László TŐKÉS
  • László
    TŐKÉS
  • Grupul Partidului Popular European (Creștin Democrat)
  • Membru
  • Ungaria Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt
  • Data nașterii: 01 aprilie 1952, Cluj

Vicepreședinte

  • DROI Subcomisia pentru drepturile omului

Membru

  • AFET Comisia pentru afaceri externe
  • DSEE Delegația pentru relațiile cu Bosnia-Herțegovina și Kosovo

Membru supleant

  • PETI Comisia pentru petiții
  • D-JP Delegația pentru relațiile cu Japonia

Activităţi recente

Intervenții de un minut privind chestiuni politice importante

26-04-2017 P8_CRE-PROV(2017)04-26(23)

Propunere comună de rezoluţie referitoare la situația din Belarus

05-04-2017 RC-B8-0253/2017

Propunere comună de rezoluţie referitoare la Bangladesh, inclusiv căsătoriile între copii

05-04-2017 RC-B8-0252/2017
  • Az autonómia európai megoldás A külhoni magyar érdekképviseleti szervezeteket tömörítő Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács képviselői 2017. április 25-26-án Brüsszelben kihelyezett ülést tartottak. A KMAT elnökének, Tőkés Lászlónak a meghívására, az Európai Néppárt (EPP) magyar delegációjának vendégeként, tizenhét tagú küldöttség érkezett Brüsszelbe, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország magyar szervezeteinek és pártjainak képviseletében. Ahogyan az a Kárpát-medencében tartott ülések esetében is történik, meghívást kapott Szili Katalin, Magyarország miniszterelnökének autonómiaügyi megbízottja, valamint a testület szakértői is, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Bizottság igazgatója, Bedő Árpád jelenlegi, valamint Mécs László volt KMAT-titkár. Tőkés László EP-képviselő, a KMAT alapító elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy legutóbb öt évvel ezelőtt jöttek a KMAT keretében a határon túli szervezetek vezetői Brüsszelbe, azóta pedig nem sokat változott a helyzet, sem az európai intézmények nem lettek érzékenyebbek ügyünk iránt, de az utódállamokban sem sokat javultak az autonómia esélyei. Kedvező fejlemény viszont, hogy az európai parlament új elnöke, Antonio Tajani egy kisebbségekkel foglalkozó tanácsadót nevezett ki, akivel a határon túli magyar képviselőknek már alkalmuk nyílt találkozni. A hagyományos kisebbségpolitikát ki kell szélesíteni az autonómiapolitika irányába – mondotta. A párbeszéd és az összefogás fontosságát hangsúlyozva ugyanakkor hozzátette: az autonómia ügyében csakis akkor lehet előrelépni, hogyha a magyar szervezetek határozottan felvállalják annak képviseletét, és hogyha az önrendelkezés lesz politikájuk „közös nevezője”. A kihelyezett ülés első részében áttekintették az általuk képviselt közösségek helyzetét, majd arról egyeztettek, hogy az európai parlamentben jelen lévő, a határon túli közösségek érdekeiért küzdő képviselők miként tudják képviselni az autonómia ügyét az őshonos nemzeti közösségek gondjai iránt érzéketlen uniós intézményrendszerben. Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ottani magyarok az orosz helyzet foglyai, ugyanis az ukrán politika az autonómia puszta említését sem tűri, a hatóságok pedig kifejezetten ellenségesen viszonyulnak mind a kettős állampolgárság iránt, mind az autonómiát képviselő politikusokkal szemben. Deli Andor vajdasági képviselő azt hangsúlyozta, hogy Brüsszel „barátságtalan” viszonyulása ellenére a kényelmetlen témákat is fel kell vállalni. Csáky Pál felvidéki képviselő viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a petíciós bizottság konkrét esetekben nyomásgyakorló vagy éppenséggel helyzetmegoldó eszköze lehet ügyeinknek. Sógor Csaba erdélyi képviselő pedig a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés fontosságára hívta fel a figyelmet a közelgő aláírásgyűjtés vonatkozásában. Az ülésre vendégként meghívást kapott Herbert Dorfmann néppárti EP-képviselő is, aki az 1972-től autonóm státussal rendelkező észak-olaszországi tartományt, Dél-Tirolt képviseli az európai parlamentben. Beszámolójában a dinamikusan fejlődő Dél-Tirolt mutatta be, kiemelve, hogy az egyre több országos feladatkört ellátó autonóm régiónak immár nagyon erős gazdasági önállósága van, adójuk 90 %-a helyben marad, ez tette lehetővé, hogy a negyven évvel ezelőtt nagyon szegény térség az autonómia működtetésével Olaszország leggazdagabb tartományává váljék. A migránsválság amúgy már náluk is komoly kérdés, a mintegy ötvenezer bevándorlónak ugyanis nyilatkoznia kell, hogy a német, olasz vagy a ladin közösséghez tartozónak vallja-e magát, ez pedig, úgy tűnik, szinte megoldhatatlan problémákat gerjeszt. Kérdésre válaszolva a képviselő azt mondta, hogy az uniós tagság nem oldotta meg az évtizedes kisebbségi gondokat, éppen ezért a csatlakozás előtt álló államok esetében a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását hangsúlyosabban kell követelni. Kihelyezett ülésük második részében a KMAT képviselői áttekintették a szervezet által elvégzett 2016-os állapotfelmérés eredményeit, és megállapodtak abban, hogy 2017-ben is folytatják a monitoring-tevékenységet, valamint abban is, hogy az autonómia megvalósításának esélyeit növelendő szorosabbra fűzik az együttműködést a brüsszeli magyar képviselettel. A KMAT szervezésében ősszel az önrendelkezéssel és az autonómia esélyeivel foglalkozó, reprezentatív konferenciára kerül sor, amelynek szervezéséhez máris hozzákezdtek. A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács 2017. április 25-én tartott brüsszeli ülésén elfogadott zárónyilatkozata A közép-európai rendszerváltozások óta a Kárpát-medencei, kisebbségi sorsra jutott őshonos magyar nemzeti közösségek helyzete a mai napig nem rendeződött. Az elmúlt negyedszázadban létszámuk folyamatosan és drasztikusan csökkent. A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács, melynek valamennyi számottevő kisebbségi sorban élő magyar politikai szervezet a tagja, egyhangúlag megállapítja, hogy a magyar közösségek – európai sorstársaikhoz hasonlóan – szülőföldön boldogulásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű autonómia. Teljes körű, azaz a személyi elvű, kulturális és területi autonómia, illetve ezek kombinációja. A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács kijelenti, hogy az autonómia különböző formáinak megvalósítása érdekében minden elképzelhető törvényes eszközt igénybe vesz. A Kárpát-medencei, őshonos magyar kisebbségek autonómiája a közép-európai térség és ez által egész Európa stabilitásának és békéjének záloga, ezért az Európai Unió alapvető érdeke. A társadalmi béke, a politikai stabilitás és a gazdasági prosperitás hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a kisebbségi sorba kényszerített magyarok is gyakorolhatják a teljes körű önrendelkezést. Magyar Közösség Pártja (Szlovákia) Kárpátaljai Magyar kulturális Szövetség (Ukrajna) Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (Románia) Székely Nemzeti Tanács (Románia) Erdélyi Magyar Néppárt(Románia) Vajdasági Magyar Szövetség (Szerbia) Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (Szerbia) Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártja (Szerbia) Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (Szlovénia) Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége
    27/04/2017 14:54 - facebook
  • Vonják vissza a szigorított határellenőrzésre vonatkozó EU-rendeletet! A magyar–román határon április elején bevezetett, fokozott mértékű határellenőrzések ügyében többen is megkeresték Tőkés László európai képviselőt, közbenjárását kérve a kialakult tarthatatlan helyzet orvoslása érdekében. Hasonló panaszok érkeztek a többi „külső” schengeni magyar határ viszonylatában, Délvidékről és Kárpátaljáról. Ezeken a határokon, illetve határátkelőhelyeken a várakozási idő napok alatt két-három órásra emelkedett. Ez a körülmény gyakorlatilag ellehetetleníti azok életét, akik a határok különböző oldalain laknak és dolgoznak, vagy éppen tanulnak, de az emberi és rokoni kapcsolattartást, valamint a mindennapi élettevékenységet is gátolja. A határ menti életre berendezkedett több ezernyi embernek havonta 60–80 esetben kell elszenvednie a szigorított határellenőrzés megalázó tortúráját. És akkor még nem esett szó azokról a romániai, erdélyi milliókról, akik külföldön dolgoznak, és akikre évi többszöri hazatérésük – például ünnepek – alkalmával ugyanez a méltatlan bánásmód vár. Április 26-i késő esti parlamenti felszólalásában erdélyi képviselőnk európai polgártársai érdekei védelmében szólalt fel, a szükségtelen és értelmetlen szigorított határellenőrzést téve kifogás tárgyává. Az Unió egyik legnagyobb vívmánya, a mozgás szabadsága szenved csorbát ezáltal azok esetében, akiket teljesen méltatlan módon az európai hatóságok a migránsválság miatt „büntetnek” – mutatott rá Tőkés László. Nem csoda, hogyha ezek után a schengeni övezeten kívüli EU-országok polgárai másodrendű uniós polgároknak érzik magukat. Az európai állampolgárok vegzálása ugyanakkor az euroszkeptikusok táborát növeli – ami végképp senkinek sem jó. Megállapítható, hogy a migránsválsággal és az erősödő terrorizmussal szembeni tehetetlenségében Brüsszel ilyen formális és öncélú intézkedésekkel próbálja kezelni a helyzetet, és növelni a biztonságot. Rövid felszólalását európai képviselőnk azzal a felhívással zárta, hogy a Parlament és a Tanács vonja vissza szigorító határellenőrzési rendeletét, vagy pedig más úton – nevezetesen az ellenőrzés technikai feltételeinek javításával vagy a határátkelési kapacitás növelésével – gondoskodjon a kommunista időkre emlékeztető, lehetetlen viszonyok megjavításáról. F E L S Z Ó L A L Á S az uniós határátkelés megkönnyítése tárgyában Romániai magyar képviselőként a magyarországi és a vele határos országok európai polgárai érdekében emelem fel a szavam, akik az Európai Parlament és a Tanács 2017/458. számú rendeletének a bevezetése óta alkalmanként 2,5–3 órai várakozást kénytelenek elszenvedni a határokon, a szigorított határellenőrzés következtében. A szigorítások alkalmazását értelmetlennek és szükségtelennek tartjuk. Ezek az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányának, a mozgás szabadságának áldásaitól fosztják meg a tagországok polgárait. Mintha mások – a törvénytelen bevándorlók – bűneiért akarná büntetni az Unió saját polgárait és határon túli hozzátartozóikat. Kérjük, hogy a Parlament és a Tanács vonja vissza vonatkozó rendeletét, vagy más úton gondoskodjon a kommunista időkre emlékeztető, megalázó határátkelési viszonyok megjavításáról. Brüsszel, 2017. április 26. Tőkés László európai képviselő
    27/04/2017 12:48 - facebook

Date de contact

Bruxelles

  • Parlement européen
    Bât. Altiero Spinelli
    09E210
    60, rue Wiertz / Wiertzstraat 60
    B-1047 Bruxelles/Brussel

Strasbourg

  • Parlement européen
    Bât. Louise Weiss
    T09013
    1, avenue du Président Robert Schuman
    CS 91024
    F-67070 Strasbourg Cedex

Adresă poştală

  • European Parliament
    Rue Wiertz
    Altiero Spinelli 09E210
    1047 Brussels