Fő navigációs oldal közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)
Az oldal tartalmának elérése (kattintson a „Belépés” ikonra)
Egyéb honlapok listájának közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)

NOT FOUND !Tibor Navracsics

Meghallgatás

 

Tibor Navracsics

Portfólió: Oktatás, kultúra, ifjúságpolitika és uniós polgárság
 
3. nap , szerda 1 október 2014 - 18:00 , Brüsszel  
 
A meghallgatásért felelős szakbizottságok/testületek
 Illetékes szakbizottságok/testületek  Társult szakbizottságok/testületek
 
Kérdések / Válaszok
 
1. Általános alkalmasság, európai elkötelezettség és személyes függetlenség

Milyen személyes képességekkel és tapasztalatokkal rendelkezik, melyek különösen alkalmassá teszik Önt arra, hogy biztosként előmozdítsa – elsősorban azon a területen, amelynek felelőse lenne – az általános európai érdekeket? Mi motiválja erre? Hogyan járul majd hozzá a Bizottság stratégiai menetrendjének előmozdításához?


Milyen garanciákat tud adni függetlenségére az Európai Parlamentnek, és mi módon tudja biztosítani, hogy semmilyen múlt-, jelen- vagy jövőbeli tevékenysége nem teszi kérdésessé feladatköre ellátását a Bizottságban?


Tanárcsalád sarjaként és egyetemi tanárként különösen nagy öröm számomra, hogy az oktatás, a kultúra, az ifjúságpolitika és az uniós polgársági ügyek tárcájára jelöltek. Szilárd meggyőződésem, hogy a fiatalok jelentik a jövőt, és hiszem, hogy az oktatás az a legfontosabb pillér, amelyre építenünk kell a kölcsönös megértésen alapuló európai démosz kialakítása és egy olyan társadalom megteremtése érdekében, amellyel tagjai azonosulni tudnak.


Hosszú távú elkötelezettség fűz e tárca területeihez, melyekhez kapcsolódóan számos intézkedést terveztem és kezdeményeztem. Az egyik ilyen intézkedés a 2013-ban, a polgárok európai éve keretében rendezett „Versenyben a jogokért” nemzetközi vetélkedő volt. A verseny központi témáját az Európai Unió Alapjogi Chartája képezte, célja pedig az volt, hogy bővítse az európai tizenévesek ismereteit arról, hogyan működik az EU, mit jelent európainak lenni, és milyen jogokkal rendelkeznek az európai polgárok. A kezdeményezésben négy közép-európai ország, Magyarország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia több mint 100 iskolájából mintegy 600 diák vett részt. A teljes iskolaévre kiterjedő négyfordulós vetélkedő a 15–17 éves diákok elé kreativitást igénylő, kihívásokkal teli feladatokat állított. A feladatok nemcsak arra ösztönözték a fiatalokat, hogy hasznosítsák már meglévő uniós ismereteiket, hanem betekintést engedtek számukra abba is, mit jelent igazi uniós polgárnak lenni: tudatában lenni saját jogainknak, a társadalom szerves részeként cselekedni és nyitottnak lenni más kultúrák és emberek felé.


A magyar kulturális intézetek hálózatának felügyelete során alkalmam volt közvetlenül megtapasztalni, milyen támogatást jelent a kultúra a nyilvános diplomácia számára. A hálózat teljes egészét felügyeltem, és új kulturális intézeteket nyitottam meg Isztambulban, Pekingben, Zágrábban és Belgrádban, valamint elindítottam az előkészületi munkát Ljubljanában és Bakuban. Ezenfelül számos nemzetközi könyvvásárt nyitottam meg személyesen, többek között Belgrádban, Szófiában, Varsóban és Moszkvában.


Ami az uniós polgárság ügyének előmozdítását illeti, én felügyeltem a magyar EU-elnökség programjának igazságügyi vonatkozásait, melyek az emberi tényezőre és az Európai Unió polgáraira helyezték a hangsúlyt, és egy emberbarát, polgáraihoz közel álló Európai Unió kialakítását célozták. Az általam támogatott kezdeményezések közül az Európa-szerte működő 116-al kezdődő segélyhívószámot említeném konkrétan, amely a gyermekek eltűnése és szexuális kizsákmányolása elleni harc európai szintű eszközeinek egyike. A szóban forgó „forródrót” lehetővé teszi az eltűnések bejelentését, tanáccsal szolgál a gyermekeknek és a szülőknek, valamint hatékonyabbá teszi a nyomozást és a határokon átnyúló együttműködést. E kiemelten fontos kezdeményezés megvalósulása érdekében felszólítottam a segélyhívószámot még nem alkalmazó tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat annak haladéktalan aktiválására.


A szociális és kulturális integráció rendkívül érzékeny területén jelentős mértékben elősegítettem a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének elfogadását. Történelmi jelentőségű eredmény volt ez, mivel első alkalommal fordult elő, hogy az uniós tagállamok a roma népesség helyzetének javítására irányuló stratégiai keretről állapodtak meg. A keretrendszer olyan alapot teremt, amelyre a tagállamok saját nemzeti romaintegrációs stratégiáikat építhetik, elsősorban az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátás és a lakhatás javítására fókuszálva.


E tárca különösen nagy motiváló erőt hordoz számomra, mivel az általa lefedett valamennyi szakpolitikai terület és program közvetlen és pozitív hatást gyakorol az európai polgárok életére. Számomra nincs annál sürgetőbb kihívás, mint hogy a fiatalokat olyan képességekkel vértezzük fel, amelyekre a mai világban szükségük van a bennük rejlő potenciál teljes kibontakoztatásához.


A Bizottság stratégiai ütemtervéhez úgy kívánok hozzájárulni, hogy törekszem az oktatás szerepének megszilárdítására, és arra, hogy az oktatás még inkább szolgálja a Bizottság megválasztott elnökének munkahelyteremtésre, növekedésre és versenyképességre vonatkozó ütemtervének megvalósítását. A kultúra továbbra is Európa egyik legnagyobb erőssége, hiszen művészeink, alkotóink és tervezőink olyan kimagasló teljesítményt nyújtanak, amely világszerte közönségre talál. Az előttünk álló jelenlegi kihívás annak biztosítása, hogy a kulturális ágazat teljes mértékben kiaknázza a digitális forradalom nyújtotta előnyöket. Fiataljaink minden más társadalmi csoportnál jobban megsínylették a gazdasági válságot; a mi feladatunk olyan eszközöket a rendelkezésükre bocsátani, amelyek segítségével hangot adhatnak véleményüknek a közélet minden területén.


A szabályozás javítása, a források ésszerűbb felhasználásának ösztönzése, az uniós tevékenység hatásainak maximalizálása és a szakpolitikai elkülönülés megszüntetése nem csupán erőteljes politikai elkötelezettséget kíván meg: szükségesek hozzá megbízható információk is. A hatásköröm alatt működő Közös Kutatóközpont ezért jelentősen hozzájárul majd a Bizottság ütemtervének megvalósításához, biztosítva, hogy az uniós szakpolitikák tudományosan alátámasztott adatokra épülhessenek. A fenti szerep elmélyítését az alelnökök vezette projektcsapatok munkájához való hozzájárulással, valamint a biztostársaimmal való együttműködés proaktív kezdeményezésével kívánom megvalósítani.


Lemondtam miniszteri posztomról annak érdekében, hogy teljes odaadással készülhessek az európai biztosi szerepre. Ha jelölésem megerősítést nyer, elkötelezetten teszek majd eleget azon biztosi szerepemnek, miszerint gondoskodnom kell arról, hogy a tagállamok teljes mértékben tiszteletben tartsák az európai uniós értékeket és vívmányokat.


Maradéktalanul támogatom a megválasztott elnök politikai iránymutatásaiban meghatározott, az átláthatóság biztosítására irányuló új kötelezettségvállalást. Ennek fényében elkötelezem magam, hogy nyilvánosságra hozok minden olyan esetet, amikor nem intézményi szereplővel kerül sor kapcsolatfelvételre vagy találkozóra.


Teljességgel tisztában vagyok a Szerződés által a biztosok függetlenségére vonatkozóan előírt kötelezettségekkel. Maradéktalan elkötelezettséggel fogok megfelelni az EUSZ 17. cikkének (3) bekezdésében és az EUMSZ 245. cikkében meghatározott legszigorúbb etikai előírásoknak, valamint a biztosok magatartási kódexének. Megtettem érdekeltségi nyilatkozatom, és vállalom, hogy azt megbízatásom során szükség esetén naprakésszé teszem. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem létezik olyan tényező, amely a rámruházott új szakpolitikai területek tekintetében esetleges összeférhetetlenség forrásául szolgálhatna. Szigorúan tiszteletben fogom tartani a biztosok magatartási kódexének minden előírását.

 
 
2. A tárca irányítása és együttműködés az Európai Parlamenttel

Hogyan írná körül szerepét, melyet a biztosi testület tagjaként töltene be? Milyen szempontból tekintené magát felelősnek és elszámoltathatónak a Parlament előtt saját, illetve hivatalának tevékenységével kapcsolatban?


Milyen konkrét kötelezettségeket hajlandó vállalni a nagyobb átláthatóság, a kibővített együttműködés és a hatékony nyomon követés érdekében a Parlament álláspontjai és jogalkotási kezdeményezések iránti igényei tekintetében? A tervezett kezdeményezésekkel vagy a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatban kész-e arra, hogy a Parlamentet a Tanáccsal egyenrangúan ellássa információval és dokumentumanyaggal?


Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke ambiciózus új elveket vezet be az Európai Bizottság működése terén. Ezek szerint a biztosoknak szorosabb együttműködés keretében, a testületiség elve mentén kell világosan meghatározott, közös célkitűzéseket elérniük. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy támogassam ezt a folyamatot.


Ahogyan azt Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke is hangsúlyozta, az Európai Bizottság politikai legitimációját az Európai Parlament biztosítja. Jelölésem megerősítése esetén különös felelősségérzettel fogok viseltetni az Európai Parlament tagjai és bizottságai iránt. Noha a tárcámhoz viszonylag kevés uniós jogszabály kapcsolódik, ez semmiképpen sem csökkenti e felelősségérzetet.


Örömmel vettem tudomásul a Bizottság megválasztott elnökének azon szándékát, miszerint meg kívánja erősíteni az Európai Parlamenttel fennálló különleges kapcsolatot. Kész vagyok szorosan együttműködni az Európai Parlamenttel a keretmegállapodás alapján.


Elkötelezetten törekszem továbbá konstruktív politikai párbeszédre, amelyet személyesen, a nyíltság és az átláthatóság jegyében kívánok folytatni az Európai Parlamenttel és a portfóliómhoz tartozó területeken működő bizottságokkal. E párbeszéd részeként rendszeres jelentéstételről és információcseréről is gondoskodom. Biztosítom, hogy az Európai Parlament minden érdekelt tagja közvetlenül megkapja a munkánkról tájékoztatást nyújtó releváns publikációkat és jelentéseket.


Politikai iránymutatásaiban Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke hangsúlyozza, hogy növelni kell az átláthatóságot a polgárok és az Európai Parlament irányában. Biztosíthatom az Európai Parlamentet arról, hogy teljes mértékben egyetértek ezzel a megközelítéssel.

 
 
Kérdések a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről:

3. Az Ön tárcája


Hogyan határozná meg az Ön számára javasolt tárca hatáskörét?


Hogyan biztosítaná Ön személyesen, hogy e tárca különböző alkotóelemeit horizontálisan valamennyi releváns uniós politika területén megfelelően figyelembe vegyék, amint azt az EUMSZ 167. cikkének (4) bekezdése egyértelműen előírja? Milyen garanciákat tud adni arra, hogy a kultúrpolitikai kérdéseket nem fogják gazdasági és kereskedelmi érdekeknek alárendelni?


Hogyan próbálná biztosítani a tárcája alá tartozó különböző területeken végrehajtott politikák közötti következetességet és szinergiát? Hogyan érne el magas szintű együttműködést a tárcájához szorosan kapcsolódó témakörökért felelős biztosokkal az összehangolt és holisztikus megközelítés biztosítása érdekében, különösen az oktatás és képzés területét illetően? A tárcák új kiosztása értelmében a Kreatív Európa program kettévált, így a MÉDIA és a Kultúra alprogramok most két külön biztos hatáskörébe kerültek. Hogyan érne el magas szintű együttműködést Oettinger biztosjelölttel általában véve, illetve konkrétan az említett program ágazatokon átívelő kulturális-kreatív ágával kapcsolatban?


Mit gondol, milyen hozzáadott értéket tud kínálni az EU e konkrét tevékenységi területeken?


Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke szeptember 10-én kelt megbízólevelében az oktatás, kultúra, ifjúságpolitika és uniós polgárság területén végzendő munkámat a gazdasági és pénzügyi válság kontextusába helyezte, különös tekintettel annak a társadalomra, azon belül pedig elsősorban a fiatalokra gyakorolt súlyos hatására. Örömmel vettem tudomásul, hogy a Bizottság politikai ütemterve nagy hangsúlyt helyez az oktatásra és az innovációra.


Megbízatásom teljesítése érdekében biztostársaimmal, az Európai Parlamenttel, a politikai döntéshozókkal, az érdekelt felekkel és a polgárokkal annak biztosítása érdekében működöm majd együtt, hogy az oktatás, a kultúra, az ifjúságügy, az uniós polgárság és a sport területeit érintő szakpolitikai intézkedések megszilárdítsák az emberek kompetenciáit, fokozzák alkotóerejüket, vállalkozókedvüket, és önkifejezésre sarkallják őket. Célom, hogy a szóban forgó intézkedések ösztönözzék a társadalmi szerepvállalást, és támogassák a változás lehetőségként való megélésének képességét, ezáltal erősítve Európa szociális kohézióját, fokozva dinamizmusát és világszintű versenyképességét.


A Bizottságon belül a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök, a digitális egységes piacért felelős alelnök, valamint az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök munkájához fogok hozzájárulni. Az alelnökök célkitűzéseinek meghatározásában való részvételemmel biztosítani fogom, hogy portfólióm valamennyi területe horizontális jelentőséget nyerjen a Bizottságon belül, és hozzájáruljon a következő évek legsürgősebb fellépéseinek alakításához.


Úgy gondolom, a kultúra kulcsfontosságú szerepet játszik az európai identitástudat és kohézió szempontjából; emlékeztet bennünket arra, hogy az Európai Unió elsősorban mindig is egy közös értékek mentén kialakult közösség volt, és az is marad. A kultúra ügyét ezért semmilyen körülmények között sem szoríthatjuk háttérbe más szakpolitikai célok érdekében. Jelentőségét ráadásul tovább fokozza azon egyedülálló tulajdonságának felismerése, hogy képes az európai értékeket és kreativitást a világ többi része felé közvetíteni. Személyes prioritásomnak tekintem, hogy biztostársaimmal szorosan együttműködve biztosítsam a kultúra ezen egyedi szerepének megőrzését.


Megbízólevelem is kifejezetten említi a portfóliómon belüli különböző szakpolitikai területek közötti szinergiákat, a hangsúlyt azok erőteljes emberközpontú dimenzióira fektetve. Minden programunk alapvető célja az, hogy a polgárok számára lehetővé tegyük azon képességek megszerzését, amelyekre ebben az egyre gyorsabban változó, multikulturális és mobilis társadalomban szükségük van. Minden programunk olyan innovatív, határokon átnyúló projekteket támogat, amelyek ismeretek és új gondolatok terjesztésére hivatottak, és elősegítik az európai identitástudat kialakulását. Szakpolitikai területeink között világosan kibontakoznak a kölcsönhatások. Például a nem formális tanulást érintő ifjúságpolitikai intézkedések és az oktatásügy kölcsönös támogatást nyújtanak egymás számára. Az innováció előmozdítását célzó feladatköröm végrehajtása érdekében Európa-szerte kapcsolatot alakítok ki a felsőoktatási intézmények, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, valamint a Marie Skłodowska-Curie-cselekvés között, ugyanakkor a kulturális ágazat alkotói kapacitásait és a Közös Kutatóközpontból származó információkat is hasznosítom. A tény, hogy egyetlen program, az Erasmus+ egyedül három szakpolitikai területet – oktatás, ifjúságügy és sport – is támogat, jelzi portfólióm összefonódó, koherens jellegét.


A Közös Kutatóközpont szakértelmére támaszkodva tudományosan megalapozott információkat kívánok a politikai döntéshozatal szolgálatába állítani Unió-szerte, és biztosítani kívánom, hogy minden új bizottsági javaslat koherens és objektív feltételezéseken alapuljon.


Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke a számomra és munkatársaim számára megfogalmazott küldetés központi elemeként határozta meg a portfóliók közötti együttműködés szükségességét. Jómagam teljes odaadással támogatom e megközelítést, és várakozással tekintek az egymást kiegészítő jelleg és kölcsönös támogatás biztosításának feladatára, melyet elsősorban az ifjúsági munkanélküliség és készségek terén Marianne Thyssen biztosjelölttel, valamint a szerzői jog, a kulturális és kreatív ágazat és a Kreatív Európa program végrehajtása terén Günther Oettinger biztosjelölttel kapcsolatban kell majd teljesítenem. A Kreatív Európa kulturális-kreatív ágát illetően két szolgálatunk már dolgozik a hatékony végrehajtáshoz szükséges szabályok és eljárások kialakításán. Szeretném hangsúlyozni, hogy az említett munkatársakat saját munkám szempontjából kulcsfontosságú partnerként tekintem akkor is, ha ezt a szervezeti struktúra módosulása nem tükrözi. A személyközi együttműködés számomra mindig is fontosabb lesz, mint a szervezeti ábra.


Szakpolitikai területeimen az EU által kínált hozzáadott érték ott jelentkezik, hogy a közös kihívásokra adott megfelelő megoldások kidolgozása a tagállamokkal együttműködve, közösen történik, valamint hogy olyan emberközpontúbb Unió megteremtésén fáradozunk, amely elismeri a polgárok által az oktatásnak, a kultúrának, a polgárságnak, a sportnak és a fiatalok jólétének tulajdonított jelentőséget, és amely közvetlenül megszólítja polgárait.


4. Az Ön prioritásai


Melyek azok a fő prioritások, amelyeknek megvalósítását célul tűzné ki az Ön számára javasolt tárca tekintetében, figyelemmel az EU 2020 stratégia közelgő felülvizsgálatára?


Alapvetően fontos, hogy az előző jogalkotási ciklusban elfogadott többéves programok (Erasmus+, a Kreatív Európa program Kultúra alprogramja, Európa a polgárokért program) végrehajtása optimális körülmények között történjen, különösen költségvetési értelemben. Milyen konkrét intézkedésekkel kívánja biztosítani e programok megfelelő működését, és hogyan garantálná az integrált megközelítés érvényesülését különösen az oktatási politikák terén? Milyen következtetéseket lesz kész levonni e programok 2017-ben esedékes félidei értékeléséből, és az EP arra vonatkozó álláspontjából?


Melyek azok az egyedi jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések, amelyeket be szeretne nyújtani, és milyen ütemezésben kívánja ezeket végrehajtani? A tárcájának mely területéhez tartoznak ezek a kezdeményezések?


Szeretném biztosítani, hogy az oktatás az Európa 2020 stratégia központi eleme maradjon. Az inkluzív és fenntartható fejlődés megköveteli oktatási és képzési rendszereink modernizálását. Ehhez viszont bölcs beruházási döntésekre van szükség a tagállamok részéről, még államháztartásuk konszolidálása idején is. Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke által írt megbízólevelem így fogalmaz: „az oktatási rendszerek modernizálásának vektorát az európai szemeszter képezze”. Ezenfelül „az Európa 2020 stratégia oktatásügyi célkitűzései felé tartó fejlődésre” szólít fel.


Az Európa 2020 stratégia megvalósítását szolgáló munkához – a Jyrki Katainen alelnökjelölt által vezetett projektcsapat tagjaként – nyújtott hozzájárulásom során elsősorban arra keresek majd választ, hogyan modernizálhatók az oktatási rendszerek a minőségnek és a részvételnek az oktatás teljes folyamatára kiterjedő javítása érdekében. E munka hajtóereje továbbra is az a kiemelt oktatásügyi cél lesz, amely egyrészt a korai iskolaelhagyók számának csökkentését szolgáló részvételi és befogadási dimenziót tükrözi, másrészt a magasabb iskolai végzettség térnyerésére irányuló célkitűzés megvalósításához elengedhetetlen kiválósági dimenziót szorgalmazza. Ez olyan strukturális reformot tesz majd szükségessé a szűkebb költségvetés mellett elért jobb eredmények érdekében, amely kiemeli az oktatás növekedést támogató beruházásként értelmezett szerepét, valamint biztosítja a növekedést, innovációt és versenyképességet megalapozó elégséges és fenntartható oktatást. Az oktatásügyi kihívások tagállamokkal közösen történő azonosításához a legfőbb fórumot továbbra is az együttműködés, a referenciaértékek felállítása és az egymástól való tanulás előmozdítását célzó Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszer biztosítja majd. Tervezem, hogy a keretrendszert már mandátumom kezdeti időszakában naprakésszé teszem annak érdekében, hogy hatékonyan szolgálhassa az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit.


Folytatom a tagállamoknak szóló célirányos, országspecifikus ajánlások készítésének gyakorlatát, felhívva figyelmüket az oktatásügyi szakpolitikák strukturális gyengeségeinek kezelésére. Szorosan együtt fogok működni minden érintett biztostársammal annak érdekében, hogy az oktatásügyi intézkedések terén kialakuljon a szükséges integrált megközelítés.


Erőfeszítéseket teszek majd annak azonosítása érdekében, hogy hogyan maximalizálható a kulturális és kreatív ágazat hozzájárulása a munkahelyteremtés és növekedés ügyét szolgáló európai stratégiákhoz.


A sport életbevágóan fontos az európai társadalom szempontjából. Az Erasmus+ segítségével el szeretném érni, hogy kapcsolat létesüljön a politikai döntéshozók és az érintett felek között a transznacionális kihívások kezelése, valamint a legjobban bevált gyakorlati megoldások megosztása céljából. Az Európai Unió történetében első ízben fordul elő, hogy az közösségi szervezett sporttevékenységek uniós költségvetésből származó támogatásban részesülnek. Prioritási listám élén áll számos – például a közegészségügyet, a társadalmi befogadást és a nemek közötti egyenlőséget érintő – célkitűzés megvalósításának sporton keresztül történő előmozdítása. Célom továbbá felvenni a küzdelmet a transznacionális problémák, úgymint a dopping és a mérkőzések eredményeinek tiltott befolyásolása ellen, valamint elősegíteni az igazgatás javítását. Én is támogatni fogom az első ízben 2015-ben megrendezésre kerülő európai sporthetet.


Sürgető feladatot jelent a portfólióm alá tartozó új programok gyakorlati megvalósítása, hiszen politikai célkitűzéseink eléréséhez ezek jelentik a leghatékonyabb eszközöket. E programok elindítása már valamennyi esetben megtörtént. A legsürgetőbb kihívás jelenleg a költségvetés kérdéskörével kapcsolatos, amely egyrészt a kifizetési előirányzatok 2014 végére esetlegesen fellépő szűkösségét, másrészt a Tanács által 2015-re javasolt lehetséges költségvetési megszorításokat érinti. A Parlament jól ismeri e problémákat, én pedig teljes mértékben támogatom azon parlamenti álláspontot, miszerint biztosítanunk kell, hogy a programok gyakorlati végrehajtása ténylegesen az azok létrehozásakor tervezett módon történjen.


Az elmúlt években a Bizottság számos nagy jelentőségű és ambiciózus kezdeményezést indított; ilyen volt például az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozása, az egyetemek új rangsorolási rendszere (U-Multirank), valamint az EU–Kína magas szintű, népek közötti párbeszéd. Ezek a korai sikereket elért projektek már bizonyították a bennük rejlő jelentős potenciált, ugyanakkor szeretném megduplázni erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy e kezdeményezések biztosabb lábon álljanak, és a nyilvánosság számára még láthatóbbá váljanak.


A programok középtávú felülvizsgálata – bár nyilván korai megelőlegezni, milyen következtetésekkel zárul majd – bizonyosan alkalmat teremt arra, hogy a következő években a hatékonyság és eredményesség szempontjából javulás legyen elérhető a programok megvalósítása terén.


A jövőbeli Bizottság következő évre szóló munkaprogramja, ahogyan azt Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke is kijelentette, a testület egészének a politikai iránymutatások alapján létrehozott terméke lesz. Az oktatás, kultúra, ifjúságügy és uniós polgárság területét érintő jogalkotói hatáskörök egyértelműen a tagállamok kezében maradnak. Meggyőződésem, hogy a jogalkotási eszközöktől eltérő uniós eszközök hasonló eredményességet és hatékonyságot képesek elérni.


5. Hozzájárulása az uniós polgárság továbbfejlesztéshez


Az Önre ruházandó feladatkörök alapján hogyan kíván hozzájárulni az uniós polgárság továbbfejlesztéséhez, teljes körűen figyelembe véve az Alapjogi Chartát? Az uniós polgárság továbbfejlesztéséhez való hatékony hozzájárulás érdekében közelebbről milyen kezdeményezéseket kíván tenni az oktatás, az ifjúság és a sport, valamint a kulturális örökség védelme és a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdítása területén? Milyen konkrét intézkedéseket kíván tenni a demokratikus részvétel és a polgári szerepvállalás előmozdítása, valamint a polgárokkal való kommunikáció javítása érdekében?


A jelenlegi kiindulási pont meghatározásakor szembe kell néznünk a ténnyel, hogy az EU és az uniós intézmények közmegítélése az elmúlt évek során jelentősen romlott. Politikai szempontból ez a tendencia nem tartható fenn. Noha a Bizottság – csakúgy, mint a Parlament – lehetőségei korlátozottak e téren, és bár tagállamainknak van a legtermészetesebb és legközvetlenebb kapcsolata saját polgáraival, Brüsszelben is többet lehet és kell tenni a helyzet javítása érdekében.


Ezért terveim között szerepel olyan új módszerek, új technológiák felkutatása és kipróbálása, amelyek segítségével az uniós polgárságból fakadó mindennapi előnyök bemutathatók. Igyekszem továbbá azonosítani a civil társadalmon belül azokat a személyeket és szervezeteket, amelyek a legmegfelelőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy az EU-val kapcsolatos kérdéseket érintően saját partnereikkel kommunikáljanak. A polgárokat közvetlen és nyílt vitákba kívánom bevonni, meghallgatom véleményüket és aggodalmaikat, és a vitákból leszűrhető tapasztalatokat továbbítom a Bizottságban dolgozó munkatársaknak. Mindennek megvalósításához szorosan együtt fogok működni a Bizottság kommunikációs szolgálataival, valamint a tagállamokban működő képviseleteivel.


Az uniós polgárság fogalma magában foglalja mind a Maastrichti Szerződés által bevezetett európai uniós polgárság jogi koncepcióját, mind pedig a demokráciából és az Európai Unió Alapjogi Chartából eredő értékalapú dimenziót, amely a polgárok fokozottabb bevonására és a közös értékek tudatosítására ösztönöz. Ennek fényében szoros együttműködést fogok kialakítani Vera Jourová biztosjelölttel, az igazságügyi portfólió várományosával, mely közös munka koordinálását Frans Timmermans, a minőségi jogalkotásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős első alelnökjelölt végzi majd. Együtt fogok működni továbbá a testület azon tagjaival, akiknek a portfóliója érinti a polgárokkal folytatott párbeszédet.


Ha jelölésem megerősítést nyer, folytatom majd az Európa a polgárokért program végrehajtását, a polgári szerepvállalás ösztönzésére és az európai uniós hovatartozás tudatosítására fektetve a hangsúlyt. A program keretében továbbviszem majd a kulcsfontosságú európai szervezetekkel és agytrösztökkel folytatott rendszeres párbeszéd gyakorlatát. Munkám valamennyi területét – a nyelvi sokféleség és a többnyelvűség előmozdításától a kultúrák közötti párbeszéd és a kulturális sokszínűség ösztönzésén keresztül a polgárok kulturális örökségük iránti elkötelezettségének megerősítéséig – teljes egészében áthatja a kultúrák közötti párbeszéd, a kölcsönös megértés és az európai identitás ügyének, más szóval mindannak a támogatása, ami az uniós polgárság lényegét képezi.


Az Erasmus+ erőteljes közvetlen és közvetett támogatást jelent a polgárság tekintetében. A tanulmányi mobilitás – történjen akár a tanulók és gyakornokok iskolarendszerű oktatása keretében vagy informális tanulás (önkéntesség, ifjúsági csereprogramok) formájában – növeli a résztvevők más kultúrákkal kapcsolatos tájékozottságát, fokozza az irányukban tanúsított megértést, valamint hozzájárul az uniós polgárság- és identitástudat kialakításához. A Jean Monnet-akció az EU-val kapcsolatos ismeretek akadémikus keretek közötti terjesztését, valamint az emberek és kultúrák közötti párbeszédet segíti elő. Az Erasmus+ sportfejezete elsősorban a közösségi szervezett sporttevékenységek támogatására összpontosít, jelentős hangsúlyt fektetve az önkéntes részvételre és a pozitív értékekre. Az ifjúságügy területén az Erasmus+ elősegíti a fiatalok jogainak érvényesítését és aktív részvételüket a társadalomban, ezen belül az európai uniós politikai döntéshozatalban. E területen konkrét célkitűzésem, hogy az Erasmus+ támogatásával kialakított kommunikációs platformok révén a Bizottság a következő öt év során képes legyen egymillió fiatallal kapcsolatba lépni. Ez radikális előrelépést jelentene a részvételi demokrácia történetében.


A Kreatív Európa program – a kulturális javak határokon átnyúló forgalmának, valamint a különböző nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező alkotók és kulturális szakemberek cseréjének ösztönzésével – szintén elősegíti majd a párbeszédet, fokozza a kölcsönös megértést, és megerősíti a kulturális gazdagság és sokféleség jellemezte európai kulturális tájképhez tartozás érzését.