László TŐKÉS
  • László
    TŐKÉS
  • Group of the European People's Party (Christian Democrats)
  • Member
  • Hungary Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt
  • Date of birth: 1 April 1952, Cluj

Vice-Chair

  • DROI Subcommittee on Human Rights

Member

  • AFET Committee on Foreign Affairs
  • DSEE Delegation for relations with Bosnia and Herzegovina, and Kosovo

Substitute

  • PETI Committee on Petitions
  • D-JP Delegation for relations with Japan

Most recent activities

Joint motion for a resolution on Zimbabwe

14-09-2016 RC-B8-0995/2016

Joint motion for a resolution on the Philippines

14-09-2016 RC-B8-0990/2016

Joint motion for a resolution on Somalia

14-09-2016 RC-B8-0989/2016
  • Konferenciát tartottak Budapesten a csehszlovák-magyar lakosságcseréről A csehszlovák-magyar lakosságcsere 70. évfordulója alkalmából tartottak szeptember 25-én konferenciát a németországi Hunnia Baráti Kör és a budapesti Polgárok Háza szervezésében a budapesti VIII. kerületi református templomban. A rendezvény két védnöke Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Tőkés László európai parlamenti képviselő volt, utóbbi részt is vett a konferencián, amelyről Hét évtizedes fájdalom címmel jelent meg beszámoló a Felvidék.ma hírportálon. Horváth Ágnes, a Kossuth Rádió munkatársa egykori kitelepítettekkel készített felvételéből kiderült, hogy a felvidéki magyarság úgynevezett reszlovakizációra nem hajlandó, módosabb harmada volt a leginkább kitéve a kizsuppolásnak. Körülbelül 200 ezren vállalták magyarságukat még így is, kétharmaduk viszont, mintegy 400 ezer ember – a tortúra elkerülése érdekében – szlováknak vallotta magát annak ellenére is, hogy egyáltalán nem beszélt szlovákul. Paradox helyzetek adódtak: az elüldözöttek közül volt, aki csallóközi vagy ipolysági magyarként életében először Magyarországon került szlovák nyelvi környezetbe, Békés megyében, ahová áttelepítették szülőföldjéről, az ott élő szlovák telepesek közé, s ahol immár minden szempontból idegennek érezte magát. „Hetven éve ég bennünk a fájdalom, amiért százezernyi magyart hajítottak ki a Felvidékről. Tolna megyében élek, ahol szinte minden településen találkozom azokkal, vagy azok leszármazottaival, akiket akkor űztek el a szülőföldjükről a csehszlovák hatóságok” – tolmácsolta Potápi Árpád János államtitkár szavait Szvorák Emese, az nemzetpolitikáért felelős államtitkárság felvidéki referense. A Németországban élő Hahn-Seidl Alida, aki az ottani Hunnia Baráti Kör alapító tagja, elmondta: 2007 óta – amikor a pozsonyi parlament megerősítette a Szlovák Nemzeti Tanács egykori rendelkezéseit, valamint a Beneš-dekrétumokat, majd minden évben igyekeztek megemlékezni a felvidéki magyarüldözésről. Ő és Juhász Imre 2012-ben nyújtott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságaihoz, az egykori csehszlovák állam faji jellegű magyarellenes intézkedéseinek az Európai Unió törvényhozása általi felülvizsgálatát és végső soron azok Szlovákia általi hatályon kívül helyezését kérve. Egyes vélemények szerint Szlovákia év végi uniós elnökségéig hallgatólagos megegyezés van arról, hogy nem foglalkoznak a kérdéssel, tehát addig döntés semmiképp sem várható. A petíció elutasítására legfeljebb politikai okokból kerülhet sor, szakmai érvek alapján ez nehezen elképzelhető – vélték annak beadói. Tőkés László felszólalásában az erdélyi magyarok együttérző szolidaritásáról biztosította a hetven évvel ezelőtti események érintettjeit, majd több történelmi példával illusztrálta a szétszakított magyar nemzet egyes részeinek sorsazonosságát és -közösségét. Az európai fórumokon zajló kisebbségi jogküzdelem és a különböző petíciós ügyek állásáról szólva vázolta azt a labirintust, ami a brüsszeli-strasbourgi bürokrácia sajátja. Hangsúlyozta: a mostani kilátások jobbak, mint a korábbiak voltak. A Kárpát-medencei Autonómiatanács, amelynek üléséről érkezett a józsefvárosi templomba, megpróbálja kötetbe szerkesztve európai fórumok elé terjeszteni annak a helyzetnek a leírását, amely a Magyarországgal szomszédos államokban fennáll. Branislav Škripek szlovák európai parlamenti képviselő is felszólalt a konferencián, szerinte az ún. lakosságcsere-egyezmény következményeinek szlovákiai kezelése főként a szinte teljes egészében elüldözött és kifosztott németek miatt problémás, egyébként nemcsak Szlovákiában, hanem Csehországban is, a vagyoni kárpótlást pedig legfeljebb csak egyéni módon lehet majd elérni. Krivánszky Miklós, a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Szövetsége alelnöke azt hangsúlyozta, hogy ők pontosan ezt tűzték ki céljukul már 2002-ben, különösen a Morvaországba deportált 42 ezer magyar ügyének kezelésében tartják fontosnak. Ezen esetek a Beneš-dekrétumokat követően, a csehszlovák parlament döntései alapján történtek, tehát immár a belső állami jog szerint. Bár mind kevesebben élnek azok közül, akiket a magyarüldözésnek ez a sajátos formája érintett, az elkövető állammal szembeni jogigényükről nem mondanak le.
    26/09/2016 15:30 - facebook
  • A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Budapesten tartott munkaülést szeptember 23-án délután, a várbeli Magyarság Házában, amely szombaton délelőtt sajtótájékoztatóval zárult a Gellért Szállóban.
    26/09/2016 12:39 - facebook
  • Továbbra is Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Budapesten tartott munkaülést szeptember 23-án délután, a várbeli Magyarság Házában, amit ma délelőtt egy állásfoglalás elfogadása és sajtótájékoztató tetőzött be. Egyebek mellett megtárgyalták a KMAT monitoring-rendszerének kérdéseit, megejtették az elvégzett állapotfelmérés kiértékelését, áttekintették a különböző együttműködési formákat és lehetőségeket, illetve megtartották a tisztújítást. Ez utóbbi eredményeként újraválasztották a tanács elnökévé Tőkés László püspököt, európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Az ülést követő sajtótájékoztatón a püspök felidézte: a tanács 2004-ben alakult meg Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére, a külhoni magyar polgári és politikai szervezetek egyesítésére, a Kárpát-medencei közösségek autonómiatörekvéseinek támogatására. Elmondta: a tanács idén felmérte a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét. Megerősítést nyert, hogy a számszerű kisebbségben élő, őshonos magyar nemzeti közösségek a környező országokban diszkriminált helyzetben, másodrendű állampolgárokként élnek, a szórványosodással és asszimilációval szemben védtelenek. A felmérés szerint az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket. Ugyanakkor a közepes szintnél rosszabban érvényesül a közösségi önrendelkezési jog, a független és demokratikus politikai képviselethez való jog, alacsony a nemzeti közösségek állam általi védelme. Összességében: reális autonómiával egyik magyar kisebbség sem rendelkezik a Magyarországgal szomszédos államokban. A felmérés szerint ennek ellenére kielégítőnek mondható a magyar nemzeti közösségek állapota, amennyiben a saját szervezetekhez való jogot és az akadálytalan kapcsolatokhoz való jogot vizsgálják, elvi és törvényi szinten pedig a megkülönböztetés nélküli, egyenlő bánásmódhoz való jog is biztosított. Ugyanakkor a kutatás szerint a határon túli magyarok számára mindennapi küzdelmet jelent a tájékoztatáshoz, a védelmi mechanizmusokhoz, a nyelvhasználathoz való joguk érvényesítése, a legkevésbé pedig az anyanyelven történő, teljes vertikumú oktatáshoz való jog érvényesül. Magyar nyelven lényegében csak a magyar állam által létrehozott vagy működtetett egyetemeken lehet tanulni. A magyar nemzet és a magyar nemzeti közösségek történelmét, kultúráját nem megfelelően tanítják a többségieknek, ez pedig gátolja a társadalmi együttműködést, mivel nem oldja a meglévő nemzeti ellentéteket. A felmérés szerint a legjobb helyzetben a jogok érvényesülését tekintve a legkisebb létszámú, azaz a szlovéniai magyar kisebbség van, őket a horvátországi, az ukrajnai, a szerbiai kisebbség követi, a legrosszabb helyzetben a legnagyobb lélekszámú szlovákiai és a romániai magyarok vannak. A felmérés részleteiről Bedő Árpád, a KMAT titkára elmondta: 2014-ben állították össze a szempontrendszert a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatára. Az űrlap 163 kérdést tartalmazott, 86 szempontot alapján, 14 témakörben, és hat ország kilenc szervezete koordinálta a kitöltetést. A továbbiakban Tőkés László, a KMAT újraválasztott elnöke hangsúlyozta: a Kárpát-medencei Autonómiatanács az október 2-i népszavazáson való részvételre és a nemmel való szavazásra buzdít. Hozzátette: egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy a problémákat helyben kell megoldani, ezért nem az elvándorlás jogát, hanem az otthonmaradás jogát támogatják. A helyben maradás a környező országokban élő magyar kisebbségeknek olyan európai érték, amihez ragaszkodniuk kell – hangsúlyozta a püspök. „Mi nem vagyunk kivándorlók, mi otthon szeretnénk megoldani a problémáinkat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért teljes szívvel tudnak csatlakozni a népszavazás ügyéhez, és egyértelműen nemmel felelnek a feltett kérdésre. Szerinte a népszavazáson való részvétellel a kettős állampolgárság valóságtartalommal telik meg, és szélesedik az újrahonosított magyarok jogköre azzal, hogy részt vehetnek a voksoláson. Az erről szóló állásfoglalást aláírta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége. Ebben az áll: erőszakos támadás zajlik Európa ellen, humanitárius köntösben, ezért útját kell állni az önsorsrontó brüsszeli politikának. Az illegális bevándorlók inváziója Európa történelmének legsúlyosabb válságát jelenti, mely középtávon az egész európai kultúrát eltűnéssel fenyegeti. Az elmúlt egy évben beigazolódott, hogy az idegen kultúrájú, beilleszkedésre a legkisebb hajlandóságot sem mutató, saját normáikat a befogadó társadalmakra ráerőltetni igyekvő betolakodók a közbiztonság radikális megromlását, terrorfenyegetést, az ún. no-go (a hatóságok által is került) zónák megszaporodását hozzák magukkal. Az állásfoglalás szerint az Európai Unió jelenlegi vezetőségének politikája semmilyen kilátással nem kecsegtet, hiszen bevándorló tömegek eltartására a kontinens egyszerűen képtelen, a kötelező kvótarendszer azon túl, hogy súlyosan sérti az érintett országok szuverenitását, nem old meg semmit. Arra a kérdésre, hogyan tudják ösztönözni az erdélyi magyarokat a népszavazáson való részvételre, Tőkés László a sajtótájékoztatón kifejtette: az EMNT és az EMNP aktívan kampányol, nagy szerepet vállaltak a külhoni magyarok választási regisztrációiban, segítenek az azonosító nyilatkozatok kitöltésében és a levélszavazatok eljuttatásában az illetékesekhez. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy az RMDSZ visszafogottan kampányol. Ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy Erdélyben a magyarországinál is nagyobb lesz a részvétel.
    24/09/2016 15:42 - facebook

Contacts

Bruxelles

  • Parlement européen
    Bât. Altiero Spinelli
    09E210
    60, rue Wiertz / Wiertzstraat 60
    B-1047 Bruxelles/Brussel

Strasbourg

  • Parlement européen
    Bât. Louise Weiss
    T09013
    1, avenue du Président Robert Schuman
    CS 91024
    F-67070 Strasbourg Cedex

Postal address

  • European Parliament
    Rue Wiertz
    Altiero Spinelli 09E210
    1047 Brussels