Melyek az Európai Parlament hatáskörei és jogalkotási eljárásai? 

A Parlament társjogalkotó ‒ a Tanács egyenrangú partnereként jogszabályok elfogadására és módosítására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik, valamint dönt az éves uniós költségvetésről. A Parlament felügyeli a Bizottság és más uniós szervek munkáját, és együttműködik az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeivel, kikérve azok véleményét.


Az uniós jogszabályok túlnyomó többségét rendes jogalkotási eljárás, vagy más néven „együttdöntés” keretében fogadják el. Ez a leggyakrabban használt eljárás, amelyben azonos fontosságú szerep jut az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának. Ezt az eljárást számos területen alkalmazzák, például  a gazdasági kormányzás, bevándorlás, energia, közlekedés, éghajlatváltozás, környezet- és fogyasztóvédelem.


Néhány más területen más döntéshozatali eljárást alkalmaznak. Az adózás, a versenyjog, valamint a közös kül- és biztonságpolitika terén „konzultálnak” az Európai Parlamenttel. Ilyen esetekben a Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a jogalkotási javaslatot, vagy módosításokat terjeszthet elő. A Tanács ekkor jogilag nem köteles helyt adni a Parlament véleményének, bár annak hiányában nem hozhat határozatot. Az „egyetértési” eljárást ‒ amikor szükség van a Parlament jóváhagyására ‒ alkalmazzák az EU új tagállamainak csatlakozásakor, valamint az EU és harmadik országok vagy országcsoportok közötti nemzetközi megállapodások elfogadásakor. Így hozzák meg az Európai Bizottság kinevezéséről szóló végleges határozatot is.


Mi a teendő jogalkotási kezdeményezés esetén? Ki terjeszthet elő uniós jogszabályra vonatkozó kezdeményezést?


Bár a Bizottság feladata, hogy új uniós jogszabályokra tegyen javaslatot, a Parlament is kezdeményezhet ilyetés felkérheti a Bizottságot jogalkotási kezdeményezés benyújtására. Jogalkotási kezdeményezés elfogadásakor az EP-képviselők határidőt állapíthatnak meg a javaslat benyújtására. Elutasítás esetén a Bizottságnak meg kell adnia az indokokat.


Felhatalmazáson alapuló/végrehajtási jogi aktusok


Új jogszabály elfogadásakor az EP-képviselők megbízhatják a Bizottságot azzal a feladattal, hogy a jogszabály tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktussal (amely a jogszabály bizonyos részeit egészíti ki, illetve módosítja) vagy végrehajtási jogi aktussal (amely a jogszabály végrehajtására vonatkozó részleteket adja meg) kisebb kiegészítéseket vagy módosításokat (technikai mellékletek vagy frissítéseket) tegyen. Így a jogszabály továbbra is könnyen érthető marad, és szükség esetén új, jogalkotói szintű tárgyalások nélkül is kiegészíthető és aktualizálható.


A Bizottság által elfogadott jogi aktus típusától függően az EP-képviselőknek különböző lehetőségeik vannak, ha nem értenek egyet a Bizottság által javasolt intézkedésekkel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében vétójoguk van. A végrehajtási jogi aktusok esetében az európai parlamenti képviselők kérhetik a Bizottságtól, hogy módosítsa vagy vonja vissza a jogi aktust, de a Bizottság jogilag nem köteles erre.