg, hogy a tagállamok többsége kapott országspecifikus ajánlásokat közegészségügyi ellátórendszerei hatékonyságának, hozzáférhetőségének és fenntarthatóságának javítására; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák az egészségügyi ellátási rendszereik akadálymentességének, elérhetőségének, megfizethetőségének, minőségének és költséghatékonyságának biztosítására irányuló erőfeszítéseiket; hangsúlyozza a megelőzési és az egészségmegőrzést célzó kampányok fontosságát, különösen a hátrányos helyzetű népességcsoportokban élő fiatalok körében; felhívja a tagállamokat, hogy ruházzanak be annak érdekében, hogy egészségpolitikájukban prioritásként kezeljék a betegségek megelőzését; felszólít az egészségfejlesztő kampányok aktív folytatására mind a testi, mind a mentális egészség tekintetében; emlékeztet annak fontosságára, hogy meg kell könnyíteni a betegségből felépülő, munkaképes korú emberek újbóli munkaerő-piaci beilleszkedését; felszólítja a tagállamokat, hogy a teljes életciklus alatt fektessenek be a gondozási szolgáltatásokba, továbbra is törekedjenek a 2002-es barcelonai gyermekgondozási célok elérésére, és dolgozzanak ki az idősebb és az eltartott személyekre vonatkozó gondozási célértékeket;

35.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket a mentális egészséggel és jólléttel kapcsolatos európai cselekvési keret és a mentális egészséggel és jólléttel kapcsolatos fellépésre irányuló „EU-Compass” nyomon követésére; úgy véli, hogy ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a mentális egészség előmozdítását és megelőzését célzó intézkedéseket, és összhangban kell lenniük az egyéb szakpolitikai eszközökkel a mentális egészség mögöttes társadalmi meghatározó tényezőinek csökkentése érdekében;

36.  hangsúlyozza az uniós források szoros nyomon követésének és – adott esetben – felülvizsgálatának fontosságát az uniós célkitűzésekkel összhangban lévő hatékony finanszírozás biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések, csalások és korrupció ellen;

37.  hangsúlyozza az uniós számvevők ajánlásainak való megfelelés fontosságát;

38.  úgy véli, hogy a globális versenyképesség fenntartásához és növeléséhez a tagállami munkaerőpiaci szabályozási keretnek világosnak, egyszerűnek és rugalmasnak kell lennie, a magas szintű munkaügyi normák fenntartása mellett;

39.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(2) https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/5-presidents-report_hu.pdf
(3) HL C 179., 2018.5.25., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0337.
(5) HL L 307., 2008.11.18., 11. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0181.
(7) HL L 188., 2019.7.12., 79. o.
(8) HL C 155., 2011.5.25., 10. o.
(9) HL L 150., 2018.6.14., 93. o.
(10) HL L 150., 2018.6.14., 100. o.
(11) HL L 150., 2018.6.14., 109. o.
(12) HL L 150., 2018.6.14., 141. o.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0202.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0485.
(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0432.
(16) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0325.
(17) HL C 356., 2018.10.4., 89. o.
(18) HL C 346., 2018.9.27., 156. o.
(19) HL C 337., 2018.9.20., 135. o.
(20) HL C 242., 2018.7.10., 24. o.
(21) HL C 76., 2018.2.28., 93. o.
(22) HL C 35., 2018.1.31., 157. o.
(23) HL C 366., 2017.10.27., 117. o.
(24) https://ec.europa.eu/health/state/glance_hu
(25) https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/2018_healthatglance_rep_en.pdf
(26) https://www.coe.int/en/web/turin-european-social-charter/turin-process
(27) HL C 199. E, 2012.7.7., 25. o.
(28) HL L 204., 2006.7.26., 23. o.
(29) HL L 186., 2019.7.11., 105. o.
(30) A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).
(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).
(32) A fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében: az észszerű alkalmazkodás azokat az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára minden emberi jog és alapvető szabadság másokkal egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását. (https://www.ohchr.org/EN/HRBodies/CRPD/Pages/ConventionRightsPersonsWithDisabilities.aspx); A foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv 5. cikke értelmében: „Az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából ésszerű intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az előmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve, ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékügyi politikájának intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák” (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32000L0078&from=HU); A Bizottság honlapja a következőket mondja ki: „Az ésszerű alkalmazkodás minden olyan, a munkakörnyezetben vagy munkában eszközölt változtatás, amelyre azért van szükség, hogy a fogyatékossággal élő személy képes legyen egy állásra jelentkezni, a munkavégzésre, az előremenetelre, vagy egy képzésben való részvételre.” (https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=147).

Jogi nyilatkozat