skip to content

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartósi Irodájának cookie (süti) szabályzata

Weboldalunkon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A cookie-kat nem használjuk személyes adatok gyűjtésére, kizárólag statisztikai okokból a Google Analyticsen keresztül.

Folytatás
 
 
 
2018-09-28

Plenáris hírlevél - 2018. október 1-4, Strasbourg

Napirendtervezet
Élő közvetítés a plenáris ülésről (EbS+)
Sajtótájékoztatók és egyéb események élő közvetítése (EP Live)
EuroparlTV
Az EP multimédiás honlapja (angolul)
Hírlevél a neten
A képviselőcsoportok sajtótájékoztatója pénteken 11:00-től
EP Newshub

Tisztább autók az utakon 2030-ra

Az új autók szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, és a nulla, vagy alacsony kibocsátású járművek piaci részesedésének növelése mellett érvel az az új szabálytervezet, amelyről szerdán szavaz a Parlament.

Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága magasabbra tenné a lécet az új autók kibocsátása terén: javaslatuk 2030-tól 45 százalékban állapítaná meg a gyártók kínálatában szereplő személyautó-modellek által kibocsátható szén-dioxid legmagasabb értékét (az Európai Bizottság 2030-tól a 2020. évi kibocsátás 30 százalékában maximálná a kibocsátást). A Parlament 2025-től 20 százalékos határt szabna. Az új teherautókra hasonló értékek vonatkoznának.

Az autógyártóknak ezen kívül garantálniuk kell, hogy a zéró, valamint a kilométerenként 50 grammnál kevesebb szén-dioxidot termelő, alacsony kibocsátású autók és teherautók új jármű eladásaik legalább 40 százalékát teszik ki. Ennek az értéknek 2025-től a 20 százalékot kell elérnie.

Háttér

Az Európai Unióban a közlekedés az egyetlen fő ágazat, ahol az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása továbbra is emelkedik, fogalmaz az állásfoglalás-tervezet. A 2015-ös párizsi nemzetközi klímacsúcson tett vállalások értelmében fel kell gyorsítani a szektor megtisztítását, hiszen az évszázad közepére a zéró kibocsátás elérése a cél.

A világ autóiparában ugyanakkor rohamos változás zajlik, különösen az elektromos meghajtású motorok területén. Ha az európai autógyártók későn váltanak, elveszthetik vezető szerepüket, fogalmaz a dokumentum.

Vita: október 2., kedd

Szavazás: október 3., szerda

Eljárás: rendes jogalkotási eljárás

Sajtótájékoztató: október 3., szerda, 15 óra

Állásfoglalás-tervezet az új személyautók és kisteherautók kibocsátási határértékeiről

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.9.11., angolul)

Jelentéstevő: Miriam Dalli (S&D, Málta)

Az eljárás lépései (angolul)

EP kutatószolgálat: Új autók és teherautók szén-dioxid kibocsátási határértékei (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Online filmek: szigorodnak a szabályok

A képviselők szigorítják a gyermekeknek szóló internetes audiovizuális tartalmakra vonatkozó szabályokat, és legalább 30 százalékra emelik az európai alkotások kötelező arányát az online szolgáltatók kínálatában.

Az Unió a meglévő audiovizuális irányelvet hozza összhangba a digitális korral azzal, hogy az irányelv hatáskörét a műsorszolgáltatók mellett az igény szerint lekérhető videót kínáló (video-on-demand) és videómegosztó platformokra (többek között tehát a Netflixre, a YouTube-ra és a Facebookra) is kiterjeszti.

A gyermekek védelmét célzó új szabályok többek között kötelezően előírják, hogy az online platformok lépjenek fel a gyermekműsorokban az erőszakra, terrorizmusra buzdító, gyűlöletet keltő tartalmak ellen, illetve korlátozzák a reklámokat és termékelhelyezéseket.

Új reklámszabályok

A reklámokra vonatkozóan általános új szabályokat is megfogalmaztak a képviselők. A reggel 6 óra és délután 6 óra közötti műsoridő legfeljebb 20 százaléka lehet reklám; a műsorszolgáltató maga döntheti el, mely időszakra koncentrálja a legtöbb hirdetést. Ugyanakkor a reklámok aránya a fő műsoridőben (délután 6 óra és éjfél között) sem haladhatja meg a 20 százalékot.

Szavazás: október 2., kedd

Eljárás: rendes jogalkotási eljárás

Sajtótájékoztató: október 3., szerda, 10-10:30 órakor a két jelentéstevő, Petra Kammerevert (S&D, Németország) és Sabine Verheyen (EPP, Németország) részvételével

A Tanáccsal folytatott tárgyalások eredményeképp megszületett szöveg (2018. június, angolul)

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.7.11., angolul)

Jelentéstevő: Sabine Verheyen (EPP, Németország)

Jelentéstevő: Petra Kammerevert (S&D, Németország)

Az eljárás lépései (angolul)

EP kutatószolgálat: Az audiovizuális szolgáltatások irányelv (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Októberi EU-csúcs: a képviselők a legfontosabb témákról vitáznak

A brexitre koncentráló október 18-i EU-csúcstalálkozó témáit kedden délelőtt tekintik át a képviselők.

Az Egyesült Királyság 2019. március 30-i, hivatalos távozása előtt hat hónappal az Unió állam- és kormányfői a szigetország kilépésének feltételeiről szóló tárgyalások jelenlegi állását vitatják meg (az Egyesült Királyság képviselőjének távollétében). A további témák között a migráció és a belbiztonság szerepel.

Vita: október 2., kedd

Eljárás: vita állásfoglalás nélkül

Az Európai Tanács 2018. október 18-i ülésének előzetes napirendtervezete

Az Európai Parlament brexittel kapcsolatos állásfoglalásai (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Román jogállamiság: porondon az igazságszolgáltatás függetlensége

A képviselők szerdán Viorica Dăncilă román miniszterelnök jelenlétében a legújabb romániai igazságügyi reformokról vitáznak, és áttekintik azok hatását a hatalmi ágak szétválasztására.

Az üggyel kapcsolatos állásfoglalásról a novemberi ülésszakon szavaz a ház.

Az Európai Parlament idén februárban már foglalkozott a román jogállamiság témájával azt követően, hogy a román parlament igazságszolgáltatási rendszer átszervezéséről és összeférhetetlenségről szóló új szabályai ellen tömegek tüntettek az utcákon. A parlament a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt is módosította; ezek a módosítások jelenleg az alkotmánybíróság előtt vannak.

A tüntetők az elmúlt hónapban ismét az utcára vonultak a korrupció és az igazságszolgáltatást érintő változások ellen tiltakozva. A rendőrséggel való összecsapások során többen megsérültek.

Januárban az Európai Bizottság felhívta a figyelmet a módosítások negatív hatására a román igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni fellépés hatékonysága szempontjából. A parlamenti vita előtt, október elsején Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke az alkotmányjogi bizottságban vitatja meg a helyzetet.

Vita: október 3., szerda

Szavazás: novemberi plenáris ülésen

Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása, állásfoglalással

2017-es jelentés Románia az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért eredményeiről (2017.11.15., angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Jüri Ratas észt miniszterelnök Európa jövőjéről a plenárison

Jüri Ratas, Észtország miniszterelnöke szerdán 10 órától folytat eszmecserét az EU jövőjéről a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

Jüri Ratas 2016 novembere óta tölti be a miniszterelnöki tisztet Észtországban. Ő az Észt Középpárt elnöke is.

Ratas miniszterelnök személyében már a tizedik uniós állam- vagy kormányfő vesz részt a Parlamentben az Unió jövőjéről rendezett vitasorozatban. Látogatását megelőzően az alábbi vezetők vitáztak a képviselőkkel:

A következő, októberi második strasbourgi plenáris ülésen Klaus Werner Iohannis román elnök szólal majd fel.

A vitát követően 12:30 órakor Antonio Tajani, az EP elnöke és Ratas miniszterelnök a strasbourgi protokollterem előtt a sajtó rendelkezésére áll.

Vita: október 3., szerda, 10 óra

Eljárás: Állásfoglalás nélküli vita

Sajtótájékoztató: október 3., szerda, 12:30 órakor a protokollterem előtt

Jüri Ratas észt miniszterelnök életrajza (angolul)

Vita Európa jövőjéről

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Nincs előrelépés az uniós értékek tiszteletben tartásában: a képviselők 70 millió euróval csökkentik Törökország támogatását

A képviselők kedden törölnek 70 millió euró előcsatlakozási támogatást Törökország számára, mivel Törökország nem teljesíti a jogállamisággal kapcsolatos feltételeket.

A Parlament és a Tanács tavaly novemberében úgy döntött, hogy 70 millió euró Törökországnak járó előcsatlakozási támogatást visszatart addig, amíg „Törökország mérhető és elegendő javulást ér el a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság területén, a Bizottság éves jelentése szerint”.

A Bizottság azonban a 2018. április 17-i, Törökországról szóló éves jelentésében sem látta bizonyítékát semmiyen előrelépésnek. A támogatás odaítélésének feltételei ezért nem teljesültek, a képviselők pedig várhatóan támogatják a 2018/5-ös kötlségvetési módosítást, amelyben az eredetileg Törökországnak szánt forrást migrációval foglalkozó programok megerősítésére csoportosítják át.

Szavazás: október 2., kedd

Eljárás: költségvetési eljárás

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.9.25., angolul)

Jelentéstevő: Siegfried Mureşan (EPP, Románia)

Az eljárás lépései (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Montenegró elnöke mond beszédet az Európai Parlamentben

Milo Đukanović, Montenegró elnöke ünnepélyes ülés keretében szólal fel a Parlamentben kedden 11:30 órakor.

A Đukanović elnök által érintett témák között Montenegró csatlakozási tárgyalásainak állása, a biztonságpolitikai együttműködés, és a montenegrói választásokba beavatkozó külső hatalmak szerepe várható. Ez az első alkalom, hogy az elnök az Európai Parlamentbe látogat.

A montenegrói hatóságok Oroszországot vádolják azzal, hogy a választások napján, 2016. október 16-án orosz szimpatizánsok segítségével puccsot kísérelt meg Đukanović akkori miniszterelnök ellen. A puccs állítólagos célja Montenegró NATO-csatlakozásának megakadályozása lett volna.

Montenegró 2017. június 5-án 29. tagként belépett a NATO-ba. Az ország uniós csatlakozási tárgyalásai 2012 júniusában kezdődtek.

Az EP elnöke, Antoni Tajani, és Đukanović elnök 12 órkor sajtótájékoztatót tart a protokollterem előtt.

Vita: október 2., kedd

Eljárás: ünnepélyes ülés

Az Európai Parlament állásfoglalása a 2016-os montenegrói országjelentésről

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Elvett szavazati jog: a képviselők a Tanácsot és a Bizottságot kérdezik a választások előtt

A nem saját tagállamukban élő uniós polgárok nemzeti és európai választásokon gyakorolható szavazati jogának védelméről kérdezik a képviselők a Tanács és a Bizottság képviselőit kedden.

Mit tervez a Tanács és a Bizottság annak biztosítására, hogy ne sérüljön a saját országukban, vagy az őket vendégül látó tagálamban szavazni kívánó uniós polgárok választójoga: ezt kérdezik a képviselők a 2019. májusi európai választások előtt a Bizottságtól és a Tanácstól. A szabad mozgás uniós jogának megtagadása-e, ha az uniós polgár csak korlátozott módon, vagy egyáltalán nem tud szavazni? - teszi fel a Parlament a kérdést a Bizottságnak.

Jelenleg hat uniós ország (Ciprus, Dánia, Németország, Írország, Málta és az Egyesült Királyság) fosztja meg különböző indokokkal külföldön élő állampolgárait a nemzeti országgyűlési választásokon való részvételtől. Egyes tagállamok polgárai nem szavazhatnak saját országuk európai parlamenti képviselőjelöltjeire. Máshol, például Spanyolországban és Portugáliában az infrastruktúrahiány jelenti a szavazójog gyakorlásának gátját.

Vita: október 2., kedd

Eljárás: szóbeli választ igénylő kérdés a Tanácshoz és a Bizottsághoz

Szóbeli választ igénylő kérdés a Bizottsághoz és Cecilia Wikström biztoshoz a Petíciós Bizottság részéről

Szóbeli választ igénylő kérdés a Tanácshoz, Cecilia Wikström biztoshoz a Petíciós Bizottság részéről

EP kutatószolgálat: A más tagállamban élő uniós polgárok megfosztása a szavazati joguktól - Helyzetkép a nemzeti és európai választásokról az EU tagállamaiban (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Több forrást a bevándorlókat ellátó városok és régiók számára

A migránsok és menekültek  fogadásával és integrálásával leginkább a helyi és regionális szerveknek akad dolga, azonban a feladat ellátásához gyakran hiányzik a megfelelő támogatás és forrás.

A képviselők a Földközi-tenger medencéjében zajló humanitárius válságra hivatkozással várhatóan felkérik az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy növeljék a városoknak és régióknak juttatott támogatás összegét. A képviselők a pénz kifizetését a többéves költségvetési keret egyes soraihoz biztosított közvetlen hozzáférés révén javasolják.

Vita: október 3., szerda

Eljárás: A Tanács és a Bizottság felszólalása, állásfoglalás nélkül

Szóbeli választ igénylő kérdés a Bizottsághoz

Szóbeli választ igénylő kérdés a Tanácshoz

Szóbeli választ igénylő kérdés a Tanácshoz

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

ÁFA-változások: a képviselők a rendszer egyszerűsítése és a csalások visszaszorítása mellett

A képviselők szerdán várhatóan támogatják az ÁFA-rendszer bizottsági reformjának tervezetét, és javaslatot tesznek a legfelső ÁFA-kulcs bevezetésére.

A plenáris elé kerülő két jogszabálytervezet az Európai Bizottság átfogó intézkedéscsomagjának része, amelynek célja az ÁFA-rendszer reformja és a több tagállamot érintő tranzakciókra vonatkozó szabályok egyértelműsítése. Az egyik jogszabálytervezet a kis- és középvállalkozásoknak nyújtana segítséget és csökkentené az ÁFA-visszaéléseket, a másik - amelynek jelentéstevője Szanyi Tibor (S&D, Magyarország) - pedig az ÁFA-kulcsok meghatározásának rendszerét tenné áttekinthetőbbé.

Az Unió tagállamai minden évben 50 milliárd eurót veszítenek el határokon átnyúló ÁFA-csalás következtében.

A képviselők várhatóan támogatják majd a bizottsági javaslatot, ugyanakkor kezdeményezik egy 25 százalékos legfelső ÁFA-kulcs meghatározását, vitarendezési eljárások bevezetését, és egy olyan tájékoztató portál létrehozását, amely azonnal pontos információval szolgál a tagállamokban működő ÁFA-kulcsokról.

Vita: október 2., kedd

Szavazás: október 3., szerda

Eljárás: konzultáció

Állásfoglalás-tervezet a hozzáadottértékadó-mértékével kapcsolatos irányelv módosításáról

Jelentéstevő: Szanyi Tibor (S&D, Magyarország)

Az eljárás lépései (angolul)

Állásfoglalás-tervezet a hozzáadottértékadó-harmonizálással kapcsolatos irányelv módosításáról

Jelentéstevő: Jeppe Kofod (S&D, Dánia)

Az eljárás lépései (angolul)

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.9.4., angolul)

Az Európai Bizottság becslései az ÁFA-csalás miatt kieső adóbevételről (angolul  magyar adat 39. oldal)

EP kutatószolgálat az ÁFA-reformról (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Egyéb témák a napirenden:

  • A nem személyes adatok áramlása az Európai Unióban, vita hétfőn, szavazás kedden
  • Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojus), vita szerdán, szavazás csütörtökön
  • A biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismerése, vita szerdán, szavazás csütörtökön
  • Az USA-nak az UNRWA pénzügyi támogatásától történő visszalépését követen az EU által az UNRWA-nak nyújtott támogatás, vita kedden
    Közbeszerzési stratégiai csomag, vita és szavazás csütörtökön

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
(+32) 2 28 42373 (BXL)
(+33) 3 881 73839 (STR)
(+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu


Ön azért kapta meg ezt az üzenetet, mert kérésére felvettük a levelezőlistánkra. Ha a továbbiakban nem szeretne ilyen üzenetet kapni, kérjük, küldjön egy üzenetet az epbudapest@ep.europa.eu e-mail címre!
A feliratkozáshoz kérjük, küldjön egy üzenetet az epbudapest@ep.europa.eu e-mail címre!
Adatait csak az üzenetek elküldéséhez használjuk, és nem adjuk ki harmadik félnek.