László TŐKÉS
  • László
    TŐKÉS
  • Group of the European People's Party (Christian Democrats)
  • Member
  • Hungary Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt
  • Date of birth: 1 April 1952, Cluj

Vice-Chair

  • DROI Subcommittee on Human Rights

Member

  • AFET Committee on Foreign Affairs
  • DSEE Delegation for relations with Bosnia and Herzegovina, and Kosovo

Substitute

  • PETI Committee on Petitions
  • D-JP Delegation for relations with Japan

Most recent activities

Joint motion for a resolution on Guatemala, notably the situation of human rights defenders

15-02-2017 RC-B8-0152/2017

Deterioration of the situation in Eastern Ukraine (debate)

14-02-2017 P8_CRE-PROV(2017)02-14(12)
  • Amire nem emlékezünk, az nem létezik A Magyar Polgári Egyesület szervezésében tartottak konferenciát február 18-án a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében a szovjet munkatáborokba elhurcoltakról, a Gulág-Gupvi Emlékév keretében. A magyarországi Gulág Emlékbizottság támogatásával létrejött eseményen elsőként Tőkés László EP-képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke köszöntötte a szép számban egybegyűlteket, az emlékezés fontosságára hívva fel a figyelmet. Ebben a vonatkozásban, mint fogalmazott, első tézise az, hogy „amiről nem emlékezünk, az nem létezik”, második tétele pedig így hangzott: „ahogyan emlékezünk valamire, az úgy létezik”. Kiemelte, hogy nagyon jól ismerték ezeket a tételeket a kommunisták, akik egész egyszerűen el akarták törölni a múltat, vagy a tényeket eltorzítva alakították ki hivatalos történelemszemléletüket. Nem csoda hát, ha a kommunizmus bukása után az emberekben egyszerre tör fel a múlt megismerésének az igénye – jegyezte meg az európai képviselő. „Akié a múlt, azé a jelen” – folytatta a politikus, kiemelve, hogy a múlt felidézésének módja politikai kérdés is, hiszen „ahogyan elfoglalták Erdélyt, úgy el akarják foglalni a múltunkat is. Ezért a múltra emlékezés nekünk létkérdés.” Végezetül bejelentette, hogy a bukaresti katonai törvényszék megidézte tanúként az 1989-es forradalom eseményeinek feltárása ügyében. (Lásd erről szóló mai közleményünket.) Tőkés László reményét fejezte ki, hogy „nem fog ezúttal is hazugságba torkollni a kivizsgálás, és valóban kiderül, mi történt 1989 decemberében, 1990 márciusában és júniusában”, majd hozzátette: „Fontos lenne, ha nem a forradalom hatvanadik évfordulón derülne ki, hogy mi is történt valójában, hanem már most tudnánk, mi az igazság”. A továbbiakban Benkő Levente kolozsvári újságíró, történész osztotta meg a hallgatósággal kutatási eredményeit Magyarok és németek elhurcolása 1944 őszén Romániában című előadásában. Emlékeztetett: nincs kollektív bűnösség, az elítélendő cselekményeket soha nem egy közösség, hanem egyének és intézmények követik el. Ezzel szemben Romániában már 1943-ban megfogalmazódott a magyar és a német nép kollektív bűnösségének a gondolata. Felidézte: Románia átállása után a magyar hatóságok kivonultak Észak-Erdélyből, és így a magyar lakosság teljesen védtelen maradt. Erős magyar- és németellenes hangulat alakult ki, és már augusztus 25-én megszületik az első csendőrségi parancs, amit további parancsok követnek, melyek alapján elkezdődött a németek és magyarok deportálása. Bár az utasítások a második bécsi döntés után Észak-Erdélybe költözött magyarokra és németekre vonatkoztak, a román királyi hatóságok a szovjetekkel együttműködve az őshonos erdélyi magyar és német férfiakra is kiterjesztették azok hatályát. Csak 1945 februárjától kezdték többé-kevésbé megúszni az elhurcolást a Romániában őshonos kisebbségiek. Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató, író elevenítette fel az ottaniak deportálásának tragikus történetét Akiknek még sír sem jutott címmel, a nagyváradi Duma István volt 56-os politikai fogoly börtönélményeiről beszélt. Végezetül Papp Annamária kolozsvári újságíró vázolta fel a kolozsvári deportálások történetét egyéni sorsok bemutatásával. (Forrás: Erdon.ro)
    20/02/2017 20:05 - facebook
  • Tőkés László ügyészségi meghallgatáson vett részt Bukarestben A román Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék mellett működő Főügyészség katonai részlege tavaly novemberben elrendelte az 1989-es forradalom ügyében indított kivizsgálás kiterjesztését. Mint ismeretes, emberiesség ellen elkövetett bűnök gyanúja miatt indult eljárás az 1989. december 22-e utáni történések kivizsgálására. Az ekkor hatalomra került új politikai és katonai vezetés olyan intézkedéseket rendelt el a hatalom megőrzése céljából, amelyek sok ember halálát, fizikai vagy pszichikai sérülését okozták. Tőkés László EP-képviselőt, az EMNT elnökét február 20-ára idézték be tanúként a bukaresti katonai főügyészségre, ahol kizárólag az 1989. december 22-e után, az Iliescu-rezsim hatalomra kerülését követően játszott szerepéről kérdezte három ügyész. Az elmúlt években a „forradalom szikrájaként” emlegetett Tőkés László következetesen szorgalmazta, hogy induljon be végre az igazságszolgáltatás mind a temesvári népfelkelés, mind az abból kibontakozó forradalom idején elkövetett erőszakos cselekmények, mind pedig az 1990-es bányászjárások és a marosvásárhelyi fekete március ügyében. Közel három évtized elmúltával is csak a bányászjárások kapcsán történt némi előrelépés. Az EP-képviselő osztja az vizsgálati szervek ama véleményét, miszerint a Ceaușescu házaspár elmenekülése után egy előre elkészített terv alapján zajlott minden intézkedés, amelynek az volt a célja, hogy az új vezetők legitimálják hatalmukat. A katonai ügyészek kérdései az 1989. december 22. és 30. közötti időszakra vonatkoztak, az ún. Nemzeti Megmentési Front megalakulása és kezdeti ténykedése napjaira, az erőszak ugyanis akkor szedte a legtöbb áldozatot, jóval többet, mint a diktátorok bukáshoz vezető tüntetések idején. Az NMF vezető testületébe annak idején a kommunista rezsim egyes disszidenseit és a népfölkelés emblematikus alakjait is bevonták, köztük Tőkés Lászlót is, ám ő – mint azt az ügyészek érdeklődésére elmondta – sosem került olyan helyzetbe, hogy bármilyen döntésben érdemben részt vehetett volna. Meghívásával és alkalmi jelenlétével az új hatalom intézkedéseit próbálta legitimálni Ion Iliescu és köre. „Az NMF vezetőtanácsa is jószerével látszattevékenységet folytatott, az operatív döntésekért Iliescu és társai a felelősek, lényegében ők vezették akkor az országot. Én magam is jóhiszemű voltam, egyenesen népszerűsítettem a forradalmi kormány és Iliescuék tevékenységét” – fejtette ki Tőkés László a kezdeti lelkesedés közhangulatát jellemezendő. Az ügyészek a továbbiakban arra voltak kíváncsiak, hogy mikor változott ez a viszonyulás. „Doinea Cornea 1990. januári lemondása után kezdtek kiszorítani engemet is a Nemzeti Megmentési Front Tanácsából, véglegesen akkor lettem kegyvesztett, amikor a marosvásárhelyi fekete március eseményeinek hátterét lelepleztem az első amerikai körutamon. Emiatt aztán Iliescu bedobta a magyar szeparatizmus vádját” – mondta a volt püspök. Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje a maga során üdvözölte, hogy 27 év után végre újrakezdték a nyomozást, és jó lenne, ha ugyanolyan lenne a vége, mint a bányászjárásnak, vagyis vádemelés Ion Iliescu és a többi társtettes ellen. „Sajnálatos módon a román nyelvű média egyáltalán nem mutatott érdeklődést ezzel a kérdéssel kapcsolatban, pedig az igazság kiderítése a december 22. utáni áldozatokkal kapcsolatban igenis minden román állampolgárnak az ügye” – mondta a jogi képviselő. Tőkés László hozzátette: a fekete március felelőseinek kiderítése és elszámoltatása is előbb vagy utóbb meg kell történjen, mert azzal lenne teljes a korabeli képnek a feltárása. Ez az esemény egyenes folytatása volt annak a polgárháborús hangulatkeltésnek, pszichológiai és médiaháborúnak, amelyet 1989 decemberében indított meg a posztkommunista hatalom pozíciójának megszilárdítása végett.
    20/02/2017 15:17 - facebook
  • N Y I L A T K O Z A T Autonómiaküzdelem helyett megalkuvás? Az új törvényhozás felállása óta a Magyar Polgári Pártot bekebelező Romániai Magyar Demokrata Szövetség első komoly próbatétele a váratlanul előállott kormányválság volt. Egyeduralmát visszaszerző érdekszövetségünk nem állotta ki a próbát. Az állampolitikai rangra emelkedett, intézményes korrupció ellen fellázadt polgári tömegekkel szemben a szövetséges posztkommunista kormányerőkkel vállalt bűnrészességet. Az MPP akarva-akaratlanul hasonlóképpen cselekedett. Újraválasztott elnöke szerint „a parlamenti bizalmatlansági indítvány – múlt – szerdai szavazásán jó lelkiismerettel se igennel, se nemmel nem lehetett szavazni”. Tehát tartózkodtak. Márpedig az erdélyi magyarok „jó lelkiismerete” 1989 óta azt diktálja, hogy ne vállaljunk közösséget egy bűnös rezsim hordozóival, azokkal, akik a törvényesség látszatának örve alatt Románia egész népét és – benne – magyarságunkat egyaránt kifosztják. Az erdélyi magyarok parlamenti képviseletének nem a kormány, hanem a jogosan tüntető százezrek oldalán lett volna a helye. Az MPP RMDSZ-arculatú szatmárnémeti kongresszusán fennen dicsérték a magyar összefogást. Pedig nyilvánvaló, hogy az RMDSZ-t és polgári platformját nem az összefogás, hanem a kölcsönös megalkuvás tartja össze. Az RMDSZ megalkuszik a román hatalommal, az MPP pedig megalkuszik az RMDSZ-szel. A kettő pedig egy. Várható és látható módon „a kettő egy” bukaresti magyar politikai képviselet következő komoly próbatétele a székelyföldi területi autonómia képviselete lesz. Az előjelek igencsak baljósak. Minekutána a váltig fogadkozó RMDSZ jó ideje beígért autonómiatervezetének a benyújtását már évek óta halogatja, íme, a hozzáidomuló MPP régi-új elnöke is a halasztás mellett foglalt állást, amikor is kijelentette, hogy olyankor kell beterjeszteni a székelyföldi autonómiatervezetet, amikor esélye van annak, hogy a parlamenti szakbizottságban és a plénumban megvitatják. Ezt halljuk az RMDSZ-től immár évtizedek óta: „még nem aktuális”. Netalán megszívlelték Liviu Dragnea pártvezér és a Ceauşescu, valamint Iliescu nyomdokában járó román akadémikusok országféltő üzenetét? De mit szólnak ehhez a székelyek? Nevezetesen azok a polgári székelyek, akik ott tapsoltak Szatmárnémetiben. Talán azért éppen ott, mivel a Székelyföld szívében ugyanezt nem tartották volna ildomosnak megtenni? Decemberben óvatos fenntartással azt mertük remélni, hogy a Fidesz–KDNP nélkülözhetetlen támogatásával ismét parlamenti helyeket nyert RMDSZ jó irányba fog elmozdulni, s a bukaresti önfeladás helyett a polgári-nemzeti politizálás irányvonalát választja. Az azóta eltelt idő és a bekövetkezett fejlemények sajnos nem támasztják alá reményeinket és elvárásainkat. Hogyan tovább? – tevődik fel a kérdés. Egészében véve a bukaresti magyar érdek- és közképviselet autonómiapolitikája fogja megadni a választ. Strasbourg, 2017. február 15. Tőkés László az EMNT elnöke
    16/02/2017 13:30 - facebook
  • Európai parlamenti vita Ukrajnáról és Bosznia-Hercegovináról Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésszakának tegnap délutáni napirendjén – egyebek mellett – az ismét háborús cselekményekkel terhelt kelet-ukrajnai helyzet, valamint a Bosznia-Hercegovináról szóló, 2016. évi országjelentés megvitatása szerepelt. Tőkés László európai képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja mindkét vitában részt vett. Az ukrajnai válsággal szemben az Európai Unió szinte tehetetlennek mutatkozik – mindazonáltal a helyzet súlyosbodását és állandósulását nem nézheti tétlenül. A háborús övezetben kialakult humanitárius vészhelyzet, az eddigi összecsapások mintegy tízezernyi áldozata sokkoló kihívást jelent az EU számára, amire – jobb híján – szigorodó Oroszország-ellenes gazdasági szankciókkal felel, melyek azonban mindezidáig hatástalannak bizonyultak. Hozzászólásában Tőkés László a magyar kormány álláspontját képviselte, egy szuverén, erős és stabil Ukrajna jövőjét illetően. A háborús konfrontációval szemben a 2014-es minszki jegyzőkönyvön alapuló politikai rendezés mellett szállt síkra, a hadban álló felek közreműködésével. Ezzel együtt nemcsak Oroszországtól követelhető meg az agresszió beszüntetése, hanem Ukrajnától is joggal elvárható, hogy saját alkotmányának és európai vállalásainak megfelelően biztosítsa a területén élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok emberi és közösségi jogait – hangsúlyozta képviselőnk, az utóbbi időben született, durván diszkriminatív ukrán oktatási és nyelvhasználati törvénytervezetekre való utalással. A boszniai-hercegovinai országjelentés legfőbb tétje az ország tavaly benyújtott EU-tagjelölti kérelmének a minél előbb való, kedvező elbírálása. Cristian Preda román néppárti jelentéstévő, illetve a jelentést nagy szótöbbséggel megszavazó külügyi bizottság (AFET) nagyvonalú jóhiszeműséggel értékelte a délszláv államalakulatnak az integráció terén megtett eddigi erőfeszítéseit, kellő szigorúsággal fogalmazva meg ugyanakkor az iránta támasztott további uniós elvárásokat. Hozzászólásában Tőkés László Magyarország támogatásáról biztosította a kommunista és a háborús múltjának örökségével megterhelt, törékeny jugoszláv utódállamot, rámutatva arra, hogy Bosznia-Hercegovina békéje, biztonsága és stabilitása, illetve uniós csatlakozása nem csupán Magyarország, hanem az egész Nyugat-Balkán és Közép-Európa számára is egyaránt fontos. Zárószavaiban az igazság és a megbékélés, az emberi jogok és a demokratikus jogállamiság fontosságát hangsúlyozta. Ma délben az Európai Parlament nagy szótöbbséggel elfogadta a Preda-jelentést. Ukrajna ügyében viszont ez alkalommal a vitát nem követte határozathozatal. F E L S Z Ó L A L Á S a Bosznia-Hercegovináról szóló 2016. évi országjelentés vitájában Magyarország egyik legfontosabb regionális biztonságpolitikai érdeke, hogy a szomszédságában béke, biztonság és stabilitás legyen. Bosznia-Hercegovina stabilitása viszont nem csupán Magyarország, hanem az egész Nyugat-Balkán és Közép-Európa számára egyaránt fontos. Éppen ezért messzemenően támogatom Bosznia-Hercegovina európai integrációját. Gratulálok Cristian Preda képviselőtársamnak a jelentéshez, valamint elismerésemet fejezem ki az ország által elért eddigi eredményekhez. Szorgalmazom, hogy a továbbra is fennálló etnikai és politikai megosztottságon felülemelkedve, következetesen hajtsa végre a maga elé kitűzött reformterveket. Bosznia-Hercegovina uniós integrációja csupán akkor lehet sikeres, hogyha az ország összehangolt módon halad a jogállamiság felé, ha a mélyen gyökerező korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kereteit megerősíti, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hiányosságait haladéktalanul orvosolja, a nemzeti és kisebbségi közösségek védelmére szolgáló jogrendet pedig életbe lépteti. A kommunista és a háborús múlt kísért ebben a törékeny jugoszláv utódállamban. Csak az igazság és a megbékélés, az emberi jogok és a demokratikus jogállamiság révén emelkedhet föl és juthat el az egyesült Európába. Strasbourg, 2017. február 14. Tőkés László EP-képviselő
    15/02/2017 12:57 - facebook

Contacts

Bruxelles

  • Parlement européen
    Bât. Altiero Spinelli
    09E210
    60, rue Wiertz / Wiertzstraat 60
    B-1047 Bruxelles/Brussel

Strasbourg

  • Parlement européen
    Bât. Louise Weiss
    T09013
    1, avenue du Président Robert Schuman
    CS 91024
    F-67070 Strasbourg Cedex

Postal address

  • European Parliament
    Rue Wiertz
    Altiero Spinelli 09E210
    1047 Brussels