skip to content

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartósi Irodájának cookie (süti) szabályzata

Weboldalunkon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A cookie-kat nem használjuk személyes adatok gyűjtésére, kizárólag statisztikai okokból a Google Analyticsen keresztül.

Folytatás
 
 
 
2019-03-12

Oroszország többé nem tekinthető stratégiai partnernek, mondják a képviselők

  • • Az Uniónak készen kell állnia további szankciók bevezetésére Oroszország ellen
  • • Oroszországnak helyre kell állítania Ukrajna területi egységét
  • • A globális kihívásokra szelektív EU-orosz együttműködéssel kell válaszolni

Nyitva kell hagyni további szankciók bevezetését Oroszország ellen, amennyiben az továbbra is megsérti a nemzetközi jogot, fogalmaz egy kedden elfogadott parlamenti állásfoglalás.

Az Unió és Oroszország kapcsolatainak állapotát felmérő állásfoglalást 402 szavazattal, 163 ellenszavazat és 89 tartózkodás mellett fogadták el.

Meg kell hosszabbítani a szankciókat

A képviselők szerint 2015 óta újabb feszültséggócok alakultak ki az Unió és Oroszország közötti kapcsolatban. Ilyen többek között Oroszország szíriai beavatkozása, szerepvállalása például Líbiában és a Közép-Afrikai Köztársaságban, és folyamatos agresszív lépései Ukrajnában. Kiemelik, hogy Oroszország uniós szélsőjobboldali és populista nacionalista pártokat támogat, és hogy az állam beavatkozik az orosz választásokba és megsérti az emberi jogokat.

A képviselők a nemzetközi jog további megsértéseit felsoroló állásfoglalásukban hangsúlyozzák, hogy az Uniónak készen kell állnia további szankciókat bevezetni Oroszország ellen, különösen olyanokat, amelyek egyes személyeket céloznak. A szankcióknak arányban kell állniuk az Oroszország jelentette fenyegetéssel, fogalmaznak a képviselők. 2018 decemberében a tagállamok szakminisztereiből álló Tanács 2019. július 31-ig meghosszabbította az orosz szankciókat.

Közös válasz globális kihívásokra

Az állásfoglalás kiemeli, hogy az Uniónak felül kellene vizsgálnia az érvényben lévő partnerségi és együttműködési megállapodását Oroszországgal, és az együttműködést olyan területekre kellene korlátozni, ahol abban mindkét fél érdekelt. A többek között az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a terrorizmus jelentette globális kihívások terén van szükség szelektív együttműködésre Oroszországgal.

A két fél közötti szorosabb kapcsolat csak akkor legyen lehetséges, ha Oroszország teljes egészében végrehajtja a kelet-Ukrajnában folytatott háborút lezáró úgynevezett minszki megállapodást, és ismét tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, fogalmaz a szöveg.

Válasz a dezinformációra

A képviselők elítélik az orosz dezinformációs kampányokat és kibertámadásokat, amelyek célja, hogy növeljék a feszültséget az Unión és a tagállamokon belül. Mélységes aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy az Unió erélytelenül válaszol az orosz propagandakampányokra és a közvetlen félretájékoztatásra, és erőteljesebb uniós válaszlépést kérnek. Erre különösen a közelgő májusi európai választások fényében van mielőbbi szükség. Ebből a célból jelentősen növelni kell a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport számára biztosított uniós forrásokat és emberi erőforrást, vélik a képviselők.

Északi Áramlat 2

A képviselők megismétlik: az Északi Áramlat 2 gázvezeték fokozza az Unió orosz gázfüggőségét, és veszélybe sodorja az Unió belső piacát.

Autoriter rezsimek és bomlasztó politikai erők támogatása

A képviselők aggasztónak találják az önkényuralmi rendszerek és országok, például Észak-Korea, Irán, Venezuela vagy Szíria folyamatos orosz támogatását. Azt is sajnálatosnak nevezik, hogy Oroszország az uniós csatlakozásra jelölt országokban olyan szervezeteket és politikai erőket támogat, mint például azok, amelyek ellenzik a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország között régóta húzódó, névadással kapcsolatos vitát lezáró Prespa-megállapodást.

Oroszország gazdasági hadviselése

A képviselők az orosz illegális pénzügyi műveleteket és pénzmosást is elítélik, amelynek keretében az európai biztonságot és stabilitást veszélyeztetve évente több milliárd eurót mosnak át az Unión keresztül. A jelentés hangsúlyozza: a tagállamoknak fel kell számolniuk az orosz oligarcháknak kedvező, úgynevezett aranyvízum/útlevél programjaikat.

Sandra Kalniete (EPP, Litvánia) jelentéstevő szerint

„Vége az udvarias és diplomatikus megfogalmazásoknak. Nagyon szűk téren működhetünk együtt az oroszokkal mindaddig, amíg az ország elfoglalva tartja Ukrajna egy részét, más európai országokat pedig folyamatosan támad.”

További információ

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2019.3.12.)

A plenáris vita felvételről (2019.3.11.)

Az eljárás lépései (angolul)

Sandra Kalniete: „Oroszországot nem tekinthetjük többé az EU stratégiai partnerének”

Szabadon elérhető kép- és hanganyag

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
Telefon: (+32) 2 28 42373 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 73839 (STR)
Mobil: (+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu