8ème législature Zoltán BALCZÓ

A bő lére eresztett jelentésből kiolvasható, hogy a jogállamiság és a demokrácia súlyos hiányosságai tapasztalhatók Ukrajnában. Lényegében nem teljesíti azokat a feltételeket, amiket egy EU-val társult országtól elvárunk. Azoknak volt tehát igazuk, akik nem támogatták a társulási megállapodás megelőlegezett bizalom alapján történt, felelőtlen megkötését. A jelentés mindezek ellenére pozitív végkicsengésű, és az elvárásokat határozottan megfogalmazni sem hajlandó.
Például a nemzeti kisebbségeket, köztük a Kárpátalján élő őshonos magyarságot sújtó oktatási törvénnyel kapcsolatban megelégszik azzal, hogy tudomásul veszi Ukrajna szándékát a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban történő változtatásra, és a többség elutasította azt a módosítást, ami legalább felszólítaná erre. A jelentést nem fogadtam el.

A hozzáadott-érték adó, vagy közismertebb nevén áfa, az EU-s tagországok legjelentősebb adóbevételi forrását jelenti. Az áfakulcsok tekintetében különbségek adódnak a tagországok között is, ezért az áruk, szolgáltatások mozgásának szabadsága nem valósulhatott volna meg a közösségi adóharmonizáció nélkül.
A jelentés több olyan módosító javaslattal él, amely lehetővé teszi azt, hogy szigorúbbak legyenek az adminisztrációs kötelezettségek, ezzel sokkal inkább ellenőrizhetővé válik, hogy az adófizetési kötelezettség valóban a megfelelő formában teljesült-e. A módosító javaslat kitér arra, hogy az áfacsalás a leggyakrabban szervezett bűnözés keretében valósul meg, és több esetben határokon átívelő hálózatok felelősek a nagyösszegű csalásokért, amelyek komoly bevételkiesést jelentenek az országoknak. Ebből a szempontból, valamint a korrupcióellenes küzdelem erősítése okán is támogathatók azok a kezdeményezések, amelyek az átláthatóbb és igazságosabb rendszer létrehozását erősítik.
Mindezek ellenére a végszavazáskor tartózkodtam, mivel a többség előzetesen elfogadta a 42. módosító indítványt. Ez a megkereső tagállam hatóságának tisztségviselőit is felruházza olyan jogokkal, mint például az egyének közvetlen megkérdezése. Ezt a fajta „nyomozati” munkát meg kell hagyni a megkeresett tagállam hatósága tisztviselőinek, hogy a közigazgatási vizsgálat e folyamatát saját hatáskörükben lássák el. Az együttműködést az adatszolgáltatást és a dokumentumokba való betekintést illetően támogatni lehet, de a közvetlen kikérdezés joga tagállami szuverenitást sért.

A jelentés elsősorban az olyan helyi közösségek, őslakosok megélhetési és élethez való jogaival foglalkozik, amelyek a Föld még elzártabb területein élnek, de a modern gazdasági szereplők által értékesnek tekintett földeken, erdőkben. Az őket ért atrocitások, gyilkosságok, kollektív áttelepítések mind veszélyeztetik e közösségek klasszikus életritmusát, kultúráját, identitását, intellektuális és spirituális értékeit, tudását, nyelvét.
Fontos, hogy az EU az értékek és főleg a demokratikus értékek őreként a világban hathatósan lépjen fel e helyi kisebbségek jogainak védelmében is, főleg, hogy az EU egyik alapokmánya, a Charta, ezt alapvető feladataként határozza meg.
A jelentés felszólítja az összes államot, beleértve az EU-t és tagállamait, hogy jogszerűen ismerjék el és fogadják el az őslakos népek területi autonómiáját és önrendelkezését, ami magában foglalja a birtokukban lévő erőforrások használatára, fejlesztésére és ellenőrzésére vonatkozó jogot. Mivel ezt a jogot az EU globálisan érvényesítendőnek tartja, így ezt kell mértékadónak tekinteni a Magyarországgal szomszédos országokban élő őshonos magyar lakosság, így például a székelység esetében is.
A jelentés elfogadását támogattam.