skip to content

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartósi Irodájának cookie (süti) szabályzata

Weboldalunkon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A cookie-kat nem használjuk személyes adatok gyűjtésére, kizárólag statisztikai okokból a Google Analyticsen keresztül.

Folytatás
 
 
 
2018-06-11

Plenáris hírlevél - 2018. június 11-14., Strasbourg

Napirendtervezet 
Élő közvetítés a plenáris ülésről (EbS+)
Sajtótájékoztatók és egyéb események élő közvetítése (EP Live)
EuroparlTV
Az EP multimédiás honlapja (angolul)
Hírlevél a neten
A képviselőcsoportok sajtótájékoztatója pénteken 11:00-től
EP Newshub

A képviselők a június 28-29-i uniós csúcs legfontosabb kérdéseiről vitáznak

A képviselők kedd reggel vitatják meg az uniós vezetők június 28-29-i, brüsszeli találkozóján számukra legfontosabb kérdéseket. A csúcstalálkozó fő témái: migráció, biztonság és védelem, az Unió hosszú távú költségvetése, a Brexit-tárgyalások, és az eurózóna reformja.

Az uniós állam- és kormányfők a brüsszeli találkozójuk során a legsürgetőbb ügyekről: a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos következő lépésekről és (27 tagállam részvételével) a Brexit tárgyalások előrehaladtáról egyeztetnek.

A további témák között az Unió többéves költségvetési kerete, az innováció és digitális Európa, biztonsági és védelmi kérdések, és az eurózóna reformja szerepel.

Vita: június 12., kedd

Eljárás: vita az Európai Tanács részvételével

Twitter: #EUCO #MFF #EUBudget #Brexit #eurozone @eucopresident @EU2018BG

Az Európai Tanács 2018. június 28-29-i ülésének előzetes napirendje

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

A holland miniszterelnök az EU jövőjéről

Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke szerda reggel 10 órától folytat eszmecserét az EU jövőjérőt a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

A liberálkonzervatív Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) színeiben induló Mark Rutte 2010-ben lett először Hollandia miniszterelnöke.

Személyében a hetedik uniós állam- vagy kormányfő vesz részt a Parlamentben az Unió jövőjéről rendezett vitasorozatban. Látogatását megelőzően az alábbi vezetők vitáztak már a képviselőkkel:

Antonio Tajani, az EP elnöke és Rutte miniszterelnök szerdán 12:30 órakor a protokollterem előtt tart rövid sajtótájékoztatót.

A júliusi plenáris ülésen Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szólal fel.

Vita: 2018. június 13., szerda

Eljárás: vita Európa jövőjéről, állásfoglalás nélkül

Sajtótájékoztató: 2018. június 13., szerda, 12:30 órakor a protokollterem előtt

Twitter: #FutureofEU @MinPres @markrutte

Mark Rutte holland miniszterelnök életrajza (angolul)

Vita Európa jövőjéről

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag - Európa jövője

2019-es európai választások: a parlamenti helyek új elosztása

Az Európai Parlamentben az Egyesült Királyság távozásával 751 képviselő helyett csak 705 foglal majd helyet, állapítja meg egy szerdán a plénum elé kerülő jogszabálytervezet.

A 2018. február 7-én bemutatott parlamenti javaslat a képviselői helyek csökkentése mellett 46 helyet tartalékba helyez a Brexit után megüresedő 73-ból. A maradék 27 volt brit képviselői helyet az aránytalanul kevés képviselővel rendelkező 14 tagállam között osztják szét. Magyarország változatlanul 21 képviselői helyet kap.

A 46 tartalékba helyezett képviselői helyet vagy elosztják majd az Unióhoz újonnan csatlakozó országok között, vagy érintetlenül hagyják az intézmény méretének tartós csökkentése érdekében. Az Európai Unióról szóló szerződés 14-es cikke értelmében a Parlament mérete nem haladhatja meg a 750 fő plusz elnök létszámot.

A képviselői helyek elosztása táblázatban

A szerdai szavazás a képviselői helyek újraelosztásának végső parlamenti megerősítése. Ezt követően az Unió vezetői június 28-29-i brüsszeli csúcstalálkozójukon hagyják majd jóvá a javaslatot. A plenáris szavazást megelőzően a Parlament alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottsága június 11-én, hétfőn szavaz a javaslatról.

Szavazás: június 13., szerda

Eljárás: egyetértési

Twitter: #EP2019

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.2.7.)

Jelentéstevő: Danuta Hübner (EPP, Lengyelország)

Jelentéstevő: Pedro Silva Pereira (S&D, Portugália)

Az eljárás lépései (angolul)

Az Európai Parlament összetétele (angolul)

Részletes elemzés: az Európai Parlament összetétele (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag - Európai választások 2019

Uniós szabályok a drónok biztonságos reptetésére

A képviselők a drónok biztonságos használatát és piacuknak lendületesebb fejlődését szolgáló új jogszabály-javalatról szavaznak kedden.

A képviselők várhatóan támogatják majd a Tanáccsal már leegyeztetett, drónokra és a drónt vezető személyekre vonatkozó szabálytervezetet. Az új jogszabálytervezet biztonsági és személyesadat-kezelési alapelveket fektet le, és gondoskodik a magánélet védelméről is.

A drónpilótáknak például ügyelnie kell arra, hogy gépük biztonságos távolságot tartson a légteret használó egyéb járművektől, és repülés közben ne sodorjon mást veszélybe.

Az Európai Bizottság a drónhasználat elterjedése miatt tett javaslatot a drónok uniós szabályzására. Az új szabályok az Unió jelenleg modernizált polgári légiközlekedés-biztonsági szabályainak részét képezik majd. Céljuk, hogy biztonságosabbá tegyék a drónok reptetését és megkönnyítsék a szerteágazó nemzeti szabályokkal küzdő fejlesztők dolgát. Jelenleg a 150 kg-nál könnyebb drónokra nemzeti szabályzás vonatkozik.

A képviselők szerint regisztrálni kell a drónpilótákat, ha drónjuk ütközés esetén sérülést okozhat. A drónt azonosítóval kellene ellátni.

Az Európai Repülésbiztonsági Hivatal és a Bizottság közösen dolgozza majd ki az uniós szabályok részleteit.

Hogy melyik drónt kell regisztrálni, azt a felhasználási cél alapján meghatározott kockázatfaktor szerint állapítják majd meg. A két szervezet azt is eldönti, hogy milyen tényezők teszik kötelezővé többek között a maximum berepülhető távolságot mérő és ütközés-elkerülő eszközök, vagy automatikus landolási képességek meglétét.

Vita: június 11., hétfő

Szavazás: június 12., kedd

Eljárás: megállapodás első olvasatban, rendes jogalkotási folyamat

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.1.23., angolul)

Jelentéstevő: Marian-Jean Marinescu (EPP, Románia)

Az eljárás lépései (angolul)

EP kutatószolgálat: Új polgári légiközelekedés-biztonsági szabályok (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Lengyelországi igazságügyi reform: vita Frans Timmermans-szal

A lengyelországi igazságügyi reform áll a képviselők és az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans közötti vita központjában szerdán 15 órai kezdettel.

A lengyel kormány átfogó igazságügyi reformot hajt végre, a reformok pedig a Bizottság szerint veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és sértik a hatalmi ágak elkülönítésének elvét. A Bizottság 2017 decemberében eljárást kezdeményezett Lengyelország ellen, amelynek eredményeképpen szankciókkal sújthatják Varsót. A Bizottság ezen kívül egyes jogszabályok miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságon.

Uniópárti lengyel civilszervezetek petíciót nyújtottak be a Bizottsághoz azt kérve, hogy az kérje fel az Európa Bíróságot a Lengyelországban július 3-án életbe lépő, a Legfelsőbb Bíróságot érintő jogszabály felfüggesztésére. A jogszabály korai nyugdíjba küldené a bírók jelentős részét.

A Parlament márciusban állásfoglalásban támogatta az Európai Unióról szóló szerződés 7(1) cikkének aktiválásáról (amely alapján kimondható, fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós említett értékeket). A képviselők felkérték a tagállamokat: foglaljanak állást arról, hogy Lengyelországban fennáll-e az uniós értékek súlyos megsértésének veszélye, és ha igen, akkor tegyenek megoldási javaslatot. A javaslatok között Lengyelország tanácsbeli szavazati jogának felfüggesztése is szerepelhet.

Vita: június 13., szerda

Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása, állásfoglalás nélkül

Twitter:RuleofLaw #Art7

Állásfoglalás a Bizottság Lengyelországgal kapcsolatos határozatáról (2018.3.1.)

Az EU-s értékek védelme (infografika)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag - jogállamiság Lengyelországban

Kiberbiztonság és együttműködés a NATO-val

Az Európai Unió kiberbiztonságának megerősítéséről vitáznak kedden és szavaznak szerdán a képviselők. A javasolt lépések között egy kiberbiztonsági kérdésekkel foglalkozó gyorsreagálású csoport felállítása, fiatal tisztekre szakosodott katonai Erasmus csereprogram népszerűsítése, kibergyakorlatok elindítása, és a NATO-val való szorosabb együttműködés szerepel.

Az állásfoglalás-tervezet szerint Oroszország, Kína és Észak-Korea, valamint egyéb, nem állami szereplők rosszindulatú kibertámadást intéztek kulcsfontosságú infrastruktúrák ellen, kiber-kémkedési műveletekkel céloztak és tömegesen figyeltek meg uniós polgárokat, hamis információs kampányokat és zsarolóvírusos támadásokat folytattak az Unióban (utóbbira példa a Wannacry vagy a NonPetya vírus). A támadásra szilárd és egységes fellépéssel kell válaszolnunk, vélik a képviselők.

EU-NATO

Egy másik, az Unió és a NATO közötti kapcsolatról szóló és kedden vitára, szerdán pedig szavazásra a Parlament elé kerülő állásfoglalás-tervezetben a képviselők hangsúlyozzák, hogy egyik nemzetközi szervezet sem rendelkezik a hagyományos veszélyforrások helyett egyre inkább hibrid jellegű, újfajta biztonsági kockázatok kezelésére alkalmas, teljeskörű eszköztárral.

A képviselők szerint a kibervédelmi együttműködésen túl elsősorban stratégiai kommunikációra, alapos helyzetismeretre, a titkos információk megosztására, és a szabálytalan bevándorlás megállítására van szükség. Az EU-NATO stratégiai párbeszédnek ezen kívül a katonai személyzet és eszközök Unión belüli gyors mozgatásának útjában álló akadályok felszámolásával is foglalkoznia kellene.

Viták: június 12., kedd

Szavazások: június 13., szerda

Eljárás: saját kezdeményezésű állásfoglalás

Twitter: #cyberdefence @NATO

Állásfoglalás-tervezet a kibervédelemről

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.5.16., angolul)

Jelentéstevő: Urmas Paet (ALDE, Észtország)

Az eljárás lépései (angolul)

Állásfoglalás-tervezet az EU-NATO kapcsolatokról

Jelentéstevő: Ioan Mircea Pascu (S&D, Románia)

Az eljárás lépései (angolul)

Videó: Három fontos kérdés az európai védelemről

Iráni nukleáris megállapodás: az EU lehetőségei Trump döntését követően

A képviselők az EU külpolitikai vezetője, Federica Mogherini részvételével tárgyalják meg kedden, hogy milyen következményei várhatók az Irán ügyében adott uniós válasznak. Donald Trump amerikai elnök döntésével az Egyesült Államok visszalépett az Iránnal kötött nukleáris megállapodástól.

Az Unió egységesen kiáll az iráni atommegállapodás mellett, míg az egyéb kérdéses ügyekkel, például a szír rezsim támogatásával vagy a ballisztikusrakéta-programmal más módon kell foglalkozni, jelentette ki a Parlament külügyi bizottságának német néppárti elnöke, David McAllister. A képviselő azt követően beszélt, hogy Trump elnök bejelentette: országa nem újítja meg az amerikai szankciók felfüggesztését, amelyről az ún. átfogó közös cselekvési terv rendelkezett.

A képviselők várhatóan további tájékoztatást kérnek majd arról, hogy milyen hatásai lehetnek a szankciók újbóli bevezetésének az Irán és egyes uniós cégek (például a Total vagy az Airbus) közötti megállapodásokra.

Háttér

2015 júliusában Irán és hat ország (Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok), valamint az Európai Unió, aláírta az átfogó közös cselekvési tervet. A mérföldkő-jellegű megállapodás az Iránt sújtó szankciók megszüntetéséért cserébe leszögezte, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célt szolgálhat.

Vita: június 12., kedd

Eljárás: az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének felszólalása

Twitter: #Irandeal #JSPOA

Sajtóközlemény: Az EU egységesen támogatja az iráni atommegállapodást (2018.5.8., angolul)

EP kutatószolgálat: az iráni nukleáris megállapodás jövője (angolul)

Kutatók véleményei: az USA visszalépése az iráni megállapodástól (angolul)

Egyéb témák a napirenden:

  • nehézgépjárművek szén-dioxidkibocsátásának mérése és jelentése, illetve üzemanyag-fogyasztása, Zoffoli, vita hétfőn, szavazás kedden
  • uniós oktatás modernizálása, Lybacka, vita hétfőn, szavazás kedden
  • kohéziós politika és a körkörös gazdaság, Skrjec, vita kedden, szavazás szerdán
  • a nemzeti romaintegrációs programok végrehajtása és nyomon követése, a Tanács és a Bizottság felszólalása, vita szerdán
    Nyelvtanulás készségek fejlesztése és a nyelvi kompetenciák kölcsönös elismerése az Unióban, szóbeli kérdés, vita szerdán

Kapcsolat

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
(+32) 2 28 42373 (BXL)
(+33) 3 881 73839 (STR)
(+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu


Ön azért kapta meg ezt az üzenetet, mert kérésére felvettük a levelezőlistánkra. Ha a továbbiakban nem szeretne ilyen üzenetet kapni, kérjük, küldjön egy üzenetet az epbudapest@ep.europa.eu e-mail címre!
A feliratkozáshoz kérjük, küldjön egy üzenetet az epbudapest@ep.europa.eu e-mail címre!
Adatait csak az üzenetek elküldéséhez használjuk, és nem adjuk ki harmadik félnek.