A szavazás módját minden tagállam maga határozza meg, de bizonyos demokratikus szabályok azonosak: a nők és a férfiak egyenlősége biztosított, a szavazás titkos. A szavazás alsó korhatára valamennyi tagállamban tizennyolc év, kivéve Ausztriát, ahol már a tizenhatodik életévüket betöltött állampolgárok is szavazhatnak. Megjegyzendő, hogy az európai szavazásokra immár egyéb szabályok egyezése is jellemző: a közvetlen és általános választójog alapján történő választás, az arányosság szabálya és az 5 évre szóló, megújítható mandátum.
Általános szabály, hogy a parlamenti helyeket az egyes országok lakosságának arányában osztják fel.
A nők és a férfiak egyenlők: a nők az Európai Parlamentben egyre növekvő arányban képviseltetik magukat, jelenleg a képviselők valamennyivel több, mint egyharmada nő.
Az Európai Parlament képviselője munkaidejét három helyen tölti: Brüsszelben, Strasbourgban és választókörzetében. Brüsszelben részt vesz a parlamenti bizottságok és a képviselőcsoportok ülésein, a plenáris pótüléseken, és Strasbourgban az évente tizenkét alkalommal tartott rendes plenáris ülésen. E fő tevékenysége mellett természetesen időt kell szakítania a választókörzetére is.
Az Európai Parlament képviselői politikai – és nem nemzeti – hovatartozásuk alapján alkotnak képviselőcsoportokat.
Az Európai Parlament képviselői teljes függetlenségben gyakorolják a mandátumuka.
Az Európai Parlament képviselője egyre nagyobb hatáskörrel rendelkezik, tevékenysége hatással van az állampolgár hétköznapi életének minden területére: a környezetvédelemre, a fogyasztóvédelemre és a közlekedésre, valamint az oktatásra, a kultúrára, az egészségügyre stb. is.
A képviselők jogállása : Az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló új szabályzat 2009. július 14-én lépett hatályba. Az új uniós szabályozás értelmében az új EP-képviselők az Európai Parlamenttől kapják majd a fizetésüket – mindenki ugyanannyit.
