skip to content

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartósi Irodájának cookie (süti) szabályzata

Weboldalunkon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A cookie-kat nem használjuk személyes adatok gyűjtésére, kizárólag statisztikai okokból a Google Analyticsen keresztül.

Folytatás
 
 
 
2018-05-30

Válaszút előtt a schengeni övezet

  • 26 ország, 400 millió ember, és 50.000 km külső határ
  • A Parlament elítéli a még mindig alkalmazott határellenőrzést a schengeni övezeten belül
  • Közös fellépéssel el kell érni, hogy a polgárok ismét élvezhessék a schengeni övezet nyújtotta előnyöket

Az Unió tagállamainak erősíteniük kell a schengeni térség működésébe vetett bizalmat, a tagállamok közötti együttműködést és szolidaritást, fogalmaztak a képviselők szerdán.  

A schengeni egyezmény (az aláíró 26 tagállam közti határokon az útlevél -, és mindenfajta egyéb ellenőrzést eltörlő megállapodás) gyakorlati működéséről elsőízben elkészített éves jelentés a jogszabályok végrehajtása során legszembetűnőbb hiányosságokkal, azok kijavításával, és a következő lépésekkel foglalkozik. A Parlament 439 szavazattal, 157 ellenszavazat és 80 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést.

A hiba gyökere: a belső határellenőrzések visszaállítása

A képviselők bírálják a belső határokon ismét bevezetett határellenőrzést, amelyre részben a közös európai menedékügyi rendszer hiányosságai, részben pedig a politikai akarat, a szolidaritás és a felelősségmegosztás hiánya miatt került sor. Több esetben a folyamatosan alkalmazott ellenőrzés nem indokolt és nem is arányos, ezért az állásfoglalás szerint jogszerűtlen. Jelenleg hat ország alkalmaz határellenőrzést más tagállam felé: Franciaország, Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia.

A képviselők a tagállamok közötti fizikai akadályok, például kerítés felállítását is elítélik.

Követendő lépések

  • Állandó, ütőképes és hatékony uniós tengeri keresés-mentésre van szükség a további életek elvesztése ellen;
  • az uniós tagállamok hatóságainak hatékonyabban kellene információt és statisztikát gyűjteni arról, hogy hogyan bánnak a tagországban nemzeti szinten a határőrizetre szánt forrásokkal és kapacitásokkal;
  • a tagállamoknak az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával, humánus és méltányos körülmények biztosítása mellett kell gondoskodniuk a kiutasítási eljárások gyors és hatékony lebonyolításáról;
  • a tagállamoknak végre kellene hajtaniuk a másik tagállam által már meghozott kiutasítási határozatot ahelyett, hogy újabb eljárást indítanak, vagy visszaküldik az irreguláris bevándorlót a határozatot elsőként kibocsátó tagállamba;
  • a tagállamoknak megfelelő infrastruktúrát, szállást és életkörülményeket kellene biztosítaniuk a menedékkérők számára, különösen a kísérő nélküli kiskorúak, a gyerekekkel érkező családok, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők számára;
  • át kellene alakítani a schengeni információs rendszert (SIS), főként a veszélyeztetett vagy eltűnt gyerekekre, a terrorizmussal kapcsolatos információk azonnali, kötelező megosztására más tagállamokkal, és a kiutasítási határozatokkal kapcsolatos kötelező információcserére vonatkozóan.

A képviselők ismét kiemelik, hogy Bulgária és Románia készen áll a Schengenhez való csatlakozásra, és felszólítja a Tanácsot a két ország belépésének jóváhagyására.

A Parlament hangsúlyozza, hogy az Unió az elmúlt pár év során már több lépést tett a schengeni övezet megerősítésére: többek között felállították a közös Európai Határ- és Parti Őrséget, rutinszerű ellenőrzést vezettek be az Unió külső határain belépni vagy távozni kívánó uniós és nem uniós polgárok esetében, és létrehoztak egy új be- és kilépési regisztrációs rendszert.

A SIS brit használata aggályra ad okot

A képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy átmenetileg az Egyesült Királyság is használja a schengeni információs rendszert. Ez különösen a nem uniós tagállam Egyesült Királysággal fennálló kapcsolat szempontjából problémás.

„Schengen a munkavállalók szabad áramlását jelenti. Az európai állampolgárság legfontosabb eleméről van szó. A jelentés első ízben fogalmazza meg az Európai Parlament álláspontját az övezettel kapcsolatban. Sajnos az övezet működéséről alkotott diagnózis nem jó. Vissza kell adnunk a schengeni vívmányokat az európaiaknak. A tagállamoknak határozott üzenetet küldünk: be kell tartaniuk az összes szabályt, nem csak amelyiket akarják,” fogalmazott a jelentésért felelős Carlos Coelho portugál néppárti képviselő.

Háttér

A schengeni egyezmény kétéves felfüggesztése a becslések szerint 25-50 milliárd euróba kerülne a tagállamok számára. A tagországok közötti határellenőrzés maradandó visszaállítása a következő tíz évben 100-230 milliárd eurós költséggel járna.

A Transnational Institute kutatóintézet szerint Európa országaiban eddig több mint 1200 km falat vagy egyéb határzárat építettek, amelyek összköltsége eléri az 500 millió eurót.

További információ

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.5.30.)

A plenáris vita felvételről (2015.5.29.)

EP kutatószolgálat: Mennyibe kerülne, ha nem létezne a schengeni térség (angolul)

Valóban veszélyben van a belső határok nélküli Európa?

Szabadon hozzáférhető fotó, videó, hanganyag

Kapcsolat

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
(+32) 2 28 42373 (BXL)
(+33) 3 881 73839 (STR)
sajto-hu@europarl.europa.eu

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu


Ön azért kapta meg ezt az üzenetet, mert kérésére felvettük a levelezőlistánkra. Ha a továbbiakban nem szeretne ilyen üzenetet kapni, kérjük, küldjön egy üzenetet az epbudapest@ep.europa.eu e-mail címre!
A feliratkozáshoz kérjük, küldjön egy üzenetet az epbudapest@ep.europa.eu e-mail címre!
Adatait csak az üzenetek elküldéséhez használjuk, és nem adjuk ki harmadik félnek.