Andrea BOCSKOR : A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások 

A képviselők írásbeli indokolást nyújthatnak be a plenáris ülésen leadott szavazatukhoz. 183. cikk

A szociális biztonsági rendszerek koordinálása (A8-0386/2018 - Guillaume Balas)  
 

A munkavállalók szabad mozgása az Unió egyik alapszabadsága, amelynek a legfontosabb elve a fogadó tagállambeli munkavállalóhoz viszonyított bármely megkülönböztetés tilalma. A meglévő uniós szabályok egyértelműen rögzítik, hogy a szabad mozgás jogával élő munkavállalóknak a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket kell biztosítani. Az Európai Parlament álláspontja nagyon kevés teret adott a kompromisszum kialakítására, mert sajnos ugyanazt a protekcionista irányt követi, mint a kiküldetési irányelv. Célja a másik tagállamban történő munkavégzés megnehezítése, sőt ellehetetlenítése: jogvesztést előidéző intézkedésekkel és adminisztratív akadályokkal. Az alkalmazandó jogra és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó fejezetek számos módosítója hátrányosan érinti a más tagállamban történő munkavégzést.
Egyes tagállamok, mint Ausztria, Dánia, Írország, Németország és Hollandia ráadásul szorgalmazzák a családi ellátások indexálásának uniós szintű bevezetését. (Az indexálás a családi ellátások oly módon történő számítását jelenti határon átnyúló helyzetekben, amikor a gyermek a szülő munkavállalási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban él. A módszer lényege, hogy az adott tagállam nem biztosítja minden szülő számára egyaránt ugyanazokat az előnyöket, hanem a családi ellátás összegét a gyermek tartózkodási helye szerinti tagállam körülményeihez igazítva, a megélhetési költségek alapján számolja ki.) Magyar képviselőként ellenzem a családi ellátások indexálását, ezért ez ellen szavaztam, mert az indexálás a mobil munkavállalók és családjaik helyzetének radikális romlását eredményezné.

A gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványa (A8-0039/2019 - Luis de Grandes Pascual)  
 

A plenáris szavazáson elfogadott megállapodás rendkívül nagy előrelépés a magyar gyógyszeripar számára, mert megszünteti a generikus és bioszimiláris gyógyszergyártók versenyhátrányát a harmadik országok piacán, és a belső piacon is. Ennek következménye, hogy a magyar és európai generikus, illetve bioszimiláris gyártóknak a továbbiakban már nem kell harmadik országba helyeznie a gyártási kapacitásait annak érdekében, hogy az SPC időtartama alatt megkezdhessék a gyártást, így a gyártási mentesség hozzájárul majd a gyógyszeripar fellendítéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez és jelentős közegészségügyi megtakarítást is ígér. Ugyanakkor a megállapodásban szereplő gyártási mentességhez kapcsolódó biztosítékok garantálják az originális gyógyszergyártók érdekeinek is a figyelembevételét, s egyben megakadályozzák a harmadik országbeli exportra gyártott termékek illegális beszivárgását az uniós piacra az SPC időtartama alatt. Ezen okok miatt támogattam a megállapodás elfogadását.

Jogérvényesülés program (A8-0068/2019 - Josef Weidenholzer, Heidi Hautala)  
 

Sor került a „Jogérvényesülési program” elfogadására is, amely eredeti célja a bírák továbbképzése, az európai igazságügyi együttműködés erősítése lett volna. A jelenlegi előterjesztés a programhoz azonban olyan új elemeket csatol, amelyek eltérnek az eredeti céltól. A program olyan civil szervezeteket erősítene, akik úgymond "védik" a jogállamiságot akár saját kormányuk ellen, és úgy finanszírozná ezen NGO-kat, mintha azok a tagállamok igazságügyi rendszereinek részét képeznék. Elfogadhatatlan számomra, hogy a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek uniós forrásokból pénzeljék, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam.

Jogok és értékek program (A8-0468/2018 - Bodil Valero)  
 

Felháborító, hogy a ma elfogadott „Jogok és Értékek program” alapján mostantól az EU költségvetéséből - köztük a magyar adófizetők pénzéből - is finanszírozhatják az EU tagállamaiban a jogállamiság érvényesülését vizsgáló akár politikai szerepet játszó nem kormányzati szervezeteket. Magyarországon ezek az NGO-k köztudottan a Soros György nevéhez köthető szervezetek, amelyek az elmúlt évek során a jogállamiság köntösébe bújtatva hevesen támadták a magyar kormányt. Ellenzem a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek uniós forrásokból való pénzelését, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam. Ehelyett az EU külső határait védő tagállamok - így a magyar határkerítés - költségeit kellene megtérítenie az Európai Uniónak.

A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikák (A8-0395/2018 - Cecilia Wikström)  
 

Fontosnak tartom, hogy álljanak rendelkezésre hiteles, pontos és aktuális adatok az illegális bevándorlás súlyosságának megállapítása érdekében, viszont ezen adatok szolgáltatása nem róhat túl nagy terhet a tagállamokra. Ennél pedig még fontosabb, hogy az adatokat csak az illegális migráció megfékezése érdekében lehessen felhasználni, nehogy pedig egy esetleges állandó kötelező betelepítési kvóta tagállami részesedésének a kiszámításához járuljon hozzá. Szkeptikus maradtam az adatok végső felhasználására való tekintettel, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként tartózkodtam a végszavazásnál.

Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételek (A8-0355/2018 - Enrique Calvet Chambon)  
 

Az új jogszabály a demográfiai fejlemények, a digitalizáció és az új foglalkoztatási formák előidézte munkaerő-piaci kihívásokra kíván megoldást nyújtani. Elfogadása után az irányelv hatályon kívül helyezi majd az írásbeli tájékoztatási kötelezettségről szóló 1991-es irányelvet, továbbá új minimális jogokat és új szabályokat vezet be a munkavállalók számára a munkafeltételeikről nyújtandó információk tartalmára, formájára és ütemezésére vonatkozóan. A jövőbeli irányelv előírja a munkaadók számára, hogy a tájékoztassák a munkavállalókat a munkaviszony alapvető aspektusairól. Ezt fontos célnak találom.
A preambulum azonban nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló meghatározását kivegyék a tagállamok kezéből, amit nem tudok támogatni, ezért a szavazásnál tartózkodtam.

Európai Munkaügyi Hatóság (A8-0391/2018 - Jeroen Lenaers)  
 

A rendelet egy rendkívül széles hatáskörű ügynökséget hoz létre, amelyet a Bizottság és az EP nyomására „hatóságnak” szükséges nevezni. A tárgyalások erőltetett ütemben zajlottak le, amely nem volt mentes a Hatóság létrehozását támogató tagállamok erős nyomásától. A Hatóság számos, már meglévő és jól működő uniós szervezetet fog magába olvasztani. Feladatköre magában foglalja a munkavállalók és munkáltatók számára történő információ- és szolgáltatásnyújtást, a tagállamok közötti együttműködés és információcsere támogatását, valamint a kockázatértékelést. Támogatni fogja a nemzeti hatóságokat a közös tevékenységek, ide értve a határon átnyúló munkaügyi ellenőrzések lebonyolításában is. Emellett mediátori szerepe is lesz a nemzeti hatóságok közötti vitás kérdésekben. A rendelettervezettel kapcsolatos koncepcionális hibák, valamint a tagállami hatáskörök veszélybe kerülése miatt azonban nem értek egyet a rendelet tervezetével.

Az OLAF-vizsgálatok és az Európai Ügyészséggel való együttműködés (A8-0179/2019 - Ingeborg Gräßle)  
 

Az Európai Bizottság rendelettervezete az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Főügyészség együttműködésére vonatkozó eljárásokat és szabályokat tartalmaz, illetve a két uniós intézmény hatásköri kérdéseit rendezi. A rendelettervezetet az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága tárgyalta. Magyarország több más tagállammal együtt nem vesz részt a megerősített együttműködésben, melynek alapján az Európai Ügyészség létrejön. Ennek fényében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a szavazáson tartózkodtam.

Az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös kerete (A8-0247/2017 - Tamás Meszerics)  
 

Támogatom a rendelet elfogadását.
A rendelet 7 jelenleg is létező statisztikai adatgyűjtés közös új szabályait állapítja meg. Az EP módosítók nagy többsége (+/- 75%) belekerült a szövegbe.
Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői egyetértettek módosító javaslatommal: az adatgyűjtés a jövőben kötelezően terjedjen ki a fogyatékossággal élő emberek életminőségére is. A jövőben az egyéni szinten, mintavétel alapján felvett statisztikai adatok kitérnek majd a személyek egészségi állapotán belül arra is, hogy ha valaki fogyatékossággal él. Tehát rákérdeznek majd arra, hogy a fogyatékosság miként jelenik meg az egyén jövedelmi helyzetében, életkörülményeiben, munkája és tanulmányai során, vagy akár a legújabb technológiák használata terén. A statisztikai adatgyűjtés az életminőségre vonatkozó kérdések körében arra is kitér majd, hogy a fogyatékossággal élő személy befogadása megvalósul-e gazdasági, szociális vagy kulturális szinten és ez miként befolyásolja az egyén jóllétét. A több éves közös munka eredményeként elfogadott szöveg alapján az élet minden területén egyértelműbb lesz, hogy milyen helyzetben vannak a fogyatékossággal élők más személyekhez képest az egyes uniós tagállamokban. Ennek eredményeképpen a politikai döntéshozók a fogyatékossággal élők személyes szükségleteihez jobban igazodó, hatékonyabb megoldásokat találhatnak.

Bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata (A8-0040/2019 - Cécile Kashetu Kyenge)  
 

Egyetértek azzal, hogy a bevándorlási tisztviselők európai hálózata segítse elő a harmadik országokkal történő együttműködést az illegális migráció megfékezése és a migrációt kiváltó okok helyben történő kezelése érdekében, hogy aktívan vegyen részt az embercsempészés és emberkereskedők elleni küzdelemben. Viszont nem elfogadható számomra, hogy az illegális migráció megállításában a legális migrációs csatornák létrehozásában segédkezzen. A cél továbbra is az illegális migráció megfékezése, a fokozott határvédelemmel, illetve a migrációt kiváltó okok helyben történő kezelésével. Ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként tartózkodtam a végszavazásnál.

Kapcsolat