skip to content

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartósi Irodájának cookie (süti) szabályzata

Weboldalunkon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A cookie-kat nem használjuk személyes adatok gyűjtésére, kizárólag statisztikai okokból a Google Analyticsen keresztül.

Folytatás
 
 
 
2018-11-13

Ambiciózus új megújulóenergia- és energiahatékonyság-célokat támogat a Parlament

  • 32,5 százalékkal nagyobb energiahatékonyság 2030-ra
  • 2030-ra az elfogyasztott energia 32 százalékának megújuló forrásból kell származnia
  • A második generációs bioüzemanyagok terjedésének ösztönzése

A Parlament jóváhagyta a megújuló energiára (32 százalék) vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra (32,5 százalék) vonatkozó indikatív célértéket, amelyeket 2030-ig kellene elérni, és amelyek kulcsszerepet játszanak az Unió éghajlatváltozási vállalásainak teljesítésében.

A Parlament kedden jóváhagyta a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal júniusban az energiahatékonyságról (434 szavazattal, 104 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett), a megújuló energiaforrásokról (495 szavazattal, 68 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett), és az energiaunió irányításáról (475 szavazattal, 100 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett) született megállapodásokat. A három jogszabály a Tiszta energiát minden európainak nevű jogszabálycsomag része.

2030-ra az energiahatékonyságnak 32,5 százalékkal kell javulnia, a megújuló energiaforrásoknak pedig legalább 32 százalékos arányt kell elérniük a végfelhasználók által fogyasztott összes energián belül. 2023-ban mindkét célértéket felülvizsgálják. A célértékeket emelni lehet, csökkenteni nem.

Alacsonyabb rezsiszámla és az önellátó fogyasztóvá válás joga

Az energiahatékonyság javultával az európaiaknak egyre kisebb lesz a havi villanyszámlája. Európa pedig kevésbé függ majd a külső olaj- és gázszállítóktól, jobb lesz a levegő minősége, és a környezetet is kevesebb káros hatás éri.

A tagállamoknak most első ízben kötelező lesz az energiához nem hozzájutó háztartások sorsát segítő, konkrét energiahatékonysági lépéseket tenniük.

A tagállamoknak ezentúl arra is fel kell jogosítaniuk polgáraikat, hogy azok saját célra fejleszthessenek megújuló energiát, a többletet pedig tárolhassák vagy értékesíthessék.

Átmenet a második generációs bioüzemanyagok felé

A második generációs bioüzemanyagok jelentős szerepet játszhatnak a szállítási ágazat széndioxid-lábnyomának csökkentésében. 2030-ra a szállításhoz felhasznált üzemanyag legalább 14 százalékának megújuló forrásból kell származnia.

Azonban az első generációs bioüzemanyagok esetében fennáll az úgynevezett „a földhasználat közvetlen megváltozásának" (azaz amikor nem termőföldből – például mezőkből vagy erdőkből – élelmiszernövény-termelésre használt termőföld lesz, amelynek magasabb a széndioxid-kibocsátása) magas kockázata. Ezért ezek az első generációs bioüzemanyagok 2030-tól nem vehetők figyelembe elérendő uniós megújulóenergia-célok teljesítéséhez. 2019-től fokozatosan vonják ki a beszámításukat úgy, hogy 2030-ra  már egyáltalán ne essenek latba a számításokban.

Útban az energiaunió felé

2019. december 31-ig minden tagállamnak össze kell állítania egy tíz évre szóló, nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, szakpolitikát és intézkedéseket tartalmazó, integrált nemzeti energia- és éghajlattervezet, amelyet tízévente frissíteni kell.

A jelentéstevők szerint

„A jobb energiahatékonysággal mindenki jól jár. Jó hír ez a fogyasztóknak, mert kevesebb energiát fognak felhasználni, így kisebb lesz a fizetendő számlájuk. De az európai ipar versenyképessége szempontjából is jó a hír, hiszen csökkennek a költségek és erőre kapnak a beruházások" – mondta az energiahatékonyságért felelős cseh szocialista képviselő, Miroslav Poche.

„Megvonjuk az ösztönzőket az élelmiszernövényeken alapuló bioüzemanyagok gyártásától, helyette a fejlett bioüzemanyagok gyártását szorgalmazzuk. Sikerült elérnünk, hogy az önellátás mindenkinek saját joga legyen, és bekerült a jogszabályba az a parlamenti kérés is, hogy 2026-ra ne lehessen díjat felszámolni a fogyasztó által termelt és elfogyasztott energia miatt" – mondta a megújuló energiaforrások témájával foglalkozó spanyol szocialista képviselő, José Blanco López.

A következő lépések

Ha a Tanács is hivatalosan elfogadja a megállapodást, az új szabályok megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal a publikációt követően életbe lépnek. Az energiaunió irányításával kapcsolatos jogszabályt minden tagállamban közvetlenül alkalmazni kell, míg a két irányelv nemzeti jogrendbe való átültetésére másfél év áll a tagállamok rendelkezésére.

További információ

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető

Sajtóközlemény a háromoldalú tárgyalások végén (energiahatékonyság, energiaunió, 2018.6.20., angolul)

Sajtóközlemény a háromoldalú tárgyalások végén (megújulók)

Jelentéstevő (energiahatékonyság): Miroslav Poche (S&D, Csehország)

Jelentéstevő (megújulók): José Blanco López (S&D, Spanyolország)

Jelentéstevő (igazgatás): Jakob Dalunde (Zöldek/EFA, Svédország)

Jelentéstevő (igazgatás). Michèle Rivasi (Zöldek/EFA, Franciaország)

Az eljárás lépései (energiahatékonyság, angolul)

Az eljárás lépései (megújulók, angolul)

Az eljárás lépései (igazgatás, angolul)

EP kutatószolgálat: energiahatékonyság (angolul)

EP kutatószolgálat: megújulók (angolul)

EP kutatószolgálat: az energiaunió igazgatása (angolul)

Uniós válasz a klímaváltozásra: legyen több megújuló energiaforrás (videó)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
Telefon: (+32) 2 28 42373 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 73839 (STR)
Mobil: (+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu