8. parlamenti ciklus Lynn BOYLAN

A plenáris ülésen elhangzott beszédek és a plenáris vitákhoz kapcsolódó írásbeli nyilatkozatok. 204. cikk és 171. cikk (11) bekezdés

A felelős parlamenti bizottságban előadót neveznek ki a jogalkotási és költségvetési jellegű javaslatokról vagy egyéb kérdésekről szóló jelentés elkészítésére. Jelentéseik elkészítése során az előadók konzultálhatnak szakértőkkel és az érdekelt felekkel. Az előadók felelősek továbbá a kompromisszumos módosítások megfogalmazásáért és az árnyékelőadókkal folytatott tárgyalásokért. A bizottsági szinten elfogadott jelentéseket ezután plenáris ülésen tárgyalják és szavaznak róluk. 55. cikk

A képviselőcsoportok árnyékelőadót neveznek ki a jelentésekhez, aki nyomon követi az eljárást és megegyezéses szövegekről tárgyalhat az előadóval. 215. cikk

A bizottságok véleményt nyilváníthatnak a hatáskörükbe tartozó elemeket tartalmazó jelentések kapcsán. Az ilyen vélemények előadói felelősek továbbá a kompromisszumos módosítások megfogalmazásáért és az árnyékelőadókkal folytatott tárgyalásokért. 56. és 57. cikk, VI. melléklet

A képviselőcsoportok árnyékelőadót neveznek ki a véleményekhez, aki nyomon követi az eljárást és megegyezéses szövegekről tárgyal az előadóval. 215. cikk

Az aktuális kérdésekről szóló állásfoglalási indítványokat egy bizottság, egy képviselőcsoport vagy a képviselők legalább 5%-ának kérésére veszik napirendre és szavaznak róla a plenáris ülésen. 132. , 136. , 139. és 144. cikk

Az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió főképviselőjének címzett, szóbeli választ igénylő kérdéseket egy bizottság, egy képviselőcsoport vagy a parlamenti képviselők legalább 5%-a terjesztheti elő. 136. cikk

Az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió főképviselőjének címzett, írásbeli választ igénylő kisebb interpellációkat egy bizottság, egy képviselőcsoport vagy a parlamenti képviselők legalább 5%-a terjesztheti elő. 130a. cikk, III. melléklet

Az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió főképviselőjének címzett, írásbeli választ igénylő, vita által követett nagyobb interpellációkat egy bizottság, egy képviselőcsoport vagy a parlament összes képviselőjének legalább 5%-a terjesztheti elő. 139. cikk, III. melléklet

A képviselők írásbeli indokolást nyújthatnak be a plenáris ülésen leadott szavazatukhoz. 194. cikk

A képviselők meghatározott számú írásbeli választ igénylő kérdést nyújthatnak be az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió főképviselőjének. 138. cikk, III. melléklet

A képviselők írásbeli választ igénylő kérdést tehetnek fel az EKB-nak, valamint az egységes felügyeleti mechanizmusra és az Egységes Szanálási Mechanizmusra vonatkozóan. A kérdéseket először az illetékes bizottság elnökének kell benyújtani. 140. cikk, 141. cikk, III. melléklet

A Parlament Eljárási szabályzata 143. cikkével összhangban bármely képviselő előterjeszthet állásfoglalási indítványt az EU tevékenységi körébe tartozó ügyekben. Ezek az állásfoglalási indítványok az azokat előterjesztő képviselők álláspontját fejezik ki. Az elfogadhatónak nyilvánított állásfoglalási indítványokat az illetékes bizottsághoz utalják, amely határoz arról, hogy az állásfoglalási indítvány nyomán tegyen-e további intézkedést, és ha emellett dönt, akkor egyben határoz az alkalmazandó eljárásról. Amennyiben egy bizottság úgy határoz, hogy egy állásfoglalásra irányuló indítvány nyomán további intézkedést tesz, a vonatkozó részletesebb információ ezen az oldalon, a szóban forgó állásfoglalás alatt található. 143. cikk

**Ez az eszköz 2017. január 16. óta nem létezik**. Az írásbeli nyilatkozatok az EU hatáskörébe tartozó kérdésekre vonatkozó kezdeményezések voltak. A képviselők azt 3 hónapos időszakon belül írhatták alá.