skip to content

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartósi Irodájának cookie (süti) szabályzata

Weboldalunkon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A cookie-kat nem használjuk személyes adatok gyűjtésére, kizárólag statisztikai okokból a Google Analyticsen keresztül.

Folytatás
 
 
 
2014-03-12

NSA-ügy: legyen azonnal vége a megfigyeléseknek, vagy számoljon az USA a következményekkel, mondja az EP

Veszélybe kerülhet a Parlament hozzájárulása az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodáshoz, amennyiben az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) nem hagy fel a tömeges megfigyeléssel, mondták a képviselők szerdán a megfigyelési rendszer hat hónapos vizsgálatát lezáró állásfoglalás-tervezetben. A szöveg az USÁ-val kötött bankiadat-csere egyezmény és az ún. „védett adatkikötő" (Safe Harbour) adatvédelmi rendszer felfüggesztését is kéri. A terrorizmus elleni küzdelem nem igazolja a titkos és törvénytelen tömeges megfigyelést, fogalmaz az állásfoglalás.

Az állásfoglalás-tervezetet, amelyben a képviselők az uniós polgárok magánélethez való jogát megerősítő következtetéseket és ajánlásokat fogalmaztak meg, 544 szavazattal, 78 ellenszavazat és 60 tartózkodás mellett fogadták el.

„A Snowden-leleplezésekre reagálnunk kellett. Remélem, hogy a következő Parlament a reakciónkat jól felhasználva elfogad egy olyan adatvédelmi alkotmányt, amelyre mindnyájan büszkék lehetünk ˮ - mondta a témáért felelős Claude Moraes angol szocialista képviselő. „Ez volt az egyetlen nemzetközi vizsgálat, amely a tömeges megfigyelésekkel foglalkozott. (…) Még az Egyesült Államok kongresszusa sem indított vizsgálatotˮ - tette hozzá.

A Parlamentnek addig nem kellene jóváhagynia a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségi megállapodást az Egyesült Államokkal, ameddig ez utóbbi teljes mértékben tiszteletben nem tartja az Unióban érvényes alapvető jogokat, hangsúlyozza az állásfoglalás. A képviselők hozzáteszik: az adatvédelem témakörét ki kell emelni a kereskedelmi tárgyalások által érintett kérdések közül. A hozzájárulást veszélyezteti, „ha nem vetnek maradéktalanul véget a mindenre kiterjedő tömeges megfigyelési tevékenységeknek és az uniós intézmények és diplomáciai képviseletek lehallgatásánakˮ, fogalmaz a szöveg.

A képviselők a védett adatkikötő adatvédelmi elvek (az uniós polgárok adatait továbbító, Unión kívüli vállalatok által önként vállalt adatvédelmi elvek) „azonnali hatállyal történő felfüggesztésétˮ kérik. Az elvek „nem biztosítanak elegendő védelmet az uniós polgárok számáraˮ, fogalmaztak a képviselők, akik felszólítják az Egyesült Államokat, hogy javasoljon új, az EU adatvédelmi követelményeknek megfelelő szabályokat a személyes adatok átvitelére.

A terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programról szóló megállapodást szintén fel kellene függeszteni addig, ameddig tisztázódik, hogy van-e az uniós polgárok banki adataihoz az amerikai hatóságoknak a megállapodásban szabályozottakon túlmenően hozzáférése, hangsúlyozták a képviselők.

A visszaélést jelentő személyek európai védelme és az EU-adatfelhő

A szöveg a visszaélést jelentő személyek európai védelmi programjának létrehozását kéri, különös tekintettel „a hírszerzés területét érintő visszaélések jelentésének összetett voltáraˮ. Az uniós tagállamoknak azt is meg kellene fontolniuk, hogy a vészharangot megkongatóknak a büntetőeljárásokkal szemben nemzetközi védelmet biztosítsanak.

Az EU-nak ezen kívül a magas szintű adatvédelem biztosítása érdekében ki kellene fejlesztenie saját informatikai kulcserőforrásait és megoldásait, többek között kiberbiztonsági és titkosítási technológiákat is.

Az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Németországnak, Svédországnak, Hollandiának és Lengyelországnak az állásfoglalás szerint tisztáznia kell a tömeges megfigyelésekben való állítólagos részvételét, többek között titkosszolgálataik és távközlési cégek között létrejött, a személyes adatokhoz és a transzatlanti kábelekhez való hozzáférésről szóló megállapodásaikat, illetve ezen megállapodások kompatibilitását az uniós joggal.

Más EU-tagállamoknak, így a „9 szemˮ (Egyesült Királyság, Dánia, Franciaország és Hollandia) illetve a „14 szemˮ (az előbbi országok, valamint Németország, Belgium, Olaszország, Spanyolország és Svédország) programban részt vevőknek pedig meg kellene győződniük arról, hogy nemzeti szabályzásuk garantálja-e, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok megfelelő parlamenti és igazságügyi ellenőrzés alatt állnak, és eleget tesznek az alapjogokból következő kötelezettségeiknek.

Háttér

Az állampolgári jogi bizottság 2013 szeptemberében kezdte vizsgálni az uniós polgárok tömeges megfigyelésének ügyét. Azóta összesen 16 meghallgatást tartottak (további információ a lenti linken található).

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (a 2014.3.12-re kattintva)
A plenáris vita felvételről (2014.3.11.)
Összefoglaló a vitáról (angolul)
A sajtótájékoztató felvételről (a 2014.3.12-re kattintva)
Audiovizuális anyag televíziók, rádiók számára
Az állampolgári jogi bizottság vizsgálatáról szóló honlap
Jelentéstevő: Claude Moraes (S&D, Egyesült Királyság)
Az eljárás lépései (angolul)

További információ

BALÁZS Eszter
Sajtószolgálat
E-mail: sajto-hu@europarl.europa.eu
Telefon: (+32) 2 28 32584 (Brüsszel)
Telefon: (+33) 3 881 72 420 (Strasbourg)

LŐVEI Andrea
irodavezető
mb. sajtóattasé
Európai Parlament
Tájékoztatási Irodája Magyarországon
Tel: +36 1 411 3540
Mobil: +36 20 334 6258
E-mail: andrea.lovei@europarl.europa.eu