Fő navigációs oldal közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)
Az oldal tartalmának elérése (kattintson a „Belépés” ikonra)
Egyéb honlapok listájának közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)

NOT FOUND !Cecilia Malmström

Meghallgatás

 

Cecilia Malmström

Portfólió: Kereskedelem
 
1. nap , hétfő 29 szeptember 2014 - 14:30 , Brüsszel, 4Q2  
 
A meghallgatásért felelős szakbizottságok/testületek
 Illetékes szakbizottságok/testületek  Társult szakbizottságok/testületek
 
Kérdések / Válaszok
 
1. Általános alkalmasság, európai elkötelezettség és személyes függetlenség

Milyen személyes képességekkel és tapasztalatokkal rendelkezik, melyek különösen alkalmassá teszik Önt arra, hogy biztosként előmozdítsa – elsősorban azon a területen, amelynek felelőse lenne – az általános európai érdekeket? Mi motiválja erre? Hogyan járul majd hozzá a Bizottság stratégiai menetrendjének előmozdításához?


Milyen garanciákat tud adni függetlenségére az Európai Parlamentnek, és mi módon tudja biztosítani, hogy semmilyen múlt-, jelen- vagy jövőbeli tevékenysége nem teszi kérdésessé feladatköre ellátását a Bizottságban?


Életem elmúlt 25 évét az európai ügyeknek szenteltem. Mielőtt az uniós belügyekért felelős biztosként dolgoztam, hét évet európai parlamenti képviselőként, három és fél évet pedig Svédország külügyminisztereként töltöttem.


Valamennyi munkám során a motivációm nagyrészt fiatalkoromban szerzett tapasztalatokból ered. Franciaországban nőttem fel, és már gyermekoromban lehetőségem volt arra, hogy Európa különböző szegleteiből barátokat szerezzek. Korán tudatosult bennem, hogy az iskolatársaim közül sokan az enyémtől különböző múlttal rendelkeznek; nagyapáik és más családtagjaik azokban a normandiai vagy elzászi temetőkben található fehér keresztek alatt nyugszanak, ahol a szüleimmel jártam. Úgy gondolom, ezek az évek ébresztettek rá arra, hogy nem minden európai ország újkori történelme volt olyan békés, mint Svédországé. Az 1980-as évek végén Barcelonában és Katalóniában is eltöltöttem néhány évet, ami szembesített a Franco-rendszer szörnyűségeivel és Spanyolország Európai Közösségbe történő integrációjának fontosságával. Mindez hozzájárult az európai integráció iránti szilárd elkötelezettségemhez.


Szakmai pályafutásomat az európai politika kutatójaként kezdtem, és ezt a tantárgyat oktattam az Európai Tanulmányok Programon a Göteborgi Egyetemen. Politikatudományi doktori disszertációmat az európai politikáról írtam. Egyike voltam azon közszereplőknek, akik az uniós tagságról tartott 1994-es svéd népszavazáson az „igen” szavazatokért kampányoltak.


Európai parlamenti képviselőként 1999–2006 között főleg külpolitikai, emberi jogi, uniós bővítési és alkotmányozási ügyekkel foglalkoztam. Az IMCO bizottságban is dolgoztam két évig. Svédország európai ügyekért felelős minisztereként elsősorban a 2009-es svéd EU-elnökség előkészítése és összehangolása volt a feladatom, de egyéb horizontális kérdések is a portfóliómhoz tartoztak. Prioritásként kezeltem a polgárokkal, a civil társadalommal és a helyi önkormányzati tisztviselőkkel való párbeszéd kezdeményezését, azért, hogy ösztönözzem az európai ügyekkel kapcsolatos eszmecserét.


Belügyi biztosként az utóbbi öt évemet Európa nyitottsága és biztonságossága megőrzésének szenteltem. Ez – egyebek mellett – a szolidaritáson és az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló közös európai menekültügyi rendszer bevezetését jelentette. A biztonság területén fokoztam küzdelmünket a szervezett bűnözés – pl. az emberkereskedelem és a számítástechnikai bűnözés –, valamint a korrupció ellen, és megpróbáltam közelíteni egymáshoz a különböző európai nézeteket a terrorizmus megelőzéséért folytatott munkánk során.


Szilárd meggyőződésem, hogy csak egy erős Európa tud eleget tenni az állampolgárok elvárásainak a közös kihívások kezelésének és egy erős közös jövő építésének területén. Amennyiben megerősítik a kinevezésemet, megtiszteltetés lesz számomra, hogy eredményeket mutathatok fel a kereskedelem terén, együttműködve a bizottsági kollégáimmal, az Európai Parlamenttel, az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és a tagállamokkal.


Korábban, amikor európai biztosként, tagállami miniszterként, valamint európai parlamenti képviselőként szolgáltam, pénzügyi és szervezeti kapcsolataimat alapos vizsgálatnak vetették alá. Tisztában vagyok a biztosokkal szemben támasztott követelményekkel, és kitöltöttem az érdekeltségi nyilatkozatot. Az etikai normákkal, a függetlenséggel és az integritással kapcsolatos, Szerződésben előírt kötelezettségekkel is tisztában vagyok, azokkal teljes mértékben egyetértek, és teljes egészében meg kívánok azoknak felelni. Minden tőlem telhetőt megteszek bármely olyan álláspont és helyzet elkerülése érdekében, amely a biztosi integritásomat és függetlenségemet megkérdőjelezhetné. Megbízatásom ideje alatt teljes egészében tiszteletben fogom tartani a biztosok magatartási kódexében előírt kötelezettségeket.

 
 
2. A tárca irányítása és együttműködés az Európai Parlamenttel

Hogyan írná körül szerepét, melyet a biztosi testület tagjaként betöltene? Milyen szempontból tekintené magát felelősnek és elszámoltathatónak a Parlament előtt saját, illetve hivatalának tevékenységével kapcsolatban?


Milyen konkrét kötelezettségeket hajlandó vállalni a nagyobb átláthatóság, a kibővített együttműködés és a hatékony nyomon követés érdekében a Parlament álláspontjai és jogalkotási kezdeményezések iránti igényei tekintetben? A tervezett kezdeményezésekkel vagy folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatban kész-e arra, hogy a Parlamentet a Tanáccsal egyenrangúan ellássa információval és dokumentumanyaggal?


Amennyiben megerősítik kinevezésemet, kereskedelemért felelős biztosként feladatom az, hogy a kollegialitás elvének sérelme nélkül teljes felelősséget vállaljak tevékenységeimért, javaslataimért és kezdeményezéseimért. Miközben a saját portfóliómra összpontosítok, szükségesnek tartom, hogy a biztosi testület többi tagjának munkáját is szoros figyelemmel kísérjem.


Üdvözlöm a megválasztott elnök, Jean-Claude Juncker arra irányuló törekvését, hogy lebontsa a Bizottság különböző politikai területei között fennálló korlátokat. Az uniós belügyekért felelős biztosi szerepemben olyan projekteket vittem véghez, amelyek erősítik a különböző bizottsági szolgálatok közötti együttműködést. Az olyan kezdeményezések, mint a belső biztonsági stratégia és az EU kiberbiztonsági stratégiája, közelebb hozták egymáshoz a Bizottság számos főigazgatóságát és az EKSZ-t. Az új szerepkörömben ezt az alapállást szeretném folytatni szoros együttműködésben Federica Mogherini főképviselővel/alelnökkel és Jyrki Katainen alelnökjelölttel. A kereskedelem olyan portfólió, ahol a különböző politikai területeknek együtt kell működniük a legjobb eredmények elérése érdekében.


Elkötelezett vagyok aziránt, hogy amennyiben megerősítik kinevezésemet, különösen a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsággal (INTA), de általánosságban az Európai Parlamenttel is folytatandó rendszeres, gyümölcsöző és konstruktív együttműködést folytassak. Tisztában vagyok azzal, hogy ez mind a bizottságban, mind a plenáris ülésen való jelenlétemet igényli. Mivel majdnem öt évet szolgáltam biztosként és hét évet európai parlamenti képviselőként, széles kapcsolati hálóra tettem szert, és alapos ismeretekkel rendelkezem az Európai Parlament munkájáról. Úgy vélem, hogy emellett behatóan ismerem az Európai Parlament különleges szükségleteit is. Biztosként és vezetőként a kabinetem és a főigazgatóság közötti, valamint a többi kollégával, főigazgatóságaikkal és személyzetükkel való áttekinthető együttműködés biztosítására fogok törekedni.


A kereskedelempolitika demokratikus ellenőrzésének szükséglete erős. Biztosítani kell, hogy az Európai Parlament és a Tanács minden releváns információhoz hozzájusson, ugyanakkor a Bizottság, a Parlament és a tagállamok betölthessék az ezen a területen rájuk eső szerepeket. A keretmegállapodás jó alapként szolgál az átláthatóság és információnyújtás biztosítására a Bizottság és a Parlament közötti viszonylatban. Kész vagyok megvitatni az INTA-val, hogyan tudjuk tovább javítani az átláthatóságot és hozzáférhetőséget. E tekintetben lásd még a 3. számú kérdésemre adott választ is.


Egy tágabb összefüggésben az idei európai választások ismét jelezték a polgárok európai politikaalkotási folyamatba történő bevonásának sürgős szükségét. Az átláthatóság a bizalom és legitimitás elnyerésének kulcsfontosságú eszköze. Migrációért és biztonsági kérdésekért felelős biztosként a munkám elválaszthatatlan része volt a civil társadalommal való rendszeres és kiterjedt kapcsolattartás. Európai parlamenti képviselőként és miniszterként párbeszédet kezdeményeztem a nyilvánossággal, mindenekelőtt a diákokkal, nem kormányzati szervezetekkel és a szakszervezetek, valamint az üzleti szféra képviselőivel. Ezt a munkamódszert kívánom folytatni a továbbiakban is, különösen azért, mert látom, hogy a kereskedelem olyan terület, ahol a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a szociális partnerek és a civil társadalom alkotta érdekcsoportok aggodalmaival is foglalkozzanak.


Ez különösen így van az Egyesült Államokkal folyamatban lévő tárgyalásokkal. Amint arra Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke elkötelezte magát a politikai iránymutatásaiban – idézem – „A Bizottság az előnyök kölcsönösségét és viszonosságát, valamint az átláthatóságot szem előtt tartva ésszerű és kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodásról fog tárgyalni az Amerikai Egyesült Államokkal.” Hangsúlyozta, hogy „Európa biztonságát, egészségét, szociális vagy adatvédelmi normáit vagy kulturális sokféleségünket nem fogom feláldozni a szabad kereskedelem oltárán.” Leszögezte, azt sem fogadja el, „hogy az uniós tagállamok bíróságainak joghatóságát a befektetői jogviták esetében különszabályok korlátozzák. A jogállamiság és a jog előtti egyenlőség elvének ezzel összefüggésben is érvényesülnie kell.” Teljes mértékben támogatom a Bizottság megválasztott elnökének ezen megközelítését, és ezt az irányt fogom követni a tárgyalásokon, amelyek folyamatban vannak, és ahol ez a kérdés most napirenden van. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell.


Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának tagjaként én voltam az egyik vezető személyiség, aki a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet létrehozása mögött állt. Biztosi szerepkörömben vállaltam, hogy a levelezésem nagy részét nyilvánosságra hozom a Bizottság weboldalán. Megbízólevelében Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke azt írta: „Elvárom mindannyiunktól, hogy a saját weboldalunkon nyilvánosságra hozzuk valamennyi kapcsolatunkat és találkozónkat, amelyeket a szakmai szervezetekkel és önfoglalkoztató személyekkel tartunk az uniós politikai döntéshozatallal és végrehajtással kapcsolatos bármilyen ügyben.” Ezt az új szerepkörömben is így szándékozom csinálni. Az átláthatóság, az igazgatási reform és a felelősségteljes kormányzás olyan értékek és kérdések, amelyeket teljes politikusi pályafutásom alatt védtem, és meggyőződésem, hogy az átláthatóság nagyobb hatékonyságot és fokozott elszámoltathatóságot eredményez.


Az Európai Parlament állásfoglalásait és kéréseit illetően, a keretmegállapodás rendelkezéseit fogom alkalmazni, valamint az én felelősségi területemen biztosítom, hogy a Bizottság az EUMSZ 225. cikke alapján kidolgozott parlamenti állásfoglalásokra vagy kérdésre azok elfogadásától számított három hónapon belül válaszoljon. Ebben az összefüggésben teljes mértékben támogatom és helyeslem a Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke által tett kötelezettségvállalást, miszerint a jövőbeli Bizottság kiemelt figyelmet szentel a saját kezdeményezésű jogalkotási jelentéseknek.


Azáltal, hogy a polgárokat érintő kérdésekben vitát ösztönzünk, megmutatjuk, hogy a döntéshozók mit csinálnak Brüsszelben, és szemléltetjük, hogy az EU napirendjén szereplő témák hogyan válnak közvetlenül polgáraink hasznára, Európát a korábbiaknál jobban a tagállamokban folyó belső viták részesévé tehetjük. Ez különösen fontos a kereskedelem területén, ahol gyakran a politikai célkitűzések félreértésén alapuló aggályok merülnek fel, és amelyekkel foglalkozni kell.


Szerintem ez a megközelítés az egyetlen mód az Unió legitimitásának növelésére. Amennyiben megerősítik a kinevezésemet, biztosként az uniós javaslatok és határozatok még „felhasználóbarátabbá” tétele érdekében fogok dolgozni. Folytatni fogom az európai nyilvánossággal és civil társadalommal folytatott párbeszédet is.

 
 
Kérdések a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

3. Intézményközi aspektusok, beleértve a tárgyalások dokumentumaihoz való hozzáférést


a) Információkhoz való hozzáférés


Miképpen vállal a biztosjelölt formális kötelezettséget arra, hogy minden időpontban és különösen az INTA bizottság kérésére teljes mértékben tájékoztatja az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságát (INTA) az EU kereskedelmi politikájának általános irányairól, így azon egyes kereskedelmi és beruházási tárgyalások állásáról, amelyeknek az EU részese, ideértve a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tevékenységeit, a WTO miniszteri konferenciáit, valamint a dömping- és szubvencióellenes eseteket?


Elkötelezi-e magát formálisan a biztosjelölt amellett, hogy hozzáférést biztosít az INTA bizottság valamennyi tagjának az összes szűkített vagy korlátozott hozzáférésű, a Tanácshoz eljuttatott tárgyalási dokumentumhoz, különös tekintettel a Bíróság 2014. július 3-i ítéletére (C-350/12 számú ügy)?


Politikai pályafutásom során – európai parlamenti képviselőként, miniszterként és biztosként egyaránt – mindvégig szilárdan hittem az átláthatóság jelentőségében. Emellett szilárdan hiszek a kereskedelempolitika demokratikus ellenőrzésének szükségességében. Ez az EU kereskedelempolitikájának valamennyi területére vonatkozik, ezen belül a soron következő ambiciózus többoldalú és kétoldalú tárgyalásainkra is. Úgy gondolom, hogy az elődöm, valamint a Kereskedelmi Főigazgatóság által meghonosított gyakorlat elősegíti, hogy a Parlament tájékoztatást kapjon a kereskedelempolitika helyzetéről. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a Bizottság és a Parlament számára egyaránt, hogy betöltse saját szerepét a kereskedelem területén, továbbá jobb politikai eredményekhez vezet.


Amennyiben megerősítik a kinevezésemet, az elkövetkező években szeretném folytatni és adott esetben továbbfejleszteni ezt a gyakorlatot.


Az Önök tájékoztatása céljából aktívan és rendszeresen részt kívánok venni az Önök munkájában a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a plenáris ülések keretében. Kész vagyok rendszeresen megjelenni az INTA előtt, hogy tájékoztassam Önöket a kereskedelempolitika legújabb fejleményeiről. Ugyanez vonatkozik a vezető beosztású tisztviselőimre, akik szükség esetén a jövőben is rendszeresen meg fognak jelenni az INTA bizottságban vagy az olyan informális üléseken, mint például a nem hivatalos technikai ülések, a tematikus beszámolók, vagy a monitoringcsoportok ülései.


Az INTA monitoringcsoportjai tekintetében úgy gondolom, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) folyó tárgyalásoknál kialakult gyakorlatot – miszerint a TTIP monitoringcsoport minden egyes tárgyalási forduló előtt és után tájékoztatást kap – ki lehetne terjeszteni a kereskedelmi tárgyalások szélesebb körére.


Ami a WTO miniszteri konferenciákat illeti, támogatom, hogy folytassuk azt a sikeres gyakorlatot, miszerint a Kereskedelmi Világszervezet miniszteri találkozóin részt vevő uniós küldöttség tagjai között lehetőség szerint parlamenti képviselők is legyenek.


Az írásbeli információk Parlamenttel történő megosztása tekintetében a Bizottság továbbra is megoszt minden releváns kereskedelempolitikai dokumentumot, ezen belül azokat a tárgyalási dokumentumokat, amelyeket a Tanács Kereskedelempolitikai Bizottságával is megoszt. Az ilyen, esetlegesen érzékeny és/vagy minősített adatnak minősülő információk bizalmassága biztosításának pontos módszereit azonban ki kell dolgozni. Szeretném biztosítani, hogy valamennyi INTA-tag betekinthessen ezekbe a dokumentumokba, feltéve, ha megfelelő módon meg tudunk osztani ilyen korlátozott hozzáférésű információt és megfelelő lépések születnek arra az esetre, ha a dokumentum vagy annak tartalma indokolatlanul nyilvánosságra kerül. Ennek pontos módozatai további megvitatásra szorulnak, figyelembe véve az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodást is.


A piacvédelem területén, ahol a Bizottságnak sajátos végrehajtói szerepe van, kész vagyok arra, hogy a Parlamentet maradéktalanul tájékoztassam az ezen a politikai területen végbemenő fejleményekről. Az egyedi vizsgálatokkal kapcsolatos adatok rendelkezésre bocsátásakor azonban figyelembe kell venni az egyes intézmények különböző szerepeit és azt a tényt, hogy a piacvédelmi eszközökre vonatkozó vizsgálatok lefolytatására és a piacvédelmi intézkedések alkalmazására szigorú nemzetközi és uniós szintű szabályok irányadók, különösen ami az információk bizalmas kezelését és az érintett felek jogainak védelmét illeti.


b) Ideiglenes alkalmazás


Elkötelezi-e magát formálisan a biztosjelölt amellett, hogy nem kéri a kereskedelmi megállapodások ideiglenes alkalmazását – ideértve a társulási megállapodások kereskedelmi fejezeteit is – azt megelőzően, hogy az Európai Parlament megadná jóváhagyását az említett megállapodásokhoz?


Az utóbbi öt évben kialakult az a gyakorlat, hogy nem kerül sor politikailag fontos kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazására azt megelőzően, hogy az Európai Parlamentnek alkalma nyílna megadni a jóváhagyását. Ez történt a Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodás, a Kolumbiával és Peruval kötött többoldalú kereskedelmi megállapodás, valamint az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás esetében.


Noha az ideiglenes alkalmazásról való döntés inkább a Tanács, mint a Bizottság kezében van, egyetértek azzal, hogy ennek a gyakorlatnak folytatódnia kell. Készen állok arra, hogy a hatáskörömbe tartozó, politikailag jelentős kereskedelmi megállapodások aláírására vonatkozó határozatjavaslatok előterjesztésekor felkérjem a Tanácsot, hogy halassza el az ideiglenes alkalmazást addig, amíg az Európai Parlament hozzájárulását nem adja. Némi rugalmasságra van szükség azonban az ilyen gyakorlat alkalmazásakor, mivel mindig lesznek olyan alkalmak, amikor egy adott dosszié sürgőssége vagy technikai jellege miatt indokolatlan lenne annak alkalmazását késleltetni az Európai Parlament hozzájárulásának hiányában. Erre volt példa egyrészt a Grúziával és Moldovával kötött társulási megállapodás ideiglenes alkalmazása, másrészt az olyan nagyon technikai intézkedések ideiglenes alkalmazása, mint a nemzetközi megállapodásaink Horvátország uniós csatlakozása alkalmából történő kiigazítása.


Mindenesetre vállalom, hogy ilyen esetekben tájékoztatom az INTA bizottság elnökét, és kikérem véleményét az ilyen ügyekkel kapcsolatban.


c) Ideiglenes megbízatástervezet


Miképpen kívánja a biztosjelölt maradéktalanul bevonni az Európai Parlamentet a harmadik országokkal folytatandó kereskedelmi és beruházási tárgyalásokra vonatkozó ideiglenes megbízatástervezet elfogadását megelőző előkészítő munkába?


Az Európai Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodásban a Bizottság kötelezettséget vállalt, hogy a Parlamentet azonnal és teljes körűen tájékoztatja a nemzetközi megállapodások tárgyalásának és megkötésének minden szakaszáról, a Bizottság tárgyaláskezdeményezési szándékát, valamint a tárgyalási irányelvek meghatározását is beleértve. Kész vagyok megújítani ezt a kötelezettségvállalást és biztosítom, hogy Önök időben tájékoztatást kapjanak mindig, amikor a Bizottság új tárgyalásokat mérlegel.


Mindenesetre mivel intenzív párbeszédet szándékozom fenntartani Önökkel, valószínűtlen, hogy meglepetések érjék Önöket, ugyanis már az új tárgyalásokhoz vezető előkészítő folyamatok korai szakaszától kezdve – a hatály meghatározásakor és a hatásvizsgálatokkor – tájékoztatást fognak kapni. Az ilyen folyamatokkal kapcsolatos dokumentumokat a szokásos módon a Parlamenttel és a Tanáccsal egyaránt megosztjuk. Ez lehetővé teszi majd a Parlament számára, hogy véleményét időben, a tárgyalások megkezdése előtt ismertesse, így a Bizottság és a Tanács kellően meg tudja azt fontolni.


A Bizottság természetesen továbbra is megosztja a Parlamenttel azokat az ajánlásokat, amelyeket a Tanácshoz nyújt be, hogy engedélyt kapjon a tárgyalások megindítására, valamint az azokhoz kapcsolódó tárgyalási irányelvtervezeteket. Ez alkalmat teremt az INTA bizottság számára, hogy észrevételeit írásban vagy a Bizottsággal megtartott zárt ülésen kifejezze. A Tanácsot is fel fogom kérni arra, hogy ossza meg a Parlamenttel azokat a tárgyalási irányelveket, amelyeket a kereskedelemi és/vagy beruházási tárgyalások megindításának engedélyezésével egyidejűleg fogad el.


4. A politikák közötti összhang


Az Ön perspektívájából és az Ön felelősségi körét tekintve mit kíván tenni a kereskedelmi politika és más külső politikák közötti koherencia biztosítása érdekében, ideértve a feltételességet és a feltételek érvényesítését is? Ebben az összefüggésben milyen stratégiát javasol a többoldalúság újjáélesztésére a nemzetközi kereskedelemben?


A megbízólevél, amelyet Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke küldött nekem, nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a Bizottság csoportként dolgozzon együtt, együttműködjön a portfóliók között annak érdekében, hogy egyértelmű eredményekhez vezető, integrált szakpolitikák jöjjenek létre. Ezt a Szerződésekkel együttesen kell értelmezni, amelyek előírják, hogy az Unió külső tevékenységeit azon elvek vezérlik, amelyek a saját létrehozását ihlették.


Pontosan tisztában vagyok a Szerződésekben meghatározott elvekkel és magam is osztom azokat.


Néhány közülük közvetlenül meghatározza a kereskedelempolitika formáját és tartalmát, például az EU azon munkálkodik, hogy: „előmozdítsa egy erősebb többoldalú együttműködésen alapuló nemzetközi rendszer létrejöttét”; „előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén”. Azonban továbbra is fontos a többi cél és elv is: az európai értékeknek, a demokráciának és az emberi jogoknak, a békének és stabilitásnak, a környezetvédelemnek, a katasztrófák sújtotta lakosság megsegítésének egyaránt tükröződnie kell a kereskedelempolitikánkban. Az uniós belügyekért felelős biztosként jelenlegi munkám során azt is láttam, hogy a kereskedelem az életkörülmények javításának és a szegénység miatti illegális migráció megelőzésének fontos eszköze.


Jelenlegi politikáink és megállapodásaink már tükrözik ezeket az összefüggéseket és feltételrendszereket.


Az EU általános vámkedvezmény-rendszere (GSP) keretében például vissza lehet vonni a vámkedvezményeket az alapvető emberi jogok és a munkavállalói jogok súlyos és rendszeres megsértése esetén. A GSP+ rendszerben pozitív ösztönzőként további vámkedvezményekben részesülnek azok az országok, amelyek kötelezettségvállalásokat tesznek, valamint az emberi és munkavállalói jogokra, a környezetvédelemre, a jó kormányzásra vonatkozó alapvető nemzetközi egyezményeket hajtanak végre.


Kétoldalú megállapodásainkban mostanában mindig kitüntetett figyelmet szentelünk a fenntartható fejlődésnek: a tárgyalási szakaszban fenntarthatósági hatásvizsgálatot folytatunk, majd és a konkrét tartalmat illetően a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló szigorú fejezeteket dolgozunk ki, amelyekben biztosítjuk, hogy partnereink kötelező és végrehajtható kötelezettségvállalásokat tegyenek a környezetvédelmi és a munkavédelmi előírások betartására. Folytatni szándékozom ezt a gyakorlatot, ezen fejezetek kereskedelmi partnereink általi végrehajtásának alapos nyomon követését, valamint ezen ügyek megvitatását az Európai Parlamenttel tartott rendszeres találkozóim során.


A jelenlegi Bizottság egyértelműen bebizonyította, hogy képes jól összehangoltan fellépni az Unió külső tevékenységeire vonatkozó alapvető célkitűzések kereskedelempolitikai megvalósítása érdekében, erről tanúskodik a dél-mediterrán országokkal szembeni összehangolt megközelítés, a Bangladessel kötött fenntarthatósági paktum, vagy a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekre vonatkozó bizottsági javaslat.


Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnökének iránymutatásaival összhangban szorosan együtt szeretnék működni Federica Mogherinivel, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, a Bizottság alelnökével és a biztosi testületben dolgozó többi kollégával annak érdekében, hogy a kereskedelempolitikánk a lehető legkedvezőbb hozzájárulást nyújthassa prioritásaink támogatásához, az esetleges konfliktusok elkerülése mellett.


A többoldalú dimenzió továbbra is szilárd alapját képezi a kereskedelmi, gazdasági és politikai kapcsolatainknak. Amint azt a következő válaszban kifejtem, ezt a kérdést az egyik prioritásommá szándékozom tenni.


5. Prioritások és jogalkotási kezdeményezések


Melyek azok a prioritások és konkrét szakpolitikai lépések – ideértve a jogalkotási kezdeményezéseket is –, amelyeket a biztosjelölt meg kíván tenni annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelem – az Európa 2020 stratégiával összhangban – növekedéshez és a munkalehetőségek bővüléséhez vezessen, és miképpen kívánja a biztosjelölt az Európai Parlamentet már korai szakaszban bevonni e prioritások és szakpolitikai lépések kidolgozásának folyamatába?


A politikai koherencia fontosságát és az integrált szakpolitikák kialakításához szükséges kapacitásunkat, szem előtt tartva a jelenlegi nehéz gazdasági kontextusban kereskedelempolitikánk elsődleges célja az lesz, hogy a munkahelyteremtésre és növekedésre irányuló menetrendünk megvalósítása érdekében maradéktalanul kiaknázzuk a külső növekedési források kínálta potenciált az európai polgárok, a kkv-k és a vállalkozások érdekében a fenntartható munkahelyteremtés, valamint a növekedés elősegítésére. Azt is biztosítani fogom azonban, hogy eközben ne csökkenjen kereskedelempolitikánk hozzájárulása a világszintű fejlődéshez, és ez mindenekelőtt ne menjen a legkevésbé fejlett országok (LDC-országok) kárára.


Az egyik prioritás a többoldalú dimenzió felélesztése és erősítése lesz – az EU többoldalú együttműködés melletti alapvető elkötelezettsége és a fejlődő világ részére nyújtotta előnyök miatt. A Baliban keltett remények után ismét egy nehéz helyzettel állunk szemben, mivel egyes WTO-tagok nem tartják be a Baliban tett kötelezettségvállalásaikat. Amennyiben megerősítik kinevezésemet, továbbra is konstruktívan fogok munkálkodni egy olyan többoldalú kereskedelmi megállapodáson, amely sikeresen lezárja a dohai fejlesztési menetrendet és lehetővé teszi, hogy új ügyeken és kihívásokon dolgozzunk együtt. A dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos nehézségeket azonban nem a teljes WTO-rendszer kudarca jeleként kell értelmeznünk. A rendes bizottságok munkája, a kereskedelempolitika áttekintése és a vitarendezés a nemzetközi gazdasági kormányzás fontos része marad, és ezen eszközök hatékonysága jóval magasabb, mint bármilyen másik többoldalú intézményé. Természetesen az EU által alkalmazott konstruktív megközelítés önmagában nem lesz elég egy erős és jól működő, többoldalú rendszer biztosítására – ebben a többi országnak is részt kell vennie.


Egy másik prioritás nyilvánvalóan a folyamatban lévő tárgyalásaink lezárása lesz. A már meglévő kereskedelmi forgalom miatt mindenekelőtt az Egyesült Államokkal és Japánnal folytatott tárgyalásokban van potenciál arra, hogy az EU gazdaságának jelentős növekedését indítsa el. Ebben és más megállapodásokban biztosítani fogom, hogy fennmaradjon Európa magas szintű védelme a biztonság, az egészségügy, a szociális kérdések és az adatvédelem terén, valamint a kulturális sokszínűség melletti elkötelezettségünk.


Az Egyesült Államokkal és a Japánnal kötött megállapodások fontosak ugyan, de a történetnek csak egy részét képezik. Az egyik kulcsfontosságú kihívás, amellyel szembe kell néznünk: hogyan szilárdítsuk meg gazdasági kapcsolatainkat a nagy feltörekvő gazdaságokkal. Egyértelmű, hogy ezen országok gazdasági növekedése a kereskedelempolitika révén Európa növekedését eredményezhetné. Meg kell vizsgálnunk eseti alapon, hogyan strukturáljuk kapcsolatainkat kétoldalú, többoldalú és sokoldalú kapcsolatok kombinációja révén.


Nem gondolom, hogy a kétoldalú és sokoldalú megállapodások ellentétesek lennének a többoldalú rendszerrel, inkább közbenső lépéseknek tartom őket, amelyek segíthetnek nekünk fokozatosan visszatérni Genfhez. Különösen ami az e megállapodásokban foglalt, a WTO által jelenleg nem lefedett területeken kidolgozott új szabályokat illeti, számomra egyértelmű, hogy ezek a megállapodások válhatnak a mi hozzájárulásunkká a jövőbeli többoldalú gazdasági kormányzásról folytatott globális vitában.


A megállapodások tárgyalása csak egy dolog. Biztosítanunk kell azonban azt is, hogy azok beváltsák ígéreteiket – vagyis hogy a vállalkozásaink teljes mértékben kihasználhassák a megállapodások által létrehozott lehetőségeket. Számos olyan szabadkereskedelmi megállapodásunk van, amely már hatályos, jelenleg ideiglenes alkalmazás alatt áll vagy rövidesen alkalmazandóvá válik. Ezért kiemelt figyelmet szándékozom szentelni a kereskedelmi megállapodásaink végrehajtására. A piacra jutási stratégia lefekteti a gazdasági szereplők, a Bizottság, az uniós küldöttségek, a tagállamok és nagykövetségeik közötti jó együttműködés alapjait, amelyeknek egyesíteniük kell erőiket a piacok megnyitása és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Meg fogom adni ennek a munkának azt a politikai figyelmet, amelyet annak gazdasági jelentősége megkövetel.


Jyrki Katainen alelnökjelölttel is együtt szándékozom dolgozni azzal a céllal, hogy a kereskedelempolitikát egy erős közvetlen külföldi befektetési politika részeként lehessen használni. Európa már jelenleg is a közvetlen külföldi befektetések első számú forrása és célállomása a világon, és továbbra is a befektetések elsőrendű célállomásának kell lennünk a nyitott, jól szabályozott és innovatív gazdaságunknak köszönhetően.


Szoros együttműködésben fogok dolgozni továbbá Federica Mogherinivel, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, a Bizottság alelnökével, Neven Mimica biztosjelölttel és Dimitrisz Avramopoulosz biztosjelölttel az Afrikával fenntartott stratégiai partnerségünk megerősítése érdekében.


A jogalkotási kezdeményezések tekintetében az elmúlt néhány évben igen zsúfolt volt a menetrend, mivel kereskedelempolitikai eszközeinket a Lisszaboni Szerződés új realitásaihoz kellett igazítanunk. A még folyamatban lévő jogszabályi intézkedések befejezésének támogatását prioritásként fogom kezelni. Ami az új kezdeményezéseket illeti, 2015 második felében a Bizottság javaslatokat fog benyújtani a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzéséről szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozóan. A Bizottság átfogó prioritásainak fényében további kezdeményezéseket is lehet mérlegelni az elkövetkező hónapokban.


A kereskedelempolitika kifejlesztésének és végrehajtásának minden szakaszában igyekszem az Európai Parlamentet maradéktalanul tájékoztatni, valamint rendszeres és nyílt párbeszédet kívánok folytatni Önökkel ebben a bizottságban.


Számba fogom venni általános politikai prioritásainkat a korábbi politikai közlemények fényében, és figyelembe fogom venni az Önök véleményét az új irányvonalak kidolgozásakor.