Schriftliche Erklärungen zur Abstimmung - 8. Wahlperiode Norbert ERDŐS

A plenáris szavazáson elfogadott megállapodás rendkívül nagy előrelépés a magyar gyógyszeripar számára, mert megszünteti a generikus és bioszimiláris gyógyszergyártók versenyhátrányát a harmadik országok piacán, és a belső piacon is. Ennek következménye, hogy a magyar és európai generikus, illetve bioszimiláris gyártóknak a továbbiakban már nem kell harmadik országba helyeznie a gyártási kapacitásait annak érdekében, hogy az SPC időtartama alatt megkezdhessék a gyártást, így a gyártási mentesség hozzájárul majd a gyógyszeripar fellendítéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez és jelentős közegészségügyi megtakarítást is ígér. Ugyanakkor a megállapodásban szereplő gyártási mentességhez kapcsolódó biztosítékok garantálják az originális gyógyszergyártók érdekeinek is a figyelembevételét, s egyben megakadályozzák a harmadik országbeli exportra gyártott termékek illegális beszivárgását az uniós piacra az SPC időtartama alatt. Ezen okok miatt támogattam a megállapodás elfogadását.

A határokon átnyúló európai mechanizmus az uniós határrégiók életszínvonalának emelését, helyzetének javulását szeretné elősegíteni a határokon átnyúló együttműködést szolgáló eszköztár részeként. A határrégiók az Unió területének megközelítőleg 40%-át teszik ki, és az uniós polgárság közel egyharmada él ezeken a területeken. Azonban a határrégiókban általában magasabb a munkanélküliség és alacsonyabb a gazdasági teljesítmény, fejletlenebb az infrastruktúra, mint a központibb elhelyezkedésű régiókban. Számos előnnyel járt volna, ha az eszköz kötelező jelleget kap, azonban önkéntes eszközként is igen hasznos, ezért az előterjesztést támogattam a strasbourgi plenáris szavazáson.

Szavazatommal támogattam a Zile jelentést az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférésről, mert véleményem szerint egy kiegyensúlyozott jelentésről van szó, amelyben sikerült egyensúlyt teremteni a buszokhoz kapcsolódó szolgáltatási piac liberalizációja és a tagállamokban megjelenő közszolgáltatási szerződések védelme között. A szolgáltatások végzésének szabadsága rendkívül fontos uniós alapelv. A piacok megnyitása és a fokozódó versenyhelyzet olcsóbb és minőségibb szolgáltatásokat eredményezhet. Ugyanakkor fontos volt megakadályozni a káros jelenségeket is. Ezért a jelentés védelmi mechanizmusokat látott elő olyan esetekre és útvonalakra, ahol már működő közszolgáltatási szerződések vannak érvényben, illetve, ha városi vagy elővárosi vonalakról van szó. További fontos eleme a jelentésnek az is, hogy kivédené a kifizetődő útvonalak közötti mazsolázást. Egy ilyen jelenséget nem szabad megengednünk, mivel ez károsan érintheti egyes vidéki települések elérhetőségét. A buszos szolgáltatásoknak pedig épp az a lényege és nagy előnye hogy lehetővé teszik a könnyű kapcsolattartást a legfélreesőbb régiókkal is. Ehhez kapcsolódik az az elvárás is, hogy az új szerződések ne veszélyeztessék a már meglévő közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlyát, sőt a nemzeti hatóságoknak jogában álljon a szolgáltatói engedélyt minden ilyen esetben bevonni. Örülök, hogy a Parlamentnek sikerült egy, a többség számára támogatható szöveget elfogadnia. A végső megegyezés a Tanáccsal azonban már sajnos a májusi választások után felálló parlamentre vár.

Nem értek egyet azzal, hogy az interszexuális személyek jogairól az Európai Uniónak kellene döntenie, hiszen az egyértelműen és félreérttethetetlenül a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ezért - a szubszidiaritás elvének érvényesülését szem előtt tartva - a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a parlamenti állásfoglalás ellen szavaztam.

A megkülönböztetés minden formáját ellenzem, viszont a mai állásfoglalás számos rendelkezése nem tartozik uniós kompetenciába, a hasonló intézkedéseket a tagországok szintjén kell meghozni, hiszen azok egyértelműen tagállami hatáskörbe tartoznak. Ezért - a szubszidiaritás elvének érvényesülését szem előtt tartva - a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a parlamenti állásfoglalás szavazásánál tartózkodtam.

Jelenleg 33 decentralizált ügynökség van az Európai Unióban, azonban a Szerződések nem definiálják, hogy mi is az “ügynökség”, ugyanakkor a Szerződések több helyütt ténylegesen is megemlítik az ügynökségeket (EUSz 9. uniós polgárság, EUMSz 15. átláthatóság elve, 16 adatvédelem, 71 belbiztonság, 123, 24, 127, 130, 282 pénzügyi előírások, stb). Igaz, az EUSz 5. cikkelyének értelmében a hatalomátruházás elvének meg kell felelniük, azonban az ügynökségek szakterületük, felépítésük, finanszírozásukban egymástól teljesen eltérő minőségűek. A jelentés ezt a sokrétű és sokszínű hatalom átruházási létező gyakorlatot tárja fel, és a jobb és átláthatóbb kormányzatisági elszámoltatási eljárást javasol. Mivel az EU-ban az ügynökségek alakítása folyamatos és népszerű, a jobb elszámoltatás és átláthatóság megteremtése érdekében szavazatommal támogattam a jelentést.

nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló jelentés az első olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amelyet az EU egy ASEAN-taggal köt. Éppen ezért a mai jelentés fontos mérföldkő a két régió közötti szabadkereskedelmi megállapodás végső célja felé vezető úton. Továbbá a két félt olyan közös értékek kötik össze, mint amilyenek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem és a multilaterális kereskedelmi rendszer melletti erős elkötelezettség.
A jelentés hangsúlyozza, fontos, hogy az EU továbbra is a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer élharcosa maradjon, aminek a mai megállapodás fontos dokumentuma. A jelentés azt is kiemelni, hogy Szingapúr a világ egyik legversenyképesebb gazdasága, és a világ egyik legkevésbé korrupt országa. A megállapodás fontos lépést jelent és precedenst teremt a más ASEAN-tagállamokkal kötendő kereskedelmi és beruházási megállapodások tekintetében. Ezért szavazatommal támogattam a jelentést.

A közlekedési együttműködés a Nyugat- Balkán országaival még 2004-ben kezdődött egy egyetértési memorandum aláírásával, mely az Európai Bizottság és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Koszovó között köttetett. Az egyezség fő célja, a TEN-T korridorok kibővítése a Nyugat-Balkán felé.
A most elfogadott Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés aláírására 2017 július 12-én és október 9-én került sor. Azóta Koszovó kivételével az összes érintett állam ratifikálta is azt.
Mivel a szerződés szövegével egyetértek, szavazatommal támogattam azt.

Az Európai Parlament Közös Rendelkezésekkel kapcsolatos jelentése több ponton is javít a Bizottság eredeti javaslatán. Többek között javasolja szinten tartani a regionális politika költségvetését (a Bizottság által javasolt csökkentéssel szemben), emelni kívánja az előfinanszírozási rátákat, csökkenteni a tagállami társfinanszírozás mértékét, enyhíteni a makrogazdasági feltételesség körülményeit. A kohéziós politika az Unió legfőbb befektetési politikája, jelentősége és fontossága minden tagállam számára igen nagy, ezért a parlamenti előterjesztést támogattam a végszavazása során. Azonban azokkal a javaslatokkal, melyek arra irányulnak, hogy a bevándorlók integrációját a kohéziós politikából finanszírozzák, nem tudok egyetérteni, ezért ezeknek a pontoknak ellene szavaztam a strasbourgi plenáris szavazáson.

A Jogérvényesülés program eredeti célja a bírák továbbképzése, az európai igazságügyi együttműködés erősödése kellene, hogy legyen. Ez fontos és támogatandó cél. A jelenlegi előterjesztés a Jogérvényesülés programhoz azonban olyan új elemeket és programokat csatol, amelyek eltérnek az eredeti céltól. Az új tervezet szerint a program olyan civil szervezeteket erősítene, amelyek úgymond "védik" a jogállamiságot akár saját kormányuk ellen, és úgy finanszírozná ezen NGO-kat, mintha azok a tagállamok igazságügyi rendszereinek részét képeznék. Az új javaslat pénzügyi támogatást adna ahhoz, hogy civil szervezetek demonstrációkat szervezhessenek és, hogy tagállamokkal szemben pereskedjenek. Megismétli tehát a Jogérvényesülés program azt a típusú NGO-finanszírozást, amit már megháromszorozott összeggel megítélt egy párhuzamosan futó NGO-finanszírozást célzó, ún. Jogok és Értékek program által.
Felháborító és elfogadhatatlan számunkra, hogy ezt az NGO-finanszírozást elsősorban a 7-es cikk szerinti eljárás alá eső tagállamokra irányozná elő, így kifejezetten Magyarországra szabja, ahelyett hogy az eredeti célnak megfelelően bírósági képzésre, valamint polgári- és büntetőügyekben történő igazságügyi együttműködésre fordítaná ezeket a forrásokat. Tehát a parlamenti javaslat újabb pénzügyi kereteket kínál azon szervezetek számára (pl. a Soros-finanszírozta Open Society Institute etc.), amelyek így az európai adófizetők pénzén fogják majd hazánkat bevándorlásellenes álláspontja miatt nyíltan támadni.

Az Európa jövőjéről, illetve az Európai Unió jövőjéről való vita fontos és kiemelt jelentőségű. A jelentés azonban sajnos nem veszi figyelembe az Európában zajló társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok már most látható következményeit, valamint az integrációt egyféleképpen értelmezi, és ezt tekinti a lehető legjobb megoldásnak a jelenlegi problémákra. Mivel az EU jövőjéről való vitának több típusú integráció értelemzést is magában kellene foglalnia, amiben a szuverenitások - legyen az tagállami, nép, parlamenti vagy EU-s szintű - megfelelő egyensúlyban, ellenőrzéssel szerepelnek, tartózkodtam a jelentés szavazásánál.

Az EUSz 9. és az EUMSz 20. cikkelye alapján az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárság komplementer jellegét nem lehet elvitatni, és ebből következik, hogy a hozzáfűződő jogosultságok azonban már tagállamonként több helyütt is korlátozottá válhatnak. Például választáshoz való jog, petícióhoz való jog vagy az Európai Polgári Kezdeményezés támogatásának lehetősége. Ebben a tekintetben EU polgárok különböző minőségi jogosultságokat élveznek (vagy éppen nem élveznek) EU szerte.
A jelentés felhívja a figyelmet az uniós polgárság különböző minőségeire. Azonban a komplementer jellegét mintha elfeledni vélte volna a jelentéstevő és egy olyan politikai programot állított össze az uniós polgárság kiterjesztésére, ami a Szerződéseken túlmutat, többek között az európai politikai pártokhoz való közvetlen csatlakozás lehetősége, megkerülve a tagállami pártokat, vagy halszálka listák bevezetése, illetve tagállamok számára kötelező ünneppé tenné május 9-ét.
Európai démosz és a ténylegesen megélt európai közösség hiányában az uniós polgárság egyelőre nem tud valódi európai identitást teremteni, így ezt a jelentést nem támogattam.

Az EUSz 20. cikkelye lehetőséget ad a tagállamoknak megerősített együttműködések létrehozására. A jelentés ezen lehetőségeket járja körbe létező föderális gyakorlatok alapján. A Szerződések világosan jelzik, hogy megerősített együttműködés csak azokon a területeken jöhet létre, ahol az EU-nak nincs kizárólagos kompetenciája, a jelentés ennek ellenére a Bizottság aktív részvételét írja elő. Továbbá párhuzamos intézményi struktúrákat irányoz elő szintén a Bizottság részvételével, ezért nem világos, hogy a Szerződésben garantált tagállami kompetencia, hogyan maradhat kizárólagosan tagállami.
Mivel azonban a megerősítette együttműködés a tagállami szuverenitások tiszteletben tartásán alapszik, így tartózkodtam a végszavazásnál.

A jelentés a Parlamentnek a Szerződésben garantált, a Bizottság feletti elszámoltatási eszközeit elemzi, mint például a Bizottság elnökének megválasztása, Bizottság kinevezése, bizalmatlansági indítványok, vizsgálódáshoz való jog, írásbeli-és szóbeli kérdések, költségvetés, költségvetés ellenőrzése stb. A jelentés azonban abban látja az alapproblémát, hogy a Szerződések elmulasztanak világos definíciót adni a végrehajtó hatalommal kapcsolatban, így nem válik világossá, hogy meddig terjed ténylegesen a Bizottság hatalma. Ezáltal egy többszintű hatalom jön létre, melynek a politikai és demokratikus ellenőrzése bonyolult és nem lehet hatékony.
A jelentés rávilágít a Bizottság belső eljárási anomáliáira, többek között a jelenlegi Főtitkár megválasztásának kétes procedúrájára, mely az Ombudsmani vizsgálat szerint is „a vonatkozó szabályoknak sem a szövegét, sem pedig a szellemét nem tartotta tiszteletben.”
A jelentés jó irány arra, hogy hogyan lehetne a Bizottságot politikailag elszámoltathatóvá tenni, így szavazatommal támogattam a jelentést.

Az alapvető jogokat mindenki támogatja. Problémák akkor merülnek föl, amikor ezen jogok sokasodnak és már nem lehet megkülönböztetni, hogy mi számít alapvető jognak és mi nem. Jelenleg egyfajta jogi inflálódási korszakban vagyunk. További kérdéseket vet fel, hogy a politika vagy a jog szempontjai felől közelítjük meg az alapvető jogokat. Amennyiben nem lehet a két területet egymástól elkülönítve tartani, úgy politizálódik a jog, eljogiasul a politika.
A Spinelli-jelentés sajnos nem kivétel ez alól sem. Bár az Európai Unió Alapjogi Chartáját igenis kötelező érvényűnek tekintem az EU jog alkalmazásában és meghozatalában, de sajnos, a jelentés egy baloldali politikai agendát fűzött az Alapjogi Charta köré. Éppen ezért nem tudtam támogatni a jelentést.

Az Ombudsman szerepe, hogy az EU intézményeket folyamatosan ellenőrizze, feltárja a hivatali visszaéléseket, az eljárási egységet biztosítsa. A jogszabály kezdeményező jelentés a jelenlegi Ombudsman feladatainak statútumát kiigazítja, egyes hivatkozásokat pontosítja, valamint egyes rendelkezéseket kiegészít. Mivel azonban az érdemi struktúra és a szabályozás lényege nem változik, szavazatommal támogattam a jelentést.

A plenáris szavazáson az indítványt támogattam, a jelentéstervezetben szerepelnek mindazon kritikai felvetések és ajánlások, amelyeket az Európai Beruházási Bank működésével kapcsolatban az elmúlt években megfogalmazott az Európai Számvevőszék, illetve más uniós intézmények. A jelentésben szerepel, hogy a banknak fel kell készülnie a Brexit utáni időszakra, amikor az Európai Beruházási Bank az Egyesült Királyság nélkül folytatja majd tevékenységét. Jelentős eredmény, hogy bekerült a jelentésbe ajánlásként az, hogy az Európai Beruházási Bank erősítse tovább a tevékenységét a Nyugat-Balkán országaiban, hiszen a térség felzárkóztatása és ezen országok integrációja az Európai Unió egyik fő prioritása.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Parlament bevándorláspárti többsége újabb durva politikai nyomásgyakorlási eszközt vezetne be a Soros-tervet elutasító, bevándorlásellenes tagállamok polgáraival szemben. Az EP javaslata az uniós fejlesztési források elvonásával büntetné a Soros-tervet elutasító, bevándorlásellenes országokat. Brüsszel újabb durva támadást indított a tömeges illegális migráció ellen fellépő tagállamokkal szemben. A bevándorláspárti többség megközelítése szerint az illegális migránsokat befogadó tagállamokban rendben működik a jogállam, a bevándorlást elutasító országokban viszont veszélyben van a jogállam, és erre a hamis ürügyre hivatkozva pénzelvonással fenyegeti a Soros-tervet elutasító, bevándorlásellenes országokat.
Abszurd, ezért teljességgel elfogadhatatlan, hogy a javaslat szerint az Európai Bizottság önkényesen, a jogállamiság alapját jelentő normativitás figyelembe vétele nélkül, nyilvánvaló politikai szándékkal büntethetné a neki nem tetsző uniós országokat. Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége még arra is kész volt, hogy támogassa a leginkább migránsbarát zöldek és a radikális baloldal javaslatát, mely az adóverseny gazdaságpolitikai eszközét is a jogállamiságot veszélyeztető intézkedésnek minősíti. Magyarország kormánya minden körülmények között meg fogja akadályozni, hogy bármilyen uniós fejlesztési forrást jogszerűtlenül elvegyenek a magyar polgároktól. A fentiek miatt elutasítottam a jelentés elfogadását.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszelben, politikai szempontok alapján válasszák ki a támogatandó szervezetek körét. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy a politikai támogatáson túl immár pénzügyik erőforrásokat is biztosítana az Európai Parlament migránspárti többsége a bevándorlást nyíltan elősegítő NGO-k számára. Ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam.

Az integráció minőségéről és sikerességéről szóló viták egyre gyakoribbak. A jelentés ezért is veszi górcső alá a differenciált integráció lehetőségét, megoldásait, annál is inkább, mert maguk a Szerződések biztosítanak lehetőséget a tagállamok számára, hogy különböző integrációs utakat hozzanak létre, nevezetesen megerősített együttműködés (EUSZ 20. cikk) és állandó strukturált együttműködés révén (EUSZ 46. cikk). A jelentés hangsúlyozza, hogy a differenciálódást olyan alkotmányos eszközzé kell tenni, amely szükség esetén a teljes politikai rendszer és a polgárok közötti egyenlőség veszélyeztetése nélkül biztosítja a rugalmasságot, és tiszteletben tartja a tagállamok közötti különbözőséget, tehát Európa nem törekszik a mindenkire ráhúzható megközelítés kialakítására.
A jelentés alapján a differenciálás lehet a megoldás a nemzeti politikai körülményekből fakadó patthelyzet feloldásához, oly módon, hogy ez a differenciálódás nem hoz létre első és másodosztályú uniós tagállamokat, valamint párhuzamos intézményrendszereket. Mivel a V4-es együttműködés kiváló példája egy sikeres együttműködésnek az EU-n belül, ezért szavazatommal támogattam a jelentést.