Fő navigációs oldal közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)
Az oldal tartalmának elérése (kattintson a „Belépés” ikonra)
Egyéb honlapok listájának közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)

NOT FOUND !Karmenu Vella

Meghallgatás

 

Karmenu Vella

Portfólió: Környezetpolitika, tengerügyek és halászati politika
 
1. nap , hétfő 29 szeptember 2014 - 14:30 , Brüsszel, 2Q2  
 
A meghallgatásért felelős szakbizottságok/testületek
 Illetékes szakbizottságok/testületek  Társult szakbizottságok/testületek
 
Kérdések / Válaszok
 
1. Általános alkalmasság, európai elkötelezettség és személyes függetlenség

Milyen személyes képességekkel és tapasztalatokkal rendelkezik, melyek különösen alkalmassá teszik Önt arra, hogy biztosként előmozdítsa – elsősorban azon a területen, amelynek felelőse lenne – az általános európai érdekeket? Mi motiválja erre? Hogyan járul majd hozzá a Bizottság stratégiai menetrendjének előmozdításához?


Milyen garanciákat tud adni függetlenségére az Európai Parlamentnek, és mi módon tudja biztosítani, hogy semmilyen múlt-, jelen- vagy jövőbeli tevékenysége nem teszi kérdésessé feladatköre ellátását a Bizottságban?


Közel 40 éve vagyok a máltai parlament tagja. Ez alatt az idő alatt több kormányzati funkciót is elláttam, többek között voltam építési beruházásokért felelős miniszter, iparügyi miniszter és idegenforgalmi miniszter. Emellett több igazgatói és vezetői pozíciót is betöltöttem az állami és magánszektorban, többek között a banki, szállodai és utazási ágazatban tevékenységet folytató vállalatoknál.


Gyakorlati tapasztalatokat szereztem olyan munka végzésében, amelyhez nélkülözhetetlen a markáns politikai vezetés, az irányítás, a tárgyalási készség, valamint a célkitűzések meghatározása és megvalósítása. Legutóbb Málta idegenforgalmi minisztereként én feleltem az ország legfontosabb gazdasági ágazatáért, amely összetettségéből adódóan szükségessé tette, hogy az érintettek széles körével folytassak párbeszédet és együttműködést. A magánszektorban szerzett tapasztalataim ezenkívül tudatosították bennem a tervezés és a hatékonyság fontosságát, valamint a túlzott szabályozás és a bürokrácia elkerülésének szükségességét.


A kék növekedés és a zöld gazdaság lesznek majd annak a foglalkoztatást, a növekedést és a méltányosságot előtérbe helyező versenyképes Európának a fő építőelemei, amelyet Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnöke felvázolt a Parlament előtt, egyrészt az általuk megteremtett munkahelyek miatt, másrészt azért, mert csökkentik Európa függőségét az importált erőforrásoktól. Úgy vélem, hogy a tagállami miniszterként szerzett tapasztalatom felkészített az ezzel a tárcával járó kihívásokra. Egy olyan kormányban töltöttem be miniszteri posztot, amely kulcsfontosságú politikai területként kezeli a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet, amelyek egyúttal az idegenforgalmi miniszteri tárcának is nélkülözhetetlen elemei voltak. A halászat nyilvánvaló okokból régóta központi szakpolitikai terület hazám számára. A tengeri környezet védelméhez, illetve a halászati ágazat fenntarthatóságához fűződő érdekek összehangolása olyan kérdés, amelynek súlyával teljes mértékben tisztában vagyok. A tengerhasznosítás más formáit illetően fontosnak tartom kiemelni, hogy mind miniszteri, mind magánszektorbeli munkatapasztalatom releváns a kék gazdaság fejlesztésére irányuló munkához, valamint ahhoz, hogy e cél eléréséhez együttműködjek a bizottsági kollégákkal az összes vonatkozó szakpolitikai terület közötti szinergiák maximalizálása érdekében.


Meggyőződéses európai vagyok: egykor hazám uniós csatlakozására szavaztam, újabban pedig az Európai Parlament egyik volt képviselője által vezetett Európa-párti kormány minisztere voltam. Politikai karrierem során az alapvető európai értékek és elvek vezéreltek, nevezetesen a demokrácia, a szolidaritás, a nemek közötti egyenlőség, az emberi méltóság, a megkülönböztetésmentesség és a szociális piacgazdaság.


Tapasztalataim alapján beláttam, hogy soha semmi nem tökéletes, illetve hogy mindig tehetők olyan változtatások, amelyekkel hatékonyabbá válhatnak a munkamódszereink. Ha jelölésem megerősítést nyer, biztosi munkám e szemlélettel kívánom végezni, hogy Önökkel együttműködve szembenézzünk az előttünk álló kihívásokkal, és olyan megoldásokat találjunk, amelyekkel elnyerjük polgáraink támogatását és egyúttal megerősítjük bennük az EU legitimitását.


Mindezek megvalósításához alapvetően fontos, hogy a Szerződések őreként a Bizottság maradéktalanul ellássa feladatát. Ezt szem előtt tartva kötelezettséget vállalok arra, hogy a döntéseimet az Unió általános érdekeinek figyelembevételével hozom meg, és hogy feladataim végzésekor független módon járok el, összhangban az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (3) bekezdésével, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikkével, valamint a biztosok magatartási kódexében foglaltakkal. Egyetlen kormányzati vagy más intézménytől, szervtől, hivataltól vagy jogalanytól sem kérek vagy fogadok el utasításokat. Hű leszek az Unióhoz, valamint polgáraihoz, akiket Önök képviselnek.


Vállalom továbbá, hogy elkerülök minden olyan beosztást vagy helyzetet, amely feladataim ellátásában összeférhetetlenséget okozhat. Kellőképpen megtettem érdekeltségi nyilatkozatom, amely a nyilvánosan hozzáférhető, és vállalom, hogy azt változások felmerülése esetén haladéktalanul naprakésszé teszem, továbbá tájékoztatom a Bizottság elnökét, ha feladataim ellátása során tudomásomra jut bármilyen esetleges összeférhetetlenség.

 
 
2. A tárca irányítása és együttműködés az Európai Parlamenttel

Hogyan írná körül szerepét, melyet a biztosi testület tagjaként betöltene? Milyen szempontból tekintené magát felelősnek és elszámoltathatónak a Parlament előtt saját, illetve hivatalának tevékenységével kapcsolatban?


Milyen konkrét kötelezettségeket hajlandó vállalni a nagyobb átláthatóság, a kibővített együttműködés és a hatékony nyomon követés érdekében a Parlament álláspontjai és jogalkotási kezdeményezések iránti igényei tekintetében? A tervezett kezdeményezésekkel vagy a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatban kész-e arra, hogy a Parlamentet a Tanáccsal egyenrangúan ellássa információval és dokumentumanyaggal?


A Bizottság megválasztott elnöke bátor kötelezettségvállalást tett arra, hogy a Bizottságon belül megújítja a testületiség és a csapatmunka szellemét. Nagy várakozással tekintek az új szemlélet gyakorlati alkalmazása elé: az információmegosztás hiányán túllépve indokolt egy új, teljesítmény- és eredményorientált megközelítés felé elmozdulni a Bizottság munkájában. Amellett, hogy minden energiám a saját tárcámra fordítom, a biztosi testületben dolgozó kollégáim által előterjesztett szakpolitikai kezdeményezéseket is figyelemmel kívánom kísérni, és tevékenyen részt fogok venni a velük kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban. A biztosi testületben minden kollégámmal – az alelnököket és Juncker elnököt is beleértve – szeretnék szilárd kapcsolatot létesíteni és szorosan együttműködni.


Tárcám természeténél fogva szinte elengedhetetlen, hogy kifejezetten jó kapcsolatot alakítsak ki számos olyan kollégámmal, akik tárcája szorosan kapcsolódik az enyémhez. Bratusek és Katainennek alelnökökkel különösen szoros kapcsolatot fogok ápolni, hogy segítsem projektjeik megvalósítását. Tárcám nemzetközi vonatkozásaival összefüggésben együtt fogok működni Federica Mogherini főképviselővel és európai bizottsági alelnökkel, valamint a külkapcsolatokért felelős biztosokkal, a tengerpolitikát illetően pedig nagy várakozással tekintek a Carlos Moedas és Corina Cretu biztosokkal folytatandó együttműködés elé.


A csapatmunka és együttműködés iránti elkötelezettségem mindazonáltal nem ér véget a Bizottságnál. Úgy vélem, az Európai Unió demokratikus legitimitásának megszilárdítása érdekében biztosként köteles vagyok munkámról és minden álláspontomról tájékoztatni, illetve munkámba bevonni a két döntéshozó intézményt. A Parlament visszajelzései véleményem szerint a jogalkotási folyamat létfontosságú elemei. A Parlamenttel folytatott együttműködés és párbeszéd eredményeként kialakuló szakpolitikák mindig jobbak azoknál, amelyek esetében nem került sor egyeztetésre. Már közel négy évtizede vagyok parlamenti képviselő, így nagyra értékelem az Európai Parlament szerepét a demokrácia, a legitimitás, az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosításában. Biztosi szerepemet tekintve szinte magától értetődő, hogy szoros partnerség kialakítására törekszem a parlamenti képviselőkkel.


Biztosként – ha e tisztségben megerősítést nyerek – az Európai Bizottság testületiségi elvének megsértése nélkül teljes politikai felelősséget fogok vállalni munkámért, az általam hozott intézkedésekért, valamint az irányításom alá tartozó szolgálatok tevékenységéért.


Átfogó célkitűzésem az, hogy Európát közelebb hozzuk a polgárokhoz. Úgy vélem, ennek megvalósításához elengedhetetlen az Európai Parlamenttel való teljes körű együttműködés, hiszen ez az az uniós intézmény, amelyben polgáraink közvetlen képviselettel rendelkeznek. Ebben az összefüggésben maradéktalanul tiszteletben fogom tartani az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodást. Az Európai Parlament álláspontjainak és kéréseinek figyelemmel kísérése tekintetében a keretmegállapodás rendelkezéseit fogom alkalmazni, a hatáskörömbe tartozó területek vonatkozásában pedig gondoskodom arról, hogy a Bizottság választ adjon a parlamenti állásfoglalásokra, illetve az EUMSZ 225. cikke alapján előterjesztett kérésekre, méghozzá az elfogadásuktól számított három hónapon belül. Ebben az összefüggésben teljes mértékben támogatom Jean-Claude Juncker, a Bizottság megválasztott elnökének azon kötelezettségvállalását, amely szerint a Bizottság a jövőben szoros figyelemmel fogja kísérni a Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási jelentéseit.


Ígéretet teszek arra, hogy a parlamenti képviselőkkel nyílt és átlátható – a kölcsönös bizalmon, valamint a rendszeres és átfogó információcserén alapuló – kapcsolatot alakítok ki annak érdekében, hogy a Parlament és bizottságai gyakorolhassák jogalkotási és ellenőrzési szerepüket. Ajtóm mindig nyitva fog állni a parlamenti képviselők előtt. Ezzel kapcsolatban ismét megerősítem azt a kötelezettségvállalásomat, hogy már a jogalkotási eljárás korai szakaszaiban is széles körű konzultációt folytassak a Parlamenttel. Ezenkívül időt fogok szakítani arra, hogy megjelenjek a koordinátorokkal, előadókkal és bizottsági tagokkal tartandó rendszeres találkozókon. Mivel jómagam is parlamenti képviselő vagyok, ezt nem külön szolgáltatásként fogom fel – ez alapvető fontosságú annak megvalósításához, amit biztosként elterveztem.


Mindezeken túlmenően vállalom azt is, hogy az Európai Parlamentet – mind a parlamenti bizottsági üléseken, mind a plenáris ülés vitáin – ugyanúgy tájékoztatom, mint a Tanácsot. Ezt létfontosságúnak tartom, hiszen az Európai Parlament és a Tanács társjogalkotók. Ez az elv egyúttal alapvető Uniónk felépítése szempontjából, amely nem más, mint a tagállamok és népek uniója. Bármit is teszünk az Unióban, egyformán tiszteletben kell tartanunk ezt a két pillért, amelyek az Unió tevékenységének legitimitását jelentik. Végezetül mindez ahhoz is fontos, hogy teljesítsük Jean-Claude Junckernek, a Bizottság megválasztott elnökének a közösségi módszer felélénkítésére tett ígéretét.

 
 
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által előterjesztett kérdések

3. A Bizottság által megjelölt prioritások


Mely kérdéseknek tulajdonít a biztos abszolút elsőbbséget, hogy szavatolja a fenntartható fejlődést, a környezetvédelem magas szintjét, illetve az uniós környezet minőségének javulását? Milyen konkrét jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket kíván előterjeszteni – és milyen ütemterv szerint – a szóban forgó prioritások mind uniós, mind tagállami szinten történő támogatására?


A fő feladatom a környezetvédelmi politika zöld növekedést előtérbe helyező szemléletének továbbfejlesztése lesz annak érdekében, hogy a környezet védelmének fokozása, az emberi egészség megóvása és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás az uniós szabályozás célravezetőségével (REFIT) összhangban, a lehető legkisebb szabályozási teherrel valósuljon meg. A környezet védelmének együtt kell járnia versenyképességünk fenntartásával. Ha ezt elérjük, a növekedés és a beruházások a korábbiakhoz képest fenntarthatóbbak lesznek. E tekintetben megfelelő keretet biztosít a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program, amely meghatározza az inkluzív zöld gazdaság megvalósításának ütemtervét, és egyúttal védi természeti tőkénket és polgáraink egészségét.


Ahhoz, hogy az EU a zöld és fenntartható növekedés útjára lépjen, minden erőmet latba vetem az erőforrás-hatékonysági menetrend előmozdítására. Ennek részét fogja képezni a körkörös gazdaságra vonatkozó csomag helyzetének értékelése annak érdekében, hogy a csomag összhangban legyen a foglalkoztatási és növekedési menetrenddel és a szélesebb körű környezetvédelmi célokkal.


A fő célkitűzés, vagyis a természeti tőke és az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások védelme minden szinten fellépést tesz szükségessé, ezért kellő figyelemmel fogom kísérni a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia végrehajtását. Eddig is jelentős eredmények születtek, így a 2020-ra – többek között nemzetközi szinten – kitűzött célkitűzések megvalósításáról reményeim szerint biztató félidős értékelést nyújthatok be. Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv képezi a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai uniós politika alapját. Biztosítani szándékozom, hogy az e terület vonatkozásában folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálat eredményeként alapos, átlátható és tényeken alapuló értékelés szülessen, amelynek segítségével meg tudjuk majd vizsgálni, hogy ezek a jogszabályok beolvaszthatók-e egy korszerűbb jogi aktusba.


A vízkészlet-megőrzési terv végrehajtása elő fogja segíteni, hogy édesvizeink, part menti és tengeri ökoszisztémáink vonatkozásában elérjük a jó környezeti állapotot. Uniós szinten egyelőre messze vagyunk ennek megvalósulásától. Megbízatásom vége felé a vízügyi keretirányelv és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv értékelése választ ad arra, hogy szükség van-e bármilyen változtatásra a kitűzött politikai célok maradéktalan megvalósításához. Az erőforrás-felhasználás és az ökoszisztémák egészsége hozzájárul a kék és a zöld növekedésben rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához. Ezen túlmenően szeretném kihasználni a lehetséges szinergiákat tekintettel arra, hogy a halászati és tengerügyi kérdésekért is én fogok felelni.


A 7. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy a polgárokat megóvja a környezettel kapcsolatos terhelésektől és az egészségügyi kockázatoktól. Végrehajtása esetén a „Tiszta levegőt” csomag mintegy 60 000 korai haláleset elkerülését segítené elő, és mintegy 3 milliárd euró közvetlen gazdasági előnyt jelentene a társadalom számára. Az egyik legégetőbb prioritás számomra az, hogy az európai polgárok élvezhessék is majd ezeket az előnyöket. Emiatt át fogom tekinteni a levegőre vonatkozó stratégiáról folytatott tárgyalások helyzetét, mivel biztos akarok lenni abban, hogy az egyes légszennyező forrásokat a megfelelő eszközökkel kezeljük. Ez az értékelés fogja kijelölni a tárgyalások irányát.


Mivel a becslések szerint 2020-ra az európai népesség 80%-a városi környezetben vagy annak közelében fog élni, a városok környezetvédelmi szempontból továbbra is kritikus pontok maradnak. Tekintettel arra, hogy a nagyvárosok gyakran közös környezetvédelmi problémákkal küzdenek, szándékomban áll felmérni, hogy az innováció és a bevált módszerek városok közötti megosztása tekintetében mely kezdeményezések lennének a leghatékonyabbak.


A Rio+20 konferencia megerősítette, hogy a környezeti kihívások egyre inkább összekapcsolódnak. Ezért továbbra is hozzá fogok járulni a fenntartható fejlesztési célok formálását, valamint a nemzetközi környezet- és óceángazdálkodási rendszer megszilárítását célzó globális erőfeszítésekhez.


4. A jogalkotási javaslatok minősége, átláthatósága és végrehajtása


Személyesen miképpen garantálja majd a jogalkotási javaslatok megfelelő minőségét, az Ön és az Ön által irányított szervezeti egységek irányában megnyilvánuló lobbitevékenység teljes átláthatóságát, a valamennyi érdekelt féllel való következetes és kiegyensúlyozott konzultációt? Hogyan gondoskodik majd arról, hogy az európai uniós jog végrehajtása – ideértve az EU pénzügyi eszközeinek hatékony kihasználását, illetve „a szennyező fél fizet” elv alkalmazását is – ugyanolyan következetes pontossággal történjék majd mindegyik tagállamban? Miként szavatolja majd, hogy a környezetvédelmi megfontolások minden uniós és tagállami szintű politikának szerves részévé váljanak?


Ha biztosi tisztségemben megerősítést nyerek, gondoskodom arról, hogy a Bizottság elé terjesztett valamennyi új javaslat a jobb szabályozás elvével összhangban kerüljön kidolgozásra, továbbá vállalom különösen azt, hogy az adott javaslatról teljes körű értékelés készüljön, amely alaposan felméri a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat, valamint kellőképpen figyelembe veszi a szubszidiaritás és az arányosság elvét. Az érintettekkel és a nyilvánossággal folytatott széles körű konzultáció, valamint ezt követően az eredmények közzététele az általam követendő politikafejlesztési szemlélet szerves része lesz. A már most is biztos alapokon álló tudásbázisunkat továbbfejlesztjük azért, hogy meghozott intézkedéseinket szilárd és meggyőző bizonyítékok támasszák alá.


Jean-Claude Junckernek, a Bizottság megválasztott elnökének politikai iránymutatása egy új, átláthatóságra vonatkozó kötelezettségvállalást is tartalmaz. Teljes mértékben támogatom az átláthatóságra vonatkozó új kötelezettségvállalást. Hűen követve az iránymutatásban foglaltakat vállalom, hogy az interneten közzéteszek minden olyan kapcsolatfelvételt és megbeszélést, amelyekre az uniós politikák kidolgozásának és végrehajtásának összefüggésében került sor a szakmai szervezetekkel vagy független személyekkel.


A célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) menetrendjében markánsan jelen van a környezetvédelmi politika, a célravezetőségi vizsgálatok már számos fontos területen befejeződtek (ilyen különösen a víz és a hulladék). Ezt a munkát a több környezetvédelmi jogszabály vonatkozásában folyamatban lévő értékelések és célravezetőségi vizsgálatok lebonyolításával fogom folytatni arra törekedve, hogy a konzultáció mindig széles körű legyen, valamint, hogy a következtetések alátámasztására megbízható adatok legyenek bemutathatók. Szorosan nyomon fogom követni a tárcám hatáskörébe tartozó jogszabályok teljesítményértékelését. Így kívánom biztosítani, hogy a jogszabályok a célnak megfelelőek legyenek, és hogy az általuk kitűzött célkitűzések a lehető legkisebb költség és szabályozási teher mellett valósuljanak meg.


A kihívás továbbra is az, hogy az uniós környezetvédelmi politika három évtizedes fennállása során kidolgozott előírásokat minden tagállamban hatékonyan átültessék és helyesen alkalmazzák, ami a társadalom egészének előnyös. Külön figyelmet fordítok a környezetvédelmi vívmányok lehető leghatékonyabb, következetes, átlátható és átfogó végrehajtásának biztosítására. A tagállamokkal karöltve kettős megközelítést fogok alkalmazni a szabálykövető magatartás előmozdítására, mindeközben pedig új megközelítéseket fogok kidolgozni az együttműködés és a további eszközök vonatkozásában. Nem fogok azonban vonakodni attól, hogy a szabálykövető magatartás és többek között a „szennyező fizet” elv betartásának biztosítására maradéktalanul kihasználjam a Bizottság jogérvényesítési eszköztárát. Ez utóbbi téma fel fog merülni a környezeti felelősségről szóló irányelvnek a REFIT keretében végzendő értékelésében, amelyet szándékaim szerint megbízatásom első felében fogok benyújtani.


A környezetvédelmi kérdések más politikákba történő integrálása a Szerződés által előírt követelmény, amely alapvetően fontos többek között a zöld gazdaságra való átálláshoz. A környezetvédelmi célkitűzéseknek az uniós finanszírozási eszközökbe való integrálása mellett munkám az„Európa 2020” stratégiához való hozzájárulásra és az európai szemeszterre fog összpontosulni, és ennek során szorosan együttműködöm majd biztostársaimmal. A más szakpolitikai területek vonatkozásában – különösen a kohéziós és agrárpolitikában és főleg végrehajtásuk tekintetében – már egyeztetett, környezethez kapcsolódó előfeltételek hozzá fognak járulni a pénzeszközök hatékonyabb és fenntarthatóbb felhasználásához, valamint a környezetvédelmi jogszabályok betartásához.

 
 
Kérdések a Halászati Bizottság részéről

A Halászati Bizottság az alábbi, a közös halászati politika végrehajtására vonatkozó kérdésekre szeretne világos és kifejtett válaszokat kapni a közös halászati politikáért felelős biztosnak jelölt Karmenu VELLA úrtól:


5. Intézményközi szempontok:


A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével bevezetett változások következtében nézeteltérések merültek fel az Európai Parlament és a Tanács között (különösen a halállományok helyreállítására és/vagy kezelésére vonatkozó többéves tervek esetében), illetve a Tanács és a Bizottság között (a Bizottság felhatalmazása, vagy végrehajtói hatáskörrel való felruházása kapcsán).


A többéves tervek vonatkozásában fennálló holtpont feloldására kialakított munkacsoport következtetései nyomán hogyan szeretné a biztosjelölt tevékenyen elősegíteni a Parlament és a Tanács közötti vita megoldását, például azáltal, hogy felülvizsgált vagy új többéves terveket terjeszt elő a közeljövőben?


Minden intézménynek szerepe lesz a konstruktív együttműködés biztosításában, ezt az egyik fő prioritásként fogom kezelni megbízatásom alatt. Ami a többéves tervekkel foglalkozó munkacsoport munkáját illeti, szeretnék kiemelni egy rendkívül pozitív tanulságot: az intézmények közötti folyamatos és nyílt párbeszéd a legcélravezetőbb módszer, amely eredményeket hoz. Gondoskodni fogok arról, hogy a többéves tervekről szóló javaslatokon folyó munka magasabb sebességfokozatba kapcsoljon, és kövesse a munkacsoport által elért megállapodás szellemét. Célom az, hogy a tervek egyszerűek és eredményorientáltak legyenek. Az érdekeltekkel és a tagállamokkal folytatott konzultáció alapvető fontosságú csakúgy, mint az, hogy a legnaprakészebb tudományos szakvélemények álljanak rendelkezésünkre. Az első többéves terv – amelynek előterjesztésére igen hamar sor kerül – a balti-tengeri halászatot fogja érinteni. Más új tervek is előkészítés alatt állnak, ilyen például az északi-tengeri halászatra vonatkozó terv.


A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, illetve a végrehajtási aktusok jól működő elkülönítésének meghatározására való tekintettel készen áll-e a biztosjelölt arra, hogy a Tanáccsal együtt további tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel annak érdekében, közös nevezőre jussanak az EUMSZ 290. és 291. cikkének értelmezése, alkalmazása és ellenőrzése kapcsán?


Ha az Európai Parlament megerősíti jelölésem, Timmermans alelnök úr vezeti majd az EUMSZ 290. és 291. cikkének értelmezéséről szóló intézményközi megbeszéléseket. A biztosi testületben arra fogok törekedni, hogy pozitívan hozzájáruljak ehhez a munkához és előmozdítsam e cikkek egységes értelmezését.


Elkötelezi-e magát formálisan a biztosjelölt arra, hogy a 218. cikk (10) bekezdésének szöveghűbb végrehajtásáért fáradozik majd azon kötelezettség tekintetében, hogy „Az Európai Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztatni kell”?


A 218. cikk (10) bekezdésének maradéktalan végrehajtása megbízatásom ideje alatt végig prioritás lesz, és az irányításom alá tartozó szolgálataimat arra fogom utasítani, hogy az e tekintetben fennálló kötelezettségeinket hiánytalanul teljesítsék. Teljes mértékben egyetértek a Bizottság megválasztott elnökének azon kötelezettségvállalásával, hogy az Európai Parlamenttel kialakított különleges partnerségbe új életet kell lehelni. A Parlament a Tanáccsal egyidejűleg annak rendje és módja szerint továbbra is megkap minden dokumentumot. Ígérem, rendszeresen megjelenek a Halászati Bizottság előtt, ideértve a nemzetközi tárgyalásokat érintő egyeztetéseket is. Szívesen fogadom a párbeszédünk további elmélyítésére irányuló valamennyi javaslatukat.


6. A közös halászati politika reformja


A közös halászati politika végrehajtásához fűződő fő kérdések közül a Parlament elsődleges fontosságúként világított rá a technikai intézkedésekre, a regionalizációra, arra, hogy a fogyasztókat jobban kell tájékoztatni a halászati termékekről, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre, illetve a halászati partnerségi megállapodásokra.


Miként kívánja a biztosjelölt egyszerűsíteni és rugalmassá tenni a technikai intézkedésekre vonatkozó szabályokat? Egy közös keretet, vagy több különféle keretet szeretne-e javasolni a biztosjelölt a különféle tengeri medencék tekintetében?


A meglévő technikai intézkedések felülvizsgálata megerősíti, hogy a jelenlegi szabályok túl bonyolultak és részletesek, valamint nehéz őket végrehajtani és érvényre juttatni. A konzultáció megerősíti, hogy fokozottabb regionalizációra, még inkább eredményorientált megközelítésekre és egyszerűsítésre van szükség, valamint arra, hogy a halászok válláról levegyük a szükségtelen terheket. Az egyik legsürgetőbb prioritás számomra az új technikai intézkedésekről szóló javaslat elfogadása. Ez a javaslat várhatóan meghatározza majd a közös halászati politikát érintő jogalkotás új megközelítését.


Az együttdöntési eljárás hatálya alá tartozó új közös halászati politika szilárd alapot teremt a fenntarthatóság biztosítására. Nagy hangsúlyt helyez az egészséges állományokra és a felelősségteljes, pazarlásmentes halászatra, amely tiszteletben tartja a tengeri ökoszisztémát. Terveim szerint a technikai intézkedések új keretei lesznek azok a fő eszközök, amelyek elősegíthetik a halászathoz kapcsolódó kihívások kezelését.


A hálók szembőségét, a halászati tilalmak bevezetését vagy az érzékeny élőhelyek védelmére irányuló intézkedéseket a társjogalkotók által kitűzött célnak megfelelően kell majd meghatározni: lehetőség szerint 2015-re, de – amennyiben ez nem lehetséges – legkésőbb 2020-ra el kell érni, hogy minden állomány halászata a maximális fenntartható hozam szintjén folyjon.


A regionalizáció egy olyan új irányítási eszköz, amely a tapasztalatok bővülésével fejlődni és javulni fog. Gondoskodni fogunk arról, hogy az egyes alrégiók vonatkozásában meghozott intézkedések következetesek és hatékonyak legyenek. Elmélyítjük a halpopulációk dinamikájával kapcsolatos ismereteinket, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy ösztönözzük az együttműködést azon országok között, amelyek közösen gazdálkodnak bizonyos állományokkal. Ugyanakkor az új szabályok megvitatása közben kezeskedem azért, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok végrehajtása továbbra is prioritás maradjon, mivel a technikai intézkedések elengedhetetlenek célunk eléréséhez, a fenntartható halászat megvalósításához. Ez nemcsak az EU-n belül, hanem az uniós vizeken tevékenységet folytató valamennyi harmadik országbeli hajóra is érvényes lesz.


Vállalja-e a biztosjelölt, hogy előmozdítja a halászati termékek különleges ökocímkézésének bevezetését? Milyen követelményeken alapulna ez az ökocímkézés, és elsősorban mi jellemezné?


A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az érdekelt felekkel folytatott konzultáció után megvalósíthatósági tanulmányt készít a halászati és az akvakultúra-termékek az ökocímkézéséről. Ez a munka már megkezdődött: október 15-én kerül sor az érdekelt felek első konferenciájára, amelyre az Európai Parlament is meghívást kapott. Bizakodva várom a konzultáció és a tanulmány eredményeit annak érdekében, hogy tájékozott vitát folytathassunk erről az európai fogyasztók számára kulcsfontosságú kérdésről. Vállalom, hogy a vitára a jövő év folyamán sort kerítünk.


Tekintettel az Alapszabály 15. cikkére milyen intézkedéseket javasolna a biztosjelölt a földközi-tengeri térségben, hogy megakadályozza egy párhuzamos piac kialakulását a növendék halak tekintetében?


A növendék halak jelentik egy-egy állomány jövőjét, ezért védeni kell őket a földközi-tengeri térségben csakúgy, mint Európában bármely más térségében. A legfontosabb annak biztosítása, hogy eleve ne is kerüljenek a hálóba, ez pedig a szelektivitás fokozásával érhető el. A kirakodási kötelezettség egyértelműen arra fogja sarkallni a halászokat, hogy a szelektív halászat irányába mozduljanak el.


A szabályok világosak: a méreten aluli (azaz a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő) halak nem hozhatók forgalomba közvetlen emberi fogyasztás céljából pontosan azért, hogy a növendék halak halászata semmiféle ösztönzést ne kapjon.


Természetesen a szabályok betartásának kérdése az, hogy kirakodási kötelezettség tárgyát képező méreten aluli halak ne kerüljenek forgalomba közvetlen emberi fogyasztás céljából. Fontos azonban az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásait is hasznosítani az olyan kisméretű halak más felhasználási formáinak kifejlesztésére, amelyek a szelektivitásfokozó intézkedések ellenére még mindig a hálóba kerülnek. Ez elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, és ilyen irányú erőfeszítéseikben a lehető legnagyobb mértékben támogatni fogom őket.


A halászati partnerségi megállapodások terén hogyan tenné jobbá a biztosjelölt az európai uniós halászati, kereskedelmi és fejlesztési politikákat? A majdnem minden halászati partnerségi megállapodásért fizetett pénzügyi hozzájárulás kapcsán szándékozik-e a biztosjelölt új formátumot javasolni az adott országok fejlesztésére elkülönített rész tekintetében?


A halászati partnerségi megállapodások alkotta jogi keret azt hivatott biztosítani, hogy az uniós flották az egyes állományok állapotának, a környezetnek és az ökoszisztémáknak a figyelembevételével folytassák tevékenységüket, és ne versenyezzenek a helyi halászokkal. Az EU jó példával jár elöl, hiszen nincs még egy olyan flotta a világon, amelynek a harmadik országok vizein folytatott tevékenységét az átláthatóság és a jó kormányzás tekintetében ilyen szigorú előírások szabályozzák.


A fenntartható halászati partnerségi megállapodások nemrégiben lezajlott reformja nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy e megállapodások összhangban legyenek a külkapcsolati célokkal (lásd különösen az emberi jogi záradék belefoglalását) és a fejlesztési célokkal (ez utóbbi például célzott ágazati támogatást tesz lehetővé). Gondoskodni fogok arról, hogy ezeket az elveket minden soron következő tárgyaláson maradéktalanul betartsák. Fokozottabb együttműködést kell kialakítanunk a harmadik országokkal azért, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokat e partnerországok a halászatuk jobb irányítását szolgáló eszközként használják fel, hangsúlyt fektetve egyúttal a nyomon követés, az ellenőrzés és a felügyelet kérdésére, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre. A fejlesztési eszközökkel való szinergia mindenképpen fokozható, ezért szorosan együtt fogok működni Neven Mimica úrral.


Milyen stratégiát választana a biztosjelölt azoknak a (különösen a Csendes-óceán közép-nyugati térségében fekvő) országoknak az esetében, amelyekkel az EU kereskedelmi megállapodást kötött, de amelyek jelenleg a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben együttműködni nem hajlandó országok listáján vannak?


A csendes-óceáni halászatban globálisan tapasztalható végrehajtási és ellenőrzési hiányosságok miatt az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy az ezekből az országokból behozott halászati termékek nyomon követhetők és a legálisak legyenek. A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó rendeletnek az illegális halászat elleni küzdelem mellett az is célja, hogy megkönnyítse a legális kereskedelmet, valamint meggátolja, hogy a jogszerűen forgalomba hozott termékek ki legyenek téve az illegális termékek okozta tisztességtelen versenynek. Ebben az összefüggésben az említett rendelet összeegyeztethető az érintett országokkal kialakított jogszerű kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésével. E politika eddigi sikeres végrehajtása révén az EU vezető szerepet vívott ki magának a nemzetközi közösségben, és a harmadik országoknak segítséget nyújtott a halászati gazdálkodásukat előmozdító strukturális változások lebonyolításában. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hamarosan jelentést teszek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó rendelet végrehajtásáról. A jelentés annak értékelésére is ki fog térni, hogy a jogellenes halászatra vonatkozó politika mennyire van összhangban más EU-politikákkal.


Milyen magyarázattal tud a biztosjelölt szolgálni arra nézve, hogy a közös állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket és a többi kezelési kérdést miért éves tárgyalásokon döntik el, és miért olyan megállapodás tárgyát képező jegyzőkönyvekben határozzák meg, amelyek nem az egyetértési eljárás keretébe tartoznak?


A Szerződés értelmében a közös gazdálkodás tárgyát képező állományok tekintetében az éves halászati lehetőségeket tanácsi határozatok állapítják meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése alapján. E határozatok meghozatalát olykor konzultációk előzik meg, amelyek nem vezetnek a felekre nézve joghatással bíró közös intézkedésekhez. Norvégia esetében például – az 1980. évi halászati megállapodás értelmében – a konzultációk menetét és eredményeit tehát egy kölcsönösen elfogadott, nem kötelező erejű jegyzőkönyv tartalmazza, amely nem minősül a Szerződés 218. cikke szerinti nemzetközi megállapodásnak vagy határozatnak. Emiatt a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyveket a Tanács nem is köti meg és velük kapcsolatban az Európai Parlament egyetértésére sincs szükség. A kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyveket tulajdonképpen mindkét fél arra használja fel, hogy illetékes hatóságainak javasolja a konzultációk következtetéseiből eredő belső intézkedések elfogadását. A Tanács által ennek nyomán meghozott, a megfelelő halászati lehetőségek meghatározásáról szóló éves határozatok így továbbra is önálló uniós jogi aktusok.