Mik az Európai Parlament hatáskörei és mely jogalkotási eljárásban vesz részt? 

A Parlament társjogalkotó ‒ a Tanács egyenrangú partnereként jogszabályok elfogadására és módosítására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik, valamint dönt az éves uniós költségvetésről. A Parlament felügyeli a Bizottság és más uniós szervek munkáját, és együttműködik az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeivel, kikérve azok véleményét.

Az uniós jogszabályok túlnyomó többségét rendes jogalkotási eljárás, vagy más néven „együttdöntés” keretében fogadják el. Ez a leggyakrabban használt eljárás, amelyben egyformán fontos szerep jut az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának. Számos területen alkalmazzák, például a bevándorlás, az energia, a közlekedés, az éghajlatváltozás, a környezet- és fogyasztóvédelem, valamint a gazdasági kormányzás területén.

Pár témában másfajta döntéshozatali eljárást alkalmaznak. Az adózás, a versenyjog, valamint a közös kül- és biztonságpolitika terén ún. „konzultációra” kerül sor az Európai Parlamenttel. Ilyenkor a Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a jogalkotási javaslatot, vagy módosításokat terjeszthet elő. Azonban a Tanács jogilag nem köteles helyt adni a Parlament véleményének, noha annak hiányában nem hozhat határozatot. Az „egyetértési” eljárást ‒ amelynek során az eljárás lezárásához elengedhetetlen a Parlament jóváhagyása ‒ alkalmazzák az EU új tagállamainak csatlakozásakor, valamint az EU és harmadik országok vagy országcsoportok közötti nemzetközi megállapodások elfogadásakor. Így hozzák meg az Európai Bizottság kinevezéséről szóló végleges határozatot is.

Ki kezdeményezi az uniós jogszabályokat?

Bár a Bizottság feladata, hogy új uniós jogszabályokra tegyen javaslatot, a Parlament magához ragadhatja a kezdeményezést és felkérheti a Bizottságot jogalkotási kezdeményezés benyújtására. Jogalkotási kezdeményezés elfogadásakor a képviselők meghatározhatják, milyen határidővel kell a Bizottságnak benyújtania a jogalkotási javaslatát. Ha a Bizottság elutasítja a javaslat benyújtását, a döntését indokolnia kell.


Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

Új jogszabály elfogadásakor a képviselők megbízhatják a Bizottságot azzal a feladattal, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal (amely a jogszabály bizonyos részeit kiegészíti vagy módosítja) vagy végrehajtási jogi aktussal (amely a jogszabály végrehajtására vonatkozó részleteket adja meg) kisebb kiegészítéseket vagy módosításokat (technikai mellékleteket vagy frissítéseket) fűzzön a jogszabályhoz. Így a jogszabály szükség esetén új, jogalkotói szintű tárgyalások nélkül is kiegészíthető és aktualizálható.

A Bizottság által elfogadott jogi aktus típusától függően a képviselőknek különböző lehetőségeik vannak, ha nem értenek egyet a Bizottság által javasolt intézkedésekkel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében vétójoggal rendelkeznek. A végrehajtási jogi aktusok esetében az európai parlamenti képviselők kérhetik a Bizottságtól, hogy módosítsa vagy vonja vissza a jogi aktust, de a Bizottság jogilag nem kötelezhető erre.